Arthenior - Polgárnegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Arthenior főtere (új) Wegtoreni Kalmár (új) Kaszárnya (új) | Polgárnegyed | Templom (új) Romváros és Meredély (új) Piactér (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 37 (721. - 740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
740. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-21 13:44:09
Üzenet elküldve: 2022-06-21 13:44:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn és bűnhődés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Mekkora pöcs vagy, Leokádia!
*Közli Taréjjal, kezei ökölbe szorulnak, hajszál választja el attól, hogy rávesse magát és jól megtépje. Kár, hogy nincs haja, mert azt is lehetne tépni, de biztos Niev így is találna rajta fogást. A szemét, példának okáért, ragyogóan ki lehetne kaparni. Vagy ha Niev beletuszkolná az öklét Taréj szájába, akkor nem tudna állandóan pofázni. De Niev ismét úgy gondolja, akkor az övé az erkölcsi győzelem, ha nem esik neki, bármennyire is jól essen. Különben meg, milyen ostoba kérdés, persze, hogy az igazi apja! Ráadásul a legjobb apa, már legalábbis akkor, amikor nem csinál apróságokból indokolatlanul nagy patáliát.*
- Semmi közöd hozzá, de ha tudni akarod, semmit.
*Hogy Niev hol tanult meg ilyen maags lóról leszólni, azt nem tudni, csak az a biztos, hogy Pyctától ilyesmit nemigen láthatott. Valószínűleg anyai oldalról jöhet, mint a flegma vállrándítás.*
- A hajad visszanő, baszd meg! Örülj neki, hogy nem a karod vágták le. Vagy a nyelved. Mennyivel jobb lett volna.
*Az utolsó mondatot, már elfordulva és elindulva teszi hozzá, dohogva, de azért jól hallhatóan. Végül is az egész probléma innen indult, Niev nem tudott lakatot tenni a szájára. Aztán Rírion kérdésére megtorpan, visszafordul.*
- Tőlem azt csinálsz a barátnőmmel, amit akarsz.
*Flegma vállrándítás. A “barátnőm” szó meglehetős szarkasztikus hangnemben szalad ki a száján. De aztán tényleg nem törődik vele, hogy Taréj és Rírion mit csinálnak, vagy mit nem csinálnak együtt. Ő megy a Kalmárba. Aludni fog és valóban reggelizni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Mekkora pöcs vagy, Leokádia!
*Közli Taréjjal, kezei ökölbe szorulnak, hajszál választja el attól, hogy rávesse magát és jól megtépje. Kár, hogy nincs haja, mert azt is lehetne tépni, de biztos Niev így is találna rajta fogást. A szemét, példának okáért, ragyogóan ki lehetne kaparni. Vagy ha Niev beletuszkolná az öklét Taréj szájába, akkor nem tudna állandóan pofázni. De Niev ismét úgy gondolja, akkor az övé az erkölcsi győzelem, ha nem esik neki, bármennyire is jól essen. Különben meg, milyen ostoba kérdés, persze, hogy az igazi apja! Ráadásul a legjobb apa, már legalábbis akkor, amikor nem csinál apróságokból indokolatlanul nagy patáliát.*
- Semmi közöd hozzá, de ha tudni akarod, semmit.
*Hogy Niev hol tanult meg ilyen maags lóról leszólni, azt nem tudni, csak az a biztos, hogy Pyctától ilyesmit nemigen láthatott. Valószínűleg anyai oldalról jöhet, mint a flegma vállrándítás.*
- A hajad visszanő, baszd meg! Örülj neki, hogy nem a karod vágták le. Vagy a nyelved. Mennyivel jobb lett volna.
*Az utolsó mondatot, már elfordulva és elindulva teszi hozzá, dohogva, de azért jól hallhatóan. Végül is az egész probléma innen indult, Niev nem tudott lakatot tenni a szájára. Aztán Rírion kérdésére megtorpan, visszafordul.*
- Tőlem azt csinálsz a barátnőmmel, amit akarsz.
*Flegma vállrándítás. A “barátnőm” szó meglehetős szarkasztikus hangnemben szalad ki a száján. De aztán tényleg nem törődik vele, hogy Taréj és Rírion mit csinálnak, vagy mit nem csinálnak együtt. Ő megy a Kalmárba. Aludni fog és valóban reggelizni.*
739. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-20 08:49:44
Üzenet elküldve: 2022-06-20 08:49:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn és bűnhődés//
*Úgy látja, Niev nem lehet nagyon rosszul. Sokkal inkább a hangulata lehet rossz, de az indokolt. Nem kér sem a segítségből, sem abból, amit Rírion kedvességnek gondol. Ezt Niev láthatóan másképp értékeli. Ha tényleg a Kalmár felé veszi az irányt, akkor vagy erővel a kovácshoz rángatja mindkettőt, vagy elfogadja, hogy Pycta szava ismét falra hányt borsó. Előbbit tartja rosszabbnak, emellett a kopasz sem ellenkezik, hogy még rajta maradjon a lánc. Pedig ő a leghangosabb, ha valami nem tetszik neki. Látszik ez, mikor elveszített hajáról épp megemlékezik. Az elf érti, hogy ritka kellemetlen egy nőnek haj nélkül, csak nem akar megértő lenni.*
- Így praktikusabb. Nincs mit megcibálni. *Feleli egykedvűen. Azonban nyár van és az árnyékok idővel rövidülnek. Brocknak mégsem lesz ez túl praktikus hosszú távon, Rírion meg váratlanul két leányért lett felelős.*
- Kell egy kendő? *Táskájába túrva elővesz egy viseletes, koránt sem tiszta és nem túl vonzó textíliát. Ezt ő a homlokára kötötte mikor napszámosként dolgozott, hogy ne follyon szemébe az izzadtság. Erdőmélyén nem hordta és nem is jutott eszébe kirakni mosatásra. Ha Brock elfogadná az igencsak meglepné, de ez esetben szó nélkül odaadja és mehetnek a Kalmárba. Ha elutasítja, úgy elteszi és Nievhez fordul.*
- Előbb ne szerezzünk valami fejfedőt a barátnődnek? *A piac sincs olyan messze, hogy ne lehessen útba ejteni, Rírion szerint. Bár fogalma sincs, Niev min megy át.*
- Majd lehet szó reggeliről. *Késlelteti az elkerülhetetlent. Sejti, hogy ezt neki kell megoldani és nem hagyná éhezni a lányt, hogy aztán ezzel is okot adjon a szökésre.*
*Úgy látja, Niev nem lehet nagyon rosszul. Sokkal inkább a hangulata lehet rossz, de az indokolt. Nem kér sem a segítségből, sem abból, amit Rírion kedvességnek gondol. Ezt Niev láthatóan másképp értékeli. Ha tényleg a Kalmár felé veszi az irányt, akkor vagy erővel a kovácshoz rángatja mindkettőt, vagy elfogadja, hogy Pycta szava ismét falra hányt borsó. Előbbit tartja rosszabbnak, emellett a kopasz sem ellenkezik, hogy még rajta maradjon a lánc. Pedig ő a leghangosabb, ha valami nem tetszik neki. Látszik ez, mikor elveszített hajáról épp megemlékezik. Az elf érti, hogy ritka kellemetlen egy nőnek haj nélkül, csak nem akar megértő lenni.*
- Így praktikusabb. Nincs mit megcibálni. *Feleli egykedvűen. Azonban nyár van és az árnyékok idővel rövidülnek. Brocknak mégsem lesz ez túl praktikus hosszú távon, Rírion meg váratlanul két leányért lett felelős.*
- Kell egy kendő? *Táskájába túrva elővesz egy viseletes, koránt sem tiszta és nem túl vonzó textíliát. Ezt ő a homlokára kötötte mikor napszámosként dolgozott, hogy ne follyon szemébe az izzadtság. Erdőmélyén nem hordta és nem is jutott eszébe kirakni mosatásra. Ha Brock elfogadná az igencsak meglepné, de ez esetben szó nélkül odaadja és mehetnek a Kalmárba. Ha elutasítja, úgy elteszi és Nievhez fordul.*
- Előbb ne szerezzünk valami fejfedőt a barátnődnek? *A piac sincs olyan messze, hogy ne lehessen útba ejteni, Rírion szerint. Bár fogalma sincs, Niev min megy át.*
- Majd lehet szó reggeliről. *Késlelteti az elkerülhetetlent. Sejti, hogy ezt neki kell megoldani és nem hagyná éhezni a lányt, hogy aztán ezzel is okot adjon a szökésre.*
738. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-18 07:45:36
Üzenet elküldve: 2022-06-18 07:45:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Régmúlt szelleme//
*Túlságosan nagy volt már benne a feszültség, ahhoz, hogy most úri csitri módjára kezdjen el hisztizni holmi kis apróság miatt. Arról nem is beszélve, hogy talán találtak most egy pontot, egy helyet, ahol le tudja vetkőzni a dacos, elkényeztetett lányt és önfeledten ki tudja élvezni a helyzetét. Már csak azt várva, hogy ez a helyzet mélyebb szintérre is léphessen. De egyelőre ez is épp elég volt ahhoz, hogy végre lelke és teste is megnyugodjon egy kicsit.
Így nem is esik nehezére visszatérni a konyhába. Az pedig külön örömmel tölti el, hogy Xidros sem hagyja magára, hanem hamarosan már maga mögött érezheti, még akkor is, ha nem túl hosszú időre. A kettejük közötti évődések után most jól esik neki ez az öregesnek vélt meghittség. De ez a kis kitérő talán már nem árt, hogy végre elérkezett.*
- Wegtorenben?
*Pillant hátra a válla fölött, majd hümmögve és eltűnődve néz vissza a sülő ételre.*
- Bárhol, csak ne itt. Még talán ezt a veszélyt is vállalnám, ha nem friss házasok vérét akarják kiontani.
*Kuncog fel halkan, majd a férfi újabb szavaira megkomolyodva sóhajt fel.*
- Lihanechbe sem szeretnék visszamenni, de itt sem szeretnék maradni.
*Látszólag továbbra is az esküvőn töpreng, de fejében komorabb gondolatok kezdenek gyülekezni. Az elmúlás. Ebben a tekintetben valószínűleg nem éppen ők a legjobb és legtökéletesebb párosai Lanawinnak, viszont már nem igen tudná elképzelni mással az életét. Korai lenne még azt mondani, hogy szerelmes, hogy leküzdhetetlen vágyat érez a wegtoreni iránt. Viszont amin keresztül ment vele azt mással már nem lenne ereje végig csinálni. Arról nem is beszélve, hogy kimagasló a férfi kitartása az eddigi kérőit figyelembe véve. Azt is megkockáztatná, hogy nem lenne rossz élete, így apja is megnyugodhat végre.*
- Talán ezért is vonz Wegtoren. Új, izgalmas és... nem Lihanech. Tudom azt hiszed, hogy elkényeztetett csitriként vágyom az ottani fényűzést, nem is tévedsz sokat. De azért változtam sokat, amióta itt élek ebben az egérlyukban.
*Már nem kell sok az ételhez, ahhoz meg már nem kell asszisztálnia, így a férfi felé fordulva dől a pultnak.*
- Hozzád akarok menni feleségül. Hogy hol és miként az majdnem mindegy, mert nem akarok nagy esküvőt. Ha ketten leszünk is tökéletes. Kis házat szeretnék, de szépet, kerttel. Talán állatokkal.
*Végül ellöki magát a pulttól és a férfi elé sétálva cirógat bele annak szakállába.*
- Te dolgozhatnál, foglalkozhatnál a bájitalokkal. Én vigyáznék a kis félvér gyerkőcünkre.
*Vigyorodik el futólag, ahogy az arcára pillantva várja a gyermek említésére adott reakciót.*
- Ha utazol a munka miatt valószínűleg azt sem tudnám, ha véletlenül becsábulnál a Sellőházba. Teljes szabadságod lehetne.
*Vonja fel a szemöldökeit miközben a férfit fürkészi. Azért mert keveset látott még nem naiv és valahogy Xidrosról nem igazán tudja elképzelni, hogy a hűség kitüntetett mestere lenne. Viszont amiről nem tud az nem fáj, amikor pedig egy útról hazatér jövendőbeli férje, akkor úgy is csak az övé, ezt pedig egyetlen sellő sem tudja elvenni tőle.*
- Végre szeretkezni akarok veled. Mikor itthon vagy, akkor főzni rád, gondoskodni rólad, mint a férjemről. Szép tányérokat és poharakat akarok a csorbák helyett. Meg egy nagy kádat, ahol kényelmesen tudok fürdőzni, amikor úgy sem vagy itt ezért ráérek lustulni is.
*Nevet fel halkan, ahogy ezeket a terveket és elképzeléseket tárja fel sorjában. Maga előtt nem egy idilli, rózsaszín köddel borított házaséletet lát. Hanem egy olyat, ahol mind a ketten önmaguk lehetnek. Xidros a csapodárnak gondolt kereskedő, Cylia pedig a kényelmes kis feleség, aki kiélvezi a jólétet. Még akkor is, ha az nincs tömve fényűzéssel, amire igazából már nincs is annyira szüksége.*
- Szerintem kész az ebéd.
*Emelkedik végül lábujjhegyre, hogy a férfi ajkaira csókolhasson, majd elszakadva tőle vissza is tér a tűzhelyhez. A tüzet kioltva vesz elő két tányért, amit nem rest jól megpakolni a hússal, zöldségekkel és krumplival, majd asztalra pakolva ül is végül le.*
- De komolyan, te hogy látod magunkat?
*Pillant rá kíváncsian a tányér fölött, miközben kézbe veszi a villáját.*
- Jó étvágyat.
*Túlságosan nagy volt már benne a feszültség, ahhoz, hogy most úri csitri módjára kezdjen el hisztizni holmi kis apróság miatt. Arról nem is beszélve, hogy talán találtak most egy pontot, egy helyet, ahol le tudja vetkőzni a dacos, elkényeztetett lányt és önfeledten ki tudja élvezni a helyzetét. Már csak azt várva, hogy ez a helyzet mélyebb szintérre is léphessen. De egyelőre ez is épp elég volt ahhoz, hogy végre lelke és teste is megnyugodjon egy kicsit.
Így nem is esik nehezére visszatérni a konyhába. Az pedig külön örömmel tölti el, hogy Xidros sem hagyja magára, hanem hamarosan már maga mögött érezheti, még akkor is, ha nem túl hosszú időre. A kettejük közötti évődések után most jól esik neki ez az öregesnek vélt meghittség. De ez a kis kitérő talán már nem árt, hogy végre elérkezett.*
- Wegtorenben?
*Pillant hátra a válla fölött, majd hümmögve és eltűnődve néz vissza a sülő ételre.*
- Bárhol, csak ne itt. Még talán ezt a veszélyt is vállalnám, ha nem friss házasok vérét akarják kiontani.
*Kuncog fel halkan, majd a férfi újabb szavaira megkomolyodva sóhajt fel.*
- Lihanechbe sem szeretnék visszamenni, de itt sem szeretnék maradni.
*Látszólag továbbra is az esküvőn töpreng, de fejében komorabb gondolatok kezdenek gyülekezni. Az elmúlás. Ebben a tekintetben valószínűleg nem éppen ők a legjobb és legtökéletesebb párosai Lanawinnak, viszont már nem igen tudná elképzelni mással az életét. Korai lenne még azt mondani, hogy szerelmes, hogy leküzdhetetlen vágyat érez a wegtoreni iránt. Viszont amin keresztül ment vele azt mással már nem lenne ereje végig csinálni. Arról nem is beszélve, hogy kimagasló a férfi kitartása az eddigi kérőit figyelembe véve. Azt is megkockáztatná, hogy nem lenne rossz élete, így apja is megnyugodhat végre.*
- Talán ezért is vonz Wegtoren. Új, izgalmas és... nem Lihanech. Tudom azt hiszed, hogy elkényeztetett csitriként vágyom az ottani fényűzést, nem is tévedsz sokat. De azért változtam sokat, amióta itt élek ebben az egérlyukban.
*Már nem kell sok az ételhez, ahhoz meg már nem kell asszisztálnia, így a férfi felé fordulva dől a pultnak.*
- Hozzád akarok menni feleségül. Hogy hol és miként az majdnem mindegy, mert nem akarok nagy esküvőt. Ha ketten leszünk is tökéletes. Kis házat szeretnék, de szépet, kerttel. Talán állatokkal.
*Végül ellöki magát a pulttól és a férfi elé sétálva cirógat bele annak szakállába.*
- Te dolgozhatnál, foglalkozhatnál a bájitalokkal. Én vigyáznék a kis félvér gyerkőcünkre.
*Vigyorodik el futólag, ahogy az arcára pillantva várja a gyermek említésére adott reakciót.*
- Ha utazol a munka miatt valószínűleg azt sem tudnám, ha véletlenül becsábulnál a Sellőházba. Teljes szabadságod lehetne.
*Vonja fel a szemöldökeit miközben a férfit fürkészi. Azért mert keveset látott még nem naiv és valahogy Xidrosról nem igazán tudja elképzelni, hogy a hűség kitüntetett mestere lenne. Viszont amiről nem tud az nem fáj, amikor pedig egy útról hazatér jövendőbeli férje, akkor úgy is csak az övé, ezt pedig egyetlen sellő sem tudja elvenni tőle.*
- Végre szeretkezni akarok veled. Mikor itthon vagy, akkor főzni rád, gondoskodni rólad, mint a férjemről. Szép tányérokat és poharakat akarok a csorbák helyett. Meg egy nagy kádat, ahol kényelmesen tudok fürdőzni, amikor úgy sem vagy itt ezért ráérek lustulni is.
*Nevet fel halkan, ahogy ezeket a terveket és elképzeléseket tárja fel sorjában. Maga előtt nem egy idilli, rózsaszín köddel borított házaséletet lát. Hanem egy olyat, ahol mind a ketten önmaguk lehetnek. Xidros a csapodárnak gondolt kereskedő, Cylia pedig a kényelmes kis feleség, aki kiélvezi a jólétet. Még akkor is, ha az nincs tömve fényűzéssel, amire igazából már nincs is annyira szüksége.*
- Szerintem kész az ebéd.
*Emelkedik végül lábujjhegyre, hogy a férfi ajkaira csókolhasson, majd elszakadva tőle vissza is tér a tűzhelyhez. A tüzet kioltva vesz elő két tányért, amit nem rest jól megpakolni a hússal, zöldségekkel és krumplival, majd asztalra pakolva ül is végül le.*
- De komolyan, te hogy látod magunkat?
*Pillant rá kíváncsian a tányér fölött, miközben kézbe veszi a villáját.*
- Jó étvágyat.
737. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-17 15:10:08
Üzenet elküldve: 2022-06-17 15:10:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ailease, Sygphie, Pycta//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Csak néhány lépésnyire jut a támadójától, amikor eldő, mint egy zsák liszt. A látása elhomályosul, a hangokat távolinak hallja. ~ Összekoszoltam a ruhámat. ~ Konstatálja, a porban fekve. Mellette jókora csendüléssel esik a földre a balta, Sygphie kezéből - sokkal kevesebb vizet zavarva - kihullik a tőr. Érzi, hogy már nincs a kezében a markolat, de képtelen utána nyúlni, nem engedelmeskedik a karja. A fájdalom csak ezután hasít bele: Parden baltája a vállán találta el. Nyöszörögve és káromkodva igyekszik kitapogatni a baljával a jobb vállán tátongó sebet, persze mindhiába. A földön hasalva nem éri el, ráadásul minden mozdulata felerősíti a fájdalmát. ~ Ha nem mozdulok, talán elmegy... ~ Nem mintha hinne benne, csak nyugtatni szeretné magát. ~ Vagy idejön a baltájáért, és befejezi, amit elkezdett... Ez az én vérem? ~ A válla alatt terjedő sötét tócsa lassan, de feltartóztathatatlanul közeledik az arca felé.*
- Bassza meg... bassza meg... BASSZA MEG!
A hozzászólás írója (Sygphie Medilles) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.17 15:10:21
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Csak néhány lépésnyire jut a támadójától, amikor eldő, mint egy zsák liszt. A látása elhomályosul, a hangokat távolinak hallja. ~ Összekoszoltam a ruhámat. ~ Konstatálja, a porban fekve. Mellette jókora csendüléssel esik a földre a balta, Sygphie kezéből - sokkal kevesebb vizet zavarva - kihullik a tőr. Érzi, hogy már nincs a kezében a markolat, de képtelen utána nyúlni, nem engedelmeskedik a karja. A fájdalom csak ezután hasít bele: Parden baltája a vállán találta el. Nyöszörögve és káromkodva igyekszik kitapogatni a baljával a jobb vállán tátongó sebet, persze mindhiába. A földön hasalva nem éri el, ráadásul minden mozdulata felerősíti a fájdalmát. ~ Ha nem mozdulok, talán elmegy... ~ Nem mintha hinne benne, csak nyugtatni szeretné magát. ~ Vagy idejön a baltájáért, és befejezi, amit elkezdett... Ez az én vérem? ~ A válla alatt terjedő sötét tócsa lassan, de feltartóztathatatlanul közeledik az arca felé.*
- Bassza meg... bassza meg... BASSZA MEG!
A hozzászólás írója (Sygphie Medilles) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.17 15:10:21
736. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-17 10:54:48
Üzenet elküldve: 2022-06-17 10:54:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bűn és bűnhődés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hát ez jól elhúzott *csücsörög képzeletbeli porfelhő irányába, amerre az idősebb facsókoló eltűnt.* - Biztos, hogy az igazi apád? *fordul vissza a nyakát vakarva egy töprengő kifejezés kíséretében.
Pár pillanattal ezelőttig meg volt róla győződve, hogy apuci pici lánya abszolút körbe van nyalva az élet minden pillanatában. De most, hogy itt döglődik, Ap'ci inkább jól megköpködve pucolgatni indul a renoméját.*
- Mit mondtál neki? *hunyorog a szöszire, bár egy önérzettől nyálpermetet fröcsögő utállak, vagy hasonló aligha számítana nyomós indoknak.
Míg ő ezen agyal, a kócoskára marad minden aggodalom. Nem is fukarkodik vele, de Bris annyira nem osztja ezt a vonalat.*
- De!, bazdmeg, már hogy a francba ne lenne! *fordul felé ingerülten, aztán, ha a colos nem értené, a kopasz feje felé mutat. Ő ezt kicsit nagyobb volumenű bajnak értékeli, mint a szöszi hascsikarását. De ugye a hercegnő az első! Bár Ap'cinál már kispadra került, de a kazalhajú pitypangzabáló, ahogy látja, továbbra is megmarad első számú rajongónak, akkor is, ha pukkancska pont szarik a fejére nagy ívből.*
~Kajás vagyok. De hova a toszba tehettem a tegnapi összecsomagolt bőségvándortökömtálat?~
- Reggeli? *Virít egy megnyerő (höhö) vigyort a nyurgára. Remélhetőleg nem lesz akkora pöcs, hogy nem hívja meg, ha már le nem léphet.*
A hozzászólás írója (Bris Vorath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.17 10:55:40
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hát ez jól elhúzott *csücsörög képzeletbeli porfelhő irányába, amerre az idősebb facsókoló eltűnt.* - Biztos, hogy az igazi apád? *fordul vissza a nyakát vakarva egy töprengő kifejezés kíséretében.
Pár pillanattal ezelőttig meg volt róla győződve, hogy apuci pici lánya abszolút körbe van nyalva az élet minden pillanatában. De most, hogy itt döglődik, Ap'ci inkább jól megköpködve pucolgatni indul a renoméját.*
- Mit mondtál neki? *hunyorog a szöszire, bár egy önérzettől nyálpermetet fröcsögő utállak, vagy hasonló aligha számítana nyomós indoknak.
Míg ő ezen agyal, a kócoskára marad minden aggodalom. Nem is fukarkodik vele, de Bris annyira nem osztja ezt a vonalat.*
- De!, bazdmeg, már hogy a francba ne lenne! *fordul felé ingerülten, aztán, ha a colos nem értené, a kopasz feje felé mutat. Ő ezt kicsit nagyobb volumenű bajnak értékeli, mint a szöszi hascsikarását. De ugye a hercegnő az első! Bár Ap'cinál már kispadra került, de a kazalhajú pitypangzabáló, ahogy látja, továbbra is megmarad első számú rajongónak, akkor is, ha pukkancska pont szarik a fejére nagy ívből.*
~Kajás vagyok. De hova a toszba tehettem a tegnapi összecsomagolt bőségvándortökömtálat?~
- Reggeli? *Virít egy megnyerő (höhö) vigyort a nyurgára. Remélhetőleg nem lesz akkora pöcs, hogy nem hívja meg, ha már le nem léphet.*
A hozzászólás írója (Bris Vorath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.17 10:55:40
735. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-17 10:32:59
Üzenet elküldve: 2022-06-17 10:32:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn és bűnhődés//
*Niev nem fekszik a padon, grimaszoló arcából csak kamaszos makacsságára lehetne következtetni, de Taréj valahogy mégis ráhibázik, mármint a hascsikarásra, vagy annak valami fura formájára. El persze nem ismerné a gyengeségét, újra kihúzza vállait.*
- Nyasgem, Leokádia!
*Mivel nem szenved a padon fekve, ezért nem kell a piacra menniük, hogy beszerezzenek valamit a hasfájására. Amúgy sem akar most oda menni. Össze akar görnyedni és valóban le akar feküdni, de ezt csak a fogadóban teheti meg arcvesztés nélkül. A sikítás jelen pillanatban hidegen hagyja, Pycta természetesen még jobban befeszül, Niev erre már a szemét forgatja, bár szigorúan csak akkor, mikor apja hátat fordít neki. Rírion nem tud hozzáérni, úgy siklik el a tenyere alól, mint valami iszamós angolna. Szárazon közli, hogy mit is fog most tenni.*
- Visszamegyek a fogadóba.
*Ezt már azután közli, hogy Pycta elszelelt, mert az irbisz bajszát nyilván nem huzogatná, de Rírion igazán senkije, szóval ő igazán nem mondhatja meg neki, hogy mit csinálhat és mit nem.*
*Niev nem fekszik a padon, grimaszoló arcából csak kamaszos makacsságára lehetne következtetni, de Taréj valahogy mégis ráhibázik, mármint a hascsikarásra, vagy annak valami fura formájára. El persze nem ismerné a gyengeségét, újra kihúzza vállait.*
- Nyasgem, Leokádia!
*Mivel nem szenved a padon fekve, ezért nem kell a piacra menniük, hogy beszerezzenek valamit a hasfájására. Amúgy sem akar most oda menni. Össze akar görnyedni és valóban le akar feküdni, de ezt csak a fogadóban teheti meg arcvesztés nélkül. A sikítás jelen pillanatban hidegen hagyja, Pycta természetesen még jobban befeszül, Niev erre már a szemét forgatja, bár szigorúan csak akkor, mikor apja hátat fordít neki. Rírion nem tud hozzáérni, úgy siklik el a tenyere alól, mint valami iszamós angolna. Szárazon közli, hogy mit is fog most tenni.*
- Visszamegyek a fogadóba.
*Ezt már azután közli, hogy Pycta elszelelt, mert az irbisz bajszát nyilván nem huzogatná, de Rírion igazán senkije, szóval ő igazán nem mondhatja meg neki, hogy mit csinálhat és mit nem.*
734. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-17 08:56:40
Üzenet elküldve: 2022-06-17 08:56:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn és bűnhődés//
*Pycta kezében a varázslatos penge és Rírion ebben már semmi ijesztőt nem lát. Nem is érti a kopasz miért szaladgál körülötte. Elfelejtette már, ő maga milyen arcot vágott az ingoványban, amikor először pillantotta meg Xauzurt és mögötte Pyctát a mesterpengével. A helyzet hasonló volt. Elég gyors az ifjú elf félre állni az útból, de nincs szükség rá, mert az idősebb nem erőlteti a segítség nyújtást. De aztán úgy felgyorsul minden, hogy elf legyen a talpán, aki tartja a lépést. Niev arckifejezése aggasztó állapotba torzul, messziről vérfagyasztó sikítás hallik. Gyorsan eldől, Pycta ott, Rírion itt segít és a Kalmárból "kiabáló" érintetlen ágy "hangja" lassan semmi lesz, ahogy Rírion újra felélénkül. Nievhez lép, próbál a szemébe nézni. Vállára teszi kezét, ha nem tapasztal ellenvetést bármi módon.*
- Mi a baj, mi fáj? *Ha választ kap, akkor a következő kérdés, hogy el tudnak e indulni. Támogatja is, ha kell. Szeme sarkából figyeli Brockot, de reméli, hogy Pycta fenyegetése erősebb, mint a lánc, mert kétfele szaladni nem volna ínyére.*
- Neked nincs bajod? *Kérdi a kopaszt. Ha ugyanazt itták, előfordulhat ugyanaz a hatás. Bármennyire is nem kedveli, kinek kell, hogy itt váratlanul essen össze?*
*Pycta kezében a varázslatos penge és Rírion ebben már semmi ijesztőt nem lát. Nem is érti a kopasz miért szaladgál körülötte. Elfelejtette már, ő maga milyen arcot vágott az ingoványban, amikor először pillantotta meg Xauzurt és mögötte Pyctát a mesterpengével. A helyzet hasonló volt. Elég gyors az ifjú elf félre állni az útból, de nincs szükség rá, mert az idősebb nem erőlteti a segítség nyújtást. De aztán úgy felgyorsul minden, hogy elf legyen a talpán, aki tartja a lépést. Niev arckifejezése aggasztó állapotba torzul, messziről vérfagyasztó sikítás hallik. Gyorsan eldől, Pycta ott, Rírion itt segít és a Kalmárból "kiabáló" érintetlen ágy "hangja" lassan semmi lesz, ahogy Rírion újra felélénkül. Nievhez lép, próbál a szemébe nézni. Vállára teszi kezét, ha nem tapasztal ellenvetést bármi módon.*
- Mi a baj, mi fáj? *Ha választ kap, akkor a következő kérdés, hogy el tudnak e indulni. Támogatja is, ha kell. Szeme sarkából figyeli Brockot, de reméli, hogy Pycta fenyegetése erősebb, mint a lánc, mert kétfele szaladni nem volna ínyére.*
- Neked nincs bajod? *Kérdi a kopaszt. Ha ugyanazt itták, előfordulhat ugyanaz a hatás. Bármennyire is nem kedveli, kinek kell, hogy itt váratlanul essen össze?*
733. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-16 21:30:27
Üzenet elküldve: 2022-06-16 21:30:27
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Ailease, Sygphie, Pycta//
* Igencsak elszabadultak az indulatok ezen a szép estén a polgárnegyed utcáin. Ami a nőnek az életéért való küzdelem, az Parden számára hősies revans. Vicsorít egyet, mikor a nő kitér baltájának útjából, de nem adja fel, még ha sejti is, hogy ideje véges, míg ideérnek az őrök.
Mialatt Sygphie a tőrét húzza elő, addig a férfi saját fegyverét emeli, hogy újra megpróbáljon lecsapni. Ám még mielőtt megtehetné, felszisszen és akaratlanul is kiegyenesíti ujjait, ahogy a tőr pengéje végigszalad csuklóján. A vágás nem túl mély, ilyen sérülések akár kenyérszelés közben is érhetik az embert, ellenben arra elég, hogy a férfi egy pillanatra eleressze a nőt, aki így futásnak eredhet. Mivel úgy látja, nem sok esély van már arra, hogy ismét utolérje és megölje, végső elkeseredettségében elhajítja felé a baltát. Tény, hogy nem dobófegyver (sőt, még fegyverré is csak az elmúlt percekben avanzsálódott), de a kis távolság és Parden rendkívüli tehetsége távolsági fegyverekkel még akár sikert is eredményezhet. Ha viszont elvéti a célt vagy csak nem sikerül elég erőt vinni a dobásba, kénytelen futni hagyni a nőt és a maga bajával foglalkozni.
Ha az elf férfi továbbra is csak áll és vár, Parden nem veszi őt észre, azonban feltételezi, hogy a korábbi sikítások nyomán előbb-utóbb ideér a többi fehér ruhás is. Ezért ha a nő valóban elfut, Parden is elindul sietve az ellenkező irányba. Más a helyzet, ha a balta betalál, vagy ha Pycta közbeavatkozik. Utóbbi egyébként, ha jobban körbenéz, egy értetlenül figyelő, bozótos, fekete ebet és egy egyre távolodó kacsát is észrevehet a sötét utcában. Ha esetleg úgy dönt, hogy nem avatkozik bele a történésekbe, azt is láthatja, ahogy Parden "dolga végeztével" felveszi a kacsát a földről és int a kutyának is, hogy kövesse, s így távozik a helyszínről. *
* Igencsak elszabadultak az indulatok ezen a szép estén a polgárnegyed utcáin. Ami a nőnek az életéért való küzdelem, az Parden számára hősies revans. Vicsorít egyet, mikor a nő kitér baltájának útjából, de nem adja fel, még ha sejti is, hogy ideje véges, míg ideérnek az őrök.
Mialatt Sygphie a tőrét húzza elő, addig a férfi saját fegyverét emeli, hogy újra megpróbáljon lecsapni. Ám még mielőtt megtehetné, felszisszen és akaratlanul is kiegyenesíti ujjait, ahogy a tőr pengéje végigszalad csuklóján. A vágás nem túl mély, ilyen sérülések akár kenyérszelés közben is érhetik az embert, ellenben arra elég, hogy a férfi egy pillanatra eleressze a nőt, aki így futásnak eredhet. Mivel úgy látja, nem sok esély van már arra, hogy ismét utolérje és megölje, végső elkeseredettségében elhajítja felé a baltát. Tény, hogy nem dobófegyver (sőt, még fegyverré is csak az elmúlt percekben avanzsálódott), de a kis távolság és Parden rendkívüli tehetsége távolsági fegyverekkel még akár sikert is eredményezhet. Ha viszont elvéti a célt vagy csak nem sikerül elég erőt vinni a dobásba, kénytelen futni hagyni a nőt és a maga bajával foglalkozni.
Ha az elf férfi továbbra is csak áll és vár, Parden nem veszi őt észre, azonban feltételezi, hogy a korábbi sikítások nyomán előbb-utóbb ideér a többi fehér ruhás is. Ezért ha a nő valóban elfut, Parden is elindul sietve az ellenkező irányba. Más a helyzet, ha a balta betalál, vagy ha Pycta közbeavatkozik. Utóbbi egyébként, ha jobban körbenéz, egy értetlenül figyelő, bozótos, fekete ebet és egy egyre távolodó kacsát is észrevehet a sötét utcában. Ha esetleg úgy dönt, hogy nem avatkozik bele a történésekbe, azt is láthatja, ahogy Parden "dolga végeztével" felveszi a kacsát a földről és int a kutyának is, hogy kövesse, s így távozik a helyszínről. *
732. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-16 20:19:39
Üzenet elküldve: 2022-06-16 20:19:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ailease, Sygphie, Pycta//
*A Sygphie-be szorult életösztön és Parden ügyetlenebb bal keze együtt elegendőnek bizonyul, hogy a nő kiforduljon az első csapás elől. Szabadon maradt keze ezzel egyidőben markolja meg a ruhája redői közt megbúvó tőrt. A sikoly abbamarad, a helyét a zabolátlan düh hangjai veszik át. A fegyver előrántásában még van némi gyakorlata, azonban a forgatása nagyon is más történetnek bizonyul. Vaktában kezd csapkodni a pengével; nem számít, hol vagy hogyan, csak vért akar fakasztani. Részben azért, hogy a férfi elengedje, de főleg azért, hogy ha már itt kell meghalnia, legalább ő is kárt tegyen a támadójában. Nem egy képzett harcos mozdulatai ezek, sokkal inkább egy sarokba szorított állatéi. Ésszel fel sem fogja, milyen szerencséje van, hogy túl közel van ahhoz, hogy a félkegyelmű igazán hatékonyan használhassa a baltáját.
Pycta érkezéséről, ahogy a környezetéről általában, nemigen vesz tudomást. Ha Parden elengedi a karját, gondolkodás nélkül iszkolni kezd az ellenkező irányba. Ha nem, továbbra is minden idegszálával igyekszik kikerülni a balta útjából és szúrni, vágni, rúgni...*
*A Sygphie-be szorult életösztön és Parden ügyetlenebb bal keze együtt elegendőnek bizonyul, hogy a nő kiforduljon az első csapás elől. Szabadon maradt keze ezzel egyidőben markolja meg a ruhája redői közt megbúvó tőrt. A sikoly abbamarad, a helyét a zabolátlan düh hangjai veszik át. A fegyver előrántásában még van némi gyakorlata, azonban a forgatása nagyon is más történetnek bizonyul. Vaktában kezd csapkodni a pengével; nem számít, hol vagy hogyan, csak vért akar fakasztani. Részben azért, hogy a férfi elengedje, de főleg azért, hogy ha már itt kell meghalnia, legalább ő is kárt tegyen a támadójában. Nem egy képzett harcos mozdulatai ezek, sokkal inkább egy sarokba szorított állatéi. Ésszel fel sem fogja, milyen szerencséje van, hogy túl közel van ahhoz, hogy a félkegyelmű igazán hatékonyan használhassa a baltáját.
Pycta érkezéséről, ahogy a környezetéről általában, nemigen vesz tudomást. Ha Parden elengedi a karját, gondolkodás nélkül iszkolni kezd az ellenkező irányba. Ha nem, továbbra is minden idegszálával igyekszik kikerülni a balta útjából és szúrni, vágni, rúgni...*
731. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-15 15:54:22
Üzenet elküldve: 2022-06-15 15:54:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn és bűnhődés//
//Ailease, Sygphie és a fél Polgárnegyed//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rírion nagyon helyesen kimarad abból, amikor az erdőmélyi elf Nieveshával beszél. Majd biztosan az ifjú elf is elmondja majd a magáét a lánynak, de ahogy most nézi, semmit sem fog fel abból, amit szeretne átadni neki. Niev vállrándítása fájdalmasan hasonlít az anyjáéra és ugyanolyan makacs is, mint Aenae. A páncélos prófétának sokkal jobban fáj minden szó, mint a lánynak, ez látható és túlságosan tapasztalatlan ahhoz az apaszerepben, hogy rájöjjön, mindez csak a kamaszkor velejárója. Elmondta, amit akart és ennél többet nem is tud tenni. Sosem gondolta, hogy ilyen nehéz lesz majd apának lenni és valahol mélyen elátkozza Aenaet, amiért mindezt rátestálta. Persze Nievesha a legjobb dolog az életében, ami történhetett vele, de ilyen nehézségekre nem számított.
A kioktatás végén nem vár választ, ellép lánya mellett és Brock elé áll. Ő is kap pár mondatot, majd fegyvert varázsol a jobbjába azzal a céllal, hogy megszabadítsa az extarajos lányt a láncától. Ám Brock természetesen nem várja meg mindezt, hanem azonnal hisztizni kezd. Az erdőmélyi elf rezignáltan nézi a Ríriont pajzsként maga elé tartó lányra.*
- Ha nem, akkor nem. Maradjon rajtad. *Engedi ki ujjai közül a markolatot és így a kard azonnal semmivé válik.
Figyelmét Brock szavai terelik el, amikor Niev felé szól és amikor a sárga ragadozótekintet követi a kopaszét, megpillantja a padon fekvő lányt.*
- Jól vagy? *Kérdi aggodalmasan és tesz felé egy lépést. Nievesha most már egyáltalán nem olyan makacs és flegma, mint korábban, láthatóan komoly fájdalmai vannak.*
- Mit ittatok az éjjel? *Néz vissza Brockra, mert úgy sejti, annak lehet köze az egészhez.
Ekkor hangzik fel a sikítás a polgárnegyed házai között. A ragadozótekintet a hang irányába fordul, fejében egymást kergetik a gondolatok.*
- Basszameg. *Morzsolja ajkai között a szitkot.*
- Rírion! *Szól az ifjú elf felé.*
- Segíts Nievnek. Menjetek a piacra és vegyetek valami a... bármi is legyen a baj. *Pillant a padon szenvedő lányra.*
- Aztán a kovácsnál találkozunk. Leszedetjük erről a láncot. *Egyértelműen az extarajos lányra gondol.*
- Ahogy mondtam, ha lelépsz, megkereslek és a Meredélybe hajítalak. *Szól még Brock felé is.
Nem vár válaszokat vagy megjegyzést, még örül is, hogy leléphet a kis térről és futva indul el abba az irányba, ahonnan a sikítást hallotta.
Nem egy olyan hang volt, amikor a lányok egymást ugratják, a sikításba félelem és borzalom rezgett, utána kell néznie. Ha sikerül megtalálnia a hang forrását és a kettőst, akkor biztonságos távolságban lelassít és lépésre vált. Ha pedig a lány vagy a baltás férfi megpillantja, akkor megvárja, míg ők szólaljanak meg először. Szeretne tisztán látni, bár a látvány önmagáért beszél.*
//Ailease, Sygphie és a fél Polgárnegyed//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rírion nagyon helyesen kimarad abból, amikor az erdőmélyi elf Nieveshával beszél. Majd biztosan az ifjú elf is elmondja majd a magáét a lánynak, de ahogy most nézi, semmit sem fog fel abból, amit szeretne átadni neki. Niev vállrándítása fájdalmasan hasonlít az anyjáéra és ugyanolyan makacs is, mint Aenae. A páncélos prófétának sokkal jobban fáj minden szó, mint a lánynak, ez látható és túlságosan tapasztalatlan ahhoz az apaszerepben, hogy rájöjjön, mindez csak a kamaszkor velejárója. Elmondta, amit akart és ennél többet nem is tud tenni. Sosem gondolta, hogy ilyen nehéz lesz majd apának lenni és valahol mélyen elátkozza Aenaet, amiért mindezt rátestálta. Persze Nievesha a legjobb dolog az életében, ami történhetett vele, de ilyen nehézségekre nem számított.
A kioktatás végén nem vár választ, ellép lánya mellett és Brock elé áll. Ő is kap pár mondatot, majd fegyvert varázsol a jobbjába azzal a céllal, hogy megszabadítsa az extarajos lányt a láncától. Ám Brock természetesen nem várja meg mindezt, hanem azonnal hisztizni kezd. Az erdőmélyi elf rezignáltan nézi a Ríriont pajzsként maga elé tartó lányra.*
- Ha nem, akkor nem. Maradjon rajtad. *Engedi ki ujjai közül a markolatot és így a kard azonnal semmivé válik.
Figyelmét Brock szavai terelik el, amikor Niev felé szól és amikor a sárga ragadozótekintet követi a kopaszét, megpillantja a padon fekvő lányt.*
- Jól vagy? *Kérdi aggodalmasan és tesz felé egy lépést. Nievesha most már egyáltalán nem olyan makacs és flegma, mint korábban, láthatóan komoly fájdalmai vannak.*
- Mit ittatok az éjjel? *Néz vissza Brockra, mert úgy sejti, annak lehet köze az egészhez.
Ekkor hangzik fel a sikítás a polgárnegyed házai között. A ragadozótekintet a hang irányába fordul, fejében egymást kergetik a gondolatok.*
- Basszameg. *Morzsolja ajkai között a szitkot.*
- Rírion! *Szól az ifjú elf felé.*
- Segíts Nievnek. Menjetek a piacra és vegyetek valami a... bármi is legyen a baj. *Pillant a padon szenvedő lányra.*
- Aztán a kovácsnál találkozunk. Leszedetjük erről a láncot. *Egyértelműen az extarajos lányra gondol.*
- Ahogy mondtam, ha lelépsz, megkereslek és a Meredélybe hajítalak. *Szól még Brock felé is.
Nem vár válaszokat vagy megjegyzést, még örül is, hogy leléphet a kis térről és futva indul el abba az irányba, ahonnan a sikítást hallotta.
Nem egy olyan hang volt, amikor a lányok egymást ugratják, a sikításba félelem és borzalom rezgett, utána kell néznie. Ha sikerül megtalálnia a hang forrását és a kettőst, akkor biztonságos távolságban lelassít és lépésre vált. Ha pedig a lány vagy a baltás férfi megpillantja, akkor megvárja, míg ők szólaljanak meg először. Szeretne tisztán látni, bár a látvány önmagáért beszél.*
730. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-13 14:00:04
Üzenet elküldve: 2022-06-13 14:00:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bűn és bűnhődés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bris a pofák vágásából lassan áttér az orrtúrásra. A hórihorgas kazalfejű nem igazán foglalkozik vele, ő meg ritkán bír veszteg megmaradni bámulva bele a világba, szóval elfoglalja magát. Az összegyúr kis galacsint rágja ki a körme alól nagy átéléssel, amikor Ap'ci elindul felé. Elsőre csak a földbe gyökerezik a lába és nyelni se nagyon mer, de az a dolog a levegőből előhúzott fénylő kard... na az kicsapja a frászkarikamétert, de úgy rendesen.
Bris fejhangon üvölt fel és mire a fószer meglendítené azt a frankón beszaratós bökőt, már a felügyeletére rendelt, kócos elfet tartja maga előtt élő pajzsként. Vagy ha nem is tartja, az biztos, hogy fedezékként használja.*
- Hülyevagy, baszkiiii??? *hüledezik sápadtan. Őt aztán nem fogják itt karddal csapkodni. Ha megy a lecsóba a fél lába is, pont leszarja, hogy leszedi-e azt a rohadt láncot vagy sem!
Ahhoz nincs mersze, hogy a közöltek fényében megpattanjon, de simán elrohangál a jelenlévők között, míg az az agyament letesz a vagdosásról.*
- Fizessétek be egy kufircraaaaa, jájjj... hogy lenyugodjon, vagy valami! Aztarohadt! Neked aztán vannak problémáid, öregem! *mered Ap'cira, ha végre abbahagyja a csapkolódást. A szemfogai meg a szeme. Hát nem túl bizalomgerjesztőek még akkor se, ha épp nem egy démoni gigabékabelezővel megy az embernek.* - Nem csoda, hogy a kiccsaj megpattant.
- Mi van, szöszke, most meg csikar a beled? *nyújtja a nyakát az egyre furább grimaszba torzuló lány felé.* - Csak engedd ki a kis galambot, ne szégyenlősködj!
A hozzászólás írója (Bris Vorath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.13 14:31:08
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bris a pofák vágásából lassan áttér az orrtúrásra. A hórihorgas kazalfejű nem igazán foglalkozik vele, ő meg ritkán bír veszteg megmaradni bámulva bele a világba, szóval elfoglalja magát. Az összegyúr kis galacsint rágja ki a körme alól nagy átéléssel, amikor Ap'ci elindul felé. Elsőre csak a földbe gyökerezik a lába és nyelni se nagyon mer, de az a dolog a levegőből előhúzott fénylő kard... na az kicsapja a frászkarikamétert, de úgy rendesen.
Bris fejhangon üvölt fel és mire a fószer meglendítené azt a frankón beszaratós bökőt, már a felügyeletére rendelt, kócos elfet tartja maga előtt élő pajzsként. Vagy ha nem is tartja, az biztos, hogy fedezékként használja.*
- Hülyevagy, baszkiiii??? *hüledezik sápadtan. Őt aztán nem fogják itt karddal csapkodni. Ha megy a lecsóba a fél lába is, pont leszarja, hogy leszedi-e azt a rohadt láncot vagy sem!
Ahhoz nincs mersze, hogy a közöltek fényében megpattanjon, de simán elrohangál a jelenlévők között, míg az az agyament letesz a vagdosásról.*
- Fizessétek be egy kufircraaaaa, jájjj... hogy lenyugodjon, vagy valami! Aztarohadt! Neked aztán vannak problémáid, öregem! *mered Ap'cira, ha végre abbahagyja a csapkolódást. A szemfogai meg a szeme. Hát nem túl bizalomgerjesztőek még akkor se, ha épp nem egy démoni gigabékabelezővel megy az embernek.* - Nem csoda, hogy a kiccsaj megpattant.
- Mi van, szöszke, most meg csikar a beled? *nyújtja a nyakát az egyre furább grimaszba torzuló lány felé.* - Csak engedd ki a kis galambot, ne szégyenlősködj!
A hozzászólás írója (Bris Vorath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.13 14:31:08
729. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-13 13:57:20
Üzenet elküldve: 2022-06-13 13:57:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Ailease, Sygphie és a fél Polgárnegyed//
* A sötétbe borult polgárnegyed utcáinak csendjét egy női skoly töri meg. Parden próbálta a lehető legrövidebb és legbékésebb úton megoldani kettejük problémáját, de a nő nem hagyja magát. Mivel a férfi türelme is véges, a sikításra gondolkodás nélkül emeli magasba fejszéjét és próbálja eltalálni a nőt. Habár Parden közelharci fegyverekkel nem bánik jobban az átlagnál és egy fahasogatásra tervezett balta amúgy sem a legsokoldalúbb fegyver, de ha betalál, egy egyszerű fahusáng is fájdalmas tud lenni, hát még egy balta! *
– Fogd be, fehér ruhás! * Kiált fel ő is, hiszen ha már Sygphie felhívta magára a figyelmet, ő sem fog suttogni. Nagy erővel suhint a fegyverrel, célja egyértelmű. *
//Ailease, Sygphie és a fél Polgárnegyed//
* A sötétbe borult polgárnegyed utcáinak csendjét egy női skoly töri meg. Parden próbálta a lehető legrövidebb és legbékésebb úton megoldani kettejük problémáját, de a nő nem hagyja magát. Mivel a férfi türelme is véges, a sikításra gondolkodás nélkül emeli magasba fejszéjét és próbálja eltalálni a nőt. Habár Parden közelharci fegyverekkel nem bánik jobban az átlagnál és egy fahasogatásra tervezett balta amúgy sem a legsokoldalúbb fegyver, de ha betalál, egy egyszerű fahusáng is fájdalmas tud lenni, hát még egy balta! *
– Fogd be, fehér ruhás! * Kiált fel ő is, hiszen ha már Sygphie felhívta magára a figyelmet, ő sem fog suttogni. Nagy erővel suhint a fegyverrel, célja egyértelmű. *
728. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-13 13:38:09
Üzenet elküldve: 2022-06-13 13:38:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Ailease, Sygphie és a fél Polgárnegyed//
*Parden érintésére összerezzen, majd megmerevedik. Jeges pánik terjed szét a karjából, ahol a pokolfajzat megfogta, ami egy lélegzetvétellel később az arcára is kiül. A magára erőltetett nyugalom mintha sosem lett volna. ~ Vedd! Le! Rólam! A! Kezed! ~ Szeretné kimondani a szavakat, de nem jutnak el a gondolataitól a nyelvéig. Újabb végtelennek tűnő másodperc telik el, mire mozdulni képes. Megpróbálja elrántani a karját egyszer, kétszer, de a vasmarok ellen tehetetlen. Csak egyetlen fegyvere marad, amelyhez sok-sok éve nem nyúlt, de most önkéntelenül is ahhoz fordul: Sikít, ahogy a torkán kifér. A közeli házakban zárt ablakok mögött is hallani, és még két utcányira is visszhangzik a falak között. Feldereng előtte a piactéren strázsáló ork képe, persze ő messze van, biztosan nem hallja. Talán a városőrök... Kell lennie a közelben valakinek!*
A hozzászólás írója (Sygphie Medilles) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.13 13:42:05
//Ailease, Sygphie és a fél Polgárnegyed//
*Parden érintésére összerezzen, majd megmerevedik. Jeges pánik terjed szét a karjából, ahol a pokolfajzat megfogta, ami egy lélegzetvétellel később az arcára is kiül. A magára erőltetett nyugalom mintha sosem lett volna. ~ Vedd! Le! Rólam! A! Kezed! ~ Szeretné kimondani a szavakat, de nem jutnak el a gondolataitól a nyelvéig. Újabb végtelennek tűnő másodperc telik el, mire mozdulni képes. Megpróbálja elrántani a karját egyszer, kétszer, de a vasmarok ellen tehetetlen. Csak egyetlen fegyvere marad, amelyhez sok-sok éve nem nyúlt, de most önkéntelenül is ahhoz fordul: Sikít, ahogy a torkán kifér. A közeli házakban zárt ablakok mögött is hallani, és még két utcányira is visszhangzik a falak között. Feldereng előtte a piactéren strázsáló ork képe, persze ő messze van, biztosan nem hallja. Talán a városőrök... Kell lennie a közelben valakinek!*
A hozzászólás írója (Sygphie Medilles) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.13 13:42:05
727. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-13 12:42:34
Üzenet elküldve: 2022-06-13 12:42:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn és bűnhődés//
*Niev eltökélten áll és végig teljesen némán. Mivel okos lány, ezért aztán felfogja, hogy hasztalan lenne bármit is mondania, pedig Pycta majd minden szavára lenne egy remek és jogos riposztja. Például kezdhetné mindjárt az elején azzal, hogy kettejük közül csak Pycta volt az, aki megmondta a nevét és hogy az egészet csak egyvalaki dramatizálja túl és az szintén nem ő, hanem Pycta. Niev okos lány, így Pycta biztosra veheti, hogy nem arról van szó, hogy nem tudja felfogni a fejmosást, sokkal inkább arról, hogy egyszerűen nem akarja. Grimaszoktól vonagló arcán világosan látszik mindez. Nem az elfre néz, elnéz mellette-felette, továbbra is felszegett állal, egyszerre büszkén és nyeglén. Most már egészen biztos benne, hogy mielőbb szert kell tegyen egy orrkarikára. Pycta már bőven kiképzésről, meg ilyenekről mesél, mikor Niev már orrkarikát és felnyírt hajat vizionál. Pycta hegyibeszédére pedig mi a reakció? Egy olyan vállrándítás, ami az elf számára bántóan ismerős lehet.
Aztán az elf otthagyja a padnál, hogy Taréj se maradjon szentbeszéd nélkül. Niev arcán még mindig ott a felsőbbrendű kifejezés, de az egész csak addig tart, mikor aztán hirtelen elkapja egy nagyon rossz, nagyon ismeretlen érzés: az alhasi görcs. És nem az a fajta, mikor az ember túl káposztát eszik kelbimbóval, meg babsalátával. Össze szeretne görnyedni, magzatpózban a padra feküdni, de nem teszi, hiszen akkor oda az az erkölcsi győzelem, melyről úgy véli, hogy épp most aratta Pycta fölött. Az előbb oly büszkén tartott vállai azonban veszítenek büszkeségükből.*
*Niev eltökélten áll és végig teljesen némán. Mivel okos lány, ezért aztán felfogja, hogy hasztalan lenne bármit is mondania, pedig Pycta majd minden szavára lenne egy remek és jogos riposztja. Például kezdhetné mindjárt az elején azzal, hogy kettejük közül csak Pycta volt az, aki megmondta a nevét és hogy az egészet csak egyvalaki dramatizálja túl és az szintén nem ő, hanem Pycta. Niev okos lány, így Pycta biztosra veheti, hogy nem arról van szó, hogy nem tudja felfogni a fejmosást, sokkal inkább arról, hogy egyszerűen nem akarja. Grimaszoktól vonagló arcán világosan látszik mindez. Nem az elfre néz, elnéz mellette-felette, továbbra is felszegett állal, egyszerre büszkén és nyeglén. Most már egészen biztos benne, hogy mielőbb szert kell tegyen egy orrkarikára. Pycta már bőven kiképzésről, meg ilyenekről mesél, mikor Niev már orrkarikát és felnyírt hajat vizionál. Pycta hegyibeszédére pedig mi a reakció? Egy olyan vállrándítás, ami az elf számára bántóan ismerős lehet.
Aztán az elf otthagyja a padnál, hogy Taréj se maradjon szentbeszéd nélkül. Niev arcán még mindig ott a felsőbbrendű kifejezés, de az egész csak addig tart, mikor aztán hirtelen elkapja egy nagyon rossz, nagyon ismeretlen érzés: az alhasi görcs. És nem az a fajta, mikor az ember túl káposztát eszik kelbimbóval, meg babsalátával. Össze szeretne görnyedni, magzatpózban a padra feküdni, de nem teszi, hiszen akkor oda az az erkölcsi győzelem, melyről úgy véli, hogy épp most aratta Pycta fölött. Az előbb oly büszkén tartott vállai azonban veszítenek büszkeségükből.*
726. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-12 12:14:55
Üzenet elküldve: 2022-06-12 12:14:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn és bűnhődés//
*Új társuk láthatóan kicsattan az energiától, mert van még kedve az őröket ugratni. Bár Rírion haragszik a lányra, a "lánykori" nevet mégis megmosolyogja, önkéntelenül. Ha egy poén betalál az betalál, és az elf sem savanyú uborka. Szeretné gyorsan visszakapni a fegyvereit. Ha csak a nevét kérdik, azzal nincs gond. Sőt, szülőanyja állítólagos nevét is meg tudná mondani, meg a születési helyet, időt, de reméli, nem kell ezekkel bajlódni.
Kisvártatva Nievesháé a szó, csakhogy nem él a lehetőséggel. Pycta nevelő célzatú beszédét hallgatják, ami talán nyitott fülekre talál, de lehet, hogy Eeyr sem tudná ezt előre megtippelni. A karikás szemű elf ezalatt "Sfarim Brockot" bámulja, megszakítás nélkül. Mint valami zaklató, de itt egészen más a helyzet. Úgy sejti, lassan rendeződik minden. Nem mondaná Nievnek, de irigyli a gyerek/ kamasz korát. Ez a fejmosás kellemetlen lehet a bátor, szőke szépségnek és mégis a lehető legjobb, ami történhet vele egy ilyen éjszaka után. Nem említené neki ezen gondolatát, mert tudja, hogy Nievnek nem lesz attól jobb, hogy neki rosszabb volt. Senki sem hallgatná szívesen egy elf rossz gyerekkorát, miközben éppen fejmosást kap az apjától. Azért reméli, Niev magától is értékeli szerencsés sorsát. Elég okosnak tartja a lányt, hogy kinézze belőle, hálás az apjáért Eeyrnek, úgy általában. Már amikor épp nincsenek viharos érzelmei, mindent felégető dühvel fűszerezve.*
*Új társuk láthatóan kicsattan az energiától, mert van még kedve az őröket ugratni. Bár Rírion haragszik a lányra, a "lánykori" nevet mégis megmosolyogja, önkéntelenül. Ha egy poén betalál az betalál, és az elf sem savanyú uborka. Szeretné gyorsan visszakapni a fegyvereit. Ha csak a nevét kérdik, azzal nincs gond. Sőt, szülőanyja állítólagos nevét is meg tudná mondani, meg a születési helyet, időt, de reméli, nem kell ezekkel bajlódni.
Kisvártatva Nievesháé a szó, csakhogy nem él a lehetőséggel. Pycta nevelő célzatú beszédét hallgatják, ami talán nyitott fülekre talál, de lehet, hogy Eeyr sem tudná ezt előre megtippelni. A karikás szemű elf ezalatt "Sfarim Brockot" bámulja, megszakítás nélkül. Mint valami zaklató, de itt egészen más a helyzet. Úgy sejti, lassan rendeződik minden. Nem mondaná Nievnek, de irigyli a gyerek/ kamasz korát. Ez a fejmosás kellemetlen lehet a bátor, szőke szépségnek és mégis a lehető legjobb, ami történhet vele egy ilyen éjszaka után. Nem említené neki ezen gondolatát, mert tudja, hogy Nievnek nem lesz attól jobb, hogy neki rosszabb volt. Senki sem hallgatná szívesen egy elf rossz gyerekkorát, miközben éppen fejmosást kap az apjától. Azért reméli, Niev magától is értékeli szerencsés sorsát. Elég okosnak tartja a lányt, hogy kinézze belőle, hálás az apjáért Eeyrnek, úgy általában. Már amikor épp nincsenek viharos érzelmei, mindent felégető dühvel fűszerezve.*
725. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-10 19:05:29
Üzenet elküldve: 2022-06-10 19:05:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Ailease, Sygphie//
* Nem gondolta volna, hogy a nő ilyen könnyen beadja a derekát, így nem is találta még ki, hogy ebben az esetben mit tegyen. Kacsával a kezében nem támadhat rá, ráadásul a nő fehér ruháshoz képest meglehetősen segítőkésznek tűnik, így már csak azért sem. Megpróbál felzárkózni. Követi a nőt, őt pedig követi Dög, hátha végre neki is csurran-cseppen valami.
A hirdetőtábla ötletén elgondolkodik. Való igaz, hogy azt még nem próbálta, de ennyi év után nem is lát sok esélyt Bumbi megtalálására. Ami pedig Dinogent illeti, vele találkozott úgy négy-öt éve, mikor Parden épp városőrösdid játszott. Akkor jött rá, hogy Dino a fehér ruhások vezetője, ezért végezni akart vele, ám mielőtt megtehette volna, kitört a forradalom és más dolga akadt. Marad tehát húga, akit régebb óta nem látott, mint akár Dinogent, akár Bumbit. Mostanra talán már férjhez is ment, vagy ki tudja, merre fújta őt a szél, de nem Parden felé, az egyszer biztos. Míg ezek a gondolatok cikáznak a fejében, zavarodottan rázza a fejét és egyre erősödik benne a gyanú, hogy ez a fehér ruhás nő csak félre akarja vezetni. *
– Nem-nem-nem… * Ismételgeti halkan, majd hirtelen ötlettől vezérelve ledobja a kacsát és szabad kezével megpróbálja megragadni Sygphie karját. Ha sikerül, olyan szorosan tartja, ahogy csak tudja, csak akkor lazít, ha a nő egyértelmű jelét adja annak, hogy nem próbál kiszabadulni és elrohanni. Akár sikerül a művelet, akár nem, a férfi tágra nyílt szemekkel és jeges mosollyal néz a nőre. *
– Gyere velünk! Tudjuk, merre van Bumbi! Ő, a kis mocsári ló. Segíts! * Egy kézzel fogja csak a nő karját (ha egyáltalán sikerült elkapnia), a másikban pedig a balta van. Az eszköz egyelőre csak élével lefelé lóg a kezében, de ha Sygphie elemzi a helyzetét, könnyen rájöhet, hogy Parden nem kéri, hanem utasítja. Ha megkérdezi, hogy merre is mennek, a férfi a romváros irányába bök. Viszont, ha a nő futásnak ered, a férfi nem rest utána futni. *
//Ailease, Sygphie//
* Nem gondolta volna, hogy a nő ilyen könnyen beadja a derekát, így nem is találta még ki, hogy ebben az esetben mit tegyen. Kacsával a kezében nem támadhat rá, ráadásul a nő fehér ruháshoz képest meglehetősen segítőkésznek tűnik, így már csak azért sem. Megpróbál felzárkózni. Követi a nőt, őt pedig követi Dög, hátha végre neki is csurran-cseppen valami.
A hirdetőtábla ötletén elgondolkodik. Való igaz, hogy azt még nem próbálta, de ennyi év után nem is lát sok esélyt Bumbi megtalálására. Ami pedig Dinogent illeti, vele találkozott úgy négy-öt éve, mikor Parden épp városőrösdid játszott. Akkor jött rá, hogy Dino a fehér ruhások vezetője, ezért végezni akart vele, ám mielőtt megtehette volna, kitört a forradalom és más dolga akadt. Marad tehát húga, akit régebb óta nem látott, mint akár Dinogent, akár Bumbit. Mostanra talán már férjhez is ment, vagy ki tudja, merre fújta őt a szél, de nem Parden felé, az egyszer biztos. Míg ezek a gondolatok cikáznak a fejében, zavarodottan rázza a fejét és egyre erősödik benne a gyanú, hogy ez a fehér ruhás nő csak félre akarja vezetni. *
– Nem-nem-nem… * Ismételgeti halkan, majd hirtelen ötlettől vezérelve ledobja a kacsát és szabad kezével megpróbálja megragadni Sygphie karját. Ha sikerül, olyan szorosan tartja, ahogy csak tudja, csak akkor lazít, ha a nő egyértelmű jelét adja annak, hogy nem próbál kiszabadulni és elrohanni. Akár sikerül a művelet, akár nem, a férfi tágra nyílt szemekkel és jeges mosollyal néz a nőre. *
– Gyere velünk! Tudjuk, merre van Bumbi! Ő, a kis mocsári ló. Segíts! * Egy kézzel fogja csak a nő karját (ha egyáltalán sikerült elkapnia), a másikban pedig a balta van. Az eszköz egyelőre csak élével lefelé lóg a kezében, de ha Sygphie elemzi a helyzetét, könnyen rájöhet, hogy Parden nem kéri, hanem utasítja. Ha megkérdezi, hogy merre is mennek, a férfi a romváros irányába bök. Viszont, ha a nő futásnak ered, a férfi nem rest utána futni. *
724. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-10 12:34:51
Üzenet elküldve: 2022-06-10 12:34:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Bűn és bűnhődés//
*Az erdőmélyi elfnél nincs és nem is volt fegyver, amit le kellett volna adnia, így olyan simán jut át a kapun, mint senki más közöttük. Az egykor tarajos lány lábát lánc is húzza és ha megáll az elkobzott fegyvereit visszakérni, akkor még meg is kell állnia, hogy bevárja.
Kifejezéstelen hangon segíti ki a Brock néven bemutatkozó és leánykori nevét elbetűzni kívánó lányt a sikertelen próbálkozás után. Sárga pillantása hidegen és komoran fürkészi a katonát, ha leesik neki a tréfa.
Nievesha fújtatása és látható haragja nem érdekli. A dacos tinédzserek sajátja ez a "mindenki más hibás csak én nem" hozzáállás. A csuhátlan csuhás rég volt olyan korú, mint Niev most, de egy elf nehezen felejt.
A sort talán Rírion zárja mögöttük és ha visszakapta fegyvereit, elindulhatnak a polgárnegyed apró terecskéje felé, ahol megállhatnak. A kérdés Teysus kardjaként lebeg Brock felett, hogy vajon az erdőmélyi elf valóban képes lenne-e tőrt repíteni a hátába, ha meg akarna lógni és az ifjú elf teljesítené-e a parancsát, ha a terecskén próbálna lelépni. A kétség minden bizonnyal gúzsba köti, de legalábbis lefoglalja egy darabig, amíg Nieveshával beszélget.*
- Nem a te hibád. *Válaszolja Rírionnak és kedve sincs visszautasítani a felajánlást és így az arannyal teli erszényt.
Félrevonulnak a polgárnegyedbeli téren egy fa árnyékába és az erdőmélyi elf sóhajtva ül le az egyik padra, pillantása a szemben lévő házra szegeződik, pedig semmit sem fog fel a gazdag ornamentikából. Ha Niev állva marad, nem bánja.*
- Szégyent hoztál rám és a nevemre. *A szavai hidegen koppannak a tér kövén, ami után nagy csend következik.*
- Nem hagyhattam, hogy bárki megüssön és azt sem, hogy a Krenkataurba kerülj. Elképzelni sem tudod, mit műveltek az ottani őrök és a többi rab egy korodbeli lánnyal. *Folytatja szárazon. Nievesha három éj leforgása alatt lett serdülő korú lány, de az Erdő Szívének mágiája nem pótolhatta az élettapasztalatot.*
- Helyesen gondolod, hogy elvettem tőled azt a lehetőséget, hogy magad bűnhődj meg a tetteidért, de meg kell értened, hogy akkor sosem láttuk volna egymást többé. *Néz fel az ajkait dacosan összeszorító lányra. Egy serdülő korú lányt lát, de tudja, hogy ez csak a varázslat hatása, Nievesha még alig nőtt ki a gyermekkorból.*
- Azt mondtam, kiképezlek és megtanítalak mindenre, átadom neked a tapasztalataim és így is fogok tenni. *Az álla két oldalán megfeszül egy izom.*
- És így is fogok tenni.
*Szívesen mondaná, hogy ha Niev menni akar, akkor menjen. Ha jobban tudja, hogyan kell élni, nyitva áll előtte az út. Ám ígéretet tett Aeanenek és nem fogja megszegni.
Felkel a padtól és ellép a lány mellett, hogy Brock elé álljon. Nem vár választ, nem érdekli a kifogás vagy a magyarázat. Ahogy a dacos zárkózottság sem, Niev már megtette, ami tőle telt, egyelőre elég lesz ennyi is.*
- Mindkettőnknek könnyebb lesz, ha nem nehezíted meg a dolgom. Letudjuk a közmunkát és mész amerre akarsz. De amíg felelősséget vállaltam érted, addig együtt maradunk. Ha lelépsz, megkereslek és a Meredélybe hajítalak. *A hangja fáradt és érdes, de érezhető benne, hogy nem tréfál.*
- Érthető voltam. *Közli az extarajos lánnyal komor hangon. Jobbát oldalra nyújtja maga mellé és megpróbál fegyvert kérni a Fákban Lakótól. Ha sikerül a varázslat, akkor egy artheniori mesterkard anyagiasul fényből a kezében azzal a céllal, hogy egy jól irányzott csapással megszabadítsa Brockot (és Nievet, ha rajta is ott van még) a láncától. A varázsos pengének úgy kell szelnie a vasat, mint a vajat.
HA nem sikerül, akkor csak egy "hmm"-re futja és majd a kovácsnál leszedetik a láncot.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd felfelé nyúl egyik kezével, melynek hatására fényből tetszőleges fegyvert formáz a kezébe, annak előnyeivel és hátrányaival együtt, mely tíz kör múlva semmivé foszlik. A fegyver nem átadható.
*Az erdőmélyi elfnél nincs és nem is volt fegyver, amit le kellett volna adnia, így olyan simán jut át a kapun, mint senki más közöttük. Az egykor tarajos lány lábát lánc is húzza és ha megáll az elkobzott fegyvereit visszakérni, akkor még meg is kell állnia, hogy bevárja.
Kifejezéstelen hangon segíti ki a Brock néven bemutatkozó és leánykori nevét elbetűzni kívánó lányt a sikertelen próbálkozás után. Sárga pillantása hidegen és komoran fürkészi a katonát, ha leesik neki a tréfa.
Nievesha fújtatása és látható haragja nem érdekli. A dacos tinédzserek sajátja ez a "mindenki más hibás csak én nem" hozzáállás. A csuhátlan csuhás rég volt olyan korú, mint Niev most, de egy elf nehezen felejt.
A sort talán Rírion zárja mögöttük és ha visszakapta fegyvereit, elindulhatnak a polgárnegyed apró terecskéje felé, ahol megállhatnak. A kérdés Teysus kardjaként lebeg Brock felett, hogy vajon az erdőmélyi elf valóban képes lenne-e tőrt repíteni a hátába, ha meg akarna lógni és az ifjú elf teljesítené-e a parancsát, ha a terecskén próbálna lelépni. A kétség minden bizonnyal gúzsba köti, de legalábbis lefoglalja egy darabig, amíg Nieveshával beszélget.*
- Nem a te hibád. *Válaszolja Rírionnak és kedve sincs visszautasítani a felajánlást és így az arannyal teli erszényt.
Félrevonulnak a polgárnegyedbeli téren egy fa árnyékába és az erdőmélyi elf sóhajtva ül le az egyik padra, pillantása a szemben lévő házra szegeződik, pedig semmit sem fog fel a gazdag ornamentikából. Ha Niev állva marad, nem bánja.*
- Szégyent hoztál rám és a nevemre. *A szavai hidegen koppannak a tér kövén, ami után nagy csend következik.*
- Nem hagyhattam, hogy bárki megüssön és azt sem, hogy a Krenkataurba kerülj. Elképzelni sem tudod, mit műveltek az ottani őrök és a többi rab egy korodbeli lánnyal. *Folytatja szárazon. Nievesha három éj leforgása alatt lett serdülő korú lány, de az Erdő Szívének mágiája nem pótolhatta az élettapasztalatot.*
- Helyesen gondolod, hogy elvettem tőled azt a lehetőséget, hogy magad bűnhődj meg a tetteidért, de meg kell értened, hogy akkor sosem láttuk volna egymást többé. *Néz fel az ajkait dacosan összeszorító lányra. Egy serdülő korú lányt lát, de tudja, hogy ez csak a varázslat hatása, Nievesha még alig nőtt ki a gyermekkorból.*
- Azt mondtam, kiképezlek és megtanítalak mindenre, átadom neked a tapasztalataim és így is fogok tenni. *Az álla két oldalán megfeszül egy izom.*
- És így is fogok tenni.
*Szívesen mondaná, hogy ha Niev menni akar, akkor menjen. Ha jobban tudja, hogyan kell élni, nyitva áll előtte az út. Ám ígéretet tett Aeanenek és nem fogja megszegni.
Felkel a padtól és ellép a lány mellett, hogy Brock elé álljon. Nem vár választ, nem érdekli a kifogás vagy a magyarázat. Ahogy a dacos zárkózottság sem, Niev már megtette, ami tőle telt, egyelőre elég lesz ennyi is.*
- Mindkettőnknek könnyebb lesz, ha nem nehezíted meg a dolgom. Letudjuk a közmunkát és mész amerre akarsz. De amíg felelősséget vállaltam érted, addig együtt maradunk. Ha lelépsz, megkereslek és a Meredélybe hajítalak. *A hangja fáradt és érdes, de érezhető benne, hogy nem tréfál.*
- Érthető voltam. *Közli az extarajos lánnyal komor hangon. Jobbát oldalra nyújtja maga mellé és megpróbál fegyvert kérni a Fákban Lakótól. Ha sikerül a varázslat, akkor egy artheniori mesterkard anyagiasul fényből a kezében azzal a céllal, hogy egy jól irányzott csapással megszabadítsa Brockot (és Nievet, ha rajta is ott van még) a láncától. A varázsos pengének úgy kell szelnie a vasat, mint a vajat.
HA nem sikerül, akkor csak egy "hmm"-re futja és majd a kovácsnál leszedetik a láncot.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd felfelé nyúl egyik kezével, melynek hatására fényből tetszőleges fegyvert formáz a kezébe, annak előnyeivel és hátrányaival együtt, mely tíz kör múlva semmivé foszlik. A fegyver nem átadható.
723. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-09 14:53:54
Üzenet elküldve: 2022-06-09 14:53:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Annyira be van sózva a megpattanás gondolatától, hogy fel sem tűnik neki a maga után húzott béklyó. Lehet, hogy köze van ahhoz is, hogy élete nagy részében ehhez hasonló csecsebecséket viselt. Nem is ez az, ami megállítja.
Szépen, feltűnésmentesen slisszol előre a sorban, hogy jobb pozícióból tudjon megugrani a kapuban. Már-már a fülébe cseng az őrség visongó röhögése. Tuti, hogy a háttérben már mennek a fogadások rá, hogy milyen hamar hagyja faképnél ezt a hírneves jótevőt. Bris magasról tesz mások renoméjára.
Szóval már túrja a cipője orrát a homokba és várja, hogy amazok figyelme eltérüljön a fegyverátvétel felé, amikor eléri az odamorrantott figyelmeztetés. Meghidegül benne a vér, és bazi gombócként nyeli le az iramodáshoz tüdejébe szívott levegőt.
~Basszameg!~
Valami oknál fogva nem merül fel benne kétség afelől, hogy a lombzabáló komolyan mondja, amit mond. Az, hogy a fegyvereket le kell adni a kaszárnyában befelé, nem nyugtatja meg, mert ide még a legergyább utcakölyök is be tudna csempészni egy bökőt. Az a kellemetlen érzés már most buzergálja a lapockái közét. Valahogy muszáj lesz meglépnie, de nagyon úgy tűnik, hogy az nem most lesz.
A név kérdésére csak morog valamit az orra alatt, de hogy az név-e vagy csak szitkozódás, azt még a hegyes fülek se hámozzák ki.
Fogalma sincs, hogy a bökői nála voltak-e még, mikor behozták a fogdába, de ha csak a neve (meg a többi ostobaság) ellenében hajlandók kiadni neki, akkor újra beleáll a Sfarim Brock fedőnévbe, illetve a van még a Meg, a Baszódjatok Meg, amit a lánykori nevének fémjelez. Felajánlja, hogy el is betűzi, de abba nagyon hamar belesül. De mocskosul nagyon. Szóval csak elküld mindenkit a vérbe és próbálja megőrizni a maradék méltóságát. Ha a bökőit nem adják ki, akkor ott rohadjanak el! Álljon a valagukba mindahány!
Eléggé ideges a hogyan tovább miatt. Benne van a zabszem a seggében, mikor a kettős félrevonul nyavalyogni. A kócos langalétából nem feltétlenül nézné ki azt, amit abból a másik fickóból, szóval még nem tett le a tervéről, de ahhoz bazi jó időzítés kell. Ha eltaknyol a saját lábában vagy abban a láncban, akkor a franc tudja még mi is lehet.*
- A kis pöffeteg... *morogja az orra alatt és vágja a pofákat.* - Pöfff! *imitálja a hangot jobb híján ő, ami csak úgy feszíti a látványt, de csak nem akar kijönni belőle, hiába fúvódik a szöszke képe egyre nagyobbra és nagyobbra a duzzogástól.*
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Annyira be van sózva a megpattanás gondolatától, hogy fel sem tűnik neki a maga után húzott béklyó. Lehet, hogy köze van ahhoz is, hogy élete nagy részében ehhez hasonló csecsebecséket viselt. Nem is ez az, ami megállítja.
Szépen, feltűnésmentesen slisszol előre a sorban, hogy jobb pozícióból tudjon megugrani a kapuban. Már-már a fülébe cseng az őrség visongó röhögése. Tuti, hogy a háttérben már mennek a fogadások rá, hogy milyen hamar hagyja faképnél ezt a hírneves jótevőt. Bris magasról tesz mások renoméjára.
Szóval már túrja a cipője orrát a homokba és várja, hogy amazok figyelme eltérüljön a fegyverátvétel felé, amikor eléri az odamorrantott figyelmeztetés. Meghidegül benne a vér, és bazi gombócként nyeli le az iramodáshoz tüdejébe szívott levegőt.
~Basszameg!~
Valami oknál fogva nem merül fel benne kétség afelől, hogy a lombzabáló komolyan mondja, amit mond. Az, hogy a fegyvereket le kell adni a kaszárnyában befelé, nem nyugtatja meg, mert ide még a legergyább utcakölyök is be tudna csempészni egy bökőt. Az a kellemetlen érzés már most buzergálja a lapockái közét. Valahogy muszáj lesz meglépnie, de nagyon úgy tűnik, hogy az nem most lesz.
A név kérdésére csak morog valamit az orra alatt, de hogy az név-e vagy csak szitkozódás, azt még a hegyes fülek se hámozzák ki.
Fogalma sincs, hogy a bökői nála voltak-e még, mikor behozták a fogdába, de ha csak a neve (meg a többi ostobaság) ellenében hajlandók kiadni neki, akkor újra beleáll a Sfarim Brock fedőnévbe, illetve a van még a Meg, a Baszódjatok Meg, amit a lánykori nevének fémjelez. Felajánlja, hogy el is betűzi, de abba nagyon hamar belesül. De mocskosul nagyon. Szóval csak elküld mindenkit a vérbe és próbálja megőrizni a maradék méltóságát. Ha a bökőit nem adják ki, akkor ott rohadjanak el! Álljon a valagukba mindahány!
Eléggé ideges a hogyan tovább miatt. Benne van a zabszem a seggében, mikor a kettős félrevonul nyavalyogni. A kócos langalétából nem feltétlenül nézné ki azt, amit abból a másik fickóból, szóval még nem tett le a tervéről, de ahhoz bazi jó időzítés kell. Ha eltaknyol a saját lábában vagy abban a láncban, akkor a franc tudja még mi is lehet.*
- A kis pöffeteg... *morogja az orra alatt és vágja a pofákat.* - Pöfff! *imitálja a hangot jobb híján ő, ami csak úgy feszíti a látványt, de csak nem akar kijönni belőle, hiába fúvódik a szöszke képe egyre nagyobbra és nagyobbra a duzzogástól.*
722. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-09 10:15:15
Üzenet elküldve: 2022-06-09 10:15:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Niev sosem hitte volna, hogy tulajdon apja lesz az, aki belesodorja abba a megalázó szituációba, hogy nem engedi azt, hogy vállalhassa a felelősséget a saját tetteiért. Niev tűpontosan látja, hogy hogyan is került ebbe a kutyaszorítóba, eleve azzal hibázott nagyot, hogy jártatta a száját, és azzal folytatta, hogy hagyta magát provokálni. Persze talán meglépni sem kellett volna és nem lett volna szabad mindent meginni és el- meg felszívni, amit elé került a múlt éjjel. De mindennek ellenére Niev kész lett volna kiállni a büntetést, megbűnhődni a bűneiért, leróni a penitenciát. Pycta ettől megfosztotta és pont oda alacsonyította, amivel Taréj kezdettől cukkolta: apu pici lánya. Lám, Taréjnak igaza volt, annak ellenére is apuci pici lánya, hogy szeretett volna kitörni a skatulyából. Minden kísérlete ellenére sem sikerült.
Itt trappol most, olyan járással, mint a komor bikáé, úgy fújtatva dühösen, mint a sértett vadkan. Az összkép szinte ijesztő is lehetne, ha nem adna az egésznek valami komikumot a lánc, ami ugyan már nem köti Taréjhoz, de még mindig ott van rajta és minden lépésénél csörög.
Dacos sóhajjal, szemét forgatva indul el a Pycta által megjelölt irányba, egy távolabbi pad felé. Ő persze nem ül le, flegma testtartással, egyik lábára helyezett testsúllyal, mellkasa előtt összevont karokkal áll. Nyilvánvaló, hogy nehéz lesz kipréselni a sértett kamaszlányból akár egy szót is, olyan eltökélten szorítja össze a száját.*
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Niev sosem hitte volna, hogy tulajdon apja lesz az, aki belesodorja abba a megalázó szituációba, hogy nem engedi azt, hogy vállalhassa a felelősséget a saját tetteiért. Niev tűpontosan látja, hogy hogyan is került ebbe a kutyaszorítóba, eleve azzal hibázott nagyot, hogy jártatta a száját, és azzal folytatta, hogy hagyta magát provokálni. Persze talán meglépni sem kellett volna és nem lett volna szabad mindent meginni és el- meg felszívni, amit elé került a múlt éjjel. De mindennek ellenére Niev kész lett volna kiállni a büntetést, megbűnhődni a bűneiért, leróni a penitenciát. Pycta ettől megfosztotta és pont oda alacsonyította, amivel Taréj kezdettől cukkolta: apu pici lánya. Lám, Taréjnak igaza volt, annak ellenére is apuci pici lánya, hogy szeretett volna kitörni a skatulyából. Minden kísérlete ellenére sem sikerült.
Itt trappol most, olyan járással, mint a komor bikáé, úgy fújtatva dühösen, mint a sértett vadkan. Az összkép szinte ijesztő is lehetne, ha nem adna az egésznek valami komikumot a lánc, ami ugyan már nem köti Taréjhoz, de még mindig ott van rajta és minden lépésénél csörög.
Dacos sóhajjal, szemét forgatva indul el a Pycta által megjelölt irányba, egy távolabbi pad felé. Ő persze nem ül le, flegma testtartással, egyik lábára helyezett testsúllyal, mellkasa előtt összevont karokkal áll. Nyilvánvaló, hogy nehéz lesz kipréselni a sértett kamaszlányból akár egy szót is, olyan eltökélten szorítja össze a száját.*
721. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2022-06-09 07:11:04
Üzenet elküldve: 2022-06-09 07:11:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Régmúlt szelleme//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Eurycylia reakciója alapján úgy dönt, hogy nm neheztel rá a lány, ami igencsak meglepi őt. Rossz érzéseket sem vél felfedezni rajta, ez pedig még inkább. Tapasztalatai szerint az ilyen finom hölgyeknek rossz élményt szerezhet a durvaság bármelyik fokozata, főleg ha még nem volt hasonlóban részük. De nem elemezgeti ezt tovább, csak nézi a lányt ahogy az összeszedi magát, és kimegy a konyhába. Elégedetten pihen még a helyén, kiélvezi ezt a kellemes nyugalmat, amit egy nő tud csak elhozni hozzá. Igaz ilyenkor kissé színtelenné is válik a világ, hogy nem a kéj vörös ködén keresztül szemléli, ám magát ismerve tudja jól, hogy rövidesen megint erős vágy kezd majd munkálkodni benne a leány iránt.
Végre összeszedi magát, letörli gyöngyöző homlokáról a verejtéket, majd feláll és ő maga is a konyhába sétál. Megint a lány mögé bújik, a vállán pihentetve fejét nézi annak ténykedését.*
- Ennél már csak a wegtoreni levegő hatásosabb.
*Magyarázza, miközben a másik testének bújik. Kellemes érzéssel tölti el mindez, ugyanakkor kénytelen eltávolodni Cyliától, akinek kellemesen domboruló feneke megint felhergelné őt.*
- Szeretnéd, hogy ott legyen az esküvőnk?
*A szokásos elégedett mosolyával huppan le a konyhában egy székre, s onnan figyeli tovább az elf szorgoskodását.*
- Igaz ott durva szokások is élnek még. Azt mondják egy wegtoreni esküvő sikertelen és unalmas ha nem történik legalább két haláleset ott. Balszerencsét hoz a párnak.
*Wegtorenről eszébe jut a rum, ezért rövid időre visszatér a korábbi helyükre, hogy az üveggel és poharakkal térjen vissza. Megint tölt mindkettejüknek, azzal sem törődve, hogy lehet Cyliának ez sok lesz és rosszul lesz az este.*
- Ott sokkal mindennaposabb a halál, főleg az emberek között. Az óriások némileg nyugodtabb természetűek, de az emberek... Nektek Lihanechi hosszúéletűeknek igen szokatlan lehet ez. No meg az elmúlás.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Eurycylia reakciója alapján úgy dönt, hogy nm neheztel rá a lány, ami igencsak meglepi őt. Rossz érzéseket sem vél felfedezni rajta, ez pedig még inkább. Tapasztalatai szerint az ilyen finom hölgyeknek rossz élményt szerezhet a durvaság bármelyik fokozata, főleg ha még nem volt hasonlóban részük. De nem elemezgeti ezt tovább, csak nézi a lányt ahogy az összeszedi magát, és kimegy a konyhába. Elégedetten pihen még a helyén, kiélvezi ezt a kellemes nyugalmat, amit egy nő tud csak elhozni hozzá. Igaz ilyenkor kissé színtelenné is válik a világ, hogy nem a kéj vörös ködén keresztül szemléli, ám magát ismerve tudja jól, hogy rövidesen megint erős vágy kezd majd munkálkodni benne a leány iránt.
Végre összeszedi magát, letörli gyöngyöző homlokáról a verejtéket, majd feláll és ő maga is a konyhába sétál. Megint a lány mögé bújik, a vállán pihentetve fejét nézi annak ténykedését.*
- Ennél már csak a wegtoreni levegő hatásosabb.
*Magyarázza, miközben a másik testének bújik. Kellemes érzéssel tölti el mindez, ugyanakkor kénytelen eltávolodni Cyliától, akinek kellemesen domboruló feneke megint felhergelné őt.*
- Szeretnéd, hogy ott legyen az esküvőnk?
*A szokásos elégedett mosolyával huppan le a konyhában egy székre, s onnan figyeli tovább az elf szorgoskodását.*
- Igaz ott durva szokások is élnek még. Azt mondják egy wegtoreni esküvő sikertelen és unalmas ha nem történik legalább két haláleset ott. Balszerencsét hoz a párnak.
*Wegtorenről eszébe jut a rum, ezért rövid időre visszatér a korábbi helyükre, hogy az üveggel és poharakkal térjen vissza. Megint tölt mindkettejüknek, azzal sem törődve, hogy lehet Cyliának ez sok lesz és rosszul lesz az este.*
- Ott sokkal mindennaposabb a halál, főleg az emberek között. Az óriások némileg nyugodtabb természetűek, de az emberek... Nektek Lihanechi hosszúéletűeknek igen szokatlan lehet ez. No meg az elmúlás.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1366-1385