Arthenior - Polgárnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 131 (2601. - 2620. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>

2620. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-08-01 22:09:18
 
>Graelmhor Moreeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Mai//

*Ha valóban bebocsájtást akar nyerni a lelke mélyére, akkor igencsak kemény fába vágta a fejszéjét Mai. Az ő lelke olyan, mint egy gondosan őrzött és jól bezárt szoba, ahol az őröknek még azt is parancsba adta, hogy őt magát se engedjék be soha. Jobb ez így mindenkinek, hogy senki nem tudja, mi van odabent. Nem fontos, hogy bárki is megismerje őt, legyen elég csak a felszín, amit kapargatni lehet, a többi pedig legyen az enyészeté, ha egyszer majd valóban eléri a vég.*
- Annál több kérdésed marad majd megválaszolatlanul. *A csókot röviden viszonozza, majd folytatja a vékony lábak kényeztetgetését, s közben a megkezdet gondolatmenetet is.*
- Rossz ajtón kopogtatsz, és nem akard látni, hogy mi van mögötte! Az a Grael maradjon csak ott bezárva, a világnak és benne mindenkinek épp elég az, akit most láthatnak belőlem. *Elérkezett a részegségnek egy olyan pontjára, ahol már nem csak a vidám pillanatok törnek elő a gátlások leomlásának hatására, hanem a negatív, olykor már depresszív gondolatok is tiszteletüket teszik.*
- De mindegy is, mesélj inkább te! Aztán majd elmondhatod, hogy tényleg azt hallod-e tőlem, amire számítottál. *Mai nem léphet be abba a bizonyos szobába, de a kulcslyukon bepillantást nyerhetett, ám már most nem tetszik neki, amit lát. Pontosan ezért mondja, hogy nem akarja kinyitni ő azt az ajtót, de hát ismeri már annyira a félvér lányt, hogy tudja, ha valamit a fejébe vesz, akkor hajthatatlanná válik. Talán neki lesz majd igaza, s csak idő kérdése, hogy egyre több mindent áruljon el neki, a kérdés inkább az, hogy képes lesz-e viselni a terhet, ami a tudással jár?*
- Tényleg nem tudom, és most már meg sem kérdezhetem tőle. Tudod, mikor találkoztam azzal a lánnyal, Nezával, aki állítólag a barátnője volt, azt hittem, hogy talán újra láthatom majd Narát. Engedtem egy érzésnek, ami hazudott nekem… *Hangsúlyán hallatszik, hogy folytatta volna még a mondatot, de mégsem teszi. Helyette a lupusfulgurokról kérdez, és arról, hogy mi történt pontosan a boszorkány húgának lovával, és persze vele. Ennek köszönhetően őszintén fény derül végre arra is, hogy miképp fordította Mai a maga javára Sa'Tereth előnytelen üzletét. Ezt már sejtette eddig is, hallani mégis megrendítő.*
- Sa'Tereth nem mindig rossz. Úgy emlékszem, ezt is mondtam már neked, hogy leginkább a rossz kezekben veszélyes. Te tökéletesen használtad fel egy jó célra, nem látok ebben problémát azon kívül, hogy ettől még a tűzzel játszol. Ha csak egyetlen szó is félresikerült, amire nem gondoltál… *Ismét félbehagy egy mondatot, mert azt csak a homályos jövő tudhatja, hogy mi lesz egy véreskü foganatja.*
- Akkor mindegyikőtöknek szerencséje volt. A lupusfulgur… nem tréfa. Mai, figyelj, szerinted, amit most mi érzünk egymás iránt, az is egy hazug valami csupán? *Nem akarta, de csak befejezi a korábban félbeszakított gondolatot, mert kíváncsi. Nem is feltétlenül arra, hogy Mai mit gondol, inkább arra, hogy ő a múlt pofonjainak ellenére hihet-e a saját érzéseinek. Közben újra az üvegért nyúl, tölt belőle, lassan elfogy a bor. Ideje lesz kibontani a másikat.*

2619. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-08-01 21:33:55
 
>Merlana Naerice avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//A Sub Rosa Panzió megnyitása//

*Orthus olyannyira a címer cseréjének szemlélésével van elfoglalva, hogy Merlanának meg sem kell erőltetnie magát ahhoz, hogy észrevétlenül kerüljön a férfi mellé, legfeljebb cipőjének halk koppanása buktathatja le már azelőtt, hogy bekerülne a látóterébe.
Köszönni valóban nem köszön (legalábbis Orthusnak), csupán hátra tett kezekkel és egy bájos mosollyal az arcán szólal meg, témának pedig a rózsát, mint virágot hozza fel, ha már úgy adja magát.*
- Hálásan köszönöm, ám mostanra ez már mindennapos. Most már megtehetem, hogy minden nap kiöltözve járjak, és bevallom, sokkal jobban is érzem magam így. *Simít végig lágyan ruhája csipkés ujján. Abban, hogy Merlana életvitele szintet léphetett, és ez a kinézetén is meglátszik, bizony oroszlánrésze van Orthusnak is, de a kereskedő egyértelműen láthatja, hogy Merlana mostanra már önállóan is képes gyarapítani a vagyonát, és egyre feljebb tornázni magát az anyagi javakat jelképező ranglétrán.*
Egyébként ezúttal nem volt nehéz meglepni Önt, Morthimer úr. Igencsak belefeledkezett a munkába. *Teszi még hozzá mosolyogva, miközben ő is a rózsás címert szemléli, s közben hallgatja, hogy mit mond róla Orthus.*
- Kedves, elegáns, de veszélyes is, ha nem vigyázunk. Amíg óvatosan bánunk vele, vagy diszkréten, ahogy Ön szereti mondani, egy gyönyörű virág, én legalábbis imádom. *Ha a körülöttük lévők hallják a beszélgetést, akkor egyszerű közhelynek tűnhet csupán, amit mond, főleg az együgyűbb, butább embereknek, de ők ketten tudhatják, hogy ezzel is sokkal többet mond el a felszín alatt, mint amit elsőre gondolni lehet.*
- Jól érzi *mosolyodik el az illatot illetően.* És igen, egy szerencsés véletlen, hogy ma pont erre esett a választásom, de ahogy az előbb is mondtam, én kifejezetten szeretem. *Orthus tekintetét fürkészi a beszélgetés közben, de ahogy ő újra a házról, az annak járó búcsúról, illetve a jövőbeli tervéről kezd beszélni, újra az épületre pillant.*
- Minden változás nehéz, mi olyasmiről szól, ami egykoron a jövőnket jelentette, de mostantól a múltunk része lesz csupán. Azonban ne bánkódjon! Az emlékek megmaradnak, és egyébként sem örökre kell búcsúznia a háztól. Bármikor visszajöhet, ránézhet, és büszkén kihúzhatja magát, mikor majd látja, hogy honnan hová jutott. Gratulálok az elmúlt időszakban végzett kiemelkedő munkájához és az elért eredményeihez, Morthimer úr! *A dicséret nem őszinte, csupán politika és játszma ez is. Egy elismerés a város feltörekvő művésze részéről az egyik legbefolyásosabb személy irányába, amivel saját magát is feljebb helyezheti a képzeletbeli ranglétrán a nagyérdemű előtt.*
- Van kedve esetleg még egyszer körbesétálni egykori otthonát? Azt hiszem, ez méltó, valahol szertartásos búcsú volna, én pedig szívesen Önnel tartok, ha megtisztel azzal, hogy megosztja velem a pillanatot. *Mosolyog lágyan, persze ez sem csupán egy kedves gesztus, jól tudja, hogy a házban bőven találnak majd olyan szobát, ahol kettesben maradhatnak, és senki nem fogja zaklatni őket, ha nem akarják.*

2618. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-08-01 17:45:40
 
>Orthus Morthimer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Megfontolt

//A Sub Rosa Panzió megnyitása//

*Elmélyülten figyeli a bejárati ajtó átalakítását. E háznak nincs előudvara, a bejárat közvetlenül a forgalmas főútra nyílik (két lépcső megmászása után), így Orthus maga is a főúton álldogál, éppen csak annyira eltávolodva, a bejárattól, hogy ne akadályozza az emberek, lovak, hintók haladását.
Körülötte valóban sürgölődnek a munkások, akiket Merlana felfedez. Morthimert viszont váratlanul éri a nő megjelenése. Nem számított rá most, és a leányzó is köszönés nélkül áll meg mellette és szólítja meg.
Meglepettsége pillanatnyi, utána szívélyesen köszönti protezsáltját.*
- Naerice kisasszony! Micsoda kellemes meglepetés! Kegyed ma is elbűvölően csinos!
*köszönti udvariasan, amiből Merlana könnyedén rájöhet: Orthus most az utca népének és a körülöttük sertepertélő munkásoknak játssza a szokásos szerepet. Bármit is mondana Merlanának négyszemközt, azt nem most és nem itt fogja elmondani.
És innentől kezdve borítékolható, hogy a válaszait is annak tudatában adja, hogy számtalan fül hallhatja őket.*
- Nem is tudnám hirtelen megmondani, hogy mi a kedvenc virágom. De a rózsa kedves, elegáns. Szépen fog mutatni a ház ajtaján, és cégérként is. Minő véletlen, mintha kegyeden is rózsa illatát érezném!
*teszi szóvá. Kellemesnek találja az illatot, ahogy a nő egész megjelenését is. Elég régóta nem élvezhette már a társaságát privátabb körülmények között. Ezt sürgősen pótolni kell.*
- Mi tagadás, nehéz búcsút inteni az egykori otthonomnak. Talán ezért is nem tudtam egyszerűen eladni. Inkább átalakíttatom, és dologra fogom. Azt hiszem, kegyednek már említettem, hogy panzióvá fogom alakíttatni olyanok számára, akiknek többre van igénye egy közönséges fogadói szobánál.
*fűzi tovább a szót. Nem is baj, ha látja, hallja mindenki, ahogyan erről Merlanának beszél. Vannak helyiek, egykori szomszédok, akik érteni akarják majd, mi történik ezzel a házzal - és később magyarázatot akarnak majd arra, hogy miért épp Merlana Naerice lesz annak a gondnoka.*

2617. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-08-01 17:22:18
 
>Mai Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Grael//

*Egyszer, ha addig él is kiszedi Graelből, amit ki akar. Az emlékei ködösek az átok miatt, pedig érintették már a húgával való viszonyát. Hihetetlenül erős a vágy, hogy ismerje azt, aki most olyan közel van hozzá, akivel éppen kiszakadni próbál a napok körforgásából. Teljesen biztos lehet benne a férfi, hogy vannak kérdéskörök, amik nem lesznek elfeledve és újra és újra azon lesz, hogy felfejtse a szívének kedves városőrt.*
- Grael, minél jobban kerülsz valamit, annál jobban arra késztetsz, hogy még többet kérdezzek. *Kissé előre dől, hogy egy csókot lophasson, de aztán újra elhelyezkedik, hogy élvezhesse a kényeztetést.*
- Szinte hallom a szavaidat, amik a történeteim után érkeznek majd. De legyen. Szívesen megosztom veled. *Persze hangsúlyából érezhető, hogy éppen ezért ő is módfelett kíváncsi lesz a másik dolgaira. Legalább a halálhoz való hozzáállásáról már tud. Cseppet sem tetszik neki. Az efféle gondolatok vagy túl vakmerővé teszik az embert, vagy elveszik a lehetőségét annak, hogy értékelje azt, amije van. Kissé fordul ettől az ő világa is. Nem kíván rózsaszín ködben lebegő szerelmes fruskát játszani, de talán nem árt tényleg megmutatni, hogy van miért, vagy kiért megreformálni azt a sajátos világképet.*
- Nem tudhatod, hogy mit érzett. Olyan végtelenül könnyű elnyomni az érzéseket. Sokkal könnyebb, mint megélni. Hatalmas erő van abban, hogy fogalmuk sincs egyeseknek, hogy mit gondol a szempár tulajdonosa, amibe épp tekint. Összezavar és kibillent. Tökéletes védelem és fegyver is. Ki mire használja. *Újabbat kortyol, majd alsó ajkába harap egy kis ideig, amíg gondolkodik.* - Engem még sosem látott senki. *Nem tűnik úgy, mintha bánná. Épp ez a lényeg. Valahol bánja, mégis tudja jól, hogy kevés erősebb pajzs létezik ennél.* - De tényleg hiányoznál, Grael.
*Persze ügyesen terel a másik, de hagyja neki. Mainak sem egyszerű teljességgel megnyílni. De apró lépésekkel is lehet előrébb jutni. Még akkor is, ha olykor teszünk néhányat hátra is.*
- Magammal. *Bólint.* - Nem biztos, hogy tetszeni fog, amit hallasz. Óva intettél, de utolsó szalmaszálként belekapaszkodtam egy lehetőségbe. Csak akkor lehet mellettem a húgom, ha nem bánthat többé. Elvettem hát tőle a lehetőséget. A megszeghetetlen eskü kitétele volt, hogy sem testével, sem fegyverrel, sem elmét befolyásoló mágiával nem árthat nekem és azoknak sem, akikhez hű a szívem. És másokat sem bujthat fel erre. A szavaival azt tesz, amit akar. Arra meghagytam a lehetőséget, hogy úgy érezzen velem kapcsolatban, ahogy csak kíván, de ne tehesse meg velem többé azt, amit… már megtett néhányszor. Út közben bebizonyította, hogy a szavai is igen mérgezőek. Nekem pedig nem kötelességem hallgatni. Szétváltak hát az útjaink. Akkor érte a lovát a szerencsétlenség, de megtaláltam. Visszavittem neki persze, ő rendben van. Tudta, hogy mit kell tennie és így nem esett baja.
*Egyáltalán nem kívánja elmesélni a kulcsot, vagy ha igen, akkor a lényeget ki fogja hagyni. Nem hazudni akar, tán elhallgatni sem, de most nem szeretne újabb terhet tenni Graelre.*

2616. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-08-01 00:18:39
 
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1193
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Kísértetház//

*Nem gondolná, hogy ne lenne választása a férfinek. Ha kell, hazatalál ő egyedül is, de valamiért úgy érzi, hogy nem is rá gondolt ezzel, hanem valami más miatt mondja, hogy mindenképp elkíséri őt az otthonáig. Mindenesetre neki jó így is, és jó lett volna akkor is, ha magára marad.*
- Akkor gyere már! *Türelmetlenül vigyorogva sürgeti Norennart, aki még tollászkodni kezd ott az ágy mellett. Nori addigra már az ajtónál áll, de nem nyitotta még ki azt. Kisvártatva odalép hozzá Norennar is, és a feketeség egy pillanatra nem is érti, hogy mi történik, de valamiért úgy érzi, hogy most nem szabad megszólalnia. Csendben várja hát meg, míg a sötételf elrendezi magában az emlékeit. Az ajtó aztán a férfinek köszönhetően kinyílik, ő pedig kilép rajta, és Norennar társaságában indul kifelé a házból.*
- Nehezen hagyod itt azokat az emlékeket? *Kérdez végül rá, de csak már akkor, amikor újra a szabadban vannak. Ahogy megtesznek néhány lépést, Szörnyecske azonnal ficánkolni kezd a kezei közt, Nori pedig kénytelen is emiatt elengedni őt. Szerencsére nem a romok közé rohan vissza, hanem az úton szaladgál, végig szem előtt, és a Polgárnegyed felé tart, amerre ők is indulnak.
A korábbi kérdés után egy ideig nem szól, csak csendesen lépked, míg a romos tájat fel nem váltja a szebb, lakható épületek sora. Nyújtózkodik egyet, aztán kezeit a tarkójára helyezve pihenteti, úgy pillant ismételten Norennar felé.*
- Akkor most lett egy kormos barátom? Még úgy is, hogy először meg akartalak ölni, aztán megtartottam a titkaimat magamnak? *Nem tudni, hogy azért tud-e most ilyen felszabadultan, már-már játékosan beszélni ugyanarról a témáról, amivel kapcsolatban odabent alig bírt kinyögni egy-egy szót, mert a kinti levegőnek valóban teljesen más az atmoszférája, mint a leharcolt, szebb napokat is látott kúriának, vagy egyszerűen azért, mert Norennar szavai miatt megkönnyebbült, és most már tudja, hogy semmi olyat nem kell elmondania, amit nem akar.*
- Olyan magányosnak tűnsz nekem. Meg fogom mutatni, hogy hol van a házam, és ha egyedül érzed magad, meglátogathatsz majd. Leülhetünk az én ágyamra is, és beszélgethetünk ott is keserű emlékekről, ha épp ahhoz van kedved. Vagy akár másról is. Megmutathatom azt is, hogy mit tegyél a pipádba ahhoz, hogy tényleg ütős legyen. Mit szólsz? *Sorolja fel lelkesen, hogy mi mindent csinálhatnának együtt, ha arra a kérdésre, hogy ők ketten most akkor barátok-e, „igen” volna a felelet. Nem tudja megmagyarázni, hogy miért, de most már egy cseppet sem tart a sötételftől, valahogy nem tudja elképzelni, hogy rosszat akarna neki. Annyi közös van bennük, és főleg a múltjukban, hogy talán bármennyire is különbözik a jelenük most, vagy fog majd a jövőjük, könnyedén meg fogják érteni egymást. Már, ha találkoznak még valaha. Egy vándor sokszor elindul, és soha nem néz vissza, de talán érezne némi szomorúságot, ha Norennar esetében is ez történne.*

2615. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-08-01 00:00:25
 
>Graelmhor Moreeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Mai//

*Történeteket megosztani. Arról, ahogy az apjával nap mint nap jártak a piacra, és az öreg addig forgatta a szavakat, míg a szerencsétlen kufár kénytelen nem volt veszteséggel eladni nekik az árut, de őt ez az egész mutatvány hidegen hagyta? Vagy arról, amikor a húga hozzá menekült, miután szintén a drága jó édesapja felpofozta szegény lányt, de ahelyett, hogy megvédte volna, ő is adott neki egyet? Nem, ezekről egyáltalán nem akar mesélni, jobb nevetni inkább Main és a megjegyzésein.*
- Valami hasonlóra. De nekem tetszik a te megfogalmazásod. *Azért sem fog egyértelmű választ adni, hadd forrjon a félvér a saját kíváncsiságának forró levében.
A kérdések mellé nem várt mese is párosul, s közben még szúnyogcsípések által meggyötört női lábak is az ölébe kerülnek. Végül is, valahova tenni kell őket, ha már nem a nyakában vannak, nem igaz? Kérni nem kell rá, ösztönösen simít végig rajtuk, majd, ha látja, hogy jól esik a lánynak, akkor el is kezdi megmasszírozni mindkettőt. A történetre tett Grael-féle megjegyzés persze nem marad el, de ahogy lenni szokott, Mai meg megmagyarázza, hogy miért nincs igaza. Ő már csak vigyorog ezen, ha már az Ördögvigyor hatása miatt másra nagyon épp nem képes.*
- Egyszer majd számot adhatnál ezekről a baromságokról, aztán majd én elhelyezem őket a baromság-skálán, ha akarod. *Nevet fel ismét, és egy rövid időre abbahagyja a masszírozást, amíg iszik pár kortyot, de aztán folytatja. A téma közben rá, a félelmeire és a gondolataira terelődik a szó, de ő most is megpróbálja kikerülni a normális válaszokat, helyette nemtörődöm módon kezd a saját halálának jelentéktelenségéről dumálni, ami látszólag Mainak nem igazán tetszik. Talán még meg is szeppen, amikor a hangja felcsattan, ám ahogy a bor is kiömlik mellé, nem bírja ki, hogy ne röhögjön fel ismét.*
- Hogy milyen ügyetlen vagy… *Csipkelődik egy kicsit, de a következő jelenetet, ahogy a lány a saját kezéről nyalja le az italt, kifejezetten tetszetősnek találja.*
- Kösz, ez kedves. *Mondja vigyorogva az érvek elsőre felére, majd utána hosszasan fürkészi azt a duzzogó tekintetet, mielőtt bármit mondana.*
- Szóval hiányoznék neked. Hmm. Eddig csak a húgomtól akartam ezt hallani, de ő soha nem mondta ki. Talán nem is érezte így egyszer sem. *Vállat ránt, miközben beszél, ekkor már a nyitott ablakon bámulva kifelé, majd visszafordul Maihoz, és kérdez. A lupusfulgurok felkeltették a kíváncsiságát.*
- Nos, igen. Sosem tudhatod, mikor leszel pont te rossz helyen, de, ha a lovát kapták el, hol volt akkor ő? *Gyanús neki ez megint, és az is meglepő, hogy még csak most került szóba a boszorkány.* Végül tényleg magaddal vitted őt is? *Kérdez rá, hogy megerőltetve magát megpróbálja összerakni a teljes képet.*


2614. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-31 20:13:52
 
>Mai Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Grael//

*Néha úgy szeretné, ha a férfi is többet fecsegne. Most kiváltképp jót tenne neki, ha egymás szavába vágva oszthatnák meg történeteiket. De legalább nevet, ami azért örömmel tölti el. Talán csak az ördögvigyor miatt van, de kevés alkalom volt még, amikor felhőtlenül élvezhették egymás társaságát, sérelmektől, dactól, fölényeskedéstől vagy átoktól mentesen.*
- Nem pontosan, hanem is. Na de, mire gondoltál eredetileg? *Bármi is módosíthatja a tudatát, annyira nem sok szer képes, hogy elfeledtessen vele kérdéseket és remélt válaszokat. Egy kis vicc persze belefér, de igazából kíváncsi arra, hogy mire is gondolt a másik.
Eztán mesébe kezd, s ahogy karattyol, közelebb húzódik Graelhez, majd vékony lábait annak ölébe helyezi. Túl természetes most minden, nem mereng olyasmin, hogy mit illik avagy mit nem. Jelzését ugyan nem tesz, hogy igazán ínyére volna, ha simogatná is, de azért vágyik rá. Még akkor is, amikor a szemeit forgatja a már szinte elmaradhatatlan véleménynyilvánításra.*
- Ugyan. Fogalmam sem volt semmiről, csak szabadulni akartam. Az lett volna baromság, ha nem indulok el. Persze már máshogy csinálnám. Akkoriban ennyire futotta. *Ujjával a halántékához mutat, mintha a saját eszének kérdésességéről beszélne. Ugyan, akkor is meg volt a sütnivalója, de sokkalta naivabb volt, mint most.*
- Nem egy baromságot követtem el az érkezésem utáni hatokban. *Mint például Yvon, vagy az út egyedül gyalogszerrel, szinte fegyvertelenül a Kikötőbe. Persze szívesen mesél, ha kérdezik.
Az, hogy mitől fél a férfi, tényleg foglalkoztatja. Vagy épp az, mitől nem. Mindig is szerette volna megfejteni a másikat, na de azon túl, hogy már bizonyos, hogy gyengéd érzelmeket táplál Mai iránt, nem sokra jutott, ami zavarja. Mert ő igenis szeretné ismerni azt, ami odabent van a férfiben, aki után ő is eped.*
- Mi az, hogy semmi? *Felcsattan, még előrébb is dől, s a bor kilöttyen a kupát tartó kézfejére. Erre felhümment, majd, hogy ne csepegjen a földre, a dús ajkait a bőrhöz érinti és eltünteti róla a vörös nedűt.*
- Lehet, hogy néhány hattal ezelőtt még örültem is volna neki. *Mondja kissé lefitymálóan méregetve.* - De azt hiszem, most már… szóval nem kellene így gondolkodnod. *Visszadől, kissé durcás vonásokkal, merthogy sérti a tudat is, hogy semmi baja nincs azzal, ha csak úgy itt hagyná őt a másik. Ijesztő a tudat, amire kissé el is mereng. De még mindig nem hajlandó ettől sokkal szebben annak tudtára adni, hogy fontos lett számára.*
- Nem, én nem, csak a vacsorájával. Szegény Nori lovát kapták el, de sikerült megmenteni. Nem sokon múlt. Csak tudod, elgondolkodtató. Én is lehettem volna az. Vagy Cilia. Olyan törékeny… minden. *Általában pozitívan szemléli a félvér az életet, de most igen sok a dolog, ami mutatja, hogy még mindig történhetnek szörnyű események.*

2613. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-31 18:18:16
 
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1193
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

*Otthon. Lassacskán kezdi már megszokni, hogy van egy hely, melyet így nevezhet. Ezért is Mainak tartozik hálával. Az a kis amulett, melyet neki adott a minap, csak egy csekély viszonzása annak a sok jónak, amit tőle kapott. Mióta nincs vele a vipera, azóta át is érzi a súlyát annak, amit félvér barátnője megtett érte.
Árnyékot egyelőre kiköti a ház előtt, majd a kulcsot elforgatja a lakás zárjában, és belöki az ajtaját. Ezután leakasztja a csomagjait a lóról, és mindet becipeli. Első dolga ezek után előkotorni hátizsákja mélyéről a gyémántot, és az ágya alá rejteni azt. Ezek után Árnyék etetése következik, ami az újfajta étrendje okán nem is olyan egyszerű mutatvány, de egy kis tűzmágiával megoldható. Bár nyár van, a kandallóban próbál meg kicsiny tüzet gyújtani, majd abból kilapátolni a parazsat. Ha ez sikerül, akkor az izzó, vöröslő anyagot ki is viszi a lónak, aki, úgy lát neki az elfogyasztásának, mintha csak szénát vagy zabot kapott volna vacsorára.
Miután Árnyék jól lakott, és nem fújtat már parazsat, visszaviszi őt az istállóba, -a házat addig újra bezárja, most nem felejti el-, ahol természetesen már tudnak róla, hogy ő különleges bánásmódot érdemel. Ezek után újra hazatér, megszabadul az utazóruhájától, és egy kis időt a növényeivel foglalkozik és veszi őket számba, mielőtt aludni térne.*

2612. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-31 17:41:20
 
>Graelmhor Moreeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Mai//

*Grael sajnos a fiatalságból már kifele igyekszik, és talán kevesebbszer is volt része ilyesfajta, érzelmektől túlfűtött órákban, mint Mainak, na meg a kifogások mellett azt is be lehet vallani, hogy ő egyszerűen csak nem tudja magát olyan gyorsan összeszedni, mint a másik. Számára igenis hihetetlen az, hogy Mai pár pislogás után úgy képes visszatérni a hétköznapi kerékvágásba, mintha csak azért ültek volna le a földre, hogy pihenjenek pár percet.
Miután felvette a nadrágját, vigyorogva fordul vissza a nőhöz, azért a válasza roppant szórakoztató, azt meg kell hagyni.*
- Igen, pontosan erre voltam kíváncsi. *Válaszolja, miközben átnyújtja a poharat, majd egy újabb nevetés szökik ki belőle a lány borra adott véleménye után.*
- Finnyás hercegnő. *Mondja gonoszan, majd mindenféle panaszkodás nélkül húzza le az italt. Arra számít, hogy most jön egy kis szünet, egy kis csend, egy kis pihenő, amíg Mai a fekete tincseivel lesz elfoglalva. A tevékenységük okán mostanra kissé ferdén álló asztal mellé húzza a másik széket, leül rá, és újra inna a borból, de mielőtt ajkai elérnék a pohár szélét, megállítja a mozdulatot. Mai teljesen váratlanul kezd mesélni azokról a napokról, melyeket az otthonából megszökve, a szabadban bolyongva töltött. Grael összehúzza a szemöldökeit, nem érti, hogy jön ez most ide.*
- Ömm, értem. Jó nagy baromság volt elindulnod, akkor is, ha ilyen könnyen megúsztad. *Sajnos, Ördögvigyor ide, szex oda, ezzel kapcsolatban még most sem tud másfajta véleményt megfogalmazni, még akkor sem, ha épp nemrég ismerte el, hogy Mai eredményei nem csupán a szerencsének köszönhetők. A lány közben folytatja a beszédet, sőt, még annál is rosszabb, kérdez. Azt elégedetten nyugtázza, hogy az ingoványt is nagyobb atrocitások nélkül élték túl, na de, hogy mit feleljen egy derült égből érkező lupusfungur támadásra, arról fogalma sincs, úgyhogy inkább iszik, mielőtt bármit mondana.*
- Nos, ha elfogy a szerencséd, és magadon nem tudsz segíteni, akkor szarban leszel, vagy meghalsz. Ilyen az élet. Csak fogadd el. Azt meg nem is hittem volna, hogy tudod egyáltalán, mi az a lupusfulgur. *Csak húzni akarja a félvér agyát, aki annyi könyvet búj, mint ő, naná, hogy ismeri az erdő lényeit, még ha csak a kalandorok által leírt legendákból is. A szavai mindenesetre gyanúsak, összeszedetlennek, logikátlannak tűnnek, ami nem vall rá. Talán van bennük valamiféle értelem, csak a szer és a pia most elnyomja. ~Hmm.~*
- Nem szoktam merengeni. Félni sem. *Tudja le a kérdésekre adott válaszokat amolyan egyszerűen, férfiasan, de sejti, hogy Mainak ennyi nem lesz elég.* Az érdekel csak, hogy tudatosítsam magamban azt, hogy én irányítom a gondolataimat, és nem fordítva. Félnem meg nincs mitől. Mi történhet? Meghalok? Na és akkor mi van? Semmi. *Kibukik belőle, hogy egy kicsit sem félti, s talán ennek folyományaként nem is értékeli a saját életét. Nem biztos, hogy ezt el akarta volna mondani, de az ő elméje sem elég tiszta ahhoz, hogy minden egyes szavát át tudja gondolni.*
- Összefutottál egy lupusfulgurral? *Kérdez aztán vissza hirtelen. Nem, az nem lehet, hogy csak úgy spontán jutott Mai eszébe az a lény.*

A hozzászólás írója (Graelmhor Moreeth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.07.31 17:49:31

2611. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-31 12:56:01
 
>Ettvallder Skyy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 364
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Pusztai Venthel//

* A félvér nem repdes az örömtől, hogy prédájuk immáron messze járhat, s a férfi helyében összeszarná magát. Elvégre lehet, hogy jelenleg is figyeli. Nem elég felkészült, hogy egy ilyen képzeletbeli lénnyel megküzdjön, bár szívesen kipróbálná magát ellene.
A férfire csak értetlenül néz. Falun biztos mást tanítanak a kölyköknek. *
- Az egy olyan cucc, ami kisebb mennyiségben elhiteti veled, hogy jól érzed magad, nagyobb mennyiségben pedig megöl. Ja, és függőséget okoz.
* Miért magyarázza el neki, arról fogalma sincs. *
- A sötét istenség követői sok dologra képesek. Főleg mások feláldozása, szóval el tudom képzelni, hogy valaki ilyen erőkre tesz szert. Gondolom sokat kell ahhoz megölni. Gyengék, akik gyengéket ölnek. Nem is beszélve arról, hogy nem éri meg az erő, amit kapsz, egy életre szóló szenvedésért cserébe.
* Nincsenek messze a kaszárnyától. Rövid sétát követve hamar bejutnak. Azonban kíváncsi, hogy mit fognak bent reagálni a hallottakra. Ha egyedül jönne, úgy biztos kinevetnék, azonban úgy, hogy a félvér jelenléte végett megelőlegezik a bizalmat. *
- Javaslom, gondold át újra, hogy mit fogsz mondani. A részletekben rejlik a kulcs.




2610. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-31 12:37:45
 
>Norgen Arisad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// A polgárnegyed fantomja //

* Kevés esélyt lát rá, hogy Venthel épp erre menekült, de azért figyeli az emberek arcát az utcán. Nem látja a félarcú fiút, se a korábban említett barátait. Pedig, ha meg akarja találni, bennük rejlene a legjobb lehetősége. A kopaszban és a fogatlanban. Kár, hogy egyiket se ismeri és ez alapján a személyleírás alapján aligha fogja megtalálni őket egy ekkora városban. Még csak azt se tudja biztosan, hogy a városban tartózkodnak jelenleg.
Viszont valamit tud: Venthel igazán feltűnő jelenség, legalábbis égett arca biztosan másban is nyomot hagy, ha látja. Úgyhogy a megoldás egyszerű: kérdezősködni fog. Valaki csak látta a fiút, vagy majd látni fogja. Felthéve persze, hogy nem szarta össze a gatyáját és rohant haza a faluba, ahonnét jött. Ez esetben nincs mit tenni, Norgen már rendkívül unja a falusi környezetet – ezért is jött vissza a városba tevékenykedni.
A következő másfél-két órát azzal tölti, hogy véletlenszerű embereket kérdezget a fiú hollétéről. Pontos leírást ad róla, leírja a ritka nagy heget az arcán, azt hogy nagyjából milyen magas, a haja színét és, hogy milyen ruhában látta utoljára. A miheztartás végett azt is hozzáteszi minden esetben, hogy az öccsét keresi, akivel elvesztették egymást a polgárnegyedben. Amikor azt kérdezik, hogy mégis hogy hívják az öccsét, akkor ennyit felel: a beceneve Pókocska. Erre általában kap egy pár furcsa reakciót. Ám az emberek többségét csak az érdekli, hogy néhány aranyat szórjon a kezükbe, és már ígérik is, hogy úgy lesz, úgy lesz: ha bárhol látják a félarcú öcsikét, tudatni fogják Norgennel. S hogy miként? Erre is talál megoldást az eredar. Ahogy a polgárnegyed kevésbé tehetős, lepusztult részeit rója, szembejön vele egy cégér és egy hozzá tartozó csehó. A Félszemű Csiga. Tökéletes hely, hogy meghúzza magát, és várja, hogy fizetett ügynökei értékes információkkal halmozzák el. A kocsma nem olyan felkapott, mint a Pegazus, csak egy pár életunt öreg van ott, akik az élet nagy dolgait vitatják meg éppen.
Norgen fizet 20 aranyat egy túlárazott "kiváló minőségű" sörért, hogy ne dobják ki egyhamar. Az utcai népeknek elosztogatott 60 arany után ezt már szinte meg sem érzi. Nincs most kedve bájcsevegni se a kocsmárossal, se a vendégekkel, kifáradt a sok kérdezősködésben. Leül hát az egyik sarokasztalhoz, szemben a bejárattal és vár. A sörből csak egy kortyot iszik, az alapján megállapítja, hogy ugyanolyan rossz íze van, mint bármelyik másik sörnek. Legalább nem zargatják. *

2609. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-31 12:19:14
 
>Pusztai Venthel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Ettvallder Skyy//

*Mi tagadás, a fiú bizony megkönnyebbül a tényre, hogy nincs itt senki. Nem biztos benne, hogy a városőr meg tudná magát védeni egy ilyen fenevad ellen.*
- Igen... *Erősíti meg Ettvallder szavait a szörny távozását illetően.* - Eeyrnek hála!
*Figyelmesen meghallgatja a másik mondandóját, s természetesen nagyszerű ötletnek tartja, ha körözést adnak ki az ellen a fertelem ellen. A droghasználatra azért kicsit felhúzza jobbik szemöldökét.*
- Bocsánat, de... Mi az a drog?
*Kiskutyaszemmel néz védelmezőjére, fejét még kicsit oldalra is dönti. Életében nem hallott még ilyen szavakat. Tiltott mágia? Nem, a drognak más a csengése. Talán valami egzotikus fegyver? Igen, ez már elképzelhető.*
- Hallottam, hogy Sa'tereth követői képesek démoni formát ölteni. Szerinted ez is hasonlatos lehetett ahhoz?
*Kérdi hüledezve, miközben megindul a kaszárnya felé. Nem tudja az utat, így hagyja, hogy a harcos vezessen.*
- Gyakori az ilyesmi ebben a városban?
*Utóbbi kérdést már egy kicsit óvatosabban teszi fel. Fel kell mérnie a biztonságát, hiszen ha gyakorta ólálkodnak hasonló fenevadakat ezen a helyen, úgy ez a világ egyáltalán nem neki való. Ennek ellenére a banditák elleni bosszúvágya azt diktálja, hogy itt maradjon. Köztes megoldást kell keresni, esetleg meneküljön fülét-farkát behúzva, vagy van-e egyáltalán esélye olyan jó harcossá válni, hogy ezek ne okozzanak gondot? Csupa kérdés, kevés válasz.*

2608. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-31 10:27:27
 
>Ettvallder Skyy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 364
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Pusztai Venthel//

* Kijelentésére halványan felvillan egy értetlen nézés a félvéren, de hamar elhessegeti. Tanyán biztos nem hadonásznak ilyen kijelentésekkel, biztos benne, hogy Venthel is képes lenne olyan szavak, kifejezések használatára, amiken megerőltetné magát a félvér.
Venthel szomorúságára a félvér tökéletesen tisztában van azzal, hogy a kiadott feladatnak nem szeretne eleget tenni. Pechére olyan embert, azaz félvért fogott ki, aki ezt számba se veszi. A férfi után néhány lépéssel lép be, eleinte a sarkokra tesz egy gyors pillantást, majd a plafonra, hátha ott bujkálna valaki, vagy valami. Felkészültsége hiába, a ház üresnek látszódik, s egy lelket sem találnak. Miután meggyőződött arról, hogy egyedül vannak, letérdel a földre, kardját a padlóba állítja, azon támaszkodik, majd kezét végighúzza a véren. *
- Nem friss.
* a lábnyomokat is megpróbálja beazonosítani több-kevesebb sikerrel. Sajnos megtalálja a pókot is. Remélte, hogy csak beképzelte, de így félre kell tennie, hogy a férfi tévedne. Elvégre a történet maradék része igaznak hat, csak ellenfélre nem akadnak. *
- Bármi is volt, elment.
* Feláll, majd kardját visszacsúsztatja megszokott helyére. Többet képtelen tenni az ügy érdekében, maximum elkísérheti a kaszárnyába, hogy hivatalos jelentét tudjon adni a történtekről. Bizonyítékuk sajnos kevés, így valószínűleg semmit sem fognak elérni. *
- Remélem nincs igazad és hazudtál nekem, máskülönben célponttá váltál, ha kitart ez a nő melletted. Mit is mondtál, mit akart tőled?
* Azzal sarkon fordul és a ketrecével együtt kilép a házból. Inkább a friss levegőn beszélgessenek, mintsem valami olyan épületben, ami bármelyik percben rájuk rohadhat. *
- A legjobb, amit tenni tudok, hogy elviszlek a kaszárnyába, ott talán kapsz valaki, aki meghallgat és készít erről a nőről egy fantomképet. De ez mind csak akkor, ha elhiszik a történetedet. Máskülönben vagy kinevetnek és elküldenek, rosszabb esetben bezárnak droghasználat gyanújával.
* Megvonja vállait. Számára mindegy miként dönt a férfi, azonban jobb ha előbb cselekszik, mintsem utóbb. *

2607. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-31 09:56:18
 
>Pusztai Venthel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Ettvallder Skyy//

- Ömm, igen, fiú vagyok.
*Válaszolja értetlenül a férfinak, miután a nemiszerve meglétéről tesz megjegyzést. Természetesen, a parasztfiú, aki világ életében maroknyi embert ismert csupán, könnyen bízik meg valakiben amíg meg nem tanulja, hogy ez nem feltétlenül a legjobb megoldása a problémáira. Venthel ebben az esetben nagyon belenyúlt a tanulás mézescsuporjába.
Az előbb említett hímtagja össze is zsugorodik a következő kijelentésre.
~ Nem érti, vagy nem akarja érteni?! Majdnem kibeleztek itt! ~
Hamar felfogja, hogy nincs más választása. Szíve úgy ver a fejében, hogy a másik parancsát az ajtó betörésére alig hallja. Mint egy vonuló orkhad csatadobjai.
Végül az ajtó berúgását először nyers logikára bízza. Akkor sem volt bezárva, mikor jöttek, ugyan miért lenne most bezárva? Talán hasznosabb is, ha halkan nyitnak be, és bent van a förmedelem.
Remegő kézzel nyúl az ajtó felé, a hideg veríték kicsapódik az egész testén. Az ajtó végül kinyílik, igaz, lábával rá kell segíteni ahogy a leszakadozott zsanérok miatt az ajtólap meg-megakad a porban.
Sóhajt egy mélyet, majd belép. Közben minden ismert istenhez imádkozik, hogy a városőr tényleg kövesse őt.
A terep változatlan. A kancsó darabokban a padlón, a szedett-vedett asztalon ott az összetrancsírozott pók, s porban a lábnyomok sem arra utalnak, hogy a nő visszatért volna. Bementek, kijöttek, ennél többre utaló nyomot nem látni.
Hagyja, hogy amaz is meggyőződjön ugyanerről.*
- Sz... Szerintem nem jött vissza.


2606. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-31 09:30:53
 
>Ettvallder Skyy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 364
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Pusztai Venthel//

* A kalandorok nagyja valóban megfordul néhányszor a pegazus talaján. Néha látni egy-egy harcedzett veteránt, kik sokat tudnának tanítani. Ehelyett valami nővel hozta össze a sors. Szerencsétlen. *
- Az élet nem kegyes veled. Jobban teszed, ha felkötöd a gatyád. Azonban el kell, hogy keserítselek. Látnom kell ezt a lényt a saját szemeimmel, különben nem tudok neked hinni.
* Van ezer meg egy drog az utcákon, s nem tartja kizártnak, hogy egy hasonló por áldozata lenne a férfi. A fiatalok, akik kíváncsiságuk miatt próbálják ki, legtöbbnek fogalma sincs, hogy mi a testük határa. *
- Eléggé lelakott.
* Jegyzi meg az utca sarkáról. Egyelőre nem lép közelebb, próbálja messziről kifürkészni a ház tulaját. Lehet még bent van, azonban erre kevés esélyt lát. *
- Szóval elvezetett ide, és te meg dalolva léptél be a házba? Van faszod nem tagadom.
* Néz végig a másik felszerelésén, ami valljuk be, kevesebb, mint a semmi. *
- Nézzük meg közelebbről.
* Oldalasan közelíti meg a házat, a repedezett ablaknál azonban csak röviden kukkant be. Nem lát mozgolódást, ezt egyszerre veszi jó és rossz előjelnek. *
- Márpedig velem tartasz.
* Förmed rá a másikra. Még csak az kéne, hogy ő bemegy, aztán nyolcan ugranak rá, hogy kirabolják. *
- Embereld meg magad. Te leszel a csali. Ne aggódj, ha valami megmozdul, abban a pillanatban a fejét veszem.
* Lassan, hangtalanul veszi elő a kardját. Recés végét úgy tartja, ha kardjával kéne védekeznie, úgy a támadóját megszúrja vele. *
- Majd ha itt végeztünk utána panaszkodhatsz. És most rúgd be az ajtót és előre. Ne feledd, ha valami rád támad ugorj az ellenkező irányba, hogy tudjam merre csapjak.
* Ha érti mit szeretne, úgy el is kezdődhet az akció. A ketrecet bent fogja letenni, hogy még véletlenül se tegye valami jöttment magáévá drága társát. Ha Venthel megembereli magát és beront, úgy a félvér is követi, nem szorosan, épp annyira, hogy letudja reagálni az esetleges meglepetéseket. *

2605. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-30 21:20:47
 
>Mai Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Grael//

*A fiatalság igen nagy előnye, hogy meg sem kottyan egy átdorbézolt éjszaka, másnap, mintha mi sem történt volna kezdhet bele a napba. Talán egy enyhe fáradtság, de a macskajaj is jobbára elkerüli. Hasonlóan nagy előny, hogy egy embert - és fél-elfet - próbáló konyhai aktus után, úgy szedi össze magát néhány kellemes lebegéssel eltöltött perc után, mintha már el is feledte volna. Persze kisimultabb és elégedettebb, de nincs azzal problémája, hogy nekikezdjenek annak, amit elodáztak azért, hogy egymáséi lehessenek. Bár, ahogy végignéz a férfin, az sem volna baj, ha megismételnék. Ábrándosan fürkészi a félmeztelen testet, s elveszi a pohár bort.*
- Mármint? Hogy képes vagyok-e egy asztalon egyensúlyozni, miközben a nyakamban van a lábam? Én sem hittem volna, Grael. *Elneveti magát, majd az ajkához érinti a poharat. Egy aprót kortyol, majd a pillanatokkal ezelőtt még bájos arc, hirtelen torzul az undortól.*
- Fúj. *Mondja, majd megrázza a fejét. Ez a bor nem lesz a kedvence, de tényleg rettentő szomjas, így egy nagy levegővétel után teljes egészében legurítja annak tartalmát. Visszatér a mosolya, s tölt egy újabbat, majd a székre ül, s keresztezve lábát rendezgeti tovább rakoncátlan tincseit.*
- Tudtad, hogy amikor eljöttem Lihanechből, úgy eltévedtem, mint aki még az életében sosem járt a kúria falain kívül? Merthogy nem is jártam. A táskámban egy rakás arannyal bolyongtam megszámlálhatatlan napig és azon kívül, hogy lett néhány csúfos kékeszöld foltom, a világon semmi bajom nem lett. *Fecsegni kezd, úgy tűnik az ördögvigyor hatása lecsengőben lehet, a hirtelen lenyelt alkohollöket pedig átvette a helyét. Vagy keveredett minden mindennel. Ki tudja? De hogy ez miről jutott eszébe? A lábán ott éktelenkedik néhány szúnyogcsípés halovány lenyomata. Fogalma sincs, hogyan jutottak az utazónadrágja alá.* - Az ingoványban az a legrosszabb, hogy tele van szúnyoggal és rohadt büdös. Nem ért minket semmi más baj. *Őt és Ciliát tényleg nem.* - Mi lesz, ha egyszer elfogy a szerencsém? *Az újratöltött kupából újat kortyol.* - Vannak dolgok, amik azon múlnak, hogy én mit lépek, na de annyi minden történhet, amire nincs befolyásom. Lázadás, háború, vagy egy lupusfulgurtámadás. *Látszólag semmi értelme annak, amit karattyol, de Grael talán már tudhatja, hogy semmi nem jut eszébe „csak úgy”.* - Te min szoktál merengeni? Van, ami foglalkoztat? Vagy amitől félsz?

A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.07.30 21:23:55

2604. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-30 20:42:43
 
>Graelmhor Moreeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Mai//

*Nem véletlenül mondják sokan azt, hogy aki okos, az veszélyesebb annál, aki erős. Azt lehet látni, ha valakitől a fizikai ereje vagy például egy óriás esetében a puszta mérete miatt kell félni, de a furfang, a találékonyság és a képesség arra, hogy valaki a saját kénye-kedve szerint mozgassa a szálakat, az rejtve marad egészen addig, míg már túl késő felismerni, hogy az illető csapdájába estél. Éppen ezért érez a vágyai mellett egyre nagyobb tiszteletet is a félvér lány iránt, főleg, ha igaz az az állítás, hogy még magát Sa'Terethet is megviccelte. Grael örülhet, hogy minderről tudomást szerzett, mert ez a nő veszélyes, ehhez most már semmi kétség nem fér, de talán kevésbé, ha tudja, miben rejlik az ő ereje.
Mindez azonban most nem számít, mert a józan ész határait eltörli a vágyak elsöprő hatalma. Nem számít most semmi más, csak az, hogy elvehessék egymástól azt, amit amúgy is önként adnának a másiknak, csak így sokkalta élvezetesebb.*
- Most megtiltom. *Mormogja játékosan, nem fogja hagyni, hogy Mai még tervezgessen, ez most nem az a helyzet. Itt a pillanat maga dönti majd el, hogy mi lesz a következő lépés, és ebbe egyiküknek sincs valódi beleszólása. A szavak elhalnak, az érintések és az érzések viszont egyre erőteljesebben csalogatják elő belőlük a másik iránt érzett vágyat. Az ablakokat talán nem ártott volna becsukni a kiszűrődő hangok miatt, de hát mit lehet tenni, ha a hangulat már amúgy is olyan forró idebent, hogy csoda, hogy fel nem gyulladnak.
Ahogy a szobára végül csend telepszik, még egyszer végigsimít a lány kipirult arcán, még lágyan el is mosolyodik, aztán körbenéz. Őt is meglepi a tény, hogy már a földön vannak. Próbál visszaemlékezni, és rémlik is neki a pillanat, amikor, mint más egy apró tündért, úgy kapta fel a karjaiba a lányt az asztalról, és nyomta le aztán a földre, de az emlékek homályosak. Vigyora azonban szélesedik, talán még az Ördögvigyor hatása miatt, talán az elégedettség miatt.
Mai aztán úgy szólal meg, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy ők kiizzadva, a földön ülnek, mint két játékos kölyök.*
- Te szegény… *Felnevet, majd elengedi a lányt, hogy feltápászkodjon a földről. Az ingért nyúl, de az addigra már a másik kezében van, melyre egy újabb nevetés kíséretében csóválja meg a fejét.*
- Mai, az istenekre, azt sem tudom, hol vagyok! ~Hát ez hihetetlen.~ *Röhög tovább, és elképzelni sem tudja, hogyan képes ilyen gyorsan összeszedni magát a férfiingbe bújt hercegnő.*
- Amúgy meg, amire a leginkább kíváncsi voltam, azt pont most tudtam meg. *Vigyorodik el, miközben magára húzkodja a nadrágját, aztán megtölti a poharaikat borral, melyek közül az egyiket Mai felé nyújtja.*


2603. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-30 17:44:31
 
>Pusztai Venthel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Ettvallder Skyy//
//A tisztáson//

- Ömm... Nem igazán, vagy nem tudom... Azt mondták, sok kalandor fordul meg a fogadóban. Gondoltam egy próbát megér. *Próbál értelmet adni cselekedetinek.* - Ő szólított le, én meg, gondolva hogy nemesasszony lehetett a kinézetéből ítélve, hittem neki.
*A varjúra hitetlenkedve ráncolja a kevésbé megégett szemöldökét, majd az indulásra hívó szóra kicsit meginog. Nem akar újra összefutni azzal a lénnyel, még a végén mindkettőjüket szétmarcangolja.
Aztán végigméri a férfit. Meglett harcos lehet. Venthel sem lehet nyápic királykisasszony. Megacélozza tekintetét, s határozottan biccent.*

//A negyedben//

- Itt! Ez volt az a ház.
*Mutat ujjával arra az omladozó viskóra, ahol pár órával ezelőtt majdnem kettőbe szelték. Még ha ez nem is következett be, az infarktus egészen valódi veszély volt.
Ahogy a ház felé baktat, az út porában az ujjával mutatja az odaszáradt vérfoltokat, amik felszakadt sebéből folytak oda futás közben.
Szintén a porban bőszen mutogatja a lábnyomokat a férfinak, aki vélhetően követi, a házból ki-be vezetnek. Venthel egész ügyesen olvas nyomokat, de valószínűleg a városőr sem egy vakegér. Végül a bejárat előtt pár szökkenésnyire megáll.*
- Én eddig. Nem merek bemenni.
*Természetesen ő sem hülye, ha egy törvényszolga felszólítja, sajnos muszáj lesz mennie, de inkább kihagyná ezt a részt ha nem muszáj.*


2602. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-30 00:18:43
 
>Norgen Arisad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Pusztai Venthel //

– Chhh… * Meg sem próbál a fiú után futni. Végignézi, ahogy a játékszere eltűnik a szűkös utcák között. Jóllakott, mégis befejezetlennek érzi az ügyletet. Nem ez volt a célja. Rá akart ijeszteni a fiúra, ez igaz – de ki gondolta volna, hogy néhány karom, szemfog és a kígyónyelv ilyen mély benyomást kelt benne? Igazán elszomorodik, hiszen hacsak nem sikerül újra rátalálnia a fiúra, valószínűleg azokat sem fogja megtalálni, akiknek az életére akart törni. Pedig olyan szívesen segített volna neki! Meglehet, nem a jó szándék vezérelte, de Venthel bizonyos szinten valóban egy szövetségesétől szabadult meg.
Norgen körbenézve továbbra sem lát embereket az utcán. Mivel nem hagyott semmit az omladozó viskóban, így semmi oka visszamenni. Mindenesetre a helyet megjegyzi, hátha a közeljövőben szüksége lenne egy efféle menedékre. Ő is elindul, a kihalt utcát maga mögött hagyva, hamarosan népesebb helyekre érve. Természetesen nem akarja magát a figyelem középpontjába helyezni, így démoni testnyúlványait visszahúzza. Ismét egy fiatal, csinos és nem utolsó sorban ártatlan lány külsejét tudhatja magáénak. A karján végigfutó vércsíkok nem épp ezt a hatást erősítik, ezért azzal is kezdeni kéne valamit. Reméli, hogy még viszontlátja a sebhelyes arcút. *

2601. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2025-07-29 23:57:16
 
>Pusztai Venthel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Norgen Arisad//

*Áll egy helyben, s tétlenül figyeli, ahogy üldözője egy üldözéshez képest meglehetőst komótosan közelít felé. Nem mintha Venthel képes lenne elmenekülni. Nem, nem is a készségről, inkább az akarásról van szó. Mintha el is felejtette volna, miért futott eddig. Természetesen tudja, látja a karmokat, az agyarakat, emlékszik arra, hogy lepókozták, de most mintha a karmok és agyarak tompábbak lennének, sőt, teljesen hétköznapinak hatnak, a pók pedig amúgyis egy kedves állat. Ahogy a félistennő (szörny) villás nyelve megnyalja szája szélét vére láttán, szintén jelenleg egy vállvonásnál nagyobb reakciót nem lenne belőle képes kiváltani.
Ahogy az ének abbamarad, ez az illúzió ezernyi szilánkra tör. Mint egy robbanás, úgy tér vissza az adrenalin a testébe, az a karom igenis éles, az az agyar hihetetlenül csúnya, a pókoktól meg a hideg rázza a fiút. Eddig nem volt velük különösebb bajuk, de ezután a trauma után látni sem akarja őket.
Míg összeszedi lélekjelenlétét, és felfogja, milyen helyzetben is van, a nőstényördög már beszél is hozzá. Irtózatos, ahogy a villás nyelv tekeredik a szájában, s Venthelnek egyből a "hazug kígyó" szófordulat jut eszébe. Talán ezektől a lényektől óvták a gyermekeket ezekkel a történetekkel?*
- LÓFASZT!
*Üvölt válaszul ama kijelentésre, hogy a fiúnak szüksége lenne egy ilyen izére, és azzal a lendülettel sarkon fordul, igyekszik a sikátorok közt a lehető legforgalmasabb utakat becélozni.
Életében nem járt még erre, de az úthálózat valahogy hirtelen hihetetlenül logikusnak tűnik számára, //Felfedezés// így hamar meg tudja találni a főútra vezető irányt.
Lába zsibbad, majd' kirobban az energiától, a vére forr. Valószínűleg nem fog sokáig kitartani, így igyekszik a távolságot növelni kettejük között. Ha Norgen nem ellenkezik túlságosan, Venthel hamar kiér a forgatagba.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3244-3263