Arthenior - Polgárnegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Arthenior főtere (új) Wegtoreni Kalmár (új) Kaszárnya (új) | Polgárnegyed | Templom (új) Romváros és Meredély (új) Piactér (új) |  |
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-06 20:50:10
Üzenet elküldve: 2020-06-06 20:50:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Visszafelé a Kovácsműhelyből//
*Szemét a vezérlő csillagképen tartva halad tovább. Az enyészetnek hagyott kúriák hátborzongató torzói közül lassan az élők sekélyes birodalmába ér. Különös, mennyire meg lehet örülni az olyan jelentéktelennek tűnő apróságoknak, mint az ablakokon kiszűrődő mécsvilág. Még a dülöngélő részegek is üdítő látványt nyújtanak. Ez mindenhol ugyanolyan. Van, aki korán kezdi, van, aki abba se hagyja. A józanság terhét néha nehéz cipelni. Félresiklott sorsok tántorgó léptei, nyomorult lelkek lassú útja az önpusztítás ösvényén. Olykor Yeza is vágyna a gondtalan feledés delíriumába. Mert emlékezni fáj. Amikor végre megpillantja a Kalmár fehér falait, tekintetét a Sárkány csillagképre emeli és nem tehet róla, egyszerűen elöntik az érzései. Wäor emléke, az oly nagyon vágyott szabadság szinte érinthető közelsége... túl sok volt. Átöleli magát a sötétedéssel leszállt hűvösben. Csak most érzi, mennyire átfagyott a lenge ruhában, mégis muszáj adnia magának még egy kis időt, mielőtt bemegy. Forró könnyek futnak végig az arcán. Annyi mindent elveszített. Nehéz kapaszkodót találni, ha egy egész élet pereg ki az ember markából, mint az apró szemű homok. Küzdelemtől kifáradt, remegő lábbal nehéz újból elrugaszkodni, de neki nincs más választása. Lehet, hogy az egykori bordély most Wegtoren egy kis szeletkéjét zárja a Levegő Városának szívébe, de Yezának még idő kell, hogy megszokja. Évek teltek el azóta, hogy elhagyta a szülőföldjét és tudja jól, fekete váltó ide vagy oda, nem biztos, hogy valaha visszatérhet.*
*Szemét a vezérlő csillagképen tartva halad tovább. Az enyészetnek hagyott kúriák hátborzongató torzói közül lassan az élők sekélyes birodalmába ér. Különös, mennyire meg lehet örülni az olyan jelentéktelennek tűnő apróságoknak, mint az ablakokon kiszűrődő mécsvilág. Még a dülöngélő részegek is üdítő látványt nyújtanak. Ez mindenhol ugyanolyan. Van, aki korán kezdi, van, aki abba se hagyja. A józanság terhét néha nehéz cipelni. Félresiklott sorsok tántorgó léptei, nyomorult lelkek lassú útja az önpusztítás ösvényén. Olykor Yeza is vágyna a gondtalan feledés delíriumába. Mert emlékezni fáj. Amikor végre megpillantja a Kalmár fehér falait, tekintetét a Sárkány csillagképre emeli és nem tehet róla, egyszerűen elöntik az érzései. Wäor emléke, az oly nagyon vágyott szabadság szinte érinthető közelsége... túl sok volt. Átöleli magát a sötétedéssel leszállt hűvösben. Csak most érzi, mennyire átfagyott a lenge ruhában, mégis muszáj adnia magának még egy kis időt, mielőtt bemegy. Forró könnyek futnak végig az arcán. Annyi mindent elveszített. Nehéz kapaszkodót találni, ha egy egész élet pereg ki az ember markából, mint az apró szemű homok. Küzdelemtől kifáradt, remegő lábbal nehéz újból elrugaszkodni, de neki nincs más választása. Lehet, hogy az egykori bordély most Wegtoren egy kis szeletkéjét zárja a Levegő Városának szívébe, de Yezának még idő kell, hogy megszokja. Évek teltek el azóta, hogy elhagyta a szülőföldjét és tudja jól, fekete váltó ide vagy oda, nem biztos, hogy valaha visszatérhet.*
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-05 12:39:14
Üzenet elküldve: 2020-06-05 12:39:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A Kovácsműhely felé//
*A Rőt szedi a lábát, amennyire csak tudja. Ahol teheti, inkább könnyed futásra vált, hogy ezzel is többet tudjon lecsípni a távolságból. Bár viszonylag jól eligazodik, annyira még nem ismeri jól Artheniort, hogy teljesen magabiztosan mozogjon az utcáin.
Ha valaki szembe jön, sétatempóra vált igyekszik kerülni a szemkontaktust, de ha azt kívánja a helyzet természetesen belefér egy-egy biccentés. Nem akarja felhívni magára a figyelmet. Ez persze akkor is eszébe juthatott volna, mielőtt elindult, mert úgy biztos magára vesz legalább egy köpenyt. Így viszont kénytelen a kisebb utcácskák közt lavírozni, ami kellő helyismeret hiányában olykor rejt magában buktatókat. Arthenior jóval nagyobb város, mint Wegtoren, még úgy is, ha a Kikötőt nem számítja. Gondjait tetézendő kicsit se lenne üdvös eltévedni. Ráadásul még mindig nem tudja, mennyire biztonságos egyedül mászkálnia (már amennyire biztonságos lehet egy viszonylag feltűnő lánynak bárhol is egy félreeső utcán átvágni). Hiába született egyezség a Kereskedőházzal, nincs Yeza homlokára írva, hogy már a Báró pártfogását élvezi. Lehet, hogy ezt nem is ártana majd szóba hoznia, hátha lenne rá valami megoldás legalább addig, amíg híre megy a dolognak és kellően sokszor mutatkozhat vele, hogy nyilvánvaló legyen. Aztyan szavaiból kiindulva eltarthat egy darabig, míg elintéződhet a fekete váltó dolga. Már ha sikerül.
Azért igyekszik óvatosan haladni és nem belefutni semmi komplikációba. Ha az első nap bajba keveredne, az nem biztos, hogy jól venné ki magát.*
*A Rőt szedi a lábát, amennyire csak tudja. Ahol teheti, inkább könnyed futásra vált, hogy ezzel is többet tudjon lecsípni a távolságból. Bár viszonylag jól eligazodik, annyira még nem ismeri jól Artheniort, hogy teljesen magabiztosan mozogjon az utcáin.
Ha valaki szembe jön, sétatempóra vált igyekszik kerülni a szemkontaktust, de ha azt kívánja a helyzet természetesen belefér egy-egy biccentés. Nem akarja felhívni magára a figyelmet. Ez persze akkor is eszébe juthatott volna, mielőtt elindult, mert úgy biztos magára vesz legalább egy köpenyt. Így viszont kénytelen a kisebb utcácskák közt lavírozni, ami kellő helyismeret hiányában olykor rejt magában buktatókat. Arthenior jóval nagyobb város, mint Wegtoren, még úgy is, ha a Kikötőt nem számítja. Gondjait tetézendő kicsit se lenne üdvös eltévedni. Ráadásul még mindig nem tudja, mennyire biztonságos egyedül mászkálnia (már amennyire biztonságos lehet egy viszonylag feltűnő lánynak bárhol is egy félreeső utcán átvágni). Hiába született egyezség a Kereskedőházzal, nincs Yeza homlokára írva, hogy már a Báró pártfogását élvezi. Lehet, hogy ezt nem is ártana majd szóba hoznia, hátha lenne rá valami megoldás legalább addig, amíg híre megy a dolognak és kellően sokszor mutatkozhat vele, hogy nyilvánvaló legyen. Aztyan szavaiból kiindulva eltarthat egy darabig, míg elintéződhet a fekete váltó dolga. Már ha sikerül.
Azért igyekszik óvatosan haladni és nem belefutni semmi komplikációba. Ha az első nap bajba keveredne, az nem biztos, hogy jól venné ki magát.*
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-04 19:24:36
Üzenet elküldve: 2020-06-04 19:24:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kölcsönösen Kifizetődő//
*Most hogy meglelte a férfit, ami igazán megdöbbentette, hiszen eddig abban a hitben volt, hogy bizonyára zsebre rakta a zsákot és már régen a kikötőben van, esetleg az egyik hajó fedélzetén. Amilyen kétes alaknak tűnt elsőre, annyira megbízhatónak bizonyult másodszorra. Hiszen most itt állnak egymással szemben és éppen az akadályokat vitatják meg, amikkel első körben bizony nem számolt. Most talán már mindegy is. Hiszen találkozott Lyllinorral, akinek segíteni szeretne a ház ügyében, na meg ott van a két aplórék is a gidájukról nem is szólva. Kicsit aggasztja, hogy ott kellett hagyniuk őket abban a romos épületben, de nem tehettek mást, azok még gizdák a cipekedéshez. Reméli, hogy ezt az ügyet gyorsan letudják és még az aranya is megvan, amit vár vissza, így szemrevételezi a kereskedő erszényét, vajon elhozta e neki. Mivel pedig a piaci vásárlás is hosszúra nyúlhat, így nem vesztegetne a szükségesnél több energiát és időt erre.*
-Nos? *Lép közelebb a másikhoz, remélve hogy megértette mit szeretne mondani, ámbár nem köntörfalazott sokat.*
*Most hogy meglelte a férfit, ami igazán megdöbbentette, hiszen eddig abban a hitben volt, hogy bizonyára zsebre rakta a zsákot és már régen a kikötőben van, esetleg az egyik hajó fedélzetén. Amilyen kétes alaknak tűnt elsőre, annyira megbízhatónak bizonyult másodszorra. Hiszen most itt állnak egymással szemben és éppen az akadályokat vitatják meg, amikkel első körben bizony nem számolt. Most talán már mindegy is. Hiszen találkozott Lyllinorral, akinek segíteni szeretne a ház ügyében, na meg ott van a két aplórék is a gidájukról nem is szólva. Kicsit aggasztja, hogy ott kellett hagyniuk őket abban a romos épületben, de nem tehettek mást, azok még gizdák a cipekedéshez. Reméli, hogy ezt az ügyet gyorsan letudják és még az aranya is megvan, amit vár vissza, így szemrevételezi a kereskedő erszényét, vajon elhozta e neki. Mivel pedig a piaci vásárlás is hosszúra nyúlhat, így nem vesztegetne a szükségesnél több energiát és időt erre.*
-Nos? *Lép közelebb a másikhoz, remélve hogy megértette mit szeretne mondani, ámbár nem köntörfalazott sokat.*
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-02 19:39:26
Üzenet elküldve: 2020-06-02 19:39:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//A Jó, a Rossz, és a Szép//
* Wrexant nagyon nem foglalkoztatja, hogy mit csinálnak többiek. A zöldségek pucolása eléggé leköti a figyelmét. Amikor meg ezzel elkészül rákérdez a folytatásra.*
- Rendben, amint készen vagyok odateszem a tűzre.* Add visszajelzést, hogy ő bizony megértette azt, amit mondtak neki. Aztán rögtön neki is kezd a feladatnak. Hát az első levágott zöldségek nem lettek valami szépek. Csúnya, ormótlan darabok születtek, amit kénytelen a fiú még egyszer felvágni. Szebbek ugyan ettől még nem lettek a darabok, csak kisebbek. Mentségére legyen szólva, hogy nem sűrűn kellet neki ilyesmit csinálnia. Talán azt elmondhatjuk, hogy mire felaprítja az utolsó zöldséget is, addigra már látható a javulás. Hát most nincs mit tenni, így csúnyácskán fogják megenni. Rocha pont akkortájt hagyja őt magukra, amikorra ő elkészül ezzel a munkával. Wrexan nem esik kétségbe, mivel tudja, hogy hallótávolságon belül van. Az utasításoknak megfelelően elővesz egy tiszta lábost és lök bele egy kanál zsírt. Aztán egyszerűen csak beledobja a zöldségeket. Szerencsére Aldo felajánlja a segítségét, amire most nagy szüksége van.*
- Kellene, mert az én tudásom itt véget is ért.* Úgy néz az elfre, mintha ő lenne a megváltó. A tanácsát a kavargatásra megfogadja. Megragad egy fakanalat és azzal lökdösi az edényben a zöldséget.*
- És most mit csináljak?* Kérdezi, miközben görcsösen markolja azt a fakanalat. Jogosan fél Aldo attól, hogy akár tönkre is teheti a finomnak ígérkező vacsorát. Azt pedig senki nem szeretné.*
* Wrexant nagyon nem foglalkoztatja, hogy mit csinálnak többiek. A zöldségek pucolása eléggé leköti a figyelmét. Amikor meg ezzel elkészül rákérdez a folytatásra.*
- Rendben, amint készen vagyok odateszem a tűzre.* Add visszajelzést, hogy ő bizony megértette azt, amit mondtak neki. Aztán rögtön neki is kezd a feladatnak. Hát az első levágott zöldségek nem lettek valami szépek. Csúnya, ormótlan darabok születtek, amit kénytelen a fiú még egyszer felvágni. Szebbek ugyan ettől még nem lettek a darabok, csak kisebbek. Mentségére legyen szólva, hogy nem sűrűn kellet neki ilyesmit csinálnia. Talán azt elmondhatjuk, hogy mire felaprítja az utolsó zöldséget is, addigra már látható a javulás. Hát most nincs mit tenni, így csúnyácskán fogják megenni. Rocha pont akkortájt hagyja őt magukra, amikorra ő elkészül ezzel a munkával. Wrexan nem esik kétségbe, mivel tudja, hogy hallótávolságon belül van. Az utasításoknak megfelelően elővesz egy tiszta lábost és lök bele egy kanál zsírt. Aztán egyszerűen csak beledobja a zöldségeket. Szerencsére Aldo felajánlja a segítségét, amire most nagy szüksége van.*
- Kellene, mert az én tudásom itt véget is ért.* Úgy néz az elfre, mintha ő lenne a megváltó. A tanácsát a kavargatásra megfogadja. Megragad egy fakanalat és azzal lökdösi az edényben a zöldséget.*
- És most mit csináljak?* Kérdezi, miközben görcsösen markolja azt a fakanalat. Jogosan fél Aldo attól, hogy akár tönkre is teheti a finomnak ígérkező vacsorát. Azt pedig senki nem szeretné.*
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-02 15:19:18
Üzenet elküldve: 2020-06-02 15:19:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A Jó, a Rossz, és a Szép//
*Pedig ha Rocha sejtené, hogy valójában egyáltalán nem hagyta hidegen az érintése a férfit, akár még elégedett is lehetne. Bizony felidézte benne ez a kedves gesztus azt a bizonyos forró éjszakát, habár ott merészebb simítások is történtek ennél.
Miközben kiosztja a nőnek a feladatot, ő maga végez a sajátjával, s félre is rakja a kész pudingot. Egyelőre még nem szándékozik ráönteni frissen szeletelt gyümölcsökre, majd mindenki szed magának ízlés szerint, úgy az okosabb.
Miután Rocha úgy dönt, elvonul kicsit szobájába, Aldo némi elkeseredettséggel veszi tudomásul, hogy magára hagyták azzal az irritáló kölyökkel, aki kezdettől fogva valamiért idegesíti.*
- Kell segítség?
*Kérdi komoran, igyekezve, hogy véletlenül se nézzen rá Wrexanra, mintha csak félvállról vetné oda a szavakat. Arra már rájött, hogy a fiú valószínű nem konyít a főzés művészetéhez, és most, hogy Rocha még magára is hagyta őt néhány egyszerűbb feladattal, az elf nem biztos benne, hogy a kölyök mindennel megbirkózik. Ha pedig véletlenül valamit odaégetne, vagy elrontana, az a végén még a drága hús zamatát is tönkretenné. Persze mielőtt bármit beszólna, azért meggyőződik róla, hogy Rocha nincs-e a közelben. A nő előtt igyekszik a békésebb énjét mutatni, habár bizonyára neki is volt már szerencséje a nyers énjéhez, nem lepődne meg rajta.*
- Ne felejtsd el közben kevergetni, a végén még odaégeted, kár lenne érte.
*Pedig ha Rocha sejtené, hogy valójában egyáltalán nem hagyta hidegen az érintése a férfit, akár még elégedett is lehetne. Bizony felidézte benne ez a kedves gesztus azt a bizonyos forró éjszakát, habár ott merészebb simítások is történtek ennél.
Miközben kiosztja a nőnek a feladatot, ő maga végez a sajátjával, s félre is rakja a kész pudingot. Egyelőre még nem szándékozik ráönteni frissen szeletelt gyümölcsökre, majd mindenki szed magának ízlés szerint, úgy az okosabb.
Miután Rocha úgy dönt, elvonul kicsit szobájába, Aldo némi elkeseredettséggel veszi tudomásul, hogy magára hagyták azzal az irritáló kölyökkel, aki kezdettől fogva valamiért idegesíti.*
- Kell segítség?
*Kérdi komoran, igyekezve, hogy véletlenül se nézzen rá Wrexanra, mintha csak félvállról vetné oda a szavakat. Arra már rájött, hogy a fiú valószínű nem konyít a főzés művészetéhez, és most, hogy Rocha még magára is hagyta őt néhány egyszerűbb feladattal, az elf nem biztos benne, hogy a kölyök mindennel megbirkózik. Ha pedig véletlenül valamit odaégetne, vagy elrontana, az a végén még a drága hús zamatát is tönkretenné. Persze mielőtt bármit beszólna, azért meggyőződik róla, hogy Rocha nincs-e a közelben. A nő előtt igyekszik a békésebb énjét mutatni, habár bizonyára neki is volt már szerencséje a nyers énjéhez, nem lepődne meg rajta.*
- Ne felejtsd el közben kevergetni, a végén még odaégeted, kár lenne érte.
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-01 14:28:30
Üzenet elküldve: 2020-06-01 14:28:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Porral kezdődött minden//
*A főtérről lassan szakad el. Magával ragadja a magasba törő víz látványa, párája és hűvössége, persze tudatával ez a fajta harácsolás meglehetősen ellentétes, de ettől még a látvány maga igéző. Emlékszik, a Nagy Út során mit jelentett számára az első kút meglelése.
A sivatagi vándorlás során kellenek bizonyos praktikák, bizonyos érzések, a kút nem kút, s a homok, csak homoknak látszik. A belülről nyomasztó szárazság érzete viszont erőt ad, fejleszt, így, miközben lassan elhagyja a főteret, gondolatai hatására félszeg mosoly húzódik ajkain, mely a városi népség hozzáállásán kacag. Nem pökhendi, nem fennkölt, sokkal inkább csak más környezetben nevelkedett... egészen más környezetben. Vajon akad-e más még népéből? Tudomása szerint ő az egyetlen, ki ilyen messzire eljutott, más meg sem kísérelte elhagyni a dűnék hullámzó világát, hol a nap vakító, izzó korong, nem ez a gyámoltalan halvány fényű kör, mely jelenleg az égen trónol.*
- Gyenge, nagyon gyenge... erejét vették. *Gondolja szomorúan, majd a környező házakat veszi szemügyre. Esetében egy egyszerű hálózsák, vagy állati bőrből készült ponyva, mi enyhet adott, de legtöbbször a szabad ég alatt éjszakázott. Nem tudna bezárva lenni egy ilyen kőből épült viskóban, talán sárból készültben, ha minden oldala nyitott, s talaja a homokkal egyenlő.*
- Vatr'th se get Ish! Ne tagadd meg a földet magadtól! *Idézi egyik kulcsmondatát, melyet sok alkalommal hallhatott már, s mondott maga is, kezével mozdulatot vesz, arca hegeit érinti, majd az égnek köszön. Nem zavarja, ha megbámulják, megszólítani eddig sem próbálkoztak, hát nem gondolja, hogy emiatt pont lesz rá jelentkező. Útja magányosnak ígérkezik, de nem bánja. Készletei viszont fogyóban, ezért azokat fel kell tölteni, illetve nem árt, ha kísérletet tesz a beilleszkedésre. Másra is szüksége lesz, másra, melyhez mester kell majd, pontos magyarázat, rajz, képek, miről csak hallott. Pletykákat sodor a szél arról, hogy frissen nyílt üzletben van, aki képes rá, azonban ezt ellenőrizni szükséges. Előtte pedig... nos, előtte van még egy kis dolga.*
*A főtérről lassan szakad el. Magával ragadja a magasba törő víz látványa, párája és hűvössége, persze tudatával ez a fajta harácsolás meglehetősen ellentétes, de ettől még a látvány maga igéző. Emlékszik, a Nagy Út során mit jelentett számára az első kút meglelése.
A sivatagi vándorlás során kellenek bizonyos praktikák, bizonyos érzések, a kút nem kút, s a homok, csak homoknak látszik. A belülről nyomasztó szárazság érzete viszont erőt ad, fejleszt, így, miközben lassan elhagyja a főteret, gondolatai hatására félszeg mosoly húzódik ajkain, mely a városi népség hozzáállásán kacag. Nem pökhendi, nem fennkölt, sokkal inkább csak más környezetben nevelkedett... egészen más környezetben. Vajon akad-e más még népéből? Tudomása szerint ő az egyetlen, ki ilyen messzire eljutott, más meg sem kísérelte elhagyni a dűnék hullámzó világát, hol a nap vakító, izzó korong, nem ez a gyámoltalan halvány fényű kör, mely jelenleg az égen trónol.*
- Gyenge, nagyon gyenge... erejét vették. *Gondolja szomorúan, majd a környező házakat veszi szemügyre. Esetében egy egyszerű hálózsák, vagy állati bőrből készült ponyva, mi enyhet adott, de legtöbbször a szabad ég alatt éjszakázott. Nem tudna bezárva lenni egy ilyen kőből épült viskóban, talán sárból készültben, ha minden oldala nyitott, s talaja a homokkal egyenlő.*
- Vatr'th se get Ish! Ne tagadd meg a földet magadtól! *Idézi egyik kulcsmondatát, melyet sok alkalommal hallhatott már, s mondott maga is, kezével mozdulatot vesz, arca hegeit érinti, majd az égnek köszön. Nem zavarja, ha megbámulják, megszólítani eddig sem próbálkoztak, hát nem gondolja, hogy emiatt pont lesz rá jelentkező. Útja magányosnak ígérkezik, de nem bánja. Készletei viszont fogyóban, ezért azokat fel kell tölteni, illetve nem árt, ha kísérletet tesz a beilleszkedésre. Másra is szüksége lesz, másra, melyhez mester kell majd, pontos magyarázat, rajz, képek, miről csak hallott. Pletykákat sodor a szél arról, hogy frissen nyílt üzletben van, aki képes rá, azonban ezt ellenőrizni szükséges. Előtte pedig... nos, előtte van még egy kis dolga.*
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-01 12:02:26
Üzenet elküldve: 2020-06-01 12:02:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A Jó, a Rossz, és a Szép//
*Kissé csalódottan érinti az, hogy kellemesebb hatást nem váltott ki a férfiból az érintése. Bár igaz, ami igaz egy vállra helyezett kéz nem olyan dolog, ami egyből lángra lobbantana bárkit is. Meg úgy néz ki, hogy kettejük futó kapcsolata a másnapokkal kihűlni látszik.*
- Persze. Csinálom.
*Bólint is a felajánlott munkára, majd össze is szedi a gyümölcsöket, közben apró mosollyal pillant Wrexan felé.*
- Igen kérlek. Utána pedig a tűzre tehetnél egy edényt, tegyél alá egy kis zsírt és szórd rá a zöldségeket.
*Bólint is, miközben ő maga a gyümölcsöket mossa, majd szeleti fel egy tálba, amit elkészültében Aldo mellé pakol egy kis asztalra.
Egyelőre dolga végeztével ki is indul, hogy a szobájába sétáljon, így kicsit kettesben hagyva a két férfit. Talán a fagyosnak ható levegő is felfrissül majd közöttük. Nem hinné, hogy katasztrófa lenne a mai estéből, azt pedig egy cseppet sem bánná, ha Aldo és Wrexan kicsit össze tudnának barátkozni.
Így ő a szobában kezd pakolászni az asztaláról, amely nagyobb, mint a konyhában lévő, így majd a vacsoránál kényelmesebben el is férhetnek mind a hárman. Magában pedig már tervezgeti is, hogy ha minden jól halad a mai estén, akkor bizony ilyen kis baráti összejöveteleket még bőséggel szervezhetne is maguknak.*
*Kissé csalódottan érinti az, hogy kellemesebb hatást nem váltott ki a férfiból az érintése. Bár igaz, ami igaz egy vállra helyezett kéz nem olyan dolog, ami egyből lángra lobbantana bárkit is. Meg úgy néz ki, hogy kettejük futó kapcsolata a másnapokkal kihűlni látszik.*
- Persze. Csinálom.
*Bólint is a felajánlott munkára, majd össze is szedi a gyümölcsöket, közben apró mosollyal pillant Wrexan felé.*
- Igen kérlek. Utána pedig a tűzre tehetnél egy edényt, tegyél alá egy kis zsírt és szórd rá a zöldségeket.
*Bólint is, miközben ő maga a gyümölcsöket mossa, majd szeleti fel egy tálba, amit elkészültében Aldo mellé pakol egy kis asztalra.
Egyelőre dolga végeztével ki is indul, hogy a szobájába sétáljon, így kicsit kettesben hagyva a két férfit. Talán a fagyosnak ható levegő is felfrissül majd közöttük. Nem hinné, hogy katasztrófa lenne a mai estéből, azt pedig egy cseppet sem bánná, ha Aldo és Wrexan kicsit össze tudnának barátkozni.
Így ő a szobában kezd pakolászni az asztaláról, amely nagyobb, mint a konyhában lévő, így majd a vacsoránál kényelmesebben el is férhetnek mind a hárman. Magában pedig már tervezgeti is, hogy ha minden jól halad a mai estén, akkor bizony ilyen kis baráti összejöveteleket még bőséggel szervezhetne is maguknak.*
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-29 20:34:11
Üzenet elküldve: 2020-05-29 20:34:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//A Jó, a Rossz, és a Szép//
* A lány poénos megjegyzésére Wrexan is elneveti magát. A pucolást, csak rövid ideig végzik együtt, mivel Rocha hamar tovább áll Aldohoz, aki úgy tűnik, hogy szinte teljesen beletemetkezett munkájába. Wrexan ámuldozva nézi, az átszellemülten dolgozó elfet. Na, de sokáig nem bámészkodhat, mivel neki is van munkája. Szorgalmasan folytatja a zöldségek pucolását. Ha éppen nem a héját vágja le, akkor az esetleges hibákat kanyarítja ki belőlük. Amint elfogy a pucolni való rákérdez a folytatásra.*
- Vágjam is fel őket?* Kérdezi és ha megkapj rá az utasítást, akkor elkezdi felaprítani őket a kívánt nagyságra. Ha nem kell vagdalni vagy éppen végez ezzel is, akkor odalép hozzájuk, hogy megnézze mit csinálnak a többiek. Talán a főzőmesterektől sikerül ellesnie valamit. Ártani biztosan nem ártana neki. Már alig várja, hogy megkóstolhassa a finomságokat.*
* A lány poénos megjegyzésére Wrexan is elneveti magát. A pucolást, csak rövid ideig végzik együtt, mivel Rocha hamar tovább áll Aldohoz, aki úgy tűnik, hogy szinte teljesen beletemetkezett munkájába. Wrexan ámuldozva nézi, az átszellemülten dolgozó elfet. Na, de sokáig nem bámészkodhat, mivel neki is van munkája. Szorgalmasan folytatja a zöldségek pucolását. Ha éppen nem a héját vágja le, akkor az esetleges hibákat kanyarítja ki belőlük. Amint elfogy a pucolni való rákérdez a folytatásra.*
- Vágjam is fel őket?* Kérdezi és ha megkapj rá az utasítást, akkor elkezdi felaprítani őket a kívánt nagyságra. Ha nem kell vagdalni vagy éppen végez ezzel is, akkor odalép hozzájuk, hogy megnézze mit csinálnak a többiek. Talán a főzőmesterektől sikerül ellesnie valamit. Ártani biztosan nem ártana neki. Már alig várja, hogy megkóstolhassa a finomságokat.*
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-29 12:48:23
Üzenet elküldve: 2020-05-29 12:48:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A Jó, a Rossz, és a Szép//
*Az étel elkészítése van, aki számára létszükséglet, van, aki művészetként fogja fel. Aldo nyilván az utóbbi csoportba tartozik. Olyan ez, mint bájitalokat, főzeteket keverni. Mindenből pont a megfelelő mennyiség kell, a megfelelő módon hozzáadva. Elég egy apró hiba, s ahogy a főzet is elveszti minden hatását, úgy az ételben is megbomlik az ízek harmóniája.
Az elf tehát koncentrál, legalább annyira, mint amikor szobájába zárkózva dolgozik a törékeny lombikok között. Művi pontossággal méri ki a megfelelő mennyiségű mézet, hozzáadva a már egyenletesre felvert tojáshoz és tejhez. Bár nincs semmiféle mérőedénye, mégis egészen pontosan tudja, miből mennyit kell szedni, hogy a tökéletes hatást érje el. Gyakorlat és megérzés. Ez a két dolog irányítja mozdulatait.
A nagy munka közepette szinte tudomást sem vesz a többiekről. Talán ez az első olyan nyugis időszak, amikor nem idegesíti a kölyök esetlen és szerencsétlen jelenléte, mert gondolatait és figyelmét egészem más művelet köti le. Szinte meg sem érzi a mögé lépő félvért, csak a nő kezének gyengéd érintése rántja vissza a szürke valóságba. Bár váratlanul éri a társaság, nem rezzen össze, még a végén valami hibát követne el. Csupán megtorpan a keze pár pillanatra, aztán már folytatja is a munkát, mintha mi sem történt volna. Hátra sem fordul, úgy elegyedik szóba Rochával.*
- Hamarosan végzek a pudinggal. Ha nincs egyéb dolgod, esetleg a gyümölcsöket megmoshatnád, és felszeletelhetnéd hozzá, azt megköszönném.
*Mondandója végeztével egy halvány mosoly fut végig komor arcán, talán Rocha érintésének utóhatásaként. De mivel továbbra sem fordul meg, hogy az arany szempárba nézhessen, a másik aligha vehet észre ebből bármit.*
*Az étel elkészítése van, aki számára létszükséglet, van, aki művészetként fogja fel. Aldo nyilván az utóbbi csoportba tartozik. Olyan ez, mint bájitalokat, főzeteket keverni. Mindenből pont a megfelelő mennyiség kell, a megfelelő módon hozzáadva. Elég egy apró hiba, s ahogy a főzet is elveszti minden hatását, úgy az ételben is megbomlik az ízek harmóniája.
Az elf tehát koncentrál, legalább annyira, mint amikor szobájába zárkózva dolgozik a törékeny lombikok között. Művi pontossággal méri ki a megfelelő mennyiségű mézet, hozzáadva a már egyenletesre felvert tojáshoz és tejhez. Bár nincs semmiféle mérőedénye, mégis egészen pontosan tudja, miből mennyit kell szedni, hogy a tökéletes hatást érje el. Gyakorlat és megérzés. Ez a két dolog irányítja mozdulatait.
A nagy munka közepette szinte tudomást sem vesz a többiekről. Talán ez az első olyan nyugis időszak, amikor nem idegesíti a kölyök esetlen és szerencsétlen jelenléte, mert gondolatait és figyelmét egészem más művelet köti le. Szinte meg sem érzi a mögé lépő félvért, csak a nő kezének gyengéd érintése rántja vissza a szürke valóságba. Bár váratlanul éri a társaság, nem rezzen össze, még a végén valami hibát követne el. Csupán megtorpan a keze pár pillanatra, aztán már folytatja is a munkát, mintha mi sem történt volna. Hátra sem fordul, úgy elegyedik szóba Rochával.*
- Hamarosan végzek a pudinggal. Ha nincs egyéb dolgod, esetleg a gyümölcsöket megmoshatnád, és felszeletelhetnéd hozzá, azt megköszönném.
*Mondandója végeztével egy halvány mosoly fut végig komor arcán, talán Rocha érintésének utóhatásaként. De mivel továbbra sem fordul meg, hogy az arany szempárba nézhessen, a másik aligha vehet észre ebből bármit.*
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-29 11:07:19
Üzenet elküldve: 2020-05-29 11:07:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A változás fénykora//
*A férfi is elmosolyodik. *
-Valami olyasmi voltam, de jelenleg se legénységem, se hajóm, így marad a szárazföld. *Szól kedvesen Torskel. Nem ejtették a fejére, hogy csak úgy belekiabálja a világba, hogy kalóz voltam, de a csapatomat leölték, a hajóm elsüllyeztették, én meg csodával határos módon menekültem meg. *
-Örvendek a szerencsének Peuch! Kegyed pedig nyilván háziasszony! *Szól kedvesen a férfi. Mivel látja, hogy a nő házimunkában van úgy dönt segít. *
- Köszönöm a segítségét! Ha már így alakult, segíthetek valamit a ház körül? *Kérdezi illedelmesen Torskel. *
*A férfi is elmosolyodik. *
-Valami olyasmi voltam, de jelenleg se legénységem, se hajóm, így marad a szárazföld. *Szól kedvesen Torskel. Nem ejtették a fejére, hogy csak úgy belekiabálja a világba, hogy kalóz voltam, de a csapatomat leölték, a hajóm elsüllyeztették, én meg csodával határos módon menekültem meg. *
-Örvendek a szerencsének Peuch! Kegyed pedig nyilván háziasszony! *Szól kedvesen a férfi. Mivel látja, hogy a nő házimunkában van úgy dönt segít. *
- Köszönöm a segítségét! Ha már így alakult, segíthetek valamit a ház körül? *Kérdezi illedelmesen Torskel. *
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-29 10:33:02
Üzenet elküldve: 2020-05-29 10:33:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A változás fénykora//
*Ahogy a férfi feltápászkodik kissé elmosolyodik, mikor különösebb sérülést nem vesz észre rajta.*
- Ezt örömmel hallom.
*Lép is kissé hátrébb, hogy a ruháról elszálló por őt ne vehesse célba. A megjegyzésre viszont kissé felvonja a szemöldökeit, még fejét is oldalra billenti.*
- Igazán? Olyan távolságból kétlem, hogy szépségem ilyen hatást keltene, de azért köszönöm a bókot.
*Nem lesz udvariatlan. Ha a férfi így akarja meghálálni a segítséget, hát nem utasítja el a kapott bókot. Még akkor sem, ha magában azért elég elcsépeltnek gondolja.*
- Én Peuch vagyok.
*Mosolyodik el kedvesen, miközben azért szemügyre veszi az idegent.*
- Csak nem tengerész?
*Ahogy a férfi feltápászkodik kissé elmosolyodik, mikor különösebb sérülést nem vesz észre rajta.*
- Ezt örömmel hallom.
*Lép is kissé hátrébb, hogy a ruháról elszálló por őt ne vehesse célba. A megjegyzésre viszont kissé felvonja a szemöldökeit, még fejét is oldalra billenti.*
- Igazán? Olyan távolságból kétlem, hogy szépségem ilyen hatást keltene, de azért köszönöm a bókot.
*Nem lesz udvariatlan. Ha a férfi így akarja meghálálni a segítséget, hát nem utasítja el a kapott bókot. Még akkor sem, ha magában azért elég elcsépeltnek gondolja.*
- Én Peuch vagyok.
*Mosolyodik el kedvesen, miközben azért szemügyre veszi az idegent.*
- Csak nem tengerész?
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-28 20:51:36
Üzenet elküldve: 2020-05-28 20:51:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A változás fénykora//
*Szerencsétlen földetérésében annyi pozitívum van, hogy segítséget kap az imént látott hölgytől. *
-Köszönöm, jól vagyok. *Szól Torskel, majd leporolja magát. *
-A szépsége annyira elvakított, hogy nem figyeltem. A nevem Torskel Ruos, és az öné? *Kérdezi kedvesen a férfi. Ha a szőkeség jobban megfigyeli a férfit, akkor ruházata alapján egy tipikus tengeri medve áll előtte. Talán furcsa látvány egy ilyen ember ilyen messze a tengertől, de Torskel egyelőre a szárazföldet részesíti előnyben. *
*Szerencsétlen földetérésében annyi pozitívum van, hogy segítséget kap az imént látott hölgytől. *
-Köszönöm, jól vagyok. *Szól Torskel, majd leporolja magát. *
-A szépsége annyira elvakított, hogy nem figyeltem. A nevem Torskel Ruos, és az öné? *Kérdezi kedvesen a férfi. Ha a szőkeség jobban megfigyeli a férfit, akkor ruházata alapján egy tipikus tengeri medve áll előtte. Talán furcsa látvány egy ilyen ember ilyen messze a tengertől, de Torskel egyelőre a szárazföldet részesíti előnyben. *
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-28 20:00:31
Üzenet elküldve: 2020-05-28 20:00:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A változás fénykora//
*A nagy munkában édes a pihenés, így pár pillanatra megáll, hogy kifújhassa magát. Látómezejében egy idegen férfi tűnik fel, talán érkeztében még egy mosolyt is kap, de ebben annyira nem biztos. Az utána való puffanással körített földet érésre viszont ellöki magától a seprűt és az idegen mellé siet. Lépteit a férfi oldala mellett állítja meg, majd a fejét ingatva nyújtja is ki a kezét, hogy felsegítse.*
- Minden rendben? Nagyon megütötte magát?
*Sóhajt is fel halkan, s ha a férfi elfogadja a felé nyújtott kezet fel is segíti a porból.*
*A nagy munkában édes a pihenés, így pár pillanatra megáll, hogy kifújhassa magát. Látómezejében egy idegen férfi tűnik fel, talán érkeztében még egy mosolyt is kap, de ebben annyira nem biztos. Az utána való puffanással körített földet érésre viszont ellöki magától a seprűt és az idegen mellé siet. Lépteit a férfi oldala mellett állítja meg, majd a fejét ingatva nyújtja is ki a kezét, hogy felsegítse.*
- Minden rendben? Nagyon megütötte magát?
*Sóhajt is fel halkan, s ha a férfi elfogadja a felé nyújtott kezet fel is segíti a porból.*
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-28 17:40:01
Üzenet elküldve: 2020-05-28 17:40:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A változás fénykora//
*A nap első sugarai hamar kicsalogatták a férfit a Pegazuból, azért, hogy egy kora reggeli sétát tegyen a polgárnegyedben. Bár Torskel világ életében a tengerhez szokott, most mégis élvezi a szárazföld adta örömöket. Át is fut az ágyán, hogy egy időre letelepedne a város belsejében. Így sétálgat a Polgárnegyedben. Élvezi a reggel illatát, és fényét. Egy szorgos szőke lányt pillant meg, aki éppen sepreget. Torskel egy kedves mosolyt ereszt meg felé, de figyelmetlenné lesz, ezért a lába megbotlik és nagyot nyekkent a lány lábai előtt. Csak egy felszisszenő hangot hallat, és lassan igyekszik feltápászkodni.*
A hozzászólás írója (Torskel Ruos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.28 17:40:45
*A nap első sugarai hamar kicsalogatták a férfit a Pegazuból, azért, hogy egy kora reggeli sétát tegyen a polgárnegyedben. Bár Torskel világ életében a tengerhez szokott, most mégis élvezi a szárazföld adta örömöket. Át is fut az ágyán, hogy egy időre letelepedne a város belsejében. Így sétálgat a Polgárnegyedben. Élvezi a reggel illatát, és fényét. Egy szorgos szőke lányt pillant meg, aki éppen sepreget. Torskel egy kedves mosolyt ereszt meg felé, de figyelmetlenné lesz, ezért a lába megbotlik és nagyot nyekkent a lány lábai előtt. Csak egy felszisszenő hangot hallat, és lassan igyekszik feltápászkodni.*
A hozzászólás írója (Torskel Ruos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.28 17:40:45
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-28 13:37:47
Üzenet elküldve: 2020-05-28 13:37:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Szájtátva hallgatja és próbálja megérteni Rheyra válaszát. Nagyon bízik benne, hogy egyszer ő is olyan okos lesz, mint a lány!*
- Akkor az nagyon szép dal lehet! Egyszer majd kérjük meg az egyik éneklőt, hogy énekelje el nekünk! - *Gondol itt a néhol előforduló utcai zenészekre. Most már nagyon kíváncsi arra a dalra!
Ahogy az őrök gyakorlására is, csak éppen van egy kis bökkenő...
Rheyra győzködésére bizonytalanul nézi a lány szandálos lábát, de ennyitől még nem jön meg a bátorsága. Ellenben mikor Rheyra rávilágít, hogy azért nem akar a kaszárnyába menni, mert fél, akkor fölhorgad benne a büszkeség.*
- Nem félek! - *Mondja durcásan, s azonnal föl is zárkózik a lány mellé, Felhő meg a sarkukban jár.
Azért néhány lépés után, mikor a haragja elpárolgott, ismét elbátortalanodik és megfogja Rheyra kezét, ha a lány nem húzza el, és szaporán dobogó szívvel néz az épületre, ami felé haladnak.*
A hozzászólás írója (Törpi Ruuno) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.28 13:39:47
- Akkor az nagyon szép dal lehet! Egyszer majd kérjük meg az egyik éneklőt, hogy énekelje el nekünk! - *Gondol itt a néhol előforduló utcai zenészekre. Most már nagyon kíváncsi arra a dalra!
Ahogy az őrök gyakorlására is, csak éppen van egy kis bökkenő...
Rheyra győzködésére bizonytalanul nézi a lány szandálos lábát, de ennyitől még nem jön meg a bátorsága. Ellenben mikor Rheyra rávilágít, hogy azért nem akar a kaszárnyába menni, mert fél, akkor fölhorgad benne a büszkeség.*
- Nem félek! - *Mondja durcásan, s azonnal föl is zárkózik a lány mellé, Felhő meg a sarkukban jár.
Azért néhány lépés után, mikor a haragja elpárolgott, ismét elbátortalanodik és megfogja Rheyra kezét, ha a lány nem húzza el, és szaporán dobogó szívvel néz az épületre, ami felé haladnak.*
A hozzászólás írója (Törpi Ruuno) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.28 13:39:47
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-28 12:13:23
Üzenet elküldve: 2020-05-28 12:13:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Rheyra a fejét rázza.*
- Nem én.* ismeri el. Ruuno következő kérdését hallva csücsörítve elgondolkodik. Erre már bizony van egy elmélete.*
- Azt gondolom lehetett egy ilyen verseny, ahol a dalnokok megmérették magukat. Tudod, hogy kinek a szerzeménye a legjobb. Aztán ez a Forr dal lehetett a legnépszerűbb, mert az győzedelmeskedett. Bár az is lehet, hogy az énekest hívják Forrnak és nem a dalt.* töri tovább a kobakját, majd megvonja a vállát és előáll tervével.*
- Akkor induljunk!* csattintja össze tenyerét elégedetten, amikor Ruuno kap az ötletén. Szaporázná is lépteit a Kaszárnya irányába, de a törpe kérdésére megtorpan.*
- Nem zárnak be, nem zárhatnak be, ha nem teszünk semmit rosszat.* kicsit mintha magát is győzködnie kellene erről.* Különben is, nézz ránk!* lapogatja meg finoman a törpe vállát.* Egy szegény tolvajnak van-e ilyen szép szandálja?* kérdezi, s fel is emeli egyik lábát.* Ugye, hogy nincs!* egyensúlyozik még mindig nehézkesen.*
- Nem lesz baj, ha meg mégis akkor elszaladunk. Azokban a fémgúnyákban biztosan nem valami fürgék.* mosolyog bátorítás gyanánt Ruunora.*
- Persze, ha félsz.* fordít hátat a fiúnak, kezeit a háta mögött összekulcsolva.* Akkor elmehetünk a tisztásra és ott gyakorolunk botokkal. Nekem mindegy.* sandít vissza válla felett.* Na, mi legyen?
- Nem én.* ismeri el. Ruuno következő kérdését hallva csücsörítve elgondolkodik. Erre már bizony van egy elmélete.*
- Azt gondolom lehetett egy ilyen verseny, ahol a dalnokok megmérették magukat. Tudod, hogy kinek a szerzeménye a legjobb. Aztán ez a Forr dal lehetett a legnépszerűbb, mert az győzedelmeskedett. Bár az is lehet, hogy az énekest hívják Forrnak és nem a dalt.* töri tovább a kobakját, majd megvonja a vállát és előáll tervével.*
- Akkor induljunk!* csattintja össze tenyerét elégedetten, amikor Ruuno kap az ötletén. Szaporázná is lépteit a Kaszárnya irányába, de a törpe kérdésére megtorpan.*
- Nem zárnak be, nem zárhatnak be, ha nem teszünk semmit rosszat.* kicsit mintha magát is győzködnie kellene erről.* Különben is, nézz ránk!* lapogatja meg finoman a törpe vállát.* Egy szegény tolvajnak van-e ilyen szép szandálja?* kérdezi, s fel is emeli egyik lábát.* Ugye, hogy nincs!* egyensúlyozik még mindig nehézkesen.*
- Nem lesz baj, ha meg mégis akkor elszaladunk. Azokban a fémgúnyákban biztosan nem valami fürgék.* mosolyog bátorítás gyanánt Ruunora.*
- Persze, ha félsz.* fordít hátat a fiúnak, kezeit a háta mögött összekulcsolva.* Akkor elmehetünk a tisztásra és ott gyakorolunk botokkal. Nekem mindegy.* sandít vissza válla felett.* Na, mi legyen?
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-28 11:18:49
Üzenet elküldve: 2020-05-28 11:18:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Ruunonak jó a kedve, mert nem sokkal korábban jártak rá a kosár tartalmára, és ha nem korog a gyomra, akkor többnyire minden rendben van. Ráadásul Rheyra is vele foglalkozik! Közös kis titkuk és terveik még közelebb hozták őket egymáshoz, aminek Ruuno nagyon örül. Igaz, őt eddig is nehéz volt levakarni a lányról, de osztatlan figyelmét ritkán élvezhette olyan gyakran, mint mostanában.
A kis törpén a régi, rongyos inge van, csak a nadrágot tartotta meg az újak közül magán. Az új ing még nagy rá, szóval eldugta azt is a kosárral, hogy majd a nagy napon vegye föl, mikor Ukrommal kalandozni mennek. Az öreg nadrágját meg továbbadta egy kisebbnek, ahogyan ő is kapta néhány hónappal ezelőtt...
Még nagy az erőtartaléka, úgyhogy miközben haladnak, azzal szórakoztatja magát, hogy Felhő körül sétál körbe-körbe, ezzel nem kicsit zavarva össze szerencsétlen kutyát, aki nem is érti, mi történik itt, miért kergült meg a kis törpe és most akkor erre mennek, vagy arra?
Ruuno kikacagja az eb forgolódó fejét, és ahányszor visszaér a kobakhoz, mindig megsimogatja.*
- Azt hittem, te tudod, mit jelent... - *Ismeri be Ruuno, amit eddig nem mert elárulni.*
- Akkor azt a forró éneket se tudod? - *Kíváncsiskodik, hátha legalább azt a szót ismeri a lány.
Rheyra ötletének felvezetése annyira izgalmasra sikerül, hogy a kedvéért még a Felhő körül keringőzést is félbehagyja. És nem is kell csalódnia a lányban! Mellette sosem lehet unatkozni!...*
- Jó, jóóó! Menjünk! - *Lelkesedik be, mert nagyon szeretné látni, hogyan kardoznak és verekednek az őrök! Aztán eszébe jut valami, amitől lehiggad egy kissé.*
- De ugye nem fognak bezárni minket? Vagy levágni a kezünket? - *Szeppen meg, mert alkalmi csenései, lopásai során a piacon sokféle fenyegetést kiáltottak már utána, hogy elrettentsék.*
A kis törpén a régi, rongyos inge van, csak a nadrágot tartotta meg az újak közül magán. Az új ing még nagy rá, szóval eldugta azt is a kosárral, hogy majd a nagy napon vegye föl, mikor Ukrommal kalandozni mennek. Az öreg nadrágját meg továbbadta egy kisebbnek, ahogyan ő is kapta néhány hónappal ezelőtt...
Még nagy az erőtartaléka, úgyhogy miközben haladnak, azzal szórakoztatja magát, hogy Felhő körül sétál körbe-körbe, ezzel nem kicsit zavarva össze szerencsétlen kutyát, aki nem is érti, mi történik itt, miért kergült meg a kis törpe és most akkor erre mennek, vagy arra?
Ruuno kikacagja az eb forgolódó fejét, és ahányszor visszaér a kobakhoz, mindig megsimogatja.*
- Azt hittem, te tudod, mit jelent... - *Ismeri be Ruuno, amit eddig nem mert elárulni.*
- Akkor azt a forró éneket se tudod? - *Kíváncsiskodik, hátha legalább azt a szót ismeri a lány.
Rheyra ötletének felvezetése annyira izgalmasra sikerül, hogy a kedvéért még a Felhő körül keringőzést is félbehagyja. És nem is kell csalódnia a lányban! Mellette sosem lehet unatkozni!...*
- Jó, jóóó! Menjünk! - *Lelkesedik be, mert nagyon szeretné látni, hogyan kardoznak és verekednek az őrök! Aztán eszébe jut valami, amitől lehiggad egy kissé.*
- De ugye nem fognak bezárni minket? Vagy levágni a kezünket? - *Szeppen meg, mert alkalmi csenései, lopásai során a piacon sokféle fenyegetést kiáltottak már utána, hogy elrettentsék.*
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-28 10:18:05
Üzenet elküldve: 2020-05-28 10:18:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Rheyra sokat gondolkodott az elmúlt időben, többet, mint általában szokott. Nyomta valami a lelkét. Fájó szívvel emlékezett vissza Ukromtól való elválás körülményeire. Szomorú volt, hogy az ork itt hagyta őket, de a viselkedését is restellte. Mi van, ha nagydarab barátja épp azért nem fog visszajönni értük, mert ő olyan hisztit levágott? Most már nincs mit tenni, nem másíthatja meg a múltat. Így a lányka a legrosszabbra készül, de a legjobban reménykedik. Megfogadta magának, hogy nem fog csalódást okozni Ruunonak, Ukrommal vagy nélküle, de eljutnak a Kikötőbe és megnézik a tengert. Új ruhája itt-ott már maszatos, de a szandált végre sikerült betörnie így magabiztos léptekkel lavíroz az egykori szegénynegyed ismerős épületei között.*
- Polgárnegyed.* mondja undok fintorral a mellette sétáló Ruunonak.* Úgy hangzik, mint a Bogárnegyed.* láthatóan nem vette jó néven az otthonául szolgáló városrész átkeresztelését.*
- Nincs is semmi értelme, vagy szerinted van?* fordul érdeklődve törpe barátja felé.* Polgár, polgár.* próbálgatja a szót, mintha így közelebb jutna annak megértéséhez. *
- Nekem a szegénynegyed jobban tetszett.* vonja meg a vállát. Nem fogadja örömmel a környéken végbemenő változásokat. Úgy érzi, mintha ki akarnák szorítani a hozzá hasonlókat.*
~Ezek a bogarak.~
- Hé, Ruuno! Támadt egy ötletem!* csillannak fel szemei és megvillantja foghíjas vigyorát.* Szerintem nekünk el kellene menni a Kaszárnyába!* vezeti fel zseniális tervét.* Tudod, ha megkapjuk a tőröket tudnunk is kell használni. Bemehetnénk, aztán jól megfigyelhetnénk ezeket a városőröket, ahogy gyakorolnak. Aztán elpróbáljuk mi is. Mit szólsz?
A hozzászólás írója (Mezítlábas Rheyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.28 10:20:22
- Polgárnegyed.* mondja undok fintorral a mellette sétáló Ruunonak.* Úgy hangzik, mint a Bogárnegyed.* láthatóan nem vette jó néven az otthonául szolgáló városrész átkeresztelését.*
- Nincs is semmi értelme, vagy szerinted van?* fordul érdeklődve törpe barátja felé.* Polgár, polgár.* próbálgatja a szót, mintha így közelebb jutna annak megértéséhez. *
- Nekem a szegénynegyed jobban tetszett.* vonja meg a vállát. Nem fogadja örömmel a környéken végbemenő változásokat. Úgy érzi, mintha ki akarnák szorítani a hozzá hasonlókat.*
~Ezek a bogarak.~
- Hé, Ruuno! Támadt egy ötletem!* csillannak fel szemei és megvillantja foghíjas vigyorát.* Szerintem nekünk el kellene menni a Kaszárnyába!* vezeti fel zseniális tervét.* Tudod, ha megkapjuk a tőröket tudnunk is kell használni. Bemehetnénk, aztán jól megfigyelhetnénk ezeket a városőröket, ahogy gyakorolnak. Aztán elpróbáljuk mi is. Mit szólsz?
A hozzászólás írója (Mezítlábas Rheyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.28 10:20:22
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-28 07:18:48
Üzenet elküldve: 2020-05-28 07:18:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A változás fénykora//
*Az unalmas hatköznapi munka ismét kezdetét veszi. Szokás szerint nem kecsegtet különösebb izgalommal a napja, de valahogy jó is így a számára ez az egész. A régi izgalom dús életet felcserélni valami másra, valami egyszerűbbre. Nem tartani többé attól, hogy az őrség bármikor fülön csípheti nem is olyan rossz csere.
Az álmos arcú nő ismét korán bújik ki az ágyból. A nap sugarai még alig kúsznak be az ablakon, hogy finom cirógatásokkal ébressze fel a szőke hajú szépséget. Még egy pár perces lustálkodással és kényelmes nyújtózással elodázza a kikelést, de ahogy lassan éber állapotba kerül csak maga mögött hagyja a jó meleg takarót. Kényelmesen öltözködik fel. A házimunkához nem ltözik ki, így csak egy szűkebb vászonnadrágot és egy bővebb inget ölt magára, természetesen azért azt lazán gombolva be, így dekoltázsához most is szabadabb a bepillantás. Magára húzza még térdig érő csizmáját, s ezzel elvégezettnek ítéli az öltözködés rítusát. Még hajával megküzd, ahogy a kócos tincseket igyekszik viszonylag fájdalommentesebben kifésülni, majd kontyba tűzve pillant a tükörbe. Pár utómunkálat és késznek is titulálja az egészet.
Egy kicsit elrendezgeti a szobát, majd mielőtt terve szerint haladna tovább, mégpedig a piac felé, azelőtt egy vödör víz és egy seprű társaságában sétál is ki a ház elé. A seprűt egyelőre csak a ház falának támasztja, majd a vödörrel végiglocsolgatja a pár ébredező virágot, amit elültetett, hogy egy kicsit szebbé tegye az egyszerű házikót. Ha pedig ezzel végzett a portája előtti sepregetésnek áll neki. Furcsa ez a háziasszony életmód, de az idő előrehaladtával egész szépen megbarátkozik a dologgal.*
A hozzászólás írója (Peuch Myard) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.28 07:19:23
*Az unalmas hatköznapi munka ismét kezdetét veszi. Szokás szerint nem kecsegtet különösebb izgalommal a napja, de valahogy jó is így a számára ez az egész. A régi izgalom dús életet felcserélni valami másra, valami egyszerűbbre. Nem tartani többé attól, hogy az őrség bármikor fülön csípheti nem is olyan rossz csere.
Az álmos arcú nő ismét korán bújik ki az ágyból. A nap sugarai még alig kúsznak be az ablakon, hogy finom cirógatásokkal ébressze fel a szőke hajú szépséget. Még egy pár perces lustálkodással és kényelmes nyújtózással elodázza a kikelést, de ahogy lassan éber állapotba kerül csak maga mögött hagyja a jó meleg takarót. Kényelmesen öltözködik fel. A házimunkához nem ltözik ki, így csak egy szűkebb vászonnadrágot és egy bővebb inget ölt magára, természetesen azért azt lazán gombolva be, így dekoltázsához most is szabadabb a bepillantás. Magára húzza még térdig érő csizmáját, s ezzel elvégezettnek ítéli az öltözködés rítusát. Még hajával megküzd, ahogy a kócos tincseket igyekszik viszonylag fájdalommentesebben kifésülni, majd kontyba tűzve pillant a tükörbe. Pár utómunkálat és késznek is titulálja az egészet.
Egy kicsit elrendezgeti a szobát, majd mielőtt terve szerint haladna tovább, mégpedig a piac felé, azelőtt egy vödör víz és egy seprű társaságában sétál is ki a ház elé. A seprűt egyelőre csak a ház falának támasztja, majd a vödörrel végiglocsolgatja a pár ébredező virágot, amit elültetett, hogy egy kicsit szebbé tegye az egyszerű házikót. Ha pedig ezzel végzett a portája előtti sepregetésnek áll neki. Furcsa ez a háziasszony életmód, de az idő előrehaladtával egész szépen megbarátkozik a dologgal.*
A hozzászólás írója (Peuch Myard) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.28 07:19:23
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-28 06:22:09
Üzenet elküldve: 2020-05-28 06:22:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A Jó, a Rossz, és a Szép//
*Nem gondolná, hogy naiv lenne, azt sem, hogy ennyire nem vesz észre dolgokat. Elég jó helyzetfelismerőnek gondolja magát, de ennek ellenére még sem tűnik fel az az éles feszültség, ami most terjeng a kis konyhában. Talán elvakítja az öröm, hogy végre akad társasága, s valóban, kár lenne titkolni, de két olyan férfi társaságában, akik belopták magukat a nő szívébe. Kár is lenne, ha ilyen buta gondolatokkal ostromolná magát, hogy a két férfi nem akar kijönni egymással.
Az italt elfogyasztása után hálás mosollyal veszi tudomásul, hogy az ében hajú férfiúja neki is áll szorgoskodni, így ő maga be is áll Wrexan mellé egy kés társaságában.*
- A csapatunk olyan erős, mint az ork lehelet, szóval a zöldségeknek végük van.
*Nevet is fel halkan, közben egy tálat maguk elé szedve lát is neki a zöldségeknek. Egy pár darab pucolása után viszont már hagyja érvényesülni a fiút és ő maga a hússal kezd foglalatoskodni. Persze közben hevesen törve a fejét azon, hogy miről is beszélgethetnének tovább, hogy ne hűljön ki a társalgásuk.*
- Neked segítsek valamit?
*Míg a hús pihen a fűszerekkel, addig Aldo mellé lép finoman a vállára simítva, majd kezét ott is "felejtve" hajol be kicsit, hogy leskelődni tudjon a férfi ügyködésébe.*
*Nem gondolná, hogy naiv lenne, azt sem, hogy ennyire nem vesz észre dolgokat. Elég jó helyzetfelismerőnek gondolja magát, de ennek ellenére még sem tűnik fel az az éles feszültség, ami most terjeng a kis konyhában. Talán elvakítja az öröm, hogy végre akad társasága, s valóban, kár lenne titkolni, de két olyan férfi társaságában, akik belopták magukat a nő szívébe. Kár is lenne, ha ilyen buta gondolatokkal ostromolná magát, hogy a két férfi nem akar kijönni egymással.
Az italt elfogyasztása után hálás mosollyal veszi tudomásul, hogy az ében hajú férfiúja neki is áll szorgoskodni, így ő maga be is áll Wrexan mellé egy kés társaságában.*
- A csapatunk olyan erős, mint az ork lehelet, szóval a zöldségeknek végük van.
*Nevet is fel halkan, közben egy tálat maguk elé szedve lát is neki a zöldségeknek. Egy pár darab pucolása után viszont már hagyja érvényesülni a fiút és ő maga a hússal kezd foglalatoskodni. Persze közben hevesen törve a fejét azon, hogy miről is beszélgethetnének tovább, hogy ne hűljön ki a társalgásuk.*
- Neked segítsek valamit?
*Míg a hús pihen a fűszerekkel, addig Aldo mellé lép finoman a vállára simítva, majd kezét ott is "felejtve" hajol be kicsit, hogy leskelődni tudjon a férfi ügyködésébe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1364-1383