Arthenior - Polgárnegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Arthenior főtere (új) Wegtoreni Kalmár (új) Kaszárnya (új) | Polgárnegyed | Templom (új) Romváros és Meredély (új) Piactér (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 4 (61. - 80. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
80. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-15 11:44:37
Üzenet elküldve: 2020-07-15 11:44:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Időváltozás//
//Átszervezés//
- Eeyr követői *pillant Arja Yezára.*
- Lyzendra, az úrnőjük korábban Erdőmélyén élt. Mesélt nekünk arról, hogy egy sötét entitással kellett megharcolniuk, amikor a települést megalapították. *igyekszik felidézni magában a beszélgetésüket.*
- Fekete csuhásokhoz? Miféle fekete csuhásokhoz? *kérdezi csodálkozva, és némi nyugtalansággal, miközben igyekszik megküzdeni az állatok vezetésével, irányban tartva őket.*
- Nem tudom. *ingatja a fejét.*
- Mi az elmúlt két hatban nem voltunk idehaza. *néz egy pillanatra át Yezára.*
- A pusztát jártuk, aztán hazaérve az íjjal rögtön indultunk is MilOchassba.
*A 'baleset' említésére a lány ha nem is szakértő, de hozzáértő szemmel néz át, hogy felmérje a baj mértékét.*
- Azt hiszem, meg tudom ölteni úgy, hogy alig látszik majd. *mondja rámosolyogva Yezára, vidám megnyugtatással.*
- Kerítünk rá időt majd, jó?
- Cserébe tanítasz a tőrrel! *mondja jókedvűen, megörülve a lehetőségnek.
A családot és Wegtorent firtató kérdésére kapott karcos hangú válaszból persze átjön a szomorúság. Arja sajnálatot érez, mert alapvetően jószívű teremtés, és mivel neki nem adatott meg, vagyis hát csak halvány emlékfoszlányai vannak az apjáról, ez a család dolog mindig megérinti.*
- De volt családod? Valaha? *kérdezi még. És persze hozzáteszi azt is, messze nézően:*
- Én csak nagyon halványan emlékszem az apámra. Egészen kicsi koromból.
*A kisebb szolgálatok visszhangjára Arja is elmosolyodik. Bár sejti, a nála idősebb lány egyáltalán nem csak üzeneteket meg csomagokat hordott, de pontosan tudja: ezekről a dolgokról nem lehet csak úgy beszélgetni. Őt nem is ez érdekli, inkább az: ~milyen lány valójában Yeza~?
Az olvasós kérdésen felnevet, de addigra már a Műhely elé érnek.*
- Hát, a közösön! Elfül azért, vagy wegtoreniül nem akarok megtanulni olvasni. *nevet.*
- Olyan nagy tudós nem akarok lenni. Te talán tudsz írni, meg olvasni más nyelveken is? *kérdezi kíváncsi tisztelettel, azt feltételezve, hogy a Lanawin szerte használt közös nyelven Yeza alapból biztosan tud folyékonyan olvasni, nem úgy, mint ő.*
- Látod, ideértünk még a vihar előtt! *fordul már a földön állva Grarilhoz. Persze megérti a mogorvaságát. A férfi sem pihenni, sem enni nem tudott ~ez eléggé morcossá tudja tenni őket. Mondjuk én sem.~ gondolja.*
- Behordunk mindent, és igyekszünk vissza! *mondja ő is a férfinak, rámosolyogva. Igazán nagyon örül annak, hogy átkísérte őket.*
- Persze, megyek! *mondja aztán Yezának, még egyszer leellenőrizve a csomókat, amivel gondosan kikötötte Keirát és a vezetőszáron tartott tevét a homlokzati cégér alatti oszlophoz. Aztán benyit a Kovácsműhelybe.*
//Átszervezés//
- Eeyr követői *pillant Arja Yezára.*
- Lyzendra, az úrnőjük korábban Erdőmélyén élt. Mesélt nekünk arról, hogy egy sötét entitással kellett megharcolniuk, amikor a települést megalapították. *igyekszik felidézni magában a beszélgetésüket.*
- Fekete csuhásokhoz? Miféle fekete csuhásokhoz? *kérdezi csodálkozva, és némi nyugtalansággal, miközben igyekszik megküzdeni az állatok vezetésével, irányban tartva őket.*
- Nem tudom. *ingatja a fejét.*
- Mi az elmúlt két hatban nem voltunk idehaza. *néz egy pillanatra át Yezára.*
- A pusztát jártuk, aztán hazaérve az íjjal rögtön indultunk is MilOchassba.
*A 'baleset' említésére a lány ha nem is szakértő, de hozzáértő szemmel néz át, hogy felmérje a baj mértékét.*
- Azt hiszem, meg tudom ölteni úgy, hogy alig látszik majd. *mondja rámosolyogva Yezára, vidám megnyugtatással.*
- Kerítünk rá időt majd, jó?
- Cserébe tanítasz a tőrrel! *mondja jókedvűen, megörülve a lehetőségnek.
A családot és Wegtorent firtató kérdésére kapott karcos hangú válaszból persze átjön a szomorúság. Arja sajnálatot érez, mert alapvetően jószívű teremtés, és mivel neki nem adatott meg, vagyis hát csak halvány emlékfoszlányai vannak az apjáról, ez a család dolog mindig megérinti.*
- De volt családod? Valaha? *kérdezi még. És persze hozzáteszi azt is, messze nézően:*
- Én csak nagyon halványan emlékszem az apámra. Egészen kicsi koromból.
*A kisebb szolgálatok visszhangjára Arja is elmosolyodik. Bár sejti, a nála idősebb lány egyáltalán nem csak üzeneteket meg csomagokat hordott, de pontosan tudja: ezekről a dolgokról nem lehet csak úgy beszélgetni. Őt nem is ez érdekli, inkább az: ~milyen lány valójában Yeza~?
Az olvasós kérdésen felnevet, de addigra már a Műhely elé érnek.*
- Hát, a közösön! Elfül azért, vagy wegtoreniül nem akarok megtanulni olvasni. *nevet.*
- Olyan nagy tudós nem akarok lenni. Te talán tudsz írni, meg olvasni más nyelveken is? *kérdezi kíváncsi tisztelettel, azt feltételezve, hogy a Lanawin szerte használt közös nyelven Yeza alapból biztosan tud folyékonyan olvasni, nem úgy, mint ő.*
- Látod, ideértünk még a vihar előtt! *fordul már a földön állva Grarilhoz. Persze megérti a mogorvaságát. A férfi sem pihenni, sem enni nem tudott ~ez eléggé morcossá tudja tenni őket. Mondjuk én sem.~ gondolja.*
- Behordunk mindent, és igyekszünk vissza! *mondja ő is a férfinak, rámosolyogva. Igazán nagyon örül annak, hogy átkísérte őket.*
- Persze, megyek! *mondja aztán Yezának, még egyszer leellenőrizve a csomókat, amivel gondosan kikötötte Keirát és a vezetőszáron tartott tevét a homlokzati cégér alatti oszlophoz. Aztán benyit a Kovácsműhelybe.*
79. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-15 09:25:46
Üzenet elküldve: 2020-07-15 09:25:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
* Brudo nem vár sokáig a főtéren. Háza elé érkezik, kinyitja az ajtót, és az ágyába dől. Másnap reggelig alszik. Mikor felkel nagyot nyújtózik. Még a páncélját se vetette le tegnap csak a szablyáját. Most le kerül a páncél is. Felhúzza a díszes ingét és azon morfondírozik, hogy vesz magának valamit a piacon. Végül abban marad, hogy elindul a piacra és vesz egy pár haszon állatot, hogy ne unatkozzon egész nap. Legyen mivel foglalatoskodni. El is indul a piac felé. *
~ Az udvarom remélem elég lesz egy tehénnek és egy két baromfinak ~
~ Az udvarom remélem elég lesz egy tehénnek és egy két baromfinak ~
78. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-15 06:54:29
Üzenet elküldve: 2020-07-15 06:54:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Időváltozás, érintőlegesen Kopaszok//
//Átszervezés//
*Yeza egy darabig még töpreng a démonölő íjon. Egy kicsit aggasztó, ha valakiben ilyen igények merülnek fel. Főleg ha prominens személy az illető. Márpedig egy elf falu vezetője valószínűleg annak számít. Egy démonölő íj nem olyasmi, amit az ember... elf csak úgy beszerez, jó ha van alapon. Az ilyesminek oka szokott lenni. Az pedig, ami egy démonölő íj borsos áron történő felhajtására okot ad, nos, az eléggé nyugtalanító ok.*
- Fenyeget arrafelé ilyesmi? *kérdezi. Egy kicsit furcsállja, hogy a lány ilyen félvállról veszi a dolgot. Yezát már attól is kirázta a hideg, amikor a piac pereménél azokat a sápatag kopaszokat látta.* - Lehet köze azokhoz a fekete csuhásokhoz, akik a feltűntek itt a városban? *Kérdezősködtek, firkálgattak a kis papírkáikra. Volt bennük valami nagyon nyomasztó. Yeza olyan nagy ívben kerülte el őket, amennyire csak lehetett. Az árusoktól is hallott róluk sustorogni. Állítólag már napok óta rendszeresen feltűnnek a városban. Kettes-hármas csoportokban járnak és senki sem tudja, honnan szivárognak elő vagy hogy hová kúsznak vissza szürkületkor. Mert éjjel sosem látni őket. Mint az árnyakat. Az éjszaka a sötétségé, de az árnyak nappal járnak.*
- Varrni? *derül fel Yeza arca.* - Hát ez remek! Ha nem nagy gond, ránézhetnél majd a ruhámra később. Érte egy kis... baleset a szegélyét *mondja az ajkába harapva.* - Nem tudom, milyen súlyos, de a te hozzáértő szemed biztos jobban látja, hogy mennyire bajosan menthető. Mert az egyik kedvencem, úgyhogy nem szívesen válnék meg tőle *morzsolgatja bűntudatosan az anyagot.* - Örülnék, ha ismerős kezekben lenne, de ha nem is tudod megcsinálni, legalább mondhatsz rá egy árat, ameddig magabiztosan alkudhatok a szabónál *kacsint. Nem veti fel a pénz mostanság, úgyhogy nem mindegy, mennyit gombolnak le róla ilyesmiért.
Csacsogás közben azért folyamatosan pásztázza a tekintete az utcákat, nehogy baj legyen. Aztyan talán nem csupán elővigyázatosságból rendelte mindannyiukat a szállítmány mellé. Bal kézre fogja a gyeplőt és úgy igazította a kardját tartó szíjakat is, hogy könnyedén előránthassa a fegyvert, ha szükség lenne rá. A szél persze tényleg elég zavaró. Nehéz így figyelni, de ha könnyezik is tőle a szeme, nem lazít az éberségén. Nem engedheti meg magának, hogy újabbat hibázzon.*
- Már nincs ott senkim *feleli Arja érdeklődésére Wegtorennel kapcsolatban. A hangját szomorkás karcosság fátyolozza, ami talán arra is jó, hogy egyelőre ne kérdezősködjön tovább a másik.* - Leginkább mutatós kiegészítő voltam *vonja meg a vállát Arjához hasonlóan.* - Meg... ilyen kisebb szolgálatokat tettem, tudod *kanyarodik a kifejtése végül a vörös lány mondatának visszhangjába, amin ő maga is csak mosolyog.
A kijelentésre, hogy nem buta, csak talányosan ingatja a fejét, de ahogy látja, a lány elég elszánt a kés dolgában a tanácsa ellenére is.*
- Olvasni? *szökik fel a szemöldöke.* - És milyen nyelven? *Az odabökött megjegyzés nyilván nem kicsit felvágós, de inkább humorosan, mint beképzelten. Inkább arra hivatott rámutatni, hogy Arja még nagyon fiatal, a lehetőségei határai addig mennek, ameddig hajlandó elrugaszkodni.
A Kovácsműhely elé érve Yeza is lecsusszan a nyeregből. Pillantását az ég felé emeli. Nem sejtet jót az egyre sűrűbben föléjük torlódó felhők garmadája.*
- Most már hamar végzünk *fordul Graril felé és biztatóan rámosolyog.* - Ha minden jól megy, haza is érhetünk, mire az az égszakadás ideér. *Állával a látóhatár mentén cikázó villámlás felé bök. Szavai ellenére nem túl bizakodó abban, hogy megússzák ezt a dolgot szárazon.*
- Arja, szólsz Aztyannak, hogy megérkeztünk? Kérdezd meg, hol tudunk lepakolni. *Behordhatják a fogadótéren keresztül is a holmikat, de biztos van valami hátsó bejárat is, amerről ezt kényelmesebben el tudják intézni.*
77. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-14 23:09:03
Üzenet elküldve: 2020-07-14 23:09:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Időváltozás//
//Átszervezés//
*A férfi átnézi a különböző pántokat, és ahol lehet ott jobban rögzíti, persze úgy, hogy az állatoknak lehetőleg ne fájjon. A szél eléggé zavarja a harcost, de nincs mit tennie, el kell tűrnie az időjárás viszontagságait.*
~Átkozott szél, csak eső ne legyen. Már sose fogom magam kipihenni. Egy éjszakát aludtam az ágyamban nagyjából, na de legyünk gyorsan túl ezen.~* Zsörtölődik magában Graril, majd ha végzett a hátasokkal, akkor társai felé fordul.*
-Indulhatunk? Félek, hogy nagy vihar lesz, és nem akarok esőben hazabaktatni.* Szól ridegen a férfi.*
//Átszervezés//
*A férfi átnézi a különböző pántokat, és ahol lehet ott jobban rögzíti, persze úgy, hogy az állatoknak lehetőleg ne fájjon. A szél eléggé zavarja a harcost, de nincs mit tennie, el kell tűrnie az időjárás viszontagságait.*
~Átkozott szél, csak eső ne legyen. Már sose fogom magam kipihenni. Egy éjszakát aludtam az ágyamban nagyjából, na de legyünk gyorsan túl ezen.~* Zsörtölődik magában Graril, majd ha végzett a hátasokkal, akkor társai felé fordul.*
-Indulhatunk? Félek, hogy nagy vihar lesz, és nem akarok esőben hazabaktatni.* Szól ridegen a férfi.*
76. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-14 08:44:10
Üzenet elküldve: 2020-07-14 08:44:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Időváltozás//
//Átszervezés//
*A holmikat hát felcipelték a raktárból. Az istállóban kiderül, hogy az egyik vendég távozáskor a Kalmárban hagyta a lovát.*
- Ne felejtsünk el Aztyannak szólni róla! *mondja a többieknek. Ha Rony előkerül, akkor a lány ráhagyja a tevék felmálházását, de ha még mindig valahol időzik, akkor Graril segítségére hagyatkozva szépen felszíjaz minden felszíjazható kisebb nagyobb ládát a tevék hátára, a hevederek meghúzásának mutatványát inkább Grarilra hagyva. Végül Keirára is kerül néhány zsák, és Graril csataménjét is jól megpakolják. Úgyhogy kisvártatva a menet már sietősen halad a Piac felé a Polgárnegyedben, hogy minél előbb a Kovácsműhelybe érjenek a felpakolt áruval, aminek a legnagobb részét az észak felől egyre jobban közeledő zivatar miatt inkább még ponyvába is tekerték a biztonság kedvéért.
Arja elöl vezeti az egyik tevét, Keirán ülve, a másik kettő szerencsére szófogadóan baktat utánuk a vezetőszárhoz kötve. Persze ha Rony is csatlakozik hozzájuk, a lány biztosan ráhagyja a tevék irányítását.
Közben a beszélgetés is tovább folyik*
- Íjat, igen. *hagyja rá Grarilra, mert hát íj volt tényleg, nem kard, amit leszállítottak, nem is tudja, miért mondott kardot, talán a tőre miatt, ami a fejében jár. De Lysendra, az elfek úrnője íjat rendelt a Kereskedőháztól.*
- Nem tudom. Gondolom hogy meg tudják magukat védeni a sötétség hívei ellen is, ha úgy adódik. *idéződik fel emlékezetében a szalagokkal feldíszített kis fa látványa.*
- Egy gnóm szabómesternek dolgoztam, kosztért és kvártélyért. Hímezni meg varrni is megtanultam. Egy kicsit. Meg ilyen kisebb szolgálatokat tettem, tudod. *von vállat picit, amikor Yeza a wegtoreni időszakról kérdezi. Az a helyzet, hogy Arja akkoriban, két évvel ezelőtt még sokkal nyiszlettebb és véznább volt, amolyan igazi utcagyerek. Igazából az elmúlt télen, a tanyán töltött időnek köszönhetően kezdett kikerekedni, megváltozni és nőiesedni.* - Levelek, kisebb csomagok, üzenetek... azokat hordtam. *Erről többet is tudna mesélni, de nem akar. Bármilyen fecsegős is Arja, és bármennyire is tetszik neki az új lány, megvan a magához való esze.*
- És Te? Te mit csináltál ott? Van ott családod? *kérdezi kíváncsian, visszagondolva a korábbi beszélgetésükre Ronyval. De valahogy érzi, hogy Yeza egyáltalán nem olyan, mint Rony, akinek ott a nagy családja.
~De nem is csavargó, úgy mint én. Vagy Graril. _Azokhoz_ van köze.~ pillant lopva, kutatón a rőthajúra.*
- Te nem vagy buta. *állapítja meg aztán, mélyen a lány szemébe nézve, ahogy lecsusszan a lováról, amikor a harcról beszél Yeza, mert mintha Arja eddigi életének filozófiáját foglalná össze. Ami valahogy úgy hangzik: tanulj, figyelj, sose add el magad, maradj ki a bajból.*
- Értem. És persze, igazad van. De mégiscsak jó lenne még jobban megtanulni bánni vele. Meg tudni olvasni. *sóhajt, amikor a Kovácsműhely elé érnek.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.14 08:56:44
//Átszervezés//
*A holmikat hát felcipelték a raktárból. Az istállóban kiderül, hogy az egyik vendég távozáskor a Kalmárban hagyta a lovát.*
- Ne felejtsünk el Aztyannak szólni róla! *mondja a többieknek. Ha Rony előkerül, akkor a lány ráhagyja a tevék felmálházását, de ha még mindig valahol időzik, akkor Graril segítségére hagyatkozva szépen felszíjaz minden felszíjazható kisebb nagyobb ládát a tevék hátára, a hevederek meghúzásának mutatványát inkább Grarilra hagyva. Végül Keirára is kerül néhány zsák, és Graril csataménjét is jól megpakolják. Úgyhogy kisvártatva a menet már sietősen halad a Piac felé a Polgárnegyedben, hogy minél előbb a Kovácsműhelybe érjenek a felpakolt áruval, aminek a legnagobb részét az észak felől egyre jobban közeledő zivatar miatt inkább még ponyvába is tekerték a biztonság kedvéért.
Arja elöl vezeti az egyik tevét, Keirán ülve, a másik kettő szerencsére szófogadóan baktat utánuk a vezetőszárhoz kötve. Persze ha Rony is csatlakozik hozzájuk, a lány biztosan ráhagyja a tevék irányítását.
Közben a beszélgetés is tovább folyik*
- Íjat, igen. *hagyja rá Grarilra, mert hát íj volt tényleg, nem kard, amit leszállítottak, nem is tudja, miért mondott kardot, talán a tőre miatt, ami a fejében jár. De Lysendra, az elfek úrnője íjat rendelt a Kereskedőháztól.*
- Nem tudom. Gondolom hogy meg tudják magukat védeni a sötétség hívei ellen is, ha úgy adódik. *idéződik fel emlékezetében a szalagokkal feldíszített kis fa látványa.*
- Egy gnóm szabómesternek dolgoztam, kosztért és kvártélyért. Hímezni meg varrni is megtanultam. Egy kicsit. Meg ilyen kisebb szolgálatokat tettem, tudod. *von vállat picit, amikor Yeza a wegtoreni időszakról kérdezi. Az a helyzet, hogy Arja akkoriban, két évvel ezelőtt még sokkal nyiszlettebb és véznább volt, amolyan igazi utcagyerek. Igazából az elmúlt télen, a tanyán töltött időnek köszönhetően kezdett kikerekedni, megváltozni és nőiesedni.* - Levelek, kisebb csomagok, üzenetek... azokat hordtam. *Erről többet is tudna mesélni, de nem akar. Bármilyen fecsegős is Arja, és bármennyire is tetszik neki az új lány, megvan a magához való esze.*
- És Te? Te mit csináltál ott? Van ott családod? *kérdezi kíváncsian, visszagondolva a korábbi beszélgetésükre Ronyval. De valahogy érzi, hogy Yeza egyáltalán nem olyan, mint Rony, akinek ott a nagy családja.
~De nem is csavargó, úgy mint én. Vagy Graril. _Azokhoz_ van köze.~ pillant lopva, kutatón a rőthajúra.*
- Te nem vagy buta. *állapítja meg aztán, mélyen a lány szemébe nézve, ahogy lecsusszan a lováról, amikor a harcról beszél Yeza, mert mintha Arja eddigi életének filozófiáját foglalná össze. Ami valahogy úgy hangzik: tanulj, figyelj, sose add el magad, maradj ki a bajból.*
- Értem. És persze, igazad van. De mégiscsak jó lenne még jobban megtanulni bánni vele. Meg tudni olvasni. *sóhajt, amikor a Kovácsműhely elé érnek.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.14 08:56:44
75. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-08 17:15:37
Üzenet elküldve: 2020-07-08 17:15:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hóvirág a kalitkában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sert boldog attól, hogy a nő nem utasítja el az érintését és még egy mosoly is feltűnik a másik arcán miközben a férfire néz. Az ezt követő szavakat azonban nem képes megérteni egyáltalán. *
- Valahogy, úgy érzem, hogy te az atyád minden ügyeskedésétől eltekintve szerelemből fogsz házasodni, ha pedig a szerelmeddel töltöd azt az éjszakát ezerszer jobb lesz, mint ha pusztán a tapasztalat miatt tetted volna meg valakivel aki nem az igazi. Én még nagyon kis legényként mindig erről álmodtam, szerettem volna a kedvesemet megajándékozni életem első szeretetével annak ellenére, hogy férfi vagyok. Azonban az élet mást gondolt nekem. *nevet fel zavartan, majd újból a nőre pillant. *
- A házasság előtt is tehetsz dolgokat, aminek nem feltétlenül kell a szüzességed elvesztésével járnia. Az ujjak és a csókok sok mindent tudnak. *Mozgatja meg vigyorogva hosszú ujjait a szavai után. *
- A citrom és a méz a pulton van még, teát a barna fogantyús fiókban találsz. Létszíves csinálj nekem is. *mosolyog lágyan a nőre, majd újból szóhoz fog, de a teste még mindig bizsereg az előbbi váratlan, de annál édesebb érintéstől. *
- Most kérdezz te! Nem hagyjuk, csak úgy annyiban egymás megismerését.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sert boldog attól, hogy a nő nem utasítja el az érintését és még egy mosoly is feltűnik a másik arcán miközben a férfire néz. Az ezt követő szavakat azonban nem képes megérteni egyáltalán. *
- Valahogy, úgy érzem, hogy te az atyád minden ügyeskedésétől eltekintve szerelemből fogsz házasodni, ha pedig a szerelmeddel töltöd azt az éjszakát ezerszer jobb lesz, mint ha pusztán a tapasztalat miatt tetted volna meg valakivel aki nem az igazi. Én még nagyon kis legényként mindig erről álmodtam, szerettem volna a kedvesemet megajándékozni életem első szeretetével annak ellenére, hogy férfi vagyok. Azonban az élet mást gondolt nekem. *nevet fel zavartan, majd újból a nőre pillant. *
- A házasság előtt is tehetsz dolgokat, aminek nem feltétlenül kell a szüzességed elvesztésével járnia. Az ujjak és a csókok sok mindent tudnak. *Mozgatja meg vigyorogva hosszú ujjait a szavai után. *
- A citrom és a méz a pulton van még, teát a barna fogantyús fiókban találsz. Létszíves csinálj nekem is. *mosolyog lágyan a nőre, majd újból szóhoz fog, de a teste még mindig bizsereg az előbbi váratlan, de annál édesebb érintéstől. *
- Most kérdezz te! Nem hagyjuk, csak úgy annyiban egymás megismerését.
74. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-08 16:33:48
Üzenet elküldve: 2020-07-08 16:33:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hóvirág a kalitkában//
*Úgy néz ki, hogy Sert előtt nem nagyon kell magát szégyellnie. Persze a férfi könnyen beszél tapasztalatokkal a háta mögött. De egy olyan lánynak, aki csak könyvekből ismeri az igaz szerelmet igencsak nehéz a felismerés, hogy ő maga viszont egyáltalán nem ért a dologhoz.
Viszont kis lépésekkel, de azért halad. Az öleléstől nem húzódik el, a puszi miatt sem hepciáskodik. Apró mosollyal sandít a férfira a szeme sarkából, de mikor visszatérnek a téma firtatásához egy kissé ismét elkomolyodik.*
- Valahogy nem érzem büszkeségnek. Persze ne érts félre. Az sem lenne az igazi, ha cédának tartanának, de csak máshogy néznék a dolgok elébe, ha lenne egy kis tapasztalatom. De ez már marad a házasság utánra.
*Nevet fel zavartan, majd ahogy a férfi nekiáll a terítésnek ő maga is felkel, hogy segítsen. De Sert rutinosan már kész is, így erről a lehetőségről lemarad.*
- A tea nekem tökéletes. Ha megmutatod mi hol van, akkor főzök is, ha gondolod.
*Lép is az elf mellé finoman a karjára simítva.*
*Úgy néz ki, hogy Sert előtt nem nagyon kell magát szégyellnie. Persze a férfi könnyen beszél tapasztalatokkal a háta mögött. De egy olyan lánynak, aki csak könyvekből ismeri az igaz szerelmet igencsak nehéz a felismerés, hogy ő maga viszont egyáltalán nem ért a dologhoz.
Viszont kis lépésekkel, de azért halad. Az öleléstől nem húzódik el, a puszi miatt sem hepciáskodik. Apró mosollyal sandít a férfira a szeme sarkából, de mikor visszatérnek a téma firtatásához egy kissé ismét elkomolyodik.*
- Valahogy nem érzem büszkeségnek. Persze ne érts félre. Az sem lenne az igazi, ha cédának tartanának, de csak máshogy néznék a dolgok elébe, ha lenne egy kis tapasztalatom. De ez már marad a házasság utánra.
*Nevet fel zavartan, majd ahogy a férfi nekiáll a terítésnek ő maga is felkel, hogy segítsen. De Sert rutinosan már kész is, így erről a lehetőségről lemarad.*
- A tea nekem tökéletes. Ha megmutatod mi hol van, akkor főzök is, ha gondolod.
*Lép is az elf mellé finoman a karjára simítva.*
73. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-06 21:04:47
Üzenet elküldve: 2020-07-06 21:04:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Aki nappal legény//
// Brudo, Doras //
*Doras nem rejti véka alá, hogy csalódott. Számított rá, hogy Brudo kéreti majd magát, de ez itt egy elég konkrét elutasítás, akárhogy is nézi.
Arra már csak horkant egyet a bajusza mögött, mikor a köpcös a fenyegetéssel (nem fenyegetéssel) jön. Ha másról lenne szó, egy ilyenért már valószínűleg eltörte volna valamijét, de Brudo az Brudo.
A pálinka fogy, a beszélgetés lassan átcsap nosztalgiázásba, amibe hol Brudo, hol Doras bóbiskol bele, mindenesetre a házigazda szeme egész korán felpattan és már harapja is az indulhatnék. Doras nem ilyen friss. Ő a legszívesebben délig durmolt volna legalább. De mit van mit tenni, nyűgösen, nyúzottan és kicsit másnaposan kaparja össze magát az útra.*
// Brudo, Doras //
*Doras nem rejti véka alá, hogy csalódott. Számított rá, hogy Brudo kéreti majd magát, de ez itt egy elég konkrét elutasítás, akárhogy is nézi.
Arra már csak horkant egyet a bajusza mögött, mikor a köpcös a fenyegetéssel (nem fenyegetéssel) jön. Ha másról lenne szó, egy ilyenért már valószínűleg eltörte volna valamijét, de Brudo az Brudo.
A pálinka fogy, a beszélgetés lassan átcsap nosztalgiázásba, amibe hol Brudo, hol Doras bóbiskol bele, mindenesetre a házigazda szeme egész korán felpattan és már harapja is az indulhatnék. Doras nem ilyen friss. Ő a legszívesebben délig durmolt volna legalább. De mit van mit tenni, nyűgösen, nyúzottan és kicsit másnaposan kaparja össze magát az útra.*
72. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-06 09:41:33
Üzenet elküldve: 2020-07-06 09:41:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Aki nappal legény //
// Doras,Brudo //
- Ne haragudj de én nem szállok be szárnysegédnek vagy hogyan is fogalmaztál. Ami meg az unokahúgomat illeti én is csak annyit tudok róla, hogy ő lehet az utolsó élő rokonom. Na meg, hogy a Griffben valószínűleg rá találok. Nagyon kicsi volt mikor utoljára láttam. Azóta biztos meg nőiesedett, de nem ajánlom, hogy ki kezdj vele. Jaj ne haragudj nem fenyegetni akarlak csak tudod azért csak rokon, és elég közeli, ezért szívemen viselem a sorsát. Remélem tud kölcsön adni. Ha nem akkor meg Iszunk egy jót.
* Még elbeszélgetnek egy darabig és ki világosodik. *
-Na komám induljunk a Griff fogadóba.
// Doras,Brudo //
- Ne haragudj de én nem szállok be szárnysegédnek vagy hogyan is fogalmaztál. Ami meg az unokahúgomat illeti én is csak annyit tudok róla, hogy ő lehet az utolsó élő rokonom. Na meg, hogy a Griffben valószínűleg rá találok. Nagyon kicsi volt mikor utoljára láttam. Azóta biztos meg nőiesedett, de nem ajánlom, hogy ki kezdj vele. Jaj ne haragudj nem fenyegetni akarlak csak tudod azért csak rokon, és elég közeli, ezért szívemen viselem a sorsát. Remélem tud kölcsön adni. Ha nem akkor meg Iszunk egy jót.
* Még elbeszélgetnek egy darabig és ki világosodik. *
-Na komám induljunk a Griff fogadóba.
71. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-05 23:47:03
Üzenet elküldve: 2020-07-05 23:47:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hóvirág a kalitkában//
*A férfi óvatosan leveszi a tűzhelyről a megpuhult almákat és a finom krémes lekvárszerűséget két tányérba csorgatja, mellé pedig elhelyezi a zöldellő salátaleveleket is, de még sajnos a halnak főnie kell, így hát egy széket a másik mellé húzva ő maga is letelepedik. Azonban arra nem számít, hogy a nő ennyire belemerül és pirul a dolgokba, hogy fel is adja a játékot és pont ez a reakció az ami sejtetni kezdi vele mi lett volna a nő válasza. A büntetés szóra felvonja a szemöldökét és hitetlenül megrázza a fejét, majd minden szó nélkül megpróbálja átölelni Cyliát. Ha ez sikeresnek bizonyul a férfi pofátlanul megszaglássza a másik bőrét, amíg végül egy gyengéd puszit nyom a másik arcára és eltávolodik, ha a nő nem tervezi máshogy a dolgok alakulását. *
- Nekem ennyi bőven elég jutalomnak. *mosolyog halványan a lányra, remélhetőleg kissé megnyugtatva azt, majd óvatosan puhatolózva visszatér az előző kérdéséhez valamilyen szinten. *
- Ne szégyelld, Cylia. Az első pillanattól tudom, legalábbis ésszerűen kikövetkeztettem. Én a helyedben büszke lennék rá. Mindenestül elfogadlak és nem akarom, hogy bármit is szégyellj. *még megvárja a másik válaszát és mosolyogva visszalép az edényéhez kiszedve a halszeleteket a két külön tányérra, majd szépen megterít az asztal körül, de az italokkal, már bajban van. *
- Teát vagy tejet tudok adni, én nem iszom és gyümölcslevet nem vettem a piacon. *Ajánlja fel a két választási lehetőséget a hóhajúnak és közben kíváncsian vizslatja annak arcát, hogy hogyan is reagál az imént történtekre. *
*A férfi óvatosan leveszi a tűzhelyről a megpuhult almákat és a finom krémes lekvárszerűséget két tányérba csorgatja, mellé pedig elhelyezi a zöldellő salátaleveleket is, de még sajnos a halnak főnie kell, így hát egy széket a másik mellé húzva ő maga is letelepedik. Azonban arra nem számít, hogy a nő ennyire belemerül és pirul a dolgokba, hogy fel is adja a játékot és pont ez a reakció az ami sejtetni kezdi vele mi lett volna a nő válasza. A büntetés szóra felvonja a szemöldökét és hitetlenül megrázza a fejét, majd minden szó nélkül megpróbálja átölelni Cyliát. Ha ez sikeresnek bizonyul a férfi pofátlanul megszaglássza a másik bőrét, amíg végül egy gyengéd puszit nyom a másik arcára és eltávolodik, ha a nő nem tervezi máshogy a dolgok alakulását. *
- Nekem ennyi bőven elég jutalomnak. *mosolyog halványan a lányra, remélhetőleg kissé megnyugtatva azt, majd óvatosan puhatolózva visszatér az előző kérdéséhez valamilyen szinten. *
- Ne szégyelld, Cylia. Az első pillanattól tudom, legalábbis ésszerűen kikövetkeztettem. Én a helyedben büszke lennék rá. Mindenestül elfogadlak és nem akarom, hogy bármit is szégyellj. *még megvárja a másik válaszát és mosolyogva visszalép az edényéhez kiszedve a halszeleteket a két külön tányérra, majd szépen megterít az asztal körül, de az italokkal, már bajban van. *
- Teát vagy tejet tudok adni, én nem iszom és gyümölcslevet nem vettem a piacon. *Ajánlja fel a két választási lehetőséget a hóhajúnak és közben kíváncsian vizslatja annak arcát, hogy hogyan is reagál az imént történtekre. *
70. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-05 23:19:40
Üzenet elküldve: 2020-07-05 23:19:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hóvirág a kalitkában//
*Valahogy ő is ezt hiányolta sok kérőből. Azt, hogy komolyan le tudjanak ülni beszélgetni. Az üres bókokra és a nem létező vagyonuk utáni kérdezősködésre sosem volt kíváncsi. Viszont most úgy érzi egyre inkább megérik rá Sert, hogy valóban kapjon egy esélyt. Persze könnyű dolgot nem biztosít, de egy próbát mindenképpen megér.*
- Szóval valójában egy igen ügyes szakács vagy.
*Vágja is rá a következtetést. Az ügyességét pedig onnan sejti, hogy igen finom illatok kezdenek terjengeni a konyhában.
Az almaszeletet hálásan veszi el, majd kényelmesen jóízűen nyammog is el rajta. Az újabb kérés viszont már komoly gondot okoz. Olyan egyszerű lenne kibökni rá a választ viszont a szégyen, hogy valami ilyenben ennyi idős korára még nem volt része nem nagyon engedi, hogy valóban őszinte választ adjon rá. Olyan bugyután jönne ki az, hogy amire igazán kíváncsi az az, hogy milyen lehet együtt tölteni egy éjszakát egy férfival. S az az éjszaka nem ilyen beszélgetős estét takar, mint amit most élvezhet Sert társaságában. De, ha ezt felvezetné a férfinak biztos benne, hogy kinevetné vagy gúnyos megjegyzést kapna. De, ha nem is így lenne, akkor sem hajlandó kibökni, hogy márpedig az ő tapasztalatlan fejében ez az elsődleges kérdés, amire választ várna.*
- Most ezt a kört nyerted, mert erre nem válaszolok.
*Dünnyögi is halkan, majd mély sóhajjal fel is készül a kérdés elutasítása miatti vigaszdíjra. Még a házat is szívesebben körbeszaladná ebben az ítéletidőben, csak erre a kérdésre ne kelljen válaszolnia.*
- Szóval mi a büntetés a válaszkerülés miatt?
*Nevet is fel zavartan, miközben haját igazgatva próbálja leplezni, hogy bizony füle hegyéig belepirult a dologba.*
*Valahogy ő is ezt hiányolta sok kérőből. Azt, hogy komolyan le tudjanak ülni beszélgetni. Az üres bókokra és a nem létező vagyonuk utáni kérdezősködésre sosem volt kíváncsi. Viszont most úgy érzi egyre inkább megérik rá Sert, hogy valóban kapjon egy esélyt. Persze könnyű dolgot nem biztosít, de egy próbát mindenképpen megér.*
- Szóval valójában egy igen ügyes szakács vagy.
*Vágja is rá a következtetést. Az ügyességét pedig onnan sejti, hogy igen finom illatok kezdenek terjengeni a konyhában.
Az almaszeletet hálásan veszi el, majd kényelmesen jóízűen nyammog is el rajta. Az újabb kérés viszont már komoly gondot okoz. Olyan egyszerű lenne kibökni rá a választ viszont a szégyen, hogy valami ilyenben ennyi idős korára még nem volt része nem nagyon engedi, hogy valóban őszinte választ adjon rá. Olyan bugyután jönne ki az, hogy amire igazán kíváncsi az az, hogy milyen lehet együtt tölteni egy éjszakát egy férfival. S az az éjszaka nem ilyen beszélgetős estét takar, mint amit most élvezhet Sert társaságában. De, ha ezt felvezetné a férfinak biztos benne, hogy kinevetné vagy gúnyos megjegyzést kapna. De, ha nem is így lenne, akkor sem hajlandó kibökni, hogy márpedig az ő tapasztalatlan fejében ez az elsődleges kérdés, amire választ várna.*
- Most ezt a kört nyerted, mert erre nem válaszolok.
*Dünnyögi is halkan, majd mély sóhajjal fel is készül a kérdés elutasítása miatti vigaszdíjra. Még a házat is szívesebben körbeszaladná ebben az ítéletidőben, csak erre a kérdésre ne kelljen válaszolnia.*
- Szóval mi a büntetés a válaszkerülés miatt?
*Nevet is fel zavartan, miközben haját igazgatva próbálja leplezni, hogy bizony füle hegyéig belepirult a dologba.*
69. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-05 23:06:53
Üzenet elküldve: 2020-07-05 23:06:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hóvirág a kalitkában//
*Sert férfi létére nagyobb álmodozó, mint némelyik fiatal lány egyszerűen, csak az utóbbi években, már nem törekedett annyira ezek megvalósítására. *
- Aki megjátssza magát azzal nem tudsz kommunikálni, én pedig azt hiszem ezen a téren is fontos az, hogy beszéljünk. *fejti ki kissé jobban a lány számára a dolgokat, és csak reméli nem fogja magát rosszul érezni azon dolgok emlegetésétől aminek még nem volt részese. A másik válaszának egy részét megérti mégis szomorú lesz attól, ha arra gondol talán ő is az elüldözés sorsára jut. A másik által való egyébként egyértelmű dolgok elmagyarázására elmosolyodik és oda is nyújtja az almaszeletet a másiknak félig oldalra hajolva a pulttól. *
- Engem is meglep, de nem. Nem élünk háborús időket, ráadásul aránylag fiatal vagyok, olyan posztra ahol az élen harcolok, úgyhogy ha egy csapat ork vérengzeni is kezd én, már csak a véreskezűeknek főzök. Szerintem nélkülem éhen halna a hadsereg. Általában inkább kisebb szigetekhez megyünk ki hajóval élelmiszerekért és biztonságot nyújtva esetleges bennszülöttek végett, de a parancs szerint minél békésebben kell távoznunk és azért ők is a könyvekkel ellenében kommunikálnak.
- Mi az amit mindig megakartál tudni, de sosem merted megkérdezni vagy egy választ sem tudtál elfogadni? *Az elf ezúttal nehézkesen fogalmazza, csak meg kérdését, de ez amint meg is van annál kíváncsibb a válaszra. Közben pedig, már a salátára citrom levet folyat amit még édesanyja fedezett fel egy messzi utazásuk során. *
*Sert férfi létére nagyobb álmodozó, mint némelyik fiatal lány egyszerűen, csak az utóbbi években, már nem törekedett annyira ezek megvalósítására. *
- Aki megjátssza magát azzal nem tudsz kommunikálni, én pedig azt hiszem ezen a téren is fontos az, hogy beszéljünk. *fejti ki kissé jobban a lány számára a dolgokat, és csak reméli nem fogja magát rosszul érezni azon dolgok emlegetésétől aminek még nem volt részese. A másik válaszának egy részét megérti mégis szomorú lesz attól, ha arra gondol talán ő is az elüldözés sorsára jut. A másik által való egyébként egyértelmű dolgok elmagyarázására elmosolyodik és oda is nyújtja az almaszeletet a másiknak félig oldalra hajolva a pulttól. *
- Engem is meglep, de nem. Nem élünk háborús időket, ráadásul aránylag fiatal vagyok, olyan posztra ahol az élen harcolok, úgyhogy ha egy csapat ork vérengzeni is kezd én, már csak a véreskezűeknek főzök. Szerintem nélkülem éhen halna a hadsereg. Általában inkább kisebb szigetekhez megyünk ki hajóval élelmiszerekért és biztonságot nyújtva esetleges bennszülöttek végett, de a parancs szerint minél békésebben kell távoznunk és azért ők is a könyvekkel ellenében kommunikálnak.
- Mi az amit mindig megakartál tudni, de sosem merted megkérdezni vagy egy választ sem tudtál elfogadni? *Az elf ezúttal nehézkesen fogalmazza, csak meg kérdését, de ez amint meg is van annál kíváncsibb a válaszra. Közben pedig, már a salátára citrom levet folyat amit még édesanyja fedezett fel egy messzi utazásuk során. *
68. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-05 22:44:57
Üzenet elküldve: 2020-07-05 22:44:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hóvirág a kalitkában//
*A kínosnak gondolt válaszadás után eltökélten kerüli a férfi pillantásait. De mikor nyugtató szavakat hall tekintetét az elf szemeire kapja fel. Ezek szerint csak létezik olyan a világon, aki nem tartja teljesen bolondnak, hogy ilyen gyermekded vágyálmokat kerget, sőt mi több úgy tűnik, hogy ez valami közös pont lehet kettejükben.
A kérdésére kapott válasz szintén nyugalommal tölti el. Meg mert volna esküdni rá, hogy most hallgathatja a történetét annak, hogy egy sellő milyen odaadó szerető is tud lenni, ha éppen azt kérik tőle. De kellemes csalódásként éri a tény, hogy épp az ellenkezője történt. Persze mélyebben nem akar beleásni a dolgokba, ennyi épp elég neki.*
- Most megleptél. Bár igaz, hogy abban a világban nem igazán vagyok jártas.
*vallja is be, de ez a férfi számára nem okozhat különösebben nagy meglepetést. Cylia régi otthonán és most már Arthenioron kívül nem igazán látott világot. A kikötő és környéke pedig pont az a hely, ami teljesen elriasztja még a kíváncsi felfedezés gondolatától is.
Az újabb kérdés pedig valóban találó. Kicsit úgy érzi, mintha Sert már idejövetelekor erre készült volna.*
- Tudom ez így most hihetetlen lesz, hisz majdhogynem ismeretlenül vagyok itt nálad, de nem bízom senkiben. Egy ideig csak senki nem volt elég jó. Azután apám előjött az elrendezett házasság ötletével, amitől a hideg is rázott. Nem akartam olyan életet, amit valaki más választ nekem. Így az olyan férfiakat is elüldöztem, akiknek akár esélye is lehetett volna normális körülmények között.
*Vonja meg egyszerűen a vállait, majd az előkerülő almára pillantva harapja be az ajkát.*
- Kaphatok egy darabkát? *Nyújtja is ki kezeit a férfi felé, majd észbe kapva vigyorodik is el kissé.* Ez a kérdés nem a játékhoz tartozott mielőtt azt hinnéd, hogy ilyen könnyű dolgod lesz.
*Kacsint is rá a férfira, majd amíg az almadarabra vár, mert abban biztos, hogy abból is jut neki, addig a fejét töri, hogy mi lehetne a következő mélyen szántó kérdés.*
- Öltél már meg valakit?
*Dől is hátra jobban a pokróc alá húzódva. Mondjuk valahol sejti, hogy mi lesz a válasz, hiszen Sert harcos elf. Azt pedig kétli, hogy egy ilyen foglalkozás ne járna vérrel, de azt is tudja, hogy akadnak olyan katonák, akik úgy akarnak a sereg szolgálatában állni, hogy nem ontanak vért.*
*A kínosnak gondolt válaszadás után eltökélten kerüli a férfi pillantásait. De mikor nyugtató szavakat hall tekintetét az elf szemeire kapja fel. Ezek szerint csak létezik olyan a világon, aki nem tartja teljesen bolondnak, hogy ilyen gyermekded vágyálmokat kerget, sőt mi több úgy tűnik, hogy ez valami közös pont lehet kettejükben.
A kérdésére kapott válasz szintén nyugalommal tölti el. Meg mert volna esküdni rá, hogy most hallgathatja a történetét annak, hogy egy sellő milyen odaadó szerető is tud lenni, ha éppen azt kérik tőle. De kellemes csalódásként éri a tény, hogy épp az ellenkezője történt. Persze mélyebben nem akar beleásni a dolgokba, ennyi épp elég neki.*
- Most megleptél. Bár igaz, hogy abban a világban nem igazán vagyok jártas.
*vallja is be, de ez a férfi számára nem okozhat különösebben nagy meglepetést. Cylia régi otthonán és most már Arthenioron kívül nem igazán látott világot. A kikötő és környéke pedig pont az a hely, ami teljesen elriasztja még a kíváncsi felfedezés gondolatától is.
Az újabb kérdés pedig valóban találó. Kicsit úgy érzi, mintha Sert már idejövetelekor erre készült volna.*
- Tudom ez így most hihetetlen lesz, hisz majdhogynem ismeretlenül vagyok itt nálad, de nem bízom senkiben. Egy ideig csak senki nem volt elég jó. Azután apám előjött az elrendezett házasság ötletével, amitől a hideg is rázott. Nem akartam olyan életet, amit valaki más választ nekem. Így az olyan férfiakat is elüldöztem, akiknek akár esélye is lehetett volna normális körülmények között.
*Vonja meg egyszerűen a vállait, majd az előkerülő almára pillantva harapja be az ajkát.*
- Kaphatok egy darabkát? *Nyújtja is ki kezeit a férfi felé, majd észbe kapva vigyorodik is el kissé.* Ez a kérdés nem a játékhoz tartozott mielőtt azt hinnéd, hogy ilyen könnyű dolgod lesz.
*Kacsint is rá a férfira, majd amíg az almadarabra vár, mert abban biztos, hogy abból is jut neki, addig a fejét töri, hogy mi lehetne a következő mélyen szántó kérdés.*
- Öltél már meg valakit?
*Dől is hátra jobban a pokróc alá húzódva. Mondjuk valahol sejti, hogy mi lesz a válasz, hiszen Sert harcos elf. Azt pedig kétli, hogy egy ilyen foglalkozás ne járna vérrel, de azt is tudja, hogy akadnak olyan katonák, akik úgy akarnak a sereg szolgálatában állni, hogy nem ontanak vért.*
67. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-05 22:28:21
Üzenet elküldve: 2020-07-05 22:28:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hóvirág a kalitkában//
*Sert örömmel nézi, ahogy a nő kényelmesen elhelyezkedik fotelében és otthonosan bekuckózik a pokrócába takarózva. A férfi egy kis vizestálba beleteszi a megvásárolt halat és szépen letisztogatja annak húsát, majd hamar a vágódeszkára is helyezi azt eltávolítva belőle a sok- sok veszélyes kis szálkát. A másik válasza egyáltalán nem lepi meg, így amikor ennek az ellenkezőjét hiszi a lány abbahagyta a filézést és hátra pillant a csillogó kék szemekre. *
- Igazából valami ilyesmire számítottam, már csak a saját félelmemből is kiindulva. *magyarázza a nőnek és közben nem sokára be is fejezi a hal előkészítését és a tűzre is helyezi egy kicsit főzni miután beforgatja sóba és babérba a jobb ízekért. Közben a piacon szerzett mézédes almáért nyúl és azt is megtisztogatja amikor a másik is felteszi a saját kérdését, mire egy pillanatig lehunyja szemeit és ismételten hátrapillant a vágyai szerint leendő feleségére és a legnagyobb őszinteséggel ejti szavait igyekezve minden magyarázkodás mellőzésére. *
- Igen, életem legrosszabb estéje volt. *válaszával lehet meglepi a másikat, de tényleg ez az igazság. Nem tudtak teljesen ráhangolódni egymásra ketten, Sert úgy érezte minden szavát elveti a másik és egyszerűen semmit nem talált a Sellőben amit igazán szeret egy nőben. Szóval, ha Cylia féltékeny is szeretne lenni biztosan nem egy Sellőre kéne annak lennie. *
- Miért vagy még mindig egyedülálló? *Vág bele ő is a dolgok közepébe, közben felvágja az almáját is és karamellizálni kezdi azt a mézben, majd tejet önt a halra még, hogy lágyabb legyen a főzés alatt lévő hús. *
*Sert örömmel nézi, ahogy a nő kényelmesen elhelyezkedik fotelében és otthonosan bekuckózik a pokrócába takarózva. A férfi egy kis vizestálba beleteszi a megvásárolt halat és szépen letisztogatja annak húsát, majd hamar a vágódeszkára is helyezi azt eltávolítva belőle a sok- sok veszélyes kis szálkát. A másik válasza egyáltalán nem lepi meg, így amikor ennek az ellenkezőjét hiszi a lány abbahagyta a filézést és hátra pillant a csillogó kék szemekre. *
- Igazából valami ilyesmire számítottam, már csak a saját félelmemből is kiindulva. *magyarázza a nőnek és közben nem sokára be is fejezi a hal előkészítését és a tűzre is helyezi egy kicsit főzni miután beforgatja sóba és babérba a jobb ízekért. Közben a piacon szerzett mézédes almáért nyúl és azt is megtisztogatja amikor a másik is felteszi a saját kérdését, mire egy pillanatig lehunyja szemeit és ismételten hátrapillant a vágyai szerint leendő feleségére és a legnagyobb őszinteséggel ejti szavait igyekezve minden magyarázkodás mellőzésére. *
- Igen, életem legrosszabb estéje volt. *válaszával lehet meglepi a másikat, de tényleg ez az igazság. Nem tudtak teljesen ráhangolódni egymásra ketten, Sert úgy érezte minden szavát elveti a másik és egyszerűen semmit nem talált a Sellőben amit igazán szeret egy nőben. Szóval, ha Cylia féltékeny is szeretne lenni biztosan nem egy Sellőre kéne annak lennie. *
- Miért vagy még mindig egyedülálló? *Vág bele ő is a dolgok közepébe, közben felvágja az almáját is és karamellizálni kezdi azt a mézben, majd tejet önt a halra még, hogy lágyabb legyen a főzés alatt lévő hús. *
66. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-05 22:09:08
Üzenet elküldve: 2020-07-05 22:09:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hóvirág a kalitkában//
*Szerencsére harcosa valóban kemény fából van faragva, így a fotel hamarosan már a konyhában pihen. A pokrócot belepakolja, majd kényelmesen elhelyezkedik rajta. Elégedetten sóhajtva süpped is bele, majd a pokrócot magára hajtogatva pillant fel a férfira.*
- Azért, ha tudok valamit segíteni szólj.
*Bólint, majd a játék el is kezdődik. A kérdés elég egyszerűnek tűnik, de mégis keményen gondolkodásra bírja a nőt. Hisz a félelem is elég sokrétű dolog. Egyszerű félelme lehet a magasságtól, a pókoktól, vértől, orkoktól, akár magától a haláltól is. Végül is az ő félelme sem egy bonyolult dolog, de az igaz, hogy elég komoly súlya van a nő számára.*
- Hogy mitől félek?
*Billenti félre a fejét, majd egy pillanatra lesüti a szemeit, ahogy a pokróccal kezd babrálni. Olyan könnyen hazudhatna, de rábólintott a kötött szabályokra, így már határozottan pillant vissza a férfira.*
- Attól, hogy nem leszek boldog.
*Sóhajtja, ahogy hátradől a fotelben. Tudja, hogy ez elég önzőn hangzik, de Sert őszinte választ várt. És bizony Cylia legmélyebb félelme az, hogy olyan élete lesz, ami sivár, egyhangú, eseménytelen, s halálakor majd úgy tekint vissza rá, mint aki azt is megbánta, hogy a világra jött.*
- Biztos nem ilyen válaszra vártál az elején.
*Vonja is meg a vállait. De ha Sert valóban látni akarja milyen is ő valójában, akkor az efféle önzőség a nő részéről is a tudással jár.*
- Félek attól, hogy nem lesz semmi olyan az életemben, amire a halálos ágyon boldogan tekintenék vissza. Szerelem, család, egy kicsit legalább idilli élet.
*Harapja be az ajkát egy pillanatra elkomolyodva, de végül legyintve billenti félre a fejét kíváncsian.*
- Most én jövök. Kihasználtad valaha egy bordélyház nyújtotta lehetőségeit?
*Sunyi kis mosollyal az ajkain várja is az őszinte választ, mert bizony az ő részéről a férfi nőügyes dolgai még nincsenek elfelejtve. Persze akármi is lesz a válasz jelentősége nem lesz, hisz semmi sincs közöttük, így ugyebár féltékenykedni sincs oka.*
*Szerencsére harcosa valóban kemény fából van faragva, így a fotel hamarosan már a konyhában pihen. A pokrócot belepakolja, majd kényelmesen elhelyezkedik rajta. Elégedetten sóhajtva süpped is bele, majd a pokrócot magára hajtogatva pillant fel a férfira.*
- Azért, ha tudok valamit segíteni szólj.
*Bólint, majd a játék el is kezdődik. A kérdés elég egyszerűnek tűnik, de mégis keményen gondolkodásra bírja a nőt. Hisz a félelem is elég sokrétű dolog. Egyszerű félelme lehet a magasságtól, a pókoktól, vértől, orkoktól, akár magától a haláltól is. Végül is az ő félelme sem egy bonyolult dolog, de az igaz, hogy elég komoly súlya van a nő számára.*
- Hogy mitől félek?
*Billenti félre a fejét, majd egy pillanatra lesüti a szemeit, ahogy a pokróccal kezd babrálni. Olyan könnyen hazudhatna, de rábólintott a kötött szabályokra, így már határozottan pillant vissza a férfira.*
- Attól, hogy nem leszek boldog.
*Sóhajtja, ahogy hátradől a fotelben. Tudja, hogy ez elég önzőn hangzik, de Sert őszinte választ várt. És bizony Cylia legmélyebb félelme az, hogy olyan élete lesz, ami sivár, egyhangú, eseménytelen, s halálakor majd úgy tekint vissza rá, mint aki azt is megbánta, hogy a világra jött.*
- Biztos nem ilyen válaszra vártál az elején.
*Vonja is meg a vállait. De ha Sert valóban látni akarja milyen is ő valójában, akkor az efféle önzőség a nő részéről is a tudással jár.*
- Félek attól, hogy nem lesz semmi olyan az életemben, amire a halálos ágyon boldogan tekintenék vissza. Szerelem, család, egy kicsit legalább idilli élet.
*Harapja be az ajkát egy pillanatra elkomolyodva, de végül legyintve billenti félre a fejét kíváncsian.*
- Most én jövök. Kihasználtad valaha egy bordélyház nyújtotta lehetőségeit?
*Sunyi kis mosollyal az ajkain várja is az őszinte választ, mert bizony az ő részéről a férfi nőügyes dolgai még nincsenek elfelejtve. Persze akármi is lesz a válasz jelentősége nem lesz, hisz semmi sincs közöttük, így ugyebár féltékenykedni sincs oka.*
65. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-05 21:43:24
Üzenet elküldve: 2020-07-05 21:43:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hóvirág a kalitkában//
*Cylia arcán egyre többször jelenik meg mosoly melyet a férfi a legnagyobb örömmel fogad. A nyelvnyújtás igazán meglepi a férfit, valahogy a legelőször megismert nőhöz egyáltalán nem illik ez a fajta cselekedet, mégis Sert kezd rájönni, hogy leendőbelije tele van meglepetéssel. Jót is kuncog ezen cselekedetén és ő is felszabadultan kinyújtja saját nyelvét. *
- Vedd bóknak, kicsike! *A lépcsőről leérve az ő szemei is felragyognak, ahogy látja nem, csak ő lesz szerelmes a drága fotelébe. Tetszik neki a gondolat, hogy elkényeztetheti a másikat. *
- Alkímiához nem igazán értek, de könyveket tényleg sokat olvastam. Talán tetszik? *Villantja meg széles mosolyát az elf lány felé. *
- Meg sem kottyan! *Legyint, és már halad a fotelért is könnyedén felemelve azt és elhelyezi egy biztonságos távolságra a sütőtől, de mégis a lehető legközelebb magához. *
- Így ni! Akkor játszunk! *Ismételi meg a másik szavait hasonlóan lelkes mosollyal az arcán. *
- Mi a legnagyobb félelmed? *Kezdi is a játékot, mint az ötletgazda egy aránylag egyszerűbb, de annál jelentősebb lehetséges válaszokkal rendelkező kérdéssel. *
A hozzászólás írója (Sertuenx Qers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.05 21:47:41
*Cylia arcán egyre többször jelenik meg mosoly melyet a férfi a legnagyobb örömmel fogad. A nyelvnyújtás igazán meglepi a férfit, valahogy a legelőször megismert nőhöz egyáltalán nem illik ez a fajta cselekedet, mégis Sert kezd rájönni, hogy leendőbelije tele van meglepetéssel. Jót is kuncog ezen cselekedetén és ő is felszabadultan kinyújtja saját nyelvét. *
- Vedd bóknak, kicsike! *A lépcsőről leérve az ő szemei is felragyognak, ahogy látja nem, csak ő lesz szerelmes a drága fotelébe. Tetszik neki a gondolat, hogy elkényeztetheti a másikat. *
- Alkímiához nem igazán értek, de könyveket tényleg sokat olvastam. Talán tetszik? *Villantja meg széles mosolyát az elf lány felé. *
- Meg sem kottyan! *Legyint, és már halad a fotelért is könnyedén felemelve azt és elhelyezi egy biztonságos távolságra a sütőtől, de mégis a lehető legközelebb magához. *
- Így ni! Akkor játszunk! *Ismételi meg a másik szavait hasonlóan lelkes mosollyal az arcán. *
- Mi a legnagyobb félelmed? *Kezdi is a játékot, mint az ötletgazda egy aránylag egyszerűbb, de annál jelentősebb lehetséges válaszokkal rendelkező kérdéssel. *
A hozzászólás írója (Sertuenx Qers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.05 21:47:41
64. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-05 21:25:53
Üzenet elküldve: 2020-07-05 21:25:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hóvirág a kalitkában//
*Valahogy neki sem esett annyira jól ellépni a férfitől, de korai még a megenyhülés. Ugyanis ő még mindig ugyan az a sértett leány, aki irtózik a rendezett házasság gondolatától. De valahogy most mégsem akaródzik neki az ellenkezés. Egyre inkább kezdi érdekelni Sert és az, ami vele járna. Régóta nem érzett ilyesmit, hogy valakit tényleg meg akar ismerni.*
- Azt hiszem ideje lenne, ha nem akarok sokáig bolyongni, mert nem tudom mit merre találok.
*Mosolyodik el, majd kissé eltűnődik a férfi kérdésére. A száraz ruhában sokkal jobban érzi magát, de az igaz, hogy érezte magát már melegebben is. Végül csak bólint, s vissza is siet a kapott pokrócért. Azt már kényelmesen magához öleli, s úgy halad a férfi nyomában. A körbevezetésnél igyekszik mindent megfigyelni, de alaposabban most nem vesz szemügyre semmit. Ha úgy alakulnak a dolgaik, akkor még lesz rá bőszen lehetősége.*
- Nem tehetek róla, hogy tudat alatt továbbra is rám gondoltál és két gatyát hoztál egy helyet.
*Ölt is nyelvet játékosan, majd a tanácsnak eleget téve tényleg mellőzi az alaposabb körbekémlelést és követi le a férfit. Ahogy a fotel kerül bemutatásra szinte csillogó szemekkel nézi az ülőhelyet. Még így látatlanban is megállapítja, hogy biztos puha lehet és igazi felüdülés beleülni.*
- Szóval egy művelt vőlegényjelöltem van?
*Lép is a polcokhoz, majd óvatosan végigsimít pár könyv gerincén. Annak idején imádott olvasni, de mikor elköltözött az apjával a könyvei igen nagy részének kellett búcsút intenie, meg még ezernyi fontos holminak, ami a szívéhez nőtt.
Ahogy a konyhába érnek szinte elámul annak felszereltségén. Itt újból a régi idők jutnak eszébe. Mikor nem volt nélkülözés, mikor nem megcsorbult tányérból kellett ennie. Mikor még szinte hercegnőnek számíthatott, nem pedig egy elszegényedett kereskedő lányának.*
- Hát, ha valóban nem gond kipróbálnám azt a fotelt. Persze azt nem akarom, hogy miattam cipekedj, de ha valóban megtennéd.
*Pillog is rá a lehető legszebb tekintetét bevetve. Ha már ilyen szép házba került, akkor szeretné kiélvezni és a lehető legkényelmesebben összegömbölyödni. Ha pedig ez azt jelenti, hogy a feneke alá kell cipelni a fotelt, akkor ő nem szívesen állna ennek ellent. Főleg, hogy nem ő fog emelgetni.*
- Érdekesen hangzik. Legalább nem telik unalmasan a főzőcskézés.
*Emlékszik a régi időkre, mikor még anyja főzött neki. Akkor is sokat időzött vele a konyhába, s néha játszottak, néha a nő meséit hallgatta. Mindig kellemesen teltek el ezek az időszakok, így szívesen játszana a férfival. Amúgy is szereti az olyan játékokat, aminek tétje van.*
- Hát játszunk.
*Mosolyodik is el szélesen.*
*Valahogy neki sem esett annyira jól ellépni a férfitől, de korai még a megenyhülés. Ugyanis ő még mindig ugyan az a sértett leány, aki irtózik a rendezett házasság gondolatától. De valahogy most mégsem akaródzik neki az ellenkezés. Egyre inkább kezdi érdekelni Sert és az, ami vele járna. Régóta nem érzett ilyesmit, hogy valakit tényleg meg akar ismerni.*
- Azt hiszem ideje lenne, ha nem akarok sokáig bolyongni, mert nem tudom mit merre találok.
*Mosolyodik el, majd kissé eltűnődik a férfi kérdésére. A száraz ruhában sokkal jobban érzi magát, de az igaz, hogy érezte magát már melegebben is. Végül csak bólint, s vissza is siet a kapott pokrócért. Azt már kényelmesen magához öleli, s úgy halad a férfi nyomában. A körbevezetésnél igyekszik mindent megfigyelni, de alaposabban most nem vesz szemügyre semmit. Ha úgy alakulnak a dolgaik, akkor még lesz rá bőszen lehetősége.*
- Nem tehetek róla, hogy tudat alatt továbbra is rám gondoltál és két gatyát hoztál egy helyet.
*Ölt is nyelvet játékosan, majd a tanácsnak eleget téve tényleg mellőzi az alaposabb körbekémlelést és követi le a férfit. Ahogy a fotel kerül bemutatásra szinte csillogó szemekkel nézi az ülőhelyet. Még így látatlanban is megállapítja, hogy biztos puha lehet és igazi felüdülés beleülni.*
- Szóval egy művelt vőlegényjelöltem van?
*Lép is a polcokhoz, majd óvatosan végigsimít pár könyv gerincén. Annak idején imádott olvasni, de mikor elköltözött az apjával a könyvei igen nagy részének kellett búcsút intenie, meg még ezernyi fontos holminak, ami a szívéhez nőtt.
Ahogy a konyhába érnek szinte elámul annak felszereltségén. Itt újból a régi idők jutnak eszébe. Mikor nem volt nélkülözés, mikor nem megcsorbult tányérból kellett ennie. Mikor még szinte hercegnőnek számíthatott, nem pedig egy elszegényedett kereskedő lányának.*
- Hát, ha valóban nem gond kipróbálnám azt a fotelt. Persze azt nem akarom, hogy miattam cipekedj, de ha valóban megtennéd.
*Pillog is rá a lehető legszebb tekintetét bevetve. Ha már ilyen szép házba került, akkor szeretné kiélvezni és a lehető legkényelmesebben összegömbölyödni. Ha pedig ez azt jelenti, hogy a feneke alá kell cipelni a fotelt, akkor ő nem szívesen állna ennek ellent. Főleg, hogy nem ő fog emelgetni.*
- Érdekesen hangzik. Legalább nem telik unalmasan a főzőcskézés.
*Emlékszik a régi időkre, mikor még anyja főzött neki. Akkor is sokat időzött vele a konyhába, s néha játszottak, néha a nő meséit hallgatta. Mindig kellemesen teltek el ezek az időszakok, így szívesen játszana a férfival. Amúgy is szereti az olyan játékokat, aminek tétje van.*
- Hát játszunk.
*Mosolyodik is el szélesen.*
63. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-05 21:00:34
Üzenet elküldve: 2020-07-05 21:00:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hóvirág a kalitkában//
*Sert életében az eső általában mindig, csak bajt vált ki. A kardforgatóknak nem megy, úgy a harc sem és könnyen ki lehet hűlni a táborhelyen aludva az ég alatt egy viharos éjjelen. Mégis életében először az eső csodát tett. A másik tétova érintése melegséget áraszt a szívében és talán ez az egyik legnehezebb feladat a számára, hogy arrébb menjen a nőtől. Azonban, csak kikullog a férfi szobájáig és felkapja magára az első kezébe adódó pólót bármely ing helyett. Nincs kedve megint kiskosztümben járkálni főleg nem itthon. Épp elég neki a harcban a páncél. Hamar visszatér a hóhajú teremtéshez és mosolyogva elkezdi sorolni a helyiségeket. *
- Akkor jöhet a megkésett körbevezetés! A fürdőt, már ismered. Emeleti folyosó, harmadik ajtó. Tőle jobbra a második a vendég szoba, ha nem áll el az eső aludhatsz ott. Az első ajtó pedig az én szobám ott velem aludhatsz meg bármikor ellophatod az alsónadrágjaim. *feleli pimaszul a nőnek. *
- Ha körbe akarsz nézni valamelyikben állok elébe, de lent sokkal jobban is tölthetjük az időt méghozzá te kényelmesen befészkelheted magad a kedvenc fotelembe én meg elkészítem a kaját. Biztos nem kell pokróc? *Kérdezi törődően utolsó mondatát. Ha a nő is beleegyezik lassan lépdel a lépcsőn és ismét beszélni kezd. *
- Felfelé jövet láthattad a nappalit benne az én öreg fotelemmel. Tollpárna van az üléshuzat alatt, nagyon puha, tényleg próbált ki. *paskolja meg szeretetteljesen a krémszínű fotelt, mely egyezik a ház alap színével is. A nappaliban a fotelon felül elhelyezkedik egy szintén a fotellel megegyező árnyalatban pompázó fakeretes kanapé és egy könyvespolc rajta megannyi kaland és romantikus regénnyel, melyeket az elf, már mind olvasott. A padlót pedig finom, meleg gyapjúszőnyeg borítja. *
- Ha szeretnéd kölcsön adom bármelyik könyvet, csak vigyázz rájuk ezek számomra a legjobbak. *Ha a másik nem áll meg időzni Sert léptei az étkező felé araszolnak mely egybenyílik az apró konyhával. *
- Sajnos élelmiszerraktáram nincs, mert eddig nem sokat voltam otthon, de a konyha jól felszerelt. Ha valaha szükséged lenne valami finomságra... Zöldségek és gyümölcsök, tészták, egy rakat hűtendő dolog a jéggel pakolt szekrényajtó mögött, kések és villák, kanalak, nasi itt találsz mézet, csokoládét, ha csinálok sütit azt is iderakom, aztán itt vannak a fűszerek, amik nem foglalnak sok helyet. Aztán poharak kristály és teáscsésze, tányérok tálalótól a laposig, reszelők és keverők...*mutogatja végig fiókról- fiókra, ajtóról- ajtóra a konyhaszekrényben rejlő dolgok helyét a többit pedig a másik dolgára bízza, mint nézelődés, hogy megfelelő e a tűzhely vagy éppen a faragott székek és a hatalmas asztal rajta hófehér terítővel és egy tehetséges kézművesnél vett művirággal. *
- Idehozzam a fotelt vagy jók a székek is? Szeretnék veled beszélgetni, amíg főzök. Van egy beszélgetős játékom is, ha lehet ezt így mondani. Felváltva kérdezünk a másiktól bármit akinek kötelezően igazat kell válaszolnia minden szépítés nélkül és itt jön az érdekes rész... Aki egy kérdést elutasít attól a győztes kérhet valami apróságot ami nem kerül egy háznyi aranyba vagy önbecsülés vesztésbe. Lenne hozzá kedved? *Kérdezi ténylegesen csillogó szemekkel a férfi. *
*Sert életében az eső általában mindig, csak bajt vált ki. A kardforgatóknak nem megy, úgy a harc sem és könnyen ki lehet hűlni a táborhelyen aludva az ég alatt egy viharos éjjelen. Mégis életében először az eső csodát tett. A másik tétova érintése melegséget áraszt a szívében és talán ez az egyik legnehezebb feladat a számára, hogy arrébb menjen a nőtől. Azonban, csak kikullog a férfi szobájáig és felkapja magára az első kezébe adódó pólót bármely ing helyett. Nincs kedve megint kiskosztümben járkálni főleg nem itthon. Épp elég neki a harcban a páncél. Hamar visszatér a hóhajú teremtéshez és mosolyogva elkezdi sorolni a helyiségeket. *
- Akkor jöhet a megkésett körbevezetés! A fürdőt, már ismered. Emeleti folyosó, harmadik ajtó. Tőle jobbra a második a vendég szoba, ha nem áll el az eső aludhatsz ott. Az első ajtó pedig az én szobám ott velem aludhatsz meg bármikor ellophatod az alsónadrágjaim. *feleli pimaszul a nőnek. *
- Ha körbe akarsz nézni valamelyikben állok elébe, de lent sokkal jobban is tölthetjük az időt méghozzá te kényelmesen befészkelheted magad a kedvenc fotelembe én meg elkészítem a kaját. Biztos nem kell pokróc? *Kérdezi törődően utolsó mondatát. Ha a nő is beleegyezik lassan lépdel a lépcsőn és ismét beszélni kezd. *
- Felfelé jövet láthattad a nappalit benne az én öreg fotelemmel. Tollpárna van az üléshuzat alatt, nagyon puha, tényleg próbált ki. *paskolja meg szeretetteljesen a krémszínű fotelt, mely egyezik a ház alap színével is. A nappaliban a fotelon felül elhelyezkedik egy szintén a fotellel megegyező árnyalatban pompázó fakeretes kanapé és egy könyvespolc rajta megannyi kaland és romantikus regénnyel, melyeket az elf, már mind olvasott. A padlót pedig finom, meleg gyapjúszőnyeg borítja. *
- Ha szeretnéd kölcsön adom bármelyik könyvet, csak vigyázz rájuk ezek számomra a legjobbak. *Ha a másik nem áll meg időzni Sert léptei az étkező felé araszolnak mely egybenyílik az apró konyhával. *
- Sajnos élelmiszerraktáram nincs, mert eddig nem sokat voltam otthon, de a konyha jól felszerelt. Ha valaha szükséged lenne valami finomságra... Zöldségek és gyümölcsök, tészták, egy rakat hűtendő dolog a jéggel pakolt szekrényajtó mögött, kések és villák, kanalak, nasi itt találsz mézet, csokoládét, ha csinálok sütit azt is iderakom, aztán itt vannak a fűszerek, amik nem foglalnak sok helyet. Aztán poharak kristály és teáscsésze, tányérok tálalótól a laposig, reszelők és keverők...*mutogatja végig fiókról- fiókra, ajtóról- ajtóra a konyhaszekrényben rejlő dolgok helyét a többit pedig a másik dolgára bízza, mint nézelődés, hogy megfelelő e a tűzhely vagy éppen a faragott székek és a hatalmas asztal rajta hófehér terítővel és egy tehetséges kézművesnél vett művirággal. *
- Idehozzam a fotelt vagy jók a székek is? Szeretnék veled beszélgetni, amíg főzök. Van egy beszélgetős játékom is, ha lehet ezt így mondani. Felváltva kérdezünk a másiktól bármit akinek kötelezően igazat kell válaszolnia minden szépítés nélkül és itt jön az érdekes rész... Aki egy kérdést elutasít attól a győztes kérhet valami apróságot ami nem kerül egy háznyi aranyba vagy önbecsülés vesztésbe. Lenne hozzá kedved? *Kérdezi ténylegesen csillogó szemekkel a férfi. *
62. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-05 20:06:59
Üzenet elküldve: 2020-07-05 20:06:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hóvirág a kalitkában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Most számára is idegen érzés ez a sok szégyenlősség és pír. A jégfal mögött megbújva sosem volt lehetősége, vagyis sosem adott magának lehetőséget arra, hogy elengedje magát, hogy előbújjon a fal mögül. Úgy látszik a viharos eső kicsit ebből a radikálisan ellenszegülő énjéből is elmosott egy részt, hogy a nyugodt és félénk elflány is helyet kaphasson.
Az már másodlagos, hogy valószínűleg most a férfi érzéseivel is játszik kicsit. De annak ellenére, hogy már sok évet megélt még mindig nem tudja milyen az, amikor finoman szólva egy férfi fel van piszkálva. Persze annyira nem naiv és oktalan, hogy ne tudja azt, mikor Sert karjaiban találja már magát, s érzi a gyengéd simítást a csípőjén, hogy már nem csak ártatlan öltözködés, ami felé haladnak. De ez az igyekezete teljesen tudat alatti, szinte csak női ösztöntől vezérelt.*
- Szóval akkor nem nézek ki vészesen.
*Köszörüli is meg a torkát, majd tétován a férfi mezítelen mellkasára simít, de csak azért, hogy gyengéden eltolhassa magát tőle.*
- menj az ingedért. Megfázol.
*Szusszan fel, majd a további ilyen baleseteket elkerülve fordul is el, hogy vizes ruháit összeszedegetve teregethesse ki. Amikor pedig végzett ki is lépdel a fürdőből, majd tétován toporogva várja meg míg Sert is elkészül. Ugyanis ebben a házban jelen esetben csupán csak a fürdő hollétével van tisztában.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Most számára is idegen érzés ez a sok szégyenlősség és pír. A jégfal mögött megbújva sosem volt lehetősége, vagyis sosem adott magának lehetőséget arra, hogy elengedje magát, hogy előbújjon a fal mögül. Úgy látszik a viharos eső kicsit ebből a radikálisan ellenszegülő énjéből is elmosott egy részt, hogy a nyugodt és félénk elflány is helyet kaphasson.
Az már másodlagos, hogy valószínűleg most a férfi érzéseivel is játszik kicsit. De annak ellenére, hogy már sok évet megélt még mindig nem tudja milyen az, amikor finoman szólva egy férfi fel van piszkálva. Persze annyira nem naiv és oktalan, hogy ne tudja azt, mikor Sert karjaiban találja már magát, s érzi a gyengéd simítást a csípőjén, hogy már nem csak ártatlan öltözködés, ami felé haladnak. De ez az igyekezete teljesen tudat alatti, szinte csak női ösztöntől vezérelt.*
- Szóval akkor nem nézek ki vészesen.
*Köszörüli is meg a torkát, majd tétován a férfi mezítelen mellkasára simít, de csak azért, hogy gyengéden eltolhassa magát tőle.*
- menj az ingedért. Megfázol.
*Szusszan fel, majd a további ilyen baleseteket elkerülve fordul is el, hogy vizes ruháit összeszedegetve teregethesse ki. Amikor pedig végzett ki is lépdel a fürdőből, majd tétován toporogva várja meg míg Sert is elkészül. Ugyanis ebben a házban jelen esetben csupán csak a fürdő hollétével van tisztában.*
61. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2020-07-05 19:51:20
Üzenet elküldve: 2020-07-05 19:51:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hóvirág a kalitkában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az ajtón belépve Cylia szégyenlős, pironkodó tekintete elfordul a férfitól és fölösleges takargatásba kezd, mely miatt talán kissé csalódott is a férfi. Az öltözködés könnyedén zajlik mindkét fél felől, mégis Sert szinte érzi, mintha figyelnék, így hát óvatosan hátrapillant válla felett ezzel egy apró látványképet nyerve a tükörből vissza meredő finom keblekre és valamit nagyon méregető arcra. Hamar lesüti ő is a szemeit, mintha csak ártatlan volna még mindig, de a valódi ok talán az, hogy tiszteli a lányt és fontosnak tartja ezért nem igazán akar kockáztatni vagy becsapni egy gyönyörű hószín hajú teremtést. A másik halk motyogása némiképp azért megdöbbenti hiszen a hangoskodó, dölyfös elf most annyira ártatlan és természetes. Sert egy része utálja, hogy partnere nem szeretné látni a testét a másik része pedig a legnagyobb értéknek tartja a másikban tapasztalatlanságát és minden abból fakadó megnyilvánulását. Igazából az először említett része szinte nem is létezik a férfi agyában. A másik kuncogása az ő arcára is mosolyt csal és egyszerűen minden pillanatban megbabonázza őt a fehér hajú virágszál. Amikor kifelé menet a másik felé fordul és felszabadultan széttárja karjait Sertuenx ajkai szétnyílnak és ezen a levetett fehérnemű látványa sem igazán segít. A nő legelső ellenkezése ide vagy oda az elf itt és most belehal, ha nem érintheti meg a lányt. Finoman közelebb lépdel, és ha nem részesül hamarabb a, már emlegetett fájdalmas harapásban akkor a karjait a másik előbb megvillantott csípőjére teszi, és finoman végig simít azon a ruhákon keresztül. *
- Gyönyörűbben, mint bármi amit valaha is láttam. *suttogja megbabonázott pillantásával kísérve a nőnek és egy hatalmas kell nyelnie, hogy megtarthassa önuralmát a másik felé. *
- Pici vagy és nőies, gyönyörű amikor elengeded magad és a hajad egyszerűen... A hajadba kis híján szerelmes vagyok. Én leszek a legszerencsésebb ficsúr a világon, ha egyszer, úgy döntesz, hogy szeretni akarsz engem. *ezekkel a szavakkal lassan elengedi a másik csípőjét és mélyet sóhajtva kilép az ajtón az ingéért igyekezve, miközben azon agyal vajon Cylia ugyanazt a bizsergést érzi e a testének minden pontjában és fáj e neki az, hogy még nem egymáséi. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az ajtón belépve Cylia szégyenlős, pironkodó tekintete elfordul a férfitól és fölösleges takargatásba kezd, mely miatt talán kissé csalódott is a férfi. Az öltözködés könnyedén zajlik mindkét fél felől, mégis Sert szinte érzi, mintha figyelnék, így hát óvatosan hátrapillant válla felett ezzel egy apró látványképet nyerve a tükörből vissza meredő finom keblekre és valamit nagyon méregető arcra. Hamar lesüti ő is a szemeit, mintha csak ártatlan volna még mindig, de a valódi ok talán az, hogy tiszteli a lányt és fontosnak tartja ezért nem igazán akar kockáztatni vagy becsapni egy gyönyörű hószín hajú teremtést. A másik halk motyogása némiképp azért megdöbbenti hiszen a hangoskodó, dölyfös elf most annyira ártatlan és természetes. Sert egy része utálja, hogy partnere nem szeretné látni a testét a másik része pedig a legnagyobb értéknek tartja a másikban tapasztalatlanságát és minden abból fakadó megnyilvánulását. Igazából az először említett része szinte nem is létezik a férfi agyában. A másik kuncogása az ő arcára is mosolyt csal és egyszerűen minden pillanatban megbabonázza őt a fehér hajú virágszál. Amikor kifelé menet a másik felé fordul és felszabadultan széttárja karjait Sertuenx ajkai szétnyílnak és ezen a levetett fehérnemű látványa sem igazán segít. A nő legelső ellenkezése ide vagy oda az elf itt és most belehal, ha nem érintheti meg a lányt. Finoman közelebb lépdel, és ha nem részesül hamarabb a, már emlegetett fájdalmas harapásban akkor a karjait a másik előbb megvillantott csípőjére teszi, és finoman végig simít azon a ruhákon keresztül. *
- Gyönyörűbben, mint bármi amit valaha is láttam. *suttogja megbabonázott pillantásával kísérve a nőnek és egy hatalmas kell nyelnie, hogy megtarthassa önuralmát a másik felé. *
- Pici vagy és nőies, gyönyörű amikor elengeded magad és a hajad egyszerűen... A hajadba kis híján szerelmes vagyok. Én leszek a legszerencsésebb ficsúr a világon, ha egyszer, úgy döntesz, hogy szeretni akarsz engem. *ezekkel a szavakkal lassan elengedi a másik csípőjét és mélyet sóhajtva kilép az ajtón az ingéért igyekezve, miközben azon agyal vajon Cylia ugyanazt a bizsergést érzi e a testének minden pontjában és fáj e neki az, hogy még nem egymáséi. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1374-1393