//Megbeszélés//
* Tetszik, nem tetszik, ez van és természetesen ez is lesz. Miért is ne álmodozhatna erről? Bizonyára a nő is látja saját szemeivel, hogy a mostani alvilág közel sem olyan jó, sem tekintélyes, mint az elődjeik. A felhozatal mindig romlik, de a mostani meglehetősen gyengus a városhoz mérve. Igazából azt sem képes felfogni a törp, hogy hogyan vannak még életben.
Lesz ideje a nőnek bizonyítani, hogy mennyivel okosabbak a nők a férfiaknál, természetesen csak akkor, ha csatlakozik mellé. Ellenére nem lenne, sőt, nagyon jót mulatna egy rivális női banda érkezésével. Az is jönne a saját hideg és melegével. A férfiakat biztos megvadítaná ez a gondolat. Persze a türelemnek is elég hamar meg lesz a vége, ha keresztbe tesznek nekik, de ez egy másik történet. *
- NEM tudom, hogy kivagy. NEM kell tudnom, hogy kivagy.
* Erősen megnyom néhány szót a mondatban. Talán tudnia kéne kivel van dolga? Ha ő tudja, akkor valószínűleg az őrség is tisztában van vele, ami lejjebb vesz a nő értékéből a szemében. Persze lehet még hasznos, csak nem ott, ahol eredetileg szerette volna. A királyt hallva elgondolkodik. Ismerős a neve, de nem a jó értelemben. Csak tudná, hogy honnan. Majd mint derült égből villámcsapás tör ki belőle a nevetés. Eszébe jutott. *
- Magas, pofátlan alak?
* Ha igen, úgy jobban nevetni kezd. *
- Hallottam hírét. Bár látni nem láttam, valaki mesélte, hogy a patkányok jól megalázták ezt a „királyt”. Tett egyáltalán bármi jelentősebbet, vagy csak szája volt akkora, mint Lihanechi tó?
* Miután jól kinevette magát, vissza is veszi magára azt a jól megszokott komor arcát és tovább hallgatja a nőt. *
- Szóval informátor lennél? Kapcsolataid vannak e? Az alap híreket a hajléktalanok is elhozzák elém, nekem valami szaftosabbra van szükségem. Selyemrév, kaszárnya, tanácsháza, kikötő, környező falvak. Ezekkel megyünk sokra. Ha minden jól megy, úgy nem kell harcolnod, persze csak akkor, ha kiderül, hogy valóban olyan hasznos vagy, mint amekkora a szád is.
* Mondja, majd odasétál a térképhez, csak félszemmel figyeli a nőt, közben kihúzza az egyik tőrt. *
- Ez csak természetes aranyom. Elvégre mindannyiunknak a saját épségünkért kell felelnünk elsősorban. Amint már észrevetted terv is van, de arról csak akkor fogok beszélni, ha már jobban összemelegedtünk. Nem szeretném, ha már az akció előtt eladná valaki az információt.
* A tőrt egy új helybe böki a térképen, névlegesen az ingoványba. Ugyan nem tudja, hogy honnan hallható a kürt, de sejti, hogy a várostól igen messze. A torony mellett azonban nem tűrik meg a rosszalkodókat, szóval nem is gondolja, hogy ott lennének. *
- Bizonyára vannak olyanok, akik hasonlóan nem képesek megülni a seggükön és elindultak megkeresni a forrást.
* A nő felé fordul, majd halk, nyugodt hangnemben kezd hozzá beszélni. *
- Kezdjük el ezt az összemelegedést. Menj a tanácsházára. Érdeklődj, kémkedj, tudj meg minél többet. Tudnom kell, hogy mivel állunk szembe. Kitudja? Lehet, hogy a javunkra fordíthatjuk az eseményeket.
* Ellenkezésre számít a nő részéről. Talán még agresszióra is. Utóbbinál talán a szálat is el kell várnia, de nem szeretné bemocskolni a kezét, itt nem. Elvégre ők mind egyazon érme, egyazon oldalán állnak. Nézeteik és módszereik eltérhetnek, ám céljuk és jövőjük megkérdőjelezhetetlenül egybefonódik több ponton is. Ha nem ellenkezik, úgy nincs miről tovább beszélni. Az ajtó lent már nyitva várja. *