//Dreni//
*Tény, hogy nincs valami egyszerű neve. De neki aztán mindegy, hogy hogyan hívják. A büdös kölyöktől kezdve, az ostobán át elég sok és változatos névvel illették ahhoz, hogy neki aztán mindegy legyen.*
- Találj ki rövidebbet.
*Ad végül menekülő utat a fiúnak, így hamarabb kötheti le a figyelmét a munkával. Mert most muszáj teljes egészében oda összpontosítania. Ő is neki veselkedik, szuszog és nyögdös, ahogy próbálja minden erejét bevetni, hogy reccsenésre bírja az anyagot. De az a fránya fa egy szemernyit sem akar engedni. Pedig olyan nagylelkű volt, hogy felajánlotta a segítségét. Erre az a nyamvad meg sem moccan. Pedig úgy tolja, húzza, feszíti. Minek hála még a keze is megcsúszik rajta. Noha ezt csak egy halk szisszenéssel jelzi, azért bizony nagyon fáj. Lehet, hogy akkor jobban érezné, ha mellé látná is, hogy sikerült felsérteni, még ha nem is csúnyán. A beleálló szálkákról nem is beszélve. De a sötét jótékonyságának hála az agyáig nem jut el, mert nem látja, hogy azért ez kicsit csúnyább, mint amilyennek a látvány nélkül érzi. Persze nem ebbe fog belepusztulni, de a meleg, kissé ragacsos valamiből, ami a tenyerét kezdi összepiszkítani, gondolhatná, hogy vérzik is. Ennek ellenére csak egyszerűen az ingébe törli a kezét, hogy az a valami ne legyen zavaró. Aztán sóhajtva hagyja abba az erőlködést az újabb instrukciót hallva.*
- Akkor azokat szedjük le a piszkaizével?
*Fordítja a fejét Dren hangjának irányába, miközben azért fáradtan pihegve huppan le a földre. Megizzadt és most már tényleg kezdi érezni, hogy mocskos hideg van. Jó lenne, ha mielőbb lángra tudnák lobbantani ezt a nyavalyást.*