Arthenior - Polgárnegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Arthenior főtere (új) Wegtoreni Kalmár (új) Kaszárnya (új) | Polgárnegyed | Templom (új) Romváros és Meredély (új) Piactér (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 57 (1121. - 1140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1140. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-01 19:19:21
Üzenet elküldve: 2023-05-01 19:19:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház//
- Jómagam csak nem olyan régen szereztem be azt, amit mostantól használok. De ami azt illeti, ha módomban állt volna bérelni egyet, akkor inkább azt tettem volna. A legtöbb kalmárnak ritkán van szüksége olyan szekérre, amivel nehéz és sok portékát lehet szállítani. Nekem se volt. Így amikor úgy döntöttem, hogy beszerzek egyet, olyat választottam, ami mások számára is csak a legritkább esetben szükséges. Kifejezetten arra való, hogy sok árut vigyen, messzire. A városon belül körülményes és kihasználatlan, arra bőven elég egy olyan kisebb kordé, amit könnyen beszerezhet bárki.
*fejti ki a döntése mögött álló indokot, részben azért is, hogy inkább az ő járművének a kibérlése felé hajoljon Rundengart. A szekere és igavonói árából egy kisebb házat lehet venni a városban. Aki nem akar ennyi pénzt rászánni egy ilyen járműre, az Orthustól is kibérelheti, töredékáron. Kocsissal együtt, és a Morthimer ház tekintélye által megtámogatva. Orthus pedig hosszú távra gondolkozik. A sok kis töredék egyszer még kiadhatja a szekér árát.
Ekkor hallatszik a kopogtatás és libben be Thea. Orthus fél szemmel a kalmárt vizslatja. Kíváncsi rá, hogy a leányzó a maga lenge wegtoreni öltözetében milyen hatást vált ki egy vendégből.
Ezzel együtt az se kerüli el a figyelmét, hogy Thea a nevén szólítja a vendéget. Szoborszerű arcára már majdnem felkúszik egy elégedett mosoly. Ügyes dolog, hogy megtudakolta a lány a részleteket. Ő ugyan nem kérte rá, de lát fantáziát a dologban. Meg veszélyt is, ha egyszer Thea olyasvalakit szólít meg, akit nem illene. Beszélniük kell majd erről.
Újabb kellemes meglepetés, hogy némi élelmet is hoz magával a szolgája. Apró plusz figyelmesség, ami ez alkalommal megint helyénvaló, máskor talán nem lenne az. Lám, nem csak neki vannak ötletei. Kerít rá alkalmat, hogy ezt megbeszélje Theával, nemsokára.*
- Nekem pedig a szokásosat.
*feleli Theának, ami ez alkalommal két rész bort és egy rész vizet jelent, amivel cselédje már tisztában van. Előbb a vendég, majd ő maga is megkapja az italát.
Rundengart elismerő szavaira hálás bólintással felel.*
- Thea valóban egzotikus és értékes tagja a háztartásomnak, ahogy azt nemsokára ön is megtapasztalhatja.
*szándékosan hagy egy kis szünetet annak érdekében, hogy Rundengart töprengeni kezdjen, milyen módon is fogja ő megtapasztalni Thea értékét.*
- Miután végeztünk, ő fogja lekísérni a hátsó udvarra, ahol a kocsisom és a szekér már készen állnak az indulásra.
*mondja. Rundengart kapcsán is meg kell állapítania, hogy a kalmár ezúttal fékezte a bizalmaskodó természetét, és nem tett illetlen megjegyzést a "Rhéa félelme" kapcsán, mint legutóbb, pedig Thea láttán okkal feltételezhet dolgokat. De Orthusnak nem az számít, hogy mit feltételez, hanem hogy mit mond ki vagy sejtet, és mit tart magában. És jobban szereti ilyenkor a bölcs hallgatást. Lehet, hogy ha Rundengart tudná, hova megy a portéka, amit be készül szerezni, akkor gyógyfű kapcsán se Theára gyanakodna. De nem tudja és nem is kell tudnia.
Hagy egy kis időt a kalmárnak, hogy kiélvezze a borát, esetleg bekapjon pár falatot - ő maga is vesz két-három "katonát" -, aztán így szól.*
- Nos, már csak egy dolog van hátra.
*azzal az ajtó felé fordul és kicsit hangosabban így szól.*
- Uriel, jöjjön be kérem!
*a komornyik belép az ajtón, Orthus pedig a szemével az íróasztal felé int. A komornyik jól tudja, hogy mi a dolga: az asztalhoz sétál, és az egyik fiókból elővesz négy előkészített erszényt, összesen 400 aranyat, majd odalép vele Rundengart Ipsioni mellé.
*
- A megbeszélt előleg. A komornyikom majd leviszi, Önnek nem kell vele fáradnia.
*Azzal feláll, jelezve, hogy a beszélgetést egyelőre lezártnak tekinti, és kezet nyújt Rundengart felé.*
- Várom, hogy mihamarabb visszatérjen, és akkor számíthat a megbeszélt fennmaradó összegre is. Járjon szerencsével és kössön jó üzleteket!
*búcsúzik el egyelőre a vendégtől, majd a leányzóhoz fordul.*
-Thea, kísérd le a vendégünket a hátsó udvarra, a szekérhez!
- Jómagam csak nem olyan régen szereztem be azt, amit mostantól használok. De ami azt illeti, ha módomban állt volna bérelni egyet, akkor inkább azt tettem volna. A legtöbb kalmárnak ritkán van szüksége olyan szekérre, amivel nehéz és sok portékát lehet szállítani. Nekem se volt. Így amikor úgy döntöttem, hogy beszerzek egyet, olyat választottam, ami mások számára is csak a legritkább esetben szükséges. Kifejezetten arra való, hogy sok árut vigyen, messzire. A városon belül körülményes és kihasználatlan, arra bőven elég egy olyan kisebb kordé, amit könnyen beszerezhet bárki.
*fejti ki a döntése mögött álló indokot, részben azért is, hogy inkább az ő járművének a kibérlése felé hajoljon Rundengart. A szekere és igavonói árából egy kisebb házat lehet venni a városban. Aki nem akar ennyi pénzt rászánni egy ilyen járműre, az Orthustól is kibérelheti, töredékáron. Kocsissal együtt, és a Morthimer ház tekintélye által megtámogatva. Orthus pedig hosszú távra gondolkozik. A sok kis töredék egyszer még kiadhatja a szekér árát.
Ekkor hallatszik a kopogtatás és libben be Thea. Orthus fél szemmel a kalmárt vizslatja. Kíváncsi rá, hogy a leányzó a maga lenge wegtoreni öltözetében milyen hatást vált ki egy vendégből.
Ezzel együtt az se kerüli el a figyelmét, hogy Thea a nevén szólítja a vendéget. Szoborszerű arcára már majdnem felkúszik egy elégedett mosoly. Ügyes dolog, hogy megtudakolta a lány a részleteket. Ő ugyan nem kérte rá, de lát fantáziát a dologban. Meg veszélyt is, ha egyszer Thea olyasvalakit szólít meg, akit nem illene. Beszélniük kell majd erről.
Újabb kellemes meglepetés, hogy némi élelmet is hoz magával a szolgája. Apró plusz figyelmesség, ami ez alkalommal megint helyénvaló, máskor talán nem lenne az. Lám, nem csak neki vannak ötletei. Kerít rá alkalmat, hogy ezt megbeszélje Theával, nemsokára.*
- Nekem pedig a szokásosat.
*feleli Theának, ami ez alkalommal két rész bort és egy rész vizet jelent, amivel cselédje már tisztában van. Előbb a vendég, majd ő maga is megkapja az italát.
Rundengart elismerő szavaira hálás bólintással felel.*
- Thea valóban egzotikus és értékes tagja a háztartásomnak, ahogy azt nemsokára ön is megtapasztalhatja.
*szándékosan hagy egy kis szünetet annak érdekében, hogy Rundengart töprengeni kezdjen, milyen módon is fogja ő megtapasztalni Thea értékét.*
- Miután végeztünk, ő fogja lekísérni a hátsó udvarra, ahol a kocsisom és a szekér már készen állnak az indulásra.
*mondja. Rundengart kapcsán is meg kell állapítania, hogy a kalmár ezúttal fékezte a bizalmaskodó természetét, és nem tett illetlen megjegyzést a "Rhéa félelme" kapcsán, mint legutóbb, pedig Thea láttán okkal feltételezhet dolgokat. De Orthusnak nem az számít, hogy mit feltételez, hanem hogy mit mond ki vagy sejtet, és mit tart magában. És jobban szereti ilyenkor a bölcs hallgatást. Lehet, hogy ha Rundengart tudná, hova megy a portéka, amit be készül szerezni, akkor gyógyfű kapcsán se Theára gyanakodna. De nem tudja és nem is kell tudnia.
Hagy egy kis időt a kalmárnak, hogy kiélvezze a borát, esetleg bekapjon pár falatot - ő maga is vesz két-három "katonát" -, aztán így szól.*
- Nos, már csak egy dolog van hátra.
*azzal az ajtó felé fordul és kicsit hangosabban így szól.*
- Uriel, jöjjön be kérem!
*a komornyik belép az ajtón, Orthus pedig a szemével az íróasztal felé int. A komornyik jól tudja, hogy mi a dolga: az asztalhoz sétál, és az egyik fiókból elővesz négy előkészített erszényt, összesen 400 aranyat, majd odalép vele Rundengart Ipsioni mellé.
*- A megbeszélt előleg. A komornyikom majd leviszi, Önnek nem kell vele fáradnia.
*Azzal feláll, jelezve, hogy a beszélgetést egyelőre lezártnak tekinti, és kezet nyújt Rundengart felé.*
- Várom, hogy mihamarabb visszatérjen, és akkor számíthat a megbeszélt fennmaradó összegre is. Járjon szerencsével és kössön jó üzleteket!
*búcsúzik el egyelőre a vendégtől, majd a leányzóhoz fordul.*
-Thea, kísérd le a vendégünket a hátsó udvarra, a szekérhez!
1139. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-01 15:12:54
Üzenet elküldve: 2023-05-01 15:12:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Morthimer ház//
-A pórnép nem értheti, mit köszönhet a régi, nagy családoknak. Pedig inkább hálásnak kellene lenniük, amiért annyi éhes szájat eltartanak... *Megenged egy joviális mosolyt. Megvan a maga véleménye a szegényebb rétegekről és a megfelelő körökben nem is rejti véka alá.*
-Remek, remek! *Hagyja helyben a kocsis dolgát. Valóban örül, hogy lesz segítsége, hisz máskülönben fel kellett volna fogadnia egy rakodólegényt. Csekélyke aranya bánta volna, de így legalább megspórolhatja ezt is.
Őt most sokkal inkább érdekli az imént felküldetett bor dolga. Nem veti meg az italt sem, és ha már ily kényelem övezi, hát kijár hozzá a megfelelő nedű is.*
-Gondolkodom magam is egy szekér beszerzésén. Egy kereskedő nem kereskedő megfelelő szállítóeszköz nélkül! Volt régebben egy ökrösöm már, de sajnálatos módon lába kélt... *Színpadiasan felsóhajt, miközben a nyíló ajtó felé pillant, s a jövevényen is ragad tekintete.
Nem mindennapi látvány az ilyen szolgáló, de még a fehérnépek között is párját ritkítja. Fiatalos erő sugárzik belőle, s nem csak a távoli Wegtoren jegyeinek köszönhetően feltűnő jelenség. Az olyan szakavatott szem, mint az övé, könnyűszerrel találja meg a tökéletes vonalakat és idomokat.
Elnézi, ahogy a Thea névre hallgató szolgálólány meghajol, s igyekszik féket kötni mohóságára, mi kiülni készül tekintetére. Kurtán biccent köszöntés gyanánt, majd meg is válaszolja a feltett kérdést.*
-Sosem maradhat alul a bor a vízzel szemben, így elfogadom az előbbit!
*Végül Orthusra vándorol a tekintete, és kezdi kapiskálni, miért is van szüksége a férfinak arra a Rhea félelmére. Persze ez csak gyanú részéről, de a legkönnyebb, ha az ember saját magából indul ki.*
-Ej, Morthimer úr, Teysus szürke szakállára! Végigvezet eme kúriában és eleddig rejtegeti házának legnagyobb kincsét! *Kacag fel kedélyesen, majd ismét kedvtelve pillant a szolgálóra. Tisztában van korlátaival, s pont ezért leginkább csekélyke vagyonával és hatalmával hálózott be fehérnépeket. Nem az a szenvedélyes, romantikus fajta, hisz tudja, hányadán áll vele a "gyengébbik nem". Neki pedig egyáltalán nincs ezzel gondja. Épp ellenkezőleg.
Szívesen megkérdezné, hogyan jutott hozzá eme portékához a kereskedő, de jobbnak látja megkímélni magát az esetlegesen kínos választól. Helyette az ízléses falatkákhoz nyúl, hogy magához vegyen belőlük néhányat.*
-Thea, igaz? Szolgáló létére nem gyakran láttam a Piactéren. *Szól a lányhoz negédesen, egy végtelenül udvarias mosoly kíséretében. Ugyanakkor tisztában van vele, hogy neki itt kivel is van dolga elsősorban, így végül Orthushoz fordul.*
-Feltételezem, a szekér előállt már. *Szólítja meg a házigazdáját, nem minden kelletlenség nélkül. Ilyen mutatós társaságban, ily kényelemben nem túlságosan akaródzik felemelni súlyos hátsóját a karosszékből.*
-A pórnép nem értheti, mit köszönhet a régi, nagy családoknak. Pedig inkább hálásnak kellene lenniük, amiért annyi éhes szájat eltartanak... *Megenged egy joviális mosolyt. Megvan a maga véleménye a szegényebb rétegekről és a megfelelő körökben nem is rejti véka alá.*
-Remek, remek! *Hagyja helyben a kocsis dolgát. Valóban örül, hogy lesz segítsége, hisz máskülönben fel kellett volna fogadnia egy rakodólegényt. Csekélyke aranya bánta volna, de így legalább megspórolhatja ezt is.
Őt most sokkal inkább érdekli az imént felküldetett bor dolga. Nem veti meg az italt sem, és ha már ily kényelem övezi, hát kijár hozzá a megfelelő nedű is.*
-Gondolkodom magam is egy szekér beszerzésén. Egy kereskedő nem kereskedő megfelelő szállítóeszköz nélkül! Volt régebben egy ökrösöm már, de sajnálatos módon lába kélt... *Színpadiasan felsóhajt, miközben a nyíló ajtó felé pillant, s a jövevényen is ragad tekintete.
Nem mindennapi látvány az ilyen szolgáló, de még a fehérnépek között is párját ritkítja. Fiatalos erő sugárzik belőle, s nem csak a távoli Wegtoren jegyeinek köszönhetően feltűnő jelenség. Az olyan szakavatott szem, mint az övé, könnyűszerrel találja meg a tökéletes vonalakat és idomokat.
Elnézi, ahogy a Thea névre hallgató szolgálólány meghajol, s igyekszik féket kötni mohóságára, mi kiülni készül tekintetére. Kurtán biccent köszöntés gyanánt, majd meg is válaszolja a feltett kérdést.*
-Sosem maradhat alul a bor a vízzel szemben, így elfogadom az előbbit!
*Végül Orthusra vándorol a tekintete, és kezdi kapiskálni, miért is van szüksége a férfinak arra a Rhea félelmére. Persze ez csak gyanú részéről, de a legkönnyebb, ha az ember saját magából indul ki.*
-Ej, Morthimer úr, Teysus szürke szakállára! Végigvezet eme kúriában és eleddig rejtegeti házának legnagyobb kincsét! *Kacag fel kedélyesen, majd ismét kedvtelve pillant a szolgálóra. Tisztában van korlátaival, s pont ezért leginkább csekélyke vagyonával és hatalmával hálózott be fehérnépeket. Nem az a szenvedélyes, romantikus fajta, hisz tudja, hányadán áll vele a "gyengébbik nem". Neki pedig egyáltalán nincs ezzel gondja. Épp ellenkezőleg.
Szívesen megkérdezné, hogyan jutott hozzá eme portékához a kereskedő, de jobbnak látja megkímélni magát az esetlegesen kínos választól. Helyette az ízléses falatkákhoz nyúl, hogy magához vegyen belőlük néhányat.*
-Thea, igaz? Szolgáló létére nem gyakran láttam a Piactéren. *Szól a lányhoz negédesen, egy végtelenül udvarias mosoly kíséretében. Ugyanakkor tisztában van vele, hogy neki itt kivel is van dolga elsősorban, így végül Orthushoz fordul.*
-Feltételezem, a szekér előállt már. *Szólítja meg a házigazdáját, nem minden kelletlenség nélkül. Ilyen mutatós társaságban, ily kényelemben nem túlságosan akaródzik felemelni súlyos hátsóját a karosszékből.*
1138. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-01 08:09:00
Üzenet elküldve: 2023-05-01 08:09:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Morthimer ház//
*A napjai újabban igen unalmasan telnek. Orthust egy ideje nem látta, amióta olyan sokat dolgozik. A ház körül is alig akad dolga, ahogy megjelent a cselédség. Ami részben nem gond, hiszen ráér többet pihenni, estére nem érzi magát dög fáradtnak. Viszont az sem jó, hogy minden este tele van energiával, amitől Orthus nélkül nem igen tud megszabadulni.
Az egyetlen jó az egészben, hogy szinte az első naptól kezdve megtalálta a közös hangot Maradaval. Így sok időt tölt a konyhában, pletykálkodva, természetesen, ha kell, besegítve egy kicsit, hogy azért útban se legyen. Amikor pedig a szakácsnőnek megszalad a dolga, akkor marad neki Theparda, a kis cselédlány, akit szívesen pátyolgat. El is fér nála, amilyen szende, csendes kislány. Állandóan úgy meg van szeppenve, olyan ijedtnek tűnik, hogy Thea igyekszik mindig kedveskedni vele, hogy ne érezze magát olyan egyedül.
A két férfival ez idáig nem törődött sokat. A komornyiktól tart egy kicsit. Az a vénember olyan komoly, mint egy gyulladás. A kocsisra meg kissé féltékeny, azóta, mióta megtudta, hogy egy felszabadított rabszolga, éppen Wegtorenből. Természetesen ezen érzéseket megtartja magának, de akkor is csak akkor beszél vele, ha feltétlenül muszáj.
A mai nap is inkább Marada körül lábatlankodik, tőle tudta meg azt is, hogy vendégük érkezik. Orthust napok óta nem is látta, a komornyik meg csak akkor oszt meg vele valamit, ha arról tényleg tudnia kell vagy estleg dolga akad vele. Kezdi magát úgy érezni a Morthimer házban, mint azok a kipakolt dísztárgyak, amik csak porfogónak vannak a házakban.
Marada vendégváró falatkákat készít, kipakol különböző italokat, ha az uraknak kell valami odafentre. Thea pedig... Nos a sarokban ül egy széken, összefont karokkal és a nőt figyeli és hallgatja, miközben az munka közben folyamatosan csivitel neki. Pedig szívesen segítene, mert ezek a falatkák éppen az ő fejéből pattantak ki, de Marada jobb szeret saját magával dolgozni.
Ám sokáig nem kell várni, hogy a konyha nyugalmát megzavarják. Hamarosan feltűnik az ajtóban Urien kopaszodó feje, kinek szigorú tekintete hamar Theára szegeződik.
A lány fejében hamar elkezd dolgozni valami, hogy rájöjjön már megint mit csinálhatott, de előbb éri a meglepetés mikor a komornyik szóra nyitja a száját.*
- Morthimer úr bort és vizet kéret. Vidd fel, leány!
*A férfi hangja nyugodt és egyáltalán nem követelőző, ennek ellenére kiérezni belőle azt a kissé utasító hangnemet, ami igazából el is kél az ő pozíciójához.
Ennek ellenére Thea először csak a szemöldökeit vonja fel. Meglepi a tény, hogy nem Theparda vagy Marada van felszalajtva az italokkal. Vagy nem éppen maga Urien viszi fel. De ezen hamar túl is jut, s ajkain halvány vigyorral pattan fel a székről, hogy a kikészített italokhoz sétáljon.*
- Vidd fel ezt a tálcát is. Az ital mellé jól fog esni a férfiaknak pár falat.
*Kerül hamar a lány mellé a szakácsnő, hogy segítsen összekészíteni mindent egy tálcára. Ketten hamar végeznek, így Thea két kézzel ragadja meg a tálcát, s a komornyik által tartott ajtón kilibbenve indul meg az emeletre. Természetesen Urien mögött haladva idő közben, amit nem is bán, hiszen elfoglalt kezekkel nehezen tudná magának az ajtót kinyitni. Séta közben meghallgatja az alap információkat, amit nem árt tudnia, így már legalább tudja a vendég nevét. A szoba elé érve megáll, s várja a komornyik intézkedéseit, aki először az ajtóra koppant párat.*
- Uram, megérkezett az ital.
*Szól be, majd kicsit vár, s csak azután nyit be. Akkor viszont már szabad az út a lány előtt így széles és barátságos mosolyt ölt magára, miközben a férfiakhoz sétál, hogy az asztalra pakolhassa a poharakat.*
- Jó napot Uraim!
*Szólal meg végül, a mosoly pedig továbbra sem tűnik el az arcáról.*
- Üdvözlöm Rundengart uram!
*Fordul a vendég felé, majd aprót hajol előtte. Ahogy kiegyenesedik megáll kettejük között, a tálca mellett.*
- Tölthetek az uraknak valamit inni? Marada pedig küldetett fel az ital mellé pár finom falatkát.
*Egyszerű kis kenyérfalatok, némelyiken kolbászkarikával, másikon szalonnadarabbal, a tetején egy kis sajt és zöldség, uborka, paprika. Amolyan tipikus italkísérő elemózsia. Reméli értékelni fogják a férfiak, Orthus is meg lesz elégedve az ötletével. Ha igen majd elbüszkélkedi, hogy az övé volt, ha bosszús lesz miatta akkor meg úgy sem mondja el neki. Marada úgy sem fogja elárulni.
Ha megkapja az uraktól a kívánalmakat, akkor neki is lát a töltögetéshez. Valószínűleg utána nem sokáig lesz már rá szükség, de addig is kihasználja, hogy egy kicsit tetszeleghet a férfiak előtt.*
A hozzászólás írója (Theanlyei Echrayash) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.05.01 08:13:45
*A napjai újabban igen unalmasan telnek. Orthust egy ideje nem látta, amióta olyan sokat dolgozik. A ház körül is alig akad dolga, ahogy megjelent a cselédség. Ami részben nem gond, hiszen ráér többet pihenni, estére nem érzi magát dög fáradtnak. Viszont az sem jó, hogy minden este tele van energiával, amitől Orthus nélkül nem igen tud megszabadulni.
Az egyetlen jó az egészben, hogy szinte az első naptól kezdve megtalálta a közös hangot Maradaval. Így sok időt tölt a konyhában, pletykálkodva, természetesen, ha kell, besegítve egy kicsit, hogy azért útban se legyen. Amikor pedig a szakácsnőnek megszalad a dolga, akkor marad neki Theparda, a kis cselédlány, akit szívesen pátyolgat. El is fér nála, amilyen szende, csendes kislány. Állandóan úgy meg van szeppenve, olyan ijedtnek tűnik, hogy Thea igyekszik mindig kedveskedni vele, hogy ne érezze magát olyan egyedül.
A két férfival ez idáig nem törődött sokat. A komornyiktól tart egy kicsit. Az a vénember olyan komoly, mint egy gyulladás. A kocsisra meg kissé féltékeny, azóta, mióta megtudta, hogy egy felszabadított rabszolga, éppen Wegtorenből. Természetesen ezen érzéseket megtartja magának, de akkor is csak akkor beszél vele, ha feltétlenül muszáj.
A mai nap is inkább Marada körül lábatlankodik, tőle tudta meg azt is, hogy vendégük érkezik. Orthust napok óta nem is látta, a komornyik meg csak akkor oszt meg vele valamit, ha arról tényleg tudnia kell vagy estleg dolga akad vele. Kezdi magát úgy érezni a Morthimer házban, mint azok a kipakolt dísztárgyak, amik csak porfogónak vannak a házakban.
Marada vendégváró falatkákat készít, kipakol különböző italokat, ha az uraknak kell valami odafentre. Thea pedig... Nos a sarokban ül egy széken, összefont karokkal és a nőt figyeli és hallgatja, miközben az munka közben folyamatosan csivitel neki. Pedig szívesen segítene, mert ezek a falatkák éppen az ő fejéből pattantak ki, de Marada jobb szeret saját magával dolgozni.
Ám sokáig nem kell várni, hogy a konyha nyugalmát megzavarják. Hamarosan feltűnik az ajtóban Urien kopaszodó feje, kinek szigorú tekintete hamar Theára szegeződik.
A lány fejében hamar elkezd dolgozni valami, hogy rájöjjön már megint mit csinálhatott, de előbb éri a meglepetés mikor a komornyik szóra nyitja a száját.*
- Morthimer úr bort és vizet kéret. Vidd fel, leány!
*A férfi hangja nyugodt és egyáltalán nem követelőző, ennek ellenére kiérezni belőle azt a kissé utasító hangnemet, ami igazából el is kél az ő pozíciójához.
Ennek ellenére Thea először csak a szemöldökeit vonja fel. Meglepi a tény, hogy nem Theparda vagy Marada van felszalajtva az italokkal. Vagy nem éppen maga Urien viszi fel. De ezen hamar túl is jut, s ajkain halvány vigyorral pattan fel a székről, hogy a kikészített italokhoz sétáljon.*
- Vidd fel ezt a tálcát is. Az ital mellé jól fog esni a férfiaknak pár falat.
*Kerül hamar a lány mellé a szakácsnő, hogy segítsen összekészíteni mindent egy tálcára. Ketten hamar végeznek, így Thea két kézzel ragadja meg a tálcát, s a komornyik által tartott ajtón kilibbenve indul meg az emeletre. Természetesen Urien mögött haladva idő közben, amit nem is bán, hiszen elfoglalt kezekkel nehezen tudná magának az ajtót kinyitni. Séta közben meghallgatja az alap információkat, amit nem árt tudnia, így már legalább tudja a vendég nevét. A szoba elé érve megáll, s várja a komornyik intézkedéseit, aki először az ajtóra koppant párat.*
- Uram, megérkezett az ital.
*Szól be, majd kicsit vár, s csak azután nyit be. Akkor viszont már szabad az út a lány előtt így széles és barátságos mosolyt ölt magára, miközben a férfiakhoz sétál, hogy az asztalra pakolhassa a poharakat.*
- Jó napot Uraim!
*Szólal meg végül, a mosoly pedig továbbra sem tűnik el az arcáról.*
- Üdvözlöm Rundengart uram!
*Fordul a vendég felé, majd aprót hajol előtte. Ahogy kiegyenesedik megáll kettejük között, a tálca mellett.*
- Tölthetek az uraknak valamit inni? Marada pedig küldetett fel az ital mellé pár finom falatkát.
*Egyszerű kis kenyérfalatok, némelyiken kolbászkarikával, másikon szalonnadarabbal, a tetején egy kis sajt és zöldség, uborka, paprika. Amolyan tipikus italkísérő elemózsia. Reméli értékelni fogják a férfiak, Orthus is meg lesz elégedve az ötletével. Ha igen majd elbüszkélkedi, hogy az övé volt, ha bosszús lesz miatta akkor meg úgy sem mondja el neki. Marada úgy sem fogja elárulni.
Ha megkapja az uraktól a kívánalmakat, akkor neki is lát a töltögetéshez. Valószínűleg utána nem sokáig lesz már rá szükség, de addig is kihasználja, hogy egy kicsit tetszeleghet a férfiak előtt.*
A hozzászólás írója (Theanlyei Echrayash) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.05.01 08:13:45
1137. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-29 15:05:06
Üzenet elküldve: 2023-04-29 15:05:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csacsi beszerző körútra fel, aztán ivászat.//
*Egy tőle már szinte megszokott, kicsit bárgyú vigyorral jutalmazza a másik feltételezését.*
-Pontosan! Egész régóta vagyok itt, legalábbis szerintem.
*Igaz csak pár hete van a városban, de ez idő alatt volt szerencséje végigjárni azért a legtöbb ivót, nem is ő lenne ha nem ezzel kezdte volna. Mondjuk azért ezt nem köti már az elf orrára, miközben elkezdi szépen terelgetni vissza a főtér irányába. Terve szerint áthaladnak a város kedves és kevésbé kedves lakosainak házai közt, de nem zavarja a dolog, legalábbis őt. Amúgy is szeret ott is kellemetlenkedni!
Elkapja a másik tekintetét, de meg se fordul fejében, hogy elvegye a karját, amíg konkrétan rá nem szól miatta Alexy.*
-Nagyon rákattantál a hajamra! Nem mintha ellenemre lenne.
*Még egy kacsintást is megenged magának, és közben persze büszkén nyugtázza, hogy maradandó élményt okozhat külseje a helyiekben és az utazókban is! El is raktározza ezt az apróságot, hátha jó lesz még neki valamire a jövőben.
A bemutatkozást követően bambán pislog párat a lányra, hallott már elf nevet, de ez kifejezetten nyelvtörőnek hangzik számára.*
-Alexy.. véna.. *próbálkozik elismételni, de a vezetéknevét már inkább meg se próbálja! Már ha az a vezetékneve, ki nem tudja találni.* Maradsz Alexy akkor, mit szólsz?
*Legalábbis ő ezt tartja a legegyszerűbbnek, és még a nyelve se akad bele, ahogy kimondja. Amint ezen túl vannak, már körbe is néz a néhol szerinte elég csúnyácska lakások között miután áthaladtak a piactértől azokat elválasztó boltív alatt, hátha talál valami érdekes figurát, de csak nem szúrja most ki senki a szemét, szóval inkább halad is vele tovább.*
-Na és te mire gondoltál? Remélem nem csak engem akarsz leitatni!
*Egy tőle már szinte megszokott, kicsit bárgyú vigyorral jutalmazza a másik feltételezését.*
-Pontosan! Egész régóta vagyok itt, legalábbis szerintem.
*Igaz csak pár hete van a városban, de ez idő alatt volt szerencséje végigjárni azért a legtöbb ivót, nem is ő lenne ha nem ezzel kezdte volna. Mondjuk azért ezt nem köti már az elf orrára, miközben elkezdi szépen terelgetni vissza a főtér irányába. Terve szerint áthaladnak a város kedves és kevésbé kedves lakosainak házai közt, de nem zavarja a dolog, legalábbis őt. Amúgy is szeret ott is kellemetlenkedni!
Elkapja a másik tekintetét, de meg se fordul fejében, hogy elvegye a karját, amíg konkrétan rá nem szól miatta Alexy.*
-Nagyon rákattantál a hajamra! Nem mintha ellenemre lenne.
*Még egy kacsintást is megenged magának, és közben persze büszkén nyugtázza, hogy maradandó élményt okozhat külseje a helyiekben és az utazókban is! El is raktározza ezt az apróságot, hátha jó lesz még neki valamire a jövőben.
A bemutatkozást követően bambán pislog párat a lányra, hallott már elf nevet, de ez kifejezetten nyelvtörőnek hangzik számára.*
-Alexy.. véna.. *próbálkozik elismételni, de a vezetéknevét már inkább meg se próbálja! Már ha az a vezetékneve, ki nem tudja találni.* Maradsz Alexy akkor, mit szólsz?
*Legalábbis ő ezt tartja a legegyszerűbbnek, és még a nyelve se akad bele, ahogy kimondja. Amint ezen túl vannak, már körbe is néz a néhol szerinte elég csúnyácska lakások között miután áthaladtak a piactértől azokat elválasztó boltív alatt, hátha talál valami érdekes figurát, de csak nem szúrja most ki senki a szemét, szóval inkább halad is vele tovább.*
-Na és te mire gondoltál? Remélem nem csak engem akarsz leitatni!
1136. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-28 20:38:37
Üzenet elküldve: 2023-04-28 20:38:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház//
- Nos, köszönöm!
*feleli, nem tudva pontosan, hogy a szerénytelen dicsérő jelző-e vagy sem. Végül úgy viselkedik, mint bármelyik vérbeli kalmár, aki nem biztos benne, hogy hogyan értse amit hall: úgy érti, ahogy a legjobb neki.*
- Családom lassan huszonöt éve lakja ezt a házat. Szerencsére meg tudtuk védeni azt, ami a miénk, a viszontagságosabb időkben is.
*hogy mégis hogyan voltak képesek rá? Egyszerűbb a válasz, mint sokan feltételeznék: a Morthimerek nem nemesek. Nem voltak azok akkor sem, aki a feldühödött tömeg úri vért követelt. Persze a csőcselékben akadtak jó páran, akik örömmel hagyták volna figyelmen kívül ezt az apróságot. De ellenük meg ott voltak a felbérelhető alvilági figurák, és a Morhimer ház nem fukarkodott akkortájt a védelem megvásárlásán. Valójában a kevesek egyikei, akiknek a vagyona nem vándorolt át valaki máshoz.
Rundengart kérését hallva a komornyikhoz fordul és utasítja:*
- Küldessen fel bort és vizet Theával.
*a komornyik engedelmesen meghajol és távozik, így a két kereskedő magára marad.*
- A teherhordó szekerem a mai napra a rendelkezésére áll, ahogy megbeszéltük. A kocsisom is elkíséri, ő hajtja majd. Markos legény, segítségére lehet az áru felpakolásában is.
*mondja, majd hozzáteszi.*
- Gondolkodom rajta, hogy a szekeret máskor is bérbe adom, amikor nekem nincs rá szükségem. Ha szüksége lenne ilyesmire, nyugodtan megkereshet.
- Nos, köszönöm!
*feleli, nem tudva pontosan, hogy a szerénytelen dicsérő jelző-e vagy sem. Végül úgy viselkedik, mint bármelyik vérbeli kalmár, aki nem biztos benne, hogy hogyan értse amit hall: úgy érti, ahogy a legjobb neki.*
- Családom lassan huszonöt éve lakja ezt a házat. Szerencsére meg tudtuk védeni azt, ami a miénk, a viszontagságosabb időkben is.
*hogy mégis hogyan voltak képesek rá? Egyszerűbb a válasz, mint sokan feltételeznék: a Morthimerek nem nemesek. Nem voltak azok akkor sem, aki a feldühödött tömeg úri vért követelt. Persze a csőcselékben akadtak jó páran, akik örömmel hagyták volna figyelmen kívül ezt az apróságot. De ellenük meg ott voltak a felbérelhető alvilági figurák, és a Morhimer ház nem fukarkodott akkortájt a védelem megvásárlásán. Valójában a kevesek egyikei, akiknek a vagyona nem vándorolt át valaki máshoz.
Rundengart kérését hallva a komornyikhoz fordul és utasítja:*
- Küldessen fel bort és vizet Theával.
*a komornyik engedelmesen meghajol és távozik, így a két kereskedő magára marad.*
- A teherhordó szekerem a mai napra a rendelkezésére áll, ahogy megbeszéltük. A kocsisom is elkíséri, ő hajtja majd. Markos legény, segítségére lehet az áru felpakolásában is.
*mondja, majd hozzáteszi.*
- Gondolkodom rajta, hogy a szekeret máskor is bérbe adom, amikor nekem nincs rá szükségem. Ha szüksége lenne ilyesmire, nyugodtan megkereshet.
1135. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-28 20:02:29
Üzenet elküldve: 2023-04-28 20:02:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Morthimer ház//
*Nincs meglepve, hogy nem a neves kereskedő köszönti. Az ilyen házaknak mindig van szolgálójuk, s még akkor is akad egy a ház körül, ha éppen csak, hogy megtehetik. Kötve hiszi persze, hogy ez a Morthimereknek bármikor is gondot okozott volna.*
-Á! *Ölt széles mosolyt, miközben a komornyik kezei közé nyomja a selyemkabátot.
Szuszogva tolja fel magát a lépcsősoron, miközben vadul átkozza ezeknek a fránya polgárnegyedi házaknak a tervezőit, legyenek azok bárki fiai vagy leányai. Sietve pillant csak egy-egy dísztárgyra. Lám, nem minden előkelő család vagyona lett oda a lázadás alatt. Talán elrejtették a csőcselék elől. Ő maga vitt menekülés közben, amit tudott, s tán még azt is ruhája zugaiba gyűrte, mi nem sajátja. Ki tudná már ebből a távlatból megmondani?! Meghúzta magát pár hatig a Szántóföldeken, Grunek cimborájánál. Talán életében nem döntött le annyi bort a torkán, mint azidő alatt.
Homlokát törölgeti egy hófehér kendővel, ahogy felérnek a lépcsősoron. Ugyan a verejtékét nem tudja véka alá gyűrni, de azért rendbe szedi magát, mielőtt Orthus elé járulna. Csak némán biccent a komornyik felé; ő készen áll.*
-Morthimer úr! *Színlel végtelen örömöt arcán, ahogy megpillantja vendéglátóját. Sebtiben törli meg kezeit nadrágjában, mielőtt közébük fogná Orthus jobbját.*
-Milyen szerénytelen hajlék, milyen szerénytelen! Valóságos kastély! *Pillant körbe, kellően eltúlozva és felmagasztalva az építményt.*
-Csak ezek a fránya lépcsők... Öreg korára tán majd fel kell ide cipeltetni uraságod, úgy elkopnak a térdei... *Megenged egy aprócska kacajt, mielőtt befészkelné magát a kényelmes ülőalkalmatosságba.*
-Ó hogyne, hogyne. Tudja, egész nap lótok-futok, könnyedén kiszárad az ember torka! Nem vagyunk mi orkok, hogy egész nap bírjuk a talpalást, nem igaz? *Pillant válla felett a komornyik felé megerősítésképp.
Míg az italra vár, van alkalma szétnézni a helyiségben. Igazi kánaán annak, aki szeret belefeledkezni az irományokba... Ami őt illeti, egy életre megutálta az ilyesmit a hivatalban töltött idő alatt.
Kivár. Étellel ugyan nem kínálták, de annyi baj legyen. Majd szerez valami elemózsiát a Piactéren. Megvárja, hogy Orthus oda vigye a beszélgetés fonalát, amerre óhajtja. Ő most a vendégeknek kijáró kényelembe helyezi magát, s megpróbálja kiélvezni, ami adatik.*
*Nincs meglepve, hogy nem a neves kereskedő köszönti. Az ilyen házaknak mindig van szolgálójuk, s még akkor is akad egy a ház körül, ha éppen csak, hogy megtehetik. Kötve hiszi persze, hogy ez a Morthimereknek bármikor is gondot okozott volna.*
-Á! *Ölt széles mosolyt, miközben a komornyik kezei közé nyomja a selyemkabátot.
Szuszogva tolja fel magát a lépcsősoron, miközben vadul átkozza ezeknek a fránya polgárnegyedi házaknak a tervezőit, legyenek azok bárki fiai vagy leányai. Sietve pillant csak egy-egy dísztárgyra. Lám, nem minden előkelő család vagyona lett oda a lázadás alatt. Talán elrejtették a csőcselék elől. Ő maga vitt menekülés közben, amit tudott, s tán még azt is ruhája zugaiba gyűrte, mi nem sajátja. Ki tudná már ebből a távlatból megmondani?! Meghúzta magát pár hatig a Szántóföldeken, Grunek cimborájánál. Talán életében nem döntött le annyi bort a torkán, mint azidő alatt.
Homlokát törölgeti egy hófehér kendővel, ahogy felérnek a lépcsősoron. Ugyan a verejtékét nem tudja véka alá gyűrni, de azért rendbe szedi magát, mielőtt Orthus elé járulna. Csak némán biccent a komornyik felé; ő készen áll.*
-Morthimer úr! *Színlel végtelen örömöt arcán, ahogy megpillantja vendéglátóját. Sebtiben törli meg kezeit nadrágjában, mielőtt közébük fogná Orthus jobbját.*
-Milyen szerénytelen hajlék, milyen szerénytelen! Valóságos kastély! *Pillant körbe, kellően eltúlozva és felmagasztalva az építményt.*
-Csak ezek a fránya lépcsők... Öreg korára tán majd fel kell ide cipeltetni uraságod, úgy elkopnak a térdei... *Megenged egy aprócska kacajt, mielőtt befészkelné magát a kényelmes ülőalkalmatosságba.*
-Ó hogyne, hogyne. Tudja, egész nap lótok-futok, könnyedén kiszárad az ember torka! Nem vagyunk mi orkok, hogy egész nap bírjuk a talpalást, nem igaz? *Pillant válla felett a komornyik felé megerősítésképp.
Míg az italra vár, van alkalma szétnézni a helyiségben. Igazi kánaán annak, aki szeret belefeledkezni az irományokba... Ami őt illeti, egy életre megutálta az ilyesmit a hivatalban töltött idő alatt.
Kivár. Étellel ugyan nem kínálták, de annyi baj legyen. Majd szerez valami elemózsiát a Piactéren. Megvárja, hogy Orthus oda vigye a beszélgetés fonalát, amerre óhajtja. Ő most a vendégeknek kijáró kényelembe helyezi magát, s megpróbálja kiélvezni, ami adatik.*
1134. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-28 18:26:43
Üzenet elküldve: 2023-04-28 18:26:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház//
*Igaz, a Morthimer ház előtt nincsen kerítés, mindössze öt lépcső vezet a duplaszárnyú ajtóhoz (ami ránézésre órákig is ellen tudna állni, ha a csőcselék új célpontot keresne magának a nemesség után), de a lépcső mentén kovácsoltvas kapaszkodó húzódik, amibe Rungengart ugyanolyan hatásosan megkapaszkodhatott. Főleg, ha a lépcsők megmászása a termete miatt gondot okozna neki.
Nem is kell sokáig várnia ahhoz, hogy kinyíljon az ajtó, és egy magas, sovány, méltóságteljes férfi köszöntse: a komornyik.*
- Ipsioni úr, köszöntöm a Morthimer házban! Uram tájékoztatott a várható érkezéséről, kérem, fáradjon beljebb!
*üdvözli, amolyan főnemesnek kijáró módon a vendéget, majd félreáll az ajtóból, hogy utat is engedjen neki. Ha Rundengart szeretne megszabadulni a kabátjától, azt most a komornyik gondjaira bízhatja, mielőtt továbbmennének.*
- Morthimer úr az emeleti dolgozószobában fogadja Önt. Kérem, kövessen!
*és azzal megindul, mutatni az utat. Ha Rundengart nem kedveli a lépcsőket, akkor ezért a házért nem lesz odáig: hosszú lépcsősor vezet az első emeletre, ahova ők tartanak, és van még egy ugyanilyen, még magasabbra. Ezen a környékeny sűrűbben építkeztek, így korán rájöttek már az építészek, hogy ha széltében-hosszában nem lehet terjeszkedni, akkor felfele kell.
Menet közben Rundengart megfigyelheti, hogy a házban sokféle értéktárgy fellelhető, de a legtöbb más nagyvárosok művészetét képviseli. Artheniori műtárgy meglepően kevés akad.
Az emeletre érve egy ajtó előtt megállnak, és a komornyik egy pillanatra megáll. Időt ad Rundengartnak, hogy kifújja magát, esetleg rendezze az öltözetét. Csak akkor kopogtat az ajtón, amikor a testes kalmár készen áll.
A kopogtatásra azonnal hallatszik a "szabad" válasz, hiszen Orthus tökéletesen tisztában van Rundengart megérkezésével, köszöntését ő is meghallotta.
A ház ura íróasztala mellett állva fogadja a vendéget. Amikor Rundengart belép, előrelép és kezet nyújt neki.*
- Ipsioni kalmár, örülök hogy viszontlátom!
*üdvözli részben azért, hogy elejét vegye annak, hogy komornyikja szertartásosan bejelentse a vendéget.
Miután köszöntötte, a szoba egyik sarkában lévő két fotelhez invitálja. A bőrfotelek között kis asztal, rajta két pohár, ital azonban nincs.*
- Kíván inni valami frissítőt, mielőtt a tárgyra térünk?
*kérdi, miközben leül az egyik fotelre. Ha Rundengart kér inni, a komornyik már indul is, hogy gondoskodjon a nedűről.
Orthus szobája inkább tűnik levéltárnak: minden falon polcok, minden polcon dossziék, tekercsek és könyvek. Nem szépirodalom, inkább feljegyzések. Aki egyszer átolvassa őket, az komoly lexikális tudásra tenne szert arról, hogyan alakultak a különböző termékek árai Artheniorban és más nagyvárosokban, nagyjából az elmúlt negyven-ötven évben.*
*Igaz, a Morthimer ház előtt nincsen kerítés, mindössze öt lépcső vezet a duplaszárnyú ajtóhoz (ami ránézésre órákig is ellen tudna állni, ha a csőcselék új célpontot keresne magának a nemesség után), de a lépcső mentén kovácsoltvas kapaszkodó húzódik, amibe Rungengart ugyanolyan hatásosan megkapaszkodhatott. Főleg, ha a lépcsők megmászása a termete miatt gondot okozna neki.
Nem is kell sokáig várnia ahhoz, hogy kinyíljon az ajtó, és egy magas, sovány, méltóságteljes férfi köszöntse: a komornyik.*
- Ipsioni úr, köszöntöm a Morthimer házban! Uram tájékoztatott a várható érkezéséről, kérem, fáradjon beljebb!
*üdvözli, amolyan főnemesnek kijáró módon a vendéget, majd félreáll az ajtóból, hogy utat is engedjen neki. Ha Rundengart szeretne megszabadulni a kabátjától, azt most a komornyik gondjaira bízhatja, mielőtt továbbmennének.*
- Morthimer úr az emeleti dolgozószobában fogadja Önt. Kérem, kövessen!
*és azzal megindul, mutatni az utat. Ha Rundengart nem kedveli a lépcsőket, akkor ezért a házért nem lesz odáig: hosszú lépcsősor vezet az első emeletre, ahova ők tartanak, és van még egy ugyanilyen, még magasabbra. Ezen a környékeny sűrűbben építkeztek, így korán rájöttek már az építészek, hogy ha széltében-hosszában nem lehet terjeszkedni, akkor felfele kell.
Menet közben Rundengart megfigyelheti, hogy a házban sokféle értéktárgy fellelhető, de a legtöbb más nagyvárosok művészetét képviseli. Artheniori műtárgy meglepően kevés akad.
Az emeletre érve egy ajtó előtt megállnak, és a komornyik egy pillanatra megáll. Időt ad Rundengartnak, hogy kifújja magát, esetleg rendezze az öltözetét. Csak akkor kopogtat az ajtón, amikor a testes kalmár készen áll.
A kopogtatásra azonnal hallatszik a "szabad" válasz, hiszen Orthus tökéletesen tisztában van Rundengart megérkezésével, köszöntését ő is meghallotta.
A ház ura íróasztala mellett állva fogadja a vendéget. Amikor Rundengart belép, előrelép és kezet nyújt neki.*
- Ipsioni kalmár, örülök hogy viszontlátom!
*üdvözli részben azért, hogy elejét vegye annak, hogy komornyikja szertartásosan bejelentse a vendéget.
Miután köszöntötte, a szoba egyik sarkában lévő két fotelhez invitálja. A bőrfotelek között kis asztal, rajta két pohár, ital azonban nincs.*
- Kíván inni valami frissítőt, mielőtt a tárgyra térünk?
*kérdi, miközben leül az egyik fotelre. Ha Rundengart kér inni, a komornyik már indul is, hogy gondoskodjon a nedűről.
Orthus szobája inkább tűnik levéltárnak: minden falon polcok, minden polcon dossziék, tekercsek és könyvek. Nem szépirodalom, inkább feljegyzések. Aki egyszer átolvassa őket, az komoly lexikális tudásra tenne szert arról, hogyan alakultak a különböző termékek árai Artheniorban és más nagyvárosokban, nagyjából az elmúlt negyven-ötven évben.*
1133. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-28 01:02:03
Üzenet elküldve: 2023-04-28 01:02:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Morthimer ház//
*Most, hogy megkötötte a nap üzletét azzal a szamárral, már meg is van a betevője az elkövetkező hetekre. Igaz, arany még nem ütötte markát és a patást sem szerezte meg, de a kézfogás számára szent. Már ha üzletről van szó. Kötve hiszi, hogy a hosszúfülű rászedné. Bármennyire is megveti a fajtáját, egy dolgot azért megtanult róluk; ritkán hazudnak.
"Hamar" nyurga hátasára kapaszkodik, hogy a Morthimerek hajléka felé vegye az irányt. Ismeri a járást. Arthenior az ő terepe, kapásból útba tudna igazítani bárkit, aki egy kicsit is neves kúriát keres a városban.
a leszálláshoz már igénybe veszi a kerítést is. Meg kell kapaszkodnia valamiben, ha le óhajt szállni a nyeregből, tekintve súlyos méreteit, azt is leginkább széltében.
Végül csak megállapodik a kapu előtt, hogy igénybe véve a Piactéren gyakorlott tüdejét elkurjantsa magát.*
-Rundengart Ipsioni, szolgálatukra! Ha nem is kosztért és kvártélyért érkezett, de mindkettőt tisztelettel fogadja! *Mert hát azért éhes. Senki sem várhatja, hogy étlen-szomjan ekkora utat járjon be! Kivár egy picit, hátha megpillant valakit. Közben hátrasimítja maradék haját kobakján, hogy jól fésültnek tűnjön. Ilyen háznál illik.*
*Most, hogy megkötötte a nap üzletét azzal a szamárral, már meg is van a betevője az elkövetkező hetekre. Igaz, arany még nem ütötte markát és a patást sem szerezte meg, de a kézfogás számára szent. Már ha üzletről van szó. Kötve hiszi, hogy a hosszúfülű rászedné. Bármennyire is megveti a fajtáját, egy dolgot azért megtanult róluk; ritkán hazudnak.
"Hamar" nyurga hátasára kapaszkodik, hogy a Morthimerek hajléka felé vegye az irányt. Ismeri a járást. Arthenior az ő terepe, kapásból útba tudna igazítani bárkit, aki egy kicsit is neves kúriát keres a városban.
a leszálláshoz már igénybe veszi a kerítést is. Meg kell kapaszkodnia valamiben, ha le óhajt szállni a nyeregből, tekintve súlyos méreteit, azt is leginkább széltében.
Végül csak megállapodik a kapu előtt, hogy igénybe véve a Piactéren gyakorlott tüdejét elkurjantsa magát.*
-Rundengart Ipsioni, szolgálatukra! Ha nem is kosztért és kvártélyért érkezett, de mindkettőt tisztelettel fogadja! *Mert hát azért éhes. Senki sem várhatja, hogy étlen-szomjan ekkora utat járjon be! Kivár egy picit, hátha megpillant valakit. Közben hátrasimítja maradék haját kobakján, hogy jól fésültnek tűnjön. Ilyen háznál illik.*
1132. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-26 19:04:08
Üzenet elküldve: 2023-04-26 19:04:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház//
//Szolganép//
*Ajtaján kisvártatva illedelmes kopogás hallatszik, majd miután engedélyt ad rá, nyílik az ajtó, és belép rajta újdonsült komornyikja, Urien Polther.
Tájékoztatja Orthust arról, hogy a cselédség elfoglalta a szálláshelyét és mindenki dologhoz látott.*
- Nagyon helyes. Ahogy megbeszéltük, magára bízom a szolgák munkabérének fizetését. A láda ott található. Egyik kulcsa nálam van. A másikat tartsa magánál!
*adja utasításba, azzal át is adja a kulcsot Uriennek, aki először is a ládához sétál, és felnyitja azt. Láthatóan valami nem helyénvalót észlel, mert egy pillanatra magasba szökik a szemöldöke, mielőtt rendezné az arcvonásait.*
- Khm, uram...
*mondja zavartan, Orthus felé fordulva. Most Orthuson a homlokráncolás sora, ahogy odalép a komornyik mellé, hogy megtudja, mi a gond. Ő is rögtön rájön, amint bepillant a ládába: ez egyértelműen kevés pénz. Ritka, hogy Orthus elszámolja magát, vagy ne tanúsítson kellő figyelmet, amikor pénzügyeket intéz, de most megtörtént. Ránézésre ez csak a negyede a teljes szükséges összegnek.*
- Ó.
*feleli egyszerűen, ezzel jelezve, hogy ő is látja a problémát. Először is gondosan megszámolja azt a pénzt, ami már ott van. 50 arany, ahogy gondolta is. Akkor most itt az ideje kipótolni. Három erszényt vesz elő egy olyan széfből, amihez már csak őneki van kulcsa, és elkezdi beleszámolni a hiányzó összeget. Kisvártatva további 150 arany kerül a ládába (Mesélő (Atlasz)), és így már csakugyan hiánytalan az összeg.
Mindez Urien szeme láttára történik, így most már a komornyik is nyugodt az összeg felől, amit egy alázatos főhajtással jelez, majd gondosan visszazárja a ládát.
Orthus ezután a dolgára küldi.*
//Szolganép//
*Ajtaján kisvártatva illedelmes kopogás hallatszik, majd miután engedélyt ad rá, nyílik az ajtó, és belép rajta újdonsült komornyikja, Urien Polther.
Tájékoztatja Orthust arról, hogy a cselédség elfoglalta a szálláshelyét és mindenki dologhoz látott.*
- Nagyon helyes. Ahogy megbeszéltük, magára bízom a szolgák munkabérének fizetését. A láda ott található. Egyik kulcsa nálam van. A másikat tartsa magánál!
*adja utasításba, azzal át is adja a kulcsot Uriennek, aki először is a ládához sétál, és felnyitja azt. Láthatóan valami nem helyénvalót észlel, mert egy pillanatra magasba szökik a szemöldöke, mielőtt rendezné az arcvonásait.*
- Khm, uram...
*mondja zavartan, Orthus felé fordulva. Most Orthuson a homlokráncolás sora, ahogy odalép a komornyik mellé, hogy megtudja, mi a gond. Ő is rögtön rájön, amint bepillant a ládába: ez egyértelműen kevés pénz. Ritka, hogy Orthus elszámolja magát, vagy ne tanúsítson kellő figyelmet, amikor pénzügyeket intéz, de most megtörtént. Ránézésre ez csak a negyede a teljes szükséges összegnek.*
- Ó.
*feleli egyszerűen, ezzel jelezve, hogy ő is látja a problémát. Először is gondosan megszámolja azt a pénzt, ami már ott van. 50 arany, ahogy gondolta is. Akkor most itt az ideje kipótolni. Három erszényt vesz elő egy olyan széfből, amihez már csak őneki van kulcsa, és elkezdi beleszámolni a hiányzó összeget. Kisvártatva további 150 arany kerül a ládába (Mesélő (Atlasz)), és így már csakugyan hiánytalan az összeg.
Mindez Urien szeme láttára történik, így most már a komornyik is nyugodt az összeg felől, amit egy alázatos főhajtással jelez, majd gondosan visszazárja a ládát.
Orthus ezután a dolgára küldi.*
1131. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-25 21:51:28
Üzenet elküldve: 2023-04-25 21:51:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház//
//Szolganép//
*Miután Orthust a jelek szerint most már valóban a városhoz kötik a teendői, elkerülhetetlenné vált, hogy a Morthimerek otthonába újfent illő cselédséget fogadjon.
Szolgája, Theanlyei nem megfelelő arra, hogy egyszemélyben legyen a szakácsnője, takarítónője, lakája, és ráadásnak az ágyasa is. S ráadásul ránézésre minden vendég csak a legutolsó feladatkört feltételezi róla, holott Orthus nem kívánja, hogy efféle pletykák rontsák a hírnevét.
Ideje hát, hogy olyan szolganépet kerítsen a házába, amely megjelenésében, viselkedésében és képzettségben is sokkal alkalmasabb a háztáji munkák ellátására.
Egy valamirevaló, módosabb polgári ház szolganépének legfontosabb tagja a komornyik. Egy olyan férfi, akinek viselkedése kifogástalan, megjelenése eleganciát sugall, akiben megvan a kellő alázat a szolgálatra és a megfelelő vezetői képesség a cselédnép irányítására. Olyasvalaki, akire Orthus távollétében rábízhatja a házat.
Első gondolata az volt, hogy azt a komornyikot kéri fel a szolgálatra, aki egykor szülei alkalmazásában már évtizedekig betöltötte ezt a szerepet. Azonban az illető már túl öreg, se az erőnléte, se a szellemi frissessége nincs már meg egy ilyen fontos pozíció betöltéséhez. Orthus tehát hagyta, hadd élje élete hátralévő részét abból a tisztes apanázsból, amit elküldésekor szolgálataiért kapott.
A keresgélés hosszú ideig tartott, mire végül megtalálta a megfelelő személyt:
Urien Polther - közel 180 centi magas, egyenes tartású, mondhatni karótnyelt, sovány ember. Haja őszfehér, és jócskán kopaszodik, habár még nem töltötte be az ötvenedik életévét. Több évtizedes szolgálattal a háta mögött kiváló választás a ház második emberének szerepére. A modora is kifogástalan, és van valami ridegség a viselkedésében, amit Orthus hasznosnak talál egy komornyik esetében. Tudnia kell erős kézzel fogni a cselédséget.
És ami a többieket illeti, ott van mindjárt a szakácsnő:
Marada Kethrapur - negyvenes évei elején járó fél-elf, özvegyasszony, aki szintén sok évet szolgált korábban, még nemesi házakban is (amíg még volt nemesség Artheniorban). Az elmúlt években megpróbált egy kis vendéglőt működtetni, de nem tudott megbirkózni azzal, hogy az összes feladatot egyedül lássa el és minden felelősség az övé legyen. Most ismét más konyhájában szolgál, de ezt egyfajta megkönnyebbülésként fogadja el. Viszont előnyére válik, hogy remekül ért a készletek felügyeletéhez és pótlásához. Jó kézben lesz nála a konyha és az éléskamra is.
Persze elengedhetetlen egy képzett és fiatalságából fakadóan munkabíró cselédlány sem, akire rá lehet bízni a takarítást, felszolgálást, cipekedést. Erre a feladatra is megtalálta a megfelelő személyt.
Theparda Minorea - mindössze huszonkét esztendős emberlány, sovány és félénk természet, fakószőke hajjal. Nem nevezhető kimondottan csinosnak és nincs meg benne Thea csábító természete sem. Róla aztán senki nem feltételezné, hogy az urát az ágyban is szolgálná, és Orthusnak ez így pont megfelel. Igaz, nem túlzottan tapasztalt a szolgálatban, de majd kitanulja a szakmát a komornyik felügyelete mellett.
Végül, de nem utolsó sorban, Orthusnak szüksége volt egy jó erőben lévő férfira, aki kocsisként és istállófiúként is megállja a helyét, és dologra fogható a ház körül is.
Japher Campa - egykori wegtoreni rabszolga, később karavánkísérő, harminchat esztendős, nyugodt természetű alak, de ránézésre ha nem is marcona, legalább jó erőben lévő. Amolyan magának való fickó, akihez ha nem szólnak, csak ül és bámul maga elé. De amikor szólnak neki, akkor teszi, amit kell: rakodik, szekeret hajt, cipekedik. Pont, amire Orthusnak szüksége van. Főleg, mert azt akarja, hogy amikor bérbe adja a teherhordó szekerét, Japher legyen a kocsis. Így legalább lesz egy saját embere is, aki beszámol majd neki mindenről, amit a szekérrel műveltek bérbeadást követően.
Miután gondosan összeválogatta ezt a cselédséget, rögtön rá is bízta Urienre, a komornyikra, hogy gondoskodjon az elhelyezésükről és munkára fogásukról, neki már csak két feladata maradt: újragondolni Thea szerepét és feladatát a háznál, illetve gondoskodni arról, hogy a szolganépnek biztos legyen pénz a fizetésére a következő időszakban.
Az előbbi feladatot későbbre halasztja, marad az utóbbi: elkülönít 50 aranyat, amit gondosan félretesz egy zárható ládába (Mesélő (Atlasz)), hogy ő, vagy a komornyik ebből az összegből mindig meg tudja fizetni a szolgálókat.
Mikor mindezzel végzett, elégedetten hátradől, mert egy régóta halogatott és bonyolult feladatot sikerül letudnia. Mellegleg meglepődve tapasztalja, hogy örül annak, hogy többen élnek immáron a házban, még ha csak szolganép is. A nagy polgári lakban kifejezetten nyomasztó volt egyedül élni, csak Theával kettecskén pedig szokatlan és nem helyénvaló.
Addig is, amíg eljön az idő, hogy Orthus - egy megfelelő érdekházassággal - asszonyt hozzon a házhoz, majd pedig utódokat nemzzen, legalább a szolgák sürgölődése visz némi életet a hatalmas házba.*
//Szolganép//
*Miután Orthust a jelek szerint most már valóban a városhoz kötik a teendői, elkerülhetetlenné vált, hogy a Morthimerek otthonába újfent illő cselédséget fogadjon.
Szolgája, Theanlyei nem megfelelő arra, hogy egyszemélyben legyen a szakácsnője, takarítónője, lakája, és ráadásnak az ágyasa is. S ráadásul ránézésre minden vendég csak a legutolsó feladatkört feltételezi róla, holott Orthus nem kívánja, hogy efféle pletykák rontsák a hírnevét.
Ideje hát, hogy olyan szolganépet kerítsen a házába, amely megjelenésében, viselkedésében és képzettségben is sokkal alkalmasabb a háztáji munkák ellátására.
Egy valamirevaló, módosabb polgári ház szolganépének legfontosabb tagja a komornyik. Egy olyan férfi, akinek viselkedése kifogástalan, megjelenése eleganciát sugall, akiben megvan a kellő alázat a szolgálatra és a megfelelő vezetői képesség a cselédnép irányítására. Olyasvalaki, akire Orthus távollétében rábízhatja a házat.
Első gondolata az volt, hogy azt a komornyikot kéri fel a szolgálatra, aki egykor szülei alkalmazásában már évtizedekig betöltötte ezt a szerepet. Azonban az illető már túl öreg, se az erőnléte, se a szellemi frissessége nincs már meg egy ilyen fontos pozíció betöltéséhez. Orthus tehát hagyta, hadd élje élete hátralévő részét abból a tisztes apanázsból, amit elküldésekor szolgálataiért kapott.
A keresgélés hosszú ideig tartott, mire végül megtalálta a megfelelő személyt:
Urien Polther - közel 180 centi magas, egyenes tartású, mondhatni karótnyelt, sovány ember. Haja őszfehér, és jócskán kopaszodik, habár még nem töltötte be az ötvenedik életévét. Több évtizedes szolgálattal a háta mögött kiváló választás a ház második emberének szerepére. A modora is kifogástalan, és van valami ridegség a viselkedésében, amit Orthus hasznosnak talál egy komornyik esetében. Tudnia kell erős kézzel fogni a cselédséget.
És ami a többieket illeti, ott van mindjárt a szakácsnő:
Marada Kethrapur - negyvenes évei elején járó fél-elf, özvegyasszony, aki szintén sok évet szolgált korábban, még nemesi házakban is (amíg még volt nemesség Artheniorban). Az elmúlt években megpróbált egy kis vendéglőt működtetni, de nem tudott megbirkózni azzal, hogy az összes feladatot egyedül lássa el és minden felelősség az övé legyen. Most ismét más konyhájában szolgál, de ezt egyfajta megkönnyebbülésként fogadja el. Viszont előnyére válik, hogy remekül ért a készletek felügyeletéhez és pótlásához. Jó kézben lesz nála a konyha és az éléskamra is.
Persze elengedhetetlen egy képzett és fiatalságából fakadóan munkabíró cselédlány sem, akire rá lehet bízni a takarítást, felszolgálást, cipekedést. Erre a feladatra is megtalálta a megfelelő személyt.
Theparda Minorea - mindössze huszonkét esztendős emberlány, sovány és félénk természet, fakószőke hajjal. Nem nevezhető kimondottan csinosnak és nincs meg benne Thea csábító természete sem. Róla aztán senki nem feltételezné, hogy az urát az ágyban is szolgálná, és Orthusnak ez így pont megfelel. Igaz, nem túlzottan tapasztalt a szolgálatban, de majd kitanulja a szakmát a komornyik felügyelete mellett.
Végül, de nem utolsó sorban, Orthusnak szüksége volt egy jó erőben lévő férfira, aki kocsisként és istállófiúként is megállja a helyét, és dologra fogható a ház körül is.
Japher Campa - egykori wegtoreni rabszolga, később karavánkísérő, harminchat esztendős, nyugodt természetű alak, de ránézésre ha nem is marcona, legalább jó erőben lévő. Amolyan magának való fickó, akihez ha nem szólnak, csak ül és bámul maga elé. De amikor szólnak neki, akkor teszi, amit kell: rakodik, szekeret hajt, cipekedik. Pont, amire Orthusnak szüksége van. Főleg, mert azt akarja, hogy amikor bérbe adja a teherhordó szekerét, Japher legyen a kocsis. Így legalább lesz egy saját embere is, aki beszámol majd neki mindenről, amit a szekérrel műveltek bérbeadást követően.
Miután gondosan összeválogatta ezt a cselédséget, rögtön rá is bízta Urienre, a komornyikra, hogy gondoskodjon az elhelyezésükről és munkára fogásukról, neki már csak két feladata maradt: újragondolni Thea szerepét és feladatát a háznál, illetve gondoskodni arról, hogy a szolganépnek biztos legyen pénz a fizetésére a következő időszakban.
Az előbbi feladatot későbbre halasztja, marad az utóbbi: elkülönít 50 aranyat, amit gondosan félretesz egy zárható ládába (Mesélő (Atlasz)), hogy ő, vagy a komornyik ebből az összegből mindig meg tudja fizetni a szolgálókat
.Mikor mindezzel végzett, elégedetten hátradől, mert egy régóta halogatott és bonyolult feladatot sikerül letudnia. Mellegleg meglepődve tapasztalja, hogy örül annak, hogy többen élnek immáron a házban, még ha csak szolganép is. A nagy polgári lakban kifejezetten nyomasztó volt egyedül élni, csak Theával kettecskén pedig szokatlan és nem helyénvaló.
Addig is, amíg eljön az idő, hogy Orthus - egy megfelelő érdekházassággal - asszonyt hozzon a házhoz, majd pedig utódokat nemzzen, legalább a szolgák sürgölődése visz némi életet a hatalmas házba.*
1130. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-11 20:10:36
Üzenet elküldve: 2023-04-11 20:10:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház//
//Egy szövetség reményében//
*Egy bólintással bocsátja útjára a szolgálóját, hogy figyelmét onnantól már teljes mértékben a vendégnek szentelje.*
- Igen, nagyjából tíz éve lehetett.
*helyesel, holott amint Landaír megüzente, hogy találkozni kíván vele, első dolga volt megkeresni feljegyzéseit azokról az időkről. A Morthimerek egyik jellegzetes szokása minden fontosabb dolgot naplózni, erről tanúskodik a beszélgető feleket körbevevő számtalan tekercs és naplófüzet is.*
- Öröm hallani, hogy továbbra is a nyugalom és a rend uralkodik Lichanech földjét, tovább gyarapítva annak gazdagságát, kultúráját és dicsőségét.
*feleli, majd amikor Landaír Arthenior felől érdeklődik, kicsit elkomorodik a tekintete.*
- Azt kell mondjam, mifelénk sajnos nem ez a helyzet, bár most stabil rend van. De pár éve a társadalmi feszültségek olyan végtelen erőszakossággal csúcsosodtak ki, amilyenről hosszú történelmünkben is csak ritkán hallani. A nemességet gyakorlatilag felszámolták, tagjait lemészárolták, vagy nincstelenként száműzték. A hatalmas vagyonok javarészt a fosztogató csőcselék martalékává váltak, vagy annak a hatalmas szakadéknak a mélyén fekszenek, ami örök sebhelyként csúfítja el hajdan szép városomat.
*feleli, talán kissé drámaian, de attól még pontosan.*
- Ezt követően jött a szükségszerű újrarendeződés, és természetesen most is vannak gazdagok és szegények éppúgy, mint előtte. De hát ez a világ rendje. Csak a mi gazdagjaink már nem viselnek nemesi rangot. A Morthimer ház szerencsésen átvészelte azokat az időket, de az események komoly csapást mértek atyámra. Úgy hiszem, bár szép kort megélt, még mindig közöttünk lehetne és irányítani tudná házunkat, ha nem kellett volna átélnie azokat a borzalmas időket.
*mondja. Ezt nagyon másképpen látták az apjával. Az idősebb Morthimer családfő egész életét arra tette fel, hogy közrangú családját nemesi rangra emelje. Így a nemesség eltörlésével gyakorlatilag megfosztották életcéljától. Egy hosszú küzdelmes élet után nem talált már erőt magában ahhoz, hogy új célt válasszon.
Orthus ezzel szemben lehetőséget látott arra, hogy magasabbra emelkedjenek, mint amit valaha is reméltek, igaz, nemesi cím nélkül. Hiszen egy olyan társadalomban, ahol a kiválóságba nem beleszületnek, hanem elnyerik azt, a Morthimer félék bármit megszerezhetnek.*
- Most egyfajta nyugalom van a városon. Van irányítás, van városőrség, a kereskedelem virágzik. Sok a lehetőség, ha nyitott szemmel járunk.
*teszi hozzá, csak hogy elvegye a korábbi szavak komorságát.*
//Egy szövetség reményében//
*Egy bólintással bocsátja útjára a szolgálóját, hogy figyelmét onnantól már teljes mértékben a vendégnek szentelje.*
- Igen, nagyjából tíz éve lehetett.
*helyesel, holott amint Landaír megüzente, hogy találkozni kíván vele, első dolga volt megkeresni feljegyzéseit azokról az időkről. A Morthimerek egyik jellegzetes szokása minden fontosabb dolgot naplózni, erről tanúskodik a beszélgető feleket körbevevő számtalan tekercs és naplófüzet is.*
- Öröm hallani, hogy továbbra is a nyugalom és a rend uralkodik Lichanech földjét, tovább gyarapítva annak gazdagságát, kultúráját és dicsőségét.
*feleli, majd amikor Landaír Arthenior felől érdeklődik, kicsit elkomorodik a tekintete.*
- Azt kell mondjam, mifelénk sajnos nem ez a helyzet, bár most stabil rend van. De pár éve a társadalmi feszültségek olyan végtelen erőszakossággal csúcsosodtak ki, amilyenről hosszú történelmünkben is csak ritkán hallani. A nemességet gyakorlatilag felszámolták, tagjait lemészárolták, vagy nincstelenként száműzték. A hatalmas vagyonok javarészt a fosztogató csőcselék martalékává váltak, vagy annak a hatalmas szakadéknak a mélyén fekszenek, ami örök sebhelyként csúfítja el hajdan szép városomat.
*feleli, talán kissé drámaian, de attól még pontosan.*
- Ezt követően jött a szükségszerű újrarendeződés, és természetesen most is vannak gazdagok és szegények éppúgy, mint előtte. De hát ez a világ rendje. Csak a mi gazdagjaink már nem viselnek nemesi rangot. A Morthimer ház szerencsésen átvészelte azokat az időket, de az események komoly csapást mértek atyámra. Úgy hiszem, bár szép kort megélt, még mindig közöttünk lehetne és irányítani tudná házunkat, ha nem kellett volna átélnie azokat a borzalmas időket.
*mondja. Ezt nagyon másképpen látták az apjával. Az idősebb Morthimer családfő egész életét arra tette fel, hogy közrangú családját nemesi rangra emelje. Így a nemesség eltörlésével gyakorlatilag megfosztották életcéljától. Egy hosszú küzdelmes élet után nem talált már erőt magában ahhoz, hogy új célt válasszon.
Orthus ezzel szemben lehetőséget látott arra, hogy magasabbra emelkedjenek, mint amit valaha is reméltek, igaz, nemesi cím nélkül. Hiszen egy olyan társadalomban, ahol a kiválóságba nem beleszületnek, hanem elnyerik azt, a Morthimer félék bármit megszerezhetnek.*
- Most egyfajta nyugalom van a városon. Van irányítás, van városőrség, a kereskedelem virágzik. Sok a lehetőség, ha nyitott szemmel járunk.
*teszi hozzá, csak hogy elvegye a korábbi szavak komorságát.*
1129. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-11 11:56:59
Üzenet elküldve: 2023-04-11 11:56:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Morthimer ház//
//Egy szövetség reményében//
//Thea el//
*Landaír urat csendben kíséri fel a szobába. A bebocsájtást is hamar megkapják, így az ajtóban már előre engedi a vendéget. Onnantól pedig már csak annyi dolga marad, hogy megvárja van e szükség még rá. Ital esetleg pár falat szükséges e a számukra. Mivel hátul ácsorog, így nem feltűnő, ahogy barna szemeit a fiatal küllemű férfin legelteti. Tekintetét csakis akkor kapja el, mikor a figyelem egy pillanatra ismét rá terelődik. Megereszt egy bájos mosolyt mind gazdája, mind pedig a vendég felé, majd végszóként mélyen meghajol. Hisz egyelőre nincs tovább szükség rá. Ahogy kiegyenesedik kissé ura felé fordul.*
- Ha meggondolnák magukat szóljanak és azonnal érkezem.
*Egy újabb, már rövidebb meghajlás után fordul sarkon, hogy maga mögött hagyja a társalgó férfiakat. Innentől pedig indul is a maradék dolgát elvégezni.*
//Egy szövetség reményében//
//Thea el//
*Landaír urat csendben kíséri fel a szobába. A bebocsájtást is hamar megkapják, így az ajtóban már előre engedi a vendéget. Onnantól pedig már csak annyi dolga marad, hogy megvárja van e szükség még rá. Ital esetleg pár falat szükséges e a számukra. Mivel hátul ácsorog, így nem feltűnő, ahogy barna szemeit a fiatal küllemű férfin legelteti. Tekintetét csakis akkor kapja el, mikor a figyelem egy pillanatra ismét rá terelődik. Megereszt egy bájos mosolyt mind gazdája, mind pedig a vendég felé, majd végszóként mélyen meghajol. Hisz egyelőre nincs tovább szükség rá. Ahogy kiegyenesedik kissé ura felé fordul.*
- Ha meggondolnák magukat szóljanak és azonnal érkezem.
*Egy újabb, már rövidebb meghajlás után fordul sarkon, hogy maga mögött hagyja a társalgó férfiakat. Innentől pedig indul is a maradék dolgát elvégezni.*
1128. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-04 09:19:29
Üzenet elküldve: 2023-04-04 09:19:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház//
//Egy szövetség reményében//
* A nő szavaira bólint és elmosolyodik. *
- Mi sem természetesebb. Társaim egyébként is kint terveztek várakozni.
* Kísérőivel megszokott koreográfia ez, hogy míg ügyeit intézi, strázsaként várakoznak az épület előtt. Belép a házba, majd követve a ringó csípőjű szolgálót, gyors pillantást vet a berendezésre és a különböző műalkotásokra. Értékes holmikról van szó, Lanawin összes tájáról. *
~ A ház ura szemlátomást felettébb értékeli a megszokottól eltérő kincseket. Gondolom a leány is egy beszerzőkörút eredménye. ~
* Végighaladnak az üres házon, csendes léptekkel, majd belép a dolgozószobába. Enyhe meghajlással és szívélyes mosollyal fogadja az üdvözlést. *
- Köszönöm Orthus, hogy fogad az otthonában.
* Legutolsó találkozásuk óta mintha több szarkaláb lenne a szeme körül, az évek nem hagyták nyom nélkül a kereskedőt. *
- Mikor is találkoztunk utoljára?
* Elgondolkozva megkocogtatja alját egy ujjával. *
- Talán tíz esztendeje... Lihanechben, de hogy pontosan hol... az sajnos már nem rémlik, elnézését kérem.
* Az évek, sőt, évtizedek jönnek-mennek Landaír számára. Pedig a maga 95 évével még középkorúnak sem számít a népe mércéje szerint. Nesztelenül és kecsesen leereszkedik a felkínált ülőhelyre. *
- Köszönöm, de nem szükséges.
* Legyint és rámosolyog a szolgálóleányra. Átfut rajta a gondolat, vajon a furfangos kereskedő a nő bájos vonásait még miféle szolgáltatásokban veszi igénybe? Semleges arccal visszafordul Morthimer felé. *
- Otthonom csendes és virágzó, szövetségeseink száma egyre nő. Nyugalmas éveknek nézünk elébe. A családom is jól van, az alapítók büszkesége nem merült feledésbe.
* Először mindig az udvarias körmondatok, amelyet az elfek oly nagyra becsülnek. *
- És mi hírek e városból? Áthaladtamban sikerült megcsodálnom pár szép részét a Levegő Városának. Viszont nem kerülte el a figyelmem, hogy némi változás történt a negyedek elrendezésében. Hallottam egy sajnálatos incidensről az elmúlt évekből, amit valamiféle felkelés címén emlegetnek. Remélem nem érintett közvetlenül és nem ért kár.
* Hangjába ügyesen csempész némi minimális aggodalmat, miközben egy láthatatlan szöszt seper le a ruhaujjáról. *
- Szívesen látunk az otthonunkban, ha utad arra vezetne.
//Egy szövetség reményében//
* A nő szavaira bólint és elmosolyodik. *
- Mi sem természetesebb. Társaim egyébként is kint terveztek várakozni.
* Kísérőivel megszokott koreográfia ez, hogy míg ügyeit intézi, strázsaként várakoznak az épület előtt. Belép a házba, majd követve a ringó csípőjű szolgálót, gyors pillantást vet a berendezésre és a különböző műalkotásokra. Értékes holmikról van szó, Lanawin összes tájáról. *
~ A ház ura szemlátomást felettébb értékeli a megszokottól eltérő kincseket. Gondolom a leány is egy beszerzőkörút eredménye. ~
* Végighaladnak az üres házon, csendes léptekkel, majd belép a dolgozószobába. Enyhe meghajlással és szívélyes mosollyal fogadja az üdvözlést. *
- Köszönöm Orthus, hogy fogad az otthonában.
* Legutolsó találkozásuk óta mintha több szarkaláb lenne a szeme körül, az évek nem hagyták nyom nélkül a kereskedőt. *
- Mikor is találkoztunk utoljára?
* Elgondolkozva megkocogtatja alját egy ujjával. *
- Talán tíz esztendeje... Lihanechben, de hogy pontosan hol... az sajnos már nem rémlik, elnézését kérem.
* Az évek, sőt, évtizedek jönnek-mennek Landaír számára. Pedig a maga 95 évével még középkorúnak sem számít a népe mércéje szerint. Nesztelenül és kecsesen leereszkedik a felkínált ülőhelyre. *
- Köszönöm, de nem szükséges.
* Legyint és rámosolyog a szolgálóleányra. Átfut rajta a gondolat, vajon a furfangos kereskedő a nő bájos vonásait még miféle szolgáltatásokban veszi igénybe? Semleges arccal visszafordul Morthimer felé. *
- Otthonom csendes és virágzó, szövetségeseink száma egyre nő. Nyugalmas éveknek nézünk elébe. A családom is jól van, az alapítók büszkesége nem merült feledésbe.
* Először mindig az udvarias körmondatok, amelyet az elfek oly nagyra becsülnek. *
- És mi hírek e városból? Áthaladtamban sikerült megcsodálnom pár szép részét a Levegő Városának. Viszont nem kerülte el a figyelmem, hogy némi változás történt a negyedek elrendezésében. Hallottam egy sajnálatos incidensről az elmúlt évekből, amit valamiféle felkelés címén emlegetnek. Remélem nem érintett közvetlenül és nem ért kár.
* Hangjába ügyesen csempész némi minimális aggodalmat, miközben egy láthatatlan szöszt seper le a ruhaujjáról. *
- Szívesen látunk az otthonunkban, ha utad arra vezetne.
1127. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-03 17:16:15
Üzenet elküldve: 2023-04-03 17:16:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház//
//Egy szövetség reményében//
*Thea nyomában Landaír útja egy elegáns polgár házon vezet keresztül, mely méretében elmarad ugyan egy kúriától (igaz, a kisebb alapterületet több emelettel ellensúlyozza, ahogy a belvárosi épületek általában), de bútorai, és a falon lógó drapériák és festmények kétségkívül jómódról tanúskodnak. Azt is megfigyelheti az elf, hogy számtalan vagyontárgy nem artheniori, hanem inkább wegtoreni, nem ritkán lichanechi, vagy más földekről származik. Egzotikusak, akár az előtte sétáló szolgáló.
Orthus már azelőtt hallja a közeledő lépteket, hogy meghallaná a kopogtatást. Nem csoda, a ház üres és csöndes.
Thea bejelenti a vendéget, Orthus pedig felkel ültéből, és asztalát megkerülve lép Landaír fogadására.*
- Al'Laenaran úr, megtiszteltetés, hogy a házamban fogadhatom. Remélem, könnyen idetalált!
*mondja. Az elf külseje vélhetően keveset változott az évek folyamán, ám Orthusra pár év esetleg évtized távlatából másképpen emlékezhet: a negyvenes éveiben járó emberen jócskán meglátszik a kor, és alkatra is testesebb lett. Hiába, másképpen hat rájuk az idő, és Orthus már nem a kiteljesedés, hanem az elenyészés szakaszában van - még ha remélhetőleg csak az elején is.*
- Kérem, foglaljon helyet!
*mutat oldalra, ahol egy kisebb asztal mellett két elegáns bőrfotel található. Orthus nem az íróasztala mögül kíván egyeztetni a vendégével, ennél közvetlenebb és "egyenrangúbb" hangnemet szeretne.*
- Kíván esetleg valamilyen frissítőt?
*kérdi, és tekintete egy pillanatra Thea felé röppen, jelezve, hogy a szolgáló majd hozza, amit kér.
Landaír válaszát hallva Orthus csak biccent egyet Thea felé, jelezve neki, hogy távozhat. Ha a vendég kért valamit, azt kell hoznia, ha semmit, akkor magára hagyhatja a férfiakat. Ha Orthus akart volna bármi, jelezte volna.
Miután szolgája távozott, ismét Landaír felé fordul.*
- Kérem, mondja el, mik a hírek dicső Lichanech földjéről? Hogy szolgál családja egészsége?
*érdeklődik. Az udvariasságon túl valóban kíváncsi. Egy ideje már nem járt arrafelé, és nem is nagyon van tervben, hogy egyhamar ellátogasson oda. Ami persze változhat, a mai megbeszélés függvényében.*
//Egy szövetség reményében//
*Thea nyomában Landaír útja egy elegáns polgár házon vezet keresztül, mely méretében elmarad ugyan egy kúriától (igaz, a kisebb alapterületet több emelettel ellensúlyozza, ahogy a belvárosi épületek általában), de bútorai, és a falon lógó drapériák és festmények kétségkívül jómódról tanúskodnak. Azt is megfigyelheti az elf, hogy számtalan vagyontárgy nem artheniori, hanem inkább wegtoreni, nem ritkán lichanechi, vagy más földekről származik. Egzotikusak, akár az előtte sétáló szolgáló.
Orthus már azelőtt hallja a közeledő lépteket, hogy meghallaná a kopogtatást. Nem csoda, a ház üres és csöndes.
Thea bejelenti a vendéget, Orthus pedig felkel ültéből, és asztalát megkerülve lép Landaír fogadására.*
- Al'Laenaran úr, megtiszteltetés, hogy a házamban fogadhatom. Remélem, könnyen idetalált!
*mondja. Az elf külseje vélhetően keveset változott az évek folyamán, ám Orthusra pár év esetleg évtized távlatából másképpen emlékezhet: a negyvenes éveiben járó emberen jócskán meglátszik a kor, és alkatra is testesebb lett. Hiába, másképpen hat rájuk az idő, és Orthus már nem a kiteljesedés, hanem az elenyészés szakaszában van - még ha remélhetőleg csak az elején is.*
- Kérem, foglaljon helyet!
*mutat oldalra, ahol egy kisebb asztal mellett két elegáns bőrfotel található. Orthus nem az íróasztala mögül kíván egyeztetni a vendégével, ennél közvetlenebb és "egyenrangúbb" hangnemet szeretne.*
- Kíván esetleg valamilyen frissítőt?
*kérdi, és tekintete egy pillanatra Thea felé röppen, jelezve, hogy a szolgáló majd hozza, amit kér.
Landaír válaszát hallva Orthus csak biccent egyet Thea felé, jelezve neki, hogy távozhat. Ha a vendég kért valamit, azt kell hoznia, ha semmit, akkor magára hagyhatja a férfiakat. Ha Orthus akart volna bármi, jelezte volna.
Miután szolgája távozott, ismét Landaír felé fordul.*
- Kérem, mondja el, mik a hírek dicső Lichanech földjéről? Hogy szolgál családja egészsége?
*érdeklődik. Az udvariasságon túl valóban kíváncsi. Egy ideje már nem járt arrafelé, és nem is nagyon van tervben, hogy egyhamar ellátogasson oda. Ami persze változhat, a mai megbeszélés függvényében.*
1126. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-03 13:17:04
Üzenet elküldve: 2023-04-03 13:17:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Morthimer ház//
//Egy újabb értéktárgy//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Zárás//
*A tisztálkodás lezajlik, így a dézsából kilépve itatja le magáról a vizet. Mivel ma estére sem zavarták a helyére, akár egy kutyát, kihasználja az alkalmat és visszabújik a férfi mellé.
Az oldalán elfeküdve, háttal a férfinak szemléli a bútorokat, de igazából gondolatai még túl gyorsan cikáznak ahhoz, hogy hamar álomra tudja hajtani a fejét. Sok emésztegetni valót hozott a mai nap. Lesz mit átgondolnia a közeljövőben. De lassan a fáradtság és a túlhajszoltság győzedelmeskedik. A gondolatok halkulnak, az álom pedig gyorsan szökik a szemeire, hogy végre kipihenhesse magát.
Egészen a hajnali órákig békésen alszik, mikoris ideje felkelnie, hogy időben induljon az aznapi tennivalókért.*
//Morthimer ház//
//Egy újabb értéktárgy//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Zárás//
*A tisztálkodás lezajlik, így a dézsából kilépve itatja le magáról a vizet. Mivel ma estére sem zavarták a helyére, akár egy kutyát, kihasználja az alkalmat és visszabújik a férfi mellé.
Az oldalán elfeküdve, háttal a férfinak szemléli a bútorokat, de igazából gondolatai még túl gyorsan cikáznak ahhoz, hogy hamar álomra tudja hajtani a fejét. Sok emésztegetni valót hozott a mai nap. Lesz mit átgondolnia a közeljövőben. De lassan a fáradtság és a túlhajszoltság győzedelmeskedik. A gondolatok halkulnak, az álom pedig gyorsan szökik a szemeire, hogy végre kipihenhesse magát.
Egészen a hajnali órákig békésen alszik, mikoris ideje felkelnie, hogy időben induljon az aznapi tennivalókért.*
1125. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-03 13:10:34
Üzenet elküldve: 2023-04-03 13:10:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Morthimer ház//
//Egy szövetség reményében//
*És meg is hallja a várva várt nevet, akit a reggel folyamán már említett gazdája. Ám arról nem kapott információt, hogy többen érkeznek. Noha szíve szerint a két kisérőt is beeresztené, bizonyára urától hallgathatna miatta. Így csak egy sóhaj kíséretében áll el a vendég útjából, miközben az ajtót tartja neki.*
- Kérem fáradjon beljebb Al'Laenaran úr. Viszont sajnálom, de a másik két úrnak idekint kell várakoznia, amíg Önök nem végeznek.
*Valószínűleg ilyen látogatás alkalmával neki is az ajtó előtt kéne ácsorognia. Igen megalázó érzés lehet, így egy részről sajnálja, hogy még sosem tarthatott Morthimer úrral, másrészt viszont jobb neki idehaza.
Ha a férfi végül besétál, akkor a kint maradtakra még vet egy bocsánatkérő pillantást miközben ajtót csuk. Azután viszont a férfi elé kerül, s ismét hajol egy aprót. Nem tartja illetlenségnek, hogy ő fog az elf előtt sétálni, hisz az ő dolga, hogy utat mutasson. Kiegyenesedve újból bájos mosolyt varázsol magára.*
- Kérem kövessen!
*Azzal sarkon fordul, s a vendéggel a háta mögött sétál el gazdájának dolgozószobája elé. Ott megérkezvén halkan bekopogtat.*
- Morthimer úr? A vendége megérkezett.
*Innentől már csak a szokásos procedúra marad. Várni az utasításokat.*
//Egy szövetség reményében//
*És meg is hallja a várva várt nevet, akit a reggel folyamán már említett gazdája. Ám arról nem kapott információt, hogy többen érkeznek. Noha szíve szerint a két kisérőt is beeresztené, bizonyára urától hallgathatna miatta. Így csak egy sóhaj kíséretében áll el a vendég útjából, miközben az ajtót tartja neki.*
- Kérem fáradjon beljebb Al'Laenaran úr. Viszont sajnálom, de a másik két úrnak idekint kell várakoznia, amíg Önök nem végeznek.
*Valószínűleg ilyen látogatás alkalmával neki is az ajtó előtt kéne ácsorognia. Igen megalázó érzés lehet, így egy részről sajnálja, hogy még sosem tarthatott Morthimer úrral, másrészt viszont jobb neki idehaza.
Ha a férfi végül besétál, akkor a kint maradtakra még vet egy bocsánatkérő pillantást miközben ajtót csuk. Azután viszont a férfi elé kerül, s ismét hajol egy aprót. Nem tartja illetlenségnek, hogy ő fog az elf előtt sétálni, hisz az ő dolga, hogy utat mutasson. Kiegyenesedve újból bájos mosolyt varázsol magára.*
- Kérem kövessen!
*Azzal sarkon fordul, s a vendéggel a háta mögött sétál el gazdájának dolgozószobája elé. Ott megérkezvén halkan bekopogtat.*
- Morthimer úr? A vendége megérkezett.
*Innentől már csak a szokásos procedúra marad. Várni az utasításokat.*
1124. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-04-03 09:46:06
Üzenet elküldve: 2023-04-03 09:46:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház//
//Egy szövetség reményében//
* Az ajtó feltárul és egy meglehetősen alulöltözött nő áll előtte. Gyorsan végigfut rajta a tekintetével, mielőtt megállapodna az arcán. Egzotikus vonásai árulkodnak származásáról.
Úgy sejti, nem a ház úrnője áll előtte, így csak mérsékelten hajtja meg magát derékból és semleges mosolyt varázsol magára. *
- Üdvözöllek. Landaír Al'Laenaran a nevem. Orthus Morthimerrel beszéltem meg találkozót. Ha jól sejtem, már vár rám.
* Nyugodt mosollyal várja, hogy szavaira bebocsátást nyerjen. *
//Egy szövetség reményében//
* Az ajtó feltárul és egy meglehetősen alulöltözött nő áll előtte. Gyorsan végigfut rajta a tekintetével, mielőtt megállapodna az arcán. Egzotikus vonásai árulkodnak származásáról.
Úgy sejti, nem a ház úrnője áll előtte, így csak mérsékelten hajtja meg magát derékból és semleges mosolyt varázsol magára. *
- Üdvözöllek. Landaír Al'Laenaran a nevem. Orthus Morthimerrel beszéltem meg találkozót. Ha jól sejtem, már vár rám.
* Nyugodt mosollyal várja, hogy szavaira bebocsátást nyerjen. *
1123. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-03-31 23:15:47
Üzenet elküldve: 2023-03-31 23:15:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Morthimer ház//
//Egy újabb értéktárgy//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kellemes elégedettséggel terül el az ágyon. Már-már úgy érzi, visszatér ifjonti ereje a leányzó mellett, hogy két egymást követő napon, többször is képes volt magáévá tenni. Azért elmúlt már felette az az idő, amikor még ennyire ereje teljében volt. De Thea a heves vérével az ő szenvedélyét is fel tudta szítani.
Most azonban ebből az erőből nem sok maradt. Ő is ugyanolyan fáradt, mint a szolgája, és ugyanazzal a jóleső, kielégült fáradtsággal készül álomra hajtani a fejét.
Azért, amit Thea szóvá tesz, arra bólint.*
- Jó meglátás. Majd szerzek be. Nem akarom, hogy várandós legyél. Se tőlem, se mástól.
*teszi hozzá, ha már ennyi szó esett arról, hogy Thea esetleg másfelé is kalandozna, vagy szolgálna.
Több szót azonban nem kíván vesztegetni erre a témára. Ha Thea úgy dönt, hogy az ágyban marad, akkor magához vonja, mert kellemes érzés maga mellett tudni a fiatal, buja leányzót. De ha a rabszolga inkább a saját ágyába vágyik, akkor engedi menni. Így is, úgy is, pár percen belül már az igazak álmát alussza.*
//Morthimer ház//
//Egy újabb értéktárgy//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kellemes elégedettséggel terül el az ágyon. Már-már úgy érzi, visszatér ifjonti ereje a leányzó mellett, hogy két egymást követő napon, többször is képes volt magáévá tenni. Azért elmúlt már felette az az idő, amikor még ennyire ereje teljében volt. De Thea a heves vérével az ő szenvedélyét is fel tudta szítani.
Most azonban ebből az erőből nem sok maradt. Ő is ugyanolyan fáradt, mint a szolgája, és ugyanazzal a jóleső, kielégült fáradtsággal készül álomra hajtani a fejét.
Azért, amit Thea szóvá tesz, arra bólint.*
- Jó meglátás. Majd szerzek be. Nem akarom, hogy várandós legyél. Se tőlem, se mástól.
*teszi hozzá, ha már ennyi szó esett arról, hogy Thea esetleg másfelé is kalandozna, vagy szolgálna.
Több szót azonban nem kíván vesztegetni erre a témára. Ha Thea úgy dönt, hogy az ágyban marad, akkor magához vonja, mert kellemes érzés maga mellett tudni a fiatal, buja leányzót. De ha a rabszolga inkább a saját ágyába vágyik, akkor engedi menni. Így is, úgy is, pár percen belül már az igazak álmát alussza.*
1122. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-03-31 16:02:23
Üzenet elküldve: 2023-03-31 16:02:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Morthimer ház//
//Egy újabb értéktárgy//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A teste nem enged a gyönyörnek, pedig panasza most sem lehet gazdájára. Bizonyára ez már a fáradtság műve, így titkon hálás azért, hogy ura nem fáradt ki a napi teendői után.
Az utasításra egy pillanatig sem ellenkezik, hamar hason tálalja fel bájait gazdájának, kire nem is kell sokáig várnia. A szemeit összeszorítva kapkodja a levegőt, miközben ujjai a lepedőt markolják. Olyan közel van a vágyott kielégülés és mégis oly nehezen jut el odáig. Ki tudja, hogy gazdájának örömére avagy bánatára, de igen küzdelmes munka árán sikerül csak elérnie a célt. Ám akkor egész testében megfeszülve remeg meg a férfi alatt, hangja is csoda lesz, ha nem ér el egészen a szomszédokig. A kéjes kielégülést bizony kiélvezi, ha már hagyja neki ura. Viszont az ellen sincs ellenvetése, hogy amaz továbbra is harcra kész. Igaz, az sem valószínű, hogy volna választási lehetősége, de csak kellemesebb egy olyan testbe merülni, ami vágyik is rá. Így Orthusnak továbbra sem lehet panasza a nő ágyékának használhatósága miatt. Mikor megérzi, hogy gazdája is elérte örömét elégedett nyögéssel terül el a lepedőn. Szemeit egy ideig lehunyva tartja, míg fülének zúgása alábbhagy. Végül lassan a hátára fordul és aprót biccent a lehetőségeit hallva. Most még kihasználja, hogy idefent aludhat. A sok dolga miatt a szobáját ma nem fűtötte fel, így kimelegedve pedig nem szívesen hajtaná ott álomra a fejét.*
- Uram, talán elkélne itthonra egy adag Rhéa félelme. Tudja ezekkel az együttlétekkel veszélyes játékot űzünk.
*Csalafinta mosollyal simít saját hasára, miközben a férfi arcát fürkészi.*
- Egy nemes embernek nem büszkeség, ha lesz egy fattya egy szolgálótól.
*Biztos, ami biztos azért előáll a miért magyarázatával is, majd a választ hallgatva kel fel lassan, hogy visszamásszon a dézsába megmosakodni. Természetesen nem ő lenne, ha nem használná ki bájait és ne akarna egy kicsit a férfival játszadozni. Így annak háttal állva hajol le, hogy alaposan kimossa magát. Ezzel egyszeriben okozva önmagának örömet, s adva gazdájának kellemes látnivalót.*
//Morthimer ház//
//Egy újabb értéktárgy//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A teste nem enged a gyönyörnek, pedig panasza most sem lehet gazdájára. Bizonyára ez már a fáradtság műve, így titkon hálás azért, hogy ura nem fáradt ki a napi teendői után.
Az utasításra egy pillanatig sem ellenkezik, hamar hason tálalja fel bájait gazdájának, kire nem is kell sokáig várnia. A szemeit összeszorítva kapkodja a levegőt, miközben ujjai a lepedőt markolják. Olyan közel van a vágyott kielégülés és mégis oly nehezen jut el odáig. Ki tudja, hogy gazdájának örömére avagy bánatára, de igen küzdelmes munka árán sikerül csak elérnie a célt. Ám akkor egész testében megfeszülve remeg meg a férfi alatt, hangja is csoda lesz, ha nem ér el egészen a szomszédokig. A kéjes kielégülést bizony kiélvezi, ha már hagyja neki ura. Viszont az ellen sincs ellenvetése, hogy amaz továbbra is harcra kész. Igaz, az sem valószínű, hogy volna választási lehetősége, de csak kellemesebb egy olyan testbe merülni, ami vágyik is rá. Így Orthusnak továbbra sem lehet panasza a nő ágyékának használhatósága miatt. Mikor megérzi, hogy gazdája is elérte örömét elégedett nyögéssel terül el a lepedőn. Szemeit egy ideig lehunyva tartja, míg fülének zúgása alábbhagy. Végül lassan a hátára fordul és aprót biccent a lehetőségeit hallva. Most még kihasználja, hogy idefent aludhat. A sok dolga miatt a szobáját ma nem fűtötte fel, így kimelegedve pedig nem szívesen hajtaná ott álomra a fejét.*
- Uram, talán elkélne itthonra egy adag Rhéa félelme. Tudja ezekkel az együttlétekkel veszélyes játékot űzünk.
*Csalafinta mosollyal simít saját hasára, miközben a férfi arcát fürkészi.*
- Egy nemes embernek nem büszkeség, ha lesz egy fattya egy szolgálótól.
*Biztos, ami biztos azért előáll a miért magyarázatával is, majd a választ hallgatva kel fel lassan, hogy visszamásszon a dézsába megmosakodni. Természetesen nem ő lenne, ha nem használná ki bájait és ne akarna egy kicsit a férfival játszadozni. Így annak háttal állva hajol le, hogy alaposan kimossa magát. Ezzel egyszeriben okozva önmagának örömet, s adva gazdájának kellemes látnivalót.*
1121. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-03-31 10:00:26
Üzenet elküldve: 2023-03-31 10:00:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// lókötő //
// zárás //
* Az öreg törpe kora reggel már fent van. Megszámlálja a lovakat és látja, hogy mind megvan. Elkezdi a jószágokat csutakolni, utána kiviszi a trágyát, vagyis mindenfélét csinál amit egy lovásznak kell. Messze van ez igazi mesterségéhez képest mind színvonalban, mind méltóságban, de csak így tud úgy feje felett tetőt szerezni. A másik választása az lenne, hogy a fogadókban alszik, de az költségesebb. Amint végez a feladataival elindul a tisztáshoz, hogy kikapcsolódjon egy kicsit, és elmélkedhessen. A kutyára hagyva az egész istállót meg is indul célja felé. Nem fél a tegnapi támadótól, bár lehet jelentenie kéne a gazdának. *
~ Majd ráér a tisztás után. ~
// zárás //
* Az öreg törpe kora reggel már fent van. Megszámlálja a lovakat és látja, hogy mind megvan. Elkezdi a jószágokat csutakolni, utána kiviszi a trágyát, vagyis mindenfélét csinál amit egy lovásznak kell. Messze van ez igazi mesterségéhez képest mind színvonalban, mind méltóságban, de csak így tud úgy feje felett tetőt szerezni. A másik választása az lenne, hogy a fogadókban alszik, de az költségesebb. Amint végez a feladataival elindul a tisztáshoz, hogy kikapcsolódjon egy kicsit, és elmélkedhessen. A kutyára hagyva az egész istállót meg is indul célja felé. Nem fél a tegnapi támadótól, bár lehet jelentenie kéne a gazdának. *
~ Majd ráér a tisztás után. ~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1375-1394