Arthenior - Polgárnegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Arthenior főtere (új) Wegtoreni Kalmár (új) Kaszárnya (új) | Polgárnegyed | Templom (új) Romváros és Meredély (új) Piactér (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 22 (421. - 440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
440. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-21 09:44:10
Üzenet elküldve: 2021-07-21 09:44:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kereskedő testőre//
*Egy halványszőke hajú, magas termetű hosszúéletű közeledik a polgárnegyedben az egyre hírhedtebb kereskedőhöz. Egyre többen beszélnek róla a negyedben, hogy jó képességű kereskedő. Egy hirdetés miatt érkezik, amiben testőrt keres a férfi maga mellé. Némi érdeklődés után rátalál a házára, amit a helyiek mutatnak meg neki. Bekopog az ajtón és várakozik. Nincs benne izgalom, mivel ha elküldik, akkor sem történik semmi. Ha mégis felfogadják, akkor annak csak örülni fog. Minden felszerelés nála van, amit csak kellhet a munkához. Legjobb fegyvereit hozta és magától telhetően rendezetten jelent meg. Amíg várakozik az ajtó előtt, addig kívülről szemre vételezi a házat. Nem úgy tűnik, mint egy tehetős kereskedő, talán ez a helység valami raktár.*
*Egy halványszőke hajú, magas termetű hosszúéletű közeledik a polgárnegyedben az egyre hírhedtebb kereskedőhöz. Egyre többen beszélnek róla a negyedben, hogy jó képességű kereskedő. Egy hirdetés miatt érkezik, amiben testőrt keres a férfi maga mellé. Némi érdeklődés után rátalál a házára, amit a helyiek mutatnak meg neki. Bekopog az ajtón és várakozik. Nincs benne izgalom, mivel ha elküldik, akkor sem történik semmi. Ha mégis felfogadják, akkor annak csak örülni fog. Minden felszerelés nála van, amit csak kellhet a munkához. Legjobb fegyvereit hozta és magától telhetően rendezetten jelent meg. Amíg várakozik az ajtó előtt, addig kívülről szemre vételezi a házat. Nem úgy tűnik, mint egy tehetős kereskedő, talán ez a helység valami raktár.*
439. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-21 08:16:43
Üzenet elküldve: 2021-07-21 08:16:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
* Házak csak úgy fodrozódnak a nap sütötte helyeken.
Ahogy folyamatosan halad csak a gyerekek visongatása, játékának hangjai szűrődnek ki a házakból, s az utcákból.
Az egyik kislány éppen egy kosár almával igyekszik haza az úton, de ahogy lépdel megbotlik és a kosár tartalma a földre hull.
Illidary odalép a lányhoz és segít összeszedni neki a földre hullott tartalmat.
A kislány egy szimpla mosollyal kísérve csak annyit mond. *
- Köszönöm madár bácsi! *
Majd azonnal tovább nyargal az úton.
Illidary pedig csak szimplán folytatja útját a barakk felé. *
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2021.07.21 20:18:45, a következő indokkal:
Ige+igekötő hibák, pl.: odalép, összeszed
Ahogy folyamatosan halad csak a gyerekek visongatása, játékának hangjai szűrődnek ki a házakból, s az utcákból.
Az egyik kislány éppen egy kosár almával igyekszik haza az úton, de ahogy lépdel megbotlik és a kosár tartalma a földre hull.
Illidary odalép a lányhoz és segít összeszedni neki a földre hullott tartalmat.
A kislány egy szimpla mosollyal kísérve csak annyit mond. *
- Köszönöm madár bácsi! *
Majd azonnal tovább nyargal az úton.
Illidary pedig csak szimplán folytatja útját a barakk felé. *
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2021.07.21 20:18:45, a következő indokkal:
Ige+igekötő hibák, pl.: odalép, összeszed
438. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-21 05:25:02
Üzenet elküldve: 2021-07-21 05:25:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Frek, Elan //
*A maga módján mindenki egyedi. Minden faj képviselői között kell, hogy legyen jobb és rosszabb lélek is. Senkit sem lehet leírni csak a származása miatt, és ezzel a félvér is tisztában van. Tekintve, hogy ő két faj közül is válogathat. Audrynnak csak a nyájasabb arcát látta. Arról fogalma sem lehet, hogy máskor kiélte-e a vérszomjasabb hajlamit, vagy voltak-e neki egyáltalán.*
-A sötételfek nem viccelnek, ha fegyerekről van szó. Talán szerencséd volt. *Vállat vonva reagálja le a hallottakat. Végül is a félvérnek teljesen mindegy, hogy mi célja volt az érthetetlen tanulni vágyásnak. Inkább hasznosabb dolgokkal tölti meg a fejét, miközben a szalonna végén nyammog. Próbálja fejben összerakni, mire lesz szükségük a vadászat során. Mindenek előtt tiszta fejekre. Így a meggybor mehet a halottaknak, hogy a helyére vizet töltsenek. A hőség ellen és azért is, mert nem tudni, meddig fog tartani a túra. Azt pedig nem venné jónéven, ha kiszáradnának közben. Erős madzagokra, amivel egy fára tudják majd lógatni a prédát a nyúzáshoz. Apropó nyúzás. Egy meglehetősen éles kés, vagy tőr sem elhanyagolható. És persze a tűzszerszám, ami nélkül nehéz bármit is megsütni.*
-Hát sok dolognak híján vagyunk barátom. Nekem mindenem, amit látsz. Karddal nehéz bármit is feldolgozni. Viszont a bárdodnak hasznát vehetjük a darabolásnál. *Erősen elgondolkodik, hogy mi módon oldhatják meg ezt a kis fennakadást, végül Frek szavai jutnak eszébe.*
-Említettél egy helyi kovácsot. Ha jól kikaparom az erszényem alját, talán tőle vehetnénk valami tőrt, ami megfelel a célunknak. Egyébként is terveztem benézni hozzá. Már legalább okom is van. *Igaz, hogy Elan nincs eleresztve anyagilag, lényegében még Freknél is szegényebb, de egy vagy két kés nem kerülhet olyan sokba, hogy ketten ne tudják kifizetni.*
-Ám mielőtt bárhová is mennénk, szeretném megnézi a kecskédet. Bevallom még sosem láttam ilyen állatot és kíváncsi lettem. Megengeded? *Kérdezi átható őszinteséggel. Rengeteg dolog, hely van, amit a félvér eddig csak elképzelni tudott. Most, hogy alkalma nyílt látni és tapasztalni is, miért ne élne minden lehetőséggel?*
*A maga módján mindenki egyedi. Minden faj képviselői között kell, hogy legyen jobb és rosszabb lélek is. Senkit sem lehet leírni csak a származása miatt, és ezzel a félvér is tisztában van. Tekintve, hogy ő két faj közül is válogathat. Audrynnak csak a nyájasabb arcát látta. Arról fogalma sem lehet, hogy máskor kiélte-e a vérszomjasabb hajlamit, vagy voltak-e neki egyáltalán.*
-A sötételfek nem viccelnek, ha fegyerekről van szó. Talán szerencséd volt. *Vállat vonva reagálja le a hallottakat. Végül is a félvérnek teljesen mindegy, hogy mi célja volt az érthetetlen tanulni vágyásnak. Inkább hasznosabb dolgokkal tölti meg a fejét, miközben a szalonna végén nyammog. Próbálja fejben összerakni, mire lesz szükségük a vadászat során. Mindenek előtt tiszta fejekre. Így a meggybor mehet a halottaknak, hogy a helyére vizet töltsenek. A hőség ellen és azért is, mert nem tudni, meddig fog tartani a túra. Azt pedig nem venné jónéven, ha kiszáradnának közben. Erős madzagokra, amivel egy fára tudják majd lógatni a prédát a nyúzáshoz. Apropó nyúzás. Egy meglehetősen éles kés, vagy tőr sem elhanyagolható. És persze a tűzszerszám, ami nélkül nehéz bármit is megsütni.*
-Hát sok dolognak híján vagyunk barátom. Nekem mindenem, amit látsz. Karddal nehéz bármit is feldolgozni. Viszont a bárdodnak hasznát vehetjük a darabolásnál. *Erősen elgondolkodik, hogy mi módon oldhatják meg ezt a kis fennakadást, végül Frek szavai jutnak eszébe.*
-Említettél egy helyi kovácsot. Ha jól kikaparom az erszényem alját, talán tőle vehetnénk valami tőrt, ami megfelel a célunknak. Egyébként is terveztem benézni hozzá. Már legalább okom is van. *Igaz, hogy Elan nincs eleresztve anyagilag, lényegében még Freknél is szegényebb, de egy vagy két kés nem kerülhet olyan sokba, hogy ketten ne tudják kifizetni.*
-Ám mielőtt bárhová is mennénk, szeretném megnézi a kecskédet. Bevallom még sosem láttam ilyen állatot és kíváncsi lettem. Megengeded? *Kérdezi átható őszinteséggel. Rengeteg dolog, hely van, amit a félvér eddig csak elképzelni tudott. Most, hogy alkalma nyílt látni és tapasztalni is, miért ne élne minden lehetőséggel?*
437. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-20 17:24:58
Üzenet elküldve: 2021-07-20 17:24:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Elan, Frek //
- Nem tudtam, hogy egy mélységi tud kedves is lenni. Én egyszer megjártam eggyel. Tanítványomul fogadtam kardforgatásban. Aztán kiderült, hogy képzettebb mint én. Nem tudtam mire vélni a dolgot, de szerencsére épp bőrrel megúsztam a dolgot. Nem tudom mi értelme volt az egésznek. Ezt most hagyjuk biztos abban a fajban is vannak rendesek. Hanem az a baj, hogy a nyúzó késemet, meg a vadászkésemet elvesztettem. Csak az íjam meg a bárdom van. Neked van valamid amivel majd feldolgozzuk azt a vadat amit elejtünk?
- Nem tudtam, hogy egy mélységi tud kedves is lenni. Én egyszer megjártam eggyel. Tanítványomul fogadtam kardforgatásban. Aztán kiderült, hogy képzettebb mint én. Nem tudtam mire vélni a dolgot, de szerencsére épp bőrrel megúsztam a dolgot. Nem tudom mi értelme volt az egésznek. Ezt most hagyjuk biztos abban a fajban is vannak rendesek. Hanem az a baj, hogy a nyúzó késemet, meg a vadászkésemet elvesztettem. Csak az íjam meg a bárdom van. Neked van valamid amivel majd feldolgozzuk azt a vadat amit elejtünk?
436. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-20 16:27:39
Üzenet elküldve: 2021-07-20 16:27:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Frek, Elan //
*Hatalmas ez az Arthenior. Már jóideje sétálgatnak a váltakozóan szűk és tágas utcákon, de még mindig nem érték el Frek otthonát. A két férfi beszélgetéssel veri el az időt, minek során felmerül, hogy a félvér szeretne levadászni egy állatot. Majd ünnepélyes keretek között elfogyasztani azt.*
-Nem feltétlenül vaddisznót. Lehet őz is, vagy nyúl. A lényeg, hogy kűzdjön az életéért, vérezzen és legyen ehető. A vadkant nehéz is az erdőben kizsigerelni. *Megtoldja egy széles mosollyal. Teljesen igaza van. Tervvel kell elidulni. Jobb felkészülni mindenre. Nehogy a prédával szemben állva derüljön ki, hogy nem hoztak magukkal íjakat, vagy kést.*
-Akkor vehetem úgy, hogy benne vagy? Egyet se félj barátom! Mi a vadászok leszünk, nem a zsákmány. *Veri hátba a férfit, mintegy bátorításként és remélve, hogy ettől helyrerázódik annak elméje. A rossz gondolatok rossz történéseket hoznak magukkal. Ha Elan nem hitte volna ellentmondást nem tűrve, hogy ő kerül ki élve az arénából, minden alkalommal meghalt volna. Jó, ez erős túlzás, de semmiképpen sem tervezgetne most itt. Majd a szó egy nem várt kanyart vesz, mikor Frek Audrynról kérdez.*
-Audryn volt a neve. *Vakargatja a füle tövét. Még ő sem igazán tudja, hányadán állt a lánnyal. Viszont megpróbál értelmes választ adni.*
-Így is mondhatjuk. Ugye, azok közé tartozott, akik fogvatartottak, mégis sokat törődött velem. Neki köszönhetem, hogy nem vitte el az eszem a bezártság. Megtanított írni és olvasni. Jómodort vert belém. Gyakran karóval. *Az emlékek hatására egy halvány nevetés hagyja el a száját.* Lány létére nagyot tudott ütni. Sok napom fénypontja volt, mikor a ketrecem mellé ült és elmesélte a sajátját. Valamiért tudta, hogy egyszer szabad leszek és megpróbált felkészíteni rá. Összességében igen, kedves volt a szívemnek. Most képzeld el! Egy aranyos mélységi... *Végül csak elérnek Frek otthonához, ahová egy szívélyes invitálást követően be is mennek. Bár a félvér nagyon kíváncsi a kecskére, mer olyat még nem látott, egyelőre nem ad ennek hangot. Inkább sebesen követi a vendéglátóját, aki szalonnával kínálja.*
-Azt hallottam, hogy vadászni üres gyomorral szokás. Mert az felerősíti az ösztönöket. Mondjuk nem tudom mennyire igaz. De nem sértelek meg azzal, hogy visszautasítalak. *Megvillantja jól bevált mosolyát és heves rágcsálásba kezd. A szusszanásnyi szünetet kihasználva néz körbe a házikóban. Nem egy kúria, de azért elég lakályos. Semmi szegénységre utaló jelet sem vél felfedezni. Elan még ilyennel sem büszkélkedhet. Végül ő töri meg a csendet.*
-Akkor, mi a terv? Mit fogunk elejteni és mit viszünk magukkal?
*Hatalmas ez az Arthenior. Már jóideje sétálgatnak a váltakozóan szűk és tágas utcákon, de még mindig nem érték el Frek otthonát. A két férfi beszélgetéssel veri el az időt, minek során felmerül, hogy a félvér szeretne levadászni egy állatot. Majd ünnepélyes keretek között elfogyasztani azt.*
-Nem feltétlenül vaddisznót. Lehet őz is, vagy nyúl. A lényeg, hogy kűzdjön az életéért, vérezzen és legyen ehető. A vadkant nehéz is az erdőben kizsigerelni. *Megtoldja egy széles mosollyal. Teljesen igaza van. Tervvel kell elidulni. Jobb felkészülni mindenre. Nehogy a prédával szemben állva derüljön ki, hogy nem hoztak magukkal íjakat, vagy kést.*
-Akkor vehetem úgy, hogy benne vagy? Egyet se félj barátom! Mi a vadászok leszünk, nem a zsákmány. *Veri hátba a férfit, mintegy bátorításként és remélve, hogy ettől helyrerázódik annak elméje. A rossz gondolatok rossz történéseket hoznak magukkal. Ha Elan nem hitte volna ellentmondást nem tűrve, hogy ő kerül ki élve az arénából, minden alkalommal meghalt volna. Jó, ez erős túlzás, de semmiképpen sem tervezgetne most itt. Majd a szó egy nem várt kanyart vesz, mikor Frek Audrynról kérdez.*
-Audryn volt a neve. *Vakargatja a füle tövét. Még ő sem igazán tudja, hányadán állt a lánnyal. Viszont megpróbál értelmes választ adni.*
-Így is mondhatjuk. Ugye, azok közé tartozott, akik fogvatartottak, mégis sokat törődött velem. Neki köszönhetem, hogy nem vitte el az eszem a bezártság. Megtanított írni és olvasni. Jómodort vert belém. Gyakran karóval. *Az emlékek hatására egy halvány nevetés hagyja el a száját.* Lány létére nagyot tudott ütni. Sok napom fénypontja volt, mikor a ketrecem mellé ült és elmesélte a sajátját. Valamiért tudta, hogy egyszer szabad leszek és megpróbált felkészíteni rá. Összességében igen, kedves volt a szívemnek. Most képzeld el! Egy aranyos mélységi... *Végül csak elérnek Frek otthonához, ahová egy szívélyes invitálást követően be is mennek. Bár a félvér nagyon kíváncsi a kecskére, mer olyat még nem látott, egyelőre nem ad ennek hangot. Inkább sebesen követi a vendéglátóját, aki szalonnával kínálja.*
-Azt hallottam, hogy vadászni üres gyomorral szokás. Mert az felerősíti az ösztönöket. Mondjuk nem tudom mennyire igaz. De nem sértelek meg azzal, hogy visszautasítalak. *Megvillantja jól bevált mosolyát és heves rágcsálásba kezd. A szusszanásnyi szünetet kihasználva néz körbe a házikóban. Nem egy kúria, de azért elég lakályos. Semmi szegénységre utaló jelet sem vél felfedezni. Elan még ilyennel sem büszkélkedhet. Végül ő töri meg a csendet.*
-Akkor, mi a terv? Mit fogunk elejteni és mit viszünk magukkal?
435. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-20 14:00:58
Üzenet elküldve: 2021-07-20 14:00:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Elan, Frek //
- Szóval szeretnél egy vaddisznót elejteni? Hát nem egy könnyű feladat. Nem egy ember veszett már oda vadkan vadászat közben. De mi erős rátermett férfiak vagyunk. Én nemigen jártam vadászatokra, de ne félj nem bánok rosszul az íjjal. És ez a valaki aki megtanította a dolgokat neked közel állt a szívedhez? Gondolom igen. Mindegy is! Na gyere be a házamba van egy kis szalonnám megosztom veled.
* Elan ha szétnéz láthatja, hogy a ház amiben Frekderkun lakik elég szegényes. A férfi előveszi az ételt majd vág egy nagyobb szeletet a fél-elfnek. *
- Először egy kis energia az úthoz az erdőbe vadászni.
- Szóval szeretnél egy vaddisznót elejteni? Hát nem egy könnyű feladat. Nem egy ember veszett már oda vadkan vadászat közben. De mi erős rátermett férfiak vagyunk. Én nemigen jártam vadászatokra, de ne félj nem bánok rosszul az íjjal. És ez a valaki aki megtanította a dolgokat neked közel állt a szívedhez? Gondolom igen. Mindegy is! Na gyere be a házamba van egy kis szalonnám megosztom veled.
* Elan ha szétnéz láthatja, hogy a ház amiben Frekderkun lakik elég szegényes. A férfi előveszi az ételt majd vág egy nagyobb szeletet a fél-elfnek. *
- Először egy kis energia az úthoz az erdőbe vadászni.
434. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-20 12:06:01
Üzenet elküldve: 2021-07-20 12:06:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Eblovas//
*Már fél lábbal ippen elhagyja a polgárnegyedet. Egy orgazda lovas bukik fel mellette bőszen vágtázva. Olyan ismerős a fizimiskája.*
- Hát persze! Dinomit úr!
*Megállítja már Mandot aki úgy befékez, hogy majdnem lebukfencezik róla de szerencsére jól ül a nyeregbe.*
- Ááá háá. Az üzlet mindenek felett.
*Bugázik a szemöldöke az arany láttán amit úgy eltesz mint róka a zsákmányát.*
- Aviszonylátásra!
*Hamar elkotor a gnóm. Vagy cifráznia kell vagy dolga van. Nem lehet tudni melyik az igaz. na sebaj. Hős kufárunk visszatekeri Mandót a háza felé.*
- Na gyere pupi. Hazamegyünk.
*Haza is nyargal az odújához ahol Mandókát megköti kint, hogy vigyázza a házat. Az odúban meg felkönyveli a pénzt.*
*Már fél lábbal ippen elhagyja a polgárnegyedet. Egy orgazda lovas bukik fel mellette bőszen vágtázva. Olyan ismerős a fizimiskája.*
- Hát persze! Dinomit úr!
*Megállítja már Mandot aki úgy befékez, hogy majdnem lebukfencezik róla de szerencsére jól ül a nyeregbe.*
- Ááá háá. Az üzlet mindenek felett.
*Bugázik a szemöldöke az arany láttán amit úgy eltesz mint róka a zsákmányát.*
- Aviszonylátásra!
*Hamar elkotor a gnóm. Vagy cifráznia kell vagy dolga van. Nem lehet tudni melyik az igaz. na sebaj. Hős kufárunk visszatekeri Mandót a háza felé.*
- Na gyere pupi. Hazamegyünk.
*Haza is nyargal az odújához ahol Mandókát megköti kint, hogy vigyázza a házat. Az odúban meg felkönyveli a pénzt.*
433. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-19 12:18:45
Üzenet elküldve: 2021-07-19 12:18:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Frek, Elan //
*A nap már nem perzsel annyira, mint mikor elbújt előle. Valószínűleg órák teltek el amíg a félvér álomvilágban tevékenykedett. Persze majdnem ugyanannyira elvakítja őt. Nem szokott a nappali kóborláshoz. Leginkább éjszaka engedték neki, hogy előmásszon a ketrecéből. A sápatag bőrszíne is erre utalhat. Hamar maguk mögött is hagyják az itt-ott romos házakkal tűzdelt pusztaságot, hogy egy sűrűn lakott környékre érkezzenek. Közben kiderül Frekről, hogy nem kíván kecsketenyésztésbe fogni, csak egyfajta társként tartja az állatot. Elan magában meg is örül kicsit a ténynek, hogy nem a bezártság okozta elmebaj miatt gondolt barátként egy a börtönébe tévedt bogárra. Talán Frek is szokott beszélni a kecskéjéhez magányosabb pillanataiban. Sétálnak egy ideje, a félvér pedig ámulattal adózik a környező házaknak. Némelyik még saját kertecskével is rendelkezik. Vidám lehet így felnőni. Megtermelni magunknak a betevőt. Barátságokat kötni és szerelembe esni. Gyereket nevelni, lényegében része lenni a körforgásnak. Adni is, nem csak elvenni. Átkozza a sorsát amiért ebből neki semmi sem jutott eddig. Talán idővel mindent bepótolhat. Hisz még nem olyan öreg, hogy ne reménykedhessen egy szép jövőben. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok közepette éri Frek furcsa kérdése. Elégedett mosoly ül az arcára, mikor választ ad.*
-Könnyű megmondani. Egyet sem. Ez nem tartozott a feladataim közé. Néhány bogarat összenyomtam, de azt hiszem, ezek nem számítanak. *És valóban nem ölt állatot, ha nem soroljuk ide az arénákban elé kerülő férgeket. Ezekből az élményekből merít ihletet, hogy a lelkiismeretre vonatkozó részre is választ adhasson.*
-De sosem okozott gondot a vérontás. Hogy is tehette volna? Az arénában, ha felülkerekedsz az ellenfeleden, mindenki téged ünnepel. Sokkalinkább örömteli érzés. Legalább is számomra. Azt nem tudom, mások mit éreznek ilyenkor. *Őszintén felel. Nincs miért szégyenkezzen. Őt így nevelték, erre a célra. Engedje meg neki a világ, hogy ne pironkodjon amikor hasznossá teszi magát!*
-Persze megtenném és valószínűleg fogom is. Nem titkolt célom, hogy levadásszak egy vaddisznót. Régi vágyam, hogy olyat egyek, amit én ejtettem el. *Hangosan felsóhajt, mikor eszébe jut a lány, aki gyakran megtörte a ketrece magányát. Azok a barbárok, mint mindenkivel a csapatból, vele is végeztek. Elan, ha képes lenne együttérezni vagy sajnálni egy korai halált, őt sajnálná egyedül.*
-Audryn elmondta, hogyan süthetek magamnak húst, ha levadásznék egy állatot. Minden szava itt van a fejemben. Ügyesen használta az íját. Sokan dicsérték a tudását. Az ő emlékére szeretném kamatoztatni, amit tanított nekem. *Legyint egy légbőlkapottat. Bármennyire szeretné a félvér, már nem hozhatja vissza az élők sorába a sötételfet. Ennek ellenére adózhat az emlékének.*
-Te vadásztál már barátom? Nem feltétlenül vaddisznóra. Bármire? Akár velem is jöhetnél. Feltéve, hogy időd engedi. Nagy kaland lenne. Veszünk valami bódítót, becserkészünk valamit vagy valamiket, amivel ketten jóllakunk. Rakunk egy tábortüzet és amíg a préda sül, iszunk Audryn emlékére, no meg a sikeres vadászatra. Mit szólsz hozzá? Férfi mulatság a javából. *Persze csak ötletként veti fel, ha a másiknak nincs ínyére a terv, sem fog haragudni a félvér. Egyszerűen csak örül, hogy Frek képében egy barátságos alakra lelt és szívesen látná egy ilyen kaland során. Nem elhanyagolva, hogy az íjának is nagy hasznát venné a sikeres vadászat érdekében. Így halad első és egyetlen barátja mellett annak otthona felé. Remélve, hogy nem lépett semmilyen érzékeny pontra a szavait illetően.*
*A nap már nem perzsel annyira, mint mikor elbújt előle. Valószínűleg órák teltek el amíg a félvér álomvilágban tevékenykedett. Persze majdnem ugyanannyira elvakítja őt. Nem szokott a nappali kóborláshoz. Leginkább éjszaka engedték neki, hogy előmásszon a ketrecéből. A sápatag bőrszíne is erre utalhat. Hamar maguk mögött is hagyják az itt-ott romos házakkal tűzdelt pusztaságot, hogy egy sűrűn lakott környékre érkezzenek. Közben kiderül Frekről, hogy nem kíván kecsketenyésztésbe fogni, csak egyfajta társként tartja az állatot. Elan magában meg is örül kicsit a ténynek, hogy nem a bezártság okozta elmebaj miatt gondolt barátként egy a börtönébe tévedt bogárra. Talán Frek is szokott beszélni a kecskéjéhez magányosabb pillanataiban. Sétálnak egy ideje, a félvér pedig ámulattal adózik a környező házaknak. Némelyik még saját kertecskével is rendelkezik. Vidám lehet így felnőni. Megtermelni magunknak a betevőt. Barátságokat kötni és szerelembe esni. Gyereket nevelni, lényegében része lenni a körforgásnak. Adni is, nem csak elvenni. Átkozza a sorsát amiért ebből neki semmi sem jutott eddig. Talán idővel mindent bepótolhat. Hisz még nem olyan öreg, hogy ne reménykedhessen egy szép jövőben. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok közepette éri Frek furcsa kérdése. Elégedett mosoly ül az arcára, mikor választ ad.*
-Könnyű megmondani. Egyet sem. Ez nem tartozott a feladataim közé. Néhány bogarat összenyomtam, de azt hiszem, ezek nem számítanak. *És valóban nem ölt állatot, ha nem soroljuk ide az arénákban elé kerülő férgeket. Ezekből az élményekből merít ihletet, hogy a lelkiismeretre vonatkozó részre is választ adhasson.*
-De sosem okozott gondot a vérontás. Hogy is tehette volna? Az arénában, ha felülkerekedsz az ellenfeleden, mindenki téged ünnepel. Sokkalinkább örömteli érzés. Legalább is számomra. Azt nem tudom, mások mit éreznek ilyenkor. *Őszintén felel. Nincs miért szégyenkezzen. Őt így nevelték, erre a célra. Engedje meg neki a világ, hogy ne pironkodjon amikor hasznossá teszi magát!*
-Persze megtenném és valószínűleg fogom is. Nem titkolt célom, hogy levadásszak egy vaddisznót. Régi vágyam, hogy olyat egyek, amit én ejtettem el. *Hangosan felsóhajt, mikor eszébe jut a lány, aki gyakran megtörte a ketrece magányát. Azok a barbárok, mint mindenkivel a csapatból, vele is végeztek. Elan, ha képes lenne együttérezni vagy sajnálni egy korai halált, őt sajnálná egyedül.*
-Audryn elmondta, hogyan süthetek magamnak húst, ha levadásznék egy állatot. Minden szava itt van a fejemben. Ügyesen használta az íját. Sokan dicsérték a tudását. Az ő emlékére szeretném kamatoztatni, amit tanított nekem. *Legyint egy légbőlkapottat. Bármennyire szeretné a félvér, már nem hozhatja vissza az élők sorába a sötételfet. Ennek ellenére adózhat az emlékének.*
-Te vadásztál már barátom? Nem feltétlenül vaddisznóra. Bármire? Akár velem is jöhetnél. Feltéve, hogy időd engedi. Nagy kaland lenne. Veszünk valami bódítót, becserkészünk valamit vagy valamiket, amivel ketten jóllakunk. Rakunk egy tábortüzet és amíg a préda sül, iszunk Audryn emlékére, no meg a sikeres vadászatra. Mit szólsz hozzá? Férfi mulatság a javából. *Persze csak ötletként veti fel, ha a másiknak nincs ínyére a terv, sem fog haragudni a félvér. Egyszerűen csak örül, hogy Frek képében egy barátságos alakra lelt és szívesen látná egy ilyen kaland során. Nem elhanyagolva, hogy az íjának is nagy hasznát venné a sikeres vadászat érdekében. Így halad első és egyetlen barátja mellett annak otthona felé. Remélve, hogy nem lépett semmilyen érzékeny pontra a szavait illetően.*
432. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-19 09:53:04
Üzenet elküldve: 2021-07-19 09:53:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Elan, Frek //
* Elindulnak a Frekderkun otthonába vezető úton. Közben Frek elmondja, hogy hobbiból tartja a kecskéjét, és semmi pénzért nem vágná le, de témát vált séta közben. *
- Lenne egy dolog amire kíváncsi lennék. Hány, és milyen fajta állatot küldtél halálba azelőtt, hogy ide kerültél. Volt lelkiismeret furdalásod? Mert én hamarabb szánom el magam egy gonosz ember levágásában mint egy állatéban. Persze ha éhezem akkor megteszem a jószággal is, de nem nagy örömmel.
* Így Kérdezősködik a férfi míg oda nem érkezik ahhoz a bizonyos utcába ahol az elszegényedett lovag lakik. *
* Elindulnak a Frekderkun otthonába vezető úton. Közben Frek elmondja, hogy hobbiból tartja a kecskéjét, és semmi pénzért nem vágná le, de témát vált séta közben. *
- Lenne egy dolog amire kíváncsi lennék. Hány, és milyen fajta állatot küldtél halálba azelőtt, hogy ide kerültél. Volt lelkiismeret furdalásod? Mert én hamarabb szánom el magam egy gonosz ember levágásában mint egy állatéban. Persze ha éhezem akkor megteszem a jószággal is, de nem nagy örömmel.
* Így Kérdezősködik a férfi míg oda nem érkezik ahhoz a bizonyos utcába ahol az elszegényedett lovag lakik. *
431. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-18 18:00:49
Üzenet elküldve: 2021-07-18 18:00:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Eblovas//
*A magas termetű, jól öltözött gnóm vágtában érkezik újdonsült paripája hátán. Szeretné a maradék összeget is rendezni Sizpak Derketun úrral, akinek a háza felé lovagolva veszi észre, hogy a kereskedő épp ebháton lovagol a házától elfelé. Lóval nyomban utána vágtat és ha minden jól megy, akkor talán sikerül beérni mellé, hogy felkelthesse a férfi figyelmét.*
- Derketun úr! Elnézést, hogy így leszólítom, de egy pillanatra meg tudna állni? *Hangosan kiált, hogy vágta mellett is érthető legyen, amit mond. Amennyiben a tündér úr megállítja hátasát, úgy Diynomit is megállítja a sajátját.*
- Szeretném rendezni a második részletet. Parancsoljon. *Ezt már megbeszélték, csupán az összeg átadására nem került még sor. Egy erszényben átnyújtja Sizpak Derketun úrnak a megállapodás szerinti 900 aranyat.
Az alkimista nem szeret egy üzleti ügyben adós maradni, így rendezi a fennálló részletet.*
- Nem is tartanám fel tovább. Majd a második beszerzéséért később meglátogatom. Viszont látásra Derketun úr! *Tovább nem is tartja fel a férfit, s mivel még neki is dolga van, így elvágtat a polgárnegyedből.*
*A magas termetű, jól öltözött gnóm vágtában érkezik újdonsült paripája hátán. Szeretné a maradék összeget is rendezni Sizpak Derketun úrral, akinek a háza felé lovagolva veszi észre, hogy a kereskedő épp ebháton lovagol a házától elfelé. Lóval nyomban utána vágtat és ha minden jól megy, akkor talán sikerül beérni mellé, hogy felkelthesse a férfi figyelmét.*
- Derketun úr! Elnézést, hogy így leszólítom, de egy pillanatra meg tudna állni? *Hangosan kiált, hogy vágta mellett is érthető legyen, amit mond. Amennyiben a tündér úr megállítja hátasát, úgy Diynomit is megállítja a sajátját.*
- Szeretném rendezni a második részletet. Parancsoljon. *Ezt már megbeszélték, csupán az összeg átadására nem került még sor. Egy erszényben átnyújtja Sizpak Derketun úrnak a megállapodás szerinti 900 aranyat.
Az alkimista nem szeret egy üzleti ügyben adós maradni, így rendezi a fennálló részletet.*- Nem is tartanám fel tovább. Majd a második beszerzéséért később meglátogatom. Viszont látásra Derketun úr! *Tovább nem is tartja fel a férfit, s mivel még neki is dolga van, így elvágtat a polgárnegyedből.*
430. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-15 18:07:57
Üzenet elküldve: 2021-07-15 18:07:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak házánál//
*A gnómja elégedett a lóval. Nem is kell több elismerés kufárunknak. Fülig ér a szája.*
- Persze, hogy jó kezekre bízta. Még szép!
*Még hamar elmarja a lovat. Mondjuk kifizette az alkimista. Szóval odaadja neki hadd menjen a dolgára.*
- Aviszonylátásra!
*Majd lassan megint menni kéne a piacra a maradék italért. Csak most hirtelenjében dolga akad. Valami félelf is odatolja a képét akit lehet ismer is valahonnan de most nem ér rá.*
- Gyere vissza holnap. Most mennem kell!
*Az odújában felkapja a ruháit és Mandóval kivágtat a házából el a messzeségbe. Persze a városba marad de olyan nyargalásban futnak, hogy nem látni merre mennek.*
*A gnómja elégedett a lóval. Nem is kell több elismerés kufárunknak. Fülig ér a szája.*
- Persze, hogy jó kezekre bízta. Még szép!
*Még hamar elmarja a lovat. Mondjuk kifizette az alkimista. Szóval odaadja neki hadd menjen a dolgára.*
- Aviszonylátásra!
*Majd lassan megint menni kéne a piacra a maradék italért. Csak most hirtelenjében dolga akad. Valami félelf is odatolja a képét akit lehet ismer is valahonnan de most nem ér rá.*
- Gyere vissza holnap. Most mennem kell!
*Az odújában felkapja a ruháit és Mandóval kivágtat a házából el a messzeségbe. Persze a városba marad de olyan nyargalásban futnak, hogy nem látni merre mennek.*
429. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-13 11:28:54
Üzenet elküldve: 2021-07-13 11:28:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sizpak házánál//
*Egy tündér kereskedőt keres, aki a bátyjának régi barátja. Személyesen is ismeri Sizpakot, de már jó pár éve annak, hogy találkoztak. Kérdezősködik felőle, hogy merre találja a férfi új helyét, amelyet a gazdagnegyed pusztulása után alakított ki. A fél-elf harcos a harmincas éveiben járó, ruganyos mozgású alak, ha távolról valaki megfigyelné. A kikérdezett szegények egy ház felé mutogatnak, hogy ott lakik egy tündér kereskedő. A ház felé nézve egy gnómot lát ellovagolni onnan, s mintha maga Sizpak is ott állna a ház ajtajában. Gyors léptekkel közelíti meg a tündért.*
- Sizpak! Megismersz még? Wilril vagyok. *Megáll pár lépésre a tündértől, nehogy megijessze.*
*Egy tündér kereskedőt keres, aki a bátyjának régi barátja. Személyesen is ismeri Sizpakot, de már jó pár éve annak, hogy találkoztak. Kérdezősködik felőle, hogy merre találja a férfi új helyét, amelyet a gazdagnegyed pusztulása után alakított ki. A fél-elf harcos a harmincas éveiben járó, ruganyos mozgású alak, ha távolról valaki megfigyelné. A kikérdezett szegények egy ház felé mutogatnak, hogy ott lakik egy tündér kereskedő. A ház felé nézve egy gnómot lát ellovagolni onnan, s mintha maga Sizpak is ott állna a ház ajtajában. Gyors léptekkel közelíti meg a tündért.*
- Sizpak! Megismersz még? Wilril vagyok. *Megáll pár lépésre a tündértől, nehogy megijessze.*
428. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-13 08:56:55
Üzenet elküldve: 2021-07-13 08:56:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak házánál//
*Sizpak Derketun úr a korábbiakhoz hasonló módon nem kívánt látogatók miatt bosszankodik. Ez ugyancsak addig tart amíg meg nem pillantja az ajtóban Diynomit Dedhor N'athor-t. Mosolyt csal az arcára, hogy térítőnek nézik, de vonásait gyorsan rendezi mire az ajtónyitás után megpillantja a tündér urat. Meglepetten hallja, hogy a ló ügyében milyen gyorsan intézkedett a kereskedő. Szinte fenn sem akad a még hiányzó italokon, amikor odasétál a paripához. Nemes tartása van, ez azonnal észre vehető.*
- Nagyon szép hátast választott ki Derketon úr. Tudtam, hogy jó kezekre bíztam a választást. *Elismeréssel adózik a tündér kereskedő érdemeinek, majd fel is pattan a ló hátára. Fel van szerszámozva, így ez nem okoz gondot felülni rá.*
- Nagyon köszönöm Derketun úr! Majd később még visszatérek a fiolák miatt. Addig is legyen szép napja! *Most egyáltalán nem bánja, hogy még az előlegezett készlete nem került beszerzésre. Nagyon örül a lónak, így integetve elvágtat paripájával a polgárnegyedből.*
*Sizpak Derketun úr a korábbiakhoz hasonló módon nem kívánt látogatók miatt bosszankodik. Ez ugyancsak addig tart amíg meg nem pillantja az ajtóban Diynomit Dedhor N'athor-t. Mosolyt csal az arcára, hogy térítőnek nézik, de vonásait gyorsan rendezi mire az ajtónyitás után megpillantja a tündér urat. Meglepetten hallja, hogy a ló ügyében milyen gyorsan intézkedett a kereskedő. Szinte fenn sem akad a még hiányzó italokon, amikor odasétál a paripához. Nemes tartása van, ez azonnal észre vehető.*
- Nagyon szép hátast választott ki Derketon úr. Tudtam, hogy jó kezekre bíztam a választást. *Elismeréssel adózik a tündér kereskedő érdemeinek, majd fel is pattan a ló hátára. Fel van szerszámozva, így ez nem okoz gondot felülni rá.*
- Nagyon köszönöm Derketun úr! Majd később még visszatérek a fiolák miatt. Addig is legyen szép napja! *Most egyáltalán nem bánja, hogy még az előlegezett készlete nem került beszerzésre. Nagyon örül a lónak, így integetve elvágtat paripájával a polgárnegyedből.*
427. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-13 00:36:37
Üzenet elküldve: 2021-07-13 00:36:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak házánál//
*Jó kufárunk szorgalmas emberként húzza a lóbőrt Az odúban. Ilyen melegben mégis mit lehetne csinálni? Csak a bolondok és a parasztok dolgoznak ilyenkor. Dübögés kelti fel a pőcsikélésből.*
- Mi az már megint?
- A térítők nem érdekelnek!
*De mostanra csak kipofozzák az álmot a szeméből. Nagy dérrel dúrral felkel, hogy ajtót nyisson. Csak egy lenge háló köpenyt vesz fel, meg alsó ruhát persze.*
- Igen?
*Kinyitja az ajtót és ott áll a gnóm.*
- Óóó. Diynomit uraság! Épp jókor jött. Itt van az odú mellett kikötve a paripája. Az itókák még nincsenek meg mind mert a beszállítás akadozik de meglesz hamar.
*Rá is mutat a paripára és kimegy, hogy a gyeplőt a gnóm kezébe adja hiszen kifizette. Egy kis hasznot tett rá azért jó kufárunk de hát ez a minimum.*
- Használja egészséggel!
*Jó kufárunk szorgalmas emberként húzza a lóbőrt Az odúban. Ilyen melegben mégis mit lehetne csinálni? Csak a bolondok és a parasztok dolgoznak ilyenkor. Dübögés kelti fel a pőcsikélésből.*
- Mi az már megint?
- A térítők nem érdekelnek!
*De mostanra csak kipofozzák az álmot a szeméből. Nagy dérrel dúrral felkel, hogy ajtót nyisson. Csak egy lenge háló köpenyt vesz fel, meg alsó ruhát persze.*
- Igen?
*Kinyitja az ajtót és ott áll a gnóm.*
- Óóó. Diynomit uraság! Épp jókor jött. Itt van az odú mellett kikötve a paripája. Az itókák még nincsenek meg mind mert a beszállítás akadozik de meglesz hamar.
*Rá is mutat a paripára és kimegy, hogy a gyeplőt a gnóm kezébe adja hiszen kifizette. Egy kis hasznot tett rá azért jó kufárunk de hát ez a minimum.*
- Használja egészséggel!
426. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-11 22:14:30
Üzenet elküldve: 2021-07-11 22:14:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
*Miután elhagyja a Kaszárnyát, csak elindul céltalanul, amerre a lába viszi. Hová mehetne? Bárhol is táborozna le az erdőszéli tisztáson, az Álomfűz a puszta jelenlétével magához hívná, és ki tudja, mit álmodna legközelebb. Talán tényleg helyet cserélnének az arctalan árnyékkal.*
~Visszamegyek a szép erdőbe, a hegyeken innen.~
*A sarui halkan kopognak az utca porában.*
~Ahol a fák az égig érnek, de a csendjük tovább.~
*Sokkal könnyebb lenne. Nem volnának érthetetlen városiak a zavaros viszonyaikkal, meg a sötét titkaikkal. Nem kellene attól félnie, hogy valami butaságot csinál, mert tudatlan. Nem volnának bajbajutottak, akik nem akarják, hogy segítsen rajtuk. Csak a tanok lennének, amiket ha betart, más nem számít. A következmények sem.*
~Mondjuk most sem számít más...~
*Ha magyarázatot akarna keresni, alighanem ezért gondolta meg magát a városőrséggel kapcsolatban. Hamar eljött volna az idő, amikor valamit megparancsolnak neki, ő meg nem csinálja, mert a tanokba ütközik. Vagy inkább: akármit parancsolnak neki, úgyis azt fogja tenni, amit a tanok előírnak. Neki csak a szerzetessége van az egész világon. Ha elveszíti, ha meghasonlik, nincs másik élet, amit magára kanyaríthat, mint valami köpönyeget.
Idáig jut gondolatban, amikor észreveszi a féllábú orkot az egyik ház tövében. Előtte a tálkája pár pénzdarabbal, mellette a mankója fekszik, körülötte meg a környék gyerekei ülnek, és hallgatják, ahogy a fiatalkori hőstetteiről mesél. Hogy pirtianesi hegyivadász volt, és olyan szörnyekkel harcoltak az alakulatával, amilyenek még a kalendáriumban sincsenek: hetvencsápú, kocsonyatestű, meg velőszopogató, vak bányarémekkel. Az arcával, hangjával és minden tagjával játszik, miközben beszél. A kicsik tátott szájjal hallgatják. Nawanthiri pedig óvatosan kikerüli az értő közönséget, hogy egy-két tallért rakhasson a mester tálkájába.*
~"Feledés Félelmetes Istene" nem azért küldött el, hogy máshol legyek remete. Ha egyedül maradok, mindig az árnyékommal leszek.~
*Ez akkor jut eszébe, mikor már kőhajításnyira maga mögött hagyta a sokadalmat. Bele is nyilall a felismerés:*
~Az árnyékommal...? Sosem éreztem a magaménak...~
*Hátborzongató gondolat, hogy van valamiféle kapcsolat közöttük, és Nawanthirishardipandra nem csak egy kaput őriz a lélek mélységeinek kusza útvesztőjében, mint ahogy "Feledés Félelmetes Istene" tanította. Még annál a is hátborzongatóbb, hogy a szörny minden egyes éjszaka eljöhet hozzá.*
~Itt kell maradnom. Az erdőben el fog emészteni.~
*De akkor hová? Menjen vissza a parancsnokhoz, hogy mégis megpróbálná? Azt mondta, a kapuk nyitva állnak...*
~Vajon mit szólna, ha elmondanám neki Jejjant?~
*Megpróbálja maga elé képzelni a jelenetet. "Parancsnok, van a Kalmárban egy fiúcska, aki elkeveredett a szüleitől..." nem is folytatja tovább. Nyilvánvaló, hogy a városi őrség különleges alakulata nem fog elveszett kisgyerekekkel foglalkozni. "Különlegesebb, esetleg veszélyesebb, nagyon szakértelmet igénylő" feladataik vannak. Majd a rendes őrök elintézik. Akikről Nawanthiri az ég világon semmi jót nem hallott. És nem tehetne mást, mint hogy fütyül Bredocra, mert olyan nincs, hogy nem segít egy bajbajutottnak.*
~Van itt más is.~
*Időközben a piac környékére keveredett, az egyik utcán végignézve rá is látni a térre. A szerzetes megnyalja a fogait a csukott szája mögött.*
~Ki tudja, jönnek-e még fejvadászok. Meg hogy a báró állja-e szavát. Sulim hiába halt volna meg...~
*A piac felé bámulva lassan bólogatni kezd. Igen, ez lesz az irány. Cha'ysst nem fogja érdekelni, kinek-mit segít, amíg a munka el van végezve - ha meg nem gonoszság, mindegy, hogy mi a munka. És ugyan nem sokat töltött ezeknek az embereknek (gnómoknak, orkoknak) a társaságában, de többet tanult az életről, mint otthon hónapok alatt. Hümment egyet. Kiroppantja a nyakát. Elindul a piactér felé.*
~Visszamegyek a szép erdőbe, a hegyeken innen.~
*A sarui halkan kopognak az utca porában.*
~Ahol a fák az égig érnek, de a csendjük tovább.~
*Sokkal könnyebb lenne. Nem volnának érthetetlen városiak a zavaros viszonyaikkal, meg a sötét titkaikkal. Nem kellene attól félnie, hogy valami butaságot csinál, mert tudatlan. Nem volnának bajbajutottak, akik nem akarják, hogy segítsen rajtuk. Csak a tanok lennének, amiket ha betart, más nem számít. A következmények sem.*
~Mondjuk most sem számít más...~
*Ha magyarázatot akarna keresni, alighanem ezért gondolta meg magát a városőrséggel kapcsolatban. Hamar eljött volna az idő, amikor valamit megparancsolnak neki, ő meg nem csinálja, mert a tanokba ütközik. Vagy inkább: akármit parancsolnak neki, úgyis azt fogja tenni, amit a tanok előírnak. Neki csak a szerzetessége van az egész világon. Ha elveszíti, ha meghasonlik, nincs másik élet, amit magára kanyaríthat, mint valami köpönyeget.
Idáig jut gondolatban, amikor észreveszi a féllábú orkot az egyik ház tövében. Előtte a tálkája pár pénzdarabbal, mellette a mankója fekszik, körülötte meg a környék gyerekei ülnek, és hallgatják, ahogy a fiatalkori hőstetteiről mesél. Hogy pirtianesi hegyivadász volt, és olyan szörnyekkel harcoltak az alakulatával, amilyenek még a kalendáriumban sincsenek: hetvencsápú, kocsonyatestű, meg velőszopogató, vak bányarémekkel. Az arcával, hangjával és minden tagjával játszik, miközben beszél. A kicsik tátott szájjal hallgatják. Nawanthiri pedig óvatosan kikerüli az értő közönséget, hogy egy-két tallért rakhasson a mester tálkájába.*
~"Feledés Félelmetes Istene" nem azért küldött el, hogy máshol legyek remete. Ha egyedül maradok, mindig az árnyékommal leszek.~
*Ez akkor jut eszébe, mikor már kőhajításnyira maga mögött hagyta a sokadalmat. Bele is nyilall a felismerés:*
~Az árnyékommal...? Sosem éreztem a magaménak...~
*Hátborzongató gondolat, hogy van valamiféle kapcsolat közöttük, és Nawanthirishardipandra nem csak egy kaput őriz a lélek mélységeinek kusza útvesztőjében, mint ahogy "Feledés Félelmetes Istene" tanította. Még annál a is hátborzongatóbb, hogy a szörny minden egyes éjszaka eljöhet hozzá.*
~Itt kell maradnom. Az erdőben el fog emészteni.~
*De akkor hová? Menjen vissza a parancsnokhoz, hogy mégis megpróbálná? Azt mondta, a kapuk nyitva állnak...*
~Vajon mit szólna, ha elmondanám neki Jejjant?~
*Megpróbálja maga elé képzelni a jelenetet. "Parancsnok, van a Kalmárban egy fiúcska, aki elkeveredett a szüleitől..." nem is folytatja tovább. Nyilvánvaló, hogy a városi őrség különleges alakulata nem fog elveszett kisgyerekekkel foglalkozni. "Különlegesebb, esetleg veszélyesebb, nagyon szakértelmet igénylő" feladataik vannak. Majd a rendes őrök elintézik. Akikről Nawanthiri az ég világon semmi jót nem hallott. És nem tehetne mást, mint hogy fütyül Bredocra, mert olyan nincs, hogy nem segít egy bajbajutottnak.*
~Van itt más is.~
*Időközben a piac környékére keveredett, az egyik utcán végignézve rá is látni a térre. A szerzetes megnyalja a fogait a csukott szája mögött.*
~Ki tudja, jönnek-e még fejvadászok. Meg hogy a báró állja-e szavát. Sulim hiába halt volna meg...~
*A piac felé bámulva lassan bólogatni kezd. Igen, ez lesz az irány. Cha'ysst nem fogja érdekelni, kinek-mit segít, amíg a munka el van végezve - ha meg nem gonoszság, mindegy, hogy mi a munka. És ugyan nem sokat töltött ezeknek az embereknek (gnómoknak, orkoknak) a társaságában, de többet tanult az életről, mint otthon hónapok alatt. Hümment egyet. Kiroppantja a nyakát. Elindul a piactér felé.*
425. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-09 12:31:37
Üzenet elküldve: 2021-07-09 12:31:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak házánál//
*Még csupán néhány nap telt el a megbízás óta, azonban szeretne meggyőződni róla, hogy rendben megy-e a beszerzés. Gyalogosan érkezik a Polgárnegyedbe, a korábbról más ismert, vastagfalú házba, amiről korábban kiderült, hogy inkább egy szoba, vagyis odú, ahogy Sizpak Derketun nevezte. Megáll a ház ajtaja előtt és bekopogtat.*
- Derketun úr itthon van? Diynomit Dedhor N'athor vagyok. *Nem kiabál, de a hangját kellőképp megemeli, hogy odabent lehessen érteni a szavait és a nevét. Korábban bizalmatlannak érezte a tündér urat ezért inkább biztosra megy. Mint legutóbb, most is türelmesen várakozik az ajtóban, remélve, hogy itthon találja az üzlettársát.*
*Még csupán néhány nap telt el a megbízás óta, azonban szeretne meggyőződni róla, hogy rendben megy-e a beszerzés. Gyalogosan érkezik a Polgárnegyedbe, a korábbról más ismert, vastagfalú házba, amiről korábban kiderült, hogy inkább egy szoba, vagyis odú, ahogy Sizpak Derketun nevezte. Megáll a ház ajtaja előtt és bekopogtat.*
- Derketun úr itthon van? Diynomit Dedhor N'athor vagyok. *Nem kiabál, de a hangját kellőképp megemeli, hogy odabent lehessen érteni a szavait és a nevét. Korábban bizalmatlannak érezte a tündér urat ezért inkább biztosra megy. Mint legutóbb, most is türelmesen várakozik az ajtóban, remélve, hogy itthon találja az üzlettársát.*
424. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-08 10:29:23
Üzenet elküldve: 2021-07-08 10:29:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*A piacot megjárva hős kufárunk vissza nyargal Mando hátán az odúhoz. Az egyszemélyes vastag vályogfalú viskója szinte beleolvad a félig romos házak közé. Pont ezért a legjobb búvóhely. Itt a kutya fia se keresné. No nem mintha bármi miatt keresnék. Mandót beengedi a hűvös vályog odúba és le is tenteredik a kis fekhelyére. Kényelmes vacok jutott a villámgyors ebnek is. Legendás kufárunk saját pihe puha ágyikójába vágódik be. Pont elég volt mára ennyi munka úgyhogy a hűsben megnyugszik. Még takaró se kell. Csak úgy elalszik ruhástól. De előtte még iszik egy kortyot.*
423. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-03 12:20:37
Üzenet elküldve: 2021-07-03 12:20:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Szimatolás //
//A bajusz bosszúja//
*Yeza elégedett az eredménnyel. Ha hoznak valami használhatót a kis vakarcsok, akár hosszabb távon is használhatná őket. Nem árt, ha az ember alkalmasint több szemmel is figyeli a város eseményeit.
Míg a kölykök teszik a dolgukat, a vörös is kihasználja az időt. Nem lenne szerencsés, ha most vesztené nyomát a Kancellárnak. Ételt kértek és szobát, úgyhogy elvileg kevés rá az esély, de amilyen szerencséje neki szokott lenni az ilyesmivel, jobbnak látja, ha rápillant azért időnként a kettősre. Az olcsón bérelt munkaerőnek hála, az előzményeket illető kérdezősködés eközben haladhat szépen magától.
Tervei szerint épp csak beles, hogy megvannak-e még a madárkák, de az ismerősen bődülő hang kissé átírja ezeket. Darok felmondásának orgánuma még a szomszéd sikátorban szaladozó patkányok szőrét is meglebbenti. Yeza már az ablaknál is terem, hogy megtudja, a zöldbőrű kinél is végzi az ügyintézést. Aztyan vagy a Báró személye kézenfekvő tipp, de a tapasztalat Xavyt sem zárja ki a sorból. Sajnos a rálátási szög nem túl jó, de a kiszűrődő ribillió hangjai bajt sejtetnek. Mivel az incidens az ajtónál leledzik, Yeza nem akar az egész közepébe toppanni. Eliramodik inkább, amilyen gyorsan csak tud és a hátsó ajtó felé veszi az irányt.*
- Mi...? *csak eddig jut, mert a gnóm pultoslány húz el mellette. Mindegy is. Most minden perc számít, úgyhogy már iramodik is befelé.*
//A bajusz bosszúja//
*Yeza elégedett az eredménnyel. Ha hoznak valami használhatót a kis vakarcsok, akár hosszabb távon is használhatná őket. Nem árt, ha az ember alkalmasint több szemmel is figyeli a város eseményeit.
Míg a kölykök teszik a dolgukat, a vörös is kihasználja az időt. Nem lenne szerencsés, ha most vesztené nyomát a Kancellárnak. Ételt kértek és szobát, úgyhogy elvileg kevés rá az esély, de amilyen szerencséje neki szokott lenni az ilyesmivel, jobbnak látja, ha rápillant azért időnként a kettősre. Az olcsón bérelt munkaerőnek hála, az előzményeket illető kérdezősködés eközben haladhat szépen magától.
Tervei szerint épp csak beles, hogy megvannak-e még a madárkák, de az ismerősen bődülő hang kissé átírja ezeket. Darok felmondásának orgánuma még a szomszéd sikátorban szaladozó patkányok szőrét is meglebbenti. Yeza már az ablaknál is terem, hogy megtudja, a zöldbőrű kinél is végzi az ügyintézést. Aztyan vagy a Báró személye kézenfekvő tipp, de a tapasztalat Xavyt sem zárja ki a sorból. Sajnos a rálátási szög nem túl jó, de a kiszűrődő ribillió hangjai bajt sejtetnek. Mivel az incidens az ajtónál leledzik, Yeza nem akar az egész közepébe toppanni. Eliramodik inkább, amilyen gyorsan csak tud és a hátsó ajtó felé veszi az irányt.*
- Mi...? *csak eddig jut, mert a gnóm pultoslány húz el mellette. Mindegy is. Most minden perc számít, úgyhogy már iramodik is befelé.*
422. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-02 14:41:41
Üzenet elküldve: 2021-07-02 14:41:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// Szimatolás //
* Yeza sikertelenül igyekszik információt kihúzni a lurkókból. Azok nem láttak semmit, de nem adja fel ilyen könnyen. A barátságukat megszerezte, vagy legalábbis úgy tűnik. Az ő karizmájával könnyedén rá tudja venni a kis rongyosokat, hogy segítsenek neki, főleg, hogy még aranyat is áldoz erre a célra. Vannak vagy tízen, szóval a létszámmal nem lesz gondja. Nagy kerek szemekkel hallgatják, hogy mit is szeretne.*
- Én, én akarok segíteni!* Lelkendezik a kis szőke lányka. Többen is helyeslően csatlakoznak hozzá. Az idősebbek közül némelyik kicsit ingatja a fejét, de nem szólalt még fel senki Yeza ellen. Amikor pedig a busás jutalomra kerül a sor, akkor máris mindenki még lelkesebb.*
- Húh! Af ám naon sok.* Hüledezik az a kis beszédhibás. A kezükbe kapott csillogó aranyakat pedig boldogan vágják zsebre. Mondjuk a Zsákos Emberre félve húzzák össze magukat. Még a nagyobbak is értetlenül pislognak. Kellően rémisztően hangzik ez az eddig oly barátságos lány szájából. De a 10 arany az csak 10 arany, ami eléggé motiváló tud lenni. A tétlenséget végül az egyik nagyobb srác töri meg.*
- Az enyém lesz!* Azzal már szalad is a piac felé, mire a többiek nagy zsivaj keretében indulnak meg utána. Csak néhány pillant és viszonylagos csönd telepszik a környékre. Úgy tűnik, hogy most már csak várnia kell a lánynak az eredményekre.*
* Yeza sikertelenül igyekszik információt kihúzni a lurkókból. Azok nem láttak semmit, de nem adja fel ilyen könnyen. A barátságukat megszerezte, vagy legalábbis úgy tűnik. Az ő karizmájával könnyedén rá tudja venni a kis rongyosokat, hogy segítsenek neki, főleg, hogy még aranyat is áldoz erre a célra. Vannak vagy tízen, szóval a létszámmal nem lesz gondja. Nagy kerek szemekkel hallgatják, hogy mit is szeretne.*
- Én, én akarok segíteni!* Lelkendezik a kis szőke lányka. Többen is helyeslően csatlakoznak hozzá. Az idősebbek közül némelyik kicsit ingatja a fejét, de nem szólalt még fel senki Yeza ellen. Amikor pedig a busás jutalomra kerül a sor, akkor máris mindenki még lelkesebb.*
- Húh! Af ám naon sok.* Hüledezik az a kis beszédhibás. A kezükbe kapott csillogó aranyakat pedig boldogan vágják zsebre. Mondjuk a Zsákos Emberre félve húzzák össze magukat. Még a nagyobbak is értetlenül pislognak. Kellően rémisztően hangzik ez az eddig oly barátságos lány szájából. De a 10 arany az csak 10 arany, ami eléggé motiváló tud lenni. A tétlenséget végül az egyik nagyobb srác töri meg.*
- Az enyém lesz!* Azzal már szalad is a piac felé, mire a többiek nagy zsivaj keretében indulnak meg utána. Csak néhány pillant és viszonylagos csönd telepszik a környékre. Úgy tűnik, hogy most már csak várnia kell a lánynak az eredményekre.*
421. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2021-07-02 07:25:14
Üzenet elküldve: 2021-07-02 07:25:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Szimatolás //
*Yeza épp csak egy fokkal jön ki jobban a lurkókkal, mint a természet giz-gazos "csodájával". Szerencsére ez a diszharmónia inkább az ezeknél fiatalabb korosztálynál kezd el jobban kiütközni. Azért a "néni" megszólításra meg-megrándul az arca.*
- Ó, nem-nem. Biztos erre járt *mondja. Természetesen nem kizárt, hogy Habrertus járt a piacon is, de Yezának az a terve, hogy visszafelé követi a szálat, elvégre az elég biztos kiindulópont, hogy a kancellár most a Wegtoreni Kalmárban üldögél.*
- De tudjátok mit? Segíthetnétek. Jó móka lesz *kacsint mosolyogva.* - Az a kecskeszakállas, papagályos úr elvesztett valamit, de nagyon bántaná, ha kiderülne. Az öregség már csak ilyen *von vállat. Ő maga egyáltalán nem címkézné még vénnek a jó kancellárt, de egy kölyök szemében egy deresedő szakállú illető már az és kész.* - Hogy tudjam, hol hagyta el azt a dolgot, mindenképp ki kellene deríteni, hogy merre járt, amióta itt van a városban. Mit gondoltok, tudnátok ebben segíteni? *Hogy ösztönözze a gyerkőcöket, mindegyik kezébe nyom egy-egy aranypénzt.* - Nem lennék hálátlan. Ha pedig kiderítitek, merre járt és kivel találkozott... Valamennyit már kipuhatoltam magam is *teszi hozzá, nehogy a kis kutyafattyaknak eszébe jusson olcsó mesékkel átverni. A wegtoreni kölykök nagyon komiszak és talpraesett pernahajderek. Az arthenioriakat még annyira nem ismerte ki.*
- Amelyikőtök előbb hoz nekem valami hasznos információt, annak kerek tíz arany üti a markát! *mondja. Így egy kis versengéssel is megtámogatja a siker szekerét.* - De ha kiderül, hogy lódítani próbáltok nekem, csak hogy kicsaljátok a jutalmat... *ráncolja össze a homlokát* - azt beárulom és tudjátok, hogy a rossz gyerekekkel, ugye? A Zsákos Ember elviszi őket a Seholszigetre. Az ottaniak meg tudjátok mit csinálnak, az ilyen kis porhanyós lurkókkal... *bólogat komolyan, aztán a baljós hallgatásba burkolózó intelem végén csattint egyet a fogával.* - A Szákos Ember hallgat rám, bizony, de sose merne azokhoz nyúlni, akik kedvesek nekem *lapogatja meg a kardját.*
- Kérdezősködjetek, de engem ne említsetek. Nem lenne jó, ha kiderülne, hogy én segítek az öregúrnak.
*Wegtorenben ennek már jól bejáratott rendszere volt. Az utcakölykök tudták a dolgukat. Nyitva tartották a szemüket és hozták a híreket. Az információra vonatkozó kizárólagosságot persze ki kellett eszközölni: jutalommal vagy fenyegetéssel. Mikor melyik volt a célszerűbb és a hatékonyabb.*
- Itt leszek a környéken.
*Yeza épp csak egy fokkal jön ki jobban a lurkókkal, mint a természet giz-gazos "csodájával". Szerencsére ez a diszharmónia inkább az ezeknél fiatalabb korosztálynál kezd el jobban kiütközni. Azért a "néni" megszólításra meg-megrándul az arca.*
- Ó, nem-nem. Biztos erre járt *mondja. Természetesen nem kizárt, hogy Habrertus járt a piacon is, de Yezának az a terve, hogy visszafelé követi a szálat, elvégre az elég biztos kiindulópont, hogy a kancellár most a Wegtoreni Kalmárban üldögél.*
- De tudjátok mit? Segíthetnétek. Jó móka lesz *kacsint mosolyogva.* - Az a kecskeszakállas, papagályos úr elvesztett valamit, de nagyon bántaná, ha kiderülne. Az öregség már csak ilyen *von vállat. Ő maga egyáltalán nem címkézné még vénnek a jó kancellárt, de egy kölyök szemében egy deresedő szakállú illető már az és kész.* - Hogy tudjam, hol hagyta el azt a dolgot, mindenképp ki kellene deríteni, hogy merre járt, amióta itt van a városban. Mit gondoltok, tudnátok ebben segíteni? *Hogy ösztönözze a gyerkőcöket, mindegyik kezébe nyom egy-egy aranypénzt.* - Nem lennék hálátlan. Ha pedig kiderítitek, merre járt és kivel találkozott... Valamennyit már kipuhatoltam magam is *teszi hozzá, nehogy a kis kutyafattyaknak eszébe jusson olcsó mesékkel átverni. A wegtoreni kölykök nagyon komiszak és talpraesett pernahajderek. Az arthenioriakat még annyira nem ismerte ki.*
- Amelyikőtök előbb hoz nekem valami hasznos információt, annak kerek tíz arany üti a markát! *mondja. Így egy kis versengéssel is megtámogatja a siker szekerét.* - De ha kiderül, hogy lódítani próbáltok nekem, csak hogy kicsaljátok a jutalmat... *ráncolja össze a homlokát* - azt beárulom és tudjátok, hogy a rossz gyerekekkel, ugye? A Zsákos Ember elviszi őket a Seholszigetre. Az ottaniak meg tudjátok mit csinálnak, az ilyen kis porhanyós lurkókkal... *bólogat komolyan, aztán a baljós hallgatásba burkolózó intelem végén csattint egyet a fogával.* - A Szákos Ember hallgat rám, bizony, de sose merne azokhoz nyúlni, akik kedvesek nekem *lapogatja meg a kardját.*
- Kérdezősködjetek, de engem ne említsetek. Nem lenne jó, ha kiderülne, hogy én segítek az öregúrnak.
*Wegtorenben ennek már jól bejáratott rendszere volt. Az utcakölykök tudták a dolgukat. Nyitva tartották a szemüket és hozták a híreket. Az információra vonatkozó kizárólagosságot persze ki kellett eszközölni: jutalommal vagy fenyegetéssel. Mikor melyik volt a célszerűbb és a hatékonyabb.*
- Itt leszek a környéken.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1366-1385