Arthenior - Polgárnegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Arthenior főtere (új) Wegtoreni Kalmár (új) Kaszárnya (új) | Polgárnegyed | Templom (új) Romváros és Meredély (új) Piactér (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 59 (1161. - 1180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-06-13 20:37:28
Üzenet elküldve: 2023-06-13 20:37:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// Apró lépések //
*Félénken húzódik a másik vállához, mikor társa ijedtében futásra biztatja. Nezaly ott is marad, ha a férfi nem ragadja meg a kezét, hogy aztán magával húzza. Akkor döbbent rá, hogy mi is történik éppen velük. Sosem gondolta volna, hogy egyszer egy hatalmas kutya elől fognak menekülni. Amennyire tudja, elengedi magát és hagyja, hogy a másik vezessen. Már az elején megbízott Vickxim-ben, mikor még alig ismerték egymást. Tudja, ha valaki megmentheti az életét az ő. Ezt vissza is vonja mikor egy sikátor kellős közepén megáll egy iszonyatosan büdös kuka előtt.*
~Ez meg mi a frászt akar?~ *Értetlenkedik magában, mikor társa hirtelen megragadja.*
-Mi-mi-mit csinálsz? Ne! Meg ne próbáld! *Kiáltja el magát, hogy az egész város hallja mielőtt a szemetesben landolna. Aztán társa is követi.*
-Ezért még nagyon megfizetsz. *Csak akkor szállnak ki mikor a kutya már elment.*
-Pffuj… Ezt azonnal le kell mosnom magamról. *Azzal leszed a fejéről egy koszos zsebkendőt.*
*Félénken húzódik a másik vállához, mikor társa ijedtében futásra biztatja. Nezaly ott is marad, ha a férfi nem ragadja meg a kezét, hogy aztán magával húzza. Akkor döbbent rá, hogy mi is történik éppen velük. Sosem gondolta volna, hogy egyszer egy hatalmas kutya elől fognak menekülni. Amennyire tudja, elengedi magát és hagyja, hogy a másik vezessen. Már az elején megbízott Vickxim-ben, mikor még alig ismerték egymást. Tudja, ha valaki megmentheti az életét az ő. Ezt vissza is vonja mikor egy sikátor kellős közepén megáll egy iszonyatosan büdös kuka előtt.*
~Ez meg mi a frászt akar?~ *Értetlenkedik magában, mikor társa hirtelen megragadja.*
-Mi-mi-mit csinálsz? Ne! Meg ne próbáld! *Kiáltja el magát, hogy az egész város hallja mielőtt a szemetesben landolna. Aztán társa is követi.*
-Ezért még nagyon megfizetsz. *Csak akkor szállnak ki mikor a kutya már elment.*
-Pffuj… Ezt azonnal le kell mosnom magamról. *Azzal leszed a fejéről egy koszos zsebkendőt.*
1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-06-13 00:56:15
Üzenet elküldve: 2023-06-13 00:56:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rég várt kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Szuszogása inkább izgatottságának tudható be, semmint a heves testmozgásnak. Elvégre a java még hátra van szerencsére. Csak bámulja, ahogy a szolgáló elnyúlik hanyatt, éhes tekintete pedig vadul falja azt üde testet.
Az utolsó rejtély is feltárul, ő pedig nem is bírná tovább buzgó vérével. Rámászik Theára, ha csak annak nincs ellenére a köpcös kis ember, miközben csókokkal halmozza a testét. Természetesen megtámaszkodik a leányzó mellett karjaival, hisz jókora súlya alatt könnyedén kifutna a levegő a wegtoreniből.
Nem esik neki rögtön a lánynak, előbb végigpillant a mezítelen testen. Kiélvezi minden mozzanatát az együttlétüknek és elméjébe égeti a képet. Az utolsó szavakra azonban végül szép lassan, de elmélyül a kéjben. Behunyt szemekkel sóhajt fel, ahogy magáévá teszi Theát. Ám nem teketóriázok sokat, hisz a sóvárgás jóformán kiüresíti agyát. Testalkatát meghazudtolva növeli kettejük táncának tempóját, miközben vadul falja a finom testet maga alatt. Fél kézzel markolja a kebleket, mintha elvesznének enélkül, közben szuszogva, lihegve, nyögve adja bele minden erejét a légyottba. Ifjoncokat meghazudtoló erőt mutat, noha jóval visszafogottabb látványban részesítheti Theát. Nem a leányzót akarja lenyűgözni, az nem az ő terepe. Inkább kéjsóvárgás és mohóság munkálkodik benne, ahogy hevesen dolgozik. Alaposan leizzad a munka során, de töretlenül ostromolja a wegtorenit.*
-Az enyém vagy. Az enyém! *Hörgi, noha ennek sok valóságalapja nincs, ebben a pillanatban még akár igaz is lehet. Megőrjítik a finom vonások és vadul ringó keblek látványa. És persze a tudat, hogy ezt ő, Rundengart Ipsioni tudhatja magáénak!*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Szuszogása inkább izgatottságának tudható be, semmint a heves testmozgásnak. Elvégre a java még hátra van szerencsére. Csak bámulja, ahogy a szolgáló elnyúlik hanyatt, éhes tekintete pedig vadul falja azt üde testet.
Az utolsó rejtély is feltárul, ő pedig nem is bírná tovább buzgó vérével. Rámászik Theára, ha csak annak nincs ellenére a köpcös kis ember, miközben csókokkal halmozza a testét. Természetesen megtámaszkodik a leányzó mellett karjaival, hisz jókora súlya alatt könnyedén kifutna a levegő a wegtoreniből.
Nem esik neki rögtön a lánynak, előbb végigpillant a mezítelen testen. Kiélvezi minden mozzanatát az együttlétüknek és elméjébe égeti a képet. Az utolsó szavakra azonban végül szép lassan, de elmélyül a kéjben. Behunyt szemekkel sóhajt fel, ahogy magáévá teszi Theát. Ám nem teketóriázok sokat, hisz a sóvárgás jóformán kiüresíti agyát. Testalkatát meghazudtolva növeli kettejük táncának tempóját, miközben vadul falja a finom testet maga alatt. Fél kézzel markolja a kebleket, mintha elvesznének enélkül, közben szuszogva, lihegve, nyögve adja bele minden erejét a légyottba. Ifjoncokat meghazudtoló erőt mutat, noha jóval visszafogottabb látványban részesítheti Theát. Nem a leányzót akarja lenyűgözni, az nem az ő terepe. Inkább kéjsóvárgás és mohóság munkálkodik benne, ahogy hevesen dolgozik. Alaposan leizzad a munka során, de töretlenül ostromolja a wegtorenit.*
-Az enyém vagy. Az enyém! *Hörgi, noha ennek sok valóságalapja nincs, ebben a pillanatban még akár igaz is lehet. Megőrjítik a finom vonások és vadul ringó keblek látványa. És persze a tudat, hogy ezt ő, Rundengart Ipsioni tudhatja magáénak!*
1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-06-12 22:33:16
Üzenet elküldve: 2023-06-12 22:33:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Apró lépések //
*Szíve hevesen dobogni kezd, mikor megpillantja a feléjük haladó, nyálas szörnyeteget.*
-Ez bizony baj. *Állapítja meg társának, aki körmeit egyre mélyebbre fúrja vállába.*
-Ne aggódj hercegnőm! Majd én megmentelek. *Támadó pozícióba helyezi magát. Előrántja hosszú tőrét, majd egyenesen a kutyára szegezi. Aztán mikor már lépésekre van tőlük behúzza vállát és lassan számolni kezd.*
-Háromig számolok, majd jöhet a hetes pozíció. *Mondja magabiztosan.* Egy... kettő... És HÁROM, FUTÁS! *Azzal megragadja a lány kezét és maga után húzza, feltéve, ha a másik is reagál. A kutya vadul üldözni kezdi őket, majd a két fiatal azon kapja magát, hogy nincs sok esélyük a túlélésre, ugyanis a kutyának köztudottan több és gyorsabb lábai vannak, mint egy kis tündérnek. A nagy lihegés közepette meglát egy rejtett sikátort, ahova el tudnának bújni. Ha Nezalyen is engedi, akkor már semmi akadálya, hogy a sikátorban keressenek búvó helyet. Vickxim egyből talál is egyet a kukában.*
-Előre is bocsi hercegnőm.*Felkapja társát és először őt dobja bele a bűzös szemétbe, majd ő maga is beleugrik. A kutya még ugat egy kettőt a kuka elött, de aztán egy kis idő múlva megunja és távozik a sikátorból. A férfi mikor kinyitja a kuka fedelét már érzi, hogy ezt a húzását egy nagyon is vad nőszemély még visszaadja neki, de jelen pillanat örül annak, hogy megmenekült a kutya fogságából. Ha a lány a történtek után engedi Vickxim szívesen segít neki kijutni a kukából, de, ha visszautasítja azt sem bánja. Ha már mindketten kimásztak a kukából, el is indulnak a főtér felé remélve, hogy a kutya nem arra tart épp.*
*Szíve hevesen dobogni kezd, mikor megpillantja a feléjük haladó, nyálas szörnyeteget.*
-Ez bizony baj. *Állapítja meg társának, aki körmeit egyre mélyebbre fúrja vállába.*
-Ne aggódj hercegnőm! Majd én megmentelek. *Támadó pozícióba helyezi magát. Előrántja hosszú tőrét, majd egyenesen a kutyára szegezi. Aztán mikor már lépésekre van tőlük behúzza vállát és lassan számolni kezd.*
-Háromig számolok, majd jöhet a hetes pozíció. *Mondja magabiztosan.* Egy... kettő... És HÁROM, FUTÁS! *Azzal megragadja a lány kezét és maga után húzza, feltéve, ha a másik is reagál. A kutya vadul üldözni kezdi őket, majd a két fiatal azon kapja magát, hogy nincs sok esélyük a túlélésre, ugyanis a kutyának köztudottan több és gyorsabb lábai vannak, mint egy kis tündérnek. A nagy lihegés közepette meglát egy rejtett sikátort, ahova el tudnának bújni. Ha Nezalyen is engedi, akkor már semmi akadálya, hogy a sikátorban keressenek búvó helyet. Vickxim egyből talál is egyet a kukában.*
-Előre is bocsi hercegnőm.*Felkapja társát és először őt dobja bele a bűzös szemétbe, majd ő maga is beleugrik. A kutya még ugat egy kettőt a kuka elött, de aztán egy kis idő múlva megunja és távozik a sikátorból. A férfi mikor kinyitja a kuka fedelét már érzi, hogy ezt a húzását egy nagyon is vad nőszemély még visszaadja neki, de jelen pillanat örül annak, hogy megmenekült a kutya fogságából. Ha a lány a történtek után engedi Vickxim szívesen segít neki kijutni a kukából, de, ha visszautasítja azt sem bánja. Ha már mindketten kimásztak a kukából, el is indulnak a főtér felé remélve, hogy a kutya nem arra tart épp.*
1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-06-08 09:23:55
Üzenet elküldve: 2023-06-08 09:23:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rég várt kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem igazán szokta meg az úriemberek társaságát ilyetén téren. Így az sem lepi meg, hogy hamarosan már a húsos ujjak a fekete tincsek közé túrnak, hogy saját örömére irányíthassák a lányt. Természetesen ez koránt sem zavarja a wegtorenit, így minden irányításra megfelelőképp reagál. Hisz akárhogy is, mindig is az volt a dolga, hogy saját kielégülését szorítsa a háttérbe, hogy partnere örömére lelkesebben tehessen.
A megjegyzés viszont egy röpke pillanatra kizökkenti, de ezt csupán egy apró megtorpanással honorálja. Meg természetesen egy kaján mosollyal, de azután el is engedi a dolgot, hogy feladatát folytathassa tovább. Feltüzeli belülről a gondolat, hogy a húsos test ellenére azért nem egy löttyedt kis emberrel van dolga. Az pedig külön szerencsés, hogy nem kell sokáig dolgoznia azon, hogy harcra bírja a kis embert. Már csak abban kell reménykednie, hogy időben is szerencsésen kitart a köpcös kis kereskedő. Kívánja az együttlétet, a szíve továbbra is hevesen dobog, s minden kényeztető mozdulatával erősödik benne az érzés, hogy inkább magára kéne rántania a férfit. De első találkozásukat mindenféleképp különlegessé akarja tennie. Meg akarja tisztelni a kereskedőt azzal, hogy törődő, figyelmes partner lesz mellette. Csak arra vigyáz, hogy ne fokozza túl a tempót, s hevességét, mielőtt még ideje korán beütne a végjáték.
S mintha csak egyszerre gondolkodnának a férfi megállítja munkálkodását, mire a leány készségesen húzza el a fejét. Nyelvével ismét megnedvesíti ajkait, miközben Ipsioni úr arcát fürkészi. Kipirult arca, szapora pihegése jelezheti a férfinak, hogy ha a munkában még nem is fáradt meg, vágya csak kegyetlenül növekedett tovább. Amit csak jobban feltüzel a domborulatait érő kényeztetés. Igyekszik csitítani vérét, így szemeit lehunyva koncentrál a csókokra, s annak viszonzására. Ám tagadhatatlanul megkönnyebbült sóhaj kúszik ki ajkai közül, mikor a kis ember előáll a lehetőséggel.*
- Nem fáradtság, ha a cél kellemes kikapcsolódással szolgál.
*Jegyzi meg apró mosollyal, majd a földről felkelve ring tovább az ágyhoz. Játszadozhatna még, tetszeleghetne tovább, de minek, ha célját már elérte? Így a lepedőn kényelmesen elnyúlva pillant vissza a férfira, miközben ujjaival ruhája anyagába csíp, hogy amazt feljebb húzza combjain, míg nem testének utolsó, s egyben most igen fontos darabja is a férfi szeme elé tárul. Szégyenlősség nem csillan a leány arcán, viszont a vágytól fűtött élvhajhász tekintet bizony már látványosan kiült rá. Hátra nyúlva lazít a ruha kötésén, hogy könnyű dolga legyen, ha a kereskedő meg kíván szabadulni a finom anyagtól. Azután kezeit a férfi felé nyújtja, jelezvén, hogy ha Rundengart készen áll, akkor a leánynak sincs ellenére, hogy tovább lépjenek.*
- Az Öné vagyok Ipsioni uram.
*Mosolyodik el kedvesen, de hangjának remegéséből kihallható, hogy belülről már marja a kéjelgés utáni vágyalom.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem igazán szokta meg az úriemberek társaságát ilyetén téren. Így az sem lepi meg, hogy hamarosan már a húsos ujjak a fekete tincsek közé túrnak, hogy saját örömére irányíthassák a lányt. Természetesen ez koránt sem zavarja a wegtorenit, így minden irányításra megfelelőképp reagál. Hisz akárhogy is, mindig is az volt a dolga, hogy saját kielégülését szorítsa a háttérbe, hogy partnere örömére lelkesebben tehessen.
A megjegyzés viszont egy röpke pillanatra kizökkenti, de ezt csupán egy apró megtorpanással honorálja. Meg természetesen egy kaján mosollyal, de azután el is engedi a dolgot, hogy feladatát folytathassa tovább. Feltüzeli belülről a gondolat, hogy a húsos test ellenére azért nem egy löttyedt kis emberrel van dolga. Az pedig külön szerencsés, hogy nem kell sokáig dolgoznia azon, hogy harcra bírja a kis embert. Már csak abban kell reménykednie, hogy időben is szerencsésen kitart a köpcös kis kereskedő. Kívánja az együttlétet, a szíve továbbra is hevesen dobog, s minden kényeztető mozdulatával erősödik benne az érzés, hogy inkább magára kéne rántania a férfit. De első találkozásukat mindenféleképp különlegessé akarja tennie. Meg akarja tisztelni a kereskedőt azzal, hogy törődő, figyelmes partner lesz mellette. Csak arra vigyáz, hogy ne fokozza túl a tempót, s hevességét, mielőtt még ideje korán beütne a végjáték.
S mintha csak egyszerre gondolkodnának a férfi megállítja munkálkodását, mire a leány készségesen húzza el a fejét. Nyelvével ismét megnedvesíti ajkait, miközben Ipsioni úr arcát fürkészi. Kipirult arca, szapora pihegése jelezheti a férfinak, hogy ha a munkában még nem is fáradt meg, vágya csak kegyetlenül növekedett tovább. Amit csak jobban feltüzel a domborulatait érő kényeztetés. Igyekszik csitítani vérét, így szemeit lehunyva koncentrál a csókokra, s annak viszonzására. Ám tagadhatatlanul megkönnyebbült sóhaj kúszik ki ajkai közül, mikor a kis ember előáll a lehetőséggel.*
- Nem fáradtság, ha a cél kellemes kikapcsolódással szolgál.
*Jegyzi meg apró mosollyal, majd a földről felkelve ring tovább az ágyhoz. Játszadozhatna még, tetszeleghetne tovább, de minek, ha célját már elérte? Így a lepedőn kényelmesen elnyúlva pillant vissza a férfira, miközben ujjaival ruhája anyagába csíp, hogy amazt feljebb húzza combjain, míg nem testének utolsó, s egyben most igen fontos darabja is a férfi szeme elé tárul. Szégyenlősség nem csillan a leány arcán, viszont a vágytól fűtött élvhajhász tekintet bizony már látványosan kiült rá. Hátra nyúlva lazít a ruha kötésén, hogy könnyű dolga legyen, ha a kereskedő meg kíván szabadulni a finom anyagtól. Azután kezeit a férfi felé nyújtja, jelezvén, hogy ha Rundengart készen áll, akkor a leánynak sincs ellenére, hogy tovább lépjenek.*
- Az Öné vagyok Ipsioni uram.
*Mosolyodik el kedvesen, de hangjának remegéséből kihallható, hogy belülről már marja a kéjelgés utáni vágyalom.*
1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-06-08 01:11:23
Üzenet elküldve: 2023-06-08 01:11:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rég várt kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Amennyiben Theának olyan gondolatai támadnának, miszerint bizonyítania kéne a kereskedőnek, téved. Számára már önmagában egy ilyen egzotikus szépség kínálkozása elegendő hozzá, hogy minden idejét megérje a társaság. Főleg, ha önként kínálja fel magát, ahogy Thea tette...
Ahogy a szolgáló instruálja, úgy tesz. Felül az ágyon, kissé megtámaszkodva maga mögött figyeli a wegtorenit. Valósággal kiesik a szeme, ahogy a finom kelmék lehullanak a lány válláról. Nem szól egy árva szót sem, mégis roppant beszédes lehet az arcára kiülő éhség. Markolni, tulajdonába venni kívánja a leány testét, míg lehetősége van rá.*
-Szavamra... *Kezdene bele valami kufárbölcsességbe, de Thea tetteivel megelőzni, ahogy hanyatt löki. Viszonozza a röpke csókot, s a szolgálónak nem is kell különösebben hosszú idő, hogy munkára bírja a testes kereskedő megfelelő részeit.
Hátradöntött fejjel fel is sóhajt, ahogy Thea a tettek mezejére lép. Persze nem bírja ki, hogy ne lesse, ahogy a leány munkálkodik rajta. Nem egy megtermett harcos, ekképp pedig a wegtoreni szépségnek sem gyűlik meg vele a baja odalenn. Elmélyülten szemléli, miképp tűnik el legkedvencebb testrésze a puha ajkak gyűrűjében, mielőtt felülve kezei közé venné a lány ébenfekete hajkoronáját.*
-Átok legyen azon a fránya Morthimeren, hogy idáig dugdosott a falak között... *Nyögi, miközben mohósága felülkerekedik rajta. Kezeivel kezdi diktálni az ütemet, s közben lelkiekben csipkedi magát, nem álmodik-e. Nem csak arról van szó, hogy egy ilyen szépség dolgozik igen csak combos lábai között, de ez a szépség Orthus legkedvencebb szolgálója.
Különböző mélységekig és ütemben igyekszik irányítani a leány ajkait, de túlontúl félő, hogy idejekorán véget ér légyottjuk. Hisz idejét sem tudja, mikor volt hasonló fehérnép társaságában. Megállítja hát a tökéletes idomokkal megáldott szolgálót, s míg időt nyer, nem rest előrehajolva kezébe venni a bőséges kebleket.
Nem finnyás, így ha Thea hagyja neki, hát csókokkal is illeti. Úgy érzi, ezzel még inkább birtokba veheti, noha tudja, elorozni nem fogja a vagyonos Orthustól.*
-Bizton elfáradtál a nagy jövés-menésben... Talán az ágyra fekhetnél. *Szólal meg rekedten, miközben felkászálódik az ágyról. Így sem sokkal magasabb, mint ülve. Éhesen pillant végig Thea testén, miközben igyekszik megszabadítani magát a gondolattól, hogy rávetve súlyos testét döntse hanyatt és tegye magáévá. Elvégre úriember óhajt lenni, még ha olybá tűnik is, hogy rövidesen megakadályozhatatlanul felülemelkedik rajta a férfiösztön.*
A hozzászólás írója (Rundengart Ipsioni) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.08 01:57:13
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Amennyiben Theának olyan gondolatai támadnának, miszerint bizonyítania kéne a kereskedőnek, téved. Számára már önmagában egy ilyen egzotikus szépség kínálkozása elegendő hozzá, hogy minden idejét megérje a társaság. Főleg, ha önként kínálja fel magát, ahogy Thea tette...
Ahogy a szolgáló instruálja, úgy tesz. Felül az ágyon, kissé megtámaszkodva maga mögött figyeli a wegtorenit. Valósággal kiesik a szeme, ahogy a finom kelmék lehullanak a lány válláról. Nem szól egy árva szót sem, mégis roppant beszédes lehet az arcára kiülő éhség. Markolni, tulajdonába venni kívánja a leány testét, míg lehetősége van rá.*
-Szavamra... *Kezdene bele valami kufárbölcsességbe, de Thea tetteivel megelőzni, ahogy hanyatt löki. Viszonozza a röpke csókot, s a szolgálónak nem is kell különösebben hosszú idő, hogy munkára bírja a testes kereskedő megfelelő részeit.
Hátradöntött fejjel fel is sóhajt, ahogy Thea a tettek mezejére lép. Persze nem bírja ki, hogy ne lesse, ahogy a leány munkálkodik rajta. Nem egy megtermett harcos, ekképp pedig a wegtoreni szépségnek sem gyűlik meg vele a baja odalenn. Elmélyülten szemléli, miképp tűnik el legkedvencebb testrésze a puha ajkak gyűrűjében, mielőtt felülve kezei közé venné a lány ébenfekete hajkoronáját.*
-Átok legyen azon a fránya Morthimeren, hogy idáig dugdosott a falak között... *Nyögi, miközben mohósága felülkerekedik rajta. Kezeivel kezdi diktálni az ütemet, s közben lelkiekben csipkedi magát, nem álmodik-e. Nem csak arról van szó, hogy egy ilyen szépség dolgozik igen csak combos lábai között, de ez a szépség Orthus legkedvencebb szolgálója.
Különböző mélységekig és ütemben igyekszik irányítani a leány ajkait, de túlontúl félő, hogy idejekorán véget ér légyottjuk. Hisz idejét sem tudja, mikor volt hasonló fehérnép társaságában. Megállítja hát a tökéletes idomokkal megáldott szolgálót, s míg időt nyer, nem rest előrehajolva kezébe venni a bőséges kebleket.
Nem finnyás, így ha Thea hagyja neki, hát csókokkal is illeti. Úgy érzi, ezzel még inkább birtokba veheti, noha tudja, elorozni nem fogja a vagyonos Orthustól.*
-Bizton elfáradtál a nagy jövés-menésben... Talán az ágyra fekhetnél. *Szólal meg rekedten, miközben felkászálódik az ágyról. Így sem sokkal magasabb, mint ülve. Éhesen pillant végig Thea testén, miközben igyekszik megszabadítani magát a gondolattól, hogy rávetve súlyos testét döntse hanyatt és tegye magáévá. Elvégre úriember óhajt lenni, még ha olybá tűnik is, hogy rövidesen megakadályozhatatlanul felülemelkedik rajta a férfiösztön.*
A hozzászólás írója (Rundengart Ipsioni) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.08 01:57:13
1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-06-04 16:37:50
Üzenet elküldve: 2023-06-04 16:37:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rég várt kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Felszínesen szemléli meg csupán, hogy merre milyen szobák lehetnek. Van neki most jobb dolga is annál, mintsem, hogy körbe nézelődjön a házban. Talán, ha végeztek és lesz még ideje egy kicsit kíváncsiskodni. Elég neki az, hogy futólag megpillantja a hálószobában pihenő ágyat, ami most számára a lényeg is lehetne, ám azt sem bánná, ha itt helyben a márvány padlón teljesülnének be.
De az első alkalommal meg akarja adni a módját. Hisz ő nem egyszerű útszéli cafka, aki jó pénzért bárkivel bárhol hetyeg. Ő szerető, aki időnként megérdemli, hogy puha párnák között merülhessen el a gyönyörben. Így hiába hajtja már kegyetlenül a vére, szíve majd kiugrik a mellkasából, akkor is türelmesen bánik magával, s a férfival is. Játékosan simul hozzá, halk, vágyakozó sóhajt hallat, ahogy a kövér ujjak már domborulatait gyúrják. Hagyja, s türelmesen várja, hogy a férfi kedvét lelje kis játékában. Majd haladnak tovább, ha a kereskedő felveti a tovább lépés ötletét. Ami szerencsésen nem sokáig várat magára.*
- Talán.
*Búgja egyszerűen, majd ellép a férfitól, hogy követhesse őt a hálóba. Akármit is kívánna meg a jómodor, neki most eszébe sem jut, hogy élhetne pár frissítő korttyal. Ujjait összefűzi a másikéval, ahogy készségesen ballag utána. A szobában már elengedik egymást, s szeme azonnal az ágyra villan. Elégedett mosoly kúszik arcára, ahogy kettejük üzekedésének képe villan fel a szemei előtt. Ám még nem helyezkedik az ágyra. Sokkal kellemesebb gondolatok fogannak meg a fejében, amivel megmutathatja a kereskedőnek, hogy megérné rá időt, akár aranyat vagy szép csecsebecséket fordítani. Hisz Orthus is megmondta. Kérje meg az árát. Igaz, hogy így nem sokkal érzi magát különbnek, mint egy egyszerű szajha, de ez már elhanyagolható probléma. Mindent úgy tesz, ahogy gazdája megkívánja, megfigyelheti az esetleges változásokat Ipsioni úr viselkedésében, akármit, amit kigondolt ezzel az egésszel. Legyen az ő dolga. Thea számára elég az, hogy ő így élvezkedhet, s közben, még ha igen nagy óvatossággal és megfontoltsággal, de játszhatja a saját kis játékát, ami talán ártatlanabb, ám annál vérpezsdítőbb, mint gazdájáé.
De nem akar most Orthussal foglalkozni, hisz saját magáért van itt elsődlegesen. Éppen ezért is fordul Rundengarthoz, majd lopott pillantásokkal méri végig a férfit. Valóban nem az a típus, aki a finom nők szívét megdobogtatja. Ám Thea számára ez nem túl fontos mozzanata az ügynek. Odahaza adták rosszabb vendégeknek is, arról nem is beszélve, hogy utolsó gazdája százszorta jobban hagyott kívánnivalót maga után. S mégis aláfeküdt. Nem is egyszer. Rég kiölték belőle már azt, hogy a kelleténél jobban finnyáskodjon egy férfi miatt. Persze nála is megvannak a határok, de Ipsioni úr korántsem lépte túl azokat. Így apró, könnyed léptekkel halad a férfi elé, arcán továbbra is viselve a kellemes, kedves, meleg mosolyt. Finoman fogja meg mindkét kezét, hogy maga után húzza, egészen az ágyig. Azután fordít egyet helyzetükön, s ösztökéli a férfit, hogy üljön az ágyra.*
- Csak helyezkedjen el drága uram. Egy kicsit még hagyja nekem, hogy a kedvére tehessek.
*Hajol le az arca elé, majd pajkossá váló mosolyával hint egy röpke csókot a húsos ajkakra. Azután visszaegyenesedve fog finoman a ruhája pántjaira, miket lassú mozdulatokkal húz le vállairól. Azután egyszerűen csak elengedi azokat, így a finom anyag halk suhogással csúszik le a derekáig. Hisz ott egyelőre még nem lazított a darabon, így egyelőre csak formás kebleit fedi fel a kereskedő előtt. Szereti húzni a dolgait, kiélvezni minden érintést és mozdulatot. De a legjobban tetszelegni szeret, s igenis látni akarja azt, hogy a kis köpcös szinte már beleőrül a kívánalomba. Így szemeit egy pillanatra sem veszi le a férfi arcáról, miközben felsimít saját oldalain, hogy aztán kezei a domborulatokon pihenjenek meg. Azért neki is erősebben az ajkába kell harapnia, hogy csitítsa magát, s ne döntse azonnal hanyatt a kereskedőt, hogy egyesülhessen vele. Játszik és kész kiélvezni. Ám nem akarja a végletekig feszíteni a húrokat, hisz akkor elképzelhető, hogy éppen emiatt lesz röpke a kis légyottjuk.
Így önnön cirógatásával felhagyva térdel a férfi elé, hogy apró csókokkal már annak testét boríthassa be. Finoman kezdve az arcon, majd a vállakon, s a mellkasán, végezetül a kerekedő pocakot sem hagyva ki. Így növelve a férfi önbizalmát, s erősítve férfiasságának gondolatát. Végezetül pedig egyszerűen hanyatt löki a kis kereskedőt, hogy tovább hergelje annak kívánalmát. Ujjai finom cirógatásba kezdenek a kereskedő alhasán, s annak ékessége körül. Pár pillanatig tart csupán ez a játék, hisz elérkezett végre, hogy komolyabban a tettek mezejére lépjen. Így mikor úgy érzi, hogy Ipsioni úr már eléggé megérett a játszadozásának elmélyítésére, annak éke apránként el is tűnik a leány megnedvesített ajkai között. S egészen addig kész így a férfi kedvére tenni, amíg amaz meg nem állítja, hogy esetlegesen más irányba haladjanak tovább.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Felszínesen szemléli meg csupán, hogy merre milyen szobák lehetnek. Van neki most jobb dolga is annál, mintsem, hogy körbe nézelődjön a házban. Talán, ha végeztek és lesz még ideje egy kicsit kíváncsiskodni. Elég neki az, hogy futólag megpillantja a hálószobában pihenő ágyat, ami most számára a lényeg is lehetne, ám azt sem bánná, ha itt helyben a márvány padlón teljesülnének be.
De az első alkalommal meg akarja adni a módját. Hisz ő nem egyszerű útszéli cafka, aki jó pénzért bárkivel bárhol hetyeg. Ő szerető, aki időnként megérdemli, hogy puha párnák között merülhessen el a gyönyörben. Így hiába hajtja már kegyetlenül a vére, szíve majd kiugrik a mellkasából, akkor is türelmesen bánik magával, s a férfival is. Játékosan simul hozzá, halk, vágyakozó sóhajt hallat, ahogy a kövér ujjak már domborulatait gyúrják. Hagyja, s türelmesen várja, hogy a férfi kedvét lelje kis játékában. Majd haladnak tovább, ha a kereskedő felveti a tovább lépés ötletét. Ami szerencsésen nem sokáig várat magára.*
- Talán.
*Búgja egyszerűen, majd ellép a férfitól, hogy követhesse őt a hálóba. Akármit is kívánna meg a jómodor, neki most eszébe sem jut, hogy élhetne pár frissítő korttyal. Ujjait összefűzi a másikéval, ahogy készségesen ballag utána. A szobában már elengedik egymást, s szeme azonnal az ágyra villan. Elégedett mosoly kúszik arcára, ahogy kettejük üzekedésének képe villan fel a szemei előtt. Ám még nem helyezkedik az ágyra. Sokkal kellemesebb gondolatok fogannak meg a fejében, amivel megmutathatja a kereskedőnek, hogy megérné rá időt, akár aranyat vagy szép csecsebecséket fordítani. Hisz Orthus is megmondta. Kérje meg az árát. Igaz, hogy így nem sokkal érzi magát különbnek, mint egy egyszerű szajha, de ez már elhanyagolható probléma. Mindent úgy tesz, ahogy gazdája megkívánja, megfigyelheti az esetleges változásokat Ipsioni úr viselkedésében, akármit, amit kigondolt ezzel az egésszel. Legyen az ő dolga. Thea számára elég az, hogy ő így élvezkedhet, s közben, még ha igen nagy óvatossággal és megfontoltsággal, de játszhatja a saját kis játékát, ami talán ártatlanabb, ám annál vérpezsdítőbb, mint gazdájáé.
De nem akar most Orthussal foglalkozni, hisz saját magáért van itt elsődlegesen. Éppen ezért is fordul Rundengarthoz, majd lopott pillantásokkal méri végig a férfit. Valóban nem az a típus, aki a finom nők szívét megdobogtatja. Ám Thea számára ez nem túl fontos mozzanata az ügynek. Odahaza adták rosszabb vendégeknek is, arról nem is beszélve, hogy utolsó gazdája százszorta jobban hagyott kívánnivalót maga után. S mégis aláfeküdt. Nem is egyszer. Rég kiölték belőle már azt, hogy a kelleténél jobban finnyáskodjon egy férfi miatt. Persze nála is megvannak a határok, de Ipsioni úr korántsem lépte túl azokat. Így apró, könnyed léptekkel halad a férfi elé, arcán továbbra is viselve a kellemes, kedves, meleg mosolyt. Finoman fogja meg mindkét kezét, hogy maga után húzza, egészen az ágyig. Azután fordít egyet helyzetükön, s ösztökéli a férfit, hogy üljön az ágyra.*
- Csak helyezkedjen el drága uram. Egy kicsit még hagyja nekem, hogy a kedvére tehessek.
*Hajol le az arca elé, majd pajkossá váló mosolyával hint egy röpke csókot a húsos ajkakra. Azután visszaegyenesedve fog finoman a ruhája pántjaira, miket lassú mozdulatokkal húz le vállairól. Azután egyszerűen csak elengedi azokat, így a finom anyag halk suhogással csúszik le a derekáig. Hisz ott egyelőre még nem lazított a darabon, így egyelőre csak formás kebleit fedi fel a kereskedő előtt. Szereti húzni a dolgait, kiélvezni minden érintést és mozdulatot. De a legjobban tetszelegni szeret, s igenis látni akarja azt, hogy a kis köpcös szinte már beleőrül a kívánalomba. Így szemeit egy pillanatra sem veszi le a férfi arcáról, miközben felsimít saját oldalain, hogy aztán kezei a domborulatokon pihenjenek meg. Azért neki is erősebben az ajkába kell harapnia, hogy csitítsa magát, s ne döntse azonnal hanyatt a kereskedőt, hogy egyesülhessen vele. Játszik és kész kiélvezni. Ám nem akarja a végletekig feszíteni a húrokat, hisz akkor elképzelhető, hogy éppen emiatt lesz röpke a kis légyottjuk.
Így önnön cirógatásával felhagyva térdel a férfi elé, hogy apró csókokkal már annak testét boríthassa be. Finoman kezdve az arcon, majd a vállakon, s a mellkasán, végezetül a kerekedő pocakot sem hagyva ki. Így növelve a férfi önbizalmát, s erősítve férfiasságának gondolatát. Végezetül pedig egyszerűen hanyatt löki a kis kereskedőt, hogy tovább hergelje annak kívánalmát. Ujjai finom cirógatásba kezdenek a kereskedő alhasán, s annak ékessége körül. Pár pillanatig tart csupán ez a játék, hisz elérkezett végre, hogy komolyabban a tettek mezejére lépjen. Így mikor úgy érzi, hogy Ipsioni úr már eléggé megérett a játszadozásának elmélyítésére, annak éke apránként el is tűnik a leány megnedvesített ajkai között. S egészen addig kész így a férfi kedvére tenni, amíg amaz meg nem állítja, hogy esetlegesen más irányba haladjanak tovább.*
1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-06-03 13:43:07
Üzenet elküldve: 2023-06-03 13:43:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rég várt kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A ház nem nagy, nehezen lehetne kúriának nevezni. A bejárati ajtótól szűk folyosó vezet tovább a konyhába, jobbra pedig egy tágas, jókora ággyal megáldott szoba nyílik. Balra szűk fürdő egy dézsával, a helyiség mellett pedig szűk csigalépcső vezet az emeletre. Valószínűleg gazdája nem sokat használja.
A padló szebb napokat látott márvány, vöröses árnyalatát már megfogta némileg az idő. A házban viszonylagos rend uralkodik, legalábbis itt, ahol ők vannak.*
-Nos... Örömömre szolgál... *Guvadó szemekkel figyeli a közeledő lány ringó alakját. Meg kellene csípnie magát, biztosan nem álmodik-e. Thea hozzásimul, ő pedig majd megszédül a szituációtól. Muszáj hátrébb lépnie, hogy a finom ruhanemű anyagán keresztül érinthesse meg kezeivel az ízlésesen domboruló kebleket. Éppen csak, hogy nem szusszan fel elégedetten, ahogy rájuk gyúr.*
-Talán... Megmutathatnám a szobát. *A jómodor megkívánná, hogy itallal kínálja a leányt, de a felkorbácsolt vágy már rég eluralta elméjét. Kézen is ragadja a szolgálót, hogy a hálószoba felé terelgesse. Az ágy felé int, bár kötve hiszi, hogy Thea bármiféle engedélyre várna. Ő közben kimért, óvatos mozdulatokkal válik meg aranyékszereitől és ruháitól a szekrény mellett. A földre hajítja őket, s kivárja, míg a wegtoreni kényelembe helyez magát az ágyon. Nem szégyenlős fajta, persze igen nagy kontrasztot képez a szolgálóval. Elnézi egy darabon szerzeményét, s roppant elégedett. Nem csak Theával, hanem saját magával is. Hisz ezt ő szerezte. Ő, Rundengart Ipsioni. Áldja az eszét, hogy nem ott, a szekéren tette magáévá a lányt. Kár lett volna kihagyni ezt... És hogy itt, a saját házában teheti majd magáévá Orthus legkedvencebb szolgálóját.*
A hozzászólás írója (Rundengart Ipsioni) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.03 13:44:36
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A ház nem nagy, nehezen lehetne kúriának nevezni. A bejárati ajtótól szűk folyosó vezet tovább a konyhába, jobbra pedig egy tágas, jókora ággyal megáldott szoba nyílik. Balra szűk fürdő egy dézsával, a helyiség mellett pedig szűk csigalépcső vezet az emeletre. Valószínűleg gazdája nem sokat használja.
A padló szebb napokat látott márvány, vöröses árnyalatát már megfogta némileg az idő. A házban viszonylagos rend uralkodik, legalábbis itt, ahol ők vannak.*
-Nos... Örömömre szolgál... *Guvadó szemekkel figyeli a közeledő lány ringó alakját. Meg kellene csípnie magát, biztosan nem álmodik-e. Thea hozzásimul, ő pedig majd megszédül a szituációtól. Muszáj hátrébb lépnie, hogy a finom ruhanemű anyagán keresztül érinthesse meg kezeivel az ízlésesen domboruló kebleket. Éppen csak, hogy nem szusszan fel elégedetten, ahogy rájuk gyúr.*
-Talán... Megmutathatnám a szobát. *A jómodor megkívánná, hogy itallal kínálja a leányt, de a felkorbácsolt vágy már rég eluralta elméjét. Kézen is ragadja a szolgálót, hogy a hálószoba felé terelgesse. Az ágy felé int, bár kötve hiszi, hogy Thea bármiféle engedélyre várna. Ő közben kimért, óvatos mozdulatokkal válik meg aranyékszereitől és ruháitól a szekrény mellett. A földre hajítja őket, s kivárja, míg a wegtoreni kényelembe helyez magát az ágyon. Nem szégyenlős fajta, persze igen nagy kontrasztot képez a szolgálóval. Elnézi egy darabon szerzeményét, s roppant elégedett. Nem csak Theával, hanem saját magával is. Hisz ezt ő szerezte. Ő, Rundengart Ipsioni. Áldja az eszét, hogy nem ott, a szekéren tette magáévá a lányt. Kár lett volna kihagyni ezt... És hogy itt, a saját házában teheti majd magáévá Orthus legkedvencebb szolgálóját.*
A hozzászólás írója (Rundengart Ipsioni) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.03 13:44:36
1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-06-03 00:37:35
Üzenet elküldve: 2023-06-03 00:37:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rég várt kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Elégedetten somolyog az orra alatt, mikor a kis kereskedő pakolászni kezd. Mindig szereti, ha nyert ügye van, így elégedettsége szinte az egekig szökell. Na nem mintha tartott volna attól, hogy vissza fogják utasítani.
Amíg Rundengart pakolászi ő maga a nézelődőket kezdi el fürkészni. Egyszer tényleg kereshetne alkalmat arra is, hogy valóban a várost járja kicsit körbe. De erre biztosan nem most fog sort keríteni.*
- Hm?
*Sandít lopva a férfira, mikor amaz felé nyújtja a köpenyt. Először értetlenül pislog párat, de végül csak egy visszafojtott kuncogással veszi el a darabot, s teríti a hátára. Ahogy eligazgatja magán végül a csuklyát is a fejére pakolja, mélyen az arcába húzva. Igaza van a pocakosnak. Kár lenne ilyen hamar rossz hírbe hozni gazdáját. Hiába, hogy még senki sem tudja ki ez a wegtoreni nőszemély, de a későbbiekben, mikor már akár Orthus oldalán, a várost fogja járni, nem lenne szerencsés, ha tisztában lennének azzal, hogy ura tudta nélkül legyeskedik más férfiak körül.*
- Milyen körültekintő.
*Mosolyodik el végül, miközben a segítséggel felül a szekérre. Ahogy az megindul alattuk a szíve hevesebb ütemben kezd kalapálni. Nehéz megállnia, hogy kibírja az utat a kereskedő házáig.
Bár a szekérről szóló büszkélkedés valamelyest azért eltereli figyelmét kínzóan izzó ágyékáról.*
- Szép darab.
*Bólogat is serényen, de igazából egyáltalán nem ért az efféle dolgokhoz. Meg hát nem is nagyon érdekli és köti le az efféle téma. Ahogy Orthusnál is unja a kereskedéssel kapcsolatos témákat, ez most sincs másként, de eszébe sem jutna ezt szóvá tenni, hogy így megbántsa a pocakost.
Ahogyan arra is lenyeli a vigyorát, hogy Rundengart kész kihasználni vele az egész napot. Valamiért akkor is ott bujkál benne a gondolat, hogy ez a kis szórakozás nem lesz valami hosszú életű. Látta a lépcsőzés után megfáradt kereskedőt. Hát egy tisztességes légyott annál sokkal intenzívebb. Legalábbis az a fajta, amihez Thea hozzászokott. Kétli, hogy Ipsioni úr kellemes csalódással szolgálna. De ugyebár a remény hal meg utoljára, így nem írja le egyből a kis köpcöst. Ahogyan ezen félelmeit szintúgy nem teszi szóvá.*
- Bizonyára kereskedik, üzletet köt, felméri a lehetőségeket. Azt hiszem messzire ment.
*Von vállat, mintha nem érdekelné, nem tudna semmit Orthus dolgáról. Mondjuk az igaz, hogy továbbra sem nagyon izgatja ez a foglalkozás komolyabb mélységekben, de azzal tisztában van, hogy Orthus merre kalandozik. A lényeg pedig éppen ebből fakad. Egyáltalán nincs a közelben.
Éppen ezért nem is szeretné a napot elrontani azzal, hogy Orthusról bájcsevegjen.
Szinte megkönnyebbült sóhajjal pillant ki a csuklya alól, mikor lassan megállnak a ház előtt. A kapu nyílik a szekér pedig begördül a végállomásra. Noha kezét ismét adja a segítségnek, ő maga is igen fürgén szökken le.*
- Igazán takaros.
*Mosolyodik el haloványan, ahogy felpillant az épületre. Ez a mosoly pedig fokozatosan szélesedik, ahogy ismét azon jár az esze, hogy már csak alig pár lépés választja el az édes megkönnyebbüléstől.*
- Részemről kár lenne sokáig itt kint ácsorogni.
*Bólint a férfi kérdésére, majd meg is indul az ajtó felé. Ott természetesen megáll, s megvárja míg a házigazda ajtót nyit. Na nem azért, mert olyan nagy dámának gondolja magát, hogy szükségesnek tartja, hogy ajtót nyissanak előtte. Pusztán csak arról van szó, hogy nem ő van itthon. Így belépni is csak szigorúan a férfi után lép be, s azonnal ajtót is csuk maga mögött. Sötét szemeiben meg is csillan a vágy, de még visszafogja magát. A végén még elijeszti a kisembert. Először inkább attól a fránya köpenytől szabadul meg, majd cipőjét is leveti. Azt félreteszi, a köpenyt pedig felakasztja, s innen már kissé otthonosabban indul meg egy röpke körbenézésre. Persze eszében sincs az egész házat feltérképezni.*
- Belül is igazán kellemes, otthonos.
*Pár lépésnyi nézelődés után fordul is vissza Rundengarthoz, majd ringó csípővel sétál elé. Finoman a felsőjére fog, ahogy egész testével a férfiénak simul.*
- Már most otthonosan érzem magam.
*Húzza össze pajkos mosollyal a szemeit, miközben ismét lesimít a férfi mellkasán, majd annak pocakján, hogy a végén saját háta mögé nyúlva lazítson kissé a ruháján. A finom anyag pántja le is siklik a leány vállain, de így, hogy a pocakoshoz simul kebleit még éppen nem fedi fel a kíváncsiskodó tekintetek előtt.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Elégedetten somolyog az orra alatt, mikor a kis kereskedő pakolászni kezd. Mindig szereti, ha nyert ügye van, így elégedettsége szinte az egekig szökell. Na nem mintha tartott volna attól, hogy vissza fogják utasítani.
Amíg Rundengart pakolászi ő maga a nézelődőket kezdi el fürkészni. Egyszer tényleg kereshetne alkalmat arra is, hogy valóban a várost járja kicsit körbe. De erre biztosan nem most fog sort keríteni.*
- Hm?
*Sandít lopva a férfira, mikor amaz felé nyújtja a köpenyt. Először értetlenül pislog párat, de végül csak egy visszafojtott kuncogással veszi el a darabot, s teríti a hátára. Ahogy eligazgatja magán végül a csuklyát is a fejére pakolja, mélyen az arcába húzva. Igaza van a pocakosnak. Kár lenne ilyen hamar rossz hírbe hozni gazdáját. Hiába, hogy még senki sem tudja ki ez a wegtoreni nőszemély, de a későbbiekben, mikor már akár Orthus oldalán, a várost fogja járni, nem lenne szerencsés, ha tisztában lennének azzal, hogy ura tudta nélkül legyeskedik más férfiak körül.*
- Milyen körültekintő.
*Mosolyodik el végül, miközben a segítséggel felül a szekérre. Ahogy az megindul alattuk a szíve hevesebb ütemben kezd kalapálni. Nehéz megállnia, hogy kibírja az utat a kereskedő házáig.
Bár a szekérről szóló büszkélkedés valamelyest azért eltereli figyelmét kínzóan izzó ágyékáról.*
- Szép darab.
*Bólogat is serényen, de igazából egyáltalán nem ért az efféle dolgokhoz. Meg hát nem is nagyon érdekli és köti le az efféle téma. Ahogy Orthusnál is unja a kereskedéssel kapcsolatos témákat, ez most sincs másként, de eszébe sem jutna ezt szóvá tenni, hogy így megbántsa a pocakost.
Ahogyan arra is lenyeli a vigyorát, hogy Rundengart kész kihasználni vele az egész napot. Valamiért akkor is ott bujkál benne a gondolat, hogy ez a kis szórakozás nem lesz valami hosszú életű. Látta a lépcsőzés után megfáradt kereskedőt. Hát egy tisztességes légyott annál sokkal intenzívebb. Legalábbis az a fajta, amihez Thea hozzászokott. Kétli, hogy Ipsioni úr kellemes csalódással szolgálna. De ugyebár a remény hal meg utoljára, így nem írja le egyből a kis köpcöst. Ahogyan ezen félelmeit szintúgy nem teszi szóvá.*
- Bizonyára kereskedik, üzletet köt, felméri a lehetőségeket. Azt hiszem messzire ment.
*Von vállat, mintha nem érdekelné, nem tudna semmit Orthus dolgáról. Mondjuk az igaz, hogy továbbra sem nagyon izgatja ez a foglalkozás komolyabb mélységekben, de azzal tisztában van, hogy Orthus merre kalandozik. A lényeg pedig éppen ebből fakad. Egyáltalán nincs a közelben.
Éppen ezért nem is szeretné a napot elrontani azzal, hogy Orthusról bájcsevegjen.
Szinte megkönnyebbült sóhajjal pillant ki a csuklya alól, mikor lassan megállnak a ház előtt. A kapu nyílik a szekér pedig begördül a végállomásra. Noha kezét ismét adja a segítségnek, ő maga is igen fürgén szökken le.*
- Igazán takaros.
*Mosolyodik el haloványan, ahogy felpillant az épületre. Ez a mosoly pedig fokozatosan szélesedik, ahogy ismét azon jár az esze, hogy már csak alig pár lépés választja el az édes megkönnyebbüléstől.*
- Részemről kár lenne sokáig itt kint ácsorogni.
*Bólint a férfi kérdésére, majd meg is indul az ajtó felé. Ott természetesen megáll, s megvárja míg a házigazda ajtót nyit. Na nem azért, mert olyan nagy dámának gondolja magát, hogy szükségesnek tartja, hogy ajtót nyissanak előtte. Pusztán csak arról van szó, hogy nem ő van itthon. Így belépni is csak szigorúan a férfi után lép be, s azonnal ajtót is csuk maga mögött. Sötét szemeiben meg is csillan a vágy, de még visszafogja magát. A végén még elijeszti a kisembert. Először inkább attól a fránya köpenytől szabadul meg, majd cipőjét is leveti. Azt félreteszi, a köpenyt pedig felakasztja, s innen már kissé otthonosabban indul meg egy röpke körbenézésre. Persze eszében sincs az egész házat feltérképezni.*
- Belül is igazán kellemes, otthonos.
*Pár lépésnyi nézelődés után fordul is vissza Rundengarthoz, majd ringó csípővel sétál elé. Finoman a felsőjére fog, ahogy egész testével a férfiénak simul.*
- Már most otthonosan érzem magam.
*Húzza össze pajkos mosollyal a szemeit, miközben ismét lesimít a férfi mellkasán, majd annak pocakján, hogy a végén saját háta mögé nyúlva lazítson kissé a ruháján. A finom anyag pántja le is siklik a leány vállain, de így, hogy a pocakoshoz simul kebleit még éppen nem fedi fel a kíváncsiskodó tekintetek előtt.*
1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-30 14:03:08
Üzenet elküldve: 2023-05-30 14:03:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Pénz osztás//
-Rendben, sietek.* Köszön el.
Amint Vamoa megérkezik a helyre amit Xavy mondott, táskájában a tőle kapott pénzzel és bájitallal, egy pillanatra átfut az agyán, hogy meg is léphetne ezekkel. Egyből elszégyelli magát, hogy is juthat ilyen az eszébe. Elárulni valakit, pláne egy kedves, tisztességes valakit… Az ilyesmi a tündér érték-rendébe közel sem fér bele. A feladatra koncentrál, félrehúzódik egy ház sarkába, hogy senkinek se legyen útban, és hogy senkinek se tűnjön fel, mit csinál. Előszedi a táskájából a varázsitalt. Gyorsan megvizsgálja (mintha értene hozzá), nem talál benne semmi kivetnivalót, így megissza, majd az üres üveget visszateszi a táskájába. Ránéz a 300 aranyra.*
~Ez jó sok pénz~ *Nem akar senkiről semmi rosszat feltételezni, de jobbnak látja az összeget 50 aranyanként, külön-külön utcákon szétosztani, nehogy valakinek szemet szúrjon a dolog.
Minden adakozás alkalmával melegség tölti el a szívét, hogy segíthet másoknak (persze az sem mellékes, hogy ezért cserébe kap ezt-azt). Amint végez az aranyak szétosztásával megindul vissza a piactérre.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán hárommal növeli a karizmát a következő két körre.
-Rendben, sietek.* Köszön el.
Amint Vamoa megérkezik a helyre amit Xavy mondott, táskájában a tőle kapott pénzzel és bájitallal, egy pillanatra átfut az agyán, hogy meg is léphetne ezekkel. Egyből elszégyelli magát, hogy is juthat ilyen az eszébe. Elárulni valakit, pláne egy kedves, tisztességes valakit… Az ilyesmi a tündér érték-rendébe közel sem fér bele. A feladatra koncentrál, félrehúzódik egy ház sarkába, hogy senkinek se legyen útban, és hogy senkinek se tűnjön fel, mit csinál. Előszedi a táskájából a varázsitalt. Gyorsan megvizsgálja (mintha értene hozzá), nem talál benne semmi kivetnivalót, így megissza, majd az üres üveget visszateszi a táskájába. Ránéz a 300 aranyra.*
~Ez jó sok pénz~ *Nem akar senkiről semmi rosszat feltételezni, de jobbnak látja az összeget 50 aranyanként, külön-külön utcákon szétosztani, nehogy valakinek szemet szúrjon a dolog.
Minden adakozás alkalmával melegség tölti el a szívét, hogy segíthet másoknak (persze az sem mellékes, hogy ezért cserébe kap ezt-azt). Amint végez az aranyak szétosztásával megindul vissza a piactérre.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán hárommal növeli a karizmát a következő két körre.
1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-24 15:22:38
Üzenet elküldve: 2023-05-24 15:22:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rég várt kiruccanás//
*Amióta Orthus elment és még annyit sem találkoznak, mint amit eddig nem találkoztak, sokkal unalmasabban telnek a napjai. Az elején persze elfoglalta magát a szakácsnő és a cseléd társaságával, de annak a kiélvezése sem tartott sokáig. Amikor már teljes céltalanul járkált fel-alá a falak között eszébe jutott Ipsioni úr társasága és a kis játszadozás kettejük között. Ez persze hamar tűzbe is hozza, amitől még kellemetlenebbnek érzi az egész helyzetét. Főleg, hogy nincs itt Orthus, aki segíthetne a kínjain. A kocsis pedig nem igazán kelti fel az érdeklődését. A komornyik pedig végképp nem. Egyik sem bánik vele úgy, mint ahogy gazdája vagy a kis köpcös, így az ő vágya sem lobbant fel irántuk ezidáig. Hát elkezdődtek napok, amikor kénytelen Urien fülét rágni, hogy engedje ki a házból. Nem járt sikerrel. Jött a próba a szökéssel, de annak az lett a vége, hogy az egész napot a szobájában kellett töltenie. Végső, s egyben utolsó ötlete már csak a jól bevált megvesztegetés maradt. Természetesen azzal a hittel indul neki, hogy nem lesz sikere, s lassan már egy hetet kell a szobájában eltöltenie, akár valami rossz gyereknek. De meglepetésére az arany már engedékenyebbé varázsolta a morcos inast. Noha a lánynak van egy olyan sejtése, hogy ebben az egészben benne lehet Orthus keze, ennek ellenére túl nagy most az öröme ahhoz, hogy ilyen "apróságokkal" foglalkozni akarjon. Így magára húzza azt a kedvenc fehér ruháját, biztos, ami biztos úti köpenyét is. S miután megígérte a komornyiknak, hogy adósságát rendezni fogja, ha haza ért, a lány maga mögött is hagyja a Morthimer házat. Tervei szerint egyenesen a piacot célozva meg.*
*Amióta Orthus elment és még annyit sem találkoznak, mint amit eddig nem találkoztak, sokkal unalmasabban telnek a napjai. Az elején persze elfoglalta magát a szakácsnő és a cseléd társaságával, de annak a kiélvezése sem tartott sokáig. Amikor már teljes céltalanul járkált fel-alá a falak között eszébe jutott Ipsioni úr társasága és a kis játszadozás kettejük között. Ez persze hamar tűzbe is hozza, amitől még kellemetlenebbnek érzi az egész helyzetét. Főleg, hogy nincs itt Orthus, aki segíthetne a kínjain. A kocsis pedig nem igazán kelti fel az érdeklődését. A komornyik pedig végképp nem. Egyik sem bánik vele úgy, mint ahogy gazdája vagy a kis köpcös, így az ő vágya sem lobbant fel irántuk ezidáig. Hát elkezdődtek napok, amikor kénytelen Urien fülét rágni, hogy engedje ki a házból. Nem járt sikerrel. Jött a próba a szökéssel, de annak az lett a vége, hogy az egész napot a szobájában kellett töltenie. Végső, s egyben utolsó ötlete már csak a jól bevált megvesztegetés maradt. Természetesen azzal a hittel indul neki, hogy nem lesz sikere, s lassan már egy hetet kell a szobájában eltöltenie, akár valami rossz gyereknek. De meglepetésére az arany már engedékenyebbé varázsolta a morcos inast. Noha a lánynak van egy olyan sejtése, hogy ebben az egészben benne lehet Orthus keze, ennek ellenére túl nagy most az öröme ahhoz, hogy ilyen "apróságokkal" foglalkozni akarjon. Így magára húzza azt a kedvenc fehér ruháját, biztos, ami biztos úti köpenyét is. S miután megígérte a komornyiknak, hogy adósságát rendezni fogja, ha haza ért, a lány maga mögött is hagyja a Morthimer házat. Tervei szerint egyenesen a piacot célozva meg.*
1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-23 22:32:09
Üzenet elküldve: 2023-05-23 22:32:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Terv változás//
*Elindul valamerre, s nézelődik az emberek után, de egyiket sem tudja megszólítani, mivel mindenkinek oly sietős dolga van, hogy mire Vergahn megszólalhatna, azok már fél tucat lépéssel távolabb vannak. Csóválja a fejét, mitévő legyen, bal kezében a répával vezeti a szamarat maga mellett.
Csakhamar pár gyerekre lesz figyelmes, akik botokkal kardoznak az egyik ház kapuja előtt. Odasétál hozzájuk és rákérdez, hogy merre induljon a városból, pontos útirányokat kérve, a tharg vidékre. Erre a gyerekek kiröhögik, hogy ennyit nem tud. Vergahn nem szivesen viseli ezt a megnyilvánulást, de reméli megkapja a választ. A gyerekek erdőszéli tisztást emlegetnek a piacon keresztül haladva. Ezt Vergahn megköszöni és ad nekik pár érmét, majd továbbhalad.*
*Elindul valamerre, s nézelődik az emberek után, de egyiket sem tudja megszólítani, mivel mindenkinek oly sietős dolga van, hogy mire Vergahn megszólalhatna, azok már fél tucat lépéssel távolabb vannak. Csóválja a fejét, mitévő legyen, bal kezében a répával vezeti a szamarat maga mellett.
Csakhamar pár gyerekre lesz figyelmes, akik botokkal kardoznak az egyik ház kapuja előtt. Odasétál hozzájuk és rákérdez, hogy merre induljon a városból, pontos útirányokat kérve, a tharg vidékre. Erre a gyerekek kiröhögik, hogy ennyit nem tud. Vergahn nem szivesen viseli ezt a megnyilvánulást, de reméli megkapja a választ. A gyerekek erdőszéli tisztást emlegetnek a piacon keresztül haladva. Ezt Vergahn megköszöni és ad nekik pár érmét, majd továbbhalad.*
1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-21 13:28:19
Üzenet elküldve: 2023-05-21 13:28:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Úton Tharg vidékre//
*Már a kora hajnali órában induláshoz készülődik otthonából Orthus Morthimer. Célja, hogy újfent meglátogassa a thargok földjét, hogy onnan nehezen beszerezhető főzeteket hozzon, és azt helyben jó áron értékesítse.
Bár ez csak inkább amolyan másodlagos cél, hiszen az efféle hétköznapi beszerzősdi nem az az üzlet, ami őt igazán motiválja. Azonban ez remek alkalom ismét ellátogatni a Tharg birtokokra és érdeklődni az ottani helyzet felől, valamint arra is, hogy saját szekerén, fogadott kocsisával utazva megtapasztalja, hogyan is dolgozik a cselédje. Ha közben pedig netán még némi nyereséges üzlet is köttetik, az annál jobb.
Az említett kocsis, Japher Campa már a bakon ül, és egykedvűen rágcsál egy szalmaszálat. Wegtoreni származású, középkorú, és erős alkatú. Ugyanakkor viszont eléggé békés természet, és eléggé lassú - úgy mozgásban, mint felfogásban. De ez nem zavarja Orthust különösebben. A kocsis már a megjelenésével is eltántorítja a gyávább tolvajokat, ha valódi probléma adódna, ahhoz meg így is, úgy is kevés lenne.
Orthus maga is az udvaron van már, csak a komornyik, Urien Polther van mellette. Őt még ellátja néhány instrukcióval. Ezek egyike a rabszolgájára, Theára vonatkozik:*
- A lánynak megparancsoltam, hogy a távollétemben ne kalandozzon a városban és figyelmeztettem, hogy maga figyelni fogja. Úgyhogy figyelje! És készüljön fel rá, hogy a lány mindenképpen a maga feje után fog menni! De ha nyakon csípi, ne büntesse meg, csak küldje a szobájába. Ha pedig a lány megpróbálná megvesztegetni, engedje neki!
*Ezt az utasítást hallva a komornyik komor ábrázatán meglepettség látszik, de Orthus így folytatja.*
- Thea túl zabolátlan ahhoz, hogy ne tegye, amihez kedve van. Ha kalandozni akar a városban, esetleg csillapítani akarja a vágyait, akkor hadd tegye. Ha azt hiszi, hogy sikerül túljárnia az eszemen, hadd higgye. Szóval ha rá akarja venni magát, hogy nézzen félre, hagyja magát megvesztegetni. De csak pénzért. Ha rájövök, hogy összefeküdtek, maga repül!
*figyelmezteti a komornyikot. Igaz, Urien eléggé idős és hűvös alkat, de Thea még egy szobrot is izgalomba tud hozni. Nem árt hát tisztázni a feltételeket.*
- Ha visszatértem, az ő dolgairól részletes beszámolót kérek.
*zárja végül az instruálást, Urien pedig bólintással jelzi, hogy megértette. Ezeket a szavakat még Japher se nagyon hallhatta, a cselédségből pedig nincs jelen senki más, főleg Thea nem. Így Orthus újabb taktikázásáról az ágyas nem szerezhet tudomást.
Miután ezzel is megvan, felkapaszkodik a bakra a kocsis mellé, és int neki, hogy indulhatnak.
Így a nagy ekhós szekér, amelynek két oldalán ott a Morthimer Kereskedőház címere, kigördül a hátsó udvarról, rá a fő útra, amely a város főterére vezet.*
*Már a kora hajnali órában induláshoz készülődik otthonából Orthus Morthimer. Célja, hogy újfent meglátogassa a thargok földjét, hogy onnan nehezen beszerezhető főzeteket hozzon, és azt helyben jó áron értékesítse.
Bár ez csak inkább amolyan másodlagos cél, hiszen az efféle hétköznapi beszerzősdi nem az az üzlet, ami őt igazán motiválja. Azonban ez remek alkalom ismét ellátogatni a Tharg birtokokra és érdeklődni az ottani helyzet felől, valamint arra is, hogy saját szekerén, fogadott kocsisával utazva megtapasztalja, hogyan is dolgozik a cselédje. Ha közben pedig netán még némi nyereséges üzlet is köttetik, az annál jobb.
Az említett kocsis, Japher Campa már a bakon ül, és egykedvűen rágcsál egy szalmaszálat. Wegtoreni származású, középkorú, és erős alkatú. Ugyanakkor viszont eléggé békés természet, és eléggé lassú - úgy mozgásban, mint felfogásban. De ez nem zavarja Orthust különösebben. A kocsis már a megjelenésével is eltántorítja a gyávább tolvajokat, ha valódi probléma adódna, ahhoz meg így is, úgy is kevés lenne.
Orthus maga is az udvaron van már, csak a komornyik, Urien Polther van mellette. Őt még ellátja néhány instrukcióval. Ezek egyike a rabszolgájára, Theára vonatkozik:*
- A lánynak megparancsoltam, hogy a távollétemben ne kalandozzon a városban és figyelmeztettem, hogy maga figyelni fogja. Úgyhogy figyelje! És készüljön fel rá, hogy a lány mindenképpen a maga feje után fog menni! De ha nyakon csípi, ne büntesse meg, csak küldje a szobájába. Ha pedig a lány megpróbálná megvesztegetni, engedje neki!
*Ezt az utasítást hallva a komornyik komor ábrázatán meglepettség látszik, de Orthus így folytatja.*
- Thea túl zabolátlan ahhoz, hogy ne tegye, amihez kedve van. Ha kalandozni akar a városban, esetleg csillapítani akarja a vágyait, akkor hadd tegye. Ha azt hiszi, hogy sikerül túljárnia az eszemen, hadd higgye. Szóval ha rá akarja venni magát, hogy nézzen félre, hagyja magát megvesztegetni. De csak pénzért. Ha rájövök, hogy összefeküdtek, maga repül!
*figyelmezteti a komornyikot. Igaz, Urien eléggé idős és hűvös alkat, de Thea még egy szobrot is izgalomba tud hozni. Nem árt hát tisztázni a feltételeket.*
- Ha visszatértem, az ő dolgairól részletes beszámolót kérek.
*zárja végül az instruálást, Urien pedig bólintással jelzi, hogy megértette. Ezeket a szavakat még Japher se nagyon hallhatta, a cselédségből pedig nincs jelen senki más, főleg Thea nem. Így Orthus újabb taktikázásáról az ágyas nem szerezhet tudomást.
Miután ezzel is megvan, felkapaszkodik a bakra a kocsis mellé, és int neki, hogy indulhatnak.
Így a nagy ekhós szekér, amelynek két oldalán ott a Morthimer Kereskedőház címere, kigördül a hátsó udvarról, rá a fő útra, amely a város főterére vezet.*
1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-17 18:28:25
Üzenet elküldve: 2023-05-17 18:28:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház - Éjjel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Zárás//
*Szokásához híven el akarta nyújtani az élvezetet, illetve előjáték gyanánt átbeszélni ezt-azt Theával (vagy inkább csak oktatni és bölcs iránymutatásokkal ellátni, hiszen ő pedig a bölcs mentor szerepét kedveli nagyon). És így is alakult volna minden, ha Thea nem kívánja oly hevesen. Ez a vágy annak ellenére is meglepi Orthust, hogy már rájött: rabszolgája tényleg ennyire rabja a testi gyönyöröknek, nem pedig csak ügyesen használja a bájait.
Minden esetre most az a ritka helyzet áll elő, hogy a szolga átveszi az irányítást, az úr pedig félreteszi a saját terveit és azt csinálja, amit a szolga szeretne. Vagyis hevesen és szenvedélyesen üzekedni. Mert ez a fajta hév még egy olyan sztoikus embert is tűzbe képes hozni, mint Orthus.
Így a következő nagyjából két-három órát a testi gyönyöröknek szentelik, hosszabb rövidebb szünetekkel, amikre első sorban Orthusnak van szüksége.
Mire mind a ketten teljesen elcsigázva és kielégülten elhevernek a gyűrött lepedőn, Orthus igencsak elégedett az este alakulásával, a szolgájával, és még a saját teljesítményével is, és egyáltalán nem akaródzik neki bármit is megvitatni.
Lélekben persze most is vállon veregeti önmagát, és nem csak azért, mert képes volt lépést tartani a fiatal lánnyal. Első sorban azért, mert napokig megtartóztatta magát. A mai estélyük nem sikerült volna ilyen pompásra, ha Orthus minden alkalommal az íróasztalára hasaltatta volna Theát, amikor éppen kedve volt hozzá. Mert kedve elég sokszor volt. De akkor az együttlét se lett volna sokkal különb élmény, mint mondjuk meginni egy jó pohár bort a szomjúságra, hiszen a bor is mindig kéznél van.
Elégedettségében megint arra utasítja Theát, hogy maradjon mellette az ágyban éjszakára, holott nagyon is tisztában van azzal, hogy holnap reggel annyira sajogni fog a dereka, hogy esze ágában se lesz egy hancúrral indítani a napot. De jóleső érzés a lány forró testét magához vonni, miközben kialussza az elmúlt órák élményét.
Másnap reggel viszont Theának távoznia kell, már a korai órákban, még úgy is, hogy Orthus megenged magának még egy fél órányi pihenőt a szokásos menetrendjéhez képest.*
A hozzászólás írója (Orthus Morthimer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.05.17 18:29:29
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Zárás//
*Szokásához híven el akarta nyújtani az élvezetet, illetve előjáték gyanánt átbeszélni ezt-azt Theával (vagy inkább csak oktatni és bölcs iránymutatásokkal ellátni, hiszen ő pedig a bölcs mentor szerepét kedveli nagyon). És így is alakult volna minden, ha Thea nem kívánja oly hevesen. Ez a vágy annak ellenére is meglepi Orthust, hogy már rájött: rabszolgája tényleg ennyire rabja a testi gyönyöröknek, nem pedig csak ügyesen használja a bájait.
Minden esetre most az a ritka helyzet áll elő, hogy a szolga átveszi az irányítást, az úr pedig félreteszi a saját terveit és azt csinálja, amit a szolga szeretne. Vagyis hevesen és szenvedélyesen üzekedni. Mert ez a fajta hév még egy olyan sztoikus embert is tűzbe képes hozni, mint Orthus.
Így a következő nagyjából két-három órát a testi gyönyöröknek szentelik, hosszabb rövidebb szünetekkel, amikre első sorban Orthusnak van szüksége.
Mire mind a ketten teljesen elcsigázva és kielégülten elhevernek a gyűrött lepedőn, Orthus igencsak elégedett az este alakulásával, a szolgájával, és még a saját teljesítményével is, és egyáltalán nem akaródzik neki bármit is megvitatni.
Lélekben persze most is vállon veregeti önmagát, és nem csak azért, mert képes volt lépést tartani a fiatal lánnyal. Első sorban azért, mert napokig megtartóztatta magát. A mai estélyük nem sikerült volna ilyen pompásra, ha Orthus minden alkalommal az íróasztalára hasaltatta volna Theát, amikor éppen kedve volt hozzá. Mert kedve elég sokszor volt. De akkor az együttlét se lett volna sokkal különb élmény, mint mondjuk meginni egy jó pohár bort a szomjúságra, hiszen a bor is mindig kéznél van.
Elégedettségében megint arra utasítja Theát, hogy maradjon mellette az ágyban éjszakára, holott nagyon is tisztában van azzal, hogy holnap reggel annyira sajogni fog a dereka, hogy esze ágában se lesz egy hancúrral indítani a napot. De jóleső érzés a lány forró testét magához vonni, miközben kialussza az elmúlt órák élményét.
Másnap reggel viszont Theának távoznia kell, már a korai órákban, még úgy is, hogy Orthus megenged magának még egy fél órányi pihenőt a szokásos menetrendjéhez képest.*
A hozzászólás írója (Orthus Morthimer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.05.17 18:29:29
1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-17 17:38:29
Üzenet elküldve: 2023-05-17 17:38:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Morthimer ház - Éjjel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Zárás//
*Egész ügyesen elterelte a gondolatait a nap hátralevő részében. Persze arról szó sincs, hogy nem várná tűkön ülve az estét. Viszont a gondolatai már nem csak akörül forognak. Marada egészen jól lefoglalta, mindig akadt valami gondolatterelő elfoglaltság.
Ennek ellenére még sosem örült ennyire Urien jövetelének, mint most. Noha igyekszik lelkesedését visszafojtani, azért az arcán látszik, hogy igencsak fellelkesedett. Így nem is várat sokáig az érkeztével. Megigazgatja a haját és magán a ruhát, majd egy halk kopogtatás után a szobába lép.
Természetesen hamar teljesíti ura kívánságát, így amint becsukja maga mögött az ajtót séta közben szabadul meg a finom anyagtól, hogy azután pőre valójában foglalhasson helyet Orthus ölében. Oda érkeztekor természetesen a ruha is hamar szemet szúr neki, ám most későbbre hagyja a kíváncsiskodást.
Nem igazán esik jól neki most kertelni vagy sokáig húzni a dolgokat. Noha ő is sok mindent készül megtárgyalni urával, most határozottan elhalasztaná egy másik napra. Hisz van idejük még bőven, de most nagyobb és kínzóbb a vágya annál, mintsem hogy szavakkal fecsérelje el az értékes estét.
Így csókokkal, simogatásokkal és gyengéd érintéseivel készül gazdájának vágyát is felszítani. Ha pedig sikerrel jár, akkor a mai éjszakán is odaadó és kielégítő szerető képében tetszeleg.
Mire pedig kimerülve a párnára dől, addigra vére forrása is csillapodik, miként testét végig járja a kielégülés.
Legközelebb majd beszélnek, talán éppen egy ilyen estét követően vagy éppen azt megelőzőn. De már csak arra vágyik, hogy a mai nap izgalmát kipihenhesse gazdájának oldalán.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Zárás//
*Egész ügyesen elterelte a gondolatait a nap hátralevő részében. Persze arról szó sincs, hogy nem várná tűkön ülve az estét. Viszont a gondolatai már nem csak akörül forognak. Marada egészen jól lefoglalta, mindig akadt valami gondolatterelő elfoglaltság.
Ennek ellenére még sosem örült ennyire Urien jövetelének, mint most. Noha igyekszik lelkesedését visszafojtani, azért az arcán látszik, hogy igencsak fellelkesedett. Így nem is várat sokáig az érkeztével. Megigazgatja a haját és magán a ruhát, majd egy halk kopogtatás után a szobába lép.
Természetesen hamar teljesíti ura kívánságát, így amint becsukja maga mögött az ajtót séta közben szabadul meg a finom anyagtól, hogy azután pőre valójában foglalhasson helyet Orthus ölében. Oda érkeztekor természetesen a ruha is hamar szemet szúr neki, ám most későbbre hagyja a kíváncsiskodást.
Nem igazán esik jól neki most kertelni vagy sokáig húzni a dolgokat. Noha ő is sok mindent készül megtárgyalni urával, most határozottan elhalasztaná egy másik napra. Hisz van idejük még bőven, de most nagyobb és kínzóbb a vágya annál, mintsem hogy szavakkal fecsérelje el az értékes estét.
Így csókokkal, simogatásokkal és gyengéd érintéseivel készül gazdájának vágyát is felszítani. Ha pedig sikerrel jár, akkor a mai éjszakán is odaadó és kielégítő szerető képében tetszeleg.
Mire pedig kimerülve a párnára dől, addigra vére forrása is csillapodik, miként testét végig járja a kielégülés.
Legközelebb majd beszélnek, talán éppen egy ilyen estét követően vagy éppen azt megelőzőn. De már csak arra vágyik, hogy a mai nap izgalmát kipihenhesse gazdájának oldalán.*
1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-16 21:46:37
Üzenet elküldve: 2023-05-16 21:46:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház - Éjjel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Újabb hosszú, és kifejezetten eredményes napot tudhat maga mögött, megfelelőnek látja hát az időt arra, hogy megjutalmazza magát egy kis szórakozással.
Ezt pedig természetesen Thea lesz hivatott biztosítani a számára. A vacsoráján már túl van, amikor a komornyikkal megüzeni szolgálójának, hogy igényt tart a társaságára. Ahogy az is közölve lett a komornyikkal, hogy ne zavarják őket. Urien pedig, mivel tökéletesen tisztában van Thea elsődleges feladatával és helyzetével, nem is kérdez semmit.
A komornyik az utasítást diszkréten közli Theával, nem a többi cseléd füle hallatára. Persze ők se ostobák, ki tudják találni a helyzetet. De mégis, nyíltan utasítani Theát, vagy beszélni arról, hogy miképpen szolgálja ő a ház urát... illetlenség lenne. A ház urával, Theával, de még a többi cseléddel szemben is.
A leányzónak egyenest Orthus hálószobájába kell érkeznie, ahol ezúttal el fog maradni a szokásos fürdőzés. Orthus mást tervezett mára. Ágya mellett ül egy kisasztalnál, amin két kicsiny kristályüveg kupica van, félig töltve egy kis vörös nedűvel. Édes, tömény likőr.
Az ágyán pedig egy ruha található, amin Theának azonnal megakadhat a szeme, hiszen egyértelműen wegtoreni hatású öltözet, olyan könnyed sárga szövetből, hogy szinte már áttetsző.
Ám bármennyire is kíváncsi lehet Thea erre a holmira, Orthus így szól hozzá, miután belépett az ajtón és becsukta azt maga mögött.*
- Vesd le a ruháidat, mindent. Aztán pedig gyere ide hozzám, és ülj az ölembe, mint délután tetted.
*Maga a férfi azért még korántsem meztelen, inget visel és nadrágot, de az inget már meglazította, és lábbelit se visel. Egyértelmű, hogy nem tervez sok időt pazarolni a vetkőzéssel, mégse fog azonnal a lényegre térni. Előbb ezt-azt még meg akar beszélni a lánnyal. De sokkal élvezetesebb lesz neki úgy, hogy közben már élvezkedhet a bájaival.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Újabb hosszú, és kifejezetten eredményes napot tudhat maga mögött, megfelelőnek látja hát az időt arra, hogy megjutalmazza magát egy kis szórakozással.
Ezt pedig természetesen Thea lesz hivatott biztosítani a számára. A vacsoráján már túl van, amikor a komornyikkal megüzeni szolgálójának, hogy igényt tart a társaságára. Ahogy az is közölve lett a komornyikkal, hogy ne zavarják őket. Urien pedig, mivel tökéletesen tisztában van Thea elsődleges feladatával és helyzetével, nem is kérdez semmit.
A komornyik az utasítást diszkréten közli Theával, nem a többi cseléd füle hallatára. Persze ők se ostobák, ki tudják találni a helyzetet. De mégis, nyíltan utasítani Theát, vagy beszélni arról, hogy miképpen szolgálja ő a ház urát... illetlenség lenne. A ház urával, Theával, de még a többi cseléddel szemben is.
A leányzónak egyenest Orthus hálószobájába kell érkeznie, ahol ezúttal el fog maradni a szokásos fürdőzés. Orthus mást tervezett mára. Ágya mellett ül egy kisasztalnál, amin két kicsiny kristályüveg kupica van, félig töltve egy kis vörös nedűvel. Édes, tömény likőr.
Az ágyán pedig egy ruha található, amin Theának azonnal megakadhat a szeme, hiszen egyértelműen wegtoreni hatású öltözet, olyan könnyed sárga szövetből, hogy szinte már áttetsző.
Ám bármennyire is kíváncsi lehet Thea erre a holmira, Orthus így szól hozzá, miután belépett az ajtón és becsukta azt maga mögött.*
- Vesd le a ruháidat, mindent. Aztán pedig gyere ide hozzám, és ülj az ölembe, mint délután tetted.
*Maga a férfi azért még korántsem meztelen, inget visel és nadrágot, de az inget már meglazította, és lábbelit se visel. Egyértelmű, hogy nem tervez sok időt pazarolni a vetkőzéssel, mégse fog azonnal a lényegre térni. Előbb ezt-azt még meg akar beszélni a lánnyal. De sokkal élvezetesebb lesz neki úgy, hogy közben már élvezkedhet a bájaival.*
1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-15 07:50:06
Üzenet elküldve: 2023-05-15 07:50:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Morthimer ház//
*Tökéletesen kiül az arcára az, hogy az üzletelés egyáltalán nem köti le. Lenyűgözni pedig főleg nem nyűgözi le. Unalmas és száraz jópofiskodás, kötelező illemkörökkel, ami nem az ő asztala. Sokkal szórakoztatóbb volt, amikor még édes kettesben lehetett a pocakosabbik kereskedővel. Amikor ő volt a középpontban ugyebár. De tudja jól, hogy ilyenkor a háttérbe kell szorítania magát, hogy a férfiak is érvényhez juthassanak. Megelégszik azzal, hogy Ipsioni úr pillantásában fürdőzhet. Tökéletesen jól ápolja azt a fránya önelégültségét. Már alig várja a napját, hogy Orthus tudtával vagy anélkül kiszakadhasson a ház falai közül és meglátogathassa azt a remek piacot és az egyik kereskedőjét. Kár, hogy türelmetlen fajta, ám talán ez az újdonság utáni áhítozás hozza majd magával az igazi extázist. Csak ne kelljen csalódnia. Bár nem biztos benne, hogy a kis köpcös olyan kielégítő szerető lenne. De ezt Orthusról sem gondolta először, ám a végén igazán kellemesen csalódhatott. Szinte érzi a combjai között a türelmetlen lüktetést, így nem is bánja, hogy a férfiak végre eljutnak a búcsúzkodásig. Persze még szívesen élvezné Ipsioni úr társaságát, de a ma este eljövetelét jobban sürgeti magában. Heves, folyton forrongó vére most igencsak el tudná viselni egy férfi törődését.
Ipsioni úrra is igen sokatmondón mosolyog vissza. A kis köpcös láthatja az arcán, hogy ha tehetné akár itt az udvaron hanyatt feküdne neki.
Talán tényleg szakmát tévesztett és inkább utcalánynak ment volna.*
- Remélem még találkozunk Ipsioni úr!
*Hajol meg mélyen, majd fordul is Orthus után, visszaballagva a házba. A lépteit csak akkor fékezi meg, amikor gazdája felé fordul. A ruha gondolatára jól látható a hirtelen arcra kiülő öröm és megelégedést. Hát akkor tényleg nem olyan ocsmány artheniori göncbe kell majd bújnia. Csak élvezheti az utolsó otthonról hozott wegtoreniságot. Azért nem lelkesedik túl kirívóan, nehogy ura meggondolja magát.*
- Ahogy Morthimer uram kívánja.
*Hajol aprót, majd kiegyenesedve kissé elhúzza a száját.*
- Az még borzasztóan messze van...
*Sóhajt fel, de eszébe sem jutna, hogy Orthust zavarja a munkájában. Így mikor gazdája visszatér a szobájába ő is kerít magának valami tennivalót. Ha mást nem, hát Maradát tartja fel addig. Remélve, hogy hamar elrepül az a kis idő, míg Orthushoz indulhat.*
*Tökéletesen kiül az arcára az, hogy az üzletelés egyáltalán nem köti le. Lenyűgözni pedig főleg nem nyűgözi le. Unalmas és száraz jópofiskodás, kötelező illemkörökkel, ami nem az ő asztala. Sokkal szórakoztatóbb volt, amikor még édes kettesben lehetett a pocakosabbik kereskedővel. Amikor ő volt a középpontban ugyebár. De tudja jól, hogy ilyenkor a háttérbe kell szorítania magát, hogy a férfiak is érvényhez juthassanak. Megelégszik azzal, hogy Ipsioni úr pillantásában fürdőzhet. Tökéletesen jól ápolja azt a fránya önelégültségét. Már alig várja a napját, hogy Orthus tudtával vagy anélkül kiszakadhasson a ház falai közül és meglátogathassa azt a remek piacot és az egyik kereskedőjét. Kár, hogy türelmetlen fajta, ám talán ez az újdonság utáni áhítozás hozza majd magával az igazi extázist. Csak ne kelljen csalódnia. Bár nem biztos benne, hogy a kis köpcös olyan kielégítő szerető lenne. De ezt Orthusról sem gondolta először, ám a végén igazán kellemesen csalódhatott. Szinte érzi a combjai között a türelmetlen lüktetést, így nem is bánja, hogy a férfiak végre eljutnak a búcsúzkodásig. Persze még szívesen élvezné Ipsioni úr társaságát, de a ma este eljövetelét jobban sürgeti magában. Heves, folyton forrongó vére most igencsak el tudná viselni egy férfi törődését.
Ipsioni úrra is igen sokatmondón mosolyog vissza. A kis köpcös láthatja az arcán, hogy ha tehetné akár itt az udvaron hanyatt feküdne neki.
Talán tényleg szakmát tévesztett és inkább utcalánynak ment volna.*
- Remélem még találkozunk Ipsioni úr!
*Hajol meg mélyen, majd fordul is Orthus után, visszaballagva a házba. A lépteit csak akkor fékezi meg, amikor gazdája felé fordul. A ruha gondolatára jól látható a hirtelen arcra kiülő öröm és megelégedést. Hát akkor tényleg nem olyan ocsmány artheniori göncbe kell majd bújnia. Csak élvezheti az utolsó otthonról hozott wegtoreniságot. Azért nem lelkesedik túl kirívóan, nehogy ura meggondolja magát.*
- Ahogy Morthimer uram kívánja.
*Hajol aprót, majd kiegyenesedve kissé elhúzza a száját.*
- Az még borzasztóan messze van...
*Sóhajt fel, de eszébe sem jutna, hogy Orthust zavarja a munkájában. Így mikor gazdája visszatér a szobájába ő is kerít magának valami tennivalót. Ha mást nem, hát Maradát tartja fel addig. Remélve, hogy hamar elrepül az a kis idő, míg Orthushoz indulhat.*
1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-14 22:41:19
Üzenet elküldve: 2023-05-14 22:41:19
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// Apró lépések //
*Apró kis szívét melegség önti el mikor társa visszaöleli. Főleg mikor keze a tündérlány derekára vándorol. Viszont sajnos tovább nem csúszik, ugyanis Nezalyen gyomra pont rosszkor kordul meg.*
-De nem is vagyok éhes! *Szabadul ki az ölelésből.* Nem szeretnék most enni. Már ettem tegnap. *Próbálja győzködni a tündér fiúcskát, de van egy olyan érzése, hogy kifogásait társa hidegen hagyja.*
-Jól van, ha annyira szeretnéd elmehetünk a piacra. *Egyezik bele, majd lassan elindulnak a Polgárnegyed irányába. Nezalyent mindig megrémiszti ez a környék. A sikátorok és a sötét, poros utcák sosem voltak a kedvencei. Bár az is igaz, hogy rejtőzés szempontjából nem is találhat jobb helyet. Már alig várja, hogy teljesítse, amit kell, aztán elhúzzon innen a megérdemelt jutalmával. Ahogy sétálnak a Polgárnegyedben egyszer csak megpillant egy veszett kutyát, aki egy szembeeső ház előtt vicsorog rájuk. Ijedtében majdnem hátra esik. Megpróbálja megtartani egyensúlyát, bár ebben a pillanatban jobban örülne, ha hátulról kitámasztaná valaki, vagy valami. Amikor sikerül végre talpra állnia gyorsan a tündér háta mögé fut.*
-Jaj! Mi ez?! *Kérdi szinte már reszketve.* Nem tűnik túl kedvesnek. *Állapítja meg, majd fél fejjel kipillant a másik válla mögül. Hirtelen azon kapja magát, hogy a kutya egyre közelebb jön feléjük, amitől még közelebb húzódik a férfihoz.*
-Ez hatalmas. Ha ugatni kezd tuti ide… *Nincs ideje befejezni a mondatot, mert az állat hirtelen hangos és mély ugatásba kezd, amitől a lány ijedtében torkaszakadtából felsikít.*
*Apró kis szívét melegség önti el mikor társa visszaöleli. Főleg mikor keze a tündérlány derekára vándorol. Viszont sajnos tovább nem csúszik, ugyanis Nezalyen gyomra pont rosszkor kordul meg.*
-De nem is vagyok éhes! *Szabadul ki az ölelésből.* Nem szeretnék most enni. Már ettem tegnap. *Próbálja győzködni a tündér fiúcskát, de van egy olyan érzése, hogy kifogásait társa hidegen hagyja.*
-Jól van, ha annyira szeretnéd elmehetünk a piacra. *Egyezik bele, majd lassan elindulnak a Polgárnegyed irányába. Nezalyent mindig megrémiszti ez a környék. A sikátorok és a sötét, poros utcák sosem voltak a kedvencei. Bár az is igaz, hogy rejtőzés szempontjából nem is találhat jobb helyet. Már alig várja, hogy teljesítse, amit kell, aztán elhúzzon innen a megérdemelt jutalmával. Ahogy sétálnak a Polgárnegyedben egyszer csak megpillant egy veszett kutyát, aki egy szembeeső ház előtt vicsorog rájuk. Ijedtében majdnem hátra esik. Megpróbálja megtartani egyensúlyát, bár ebben a pillanatban jobban örülne, ha hátulról kitámasztaná valaki, vagy valami. Amikor sikerül végre talpra állnia gyorsan a tündér háta mögé fut.*
-Jaj! Mi ez?! *Kérdi szinte már reszketve.* Nem tűnik túl kedvesnek. *Állapítja meg, majd fél fejjel kipillant a másik válla mögül. Hirtelen azon kapja magát, hogy a kutya egyre közelebb jön feléjük, amitől még közelebb húzódik a férfihoz.*
-Ez hatalmas. Ha ugatni kezd tuti ide… *Nincs ideje befejezni a mondatot, mert az állat hirtelen hangos és mély ugatásba kezd, amitől a lány ijedtében torkaszakadtából felsikít.*
1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-14 19:29:34
Üzenet elküldve: 2023-05-14 19:29:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Morthimer ház//
*Olybá tűnik, Orthus képtelen magáról levetni ezt a távolságtartó stílust. Megfordul a fejében még az is, hogy a vagyonosabb kereskedő talán általánosságban ilyen, s a szolgálója merő unalomból keres más elfoglaltságot... Persze igazán rossz kufár lenne, ha messzemenő következtetéseket vonna le ily rövid ismertség után bárkiről.
Rövidesen jussát is megkapja, s igyekszik zabolázni arcizmait és elejét venni, hogy mohósága kiüljön arcára.*
-Jó üzletet kötött, Morthimer úr, bizony jót! *Dohogja joviálisan, majd meghajol kissé, ahogy szokás.*
-Teysus kísérje! És hozzon néhány hordó bort, meg jóféle fehérnépet! De azt sem bánom, ha ő maga jelenik meg ilyen formában! *Döcögve nevet fel, jókora hasára kulcsolva kezeit. Vet még egy éhes pillantást Theára, majd jobbnak látja, ha eleget tesz a búcsúzás szokásjogának és utolsó akkordjaként távozik.*
-Kisasszony! *A pillantásban bizony számos dolog helyet kap. Kívánalom, na meg a mielőbbi viszontlátás ígérete. Csak egyszer toppanjon a wegtoreni a Piactérre. De ha kell, házal is... Ugyanakkor ez jóval rizikósabb művelet, tekintve a sokadalmat, kik helyet kaptak a Morthimerek kúriájában.
Térül-fordul, lováért szalajt, majd haza indul. Bármennyire ígéretes üzleteket kötött ma, bármennyi izgalom is érte Thea személyében, most bizony ki kell pihennie a fáradalmakat. Ha vágtatva nem is, de tempóra ösztökéli a girhes lovat, hogy Morthimerénél jóval szerényebb hajlékába térjen.*
*Olybá tűnik, Orthus képtelen magáról levetni ezt a távolságtartó stílust. Megfordul a fejében még az is, hogy a vagyonosabb kereskedő talán általánosságban ilyen, s a szolgálója merő unalomból keres más elfoglaltságot... Persze igazán rossz kufár lenne, ha messzemenő következtetéseket vonna le ily rövid ismertség után bárkiről.
Rövidesen jussát is megkapja, s igyekszik zabolázni arcizmait és elejét venni, hogy mohósága kiüljön arcára.*
-Jó üzletet kötött, Morthimer úr, bizony jót! *Dohogja joviálisan, majd meghajol kissé, ahogy szokás.*
-Teysus kísérje! És hozzon néhány hordó bort, meg jóféle fehérnépet! De azt sem bánom, ha ő maga jelenik meg ilyen formában! *Döcögve nevet fel, jókora hasára kulcsolva kezeit. Vet még egy éhes pillantást Theára, majd jobbnak látja, ha eleget tesz a búcsúzás szokásjogának és utolsó akkordjaként távozik.*
-Kisasszony! *A pillantásban bizony számos dolog helyet kap. Kívánalom, na meg a mielőbbi viszontlátás ígérete. Csak egyszer toppanjon a wegtoreni a Piactérre. De ha kell, házal is... Ugyanakkor ez jóval rizikósabb művelet, tekintve a sokadalmat, kik helyet kaptak a Morthimerek kúriájában.
Térül-fordul, lováért szalajt, majd haza indul. Bármennyire ígéretes üzleteket kötött ma, bármennyi izgalom is érte Thea személyében, most bizony ki kell pihennie a fáradalmakat. Ha vágtatva nem is, de tempóra ösztökéli a girhes lovat, hogy Morthimerénél jóval szerényebb hajlékába térjen.*
1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-11 22:05:30
Üzenet elküldve: 2023-05-11 22:05:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer ház//
- Tény, hogy a megfelelően kiválasztott szolgálók sok terhet le tudnak venni az ember válláról. Így én foglalkozhatok azzal, ami igazán fontos. Japher, hordja be az árukat és tegye őket biztos helyre!
*utasítja a kocsisát, majd a komornyikja, Urien Polther felé fordul és bólint egyet. A komornyik szó nélkül megfordul és eltűnik az épületben.
Ezután Rundengarthoz fordul.*
- Ipsioni úr, az első megbízásban semmi kivetnivalót nem találok. Azt gondolom, gyümölcsöző üzleti kapcsolat lehet még közöttünk. Most rögtön nincs újabb megbízásom az Ön számára, de mindenképpen szalajtok Önért, ha lenne újabb ajánlatom. Ön is kereshet engem, ha szüksége lenne valamire.
*ajánlja fel. Mindeközben a komornyik visszatér két vaskos erszénnyel, valamint egy harmadikkal, ami inkább csak félig van megpakolva. Az erszények tartalma 790 arany, Rundengart Ipsioni jussa
. Nehéz teher lesz, be bizonyára olyan, amit a férfi örömmel cipel majd.
Ha Rundengart úgy döntene, hogy megszámolja, azon Orthus látszólag nem akad fenn, bár az ő szobor merev arcán amúgy is elég nehéz kiigazodni.*
- A következő üzletünkig, Ipsioni uram, Teysus kísérje lépteit!
*búcsúzik el a férfitől, majd int Theának és Uriennek, hogy ők is tartsanak vele. A kocsis még ott marad és kikíséri a kalmárt, ha Rundengart szeretné.
Miután már házon belül vannak, Orthus Theához fordul.*
- Úgy hiszem, lassan kijár neked egy váltásruha. Valami ehhez hasonló, wegtoreni szabás. Épp most lett 50 aranyam rá. Majd meglátjuk, mire lesz elég.
*mondja. A leányzó tudhatja, hogy ura elég fukarul bánik a dicsérő szavakkal, de ezt most könnyen tekintheti annak.*
- Ne feledd, este várlak a szobámban!
*teszi még hozzá, majd visszatér a munkájához.*
- Tény, hogy a megfelelően kiválasztott szolgálók sok terhet le tudnak venni az ember válláról. Így én foglalkozhatok azzal, ami igazán fontos. Japher, hordja be az árukat és tegye őket biztos helyre!
*utasítja a kocsisát, majd a komornyikja, Urien Polther felé fordul és bólint egyet. A komornyik szó nélkül megfordul és eltűnik az épületben.
Ezután Rundengarthoz fordul.*
- Ipsioni úr, az első megbízásban semmi kivetnivalót nem találok. Azt gondolom, gyümölcsöző üzleti kapcsolat lehet még közöttünk. Most rögtön nincs újabb megbízásom az Ön számára, de mindenképpen szalajtok Önért, ha lenne újabb ajánlatom. Ön is kereshet engem, ha szüksége lenne valamire.
*ajánlja fel. Mindeközben a komornyik visszatér két vaskos erszénnyel, valamint egy harmadikkal, ami inkább csak félig van megpakolva. Az erszények tartalma 790 arany, Rundengart Ipsioni jussa
. Nehéz teher lesz, be bizonyára olyan, amit a férfi örömmel cipel majd.Ha Rundengart úgy döntene, hogy megszámolja, azon Orthus látszólag nem akad fenn, bár az ő szobor merev arcán amúgy is elég nehéz kiigazodni.*
- A következő üzletünkig, Ipsioni uram, Teysus kísérje lépteit!
*búcsúzik el a férfitől, majd int Theának és Uriennek, hogy ők is tartsanak vele. A kocsis még ott marad és kikíséri a kalmárt, ha Rundengart szeretné.
Miután már házon belül vannak, Orthus Theához fordul.*
- Úgy hiszem, lassan kijár neked egy váltásruha. Valami ehhez hasonló, wegtoreni szabás. Épp most lett 50 aranyam rá. Majd meglátjuk, mire lesz elég.
*mondja. A leányzó tudhatja, hogy ura elég fukarul bánik a dicsérő szavakkal, de ezt most könnyen tekintheti annak.*
- Ne feledd, este várlak a szobámban!
*teszi még hozzá, majd visszatér a munkájához.*
1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Polgárnegyed
Üzenet elküldve: 2023-05-11 19:58:14
Üzenet elküldve: 2023-05-11 19:58:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Morthimer ház//
*Ahogy Orthussal visszatér az udvarra igyekszik nem pillantani Rundengart felé. A hihető játék érdekében ragaszkodnia kell ahhoz, hogy gazdája semmiről nem tud semmit. Most pedig valószínűleg igencsak összemosolyogna a kis köpcössel, amit szeretne jelen esetben elkerülni. Csak nehéz olyankor úgy tenni, mintha mi sem történt volna, mikor érzi, hogy az izgalom nem csak a szívét tölti meg, hanem ágyékát is igen izgalomba hozza.
Ennek ellenére az arcáról nem olvasható le már semmi jele ezeknek az érzelmeknek, ami igen nagy kihívást jelent most a számára.
Mivel egyelőre nincs is szükség rá ezért meghúzódik az ajtó előtt, s csak csendben figyeli, ahogy a férfiak a szekér tartalmát vizsgálják át. Ám még nem tér vissza a házba, hisz köszönés nélkül úgy hiszi illetlen lenne, meg legalább nem kell ide-oda ténferegnie, ha esetleg még szükség lenne rá valamiben. Így kéznél maradva "őrzi" az ajtót, miközben az üzletelő férfiakat fürkészi.*
*Ahogy Orthussal visszatér az udvarra igyekszik nem pillantani Rundengart felé. A hihető játék érdekében ragaszkodnia kell ahhoz, hogy gazdája semmiről nem tud semmit. Most pedig valószínűleg igencsak összemosolyogna a kis köpcössel, amit szeretne jelen esetben elkerülni. Csak nehéz olyankor úgy tenni, mintha mi sem történt volna, mikor érzi, hogy az izgalom nem csak a szívét tölti meg, hanem ágyékát is igen izgalomba hozza.
Ennek ellenére az arcáról nem olvasható le már semmi jele ezeknek az érzelmeknek, ami igen nagy kihívást jelent most a számára.
Mivel egyelőre nincs is szükség rá ezért meghúzódik az ajtó előtt, s csak csendben figyeli, ahogy a férfiak a szekér tartalmát vizsgálják át. Ám még nem tér vissza a házba, hisz köszönés nélkül úgy hiszi illetlen lenne, meg legalább nem kell ide-oda ténferegnie, ha esetleg még szükség lenne rá valamiben. Így kéznél maradva "őrzi" az ajtót, miközben az üzletelő férfiakat fürkészi.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400