Nincs játékban - Gazdagnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínGazdagnegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 224 (4461. - 4480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4480. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-25 14:40:12
 ÚJ
>Drayen Agron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

// A tanítvány //

* Drayen már már komoran ül az asztalnál, nem igazán foglalja le a körülötte zajló beszélgetés. Annak persze örül, hogy Nillien talált magának beszélgető társat, de ő maga nem csatlakozik. Eltelik némi idő, s lám, a várakozás meghozza gyümölcsét. Kínos lassúsággal nyílik az ajtó, s belép rajta a Mágus. Tekintélyt parancsoló látványt nyújt, az ember képtelen levenni róla a figyemét. Drayen is csak néz, szólni képtelenül. A többiekkel ellentétben neki a varázsló körítése, mint a lebegő tálca, teljesen természetesnek hat. A fekete leves csak ez után jön. Az áldozat próbája. Drayen erősen gondolkozik, ám ő nem a botra teszi a voksot, hisz még nem készült el, így pedig csupán egy felszerelési tárgy. *
~ Valami, amihez kötődöm? ~
* Töri a fejét, s végül a nyakában lógó medalionra esik a választása. Lassan húzza elő, a láncánál fogva, s teszi le az asztalra. *
~ A családommal megromolhatott a kapcsolatom, de a szülővárosommal soha. ~
* Jelenti kimagában, hisz először a családi fegyvert akarta beáldozni, de ráeszmélt, hogy a wegtoreni tűzkő, mely a származását hivatott hírdetni, sokkal fontosabb neki. *


4479. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-25 13:41:49
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80

Játékstílus: Szelíd

//A Szerető//

//Úton//

*A lány mozdulatára, hogy megfogja a férfi kezét, először ösztönösen el akarja húzni a kezét, de végül megállja, s engedi a lánynak. Nem nagyon szokott hozzá, hogy idegenek hozzá érjenek, világ életében megtartotta azt a bizonyos két lépés távolságot.*
-Köszönjük. *mondja miközben átveszi az zsákot. Nem nyitja ki, hogy megszámolja, csupán emelgeti egy kicsit, hogy hallja a csilingelést, s a súlyát meg tudja saccolni.*
*Jól tudja, hogy a kérdésre milyen választ fog adni a lány, hiszen az ő szemének egyértelmű a dolog. A kérdéssel csak finoman a megfelelő irányba akarja terelni a beszélgetést, ami sikerül is neki.*
-Nem vettem sértésnek. *nyugtatja meg a lányt. Bár szerinte a lánynak nem kellene csak úgy megbíznia egy idegenben, de ezt nem mondja neki. Inkább figyeli a lány mondandóját.*
-Álnok hely? *bár a kérdés költői, nem vár rá választ, hanem önmaga válaszolja meg.* A negyed összes háza az álnokság melegágya. Már ha nem veszi sértésnek. *számtalan alkalommal tapasztalta már, hogy az ármány, álnokság, képmutatás mindig jelen van a nemesi udvarokban.*
-Ha tényleg olyan megátalkodott az a nő, akkor ez a papír nem véd meg minket. *bök a papírra.* Ha csak az a papír védene minket, akkor csak azt kell eltüntetni, és annyi nekünk. Az őrök látják, hogy magával vagyunk, ez a védelem. Erőszakkal nem fognak kidobni, mert nem akarnak egy pofont sem Fhrad-tól. Fenyegetéssel próbálkozni fognak, de nem vagyunk olyan ijedősek.
*Hallgatja, ahogyan a lány a vagyon megosztásról beszél, s arról, hogy talán még meg is ölnék öt. Egyik sem hangzik túl jól.*
-Megvédjük. *próbálja megnyugtatja a lányt.* Maga nem egy elkényeztet lány, csak sok mindent megkapott az apjától, ahogyan a jó taníttatást is megkapta. Frosh-t én kezdtem el megtanítani az olvasásra. Pedig most lesz ötvenhét éves. Számolni pedig csak tizenötig tudott a lábujjaival együtt. Ellisz régen testőr volt egy nemesi háznál, szerintem többször mentette meg a család életét, mint ameddig el tudok számolni. De elf, az idő múlásától nem tudta megvédeni a védencét, a nemes úr fia pedig őt okolta. Így utcára került. Nekem az apám két állásban dolgozott, hogy az első mesteremnek ki bírja fizetni a taníttatásomat, természetesen addig nálunk lakott, és mi tetettük. Hat ezer arany volt, amit az öt év alatt kifizettünk neki. De ez csak arra volt elegendő, hogy az alapokat elsajátítsam, egy - két egyszerűbb trükkel. Ahogyan gondolom, önnek ennél könnyebb volt, s többet is tanulhatott mint mi. Csak bízzon önmagában.
*Mikor befejezi, akkor megfogja a lány által írt szerződést, és széttépi. Majd megemeli a lánytól kapott erszényt.*
-Itt a bizonyíték. Én tudom, maga tudja. Ha a házban megkérdőjelezik, az az ő problémájuk. *A lány kézfogását segélykiáltásként érzékeli, így megpróbálja megfelelő tanáccsal ellátni a jövőre.* Jegyezzen meg három szabályt, ha kalandozókkal üzletel. Maga a megbízó, így maga mondja meg hogy mennyit fizet. Ne kérdezze meg, hogy elég -e. Ha nem vállalják annyiért, akkor lesz egy másik csapat, aki igen. Második. Nincs semmi szerződés. Harmadik és legfontosabb. Maga nemes hölgy. Egy közember nem meri megkérdőjelezni, ahogyan egy katona sem. Ha valakit látnak magával, akkor arra úgy tekintenek, mint a szolgájára. És egyik nemes szolgáját sem bántják, hiszen félnek a nemes haragjától.

//A Ház előtt//

*Lassan már fél órája pihennek a ház előtt, mire végre a lány feltűnik az utcában. Nyugodt léptekkel lép a hintóhoz, nem siet. Nincs oka rá. Amikor a hintóhoz ér, akkor a szó nélkül átad egy tarisznyát a lánynak, amibe a kért könyvet, és az erszényt rakta ide fele jövet. Bólint a lánynak, jelezve, hogy sikerült megszereznie, amiért küldte.*

4478. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-25 12:54:43
 ÚJ
>Nariatha Aselle Lorwor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Reavher Kra'Morth//

- Mintha szavakba öntené gondolataimat. *Villan ajkain egy mosoly.* Velem még ugyan nem fordult elő, így nem adhatok megerősítést, ugyanakkor mégis hiszek ebben. A Túlvilág talán csak egy pihenőállomás, mielőtt a lélek tovább nem jár útján. Véleményem szerint a lélek örök, akár több ezer évet is megérhet. S hogy mikor pihen meg végleg, azt csupán a Sors tudhatja… Ön hogyan vélekedik erről? Ön szerint a lélek életek egész sorát járja végig, vagy esetleg véges számú alkalommal tér vissza? *Fordul Reavher felé, s valódi érdeklődést leledzik szempárjában, melyet a férfire függeszt.*
- S ha a létük hasztalan, ugyan miért fecsérelnek időt rá? Persze, az apró örömök… Azok vigaszt nyújthatnak, de mégis meddig? Igaz, inkább nem ítélkezem, az a Sors dolga. Életet adott nekik, lehetőséget arra, hogy változzanak s változtassanak. Valóban, ám ha mindenki tudna a Romlásról, még korántsem biztos, hogy ellenállnának neki. Ha hatalmat, vagy boldogságot ígér, a sok telhetetlen lelket hamar a markába kerítené. Rendkívül szerencsések, kiknek sikerül ellenállniuk neki. *Gyanítja, hogy a férfi önmagát is a kivételek sorába veszi, s nem is kérdőjelezi meg eme kimondatlan állítást. Ő saját magát nem feltétlenül venné egy kalap alá, hisz már farkasszemet nézett a Romlással. Az, hogy az első csapdájából kimászott, még nem jelenti, hogy a másodikat is elkerülheti. Egyelőre nem érzi fenyegetve magát a lelketlenség végtelen felhője által, de könnyen meglehet, hogy a Romlás csupán hamis biztonságérzetbe kívánja ringatni.*
- Szavai olyan érzetet keltettek bennem, mintha elítélne, amiért nem osztozom a nemes hölgyek örömein, ám ez egyszer örülök, hogy tévedtem. *Mosolyában hála rejlik, mely a férfi megértésének adózik.* Nos, igaza van. Eleddig szívemben harag ébredt, ha csak gondolataimban felsejlett a régi alakok emléke, de talán ideje lenne lekötelezettséget éreznem irányukban, amiért felnyitották szemem, s végre megláthattam igazi valójukat. *Ajkai hirtelen görbülnek vigyorra.* Ön mintha azt említette volna, hogy gondolkodónak tartja magát…
- Még soha fel sem merült bennem a gondolat, hogy talán kimerészkedjek a köznép közé. *Rázza meg fejét, melynek következtében néhány vöröslő fürt suhogva emelkedik a levegőbe, hogy végül lágyan ismét a lány vállaira hulljon. Többek között azért sem vetődött fel benne az ötlet halovány szikrája sem, mivel tartózkodik a lejjebbi osztálybeliektől, a pórnépet nem tartja érdemesnek arra, hogy tekintetüket valami hozzá hasonlóan makulátlan jelenségre vessék. Ám ezt nem nyilatkoztatja ki, azzal talán végképp megbotránkoztatná a férfit.* Persze, nem állítom, hogy nem jártam még a gazdagnegyed határain kívül, ám hű őrök óvták minden léptemet. Viszont annyi rémtörténet kering arról, miféle szörnyűségeket követnek el csupán a pénz, vagy az élvezetek kedvéért. *Alig látható borzongás fut végig rajta, ahogy belegondol, vajon vele mihez kezdenének, ha netán sikerülne kézre keríteniük. Még megvédeni se tudná magát, nemhogy elszökni, hisz a fegyverekhez vagy a harchoz legcsekélyebb mértékben sem ért. Azonban mindig is csodálta a nemesi származásúakat, akiknek akadt annyi bátorsága, hogy akárha csak néhány nap erejéig, de elvegyült az alja néppel.*
- Megeshet, hogy a nem megfelelő ara csupán egy próbatétel, ám kell lennie valamiféle megoldásnak. S az eredmény mi lehetne más, mint, hogy végül megkedvelik egymást? *Talán naiv, amiért ennyire ragaszkodik a szerelem idilli képéhez. Talán be kellene látnia, hogy ez a fajta érzelem nem létezik, ám bármily’ reális érv sem képes elérni, hogy tágítson elve mellől. Elkeseredett hit ez, mely már csak önmaga megerősítésére szolgál. Szavaival tán nem is a férfit kívánja győzködni, hanem inkább saját magát?* Ne nevessen ki! Igenis komolyan beszélek. *Dorgálja meg finoman a férfit, de végül maga sem állja meg nevetés nélkül, így feddése értelmét veszti. Nem is gondolta komolyan, csupán ártatlan tréfát űzött, s erre vidáman tündöklő lélektükreiből könnyedén rá lehet jönni.*
- Afféle ördögi kör ez, melynek sosem szakad vége. A nemes asszonyok tudják, hogy Ön nem vehet el rangján aluli hölgyet, így joggal pályáznak lányaikkal karöltve a feleség szerepére. S Ön kénytelen közülük választani, hisz a hagyományok megkötik kezét. *Érzi, hogy egy sorba került a többi jelölttel, ám mivel Ainay szándéka igen nyilvánvaló, meg sem kísérel tiltakozni.*
- Jól mondja, a vér örökkévaló. Jómagam is mindig azon voltam, hogy a feltétlen bizalmas viszonyt fenntartsam húgommal. *Ahogy ez elhangzik Ainay szájából, Naria gyorsan beharapja alsó ajkát, mielőtt kibukna belőle a nevetés. Szerencsére megállja egy hang nélkül, s habár ezúttal szeretné hozzáfűzni véleményét is, tudja, hogy az nem maradna büntetlenül. Így hát elhallgatja kikívánkozó szemléletét, s magában jót mulat, ahogy a férfi következő kérdése szinte villámcsapásszerűen éri nővérét. Ám a feleletre ő is kíváncsi, Ainay ritkán osztja meg vele kérői kilétét, evégett érdeklődő szempárját ezúttal nővérére fordítja.*
- Nos, soknak éppenséggel nem nevezném, ugyanakkor akad szép számmal. *Ainay sötétszürke lélektükrei ékesebben beszélnek szavainál: elárulják mindazt, hogy eszében sincs ismét házasságot kötni senkivel, ahogy azt is, hogy ez irányú terveiben sokkal inkább húga szerepel.*

4477. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-24 11:04:21
 ÚJ
>Rhenamys Natarran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Vakmerő

//A Tanítvány//

*Telik az idő, érthető módon néhányan beszélgetéssel próbálják elütni az időt. Aztán végre történik valami. Nyílik az ajtó, iszonyatosan lassan, de nyílik. Tudja jól, vagy legalábbis úgy véli, ez a feszültség keltés része, és nem kellene így reagálnia rá, szívverése mégis felgyorsul kicsit, és kíváncsian nyújtogatja a nyakát, hogy az ajtó mögé pillantva meglássa mi vagy ki vár rájuk.
Belép a mester. A belépőkhöz van érzéke, ezt nem vitatja, a vakítóan fehér tóga, majd a lebegő tálca, a máguson is elidőzik kicsit vörös tekintete, de a magától mozgó italhordozó jobban magával ragadja. Kissé bizonytalanul veszi el a poharat, az ismeretlennel szemben tanúsított bizalmatlanságot még nem sikerült levetkőznie az évek során, de azzal nyugtatja magát, hogy épp tanítványt keres magának a férfi, akkor nem fog semmi rossz történni akkor, ha elvesz egy poharat.
Apró korttyal kóstol bele az italba, miközben a mester szavait hallgatja. ~Semmi sincs ingyen, mindenért meg kell dolgozni, ez nyílt titok.~ Legördít még egy kortyot. ~Áldozat hozatal. Mi az, ami a legfontosabb holmi?~
Egyből bal kezére pillant, amin a gyűrű van. Pontosan olyan, mint amit régen anyja adott neki. Akkor még a hüvelykujján is lötyögött, de magánál hordta. Ám ez csak úgy néz ki, hasonlít rá, nem pedig az, bármikor meg tud válni tőle. Akkor mi az, ami fájna, ha elveszítené?
Táskájában kezd el kutatni, végül egy könyvecskének csak nagy jóindulattal nevezhető vékonyka irományt vesz elő. A kissé már rongyolódó lapok alapján sokszor forgatták olvasói a kezeik között, a színe is megszürkült-barnult már. Még csak nem is kalandos történetek, hősi énekek vannak benne, csupán mindenféle hasznos és haszontalan növényről feljegyzések, érdekességek. Mennyiszer végig olvasta, már tudja az egészet fejből, mégis magánál tartja mindig. Ha unatkozna, vagy ha elterelné valamiről a figyelmét előveszi, és ismét olvas belőle.
Milyen furcsa, hogy azok után, amiken keresztül ment, ennyire nehéz megválnia egy aprócska tárgytól. Hosszú ideig csak nézi, nézi a vékonyka irományt és nem mozdul. Áldozathozatal. Ha tovább akar lépni, vagy legalábbis az esélyt megadni, hogy valamit elérjen, áldozatot kell hoznia. Megint. Némán sóhajt, majd elindul a mesterhez és átnyújtja neki a mások által valószínűleg kacatnak nézett dolgot, majd visszaballag a helyére. Magában még mindig áldozathozatala tárgyától búcsúzik, mintha egy jó barátot lökött volna a farkasok elé. Már a mágus szavai, és persze a belsejében bujkáló negatív hangocska is szajkózta, rossz helyre jött, semmi keresnie valója itt, és ez az érzés most még jobban felerősödik. De szerencsére ott a másik hang is, a makacs, az elszánt, aki folyton folyvást lökdösi előre, aki kitartásra biztatja.*

4476. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-24 00:05:58
 ÚJ
>Vaghos Mallo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Érkezés az Owairat-házhoz//

*Nivere utasítását egy egyszerű fejbólintással veszi tudomásul. Kicsit csalódott, amiért Alfonz kíséri a kisasszonyt tovább. Illetve inkább amiatt, hogy ő nem.*

~Talán jobban bízik benne, mint bennem? Esetleg szimpatikusabbnak találja? Lehetséges. Az igaz, hogy nem a társaságkedvelő oldalamat mutattam ki eddig. Mondjuk, az is lehet, hogy véletlenszerűen választott. Na mindegy. Gondolkodhatok ezen napestig, ha falbaverem a fejem, akkor sem jövök rá. Megaztán, nem mindegy?~

*Nem tulajdonít nagy jelentőséget a dolognak, mint általában más dolgoknak sem. Persze, képes komolyan venni valamit, ha kell, de nem szokta idegesíteni magát feleslegesen. Mérlegeli a dolgok következményeit, de nem rágódik túl sokat semmin.
Alfonzot munkatársnak tekinti, nem pedig ellenfélnek.*

~Minél több testőr van, annál jobb, legalább a házat és az úrnőt is lehet külön-külön is védeni. Apropó, a ház. Feltétlen körbe kell járnom majd.~

*Aztán picit más gondolatok kezdik foglalkoztatni.*

~Nincs többé vándorlás, bóklászás. Most még ismeretlen számomra a hely és a munka, de mi lesz később, ha megunom ezt az egészet? Egy életre elköteleztem magam. Hiba volt? Lehet, hogy olyan leszek majd, mint Teonor? Öreg napjaimra ajtókat fogok nyitogatni és csukogatni? Aligha hiszem. Bár az még messze van. Most még csak 21 éves vagyok, előttem az élet. Még bármi megtörténhet.~

*Hirtelen bűntudata támad.*

~Az a két férfi olyan jelzőkkel is illette a kisasszonyt, amikért ő lehet, hogy elégtételt akart volna venni, de nőként nem hívhatta párbajra egyiküket sem. Én meg csak álltam ott.~

*Szégyellte magát. Elhatározta, hogy soha többet nem tesz ilyet. Mindig meg fogja védeni Nivere testi épségét is, és a nemest ért becsületsértéseket is meg fogja torolni.
Újra magabiztossá válik.

Hirtelen eszébe jut még valami. Egy név, amit Collius birtokán hallott.*

~Ragh Obsit. A kereskedő. Vajon él még, vagy a báró halálát megtorló bérencek egyike őt is útbaejtette? Ennek is utána kell majd kérdezősködni.~

*Most, hogy így elmélkedett, el is indul az Owairat-ház bejáratához. A távozó Artennel már nem találkozik, de észreveszi, ahogy amaz lován ülve felfelé baktat az utcán, ahogy az udvaron ácsorgó gazdátlan állat is feltűnik neki.

Miután belép a házba, magyarázatot is kap a ló gazdája felől, és kezet is nyújt felé, nevezetesen Yarrod felé.*
-Vaghos Mallo. Üdvözlöm.
*Aztán Hargához fordul, az utolsó szavakat ugyanis elcsípte abból, amit mondott.*
-Ha már a teánál tartunk, abból kéne frisset főzni, valamint megteríteni egy asztalt három főre. Nivere kisasszony két urat vár egy kis délutáni cseverészésre.
*Néha maga is meglepődik, hogy származása ellenére milyen választékosan beszél. Bár azért a nemesi szokásokhoz még alkalmazkodnia kell, szókincs terén is.*
-Illetve, kint meg van egy ló, de szerintem ezzel nem árulok el újdonságot. Mi legyen vele?

4475. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-23 15:18:18
 ÚJ
>Reavher Kra'Morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Nariatha Aselle Lorwor //

- Természetesen ez sincs kizárva, sőt, talán még akad pár magyarázat is. Biztosan érezte már több helyzetben, hogy mintha ez megtörtént volna már, esetleg járt már egy bizonyos helyen, vagy egy illetőt akkor lát először, de mintha ismerné... Lehet, hogy csupán az elme kusza játéka, ám lehet, hogy nem. Talán az előző életből még maradtak fent emlékfoszlányok, melyek ily' formában törnek elő.
*Halál utáni élet? Miért ne? Szinte biztosan vannak olyanok, kiknek sokkal nagyobb feladatot szánt a Sors, s ha elvonatkoztatunk a bomló testtől, akkor egy élet talán nem elég arra, hogy végig járja a neki szánt utat. Talán a lélek a Túlvilágon "megtisztul", majd újjászületve folytatja azt, amit előző életében elkezdett. Ez egyáltalán nem is bolondság...*
- Véleményem szerint vannak azok, kik tudnak, pontosabban sejtik, hogy a Romlás él. Ám a nagyobb rész azt sem tudja, hogy létezik. Csupán élnek, lényegében céltalanul, egyik napról a másikra, anélkül, hogy mélyen magukba néznének, vagy megpróbálnák átlátni a világot. Nem is hiszem így, hogy küzdenének azért, hogy jobbá tegyék az életüket. Maximum az apró örömök azok, melyek életben tartják őket. Egy szerelem, egy jó vadászat, egy jó munkalehetőség, s még sorolhatnám. A Romlás sosem "konkrét", úgy értem, ha mindenki tudna róla, akkor mindenki küzdene lenne, s kevesebb lenne az, melyet magába szívhat. Így hát lassan emészt, több oldalról megközelítve, hogy az emberek ne rakhassák össze az apró kis részleteket. Felhasználja a vakságunkat, ami az egyik legnagyobb emberi hiba. *bólint* Ugyanakkor azt is hiszem, hogy vannak kivételek, akiket nem tud magába szippantani. Ők láthatják a Romlást konkrétnak, így hát képesek ellene tenni valamit. Ám ez véleményem szerint igen csak ritkaság.
*Szavaiból érezhető, hogy bár nem mondja ki konkrétan, de magát is e kivételek közé sorolja. Mindig is különcnek tartotta magát, ahogy a húgait is, s bár valódi jellemük egyáltalán nem az emberiség jó mintája, mégis úgy tartotta egész életében, hogy nem kell ahhoz megfelelni a társadalmi normáknak, hogy valaki "jó" legyen, hiszen e szócska nagyon is relatív számára.*
- Ugyan, miért vetülne Önre rossz fény? Szerintem egyáltalán nem bűn, ha egy nemes kisasszony nem abban leli örömét, amiben a többi. A kivételek erősítik a szabályt! *kacsint biztatóan* A negatív dolgok pedig csak még erősebbé teszik az embert. Talán ezek a régi egyének, kik elfordultak Öntől, segítettek kicsit rádöbbenteni, hogy mennyire korcs világban élünk. Már ha szabad ilyet mondanom. Talán ez is segített abban, hogy jobban magába forduljon, s mélyebben merészkedjen a saját lelkének eddig rejtett bugyraiba. Azt pedig hozzátenném, hogy a nagy gondolkodók mindig magányosak...
*Hangja sejtelmesen cseng, de ki lehet belőle érezni az enyhe célzást. A barátság kérdésről is meg van a maga véleménye, ám nem szeretne minden negatív véleményt így kiteregetni elsőre, egyelőre maradjanak meg a ködös kifejezések, a ködös szófordulatok.*
- Jó pénzeket lehet keresni a kreativitásból, ám eleve hátránnyal indul a helyzete miatt. Ne vegye sértésnek, de például Ön, vagy én, odakint a nagyvilágban jóval hátrábbról indulunk, mint a lejjebbi osztályokban levők. Mivel mi mindent kézhez kaptunk, így nem lenne egyszerű több éjszakát a vadonban töltenünk. Az efféle dolgokhoz is kell múlt... Ugyanakkor én elhatároztam, hogy e hiányosságaimat pótolni fogom. Sose lehet tudni, mit tartogat a jövő, s hogy mikor lesz szükség e tudásra. A nemesi lét sem állandó, ahogy semmi sem.
*Nariának pedig a hölgy lét is hátrányt okozhat, hiszen egy hölgynek sokkal nehezebb boldogulni odakint, mint egy férfinek. Egy férfi esetén, ha összetalálkozik pár banditával, akkor maximum jól helyben hagyják, s kirabolják, ám egy nő esetében sokkal rosszabbat tehetnek... A mai világban pedig főleg, hiszen egyre több az olyan korcs, kik beteges vágyaikat a "gyengébbik" nemen élik ki.*
- Őszinte társaságban könnyen jönnek a szavak. Néha észre sem vesszük, hogy a legféltettebb titkainkból hintettünk el egy morzsát.
*Titokzatossága arra utalhat, hogy olyasvalamit is megtudott a hölgyről, amit talán más esetben nem mondott volna el senkinek. A helyzet ugyanakkor valóban nagyon őszinte s felszabadult, ezt pedig Reavher is jól érzi, így egyre inkább próbálja magát takarékra tenni, nehogy kikotyogjon valami súlyos titkot.*
- Való igaz, ám mi van akkor, ha a rossz ara is csupán egy próba lenne? *gondolkozik el, miközben megsimítja állát* Ám ha megtaláltam, megígérem, szólok.
*Arcán jól látszik, hogy most erősen próbálja elfojtani magában a röhögést, hiszen olyannyira lehetetlennek ítéli most meg eme helyzetet, hogy az még számára is hihetetlen. Már csak azért is, mert most lényegében egy feleségjelölttel beszélget...*
- Ahogy nem az őszinte szerelemből történik manapság köreinkben a választás, úgy nem ez az érzés vezérli a lehetséges jelölteket. A mostani helyzetet is könnyedén felhozhatnám, hiszen akiket hozzám akarnak adni, csupán a cím s a vagyonért házasodnának be.
*"A jelenlevők kivételek" szabály szerint most Nariát egyáltalán nem sorolja ide, bár ez beszédéből nem szűrődik le, így a hölgyemény könnyen hiheti, hogy őt is egy kalap alá vette e téren a többivel.*
- Való igaz, Hölgyem *szól Ainay felé*, a testvéri szeret igazán fontos. Az emberek jönnek, mennek, ám a vér mindig örök marad. Bár kár is beszélnem erről, hiszen Önök is testvérek, így tudják, miről beszélek.
*Természetesen ezt nem gondolja így, hiszen érzékeli, hogy a nővér irányít mindent, talán saját javára, míg a húg csupán fiatalságából adódóan tűri ezt. Reavher tekintete Naria leplezendő mosolya felé kúszik, mire ő maga se igazán tudja megállni, hogy ne vigyorodjon el, így hát ő is úgy tesz, mint a hölgy, s mosolyát egy köhintést kísérve a csésze mögé rejti. Ez persze nem tart sokáig, csupán pár korty erejéig, míg erőt vesz magán, hogy válaszolni tudjon a kérdésre.*
- Sok hagyomány akad a családban, mely már feledésbe merült. A reggelek azok, mikor általában mindig együtt vagyunk, napközben sokszor külön utakon járunk, így nincs lehetőségünk minden hagyomány előtt tisztelegni.
*Válaszolja a valójában semmilyen választ, mely csak szócséplésnek volt megfelelő.*
- Mondja csak, Önnek sok kérője akad?
*Kérdése egyszerűnek tűnik, leginkább úgy, mintha arra kérdezne rá, hogy Ainay is "verseng" majd Reavher táncáért. Ugyanakkor a válaszból könnyedén kiderülhet, hogy elhaló ifjúi vágyait most húgára akarja-e kivetíteni.*

4474. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-23 12:16:34
 ÚJ
>Nariatha Aselle Lorwor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Reavher Kra'Morth//

*A férfi hasonlatára az ő arcán is megjelenik a viszolygás, noha kétségkívül igazat ad neki. A korcs szó megragad elméjében. Reavher szavai valahogy azt a benyomást keltik benne, hogy a férfi majdnem minden embert ebbe a titulusba sorol, ám efelől nincsen megbizonyosodva, és rákérdezni egy ilyen dologra, azt túl illetlennek tartja. Habár sok esetben hajlamos az etikett hanyagolására, ha céljai úgy kívánják, ezúttal viszont érdekében áll az illemet szem előtt tartania. Ugyanis nem óhajtja magára vonni egy hamarosan igen tekintélyes hatalomra szert tevő nemes haragját. S még csak nem is a hatalom az, mely elővigyázatosságra inti, hisz az aligha érdekli. Sokkal inkább a rokonszenv, melynek még ő sincs egészen tudatában, csak afféle ösztön ez.*
- Ha a Halál után egyáltalán van élet… Elképzelhető, hogy lelkünk egyenest a semmibe vész, ám nem zárom ki annak a lehetőségét sem, hogy egy új testben ismét az élők sorába költözik. *Veti fel a gondolatot. Számára sosem volt teljesen egyértelműen elfogadott tény, hogy az ember halála után a Túlvilágra kerüljön, s ott folytassa életét. Sokkal inkább tartotta ésszerűbbnek, hogy ha valaki nem végezte be Sorsát, ismét lehetőséget kapjon rá, egy új élet formájában.* Várjon… Azt mondta, a Romlás nem válogat. Nos, ezt nem is vitatom, ám akkor az élők közt miért alakul ki különbség? Ha a Romlás rangtól, nemtől, vagyoni helyzettől függően elemészt mindenkit, mi értelme van akkor küzdeni? Arannyal nem lehet megvesztegetni, így a felhalmozott értékeknek kevés hasznát látjuk. Legyen akár az illető tisztességes lovag, vagy becstelen tolvaj, s mégis ugyanarra a Sorsra jut, miért küzdenének jobbá tenni az életüket? *Fejtegeti. Elsősorban hangosan gondolkodik, de várja a férfi válaszát is. Elfeledkezik arról, hogy ezáltal úgy tűnhet, mintha kiveszett volna belőle az élni vágyás minden cseppje, ám amíg ő tudja, hogy a felszín alatt nagyon mélyen még fel-felcsillan a reménység szikrája, addig nem érdekli, ki mit hisz. Talán egy nemes kisasszonyt jobban kellene foglalkoztatnia, hogy mi a megítélése, de rá nem lehet mondani, hogy túlzottan ügyelne erre. Ha valakit mindenáron meg akar nyerni, a manipuláció eszközével könnyen meg tudja ezt tenni.*
- Igen. *Válaszolja kissé hűvösen. Valóban érzékeli a férfi kicsit nyers hangnemét, ám nem gyerekes sértődöttség vezérelte a fagyos hanglejtés használatában, csupán Reavher hanghordozása emlékezteti a távolságtartásra. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy elzárkózik bármiféle érdeklődés elől, ha a férfi további kérdéseket tesz fel, nem fog neheztelni érte. Az meg sem fordul a fejében, hogy eme modort vehetné megtiszteltetésnek is.*
- Elnézést, szókincsemben nem leltem olyan kifejezésre, mely találóbban kifejezte volna véleményemet ama egyénekről. Nem akartam modortalan lenni. *Feleli magabiztosan csengő hangon, de a mosolyában megbújó megszeppentség árulkodik enyhe zavartságáról. A férfi szavain csak elgondolkodik, de nem fűz hozzá semmit. Ő maga pedig szokott ilyesmiken elmélkedni, s főleg akkor jut erre ideje, amikor magányba merül. Ami lássuk be, elég gyakran előfordul.* Jól gondolja. Talán hazudnom kellene Önnek, vagy önmagamat védenem, mégsem teszem. Az igaz szavakat kár is lenne megmásítani, vagy elferdíteni. Azonban magyarázkodásba sem kívánok bonyolódni, azzal még inkább rossz fény vetülne rám. Egyedül talán az lehet mentségem, már ha mentségek után akarnánk kutatni, hogy a mélyebb érzések, melyeket talán a Sors ajándékozott számomra, sokkal inkább lekötik érdeklődésemet, mint a felszínes baráti kapcsolatok ápolása. Kinek kellenek olyan emberek, kik a fényűzésben kitartanak, s a segítséget elvárják, de ha rájuk kerülne a segítségnyújtás sora, hirtelen elpárolognak? Csalódtam az emberekben, Uram. Amikor édesapám eltávozott, s nekem szükségem lett volna egy megértő egyénre, ki mellettem áll, bárkihez is fordultam, halaszthatatlan dolga akadt. Nem óhajtom magam körülvenni ilyesféle alakokkal. Ugyanakkor, tisztában vagyok vele, hogy kötelességeimhez hozzátartozik a kapcsolatok fenntartása. Nem vagyok ez ügyben oly szorgalmas, mint nővérem, ám ha a helyzet úgy kívánja, képes vagyok társalkodni, s ellenérzéseimet is remekül kendőzöm. *Arcán gonosz vigyor tűnik fel, hisz elméjében felbukkant ma délelőtti látogatójuk. Menten elönti a düh, amiért az az ostoba piperkőc egy ittas matrózhoz hasonlította, de be kell látnia, valamelyest igaza lehetett. No, azért nem nevezné magát holmi részeg hajóslegénynek, mégis hibádzhat valami a viselkedésében, ha ez már másnak is feltűnt.* Elnézését kérem, nem állt szándékomban így lerohanni Önt őszinteségemmel. Sajnálom, hogy végig kellett hallgatnia. *Teszi hozzá, egy bocsánatkérő pillantással fordulva a férfi felé. Fogalma sincs, mi ütött belé a mai nap során, hogy így kitárulkozik, ráadásul önként. Eddig elképzelhetetlennek tartotta, hogy bárkinek is beszéljen érzéseiről, gondolatairól, de Reavher megértése okán nem érzi magát olyannyira rossz embernek. Bár, ki tudja, könnyen lehet, hogy amit Naria megértésnek képzelt, az csupán udvariasság… Ettől a hirtelen jött gondolattól máris kényelmetlenül érzi magát, amelyet egy mosollyal leplez.*
- Számos esetben felvetődött már bennem eme lehetőség. Azonban hová mehetnék? Hol látnak szívesen egy nemes kisasszonyt, aki a zenén és a festésen kívül semmihez sem konyít? Rokonaim csak nagyon távoli helyeken élnek, s nincs szívem azt kérni tőlük, hogy fogadjanak be. Helyzetem nem olyan tarthatatlan, hogy ezt indokolttá tegye. Egyedül a házasság jelenthetne megoldást, de attól húzódozom. *Egy ismételt mosollyal néz a férfire.* Ám néha úgy érzem, Ön valósággal olvas a gondolataimban. Árulja el, hogyan csinálja! Habár velem nem lehet nehéz dolga, hisz önszántamból árulok el mindent. *Felszabadult mosolya, s játékos hangja arról biztosítja Reavhert, hogy csupán móka az egész, azonban fénylő smaragdszín lélektükrei mélyén felfedezhető az igaziság néhány szikrája.*
- Ha nem bánja, gyanítottam, hogy Ön így vélekedik. De meg kell valljam, nézetei közel azonosak az enyémekkel. Hogyan választ az ember magának társat egy egész életre? Viszont, arra még nem gondolt, hogy a Sors ebben is segítségére lenne? Aljas húzás lenne a részéről, ha házasságra kényszerítené Önt, de arát nem adna Ön mellé. *Kuncog fel.* Higgye el, a Sors nem olyan elővigyázatlan. Valahol vár Önre egy hölgy, kit Önnek szántak. Ezeket könnyen nevezhetné egy nő romantikus ábrándjainak, de bízzon a szavamban. S ha megtalálta azt a hölgyeményt, akiről beszéltem, kérem, mindenképpen értesítsen, hogy igazam volt-e vagy sem. *Könnyedén felnevet, bár a Romlás említése felhőket von derűjének egére.* Valóban, a Romlás jelentősen megnehezíti. S igaz, hogy nagyon kevesen, de akadnak még olyanok, kik nem estek áldozatául. Bizonyára Ön közülük bukkan majd egyre. *Igyekszik biztatóan hangzani. Gondolatban aztán meg is korholja magát. Reavher felnőtt férfi, bizonyára semmi szüksége rá, hogy egy tapasztalatlan nemes kisasszony okítsa a házasságra, vagy épp a szerelemre, aki maga is keveset tudhat ezekről. Mégis úgy érzi, ennyivel minimum tartozik annak az embernek, aki türelemmel viseli szokatlan jellemét.*
- Igen, s ez sajnálatos. Mármint, az érzelmek egyre inkább eltűnnek, hisz a pénz, a hatalom szorítja ki őket. A nemesek manapság már nem őszinte szerelemmel vezérelve választanak társat, sokkal inkább vagyon, s rang alapján. Hogy ez által még több hatalomra tehessenek szert. Nincs is min csodálkozni, hogy ezek az emberek előbb-utóbb a Romlás prédájává esnek. Vagy már azzá váltak. *Hangja töprengőn cseng.
Az együttérzést egy hasonló bólintással fogadja. Illene köszönetet mondania, de tekintetéből mindez kiolvasható.*
- Tökéletes… *Mormolja maga elé. Felnéz a férfire, egy hálás mosolyt küldve felé.* Igen, valóban kivételesnek érezhettem magam mellette. Különlegesnek, s nem pedig furcsának. *Újabb kuncogás száll fel ajkairól, bár ezúttal már lehetne kételkedni ennek valódiságában. Amit a férfi a húgairól mond, csupán egy mosollyal s biccentéssel veszi tudomásul. Valamelyest megnyugvással, s kíváncsisággal tölti el, hogy nem üres lelkű nemes kisasszonyokról van szó, érdekli, vajon mitől válnak különlegessé, de érzékeli, hogy a férfi nem igazán szeretne beszélni róluk, így nem forszírozza a témát.*
- Ha egyszer adódik lehetőség, én pedig szívesen megmutatom Önnek. *S ez nagy szó tőle. Műveit, melyekben kétségeit, reménytelenségét s minden egyéb érzéseit rejtette, még nem fedte fel senki előtt. Titkon reméli csupán, hogy az a lehetőség a távoli jövőben adódik majd, mégsem azt kívánja, hogy soha ne jöjjön el az a pillanat.
Ainay a férfivel szemben foglal helyet, ezzel sajnálatos módon lehetőséget hagyva Nariának a választásra. Ha a Reavher melletti ülőhelyet választja, egyértelművé válik, ki iránt érez nagyobb szimpátiát. S Ainay még netán zokon venné, ha a látogatóba érkező nemes, kivel aznap beszélgetett el mélyebben, több rokonszenvet érdemelt ki, mint tulajdon nővére. No, arról nem is beszélve, túlzottan illendő sem lenne. Ainay figyelmeztető pillantása, amelyet a lányra vet, segít a kérdés eldöntésében. Így hát nővére mellett helyezkedik el, s csak száját húzza a gondolatra, hogy Ainay idomított ölebe lett belőle.*
- Mily’ megható. Engedje meg, hogy arra a következtetésre jussak, hogy Önöket szoros testvéri szeretet fűzi össze. S ez olyan megfizethetetlen érték, melyre nagy szüksége lenne az embereknek. *Naria ennek hallatán legszívesebben felnevetne, de ezt leplezendő, csak finoman köhint egyet. Vigyorát, mely megállíthatatlanul kúszik ajkaira, a csésze pereme mögé rejti, s kortyol egyet az italból. Sohasem szerette túlzottan a teát, most mégsem mutatja ennek jeleit. A lány elégedetten észleli, hogy a férfi nem talált azonos hangot nővérével. Enyhe büszkeség tölti el, amiért előtte felfedte lelkének mélyebb rezdüléseit is.*
- S más hagyományokon is osztoznak húgaival? *Érdeklődik Ainay.*

4473. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-22 21:51:30
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Szelíd

// Egy lépés a ranglétrán //

*Hawul teste összezavarodik. Hajtja az ádáz élni akarás, így nem esik össze és vagdalkozik tovább, sőt, gyakorlatilag a fájdalmat sem érzi. Ugyanekkor teste valamilyen módon mégis felfogja a forróságot, és nem hajlandó közelebb menni a mágushoz, bár hátrálni sem hátrál a férfi harcias szellemének hatására. Így aztán Hawul ugyanott hadonászik, ahol az előbb, immár a levegőben, hiszen nincs ott a mágus botja, hogy eltalálja.
Közben a mellkasáról szép lassan leég a ruha és kezd megperzselődni a bőr, tenyere pedig egyre csúnyábban megég a kard átforrósodó markolatáról, de ezt ő vérszomjában csak később veszi majd észre.
Eközben a nemes rövid időre kinyitja az ajtót, halkan mond valamit az őrnek, majd visszatér a szobába, és ismét a háttérbe húzódik.*

4472. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-22 14:22:37
 ÚJ
>Mian Kra'Morth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Kra’Morth kúria//

*Nővére válasza némiképp megnyugtatja. Tudja, hogy ő maga is oly kevésszer merészkedik ki a kúria védő falainak túloldalára. Ha lábát ki is tette akkor is minduntalan Ferho társaságába tette azt meg. Ám nem egyszer megesett, hogy eltévelyedett a fogadó irányába, vagy a temető kellemes légkörét látogatta meg. A templomba is járt egyszer, de egyik helyen sem társalgott sose senkivel. A templom szerzetesei aggódva léptek oda hozzá, nem tudták ki is ő valójában. Sápadt, fehér arca miatt azt gondolták, hogy talán beteg. Nem volt rest kihasználni az alkalmat, hogy a szánalmas szerzetesek jóakaratát kihasználja.*
~Mentor?~
- Ebben az esetben, akkor kettőre is szükségünk lenne. Egyre, aki a tűz mágiáját érti, s még egy, aki a vízért. Olyanról még nem hallottam, aki mindkettőhöz értene.
*Eddigi, csekély tanulmányozásai szerint nem találkozott még olyan egyénnel, aki több fajta mágiaágban jeleskedne. Még ha léteznek is, oly elvétve, hogy tudásukat mélyen őrzik. Ám a minap hallott „pletykák” szerint, a gazdagnegyedben egy mágus keresi tanítványát. A városban eddig senki sem volt méltó hatalmához. Kósza gondolatai eljátszottak a tudattal, hogy megkeresi az illetőt. Eme irányú terveit szóvá is tette testvéreinek. Az ott hallott versike alapján, ami szerint meg kellett volna keresni az illetőt, egy őrizetlen házhoz vezetett volna. Mégis milyen nemes az, aki így hagyja hajlékát? Még ha neves és erős mágus is. Egy másik hírt is megoszt drága nővérével.*
- A megrendezésre kerülő tavaszi fesztiválon lesz mágusverseny. Ha addig nem, ott szemügyre vehetnénk az indulókat, s persze a nyerteseket fel is kérhetnénk akár.
*A hallba érve, szinte rögtön el is felejti a külvilágot. Nem érdekli, hogy ki hogy serte-petél körülötte. Amíg nem zavarják meg kikapcsolódásában, addig számára a szolgák megszűntek létezni. Munkájával viszonylag hamar végez, még az nap lebukása előtt, ha láthatnák. Ám a csillapodni nem szándékozó vihar, festés közben, folyamatosan megvilágította aranyló fényével a termet, még sejtelmesebb hatást okozva a kúriának. Orcáján halvány mosoly futott végig, ahogy a dörgés megremegteti a nehéz falakat. Ám miután befejezte, a vihar is elkezd csillapodni. S így kérdése értelmét vesztette. Még az állványon állva tekint le zöld szemeivel nővérére.*
- És senkit sem küldött egy ernyőért sem?
*Nem érzékelte a hatalmas, kétszárnyú ajtó nyitását, avagy csukódását. Se azt, hogy ki lépett a házba, s ki nem.
A segítő kezet nem fogadja el. Ismeri Qeannah-át annyira, hogy tudja mily idegenül hat neki, ha kezeit bemocskolja. Így festékes kezével nem érinti meg nővére puha kacsóit. Ahogy leereszkedett a magasból hű szolgálója már mellette is terem, egy tál, langyos vízzel. A fél-elf kezén egy fehér, puha kendő lóg. Csendesen figyeli nővérének lépteit, s hallgatja annak szavait. Közben kezéről leáztatja a festék maradékát, s a fehér kendőbe törli sápadt kezeit. Surranva indul meg Qeannah felé, egy apró kézmozdulattal jelzi a szolgáknak, hogy menjenek ki a teremből. Az előkészületekkel már nagyjából végeztek, később is befejezhetik a munkájukat. Beszélgetésük hallására nincs szüksége most a két testvérnek.*
- Ne aggódj, drága Nővérem. Tudod, hogy atyánk nem engedi el egyedül. Egy tucat katona ment el vele, s ők nem engedik, hogy bármi baja essen. *Hallatja, halk, túlvilági, suttogó hangját.* - A nemesek feltartják.
*Adja meg végül a rövid, tömör választ, bátyjuk késése okán. Az egész napi teendőben, elfelejtett étkezni. Hasának irányából halk, olyan sejtelmes, mint Mian maga, korgás hallható. Tenyerét a hasára simítja, tompítva a hangot.*
- Menjünk vacsorázni.
*Invitálja meg Qeannah-t, s már fordul is meg, hogy a már megszokott nesztelen lépteivel hagyja el az előcsarnokot.*

4471. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-21 15:08:10
 ÚJ
>Aravae Mithraniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132

Játékstílus: Vakmerő

//A Véres Bál//

*Tény, a megboldogult menyasszony édesapja több mint gyanakvóan viseltetik egy ilyen tragédiát követően, a család kötelékének szentebbnek kellene lennie annál, minthogy néhány momentum végett sértetten elvonuljon a kúria helységeinek egyikébe. Persze a félvér tisztában van vele, hogy megannyi nép, megannyi személy, annyi szokás és reakció, de mindenképpen célravezetőnek tartja, ha szemmel tartják a férfit.
Mielőtt azonban bármit szólhatna az ügy érdekében, a vőlegény is összeszedi magát, hogy választ adhasson a kérdéseikre. Aravae egyelőre nem gyanakszik a fiatalra, noha hallott már regéket a legártatlanabbnak tűnő párák vérszomjas mivoltáról, ám egyelőre hitelesnek tetszik a férfi gyásza és szenvedése.*
- S azt meg tudná nekünk mondani, merre leledzik most ez a mágus? *Kíváncsiskodik, bár sejti, hogy ő már nem lesz elérhető, azonban bizonyosra veszi, hogy nem is az említett varázstudó volt a tragikus terv kieszelője.
~Csupán csak egy eszköz lehetett, de ki bérelhette fel?~
Tűnődik magában, és egy kérészi életű momentum erejéig ismét végigfuttatja mélykék lélektükreit a bál helyszínén. Eszébe ötlik a szőke felszolgáló is, akinek tüstént nyoma veszett a második sötétedésnél. Meg lehetne magyarázni azzal, hogy egyből az ara megmentésére sietett, ám a véres következményeknek csak a fények felvillanásánál lehettek szemtanúi az egybegyűltek, s azóta még csak a közelben sem látta az illetőt. Úgy határoz, ezt az apróságot sem árt megosztani az egybegyűltekkel.*
- Ha még egy kérdést megengednek... *Fordul a felszolgálóhoz, midőn a vőlegény használhatatlanná válik könnyeinek patakzása végett.* Akadt itt egy felszolgáló, szép vonású férfi, arany fürtökkel. Netán a hölgyek társaságát is gyakoribban keresi, mint más uraságok, meg tudná hát mondani, merre leledzik, esetleg érintkezhetett a mágussal? *Kíváncsiskodik tovább, miután pedig remélhetőleg választ kapott a kérdéseire, a rögtönzött nyomozó társak felé fordul.*
- Teljesen igaza van, uram, bátorkodom magam utána menni. Ám azt tanácsolom, a fiatalurat se hagyják magára, bizonyosan elkél neki a támasz. *Magyarázza lágy hangon, remélve, hogy amiképpen ő is megértette Aborath célzását, úgy Ymra sem fogja szem elől téveszteni a sajátját. Mielőtt azonban szétszélednének, még a pipázó férfi után szól.*
- Jó uram, ha megszemléli a fegyvert, nézzen rajta esetleges véseteket, hátha az alapján többet meg tudunk határozni. *Tanácsolja, bár nem feltételezi, hogy az uraság ennek nem lett volna tudatában, ám egy ilyen esetnél jobb biztosra menni.
Amennyiben mindenki egyetért a felállással, s a kiosztott feladatokkal, bátorkodik az apa után sietni, noha akadt már más is, aki kövesse, mivel azonban tervét nem adta a kis csoportosulás tudtára, így a félvér sem számít a segedelmével.*

4470. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 22:23:29
 ÚJ
>Harcias Harga avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

// Érkezés az Owairat házhoz //

*Harga nem egy tizenhat éves szende emberlány, hogy odáig legyen a fényesre sikált páncélú, csataménen ülő fickókért, bármilyen pökhendiek is legyenek, neki egészen más az ideálja. Na meg a látszattal ellentétben nem ő választ a legvégén, ő csak amolyan félig önkényes előszűrést végez, fontos ugyebár, hogy meglegyen az összhang a házban szolgáló népek között. Meglehetősen nehéz lenne úgy kiszolgálni a kényes kisasszonyt, hogy közben egymást ölik.*
- Az lepne meg, ha valaha is beengedném ide azt a páncélos fajankót. Csak az kellett volna, hogy még az agyaraimra is megjegyzést tegyen. *Mondja vigyorogva Yarrodnak, közben megvillantva a fent nevezett agyarakat. Szép sárgák.*
- Nono, én egyszerű szobalány vagyok itt, csak semmi testőrködés. Ha meg testőr leszel, akkor ne pályázz a szobalányi állásomra is, nekem úgyis jobban áll a kötényke. *Oldódik a hangulat, már-már cseveg. Aztán persze észbe kap, szobalányosabb modorra vált.*
- Aszondja, kérem azt az ázott köpenyt, hadd akasztom föl oda. *Ha a másik hajlandó odaadni, akkor elveszi és a fogasra akasztja, már ugye amennyiben egyáltalán van köpenye Yarrodnak, anélkül nehéz lenne a mutatvány.*
- Van egy testőr az úrnő mellett, amikor a városba megy. *Kotyogja ki. Reméli, ezért nem kap majd levonást az amúgy is csekélyke fizetéséből.*
- Na mit kér, amíg megvárja a kisasszonyt? Van tegnapi sütemény, meg tea, meg egy pakli kártya, meg poros a polc teteje, ha azt próbálná ki. *Mondja miközben bevezeti a fickót a szalonba.*

4469. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 21:44:12
 ÚJ
>Himmo Na'lo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

* Miután végzett örömmel tapasztalja hogy fegyvereit maradéktalanul visszakapta. Szokásához híven minden fegyvert precízen rögzít magán. Újra a jómódúak utcáját rója. Teste még remeg a kimerültségtől, igencsak meghajtotta magát. *
~ Na most már csak valami könnyű meló kéne ami hoz is valamit a konyhára mert így felkopik az állam. ~
* Merengésében ép hogy észreveszi és nem megy neki a vele szembe jövő két járőrnek. *
- Mi járatban erre idegen? Túl sokat mászkálsz erre az elmúlt pár órában. Csak nem valami rosszban sántikálsz? -
* Amennyire csak tud a legcsábosabb modorával felel a csuklyája alól. *
- Jó napot uraim csak gyakorolni voltam egy kicsit. -
* Már lépne is el mikor a másik őr megszólal. *
- Nem jártál te a reggeli órákban a piacon? -
* Szíve nagyot dobban, keze a köpenye redői alatt a fegyver markolatára siklik, a mai nap már nem először. *
- Nem uraim én kerülöm az olyan helyeket. -
* Reméli nem túl átlátszó a hazugság de két teljes páncélt viselő őrrel Ö nem szívesen harcol szemtől szembe. Az Ö harcmodora kifinomultabb és csendesebb.*

4468. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 19:21:28
 ÚJ
>Kipp Norville avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Valahol az Owairat-ház közelében//

*A közjátékot követően pillantásuk ugyan összefut az Úrnővel, de abban a másodpercben egyiküknek sincs túl sok mondanivalója a másiknak, holott azért ezalatt a röpke séta alatt is meg lehet tudni a egymásról ezt azt, ha már amúgy is egy ismerkedős fázis kellős közepén vannak. Kipp, mármint Alfonz, azért egy szelíd mosolyt megenged magának, ha már értelmes, szónak való hangot nem tud a nyelvére varázsolni.
Útjuk első néhány tíz méterén, ha a fiatal testőrön múlik, akkor nem lesz nagy témadömping, lehet emésztgetni a korábban hallott dolgokat, átvenni a védelmező feladatköreit, vagy csak egyszerűen nézelődni az utcán.*
~Most azon kívül, hogy kísérő is vagyok, mégis mit kell csinálnom?~
*Attól azért nem kell félni, hogy értetlenül nézne egy-egy jövőben felmerülő, eddig soha nem tapasztalt szituációban, gyorsan feltalálja ő magát, csak félő, hogy nem a legmegfelelőbben fog eljárni.*
- Kisasszony! *szólítja meg végül a mellette haladó nőt.* - Ha szabad kérdeznem, mi lesz a tárgyalás témája? *fogalma sincs arról, hogy föl lehet e egyáltalán tenni ezt a kérdést az ő státuszában, de valahogy mégis megpróbálja megtudakolni, hogy mire számíthat majd az ismeretlen, új helyszínen.*
*Amennyiben a téma a pénz, akkor úgy érzi hatványozottan résen kell majd lennie, mert az ilyen sarkos ügyek kiszámíthatatlanná tehetnek egyes tárgyalófeleket. Hatalmi és kereskedelmi kérdéseknél is elszabadulhatnak az indulatok, viszont nem rossz, ha tudja, hogy nagyjából mire, illetve kikre számíthat odabent.*

//Kimsey Erdano háza//

*Csak remélni tudja, hogy választ kap a határozottan föltett kérdésére, és nem kap rögtön feszültség levezetésként néhány keresetlen mondatot a megbízatását illetően. Ha már ide lett beosztva, akkor megpróbál kicsit testőrködni, saját elképzelései, önálló döntései alapján.*
~Csak nem lesz gond egy kis függetlenségből.~
- Maradjon mindig a közelemben asszonyom. *mondja szinte suttogva Niverének miután jelezték itt létüket a kapu előtt állva.*

4467. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 17:43:17
 ÚJ
>Arten Frei avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Távozás az Owairat háztól//

*Arten továbbra is nyugodtan hallgatja a történteket. Eddig sem volt túlzottan ideges, de mostmár aztán végképp nem az. A képébe nehezen lehetne bármit belevágni, hiszen vastag páncélsisak fedi, de valószínűleg nehezen látja ezt az ork nő. Halkon elneveti magát, mikor Harga beszédében megtalálja a hibát.* ~Nem lett volna túlzottan jó, ha maradok! Még a végén elbutulnék, ilyenek mellett, mint ez!~
-Ugyan barátom! Úgy látszik én itt nem férek meg az orkok mellett!*Mondja kissé halkabban a férfinek. A nő is hallhatja, de nem neki címezte a mondatot. Szívesen szolgált volna ezzel a fickóval, de mit adnak az istenek, hogy egy ork dönt az ő sorsa felől! Még csak nem is a ház úrnője jött ki elé, pedig az lett volna a legjobb a számára. Eztán úgy tűnik, hogy az ő szolgálataira nem tartanak igényt. Nem háborodik fel. Megfordítja a lovát és elléptet. Közben még hátra sem fordulva szól vissza.*
-Ha az Úrnődnek mégiscsak elkélne egy jó testőr, hagyjon üzenetet a fogadóban! *Arten jelenleg ott lakik. Habár, nem gondolja, hogy ez után a szájalás után egyáltalán jönne ide, de azért itt hagyja elérhetőségét, biztos, ami biztos. Ha ennek a nemesnek nem is kell, talán majd mások keresni fogják. Sőt, ebben szinte biztos. Ezzel el is megy a fogadó irányába, ahova amúgy is tartott. Közben azon gondolkodik, mennyire fogja tudni megvédeni ez előbb látott alak az úrnőt. Na, meg azon is, hogy miből lesz elég pénze, ha még sokáig a fogadóban akarja lerakni esténként a fajét. Nagy sóhajtással hagyja ott a birtokot.*


4466. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 16:17:45
 ÚJ
>Yarrod Rhyxos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Érkezés az Owairat házhoz //

* A munka egyelőre nem oly attraktív a férfi számára, hogy feldobja a harci kedvét, bár tény, hogy fiatalabb korában szívesen kardot rántott volna különösebb megfontolás nélkül, mivel kedvelte az efféle alakoskodást. Képmutató volt és önhitt de az élettől kapott pofonok megtanították az alázatra, így mára már csak egy megtört férfi, ki tudja, hogy nem a fényes páncél teszi a lovagot. Neki sem volt ínyére a köténykés stílusa, de miután elhagyta otthonát a kúriákon kívül koszos kocsmákban is szocializálódott, ahol hamar megtanulta, hogy az udvariaskodás legtöbbször a dölyfös uracskák sportja, s némely körökben - vagy fajoknál - teljesen felesleges a lovagi kódexekben tanultak szerint társalogni. No meg aztán a hőbörgéshez is fáradt volt és meglehetősen átfázott. Ami azt illeti neki szimpatikus Arten, mivel hasonszőrű a fickó, bár első felszólalásával kevésbé ért egyet, hiszen verekedni valószínűleg kell majd egy testőrnek, még ha nem is most itt a lépcsőn Yarroddal. A további felszólalásaiban pedig többszörösen megsérti a szent kódexet, azzal, hogy egy nőt sérteget, s nem ez a módi, még ha egy kicsit egyet is ért a férfival akkor sem. Halkan felszisszen s ismerve az orkok vehemens temperamentumát elgondolkodik azon, hogy talán mégis véres lesz ma este az a lépcső.*
- Ugyan már barátom, ne vegye annyira a szívére, meg aztán amúgy is megférünk mi ketten egymás mellett, nem igaz? * Mondja és még egy vigyort is megenged magának, hogy oldja a levegőben lévő feszültséget. A kérdésére kap választ, bár nem pont olyat amilyet várt, s a preferál lett volna az idevaló szó inkább, mindenesetre reméli, hogy preparálva azért nem lesz, mert akkor inkább átadja a terepet a magasabb lépcsőfokon álló páncélosnak. Köszönésképp biccent, mikor Harga azt mondja, hogy szól valakinek, hogy foglalkozzon a lovakkal, majd int neki. Már másodszorra lepődik meg ma hiszen Arten megjelenése sokkal inkább megnyerőbb, mégis őt hívják be. Nem habozik ám sokáig, még a végén meggondolja magát a zöldbőrű, egy gyors pillantást vet Frei felé s illendőn tiszteleg köszönésképp, majd hamar beljebb is kerül.*
- Bevallom kissé meglepett a döntés. * Tekintve, hogy Yarrod jelenleg inkább tűnik egy ázott kutyának, mint kardforgató délceg lovagnak, de csak egy kis meleg víz, borotva és tiszta ruha kell s máris nem tűnik útonállónak a férfi. Hitetlenkedve nézi amint bezárul mögötte az ajtó Arten pedig kint marad fényesre csiszolt páncéljában.*
- Szobalány és testőr egy személyben. Igazán praktikus megoldás. * Mondja beljebb lépve, s közben szemügyre veszi a ház takaros belső terét.*
- Dolgozik más testőr a házban jelenleg? * Kérdi, ugyanis ha megkapja az állást a munkamegosztás szempontjából az ilyesmit tudnia kell majd.*

4465. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 15:05:19
 ÚJ
>Syerrana Riquill avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Megfontolt

//A Szerető//

//Úton//

*Végig hallgatja a férfit és kicsit elbizonytalanodik.*
- Csak sorjában *Elmosolyodik és kezét a férfi kezére teszi, semmi intim nincs bennem, egyszerűen baráti.*
- Ez a maguké, kérem tegye el. *Elereszti a férfi kezét és bele nyomja az arannyal teli zsákot.*
- Igaza van, nem volt dolgom még a maguk fajtájával. *A földet bámulja majd Gerlad szemébe néz.* - Ezt most remélem nem vette sértésnek. Tudja, életem során csak pár ember volt akiben megbízhattam. *Kezét számolva, sorolja a személyeket.* - Édesanyám, a dajkám, és egy fiú akit most nem neveznék meg. *Sóhajtva folytatja.* - Ha jól sejtem ebből a három személyből kettő már nem él. Nem akarom megbántani magukat, de szeretném, ha nem lenne gond az elkövetkező időkben.
*Hátradől és így folytatja, közben folyamatosan a férfi szemébe, vagy arcára néz.* - Tudja ahova most megyünk, az egy álnok hely. Nem sokat találkoztam azzal a nővel, de tudom miket művel. Tudom jól, hogy apám a három családja közül őket kedvelte a legjobban, tudja a fene mért. A lényeg, hogy ha az a nő kér valamit apámtól az megteszi neki. Tehát, ha magukat kiakarja dobatni akkor kifogják magukat dobni. *A papírra mutat.* - Ez a papír azért kell, hogy legyen valami a kezükben, hogy ne lehessen csak úgy kidobni magukat. *Ekkor a férfira mutat.* - Magában és csapatában én maximálisan megbízom, igazából nem tehet mást. Lehet, hogy csupán a másik család vagyonának elosztásáról lesz szó, de az is megeshet, hogy megakarnak ölni. *Ekkor kitárja kezeit, mintha megadná magát.* - Én nem vagyok harcos, én egy elkényeztetett lány vagyok. *Legbelül érzi, hogy lehet kicsit sok lesz a szóból, de a nyelve csak pörög.* - Kell nekem valaki, de főleg valakik akikre rábízhatom az életemet. Nem azt kérem, hogy áldozzák fel magukat. Azt kérem, hogy figyeljenek és ha úgy érzik, hogy veszélyes terepre tévedtem akkor szóljanak és ha úgy van akár cselekedjenek is. *Ekkor közelebb hajol a férfihoz és újra megfogja kezét.* - Maga nem fiatal ember, továbbá egy harcos aki megéli ezt a kort az nem lehet tudatlan, esetlen. Az ilyen embernek helyén van az esze és jók a meglátásai. Nézzen erre a szerzősére úgy, hogy mentoraim lesznek, akik egy kér apróságot megtesznek nekem, semmi olyant nem fogok kérni ami erkölcsileg kifogásolható lenne. *Ekkor kicsit elgondolkozik és jobbnak látja módosítani az iménti mondatot.* - Pontosítok, lehet fogok erkölcstelen dolgot kérni, de az soha nem lesz indokolatlan. Nem tudom mennyire jártasak a nemes emberek terén, én eléggé jól ismerem őket. Ott én leszek otthon, ezért amit mondok meg kell tenniük, hogy minél kisebb kárral távozhassunk. Persze mondhatnák nekem, hogy miért maradjanak, miért tegyenek meg nekem bármit is, erre nem mondhatok magának semmit, én nem kötelezhetem magukat semmire, ha úgy gondolják menjenek el. Csak azért ne maradjanak, hogy valakinek egy régi kedvességet viszonozzanak.
*Igazából sok mindent mondott, maga sem igazán tudja, hogy mit is akart ebből az egészből kihozni.*
- A lényeg, hogy nekem mindegy mi áll ebben a szerzőségben. Ha gondolja írja át, de lenne kell egy papírnak ami igazolja, hogy maguk hozzám tartoznak. *Ekkor elengedi a férfi kezét.* - Ez nagyon fontos! Ez a szerződés nem kötelezi magukat semmire, csupán egy igazolás.
*Amit elmondott az maximálisan így van, nem akar neki hazudni.*

//A Ház előtt//
*Lassan megérkeznek a házhoz. Ekkor félelem férkőzik szívébe. Felnéz a nagy épületre, ahogy közelítenek. Nem tudja, hogy a férfi mit tesz, de reméli elfogadja a dolgot és aláírja, vagy ír egy másikat és azt íratja alá.
Mindenesetre keresi Elliszt, hátha feltűnik valahol.*

4464. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 13:23:09
 ÚJ
>Nivere del Owairat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Megfontolt

//Valahol az Owairat-ház közelében//

*Megállapodnak hát abban, hogy a délután közepén vendégül látja a másik kettőt, s közülük is első sorban Albunt. Egyre inkább kíváncsi a férfi történetére, főleg, amikor amaz még azt is hozzáteszi, hogy a város egyáltalán nem örül itteni ténykedésének. Nivere erősen elgondolkodik azon, hogy eddig miért is nem hallott még Albun di Nomam-ról, s arról, hogy miféle dolgai is vannak Artheniorban a férfinek. Mindegy, ma délután vélhetően már ezügyben is okosabb lesz.*
-Rendben van, várom Önöket.
*Zárja végül a találkozást, és amikor már csak kettesben marad Alfonzzal, akkor vet egy pillantást a férfire, majd sóhajt egy nagyot.*
-Na haladjunk.
*Böki végül maga elé, hogy aztán meg is induljon a korábbi úti cél irányába, amely nem más, mint Kimsey Erdano háza, egy utcával feljebb.*

//Kimsey Erdano háza//

*Nem vesz sok időt igénybe, hogy megtegyék a talán háromszor száz méteres utat, s elérjék az Erdano házat. A villa itt is, mint a gazdagnegyedbéli legtöbb, egy gondosan ápolt kert közepén áll. Nivere meghúzza a csengettyű zsinórjának karját, hogy jelezze érkezésüket a ház urának. Vélhetően hamarosan érkezik majd valaki a kapuhoz, és beereszti őket.*

4463. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 13:14:07
 ÚJ
>Nimue Sailimiel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//A Tanítvány//

*Nimue elég rendesen el volt foglalva, mikor a szobába léptek a mágussal, hiszen észre sem vette a többieket. pedig nincsenek is kevesen, és még egy óriás is van közöttük. Épp csak fúj egyet halkan maga elé, amikor a közelében megszólal egy hang, és bemutatkozik. Kis riadalommal kapja arra a fejét, és ekkor tudatosul benne, hogy nincs egyedül.*
-Nimue Sailimiel. Innen a városból.
*Ennél jobban nem részletezi ki, hogy honnan jött és kicsoda, hiszen mások is megszólalnak, s beszélgetésbe elegyednek. Ő maga nem szól közbe, inkább csak hallgatja a többieket.
Nem kell sokat várakozniuk végül, amikor valami végtelen lassúsággal megnyílik az ajtó, és a mágus visszatér, átöltözködve. Mögötte egy tálca lebeg, amely aztán az asztal közepén köt ki. Nimue először nem nyúl a pohár után, inkább átgondolja Eefa szavait. Tulajdonképpen csak ekkor áll fel, s most nyúl a pohár után, hogy aprót kortyoljon belőle. De tényleg csak aprót, hiszen a bor általában könnyen fejébe száll, legyen bármennyire könnyű is.
A felszólításra erősen elgondolkodik, hogy mi is az a tárgy nála, amelyet a legjobban kedvel, és amelytől máskor nagyon nehéz szívvel válna meg, s gondolata azonnal meg is találja a választ. Nem mereng el azon, hogy más valamit adjon helyette, szinte már ösztönösen nyúl azonnal övéhez, s akasztja le róla a kis bőrerszényt, melyet édesanyja készített neki. Az aranyakat a markába szórja, majd onnan válltáskájába teszi, hogy végül a kis bőrerszényt a mágus elé tolja.*

4462. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 12:42:22
 ÚJ
>Nalo Ékkővirág avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Megfontolt

//A Tanítvány//

* Hosszú unalommal eltöltött idő után, amit csak néha törtek meg a többiek egy-egy halk suttogása, végre történik valami. Az ajtó, amin az öreg anno kiment végre kinyílik, vagy mégse? *
~Végre történik valami. ~
* A szemei kikerekednek az izgalomtól, tenyere izzad, arcán az izgalom és kíváncsiság mosolya ül ki. A kezét tördeli, mikor látja, hogy az ajtó valami iszonyatos lassúsággal nyílik, oldalra tesz egy lépést, bár társa ellépett előle de neki kell a nagyobb tér, hogy az ajtó felé léphessen idegességében, hogy, ha már nem bírja tovább idegekkel, akkor feltépje azt. Tekintetét körbehordozva látja társai arcán is a kíváncsiság jelét. Az idegszálai már majdnem feladják, mikor végre teljesen kitárul az ajtó. Az ajtónyílásban megjelenő fehér tógás mágus meglepi, de nem annyira, mint a mögötte lebegő tárca. Első pillanatban valami kellemetlen löttyre gondol, amit a pohárban lát, de szinte azonnal megérzi a jól ismert fűszeres illatot, szájában a nyál össze is fut. *
~Én mondtam, hogy ez egy esküvő lesz.~
* Fut át a gondolat a fejében, mikor a mágust is fehérben látja. Az öreg minden szavát figyeli, amikor az asztalhoz érve elkezd beszélni. *
~Eefa.~
* Elismétli még egyszer, hogy el ne feledje a nevet. A pohár mely, felé lebeg nem kis meglepetést okoz neki, bár már hallott ilyenről, de még nem volt szemtanúja hasonlónak. Jobb kezét előrenyújtva várja, hogy a pohár kellemesen simuljon bele a tényerébe. Látva, hogy a mágus belekortyol, Ő sem lesz rest, már csak azért sem, mert piszok szomjas és a finom nedűt sem veti meg. Nyelvével csettint egyet mikor megérzi a forralt bor kellemes íz harmóniáját. Ezután jön a hideg zuhany. *
~Áldozzak fel valamimet? ~
* Töprengve néz maga elé, majd a poharat az asztalra teszi. *
~Mégis mit kéne adjak ennek a vénségnek amire nincs szükségem. Fegyver? Kizárt. ~
* Majd egy laza mozdulattal elkezdi levenni bőr vértezetét és az asztalra dobja a mágus elé egy féloldalas mosollyal az arcán. *
-Ha sikerül tanulnom tőled, akkor erre úgyse lesz szükségem. -
* Majd visszaveszi poharát az asztalról és a mágus felé megemelve lassan, nehogy megégesse a torkát kiissza a tartalmát. *

4461. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2015-02-20 11:42:00
 ÚJ
>Harcias Harga avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

// Érkezés az Owairat házhoz //

*Harga a maga ork gógyijával azt várta volna, hogy a pasasok fejében legalábbis megfordul, hogy a szájalás helyett valami férfiasabb versenyszámban mutassák meg rátermettségüket, nevezetesen bunyóban, verekedésben, harcban, tusában, de még egy kétszemélyes lovagi tornát is hajlandó lett volna engedélyezni a kertben. Amit ezek helyett kap, az viszont nem csak váratlan, hanem egyenesen elképesztő és felháborító! Pedig Harga mégcsak megjegyzést sem tett a lovon ülő fickó túlzott beképzeltségére, amivel, meg ugye azzal, hogy szó szerint is magas lóról beszél vele csakis csökkent nemzőképességét palástolhatja. Harga vesz néhány mély levegőt és elszámol háromig, aztán mégse vágja Arten képébe a húsvágú konyhai bárdját, mintegy abbéli örömének kifejezéséül, hogy a fickó jelentkezett. Egy közepes nagyságú törzsben már sámánná léptették volna elő azért az erőfeszítésért, amivel visszafogja magát, hogy mégcsak vissza se szóljon a gyalázkodó lovagnak. Hiába, a páncél és a ló még mindig olcsóbb, mint a lovagi erények ismerete.*
- Most, hogy mondod. Meg aztán takaríthatnám fel a mocskot utánatok. *Mondja Yarrodnak. A jó műsor egy dolog, de semmi kedve nincs utána feltakarítani, az eső meg nem végez elég alapos munkát.*
- Honnan tudjam, hogy hányra? Mi itten a minőséget preparáljuk, nem a mennyiséget. *A használt kacifántos szó jelentésében nem egészen biztos, de arra emlékszik, hogy az úrnő is használt valami ilyesmit a minap.*
- Majd szólok valakinek, hogy vigye be az istállóba. Na kerüljön beljebb. *Int Yarrodnak, hogy bejöhet a házba. Aztán amint a fickó méltóztatik átlépni a küszöböt bezárja az ajtót. A páncélos lovas meg kap néhány hessegető kézmozdulatot. Ha van egy csöpp esze, akkor nem ázik sokáig a kertben és keres magának valami fedett helyet a városban.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12324-12343