//Owairat-rezidencia//
//Szalon-mindenki//
*Kezdi úgy érezni, hogy mert fiatal, így mindjárt ostobának és tapasztalatlannak is tartják. Nem kicsit bosszantja a dolog, de egyelőre még igyekszik az indulatait visszafogni. A hír, melyet Tylen Thalamarr képvisel, már nem rázná meg úgy, mint egy nappal korábban. Talán a meleg és a szomjúság okozta az ájulását, nem annyira az, hogy elveszíteni az egész vagyonát. Nem, ez utóbbi bizonyára nem. Belső mozgatórugója egészen más. S ezzel a belső kényszerrel hajtva figyeli aztán a nagy jelenetet, melyet a Vörös és Tylen adnak elő.
Nivere nem hülye. Az első gondolata az, hogy ezek ketten nagyon is jól ismerik egymást. Nyelvére kívánkozik a harmadik ledorongolás is, mely a Tylen Thalamarr fejléces listára felíródik. Lesz még rá alkalom, hogy ne a ház személyzete előtt vonja kérdőre a férfit.
Tekintete inkább visszatér először Cols, s ha lehet azt mondani, olyan hűvösen méri végig a férfit, hogy attól még a déli vizek is jéggé dermednének.*
-Pletykálnak. Rólam. Ugyan mit pletykálnak rólam a városban? *Fagyos hang, mély közönnyel vegyítve.* Ostoba fajankó a legtöbb, akik még csak nem is ismernek. Ám, ha csak ezért jött, akkor uram, máris távozhat, ne tartsa fel házam népét. Ha pedig egyéb célja van, akkor azt adja elő most. A vendégjognak is van egy határa.
*Igen, dühös. Feszült. Haragos. Ez tartásából, tekintetéből, és hangjából is kisugárzik. Mégis arca olyan rezzenetlen, mint viaszbábúé. S ez a tekintet fordul át a vörösre.*
-Ki nem állhatom, ha az arcomba hazudnak, ha megpróbálnak ostobának nézni.
*Amycchához fordul, mert hát a személyzet még friss, talán nem fedezték fel még az összes helyiséget a házban. Így például a pincét.*
-Amyccha. Zenolita és Kriag elkísérnek. Magatokkal viszitek a lányt. Ellátod a sérüléseit, aztán a pincébe zárjátok. A kamrából egy csapóajtó vezet le.
*Ha Amy tüzetesen szétnézett már a kamrában, akkor megláthatta a hátsó fal mellett a csapóajtót, melyet felnyitva, egy mélybe vezető lépcsőt láthatnak. Lent a pincében nincs semmi. Se ablak, se másik kijárat. Csak csupasz kőfalazat, és föld padlat. Még polcok sincsenek már benne. Nivere nem is igazán tudná megmondani, hogy egykor mit tartottak ott.
Miután ezt az utasítását kiadja, utána végig pillant az egybegyűlteken, majd sóhajt egyet.*
-Úgy döntöttem, hogy kiköltözöm a majorságba. Tudom, hogy eddig nem beszéltem arról, hogy ez létezne. Vélhetően romos, elhanyagolt állapotban van. Holnap reggel kikocsizom, hogy felmérjem, mekkora munka van rajta. Át kívánom építeni. Ez a ház kicsi már ennyiünknek, s nem is kívánok tovább a városban élni. A kereskedelmet a majorságból is megoldhatom. Alfonz, szeretném, ha velem tartana holnap, s örülnék, ha Amyccha is jönne. Philderdre is számítok, mint titkárra. *Pillant el egy szemvillanás erejéig az ifjú felé.* A többieknek nem kötelező, de ha kedve van kirándulni, velem tarthat. Kocsival, vagy lóháton.
*Természetesen van egy hintó, van egy kocsi, és vannak lovak is. Ki hogyan akar utazni. Tylent szándékosan nem nevezi meg. Ha a férfi jönni akar, majd jelzi.*
-Köszönöm, elmehettek.
*Ekkor tér csak tekintete vissza Colsra, hogy akkor miként is döntött?*