//Szellemre vadászunk//
*Az öreg enyhén rosszallóan pillant a fejvadászra, aki persze teljesen jogosan akarja a pénzt, ugyanakkor ez mégsem szép dolog egy önkéntes őr szemében.*
- Tudja, mi önkéntes őrök vagyunk, egy árva arany sem jár nekünk, csak amennyit jó szívvel adnak. És őszinte leszek, a kapitány sem hajlandó belemenni ilyen tervbe, hogy zsoldosokkal végeztessük a munkát, én pedig nem vagyok hajlandó belemenni abba, hogy a korrupt őrei csinálják a dolgokat. Szóval valószínűleg saját zsebből fogom önöket a végén kifizetni, ami nem túl kellemes, ha belegondolnak. De persze *emeli fel a kezeit megadóan* lehet szó ezerkétszáz aranyról, de most semennyiről. Egészen pontosan úgy hangzott az alku, hogy kétszáz arany most (azaz akkor) vagy ezer arany később. Viszont a költségek miatt ne aggódjon, a ruhát, és minden mást, ami szükséges lehet a beépüléshez, mi finanszírozzuk. Azaz, azt a részét legalább az őrség... ezek a keselyűk *morog egy kicsit, majd továbblapoz, elvégre nincs értelme az őrséget szidni, nem szentek, de még áll a város.*
- Akkor ez volna terv? Mindenki egymaga bevállal valakit? Ám legyen, ha biztosak benne. És hát a kérdésre válaszolva... ki kell húzni belőlük, ha Winel a cimborájuk. Személy szerint azt mondom, hogy a két kocsmásnak, gondolok itt az önök emberére *pillant Drannra és Hornorra* könnyen megeredhet a nyelve az italtól. Illetve Parment is könnyen elkotyoghat valamit, ha másról nem, hát a két gyilkosságról, onnan már csak egy lépés összekötni Winellel. Azonban a maradék kettő... hát ha közülük az egyik a ludas, akkor bizony meg kell dolgozniuk a az elköpött vallomásért *pillant Ewangelre és Aletaira* Talán az elfünket még meg lehet fogni a hamisított okmányoknál, de hogy Rakhmetert hogyan érhetnénk tetten... hát a leghalványabb füstöm sincs róla... azaz fogalmam... mindegy, értik *közben mind észrevehették, hogy a hintó nagyjából öt perce nem megy már sehova, nyilván megérkeztek, de a kinti őr, aki idehozta őket, nem akarja megzavarni a beszélgetést.*
- De igen, az is remek kiindulási alap volna, ha kiderülne, hogy egyikük nem is olyan régi lakos itt, mint hiszik. Természetesen azt tudjuk, hol laknak, milyen kocsmába járnak, esetleg milyen bordélyba, ha oda is követni szeretnék őket, ez mind a rendelkezésünkre áll. Akkor ha egyéb kérdés nincs, lassanként belevághatunk az... ó, persze, a legfontosabb. Öregszem, úgy látszik. A kapcsolattartás kérdése. Amint kiszállunk, megpillanthatják az akciónk központját, egy öreg házat a gazdagnegyed szélén, amit erre a célra béreltünk ki álnéven. Nagyon őrök sincsenek erre, járókelők se sokan... ez amolyan senkiföldje a két negyed közt. Igazából feltételezzük a legjobbakat, és azt reméljük, hogy könnyen fog menni, sikerül beépülniük az öt gyanúsított életébe, majd ha információt szereznek, akkor másnap egyszerűen eljönnek onnan, pontosan ide, és elmondják *vár egy kicsit, mintha komolyan gondolná, majd megjegyzi* Persze ennél valószínűleg bonyolultabb lesz, mindenesetre az én három alárendeltem fogja felügyelni az önök munkáját, rendszeresen igyekeznek majd a tiszteletüket tenni az önök közelében, persze feltűnésmentesen, hogy meggyőződjenek arról, mi hogy halad. Sajnos segélykérő varázslatos üzenetre, meg ilyesmikre nincs lehetőség, ha egyikük csapdába esik valamelyik kúriában, és megkínozzák, majd megölik, akkor mi semmit nem tehetünk, azon kívül, hogy miután észrevesszük, hogy eltűnt, előállítjuk azt a személyt. A kockázatot vállalni kell. De persze mindent megteszünk annak érdekében, hogy ép bőrrel ússzák meg. És végül, Winel... Nincs sok szemtanúnk, de feltételezzük, hogy igazat mondanak, eddig három nagyjából egybehangzó személyleírásunk van. Állítólag ember, viszonylag magas, negyvenes évei elejét tapossa, fekete haj, és egy szeme hiányzik, ezt szemfödő takarja. Amennyiben több kérdés nincs, úgy kérem szálljanak ki, és mintha a lehető legtermészetesebb volna, sétáljanak be a házba, melynek bejárata nagyjából szemben van a hintó ajtajával *persze igény szerint mehet ő, vagy valamelyik segédje előre, ez már a csapaton múlik.*