//Falakon kívül//
-Örülök, hogy megosztotta velem ezt a hírt, de nem értem, ettől miért kellene megnyugodnom. Annak mondja el, akivel kedve van megosztani. Mint mondtam, nem kell elszámolnia az italokkal, amit kap, semmilyen mértékben, így azzal sem, hogy ki tud róla, ezt egészében az ön megítélésére bízom. Gidralds...
*Emészti meg a kérdés felvetés részét.*
-Szerintem senkinek. Egyrészt, nincs, aki rákérdezzen, hiszen elég merész lenne feltételezni, hogy ő pont tudni fogja, mit adok Önnek, másrészt pedig, Gidralds csak annyit tudhat, ha nem Larssal volt elfoglalva, hogy tervezek varázsitalokat adni önnek. Ebből lényegeset nem ismerhetett meg, hiszen nagyon is sok múlik azon, hogy milyen lehetőségeket nyer ezáltal, amiről a vacsoránál nem volt szó. És azt is feltételezni merem, hogy Gidralds, ha látná sem ismerné meg ezeket a szereket, mivel a házban legfeljebb három főt ismerek, aki érthet elegendő mértékben az alkímiához ehhez. Ezek még függetlenek attól is, hogy akar-e róla beszélni vagy nem, ami pedig egy újabb tényező és az is, miszerint elég professzionálisnak hangzik számomra, hogy valaki ennyi kutatómunkát öljön egy merényletbe, még a zsebek tartalmát is kideríttesse. Összességében, én kizárom a lehetőségét annak, hogy Gidraldson keresztül kiszivárogna bármi is.
*És kissé megváltozott hangon, megújult levegővel teszi hozzá.*
-Ami pedig ki sem szivároghat tőle, az az, mi van nálam. Mert általában nem viszem az egész italgyűjteményemet mindenhova, de párhoz ragaszkodni szoktam. Az egyiket most adtam át, mindig jó, ha van kéznél. Nem biztos, hogy magamnak, de életet menthet. A másik kettő... nos, az részben önvédelmi célra van, jelenleg ön mellett, természetesen.
*Majd belenyúl a jobb zsebébe és elővesz belőle egy üvegcsét, melynek a feketeségében lila foltok úsznak.*
-Aki mérget tud keverni, az gyógyszert is, van az a mondás és ez fordítva is igaz. A fizikai harcban elég alacsony a potenciálom, ez egy olyan tény, melyet képtelen vagyok burkolni és egy fémdarab az oldalamon sem ment meg ettől, de valamilyen szinten meg tudom magam védeni. Ez az üvegcse egy nagyon erős és nem is világi méreg, melyet elég belélegezni is vagy bőrrel érintkeznie ahhoz, hogy teljes hatásában tündököljön. Csak célzás kérdése. A különlegessége, hogy nem egy, hanem szinte minden módon sorvassza meg a szervezetet, amibe bekerül, az izmoktól egészen a tudatig. Nem egy kellemes érzés, nem is szép látvány, egy átlagos embert bőven a halál szélére sodor, ahol már az létfunkciók fenntartása is nehézkes. De, magában nem halálos és a hatása múlandó, néha percek, rosszabb eseteb akár egy órán túl is hathat, arra viszont bőven elég, hogy egy támadót ártalmatlanítson, a többit pedig megrémissze annyira, hogy ne akarják a küzdelmet fordítani. Hátránya még, hogy nem olcsó és, bármilyen utóhatás nélkül elmúlik, tehát csak időt tudok nyerni vele. Utcai rablók ellen persze több, mint tökéletes véleményem szerint, ijesztőnek látszik az elején, de sokra nem jutok vele. Ettől függetlenül, amíg nem jött, nagyjából ennyi védelmem volt.