//A fogadás//
*A kacaj nem igazán zavarja Lorewet, alapesetben talán morogna rá valamit, viszont a hölgy megmozdul, és ez valamiért kicsit megnyugtatja a lelkét. Ő maga sem tudja miért, de sokkal jobban utálta volna, ha valaki úgy osztogatja a parancsokat, hogy csak lustán fekszik a helyén... Vagy valami ilyesmi magyarázata lehet, de valójában vajmi keveset számít, miért nem dühös. Ugyanakkor a válasszal cseppet sem elégedett, mivel a gyöngyönként fejenként ezer arany gyors matekozással sem hatszázra jön ki. Válaszolhatná ugyan azt is, hogy ő is megsértődhetne azon, hogy szerinte szerzetes létére ennyire nem ért a számvetés tudományához, vagy akár azt is megjegyezhetné a maga puffogós hangnemében, hogy miért a törpe kapja meg a gyöngyöt, amikor ő kérte előbb, de... a nő valahogy szimpatikus neki, hát még a feladat. Talán ezerből egyszer jut el ilyen felismeréshez, de most kivételesen nem szeretné a saját dolgát könnyíteni azzal, hogy makacssága miatt kizárják az életveszélyes küldetésből. Aztán az se törné össze a kis lelkét, ha netán mégis, de ez más kérdés. Nem kell csalódnia, mivel a hölgy valóban következetes, rátér az aranytalan formájú jutalom témájára is, habár Lorew vajmi kevés időt szeretne ezzel elvesztegetni, reméli nem nagyon kell alkudozással húzni az időt (mellesleg nem is nagyon lehet rajta alkudozni).*
- Nem kérek aranyat *vág bele, miközben belegondol, hogyan is lehetne a lehető leggyorsabban lerendezni a dolgot* Helyette inkább egy posztot a karavánpihenő szentélyében, mint holdmágus, mint hivatalos tanító, és mint megfelelő tudással rendelkező személy, aki a legszigorúbban őrzött iratokon kívül bármi máshoz hozzáférhet *feltéve, hogy itt körülöttük ez mind nem csak külcsín, a kúria nem fából épült, az inasok pedig nem csak vándorcirkuszból való alkalmazottak, úgy ezzel még igazán nem mondott sokat, ennél komolyabb pozíciókra is protezsáltak már be kisebb tekintéllyel rendelkezők is másokat. A hölgy pedig cseppet sem úgy néz ki, mint aki sajnálna néhány apróságot bevetni, ha azzal elérheti a célját.* Ha ezt garantálni tudja nekem, én akár egyedül, és akár az életem árán is elhozom a gyöngyöket.
*És ilyesmiben nem szokott tréfálni, amennyiben a hölgy el tudja neki intézni a posztot, úgy ő nem áll meg, míg legalább hét gyöngy ott nem pihen, ahol jelenleg egy. Illetve nem a gnóm kezében, hanem majd a kis asztalkán. A másolatokra kapott kérdést igazából nem tudja mire vélni, főleg azzal együtt, hogy a gyöngyhöz csak egy kis rejtély járt... Ez megint mindent összezavar. De nem baj, elvileg idejük, akár a Lihanechi tó, mindent át tudnak beszélni.*
- Mindent szeretnék tudni a gyöngyök működéséről... már ami nem titok *az például rohadtul nem érdekli, hogy miért akarja őket a nő, vagy milyen emberfeletti hatalmat adnak neki* Utána válaszolhatok csak a kérdésekre, mivel nem kizárt, hogy félreértettem korábban. Ha meglennének a másolatok, akkor ön netalántán el tudná dönteni, melyik az igazi? Én el tudnám dönteni? Valaki, aki ismeri a gyöngyök történetét, vagy ne adják az egek, birtokában van egynek, az el tudná dönteni, melyik az igazi? Felteszem a rejtvényt nem egy papíron kapta a gyöngy mellé. Milyen módon adja át a tárgy a rébuszt? *persze a válaszoktól függ, hogy kellenek-e egyáltalán a másolatok, de ha igen, akkor nyilván el is fogja mondani, hogy mit tervez velük. Azt az egyet reméli, hogy legalább a nő képes megkülönböztetni a másolatot a valóditól, akkor túlléphetnek a bizalmi kérdéseken, hogy vajh az Lorew terve, hogy a másolatokat adja neki, az igaziakat meg megtartja magának? Legalábbis nagyon nem szeretne itt leragadni, mert ez valószínűleg kiküszöbölhetetlen probléma lenne. Ami a rejtvényt illeti...*
- Utálom a rébuszokat *jegyzi meg tömören* Tényleg a világon semmit nem utálok jobban, így cseppet sincs gyakorlatom benne, de az eleje egyértelműen a temető lehet. Vagy itt Artheniorban, vagy valahol máshol *mert például jelenthetné ez a Csonttemetőt, vagy bármelyik kisebb falu vagy város temetőjét is, de jelenleg muszáj lesz a lehetőségként rendelkezésre álló dolgokkal kezdeni. Ha mégsem, akkor a tizenhét akár szobaszám is lehet valahol, vagy ilyenek, de... ez elég bárgyú megoldás lenne a szerzetes szerint* A tizenhét sír, vagy kripta... főleg kripta, mert a paripa vagy a sápadt vándor lehetnek motívumok, domborművek, szobor, bár... arra talán emlékeznék *elvégre nem kevés időt töltött már a temetőben* Nagyjából ennyi, persze ez csak az én ötletem, bárki más is gondolkozhat *pillant körbe egy erőltetett mosollyal, ne mindig ő vállalja már magára a munka nehezét. Most csak azért fejtette gyorsan végig a rébuszt, hogy amennyiben a hölgy belement a feltételeibe, úgy lássa: jól tette. Kivéve, ha Lorew teljes egészében baromságot hámozott ki a dologból, akkor nyilván nem ő volt a legjobb befektetés, de szerzetesként azért azon kevesek közé tartozik, akik bízhatnak a magukhoz való eszükben. Vi kérdése cseppet sem tetszik neki, pláne ha korábban sikerült megállapodniuk, akkor már igazán nem udvarias dolog firtatni, miért vágynak mások valamiféle gyöngyökre, melyekkel talán a létezést magát is eltörölhetik. Ez mind nem számít, amennyiben Lorew rangot kap a szentélyben.*
- Egy hintó áll rendelkezésünkre? *ez jelenleg nem fontos, mivel úgyis mind a temetőbe mennek (vagy máshová, ha valakinek lesz jobb ötlete), de a jövőben előfordulhat még, hogy szét kell válniuk, vagy ilyenek, ebből a szempontból nem árt tudni, mivel gazdálkodhatnak* Esetleg néhány fáklyát kaphatunk, vagy bármit, ami fényt ad? Napmágus is jó *ez utóbbi még hasznos is lenne, ha majd egyszer harcra kerül a sor. De a sima fáklya is nagyszerű, mivel... éjfélkor szedte őket össze Ezüsthátú, altatni itt valószínűleg nem tervezik őket, ha nem alhatnak, akkor dolgozzanak, ami pedig egyszerűbb, ha látnak. Főleg ha valóban valami kriptába kell majd behatoljanak, ahol nappal is sötét van. Ha pedig mindenben megegyeztek, minden kérdésére választ kapott, mindent ért, és a fáklyák is biztosítva vannak (a gyöngymásolatok még ráérnek, úgyse lesznek kész két perc alatt), akkor részéről indulhatnak a temetőbe, de akár az alsóbb, démonlakta világokba is.*