//Namos ház//
//Hall, meg talán Konyha is, na és a Kamra//
//Alea, Billotaax, Dryrron, Rhebosse, Svir//
~A helyzet fokozódik!~
*Maereh szerint ez a pontos jellemzés. Mert minden egészen nyugodt volt az ide úton. Alea és ő jól összeszokott párosként terelgették a csomagok súlya alatt görnyedő Nagy Alfot.*
– Elébb csak pakold le magadról a málhát, Alf, aztán majd meglátjuk, hogyan is állunk!
*Bár leginkább úgy, hogy alig csukódik be utánuk az ajtó, már nyílik is és a felemás szemű, épp ezért könnyen felismerhető, Dryrron lép be.*
– Neked is, Dryrron úr! *köszön vissza Mae, majd Aleára mosolyog, aztán újra Alfra néz. Aki éppen az óriáslányt fűzi, ebéd, sőt estebéd ügyileg.
Dryrron meg közben áll, és az ő új rabszolgáját nézegeti, így Mae úgy dönt, hogy be is mutatja bajszos barátjukat.*
– Ő itt Nagy Alf, aki jól ismeri Batot, vagy legalább szeretné jól ismerni, így felvettem rabszolgának, hogy megfelelő alkalmat biztosítsak számára. Alf, az úr Dryrron, aki nagy mágus. Illetve az lesz. Majd. Valamikor. Nagy, meg híres. Ugye, Dryrron?
*Mae vigyorog.*
– És ahogy Alea mondja, elhozta nekünk a csomagokat, így kaphat enni *céloz Alfra, aztán az óriáslány felé fordul, felmosolyog rá.*
– Megegyeztünk. Van husi, meg mindenféle, megmutatom a készleteket és igen segíthetsz, és nagy öröm lenne, ha megtennéd, meg akkor dupla adag süti neked, Alea. Egyébként mindenki kaphat.
*Nagyjából a mindenki ekkor bővül ki még egy személlyel, mert egy igen kócos Rhebi is érkezik a körükbe.*
– Szervusz, Rhebosse! *köszön neki Mae, de a másik lány láthatóan még csak félig van ébren. De az ébren lévő fele észreveszi a kapu előtt az újabb őgyelgőt és be is engedi.*
– Üdv! *köszön hát Mae a kalaposnak is. A kalapnak külön nem, hiába landol az asztalon.*
– Ez a fickó lesz Rhebi udvarlója! *súgja a többieknek, bár ugye Aleával nehéz sugdolóznia, ha az óriáslány nem hajol le, és még Alffal sem egyszerű, talán Dryrron füle van még a legközelebb Mae szájához, mert ugye most mégsem ugorhat székre, az nagyon feltűnő lenne.* Az, aki a múltkor megszöktette. Na szép!
*Aztán gondol egy merészet.*
– Mondd csak, jó uram! *szólítja meg a kalapost.* Az én új rabszolgám után te is beköltözöl a házba? Mert akkor szólunk Eralilnak, hogy kéne még szék.
~Ágy az csak nem, ott van Rhebosseé.~
*Mae komoly képet vág, de belül nevet.
Aztán, ha lepakolt Alf, és Alea is készen áll, akkor a konyha felé indul.*
– Pörkölt, süti és bor! *adja ki a jelszót.* És Alf. Kapsz enni, meg inni is, Eraliltól meg szerintem nem kell tartani. Újabban ritkán jár haza. De ha betéved adok neki is sütit, meg minden, akkor megnyugszik majd, hogy nem túrtuk ki a házából. Igaz-e?
*A törpelány vidoran pillant a többiekre.*