//Tanács Háza//
*Határozottan biccent a kérdés első felére.*
-Igen.
*Pontosan így van, megörökölt egy területet, egy egész barlangot.*
-Nem.
*Nevet fel, és rázza meg fejét a nyomatékosítás kedvéért.*
-Megörököltem, és nem szeretnék lemondani róla senki javára. Amit szeretnék az egy nyilatkozat arról, hogy a város törvényei felülírják a mi régi, elavult hagyományainkat, így valóban én vagyok a terület jogos tulajdonosa.
*Mindezen aprócska félreértéstől függetlenül a kérés, hogy bizonyítsa tulajdonjogát nagyon is helyénvaló, így a tekercstartót nyitva húzza ki belőle réges-régi megsárgult, és újabb dokumentumok sorát. Elsőként saját nemesi levelét mutatja fel, mellyel igazolja kilétét, s mely tartalmazza felmenőinek sorát. Hangosan felolvasva, szépen artikulálva diktál a tintanyalónak, majd inkább át is adja a dokumentumot, talán könnyebb úgy a bonyolult neveket lejegyezeni. Ebből kiderül, hogy anyja Daerthnada Dwirinthalen, nagyanyja Syelill Dwirinthalen Úrnő, dédanyja Lairaminve Dwirinthalen, szépanyja Borea Dwirinthalen. A férfiak feltüntetése épp ily részletes, viszont a családjában az kevéssé fontos, és amúgy is a legbüszkébb arra, hogy egyenesen Borea Úrnőtől ered vérvonala.*
-Íme a nemesi levelem, a családfám, és azon dokumentum melyben Borea ősöm saját lányára hagyományozza a barlangot.
*Ez utóbbi kettő igen megsárgult pergamen, érinti is alig meri, szerencsére ezek fellelhetőek voltak a kúriában, hiszen dédanyja nem csak ezen területhez, vagyonhoz jutott anno, hogy aztán a családi földek miként aprózódtak el a Dwirinthalen leányok között már egy teljesen más kérdés, neki elég a saját részét bizonyítani, a többi Moon dolga.*
-A további tulajdonlevelek egy-egy példányát őrzik az itteni könyvtárban is. Mint látja nagyanyámnak két gyermeke volt, édesanyám, és Larsgrendiuss nagybátyám, utóbbi a holtak ellen vívott csatában esett el tavaly, édesanyám pedig már több, mint húsz éve tért vissza a sötétségbe. Íme a barlangunk régi térképe.
*Nyújt át immár egy terebélyesebb tekercset melyen az első tabló a Pirtianes és Lihanech közötti hegységet ábrázolja, jól látható határvonallal jelölve annak bejáratát Lihanech felől, és azt meddig terjed a Dwirinthalen birtok, mely a Krenkataur irányába nyúlik, de a Lihanechi-tó partvonalát nem haladja meg. A következő ábrázolás már a barlangrendszer belsejét mutatja, stilizálva jeleníti meg a különféle lakó, és közösségi termek sorát, kiszolgáló helyiségek elhelyezkedését.*
-Sajnálatos módon a barlang ezen formájában már nem élhető, három évvel ezelőtt nagy harcok dúltak ott, nagyanyámat akkor ölték meg, és vele együtt szinte minden emberünk lemészárolták. Lakhelyünk akkor idegen kézre került, majd valamikor az elmúlt években beomlott. Talán a fényoszlopok megjelenésekor, vagy a Grombar pusztulásakor, igazán senki sem tudja, túlélő nem maradt.
*Azt a verziót inkább fel sem hozza, melyet a babonásabb népek pletykálnak arra, miszerint a Sötét Istennő büntette így a bitorlókat.*
-Hónapokon keresztül próbáltuk megtisztítani a termeket, menteni a menthetőt, sajnálatos módon minden próbálkozásunk kudarcot vallott, a hegy igen instabilnak bizonyult azokon a pontokon, hol évtizedeken át biztonságban éltünk. Jelenleg a munkások a barlang előtti területen élnek, letettünk arról, hogy valaha még lakóhelyül szolgálhat. Viszont nyíltak meg új folyosók olyan részeken, hol nem is sejtettük, hogy bármi érték lapulhat. Ezeket sikerült kiszélesíteni, aládúcolni, és úgy tapasztaltuk megéri folytatni a feltárásokat, hiszen bővelkednek nyersanyagokban.
*Az egyik legfrissebb lapot keresi elő, és teríti a hivatalnok elé, hasonló az előző térképhez, mutatja a barlang termeinek körvonalait kék tintával, az igazán lényegesek azonban a piros színű vonalak.*
-Jelöltem miként módosult a barlang képe az új tárnákkal.
*Húzza végig ujját a főbb vonalakon, négy folyosó, három kisebb tárna, mind déli irányban helyezkednek el, s nyújtják meg a terület határait.*