//Iliwary és Svir//
*Kis híján rákérdez, hogy fog-e újabb pontosítás érkezni a nevet illetően - valami középső név esetleg, amit egy soha nem látott nagybácsiról kapott, vagy ilyenek, ez nagy hóbort mostanság, esetleg valami ragadványnév, annak szintén nagy divatja lett valamiért -, de végül úgy dönt, bízik abban, hogy a férfi megfelelően használta az "egészen pontosan" kifejezést.*
- Akkor hát Svir Gia *azt már kifejezte, hogy mennyire örvend, még ha tényleges érzést nem is párosít hozzá, és nem szeretné megismételni, hiszen ennyi öröm senkinek nem jár.*
- Érdekes, hiszen az ékes kifejezési módom éppen úgy a személyem fontos része, mint az alkudozási képességem, vagy éppen az emberek kiismerésében mutatott rendkívüli tehetségem. Nem mellesleg tovább növeli a dolog érdekességi hányadosát, hogy míg ez utóbbi kettőt nem láthatja mindenki, legfeljebb hallhat róla, addig a beszédemet bárki hallhatja, akivel csak szóváltásba keveredem. Érdekes bár, de azért nem meglepő, hogy hiányosak ezek a szóbeszédek. Ha ennyire jártas bennük, talán terjeszti is némelyiket, ebben az esetben a kérésem az volna, legyen precízebb, ha rólam van szó. Csak mert az ékesszólásommal nem közvetlenül keresek pénzt, én még büszke vagyok rá.
*A felvetés roppant érdekes, bár nem látja még át pontosan az okát. Most a férfi versenyre hívja, vagy megrendelést szeretne leadni? Ránézésre látja azt, amit a többség esetében is, hogy messze elmarad mögötte alkudozási képességek terén, így az első verzió valószínűtlen. Mindig fennáll a valószínűsége, hogy a másik nem olyan jó emberismerő, azonban ha hallott már róla, akkor ilyesmivel feleslegesen kísérletezne.*
- Mit szeretnél, és mennyit? Amennyiben valami nagyobb dologról lenne szó, úgy kötelességem figyelmeztetni, hogy időbe telhet. Amennyiben apróságról, hogy tudom ajánlani a nagyobb tételű vételt, avagy gondolj a jövődre, mivel olcsó dolgokból nehéz alkudni, ha keveset veszünk. Ez alapvető természet kérdése, valamennyi aranyat zsebre akar rakni minden eladásnál az illető, és egy bizonyos határ alá nem szeretnek menni. Emellett fontos kérdésem lenne, hogy te mennyit szándékozol fizetni érte, hogy tudjam, megfelelő árrést találok-e ahhoz, hogy legyen értelme belevágnom. Bizonyára egyértelmű, de azért megjegyezném: a célom elsősorban a saját nyereségem, nem a kofáé, vagy a tied. Amennyiben csak ti nyertek a dolgon, úgy javasolni fogom, hogy inkább egymás között bonyolítsátok le, ahhoz nem kellek én.
*Amennyiben a férfi elindul, úgy követi, és hagy időt amannak feldolgozni a szabályokat és a javaslatokat. Mindegyik mögött hosszú évek tapasztalata húzódik, és vagy feltételei az eredményes üzletnek, vagy pedig nagyban hozzájárulnak annak sikeréhez. Amint pedig a "Mit? Mennyit? Mennyiért?" kérdéshármasra is választ kapott, elkezdhet gondolkodni azon, hogy vajon teljesíthető feladattal áll-e szemben, vagy irreálisan sokat várnak el tőle.*