// Svisys Senra , Turrog a Behemót //
// Turrogot átmenetileg én irányítom! //
*Ahogy Svysys lehadarja a történteket, alig kapnak levegőt a házbéliek. A férfi jó sokat habozik, mielőtt elfogadná a kézfogást. Úgy szokás, hogy kezet csókol neki, de a döbbenettől most nem sok mindent tud tenni. Eközben a városőrök is megérkeznek, de rögtön kapják is a letolást. Bár nem pont ők voltak a szegénynegyedben. És persze, rögtön el is kezdik egymás között sutyorogni, hogy melyikük lehetett, aki cserében hagyta a nőt. Mindegyikük azzal dicsekszik, hogy ő bizony, ha ott lett volna, segített volna, akár az élete árán is.
Amint az úr elengedi Svysys kezét, a felesége szalad le a pár foknyi lépcsőn, gyermekéhez. Elsírja magát, majd átöleli, de már túl idős a fiú, hogy elbírja, így segítségkérően néz Turrogra, hogy vigyék beljebb a házba a gyereket. Miután a férfi, hosszú idő után, túl van döbbenetén, megszólal rekedtes, mély hangján.*
- Kérem, kerüljenek beljebb, és meséljenek el mindent. *Majd int egyet a városőrök felé, akik csalódottan fordulnak el, mert valami izgalmas harcra vágytak volna. Majd a ház ura belép az ajtón. Ha Svysys is megy, akkor utána Turrog a gyerekkel a kezében. Majd az anya, végül a szegényebbik kisgyerek is betér a házba.*