Nincs játékban - Gazdagnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínGazdagnegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 605 (12081. - 12100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

12100. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-03 22:18:49
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 339
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Az Aquista kúria//

*Mondata befejezésére riadtan kapja tekintetét Ephemia felé. Szíve szerint tiltakozva emelné a kezét. Ebben őneki nem volt szándéka. De mégis csak az ő szavait fordították ilyen szemtelen élre. Most először süti le a szemét, ahogy visszafordul Tizio felé, s nem is néz fel, ahogy hallja, hogy fordul a kocka, s ezúttal a többség élce a fiatalabb fivért kezdi ki. Bűnösnek érzi magát benne. Kaiyko csak akkor pillant rá újból, mikor a férfi kimenti magát a további társalgásból.*
- Szintúgy *válaszol kissé esetlen igyekezettel a távozónak, s tekintete végigköveti Tiziót az útján, ám ez csak akkor tudatosul benne, mikor mikor az idősb fivér megszólítja.*
- Kaiyko *mondja egyszerűen, s felé is kurta kis meghajlást produkál. Szerencsére a többi részletet a kisasszony magára vállalja, így nem kell bonyolultabb bemutatkozásba bonyolódnia.
Az viszont némileg megrendíti, amit a férfi szavaiból kihall. Nem gondolta, hogy az Aquista úr állapota ilyen súlyos. Szinte a nyelvén van, hogy felajánlja, hogy ha segíteni tud valamiben, akkor áll rendelkezésre, de ezúttal inkább bölcsebb lesz és hallgat. Elvégre erről nem az ő tiszte dönteni.*
- Jobbulást kívánok atyjuknak *mondja búcsúzóul biccentve Briwal felé. Nem akarná sem az ő idejét tovább rabolni, sem a kisasszonyt megvárakoztatni.
Míg tovább haladnak, tépelődik rajta egy keveset, hogy rákérdezzen-e, min vitáztak Ephemia fivérei, de valahogy úgy érzi, talán jobb annyiban hagyni.*

12099. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:12:01
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Az Aquista kúria//

*Kaiyko szavai bizalmat öntenek a lelkébe. Ezek szerint fivérei viselkedése nem elég ahhoz, hogy sodrából kihozzák. Ez igencsak jó jel. A félbeharapott mondatot gúnyosan fejezi be.*
-...Maga Tizio egy személyben.
*Tizio ezt meg sem hallván próbál rákontrázni bátyjára.*
- Miért, te hogy hívod? Négylábú vaspántos asszonynevelde?
*Ekkorra már Briwal is odaér hozzájuk. A két férfiú így egymás mellett állva egészen hasonlít egymáshoz, ám kisugárzásuk, testtartásuk, tekintetük egészen más-más személyiségről árulkodik.*
- Ha valóban így hívják, akkor bizton kijelenthetem, nekem legalább van rajta kit nevelnem, szerény személyeddel ellentétben.
*Öccse hirtelenjében erre nem szól semmit, csak villámokat szór felé szemeivel, Effy pedig elfojt egy kuncogást. Tizio megint alulmarad a rövid szópárbajban. Hiába, mindig is Briwal volt a szellemesebb. Végül felvéve a megérinthetetlen és hideg férfi álarcát, a fiatalabbik testvér kimérten meghajol a leányok felé.*
- Nos, kötelességeim más helyre szólítanak. Atyánk betegeskedik, s feladataiban segítségre szorul, melyekhez _én_ mindig kéznél vagyok. *Nagy hangsúlyt fektet az "én" szócskára, egy röpke pillantással üzenve Briwalnak.* Örültem a találkozásnak, hölgyeim. A viszontlátásra.
*Méltóságos léptekkel vonul le a lépcsőn, Briwal pedig nagyot sóhajtva néz utána.*
- Mintha az öreg nem tudna mindent megcsinálni így is. Mellesleg Briwal d'Aquista vagyok, Aldo d'Aquista legidősebb fia. *Öccséhez hasonlóan ő is biccent egyet Kaiyko felé.* Kegyed?
*Megvárják, míg a leány is bemutatkozik, azután Ephemia veszi át a szót. Belátja, jobb nem feszegetni a kínpados témát, úgyhogy inkább tereli a dolgot.*
- Az új testőröm, atyánk megbízásából. Épp a kúriában vezetem körbe, hogy ismerkedjék a hellyel. Csak Tizio zavart be a képbe az imént.
*A férfiú fancsalin elhúzza a száját.*
- Túl fontosnak érzi magát mostanában. Bocsássátok meg neki ha furcsán viselkedik, úgy vélem csak megviseli őt atyánk állapota. Az orvosok nem sok jót ígérnek a jövőben.
*Effy csak legyint egyet.*
- Ugyan. Én nem neheztelek rá, már megszoktam, hogy ilyen. Ha megbocsátasz, indulnánk tovább Kaiykoval.
*Várakozón tekint a leányra. Szeretné, ha már több családtaggal nem futnának össze. Még napnyugta előtt az idegenvezetés végére akarna érni, s ha nem felejtené el, egy szolgálót is el kell majd küldenie a pengékért.*


12098. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:32:45
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Graelmhor//

*Nem, nem hiszi, hogy tartozna a férfinek. Ok nélkül támadt rá a kapualjban, megvádolta, megfenyegette, és mint később számára is kiderült, ok nélkül. Viszont cserébe hazakísérte, vigyázott rá, így nem kellett félnie abban a pár percben, míg elérte a kúriát. Ha őt kérdezik, bizony nem tartozik semmivel, kvittek. Sőt! Még most is a frászt hozza rá Grael azzal a különös vigyorával, nem szívesen engedi be a kúriába, de úgy tűnik, nincs más választása.
Bevezeti a konyhába, ahol rögtön magára is hagyja, hogy hozzávalókat szedjen össze a kamrából.*
-Nem vagyok szerencsétlen.
*Motyogja durcásan, majd hamarosan megint feltűnik a pult mellett egy zsák krumplival, és egyéb hozzávalókkal megpakolva.*
-Jól van, jól van, csinálom már!
*Habár szavai ingerültnek tűnhetnek, inkább csak ideges, amiért egy vadidegen férfit kell most lenyűgöznie, hogy végre nyugta legyen. Abban sem lehet biztos, hogy itt hagyja, miután megkapta a reggelijét. Arra már biztos rájött, hogy Nolie nem a határozottságáról híres, nem fogja kidobni, bármi történjék is. Ha nem megy el magától, a férfi akár itt is aludhatna, egy rossz szava nem lenne. Magában biztosan elküldené melegebb éghajlatra, de ez vajmi keveset számítana. Egy méretes lapos fazékban olajat forral a tűz felett, míg egy másik tálban reszelt krumplit, lisztet, tojást, kovászt gyúr tésztává, sózza, borsozza.*
-Foglalj helyet, ahol csak tetszik. Akár itt benn is leülhetsz... *Mutat a sarokban álló kis asztalra a mellette lévő két székkel.* De kinn, az étkezőben is megvárhatod, amíg elkészülök.
*Nagyon reméli, hogy az étkezőt választja, addig sem tudja piszkálni, és amiatt sem kell feszélyezve éreznie magát, hogy főzés közben bámulják. Már egész hozzászokott ahhoz, hogy mindig egyedül van, nem akar közönséget. Közben már süti is a kis, tenyérnyi tallérokat, amiket a forró olajból kivéve egy konyharuhával kibélelt kosárba pakol. Amint az összessel megvan, mint a nyolc darab kisül, sajtot reszel egy tálba, zöldségeket vág, mézet és bogyós gyümölcsöket készít elő. Két tányért is elővesz maguknak. Végül mindent egy tálcára pakol, úgy viszi Grael elé, bárhol ült is le. *
-Nem tudtam, hogy édesen vagy sósan ennéd-e, hoztam mindenfélét hozzá, szolgáld ki magad.
*Elkezd lepakolni mindent az asztalra, majd lecsüccsen az üres székre várakozón. Kezeit tördelve, izgatottan várja a kritikát, mert biztos benne, hogy fog kapni.*

12097. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-03 18:41:55
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 339
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Az Aquista kúria//

*Mikor Ephemia a naplókat említi, nagyon megörül. Ennél kiválóbb eszközt kívánni se lehetne az ódon portrék kísérteteinek megszelídítéséhez. Maga is kíváncsi lenne rájuk. De a szavai a torkára forrnak, ahogy a beszélgetésükben egy harmadik hang is helyet kér. Inkább követel, mint kér.
Attól a pillanattól, hogy felé fordult, egy rebbenés erejéig se veszi le tekintetét a férfiról. Nem úgy bámulja, mint egy megbabonázott kamaszlány, bár valóban fiatalka. Figyel. Minden rezdülést. Minden gesztust. De főleg azt, amit Tizio d'Aquista szemeiből kiolvashat. Egyértelműen bizalmatlan a férfival, de ahelyett, ahogy korábban odalent a fogadószobában viselkedett, hogy szinte jelentéktelenné húzta össze magát, egészen a háttérbe vonulva; nos most hiába áll Ephemia mellett, mintha határozottan elé helyezkedne a jelenléte. Védelmező szándék, mely a kisasszony szolgálatára hivatott.
A bemutatás után illőn meghajtja a fejét a fivér felé, de a tekintetét nem szegi le.
Az Ephemia kilengéseit soroló megjegyzésekre nem reagál. Nem az ő tiszte ítélkezni. Abban a piszkos játékban pedig nem fog asszisztálni, hogy ő legyen a harmadik fél, aki elé kiteregetik a szennyest. Nem. Őelőtte a kisasszonynak nem lehet mit szégyellnie.
A kétség kívül provokáló kérést se méltatja, talán csak a szemeit szűkíti össze kissé. Ha szólna is, az itt most nem az ő privilégiuma, de a kisasszony a jelek szerint már elég rutinos a fivére effajta viselkedésével szemben.
Amikor Tizio felkacag, az egy kicsit azért megzavarja. Nem nagyon tudja hová tenni. Az örömlányon még csak-csak túllendülne, hiszen nem olyan naiv, hogy ne ismerje a nemesek kicsapongásait, de a kínpad? A szó bizonytalanul rebbenti Kaiyko tekintetét Ephemia felé, s zavarát még tetézi is az emlegetett másik fivér hirtelen megjelenése. A kisasszony bocsánatkérő arckifejezése viszont megacélozza a lélekjelenlétét, hiszen ha hagyná eluralkodni magában a feszélyezett érzéseket, őt hagyná cserben.*
- Azt mondják *szól Ephemiához, de a nem túl hivalkodó, bár határozott hang a kis kivárással a mondatban sejteti, hogy nem csak neki szól* -, a félsz a mersz bölcsője. A dölyf viszont... *Nem folytatja. Meglehet, csak illendőségből nem fejezte be. Talán túl messzire ment így is.*

12096. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-03 16:46:16
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Az Aquista kúria//

- Régen többen voltak, mára csak néhány lézeng az épületben. Ők nem a kúriában élnek, de fizetett őrök és ajtónállók. Ha jól tudom, igen képzettek is.
*Szinte soha nincs szükség a védelmükre közvetlenül a kúriában, s úgy hiszi, hirtelen veszély esetén nem is biztos, hogy helyesen cselekednének. A rend látszólagos fenntartása azonban mindig, minden hasonló család esetében szükséges.
Miután Kaiyko megnézte, amit szeretett volna, újra a folyosó hideg csöndjében találják magukat. Akaratlanul is párhuzamot húz az agancsos koponya és a régi portrék között. Lényegileg, a dolgok hátterét tekintve nem sokban különböznek, kettejük életében hasonló szerepeket töltenek be.*
- Hasonlóképp érzek én is. Ezek a szigorú tekintetek néha olyanok, mintha ölni akarnának. Engem, a saját vérüket! Sosem próbáltam megérteni őket, mindig csak menekültem előlük. Ami azt illeti, még most is csak menekülök. *Az esetlen kiejtésre felkacag.* Igen, vannak róluk történetek, lenn a társalgó polcain. Sokuk naplót írt és...
*Szavaiba ekkor egy mély, jellegzetes hang és egy ajtócsapódás hasít.*
- Nem hiszem el, hogy még mindig félsz ezektől a portréktól. Ideje volna felnőnöd.
*Hevesen dobban a szíve az ijedtségtől, hát még mikor hirtelen felé fordul! Egy pillanatra azt hiszi, maga a családfő áll előtte, de aztán látja csak, hogy második legidősebb bátyja, Tizio az. Ugyanaz a testalkat és magasság, ugyanaz az a járás, még a hangja is hasonló. Haja dús és fekete, gondosan ápolt, mint atyjuk hajkoronája fiatalkorában. Megjelenése, öltözete a fekete és sötétzöld színárnyalatait vegyíti, s mondhatni kifogástalan. Kiállása, nézése tekintélyt parancsoló, arca vonásai is kemények és ridegek. Talán hűvösnek még nem olyan hűvös, mint Aldo d'Aquista, de egész jó úton halad. Effy nem is tudja, hogy most megkönnyebbüljön vagy bosszankodjon a felismerést illetően.*
- Neked is üdvözlet, Tizio. Megijesztettél.
*Fivére karjait szélesre tárva, gúnyosan válaszol.*
- Hát nem csak a képek, de már én is? Nincs neked üldözési mániád, kishúgom? *Szeme megakad Kaiykon.* Mondd, kit tisztelhetek a hölgyben?
*A lány először szemeit forgatja, aztán egy fanyar mosolyt arcára erőltetvén fordul testőréhez, megejtvén a kötelező jellegű, formális bemutatást.*
- Kaiyko, ő itt az egyik fivérem s egyben atyám jobb keze, Tizio d'Aquista. Tizio, ő Kaiyko. A mai naptól fogva személyes testőröm és társalkodónőm egy személyben, atyánk megbízásából.
*Tizio meghajol köszönésképp, s továbbra sem hagyva el irritálóan csípős beszédstílusát, inkább húgához szól, mintsem annak társához.*
- Nos, amint látom, atyánk szeme végre felnyílt és hallgatott a tanácsaimra. Remek! Talán így elkerülhető, hogy kérdezés nélkül mindenféle utcanépeket hozz be a családi házunkba. Vagy hogy hirtelen felindulásból, puszta gyermeki "megnemértettségből", szintén kérdezés nélkül elszökj. Vagy...
*Húga a szokásos gőgös arckifejezés helyett fapofával szakítja félbe.*
- Tizio, kérlek.
*A fiú kezeit védekezőn maga elé emeli, sajnálkozó tekintetet erőltetve magára.*
- Ó, bocsáss meg, nem akarlak rossz színben feltüntetni. Azért kedves Kaiyko, vigyázz rá, nehogy halálra rémüljön saját ősei portréjától, rendben?
*Ephemia ujjai végével halántékát kezdi masszírozni, mint aki csillapíthatatlan fejfájással küzd. Mintha Aldo d'Aquista szavait hallaná, csak épp más fűszerezéssel, más köntösbe bújtatva. ~Össze kellene őket kötni.~*
- Köszönjük bátyám, elég lesz. Egyébként Briwalt nem láttad? Szeretném neki is bemutatni Kaiykot.
*Tizio erre felkacag, Effy meg képen törölné.*
- Biztos épp a kedvenc, hogy is mondjam, örömlányával mulat épp. Engem persze nem lepne meg az sem, ha a nemrégiben rendelt kínpadot próbálná ki épp rajta...
*A lépcsőforduló felől egy, a Tizioénál sokkalta kellemesebb hang szakítja őket félbe.*
- Az nem kínpad, te barom!
*A nyers hang gazdája egyértelműen Briwalhoz tartozik, aki épp a lépcsőfokokat taposva halad felfelé, a fejét csóválva. Öltözete lazább, mint öccséé, megjelenése is barátságosabb és közvetlenebb. Haja barna, dús, hullámos és rendezetlen. Pont mint Ephemiáé, akinek pofáján most ég a bőr, mint annak a rendje. Bocsánatkérőn néz testőrnője felé, s ha amazok ketten abbahagyták a kakaskodást, akkor legidősebb fivérét is be kívánja majd mutatni.*


12095. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-03 15:33:46
 ÚJ
>Graelmhor Moreeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Nolie//

- Hát hogyne! Képzelem mennyire lehet ijesztő.
*Erősíti meg véleményét arról a hátborzongatóan ijesztő szellőcskéről. Grael szerint Noliet magát előbb elfújná az északi szél, minthogy ő idézzen meg valamit, amivel bárkit is megijeszthet. Na meg persze a mágia nem egy figyelmen kívül hagyható tudomány, de az éles acélpengénél jobb még mindig nincsen.
A következő néhány percen csendben követi a lányt felkészülve arra, hogy az esetleg futni próbálna. Nem, ők még egyáltalán nem végeztek egymással, Grael pedig nem is fogja engedni, hogy a hófehérke ilyen egyszerűen megússza ma reggeli találkozásukat. Azt még nem tudja, hogyan fogja megoldani, hogy Nolienak továbbra is az ő társaságát kelljen élveznie, de majd lesz valahogy. Nolie rejtett célzása, hogy most már hagyja békén, pont jókor jön, Graelnek eszébe is jut, mivel csalhatja csapdába a tündért*
- Ja, kedvesebb. Mit nem hiszel? *Vág folyamatosan szegény szavaiba.* Most komolyan azt akarod nekem mondani, hogy nem hiszed, hogy tartozol nekem az előbbiekért? Egy reggeli a minimum, és ezt te is jól tudod.
*Arra számított, hogy egy kicsit tovább kell fűznie szegényt, de úgy tűnik, szerencsétlen párát annyira váratlanul éri a parancs, hogy nem is nagyon mer ellenkezni.*
- Köszönöm, ez igazán kedves, kisasszony!
*Mondja cinikusan, miközben szélesen elvigyorodva sétál be mögötte a kúriába. Egy gazdagnegyedi házban töltheti a reggelt, ahol parancsra reggelit készítenek neki. Tökéletes indítás a mai naphoz, és a reggelijével sem Nara vállát fogja nyomni. Kellemest a hasznossal, ahogy mondani szokás.
Ahogy átsétálnak azon a pár helyiségen, Grael tüzetesen körbenéz. Hasonlóan, mint ahogy Nolie nézegette a kinti házakat, amiért a férfi meg is állította őt, de ez a helyzet persze teljesen más. A tündérnek egy rossz szava sem lehet Graelhez, hisz hálával tartozik számára.*
- Mi? Persze, hogy jó lesz, de ne legyél már ennyire szerencsétlen. Meghívtál reggelire, nyűgözz le. Ne azt kérdezgesd, hogy mi lesz jó nekem. Ha nem jó, azt úgyis meg fogod tudni.
*A válasz kicsit késve érkezik, mert Grael gondolatai máshová kalandoztak, és amúgy is a berendezést szelmélte, de a kellemetlen kötözködés most sem marad el. Na de tényleg, milyen nő az olyan, aki abban sem biztos, hogy mit készítsen egy férfinek reggelire?*
- Csináld meg azt a lángost, aztán ha nem lesz jó, még mindig ott a szendvics.
*Eszébe sem jut, hogy talán nem más elemózsiáján kéne élősködnie. Meghívták vendégségbe, ez most csak természetes.*
- Hová ülhetek le? Nincs kedvem állva várni, amíg elkészülsz.

12094. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-03 11:31:24
 ÚJ
>Ildhaw a Jós [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//A nagy egyenlőség napja//
//A kúria nyomában - tanácstagok, mesélők részére//
//Nyílt és Kagan Thargodar figyelmébe//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Aki erejéből veszít, annak helyébe lépnek, aki elfárad, félreül, de átszellemült szemmel tekinti a többieket. Lassan sok hajó rakomány hordalék és szemét gyűlik össze, hogy a barikádok építése megkezdődhessen. De Ildhaw még egy jelre vár, anélkül semminek nem akar nekiállni. A küldöttek már Kagan felé tartanak, minden bizonnyal hamarosan megérkezhetnek, feltéve, ha akadályokba nem ütköznek útközben. Ildhaw a sötét urat szolgálja, így szüksége van a támogatásra, mert nagyon jól tudja, hisz intelligenciája jó, hogy egy lázadást elsöpörni csak annyi csettintésbe kerül, mint amennyit az imént ő megtett. Abban sem bizonyos, hogy vajon a városőrök mellette állnak-e, vagy csak csőcselékből áll a tömeg. Annyi bizonyos, a kapu sarokpántjai, bár a kapu hangosan döng az őt érő csapások és lökések alatt, egyelőre nem enged, s félő, hogy külső támogatás nélkül nem is fog.*
- Sa'Thereth! A sötétség semmije, a vér íze, a halál árnyéka, hallgasd meg könyörgésem! *Dörgi, miután ismét a magasba emelteti magát.* Engedd, hogy templomot emeltessek neked, egy vértől iszamós kúriát, egy eldugott koszos helyet, hol sötét praktikáidnak és imádatodnak helyt adhatok, hol híveidet toborozhatom. Adj jelet, míg még van erőm hozzá, bár halálomig szolgállak téged! *A közben keze ügyébe jutó patkány fejét egy harapással letépi, hogy magasba tartva a vérét igya, s folyassa szájába, arcába, mely lassan terül el pofáján, hogy vérfagyasztó látványt kölcsönözzön a gnómnak.*
- HÁT EZT AKARJÁTOK? EZT AKARJÁTOK? LEGYEN HÁT! *Ordítja begőzölt tekintettel gyakorlatilag mindenkinek, ki nem mellette áll. A tömeg éhes és fáradt, sok-sok elfojtott agresszió kezd feltörni. A sok évnyi szenvedés, a hideg időjárás, az elorozott földek, az üvöltő és éhező gyermekek hangja lassan, lappangó módon, de minden bizonnyal felkorbácsolja az indulatokat. A tanács teszetoszasága, a nagy, büdös és zavartalan állóvíz teret enged a gyűlöletnek és a bosszúnak. A vérlázító tivornyák, a gazdagnegyed giccses és parolázó tivornyái a változás szelét indíthatják, mely most bizonyára csak egy szellő, de hamar fákat tépázó tornádóvá kerekedhet.*
- És mi jut a dolgos népnek?! A NAGY SEMMI! Miközben ti szenvedtek, más csak borát kortyolgatja!
- IGEEEEN!
-Miközben ti dolgoztok, más munkátok gyümölcsét aratja le!
- IGEEEEN!
- Miközben gyermekeitek éhesen és betegen sírnak, más csak énekel és lantján játszik csendesen.
- IGEEEEN!
- Ki akar hát változást? Ki akarja, hogy Arthenior városa végre felemelkedjen a mocsokból és a buja mételyből? Ki akarja, hogy beteg testetek és lelketek gyógymódot kapjon, hogy jogotok legyen nektek is a boldog élethez? Én akarom, *mutat jelentőségteljesen a patkánytorzóval magára* Ildhaw a jós akarja! *Persze az sem baj, ha közben a sötét úr is szerez néhány szolgát. Mert a cél, bizony szentesíti az eszközt.*
- ILD-HAW A JÓS, ILD-HAW A JÓS! *Amíg még él a remény a változásra, addig lesz tömeg. Amíg még él a remény a felemelkedésre, arra, hogy kimászhassanak egyesek a gödörből, lesz tömeg. Amíg még él a remény, hogy addigi hányattatott életén valaki változtatni akar, addig lesz tömeg. Amíg még él a remény, hogy Arthenior végre megmozdulhat, addig lesz tömeg. Persze ez sok mindenki mástól is függ, nem csak a tömegtől és Ildhawtól a jóstól, ki eddig egy koszos porfészekben élt, patkányürülék között, a Szegénynegyed sötét bugyrában, elhagyva, megvetve és kitaszítva. Mint oly sokan mások rajta kívül.*

12093. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-03 10:14:42
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 339
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Az Aquista kúria//

*Egy kicsit elbizonytalanodik, ahogy a fegyveres férfit meglátja, de szerencsére hamar kiderül, hogy nem az egyik úrfiról van szó, és hogy ezek szerint teljesen megszokott itt a jelenléte. Biccent ő is, aztán csak halad tovább Ephemia nyomában.*
- Sok fegyveres szolgál a házban? *kérdi valamivel később.
A kisasszony szobája hatalmas. Nem túloz, ha úgy saccolja, nagyobb, mint az egész házikó, ahol ők ketten, olykor hárman éltek.
Nem akar nagyon nézelődni. Illetlenségnek találná. Egyedül az erkélyt veszi jobban szemügyre. Hogy merre nyílik, hogyan záródik az ajtó, hogy honnan látni ide.
Ahogy kilépnek a szobából, Kaiyko tekintete újra beleütközik a széles, cirádás keretekbe zárt családi portrékba. A minden bizonnyal rég halott rokonok mord tekintete mintha követné őket.*
- A kunyhóban, ahol felnőttem *mondja, pillantását az egyik ős rideg szemein nyugtatva* - a kandalló felett volt egy trófea. Egy szarvas agancsos, fehér koponyája. Szörnyen ijesztő volt, mikor éjjel felébredve rá pillantottam. Ahogy nézett rám az üres, fekete szemgödreivel a parázs rőt fényében úszva. Mintha át akart volna döfni a szarvával.
*Emlékszik rá, mennyire félt. Hogy a fejére húzta a takarót, hogy ne érezze magán azt a borzongató tekintetet.*
- Egy nap aztán Kallan elmesélte a szarvas történetét. Elmondta, hogy annak a szarvasnak köszönhetjük az életünket, mert a legzordabb télen, amikor csak a hideg hó jár odakint, a hideg és a csikorgó éhség, Természet Anya elküldte hozzánk őt. Akkor tanította meg nekem az ősi megbékítő rigmust, mellyel az elfek köszönetet mondanak az áldozatért prédájuk felett. És azután már... *mosolyodik halványan* mindig egészen másképp voltunk. Én meg az a szarvas.
*Ephemiára pillant, aztán vissza a képre.*
- Kallan mondta mindig: azt kell a leginkább megismerned, amitől tartasz. Talán őróluk is *pillant végig a lépcső mellett lógó portrékon* - vannak olyan... ane...gdoták *idézi fel a szót kissé bizonytalanul, amit a kisasszony használt* -, nem?

12092. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-03 08:48:16
 ÚJ
>Ildhaw a Jós [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//A nagy egyenlőség napja//
//A kúria nyomában - tanácstagok részére//
//Nyílt és Kagan Thargodar figyelmébe//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*A tömeg harsogva élteti a jóst, ki fürdik a dicsfényben, a mosoly arcán viszont halandó, mert kijelentéseire válasz nem érkezik. Az őt tartó emberek közül néhányan elfáradnak, így cserére van szükség, Ildhaw számára hamarosan nem elég a tömjénezés, valódi természete ismét felszínre tör. Leteszik, hogy újabbak vegyék őt fel vállukra, előtte persze néhányan ruháját, gallérját igazgatják, haját fésülik, hogy tökéletes legyen az összhang. Ildhawnak elfogy a türelme:*
- Eh, hagyjatok már, HAGYJATOK! *Rázza le magáról a kezeket.* Emeljetek a magasba, de tüstént! *Nem kell kétszer mondani és ismét a levegőben van, hogy szigorú szemekkel tekintsen a tanács épületére:*
- Szóval nem válaszoltok. Szóval nem méltattok. Akkor itt semmi sem változott. *Motyogja lesütött szemekkel és szomorú, de villámló tekintettel. De Ildhaw bizony nem a szomorkodó fajtából való, magasztos céljai és tervei, élete, melyet a sötét nagyúr szolgálatába állít, jelenleg megrekedni látszik.*
- Csak egy kúriát akartam... de... NEM VÁLASZOL SENKI!!!! *A tömeg hangosan ismétli meg szavait, néhányan a jós szájából kifröccsenő nyált törlik arcukról. Ildhaw kezét felemeli, majd a tömegre tekint:*
- Várjatok. Maradjatok most csendben! *A tömeg persze saját skandálásával van elfoglalva, ki tudja hányan vannak már, Ildhaw szavai nehezen jutnak el hozzájuk, az imádat és a rajongás olykor fontosabb, mint az imádott utasításainak követése. A jós forr a dühtől, s levegőbe emelt jobb kezével ismét csettint egyet. A varázs sikertől függetlenül azért nyomatékot ad szavainak:*
- Naaaa, kussoljatok már el! Mindenki! KURVA CSÖNDET AKAROK! *Ha a varázs sikerül, dübörög a tér hangjától, ha nem, akkor is meghallják többen körülötte, s csitítják a többit. Ildhaw levegőt vesz, majd folytatja:*
- Mikor hallgatott meg benneteket a tanács? *Kérdezi üvöltve.*
- SOHAAAA! *Harsog a tömeg.*
- Mikor segített rajtatok?
- SOHHAAAA! *Már mindenki rá figyel, s hallgatja.*
- Elégedettek vagytok?
- NEEEEEM! *Hogyan is lehetnének, a tömeg főleg pórnépből, köznépből, s erős, fizikai munkától megedződött dokkmunkások tömegéből áll, kik EGÉSZ életüket végigdolgozták, talán még néhány városőr is a tömegben éljenez már.*
- A gyermekeiteket ki eteti?
- MIIIII!
- És miből? VÉRBŐL, VEREJTÉKBŐL!
- VÉRBŐL, VEREJTÉKBŐL! *skandálja a tömeg.*
- Itt állok... *hatásszünetet tart* felettetek, de valójában mellettetek vagyok, közületek való vagyok! Itt állunk a leggazdagabb negyedben Artheniorban, szakadt gúnyában, s göncökben, s kaptatok valamit, akár csak egy szelet kenyeret, mikor végigvonultatok a városon? *Szemei lassan kifordulnak, s Ildhaw tovább üvölt. Titkon válogatja meg szavait, ha a varázs elmúlik, akkor is legyen aduász kezében, s kezdődjön, minek kezdődnie kell, arcára lassan ül ki a gonosz mosoly, mely idővel vigyorrá terebélyesedik. Immár halkabban, de jól hallhatóan kérdezi meg a tömegtől:*
- Ki építette ezt a várost?
- MIIIII!
- Mivel?
- A KÉT KEZÜNKKEL! VÉRREL, VEREJTÉKKEL!!!! *Egyeseknek már viszket az ökle, néhányan egymásnak is nekiugranak a tömegben. De Ildhaw felemeli a kezét, s ismét figyelmet kér, nyugalomra int.*
- Akkor biztosítsátok azt, mi a tiétek. Őrizzétek gazdagnegyed határait, immár nem jöhet be senki, csak akinek engedem! *Nagy levegőt vesz, majd folytatja.*
- ÜZENEM KAGAN THARGODÁRNAK, A THARG BIRODALOM URÁNAK, HOGY ÖVÉ A VÁROS, HA MEGKAPOM A KÚRIÁT! HOZZA A KATONÁIT, ELJÖTT A LESZÁMOLÁS IDEJE! *Őt tartó híveire néz le, majd az előttük állókhoz szól egy laza kézmozdulattal:*
- Törjétek be a kaput! És valaki hozzon egy kurva patkányt, mert éhes vagyok. Vérre szomjazom.
- ILD-HAW A JÓS! ILD-HAW A JÓS! *Néhányan a negyed határában kezdenek felhalmozni mindent, amit találnak, szekereket, hordókat, majd az akadályok kögé helyezkednek szerszámokkal, s mindennel, mi kezük ügyébe kerül. Többen a hatalmas, keretekkel megerősített kaput kezdik el döngetni.*

A varázsló egy csettintéssel húsz lépés környezetben minden élőlény figyelmét önkéntelenül is magára vonja. Egy fény pont felhasználásával az élőlények figyelmét egy teljes körig magán is tarthatja. Egy sötétség pont felhasználásával a fenti hatás helyett minden élőlény figyelmét eltereli saját magáról a következő néhány (4-5) másodpercre.

12091. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-02 15:59:48
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//Namos ház//

*Nem Nolie tehet róla, hogy képtelen a lányra figyelni. Meira minden lelkesedése és gesztikulációja ellenére úgy adja elő a történetet, hogy a kis tündér ennél érdektelenebb és unottabb még nem igen volt. Pedig biztosan érdekes lehetett orkokkal harcolni, majd a mágustoronyban váratlanul összefutni a nagy Worenth mesterrel.*
-De... nem azért... *Próbálja menteni a menthetőt. Tényleg figyelt, de egy ilyen kusza előadásban mit tudhatja ő, tényleg azt mondta-e a lány, amit ő értett és hallott. Azt meg mégsem kötheti az orrára, hogy egy értelmes mondatot nem tud kinyögni.* Értettem, csak...
*De minek is magyarázkodik, meg sem hallja, csak mondja tovább a magáét, ami épp az eszébe jut. És sajnos Nolie gyávasága is szóba kerül a mérhetetlen szóáradat közepette.*
-Illedelmesnek! *Háborodik fel. Ezt már nem hagyhatja csak úgy szó nélkül. Annyi méltóság szorult a piciny testbe, hogy ne vegye félvállról, ha egy bolond liba ilyeneket vág a fejéhez.* Én ugyan nem fogok az illemért meghalni, vagy veletek ott bűvészkedni. Tisztában voltam a képességeimmel, és tudtam, hogy csak láb alatt lennék. Veled ellentétben nem vagyok olyan beképzelt, hogy tanulatlan mágustanoncként már a világot menjek megmenteni. És láss csodát, jégesőt küldtél magatokra! *Figyelt ám.* Hiába ismered a varázslatot, ha béna vagy és tapasztalatlan...
*Egyre jobban belelovalja magát, Meira hisztije rá is ráragadt, de egész másképp. Amióta megpillantotta a lányt, elnyomta a benne gyűlő feszültséget, előadta a szokásos, ártatlan kislányt, ami most egy pillanat alatt robbant ki belőle. Annyira elfeledkezik magáról, hogy a nagy hadonászás közepette egy varázslatot is megidéz, már ha sikerül. Bárhogy is történik, a hiszti végét már nem hajlandó meghallgatni.*
-nehogy azt hidd, hogy jobb vagy nálam, csak azért, mert bolond módjára a vesztedbe rohantál, de csodával határos módon túlélted!
*Azzal felpattan, sarkon fordul, és idegesen kirobog a társalgóból. A bejárathoz siet, kinyitja, majd hangosan be is csapja maga mögött, hogy nyomatékot adjon haragjának. Ő megpróbálta. Teysus lássa lelkét, igazán igyekezett jó képet vágni a találkozáshoz, elbeszélgetni a lánnyal, de reménytelennek bizonyult. Valami bekattanhatott nála, amiért a szokásosnál is hisztisebb és visítozósabb volt, de ez a tündér szerint nem mentség. Nem hajlandó partner lenni ebben.
Egy pillanatra megtorpan a kapuban. Míg átvágott az udvaron, a friss levegő megtette a hatását, kissé kitisztult a feje, lenyugodott. Lehet túlreagálta? Talán az lenne a legjobb, ha visszamenne, és bocsánatot kérjen, hogy aztán... Mi lenne aztán? Meira elhinné, hogy jogos volt a kiakadása, és ugyanolyan életképtelen liba lenne, mint eddig. Amúgy sem lenne őszinte a bocsánatkérése. Mély levegőt vesz, kitárja a kúria kapuját, és megindul a tisztás felé, ahogy azt eredetileg is tervezte.*

A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, mely biztosan betalál. Ekkor komoly lassító, bénító hatása van (1. körben -2 gyorsaság és ügyesség; 2. körben -1 gyorsaság és ügyesség). A 2. körben való lassító és bénító hatás ideje kitolható: minden sötétség pont felhasználásával további két körig az áldozaton marad. Fény pontok felhasználásával a célpontok száma növelhető: minden fény pont után további egy célpontot eltalál a varázslat.

12090. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-02 15:50:32
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Vakmerő

//Kutatómunka//

*Miután visszatér a nagy testmozgásból, egész más színben látja a gazdagnegyedet, már-már olyan hősiesnek érzi magát, mint az ajtóknál strázsáló őrök teszik – azzal az egy kivétellel, hogy nekik hatalmas pallosuk van, amit ő felemelni se lenne képes.*
~ Miért áltatom magam? ~ *Kérdezi hirtelen.* ~ A vak is látja, hogy nem leszek soha jó harcos vagy kalandor, nemhogy én, aki okos vagyok. ~ *De olyan jó érzés elhitetni magával, hogy valami más, mint aminek előzőleg látta. Szinte már úgy érzi magát, mikor szerelmes volt Rodarioba, a kalap eredeti tulajdonosába. Csak felhőtlen szórakozás, pancsolás és kaland az élet. Most viszont legalább nem kell a szüleik elől bujkálnia, végre felnőtt és azt tesz, amit akar. Megpróbálja összeszedni újra a gondolatait, és a listáját nézegeti, így vág neki a piactérnek.*

12089. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-01 19:56:45
 ÚJ
>Ildhaw a Jós [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//A nagy egyenlőség napja//
//A kúria nyomában - tanácstagok részére//
//Nyílt//

- Most! Most kezdjétek! *Üvölti túl a tömeget Ildhaw, mikor végre elérnek a gazdagnegyedbe. A sor vége ki tudja hol kígyózik már, talán az erdőszéli tisztáson is ragadtak néhányan, de a jóst nem érdekli. Elérnek oda, ahol végre el tudja mondani, amit szeretne, a Tanács Háza három szintes épülete felettük magasodik, s a tömeg előbb halkan, majd egyre hangosabban kezdi skandálni a korábban megbeszélteket:*
- Ild-haw a jós, Ild-haw a jós, Ild-haw a jós! *Zeng az épület előtti tér a tömeg zúgásától, Ildhaw legendásra duzzadt karizmája folytán minden bizonnyal kellő hatást tud elérni, hisz a lányok alélnak, a férfiak pedig szolgálni kívánják. A tömeg kellően vegyes, így a zengő férfihangokhoz a női hangok is vegyülnek. Van, kinek hangja nem elég erős, azok sikoltani, vagy ordítani próbálnak, de a lényeg, hogy mindenki rá figyeljen. Ildhaw nem akar elrettenteni, vagy megijeszteni senkit. Még. Ahhoz szüksége van a kúriára. Csak a figyelmet akarja felhívni saját magára. Csak azt akarja, hogy eddigi hányattatott élete végre megforduljon esdeklő térde végleg kiegyenesedhessen, s a sötét nagyúrnak tett szolgálatai végre meghallgatásra találjanak. Ha a tömeg skandálása nem lenne elég, Ildhaw int ár markos legénynek, hogy emeljék a magasba, s a Tanács kapuja előtt eressze ki hangját.*
- Mélyen tisztelt Tanács! *Mert modorát sem hagyja otthon, sőt mi több tökéletesnek érzi.* Hallgassátok meg kérésem! Életem jottányit sem ért, míg meg nem hallgatták könyörgésem. Most itt állok előttetek, s egy helyért esedezem, hol híveim, s jómagam berendezkedhetünk! A Szegénynegyedben kívánok egy helyszínt, egy sötét kúriát mi már senkinek sem kell, mit már elhanyagoltak, mi egy elhagyatott, mindenki által elkerült, eldugott helyszínen van. Mit senki sem lát, csak én, s kinek megengedem. Hol küldetésem beteljesedhet, hol imáimat gyakorolhatom megértő színetek előtt. *Ildhaw abban bízik, hogy talán imái folytán kapott tehetségét ekképp kamatoztathatja, hisz menyerő külseje, s modora már számtalan követőre talált. Hogy a tanács figyelmét magára vonja, egy rég elfelejtett mozdulatot kíván továbbá felidézni, s ha a magasba emelt kezének csettintése sikerül, remélhetőleg a városi tanács tagjai felfigyelnek jelenlétére és meg tudja győzni őket arról, hogy megkaphassa kúriáját a Szegénynegyedben. A csettintés beszéde előtt elhangzik, de nem jár sikerrel, így megpróbálja hangját úgy kiereszteni, hogy azt még a harmadik emelten is meghallják.*

12088. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-01 18:02:50
 ÚJ
>Meira Sylvaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Vakmerő

//Namos ház//

*Meira buzgón, lelkesen meséli Nolienak, hogy mi történt vele az elmúlt napokban. A tündér még hálás is lehet, amiért Meira ennyit foglalkozik vele, de azért annyira ő sem buta, hogy ne tűnjön fel neki, Nolie nem is figyel rá igazán. Nem szól semmit, csak elmeséli a történetet a született mágusokról, aminek a végére már a kanapén fetrengve helyezkedett el. Fogalma sincs miért, így most kényelmes neki. Ekkor azonban ő is megérzi azt a bizonyos szellőt, amit szintén annak tud be, hogy ő bizony igazi mágus.*
- Most komolyan mondjam el újra? Igen, Nolie. Pontosan ezt mondtam, de miért is ne kérdeznél vissza? Eddig sem figyeltél rám, és most sem figyelsz, valld csak be!
*Duzzog karba tett kezekkel, majd felsóhajt, és elölről kezdi mondandóját, amit bizonyára egyszer is épp sok volt meghallgatni.*
- Elmondom még egyszer, de most legyél szíves figyelni! Tehát, az a lényeg, hogy amikor használsz egy varázslatot, bármilyet, mondjuk egy vízformáló mágiát, vagy egy kis szellőt idézel, vagy bármi más... *Igen, a példákkal tarkított véget nem érő körmondat nagyon fontos.* Ömm... *Veszíti el a fonalat egy pillanatra saját szavai közt.* Szóval, amikor varázsolsz, ha igazi mágus vagy, akkor az akaraterőddel befolyásolni tudod a varázslatod erejét, idejét, és a többi dolgot is. Így már érted? Bár, minek is magyarázom neked, legközelebb mikor szükséged lenne rá, úgyis megint füled-farkad behúzva fogsz elfutni. Én azért bátrabbnak gondoltalak téged. Meg illedelmesebbnek.
*Még mindig morcos amiatt, hogy Nolie igazából nem is figyel rá, pedig az lenne a legkevesebb azok után, ami történt. Ő ott volt a csatatéren, harcolt a csúnya, zöld orkokkal, mégsem becsülik meg. Szörnyű.*
- Ráérünk? *Pislog nagyokat.* Mégis mire? Mindenki el van veszve, jönnek az élőholtak, te meg azt mondod ráérünk. Nem érünk rá! *Szólal fel szinte utasítóan.* Tanulnunk kell, és megtalálnunk a többieket, vagy téged ennyire nem érdekel a rendünk sorsa? Te nem varázsló vagy, Nolie. Inkább te vagy az, akit elvarázsoltak.
*Csóválja a fejét. Maga sem tudja miért idegeskedik annyit, de valamiért most nagyon zavarja a lány viselkedése.
~Még a haja is kócos.~ Állapítja meg ezt is függetlenül a mondat igazságtartalmától.*
- Abogr Mester egy pénzéhes öregember. Több száz aranyat kér a tekercsekért, több százat! Neked vagy nekem ezért legalább két hatot kell dolgoznunk, ő pedig pár másodperc alatt elszedi tőlünk egy buta tekercsért cserébe. Igazad van, nem is érdemli meg, hogy fizessünk neki.
*Az előbb még szegény Noliet piszkálta, most a híres Abogr Úr ellen is kifogásai támadnak. Olyan, mintha Meirának hirtelen mindennel és mindenkivel baja lenne. Ezt igazolja az is, hogy felpattan a kanapéról, de ahogy elindulna előre, ügyetlenül megbotlik az amúgy tükörsima parketten.*
- Idióta magassarkú! *Hibáztatja a cipőjét, de az eszébe sem jut, hogy talán nem kellett volna felvennie, ha az egyenes úton is orra bukik benne. Meira duzzogva megy fel a lépcsőkön és hagyja ott Noliet. Elege van a világból, mára biztosan.*


12087. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-01 17:25:56
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Vakmerő

//Kutatómunka//

~ Mindig arról álmodtam, hogy lesz majd egyszer egy ilyen házam. ~ *Állapítja meg Dorawyna, mikor belép a gazdagnegyed kapuján. Rendszeres látogatója ennek a környéknek, már csak sétálgatni is szeret, azzal is kiválóan el tudja ütni az időt, hogy a hatalmas, fémből vagy fából készített, cirádás kapukat bámulja, vagy a kirakott címereket elemezgeti. Magának soha nem ismerné el, de néha arról is álmodozik – és melyik lány nem? –, hogy milyen lenne hercegnőként vagy úrikisasszonyként élni egy ilyen remek helyen. Dorawyna soha nem volt az a túlságosan lányos típus, néha a falra tudott volna mászni az ostobaságoktól, a fiúktól, a frizuráktól, és mindentől, amit szülőfalujában a vele egykorú lányok összehordtak. Még mindig a fülében cseng az a bugyuta vihogásuk. Ugyanakkor már nem kislány többé, hanem nő, és a lelke mélyén ő sem bánja, ha egy férfi előzékeny vele, ha kinyitják neki az ajtót, ha valaki meghívja egy italra vagy megnézi magának. Szerette szépen hordani a frizuráját, és csinos ruhákban megjelenni, főleg, mivel a tudományos közeg, amelyben mozgott, általában férfiakból tevődött össze. A többség számára kibírhatatlan személyisége úgyis pár óra múlva elijeszti azt az ürgét, aki próbálkozni akar, érdemes kiélvezni a dolgot, amíg tart.
És ha már arról van szó, hogy kiélvezni, amíg tart… Újra előveszi a kis listáját, és leül egy útszéli padon, közvetlenül egy magas lámpa mellett. Itt már nem zavarja semmi, csönd van és nyugalom, egynéhány őr van tőle néhány lépésnyire, akik talán nem hagyják, hogy valami mocskos koldus összefogdossa, vagy elvegye sapkáját.*
~ Tényleg, a sapka! ~
*Még nem is mérte fel a bajt, pedig az a zsíros ujjú, piszkos képű kölök jól összefogdosta Dorawyna ruházatának ékességét. Kifűzi a tűt hajából, amivel rögzítette, majd lekapja a puha kalapot, és megforgatja ujjai között a másnak talán furcsának ható tárgyat. Minden napját a kalappal kezdi és fejezi be, és nagyon sajnálná, ha bármi kár esne benne. Még egy fiatalkori szerelmétől lop… kapta, és azokra a szép időkre emlékezteti, amikor még megelégedett a buta elfek társaságával is. Ahogy teltek, múltak a tanulással töltött évek, sajnos ez a műveletlen naivitás elmúlt belőle, és kénytelen volt szembesülni a dolgok valódi voltával. Meg elvenni a kalapot. Ahogy elforgatja, felhördül: a szélén van egy mocsokfolt.*
~ Ahogy sejtettem! ~ *Méltatlankodik, és sötét színű ingujjával vakargatni kezdi a koszt, azon úgyse látszik. Mikor már nagyjából elégedett az eredménnyel, és nem érzi úgy, hogy úgy néz ki, mintha ő is a szegénynegyedben lakna, feltápászkodik, elvégre ez a hely nem sétálóút, ő pedig nem gazdag. Amúgy is fel kéne készülnie a kalandra, bármi legyen is az. Ahogy elindul, megpillantja a Tanács Házának kimagasló, minden másik házat maga alá utasító épületét, és elneveti magát egy vicces emléken, ami csak most ugrik be neki.
Amikor egy éve még a történelmet kellett kutatnia, az egyik mester kitalálta, őt nevezi ki arra a megtisztelő feladatra, hogy felkeresse a levéltárat, de nem vette észre, hogy az öreg róka elírta a nevét az ajánlólevelén, ő maga pedig nem pillantott oda. Majdnem lekapták a tíz körméről az őrök, mire kiderült, hogy ő az a bizonyos Pulewime, és további órák munkájával érte el, hogy elhiggyék: nem betörni készül. Igaz, szerencséje volt, mert az egyik arra járó tudós kimentette a bajból, és közölte, hogy a mester – jó barátja – olyan süket, mint a rosseb, ezért írhatta el olyan könnyen a nevet. Dorawyna azóta is azon gondolkodik, milyen zseniális lehet az az ember, aki még eltitkolni is képes, hogy valójában nem hall semmit.*
~ Mindig is ilyen akartam lenni, hogyha megöregszem, de most úgy döntöttem, hogy félelmetes kalandor leszek! ~ *Jegyzi meg, és bár hirtelen a piac felé venné az irányt, meggondolja magát.* ~ Talán a félelmetes kalandor jobban tenné, ha vágna néhányat a kardjával, és gyakorolna pár mozdulatot a közeli barakkban, miután semmi gyakorlata nincs a fegyverekkel. ~ *Azzal nem túl biztosan a dolgában, de elindul a barakk felé, hogy felkészítse magát hihetetlen kalandjára – melyet jelenleg még ő maga sem tud elhinni. Mindent el tud képzelni, csak azt nem, hogy egy lovon lovagolva átkeljen árkon és bokron, meg hogy csatázzon. Meg hogy meghaljon, de ugye ezt nem is kell elképzelnie már, az megmarad azoknak, akik elkaparják.*
~ A kérdés már csak az, hogy hova menjek. ~ *Töpreng.* ~ Lehet, hogy majd megkérdezem a fogadóst, tud-e valami jóembereket, akik talán nem ölnek meg. Vagy nőket. Az lenne a legjobb, egy banda női utazó. Bár lehet, hogy azok is megölnek. ~ *Felsóhajt.* ~ Nehéz az élet, főleg, ha túl sok kalandregényt olvas az ember. El se tudja képzelni a dolgokat máshogy. ~ *Letér a mellékútra, és búcsút int az izzadásmentes, szappanos hercegnőéletnek. Rá munka vár!*

12086. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-01 16:21:37
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Az Aquista kúria//

*Habár a betörést nem azért hozta föl, hogy Kaiyko kétségbe essen, sejti, hogy valami hasonló hatást sikerült elérnie.*
- Ami azt illeti, elég gyakran. Atyám üzlettársai, rokonok, barátok... Sokan megfordulnak nálunk.
*Tudja, hogy ez nem feltétlenül jó dolog, de ez ellen nem tud tenni semmit. A családfő jóllehet, több kígyót is melenget keblén kiket a barátainak hisz.*
- Gyere, megmutatom a szobám.
*Azzal elindul vissza, a lépcsőforduló felé. Tekintete közben a falakra akasztott festményeket pásztázza, s úgy hiszi, illik róluk szólnia pár szót.*
- Ezek itt őseim portréi. Rengeteg képpel büszkélkedhetünk, amint látod. A folyosókon, az ebédlőkben, a társalgóban vannak elhelyezve. Sosem hangoztatom, de némelyek eléggé... Ijesztők vagy nyugtalanítók, nem is tudom. Furcsán néznek rám. Bár lehet csak beképzelem.
*Szívesebben látna a falakon tájképeket, de ebbe sincs beleszólása persze. A lépcsőhöz érvén felemeli szoknyáját és lassan fellépegetvén rajtuk, felérnek az első emeltre. Közben szembetalálkozik az egyik őrrel, aki savanyú, unott arccal járőrözik épp az épületben. Biccent egyet feléjük két halk "kisasszony, hölgyem" szavacskák kíséretében, s Effy úgyszintén köszön neki.
~Felőle akár a házat is ellophatnák.~
Végül is nem neheztel rá, unalmas lehet egész naphosszat fel-alá járkálni. Az első emeleten húzódó folyosót szinte ugyanolyan függönyök, szőnyeg és hasonló portrék ékesítik. Az egyetlen különbség az, hogy ablakok sokasága helyett ajtók díszelegnek itt.*
- Ez az, rögtön az első, amazok ott sorban meg a fivéreim szobái.
*Odasétál a kétszárnyú, íves mintákkal díszített ajtóhoz és kinyitja azt maguk előtt. Odabent Kaiyko megfigyelheti, hogy egy ízlésesen berendezett szobában jár épp. Két ablaka boltíves, széles párkányokkal, sötétvörös függönyökkel. Ezen két ablak között egy ajtó helyezkedik el, ami az erkélyre vezet. Található itt pipereasztal, egy szépen faragott komód és egy nagy ruhásszekrény is. A szoba egyik végében egy nagy baldachinos ágy pihen, jól megpakolva díszpárnákkal és két réteg takaróval, az ágy végében pedig egy kisebb, ugyancsak sötétvörös dívány áll. Vele szemben, a szoba másik végében álldogál egy válaszfalként szolgáló ébenfa paraván, amire szépen kidolgozott madár- és növénymintázatok vannak színesen felfestve, sok részlettel kidolgozva. A faparaván mögött egy szintén fából kifaragott kád tátong üresen, tőle nem messze egy kis asztalkával, melyen egy nagy tál hideg víz és némi törölköző van elhelyezve. Dekoráció gyanánt megemlítendő még az az egy-két festmény és virágmintás szőnyeg, amelyek eme hálószobát díszítik.*
- Szóval igen, itt élek. Az egész kúriában ez az egyetlen hely, ahol a legkisebb eshetőséggel zavarnak. Nézz körül nyugodtan, aztán indulhatunk tovább.



12085. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-04-01 11:06:33
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//Namos ház//

*Nem figyel a másikra, bíbor tekintetével szinte átnéz rajta, mikor hirtelen egy hűvös fuvallatot érez puha bőrén. Értetlenül pillant körbe. Nyitva hagyta volna az ajtót? Nem, úgy tűnik, minden ablak is zárva van. Érdekes, de nem tulajdonít neki ennél nagyobb jelentőséget.
Az azért erős szó, hogy utálja. Nolie nem utál senkit, épp így nem is szeret igazán, csak vannak emberek, akiknek hajlandó elviselni a társaságát, és vannak, akiknek nem. Meira sajnos az utóbbi, amúgy elég népes csoportot erősíti. Jár a szája, de minek? Hangok jönnek ki rajta, arra is megesküdne a tündérke, hogy azokból értelmes mondatok állnak össze, de nincs olyan állapotban, hogy mindet felfogja. Vagy csak lusta megerőltetni magát a lány kedvéért, értelmes tekintettel pislog rá. ~Mennyibe kerülhet most egy kiló burgonya? Vagy lehet répát kéne inkább vennem? És spárgát, vagy káposztát... áh, azt úgysem szereti senki.~ Próbálja fejben összerakni a következő pár napra a menüt, amit most már kétszer annyi főre kell terveznie, mint eddig. Majd megkérdezi Meirát, mit szeret. Ha el nem felejti. Mégis mit érdekli őt, mit szeret, szíve szerint nem is főzne rá, hadd készítse el magának azt, amit akar. Főzni csak tud, mégis csak nőből vagy valami olyasmiből van.
A felszólításra hirtelen kapja fel a fejét. Kissé meg is ijed, ahogy az éles hang végigsüvít a szobán. Még jó, hogy ilyen drámaian kezdte, Nolie teljesen elveszett volna a saját gondolataiban, pedig ez a téma még érdekli is.*
-Onnan tudhatom meg, hogy mágus vagyok, hogy képes vagyok irányítani a varázslataim mértékét? Ezt eddig nem is próbáltam.
*A szerzetesek sem mondtak neki hasonlót, pedig ezek szerint nem Sa'Terethtől való a gondolat. Bár ha a kis lila szemű meséli, akkor még így is elég hiteltelen. A maga részéről semmit nem osztott volna meg a másikkal, amit az elmúlt napokban tanult. Örül, hogy minél többet tud, annál kivételesebb, semmi kedve megosztani másokkal is ezt a tudást, addig nem, míg nincs rá kötelezve Bato, vagy egy másik mester által. Így különleges lehet, és Nori is büszke lesz rá, hogy olyat tud, amit csak kevesen. Ekkor megint eszébe jut a levél, ami reggel óta az asztalkán pihen. Kíváncsi, mi állhat benne, de még várnia kell. Ez is Meira hibája.*
-Persze, persze, ráérünk. Úgyis szerettem volna még kimenni a tisztásra a napokban, együtt is kimehetnénk, ott nem zavar minket senki.
*Ez úgy hangzott, mintha bántani szeretné szegényt... Leül a társalgó egyik kis fotelébe, és vérszín íriszeit a fetrengő lányon tartja. Nem érti, hogy élhetett túl egy olyan kis kalandot, amit a többiek nem. Valami biztosan történt, ha még nem tértek vissza, de ez... ez itt van, és fogyasztja a levegőjét.*
-Még nem tudom. *Ökölbe szorulnak apró kezei. Arcán változatlanul ott ül a halvány mosoly, több nem telik tőle, de önkéntelenül is felhúzza magát a szóhasználaton. Igen, tudja, hogy szükség volt rá, mégis ő az, aki itt van, és hosszú napokig rendben tartotta a hatalmas házat egyedül.* A templomban már minden tekercset elolvastam, de lehet visszamennék. Van néhány bűbáj, amit elvileg Teysus hagyott a szerzetesekre, azok hasznosnak tűntek. És ők legalább nem kérnek érte olyan sokat, mint Abogr mester. Hozzá sem megyek szerintem többet, túl nyers, nem szívesen adom neki a pénzem.

12084. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-31 21:23:31
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Graelmhor//

*Annyit füllentett már a beszélgetés közben, nem csoda, ha néha maga is belezavarodik, mikor mit mondott. Egyetlen egy előnye van ennek a halandzsának, hogy semmi biztosat nem tudhat róla a férfi. Talán még a nevét sem, aki ilyen kelekótya, csoda, hogy egyedül hazatalál.*
-Hé, nagyon is ijesztő szellőcském van!
*Nevet fel halványan. Nem, komolyan, az a kis cincogás nevetés volt, még ha hamar tovább is vitte a reggeli, fagyos szél. Most, hogy úgy érzi, lazult a nyaka körül a hurok, már nincsen sarokba szorítva, nem is akar annyira menekülni. Attól még messze vannak, hogy élvezze Grael társaságát, túl rámenős és pofátlan, de nem akar sikítva elfutni előle. Jó jel. Nem reszket, mint a nyárfalevél, a nyelve is megered, és majdnem kicsúszik valami a száját, amit nem szívesen osztana meg valakivel, aki az előző percekben még az életére tört. Nem hogy nincsenek barátnői, akikkel cseveghet, de a nő jelzőt sem venné magára. Hiszen mi ő? Egy ártatlan kislány, akibe csak szerencsétlenség és esetlenség szorult. Az elmondottakra bólint, majd végre szabaddá válik az út, és elindulhat vissza, a kúriához. A kapuba érve zavartan pislog fel a másikra. Látja rajta, hogy még mindig nem áll szándékában tágítani, ezért ő próbálja finoman elzavarni, inkább kevesebb, mintsem több sikerrel.*
-Kedvesebb? *Hebegi meglepetten. Ilyet sem mondtak még neki. Ennyire udvariatlanra sikerült volna?* Én... én hálás vagyok, hogy elkísértél, de... nem hiszem... *Hófehér arcán vöröslő rózsák nyílnak zavarában, kis ujjacskáit tördeli. Fél annyira a férfitől, hogy ne akarja beengedni a házba, de nem akar hálátlannak tűnni. Egy ilyen szövegre amúgy sem nagyon tud mit reagálni. Nem meglepő, hogy pár pillanat hallgatás után meg is törik, engedelmesen bólint, és kitárja a bejáratot előtte.*
-Kerülj beljebb, készítek reggelit!
*Becsukja az ajtót, de nem fordítja rá a kulcsot. Elővigyázatosság. Befelé jöhet, aki akar, neki már mindegy, viszont a kivezető útra még szüksége lehet.*
-Itt van a konyha a folyosó végén. *Vezeti át a halon, majd az étkezőn.* Nincs itthon sok minden, nem terveztem ma nagyon főzni. *Eltűnik a kamrában.* Krumplilángos megfelel? *Dugja ki a fejét.* Remélem, mert így hirtelen mást nem tudok elkészíteni. Vagy ehetünk szendvicset, ha gondolod.
*Mert azt nem fogja hagyni, hogy vendége egyedül egyen, még akkor sem, ha nem önszántából hívta be.*

A hozzászólás írója (Nolie Piwerd) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.31 21:26:48

12083. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-31 15:30:08
 ÚJ
>Meira Sylvaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Vakmerő

//Namos ház//

*Lehet, hogy Nolie utálja őt, és végtelenül csalódott, amiért a többiek helyett csak ő, akit a háta közepére sem kíván, tért vissza, de ebből Meira a naiv kis agyacskájával semmit sem tapasztalva, lelkesen mesél kalandjairól a tündérnek.
Szinte belevetődik a kanapéba, mikor a társalgóba ér, úgy foglal helyet az ülőalkalmatosságon, közben pedig persze tovább mesél a lánynak, hisz kérdezett. Bár, ha nem kérdezett volna, Meira valószínűleg akkor sem fogyott volna ki a témákból, de így azért mégis csak jobb.*
- Ó, hát ez nagyon egyszerű!
*Jelenti ki teljes természetességgel, mintha egyáltalán nem az történt volna nem is olyan régen, hogy még neki sem volt halvány lila gőze sem a dologról. Worenth Mester nélkül még ő is a teljes tudatlanságban élne a témát illetően.*
- Na figyelj! *Húzza ki magát, megköszörüli a torkát, mintha fontos szónoklatba kezdene, és folytatja.*
- Arról van szó, hogy vannak a mágusok, és vannak azok, akik csak mágiahasználók. A mágus az, aki mágusként is született, a mágiahasználó pedig nem mágus, csak megtanult néhány varázslatot használni. Onnan tudhatod meg, hogy született mágus vagy, hogy van egy különleges, veled született képességed, amivel irányítani tudod a varázslatokat. Elérheted, hogy kevésbé legyen erőteljes, megszüntetheted, amikor akarod, vagy egy adott helyre koncentrálhatod a hatását. Ha mágus vagy, ösztönből rendelkezel ezzel a képességgel, ha nem vagy az, akkor sajnos nem fog menni.
*Adja elő szokásához híven kissé kesze-kuszán azt, amit megjegyzett Worenth Mester tanításából. Ő érti, és ez a lényeg, Nolie meg majd valahogy talán kiveszi a lényeget Meira szóáradatából.*
- Csodás, bizony, de még mennyire! *Csillognak lila szemei a boldogságtól.* Majd neked is megmutathatom, ha szeretnéd, de nem most, mert naaagyon elfáradtam!
*Nyúlik is el a kanapén nem törődve azzal, hogy hosszú szoknyás, fűzős ruhája nem épp fetrengésre lett kitalálva.*
- Fejjel lefelé viccesen nézel ki! *Kuncog, mert ebben a pózban Noliet nézve ő most számára a plafonon áll fejjel lefelé.*
- Igazából, amit nagyon jól megtanultam még édesanyámtól, az az írás. Írástudatlan emberekhez járok, és leírom, amit papírra szeretnének vetni. Egyáltalán nem fárasztó, és egész jól hajlandóak fizetni érte az emberek. Persze ezzel nem fogok tudni annyit keresni, hogy egy-kettőre meg tudjam venni azokat a méregdrága tekercseket Abogr Mestertől, de majd csak lesz valahogy. És te? Hogyan tovább? *Kérdez vissza, nehogy Nolie véletlenül szabadulhasson a beszélgetésből.* Most, hogy elmenekültél, mikor szükség volt rád, és végre megkerültél, mik a terveid?
*Nem bántani akarja Noliet, távol áll tőle az ilyesmi, de ez a mondat valamiért így csúszik ki a száján.*

12082. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-31 15:01:28
 ÚJ
>Graelmhor Moreeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Nolie//

*Elmosolyodik, sőt szinte elneveti magát azon a felettébb szórakoztató jeleneten, ahogy Nolie a mágiatudását ecsetelgeti. Először kis bénaságnak, majd erős mágusnak tünteti fel magát, amely kettősség még Grael komor arcára is vigyort csal.*
- Nos, ha más nem, az ellenfeleid elröhögik magukat a szellőcskéd láttán, neked pedig van időd elmenekülni, amíg összeszedik magukat.
*Gonoszkodik szegénykével. Az azért látszik a férfin, hogy akármit is mond neki a hófehérke, ő bizony egy cseppet sem tart a morcos tündérke varázslataitól. Inkább látszana szegényke egy dühös pocoknak, mint valódi fenyegetésnek, de elképzelni jó muri.*
- Te tudod, legalább megmarad a pénzem. Csak nehogy azt meséld majd a barátaidnak, hogy milyen undok voltam, hogy még ebédre sem hívtalak meg. Minden nő ilyen, tudom jól, hogy ez fog történni.
*Most, hogy már nincs szolgálatban, sokkal felszabadultabb lehet, és azt mondhat, amit akar. Ez a viselkedésén is egyre jobban meglátszik. Sokkal több megjegyzést tesz és sokkal többet idegesíti Noliet, már csak azért is, mert kíváncsi rá, hogy mikor tudja tényleg előhívni belőle azt a bizonyos morcos pockot.
Tényleg csak egy rövid sétát tesznek, hamar meg is állnak az egyik kapuban, amit Grael tüzetesen végignéz. Nem a legnagyobb ház, de nem is kicsi, méltó a kúria névhez.*
- Sok dolgod lenne, elhiszem, de illene kicsit kedvesebbnek lenned, ha már megóvtam az életed ezen a hosszú úton. Még a házakat sem kellett gyanúsan bámulnod. Nos, te lehet nem vagy éhes, de én annál inkább. Most szépen hívj meg magadhoz, és készíts nekem valami reggelit hálád jeléül.
*Vigyorodik el ismét. Nolie nem mondhat nemet. Ha ellenkezik, abból is csak Grael jön ki jól, a tündér csak megszégyenítheti magát, hogy mennyire udvariatlan a jóakaróival is. Ha pedig így van, akkor nem is lenne csoda, hogy a szülei kidobták.
Bármi is lesz a válasz, azon Grael ismét jól fog szórakozni. Már tűkön ülve várja, mi lesz az.*

12081. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-03-31 10:46:45
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 339
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Az Aquista kúria//

*Amikor kiérnek az épület tágasabb részeibe, már könnyebben összeszedi magát.
Most, hogy alkalma van jobban körülnézni, felfedezi a tekintete azt a sok drága holmit. A képeket, a dísztárgyakat, a függönyöket, a dúsan faragott bútorokat. Ha nem muszáj, inkább a szőnyegre se lép rá. Persze, ha mégis át kell menni rajta, akkor követi a kisasszonyt, de olyan óvatosan lépked, mintha tojáshéjon járna. Ezt mondjuk leginkább csak ő tudja, hiszen alapvető természetéhez hozzátartozik az óvatosság. Sokat járt az erdőben vadcsapást követve. Megszokta, hogy puhán lépjen.
A betörés említésére feljebb kúszik a szemöldöke. Ezek szerint az úrnak nagyon is jó indoka volt, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a biztonságra. Talán csak üzleti ügyekről van szó. Pénzről. Információkról. Talán csak a biztonság kedvéért fogadta fel őt is, nem azért, mert ártó szándék fekete felhőjét érzi a család fölé borulni. Őszintén reméli, hogy így van. Ahogy azt is, hogy ha ilyen fenyegetés munkálna a háttérben, az úr nem hallgatná el előle.*
- Gyakran... *kezd bele kissé bizonytalanul a kérdésbe* - fogadtok vendéget a házban, kisasszony?
*Ez a kérdés óhatatlanul ott motoszkál benne, hiszen több olyan helyiség is van, ami szinte kizárólag a vendégek részére van fenntartva. Elég idegen neki ez az egész. Hatalmas a ház, és valahogy szörnyen kihalt is. A csend meg az üresség mogorván trónol a drága berendezésen, a nagy, élettelen szobák pompáján. A szolgálók is úgy járnak benne, mintha csupán kísértei lennének. Igyekeznek láthatatlanok maradni, mintha az odakészített holmik, a megigazított bútorok mind csak valamiféle tevékeny, testtelen rend műve lenne, mely a falak közt munkál.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12324-12343