//Owairat-rezidencia//
//Egy kis felfedezőút-Konyha//
*Miután teljesen elunta magát, és ráébredt, hogy körülötte mindenki szobrot játszik, vagy legalábbis nagyon tanulnak egy néma színdarabot, elkezd gondolkodni azon, hogyan kerülhetne ki ebből a szobából. Megpróbálta memorizálni az útvonalat befelé jövet, ami többé-kevésbé sikerült is neki, de egyelőre még nem szándékozik elmenni... Inkább keres valami társaságot, aztán majd valahogy kibeszéli a helyzetet. Azonban egyelőre innen kell elszabadulnia, amire támadt is egy az ő szemszögéből jó ötlete. A szolgáló mögé tekint csodálkozó tekintettel, majd hamar meghajol, és udvarias hangnemre vált.*
-Jó napot kisasszony, örülök, hogy megismerhetem, Cols Faaron vagyok...
*Ha bedől a másik a trükknek, ha nem, kihasználja a pillanatnyi zavartságot, és a szalon ajtajához sétál, pont ahhoz, amelyiken bejött, majd óvatosan ki is oson rajta, természetesen nesztelenül. Ha mindez összejön, jólesően felsóhajt, és megindul az ellenkező irányba a termen át.*
~Hamar el kell bújnom, ha nem akarom, hogy idő előtt megtaláljanak...~
*Természetesen semmi gonosz szándéka nincs, ő csupán szórakozni akar, persze abba bele se gondol, hogy könnyen rablónak hihetik. De ez részletkérdés, jelenleg fő célja átjutni a nagy termen a másik ajtóig. Sietve sétál át, és nagyon örül neki, hogy ezúttal nem a kopogós bakancsát húzta. Óvatosan kinyitja, és beles a helyiségbe, ami mint kiderül egy ebédlő. Ez a legtökéletesebb hely a lebukásra, de egy ebédlő mögött mindig van konyha, a konyhában pedig mindig van búvóhely, így arrafelé véve az irányt óvatosan becsukja maga mögött az ajtót, és beles az említett helyre is, nem is sejtve, hogy ezúttal nem egy üres helyiséget fog találni.*
A hozzászólás írója (Cols Faaron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.31 00:52:56