//Az Owairat-ház//
//Házfelújítás//
*Wott mester tökéletes intuícióval érez rá arra, hogy miként is kell becsukni a rejtett szobácska ajtaját. Valóban nem kell mást tennie, mint elfordítani a csonkot. Épp azzal a halk zajjal, amivel kinyílt, húzódik vissza a helyére a fémlap, s rajta a kis lyuk, mely a rejtett zárat foglalja magában, az is eltűnik, ahogy az őt fedő lap is a helyére csusszan. Sőt, ha a gnóm mester nem elég óvatos, a festmény is veszélyeztetheti, hiszen a zárás mechanizmusa magával vonja azt, hogy az is visszacsukódjon a helyére. De minderre Wott mester jó érzékkel érez rá.*
*Közben kint a hallban szép kis csapat gyűlik össze, és Nivere egy pillanatra meg is ijed. De azért nem kezd el rémülten szaladgálni, nem olyan fajta. Sőt, ahogy Harga beszélni kezd, a pillanatnyi riadalom tovaröppen, hogy a helyét a vidámság vegye át.*
-Nem fogom kérdezni.
*Széles mosollyal arcán válaszol, már ami a nevet illeti. Ám a következő pillanat egyszerre a meglepetésé, és a vidámságé. Először a váratlan témaváltás okán kezdene el éppen fuldoklani, majd a nevetés buggyan ki belőle. Ahogy mások visszafogják, ő annál inkább engedi szabadjára. Nem kineveti a másikat, hanem kedvesnek tartja, és mulattatja. Így aztán nevetve először csak a kezével tiltakozik, majd miután végre megszólalni is képes, akkor válaszol Hargának.*
-Nem, nem, erre nem lesz szükség Harga. Egy, *Számol az ujjain.* nincs nagy hasam. *Újra csak felnevet kicsit.* Kettő, nincs szeretőm, három, nincs udvarlóm sem.
*Megint csak felerősödik benne a nevetés, így kezével igyekszik elfojtani, ahogy tenyerét kicsit rászorítja a szájára. Máris megkedvelte az ork nőstényt.*
-Jól van Harga. Felfogadlak. Beszéljünk meg egy hónap próbaidőt. Ha az alatt nem megyünk egymás agyára, akkor maradhatsz tovább is. Idill megmutatja a szállást.
*Mutat ezúttal a lányra, ki kicsit odébb várakozik, az ebédlő ajtajában, mely mellett egy kisebb, magas lábú asztalon tálca pihen, rajta pár pohár frissítővel. Ha bárki inni kívánna, nyugodtan megteheti.
Idill pedig készségesen int Hargának, hogy menjen utána. A kert elejében álló kisebb épület ugyanis négy nagyobbacska szobát tartalmaz, egy kisebb fürdőhelyiséggel, és egy középponti belépővel. Ide fogja majd elkalauzolni Idill Hargát. A négy szoba közül jelenleg Idill és Teonor egyet foglalnak el, de ez is hamarosan felszabadul majd, ha már teljes lesz aránylag az új személyzeti létszám. Az viszont lehet, hogy Hargának más nőkkel, lányokkal is meg kell majd osztani a szobát, hiszen mindegyikben több ágy is van. Az az épület eddig részben más célt szolgált, bár eddig is a ház szolgálói laktak benne, csak hát éppen két család. Most kicsit másként kell majd kialakítani a helyet, és Nivere tervbe vette azt, hogy a nagyobb szobákat inkább több kisebbre változtatja. Majd erről is kell beszélnie Wott mesterrel.
Arnakh egyelőre még nem válaszol, amit Nivere nem is bán, hiszen addig az újabb érkezők felé tud fordulni.*
-Nivere del Owairat vagyok. Milyen céllal érkeztek?
*Fordul most feléjük, tekintetével végig mérve őket, hogy végül Amilla arcán pihenjen meg, ezzel szinte megadva a fiatal lánynak a szólás lehetőségét.*
*Közben kint az utcán is történnek az események, s bár csengő hangja ezúttal nem szólal meg, de Teonor, aki éppen kifelé tart a házból, hogy az istállóban a lovakat ellássa, megpillantja az óriást, aki épp bedörömböl a méretes kapun. Így arra felé irányítja lépteit. Szerencsére még épp azt is hallotta, ahogy az óriás válaszolt a mesternek, így azonnal sikerül levennie, hogy ím megjött az inas. Magában pedig elkönyveli: Furcsa egy páros.
Szélesre tárja a kaput, hogy a másik beférjen, és felfelé fordított fejjel szólítja meg.*
-'Napot! Aztán húzd ám le a fejed, nehogy beverd az ajtófélfába.
*Reméli ez a figyelmeztetés elég az óriásnak ahhoz, hogy vigyázni tudjon a méretei miatt. Ha Rofus belép a kapun, akkor csukja mögötte, s mutatja az utat a bejárat felé.*