Arthenior - Sayqueves Rezidencia
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 90 (2397. - 2416. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
617-636 , 637-656 , 657-676 , 677-696 , 697-716 , 717-736 , 737-756 , 757-776 , 777-796 , 797-816 , 817-836 , 837-856 , 857-876 , 877-896 , 897-916 , 917-936 , 937-956 , 957-976 , 977-996 , 997-1016 , 1017-1036 , 1037-1056 , 1057-1076 , 1077-1096 , 1097-1116 , 1117-1136 , 1137-1156 , 1157-1176 , 1177-1196 , 1197-1216 , 1217-1236 , 1237-1256 , 1257-1276 , 1277-1296 , 1297-1316 , 1317-1336 , 1337-1356 , 1357-1376 , 1377-1396 , 1397-1416 , 1417-1436 , 1437-1456 , 1457-1476 , 1477-1496 , 1497-1516 , 1517-1536 , 1537-1556 , 1557-1576 , 1577-1596 , 1597-1616 , 1617-1636 , 1637-1656 , 1657-1676 , 1677-1696 , 1697-1716 , 1717-1736 , 1737-1756 , 1757-1776 , 1777-1796 , 1797-1816 , 1817-1836 , 1837-1856 , 1857-1876 , 1877-1896 , 1897-1916 , 1917-1936 , 1937-1956 , 1957-1976 , 1977-1996 , 1997-2016 , 2017-2036 , 2037-2056 , 2057-2076 , 2077-2096 , 2097-2116 , 2117-2136 , 2137-2156 , 2157-2176 , 2177-2196 , 2197-2216 , 2217-2236 , 2237-2256 , 2257-2276 , 2277-2296 , 2297-2316 , 2317-2336 , 2337-2356 , 2357-2376 , 2377-2396 , 2397-2416 , 2417-2436 , 2437-2456 , 2447-2466
2416. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-29 21:54:45
Üzenet elküldve: 2026-08-29 21:54:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A megelőzés fontosabb//
//Zárás//
*Gyorsan ráébred, hogy a magyarázat messzire elviszi és Nimeril pénztárcájába, ahol neki nincs helye.*
- Nos, azzal nincs gond, ha vennétek egy új mozsarat. Csak ahogy mondtad, már van rá bevált módszered. Lényegében csak ennyi.
*Ha Nimeril akar venni egy új mozsarat, akkor vesznek egy új mozsarat, ebbe nem fog beleszólni.*
- Nos, nem kevesen. Vannak, akik veszélyes erdőkben élik az életük, vagy csak jól megkérik a munkájuk árát. Sokan szeretik veszélyeztetni az életük, ha utána a pénzből nagy lakomákat rendezhetnek a Pegazusban.
*Nestar így képzeli el, tisztában van azzal, hogy ennek kevesebb köze van a valósághoz, mint gondolná, de inkább csak marad az elnézhetően rossz válasznál, minthogy megpróbálja megfejteni azt, ami mások fejében játszódik le. Ameddig Cilia a kevergetéssel foglalkozik, csendben figyeli, ha kérdése van, kisegíti benne, amíg nem végez a kevergetéssel. Elsődlegesen azért van itt, nehogy baja essen a gyereknek, nem pedig leszólni a munkája miatt vagy bármit helyette megcsinálni.*
//A megelőzés fontosabb//
//Zárás//
*Gyorsan ráébred, hogy a magyarázat messzire elviszi és Nimeril pénztárcájába, ahol neki nincs helye.*
- Nos, azzal nincs gond, ha vennétek egy új mozsarat. Csak ahogy mondtad, már van rá bevált módszered. Lényegében csak ennyi.
*Ha Nimeril akar venni egy új mozsarat, akkor vesznek egy új mozsarat, ebbe nem fog beleszólni.*
- Nos, nem kevesen. Vannak, akik veszélyes erdőkben élik az életük, vagy csak jól megkérik a munkájuk árát. Sokan szeretik veszélyeztetni az életük, ha utána a pénzből nagy lakomákat rendezhetnek a Pegazusban.
*Nestar így képzeli el, tisztában van azzal, hogy ennek kevesebb köze van a valósághoz, mint gondolná, de inkább csak marad az elnézhetően rossz válasznál, minthogy megpróbálja megfejteni azt, ami mások fejében játszódik le. Ameddig Cilia a kevergetéssel foglalkozik, csendben figyeli, ha kérdése van, kisegíti benne, amíg nem végez a kevergetéssel. Elsődlegesen azért van itt, nehogy baja essen a gyereknek, nem pedig leszólni a munkája miatt vagy bármit helyette megcsinálni.*
2415. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-29 21:36:02
Üzenet elküldve: 2026-08-29 21:36:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Csomagmegőrző//
*Oriver bólint, nincs ellenére, ha Cilia haja ma már nem kap több törődést.*
- Ha jól megszárítottad, az elég. *Teszi hozzá, majd miután meggyőződött arról, hogy elég étel került a kislány elé, folytatja a munkáját. Nem egy hálás és rövid feladat kitölteni az árvaház felvételi papírjait, de muszáj megcsinálni, hogy minden hivatalos legyen. Csendben írogat, míg Cilia meg nem szólal, ekkor újra felpillant rá.*
- Igen. Nem akarom halogatni, de egyedül hagyni sem téged, amíg eszel, úgyhogy ez tűnt a legjobb megoldásnak. *Válaszol a kérdésre, majd már újra a lapokat bámulja. Több oldal, ami rengeteg jogi szövegből áll, na meg olyan kérdésekből, melyre a fene se tudja a helyes választ, de valamit muszáj írni rá. Az is lehet, hogy a végére sem ér, mire Szikrácska befejezi a vacsoráját. Az egyik ilyen bonyolult kérdésnél felsóhajt és inkább leteszi a pennát. Még a költő türelme is véges néha, ha a mű, amit olvas nem nyeri el a tetszését.*
- Ha ettél, akkor menj majd szépen aludni! Látom ám, hogy olyan álmos vagy, majd leragadnak a szemeid. Mondd csak, Cilia! Ha holnap Mai hazaér, mit mondjak majd neki? Miért alszod át az egész délelőttöt? *A kérdés persze „költői”, hisz majd ő maga kitalálja a legdiplomatikusabb megoldást arra, hogy ne kezdjen el az igazgatónő, sőt, a leány anyja aggódni a történtek miatt. Itt persze eszébe jut egy bökkenő. Neki tudnia kellene az igazat ahhoz, hogy dönteni tudjon, mi az, amit szükséges elmondani Mai számára, és mi az, amiről talán mindkettejük számára jobb, ha hallgat.*
- Merre jártál egyébként, hogy így elfáradtál? Az a táska Nimeril doktoré volt, igaz? Ő miért nem jött veled haza? *Nem akarta kérdésekkel kínozni szegény lányt már ma este, de végül csak arra jutott, hogy van, amit még melegében jobb tisztázni.*
*Oriver bólint, nincs ellenére, ha Cilia haja ma már nem kap több törődést.*
- Ha jól megszárítottad, az elég. *Teszi hozzá, majd miután meggyőződött arról, hogy elég étel került a kislány elé, folytatja a munkáját. Nem egy hálás és rövid feladat kitölteni az árvaház felvételi papírjait, de muszáj megcsinálni, hogy minden hivatalos legyen. Csendben írogat, míg Cilia meg nem szólal, ekkor újra felpillant rá.*
- Igen. Nem akarom halogatni, de egyedül hagyni sem téged, amíg eszel, úgyhogy ez tűnt a legjobb megoldásnak. *Válaszol a kérdésre, majd már újra a lapokat bámulja. Több oldal, ami rengeteg jogi szövegből áll, na meg olyan kérdésekből, melyre a fene se tudja a helyes választ, de valamit muszáj írni rá. Az is lehet, hogy a végére sem ér, mire Szikrácska befejezi a vacsoráját. Az egyik ilyen bonyolult kérdésnél felsóhajt és inkább leteszi a pennát. Még a költő türelme is véges néha, ha a mű, amit olvas nem nyeri el a tetszését.*
- Ha ettél, akkor menj majd szépen aludni! Látom ám, hogy olyan álmos vagy, majd leragadnak a szemeid. Mondd csak, Cilia! Ha holnap Mai hazaér, mit mondjak majd neki? Miért alszod át az egész délelőttöt? *A kérdés persze „költői”, hisz majd ő maga kitalálja a legdiplomatikusabb megoldást arra, hogy ne kezdjen el az igazgatónő, sőt, a leány anyja aggódni a történtek miatt. Itt persze eszébe jut egy bökkenő. Neki tudnia kellene az igazat ahhoz, hogy dönteni tudjon, mi az, amit szükséges elmondani Mai számára, és mi az, amiről talán mindkettejük számára jobb, ha hallgat.*
- Merre jártál egyébként, hogy így elfáradtál? Az a táska Nimeril doktoré volt, igaz? Ő miért nem jött veled haza? *Nem akarta kérdésekkel kínozni szegény lányt már ma este, de végül csak arra jutott, hogy van, amit még melegében jobb tisztázni.*
2414. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-28 22:14:43
Üzenet elküldve: 2026-08-28 22:14:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Csomagmegőrző//
- Rendben.
*Bólint szinte már megadóan. Pedig még csak utasítást sem kapott, nem úgy mint az előbb.
Deres kiengedve, a táskák a helyükön. És néma csend köszönti őt a szobájában. Se Trylnor, se Luurien, már Rellanal sem beszélt régóta. Pusztán a sötétedő szoba és az ablakból lassan felszálló holdak látványa tárul elé Cilia elé. Szobáját erősen kisajátította. Mert szobatársat Trylnor távozása óta nem kapott. Ezért is van szobájának egyik falától a másikig egy zsineg kikötve. Amin növényeket szárít. Csalán, kakukkfű, körömvirág és sorolhatná. Szép szép csomagokban. A száradt gyógynövények illata betelíti a teret. Átbújik az egyik ilyen száradó köteg alatt és az ágyához lép. Éjjeli asztalán lévő gyertyájára mutat, koncentrál egy picit és, ha sikerül akkor amaz lángra is gyúl. Ezzel egy derengő meleg fényt adva a szobának. Ha nem csak fáradtan sóhajt egyet és elfogadja, hogy majd a sötétben kell bóklásznia. Majd az ablakhoz lép, annak párkányára ül. Felhúzza a lábát és elhelyezkedik. A már sötét, csillagos paplant magára húzó égboltot kémleli. Mosolyog. Pusztán szelíden amennyire ereje engedi. A mai napon gondolkodik egy ideig, hogy mit tehetett volna jobban vagy egyáltalán eleget tett. Majd végül a fiúcska jut eszébe, akit úgy vert a láz. Akinek egy egyszerű fadarab okozta majdnem a vesztét.*
~ Trylnor. ~
*Akár ő is feküdhetett volna az asztalán. Akár az ő élete is lehetett volna veszélyben. És nem pusztán egy fadarabtól. Mi lesz vele, ha városőrnek áll? És egy rossz banda csap le rá, mert éppen rosszkor jár rossz helyen? És nem lehet mellette, hogy segítsen neki. Hogy sebeit begyógyítsa? Vagy akár más is feküdhetett volna az asztalon. Mai, Anviel, Oriver, Silypi vagy akármelyik más szívéhez közel álló személy. Akkor is ilyen biztos kézzel dolgozott volna?
Apró ujjai karján pihennek és megszorulnak rajta, amilyen erősen ki fér jelen állapotából. Nagyot sóhajt.*
~ Eeyr, kérlek vigyázz rájuk, és adj erőt, ha segíteni kell majd rajtuk. Úgy, ahogy ma is tetted. A te fényed ragyogjon felettünk. ~
*Behunyja szemét, amíg elmondja apró imáját. Apró keze közben mellkasához siklik fel lassan. Ujjait pedig amulettje köré fonja.*
- Vajon neked is ilyen nehéz volt segíteni anyám?
*Kérdezi halkan orra alatt mormolva. Bárcsak tudna velük beszélgetni még egyszer utoljára. Még, ha hiányuk azóta is marcangolja kicsi szívét. Örökkön hálás lesz Eeyrnek amiért két személyt is küldött neki. Akik betöltik ezt a hatalmasan tátongó űrt a szívében.
Csendes pillanatát végül a ház lovagja töri meg. Oriver. Akinek még csak benyitnia sem kellett, mert azt a lány miatta hagyta úgy, hogy a kopogás ne verje fel az esetlegesen alvó apróságokat.
Cilia lassú mozdulattal szökken le az ablak párkányáról és hasonló léptekkel távozik is a szobából. A férfi mellett elhaladva az láthatja, hogy frappáns beszéde célba ért. A lány szájára egy fáradt mosoly szökken.*
- Igazán kedves jó uram.
*Áll meg előtte egy rövidre szabott pukedli erejéig. Majd a fürdőbe is veszi az irányt. Ahol a meleg víz megteszi jótékony hatását.
Jó néhány elnyújtott pillanat után pedig már az ebédlőben vannak.*
- Igen. *Szólal elégedetten.* - De a hajamat majd reggel
*Kuncog fel ám a fáradtság még a fürdés ellenére is jócskán kivehető hangjából.*
- Bőven elég.
*Néz fel a tányérból és szólal meg két nagy falat között. És egy ideig mást nem is igazán lehet hallani közöttünk pusztán az ő jóleső étvágyának és a sercegő pennának a hangját.
Cilia, amint az étele végénél jár. Szert tesz némi erőre, hogy kíváncsi tekintete járjon legalább. Az Oriver által kitöltött papírosra szegül.*
- Máris neki láttál?
*Kérdezi. Mert ehhez hasonló papírost már látott Mai kezei között. Nem hitte volna, hogy Oriver majd pont most fog nekiállni kitölteni.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
- Rendben.
*Bólint szinte már megadóan. Pedig még csak utasítást sem kapott, nem úgy mint az előbb.
Deres kiengedve, a táskák a helyükön. És néma csend köszönti őt a szobájában. Se Trylnor, se Luurien, már Rellanal sem beszélt régóta. Pusztán a sötétedő szoba és az ablakból lassan felszálló holdak látványa tárul elé Cilia elé. Szobáját erősen kisajátította. Mert szobatársat Trylnor távozása óta nem kapott. Ezért is van szobájának egyik falától a másikig egy zsineg kikötve. Amin növényeket szárít. Csalán, kakukkfű, körömvirág és sorolhatná. Szép szép csomagokban. A száradt gyógynövények illata betelíti a teret. Átbújik az egyik ilyen száradó köteg alatt és az ágyához lép. Éjjeli asztalán lévő gyertyájára mutat, koncentrál egy picit és, ha sikerül akkor amaz lángra is gyúl. Ezzel egy derengő meleg fényt adva a szobának. Ha nem csak fáradtan sóhajt egyet és elfogadja, hogy majd a sötétben kell bóklásznia. Majd az ablakhoz lép, annak párkányára ül. Felhúzza a lábát és elhelyezkedik. A már sötét, csillagos paplant magára húzó égboltot kémleli. Mosolyog. Pusztán szelíden amennyire ereje engedi. A mai napon gondolkodik egy ideig, hogy mit tehetett volna jobban vagy egyáltalán eleget tett. Majd végül a fiúcska jut eszébe, akit úgy vert a láz. Akinek egy egyszerű fadarab okozta majdnem a vesztét.*
~ Trylnor. ~
*Akár ő is feküdhetett volna az asztalán. Akár az ő élete is lehetett volna veszélyben. És nem pusztán egy fadarabtól. Mi lesz vele, ha városőrnek áll? És egy rossz banda csap le rá, mert éppen rosszkor jár rossz helyen? És nem lehet mellette, hogy segítsen neki. Hogy sebeit begyógyítsa? Vagy akár más is feküdhetett volna az asztalon. Mai, Anviel, Oriver, Silypi vagy akármelyik más szívéhez közel álló személy. Akkor is ilyen biztos kézzel dolgozott volna?
Apró ujjai karján pihennek és megszorulnak rajta, amilyen erősen ki fér jelen állapotából. Nagyot sóhajt.*
~ Eeyr, kérlek vigyázz rájuk, és adj erőt, ha segíteni kell majd rajtuk. Úgy, ahogy ma is tetted. A te fényed ragyogjon felettünk. ~
*Behunyja szemét, amíg elmondja apró imáját. Apró keze közben mellkasához siklik fel lassan. Ujjait pedig amulettje köré fonja.*
- Vajon neked is ilyen nehéz volt segíteni anyám?
*Kérdezi halkan orra alatt mormolva. Bárcsak tudna velük beszélgetni még egyszer utoljára. Még, ha hiányuk azóta is marcangolja kicsi szívét. Örökkön hálás lesz Eeyrnek amiért két személyt is küldött neki. Akik betöltik ezt a hatalmasan tátongó űrt a szívében.
Csendes pillanatát végül a ház lovagja töri meg. Oriver. Akinek még csak benyitnia sem kellett, mert azt a lány miatta hagyta úgy, hogy a kopogás ne verje fel az esetlegesen alvó apróságokat.
Cilia lassú mozdulattal szökken le az ablak párkányáról és hasonló léptekkel távozik is a szobából. A férfi mellett elhaladva az láthatja, hogy frappáns beszéde célba ért. A lány szájára egy fáradt mosoly szökken.*
- Igazán kedves jó uram.
*Áll meg előtte egy rövidre szabott pukedli erejéig. Majd a fürdőbe is veszi az irányt. Ahol a meleg víz megteszi jótékony hatását.
Jó néhány elnyújtott pillanat után pedig már az ebédlőben vannak.*
- Igen. *Szólal elégedetten.* - De a hajamat majd reggel
*Kuncog fel ám a fáradtság még a fürdés ellenére is jócskán kivehető hangjából.*
- Bőven elég.
*Néz fel a tányérból és szólal meg két nagy falat között. És egy ideig mást nem is igazán lehet hallani közöttünk pusztán az ő jóleső étvágyának és a sercegő pennának a hangját.
Cilia, amint az étele végénél jár. Szert tesz némi erőre, hogy kíváncsi tekintete járjon legalább. Az Oriver által kitöltött papírosra szegül.*
- Máris neki láttál?
*Kérdezi. Mert ehhez hasonló papírost már látott Mai kezei között. Nem hitte volna, hogy Oriver majd pont most fog nekiállni kitölteni.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
2413. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-28 20:57:18
Üzenet elküldve: 2026-08-28 20:57:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Csomagmegőrző//
*Talán jobb is, ha egyelőre nem tud meg többet a leány kalandjairól. Így nyugodtabban lesz képes ellátni a feladatait. Biztonságba helyezni a babát, szólni róla Anvielnek és Mai távollétében Graelmhornak, majd fürdővizet készíteni Ciliának.*
- Rendben, engedd ki nyugodtan! Majd szólok, ha jöhetsz fürödni! *Mondja a kis Szikrának, majd el is vonul, kezében a pólyába tekert gyerkőccel. Szerencsére az árvaházban vannak gyermekágyak, így biztonságos, kényelmes helyre tudja őt helyezni, az etetését azonban szíve szerint már Anvielre bízná. Reméli, hogy a konyhában vagy valahol összefut vele, és elmondhatja neki az új lakó hírét. Bárhogy is, ha a kisdeddel már nincs más dolga, akkor az emeleten található fürdőbe megy, hogy ígérete szerint finom, forró fürdőt készítsen Cilia számára. Egy dézsa víz alá tüzet gyújt, és addig hagyja melegedni, míg az fürdéshez megfelelő hőmérsékletű nem lesz. Miután elkészült, a lány szobája felé veszi az irányt.*
- A fürdője elkészült, kisasszony. Kérem, fáradjon át a fürdőhelyiségbe! *Enged meg magának egy kis játékosságot, hátha fel tudja egy kicsit vidítani őt, és nem csak egy végtelenül fáradt, de mosolygós arc néz majd vissza rá.
Míg Cilia fürdik, ő lemegy a konyhába, ahol mostanra már egyedül van. A ma esti vacsorára készített ételből természetesen még maradt bőven, így abból készít elő egy adagot, majd leül az asztalhoz némi papírral és pennával. El kell készítenie a babával kapcsolatos papírmunkát, ha már ő fogadta be a házba. Általában ezt a szobájában tenné meg, de most még idekint is akad dolga, és nem akar éjszakába nyúlóan dolgozni, éppen ezért itt lát neki a dokumentumok kitöltésének. Még mindig ezeket irkálva néz fel Ciliára, mikor megérkezik.*
- Szépen tisztán és üdén, igaz? *Mosolyog a lánykára, de a rövid, egyszavas mondatok nem arra engednek következtetni, hogy a kis szőke hangulata javult volna. Reméli, hogy tényleg csak a fáradtság teszi, és nincs más baja.*
- Szívesen, kedvesem! Maradt még bőven, ahogy láttam, ha kérsz még, szólj nyugodtan, és melegítek még! *Ezekkel a szavakkal vissza is fordul a munkájára, de közben fel-felpillantgat Szikrára. Szokott néha együtt vacsorázni a gyerekekkel, így ő is észreveszi, hogy sokkalta jobb étvággyal eszik a lány, mint szokott. Szóvá nem teszi, de ennek örül, mert ha enni így tud, akkor olyan nagy baj biztosan nem lehet. Viszont, ha mesélni akar, akkor Ciliának kell megszólalnia, ugyanis Oriver továbbra sem kérdez.*
*Talán jobb is, ha egyelőre nem tud meg többet a leány kalandjairól. Így nyugodtabban lesz képes ellátni a feladatait. Biztonságba helyezni a babát, szólni róla Anvielnek és Mai távollétében Graelmhornak, majd fürdővizet készíteni Ciliának.*
- Rendben, engedd ki nyugodtan! Majd szólok, ha jöhetsz fürödni! *Mondja a kis Szikrának, majd el is vonul, kezében a pólyába tekert gyerkőccel. Szerencsére az árvaházban vannak gyermekágyak, így biztonságos, kényelmes helyre tudja őt helyezni, az etetését azonban szíve szerint már Anvielre bízná. Reméli, hogy a konyhában vagy valahol összefut vele, és elmondhatja neki az új lakó hírét. Bárhogy is, ha a kisdeddel már nincs más dolga, akkor az emeleten található fürdőbe megy, hogy ígérete szerint finom, forró fürdőt készítsen Cilia számára. Egy dézsa víz alá tüzet gyújt, és addig hagyja melegedni, míg az fürdéshez megfelelő hőmérsékletű nem lesz. Miután elkészült, a lány szobája felé veszi az irányt.*
- A fürdője elkészült, kisasszony. Kérem, fáradjon át a fürdőhelyiségbe! *Enged meg magának egy kis játékosságot, hátha fel tudja egy kicsit vidítani őt, és nem csak egy végtelenül fáradt, de mosolygós arc néz majd vissza rá.
Míg Cilia fürdik, ő lemegy a konyhába, ahol mostanra már egyedül van. A ma esti vacsorára készített ételből természetesen még maradt bőven, így abból készít elő egy adagot, majd leül az asztalhoz némi papírral és pennával. El kell készítenie a babával kapcsolatos papírmunkát, ha már ő fogadta be a házba. Általában ezt a szobájában tenné meg, de most még idekint is akad dolga, és nem akar éjszakába nyúlóan dolgozni, éppen ezért itt lát neki a dokumentumok kitöltésének. Még mindig ezeket irkálva néz fel Ciliára, mikor megérkezik.*
- Szépen tisztán és üdén, igaz? *Mosolyog a lánykára, de a rövid, egyszavas mondatok nem arra engednek következtetni, hogy a kis szőke hangulata javult volna. Reméli, hogy tényleg csak a fáradtság teszi, és nincs más baja.*
- Szívesen, kedvesem! Maradt még bőven, ahogy láttam, ha kérsz még, szólj nyugodtan, és melegítek még! *Ezekkel a szavakkal vissza is fordul a munkájára, de közben fel-felpillantgat Szikrára. Szokott néha együtt vacsorázni a gyerekekkel, így ő is észreveszi, hogy sokkalta jobb étvággyal eszik a lány, mint szokott. Szóvá nem teszi, de ennek örül, mert ha enni így tud, akkor olyan nagy baj biztosan nem lehet. Viszont, ha mesélni akar, akkor Ciliának kell megszólalnia, ugyanis Oriver továbbra sem kérdez.*
2412. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-28 13:13:58
Üzenet elküldve: 2026-08-28 13:13:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Csomagmegőrző//
*Pedig, ha lenne ereje, most Orivernek is elmondaná. Ugyanis ezek még, ha szörnyűségek is. Legalább akkora értékkel is bírnak számára tanulás szempontjából. Igen nem volt kellemes látni, megtapintani ezeket a sebeket. Hallani a halk vagy éppen hangos felszisszenéseket. Vagy a gyerekek jajgatását. Viszont az ellátásuk végén kapott megkönnyebbült tekintetek és hálás szavak bőven elég fizetség volt a leányka számára. Talán majd jobb körülmények között beszámol erről Orivernek. Most viszont csak egy jó meleg fürdőre és ételre vágyik igazán.
Deres hálásan fogadja a fejsimogatást, majd fáradtan teszi vissza fejét a földre.
Cilia csak csendben szemléli a baba átvételét. Kicsit irigyli is a babát, hogy a férfi kezében van. Most elfogadná, ha valaki cipelné őt. Trylnor Trylnor, hol van, amikor rosszcsont hercegnőjének lovagra van szüksége.
Oriver szerencsére most nem faggatja tovább arról Maerle, miért nem tudott távozásáról. Főleg nem a babával. Oriver egyelőre még jogosan félhet attól, hogy Cilia csak így „elrabolta” a babát. Viszont van magyarázata a lánynak. Amit majd meg is oszt esetleg a meleg étel elfogyasztása közben.
Aminek hallatán Cilia elégedett sóhajt enged el. Vállai is elernyednek a megkönnyebbüléstől. Nem kell vándorebédet vacsoráznia. Szereti, de azért jóból is megárt a sok. Pláne, ha az nem is annyira finom falat.*
- Remek.
*Válaszolja pilledten a hír hallatán. Utána pedig a megszokott ukáz kiosztás következik be. De most nem toppant, nem hepciáskodik. Elfogadja. Pusztán csak egy rövidke frappáns megjegyzést tesz a pihenés eltöltésével kapcsolatban.*
- Pedig olyan jól esik most.
*Húzódik szájára egy cinkos de továbbra is fáradt mosoly. Viszont a parancs, az parancs. Lassan tápászkodik fel a földről. Deres is követi egy rövidke késleltetéssel.*
- Kiengedem Derest.
*Sajna kutyusának továbbra sincs helye a házban méretei végett, úgyhogy szegény majd kint ebédel a megszokott helyén. Deres viszont ezt nem bánja, sőt kifejezetten élvezi is a hűvös nyárvégi szellőket. Az ajtó kinyitása után közvetlen mellé le is heveredik ismét. Ott várja majd a vacsoráját. Kedves Alaver által épített háza most túlságosan messze van fáradt lábainak.
Cilia becsukja halkan az ajtót és visszaindul a csomagokhoz, hogy azokat rendezze el. Nimeril táskáját visszaviszi a laborjába, majd táskáját is fel a szobájába. Ott várakozik az ablakban ücsörögve, amíg Oriver nem szól neki, hogy kész a fürdővize.
Szerencsére már minden árva elfoglalta a maga helyét a házban, így most kisajátíthatja a fürdővizet. És bizony alaposan ki is fogja. Szegény Oriver picit várhat most Ciliara. Aki egészen a víz kihűlésig áztatja magát. A hajmosást majd meghagyja reggelre. Se türelme, se ereje kibontani a fonatokat. Azt a vizes anyaggal törli csak át az esetleges kosztól, ami ráragadhatott az izzadság miatt.
A fürdés után felölti otthoni alvó ruháját. A Maitól kapott fekete hálóruhát, és alá egy bő vászon nadrágot. Így érkezik meg késői vacsorájára.*
- Megjöttem.
*Szól fel halkan, miután benyitott az ebédlő ajtaján. Ha itt találja a lovagokat és az ígért vacsorát, rögvest le is ül Oriver elé.*
- Köszönöm szépen az ételt.
*Már előre megköszöni, ahogy egy lassú mozdulattal húzza magához a tányért. És falatozni kezd. Habzsolni attól még nem fog. De látványosabban jobb étvággyal eszik, mint általánosságban.*
*Pedig, ha lenne ereje, most Orivernek is elmondaná. Ugyanis ezek még, ha szörnyűségek is. Legalább akkora értékkel is bírnak számára tanulás szempontjából. Igen nem volt kellemes látni, megtapintani ezeket a sebeket. Hallani a halk vagy éppen hangos felszisszenéseket. Vagy a gyerekek jajgatását. Viszont az ellátásuk végén kapott megkönnyebbült tekintetek és hálás szavak bőven elég fizetség volt a leányka számára. Talán majd jobb körülmények között beszámol erről Orivernek. Most viszont csak egy jó meleg fürdőre és ételre vágyik igazán.
Deres hálásan fogadja a fejsimogatást, majd fáradtan teszi vissza fejét a földre.
Cilia csak csendben szemléli a baba átvételét. Kicsit irigyli is a babát, hogy a férfi kezében van. Most elfogadná, ha valaki cipelné őt. Trylnor Trylnor, hol van, amikor rosszcsont hercegnőjének lovagra van szüksége.
Oriver szerencsére most nem faggatja tovább arról Maerle, miért nem tudott távozásáról. Főleg nem a babával. Oriver egyelőre még jogosan félhet attól, hogy Cilia csak így „elrabolta” a babát. Viszont van magyarázata a lánynak. Amit majd meg is oszt esetleg a meleg étel elfogyasztása közben.
Aminek hallatán Cilia elégedett sóhajt enged el. Vállai is elernyednek a megkönnyebbüléstől. Nem kell vándorebédet vacsoráznia. Szereti, de azért jóból is megárt a sok. Pláne, ha az nem is annyira finom falat.*
- Remek.
*Válaszolja pilledten a hír hallatán. Utána pedig a megszokott ukáz kiosztás következik be. De most nem toppant, nem hepciáskodik. Elfogadja. Pusztán csak egy rövidke frappáns megjegyzést tesz a pihenés eltöltésével kapcsolatban.*
- Pedig olyan jól esik most.
*Húzódik szájára egy cinkos de továbbra is fáradt mosoly. Viszont a parancs, az parancs. Lassan tápászkodik fel a földről. Deres is követi egy rövidke késleltetéssel.*
- Kiengedem Derest.
*Sajna kutyusának továbbra sincs helye a házban méretei végett, úgyhogy szegény majd kint ebédel a megszokott helyén. Deres viszont ezt nem bánja, sőt kifejezetten élvezi is a hűvös nyárvégi szellőket. Az ajtó kinyitása után közvetlen mellé le is heveredik ismét. Ott várja majd a vacsoráját. Kedves Alaver által épített háza most túlságosan messze van fáradt lábainak.
Cilia becsukja halkan az ajtót és visszaindul a csomagokhoz, hogy azokat rendezze el. Nimeril táskáját visszaviszi a laborjába, majd táskáját is fel a szobájába. Ott várakozik az ablakban ücsörögve, amíg Oriver nem szól neki, hogy kész a fürdővize.
Szerencsére már minden árva elfoglalta a maga helyét a házban, így most kisajátíthatja a fürdővizet. És bizony alaposan ki is fogja. Szegény Oriver picit várhat most Ciliara. Aki egészen a víz kihűlésig áztatja magát. A hajmosást majd meghagyja reggelre. Se türelme, se ereje kibontani a fonatokat. Azt a vizes anyaggal törli csak át az esetleges kosztól, ami ráragadhatott az izzadság miatt.
A fürdés után felölti otthoni alvó ruháját. A Maitól kapott fekete hálóruhát, és alá egy bő vászon nadrágot. Így érkezik meg késői vacsorájára.*
- Megjöttem.
*Szól fel halkan, miután benyitott az ebédlő ajtaján. Ha itt találja a lovagokat és az ígért vacsorát, rögvest le is ül Oriver elé.*
- Köszönöm szépen az ételt.
*Már előre megköszöni, ahogy egy lassú mozdulattal húzza magához a tányért. És falatozni kezd. Habzsolni attól még nem fog. De látványosabban jobb étvággyal eszik, mint általánosságban.*
2411. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-27 20:03:16
Üzenet elküldve: 2026-08-27 20:03:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Csomagmegőrző//
*Ha tudná, hogy min ment keresztül a lány, csak még jobban ostorozná magát a döntése miatt. Így vagy úgy, de nem lett volna szabad hagynia, hogy Cilia átélje azokat a szörnyűségeket. Az ő lelkét védi azonban most a tudatlanság.
Deres egy rövid simogatást kap a buksijára, még mielőtt a kezeibe venné a babát, akiről kiderül, hogy tulajdonképp megszöktették. Bár, azt kérte a leánytól, hogy próbálja meg elhozni a babát, nem pont erre gondolt, azonban ezt nem mondja ki, mert látszik, hogy a kis elf mekkorát küzdött ma, nem akar egy cseppnyit sem elvenni az érdemeiből.*
- Nem tudta. Értem. *Később majd még minden bizonnyal beszélni fog erről Ciliával, de most, ilyen fáradtan nem fogja még nyüstölni azzal, hogy mi történik, ha a druida keresni fogja gyermeket, és hogy talán jobb volna elmondani neki, hogy itt van, biztonságban.
Mikor a vacsoráról hallja a kérdést, felnevet. Ha étvágya van a lánynak, akkor nagy baja bizony nem lehet.*
- Réges-rég kész. Már mindenki megvacsorázott, kivéve téged, kisasszony. *A korgó gyomor persze elárulja Szikrácska bűnét, de lovagunk ezúttal ezt sem teszi szóvá. Azonban az árvaháznak még egy éhes kis szőke számára is vannak szabályai, amiket a saját érdekükben sem szabad áthágni.*
- Fürdés nélkül azonban nem ülhetsz asztalhoz. Úgyhogy, most én szépen ellátom ezt a kicsit, hisz ő a legvédtelenebb hármunk… *Deres felé pillant* négyünk közül. Aztán készítek neked finom, forró fürdőt. Addig te pihenj egyet, de ne a hideg kövön, mert még megfázol! Utána pedig megvacsorázol te is és Deres is. Jó lesz így? *A kérdés mondandója végén csak illem, mert ha nem jó, akkor is ez az ukáz ma estére. CIlia ma már eleget volt hős gyógyító, itt az ideje, hogy fiatal lány legyen újra az árvaházban, az otthonában.*
*Ha tudná, hogy min ment keresztül a lány, csak még jobban ostorozná magát a döntése miatt. Így vagy úgy, de nem lett volna szabad hagynia, hogy Cilia átélje azokat a szörnyűségeket. Az ő lelkét védi azonban most a tudatlanság.
Deres egy rövid simogatást kap a buksijára, még mielőtt a kezeibe venné a babát, akiről kiderül, hogy tulajdonképp megszöktették. Bár, azt kérte a leánytól, hogy próbálja meg elhozni a babát, nem pont erre gondolt, azonban ezt nem mondja ki, mert látszik, hogy a kis elf mekkorát küzdött ma, nem akar egy cseppnyit sem elvenni az érdemeiből.*
- Nem tudta. Értem. *Később majd még minden bizonnyal beszélni fog erről Ciliával, de most, ilyen fáradtan nem fogja még nyüstölni azzal, hogy mi történik, ha a druida keresni fogja gyermeket, és hogy talán jobb volna elmondani neki, hogy itt van, biztonságban.
Mikor a vacsoráról hallja a kérdést, felnevet. Ha étvágya van a lánynak, akkor nagy baja bizony nem lehet.*
- Réges-rég kész. Már mindenki megvacsorázott, kivéve téged, kisasszony. *A korgó gyomor persze elárulja Szikrácska bűnét, de lovagunk ezúttal ezt sem teszi szóvá. Azonban az árvaháznak még egy éhes kis szőke számára is vannak szabályai, amiket a saját érdekükben sem szabad áthágni.*
- Fürdés nélkül azonban nem ülhetsz asztalhoz. Úgyhogy, most én szépen ellátom ezt a kicsit, hisz ő a legvédtelenebb hármunk… *Deres felé pillant* négyünk közül. Aztán készítek neked finom, forró fürdőt. Addig te pihenj egyet, de ne a hideg kövön, mert még megfázol! Utána pedig megvacsorázol te is és Deres is. Jó lesz így? *A kérdés mondandója végén csak illem, mert ha nem jó, akkor is ez az ukáz ma estére. CIlia ma már eleget volt hős gyógyító, itt az ideje, hogy fiatal lány legyen újra az árvaházban, az otthonában.*
2410. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-26 22:17:16
Üzenet elküldve: 2026-08-26 22:17:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A megelőzés fontosabb//
*Száját enyhén csücsörítve húzza arca szélére, ahogy gondolkodik azon amin Nestar megemlít. Számára sosem tűnik felesleges pénz kidobásnak egy új és megfelelő eszköz megvásárlása. Főleg, ha az időt álló. Elfként pedig igencsak sokáig fogja használni azt az eszközt. Viszont ilyen mélységűen mint költség csökkentés és egyebek. Na az már elszalad a feje felett. Az üzletelés sosem volt erénye. Lehet amiatt is vásárolt tőle Cagon nemrégiben.*
- Nem nyit számomra több lehetőséget? Költség csökkentés?
*Ízlelgeti szájában a szavakat orra alatt morzsolgatva. Ám nem belevágva a férfi szavába. Miután amaz befejezi emeli fel kezét mint a kisiskolás, aki kérdezni szeretne.*
- Ez mit is jelent pontosan?
*Jegyzi meg félénken. Majd egy gyors magyarázatot is ad.*
- Már mint a költség csökkentés. Ez miért is fontos? Azt megértem Nestar mester, hogy, ha ez a módszert bevált használjam. De miért lenne gond, ha Nimerillel vásárolnánk a piacon egy új mozsarat?
*Lehet az okos feje tökéletes ahhoz, hogy megértse a bonyolult alkímiai recepteket, a gyógynövények helyes használatát és növesztését. Viszont a kereskedelem mint olyan. Hát az bizony nem az ő asztala.
Saját magyarázatát teljes mértékben megérti Nestar. Ennek örül, mert ezek szerint sikerült úgy elmagyaráznia, hogy a másik pontosan megértse, amit mondani akart. Arra nagyon figyelnie kell, hogy, ha túlságosan lelkesen magyaráz el valamit. Akkor hajlandó belegabalyodni saját nyelvébe. Így végül csak egy megértő bólintást tesz annak egyetértő szavára.
Ám hamar letörik lelkesedése, ahogy az alkimista elmagyarázza. Bizony a barlang rendszerben nem lesznek hősi tettek, vagy hatalmas felfedezések. Csak egy biztonságos ki és be. Pedig szívesen meghallgatta volna azon érdekességek listáját, amit a mester a barlangban fedezhetett fel. Még, ha azok szörnyek is lennének. De főleg az értékes alkímiai alapanyagok érdekelnék őt.*
- Ahj.
*Mi mást is mondhatna csalódottan. Viszont itt egy apróság szöget üt a fejébe. És egy csintalan kis Szikra pattan ki fejéből.*
- Lefizet valaki, hogy kísérje el? Mégis ki olyan bátor ehhez? Már mint, ha ennyire veszélyes az a barlang, ahogy annak állítja.
*Puhatolózik, bár nem túl óvatosan. Próbálja ezt egyszerű kíváncsiságnak tettetni. Viszont még nem olyan jó ebben a játékban mint drága anyukája. Aki ezt a színjátékot már mesterein űzi.*
//A megelőzés fontosabb//
*Száját enyhén csücsörítve húzza arca szélére, ahogy gondolkodik azon amin Nestar megemlít. Számára sosem tűnik felesleges pénz kidobásnak egy új és megfelelő eszköz megvásárlása. Főleg, ha az időt álló. Elfként pedig igencsak sokáig fogja használni azt az eszközt. Viszont ilyen mélységűen mint költség csökkentés és egyebek. Na az már elszalad a feje felett. Az üzletelés sosem volt erénye. Lehet amiatt is vásárolt tőle Cagon nemrégiben.*
- Nem nyit számomra több lehetőséget? Költség csökkentés?
*Ízlelgeti szájában a szavakat orra alatt morzsolgatva. Ám nem belevágva a férfi szavába. Miután amaz befejezi emeli fel kezét mint a kisiskolás, aki kérdezni szeretne.*
- Ez mit is jelent pontosan?
*Jegyzi meg félénken. Majd egy gyors magyarázatot is ad.*
- Már mint a költség csökkentés. Ez miért is fontos? Azt megértem Nestar mester, hogy, ha ez a módszert bevált használjam. De miért lenne gond, ha Nimerillel vásárolnánk a piacon egy új mozsarat?
*Lehet az okos feje tökéletes ahhoz, hogy megértse a bonyolult alkímiai recepteket, a gyógynövények helyes használatát és növesztését. Viszont a kereskedelem mint olyan. Hát az bizony nem az ő asztala.
Saját magyarázatát teljes mértékben megérti Nestar. Ennek örül, mert ezek szerint sikerült úgy elmagyaráznia, hogy a másik pontosan megértse, amit mondani akart. Arra nagyon figyelnie kell, hogy, ha túlságosan lelkesen magyaráz el valamit. Akkor hajlandó belegabalyodni saját nyelvébe. Így végül csak egy megértő bólintást tesz annak egyetértő szavára.
Ám hamar letörik lelkesedése, ahogy az alkimista elmagyarázza. Bizony a barlang rendszerben nem lesznek hősi tettek, vagy hatalmas felfedezések. Csak egy biztonságos ki és be. Pedig szívesen meghallgatta volna azon érdekességek listáját, amit a mester a barlangban fedezhetett fel. Még, ha azok szörnyek is lennének. De főleg az értékes alkímiai alapanyagok érdekelnék őt.*
- Ahj.
*Mi mást is mondhatna csalódottan. Viszont itt egy apróság szöget üt a fejébe. És egy csintalan kis Szikra pattan ki fejéből.*
- Lefizet valaki, hogy kísérje el? Mégis ki olyan bátor ehhez? Már mint, ha ennyire veszélyes az a barlang, ahogy annak állítja.
*Puhatolózik, bár nem túl óvatosan. Próbálja ezt egyszerű kíváncsiságnak tettetni. Viszont még nem olyan jó ebben a játékban mint drága anyukája. Aki ezt a színjátékot már mesterein űzi.*
2409. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-26 21:32:33
Üzenet elküldve: 2026-08-26 21:32:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A megelőzés fontosabb//
- Most lehet nem a legjobb idő új eszközöket vásárolni. Már a minőségi felszerelés hasznos, de ha valamit meg tudsz oldani konzisztensen, akkor pazarlás költséges befektetéseket tenni olyasmibe, ami nem nyit számodra lehetőségeket és vagy csökkenti a költségeidet. Mivel ezt meg tudod oldani másképp is, ezért érdemes csak úgy tenni, amíg az események nem fordulnak jobbra.
*Kicsit túlmagyarázza a helyzetet és igazából nem is rá tartozik, hogy Nimeril mire költi a pénzét. De valószínűleg a kollégája tisztában van a mozsár 'hibájával' és egyszerűen csak nem használná arra, amire Cilia. A kifőzés hibáira csak csendben bólogat, ez számára nem új információ, de azért hagyja Ciliát, hogy zavartalanul végigmondja.*
- Igen, oda kell figyelni.
*Rátérnek a Krenkataurra és Nestarban lassan ébredezik a gondolat, hogy talán nem a legjobb ötlet mindent megosztani Ciliával, így a Szikrázó tekintetnek valamikor csalódást kell okozzon, előbb vagy utóbb.*
- Bizonyára vannak, de nem szeretnénk a szükségesnél többel találkozni. A hosszú élet titka nem bolygatni másokat, ez legyen egy barlangrendszer mélyi bestia vagy csak pökhendi tanácsosok. A mondással ellentétben, nem szégyen a futás, és hasznos. Csak odamegyünk, megpróbáljuk elkerülni a veszélyeit a barlangnak és visszatérünk. Még, ha kellene onnan Napsó is, nem kevés, erre valaki mást fogok megfizetni, aki mind jobban ért a megtalálásához és felelőtlenebbül veszélyezteti az életét pár aranyérméért.
*A helyeket megjegyzi magában, bár mindkettejük számára egyszerűbb csak valamikor itt összefutni. Azt nem hiszi Nestar, hogy Cilia a nagy gombazsákkal utazik a világban.*
//A megelőzés fontosabb//
- Most lehet nem a legjobb idő új eszközöket vásárolni. Már a minőségi felszerelés hasznos, de ha valamit meg tudsz oldani konzisztensen, akkor pazarlás költséges befektetéseket tenni olyasmibe, ami nem nyit számodra lehetőségeket és vagy csökkenti a költségeidet. Mivel ezt meg tudod oldani másképp is, ezért érdemes csak úgy tenni, amíg az események nem fordulnak jobbra.
*Kicsit túlmagyarázza a helyzetet és igazából nem is rá tartozik, hogy Nimeril mire költi a pénzét. De valószínűleg a kollégája tisztában van a mozsár 'hibájával' és egyszerűen csak nem használná arra, amire Cilia. A kifőzés hibáira csak csendben bólogat, ez számára nem új információ, de azért hagyja Ciliát, hogy zavartalanul végigmondja.*
- Igen, oda kell figyelni.
*Rátérnek a Krenkataurra és Nestarban lassan ébredezik a gondolat, hogy talán nem a legjobb ötlet mindent megosztani Ciliával, így a Szikrázó tekintetnek valamikor csalódást kell okozzon, előbb vagy utóbb.*
- Bizonyára vannak, de nem szeretnénk a szükségesnél többel találkozni. A hosszú élet titka nem bolygatni másokat, ez legyen egy barlangrendszer mélyi bestia vagy csak pökhendi tanácsosok. A mondással ellentétben, nem szégyen a futás, és hasznos. Csak odamegyünk, megpróbáljuk elkerülni a veszélyeit a barlangnak és visszatérünk. Még, ha kellene onnan Napsó is, nem kevés, erre valaki mást fogok megfizetni, aki mind jobban ért a megtalálásához és felelőtlenebbül veszélyezteti az életét pár aranyérméért.
*A helyeket megjegyzi magában, bár mindkettejük számára egyszerűbb csak valamikor itt összefutni. Azt nem hiszi Nestar, hogy Cilia a nagy gombazsákkal utazik a világban.*
2408. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-26 20:59:58
Üzenet elküldve: 2026-08-26 20:59:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Csomagmegőrző//
*Sosem hitte volna, hogy a Rezidencia padlózata ilyen kényelmes is tud lenni. Fáradt lábainak jól esik a hűvös érzete. Szinte kívánja, hogy most tél víz ideje legyen, hogy még hidegebb volna. Csapzott, izzadt és nagyon elfáradt. Mint egy igás ló, aki egész napra lett befogva az eke elé. Ennek ellenére boldog, elégedett azzal, amit ma elért. Még, ha apró segítséget is nyújtott a menekülteknek. Számára is sokat jelentett, hogy végre tehetett valakikért. Bárcsak itt lenne most Mai, mert minden elújságolna neki. Az összes sérülést, amit ma látott, és miképp kezelte őket. A vér látványát és a gennyes sebből áradó bűzt és tű érzetét, ahogy bőrön és húson keresztül hatolt. Tapasztalat, amiből ma sokat kapott, és ezért hálás istennőjének és Orivernek, hogy elengedte őt.
Ajkai fáradt de elégedett mosolyra húzódnak, amikor hallja az árvaház hős lovagjának dalnoki hangját. Érkezik a segítség. Oriver kétségbeesett tekintete az ő fáradt tekintetével nézhet szembe rögvest, ahogy befordul az előtér sarkán. Ahogy Deres csak egy gyenge vonyítást ereszt csak el, miután nagy fejét a földre rogyasztja. Apró elégedett mosolyával próbálja nyugtatni a másikat, mert most ahhoz is fáradtan érzi magát, hogy beszélen.
A segítség megérkezik, és a súly hátáról az apró baba személyében rögtön Oriver kezeibe kerül.
Cilia, mielőtt még bármelyik aggódó kérdésre felelne, nagy levegőt vesz többször egymás után és kezeivel gyengén legyintve próbálja nyugalomra inteni a férfit. Csak utána szólal meg. Tekintete mindeközben büszkeséggel teli ragyog a lovagra.*
- Nem tudta, hogy eljövök. Ne haragudj rá.
*Menti a druida irháját is utolsó erejéből nevelője haragjától. Mert amaz igazán nem tehet róla, hogy a háta mögött intézkedett. Úgy kellett szegény anyukát is meggyőzni arról, hogy az újonnan kapott baba náluk majd biztonságban lesz és jobb, ha nekik maguk miatt fáj a fejük és nem csak az újonnan kapott égi áldás miatt is.*
- Fáradt. Csak fáradt. Anviel készen van a vacsorával?
*Tekint fel könyörgő tekintettel és kérdezi bágyadtan, mert magáról teljesen megfeledkezve töltötte a napját és hasa ennek hangot is ad egy hangos korgással. Nem is meri elmondani, hogy a reggelin kívül a mai nap folyamán nemcsak, hogy nem evett de még inni is elfelejtett. Amiért biztosan mindenki megkorholná őt. Most talán még egy lovat is megtudna enni. Azt a húst, amit mindig kipiszkál Deresnek. Ahhoz is étvágya van.*
*Sosem hitte volna, hogy a Rezidencia padlózata ilyen kényelmes is tud lenni. Fáradt lábainak jól esik a hűvös érzete. Szinte kívánja, hogy most tél víz ideje legyen, hogy még hidegebb volna. Csapzott, izzadt és nagyon elfáradt. Mint egy igás ló, aki egész napra lett befogva az eke elé. Ennek ellenére boldog, elégedett azzal, amit ma elért. Még, ha apró segítséget is nyújtott a menekülteknek. Számára is sokat jelentett, hogy végre tehetett valakikért. Bárcsak itt lenne most Mai, mert minden elújságolna neki. Az összes sérülést, amit ma látott, és miképp kezelte őket. A vér látványát és a gennyes sebből áradó bűzt és tű érzetét, ahogy bőrön és húson keresztül hatolt. Tapasztalat, amiből ma sokat kapott, és ezért hálás istennőjének és Orivernek, hogy elengedte őt.
Ajkai fáradt de elégedett mosolyra húzódnak, amikor hallja az árvaház hős lovagjának dalnoki hangját. Érkezik a segítség. Oriver kétségbeesett tekintete az ő fáradt tekintetével nézhet szembe rögvest, ahogy befordul az előtér sarkán. Ahogy Deres csak egy gyenge vonyítást ereszt csak el, miután nagy fejét a földre rogyasztja. Apró elégedett mosolyával próbálja nyugtatni a másikat, mert most ahhoz is fáradtan érzi magát, hogy beszélen.
A segítség megérkezik, és a súly hátáról az apró baba személyében rögtön Oriver kezeibe kerül.
Cilia, mielőtt még bármelyik aggódó kérdésre felelne, nagy levegőt vesz többször egymás után és kezeivel gyengén legyintve próbálja nyugalomra inteni a férfit. Csak utána szólal meg. Tekintete mindeközben büszkeséggel teli ragyog a lovagra.*
- Nem tudta, hogy eljövök. Ne haragudj rá.
*Menti a druida irháját is utolsó erejéből nevelője haragjától. Mert amaz igazán nem tehet róla, hogy a háta mögött intézkedett. Úgy kellett szegény anyukát is meggyőzni arról, hogy az újonnan kapott baba náluk majd biztonságban lesz és jobb, ha nekik maguk miatt fáj a fejük és nem csak az újonnan kapott égi áldás miatt is.*
- Fáradt. Csak fáradt. Anviel készen van a vacsorával?
*Tekint fel könyörgő tekintettel és kérdezi bágyadtan, mert magáról teljesen megfeledkezve töltötte a napját és hasa ennek hangot is ad egy hangos korgással. Nem is meri elmondani, hogy a reggelin kívül a mai nap folyamán nemcsak, hogy nem evett de még inni is elfelejtett. Amiért biztosan mindenki megkorholná őt. Most talán még egy lovat is megtudna enni. Azt a húst, amit mindig kipiszkál Deresnek. Ahhoz is étvágya van.*
2407. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-26 20:32:11
Üzenet elküldve: 2026-08-26 20:32:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Csomagmegőrző//
*Épp a nemrég érkezett élelmiszeres ládákat pakolja a megfelelő helyre, amikor az előtér felől kétségbeesett hangon kiáltva hallja meg a saját nevét. A hangot is felismeri hozzá, így a krumplikat faképnél hagyva rohan a lány elé, hogy eleget tegyen árvaházi, de leginkább lovagi kötelességének.*
- Cilia! *Szólítja meg, miközben odasiet hozzá. Az első, ami feltűnik neki, hogy egyedül van. A fickó, az a Maerle, akivel érkezett, nincs vele. De a baba… Mi történhetett?*
- Cilia! Minden rendben? *Azonnal leguggol, és megszabadítja szegény kis szőkét a súlyos terheitől. Az orvosi táskát egyelőre csak a földre teszi, maguk mellé, a babát pedig az ölébe, és végigsimít annak arcán.*
- Mi történt? Miért egyedül jöttél? Hol van a Széphajú és kié ez a táska? Nem hiszem el, hogy hagyták, hogy egyedül gyere így idáig. *Bizalmat szavazott annak a férfinek, és a gondjaira bízta Ciliát, de most megbánta. Nem az jut az eszébe, hogy a baba itt van, hanem az, hogy Cilia nincs jól. Ez az ő kudarca is, mert neki kellett volna vigyáznia a lánykára. Tudta, hogy nem jó ötlet elengedni őt, de hagyta magát meggyőzni. A fenébe is!
Szeretne segíteni Ciliának is, és bár ereje volna, keze neki sincs elég ahhoz, hogy őt is felkapja, és az ágyáig vigye. Nem tágít azonban mellőle, amíg szegény pára kipiheni magát, és most még azért sem szól rá, hogy a padló talán túl hideg ehhez.*
- Fáj valamid? Vagy csak elfáradtál? *Teszi fel végül a két legfontosabb kérdést is. Ha egy haja szála is meggörbült szerencsétlennek, akkor minden bizonnyal az ő állásának is lőttek.*
*Épp a nemrég érkezett élelmiszeres ládákat pakolja a megfelelő helyre, amikor az előtér felől kétségbeesett hangon kiáltva hallja meg a saját nevét. A hangot is felismeri hozzá, így a krumplikat faképnél hagyva rohan a lány elé, hogy eleget tegyen árvaházi, de leginkább lovagi kötelességének.*
- Cilia! *Szólítja meg, miközben odasiet hozzá. Az első, ami feltűnik neki, hogy egyedül van. A fickó, az a Maerle, akivel érkezett, nincs vele. De a baba… Mi történhetett?*
- Cilia! Minden rendben? *Azonnal leguggol, és megszabadítja szegény kis szőkét a súlyos terheitől. Az orvosi táskát egyelőre csak a földre teszi, maguk mellé, a babát pedig az ölébe, és végigsimít annak arcán.*
- Mi történt? Miért egyedül jöttél? Hol van a Széphajú és kié ez a táska? Nem hiszem el, hogy hagyták, hogy egyedül gyere így idáig. *Bizalmat szavazott annak a férfinek, és a gondjaira bízta Ciliát, de most megbánta. Nem az jut az eszébe, hogy a baba itt van, hanem az, hogy Cilia nincs jól. Ez az ő kudarca is, mert neki kellett volna vigyáznia a lánykára. Tudta, hogy nem jó ötlet elengedni őt, de hagyta magát meggyőzni. A fenébe is!
Szeretne segíteni Ciliának is, és bár ereje volna, keze neki sincs elég ahhoz, hogy őt is felkapja, és az ágyáig vigye. Nem tágít azonban mellőle, amíg szegény pára kipiheni magát, és most még azért sem szól rá, hogy a padló talán túl hideg ehhez.*
- Fáj valamid? Vagy csak elfáradtál? *Teszi fel végül a két legfontosabb kérdést is. Ha egy haja szála is meggörbült szerencsétlennek, akkor minden bizonnyal az ő állásának is lőttek.*
2406. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-26 13:27:54
Üzenet elküldve: 2026-08-26 13:27:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Csomagmegőrző//
*Ilyen hosszúnak már régen érezte ezt az utat. Máskor olyan könnyen szalad, szökell végig az utcákon mint egy friss tavaszi szellő. Most viszont mint egy málhás szamár érkezik meg a Rezidenciára. A nap már lemenőben, de még nem vöröslik az ég alján. Mondhatni furcsa látvány Ciliát ilyen korán látni hazatérni. Viszont kétség sem férhet hozzá, hogy ő az. Deressel az oldalán, aki a táskáját cipeli őszes, nagy pofájában. Cilia pedig mint egy banya enyhén előre dőlve lépdel. Hátán a felkötött baba, kezében pedig Nimeril orvosi táskája, amit megígért, hogy biztonságban visszahozza a laborjába. Ugyan úgy mint a babát is Orivernek. Léptei büszkének és elégedettnek kellene lennie. Ehelyett viszont úgy érzi elérte saját határának a végét. Éhes és fáradt. Sőt ilyen fáradtnak magát nem is emlékszik mikor érezte. Alig vánszorog fel a kavicsos úton egészen a nagy fa ajtóig. Amit egy fáradt sóhajjal képes pusztán utolsó erejéből kinyitni.
A nagy faajtó lusta recsegéssel nyílik ki, és mögötte, aki az előtérben van láthatja a megnyüstölt Szikrát. Lábai már-már megremegnek egyes lépteinél. De ő töretlenül halad. Meg kell találnia Orivert, vagy Anivelt minél hamarabb. Bármeddig elcipelni az apróságot, de már neki is nagyon jól esne, ha végre levethetné a terhet. Most cseng csak igazán fülében Anyja óva intő szavai. „Ne akarj olyan gyorsan felnőni Cilia.”. Már kezdi igazán megérteni mit is értett mögötte édesanyja.
Mivel csak néhány gyermeket lát csak fel alá tévelyegni. Így tüdejét utolsó erejéből jól megszívja, és, ha nem is torka szakadtából. De jól hallhatóan zengő hangerővel felszólal az előtérben.*
- Oriver!
*Hangja nem úgy tör ki ajkai közül mint, aki segítségért kiált. Inkább úgy mint, aki keres valakit. És, ha lenne rá ereje maga keresné meg a férfit. De nincs.
Fáradtan rogy le az előtérben térdeire és kezd nehéz pihegésbe. Deres is hasonlóan gazdájához szájában a táskájának szárával fekszik mellé hangos szuszogással.
Bágyadt tekintettel mered előre, néha néha felemelve tekintetét Orivert vagy Anvielt keresve. Örülne neki, ha most segítenének neki. Viszont, ha nem. Akkor majd összeszedi erejét egy kis pihenés után, és majd elindul. Viszont a rezidencia padlója még, ha kemény is jól esik fáradt végtagjainak.*
*Ilyen hosszúnak már régen érezte ezt az utat. Máskor olyan könnyen szalad, szökell végig az utcákon mint egy friss tavaszi szellő. Most viszont mint egy málhás szamár érkezik meg a Rezidenciára. A nap már lemenőben, de még nem vöröslik az ég alján. Mondhatni furcsa látvány Ciliát ilyen korán látni hazatérni. Viszont kétség sem férhet hozzá, hogy ő az. Deressel az oldalán, aki a táskáját cipeli őszes, nagy pofájában. Cilia pedig mint egy banya enyhén előre dőlve lépdel. Hátán a felkötött baba, kezében pedig Nimeril orvosi táskája, amit megígért, hogy biztonságban visszahozza a laborjába. Ugyan úgy mint a babát is Orivernek. Léptei büszkének és elégedettnek kellene lennie. Ehelyett viszont úgy érzi elérte saját határának a végét. Éhes és fáradt. Sőt ilyen fáradtnak magát nem is emlékszik mikor érezte. Alig vánszorog fel a kavicsos úton egészen a nagy fa ajtóig. Amit egy fáradt sóhajjal képes pusztán utolsó erejéből kinyitni.
A nagy faajtó lusta recsegéssel nyílik ki, és mögötte, aki az előtérben van láthatja a megnyüstölt Szikrát. Lábai már-már megremegnek egyes lépteinél. De ő töretlenül halad. Meg kell találnia Orivert, vagy Anivelt minél hamarabb. Bármeddig elcipelni az apróságot, de már neki is nagyon jól esne, ha végre levethetné a terhet. Most cseng csak igazán fülében Anyja óva intő szavai. „Ne akarj olyan gyorsan felnőni Cilia.”. Már kezdi igazán megérteni mit is értett mögötte édesanyja.
Mivel csak néhány gyermeket lát csak fel alá tévelyegni. Így tüdejét utolsó erejéből jól megszívja, és, ha nem is torka szakadtából. De jól hallhatóan zengő hangerővel felszólal az előtérben.*
- Oriver!
*Hangja nem úgy tör ki ajkai közül mint, aki segítségért kiált. Inkább úgy mint, aki keres valakit. És, ha lenne rá ereje maga keresné meg a férfit. De nincs.
Fáradtan rogy le az előtérben térdeire és kezd nehéz pihegésbe. Deres is hasonlóan gazdájához szájában a táskájának szárával fekszik mellé hangos szuszogással.
Bágyadt tekintettel mered előre, néha néha felemelve tekintetét Orivert vagy Anvielt keresve. Örülne neki, ha most segítenének neki. Viszont, ha nem. Akkor majd összeszedi erejét egy kis pihenés után, és majd elindul. Viszont a rezidencia padlója még, ha kemény is jól esik fáradt végtagjainak.*
2405. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-26 11:42:46
Üzenet elküldve: 2026-08-26 11:42:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A megelőzés fontosabb//
*A smaragd lélektükrök értelemmel csillogó figyelemmel kísérik végig Nestar mester magyarázatát. Aminek hatására Cilia elgondolkodik. A vékony szőke szemöldökök enyhén összeráncolódnak, és kezébe is veszi a mozsarát, amiben egy félig megdolgozott lórév könnye látható. Cilia a mozsár törővel arrébb piszkálja az anyagot és a mozsárnak a belső karimáját vizsgálja. És valóban lát arra utaló jeleket amiket Nestar felhozott problémának.
Nem kételkedés végett ellenőrizte le Nestar mester tanácsát. Hanem, mert saját kézből és saját szemmel is szeretné látni pontosan, mivel áll szemben.*
- Valóban Nestar mester! Nézze csak.
*Mutatja ismételten a mozsarat a férfinak, majd ismét visszahelyezi az asztalra.*
- Lehet megemlítem majd Nimeril mesternek, hogy szükségünk van egy új mozsárra.
*Mondja elgondolkodva, majd egy üres jegyzetnek bekészített papirosra kezd el szénceruzával irkálni.
Másik munkáját is szemügyre veszi az alkimista. És meglepetésére munkáját dicsérettel konstatálja. Cilia igazán megörül a halottaknak viszont ez nem magyarázza meg egyik felvetését, ami esetleg probléma lehet.*
- Köszönöm. Igen ez jól sikerült. De különös óvatossággal kellett csinálnom. Mert, ha túlforralom úgy vettem észre mintha elvesztené a hatását. Ha pedig nem eleget, akkor később ismét ki kristályosodik benne a könny mint méz a téli hidegben.
*Mint a kettő megtörtént már vele és egyik bosszantóbb volt a másiknál. Viszont ezek után egy sokkalta érdekfeszítőbb érdekességet vet fel számára az alkimista mester.*
- Waaoo.. Oda én is szeretnék eljutni. Rengeteg érdekfeszítő könyvet olvastam a barlangrendszerről. Az igaz, hogy szörnyek lapulnak a mélyén?
*Veti fel kérdését izgatottan, a válasz adás után pedig a növényeire terelődik a figyelem.*
- Dehogy is Nestar mester! Öhm. A reggeli órákban megtalál a kertemben... Ha ott nem esetleg a polgárnegyedben. Ha pedig ott sem, a templomban... De estére mindig hazaérek.
*Mondja el minden egyes helyszínnél elgondolkodva és kis szünetet tartva.*
A hozzászólás írója (Cilia Miritar Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.08.26 11:44:15
//A megelőzés fontosabb//
*A smaragd lélektükrök értelemmel csillogó figyelemmel kísérik végig Nestar mester magyarázatát. Aminek hatására Cilia elgondolkodik. A vékony szőke szemöldökök enyhén összeráncolódnak, és kezébe is veszi a mozsarát, amiben egy félig megdolgozott lórév könnye látható. Cilia a mozsár törővel arrébb piszkálja az anyagot és a mozsárnak a belső karimáját vizsgálja. És valóban lát arra utaló jeleket amiket Nestar felhozott problémának.
Nem kételkedés végett ellenőrizte le Nestar mester tanácsát. Hanem, mert saját kézből és saját szemmel is szeretné látni pontosan, mivel áll szemben.*
- Valóban Nestar mester! Nézze csak.
*Mutatja ismételten a mozsarat a férfinak, majd ismét visszahelyezi az asztalra.*
- Lehet megemlítem majd Nimeril mesternek, hogy szükségünk van egy új mozsárra.
*Mondja elgondolkodva, majd egy üres jegyzetnek bekészített papirosra kezd el szénceruzával irkálni.
Másik munkáját is szemügyre veszi az alkimista. És meglepetésére munkáját dicsérettel konstatálja. Cilia igazán megörül a halottaknak viszont ez nem magyarázza meg egyik felvetését, ami esetleg probléma lehet.*
- Köszönöm. Igen ez jól sikerült. De különös óvatossággal kellett csinálnom. Mert, ha túlforralom úgy vettem észre mintha elvesztené a hatását. Ha pedig nem eleget, akkor később ismét ki kristályosodik benne a könny mint méz a téli hidegben.
*Mint a kettő megtörtént már vele és egyik bosszantóbb volt a másiknál. Viszont ezek után egy sokkalta érdekfeszítőbb érdekességet vet fel számára az alkimista mester.*
- Waaoo.. Oda én is szeretnék eljutni. Rengeteg érdekfeszítő könyvet olvastam a barlangrendszerről. Az igaz, hogy szörnyek lapulnak a mélyén?
*Veti fel kérdését izgatottan, a válasz adás után pedig a növényeire terelődik a figyelem.*
- Dehogy is Nestar mester! Öhm. A reggeli órákban megtalál a kertemben... Ha ott nem esetleg a polgárnegyedben. Ha pedig ott sem, a templomban... De estére mindig hazaérek.
*Mondja el minden egyes helyszínnél elgondolkodva és kis szünetet tartva.*
A hozzászólás írója (Cilia Miritar Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.08.26 11:44:15
2404. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-25 23:44:50
Üzenet elküldve: 2026-08-25 23:44:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A megelőzés fontosabb//
*Elég gyorsan megérti Cilia problémáját, bár ő kicsit más irányból látja ezt.*
- Nos, igen, jobban megnézve, már én is észrevettem a problémát. Még frissen sem kellene beleragadnia, de ez inkább a mozsár hibája. Amíg egyszerű konyhai főzésre bőven elég bármi kőből készült eszköz, alkímiai feladatokra sima felületű, porcelán vagy csiszolt márvánnyal szoktam dolgozni és a gyakori elhasználódástól azok is karcolódnak, ami résekbe beleragadhat. Ez nem feltétlenül a módszer hibája, hanem inkább az eszközé.
*Természetesen nem hagyja szó nélkül a többi munkáját, így megnézi a hevítéses elegyet is.*
- Kiváló munka, és mivel neked ilyen jól megy, ezért ajánlatos is ennél maradnod. Én mindig azt fogom ajánlani, amit nehezebb elrontani, de ha már tapasztalt vagy benne és egy módszerrel működik, nem érdemes eltántorodnod tőle. Főleg, ha új, költséges eszközöket igényelne.
*Így igazából az egész tanácsadása fölösleges volt, látszólag Cilia bár bizonytalan kicsit magában, de erre nincs oka, az alkimista segítsége nélkül is bőven elboldogul.*
- A Krenkataur barlangrendszerhez, fontos és veszélyes feladat nyomán. Szerencsére lesz valamennyi védelmem az úton és ott, de sajnos alapanyagot keresgélni nem lesz időm. Túl rizikós, főleg ilyen időkben.
*Norennar és jövőbeli többi útitársa lehet ezt nem köszönné meg, de az alkimista számára egyértelmű, hogy ő jó pár lépés távolságra lesz a harc heves eseményeitől. Annyira nem önfeláldozó, mint a mélységi.*
- Értem, most nem annyira fontos, de majd szólj, mielőtt a piacra vinnéd őket. És lehet az utazás előtt elkérek pár Gubist, mint eledel, ha ez nem probléma.
*Most nem rendelkezik az anyagi forrásokkal, hogy bármit is megvegyen Ciliától és még mindig nem ült neki annak, hogy mit is akar vinni a hosszú útra, így ezzel nem is zavarja most.*
//A megelőzés fontosabb//
*Elég gyorsan megérti Cilia problémáját, bár ő kicsit más irányból látja ezt.*
- Nos, igen, jobban megnézve, már én is észrevettem a problémát. Még frissen sem kellene beleragadnia, de ez inkább a mozsár hibája. Amíg egyszerű konyhai főzésre bőven elég bármi kőből készült eszköz, alkímiai feladatokra sima felületű, porcelán vagy csiszolt márvánnyal szoktam dolgozni és a gyakori elhasználódástól azok is karcolódnak, ami résekbe beleragadhat. Ez nem feltétlenül a módszer hibája, hanem inkább az eszközé.
*Természetesen nem hagyja szó nélkül a többi munkáját, így megnézi a hevítéses elegyet is.*
- Kiváló munka, és mivel neked ilyen jól megy, ezért ajánlatos is ennél maradnod. Én mindig azt fogom ajánlani, amit nehezebb elrontani, de ha már tapasztalt vagy benne és egy módszerrel működik, nem érdemes eltántorodnod tőle. Főleg, ha új, költséges eszközöket igényelne.
*Így igazából az egész tanácsadása fölösleges volt, látszólag Cilia bár bizonytalan kicsit magában, de erre nincs oka, az alkimista segítsége nélkül is bőven elboldogul.*
- A Krenkataur barlangrendszerhez, fontos és veszélyes feladat nyomán. Szerencsére lesz valamennyi védelmem az úton és ott, de sajnos alapanyagot keresgélni nem lesz időm. Túl rizikós, főleg ilyen időkben.
*Norennar és jövőbeli többi útitársa lehet ezt nem köszönné meg, de az alkimista számára egyértelmű, hogy ő jó pár lépés távolságra lesz a harc heves eseményeitől. Annyira nem önfeláldozó, mint a mélységi.*
- Értem, most nem annyira fontos, de majd szólj, mielőtt a piacra vinnéd őket. És lehet az utazás előtt elkérek pár Gubist, mint eledel, ha ez nem probléma.
*Most nem rendelkezik az anyagi forrásokkal, hogy bármit is megvegyen Ciliától és még mindig nem ült neki annak, hogy mit is akar vinni a hosszú útra, így ezzel nem is zavarja most.*
2403. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-25 22:36:48
Üzenet elküldve: 2026-08-25 22:36:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 568
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 568
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Tündérre találva//
*A nap végén talán nem is az számít, hogy mennyire volt hibátlan Merchen előadása, hanem az, hogy ezzel gyerekek arcára mosolyt csalt, és még arra is rá tudta venni néhányukat, hogy közösen perdüljenek táncra. Igen, pontosan ez Eeyr ajándéka, ami nem csillog úgy, mint az arany, de legalább olyan értékes. A jó mindenkiben ott lapul, még ha mélyen szunnyad is, az istennő jól tudja ezt.
Alenia őszinte örömmel az arcán figyeli, ahogy a gyerekek átveszik a furulyát Feiy úrtól, majd egymásnak adogatva, boldogan kezdik azt nézegetni. Páran még meg is fújják, habár játszani még nem tudnak rajta.
A tanterem hamarosan kiürül, csak a két felnőtt marad ott egymás társaságában. A csendet Alenia töri meg köszönetnyilvánítással, melyre Merchen rögtön felel is.*
- Szívesen látjuk majd, Feiy úr! *Mondja, még mielőtt a tündér odalépne hozzá. A kezét, melyet most nem fed semmiféle selyemkesztyű, nem húzza el, hisz nemeskisasszonyként tudja, hogy az illem erény, márpedig a kézcsóknál udvariasabb gesztust keveset kaphat egy úrtól.*
- Szóra sem érdemes, szívesen tettem. A meghívását köszönöm, ha nem is ebben a minőségben és témában, de örömmel elfogadom. Csak kérem, ne nehezteljen rám, ha nem mostanában sikerül időt szakítanom a látogatásra, de ígérem, nem felejtem el! *A kézcsókot is nemes hölgyhöz méltó módon fogadja el, majd búcsúzóul ennyit felel.*
- Eeyr áldja Önt is, Feiy úr! Minden jót! *Még megvárja, hogy a tündér kilépjen az épületből, utána indul csak a dolgára. Akad belőle még bőven, nem beszélve a papírmunkáról.*
*A nap végén talán nem is az számít, hogy mennyire volt hibátlan Merchen előadása, hanem az, hogy ezzel gyerekek arcára mosolyt csalt, és még arra is rá tudta venni néhányukat, hogy közösen perdüljenek táncra. Igen, pontosan ez Eeyr ajándéka, ami nem csillog úgy, mint az arany, de legalább olyan értékes. A jó mindenkiben ott lapul, még ha mélyen szunnyad is, az istennő jól tudja ezt.
Alenia őszinte örömmel az arcán figyeli, ahogy a gyerekek átveszik a furulyát Feiy úrtól, majd egymásnak adogatva, boldogan kezdik azt nézegetni. Páran még meg is fújják, habár játszani még nem tudnak rajta.
A tanterem hamarosan kiürül, csak a két felnőtt marad ott egymás társaságában. A csendet Alenia töri meg köszönetnyilvánítással, melyre Merchen rögtön felel is.*
- Szívesen látjuk majd, Feiy úr! *Mondja, még mielőtt a tündér odalépne hozzá. A kezét, melyet most nem fed semmiféle selyemkesztyű, nem húzza el, hisz nemeskisasszonyként tudja, hogy az illem erény, márpedig a kézcsóknál udvariasabb gesztust keveset kaphat egy úrtól.*
- Szóra sem érdemes, szívesen tettem. A meghívását köszönöm, ha nem is ebben a minőségben és témában, de örömmel elfogadom. Csak kérem, ne nehezteljen rám, ha nem mostanában sikerül időt szakítanom a látogatásra, de ígérem, nem felejtem el! *A kézcsókot is nemes hölgyhöz méltó módon fogadja el, majd búcsúzóul ennyit felel.*
- Eeyr áldja Önt is, Feiy úr! Minden jót! *Még megvárja, hogy a tündér kilépjen az épületből, utána indul csak a dolgára. Akad belőle még bőven, nem beszélve a papírmunkáról.*
2402. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-25 21:17:16
Üzenet elküldve: 2026-08-25 21:17:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A megelőzés fontosabb//
*Hála Eeyrnek, hogy Nestar hisz neki. Mert a többi nevelő lehet kételkedve fogadta volna válaszát. És rögvest Nimerilt kereste volna, amint távozik az ajtóból, hogy egy Cilia szabadult el a laborjában.
Válasz adását elfogadta az alkimista és a kiskutya tekintet is meghozta a várva várt eredményt. Az alkimista marad, sőt segít is neki. Viszont, mielőtt a kérdésére válaszolna. Nestar inkább a gubisainak mennyiségét firtatja a többi növényével együtt.*
- Hehehe.. Tudom. Egy jó esőzés után találtam őket, az egész erdő tele volt velük. Nem volt szívem ott hagyni őket.
*Válaszolja enyhén pironkodva. Észrevette már, hogy a gubisok rengeteg dologra használhatóak. Egy tökéletes bázis elegyet alkotnak a többi ital számára, ha megfelelően készíti el őket.*
- Épp ez az, Nestar mester. Nem minden könnyet lehet ám porrá zúzni. Valamelyik mint ez, még egészen friss látja.
*Adja a férfi kezébe a gyantás anyagot. Ami nem ragad, de érezhetően nem olyan kemény mint egy borostyán.*
- Ha ezt szeretném szétzúzni, akkor csak a mozsárba ragad. Viszont! Ha felmelegítem. Tökéletesen elvegyül a többi alapanyaggal.
*Mutat fel egy másik fiolát, amiben egyszer már feloldott hevítéssel egy könnyet, ezáltal könnyeben hozzáadva az italhoz, amit elkészített. Most pusztán azt akarja kideríteni, melyik művelet lenne az amelyik minden esetben ugyan olyan eredményt hozna létre.
Majd Cilia teste az izgő-mozgó ide oda fordulásában rögvest megdermed mikor az alkimista a barlangrendszert hozza fel.*
- Hogy mit mondott hova tetszik menni?
*Nyílnak fel a smaragdok hatalmasra a hitetlenségtől. Mert oda ő maga is már régóta szeretne elmenni. Viszont drága mostoha anyja. Akit bűn lenne annak így hívni. Mert olyan jól törődik vele mintha igazi édesanyja lenne. Nem hiába szereti őt a végtelenségig. Talán emiatt nincs szíve olyan messzire kóborolni.*
- Oh. Hát igen az enyém.
*Mondja habozások közepette. Hiszen legutóbbi kiszökéséről senki sem tudott. És nagyon sok növényt szerzett akkor amivel például most is kísérletezget.*
A hozzászólás írója (Cilia Miritar Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.08.25 21:23:19
//A megelőzés fontosabb//
*Hála Eeyrnek, hogy Nestar hisz neki. Mert a többi nevelő lehet kételkedve fogadta volna válaszát. És rögvest Nimerilt kereste volna, amint távozik az ajtóból, hogy egy Cilia szabadult el a laborjában.
Válasz adását elfogadta az alkimista és a kiskutya tekintet is meghozta a várva várt eredményt. Az alkimista marad, sőt segít is neki. Viszont, mielőtt a kérdésére válaszolna. Nestar inkább a gubisainak mennyiségét firtatja a többi növényével együtt.*
- Hehehe.. Tudom. Egy jó esőzés után találtam őket, az egész erdő tele volt velük. Nem volt szívem ott hagyni őket.
*Válaszolja enyhén pironkodva. Észrevette már, hogy a gubisok rengeteg dologra használhatóak. Egy tökéletes bázis elegyet alkotnak a többi ital számára, ha megfelelően készíti el őket.*
- Épp ez az, Nestar mester. Nem minden könnyet lehet ám porrá zúzni. Valamelyik mint ez, még egészen friss látja.
*Adja a férfi kezébe a gyantás anyagot. Ami nem ragad, de érezhetően nem olyan kemény mint egy borostyán.*
- Ha ezt szeretném szétzúzni, akkor csak a mozsárba ragad. Viszont! Ha felmelegítem. Tökéletesen elvegyül a többi alapanyaggal.
*Mutat fel egy másik fiolát, amiben egyszer már feloldott hevítéssel egy könnyet, ezáltal könnyeben hozzáadva az italhoz, amit elkészített. Most pusztán azt akarja kideríteni, melyik művelet lenne az amelyik minden esetben ugyan olyan eredményt hozna létre.
Majd Cilia teste az izgő-mozgó ide oda fordulásában rögvest megdermed mikor az alkimista a barlangrendszert hozza fel.*
- Hogy mit mondott hova tetszik menni?
*Nyílnak fel a smaragdok hatalmasra a hitetlenségtől. Mert oda ő maga is már régóta szeretne elmenni. Viszont drága mostoha anyja. Akit bűn lenne annak így hívni. Mert olyan jól törődik vele mintha igazi édesanyja lenne. Nem hiába szereti őt a végtelenségig. Talán emiatt nincs szíve olyan messzire kóborolni.*
- Oh. Hát igen az enyém.
*Mondja habozások közepette. Hiszen legutóbbi kiszökéséről senki sem tudott. És nagyon sok növényt szerzett akkor amivel például most is kísérletezget.*
A hozzászólás írója (Cilia Miritar Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.08.25 21:23:19
2401. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-25 19:05:26
Üzenet elküldve: 2026-08-25 19:05:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A megelőzés fontosabb//
*A lány válaszát magában nyugtázza, sok mást nem tehet ezzel. Alig pár napja van itt, így még így is csak vendégnek számolja magát, nem fogja Nimeril módszereit véleményezni vagy beléjük kavarni. Viszont amíg még nem kell elindulnia, addig talán tesz annyit, hogy besegítsen a fiatal italkeverőnek. A Gubisok mennyisége egy pillanatra megzavarja, azt hitte, hogy van a zsákban valami más is, de nem, vagy legalább is, nem látszik innen, így kénytelen feltételeznie, hogy ez csak Gubis-gubis hátán.*
- Ez elég sok gubis.
*Nem tudja nem kommentálni szóban is, gondolja hátha ez előidéz egy magyarázatot arra, hogy miért gyűjtött össze Cilia ennyi gombát. De ami a kevergetést illeti, talán annak a magyarázatával kezdi. Ilyen italt még nem igazán kevert, így ő is végigpörgeti a figyelmét a recepten. Szerencsére semmi bonyolult.*
- Nos, ez ízlés kérdése, bár én a mozsárral törném. Nehezebb munka és tovább tart, azonban könnyebben tudod figyelemmel követni, hogy hol tartasz. Azt nem tudom, hogy feloldás alatt pontosan mire gondolsz, de nem látom értelmét túlbonyolítani az egyszerű dolgokat. Úgy könnyebb hibázni.
*És ha már szóba került a növényeladás, akkor nem hagyja ki a lehetőséget, hogy szóvá tegye.*
- Amúgy bár hamarosan kénytelen leszek a Krenkataurba utazni, lehet szükségem lesz növényekre korábban vagy később. Ez itt mind a te gyűjteményed?
A hozzászólás írója (Nestar Erefiz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.08.25 19:05:51
//A megelőzés fontosabb//
*A lány válaszát magában nyugtázza, sok mást nem tehet ezzel. Alig pár napja van itt, így még így is csak vendégnek számolja magát, nem fogja Nimeril módszereit véleményezni vagy beléjük kavarni. Viszont amíg még nem kell elindulnia, addig talán tesz annyit, hogy besegítsen a fiatal italkeverőnek. A Gubisok mennyisége egy pillanatra megzavarja, azt hitte, hogy van a zsákban valami más is, de nem, vagy legalább is, nem látszik innen, így kénytelen feltételeznie, hogy ez csak Gubis-gubis hátán.*
- Ez elég sok gubis.
*Nem tudja nem kommentálni szóban is, gondolja hátha ez előidéz egy magyarázatot arra, hogy miért gyűjtött össze Cilia ennyi gombát. De ami a kevergetést illeti, talán annak a magyarázatával kezdi. Ilyen italt még nem igazán kevert, így ő is végigpörgeti a figyelmét a recepten. Szerencsére semmi bonyolult.*
- Nos, ez ízlés kérdése, bár én a mozsárral törném. Nehezebb munka és tovább tart, azonban könnyebben tudod figyelemmel követni, hogy hol tartasz. Azt nem tudom, hogy feloldás alatt pontosan mire gondolsz, de nem látom értelmét túlbonyolítani az egyszerű dolgokat. Úgy könnyebb hibázni.
*És ha már szóba került a növényeladás, akkor nem hagyja ki a lehetőséget, hogy szóvá tegye.*
- Amúgy bár hamarosan kénytelen leszek a Krenkataurba utazni, lehet szükségem lesz növényekre korábban vagy később. Ez itt mind a te gyűjteményed?
A hozzászólás írója (Nestar Erefiz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.08.25 19:05:51
2400. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-24 20:16:49
Üzenet elküldve: 2026-08-24 20:16:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Tündérre találva//
-Mi az hogy! Bár én jobb szeretem csak élvezni a furulyázást, de veletek természetesen most kivételt teszek.
*Kacsint oda. Végül az előadás sikeresenek bizonyul. Ugyan kicsit tartott tőle, hogy nem fog kellő magabiztossággal játszani, de szerencsére ez a néhány dalocska nem fog ki rajta. Még ha el is fárad az előadásban. Némelyik kölyök még egészen táncra is perdül, ami furcsa módon kellemes érzéssel tölti el a tündért. Talán Eeyr tényleg hatással van rá, vagy ez Alenia bűvölete lenne? Csak az istenek tudhatják, Merchennek végtére is itt elfogynak az ötletei. Az persze eszébe sem jut, hogy talán valahol, nagyon nagyon eldugva benne is lehet valami jó.*
-Akkor mától a tiétek. Gyakoroljatok sokat, és ne féljetek, ha először nem sikerül. Mindenki elkezdi valahol.
*Azzal finom mosollyal engedi ő maga is útjukra a gyerkőcöket, s ismét kettesben találja magát a hosszúéletűvel.*
-Örülök, hogy segíthettem. Szóra sem érdemes, nekem is jól esett egy kicsit kikapcsolódni a mindennapok szürke körforgásából. Azt hiszem, ha időm és lehetőségeim engedik, majd újra ellátogatok ide. Persze előtte szólok, nehogy pont ne legyen itthon senki.
*Bár fogalma sincs, mikor lesz alkalmas időpont erre, tekintve a pletykákat az orkokról. De ha Teysus is úgy akarja, egyszer biztosan. Közelebb lép Aleniához, és két tenyerébe fogja a másik kezét, már persze ha az nem húzódik el.*
-Azt hiszem lassan ideje mennem. Hálás vagyok, hogy körbevezetett, kisasszony. Aztán a meghívásom továbbra is áll, szívesen látom a kúriámban.Tudja, ha esetleg tanakodna a férjválasztáson. Eeyr áldja.
*Meg is csókolná a kezet, csak ahogy a legfinomabb úriemberekhez méltó, s aztán indulna a kijárat felé.*
-Mi az hogy! Bár én jobb szeretem csak élvezni a furulyázást, de veletek természetesen most kivételt teszek.
*Kacsint oda. Végül az előadás sikeresenek bizonyul. Ugyan kicsit tartott tőle, hogy nem fog kellő magabiztossággal játszani, de szerencsére ez a néhány dalocska nem fog ki rajta. Még ha el is fárad az előadásban. Némelyik kölyök még egészen táncra is perdül, ami furcsa módon kellemes érzéssel tölti el a tündért. Talán Eeyr tényleg hatással van rá, vagy ez Alenia bűvölete lenne? Csak az istenek tudhatják, Merchennek végtére is itt elfogynak az ötletei. Az persze eszébe sem jut, hogy talán valahol, nagyon nagyon eldugva benne is lehet valami jó.*
-Akkor mától a tiétek. Gyakoroljatok sokat, és ne féljetek, ha először nem sikerül. Mindenki elkezdi valahol.
*Azzal finom mosollyal engedi ő maga is útjukra a gyerkőcöket, s ismét kettesben találja magát a hosszúéletűvel.*
-Örülök, hogy segíthettem. Szóra sem érdemes, nekem is jól esett egy kicsit kikapcsolódni a mindennapok szürke körforgásából. Azt hiszem, ha időm és lehetőségeim engedik, majd újra ellátogatok ide. Persze előtte szólok, nehogy pont ne legyen itthon senki.
*Bár fogalma sincs, mikor lesz alkalmas időpont erre, tekintve a pletykákat az orkokról. De ha Teysus is úgy akarja, egyszer biztosan. Közelebb lép Aleniához, és két tenyerébe fogja a másik kezét, már persze ha az nem húzódik el.*
-Azt hiszem lassan ideje mennem. Hálás vagyok, hogy körbevezetett, kisasszony. Aztán a meghívásom továbbra is áll, szívesen látom a kúriámban.Tudja, ha esetleg tanakodna a férjválasztáson. Eeyr áldja.
*Meg is csókolná a kezet, csak ahogy a legfinomabb úriemberekhez méltó, s aztán indulna a kijárat felé.*
2399. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-24 17:46:10
Üzenet elküldve: 2026-08-24 17:46:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A megelőzés fontosabb//
*Már pedig akkor ő sem lenne itt. Nimerilnek már jócskán bizonyított Szikra, hogy rábízza a labort olyan apró keverésekre amiket ő szokott csinálni. Ha valami nagyobb fába vágná a fejszéjét. Esetleg valami balesetnél fogva bármelyik eszköze megsérülne vagy eltűnne. Akkor az súlyos következményekkel járna. Arról nem is beszélve, hogy egyedül biztosan nem maradhatna a laborban. Cilia pedig jócskán türelmetlen ahhoz, hogy valamelyik nevelőt mindig maga mellett tartsa. Szegény, mindig szorgos Anvielnek öt perce sem lenne, hogy szemmel tartsa Ciliat egyes egyedül a többi gyermek mellett. Így kicsi Szikra különös figyelemmel jár el ha a laborban akár csak egy egyszerű krémet kever ki. A könyv puffanását most igazán nem számíthatja fel neki senki. Az még a legjobbakkal is előfordulhat főzés sütés közben is. Nemhogy bájital keverésnél.
Ennek ellenére láthatja, hogy Cilia egész szép kis mennyiséget készített elő. Egy hatalmas zsák Gubis, fehér kvartán, mezei harmatka, mérges cyrold, vízi rysha, lórév könnye, ezüstcsörgő, sárkányfog és napos tymkol is látható. Ezek mellett pedig még egyszerű krémekhez alap amibe beledolgozhatja. Víz, tisztaszesz az alapanyagok feloldásához és esetleges tartósításához. Vagy akár eszközök fertőtlenítésére. Üvegek, tálak, mozsár. Úgy tűnhet a tapasztalt alkimistának, ha végig tekint az éppen előkészített alapanyagokon. A lányka épp egy karizma italt próbál elkészíteni.*
- Már nem. Azt mondta, amíg mindent visszarakok a helyére, eltisztítva és nem hagyok rendetlenséget amikor befejezem a dolgaim és nem engedek be illetlenkedőket. Addig itt lehetek egy magam is. Persze ha valaki tud erről. És Nimeril tud.
*Teszi hozzá gyorsan a végét mielőtt rákérdezne ki tud itt létéről.*
- Egy olyan főzetet szeretnék kipróbálni ami segít a magabiztosságban. Lehet használnám, ha esetleg a piactéren növényeket adok el.
*Magyarázza el amikor is vissza tekint az előkészített növényeire.*
- Oh igen a kérdésem. A Könnyet érdemesebb feloldani? Vagy inkább mozsárral pépesre zúzni?
*Teszi fel végre kérdését amin az előbb fennakadt.*
//A megelőzés fontosabb//
*Már pedig akkor ő sem lenne itt. Nimerilnek már jócskán bizonyított Szikra, hogy rábízza a labort olyan apró keverésekre amiket ő szokott csinálni. Ha valami nagyobb fába vágná a fejszéjét. Esetleg valami balesetnél fogva bármelyik eszköze megsérülne vagy eltűnne. Akkor az súlyos következményekkel járna. Arról nem is beszélve, hogy egyedül biztosan nem maradhatna a laborban. Cilia pedig jócskán türelmetlen ahhoz, hogy valamelyik nevelőt mindig maga mellett tartsa. Szegény, mindig szorgos Anvielnek öt perce sem lenne, hogy szemmel tartsa Ciliat egyes egyedül a többi gyermek mellett. Így kicsi Szikra különös figyelemmel jár el ha a laborban akár csak egy egyszerű krémet kever ki. A könyv puffanását most igazán nem számíthatja fel neki senki. Az még a legjobbakkal is előfordulhat főzés sütés közben is. Nemhogy bájital keverésnél.
Ennek ellenére láthatja, hogy Cilia egész szép kis mennyiséget készített elő. Egy hatalmas zsák Gubis, fehér kvartán, mezei harmatka, mérges cyrold, vízi rysha, lórév könnye, ezüstcsörgő, sárkányfog és napos tymkol is látható. Ezek mellett pedig még egyszerű krémekhez alap amibe beledolgozhatja. Víz, tisztaszesz az alapanyagok feloldásához és esetleges tartósításához. Vagy akár eszközök fertőtlenítésére. Üvegek, tálak, mozsár. Úgy tűnhet a tapasztalt alkimistának, ha végig tekint az éppen előkészített alapanyagokon. A lányka épp egy karizma italt próbál elkészíteni.*
- Már nem. Azt mondta, amíg mindent visszarakok a helyére, eltisztítva és nem hagyok rendetlenséget amikor befejezem a dolgaim és nem engedek be illetlenkedőket. Addig itt lehetek egy magam is. Persze ha valaki tud erről. És Nimeril tud.
*Teszi hozzá gyorsan a végét mielőtt rákérdezne ki tud itt létéről.*
- Egy olyan főzetet szeretnék kipróbálni ami segít a magabiztosságban. Lehet használnám, ha esetleg a piactéren növényeket adok el.
*Magyarázza el amikor is vissza tekint az előkészített növényeire.*
- Oh igen a kérdésem. A Könnyet érdemesebb feloldani? Vagy inkább mozsárral pépesre zúzni?
*Teszi fel végre kérdését amin az előbb fennakadt.*
2398. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-24 17:31:23
Üzenet elküldve: 2026-08-24 17:31:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A megelőzés fontosabb//
*Ahhoz kicsit veszélyes szerekkel játszik Cilia, hogy Nestar csak úgy magára hagyja. Legalább is, mielőtt tüzetesebben figyelmébe tudja venni az asztalon leledző különféle szereket és anyagokat. Annyira nem bízik abban, hogy csak úgy felügyelet nélkül kevergessen Cilia. Neki ugyan semmiről nem szóltak, esélyesen Nimeril nem is látja okát, hogy ez miért tartozna rá. Egy pillanatra azonban gyors fejfájást is kap azon, hogy vajon mennyi ideje folyik ez és amúgy mennyire szerencsésnek számít az, hogy még semmi baja nem lett ebből. Bármennyire is tehetséges, a gyerek attól még gyerek, elejt dolgokat vagy véletlenül félredönt valamit. Amit kint hallott is. Így, még ha a csillogó szemek nem is győzik meg, mindenki jobban jár, amíg még a házon belül van, ha nem hagyja, hogy a gyermek a tűzzel játsszon felnőtt jelenléte nélkül.*
- Természetesen. Viszont annyi kérdésem van, hogy Nimeril nem szokott a környéken lenni, amikor itt kísérletezel?
*Talán csak ez egy ilyen egyedi eset és pont rosszkor futottak össze. De vissza is tér arra, amiért kérték a segítségét.*
- Milyen kísérlet?
*Ezzel közelebb is sétál, leülni azért még nem fog, inkább csak állva próbálja kifürkészni az asztal tartalma alapján a szándékát, mielőtt ténylegesen el is hangzik a kérdés.*
//A megelőzés fontosabb//
*Ahhoz kicsit veszélyes szerekkel játszik Cilia, hogy Nestar csak úgy magára hagyja. Legalább is, mielőtt tüzetesebben figyelmébe tudja venni az asztalon leledző különféle szereket és anyagokat. Annyira nem bízik abban, hogy csak úgy felügyelet nélkül kevergessen Cilia. Neki ugyan semmiről nem szóltak, esélyesen Nimeril nem is látja okát, hogy ez miért tartozna rá. Egy pillanatra azonban gyors fejfájást is kap azon, hogy vajon mennyi ideje folyik ez és amúgy mennyire szerencsésnek számít az, hogy még semmi baja nem lett ebből. Bármennyire is tehetséges, a gyerek attól még gyerek, elejt dolgokat vagy véletlenül félredönt valamit. Amit kint hallott is. Így, még ha a csillogó szemek nem is győzik meg, mindenki jobban jár, amíg még a házon belül van, ha nem hagyja, hogy a gyermek a tűzzel játsszon felnőtt jelenléte nélkül.*
- Természetesen. Viszont annyi kérdésem van, hogy Nimeril nem szokott a környéken lenni, amikor itt kísérletezel?
*Talán csak ez egy ilyen egyedi eset és pont rosszkor futottak össze. De vissza is tér arra, amiért kérték a segítségét.*
- Milyen kísérlet?
*Ezzel közelebb is sétál, leülni azért még nem fog, inkább csak állva próbálja kifürkészni az asztal tartalma alapján a szándékát, mielőtt ténylegesen el is hangzik a kérdés.*
2397. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-08-24 16:25:25
Üzenet elküldve: 2026-08-24 16:25:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 664
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A megelőzés fontosabb//
*A könyv a helyére kerül és a receptet újra átolvasva memorizálja azt.*
~ Gubis, Harmatka és könny. Gubis, Harmatka és könny. ~
*Ismételgeti gondolatban. És a nagy zsák gubisból elő is szed egy jó marékkal. Majd a Mezei Harmatkákból is vesz egy jó adagot. És a híres neves Lórév könnyét a mozsárba helyezi. Sejtése szerint az lesz majd a legnehezebb összemorzsolni. Vagy lehet jobban járna azzal, ha inkább felhevíteni és megolvasztaná? Úgy talán jobban el tudja dolgozni a többi alapanyaggal. Állára helyezi a kezét és gondolkodik. Tűnődik azon, hogy a hő amivel a gyantás anyagot ismét folyadékká változtatja. Nem e forralná ki a fontos összetevőket a másik kettőből. Valami középutat kellene találnia. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok fordulnak meg okos fejében. Amikor is a kopogásra lesz figyelmes.*
~ Nimeril? ~
*Csap fejébe a gondolat. De hát mestere azt mondta házon kívül lesz. Meg aztán miért is kopogtatna saját laborjának ajtaján.*
- Igen? Tessék!
*Szólal fel vékonyka hangja. Mert neki bizony semmi takargatni valója sincsen. Engedéllyel van itt. Pusztán csak abban reménykedik, hogy Nimeril másnak is szólt. Arról, hogy a mai nap délutánján bent fog "garázdálkodni" a laborjában a kis Szikra.
Az ajtó végül ki is nyílik és megjelenik mögötte egy ismerős alak.*
- Nestar mester!
*Nyílik nagyra smaragd szeme a meglepetéstől és szólal fel kedvesen. Pont kapóra is jön számára, hogy erre járt. Ám mielőtt még bármi mást mondhatna. A férfi mestere felől érdeklődik.*
- Házon kívül van.
*Mondja a rövid választ. Mivel részletet ő sem tud. Nimeril már csak ilyen. Egyik pillanatban még a laborjában csörög zörög. Majd utána napokra nem lehet őt megtalálni.
Ám mielőtt Nestar rávágná az ajtót és sarkon fordulhatna, rögvest neki szegezi a kérdést.*
- Nestar mester, épp egy apró kísérletet folytatok. De kétségeim vannak. Tudna esetleg segíteni?
*Dönti el fejét enyhén oldalra és a legcsábítóbb mosolyát veszi fel, kiskutya szemekkel megkoronázva a látványt. Pilláit is úgy rebegteti, ahogy Silypi szokta amikor Mai smink készlete felől érdeklődik.*
//A megelőzés fontosabb//
*A könyv a helyére kerül és a receptet újra átolvasva memorizálja azt.*
~ Gubis, Harmatka és könny. Gubis, Harmatka és könny. ~
*Ismételgeti gondolatban. És a nagy zsák gubisból elő is szed egy jó marékkal. Majd a Mezei Harmatkákból is vesz egy jó adagot. És a híres neves Lórév könnyét a mozsárba helyezi. Sejtése szerint az lesz majd a legnehezebb összemorzsolni. Vagy lehet jobban járna azzal, ha inkább felhevíteni és megolvasztaná? Úgy talán jobban el tudja dolgozni a többi alapanyaggal. Állára helyezi a kezét és gondolkodik. Tűnődik azon, hogy a hő amivel a gyantás anyagot ismét folyadékká változtatja. Nem e forralná ki a fontos összetevőket a másik kettőből. Valami középutat kellene találnia. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok fordulnak meg okos fejében. Amikor is a kopogásra lesz figyelmes.*
~ Nimeril? ~
*Csap fejébe a gondolat. De hát mestere azt mondta házon kívül lesz. Meg aztán miért is kopogtatna saját laborjának ajtaján.*
- Igen? Tessék!
*Szólal fel vékonyka hangja. Mert neki bizony semmi takargatni valója sincsen. Engedéllyel van itt. Pusztán csak abban reménykedik, hogy Nimeril másnak is szólt. Arról, hogy a mai nap délutánján bent fog "garázdálkodni" a laborjában a kis Szikra.
Az ajtó végül ki is nyílik és megjelenik mögötte egy ismerős alak.*
- Nestar mester!
*Nyílik nagyra smaragd szeme a meglepetéstől és szólal fel kedvesen. Pont kapóra is jön számára, hogy erre járt. Ám mielőtt még bármi mást mondhatna. A férfi mestere felől érdeklődik.*
- Házon kívül van.
*Mondja a rövid választ. Mivel részletet ő sem tud. Nimeril már csak ilyen. Egyik pillanatban még a laborjában csörög zörög. Majd utána napokra nem lehet őt megtalálni.
Ám mielőtt Nestar rávágná az ajtót és sarkon fordulhatna, rögvest neki szegezi a kérdést.*
- Nestar mester, épp egy apró kísérletet folytatok. De kétségeim vannak. Tudna esetleg segíteni?
*Dönti el fejét enyhén oldalra és a legcsábítóbb mosolyát veszi fel, kiskutya szemekkel megkoronázva a látványt. Pilláit is úgy rebegteti, ahogy Silypi szokta amikor Mai smink készlete felől érdeklődik.*
617-636 , 637-656 , 657-676 , 677-696 , 697-716 , 717-736 , 737-756 , 757-776 , 777-796 , 797-816 , 817-836 , 837-856 , 857-876 , 877-896 , 897-916 , 917-936 , 937-956 , 957-976 , 977-996 , 997-1016 , 1017-1036 , 1037-1056 , 1057-1076 , 1077-1096 , 1097-1116 , 1117-1136 , 1137-1156 , 1157-1176 , 1177-1196 , 1197-1216 , 1217-1236 , 1237-1256 , 1257-1276 , 1277-1296 , 1297-1316 , 1317-1336 , 1337-1356 , 1357-1376 , 1377-1396 , 1397-1416 , 1417-1436 , 1437-1456 , 1457-1476 , 1477-1496 , 1497-1516 , 1517-1536 , 1537-1556 , 1557-1576 , 1577-1596 , 1597-1616 , 1617-1636 , 1637-1656 , 1657-1676 , 1677-1696 , 1697-1716 , 1717-1736 , 1737-1756 , 1757-1776 , 1777-1796 , 1797-1816 , 1817-1836 , 1837-1856 , 1857-1876 , 1877-1896 , 1897-1916 , 1917-1936 , 1937-1956 , 1957-1976 , 1977-1996 , 1997-2016 , 2017-2036 , 2037-2056 , 2057-2076 , 2077-2096 , 2097-2116 , 2117-2136 , 2137-2156 , 2157-2176 , 2177-2196 , 2197-2216 , 2217-2236 , 2237-2256 , 2257-2276 , 2277-2296 , 2297-2316 , 2317-2336 , 2337-2356 , 2357-2376 , 2377-2396 , 2397-2416 , 2417-2436 , 2437-2456 , 2447-2466