Arthenior - Sayqueves Rezidencia
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 85 (2297. - 2316. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
617-636 , 637-656 , 657-676 , 677-696 , 697-716 , 717-736 , 737-756 , 757-776 , 777-796 , 797-816 , 817-836 , 837-856 , 857-876 , 877-896 , 897-916 , 917-936 , 937-956 , 957-976 , 977-996 , 997-1016 , 1017-1036 , 1037-1056 , 1057-1076 , 1077-1096 , 1097-1116 , 1117-1136 , 1137-1156 , 1157-1176 , 1177-1196 , 1197-1216 , 1217-1236 , 1237-1256 , 1257-1276 , 1277-1296 , 1297-1316 , 1317-1336 , 1337-1356 , 1357-1376 , 1377-1396 , 1397-1416 , 1417-1436 , 1437-1456 , 1457-1476 , 1477-1496 , 1497-1516 , 1517-1536 , 1537-1556 , 1557-1576 , 1577-1596 , 1597-1616 , 1617-1636 , 1637-1656 , 1657-1676 , 1677-1696 , 1697-1716 , 1717-1736 , 1737-1756 , 1757-1776 , 1777-1796 , 1797-1816 , 1817-1836 , 1837-1856 , 1857-1876 , 1877-1896 , 1897-1916 , 1917-1936 , 1937-1956 , 1957-1976 , 1977-1996 , 1997-2016 , 2017-2036 , 2037-2056 , 2057-2076 , 2077-2096 , 2097-2116 , 2117-2136 , 2137-2156 , 2157-2176 , 2177-2196 , 2197-2216 , 2217-2236 , 2237-2256 , 2257-2276 , 2277-2296 , 2297-2316 , 2317-2336 , 2337-2356 , 2357-2376 , 2377-2396 , 2397-2416 , 2417-2436
2316. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-08 22:14:01
Üzenet elküldve: 2026-05-08 22:14:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1096
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1096
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Megkrestetett//
*Végighallgatja Nestart és meg is fontolja szavait. Krestvir kétségtelenül nem stratéga, nem is erőssége az efféle gondolkodásmód és ezzel tisztában is van. Így mindenféle büszkeségből fakadó ellenállás nélkül fogadja a férfi véleményét és javaslatait.*
- Az erőd visszafoglalása nem célom és nem is terveket hallgatnék ki. Ha Amon Ruadhot elfoglalták, a belső erőd, ThargArod még akkor is állhat a thargok védelmében. Vagy épp ők az erődében, ha utolsó mentsvárként húzódtak oda vissza... - *Teszi világossá a motivációit.*
- De elfogadom. Ha Amon már az orkok kezén van, azonnal visszatérünk és újratervezünk. - *Biccent láthatatlanul, nyilvánvalóvá téve, hogy a józan szavak nem hagyták hidegen.*
- Illetve... ez esetben akkor előbb megyek és csak úgy... kicsit kevesebb, mint fertályóra múlva kövessen. Az elég kell legyen, hogy a helyzetet felmérjem a tó közvetlen környezetében, és hogy akkor is visszajussak, ha elsőre valamiért elrontanám a varázslatot. Addig őrizheti nekem a dézsát. - *Valószínű, ha látható volna, rókaképén akkor sem volna egyszerű észrevenni, hogy elmosolyodik.
Aztán varázsol és sikerrel jár. Nézi az eltűnő szalagot is, majd hallgatja az intelmeket.*
- Rendben. Ha úgy látom, bajban vagyunk, és a megsegítése azzal fenyegetne, hogy mindketten fogságba esünk, vagy ottveszünk, hátra fogom hagyni. Egyébként nem. De akkor abban is megegyezhetünk, ha valami balul sülne el, a Mágustoronynál találkozunk, mindketten oda utazunk a vízen át. - *Javasolja, majd elindul most már a dézsa felé.*
- Hogyan üzenne? - *Kérdi még szórakozottan, mielőtt nekikezdene a varázslatnak. Szórakozottsága nem érdektelenség, hanem feszültség, ami hirtelen rázuhan, ahogy tudatosítja, hogy hova és mire készül.
Még egykoron, az istenek előtt ismert egy mentális fonál nevezetű varázslatot, amit azóta sem tud működésre bírni. Mintha megvadult volna a manafolyam, az ő "evezőlapátjai" pedig beletörtek és hiába farag újakat, eddig sikertelen minden próbált forma.*
*Végighallgatja Nestart és meg is fontolja szavait. Krestvir kétségtelenül nem stratéga, nem is erőssége az efféle gondolkodásmód és ezzel tisztában is van. Így mindenféle büszkeségből fakadó ellenállás nélkül fogadja a férfi véleményét és javaslatait.*
- Az erőd visszafoglalása nem célom és nem is terveket hallgatnék ki. Ha Amon Ruadhot elfoglalták, a belső erőd, ThargArod még akkor is állhat a thargok védelmében. Vagy épp ők az erődében, ha utolsó mentsvárként húzódtak oda vissza... - *Teszi világossá a motivációit.*
- De elfogadom. Ha Amon már az orkok kezén van, azonnal visszatérünk és újratervezünk. - *Biccent láthatatlanul, nyilvánvalóvá téve, hogy a józan szavak nem hagyták hidegen.*
- Illetve... ez esetben akkor előbb megyek és csak úgy... kicsit kevesebb, mint fertályóra múlva kövessen. Az elég kell legyen, hogy a helyzetet felmérjem a tó közvetlen környezetében, és hogy akkor is visszajussak, ha elsőre valamiért elrontanám a varázslatot. Addig őrizheti nekem a dézsát. - *Valószínű, ha látható volna, rókaképén akkor sem volna egyszerű észrevenni, hogy elmosolyodik.
Aztán varázsol és sikerrel jár. Nézi az eltűnő szalagot is, majd hallgatja az intelmeket.*
- Rendben. Ha úgy látom, bajban vagyunk, és a megsegítése azzal fenyegetne, hogy mindketten fogságba esünk, vagy ottveszünk, hátra fogom hagyni. Egyébként nem. De akkor abban is megegyezhetünk, ha valami balul sülne el, a Mágustoronynál találkozunk, mindketten oda utazunk a vízen át. - *Javasolja, majd elindul most már a dézsa felé.*
- Hogyan üzenne? - *Kérdi még szórakozottan, mielőtt nekikezdene a varázslatnak. Szórakozottsága nem érdektelenség, hanem feszültség, ami hirtelen rázuhan, ahogy tudatosítja, hogy hova és mire készül.
Még egykoron, az istenek előtt ismert egy mentális fonál nevezetű varázslatot, amit azóta sem tud működésre bírni. Mintha megvadult volna a manafolyam, az ő "evezőlapátjai" pedig beletörtek és hiába farag újakat, eddig sikertelen minden próbált forma.*
2315. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-08 02:31:04
Üzenet elküldve: 2026-05-08 02:31:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Megkrestetett//
*Nestar egyetért a belé karolásba és minden másra örömmel bólint, ameddig el nem hangzik egy részlet, aminél már erőteljesen meg kell állnia.*
- Ha az erőd el van foglalva, akkor azonnal visszafordulunk. Értem, hogy mit szeretne, azonban még az Ön hatalmával is egy öngyilkos küldetésnek minősül. A minket védő mágia, nos, mágikus, az orkok varázstudói könnyedén kiérzékelik és amint elhatárolódik a vízparttól, túl sok idejébe fog kerülni egyedül vízfelületet varázsolni és elmenekülni benne. Nem tudjuk, mire képesek és régebb a törzs birtokában is volt egy tárgy, ami egy területen csak megszüntette a mágiát. Ez esetben Ön rosszabb, mint halott, fogoly az ő oldalukon. És a másik, hogy teljesen fölöslegesen veszélyeztetné az életét, ugyanis ha az erőd elveszett, az ostromállapot megszűnik és már bárkit be tudna küldeni a főkapun ugyanezzel a láthatatlansággal, valamint jobb lopakodási képességgel. Lehet még több idővel is, hisz már hajnalban megidézhetné és napnyugatig kutakodhatna. Így már csak az idő tekintetében is gondolja át. Meg azért is, hogy ha Ön átjut, látja, hogy az orkok kezén van, megköszönném, ha inkább visszatérne és szólna, hogy én ne próbálkozzak az utazással. De ami fontosabb, ha az erőd elveszett, ThargArod belső állapota számunkra lényegtelen. A szántók és az út már az orkok kezén, az erőd visszafoglalásáról szó sem lehet. És fogalmunk sincs, hogy bármit is megtudhatnánk ott, a thargok tartottak terveket bent, az orkok lehet nem. Összességében, rengeteg sebből vérző ötlet, és nem fogja megtudni, hogy túl veszélyes, mielőtt túl nagy veszélybe kerül.
*Szerencsére, még ha Nestar panaszkodását el is kell viselnie, a látványát nem, ugyanis gyorsan bólint a szalagos megoldásra. És egy kék szalag előbukkanása a semmiből szerencsére még neki is feltűnik. Amikor éppen nem a jegyzetét bújja.*
- Készen állok.
*És a sikeres eltűnés után, amit a vízen tükröződő képének hiányából tudakol meg, el is tünteti a kék szalagot.*
- Egyébként megtehetne egy szívességet és legalább feleannyira aggódjon a saját épségéért, mint az enyémért. Kettőnk közül én cipelem a gyógyitalokat. És drágán adom az életünk. Ellenben, próbálkozzon elsőnek, aztán minél előbb megpróbálom követni. Visszafele pedig ne várjon meg, engem ha elkapnak se ölnek meg. Túl hasznos lennék az oldalukon, ráadásul ahhoz mindkét kezem szabadon kell. De önfényezésen túl, ne aggódjon és semmiképp ne várjon, vissza fogok jutni. Vagy a mágustoronyba. Tehát, ha nem adom jelét, hogy visszatértem, akkor se menjen Amonba értem. Mindenképp egy órán belül meghallja az üzenetem. Esetleg csak találkozhatunk a toronynál, aztán később térünk vissza, ahova terveznénk.
*Nestar egyetért a belé karolásba és minden másra örömmel bólint, ameddig el nem hangzik egy részlet, aminél már erőteljesen meg kell állnia.*
- Ha az erőd el van foglalva, akkor azonnal visszafordulunk. Értem, hogy mit szeretne, azonban még az Ön hatalmával is egy öngyilkos küldetésnek minősül. A minket védő mágia, nos, mágikus, az orkok varázstudói könnyedén kiérzékelik és amint elhatárolódik a vízparttól, túl sok idejébe fog kerülni egyedül vízfelületet varázsolni és elmenekülni benne. Nem tudjuk, mire képesek és régebb a törzs birtokában is volt egy tárgy, ami egy területen csak megszüntette a mágiát. Ez esetben Ön rosszabb, mint halott, fogoly az ő oldalukon. És a másik, hogy teljesen fölöslegesen veszélyeztetné az életét, ugyanis ha az erőd elveszett, az ostromállapot megszűnik és már bárkit be tudna küldeni a főkapun ugyanezzel a láthatatlansággal, valamint jobb lopakodási képességgel. Lehet még több idővel is, hisz már hajnalban megidézhetné és napnyugatig kutakodhatna. Így már csak az idő tekintetében is gondolja át. Meg azért is, hogy ha Ön átjut, látja, hogy az orkok kezén van, megköszönném, ha inkább visszatérne és szólna, hogy én ne próbálkozzak az utazással. De ami fontosabb, ha az erőd elveszett, ThargArod belső állapota számunkra lényegtelen. A szántók és az út már az orkok kezén, az erőd visszafoglalásáról szó sem lehet. És fogalmunk sincs, hogy bármit is megtudhatnánk ott, a thargok tartottak terveket bent, az orkok lehet nem. Összességében, rengeteg sebből vérző ötlet, és nem fogja megtudni, hogy túl veszélyes, mielőtt túl nagy veszélybe kerül.
*Szerencsére, még ha Nestar panaszkodását el is kell viselnie, a látványát nem, ugyanis gyorsan bólint a szalagos megoldásra. És egy kék szalag előbukkanása a semmiből szerencsére még neki is feltűnik. Amikor éppen nem a jegyzetét bújja.*
- Készen állok.
*És a sikeres eltűnés után, amit a vízen tükröződő képének hiányából tudakol meg, el is tünteti a kék szalagot.*
- Egyébként megtehetne egy szívességet és legalább feleannyira aggódjon a saját épségéért, mint az enyémért. Kettőnk közül én cipelem a gyógyitalokat. És drágán adom az életünk. Ellenben, próbálkozzon elsőnek, aztán minél előbb megpróbálom követni. Visszafele pedig ne várjon meg, engem ha elkapnak se ölnek meg. Túl hasznos lennék az oldalukon, ráadásul ahhoz mindkét kezem szabadon kell. De önfényezésen túl, ne aggódjon és semmiképp ne várjon, vissza fogok jutni. Vagy a mágustoronyba. Tehát, ha nem adom jelét, hogy visszatértem, akkor se menjen Amonba értem. Mindenképp egy órán belül meghallja az üzenetem. Esetleg csak találkozhatunk a toronynál, aztán később térünk vissza, ahova terveznénk.
2314. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-08 00:22:07
Üzenet elküldve: 2026-05-08 00:22:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1096
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1096
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Megkrestetett//
*Krestvir valójában nagyon is tanul még, mikor Nestar érkezik, bár a lapokat épp maga mellett pihentetett kezében tartja, így tűnhet ez másképp. Csak ajkai mozognak időnként, ahogy a varázsszavakat gyakorolja némán, vagy a tananyag részleteit igyekszik fölidézni, mielőtt a jegyzetekbe lesne megerősítésért.
Kilencedik pedig tényleg nem unatkozik, főképp, hogy ez a hajfonó tevékenység az ő kedvtelésére van. A harsány manó ugyanis kénytelen volt föltalálni magát, miután épp egy Krestvirhez hasonló, magának való hordozót fogott ki, akinek ráadásul szokása olykor napokat, ha nem hatokat eltölteni egy helyen, mágikus tanulmányokat bogarászva. Akad egy-két ilyen, utazásaik során összeszedett hóbortja a manónak, amivel az időt kicsit elütheti rosszalkodás helyett.
Krestvirt meg nem zavarja a hajával való babrálás, most mégis kicsit zavarba jön, mikor Nestart emiatt váratják. De Kilit sem akarja megbántani azzal, hogy tönkreteszi a munkáját, hát nyugton marad még arra a fél percre, a kis lény kérése szerint.*
- Mindig lehetne még többet tanulni. De emiatt most nem várnék már tovább. Remélhetőleg lesz még rá alkalom. - *Válaszol Nestar megállapítására, mert valahol tényleg bízik benne, hogy érkeztükkor nem lesz még olyan a helyzet, hogy azonnali lépéseket kelljen tenniük és ne tölthessenek el még további időt a felkészüléssel. Amonon, vagy akár még ide visszatérve...
Hogy Nestar milyen következtetéseket von le, akár csak az új hajviselete kapcsán, arról fogalma sincs, így helyreigazítani sem tudja. De az biztos, hogy igazából semmit sem döntött még el, csak azt, hogy ellátogat Amon Ruadhra. A többi a körülményektől függ.*
- Ahogy kívánja. - *Feleli aztán a férfi kérésére, s annak ellenére is meghajol, hogy azt Nestar már nem láthatja. Majd hallgatja a kiegészítést, és...*
- Ha így megfelel... - *Szól, majd a kéréssel szemben inkább Nestar karját fogja meg, belekapaszkodva a könyökhajlatánál. Alacsony termete miatt így előnyösebbnek találja, mert ha fel is éri a férfi vállát, ahhoz közelebb kellene lépnie és a testhelyzet miatt leszűkülne a mozgástere, ami egy kicsit javul az általa választott érintkezési móddal. Amennyiben pedig nem érkezik ellenvetés, úgy immár Nestarba kapaszkodva követi őt a fürdőhelyiségbe.
Ott aztán némi értetlenséggel hallgatja, hogy miért is akarna a férfi előtte menni Amonra.*
- Miért volna biztonságosabb? - *Kérdez vissza, de a választ meg sem várva folytatja.*
- Én megyek előbb, tapasztaltabb vagyok ebben a varázslatban. Ha bármi balul sülne el, már ott leszek, hogy közbelépjek. Várni fogom. Bár valamiben meg kellene egyeznünk, hogy tudjam, mikor odaért. Igaz, lehet a parton már látni fogom a lépteit, a varázslat ritkán sikerül úgy, hogy rögtön szárazra tudjunk lépni, mert a vízhozam és így a part helye is változó... De mégis... Hm... - *Töpreng.*
- Én Kagan hadúr szobra mellé fogok érkezni, megfogom majd a karját, mint most a magáét. Ott megtalál. Onnan aztán a továbbiakban úgy megyünk majd, mint ide jöttünk. - *Mozgatja meg ujjait a férfi karján, ahol fogja, hogy jelezze, miről beszél. Majd ezzel el is engedi őt, és kicsit hátrébb lép tőle.*
- Remélhetőleg halk szóval tudunk majd többnyire beszélni. De azért van, amit most is megbeszélhetnénk... Ha Amon még a thargok kezén van, úgy rövid tájékozódás és helyzetfelmérés után én egy rejtettebb helyen láthatóvá válnék, majd onnan vegyülnék el az ottaniak között, s remélhetőleg nem tekintenek majd gyanús idegennek, hanem még találok is ott valakit, aki még ismer... Amíg nem biztos a helyzetünk, megkérném, hogy tőlem távolabb helyezkedjen el és maradjon észrevétlen.
Kitudakolnám, hogy ki a vezető jelenleg, hogy vele beszélhessek, beszélhessünk...
Viszont véleményem szerint, ha úgy találjuk, hogy az erődöt már elfoglalták, ThargArod belső erődjébe még megpróbálhatnánk eljutni, hogy lássuk, ott hogy áll a helyzet. De ha már érkezésünkkor túl veszélyesek a körülmények, érdemesebb visszafordulnunk. De bármit is teszek, jelzés nélkül nem fogom hagyni és magára hagyni sem. Kérem, ha a Tükörlovast alkalmazzuk, mindig menjen előttem, én csak az után megyek, hogy meggyőződtem róla, hogy sikerrel járt.
Miután láthatatlanná tettem, ezt a szalagot rejtse el a ruhája alá. - *A dézsa szélén hirtelen egy kék szalag jelenik meg. Ha Nestar nem figyelne föl rá, halk koppintások is jelzik, hogy hová kellene néznie.*
- Ha bármiért is láthatóvá kell válnia előttem, használhatja ezt. - *A módját a férfi találékonyságára, na meg helyzetfelismerésére bízza.*
- Szóljon, ha készen áll! -
*Ha pedig Nestar jelez, akkor ezúttal némileg nagyobb koncentrációval adózik a bonyolultabb varázsigének, mely ezúttal az alkimistát teszi láthatatlanná, ha minden jól megy.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására úgy téríti el a fénysugarakat, hogy egy általa kiválasztott, maximum nála háromszor nagyobb tárgy vagy élőlény láthatatlan lesz minden külső szemlélő számára. A hatás megszűnik éjszaka, illetve mágikus sötétség hatására.
*Krestvir valójában nagyon is tanul még, mikor Nestar érkezik, bár a lapokat épp maga mellett pihentetett kezében tartja, így tűnhet ez másképp. Csak ajkai mozognak időnként, ahogy a varázsszavakat gyakorolja némán, vagy a tananyag részleteit igyekszik fölidézni, mielőtt a jegyzetekbe lesne megerősítésért.
Kilencedik pedig tényleg nem unatkozik, főképp, hogy ez a hajfonó tevékenység az ő kedvtelésére van. A harsány manó ugyanis kénytelen volt föltalálni magát, miután épp egy Krestvirhez hasonló, magának való hordozót fogott ki, akinek ráadásul szokása olykor napokat, ha nem hatokat eltölteni egy helyen, mágikus tanulmányokat bogarászva. Akad egy-két ilyen, utazásaik során összeszedett hóbortja a manónak, amivel az időt kicsit elütheti rosszalkodás helyett.
Krestvirt meg nem zavarja a hajával való babrálás, most mégis kicsit zavarba jön, mikor Nestart emiatt váratják. De Kilit sem akarja megbántani azzal, hogy tönkreteszi a munkáját, hát nyugton marad még arra a fél percre, a kis lény kérése szerint.*
- Mindig lehetne még többet tanulni. De emiatt most nem várnék már tovább. Remélhetőleg lesz még rá alkalom. - *Válaszol Nestar megállapítására, mert valahol tényleg bízik benne, hogy érkeztükkor nem lesz még olyan a helyzet, hogy azonnali lépéseket kelljen tenniük és ne tölthessenek el még további időt a felkészüléssel. Amonon, vagy akár még ide visszatérve...
Hogy Nestar milyen következtetéseket von le, akár csak az új hajviselete kapcsán, arról fogalma sincs, így helyreigazítani sem tudja. De az biztos, hogy igazából semmit sem döntött még el, csak azt, hogy ellátogat Amon Ruadhra. A többi a körülményektől függ.*
- Ahogy kívánja. - *Feleli aztán a férfi kérésére, s annak ellenére is meghajol, hogy azt Nestar már nem láthatja. Majd hallgatja a kiegészítést, és...*
- Ha így megfelel... - *Szól, majd a kéréssel szemben inkább Nestar karját fogja meg, belekapaszkodva a könyökhajlatánál. Alacsony termete miatt így előnyösebbnek találja, mert ha fel is éri a férfi vállát, ahhoz közelebb kellene lépnie és a testhelyzet miatt leszűkülne a mozgástere, ami egy kicsit javul az általa választott érintkezési móddal. Amennyiben pedig nem érkezik ellenvetés, úgy immár Nestarba kapaszkodva követi őt a fürdőhelyiségbe.
Ott aztán némi értetlenséggel hallgatja, hogy miért is akarna a férfi előtte menni Amonra.*
- Miért volna biztonságosabb? - *Kérdez vissza, de a választ meg sem várva folytatja.*
- Én megyek előbb, tapasztaltabb vagyok ebben a varázslatban. Ha bármi balul sülne el, már ott leszek, hogy közbelépjek. Várni fogom. Bár valamiben meg kellene egyeznünk, hogy tudjam, mikor odaért. Igaz, lehet a parton már látni fogom a lépteit, a varázslat ritkán sikerül úgy, hogy rögtön szárazra tudjunk lépni, mert a vízhozam és így a part helye is változó... De mégis... Hm... - *Töpreng.*
- Én Kagan hadúr szobra mellé fogok érkezni, megfogom majd a karját, mint most a magáét. Ott megtalál. Onnan aztán a továbbiakban úgy megyünk majd, mint ide jöttünk. - *Mozgatja meg ujjait a férfi karján, ahol fogja, hogy jelezze, miről beszél. Majd ezzel el is engedi őt, és kicsit hátrébb lép tőle.*
- Remélhetőleg halk szóval tudunk majd többnyire beszélni. De azért van, amit most is megbeszélhetnénk... Ha Amon még a thargok kezén van, úgy rövid tájékozódás és helyzetfelmérés után én egy rejtettebb helyen láthatóvá válnék, majd onnan vegyülnék el az ottaniak között, s remélhetőleg nem tekintenek majd gyanús idegennek, hanem még találok is ott valakit, aki még ismer... Amíg nem biztos a helyzetünk, megkérném, hogy tőlem távolabb helyezkedjen el és maradjon észrevétlen.
Kitudakolnám, hogy ki a vezető jelenleg, hogy vele beszélhessek, beszélhessünk...
Viszont véleményem szerint, ha úgy találjuk, hogy az erődöt már elfoglalták, ThargArod belső erődjébe még megpróbálhatnánk eljutni, hogy lássuk, ott hogy áll a helyzet. De ha már érkezésünkkor túl veszélyesek a körülmények, érdemesebb visszafordulnunk. De bármit is teszek, jelzés nélkül nem fogom hagyni és magára hagyni sem. Kérem, ha a Tükörlovast alkalmazzuk, mindig menjen előttem, én csak az után megyek, hogy meggyőződtem róla, hogy sikerrel járt.
Miután láthatatlanná tettem, ezt a szalagot rejtse el a ruhája alá. - *A dézsa szélén hirtelen egy kék szalag jelenik meg. Ha Nestar nem figyelne föl rá, halk koppintások is jelzik, hogy hová kellene néznie.*
- Ha bármiért is láthatóvá kell válnia előttem, használhatja ezt. - *A módját a férfi találékonyságára, na meg helyzetfelismerésére bízza.*
- Szóljon, ha készen áll! -
*Ha pedig Nestar jelez, akkor ezúttal némileg nagyobb koncentrációval adózik a bonyolultabb varázsigének, mely ezúttal az alkimistát teszi láthatatlanná, ha minden jól megy.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására úgy téríti el a fénysugarakat, hogy egy általa kiválasztott, maximum nála háromszor nagyobb tárgy vagy élőlény láthatatlan lesz minden külső szemlélő számára. A hatás megszűnik éjszaka, illetve mágikus sötétség hatására.
2313. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-07 22:54:13
Üzenet elküldve: 2026-05-07 22:54:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Megkrestetett//
*Nos, nem erre a képre számított, amikor rányit Krestvirre, de legalább a Kilencedik nem unatkozik. Nem kérdez semmit, igazából nem is fogja kommentálni, amíg rá nem kényszerítik, hogy reagáljon az eseményekre.*
- Nos, igen. Akkor gondolom végzett a tanulmányokkal.
*Tér vissza az érkezésük okához, talán kicsit udvariatlanul. Ha Krestvir tényleg nem tervezi túlélni a küzdelmeket, akkor egy kis szórakozás kijár neki előtte. A hajával, meg hasonlókkal. Bár nem úgy tűnt, mintha igazán jól szórakozott volna. De a varázslókon túl talán csak a nőket érti kevésbé Nestar. Meg a férfiakat. És mára már eleget tanult, valamint nem is fog italt pazarolni ennek a megértésére.*
- Közel sem, de ha ezen múlna, egy hatig itt maradnánk.
*Egy kicsit megakad a szava a láthatatlanság csak hirtelen elvarázslására. Így már tényleg fogalma sincs, hogy minek csináltatja meg a haját, ha úgy sem fogja látni senki. Majd rájön, hogy Krestvir lehet komolyabban gondolta az erődben maradást, mint ahogy Nestar gondolta. Nem mintha a szavaiból bármi mást vehetett volna ki az alkimista. De az elhivatottság lenyűgözi.*
- Annyit még szeretnék kérni, hogy engem csak a dézsáknál varázsoljon át. És ez furcsának vagy egyenesen pofátlannak tűnhet, de ha kérhetem, legalább előre szóljon, mielőtt feloszlatja rólam. Ez furcsán hangozhat és egy kicsit pofátlan kérés, a döntés természetesen az Ön kezében van, de lehetséges, hogy preferálnám a láthatatlanságot a nap további részében. Visszatértem után lehet kísérleteznék vele, miután sürgősebb teendőimet elintéztem.
*Majd eszébe is jut egy apró probléma, ami később exponenciálisan nőni fog, amint ő is láthatatlanná válik.*
- Addig is, mivel nem igazán tudom, merre van és talán nem tenne jó az árváknak, ha a semmiből hangokat hallanának, így lehet előnyösebb, ha csak megfogja a vállam, hogy el tudjam helyezni a térben. Ha nem, az is megfelel. Akkor megyünk a fürdőkhöz.
*Mindkét esetben ugyanoda tartanak és el is fognak érni a fürdőhöz.*
- Mondanám, hogy biztonság esetére én megyek elsőnek, de ami azt illeti, csak bizonytalan vagyok abban, hogy olyan messzire is könnyedén sikerül. Így inkább előbb kezdem, mert nem tudom, hogy hányadszorra sikerül.
*Bár előbb úgy is megvárja, hogy ő maga is láthatatlanná váljon.*
*Nos, nem erre a képre számított, amikor rányit Krestvirre, de legalább a Kilencedik nem unatkozik. Nem kérdez semmit, igazából nem is fogja kommentálni, amíg rá nem kényszerítik, hogy reagáljon az eseményekre.*
- Nos, igen. Akkor gondolom végzett a tanulmányokkal.
*Tér vissza az érkezésük okához, talán kicsit udvariatlanul. Ha Krestvir tényleg nem tervezi túlélni a küzdelmeket, akkor egy kis szórakozás kijár neki előtte. A hajával, meg hasonlókkal. Bár nem úgy tűnt, mintha igazán jól szórakozott volna. De a varázslókon túl talán csak a nőket érti kevésbé Nestar. Meg a férfiakat. És mára már eleget tanult, valamint nem is fog italt pazarolni ennek a megértésére.*
- Közel sem, de ha ezen múlna, egy hatig itt maradnánk.
*Egy kicsit megakad a szava a láthatatlanság csak hirtelen elvarázslására. Így már tényleg fogalma sincs, hogy minek csináltatja meg a haját, ha úgy sem fogja látni senki. Majd rájön, hogy Krestvir lehet komolyabban gondolta az erődben maradást, mint ahogy Nestar gondolta. Nem mintha a szavaiból bármi mást vehetett volna ki az alkimista. De az elhivatottság lenyűgözi.*
- Annyit még szeretnék kérni, hogy engem csak a dézsáknál varázsoljon át. És ez furcsának vagy egyenesen pofátlannak tűnhet, de ha kérhetem, legalább előre szóljon, mielőtt feloszlatja rólam. Ez furcsán hangozhat és egy kicsit pofátlan kérés, a döntés természetesen az Ön kezében van, de lehetséges, hogy preferálnám a láthatatlanságot a nap további részében. Visszatértem után lehet kísérleteznék vele, miután sürgősebb teendőimet elintéztem.
*Majd eszébe is jut egy apró probléma, ami később exponenciálisan nőni fog, amint ő is láthatatlanná válik.*
- Addig is, mivel nem igazán tudom, merre van és talán nem tenne jó az árváknak, ha a semmiből hangokat hallanának, így lehet előnyösebb, ha csak megfogja a vállam, hogy el tudjam helyezni a térben. Ha nem, az is megfelel. Akkor megyünk a fürdőkhöz.
*Mindkét esetben ugyanoda tartanak és el is fognak érni a fürdőhöz.*
- Mondanám, hogy biztonság esetére én megyek elsőnek, de ami azt illeti, csak bizonytalan vagyok abban, hogy olyan messzire is könnyedén sikerül. Így inkább előbb kezdem, mert nem tudom, hogy hányadszorra sikerül.
*Bár előbb úgy is megvárja, hogy ő maga is láthatatlanná váljon.*
2312. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-07 22:23:57
Üzenet elküldve: 2026-05-07 22:23:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1096
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1096
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Megkrestetett//
*Mikor Nestar benyit, aligha számíthat arra a látványra, ami fogadja.
Az asztalnál ülő, tanulásban elmélyedt Krestvir képe nyilván nem meglepetés. Viszont a lány fordítva üli meg a széket, lábai között a háttámlával, és úgy mormog, meg olvasgat magában, miközben Kilencedik mögötte, az asztal szélén ülve, szintén roppant elmerülten a haján dolgozik. A hosszú, sötét tincseket bonyolult fonatokba rendezi, szájában éppen fésű, úgyhogy beszélni épp nem tud rögtön, de hallható, hogy nagyon próbál.*
- Mmm... Még nem! - *Vágja ki aztán gyorsan, a fésűt kiköpve, és finoman rántva egyet Krestvir haján, mikor a lány mozdulni akarna.
Krestvir így csak a szeme sarkából néz Nestarra.*
- Mindjárt kész van, várjatok már! - *Türtőzteti őket a manó, s láthatóan tényleg éppen egy bőrszalagot igyekszik fölemelni fél kézzel.
Ha Krestviren múlik, ez a kis idő, míg Kilencedik végez a fonat rögzítésével, kínos csöndben fog telni, merthogy kivételesen kínosan is érzi magát.*
- Na, kész! - *Jelenti a manó, és látható elégedettséggel szemléli meg alkotását.*
- Ugye, milyen szép lett? - *Fordul Nestar felé, az elismerést várva.*
- Indulhatunk. - *Szól közbe Krestvir, végre válaszolva, és lemászik most már a székről, majd nekilát, hogy alaposan, de sietősen összepakoljon. A saját holmija után még a csészéiket is a tányérra igazítja, hogy könnyen elvihesse őket, aki értük jönne.
Mikor kész van, a zsákját a hátára veszi, csak egy összehajtogatott fehér törölközőt, vagy lepedőt ölel magához anélkül, hogy elrakná.*
- Köszönöm. - *Szól még oda, megkésve a manónak, majd fejére húzza a csuklyát és karját nyújtja az apró lénynek, hogy az elfoglalhassa helyét a vállán.
Aztán pedig minden előzetes figyelmeztetés nélkül igét mormol és... hacsak valami balul nem sül el, láthatatlanná válik.*
- Mindent sikerült elintéznie, amit szeretett volna? - *Kérdi aztán már testetlen hangként. Az eddig hallottak alapján úgy sejti, a férfi nem jártas a nap-ág varázslataiban, így kérdése egyben előkészítése a terepnek. Amíg Nestarnak vannak még megbeszélnivalói, vagy elpakolni-valói, addig vár a varázslattal, ami őt tenné láthatatlanná.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására úgy téríti el a fénysugarakat, hogy teste és összes felszerelése láthatatlan lesz minden külső szemlélő számára. A hatás megszűnik éjszaka, illetve mágikus sötétség hatására.
*Mikor Nestar benyit, aligha számíthat arra a látványra, ami fogadja.
Az asztalnál ülő, tanulásban elmélyedt Krestvir képe nyilván nem meglepetés. Viszont a lány fordítva üli meg a széket, lábai között a háttámlával, és úgy mormog, meg olvasgat magában, miközben Kilencedik mögötte, az asztal szélén ülve, szintén roppant elmerülten a haján dolgozik. A hosszú, sötét tincseket bonyolult fonatokba rendezi, szájában éppen fésű, úgyhogy beszélni épp nem tud rögtön, de hallható, hogy nagyon próbál.*
- Mmm... Még nem! - *Vágja ki aztán gyorsan, a fésűt kiköpve, és finoman rántva egyet Krestvir haján, mikor a lány mozdulni akarna.
Krestvir így csak a szeme sarkából néz Nestarra.*
- Mindjárt kész van, várjatok már! - *Türtőzteti őket a manó, s láthatóan tényleg éppen egy bőrszalagot igyekszik fölemelni fél kézzel.
Ha Krestviren múlik, ez a kis idő, míg Kilencedik végez a fonat rögzítésével, kínos csöndben fog telni, merthogy kivételesen kínosan is érzi magát.*
- Na, kész! - *Jelenti a manó, és látható elégedettséggel szemléli meg alkotását.*
- Ugye, milyen szép lett? - *Fordul Nestar felé, az elismerést várva.*
- Indulhatunk. - *Szól közbe Krestvir, végre válaszolva, és lemászik most már a székről, majd nekilát, hogy alaposan, de sietősen összepakoljon. A saját holmija után még a csészéiket is a tányérra igazítja, hogy könnyen elvihesse őket, aki értük jönne.
Mikor kész van, a zsákját a hátára veszi, csak egy összehajtogatott fehér törölközőt, vagy lepedőt ölel magához anélkül, hogy elrakná.*
- Köszönöm. - *Szól még oda, megkésve a manónak, majd fejére húzza a csuklyát és karját nyújtja az apró lénynek, hogy az elfoglalhassa helyét a vállán.
Aztán pedig minden előzetes figyelmeztetés nélkül igét mormol és... hacsak valami balul nem sül el, láthatatlanná válik.*
- Mindent sikerült elintéznie, amit szeretett volna? - *Kérdi aztán már testetlen hangként. Az eddig hallottak alapján úgy sejti, a férfi nem jártas a nap-ág varázslataiban, így kérdése egyben előkészítése a terepnek. Amíg Nestarnak vannak még megbeszélnivalói, vagy elpakolni-valói, addig vár a varázslattal, ami őt tenné láthatatlanná.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására úgy téríti el a fénysugarakat, hogy teste és összes felszerelése láthatatlan lesz minden külső szemlélő számára. A hatás megszűnik éjszaka, illetve mágikus sötétség hatására.
2311. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-07 21:26:44
Üzenet elküldve: 2026-05-07 21:26:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Megkrestetett//
- Hálásan köszönöm a megértését.
*A helyzet számára sem a legjobb, még soha nem kellett kérnie ennyit és ennyi személytől. Reméli az üzlet lehetősége azért elég kárpótlás, bár egyelőre bizonytalan abban is, hogy ígérjen ilyet. Legnagyobb megnyugvására Merchen megvárja pár óráig, hogy mivel tud majd visszaérni. De előbb, még úgy is kevernie kell.*
- Köszönöm, tényleg lekötelez ezzel. Kérem fogadja el ezt, a tanulmányai könnyítésére és a fáradozásaiért. Addig nekiállok a keverésnek és további békésebb napot!
*A kereskedő esetleges elutasításától függetlenül átad 1 Sötétkék varázsitalt Merchen Feiy számára.
Majd megindul, hogy össze is keverje a gyógyitalokat erősebb formátumukba, mielőtt újra megkeresni Krestvirt. Mert amíg a mágusnak rengeteg ideje van, neki annál kevesebb.*
*Próbál halkan, de nem túl halkan megérkezni a könyvtárba. Lopakodni akkor sem tudna, ha szeretne. Nem zavarná Krestvirt a tanulásban, minden varázslatra szüksége lesz, amit meg tud tanulni a rövid ideje alatt itt. Akár adhatott volna neki is erre egy italt, lehet később fog is. De már lehet túl késő van ehhez. Amíg nem veszik észre jelenlétét, addig csak lassan és türelmesen próbál közelebb kerülni az asztalhoz, de amint igen, úgy felteszi a már várt kérdést.*
- Én készen állok, hogy érzi, indulhatunk?
- Hálásan köszönöm a megértését.
*A helyzet számára sem a legjobb, még soha nem kellett kérnie ennyit és ennyi személytől. Reméli az üzlet lehetősége azért elég kárpótlás, bár egyelőre bizonytalan abban is, hogy ígérjen ilyet. Legnagyobb megnyugvására Merchen megvárja pár óráig, hogy mivel tud majd visszaérni. De előbb, még úgy is kevernie kell.*
- Köszönöm, tényleg lekötelez ezzel. Kérem fogadja el ezt, a tanulmányai könnyítésére és a fáradozásaiért. Addig nekiállok a keverésnek és további békésebb napot!
*A kereskedő esetleges elutasításától függetlenül átad 1 Sötétkék varázsitalt Merchen Feiy számára.
Majd megindul, hogy össze is keverje a gyógyitalokat erősebb formátumukba, mielőtt újra megkeresni Krestvirt. Mert amíg a mágusnak rengeteg ideje van, neki annál kevesebb.**Próbál halkan, de nem túl halkan megérkezni a könyvtárba. Lopakodni akkor sem tudna, ha szeretne. Nem zavarná Krestvirt a tanulásban, minden varázslatra szüksége lesz, amit meg tud tanulni a rövid ideje alatt itt. Akár adhatott volna neki is erre egy italt, lehet később fog is. De már lehet túl késő van ehhez. Amíg nem veszik észre jelenlétét, addig csak lassan és türelmesen próbál közelebb kerülni az asztalhoz, de amint igen, úgy felteszi a már várt kérdést.*
- Én készen állok, hogy érzi, indulhatunk?
2310. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-07 21:02:51
Üzenet elküldve: 2026-05-07 21:02:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Megkrestetett//
-Annyi baj legyen.
*Legyint kezével.*
-Célok mindig kellenek, még ha néha távoliak is.
*Úgy látszik Merchen lelkesedését nem könnyű letörni. Meg aztán szerencsére számára a varázslás tudománya csak amolyan hóbort, úrias foglalkozás amit szabadidejében űzni tud. Ha sosem tanul meg semmi hasznosat sem vesztett semmit.*
-Tehát felderítés..
*Mondja halkan, mintha csak feldolgozná Nestar szavait a fejében, és az véletlenül kicsúszna a száján is.*
-Persze, szívesen maradok néhány órát ha szívesen lát nos. Ha szívesen lát a házigazda, vagy valaki. Sosem jártam még itt, s ha ön elmegy, nos érti.
*Úgy látszik Nestar előre gondolkodott, ugyanis hamar meg is említ valakit, akit zaklathat amíg ő nincs itt a nevében.*
-Nem tesz semmit. Anviel, azt mondja? Megkeresem őt, egyébként sem árt ha kicsit ismerkedem, amíg önök megejtik ezt a veszélyes műveletet. Sok sikert kívánok, és eredményes utat. Teysus legyen önökkel.
*Azzal a maga részéről el is búcsúzik, hisz ha Nestarnak tervei vannak, márpedig vannak és nem is akármilyenek, úgy azokba bizonyára szeretne belevágni ezzel a Krestvir nevezetű mágussal. Persze azt még megvárja míg elmondja ki is az az Anviel, de tovább nem tartóztatja.*
-Annyi baj legyen.
*Legyint kezével.*
-Célok mindig kellenek, még ha néha távoliak is.
*Úgy látszik Merchen lelkesedését nem könnyű letörni. Meg aztán szerencsére számára a varázslás tudománya csak amolyan hóbort, úrias foglalkozás amit szabadidejében űzni tud. Ha sosem tanul meg semmi hasznosat sem vesztett semmit.*
-Tehát felderítés..
*Mondja halkan, mintha csak feldolgozná Nestar szavait a fejében, és az véletlenül kicsúszna a száján is.*
-Persze, szívesen maradok néhány órát ha szívesen lát nos. Ha szívesen lát a házigazda, vagy valaki. Sosem jártam még itt, s ha ön elmegy, nos érti.
*Úgy látszik Nestar előre gondolkodott, ugyanis hamar meg is említ valakit, akit zaklathat amíg ő nincs itt a nevében.*
-Nem tesz semmit. Anviel, azt mondja? Megkeresem őt, egyébként sem árt ha kicsit ismerkedem, amíg önök megejtik ezt a veszélyes műveletet. Sok sikert kívánok, és eredményes utat. Teysus legyen önökkel.
*Azzal a maga részéről el is búcsúzik, hisz ha Nestarnak tervei vannak, márpedig vannak és nem is akármilyenek, úgy azokba bizonyára szeretne belevágni ezzel a Krestvir nevezetű mágussal. Persze azt még megvárja míg elmondja ki is az az Anviel, de tovább nem tartóztatja.*
2309. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-07 16:31:14
Üzenet elküldve: 2026-05-07 16:31:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1280
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1280
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Sorsok//
*Látja az arcon átsuhanó gondterheltséget. Nem kell hozzá rendkívüli emberismeret sem, hiszen minden rezdülését issza a harcosnak. Egyszerűen nem tud betelni azzal, hogy ilyen idilli pillanatokat élhetnek át együtt. Ha illékony is, minden másodpercét ki akarja élvezni és ebből nem kíván lejjebb adni. Akkor sem, ha sejti mire gondol a férfi, mit az elkövetkezendő szavak némileg alá is támasztanak, noha ki semmi nincs igazán mondva. Mait is foglalkoztatja a város és a gyerekek sorsa, de ez az álom most az övék és nem akar belőle felébredni. Egészen addig nem, míg kipirult orcával, zihálva nem húzódik el a másiktól, kékjeivel keresve a ruháját, amitől megfosztotta Grael. S, ha nem akar felébredni, mégis megtörténik, mikor egy hirtelen mozdulattal ül fel, hogy a fekete anyagért nyúljon, minek hevében istenesen beveri a fejét az asztal lapjába. Hogy hogyan kerültek félig-meddig a bútor alá, azt meg sem tudná mondani. Fejéhez kap, majd nevetve csusszan kijjebb, s végül magára ölti a kelmét.
Nem szól. Sokáig nem szól, csupán jókedve elmúltával elmereng. Hol az ajtó felé mered, hol a barnákat keresi. Ha a másik megtöri a csendet, hát legyen, ő csak kisvártatva nyitja szóra ajkát.*
- Bárcsak eltarthatna örökké az, amit az elmúlt pár órában éreztem. *Kifut orrán a levegő, majd lemondóan sóhajt.*
- Meg kellene beszéljük a... hogyan továbbot. *Kezét nyújtja, hogy amaz lépjen hozzá közelebb, s bármennyire szeretne beleburkolódzni az ölelésébe, nem kezd bújásba.*
- Annyi minden van, Grael. Már egycsalád vagyunk és egy csodás helyen kellene éljünk hármasban, de nem lehetek sokat távol a gyerekektől, nem úszhatok ebben a mámorban. Felelősséggel tartozok értük is, neked pedig felelősséged van a városért. Vészterhes idők járnak. Minden eshetőségre fel kell készüljünk, miközben nem lehetek csak a… tiétek. Mit gondolsz… erről az egész helyzetről? Nem szeretnék nélküled döntéseket hozni. *Simít végig a gyűrűjén, hiszen annak elfogadásával megtett egy bizonyos fogadalmat, még akkor is, ha kedve lenne mindent egymaga megszervezni. A lakhatásuktól kezdve a gyerekek biztonságán át a város sorsáig. Mindent.*
*Látja az arcon átsuhanó gondterheltséget. Nem kell hozzá rendkívüli emberismeret sem, hiszen minden rezdülését issza a harcosnak. Egyszerűen nem tud betelni azzal, hogy ilyen idilli pillanatokat élhetnek át együtt. Ha illékony is, minden másodpercét ki akarja élvezni és ebből nem kíván lejjebb adni. Akkor sem, ha sejti mire gondol a férfi, mit az elkövetkezendő szavak némileg alá is támasztanak, noha ki semmi nincs igazán mondva. Mait is foglalkoztatja a város és a gyerekek sorsa, de ez az álom most az övék és nem akar belőle felébredni. Egészen addig nem, míg kipirult orcával, zihálva nem húzódik el a másiktól, kékjeivel keresve a ruháját, amitől megfosztotta Grael. S, ha nem akar felébredni, mégis megtörténik, mikor egy hirtelen mozdulattal ül fel, hogy a fekete anyagért nyúljon, minek hevében istenesen beveri a fejét az asztal lapjába. Hogy hogyan kerültek félig-meddig a bútor alá, azt meg sem tudná mondani. Fejéhez kap, majd nevetve csusszan kijjebb, s végül magára ölti a kelmét.
Nem szól. Sokáig nem szól, csupán jókedve elmúltával elmereng. Hol az ajtó felé mered, hol a barnákat keresi. Ha a másik megtöri a csendet, hát legyen, ő csak kisvártatva nyitja szóra ajkát.*
- Bárcsak eltarthatna örökké az, amit az elmúlt pár órában éreztem. *Kifut orrán a levegő, majd lemondóan sóhajt.*
- Meg kellene beszéljük a... hogyan továbbot. *Kezét nyújtja, hogy amaz lépjen hozzá közelebb, s bármennyire szeretne beleburkolódzni az ölelésébe, nem kezd bújásba.*
- Annyi minden van, Grael. Már egycsalád vagyunk és egy csodás helyen kellene éljünk hármasban, de nem lehetek sokat távol a gyerekektől, nem úszhatok ebben a mámorban. Felelősséggel tartozok értük is, neked pedig felelősséged van a városért. Vészterhes idők járnak. Minden eshetőségre fel kell készüljünk, miközben nem lehetek csak a… tiétek. Mit gondolsz… erről az egész helyzetről? Nem szeretnék nélküled döntéseket hozni. *Simít végig a gyűrűjén, hiszen annak elfogadásával megtett egy bizonyos fogadalmat, még akkor is, ha kedve lenne mindent egymaga megszervezni. A lakhatásuktól kezdve a gyerekek biztonságán át a város sorsáig. Mindent.*
2308. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-06 19:53:01
Üzenet elküldve: 2026-05-06 19:53:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
*A kérdésére való viszontkérdésre egy ideig nem tud mit hozzászólni. De akkor feltételezi, hogy Merlana nem tartott velük, amiben végül meg is bizonyosodik. Lassan összerakja a részleteket, bár még maga sem tudja, hogy mit jelent. Igazából abban sem biztos, hogy ez most miért fontos, de talán sikerült összeraknia eleget a fejében, hogy tudjon válaszolni.*
- Nos, lehet, hogy nem. Merlana említette számomra, hogy a testőrének Norennarral halaszthatatlanul el kellett menniük a városból, "valami veszélyessel". Nem tudom, ennek mennyi köze van az Önök utazásához, mert az Ön neve nem merült fel, azt hittem, csak ők kettesben utaznak el. Igazából több részletről sem tudok, nem szeretek mások kényes ügyeibe piszkálni, így általában mellőzöm.
*Igazából de, emlékszik, hogy Merlana említette az orkok miatti veszélyét a tárgynak, tehát így elég magabiztosan célozza be azt, hogy az út, amiről Merlana beszélt és az, amit Maiék tettek meg, ugyanazzal a személlyel, annak erősen össze kellene függnie. Csak eddig az esemény nem hordozott a tudatában jelentőséget.*
- De aggódnia nem kell. Ha belegondol, az, hogy még én sem tudtam az Önök utazásáról, szépen mutatja, hogy idegeskednie nem kell miattuk. Elég bizalmas a kapcsolatuk ahhoz, hogy tudják, mit ne adjanak ki egy harmadik fél számára. Még, ha ebbe szerencsétlenül én is beletartoztam, mint régi üzlettársa, így nem tudtam jobban a segítségükre szolgálni az utazáskor vagy a visszatéréskor.
*Pár kérdése még megmaradt, de számára a legfontosabb, hogy Mait lecsillapítsa. Kisebb ellenszenvet érez az irányából Merlana iránt, de az alkimista a lehető legtöbbet megteszi, hogy biztosítsa, az árvákat nem veszélyeztetik ezzel, nem fog jobban elterjedni a híre a szív helyének. Legalább is nem annál jobban, mint amit a főkapitány művelt le. Mai ötletére csak bólogatni tud, segítsenek egymásnak, hogy mindenki előrébb jusson. Ezzel nehéz lenne vitába szállni. Nimeril ötletéhez is csatlakozik.*
- Nos, jómagam sem fogom maradni, amikor a harc élesbe fordul, bár miután Maival a hold mágiáján belül tudunk teleportálni, jómagam talán több forróságot tűrök meg a talpam alatt, mint amennyit egy józanabb ész tenne. De a napmágikus tanulmányait majd örömmel támogatom, és, ha végzett vele, segíthetünk a holdban. De, a meneküléshez a szekereket a menekülésre lehet érdemes minél előbb megvenni, lehet hirtelen felkapaszkodik rá az igény, főleg a menekültek érkezése óta.
*Mai történetét illetően kevés kétely van benne és megpróbálja az előadóját is megnyugtatni erről.*
- Ne aggódjon, közel sem annyira elképzelhetetlen dolgokról beszélni, mint amit már volt tapasztalatom átélni. De, ha jól értettem a szavaiból, akkor a szívnek és a démonnak nincs köze egymáshoz, a nyughelyükön kívül.
*Még gondolkodik azon, hogy kimondja-e, ami a nyelve hegyén van és lassan kénytelen is lesz.*
- Elnézést kérek a tolakodásért, de mi a neve a Sa'tereth papnak, aki a kriptából a szívet megszerezte és akivel kutattak a kulcs és a szülei után? Úgy érzem, hogy ő is ismer részleteket a történetből, leginkább a kriptában történt részét, amit ildomos lenne megkérdezni tőle. Bár gondolom azért az ottani útjáról is megosztott részleteket.
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
*A kérdésére való viszontkérdésre egy ideig nem tud mit hozzászólni. De akkor feltételezi, hogy Merlana nem tartott velük, amiben végül meg is bizonyosodik. Lassan összerakja a részleteket, bár még maga sem tudja, hogy mit jelent. Igazából abban sem biztos, hogy ez most miért fontos, de talán sikerült összeraknia eleget a fejében, hogy tudjon válaszolni.*
- Nos, lehet, hogy nem. Merlana említette számomra, hogy a testőrének Norennarral halaszthatatlanul el kellett menniük a városból, "valami veszélyessel". Nem tudom, ennek mennyi köze van az Önök utazásához, mert az Ön neve nem merült fel, azt hittem, csak ők kettesben utaznak el. Igazából több részletről sem tudok, nem szeretek mások kényes ügyeibe piszkálni, így általában mellőzöm.
*Igazából de, emlékszik, hogy Merlana említette az orkok miatti veszélyét a tárgynak, tehát így elég magabiztosan célozza be azt, hogy az út, amiről Merlana beszélt és az, amit Maiék tettek meg, ugyanazzal a személlyel, annak erősen össze kellene függnie. Csak eddig az esemény nem hordozott a tudatában jelentőséget.*
- De aggódnia nem kell. Ha belegondol, az, hogy még én sem tudtam az Önök utazásáról, szépen mutatja, hogy idegeskednie nem kell miattuk. Elég bizalmas a kapcsolatuk ahhoz, hogy tudják, mit ne adjanak ki egy harmadik fél számára. Még, ha ebbe szerencsétlenül én is beletartoztam, mint régi üzlettársa, így nem tudtam jobban a segítségükre szolgálni az utazáskor vagy a visszatéréskor.
*Pár kérdése még megmaradt, de számára a legfontosabb, hogy Mait lecsillapítsa. Kisebb ellenszenvet érez az irányából Merlana iránt, de az alkimista a lehető legtöbbet megteszi, hogy biztosítsa, az árvákat nem veszélyeztetik ezzel, nem fog jobban elterjedni a híre a szív helyének. Legalább is nem annál jobban, mint amit a főkapitány művelt le. Mai ötletére csak bólogatni tud, segítsenek egymásnak, hogy mindenki előrébb jusson. Ezzel nehéz lenne vitába szállni. Nimeril ötletéhez is csatlakozik.*
- Nos, jómagam sem fogom maradni, amikor a harc élesbe fordul, bár miután Maival a hold mágiáján belül tudunk teleportálni, jómagam talán több forróságot tűrök meg a talpam alatt, mint amennyit egy józanabb ész tenne. De a napmágikus tanulmányait majd örömmel támogatom, és, ha végzett vele, segíthetünk a holdban. De, a meneküléshez a szekereket a menekülésre lehet érdemes minél előbb megvenni, lehet hirtelen felkapaszkodik rá az igény, főleg a menekültek érkezése óta.
*Mai történetét illetően kevés kétely van benne és megpróbálja az előadóját is megnyugtatni erről.*
- Ne aggódjon, közel sem annyira elképzelhetetlen dolgokról beszélni, mint amit már volt tapasztalatom átélni. De, ha jól értettem a szavaiból, akkor a szívnek és a démonnak nincs köze egymáshoz, a nyughelyükön kívül.
*Még gondolkodik azon, hogy kimondja-e, ami a nyelve hegyén van és lassan kénytelen is lesz.*
- Elnézést kérek a tolakodásért, de mi a neve a Sa'tereth papnak, aki a kriptából a szívet megszerezte és akivel kutattak a kulcs és a szülei után? Úgy érzem, hogy ő is ismer részleteket a történetből, leginkább a kriptában történt részét, amit ildomos lenne megkérdezni tőle. Bár gondolom azért az ottani útjáról is megosztott részleteket.
2307. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-06 06:37:51
Üzenet elküldve: 2026-05-06 06:37:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 780
OOC üzenetek: 533
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 780
OOC üzenetek: 533
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
* Nimeril immáron már csak csöndes hallgatóság, mintsem aktív beszélgetőpartner. Látszólag rajta kívül mindenki ismer szinte mindenkit. Sub Rosa Panzió, a név ismerős neki, de ennyi. Nincs dolga azzal hellyel így csak annyit tud róla, hogy létezik. A történet végül szépen kikerekedik, de ettől még mindig nem jutott a lány előrébb. Hagyja hát, hogy ezek ketten beszélgessenek. A végén majd, ha ezen túlestek, akkor még egyszer megszólal.*
- Én a kékmenta előállításában és feldolgozásában tudok segíteni. Viszont a harcot befejezem, amint elesik a város védelme. Én akkor lelépek, mert egy sereggel harcolni öngyilkosság. Én nem fogok maradni azután még akkor sem, ha a gyermekeket addig nem sikerül evakuálni. Bármiben segítek addig, de, ha ez nem fog megtörténni addig, akkor sajnos magamat teszem prioritásba, mert nem látok rá releváns esélyt, hogy, ha betörnek a városba, akkor bármi értelme lenne a további maradásomnak. Talán kegyetlennek tűnhet a kijelentésem, de a felelősség az vezetőt terheli mindig. Én elmondtam a véleményem ezzel kapcsolatban, így a lelkiismeretem is tiszta.* Nem árul zsákbamacskát és most még örül is, hogy nem ő a vezetője ennek a helynek, így a felelősséget odapakolhatja Mai formás kis vállaira.*
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
* Nimeril immáron már csak csöndes hallgatóság, mintsem aktív beszélgetőpartner. Látszólag rajta kívül mindenki ismer szinte mindenkit. Sub Rosa Panzió, a név ismerős neki, de ennyi. Nincs dolga azzal hellyel így csak annyit tud róla, hogy létezik. A történet végül szépen kikerekedik, de ettől még mindig nem jutott a lány előrébb. Hagyja hát, hogy ezek ketten beszélgessenek. A végén majd, ha ezen túlestek, akkor még egyszer megszólal.*
- Én a kékmenta előállításában és feldolgozásában tudok segíteni. Viszont a harcot befejezem, amint elesik a város védelme. Én akkor lelépek, mert egy sereggel harcolni öngyilkosság. Én nem fogok maradni azután még akkor sem, ha a gyermekeket addig nem sikerül evakuálni. Bármiben segítek addig, de, ha ez nem fog megtörténni addig, akkor sajnos magamat teszem prioritásba, mert nem látok rá releváns esélyt, hogy, ha betörnek a városba, akkor bármi értelme lenne a további maradásomnak. Talán kegyetlennek tűnhet a kijelentésem, de a felelősség az vezetőt terheli mindig. Én elmondtam a véleményem ezzel kapcsolatban, így a lelkiismeretem is tiszta.* Nem árul zsákbamacskát és most még örül is, hogy nem ő a vezetője ennek a helynek, így a felelősséget odapakolhatja Mai formás kis vállaira.*
2306. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-06 00:46:57
Üzenet elküldve: 2026-05-06 00:46:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Megkrestetett//
*Megfontolja, hogy megemlítse a sürgősség fontosságát, de lehet már csak ő a negatív a város jövőjét illetően. És már ennek a belengetése is motiválhatja a mágiatanulásra, így fölöslegesen minek rémisztgetni. A másik mágia tanítására is bólint, bár nem teszi hozzá, hogy Merchen elég alacsonyan van azon a listán, akiknek ezt átadja. Nincs semmi ellenszenve iránta, de Mai és Nimeril közelebb áll a tudás megszerzéséhez és velük még tud dolgozni azon, hogy Merchennek ne kelljen menekülnie. Bár lehet még ők is elbuknak benne.*
- Viszont, azt hozzá kell tennem, hogy ez a mágiaág egyik, ha nem a legnehezebb varázslata.
*Nem mondaná, hogy Merchennek ne lenne esélye az orkok érkezéséig megtanulni a varázslatot, de ő is már régóta tanulmányozta a vízmágiát Krestvirrel, hogy eljusson a Tükörlovasig.*
- Nos, inkább régóta tartó személyes ismeretség nyomán. És a lehetőség, hogy meglessük, mivel fogunk szemben állni, kifejezetten fontos. Ami a segítségét illeti, sajnos nem tudom, hogy mire lehet szükségünk és, hogy meddig maradunk távol, így lehet nem is kérném meg, hogy itt pazarolja el a napját. Bár, ha egy-két órát tudna várakozni, amíg egy pontosabb képet meg nem ismerek a lenti helyzetről és arról, hogy mire lehet szükségük, azt megköszönném. Ha nem is érnék vissza, fél óra alatt elérne ide a hír a légmágián keresztül, amit idejeadtán átoktatok majd. De egyáltalán nem várom el, hogy itt maradjon.
*Személyesen nem tudja, hogy mit szeretne és Merchennek semmi felelősséget nem kell vállalnia olyasmire, ami nem érinti.*
- Ellenben, bárhogy is dönt, köszönöm az eddigi segítségét, akkor neki is állok ezekből előkeverni erősebb italokat, aminek hasznát vehetik odalent. Ha maradna és szeretne valamit, kérem nyugodalommal zavarja Anvielt az én nevemben.
*Megfontolja, hogy megemlítse a sürgősség fontosságát, de lehet már csak ő a negatív a város jövőjét illetően. És már ennek a belengetése is motiválhatja a mágiatanulásra, így fölöslegesen minek rémisztgetni. A másik mágia tanítására is bólint, bár nem teszi hozzá, hogy Merchen elég alacsonyan van azon a listán, akiknek ezt átadja. Nincs semmi ellenszenve iránta, de Mai és Nimeril közelebb áll a tudás megszerzéséhez és velük még tud dolgozni azon, hogy Merchennek ne kelljen menekülnie. Bár lehet még ők is elbuknak benne.*
- Viszont, azt hozzá kell tennem, hogy ez a mágiaág egyik, ha nem a legnehezebb varázslata.
*Nem mondaná, hogy Merchennek ne lenne esélye az orkok érkezéséig megtanulni a varázslatot, de ő is már régóta tanulmányozta a vízmágiát Krestvirrel, hogy eljusson a Tükörlovasig.*
- Nos, inkább régóta tartó személyes ismeretség nyomán. És a lehetőség, hogy meglessük, mivel fogunk szemben állni, kifejezetten fontos. Ami a segítségét illeti, sajnos nem tudom, hogy mire lehet szükségünk és, hogy meddig maradunk távol, így lehet nem is kérném meg, hogy itt pazarolja el a napját. Bár, ha egy-két órát tudna várakozni, amíg egy pontosabb képet meg nem ismerek a lenti helyzetről és arról, hogy mire lehet szükségük, azt megköszönném. Ha nem is érnék vissza, fél óra alatt elérne ide a hír a légmágián keresztül, amit idejeadtán átoktatok majd. De egyáltalán nem várom el, hogy itt maradjon.
*Személyesen nem tudja, hogy mit szeretne és Merchennek semmi felelősséget nem kell vállalnia olyasmire, ami nem érinti.*
- Ellenben, bárhogy is dönt, köszönöm az eddigi segítségét, akkor neki is állok ezekből előkeverni erősebb italokat, aminek hasznát vehetik odalent. Ha maradna és szeretne valamit, kérem nyugodalommal zavarja Anvielt az én nevemben.
2305. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-05 21:37:51
Üzenet elküldve: 2026-05-05 21:37:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Megkrestetett//
-Örök hálám.
*Jegyzi meg kurtán, és bólint is hozzá. Valahogy sejti, hogy ennek nem most van itt az ideje, így mikor Nestar maga is megerősíti ezt ne migazán lepi meg a dolog.*
-Nos egyelőre az elmém korlátait igyekszem tágítani, tudom hogy a mágiatanulás rögös út, így igyekszem felvérteni magam a kellő képességekkel, hogy ne csorba fejszével induljak kivágni egy erdőt.
*Ami félig igaz is, ugyanis igyekszik a tanulására koncentrálni, mielőtt nagyobb fejest ugrana a mágiatudományok végtelennek tűnő vizébe. Természetesen, az ártatlan érdeklődésnél kényesebb az a téma, hogy a Vashegyet hamarosan felégetik az ork hordák.*
-Nahát!
*Hirtelen csak ennyit tud mondani, és arcáról nem is nagyon igyekszik lemosni a meglepődöttséget.*
-Egyszer, ha már jártasabb mágus válik belőlem, erre is térjünk vissza kérem.
*Már látja is maga előtt, hogy bukkanna fel fürdőző kisasszonyok dézsájában, vagy a mágustoronynál a kúriájából és oda-vissza. A kalózok rejtett kincsesszigeténél is ott teremhetne! Micsoda képesség.*
-Ezt megértem. Nem volna túl férfias, nemeshez illő gesztus hagyni egyedül utazni. ~Nem a faszt nem.~ Veszélyes kalandnak ígérkezik még így is. De talán... Talán segítő kezet nyújthatnak a bajban lévőknek. ~Ami mindig hasznos szívességekhez vezet.~ Ha szükségük lenne még valamire, kérem ne habozzon megkeresni. Esetleg megtámogathatom a küldetést valamivel?
*Teszi fel a kérdést egy kis szünetet tartva, hisz éppen a korábbi gondolatai juttatják eszébe ezt a pofonegyszerű logikai helyzetet. A jószándék szikrája sem lakozik benne, de érdekek annál inkább. Ha ilyen nagy hatalmú mágusokkal jó viszonyt ápol, hovatovább szívességeket zsebel be, az a jövőben igencsak megtérülő befektetés lehet.*
-Örök hálám.
*Jegyzi meg kurtán, és bólint is hozzá. Valahogy sejti, hogy ennek nem most van itt az ideje, így mikor Nestar maga is megerősíti ezt ne migazán lepi meg a dolog.*
-Nos egyelőre az elmém korlátait igyekszem tágítani, tudom hogy a mágiatanulás rögös út, így igyekszem felvérteni magam a kellő képességekkel, hogy ne csorba fejszével induljak kivágni egy erdőt.
*Ami félig igaz is, ugyanis igyekszik a tanulására koncentrálni, mielőtt nagyobb fejest ugrana a mágiatudományok végtelennek tűnő vizébe. Természetesen, az ártatlan érdeklődésnél kényesebb az a téma, hogy a Vashegyet hamarosan felégetik az ork hordák.*
-Nahát!
*Hirtelen csak ennyit tud mondani, és arcáról nem is nagyon igyekszik lemosni a meglepődöttséget.*
-Egyszer, ha már jártasabb mágus válik belőlem, erre is térjünk vissza kérem.
*Már látja is maga előtt, hogy bukkanna fel fürdőző kisasszonyok dézsájában, vagy a mágustoronynál a kúriájából és oda-vissza. A kalózok rejtett kincsesszigeténél is ott teremhetne! Micsoda képesség.*
-Ezt megértem. Nem volna túl férfias, nemeshez illő gesztus hagyni egyedül utazni. ~Nem a faszt nem.~ Veszélyes kalandnak ígérkezik még így is. De talán... Talán segítő kezet nyújthatnak a bajban lévőknek. ~Ami mindig hasznos szívességekhez vezet.~ Ha szükségük lenne még valamire, kérem ne habozzon megkeresni. Esetleg megtámogathatom a küldetést valamivel?
*Teszi fel a kérdést egy kis szünetet tartva, hisz éppen a korábbi gondolatai juttatják eszébe ezt a pofonegyszerű logikai helyzetet. A jószándék szikrája sem lakozik benne, de érdekek annál inkább. Ha ilyen nagy hatalmú mágusokkal jó viszonyt ápol, hovatovább szívességeket zsebel be, az a jövőben igencsak megtérülő befektetés lehet.*
2304. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-05 21:27:15
Üzenet elküldve: 2026-05-05 21:27:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1280
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1280
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
*Hogyha ki szerették volna zökkenteni a félvért a fene nagy magabiztosságából, hát sikeresen megtették. Nestar szavaira ugyanis felemelkedik vékony-íves szemöldöke, s nyelnie is kell egyet, hogy azzal egy káromkodást toljon le egészen a gyomra mélyéig, hogy örökre odavesszen. De a kemény igazgatónőből aligha lehet eltüntetni a nőt, ki most minden eltussolt szitokszó ellenére is berúgja az ajtót, hogy kiléphessen rajta.*
- Hogy mi? *Apró köhintéssel leplezné megfeszült arcizmait, s lassan fújja ki a levegőt. Kár volna háborognia, hiszen már más mellett döntött a minap, sőt, ő maga tán a legcsalfább e vidéken, de hogy egy átkozott kis szajha testőre legyen az, kit egyáltalán fontolóra vett, az meglehetőst szégyenteljes. Legalábbis e pillanatban. Hiszen a világ összes gondolata megtámadja, lesöpörve egy időre mindent, mi a város sorsáról szól. Féltékenység, hisztéria, megrökönyödés, harag… mind-mind egyszerre tombol cseppnyi kis szívében.*
- Nem tartott velünk a… hölgy. *Újabb köhintés.* - Pashthra igen, ámbár említést sem tett munkaadójáról. Mi több, régi hivatásához készül visszatérni. Mondja, Nestar, csak nem cserbenhagyta a "Sub Rosa panzió résztulajdonosát" e vészterhes időkben? *Kérdi gátlástalanul felmérve a terepet.* - Csak mert igen nehéz olyasvalakiben bízni, ki ilyen hamar kitáncol a kötelességei alól. Már, ha kitáncolt és nem információval látja el Merlana… kisasszonyt, kiben csekély mértékben sincs bizodalmam. *Egy pillanatra hunyja csak be szemeit, aggodalmát alátámasztandó.* - Ezen körülmények ismerete nem való mindenkinek, így kérem avasson be, mit is tud e kapcsolat... minőségéről. *Nem gondol azonnal arra, hogy szeretők volnának… átfut természetesen, de túlságosan fájna repedezett egojának a tény. Bőven elég lesz azzal szembesülnie, hogy a város közkedvelt alfelének több tudomása van egy efféle ereklyéről, mint mondjuk a városvezetésnek.
Sikeresnek nem mondhatóan terelődik persze vissza a szó a – másoknak – fontos témára. Nimeril felé biccent egyet.*
- Úgy gondolom rettentően sok tanulással. Egymást okítva és kiegészítve kell felvértezzük magunkat az esetleges védelmünkre, netán pusztításra. *Sosem ejtette még ki így az utóbbi szót. Olyan könnyedén gördül le nyelvéről, mint máskor sosem. Persze ez a nemrégiben felsejlett új információnak köszönhető.*
- Okos gondolat, Nimeril. *Teszi még hozzá, majd újfent beszélnie kell.*
- Egy olyan véletlen okán jutott hozzá, ami cseppet sem volt véletlen. A lányom elhunyt szülei után kutattunk, kik mágikus ereklyékkel foglalatoskodtak hajdanán, így hát egybevágott keresésünk Sa'Tereth egy démonának szándékaival. Egy istenekverte fekete macska vezetett el minket egy orkok által eltulajdonított kulcshoz, mit a szülőktől loptak volna el. Mndannyian elhaláloztak. Ez a kulcs nyitotta az Erdőmélyén található rejtekhelyet, ami a démon kiszabadulásához kellett, aki a macskában élt, na de éppen itt honolt a gyémántba zárt szív is, aminek felfedezésének pillanatában szólalt meg a kürtszó. Ide már nem tartottam a megtalálóval. Onnantól tán egy hatba telt az indulás, s mostanra talán még egy eltelt, hogy Abogr jelentkezését várom. Kérem ne nézzetek tébolyodottnak, pontosan így történt, ahogyan azt elmondtam.
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.05.05 21:32:26
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
*Hogyha ki szerették volna zökkenteni a félvért a fene nagy magabiztosságából, hát sikeresen megtették. Nestar szavaira ugyanis felemelkedik vékony-íves szemöldöke, s nyelnie is kell egyet, hogy azzal egy káromkodást toljon le egészen a gyomra mélyéig, hogy örökre odavesszen. De a kemény igazgatónőből aligha lehet eltüntetni a nőt, ki most minden eltussolt szitokszó ellenére is berúgja az ajtót, hogy kiléphessen rajta.*
- Hogy mi? *Apró köhintéssel leplezné megfeszült arcizmait, s lassan fújja ki a levegőt. Kár volna háborognia, hiszen már más mellett döntött a minap, sőt, ő maga tán a legcsalfább e vidéken, de hogy egy átkozott kis szajha testőre legyen az, kit egyáltalán fontolóra vett, az meglehetőst szégyenteljes. Legalábbis e pillanatban. Hiszen a világ összes gondolata megtámadja, lesöpörve egy időre mindent, mi a város sorsáról szól. Féltékenység, hisztéria, megrökönyödés, harag… mind-mind egyszerre tombol cseppnyi kis szívében.*
- Nem tartott velünk a… hölgy. *Újabb köhintés.* - Pashthra igen, ámbár említést sem tett munkaadójáról. Mi több, régi hivatásához készül visszatérni. Mondja, Nestar, csak nem cserbenhagyta a "Sub Rosa panzió résztulajdonosát" e vészterhes időkben? *Kérdi gátlástalanul felmérve a terepet.* - Csak mert igen nehéz olyasvalakiben bízni, ki ilyen hamar kitáncol a kötelességei alól. Már, ha kitáncolt és nem információval látja el Merlana… kisasszonyt, kiben csekély mértékben sincs bizodalmam. *Egy pillanatra hunyja csak be szemeit, aggodalmát alátámasztandó.* - Ezen körülmények ismerete nem való mindenkinek, így kérem avasson be, mit is tud e kapcsolat... minőségéről. *Nem gondol azonnal arra, hogy szeretők volnának… átfut természetesen, de túlságosan fájna repedezett egojának a tény. Bőven elég lesz azzal szembesülnie, hogy a város közkedvelt alfelének több tudomása van egy efféle ereklyéről, mint mondjuk a városvezetésnek.
Sikeresnek nem mondhatóan terelődik persze vissza a szó a – másoknak – fontos témára. Nimeril felé biccent egyet.*
- Úgy gondolom rettentően sok tanulással. Egymást okítva és kiegészítve kell felvértezzük magunkat az esetleges védelmünkre, netán pusztításra. *Sosem ejtette még ki így az utóbbi szót. Olyan könnyedén gördül le nyelvéről, mint máskor sosem. Persze ez a nemrégiben felsejlett új információnak köszönhető.*
- Okos gondolat, Nimeril. *Teszi még hozzá, majd újfent beszélnie kell.*
- Egy olyan véletlen okán jutott hozzá, ami cseppet sem volt véletlen. A lányom elhunyt szülei után kutattunk, kik mágikus ereklyékkel foglalatoskodtak hajdanán, így hát egybevágott keresésünk Sa'Tereth egy démonának szándékaival. Egy istenekverte fekete macska vezetett el minket egy orkok által eltulajdonított kulcshoz, mit a szülőktől loptak volna el. Mndannyian elhaláloztak. Ez a kulcs nyitotta az Erdőmélyén található rejtekhelyet, ami a démon kiszabadulásához kellett, aki a macskában élt, na de éppen itt honolt a gyémántba zárt szív is, aminek felfedezésének pillanatában szólalt meg a kürtszó. Ide már nem tartottam a megtalálóval. Onnantól tán egy hatba telt az indulás, s mostanra talán még egy eltelt, hogy Abogr jelentkezését várom. Kérem ne nézzetek tébolyodottnak, pontosan így történt, ahogyan azt elmondtam.
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.05.05 21:32:26
2303. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-05 19:57:33
Üzenet elküldve: 2026-05-05 19:57:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 301
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 301
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sorsok//
*Menyasszonya szabadkozására huncut játékossággal vigyorodik el. Talán azt hitte, hogy nagyon okosat mond, de ami azt illeti, pontosan tudja, hogy mit kell rá válaszolnia.*
- Mert eddig nem voltál a feleségem. *Bizony, sok víz lefolyik majd még a feltöltött Meredély folyóján, amíg elmúlnak majd azok az idők, hogy minden egyes alkalmat kihasználjon arra, hogy emlékeztesse Mait a gyűrűjére az ujján, legyen szó épp akár csak egy olyan apróságról, hogy mi lehet az oka annak, hogy még nem hallotta ordítani őt. Bár, sikítani már igen, és abban kiválóan teljesített.*
- Én is örülök, hogy így van, mert ezáltal az egész Mai az enyém *kacsint a lányra. Egy olyan Graelmhort tudhat most Mai maga mellett, akit eddig legfeljebb csak jó adag alkohol után tudott volna előcsalogatni. Ez viszont egy perdöntő bizonyíték arra, hogy a házasság erősebb az italnál is.
A fél-elf végül az ölében köt ki, megismételve azt a hőn szeretett pillanatot, de mindketten tudhatják, hogy ez már akkor sem volna pontosan ugyanaz, ha ugyanolyan ártatlanul, ugyanott történne meg újra. Ez már sokkal több. Mindennel, amin keresztül mentek már, és most jön még csak a java. Egy apró, gondterhelt tekintet uralkodik el rajta néhány másodpercig, amit, ha Mai szemfüles, el is kaphat rajta. Tud a világ eseményeiről, az orkokról, és a lehetséges legrosszabb forgatókönyvekről. Egészen eddig azt hitte, hogy már nem számít semmi, a magányos, elkótyavetyélt élete sem, de hosszú idő óta most, először aggódik. Aggódik amiatt, hogy mi történik akkor, ha Arthenior már nem az a hely lesz, ahol szépen felkel a nap, majd gond nélkül le is megy. Ironikus pont ezekkel a gondolatokkal harcolni akkor, amikor párja arra kéri, hogy legyen őszinte az érzéseiről. Már hogy lehetne az? Ha ezt most elmondaná, azzal tönkretenné ezt az egész, meghitt pillanatot.*
- Nem csak te vagy az, aki menekül. Ha menekülni kell, most már azt is együtt fogjuk megtenni. *Mond ki végül valamit, aminek köze van ahhoz, amit érez, de mégsem teljesen őszinte. Viszont eldöntötte, hogy nem érdekli a város sorsa, őrizni azt, csak egy munka. Nem fogja feladni a családot, amit nagy nehezen megkaparintott, olyan ember parancsára, hívó szavára, aki még egy büntetést sem hajlandó sajátkezűleg végrehajtani a vesztőhelyen. Semmi sem erősíthetne rá erre az elhatározásra, mint Mai utolsó szavai.*
- Én azon leszek, hogy mindig otthon érezhesd magad… *Mondja halkan, elakadó hanggal, majd több sem kell neki, sem puha ágy, sem szoba, sem semmi más ahhoz, hogy vadul vesszen el választottja ajkaiban, majd vágyakozóan, némileg talán durván, valóban elvegye azt, amit, ha most készségesen fel is ajánlottak, de jár neki. Nem érdekli, hol vannak, egy asztalon, a földön, vagy bánja is ő, csak az számít, hogy a kéj uralkodjon most felettük, és először, mindenféle látszat vagy hamis üzlet nélkül, puszta, őszinte szeretetből tehesse magáévá az ő egyetlen, rafinált hercegnőjét.*
*Menyasszonya szabadkozására huncut játékossággal vigyorodik el. Talán azt hitte, hogy nagyon okosat mond, de ami azt illeti, pontosan tudja, hogy mit kell rá válaszolnia.*
- Mert eddig nem voltál a feleségem. *Bizony, sok víz lefolyik majd még a feltöltött Meredély folyóján, amíg elmúlnak majd azok az idők, hogy minden egyes alkalmat kihasználjon arra, hogy emlékeztesse Mait a gyűrűjére az ujján, legyen szó épp akár csak egy olyan apróságról, hogy mi lehet az oka annak, hogy még nem hallotta ordítani őt. Bár, sikítani már igen, és abban kiválóan teljesített.*
- Én is örülök, hogy így van, mert ezáltal az egész Mai az enyém *kacsint a lányra. Egy olyan Graelmhort tudhat most Mai maga mellett, akit eddig legfeljebb csak jó adag alkohol után tudott volna előcsalogatni. Ez viszont egy perdöntő bizonyíték arra, hogy a házasság erősebb az italnál is.
A fél-elf végül az ölében köt ki, megismételve azt a hőn szeretett pillanatot, de mindketten tudhatják, hogy ez már akkor sem volna pontosan ugyanaz, ha ugyanolyan ártatlanul, ugyanott történne meg újra. Ez már sokkal több. Mindennel, amin keresztül mentek már, és most jön még csak a java. Egy apró, gondterhelt tekintet uralkodik el rajta néhány másodpercig, amit, ha Mai szemfüles, el is kaphat rajta. Tud a világ eseményeiről, az orkokról, és a lehetséges legrosszabb forgatókönyvekről. Egészen eddig azt hitte, hogy már nem számít semmi, a magányos, elkótyavetyélt élete sem, de hosszú idő óta most, először aggódik. Aggódik amiatt, hogy mi történik akkor, ha Arthenior már nem az a hely lesz, ahol szépen felkel a nap, majd gond nélkül le is megy. Ironikus pont ezekkel a gondolatokkal harcolni akkor, amikor párja arra kéri, hogy legyen őszinte az érzéseiről. Már hogy lehetne az? Ha ezt most elmondaná, azzal tönkretenné ezt az egész, meghitt pillanatot.*
- Nem csak te vagy az, aki menekül. Ha menekülni kell, most már azt is együtt fogjuk megtenni. *Mond ki végül valamit, aminek köze van ahhoz, amit érez, de mégsem teljesen őszinte. Viszont eldöntötte, hogy nem érdekli a város sorsa, őrizni azt, csak egy munka. Nem fogja feladni a családot, amit nagy nehezen megkaparintott, olyan ember parancsára, hívó szavára, aki még egy büntetést sem hajlandó sajátkezűleg végrehajtani a vesztőhelyen. Semmi sem erősíthetne rá erre az elhatározásra, mint Mai utolsó szavai.*
- Én azon leszek, hogy mindig otthon érezhesd magad… *Mondja halkan, elakadó hanggal, majd több sem kell neki, sem puha ágy, sem szoba, sem semmi más ahhoz, hogy vadul vesszen el választottja ajkaiban, majd vágyakozóan, némileg talán durván, valóban elvegye azt, amit, ha most készségesen fel is ajánlottak, de jár neki. Nem érdekli, hol vannak, egy asztalon, a földön, vagy bánja is ő, csak az számít, hogy a kéj uralkodjon most felettük, és először, mindenféle látszat vagy hamis üzlet nélkül, puszta, őszinte szeretetből tehesse magáévá az ő egyetlen, rafinált hercegnőjét.*
2302. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-05 19:53:51
Üzenet elküldve: 2026-05-05 19:53:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
*Pashthra említésére felfigyel.*
- Őt ismerem. Merlana az üzlettársam és az ő testőreként keresett fel, hogy gyógyitalokkal vértezze fel magát, elsőként Merlana, aztán esetleg a saját túlélése érdekében. De mikor tartott a Sub Rosa panzió résztulajdonosa Önökkel?
*Erőteljesen megzavarodik a hírekre. Miért utazna Merlana velük és ami még fontosabb, miért ne szólna erről Nestarnak. Legalább azután, hogy visszatért. De végül haladnak is tovább.*
- Nos, az ork seregek mozgását érdemben akadályozni nem tudjuk, legalább is magunkban. Véleményem szerint, bármilyen hatalommal bír a szív, a városunknak jobb nélküle. De ebben már csak ismételgetem magam. Viszont, említette, hogy a tárgynak vérmágiához van köze és, hogy egy Sa'tereth hívő találta. És a közösen látogatott akasztás során is beszélt a tárgy gyanús eredetéről. Viszont, megköszönném, ha beavatna minket, hogy az a bizonyos istenhívő miként jutott hozzá a tárgyhoz, és hogy mit tudott róla. Azzal talán közelebb kerülhetnénk a tárgy ismeretéhez.
*Még, ha nem is kételkedik abban, hogy Abogr megteszi, amit csak lehet, afelett még mindig értetlen módon ül, hogy miért nem hagyott meg számukra semmi utasítást a szívről. Vagy arról, hogy mikor tér vele vissza.*
- Körülbelül úgy mikor is indultak el a szívvel, az akasztástól vagy a kürtszótól kezdve? Mármint, körülbelül mióta várunk Abogr válaszára, úgy kérdezem.
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
*Pashthra említésére felfigyel.*
- Őt ismerem. Merlana az üzlettársam és az ő testőreként keresett fel, hogy gyógyitalokkal vértezze fel magát, elsőként Merlana, aztán esetleg a saját túlélése érdekében. De mikor tartott a Sub Rosa panzió résztulajdonosa Önökkel?
*Erőteljesen megzavarodik a hírekre. Miért utazna Merlana velük és ami még fontosabb, miért ne szólna erről Nestarnak. Legalább azután, hogy visszatért. De végül haladnak is tovább.*
- Nos, az ork seregek mozgását érdemben akadályozni nem tudjuk, legalább is magunkban. Véleményem szerint, bármilyen hatalommal bír a szív, a városunknak jobb nélküle. De ebben már csak ismételgetem magam. Viszont, említette, hogy a tárgynak vérmágiához van köze és, hogy egy Sa'tereth hívő találta. És a közösen látogatott akasztás során is beszélt a tárgy gyanús eredetéről. Viszont, megköszönném, ha beavatna minket, hogy az a bizonyos istenhívő miként jutott hozzá a tárgyhoz, és hogy mit tudott róla. Azzal talán közelebb kerülhetnénk a tárgy ismeretéhez.
*Még, ha nem is kételkedik abban, hogy Abogr megteszi, amit csak lehet, afelett még mindig értetlen módon ül, hogy miért nem hagyott meg számukra semmi utasítást a szívről. Vagy arról, hogy mikor tér vele vissza.*
- Körülbelül úgy mikor is indultak el a szívvel, az akasztástól vagy a kürtszótól kezdve? Mármint, körülbelül mióta várunk Abogr válaszára, úgy kérdezem.
2301. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-05 18:48:57
Üzenet elküldve: 2026-05-05 18:48:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 780
OOC üzenetek: 533
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 780
OOC üzenetek: 533
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
*Nimeril türelmesen hallgatja végig az egészet. Nestart és Mait is. Történetesen neki aztán fogalma sincsen, hogy ki az a Pashra vagy az Quantall vagy akárki. Amikor idejött még volt neki egy halvány kis fogalma egy célja, hogy mit akar. Elpusztítani a szívet, mert Nestar, az ő bölcs Mestere ezt mondta, de most, hogy Mai is beszélt már belátja, hogy Nestar már túlságosan is előre rohant.*
- Oké! Akkor lényegében nincs nálunk az a dolog, amit el akarunk pusztítani, de még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán el kell pusztítani vagy sem. Az a személy aki meg ezt megmondhatná eltűnt. Tulajdonképpen, akkor most várni fogunk Arborg és közben megteremtjük az elpusztításhoz szükséges feltételeket? Mivel is akarunk, akkor kezdeni?* Kérdezi meg a legvégén, mert frusztráltnak érzi magát, hogy nincs semmi a kezükben, amitől megnyugodhatna. A tétlenséget meg nem szereti, ha a bőréről van szó. A listáján nincs rajta, hogy az orkok lemészárolják. Arborgot is elátkozza százszor, ha nem ezerszer, amiért csak úgy eltűnik ilyenkor.*
- Ha nincs Arborg a kéznél, akkor kénytelenek leszünk majd ha más nem lecsurogni a folyón, vagy átkelni rajta valahogy.* Említi meg, mert fákat teremthet amennyit csak akar, de tutajt már tud csak úgy eszkábálni.*
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
*Nimeril türelmesen hallgatja végig az egészet. Nestart és Mait is. Történetesen neki aztán fogalma sincsen, hogy ki az a Pashra vagy az Quantall vagy akárki. Amikor idejött még volt neki egy halvány kis fogalma egy célja, hogy mit akar. Elpusztítani a szívet, mert Nestar, az ő bölcs Mestere ezt mondta, de most, hogy Mai is beszélt már belátja, hogy Nestar már túlságosan is előre rohant.*
- Oké! Akkor lényegében nincs nálunk az a dolog, amit el akarunk pusztítani, de még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán el kell pusztítani vagy sem. Az a személy aki meg ezt megmondhatná eltűnt. Tulajdonképpen, akkor most várni fogunk Arborg és közben megteremtjük az elpusztításhoz szükséges feltételeket? Mivel is akarunk, akkor kezdeni?* Kérdezi meg a legvégén, mert frusztráltnak érzi magát, hogy nincs semmi a kezükben, amitől megnyugodhatna. A tétlenséget meg nem szereti, ha a bőréről van szó. A listáján nincs rajta, hogy az orkok lemészárolják. Arborgot is elátkozza százszor, ha nem ezerszer, amiért csak úgy eltűnik ilyenkor.*
- Ha nincs Arborg a kéznél, akkor kénytelenek leszünk majd ha más nem lecsurogni a folyón, vagy átkelni rajta valahogy.* Említi meg, mert fákat teremthet amennyit csak akar, de tutajt már tud csak úgy eszkábálni.*
2300. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-05 11:07:21
Üzenet elküldve: 2026-05-05 11:07:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1280
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1280
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
*A kötelező körök után megkezdődhet a megbeszélés. Először a leglényegesebb információkat osztja meg, majd végül Nestar is kiegészíti az övével, némileg elkalandozva, hogy hogyan is jutott a templomba, ahol a morzsákat ő maga is összeszedhette. Mély levegőt vesz, majd újra szóra nyílik ajka.*
- Pashthra. *Ha nem tett volna bele hosszú éveket abba, hogy palástolja érzelmeit, minden bizonnyal megremegne az ajka. A harcos impulzívan viselkedett, túl hamar adta át a templomnak az ereklyét, amit persze nem tart cseppet sem rossz ötletnek, de egy megbeszélés kellett volna megelőzze. Mondjuk egy ahhoz hasonló, amibe épp most csöppent. A múlton persze nem lehet már változtatni.* - Ő is velünk tartott a Mágustoronyba, majd mivel nála volt a gyémánt, így önhatalmúlag úgy döntött, hogy a legbiztosabb helyre adja. Nos, első körben nem tűnt rossz választásnak, hiszen valóban felsejlett, hogy ez a tárgy vérmágiával van átitatva. Ezt a szív eredeti megtalálója, ki Sa'Tereth mágiájában jártas erősítette meg, de őszintén szólva, ha időben helyezem el azt a régi háborút és az istenek megjelenését, nem feltétlenül vág össze a dolog. A mágia léte azonban hosszabbra nyúlik, mint bármi más, így a sötét istenség kötődése éppúgy nem biztos, mint semmi. Nimerilnek viszont igaza van. Meg kell erősödnünk. Nem csak a városért, hanem az árvaházért is. Azért IS kerekedtem útnak, hogy elegendő védelmet kérhessek Abogr-től a gyerekek számára, de sajnos a Mester azelőtt távozott, hogy érdemben beszélgethettünk volna. Rettentően várom már, hogy jelezzen. A városban nem maradhatnak, ha túl nagy a baj, de a Lichanecbe utaztatásuk rendkívül veszélyes. Tán mágiával besegít, cserébe azért, hogy elé vittem a tárgyat.
*Leviszi a hangsúlyt, ha kérdések támadnak, hát msot bárki felteheti azokat. Feleslegességekkel nem élne, így nem folytatja a csacsogást.*
//Megbeszélés//
//Könyvtár//
*A kötelező körök után megkezdődhet a megbeszélés. Először a leglényegesebb információkat osztja meg, majd végül Nestar is kiegészíti az övével, némileg elkalandozva, hogy hogyan is jutott a templomba, ahol a morzsákat ő maga is összeszedhette. Mély levegőt vesz, majd újra szóra nyílik ajka.*
- Pashthra. *Ha nem tett volna bele hosszú éveket abba, hogy palástolja érzelmeit, minden bizonnyal megremegne az ajka. A harcos impulzívan viselkedett, túl hamar adta át a templomnak az ereklyét, amit persze nem tart cseppet sem rossz ötletnek, de egy megbeszélés kellett volna megelőzze. Mondjuk egy ahhoz hasonló, amibe épp most csöppent. A múlton persze nem lehet már változtatni.* - Ő is velünk tartott a Mágustoronyba, majd mivel nála volt a gyémánt, így önhatalmúlag úgy döntött, hogy a legbiztosabb helyre adja. Nos, első körben nem tűnt rossz választásnak, hiszen valóban felsejlett, hogy ez a tárgy vérmágiával van átitatva. Ezt a szív eredeti megtalálója, ki Sa'Tereth mágiájában jártas erősítette meg, de őszintén szólva, ha időben helyezem el azt a régi háborút és az istenek megjelenését, nem feltétlenül vág össze a dolog. A mágia léte azonban hosszabbra nyúlik, mint bármi más, így a sötét istenség kötődése éppúgy nem biztos, mint semmi. Nimerilnek viszont igaza van. Meg kell erősödnünk. Nem csak a városért, hanem az árvaházért is. Azért IS kerekedtem útnak, hogy elegendő védelmet kérhessek Abogr-től a gyerekek számára, de sajnos a Mester azelőtt távozott, hogy érdemben beszélgethettünk volna. Rettentően várom már, hogy jelezzen. A városban nem maradhatnak, ha túl nagy a baj, de a Lichanecbe utaztatásuk rendkívül veszélyes. Tán mágiával besegít, cserébe azért, hogy elé vittem a tárgyat.
*Leviszi a hangsúlyt, ha kérdések támadnak, hát msot bárki felteheti azokat. Feleslegességekkel nem élne, így nem folytatja a csacsogást.*
2299. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-05 10:40:15
Üzenet elküldve: 2026-05-05 10:40:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1280
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1280
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Sorsok//
*Nevetés és nevetés között is megannyi különbség van. Olyan tisztának és jókedvűnek... mi több, boldognak, ritkán hallja a férfiét, mint most. Hegyes füleibe édesen kúszik bele, a kékek pedig szinte isszák a látványt. Sosem gondolta volna, hogy kisimul az a rengeteg kusza érzelem, ami benne van a férfi iránt.*
- De hát nem is szoktam veled ordítani. *Rá is harap alsó ajkára, játékosan szemlélődik tovább, míg meg nem állapodnak egymás lélektükreiben.*
- Tényleg megdolgoztál. Módfelett örülök, hogy úgy, hogy még hozzám van nőve mindkettő. *El is tartja kissé magától, hogy szemrevételezze vékonyka karjait, amit nem választott el tőle egy vita hevében sem a férfi, pedig igen sokszor voltak már olyan helyzetben, hogy a testi épségének megmaradása is kétséges volt. De már nem sérelmez. Mindketten kitettek magukért így is, s úgy is.
Eztán bolondozásba kezd, de csak újra szeretné élni a pillanatot, amit akkor… akkor, amikor még az üzlet sem köttetett meg, csupán egymás nyakára jártak ürügyekkel. Nem kell tartania sem magát, Grael ereje sokkalta nagyobb annál, hogy kételkedjen abban, hogy ne bírná el. Csupán kapaszkodik kissé, azt is csak, hogy minél több ponton érinthesse „megmentőjét”. Sajnálattal konstatálja, hogy hamar kerül vissza ültébe, ahelyett, hogy egyenest az ágyban landoltak volna, mi az irodája mögött várja őket.*
- Szerettem azt a pillanatot. Cseppet sem bánnám, ha ugyanúgy folytatódna. *Csilingel a nevetés, majd lélegzetvisszafojtva várja, hogy mihez is kezd a városőr, ahogy finoman simít végig arcán, majd megállapodik a torkán. Már-már bújik bele, mintha vágyná a szorítást, minden romantika ellenére. Valahogy kedveli, ha demonstrálja a másik a dominanciáját.
De a szavak most nem efféle vizekre terelik. Lassan csúsztatja a kézfejre tenyerét, s résnyire nyitott szájjal hallgat egy kis ideig. A benne honoló tisztaság ismét felkavarog, de nem okoz szemernyi rosszat sem. Valamiféle édes izgalom ez, miből szívesen kibontakozna egy kis kacagás, de visszanyeli. A leánykérés előtt szokás szerelmet vallani, nem utána. De így is szebb ez most mindennél.*
- Sosem szeretném, ha magadban tartanád az érzéseid. Legyenek bármilyenek. Ha idegen, ha ismerős… ha ott van, tudni akarom. Ha tudom, akkor nem akarok menekülni. *Közelebb kíván hajolni, hogy egy csókot lophasson jövendőbeliétől. * - Mert akkor otthon érzem magam. *Meg is kísérli végül összetapasztani ajkaikat, hogy aztán arra suttoghasson rá.* - Talán mindig is szerettelek. *Éppen szabad keze erősen markol a férfi combjába, majd akaratosan kúszik egészen annak ágyékáig. Már nem kellenek további szavak sem, mégis folytatja.* - A tiéd vagyok, Grael. Vedd el, ami jár… *Hangzik kéjittasan, majd mintegy felkínálva magát szegi hátra fejét, hogy elegendő hozzáférést biztosítson karcsú nyakához. Egy biztos, a lehető legintenzívebben kívánja megünnepeli kettesben is döntésüket.*
*Nevetés és nevetés között is megannyi különbség van. Olyan tisztának és jókedvűnek... mi több, boldognak, ritkán hallja a férfiét, mint most. Hegyes füleibe édesen kúszik bele, a kékek pedig szinte isszák a látványt. Sosem gondolta volna, hogy kisimul az a rengeteg kusza érzelem, ami benne van a férfi iránt.*
- De hát nem is szoktam veled ordítani. *Rá is harap alsó ajkára, játékosan szemlélődik tovább, míg meg nem állapodnak egymás lélektükreiben.*
- Tényleg megdolgoztál. Módfelett örülök, hogy úgy, hogy még hozzám van nőve mindkettő. *El is tartja kissé magától, hogy szemrevételezze vékonyka karjait, amit nem választott el tőle egy vita hevében sem a férfi, pedig igen sokszor voltak már olyan helyzetben, hogy a testi épségének megmaradása is kétséges volt. De már nem sérelmez. Mindketten kitettek magukért így is, s úgy is.
Eztán bolondozásba kezd, de csak újra szeretné élni a pillanatot, amit akkor… akkor, amikor még az üzlet sem köttetett meg, csupán egymás nyakára jártak ürügyekkel. Nem kell tartania sem magát, Grael ereje sokkalta nagyobb annál, hogy kételkedjen abban, hogy ne bírná el. Csupán kapaszkodik kissé, azt is csak, hogy minél több ponton érinthesse „megmentőjét”. Sajnálattal konstatálja, hogy hamar kerül vissza ültébe, ahelyett, hogy egyenest az ágyban landoltak volna, mi az irodája mögött várja őket.*
- Szerettem azt a pillanatot. Cseppet sem bánnám, ha ugyanúgy folytatódna. *Csilingel a nevetés, majd lélegzetvisszafojtva várja, hogy mihez is kezd a városőr, ahogy finoman simít végig arcán, majd megállapodik a torkán. Már-már bújik bele, mintha vágyná a szorítást, minden romantika ellenére. Valahogy kedveli, ha demonstrálja a másik a dominanciáját.
De a szavak most nem efféle vizekre terelik. Lassan csúsztatja a kézfejre tenyerét, s résnyire nyitott szájjal hallgat egy kis ideig. A benne honoló tisztaság ismét felkavarog, de nem okoz szemernyi rosszat sem. Valamiféle édes izgalom ez, miből szívesen kibontakozna egy kis kacagás, de visszanyeli. A leánykérés előtt szokás szerelmet vallani, nem utána. De így is szebb ez most mindennél.*
- Sosem szeretném, ha magadban tartanád az érzéseid. Legyenek bármilyenek. Ha idegen, ha ismerős… ha ott van, tudni akarom. Ha tudom, akkor nem akarok menekülni. *Közelebb kíván hajolni, hogy egy csókot lophasson jövendőbeliétől. * - Mert akkor otthon érzem magam. *Meg is kísérli végül összetapasztani ajkaikat, hogy aztán arra suttoghasson rá.* - Talán mindig is szerettelek. *Éppen szabad keze erősen markol a férfi combjába, majd akaratosan kúszik egészen annak ágyékáig. Már nem kellenek további szavak sem, mégis folytatja.* - A tiéd vagyok, Grael. Vedd el, ami jár… *Hangzik kéjittasan, majd mintegy felkínálva magát szegi hátra fejét, hogy elegendő hozzáférést biztosítson karcsú nyakához. Egy biztos, a lehető legintenzívebben kívánja megünnepeli kettesben is döntésüket.*
2298. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-03 22:17:00
Üzenet elküldve: 2026-05-03 22:17:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1247
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Megkrestetett//
- Amint úgy hozza a lehetőség, így fogok tenni. Egy kicsit el vagyok most havazva, de mindenképp. Mágikus tanulmányaival miként áll?
*Érdeklődik egy keveset. Kitágul a pupillája egy kicsit az eredeti hírre, de szerencséjére csak humorkodás áldozata lett. Ezt komolyabban nem kommentálja, hisz a vicc addig ártalmatlan, amíg anyagi kára nem származik belőle.*
- Ahogy tervezzük az az, hogy a Pitypangoskertnél található egy kisebb tó és Krestvir, aki egy roppant kiemelkedő mágus mind a vízmágia, mind sok más ágat illetően, volt kedélyes megtanítani nekem egy varázslatot, amivel át tudok utazni azonnal a város bármelyik vízfelületéről a tóhoz vagy éppen más vízfelületekhez. Ezzel a seregen átugorva, anélkül, hogy tudomásuk lenne róla. Remélhetőleg.
*A miértet illetően és az indok szóba ejtését hallva összehúzza a szemöldökét. Nem áll tőle messze, de nem hitte, hogy tényleg ilyen személynek gondolják.*
- Nos, első körben, ez Krestvir szándéka és bármennyire nagy hatalmú mágus, nem engedhetem egyedül utazni. És, ami velük történik meg most és ott, az fog nemsokára elérkezni hozzánk is. De ha túl komolyra fordulna a helyzet, akkor természetesen én is visszatérek ide.
- Amint úgy hozza a lehetőség, így fogok tenni. Egy kicsit el vagyok most havazva, de mindenképp. Mágikus tanulmányaival miként áll?
*Érdeklődik egy keveset. Kitágul a pupillája egy kicsit az eredeti hírre, de szerencséjére csak humorkodás áldozata lett. Ezt komolyabban nem kommentálja, hisz a vicc addig ártalmatlan, amíg anyagi kára nem származik belőle.*
- Ahogy tervezzük az az, hogy a Pitypangoskertnél található egy kisebb tó és Krestvir, aki egy roppant kiemelkedő mágus mind a vízmágia, mind sok más ágat illetően, volt kedélyes megtanítani nekem egy varázslatot, amivel át tudok utazni azonnal a város bármelyik vízfelületéről a tóhoz vagy éppen más vízfelületekhez. Ezzel a seregen átugorva, anélkül, hogy tudomásuk lenne róla. Remélhetőleg.
*A miértet illetően és az indok szóba ejtését hallva összehúzza a szemöldökét. Nem áll tőle messze, de nem hitte, hogy tényleg ilyen személynek gondolják.*
- Nos, első körben, ez Krestvir szándéka és bármennyire nagy hatalmú mágus, nem engedhetem egyedül utazni. És, ami velük történik meg most és ott, az fog nemsokára elérkezni hozzánk is. De ha túl komolyra fordulna a helyzet, akkor természetesen én is visszatérek ide.
2297. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2026-05-03 21:46:50
Üzenet elküldve: 2026-05-03 21:46:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Megkrestetett//
*Szerencsére nem kell sokat várnia, hamar megtalálja Nestar a kereskedő tündért az előtérben.*
-Jó ezúttal úgy hallani, hogy tényleg itt van. Trükkös egy mágia, alkalmoadtán mindenképpen tanítsa meg nekem. Üdv.
*Köszönti egy halvány mosollyal, ám tudja jól, hogy most fontosabb dolgok forognak kockán, így nem is kerülgeti a kását.*
-Meghoztam amit kért, 10 világosbarna italt.
*Mondja egy darabig komoly pofával.*
-Csak vicceltem, tessék.
*Azzal átad Nestar Erefiz-nek 10 Világoszöld varázsitalt. Természetsen érzi az arany súlyát, s csak egy komoly biccentéssel fogadja a tényt. Bizonyára a sürgősségnek tudható be.*
-Elnézést de hogy tervezik mindezt? Hacsak nem griffháton terveznek odarepülni, bár talán az íjászaik azt is megnehezítenék. Elég veszélyes küldetésnek hangzik a Vashegyre utazni, mikor éppen orkok zárják körbe, már ha hinni lehet a híreknek.
*Fejti ki véleményét, egyrészt a kíváncsiság hajtja, másrészt viszont üzleti oldalról is érdekli, hogy vajon miért adná a fejét Nestar egy efféle öngyilkos kalandra.*
-És leginkább.. miért? Nem úgy emlékszem, hogy szorosan a szívén viselné a Thargok sorsát, de meglehet hogy az én emlékezetem csal.
*Szerencsére nem kell sokat várnia, hamar megtalálja Nestar a kereskedő tündért az előtérben.*
-Jó ezúttal úgy hallani, hogy tényleg itt van. Trükkös egy mágia, alkalmoadtán mindenképpen tanítsa meg nekem. Üdv.
*Köszönti egy halvány mosollyal, ám tudja jól, hogy most fontosabb dolgok forognak kockán, így nem is kerülgeti a kását.*
-Meghoztam amit kért, 10 világosbarna italt.
*Mondja egy darabig komoly pofával.*
-Csak vicceltem, tessék.
*Azzal átad Nestar Erefiz-nek 10 Világoszöld varázsitalt.
Természetsen érzi az arany súlyát, s csak egy komoly biccentéssel fogadja a tényt. Bizonyára a sürgősségnek tudható be.*-Elnézést de hogy tervezik mindezt? Hacsak nem griffháton terveznek odarepülni, bár talán az íjászaik azt is megnehezítenék. Elég veszélyes küldetésnek hangzik a Vashegyre utazni, mikor éppen orkok zárják körbe, már ha hinni lehet a híreknek.
*Fejti ki véleményét, egyrészt a kíváncsiság hajtja, másrészt viszont üzleti oldalról is érdekli, hogy vajon miért adná a fejét Nestar egy efféle öngyilkos kalandra.*
-És leginkább.. miért? Nem úgy emlékszem, hogy szorosan a szívén viselné a Thargok sorsát, de meglehet hogy az én emlékezetem csal.
617-636 , 637-656 , 657-676 , 677-696 , 697-716 , 717-736 , 737-756 , 757-776 , 777-796 , 797-816 , 817-836 , 837-856 , 857-876 , 877-896 , 897-916 , 917-936 , 937-956 , 957-976 , 977-996 , 997-1016 , 1017-1036 , 1037-1056 , 1057-1076 , 1077-1096 , 1097-1116 , 1117-1136 , 1137-1156 , 1157-1176 , 1177-1196 , 1197-1216 , 1217-1236 , 1237-1256 , 1257-1276 , 1277-1296 , 1297-1316 , 1317-1336 , 1337-1356 , 1357-1376 , 1377-1396 , 1397-1416 , 1417-1436 , 1437-1456 , 1457-1476 , 1477-1496 , 1497-1516 , 1517-1536 , 1537-1556 , 1557-1576 , 1577-1596 , 1597-1616 , 1617-1636 , 1637-1656 , 1657-1676 , 1677-1696 , 1697-1716 , 1717-1736 , 1737-1756 , 1757-1776 , 1777-1796 , 1797-1816 , 1817-1836 , 1837-1856 , 1857-1876 , 1877-1896 , 1897-1916 , 1917-1936 , 1937-1956 , 1957-1976 , 1977-1996 , 1997-2016 , 2017-2036 , 2037-2056 , 2057-2076 , 2077-2096 , 2097-2116 , 2117-2136 , 2137-2156 , 2157-2176 , 2177-2196 , 2197-2216 , 2217-2236 , 2237-2256 , 2257-2276 , 2277-2296 , 2297-2316 , 2317-2336 , 2337-2356 , 2357-2376 , 2377-2396 , 2397-2416 , 2417-2436