Arthenior - Sayqueves Rezidencia
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 71 (1401. - 1420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1549-1568
1420. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-27 17:34:42
Üzenet elküldve: 2025-08-27 17:34:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
// Kamillázás //
*Mestere újabb ötletével sem lát kivetni valót. Meg aztán gyorsabban beszalad ő a házba mintsem Nimerilre kelljen várni. Biztosra veszi, ő gyorsabban kapkodja apró lábait mint a másik. Meg aztán egy körte sem esne rosszul számára.*
- Nagyon jó ötlet. Már futok is.
*Válaszolja lelkesen bólogatva. És nem is kell kétszer utasítani őt. Sarkon pördül, és felkapja a nyúlcipőt. Szinte csak úgy száll mögötte a por.
Be is ront a nagy ajtaján a rezidenciának, hangosan csapódva a falnak. Még szerencse a vakolat nem pattant le a falról.*
- Bocsánat!
*Szólal fel hangosan azoknak, akik a nagy csapódás miatt összerezzentek. Vagy ha éppen Mai járna a közelben, és látná, ahogy siet.
Be is fordul az ebédlőbe, ahol a gyerekek már az utolsó falatokat majszolják a süteményből. Sokan alaposan meg is nézik a rohanó Szikrát. Ám szerencsére a megjegyzések elmaradnak. Helyettük csak néznek rá mint borjú az újkapura.
Megkeresi gyorsan Anviel nénit, aki éppen a sütésből maradt edényeket és tálakat lögyböli el egy lavór vízben.*
- Anvien néni! Szabad kérnem két körtét és egy nagy kosarat a növényeimhez?
*Néz kiskutya szemekkel a nőre. Abban reménykedve nem lát benne kifogásolni valót. Elvégre nem konyhakést kért el.*
A hozzászólás írója (Cilia Miritar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.27 18:37:47
*Mestere újabb ötletével sem lát kivetni valót. Meg aztán gyorsabban beszalad ő a házba mintsem Nimerilre kelljen várni. Biztosra veszi, ő gyorsabban kapkodja apró lábait mint a másik. Meg aztán egy körte sem esne rosszul számára.*
- Nagyon jó ötlet. Már futok is.
*Válaszolja lelkesen bólogatva. És nem is kell kétszer utasítani őt. Sarkon pördül, és felkapja a nyúlcipőt. Szinte csak úgy száll mögötte a por.
Be is ront a nagy ajtaján a rezidenciának, hangosan csapódva a falnak. Még szerencse a vakolat nem pattant le a falról.*
- Bocsánat!
*Szólal fel hangosan azoknak, akik a nagy csapódás miatt összerezzentek. Vagy ha éppen Mai járna a közelben, és látná, ahogy siet.
Be is fordul az ebédlőbe, ahol a gyerekek már az utolsó falatokat majszolják a süteményből. Sokan alaposan meg is nézik a rohanó Szikrát. Ám szerencsére a megjegyzések elmaradnak. Helyettük csak néznek rá mint borjú az újkapura.
Megkeresi gyorsan Anviel nénit, aki éppen a sütésből maradt edényeket és tálakat lögyböli el egy lavór vízben.*
- Anvien néni! Szabad kérnem két körtét és egy nagy kosarat a növényeimhez?
*Néz kiskutya szemekkel a nőre. Abban reménykedve nem lát benne kifogásolni valót. Elvégre nem konyhakést kért el.*
A hozzászólás írója (Cilia Miritar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.27 18:37:47
1419. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-26 22:14:40
Üzenet elküldve: 2025-08-26 22:14:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
// Kamillázás //
* Együtt örülnek a sikernek, mert hát van miért örülni. Úgy vigyorog a kis leány, mint a tejbetök. Nimeril pedig jól meg is dicséri. Örül, hogy végül neki nem kellett beleavatkoznia a varázslásba. Kezében még mindig ott a tészta állagú kő, amit ezután eldob. Fura mintája lett, majd valaki biztosan örül neki. Most viszont nagyobb dolgokra készülnek fel. Fát ültetni, amiből nagyobb baj nem lehet, mert Nimeril el is tudja tüntetni azokat a fákat, ha mégis útban lennének.*
- Remek! Mi lenne, ha te hoznál egy körtét meg nagy kosarat a növényeknek, én meg elszaladok a sarlóért, hogy a nagyra nőt gyógyfüveket könnyebb legyen levágni. Aztán majd itt találkozunk és megtanítalak fát növeszteni. Na, mit szólsz?* Kérdezi, és ha nincs ellenvetése a másiknak, akkor ő elindul az istállóhoz, hogy a fű vágásához használt sarlóval térjen ide vissza. Ha, ő érne ide hamarabb, akkor addig a csalánt megritkítja. Most jut eszébe, hogy még erre is van egy varázslata, amit meg kell majd mutatnia a lánynak.*
* Együtt örülnek a sikernek, mert hát van miért örülni. Úgy vigyorog a kis leány, mint a tejbetök. Nimeril pedig jól meg is dicséri. Örül, hogy végül neki nem kellett beleavatkoznia a varázslásba. Kezében még mindig ott a tészta állagú kő, amit ezután eldob. Fura mintája lett, majd valaki biztosan örül neki. Most viszont nagyobb dolgokra készülnek fel. Fát ültetni, amiből nagyobb baj nem lehet, mert Nimeril el is tudja tüntetni azokat a fákat, ha mégis útban lennének.*
- Remek! Mi lenne, ha te hoznál egy körtét meg nagy kosarat a növényeknek, én meg elszaladok a sarlóért, hogy a nagyra nőt gyógyfüveket könnyebb legyen levágni. Aztán majd itt találkozunk és megtanítalak fát növeszteni. Na, mit szólsz?* Kérdezi, és ha nincs ellenvetése a másiknak, akkor ő elindul az istállóhoz, hogy a fű vágásához használt sarlóval térjen ide vissza. Ha, ő érne ide hamarabb, akkor addig a csalánt megritkítja. Most jut eszébe, hogy még erre is van egy varázslata, amit meg kell majd mutatnia a lánynak.*
1418. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-26 21:55:54
Üzenet elküldve: 2025-08-26 21:55:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
// Kamillázás //
*Neki sem kell kétszer szólni. A fa teremtésnél megvette kilóra Ciliát. És a lányt elnézve, Nimeril olcsón megúszta. Lehet majd Mainak lesz egy két szava, ha túl sok mágiával tömi tele a fejét óvatlanul. Szegény Mai lehet még ideje korán fog megőszülni, ha rájön. Kis kincse az elementáris ágak alapjainak nagy részét már uralma alá hajtotta.
Ám a mesteri szinten tán sosem lesz képes űzni, szíve túlságosan is húzza őt Istennőjéhez akit szeretne szolgálni.
Ezek még azért távoli tervek, jobb is ha inkább a mostani varázslatra fókuszálja energiáját. Keze alatt mintha érezne. A kiszáradt csipkebogyó bokor mintha megszívná magát ismét vízzel és a földben lévő tápanyagokkal. Vagy éppen az pont maga lenne Cilia aki ezt nyújtja a mágia által? Határozottan igen, még maga a kis Szikra is érzi ez az energia belőle áramlik át a bokorba. Amin lassan ismét apró rügyek fakadnak. El sem jut tudatáig annyira fókuszál a varázslatra, és meg is feledkezik ebben a furcsa érzéki hatásban. Nimeril ujjongó hangjai törik meg ezt az állapotot.
Szikra kinyitja a szemét és saját maga láthatja munkája eredményét. Aminek roppant mód örül.*
- Igen? Igen tényleg sikerült! Nézd Nimeril megcsináltam!
*Ujjong ő is fennhangon. Fel is pattan a földről és vigyorogva mestere elé áll. A nagy rikkantásra még Deres is becsatlakozott távolról egy vakkantással. De ahhoz már lusta, hogy a kerthez szaladjon.*
- Persze menjünk!
*Egyezik bele lelkesen. Mert hát miért is állna ellent a csábításnak. Az sem érdekli ha száz kenőcs elkészítését kéri majd Nimeril a tanításért cserébe. Jelenleg túlságosan megörült az új tudásnak, hogy a jövő kötelességeivel foglalkozzon.*
*Neki sem kell kétszer szólni. A fa teremtésnél megvette kilóra Ciliát. És a lányt elnézve, Nimeril olcsón megúszta. Lehet majd Mainak lesz egy két szava, ha túl sok mágiával tömi tele a fejét óvatlanul. Szegény Mai lehet még ideje korán fog megőszülni, ha rájön. Kis kincse az elementáris ágak alapjainak nagy részét már uralma alá hajtotta.
Ám a mesteri szinten tán sosem lesz képes űzni, szíve túlságosan is húzza őt Istennőjéhez akit szeretne szolgálni.
Ezek még azért távoli tervek, jobb is ha inkább a mostani varázslatra fókuszálja energiáját. Keze alatt mintha érezne. A kiszáradt csipkebogyó bokor mintha megszívná magát ismét vízzel és a földben lévő tápanyagokkal. Vagy éppen az pont maga lenne Cilia aki ezt nyújtja a mágia által? Határozottan igen, még maga a kis Szikra is érzi ez az energia belőle áramlik át a bokorba. Amin lassan ismét apró rügyek fakadnak. El sem jut tudatáig annyira fókuszál a varázslatra, és meg is feledkezik ebben a furcsa érzéki hatásban. Nimeril ujjongó hangjai törik meg ezt az állapotot.
Szikra kinyitja a szemét és saját maga láthatja munkája eredményét. Aminek roppant mód örül.*
- Igen? Igen tényleg sikerült! Nézd Nimeril megcsináltam!
*Ujjong ő is fennhangon. Fel is pattan a földről és vigyorogva mestere elé áll. A nagy rikkantásra még Deres is becsatlakozott távolról egy vakkantással. De ahhoz már lusta, hogy a kerthez szaladjon.*
- Persze menjünk!
*Egyezik bele lelkesen. Mert hát miért is állna ellent a csábításnak. Az sem érdekli ha száz kenőcs elkészítését kéri majd Nimeril a tanításért cserébe. Jelenleg túlságosan megörült az új tudásnak, hogy a jövő kötelességeivel foglalkozzon.*
1417. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-26 21:15:28
Üzenet elküldve: 2025-08-26 21:15:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
// Kamillázás //
- Bizony, akár egy fát is.* Bólint.* Viszont annak már van feltétele. Lenni kell nálad egy magnak is hozzá, de ha az megvan, akkor gyerekjáték.* Hinti el a kíváncsiság Szikráit. A lány már így is izgatott, ha pedig már benne vannak, akkor az a szándéka, hogy jól kikupálja a gyerkőcöt. Igyekszik elmagyarázni neki mindent, ami után már csak a gyakorlati sikeres vizsga van hátra, mert nagy szégyen lenne, ha kettejüknek nem jönne össze egy ilyen kis nyomorult varázslat. Viszont nem kell csalódnia Nimerilnek. Cili jól teljesít. A bokor az érintése után néhány pillanat múlva már ki is rügyezik. A friss, kövér rügyek csak úgy pattogzanak kifelé.*
- Sikerült! Ez igen! Szép munka! Megcsináltad! Most hoztál vissza az életbe egy növényt. Most már te is hivatalosan föld mágustanoncnak nevezheted magad.* Szavai elismeréstől csöpögnek, ami megerősítés maga irányába is, mert ezek szerint jó tanár.*
- Mit szólnál, ha ennénk egy körtét? Aztán mondjuk kipróbálnánk azt a fa növesztő varázslatot. Mit szólsz?* Kacsint rá cinkosan. A fa növesztés tetszett neki, ezért azzal tudja majd motiválni, meg akkor legalább hozathat vele egy kosarat is. Nimeril nagyon ravasz ilyen téren. Szeret több legyet ütni egyetlen csapásra. Már ott is van a lelki szemei előtt, ahogy Cilivel ketten majd felhúzzák a kis öntödéjét. Csak meg kell neki tanítani a megfelelő varázslatokat és kiváló segítője lesz majd.*
- Bizony, akár egy fát is.* Bólint.* Viszont annak már van feltétele. Lenni kell nálad egy magnak is hozzá, de ha az megvan, akkor gyerekjáték.* Hinti el a kíváncsiság Szikráit. A lány már így is izgatott, ha pedig már benne vannak, akkor az a szándéka, hogy jól kikupálja a gyerkőcöt. Igyekszik elmagyarázni neki mindent, ami után már csak a gyakorlati sikeres vizsga van hátra, mert nagy szégyen lenne, ha kettejüknek nem jönne össze egy ilyen kis nyomorult varázslat. Viszont nem kell csalódnia Nimerilnek. Cili jól teljesít. A bokor az érintése után néhány pillanat múlva már ki is rügyezik. A friss, kövér rügyek csak úgy pattogzanak kifelé.*
- Sikerült! Ez igen! Szép munka! Megcsináltad! Most hoztál vissza az életbe egy növényt. Most már te is hivatalosan föld mágustanoncnak nevezheted magad.* Szavai elismeréstől csöpögnek, ami megerősítés maga irányába is, mert ezek szerint jó tanár.*
- Mit szólnál, ha ennénk egy körtét? Aztán mondjuk kipróbálnánk azt a fa növesztő varázslatot. Mit szólsz?* Kacsint rá cinkosan. A fa növesztés tetszett neki, ezért azzal tudja majd motiválni, meg akkor legalább hozathat vele egy kosarat is. Nimeril nagyon ravasz ilyen téren. Szeret több legyet ütni egyetlen csapásra. Már ott is van a lelki szemei előtt, ahogy Cilivel ketten majd felhúzzák a kis öntödéjét. Csak meg kell neki tanítani a megfelelő varázslatokat és kiváló segítője lesz majd.*
1416. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-26 21:00:14
Üzenet elküldve: 2025-08-26 21:00:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
// Kamillázás //
*Mindig megteszi ami tőle telik. Figyel, hallgat és amire képes elméje azt befogadja és megtanulja.*
- Egy fát? Uhh milyet, bármilyet? Lehet körte?
*Kérdezi lelkesen, szemében már most felgyúlt az a bizonyos Szikra amit Nimeril akkor láthat. Ha Ciliát horogra akasztotta valami érdekes témával. Mint a kenőcs készítés, a béka boncolás, mert a patkányon már túlvoltak. Nem is érti hirtelen, hogyan került egy ekkora béka az udvarra. De roppant jól jött ahhoz, hogy a saját kis bonculásokat elvégezzék rajta. Most pedig a mágia. Igazán egyszerű dolga van, ha Ciliát le akarja valaki kenyerezni. Csak lengessen az orra egy titkos tekercset amiben valami nagy hatalmú mágia van. Vagy orvostudománnyal kapcsolatos teóriák.*
- Az sem? Oh értem.
*Esik gondolkodásba hirtelen. Vajon miképpen tudná saját akaratával formálni a mágiát, hogy az a bokor ismét életre keljen.*
- Jo jo próbálom már!
*Válaszolja nevetve a tessékelésre. Nem is kell sokat noszogatni, maga lép oda végül a bokorhoz. Le is térdel hozzá, megfogja annak a tövét és elkezd koncentrálni. Néhány másodperc telik el csupán, és ha minden igaz. A bokorból apró új hajtások fognak nőni kis rügyekben. Cilia még egy ideig csukva tartja a szemét, a siket végett. Sokszor bukott már el varázslatot elsőre. Így a bukás nem újdonság számára. De jobb szereti ha minden gördülékenyen megy elsőre.
Mit sem sejtve Nimeril hátsó szándékáról, hogy kicsalja az általa várt eredményt.*
A varázsló által megérintett fadarab életre kel, és azonnal friss hajtások nőnek ki belőle.
*Mindig megteszi ami tőle telik. Figyel, hallgat és amire képes elméje azt befogadja és megtanulja.*
- Egy fát? Uhh milyet, bármilyet? Lehet körte?
*Kérdezi lelkesen, szemében már most felgyúlt az a bizonyos Szikra amit Nimeril akkor láthat. Ha Ciliát horogra akasztotta valami érdekes témával. Mint a kenőcs készítés, a béka boncolás, mert a patkányon már túlvoltak. Nem is érti hirtelen, hogyan került egy ekkora béka az udvarra. De roppant jól jött ahhoz, hogy a saját kis bonculásokat elvégezzék rajta. Most pedig a mágia. Igazán egyszerű dolga van, ha Ciliát le akarja valaki kenyerezni. Csak lengessen az orra egy titkos tekercset amiben valami nagy hatalmú mágia van. Vagy orvostudománnyal kapcsolatos teóriák.*
- Az sem? Oh értem.
*Esik gondolkodásba hirtelen. Vajon miképpen tudná saját akaratával formálni a mágiát, hogy az a bokor ismét életre keljen.*
- Jo jo próbálom már!
*Válaszolja nevetve a tessékelésre. Nem is kell sokat noszogatni, maga lép oda végül a bokorhoz. Le is térdel hozzá, megfogja annak a tövét és elkezd koncentrálni. Néhány másodperc telik el csupán, és ha minden igaz. A bokorból apró új hajtások fognak nőni kis rügyekben. Cilia még egy ideig csukva tartja a szemét, a siket végett. Sokszor bukott már el varázslatot elsőre. Így a bukás nem újdonság számára. De jobb szereti ha minden gördülékenyen megy elsőre.
Mit sem sejtve Nimeril hátsó szándékáról, hogy kicsalja az általa várt eredményt.*
A varázsló által megérintett fadarab életre kel, és azonnal friss hajtások nőnek ki belőle.
1415. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-26 20:44:29
Üzenet elküldve: 2025-08-26 20:44:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
// Kamillázás //
* Cili jó tanítvány módjára teszi, amit Nimeril kér tőle. Az eredmény pedig nem várat magára. Legalábbis úgy tűnik, mert amíg nem tudja bebizonyítani, hogy valóban sikerült a tanulás, ez csak spekuláció.*
- Ez jó jel.* Bólogat Nimeril biztatásként.*
- Kedvesem, akár egy fát is növeszthetünk ezzel a hatalommal. Mit nekünk egy ilyen kis bokor.* Kacag fel Nimeril, hiszen láthatta előbb is, hogy milyen "csodát" művelt a kis kertjével.*
- Persze. Ne félj, ehhez még csak ige sem kell. Apró kis varázslat, csupán az érintésedre van szükség, meg egy kis koncentrációra.* Felkapja a követ és megpróbálkozik az apró varázslattal a vörös, ami működik.*
- Látod? Ilyen egyszerű. Nincs hadonászsás, meg kántálás, mormogás, csak az érintésedre van szükség. Viszont a hatékonyság véget, a tövénél csináld, hogy az egész bokrot ellásd mágiával, de közben vigyázz, mert szúr.* Még rendesen tessékelni kezdi közelebb az élettelen bokorhoz, miközben a kavicsát gyűri a kezében, mintha csak egy tészta lenne. Jó szórakozásnak bizonyul, és még a stressz levezetésében is jó.*
- Menni fog, csak bízz magadban!* Bátorítja, ha végre eléri a bokrot a lány. Nimeril pedig mellé áll és felkészül a kudarcra is. Amíg Cili lent ügyködik titokban ő fent készül fel arra, hogy sikertelenség esetén, majd ő töltse fel élettel a bokrot. Ha Mainak sikerült tanítani Cilit, akkor Nimerilnek is fog sikerülni, ezt ő maga garantálja. Így megmarad Cili lelkesedése és az ő zseniális tanító képessége sem szenved csorbát.*
~ Néha már olyan zseniális vagyok, hogy magamat is meglepem. ~* Lelkendezik magában.*
* Cili jó tanítvány módjára teszi, amit Nimeril kér tőle. Az eredmény pedig nem várat magára. Legalábbis úgy tűnik, mert amíg nem tudja bebizonyítani, hogy valóban sikerült a tanulás, ez csak spekuláció.*
- Ez jó jel.* Bólogat Nimeril biztatásként.*
- Kedvesem, akár egy fát is növeszthetünk ezzel a hatalommal. Mit nekünk egy ilyen kis bokor.* Kacag fel Nimeril, hiszen láthatta előbb is, hogy milyen "csodát" művelt a kis kertjével.*
- Persze. Ne félj, ehhez még csak ige sem kell. Apró kis varázslat, csupán az érintésedre van szükség, meg egy kis koncentrációra.* Felkapja a követ és megpróbálkozik az apró varázslattal a vörös, ami működik.*
- Látod? Ilyen egyszerű. Nincs hadonászsás, meg kántálás, mormogás, csak az érintésedre van szükség. Viszont a hatékonyság véget, a tövénél csináld, hogy az egész bokrot ellásd mágiával, de közben vigyázz, mert szúr.* Még rendesen tessékelni kezdi közelebb az élettelen bokorhoz, miközben a kavicsát gyűri a kezében, mintha csak egy tészta lenne. Jó szórakozásnak bizonyul, és még a stressz levezetésében is jó.*
- Menni fog, csak bízz magadban!* Bátorítja, ha végre eléri a bokrot a lány. Nimeril pedig mellé áll és felkészül a kudarcra is. Amíg Cili lent ügyködik titokban ő fent készül fel arra, hogy sikertelenség esetén, majd ő töltse fel élettel a bokrot. Ha Mainak sikerült tanítani Cilit, akkor Nimerilnek is fog sikerülni, ezt ő maga garantálja. Így megmarad Cili lelkesedése és az ő zseniális tanító képessége sem szenved csorbát.*
~ Néha már olyan zseniális vagyok, hogy magamat is meglepem. ~* Lelkendezik magában.*
1414. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-26 18:52:12
Üzenet elküldve: 2025-08-26 18:52:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
// Kamillázás //
* Valahogy érezte a munka nehezebbik fele rá fog esni a kertel. De nem bánja. Hozzászokott az ilyesmihez. Főleg Luu mellett. Aki még a vödör vizet is csak nagy nehezen volt hajlandó kimerni a kútból az állatoknak a múltkori alkalommal.
Sebaj, szorgalmát kárpótolja Nimeril egy kis tanítással. Amit mindig örömmel fogad. Bármilyen új praktika is az amit magáénak tudhat. Mindig boldogan figyel az ilyesmire.*
- Rendben.
*Válaszolja határozottan. És apró ujjait még bele is nyomja a tenyere alatt lévő földbe. Mintha tényleg szó szerint akarna onnan markolni egy nagyobb darab földet. És ha bár ezt nem teszi, mégis olyan érzése támad. Mintha az a marok föld ott lenne, sőt inkább mintha ez az enyhén hűvös bizsergető érzés mintha felszívódna tenyerén. Mintha a keze úgy működne akár egy növény ami gyökerével szívja fel a tápanyagokat az éltető földből. Annyira belefeledkezik a koncentrálásba, szinte nem is észleli a hátán pihenő kezét tanítójának. Annyira természetesnek hat neki ez a folyamat.*
- Kicsit furán. De jól.
*Forgatja enyhén földes kezét maga előtt mintha keresné azokat az apró kis gyökereket ujjai végén amiből kinyerte ezt a különös és új energiát.*
- Képesek leszünk rá? Sajnos nem bírta ki azt, hogy átültettem a tisztásról.
*Mondja szomorkásan a kókadt bokorra nézve. Sajnos nem minden növény éli túl a hosszú utat. Amit sokszor a szívére vesz. De így legalább apránként tudta a természetet a romváros kellős közepére visszahozni. Ez a kert egyszer talán a gyöngyszeme lesz majd a város ezen részének. Ekkor éri őt áramütésnek az, hogy Nimeril szerint már most képes lehet erre.*
- Már most? Már mint biztos? Hát az igét sem tudom.
*Szabadkozik hitetlenkedve. Mert ő eddig úgy tudta, hogy sokszor a mágia létrejöttéhez egy bizonyos ige szükségeltetik ami az energiát képes megformálni olyanra amilyenre a mágus igazán szeretné.
Szabadkozását, Nimeril könnyed bemutatója töri meg, ahogy kezében a szilárd maroknyi kavicsot amivel az egyik parcellát támasztotta ki. Felkapja, és mint az agyagot, sőt nem is sógyurmát formálgatja kezében.*
- Hihetetlen!
*Gyönyörködik el ismét a mágia erejében, az ilyesmi sosem lesz unalmas számára.*
* Valahogy érezte a munka nehezebbik fele rá fog esni a kertel. De nem bánja. Hozzászokott az ilyesmihez. Főleg Luu mellett. Aki még a vödör vizet is csak nagy nehezen volt hajlandó kimerni a kútból az állatoknak a múltkori alkalommal.
Sebaj, szorgalmát kárpótolja Nimeril egy kis tanítással. Amit mindig örömmel fogad. Bármilyen új praktika is az amit magáénak tudhat. Mindig boldogan figyel az ilyesmire.*
- Rendben.
*Válaszolja határozottan. És apró ujjait még bele is nyomja a tenyere alatt lévő földbe. Mintha tényleg szó szerint akarna onnan markolni egy nagyobb darab földet. És ha bár ezt nem teszi, mégis olyan érzése támad. Mintha az a marok föld ott lenne, sőt inkább mintha ez az enyhén hűvös bizsergető érzés mintha felszívódna tenyerén. Mintha a keze úgy működne akár egy növény ami gyökerével szívja fel a tápanyagokat az éltető földből. Annyira belefeledkezik a koncentrálásba, szinte nem is észleli a hátán pihenő kezét tanítójának. Annyira természetesnek hat neki ez a folyamat.*
- Kicsit furán. De jól.
*Forgatja enyhén földes kezét maga előtt mintha keresné azokat az apró kis gyökereket ujjai végén amiből kinyerte ezt a különös és új energiát.*
- Képesek leszünk rá? Sajnos nem bírta ki azt, hogy átültettem a tisztásról.
*Mondja szomorkásan a kókadt bokorra nézve. Sajnos nem minden növény éli túl a hosszú utat. Amit sokszor a szívére vesz. De így legalább apránként tudta a természetet a romváros kellős közepére visszahozni. Ez a kert egyszer talán a gyöngyszeme lesz majd a város ezen részének. Ekkor éri őt áramütésnek az, hogy Nimeril szerint már most képes lehet erre.*
- Már most? Már mint biztos? Hát az igét sem tudom.
*Szabadkozik hitetlenkedve. Mert ő eddig úgy tudta, hogy sokszor a mágia létrejöttéhez egy bizonyos ige szükségeltetik ami az energiát képes megformálni olyanra amilyenre a mágus igazán szeretné.
Szabadkozását, Nimeril könnyed bemutatója töri meg, ahogy kezében a szilárd maroknyi kavicsot amivel az egyik parcellát támasztotta ki. Felkapja, és mint az agyagot, sőt nem is sógyurmát formálgatja kezében.*
- Hihetetlen!
*Gyönyörködik el ismét a mágia erejében, az ilyesmi sosem lesz unalmas számára.*
1413. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-26 18:14:21
Üzenet elküldve: 2025-08-26 18:14:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
// Kamillázás //
* Nimeril szívesen hagyj a csalánt másra. Ő köszöni, de jól megvan a kamillával, meg a körömvirággal is, amíg fel nem fedezi a kiszáradt csipkebokrot, ami inspirálja. Hamar Cili tanításába kezd hátra hagyva a keret és a vele járó munkát. Sebtében elmagyarázza neki, hogy mit és hogyan kell éreznie. Szerencsére a lány hamar ráérez.*
- Nagyon jó, akkor most húzd bele magadba azt, amit érzel. Ragadj ki belőle, amennyit csak bírsz és tedd magadévá. Most még talán csak keveset tudsz majd markolni, de ez idővel egyre jobb és jobb lesz.* Nimeril a másik hátára teszi a kezét és segít neki azzal, hogy koncentrál és a lányon keresztül ő is eléri azt, amit ő már fog. Vele együtt húzza, így valószínűleg hirtelen többet is tudnak ketten markolni. Amikor úgy érzi, hogy sikerült behúzni ezt a különös erőt, akkor leveszi róla a kezét.*
- Na, hogy érzed magad? Ha minden igaz, akkor segítettem, hogy egy kicsit magadévá tud tenni a föld varázslatokat is. Fújd ki magad aztán próbáljuk ki.* Nem várja el, hogy egyből készen álljon a lány, hiszen ez egy új és érdekes érzés lehet számára. Mindenki másképpen sajátítja el a tudást, de Nimeril szerint a mágusnak a tornyán kívül a legjobb módszer, ha közvetlenül a kiválasztott elemel próbálják meg átadni a tudást.*
- Ha majd készen állsz, akkor megpróbáljuk ezt a bokrot itt életre kelteni. Szerintem menni fog neked, ha megmutatom az alapokat.* Odasétál, amíg pihen és megfogja a száraz ágat.*
- Egyszerűen csak képzeld el, hogy az imént magadba szívott energiát neki adod át. Mivel már ismered a földnek az energiáját képes vagy a saját belső energiádat hasonló energiává koncentrálni. Adj ennek a bokornak a saját földenergiádból. De ha úgy könnyebb, akkor csak próbáld meg ugyan azt, amit az előbb csináltál a víz fakasztással.* Nimeril nem fogja feltámasztani a bokrot, hanem hagyja, hogy a lány próbálkozzon, de egy kavicsot felvesz a földről és megmutatja neki, hogyan kell.*
- Valahogy így, csak ezt a bokorral próbáld.* Azzal megpróbálja beleküldeni az emlegetett energiát a kavicsba, hogy aztán azt szabadon formázza, mintha só-liszt gyurma lenne.*
A varázsló megérint egy maximum vele egyméretű masszív kőtömböt, melynek hatására az a varázsló számára egyszerűen formázhatóvá, átalakíthatóvá válik a következő három körre.
* Nimeril szívesen hagyj a csalánt másra. Ő köszöni, de jól megvan a kamillával, meg a körömvirággal is, amíg fel nem fedezi a kiszáradt csipkebokrot, ami inspirálja. Hamar Cili tanításába kezd hátra hagyva a keret és a vele járó munkát. Sebtében elmagyarázza neki, hogy mit és hogyan kell éreznie. Szerencsére a lány hamar ráérez.*
- Nagyon jó, akkor most húzd bele magadba azt, amit érzel. Ragadj ki belőle, amennyit csak bírsz és tedd magadévá. Most még talán csak keveset tudsz majd markolni, de ez idővel egyre jobb és jobb lesz.* Nimeril a másik hátára teszi a kezét és segít neki azzal, hogy koncentrál és a lányon keresztül ő is eléri azt, amit ő már fog. Vele együtt húzza, így valószínűleg hirtelen többet is tudnak ketten markolni. Amikor úgy érzi, hogy sikerült behúzni ezt a különös erőt, akkor leveszi róla a kezét.*
- Na, hogy érzed magad? Ha minden igaz, akkor segítettem, hogy egy kicsit magadévá tud tenni a föld varázslatokat is. Fújd ki magad aztán próbáljuk ki.* Nem várja el, hogy egyből készen álljon a lány, hiszen ez egy új és érdekes érzés lehet számára. Mindenki másképpen sajátítja el a tudást, de Nimeril szerint a mágusnak a tornyán kívül a legjobb módszer, ha közvetlenül a kiválasztott elemel próbálják meg átadni a tudást.*
- Ha majd készen állsz, akkor megpróbáljuk ezt a bokrot itt életre kelteni. Szerintem menni fog neked, ha megmutatom az alapokat.* Odasétál, amíg pihen és megfogja a száraz ágat.*
- Egyszerűen csak képzeld el, hogy az imént magadba szívott energiát neki adod át. Mivel már ismered a földnek az energiáját képes vagy a saját belső energiádat hasonló energiává koncentrálni. Adj ennek a bokornak a saját földenergiádból. De ha úgy könnyebb, akkor csak próbáld meg ugyan azt, amit az előbb csináltál a víz fakasztással.* Nimeril nem fogja feltámasztani a bokrot, hanem hagyja, hogy a lány próbálkozzon, de egy kavicsot felvesz a földről és megmutatja neki, hogyan kell.*
- Valahogy így, csak ezt a bokorral próbáld.* Azzal megpróbálja beleküldeni az emlegetett energiát a kavicsba, hogy aztán azt szabadon formázza, mintha só-liszt gyurma lenne.*
A varázsló megérint egy maximum vele egyméretű masszív kőtömböt, melynek hatására az a varázsló számára egyszerűen formázhatóvá, átalakíthatóvá válik a következő három körre.
1412. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-26 17:19:52
Üzenet elküldve: 2025-08-26 17:19:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
// Kamillázás //
*Persze felkeresné, ha bármi komolyabb baja lenne. Amivel önmaga nem tud már mit kezdeni. De ha rosszul alszik, Tryl, Mai és Deres mellett is. Akkor bizony tényleg komoly bajról lehet szó.
Nem hitte volna, hogy Nimerilt végül ennyire bántani fogja a gondolat. Hogy a kis tanoncát mások is tanítják. És úgy felszívja magát, hogy varázslatába szinte az összes energiáját belefektetve az egész kertet túlnöveszti. Most órákon át szedhetik vissza eredeti állapotába. Sebaj, legalább rengeteg gyógynövényük lesz a hidegebb időkra.
Ha akarna se tudna belekötni a másik logikájába. Így szorgosan kezdi el szedni a parcellákat. Egyesével sorjában.
Éppen a túlburjánzott csalánnal birkózik. Aminek a szárát próbálj megfogni, hogy óvatosan levágja őket. Így talán megússza csípés nélkül. Ekkor figyel fel Nimeril hívó szavára.*
- Igen?
*Fordul oda térdelésből, de hamar fel is pattan, ahogy eljut a fejébe, hogy oda kéne mennie tanítójához.*
- Megtennéd? Oh igen figyelek.
*Teszi csak hozzá szerényen. Mert még beleegyezni se tud. Nimeril máris a részleteket magyarázza neki. Sőt ismét guggolni kezdenek. Nimeril megfogja a kezét és a földre helyezi azt a parcella mellett. Ám hirtelen nem tudja, hogy most a keze alatt lévő vagy a talpa alatt lévő földre koncentráljon? Elvégre a kezét tette előbb a földre, és inkább térdel mintsem áll a földön. Ezért egy picit összezavarodik. Ettől függetlenül megpróbálja.*
- Becsuktam.
*Mondja, és így is tesz. Erősen kezd koncentrálni, el is csendesül és csupán Nimeril hangjára figyel.*
- Azt hiszem, azt hiszem érzem igen.
*Inkább tenyere alatt érzi a föld lassú mozgását, ami Nimeril által leírt lüktetésre emlékezteti. Így is marad, egész addig amíg nem kap más utasítást.*
*Persze felkeresné, ha bármi komolyabb baja lenne. Amivel önmaga nem tud már mit kezdeni. De ha rosszul alszik, Tryl, Mai és Deres mellett is. Akkor bizony tényleg komoly bajról lehet szó.
Nem hitte volna, hogy Nimerilt végül ennyire bántani fogja a gondolat. Hogy a kis tanoncát mások is tanítják. És úgy felszívja magát, hogy varázslatába szinte az összes energiáját belefektetve az egész kertet túlnöveszti. Most órákon át szedhetik vissza eredeti állapotába. Sebaj, legalább rengeteg gyógynövényük lesz a hidegebb időkra.
Ha akarna se tudna belekötni a másik logikájába. Így szorgosan kezdi el szedni a parcellákat. Egyesével sorjában.
Éppen a túlburjánzott csalánnal birkózik. Aminek a szárát próbálj megfogni, hogy óvatosan levágja őket. Így talán megússza csípés nélkül. Ekkor figyel fel Nimeril hívó szavára.*
- Igen?
*Fordul oda térdelésből, de hamar fel is pattan, ahogy eljut a fejébe, hogy oda kéne mennie tanítójához.*
- Megtennéd? Oh igen figyelek.
*Teszi csak hozzá szerényen. Mert még beleegyezni se tud. Nimeril máris a részleteket magyarázza neki. Sőt ismét guggolni kezdenek. Nimeril megfogja a kezét és a földre helyezi azt a parcella mellett. Ám hirtelen nem tudja, hogy most a keze alatt lévő vagy a talpa alatt lévő földre koncentráljon? Elvégre a kezét tette előbb a földre, és inkább térdel mintsem áll a földön. Ezért egy picit összezavarodik. Ettől függetlenül megpróbálja.*
- Becsuktam.
*Mondja, és így is tesz. Erősen kezd koncentrálni, el is csendesül és csupán Nimeril hangjára figyel.*
- Azt hiszem, azt hiszem érzem igen.
*Inkább tenyere alatt érzi a föld lassú mozgását, ami Nimeril által leírt lüktetésre emlékezteti. Így is marad, egész addig amíg nem kap más utasítást.*
1411. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-26 16:25:47
Üzenet elküldve: 2025-08-26 16:25:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
// Kamillázás //
* Nimerfil elégedetten bólint, hogy ha majd szól neki a lány, ha szüksége lesz segítségre az alváshoz. Majd a kamillát szedegetve szóba kerül, hogy már tud varázsolni Cili. Be is mutat neki egy nagyszerű varázslatot, amit nagyon meg is dicsér a vörös, de nem maradhat le Mai mögött Nimeril se. Minden frusztrációját bele adja a varázslatába, ami nagyszerűen működik, mondhatni túlságosan is. Mire észbe kap már Cili kiabál neki, hogy elég lesz.*
- Hopsz.* Mosolyodik el.* Azt hiszem, akkor le kell szednünk egy nagyobb adagot. A víz hónapjaiban jó hasznuk lesz.* Feleli, mert ha már így kinövesztette őket, akkor az a minimum, hogy segít neki betakarítani.*
- Ez egy nagyobb mágia volt a föld ágról. Hasznosnak gondoltam, ezért tanultam ki.* Feleli miközben nekilát szedegetni a túlburjánzott növényeket. Oldalt megpillant egy kiszáradt csipkebogyó bokrot, ami meginspirálja.*
- Gyere ide kérlek Szikra!* Még mindig így hívja a lányt.* Mit szólnál hozzá, ha tanítanék neked én is valami jó kis föld mágiát?* Nem vár az engedélyére, hanem húzza oda maga mellé. Mindenképpen tanít neki valamit. Nehogy már Mai meg Eeyr mindent elhappoljon előle.*
- Mivel már ismersz varázslati ágat talán könnyebb lesz megértened, amit mondani akarok. A föld egy nagyon biztonságos és sokoldalú mágiaág. Jó, ha tanulsz belőle. Ráadásul ráhangolódni sem nehéz.* Finoman megfogja a lány kezét és a földre helyezi.*
- Csak csukd be a szemed és gondolj a lábad alatt lévő földre. Érzed, hogy ott lüktet a mélyben?* Kérdezi Nimeril a kislánytól, majd folytatja az oktatást.*
- Ha érzed, akkor ragadd meg és szívd magadba, ahogy a többi ágnál csináltad. A föld kissé masszív, ellenálló, jól meg kell benne kapaszkodnod.* Ő csak ezt meg a nap ágat tanulta, de úgy hallotta a víz szeszélyes, ami inkább szökik, amíg a tűz erőteljes. A föld makacs és erős, viszont talán ezért könnyebb rálelni, csak talán nehezebb lehet magádévá tenni, ha nincs rá érzéked. Ha az elő lépéseket meg tudja tenni a földdel való azonosulásban, akkor utána már könnyebb lesz. Nimeril kíváncsi, hogy mennyire lehetséges ez Cilia számára.*
* Nimerfil elégedetten bólint, hogy ha majd szól neki a lány, ha szüksége lesz segítségre az alváshoz. Majd a kamillát szedegetve szóba kerül, hogy már tud varázsolni Cili. Be is mutat neki egy nagyszerű varázslatot, amit nagyon meg is dicsér a vörös, de nem maradhat le Mai mögött Nimeril se. Minden frusztrációját bele adja a varázslatába, ami nagyszerűen működik, mondhatni túlságosan is. Mire észbe kap már Cili kiabál neki, hogy elég lesz.*
- Hopsz.* Mosolyodik el.* Azt hiszem, akkor le kell szednünk egy nagyobb adagot. A víz hónapjaiban jó hasznuk lesz.* Feleli, mert ha már így kinövesztette őket, akkor az a minimum, hogy segít neki betakarítani.*
- Ez egy nagyobb mágia volt a föld ágról. Hasznosnak gondoltam, ezért tanultam ki.* Feleli miközben nekilát szedegetni a túlburjánzott növényeket. Oldalt megpillant egy kiszáradt csipkebogyó bokrot, ami meginspirálja.*
- Gyere ide kérlek Szikra!* Még mindig így hívja a lányt.* Mit szólnál hozzá, ha tanítanék neked én is valami jó kis föld mágiát?* Nem vár az engedélyére, hanem húzza oda maga mellé. Mindenképpen tanít neki valamit. Nehogy már Mai meg Eeyr mindent elhappoljon előle.*
- Mivel már ismersz varázslati ágat talán könnyebb lesz megértened, amit mondani akarok. A föld egy nagyon biztonságos és sokoldalú mágiaág. Jó, ha tanulsz belőle. Ráadásul ráhangolódni sem nehéz.* Finoman megfogja a lány kezét és a földre helyezi.*
- Csak csukd be a szemed és gondolj a lábad alatt lévő földre. Érzed, hogy ott lüktet a mélyben?* Kérdezi Nimeril a kislánytól, majd folytatja az oktatást.*
- Ha érzed, akkor ragadd meg és szívd magadba, ahogy a többi ágnál csináltad. A föld kissé masszív, ellenálló, jól meg kell benne kapaszkodnod.* Ő csak ezt meg a nap ágat tanulta, de úgy hallotta a víz szeszélyes, ami inkább szökik, amíg a tűz erőteljes. A föld makacs és erős, viszont talán ezért könnyebb rálelni, csak talán nehezebb lehet magádévá tenni, ha nincs rá érzéked. Ha az elő lépéseket meg tudja tenni a földdel való azonosulásban, akkor utána már könnyebb lesz. Nimeril kíváncsi, hogy mennyire lehetséges ez Cilia számára.*
1410. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-24 18:22:13
Üzenet elküldve: 2025-08-24 18:22:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
// Kamillázás //
*Ha más nem ebben megegyeznek. A kamilla egy hasznos növény. Ami betegségek és sérülések gyógyítására is nagyon hasznos.
Tryl említésére is csak elégedetten bólint. A kis hercege nagyon készségesen segít neki a kerti munkákban. Ha kalapálás, vagy ásás szükségeltetik a kert bővítésére vagy épp gondozására. Nagyon hasznos tud lenni. Bármit is állítson Nimeril. Lehet pusztán neki nem volt még szerencséje egy olyan fiút találni. Aki tovább lát annál mint amit a nő hisz róluk.
A logika istenét furcsa mód pont azok szolgálják akik barbár, gyilkos ösztönökkel rendelkeznek. Hátra hagyva a logika minden aspektusát.*
- Lehet. Igen, lassan minden a helyére áll.
*Törődik bele saját állapotába. Mert bizony még most is nagyon bántja őt a múlt eseménye. De azokon már nem tud változtatni. És igazából nem is tudja, hogy akar e. Elvégre azért van ott ahol. Amiért igazán elégedett. Ám szülei hiánya rettentően fájdalmas.*
- Köszönöm Nimeril foglak ha úgy lesz.
*Mondja hálásan. Bár a legtöbb esetben neki az elég ha Trylnor átkarolja őt és nem ereszti egészen reggelig. A fiú közelsége valamiért oly biztonságot nyújt számára mint semmi. A vele való alvást egyedül csak Maival való éjjeli beszélgetések tudják felülmúlni.
Szemeit behunyva a varázslatra koncentrál. És valóban nem egy hatalmas műsor. De elégedetten érzi kezei alatt a hűvös víz érintését. Hatalmas mosoly kúszik arcára a mágia sikeressége miatt.*
~ Pont, ahogy Mai tanította. ~
*Gondolja magában elégedetten, ahogy a víz szépen lassan csörgedezve teríti el a kamillás parcellát. Ám hamar abba marad.*
- Köszönöm Maitól tanultam.
*Jelenti ki büszkén. Mert bizony a félvér nevelő felügyelete mellett egész jó kis praktikákat volt képes megtanulni. Amik sokat segíthetnek a gyógyításban.*
- Mire készülsz Nimeril?
*Kérdezi pislogva, ahogy nézi a nő felkészülését a mágiára. Meghallja a varázsszavakat, és mintha még érezné is, hogy alatta mintha megmozdulna a föld. Tán életre kelne azt is mondhatja. És lássanak csodát. A kamilla amit nem rég levágott szinte visszanő. A kövirózsák a kis kődombjukat szinte szétfeszítik, ahogy egyre jobban duzzadnak. A körömvirágok is a másik oldalt túlnőnek a csalánnal együtt. Abból szinte egy teljes bokor nő! A többiről nem is beszélve. Cilia egyszerre ámul a csodálattól, és a szörnyülködik a látványtól. Mert ez bizony most rengeteg munkával fog járni.*
- Nimeril elég elég! Jó lesz! Eeyre ez csodálatos! De egek. Mit kezdünk most ennyivel?!
*Néz körbe lelkesen, mert ahogy eddig álltak őket legalább térdig körbe nőte a többi növényzet. Még szerencse nem a csalános mellett álltak.*
*Ha más nem ebben megegyeznek. A kamilla egy hasznos növény. Ami betegségek és sérülések gyógyítására is nagyon hasznos.
Tryl említésére is csak elégedetten bólint. A kis hercege nagyon készségesen segít neki a kerti munkákban. Ha kalapálás, vagy ásás szükségeltetik a kert bővítésére vagy épp gondozására. Nagyon hasznos tud lenni. Bármit is állítson Nimeril. Lehet pusztán neki nem volt még szerencséje egy olyan fiút találni. Aki tovább lát annál mint amit a nő hisz róluk.
A logika istenét furcsa mód pont azok szolgálják akik barbár, gyilkos ösztönökkel rendelkeznek. Hátra hagyva a logika minden aspektusát.*
- Lehet. Igen, lassan minden a helyére áll.
*Törődik bele saját állapotába. Mert bizony még most is nagyon bántja őt a múlt eseménye. De azokon már nem tud változtatni. És igazából nem is tudja, hogy akar e. Elvégre azért van ott ahol. Amiért igazán elégedett. Ám szülei hiánya rettentően fájdalmas.*
- Köszönöm Nimeril foglak ha úgy lesz.
*Mondja hálásan. Bár a legtöbb esetben neki az elég ha Trylnor átkarolja őt és nem ereszti egészen reggelig. A fiú közelsége valamiért oly biztonságot nyújt számára mint semmi. A vele való alvást egyedül csak Maival való éjjeli beszélgetések tudják felülmúlni.
Szemeit behunyva a varázslatra koncentrál. És valóban nem egy hatalmas műsor. De elégedetten érzi kezei alatt a hűvös víz érintését. Hatalmas mosoly kúszik arcára a mágia sikeressége miatt.*
~ Pont, ahogy Mai tanította. ~
*Gondolja magában elégedetten, ahogy a víz szépen lassan csörgedezve teríti el a kamillás parcellát. Ám hamar abba marad.*
- Köszönöm Maitól tanultam.
*Jelenti ki büszkén. Mert bizony a félvér nevelő felügyelete mellett egész jó kis praktikákat volt képes megtanulni. Amik sokat segíthetnek a gyógyításban.*
- Mire készülsz Nimeril?
*Kérdezi pislogva, ahogy nézi a nő felkészülését a mágiára. Meghallja a varázsszavakat, és mintha még érezné is, hogy alatta mintha megmozdulna a föld. Tán életre kelne azt is mondhatja. És lássanak csodát. A kamilla amit nem rég levágott szinte visszanő. A kövirózsák a kis kődombjukat szinte szétfeszítik, ahogy egyre jobban duzzadnak. A körömvirágok is a másik oldalt túlnőnek a csalánnal együtt. Abból szinte egy teljes bokor nő! A többiről nem is beszélve. Cilia egyszerre ámul a csodálattól, és a szörnyülködik a látványtól. Mert ez bizony most rengeteg munkával fog járni.*
- Nimeril elég elég! Jó lesz! Eeyre ez csodálatos! De egek. Mit kezdünk most ennyivel?!
*Néz körbe lelkesen, mert ahogy eddig álltak őket legalább térdig körbe nőte a többi növényzet. Még szerencse nem a csalános mellett álltak.*
1409. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-24 17:57:49
Üzenet elküldve: 2025-08-24 17:57:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
// Kamillázás //
- Az illata tényleg jó, amíg friss a virágzat.* Ismeri el a félvér.*
- Minden bizonnyal.* Nem fűz többet hozzá Tyrhez. Nimeril szerint a legtöbb férfi disznó. Az ész megáll, ha a fasz feláll. Ilyen egyszerű a dolog és szívesen részletezné, hogy a vér hova kerül, amikor a férfiak pecke meredezik, de még nem töri össze a kislány világát. Majd valamelyik gyökér ezt megteszi egyszer. Talán Tyr, talán valaki más. Csak azt reméli, hogy a hulláját, majd Cili azért elhozza neki, vagy legalább egy darabját. Az istenekre egyáltalán nem szól semmit, de ha kérdezné tőle valaki, akkor biztosan azt mondaná, hogy a Logika Istene nem lehet olyan rossz. A legtöbben ostoba, primitív vérvarázslatokra használják a hatalmát, pedig a logika ennél sokkal több, csak tudni kéne kihasználni az istenben rejlő potenciált, de mindegy is.*
- Ösztönös védelem lehetett. Sajnos nem ismerjük ezt itt még bent nagyon.* Kopogtatja meg mutatóujjával saját fejét.*
- De a lényeg, hogy a gyógyulás útján vagy. Csak adj neki időt és minden rendeződik ott bent is.* Legalábbis így gondolja, aztán majd az idő igazolja, hogy igaza volt vagy sem.*
- Ha esetleg rosszul aludnál éjszakánként, akkor szólj és adok neked valamit, amitől jobban fogsz tudni pihenni.* Több füve is van, amitől jobban lehet aludni.*
- Akkor adj neki!* Nimeril csak kézbe veszi a sok növényt, amit Cili ad neki. Amíg gyűlik a kezében, addig kiderül, hogy kis palántája már tud varázsolni. Ez tetszik Nimerilnek és tovább faggatja.*
- Ó! Aranyos és hasznos kis varázslat. Ügyes vagy. Ezzel tudsz vizet nyerni bármikor. Meglehet, egyszer még életet is menthetsz vele. Jó választás.* Igazán büszke, hogy ilyen okos a lány és jól választja meg a varázslatait.*
- Engedd meg, hogy én is mutassak valamit, bár ez már egy kicsit bonyolultabb ige, a siker is jóval kisebb, de mindjárt meglátjuk.* Leteszi a füves csokrot és megropogtatja a kezét. Felkészül a varázslatra és aztán megpróbálja elsütni, ha nem sikerül, akkor megrántja a vállait.*
- Hát ezért nem szabad rábízni magunkat a mágiára.* Feleli, de ha sikerül, akkor elégedetten fogja szemlélni a végeredményt.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a következő néhány másodpercre a növényzet szapora burjánzása lesz úrrá harminc lépés körzetben.
- Az illata tényleg jó, amíg friss a virágzat.* Ismeri el a félvér.*
- Minden bizonnyal.* Nem fűz többet hozzá Tyrhez. Nimeril szerint a legtöbb férfi disznó. Az ész megáll, ha a fasz feláll. Ilyen egyszerű a dolog és szívesen részletezné, hogy a vér hova kerül, amikor a férfiak pecke meredezik, de még nem töri össze a kislány világát. Majd valamelyik gyökér ezt megteszi egyszer. Talán Tyr, talán valaki más. Csak azt reméli, hogy a hulláját, majd Cili azért elhozza neki, vagy legalább egy darabját. Az istenekre egyáltalán nem szól semmit, de ha kérdezné tőle valaki, akkor biztosan azt mondaná, hogy a Logika Istene nem lehet olyan rossz. A legtöbben ostoba, primitív vérvarázslatokra használják a hatalmát, pedig a logika ennél sokkal több, csak tudni kéne kihasználni az istenben rejlő potenciált, de mindegy is.*
- Ösztönös védelem lehetett. Sajnos nem ismerjük ezt itt még bent nagyon.* Kopogtatja meg mutatóujjával saját fejét.*
- De a lényeg, hogy a gyógyulás útján vagy. Csak adj neki időt és minden rendeződik ott bent is.* Legalábbis így gondolja, aztán majd az idő igazolja, hogy igaza volt vagy sem.*
- Ha esetleg rosszul aludnál éjszakánként, akkor szólj és adok neked valamit, amitől jobban fogsz tudni pihenni.* Több füve is van, amitől jobban lehet aludni.*
- Akkor adj neki!* Nimeril csak kézbe veszi a sok növényt, amit Cili ad neki. Amíg gyűlik a kezében, addig kiderül, hogy kis palántája már tud varázsolni. Ez tetszik Nimerilnek és tovább faggatja.*
- Ó! Aranyos és hasznos kis varázslat. Ügyes vagy. Ezzel tudsz vizet nyerni bármikor. Meglehet, egyszer még életet is menthetsz vele. Jó választás.* Igazán büszke, hogy ilyen okos a lány és jól választja meg a varázslatait.*
- Engedd meg, hogy én is mutassak valamit, bár ez már egy kicsit bonyolultabb ige, a siker is jóval kisebb, de mindjárt meglátjuk.* Leteszi a füves csokrot és megropogtatja a kezét. Felkészül a varázslatra és aztán megpróbálja elsütni, ha nem sikerül, akkor megrántja a vállait.*
- Hát ezért nem szabad rábízni magunkat a mágiára.* Feleli, de ha sikerül, akkor elégedetten fogja szemlélni a végeredményt.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a következő néhány másodpercre a növényzet szapora burjánzása lesz úrrá harminc lépés körzetben.
1408. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-24 17:21:12
Üzenet elküldve: 2025-08-24 17:21:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
// Kamillázás //
*Kissé meglepi Nimeril kijelentése. De sok gondolatot nem fűz hozzá. Neki is van amit például ki nem állhat. Az az édesgyökér erős íze az ánizzsal. Attól meg őt rázza ki a hideg a puszta gondolatától is.*
- Igen nagyon hasznos. Én az illatát is szeretem.
*Jegyzi meg még a kamillával kapcsolatban. Ám a férfiak hasznosságát nem igazán tudja firtatni. Neki segítőkészek ha nagyon szépen néz rájuk. Trylnor különösen. Már a kedves barátja Luu, na az egy igazi csibész.*
- Tryl biztos nem lesz olyan.
*Rázza meg fejét büszkén, kissé el is pirulva a fiú gondolatára. Vajon most mit művelhet kis hercege? Vele is nagyon keveset tudott foglalkozni az utóbbi időkben. Szinte még aludni sem aludtak együtt.*
- Sajnos sokan elvesznek bennük igen.
*Ezzel ő maga sem ellenkezni. Mert a mai napig nem érti édesanyja miért hagyta hátra a templomi szolgálatot. Hiszen nagy hatalmú papnő volt. És mégis. Ám Nimeril ostobán hiszi azt, hogy olyan könnyen elmerülhet Sa'tereth tanaiban, mert amaz tenné inkább őt magáévá mintsem fordítva.*
- Lehet, én is úgy éreztem saját magamtól tartok vissza sok mindent. Hogy ne fájjon. Már mint a tudatom. De talán azt a látványt képtelen volt meggátolni.
*Mereng el azon a fájdalmas pillanaton. A hintó szenes, mohákkal benőtt látványa az ingovány közepén még most is ott dereng a szeme láttára. Aligha fogja elfelejti azt.*
- Én is.
*Fordul hálás tekintettel a nő felé. Nimerilre sosem tudna haragudni. Ismeri már annyira, hogy tudja amaz túlságosan is a tudományt tartja szem előtt. Így aligha törődik az érzelmi dilemmák részeivel. Tán ezért is olyan nagy tudású felfedező.*
- Gyorsan fog visszanőni. És azt mondtad kell télire is.
*Nyugtatja meg Nimerilt a növényeivel kapcsolatban. A kamillát nem kell félteni, hasonlóan viselkedik mint egy gyomnövény. Talán már épp ideje volt rendbe rakni, hogy ne nője túl a parcelláját.*
- A vizet, és most már tüzet is. Nézd.
*Ezzel megérinti a talajt a kamillák között. Mivel régen kaptak vizet, miért is ne öntözhetné meg őket. Ez talán bemutatónak is megfelel. Már ha persze sikerül. Behunyja szemét, elkezd mormolni és ha összejön. Akkor egy kis vízér kezd csörgedezni a kamillás parcella közepén.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására az általa megérintett tereptárgyból gyenge ér kezd csordogálni, kevés, de tiszta, iható vizet szolgáltatva.
*Kissé meglepi Nimeril kijelentése. De sok gondolatot nem fűz hozzá. Neki is van amit például ki nem állhat. Az az édesgyökér erős íze az ánizzsal. Attól meg őt rázza ki a hideg a puszta gondolatától is.*
- Igen nagyon hasznos. Én az illatát is szeretem.
*Jegyzi meg még a kamillával kapcsolatban. Ám a férfiak hasznosságát nem igazán tudja firtatni. Neki segítőkészek ha nagyon szépen néz rájuk. Trylnor különösen. Már a kedves barátja Luu, na az egy igazi csibész.*
- Tryl biztos nem lesz olyan.
*Rázza meg fejét büszkén, kissé el is pirulva a fiú gondolatára. Vajon most mit művelhet kis hercege? Vele is nagyon keveset tudott foglalkozni az utóbbi időkben. Szinte még aludni sem aludtak együtt.*
- Sajnos sokan elvesznek bennük igen.
*Ezzel ő maga sem ellenkezni. Mert a mai napig nem érti édesanyja miért hagyta hátra a templomi szolgálatot. Hiszen nagy hatalmú papnő volt. És mégis. Ám Nimeril ostobán hiszi azt, hogy olyan könnyen elmerülhet Sa'tereth tanaiban, mert amaz tenné inkább őt magáévá mintsem fordítva.*
- Lehet, én is úgy éreztem saját magamtól tartok vissza sok mindent. Hogy ne fájjon. Már mint a tudatom. De talán azt a látványt képtelen volt meggátolni.
*Mereng el azon a fájdalmas pillanaton. A hintó szenes, mohákkal benőtt látványa az ingovány közepén még most is ott dereng a szeme láttára. Aligha fogja elfelejti azt.*
- Én is.
*Fordul hálás tekintettel a nő felé. Nimerilre sosem tudna haragudni. Ismeri már annyira, hogy tudja amaz túlságosan is a tudományt tartja szem előtt. Így aligha törődik az érzelmi dilemmák részeivel. Tán ezért is olyan nagy tudású felfedező.*
- Gyorsan fog visszanőni. És azt mondtad kell télire is.
*Nyugtatja meg Nimerilt a növényeivel kapcsolatban. A kamillát nem kell félteni, hasonlóan viselkedik mint egy gyomnövény. Talán már épp ideje volt rendbe rakni, hogy ne nője túl a parcelláját.*
- A vizet, és most már tüzet is. Nézd.
*Ezzel megérinti a talajt a kamillák között. Mivel régen kaptak vizet, miért is ne öntözhetné meg őket. Ez talán bemutatónak is megfelel. Már ha persze sikerül. Behunyja szemét, elkezd mormolni és ha összejön. Akkor egy kis vízér kezd csörgedezni a kamillás parcella közepén.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására az általa megérintett tereptárgyból gyenge ér kezd csordogálni, kevés, de tiszta, iható vizet szolgáltatva.
1407. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-24 15:12:13
Üzenet elküldve: 2025-08-24 15:12:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
// Kamillázás //
- Én, nagyon gyűlölőm a kamilla teáját. Borzasztó az íze.* Még látványosan meg is borzong.*
- Viszont a hatása az tény, hogy nagyon erőteljes.* Feleli, miközben sétálnak a kert felé.*
- Alaver? Nem sokat láttam azt a fickót, de legalább Tyr még itt van és hasznos tud lenni. Sok férfi igencsak haszontalan tud lenni.* Tesz megjegyzést a férfiakra.*
- Az örök téma. A fény a sötétség ellen. Elég könnyen el lehet veszni a tanok a között.* Próbál semleges maradni, de őszintén szólva Nimeril, ha nem tartaná az isteneket haszontalan beképzelt entitásnak, akkor valószínűleg Sa'tereth tanait tenné magáévá. A logika az mindig jobb döntésekre sarkall, mint az érzelmek. Ezt is megtartja magának, mert a végén még Cilike fogja a mágiához kötözni a vörös sovány kis testét. Komikus a gondolat, de nem teljesen lehetettlen. Most, hogy kiderült a lánynak vannak emlékezi már nem kell Szikrának szólítania talán, de neki már ez vésődött be, így nehéz lesz ezen szokását levetkőznie.*
- Logikus. Az agy talált egy kapcsolatot múlttal, ami segített neki az emlékek újra megélésében.* Okoskodik, de ettől még ő sem biztos benne, hogyan is működik az ilyesmi.*
- Örülök, hogy visszatértek az emlékeid.* Így talán nem csak érzelem mentes tudományos rizsa marad Cilinek, hanem némi együttérzés is, meg egy kis megnyugvás neki, hogy nem Eeyr keze van benne.*
- Nem akartam volna nagyon megszedni, de bár. Van belőle, akkor jöhet több is.* Válaszolja és közben máris valami az eszébe jut, de Cili eltereli a figyelmét.*
- Igazán? Na mesélj. Mit tudsz varázsolni? Talán meg is mutathatnád, ha van kedved.* Hajol közelebb. Nagyon kíváncsi, hogy a kis, komisz leány milyen varázslatokat tett magáévá. A mágia mindig izgalmas, főleg fiatalon. Érezni, hogy a hatalmad egyre csak növekszik. Az ám az igazi móka.*
- Én, nagyon gyűlölőm a kamilla teáját. Borzasztó az íze.* Még látványosan meg is borzong.*
- Viszont a hatása az tény, hogy nagyon erőteljes.* Feleli, miközben sétálnak a kert felé.*
- Alaver? Nem sokat láttam azt a fickót, de legalább Tyr még itt van és hasznos tud lenni. Sok férfi igencsak haszontalan tud lenni.* Tesz megjegyzést a férfiakra.*
- Az örök téma. A fény a sötétség ellen. Elég könnyen el lehet veszni a tanok a között.* Próbál semleges maradni, de őszintén szólva Nimeril, ha nem tartaná az isteneket haszontalan beképzelt entitásnak, akkor valószínűleg Sa'tereth tanait tenné magáévá. A logika az mindig jobb döntésekre sarkall, mint az érzelmek. Ezt is megtartja magának, mert a végén még Cilike fogja a mágiához kötözni a vörös sovány kis testét. Komikus a gondolat, de nem teljesen lehetettlen. Most, hogy kiderült a lánynak vannak emlékezi már nem kell Szikrának szólítania talán, de neki már ez vésődött be, így nehéz lesz ezen szokását levetkőznie.*
- Logikus. Az agy talált egy kapcsolatot múlttal, ami segített neki az emlékek újra megélésében.* Okoskodik, de ettől még ő sem biztos benne, hogyan is működik az ilyesmi.*
- Örülök, hogy visszatértek az emlékeid.* Így talán nem csak érzelem mentes tudományos rizsa marad Cilinek, hanem némi együttérzés is, meg egy kis megnyugvás neki, hogy nem Eeyr keze van benne.*
- Nem akartam volna nagyon megszedni, de bár. Van belőle, akkor jöhet több is.* Válaszolja és közben máris valami az eszébe jut, de Cili eltereli a figyelmét.*
- Igazán? Na mesélj. Mit tudsz varázsolni? Talán meg is mutathatnád, ha van kedved.* Hajol közelebb. Nagyon kíváncsi, hogy a kis, komisz leány milyen varázslatokat tett magáévá. A mágia mindig izgalmas, főleg fiatalon. Érezni, hogy a hatalmad egyre csak növekszik. Az ám az igazi móka.*
1406. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-24 14:12:07
Üzenet elküldve: 2025-08-24 14:12:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
// Kamillázás //
*Még, hogy ő főnök. Talán majd egyszer. Ki tudja lehet egyszer még ő lesz az igazgatója az árvaháznak Mai után. Bár ebbe inkább bele sem akar gondolni. Ettől függetlenül töretlenül vezeti Nimerilt a kertecskéjéhez.*
- Biztosan, főleg egy jó kanál mézzel. Édesebben biztos jobban ízlene neki.
*Teszi hozzá saját ötletét, bár Nimeril is bőven tudja mit kell tenni ilyen helyzetben.*
- Köszönöm, de nem. Alaverral kezdtük még el, de mióta elment, Trylnor segített nekem sokat.
*Válaszolja szerényen, mert hát nem az egész az ő érdeme. Bár a növények ápolása valóban az ő érdeme. Abban a fiúk csak annyit segítettek, hogy felhozták neki a nagy vödör vizet, hogy öntözhessen.*
- Uhum! Eeyr tanairól beszéltünk. Sa'tereth követőiről, és a vérkertről meg.
*Ezt a mondatot nem fejezi még be, mert fontosabb dolgot szeretne közöli Nimerilnek. Hogy már jobban érzi magát, és a feledékeny állapota már a múlté.
Nimerilnek osztoznia kell majd akkor kis palántáján. Mert ő eltökélten követnie fogja az istennő tanait. Bár nem kizárt, különcködő gondolkodása miatt lehet ott fog kikötni mint édesanyja. Aki szintén otthagyta a templom szolgálatát. Bár ez még a jövő kérdése.*
- Köszönöm.
*Mondja hálásan a nevét illetően. A kérdés viszont ha nem is érzékenyen érinti. Meglepi. Mert ő maga sem tudja igazán a választ rá. Eeyr keze lenne benne a dologban? Lehet, reméli. Bár van benne némi kétely, saját elméje szabott számára csak gátat amikor eljön a megfelelő idő.*
-Nem, nem igazán tudom. Maival mentünk el az ingoványba. Ahol a szüleim hintójának a maradványait találtuk meg. És akkor jött vissza minden.
*Ezt őszintén megtudja vele osztani. Még ha most is fáj neki. De a templomban való imádkozás és meditálás sokat segített abban neki, hogy elfogadja múltjának eme keserű részét. Nimerilnek igazán nincs miért rosszul éreznie magát. Bár még nem késő. Lehet tud majd neki mutatni valaki mást aki hasonló bajjal küzd. Majd későbbiekben meg is említi neki.
A kamilla parcellájához megérkeznek. Ahol Cili a táskájában kutatva egy apró metszőollót vesz elő.*
- Csak egy? Nem kell télire is? A felét oda tudom adni, úgy egész szépen még vissza nő.
*Feleli, és minden gond nélkül elkezdi a virágokat óvatosan lenyesni.*
- Nimeril.
*Suttogja halkan. Ahogy körbe néz nincs esetleg más kósza kölyök körülöttük.*
- Meg képzeld, Maival elmentünk a toronyba és tanultunk ott is. Tudok varázsolni.
*Ezt ismét izgatottsággal telve meséli el, ahogy a virágokat nyesi szépen sorjában.*
*Még, hogy ő főnök. Talán majd egyszer. Ki tudja lehet egyszer még ő lesz az igazgatója az árvaháznak Mai után. Bár ebbe inkább bele sem akar gondolni. Ettől függetlenül töretlenül vezeti Nimerilt a kertecskéjéhez.*
- Biztosan, főleg egy jó kanál mézzel. Édesebben biztos jobban ízlene neki.
*Teszi hozzá saját ötletét, bár Nimeril is bőven tudja mit kell tenni ilyen helyzetben.*
- Köszönöm, de nem. Alaverral kezdtük még el, de mióta elment, Trylnor segített nekem sokat.
*Válaszolja szerényen, mert hát nem az egész az ő érdeme. Bár a növények ápolása valóban az ő érdeme. Abban a fiúk csak annyit segítettek, hogy felhozták neki a nagy vödör vizet, hogy öntözhessen.*
- Uhum! Eeyr tanairól beszéltünk. Sa'tereth követőiről, és a vérkertről meg.
*Ezt a mondatot nem fejezi még be, mert fontosabb dolgot szeretne közöli Nimerilnek. Hogy már jobban érzi magát, és a feledékeny állapota már a múlté.
Nimerilnek osztoznia kell majd akkor kis palántáján. Mert ő eltökélten követnie fogja az istennő tanait. Bár nem kizárt, különcködő gondolkodása miatt lehet ott fog kikötni mint édesanyja. Aki szintén otthagyta a templom szolgálatát. Bár ez még a jövő kérdése.*
- Köszönöm.
*Mondja hálásan a nevét illetően. A kérdés viszont ha nem is érzékenyen érinti. Meglepi. Mert ő maga sem tudja igazán a választ rá. Eeyr keze lenne benne a dologban? Lehet, reméli. Bár van benne némi kétely, saját elméje szabott számára csak gátat amikor eljön a megfelelő idő.*
-Nem, nem igazán tudom. Maival mentünk el az ingoványba. Ahol a szüleim hintójának a maradványait találtuk meg. És akkor jött vissza minden.
*Ezt őszintén megtudja vele osztani. Még ha most is fáj neki. De a templomban való imádkozás és meditálás sokat segített abban neki, hogy elfogadja múltjának eme keserű részét. Nimerilnek igazán nincs miért rosszul éreznie magát. Bár még nem késő. Lehet tud majd neki mutatni valaki mást aki hasonló bajjal küzd. Majd későbbiekben meg is említi neki.
A kamilla parcellájához megérkeznek. Ahol Cili a táskájában kutatva egy apró metszőollót vesz elő.*
- Csak egy? Nem kell télire is? A felét oda tudom adni, úgy egész szépen még vissza nő.
*Feleli, és minden gond nélkül elkezdi a virágokat óvatosan lenyesni.*
- Nimeril.
*Suttogja halkan. Ahogy körbe néz nincs esetleg más kósza kölyök körülöttük.*
- Meg képzeld, Maival elmentünk a toronyba és tanultunk ott is. Tudok varázsolni.
*Ezt ismét izgatottsággal telve meséli el, ahogy a virágokat nyesi szépen sorjában.*
1405. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-24 13:35:57
Üzenet elküldve: 2025-08-24 13:35:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
// Kamillázás //
* Cilivel hamar hátra hagyják a bentieket és a kert felé veszik az irányt.*
- Te vagy a főnök, én követlek.* Kuncog fel, majd megy a lány után. Hátra mennek az épület mögé.*
- Ha megkapja a kamilla teáját hamar jobban lesz.* Nyugtatja meg Cilit. Az utóbbi időben nem sűrűn járt hátul, ezért meglepi a látvány, ami itt fogadja. Pofás kis kertecske lett ide telepítve. Ahhoz képest, hogy a kislány csinálta nem is rossz.*
- Ej, de szép kis kertet csináltál. Nem semmi. Egyedül építetted ezt ide fel?* Kérdezi, amikor meglátja és vezeti a lány. Közben kiderül, hogy Eeyr templomában mászkált a lány, amire kicsit felhúzza Nimeril a szemöldökét.*
- Eeyr bajnoka tanított téged? Mire?* Kis féltékenység is vetül a hangjába a vörösnek. Nagyon kíváncsi, hogy mégis mit tanított neki ott az az alak. Eeyr természetes ellensége, mivel mind a ketten gyógyításban utaznak. Nem véletlen hát, hogy, ha a kis tudós palántája a riválisoktól tanul, akkor az nem tetszik Nimeril számára.*
- Igazán? Cilia Miritar? Szép név, lágy és dallamos.* Ezt örömmel hallja, de a féltékenysége hamar az öröme útjába áll.*
- Ezt is az Eeyr hívők csinálták?* Teszi fel a kérdést óvatosan. Reméli, hogy nem ez történt, mert ha igen, akkor a guta fogja megütni. Ha nagyon beleássa magát még talán ő is meg tudta volna gyógyítani, de mindig más dolog jött közbe, így ez elmaradt és most átkozza magát. Milyen menő lett volna magának tudni azt a dicsőséget, hogy meggyógyította a lányt. Így most csak a mardosó féltékenység maradt. Valamit mindenképpen fog csinálni, hogy ellensúlyozza az átkozott Eeyr tanításokat. Közben elérik a kamillákat.*
- Egy kis csokor most elegendő lenne.* Feleli és hagyja Szikrát, vagyis Cilit aratni a saját kertjében. Az is dicsőség, ha a saját terményedet tudod learatni.*
* Cilivel hamar hátra hagyják a bentieket és a kert felé veszik az irányt.*
- Te vagy a főnök, én követlek.* Kuncog fel, majd megy a lány után. Hátra mennek az épület mögé.*
- Ha megkapja a kamilla teáját hamar jobban lesz.* Nyugtatja meg Cilit. Az utóbbi időben nem sűrűn járt hátul, ezért meglepi a látvány, ami itt fogadja. Pofás kis kertecske lett ide telepítve. Ahhoz képest, hogy a kislány csinálta nem is rossz.*
- Ej, de szép kis kertet csináltál. Nem semmi. Egyedül építetted ezt ide fel?* Kérdezi, amikor meglátja és vezeti a lány. Közben kiderül, hogy Eeyr templomában mászkált a lány, amire kicsit felhúzza Nimeril a szemöldökét.*
- Eeyr bajnoka tanított téged? Mire?* Kis féltékenység is vetül a hangjába a vörösnek. Nagyon kíváncsi, hogy mégis mit tanított neki ott az az alak. Eeyr természetes ellensége, mivel mind a ketten gyógyításban utaznak. Nem véletlen hát, hogy, ha a kis tudós palántája a riválisoktól tanul, akkor az nem tetszik Nimeril számára.*
- Igazán? Cilia Miritar? Szép név, lágy és dallamos.* Ezt örömmel hallja, de a féltékenysége hamar az öröme útjába áll.*
- Ezt is az Eeyr hívők csinálták?* Teszi fel a kérdést óvatosan. Reméli, hogy nem ez történt, mert ha igen, akkor a guta fogja megütni. Ha nagyon beleássa magát még talán ő is meg tudta volna gyógyítani, de mindig más dolog jött közbe, így ez elmaradt és most átkozza magát. Milyen menő lett volna magának tudni azt a dicsőséget, hogy meggyógyította a lányt. Így most csak a mardosó féltékenység maradt. Valamit mindenképpen fog csinálni, hogy ellensúlyozza az átkozott Eeyr tanításokat. Közben elérik a kamillákat.*
- Egy kis csokor most elegendő lenne.* Feleli és hagyja Szikrát, vagyis Cilit aratni a saját kertjében. Az is dicsőség, ha a saját terményedet tudod learatni.*
1404. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-24 12:47:32
Üzenet elküldve: 2025-08-24 12:47:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
// Cili rablás //
// Kicsit Bűbájos//
// Kamillázás //
*Lelkesedése továbbra sem lankad. De Mai magyarázatai, mindig képesek megzabolázni és a helyes medrébe terelni érdeklődését. Nehogy elszaladjon vele a ló. Ezért is kerül általában bajba Cilia ha nincs Mai közelében. Mert saját fejét követve, illetve a szokásokat amiket már ellesett nevelőjétől. Na meg örökölt is örökbuzgó apjától. Mindig rátalál valamire ami lehet túl nagy falat neki.
Mivel sok tudása nincs Sa'terethről, így képtelen még vitába szállni. Ezért csak figyel, és csendben hallgatja Mai magyarázatát. Arckifejezésén látszik, küzd a gondolataival. Mert esze azt súgja, Mainak igaza van. Mégis szíve mintha ellenkezne, ezzel. Eeyr szeretete bárhova követi őt, ebben biztos. Ezért is volt képes túlélni az erdőben, ezért talált rá Mai a piacon. És amikor készen állt rá, még az emlékeit is visszanyerte. Ő szentül meg van győződve arról Eeyr terelgette útját oda ahol van jelenleg.*
- Rendben Mai.
*Egyezik bele ettől függetlenül az esti beszélgetésbe. Ki nem hagyná a lehetőséget, hogy egy éjszakát átbeszélgethessen nevelőjével.
Nimerilhez fordul, köszönti is, ahogy azt a tanítókat megilleti. Mégis a nő majdnem pironkodni kezd. Hogy eme elszólalása valóban udvariasság, vagy Maitól ellesett kedves szavak ügyes használata. Nos az nem derül ki. Viszont annak örül, hogy Nimerilt lekenyerezte vele.*
- Persze, gyere meg is mutatom! És ne is gondolj ilyesmire. Ha valamire szükséged van bármikor vegyél csak el.
*Mondja mosolyogva. A táskáját majd máskor viszi vissza akkor a szobájába. Amúgy is hozzászokott már a súlyához.*
- Szegény Kriza.
*Rázza meg a fejét. De ezért van itt Nimeril és Ő, hogy az árvákat ellássák. Ha pedig a kis kertje még foghíjas is. De már egész szépen halad vele, hogy amaz teljes legyen.
Mai és Aprbil urat hátrahagyva már kifelé haladnak a házból. Azt megkerülve a hátsórészre. Ahol a befejezetlen tűzrakó éktelenkedik. Attól feljebb pedig az ő kis birodalma ékeskedik. Kisebb nagyobb botokkal elkerített négyzet alapú kertecske. Felparcellázva a különböző növényeknek. Egy egy parcella kövesebb, hogy az olyan virágoknak kedvezzen ami a durva talajt kedvelei. Mint a kövirózsa vagy az aloe. De sokak csak egy egy fadeszka darabbal vannak körbe véve. Így egy négyzetrácsos sétáló ösvényt hagyva a növények között.*
- Ma a templomban voltam Eeyr bajnokával. Állítólag. Fura alak, de nagyon kedves volt. Tanított pár dolgot.
*Meséli kedvesen. De akkor jut eszébe, hogy bizony Nimerillel már egy ideje nem tudott leülni hosszabban beszélgetni. Így lehet ő teljesen kimaradt múltkori nagy kalandjából Maival és Norival.*
- De ami fontosabb. Tudod, emlékszel a fejfájásaimra?
*Kérdezi rá a nőnél, mielőtt folytatná. Addig ahogy a parcellák között halad. Le-le hajol egy-egy kósza gyomnövényt vagy oda nem illő fűszálat kitépve.*
- Emlékszem mindenre.
*Mosolyodik el keserédesen, ahogy megáll és végignéz a kertjén. Fejét Nimeril felé fordítja. A zöld szemek nosztalgikusan csillannak meg.*
- A nevemre is. Cilia Miritar.
*Mosolyodik el, egy megkönnyebbült mosoly ez. Ami mégis súllyal bír. Amit egyedül ő cipel.*
// Kicsit Bűbájos//
// Kamillázás //
*Lelkesedése továbbra sem lankad. De Mai magyarázatai, mindig képesek megzabolázni és a helyes medrébe terelni érdeklődését. Nehogy elszaladjon vele a ló. Ezért is kerül általában bajba Cilia ha nincs Mai közelében. Mert saját fejét követve, illetve a szokásokat amiket már ellesett nevelőjétől. Na meg örökölt is örökbuzgó apjától. Mindig rátalál valamire ami lehet túl nagy falat neki.
Mivel sok tudása nincs Sa'terethről, így képtelen még vitába szállni. Ezért csak figyel, és csendben hallgatja Mai magyarázatát. Arckifejezésén látszik, küzd a gondolataival. Mert esze azt súgja, Mainak igaza van. Mégis szíve mintha ellenkezne, ezzel. Eeyr szeretete bárhova követi őt, ebben biztos. Ezért is volt képes túlélni az erdőben, ezért talált rá Mai a piacon. És amikor készen állt rá, még az emlékeit is visszanyerte. Ő szentül meg van győződve arról Eeyr terelgette útját oda ahol van jelenleg.*
- Rendben Mai.
*Egyezik bele ettől függetlenül az esti beszélgetésbe. Ki nem hagyná a lehetőséget, hogy egy éjszakát átbeszélgethessen nevelőjével.
Nimerilhez fordul, köszönti is, ahogy azt a tanítókat megilleti. Mégis a nő majdnem pironkodni kezd. Hogy eme elszólalása valóban udvariasság, vagy Maitól ellesett kedves szavak ügyes használata. Nos az nem derül ki. Viszont annak örül, hogy Nimerilt lekenyerezte vele.*
- Persze, gyere meg is mutatom! És ne is gondolj ilyesmire. Ha valamire szükséged van bármikor vegyél csak el.
*Mondja mosolyogva. A táskáját majd máskor viszi vissza akkor a szobájába. Amúgy is hozzászokott már a súlyához.*
- Szegény Kriza.
*Rázza meg a fejét. De ezért van itt Nimeril és Ő, hogy az árvákat ellássák. Ha pedig a kis kertje még foghíjas is. De már egész szépen halad vele, hogy amaz teljes legyen.
Mai és Aprbil urat hátrahagyva már kifelé haladnak a házból. Azt megkerülve a hátsórészre. Ahol a befejezetlen tűzrakó éktelenkedik. Attól feljebb pedig az ő kis birodalma ékeskedik. Kisebb nagyobb botokkal elkerített négyzet alapú kertecske. Felparcellázva a különböző növényeknek. Egy egy parcella kövesebb, hogy az olyan virágoknak kedvezzen ami a durva talajt kedvelei. Mint a kövirózsa vagy az aloe. De sokak csak egy egy fadeszka darabbal vannak körbe véve. Így egy négyzetrácsos sétáló ösvényt hagyva a növények között.*
- Ma a templomban voltam Eeyr bajnokával. Állítólag. Fura alak, de nagyon kedves volt. Tanított pár dolgot.
*Meséli kedvesen. De akkor jut eszébe, hogy bizony Nimerillel már egy ideje nem tudott leülni hosszabban beszélgetni. Így lehet ő teljesen kimaradt múltkori nagy kalandjából Maival és Norival.*
- De ami fontosabb. Tudod, emlékszel a fejfájásaimra?
*Kérdezi rá a nőnél, mielőtt folytatná. Addig ahogy a parcellák között halad. Le-le hajol egy-egy kósza gyomnövényt vagy oda nem illő fűszálat kitépve.*
- Emlékszem mindenre.
*Mosolyodik el keserédesen, ahogy megáll és végignéz a kertjén. Fejét Nimeril felé fordítja. A zöld szemek nosztalgikusan csillannak meg.*
- A nevemre is. Cilia Miritar.
*Mosolyodik el, egy megkönnyebbült mosoly ez. Ami mégis súllyal bír. Amit egyedül ő cipel.*
1403. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-24 09:48:19
Üzenet elküldve: 2025-08-24 09:48:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1222
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1222
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Bűbájos//
//Zárás//
*A leány igen érdekes dolgokat mesél, pont olyanokat, amik Mai nyugodt lelkét kissé felbolygatják. Nem szeretné, hogy Cilia ilyesféle társaságokban legyen, hiszen pontosan tudja, hogy milyen ártalmas. A segítőszándék viszont messzebb elűzi a nemtetszést. Olyan tulajdonság ez, ami manapság kevesekben lapul meg, s ez felülír mindent. Ezt kell erősíteni a leányzóban.*
- Hidd el, én sem bánnám, ha eltüntetnék a világunkból. Vagyis inkább a követőinek kellene okosabban használni a tanait. Tudod mindent lehet a saját szájíz szerint forgatni, így az ő hite is lehetne elfogadottabb, ha az imádói úgy cselekednének, hogy nem csupán romlást hoznak. *Megingatja a fejét.* - De nem azok gyűlnek sajnos többnyire köré, akik ésszel bírnak. És nem is olyanok, akiknek szép a lelke. Persze mindig akad kivétel. *Nem akart okításba kezdeni, na de ő sem tudja befogni a száját.* - De mesélek majd neked erről bővebben. *Jótékonyan elhallgatja Arpbil előtt, hogy a vérköteléket úgy forgatta, hogy saját magukat védje vele. Önmagát, Ciliát és a szeretteit. Pedig szerette volna beleszőni a mondandójába.* - De kissé elkalandoztam, Kincsem. Szóval a Vérkert innen igen messze van, ocsmányabb hely, mint az ingovány. *Szerinte.* - Hogy enyhítettél a fájdalmán, az pedig dicséretes, segíteni kell, ha tudsz. De ne attól fogadj el tanácsokat, akinek a tervei nagyobb szabásúak, mint amit egyedül valaha el tud érni. Fontos ismerni a határainkat és az nem ismeri a saját határait, aki egymaga vág neki egy ilyen kísérletnek. *Reméli érti a lány, hogy miről beszél.* - De leginkább csak aggódok érted, mint mindig. Hiszem, hogy helyesek a döntéseid, de jobb, ha elmeséled őket, mint most, mert akkor át tudjuk rágni őket. Na de este folytatjuk.
*Megérkezik Nimeril is aki úgyis szeretne a lánnyal időzni, így tovább halad a férfivel, kinek szavai is érdekesek számára. Meglehetőst nagy kedve volna elbeszélgetni vele erről a kérdéskörről.*
- Örülök, hogy ezt hallom. Eeyr tanairól is ugyanaz a véleményem, mint amit a leánynak említettem. Minden kézben más. Hallottad már, az intelmét miszerint: „sose bánts másokat FELESLEGESEN. Olykor viszont meg kell menteni az embereket önmaguk szűklátásától, ekkor a szeretet vezérelje utadat.” Ki mondja meg, hogy ki számára mi a szűklátás, na meg a szeretet? Mindenkinek más. Szeretetből elvehetem az életed, mert SZERINTEM nem csinálod jól, amit, s SZERINTEM jobb lenne neked az életed nélkül. *Fúj egyet, felhergelte magát.* - Hogy mit akar valójában az istenség, azt pedig csak ő maga tudja. Minden bizonnyal kiélvezni a követői imádatát. Ha nem így volna, rendet tenne. Na de kíváncsi volnék a te hozzáállásodra is, ha megosztod velem. Mondjuk egy holnap reggeli teázás közben. Szerintem be kellene rendezkedj, ha valamit nem találsz, keresd Anvielt, vagy engem az irodámban.
*A mai koraestét már nem ajánlja fel, hiszen a férfinek dolga van a gyerekekkel, éjjel pedig neki Ciliával.*
- Alenia Cirenhille Sayqueves kisasszony a tulajdonosa. De nem tartózkodik itt és valószínűleg nem is fog sűrűn, minekután a Selyemrévben elkészült a kúriája. *Ha elkészült. Rég beszélt már a nővel.*
- Örülök, ha megfelel. Most magadra hagylak, később találkozunk, tényleg ne légy rest kérni, ha valamid nincs. Megpróbálunk mindenben segíteni, ahogy te is nekünk.
*Azzal el is megy, hogy rendezze további ügyes-bajos dolgait. Hosszú még a nap.*
//Zárás//
*A leány igen érdekes dolgokat mesél, pont olyanokat, amik Mai nyugodt lelkét kissé felbolygatják. Nem szeretné, hogy Cilia ilyesféle társaságokban legyen, hiszen pontosan tudja, hogy milyen ártalmas. A segítőszándék viszont messzebb elűzi a nemtetszést. Olyan tulajdonság ez, ami manapság kevesekben lapul meg, s ez felülír mindent. Ezt kell erősíteni a leányzóban.*
- Hidd el, én sem bánnám, ha eltüntetnék a világunkból. Vagyis inkább a követőinek kellene okosabban használni a tanait. Tudod mindent lehet a saját szájíz szerint forgatni, így az ő hite is lehetne elfogadottabb, ha az imádói úgy cselekednének, hogy nem csupán romlást hoznak. *Megingatja a fejét.* - De nem azok gyűlnek sajnos többnyire köré, akik ésszel bírnak. És nem is olyanok, akiknek szép a lelke. Persze mindig akad kivétel. *Nem akart okításba kezdeni, na de ő sem tudja befogni a száját.* - De mesélek majd neked erről bővebben. *Jótékonyan elhallgatja Arpbil előtt, hogy a vérköteléket úgy forgatta, hogy saját magukat védje vele. Önmagát, Ciliát és a szeretteit. Pedig szerette volna beleszőni a mondandójába.* - De kissé elkalandoztam, Kincsem. Szóval a Vérkert innen igen messze van, ocsmányabb hely, mint az ingovány. *Szerinte.* - Hogy enyhítettél a fájdalmán, az pedig dicséretes, segíteni kell, ha tudsz. De ne attól fogadj el tanácsokat, akinek a tervei nagyobb szabásúak, mint amit egyedül valaha el tud érni. Fontos ismerni a határainkat és az nem ismeri a saját határait, aki egymaga vág neki egy ilyen kísérletnek. *Reméli érti a lány, hogy miről beszél.* - De leginkább csak aggódok érted, mint mindig. Hiszem, hogy helyesek a döntéseid, de jobb, ha elmeséled őket, mint most, mert akkor át tudjuk rágni őket. Na de este folytatjuk.
*Megérkezik Nimeril is aki úgyis szeretne a lánnyal időzni, így tovább halad a férfivel, kinek szavai is érdekesek számára. Meglehetőst nagy kedve volna elbeszélgetni vele erről a kérdéskörről.*
- Örülök, hogy ezt hallom. Eeyr tanairól is ugyanaz a véleményem, mint amit a leánynak említettem. Minden kézben más. Hallottad már, az intelmét miszerint: „sose bánts másokat FELESLEGESEN. Olykor viszont meg kell menteni az embereket önmaguk szűklátásától, ekkor a szeretet vezérelje utadat.” Ki mondja meg, hogy ki számára mi a szűklátás, na meg a szeretet? Mindenkinek más. Szeretetből elvehetem az életed, mert SZERINTEM nem csinálod jól, amit, s SZERINTEM jobb lenne neked az életed nélkül. *Fúj egyet, felhergelte magát.* - Hogy mit akar valójában az istenség, azt pedig csak ő maga tudja. Minden bizonnyal kiélvezni a követői imádatát. Ha nem így volna, rendet tenne. Na de kíváncsi volnék a te hozzáállásodra is, ha megosztod velem. Mondjuk egy holnap reggeli teázás közben. Szerintem be kellene rendezkedj, ha valamit nem találsz, keresd Anvielt, vagy engem az irodámban.
*A mai koraestét már nem ajánlja fel, hiszen a férfinek dolga van a gyerekekkel, éjjel pedig neki Ciliával.*
- Alenia Cirenhille Sayqueves kisasszony a tulajdonosa. De nem tartózkodik itt és valószínűleg nem is fog sűrűn, minekután a Selyemrévben elkészült a kúriája. *Ha elkészült. Rég beszélt már a nővel.*
- Örülök, ha megfelel. Most magadra hagylak, később találkozunk, tényleg ne légy rest kérni, ha valamid nincs. Megpróbálunk mindenben segíteni, ahogy te is nekünk.
*Azzal el is megy, hogy rendezze további ügyes-bajos dolgait. Hosszú még a nap.*
1402. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-23 20:45:01
Üzenet elküldve: 2025-08-23 20:45:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
// Cili rablás //
// Kicsit Bűbájos//
* Nimerilel közlik, hogy ez a bizonyos Arpbil úr néhány napig itt lesz velük. Alapból kicsit fura a kinézete a férfinak, de az még nem is jelente baj, az viszont, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja Nimeril köszöntését, már megér a lány számára egy száj rándulást.*
~ Bunkó! ~* Annyiban hagyja Szikra legalább úgy köszönti, hogy attól majdnem seggre ül. el is tátja a száját egy pillanatra, de azért tetszik neki a dolog.*
- Mester? Ugyan, még a végén elpirulok.* Legyint, aztán rögvest a tárgyra tér.*
- Azt mondtad múltkor, hogy van egy kis gyógynövényeskerted, amit meg is akartál mutatni. Most lenne rá időm, sőt még igazából szükségem is lenne egy kis kamillára. Kriza kicsit köhög, de nem vészes. Meg nem lenne rossz elrakni belőle télre is, ha van belőle, de ugye ez a te kerted, én nem szeretnék csak úgy odamenni és leszedni semmit.* Igaz, hogy még régebben jól megtrágyázta meg feltörte a földet Tanillával, de az már rég volt. A gané azóta mondjuk biztosan megtette a hatását, ha arra a földre ülttett a lányka. Ha esetleg végre elindulnak, akkor kérdezősködni kezd a vöröske.*
- Rég láttalak Szikra. Merre mászkáltál?* A gyerekek úgyis szeretnek beszélni, legalább hallgatja egy kicsit a friss híreket a rezidencián. Nimeril is el volt havazva a kovácsolással, így nem figyelt a helyi hírekre.*
// Kicsit Bűbájos//
* Nimerilel közlik, hogy ez a bizonyos Arpbil úr néhány napig itt lesz velük. Alapból kicsit fura a kinézete a férfinak, de az még nem is jelente baj, az viszont, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja Nimeril köszöntését, már megér a lány számára egy száj rándulást.*
~ Bunkó! ~* Annyiban hagyja Szikra legalább úgy köszönti, hogy attól majdnem seggre ül. el is tátja a száját egy pillanatra, de azért tetszik neki a dolog.*
- Mester? Ugyan, még a végén elpirulok.* Legyint, aztán rögvest a tárgyra tér.*
- Azt mondtad múltkor, hogy van egy kis gyógynövényeskerted, amit meg is akartál mutatni. Most lenne rá időm, sőt még igazából szükségem is lenne egy kis kamillára. Kriza kicsit köhög, de nem vészes. Meg nem lenne rossz elrakni belőle télre is, ha van belőle, de ugye ez a te kerted, én nem szeretnék csak úgy odamenni és leszedni semmit.* Igaz, hogy még régebben jól megtrágyázta meg feltörte a földet Tanillával, de az már rég volt. A gané azóta mondjuk biztosan megtette a hatását, ha arra a földre ülttett a lányka. Ha esetleg végre elindulnak, akkor kérdezősködni kezd a vöröske.*
- Rég láttalak Szikra. Merre mászkáltál?* A gyerekek úgyis szeretnek beszélni, legalább hallgatja egy kicsit a friss híreket a rezidencián. Nimeril is el volt havazva a kovácsolással, így nem figyelt a helyi hírekre.*
1401. hozzászólás ezen a helyszínen: Sayqueves Rezidencia
Üzenet elküldve: 2025-08-22 22:41:12
Üzenet elküldve: 2025-08-22 22:41:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bűbájos//
~Ha valaki egyedül próbálkozik, olyan oltárok tönkretételével, amik nem Eeyrhez tartoznak, akkor rohadt nagy bajban vagyok. Persze én is megrengettem egy Eeyr oltárt, de okkal nyúltam hozzá, a benne lévő erőért. És nem gyűlöletből. Amennyiben az Eeyr mágusok ennyire elhatalmasodnak a környéken, minél hamarabb hozzá kell, majd fognom a tanulmányaim folytatásának~
*A férfi feje, csak úgy csordultig telt gondolatokkal a kedvenc látogatása után. Úgy néz ki kölcsönösen okoztak egymásnak fejfájást. Örül is a férfi, hogy elviszik a kislányt kamillát szedegetni mielőtt még jobban halálra ijesztené őt mind a feltehetőleg 30 kilója ellenére. ~Hogy nekem mennyire nagyon elegem van Eeyrből~ még a vörös nőnek is alig mutatkozott be, annyira csak ez a gondolat forog újra és újra a fejében. ~Semmi bajunk nem lenne egymással, de nem hajlandó nekem elég hatalmat adni, így aztán persze, hogy más istenekhez fordulok~*
- Nem, nem terveztem megemlíteni az isteneket. Az ő nevükkel óvatosan kell bánni a szánkon. A gyerekek elég, ha majd felnőttként döntenek a nézeteikről, ezt nem kívánom befolyásolni. Eeyről amúgy sem tudnék túl sok történetet dalolni, bár biztosan van akikkel kegyes, csak az nem én vagyok. Engem jobban foglalkoztat a mágia, mint a mély vallás vagy annak gyakorlása. *Árulja el csak egymás között a nőnek, hogy valamiben bizony osztják egymás nézeteit. Tudja jól, hogy Arpbil úr szerepében nincs meg az, hogy még Eeyr hívőnek is tűnjön. Jobb, ha a következő napokban inkább majd a gyerekekre koncentrál.*
- Egyébként ki is a rezidencia tulajdonosa? *Kérdezi a férfi óvatosan. Nehogy aztán valami pap legyen. Egyáltalán azoknak lehet rezidenciájuk?*
- A szállás tökéletes lesz, én aztán bárhol elalszom ~Még az ellenség fészkében is~
~Ha valaki egyedül próbálkozik, olyan oltárok tönkretételével, amik nem Eeyrhez tartoznak, akkor rohadt nagy bajban vagyok. Persze én is megrengettem egy Eeyr oltárt, de okkal nyúltam hozzá, a benne lévő erőért. És nem gyűlöletből. Amennyiben az Eeyr mágusok ennyire elhatalmasodnak a környéken, minél hamarabb hozzá kell, majd fognom a tanulmányaim folytatásának~
*A férfi feje, csak úgy csordultig telt gondolatokkal a kedvenc látogatása után. Úgy néz ki kölcsönösen okoztak egymásnak fejfájást. Örül is a férfi, hogy elviszik a kislányt kamillát szedegetni mielőtt még jobban halálra ijesztené őt mind a feltehetőleg 30 kilója ellenére. ~Hogy nekem mennyire nagyon elegem van Eeyrből~ még a vörös nőnek is alig mutatkozott be, annyira csak ez a gondolat forog újra és újra a fejében. ~Semmi bajunk nem lenne egymással, de nem hajlandó nekem elég hatalmat adni, így aztán persze, hogy más istenekhez fordulok~*
- Nem, nem terveztem megemlíteni az isteneket. Az ő nevükkel óvatosan kell bánni a szánkon. A gyerekek elég, ha majd felnőttként döntenek a nézeteikről, ezt nem kívánom befolyásolni. Eeyről amúgy sem tudnék túl sok történetet dalolni, bár biztosan van akikkel kegyes, csak az nem én vagyok. Engem jobban foglalkoztat a mágia, mint a mély vallás vagy annak gyakorlása. *Árulja el csak egymás között a nőnek, hogy valamiben bizony osztják egymás nézeteit. Tudja jól, hogy Arpbil úr szerepében nincs meg az, hogy még Eeyr hívőnek is tűnjön. Jobb, ha a következő napokban inkább majd a gyerekekre koncentrál.*
- Egyébként ki is a rezidencia tulajdonosa? *Kérdezi a férfi óvatosan. Nehogy aztán valami pap legyen. Egyáltalán azoknak lehet rezidenciájuk?*
- A szállás tökéletes lesz, én aztán bárhol elalszom ~Még az ellenség fészkében is~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1549-1568