Külső területek - Ingoványos vidék
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 11 (201. - 220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Soraya Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11048_1511015520_sotetelf_no.jpg)
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
![>Cleyhan Wunharaal [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/818_ember-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1877-1896
220. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-16 13:02:59
Üzenet elküldve: 2017-11-16 13:02:59
ÚJ
![>Soraya Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11048_1511015520_sotetelf_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Utazás//
*Soraya talán el is alszik a hajóként ringatózó kocsiban, míg a kocsis lassan léptetve próbálja elkerülni, hogy a lápos vidék elnyelje őket. Ha hívő lenne tán néhány imát is elmormolna bajsza alatt, mert sok mindenhez volna kedve, de ahhoz nem, hogy egyedül próbálja kimenteni a sárban veszteglő hintót. Ha végig gondolja, tán fél évi fizetésébe is kerülhetne ez a jármű, azt pedig nem hagyhatná hátra a mocsárban. Szerencsére nem kell hosszú utat megtenniük az ingoványos vidéken, így balesetmentesen tudnak átügetni a füves puszta irányába.*
*Soraya talán el is alszik a hajóként ringatózó kocsiban, míg a kocsis lassan léptetve próbálja elkerülni, hogy a lápos vidék elnyelje őket. Ha hívő lenne tán néhány imát is elmormolna bajsza alatt, mert sok mindenhez volna kedve, de ahhoz nem, hogy egyedül próbálja kimenteni a sárban veszteglő hintót. Ha végig gondolja, tán fél évi fizetésébe is kerülhetne ez a jármű, azt pedig nem hagyhatná hátra a mocsárban. Szerencsére nem kell hosszú utat megtenniük az ingoványos vidéken, így balesetmentesen tudnak átügetni a füves puszta irányába.*
219. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-13 22:42:41
Üzenet elküldve: 2017-11-13 22:42:41
ÚJ
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
*Miért nincs egy varázslat, ami kellemesebbé tenné ezt a helyet? Amitől kevéssé lesz büdös, és sáros, és bogaras, és kellemetlen. Biztosan meg lehet valahogy oldani, és nem lenne ez az út ennyire kínszenvedés. Vagy vehetne magának egy... griffet! Az tud repülni. Elvégre egy sast csak nem tud megülni... Bár az sokkal reálisabb, hogy lop magának egy griffet, mint az, hogy vesz. Még egy sima lóra sincs pénze, nemhogy egy ilyen madárra... állatra... akármire. Valószínű, hogy tovább kell álmodoznia.*
218. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-12 15:00:55
Üzenet elküldve: 2017-11-12 15:00:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy egyre vizenyősebbé válik a talaj és az cuppogva süpped be lova minden egyes lépésére, le is száll a nyeregből. Jobb ha ő megy elől és próbál szilárd járóföldet találni és Birris-nek is egyszerűbb így járni ezen a nehéz terepen. Most már kicsit átkozza magát, hogy nem másik úton indultak el. Ez a vidék egyáltalán nincs ínyére. A látóhatár felé néz el és valahol sejti, hogy arrafelé lehet a Lihanechi-tó és azon túl a város ahonnan származik. Honvágya támad, de mit lehet tenni? Átúszni biztos nem fogja a tavat.*
- Tudom, tudom. *szólal meg mentegetőzve, amikor lova fel-felhorkant* Büdös. Igyekezzünk, ott, az erdő felé talán kellemesebb lesz. És valakivel nem ártana találkozni, aki meg tudja mondani, hogy voltaképpen merre is járunk?
*A fák felé tartanak és ahogy az erdőt el is érik, visszaszáll a nyeregbe. Most már talán könnyebb lesz.*
- Tudom, tudom. *szólal meg mentegetőzve, amikor lova fel-felhorkant* Büdös. Igyekezzünk, ott, az erdő felé talán kellemesebb lesz. És valakivel nem ártana találkozni, aki meg tudja mondani, hogy voltaképpen merre is járunk?
*A fák felé tartanak és ahogy az erdőt el is érik, visszaszáll a nyeregbe. Most már talán könnyebb lesz.*
217. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-11 18:25:47
Üzenet elküldve: 2017-11-11 18:25:47
ÚJ
![>Cleyhan Wunharaal [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/818_ember-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Az ingovány mélyéről furcsa alak csoszog rá az útra. Koszos csuháját alaposan megviselte a hosszú idő, amit a mocsárban eltöltött. Tán nem csak azt. A mocsárban töltött egyedüllét igen csak megváltoztatta, nem csak küllemét tekintve.
Cleyhan mágus aligha tarthat igényt címére, önkéntes száműzetése alatt varázsereje teljesen elpárolgott. Ami azt illeti, mentális képességei is megcsappantak.
Szitkozódva vesz elő zsebéből egy flaskát, majd erősen meghúzza azt. Ha bárki lenne a közelében, érezné igen erős szagát a beazonosíthatatlan alkoholnak. Cleyhan ugyan büszke rá, hisz maga állította elő a számára isteni nedűt.
A város felé indul. Már amennyire emlékszik. Jelenleg csak az ingoványban tudna tájékozódni, annak minden talpalatnyi zugát ismeri.
Villongás. Csak így nevezi magában azt a furcsa jelenséget a karavánpihenőnél, aminek fültanúja volt nem is oly rég és ami arra késztette, hogy visszatérjen az emberek közé. Bár ami azt illeti, az ingoványban mindenki tanúja volt.*
~Elég időt töltöttem trollok, békák és mindenféle átokfaj között itt. Majdnem fél emberöltőt. Jól esne egy dézsa meleg víz.~
*A botjára támaszkodva elindul az ösvényen Arthenior felé.*
A hozzászólás írója (Cleyhan Wunharaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.11.11 20:16:08
Cleyhan mágus aligha tarthat igényt címére, önkéntes száműzetése alatt varázsereje teljesen elpárolgott. Ami azt illeti, mentális képességei is megcsappantak.
Szitkozódva vesz elő zsebéből egy flaskát, majd erősen meghúzza azt. Ha bárki lenne a közelében, érezné igen erős szagát a beazonosíthatatlan alkoholnak. Cleyhan ugyan büszke rá, hisz maga állította elő a számára isteni nedűt.
A város felé indul. Már amennyire emlékszik. Jelenleg csak az ingoványban tudna tájékozódni, annak minden talpalatnyi zugát ismeri.
Villongás. Csak így nevezi magában azt a furcsa jelenséget a karavánpihenőnél, aminek fültanúja volt nem is oly rég és ami arra késztette, hogy visszatérjen az emberek közé. Bár ami azt illeti, az ingoványban mindenki tanúja volt.*
~Elég időt töltöttem trollok, békák és mindenféle átokfaj között itt. Majdnem fél emberöltőt. Jól esne egy dézsa meleg víz.~
*A botjára támaszkodva elindul az ösvényen Arthenior felé.*
A hozzászólás írója (Cleyhan Wunharaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.11.11 20:16:08
216. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-10 21:23:33
Üzenet elküldve: 2017-11-10 21:23:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* Elindult hazafele a Mágustoronyból, hiszen a pénze is fogytán volt és erős honvágy is kínozta. Kissé félt a hazaúttól, hiszen egyedül, elég ijesztő az erdő és a banditák is könnyebben elkaphatják, így csak reménykedni tud abban, hogy épp bőrrel ér haza. *
* Elér az ingoványhoz, majd az első átkeléséhez hasonlóan, most is egy nagy gallyal tapogatja ki maga előtt a biztos talajt. Ezután a kaland után a cipőjére alapos tisztítás vár, vagy lehet jobban jár, ha inkább vesz egy újat. Szerencsésen átkecmereg az ingoványon, majd folytatja útját Arthenior felé. *
* Elér az ingoványhoz, majd az első átkeléséhez hasonlóan, most is egy nagy gallyal tapogatja ki maga előtt a biztos talajt. Ezután a kaland után a cipőjére alapos tisztítás vár, vagy lehet jobban jár, ha inkább vesz egy újat. Szerencsésen átkecmereg az ingoványon, majd folytatja útját Arthenior felé. *
215. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-09 23:08:54
Üzenet elküldve: 2017-11-09 23:08:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
~Ostoba félős paraszt vagyok.~
*Magát ostorozza, amiért nem volt elég bátorsága a mágustoronyba benyitni. Az ajtóban fordult vissza és most ennek levét issza az ingoványon. Magában zsörtölődik, hogy nincs benne elég kurázsi, hogy utánajárt volna a mágustorony rejtelmeinek.*
~A végén még valami állattá alacsonyított volna le az a mágus.~
*Félelme kerekedik felül mindenen. Az ingoványon külön figyel, hogy süppedős talajra ne tévedjen, mert akkor temethetik, sőt még az is megtörténik egyben. Valami csendes zugot, kocsmát keres, ahol meghúzódhat egy kis időre.*
*Magát ostorozza, amiért nem volt elég bátorsága a mágustoronyba benyitni. Az ajtóban fordult vissza és most ennek levét issza az ingoványon. Magában zsörtölődik, hogy nincs benne elég kurázsi, hogy utánajárt volna a mágustorony rejtelmeinek.*
~A végén még valami állattá alacsonyított volna le az a mágus.~
*Félelme kerekedik felül mindenen. Az ingoványon külön figyel, hogy süppedős talajra ne tévedjen, mert akkor temethetik, sőt még az is megtörténik egyben. Valami csendes zugot, kocsmát keres, ahol meghúzódhat egy kis időre.*
214. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-09 19:45:34
Üzenet elküldve: 2017-11-09 19:45:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Denzack mutatja az utat//
* Lyz becenév felsorolásán Denzack csak húzgálja a száját, hiszen egyik rosszabb, mint a másik. *
- Jaj, isten ments. Maradjon csak a Jayzion - *mosolyodik el*
* Megérti a Lyzben felvetődő kérdéseket, hiszen nem minden nap csinál vagy egyáltalán hall ilyesmiről az ember. *
- Nos, ha szeretnél valami konkrét helyen találkozni velem, akkor írd rá nyugodtan, de más esetben én megtalállak.
* Lehet, hogy kicsit ijesztően hangzik, de valóban megtudja találni, hiszen ez a tudomány a mestersége része. A mocsáron könnyűszerrel átjutnak, hiszen Denzack gyakran jár a mocsáron keresztül, így tudja, hogy hol biztonságos. Nemsokára már megpillantják az első zöldellő fákat, melyek száma az út mentén növekszik. Megállnak, majd Lyz óva inti a Denzackot, hogy az erdő veszélyes. *
- Azért jöttem veled, hogy segítsek a bajban, így most a az erdőben leselkedhet rád baj és én nem hagyhatlak faképnél pont most. Mellesleg én nem hiszek az efféle tündérmesékben, hogy a fának lelke van. A biztonság kedvéért jobb, ha óvatosak leszünk és közel maradunk egymáshoz.
* Lyz becenév felsorolásán Denzack csak húzgálja a száját, hiszen egyik rosszabb, mint a másik. *
- Jaj, isten ments. Maradjon csak a Jayzion - *mosolyodik el*
* Megérti a Lyzben felvetődő kérdéseket, hiszen nem minden nap csinál vagy egyáltalán hall ilyesmiről az ember. *
- Nos, ha szeretnél valami konkrét helyen találkozni velem, akkor írd rá nyugodtan, de más esetben én megtalállak.
* Lehet, hogy kicsit ijesztően hangzik, de valóban megtudja találni, hiszen ez a tudomány a mestersége része. A mocsáron könnyűszerrel átjutnak, hiszen Denzack gyakran jár a mocsáron keresztül, így tudja, hogy hol biztonságos. Nemsokára már megpillantják az első zöldellő fákat, melyek száma az út mentén növekszik. Megállnak, majd Lyz óva inti a Denzackot, hogy az erdő veszélyes. *
- Azért jöttem veled, hogy segítsek a bajban, így most a az erdőben leselkedhet rád baj és én nem hagyhatlak faképnél pont most. Mellesleg én nem hiszek az efféle tündérmesékben, hogy a fának lelke van. A biztonság kedvéért jobb, ha óvatosak leszünk és közel maradunk egymáshoz.
213. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-09 00:59:11
Üzenet elküldve: 2017-11-09 00:59:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Denzack mutatja az utat//
*Furcsa egy fickó ez a Denzack, amilyen magának valónak tűnik, annyira megvan a szerethető stílusa. Sötételfként pedig az egyetlen, akivel eddig Lyz több időt töltött el pár percnél, úgyhogy kellemesen csalódott ezidáig.*
- Akkor ezentúl szólíthatlak Emidannak? Vagy Eminek? Vagy Daninak? Vagy maradni szeretnél Jayzion?
*Mindezt gyors egymásutánban kérdezi, ahogy jár az agya, azzal a lendülettel mondja ki gondolatait a beceneveket illetően. Közben figyeli Denzack reakcióit, hogy melyikkel egyezik ki, és örülne ha az egyikre rábólintana, de ha az egész nevéhez ragaszkodik, akkor persze úgy fogja szólítani.*
- Rendben, akkor majd üzenek egy cetlivel.
*Meglepve hallja a ezt az üzenési módot. Sosem csinált még ilyesmit, bár izgalommal tölti el a gondolat, hogy egy titkos rekeszbe kell leveleket írogatni. Nagyon menő.* Írjak még rá mást is a neveden kívül? Találka helyét, idejét vagy ilyesmit? *Buta kérdés, de azért nem árt tisztázni.
Időközben elérték az ingoványt, ahol Denzacknak köszönhetően szépen át is jutnak, mindenféle kellemetlenség nélkül.*
- Megértem, egy kicsit nekem is nehezemre esik megszokni a várost. A szívem valahogy mindig az erdő felé húz. Pedig igyekeztem más szemmel nézni Artheniorra. Kicsit több időre van szükségem azt hiszem.
*Elmosolyodik, ahogy eszébe jut, hogy ogrékkal ugratták a fiúk. Hosszú idő után olyan felszabadultnak érezte magát ebben az idegen városban, amit amúgy sosem gondolt volna. Ahogy feltűnnek az első fák, lassít léptein.*
- Sok furcsaságot hallottam erről az erdőről, többek közt, hogy nagyon veszélyes és szeszélyes. Lelke van. Szeretnél tovább jönni, vagy itt visszafordulnál?
*Nem kételkedik Denzack bátorságában, megjegyzései inkább abból fakadnak, hogy az az erdő, ahonnan ő származik, nem ilyen. Az is veszélyes, de a legendák, Erdőmélyéről oda is eljutottak.*
*Furcsa egy fickó ez a Denzack, amilyen magának valónak tűnik, annyira megvan a szerethető stílusa. Sötételfként pedig az egyetlen, akivel eddig Lyz több időt töltött el pár percnél, úgyhogy kellemesen csalódott ezidáig.*
- Akkor ezentúl szólíthatlak Emidannak? Vagy Eminek? Vagy Daninak? Vagy maradni szeretnél Jayzion?
*Mindezt gyors egymásutánban kérdezi, ahogy jár az agya, azzal a lendülettel mondja ki gondolatait a beceneveket illetően. Közben figyeli Denzack reakcióit, hogy melyikkel egyezik ki, és örülne ha az egyikre rábólintana, de ha az egész nevéhez ragaszkodik, akkor persze úgy fogja szólítani.*
- Rendben, akkor majd üzenek egy cetlivel.
*Meglepve hallja a ezt az üzenési módot. Sosem csinált még ilyesmit, bár izgalommal tölti el a gondolat, hogy egy titkos rekeszbe kell leveleket írogatni. Nagyon menő.* Írjak még rá mást is a neveden kívül? Találka helyét, idejét vagy ilyesmit? *Buta kérdés, de azért nem árt tisztázni.
Időközben elérték az ingoványt, ahol Denzacknak köszönhetően szépen át is jutnak, mindenféle kellemetlenség nélkül.*
- Megértem, egy kicsit nekem is nehezemre esik megszokni a várost. A szívem valahogy mindig az erdő felé húz. Pedig igyekeztem más szemmel nézni Artheniorra. Kicsit több időre van szükségem azt hiszem.
*Elmosolyodik, ahogy eszébe jut, hogy ogrékkal ugratták a fiúk. Hosszú idő után olyan felszabadultnak érezte magát ebben az idegen városban, amit amúgy sosem gondolt volna. Ahogy feltűnnek az első fák, lassít léptein.*
- Sok furcsaságot hallottam erről az erdőről, többek közt, hogy nagyon veszélyes és szeszélyes. Lelke van. Szeretnél tovább jönni, vagy itt visszafordulnál?
*Nem kételkedik Denzack bátorságában, megjegyzései inkább abból fakadnak, hogy az az erdő, ahonnan ő származik, nem ilyen. Az is veszélyes, de a legendák, Erdőmélyéről oda is eljutottak.*
212. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-08 09:41:11
Üzenet elküldve: 2017-11-08 09:41:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*A lápos, ingoványos, pocsolyás vidék úgy sem kellemesebb élmény, hogy többé-kevésbé már tudja, hova lépjen. Hogy most egyedül megy ott, ahol korábban társsal, kissé ráül a hangulatára. Akármilyen haszontalannak gondolta is kísérőjét, vele utazni mégis sokkal biztonságosabb érzés volt. Legalább lett volna, aki kihúzza a sárból, ha beleragad. Vagy elkezd süllyedni. Riadtan gondol bele, hogy ha rossz helyre lép és a láp megmarkolja a lábát, addig sikíthat, amíg bereked, miközben a mocsár könyörtelenül magához húzza. Szinte érzi, ahogy a hideg víz lassan egyre feljebb kúszik a hasán, mellkasán. Egészen megrémül. Kettőzött óvatossággal, egy bottal tapogatva, minden lépést megfontolva halad, amíg csak a döngölt útra nem ér, ami Arthenior felé vezet.*
211. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-07 21:00:57
Üzenet elküldve: 2017-11-07 21:00:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
~Most utoljára vágok keresztül ezen gyalog.~
*Füstölög, miközben a mocsarat rója. Ugyan egy figurától nagyjából kapott iránymutatást a toronyban, hogy merre kéne menni, de eddig úgy tűnik, fikarcnyit sem ér ebben az egysíkú világban.* ~Hisz itt minden egyforma és büdös.~
*Miközben épp térdig süllyed a sárban, furcsa, kurjongató hangokra lesz figyelmes. Beleborzong, kiszabadítja lábát a sárból majd sietősre fogja.* ~Erre már csak akkor jövök legközelebb, ha lesz értelme is. Az öreg mágus meg a tornya menjen a pokolba. Ennyi hűhó semmiért.~
*Végre azonban egy kis sikerélmény. Megtalálta azt a kalyibát, amit már félig megevett a mocsár. Ezt kellett keresni, innen már tudja az utat. Talán valaki még lakott is ebben a borzalomban nem is oly rég. Sietve, de boldogan halad tovább, reméli egy ideig nem lesz dolga megint a mocsárral.*
*Füstölög, miközben a mocsarat rója. Ugyan egy figurától nagyjából kapott iránymutatást a toronyban, hogy merre kéne menni, de eddig úgy tűnik, fikarcnyit sem ér ebben az egysíkú világban.* ~Hisz itt minden egyforma és büdös.~
*Miközben épp térdig süllyed a sárban, furcsa, kurjongató hangokra lesz figyelmes. Beleborzong, kiszabadítja lábát a sárból majd sietősre fogja.* ~Erre már csak akkor jövök legközelebb, ha lesz értelme is. Az öreg mágus meg a tornya menjen a pokolba. Ennyi hűhó semmiért.~
*Végre azonban egy kis sikerélmény. Megtalálta azt a kalyibát, amit már félig megevett a mocsár. Ezt kellett keresni, innen már tudja az utat. Talán valaki még lakott is ebben a borzalomban nem is oly rég. Sietve, de boldogan halad tovább, reméli egy ideig nem lesz dolga megint a mocsárral.*
210. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-05 22:18:42
Üzenet elküldve: 2017-11-05 22:18:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Késő délutánra járhat már az idő, az nem lehet, hogy megint itt sötétedik rá. Nem tölthet ebben az átkozott még egy éjszakát, még elviszi egy mocsári izé vagy valami. Jó pár órája tapossa már a láp sarát, lassan sötétedik az ég alja. Úgy érzi, ezúttal a helyes irányt követi, legalábbis valami útfélét. Megszaporázza lépteit, szinte már szalad.*
~Ni, a torony!~
*Lelkendezik fel, majd boldogan rohan a tó felé. Egy ideig biztosan nem hagyja el a tornyot, annyi szent. Ennyi kaland és szerencsétlenkedés elég volt erre a hétre.*
~Ni, a torony!~
*Lelkendezik fel, majd boldogan rohan a tó felé. Egy ideig biztosan nem hagyja el a tornyot, annyi szent. Ennyi kaland és szerencsétlenkedés elég volt erre a hétre.*
209. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-04 00:44:17
Üzenet elküldve: 2017-11-04 00:44:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Füstölögve hagyja el a mágus tornyát, arra sem igazán figyel, merre megy.*
~Pénzéhes keselyűk. Ha ezt édesapám hallaná...~
*Hirtelen bal lába térdig eltűnik egy messziről aprócskának tűnő pocsolyában.
Kirántja, majd körbenéz.
Hisz azt sem tudja, hol van! Sötétedik és itt ragadt! Remek.*
-Hahó...
*Kiáltja elhaló hangon. Egy tapodtat sem mozdul, amíg nem kel fel a nap vagy nem jön valaki erre. Bárki...*
~Pénzéhes keselyűk. Ha ezt édesapám hallaná...~
*Hirtelen bal lába térdig eltűnik egy messziről aprócskának tűnő pocsolyában.
Kirántja, majd körbenéz.
Hisz azt sem tudja, hol van! Sötétedik és itt ragadt! Remek.*
-Hahó...
*Kiáltja elhaló hangon. Egy tapodtat sem mozdul, amíg nem kel fel a nap vagy nem jön valaki erre. Bárki...*
208. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-02 22:18:43
Üzenet elküldve: 2017-11-02 22:18:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
*A hídon, mind a két hídon átkelve a fák hamar ritkulni kezdenek és a terület inkább válik ingoványosság az út bal oldalán a sok értől és felgyülemlett víztől. Kétéltűek hangos beszéde, madarak és kisebb emlősök zizegése. Az út menti területen neki is áll újabb növényeket válogatni. Érdeklődve tekint körbe, van-e valaki aki ebben az évszakban a területre téved.
Félhangos dallal az ajkán hirtelen nevetésben tör ki.* ~Akár a görnyedt remete, aki nagymama Zakaránnak nevezett, itt a lápban gyűjtögetve egymagam is egy remete lehetek. ~
*Az eget kémlelve egy madár raj röppen fel, valami megzavarhatta őket a sáson túl.*
A hozzászólás írója (Oniatrah Drun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.11.02 22:47:57
*A hídon, mind a két hídon átkelve a fák hamar ritkulni kezdenek és a terület inkább válik ingoványosság az út bal oldalán a sok értől és felgyülemlett víztől. Kétéltűek hangos beszéde, madarak és kisebb emlősök zizegése. Az út menti területen neki is áll újabb növényeket válogatni. Érdeklődve tekint körbe, van-e valaki aki ebben az évszakban a területre téved.
Félhangos dallal az ajkán hirtelen nevetésben tör ki.* ~Akár a görnyedt remete, aki nagymama Zakaránnak nevezett, itt a lápban gyűjtögetve egymagam is egy remete lehetek. ~
*Az eget kémlelve egy madár raj röppen fel, valami megzavarhatta őket a sáson túl.*
A hozzászólás írója (Oniatrah Drun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.11.02 22:47:57
207. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-02 19:13:34
Üzenet elküldve: 2017-11-02 19:13:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
*Széles vigyorral az arcán folytathatja az útját, hisz a varázslat sikeresnek bizonyult. Nem ivott semmit, mégsem érez szomjúságot. Csodás. Nincs is szükség a nyomorult istenekre, mikor a természet ilyesmire képes.
Öröme azonban nem tarthat sokáig, hisz hamarosan elér a mágustoronyba vezető út legborzalmasabb részéhez, az ingoványhoz. Lucskos, mocsaras, koszos, büdös, és undorító. Ezekkel a szavakkal jellemezhető a terület. Na meg veszélyes, de abba ő inkább nem szeretne belegondolni, mi történne, ha elmerülne az egyik bájos kis gödörben. Nem lenne többé semmi gondja az életben, az biztos, de még túl fiatal ahhoz, hogy meghaljon. Amúgy sem meghalni indult, hanem mágiát tanulni, és a célját el fogja érni, legalábbis szeretné. Persze egy-egy pihenőre szüksége van a hosszabb gyaloglások között, hogy sérüléseinek ellenére bírja a menetelést. Persze továbbra sem veszi fel senki, de itt már nem is csoda. Nem jár erre egy lélek sem, csak azok, akik Abogr mester tornyába tartanak. A legtöbb mágusnak viszont Meirával ellentétben már sokkal jobb eszközei vannak a közlekedésre, mint a séta. Ő viszont nem tud máshoz nyúlni, csak a két szál lábához, amin serényen tipegve egyre jobban megközelíti a tornyot, aminek csúcsát már látja is a távolban.*
Öröme azonban nem tarthat sokáig, hisz hamarosan elér a mágustoronyba vezető út legborzalmasabb részéhez, az ingoványhoz. Lucskos, mocsaras, koszos, büdös, és undorító. Ezekkel a szavakkal jellemezhető a terület. Na meg veszélyes, de abba ő inkább nem szeretne belegondolni, mi történne, ha elmerülne az egyik bájos kis gödörben. Nem lenne többé semmi gondja az életben, az biztos, de még túl fiatal ahhoz, hogy meghaljon. Amúgy sem meghalni indult, hanem mágiát tanulni, és a célját el fogja érni, legalábbis szeretné. Persze egy-egy pihenőre szüksége van a hosszabb gyaloglások között, hogy sérüléseinek ellenére bírja a menetelést. Persze továbbra sem veszi fel senki, de itt már nem is csoda. Nem jár erre egy lélek sem, csak azok, akik Abogr mester tornyába tartanak. A legtöbb mágusnak viszont Meirával ellentétben már sokkal jobb eszközei vannak a közlekedésre, mint a séta. Ő viszont nem tud máshoz nyúlni, csak a két szál lábához, amin serényen tipegve egyre jobban megközelíti a tornyot, aminek csúcsát már látja is a távolban.*
206. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-01 21:23:02
Üzenet elküldve: 2017-11-01 21:23:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
~Na csodálatos, már meg az ingoványos lápon kötöttem ki.~
*Ez a sorscsapás már neki is sok. Sötétedik is, a talaj süppedős, mocsaras, szóval van minden, ami csak kellhet egy púpként az elf hátára. A fák és a bokrok el is tűnnek a közelből amik legalább biztos támpontként szolgálnának. A rothadás bűze hatja át az egész vidéket, melyet akarva akaratlanul megérez az ember. A haladását sokkal óvatosabbra veszi. Tudja, hogy egy rossz lépés még egy lovast is elnyelne itt az ingoványban. A szagok megszűrésére a köpenyét maga elé tartja, vagyis az orra elé, hogy valami tompítson a bűzből. Azt biztosan tudja, hogy ha az ingoványon túljutna, akkor a füves pusztaságokra tévedne ki. Az már sokkal jobb terepszakasz lenne. Vagy jó két-három fertályóra is eltelhet, mire átkel a mocsáron. Ekkor egy felnyergelt, szabadon kószáló lovat pillant meg. Nem egy csatamén, de a semmitől jobb. Természeti népként hamar és nyugodt hangnemben tud az állat közelébe férkőzni. Sikerül a kantár szárát megragadnia és fel is ül a nyeregbe. Innentől már szerencsére lóval halad tovább. Hogy kié lehet a ló és, hogy hogyan szakadt el a gazdájától arról fogalma sincs, őszintén nem is érdekli, a lényeg, hogy van lova végre az út hátralévő részére.*
*Ez a sorscsapás már neki is sok. Sötétedik is, a talaj süppedős, mocsaras, szóval van minden, ami csak kellhet egy púpként az elf hátára. A fák és a bokrok el is tűnnek a közelből amik legalább biztos támpontként szolgálnának. A rothadás bűze hatja át az egész vidéket, melyet akarva akaratlanul megérez az ember. A haladását sokkal óvatosabbra veszi. Tudja, hogy egy rossz lépés még egy lovast is elnyelne itt az ingoványban. A szagok megszűrésére a köpenyét maga elé tartja, vagyis az orra elé, hogy valami tompítson a bűzből. Azt biztosan tudja, hogy ha az ingoványon túljutna, akkor a füves pusztaságokra tévedne ki. Az már sokkal jobb terepszakasz lenne. Vagy jó két-három fertályóra is eltelhet, mire átkel a mocsáron. Ekkor egy felnyergelt, szabadon kószáló lovat pillant meg. Nem egy csatamén, de a semmitől jobb. Természeti népként hamar és nyugodt hangnemben tud az állat közelébe férkőzni. Sikerül a kantár szárát megragadnia és fel is ül a nyeregbe. Innentől már szerencsére lóval halad tovább. Hogy kié lehet a ló és, hogy hogyan szakadt el a gazdájától arról fogalma sincs, őszintén nem is érdekli, a lényeg, hogy van lova végre az út hátralévő részére.*
205. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-10-31 11:30:45
Üzenet elküldve: 2017-10-31 11:30:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Mágikus kutatás//
//Karavánpihenő romjai//
* ~Ne!~ kiált fel gondolatban, mikor felfogja, hogy a varázslat nem sikerült, és újra belekezdeni már túl késő. Felkészül, hogy az állat mindjárt leteríti Worenthet, majd a következő tisztább gondolata az volna, hogy akkor is meg kell próbálnia újra a varázslatot, mert ha el is kapja a lény a férfit, még biztosan meg lehet menteni… De ideje sincs összeszedni magát, mivel az előtte kibontakozó jelenet ezt szükségtelenné teszi. Valahogy valami mégis a vad teremtmény útját állta.
~Taitos!~ jut eszébe a megfejtés, és máris kissé megnyugszik. Ébersége azért nem lanyhul, ezért rögtön forgolódni kezd, amint az állat eltűnt a szemük elől, attól tartva, hogy most egy másik irányból fogja őket meglepni, előugorva a ködből.
Így veszi észre, hogy a vörös fénypontok mintha kinézték volna maguknak, éppen felé közelítenek… Két veszélyforrás neki egy kicsit már sok, úgyhogy most pont nem kíváncsi annyira, hogy sok kedve legyen hagyni, hogy körbevegyék.
Hátrál hát, a két mester felé, és igyekszik kitérni a fénylő jelenségek útjából.
A beszélgetés végéből leszűri, hogy korábban bizonyára azt beszélte meg a másik kettő, hogy vissza kellene fordulniuk. És ha ők így döntöttek, ő nem fog tiltakozni.*
- Itt vagyok, jövök! - *feleli szinte azonnal, jóllehet még mindig halkan.*
- Azt hiszem, engem követnek. Az egyik hozzám ért, azóta csinálják ezt… - *mondja Taitos aggodalmára, némi bűntudattal, mert lehet az ő kíváncsiskodása váltotta ki ezt a jelenségből.*
- Siessünk! - *súgja mesterének egyetértőn, mert most, hogy a visszavonulás mellett döntöttek, már egyáltalán nem fűti a tenni akarás és a kíváncsiság, a belső tűz nélkül pedig még nyomasztóbb ez a hely. Fellélegezni pedig csak akkor fog, ha gond nélkül kijutottak innen.*
//Karavánpihenő romjai//
* ~Ne!~ kiált fel gondolatban, mikor felfogja, hogy a varázslat nem sikerült, és újra belekezdeni már túl késő. Felkészül, hogy az állat mindjárt leteríti Worenthet, majd a következő tisztább gondolata az volna, hogy akkor is meg kell próbálnia újra a varázslatot, mert ha el is kapja a lény a férfit, még biztosan meg lehet menteni… De ideje sincs összeszedni magát, mivel az előtte kibontakozó jelenet ezt szükségtelenné teszi. Valahogy valami mégis a vad teremtmény útját állta.
~Taitos!~ jut eszébe a megfejtés, és máris kissé megnyugszik. Ébersége azért nem lanyhul, ezért rögtön forgolódni kezd, amint az állat eltűnt a szemük elől, attól tartva, hogy most egy másik irányból fogja őket meglepni, előugorva a ködből.
Így veszi észre, hogy a vörös fénypontok mintha kinézték volna maguknak, éppen felé közelítenek… Két veszélyforrás neki egy kicsit már sok, úgyhogy most pont nem kíváncsi annyira, hogy sok kedve legyen hagyni, hogy körbevegyék.
Hátrál hát, a két mester felé, és igyekszik kitérni a fénylő jelenségek útjából.
A beszélgetés végéből leszűri, hogy korábban bizonyára azt beszélte meg a másik kettő, hogy vissza kellene fordulniuk. És ha ők így döntöttek, ő nem fog tiltakozni.*
- Itt vagyok, jövök! - *feleli szinte azonnal, jóllehet még mindig halkan.*
- Azt hiszem, engem követnek. Az egyik hozzám ért, azóta csinálják ezt… - *mondja Taitos aggodalmára, némi bűntudattal, mert lehet az ő kíváncsiskodása váltotta ki ezt a jelenségből.*
- Siessünk! - *súgja mesterének egyetértőn, mert most, hogy a visszavonulás mellett döntöttek, már egyáltalán nem fűti a tenni akarás és a kíváncsiság, a belső tűz nélkül pedig még nyomasztóbb ez a hely. Fellélegezni pedig csak akkor fog, ha gond nélkül kijutottak innen.*
204. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-10-29 08:42:07
Üzenet elküldve: 2017-10-29 08:42:07
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Úton a városba//
*Az éjszaka nem volt könnyű. Átfázva és nedves ruhában nem volt könnyű a pihenés. Ráadásul az élelmiszerének egy jelentős része is vizes lett. Így kénytelen volt a rettenetesen ízetlen és kőkemény kétszersültet enni. Pedig elinduláskor súlyos összegeket fizetett a jó élelemért, amit most dobhat is ki. Még szerencse, hogy a vízkészletébe nem folyt be a mocsár. Reggel, mikor felkelt azért nem a vizes kulacsot húzta meg, hanem a kisebb szilva párlatosat, hogy kiűzze a tagjaiból a hideget és felengedjen a görcs az izmaiból. A reggeli napfény viszont azzal kecsegtet, hogy talán ma kiér az ingoványból és valami élhetőbb helyre jut.*
*Az éjszaka nem volt könnyű. Átfázva és nedves ruhában nem volt könnyű a pihenés. Ráadásul az élelmiszerének egy jelentős része is vizes lett. Így kénytelen volt a rettenetesen ízetlen és kőkemény kétszersültet enni. Pedig elinduláskor súlyos összegeket fizetett a jó élelemért, amit most dobhat is ki. Még szerencse, hogy a vízkészletébe nem folyt be a mocsár. Reggel, mikor felkelt azért nem a vizes kulacsot húzta meg, hanem a kisebb szilva párlatosat, hogy kiűzze a tagjaiból a hideget és felengedjen a görcs az izmaiból. A reggeli napfény viszont azzal kecsegtet, hogy talán ma kiér az ingoványból és valami élhetőbb helyre jut.*
203. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-10-27 22:43:56
Üzenet elküldve: 2017-10-27 22:43:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Úton a városba//
*Nem gondolta volna, hogy az ingoványosban ennyire nehéz lesz a haladás. Néha, mikor rátér egy jónak tartott ösvényre, arról kiderül, hogy pár lépés után járhatatlan jobb esetben. Rosszabb esetben néhány száz méter múlva lesz járhatatlan és fordulhat vissza. Másfajta utakat csak nehezen talál. Közben csizmája telement vízzel és talán ott is folyik róla a mocsárvíz, ahol nem is kéne. Közben leszáll az éjjel, és már nem marad más hátra, csak hogy biztonságos helyet találjon a pihenésre és erőt gyűjtsön a holnapi további utazáshoz. Már teljesítőképessége vége felé jár. De minden istenre, angyalra ördögre esküszik, hogy ilyen baromságot soha nem csinál többé. Jó kalandnak tűnik, de ha nincs szerencséje, akkor könnyen itt ragadhat örökre és testét elnyeli a láp. A köd nem szállt fel, így egy idő után már csak a botjára, amit vágott és a többi érzékszervére hagyatkozhat csak. Ez a sötét majdnem hogy a végzetét okozza. Egy rossz lépés miatt letért a már majdnem járható útról. Ahogyan megbotlik bele is esik a mocskos vízbe. Próbálja a fejét fenntartani, mert tudja jól, hogy a mocsár vize mérgező. Éppen csak látja még azt a tényleg tenyérnyi földterületet, ahol állt pillanatokkal korábban. Nehezen küzdi le kezdeti pánikját, de tudja, ha nem teszi, akkor itt döglik meg pillanatok alatt. A nehéz vértje sem segíti most semmiben. Sőt mintha az is a halálát akarná. Lenyúl gyorsan a csizmájához, hogy előrántsa hosszú tőrét és a még karnyújtásnyira lévő szárazulatba vágja. Az egész napon a nehéz terepen történő haladás kiszívta az erejét, de a halál ilyen közelsége még tartalékait mozgósítja és irdatlan nehézségek által kikapaszkodik a láp vizéből. Még percekig kapaszkodik a szilárd talajban és a saját életében, mikor is feláll, hogy találjon valamiféle pihenőhelyet. Végül is talál egy kis szárazulatot, ahol is le tud vetkőzni, majd nehezen tüzet rakva átmelegíti a testét és lepihen, hogy másnap folytathassa az útját, remélhetőleg kifelé a lápból.*
*Nem gondolta volna, hogy az ingoványosban ennyire nehéz lesz a haladás. Néha, mikor rátér egy jónak tartott ösvényre, arról kiderül, hogy pár lépés után járhatatlan jobb esetben. Rosszabb esetben néhány száz méter múlva lesz járhatatlan és fordulhat vissza. Másfajta utakat csak nehezen talál. Közben csizmája telement vízzel és talán ott is folyik róla a mocsárvíz, ahol nem is kéne. Közben leszáll az éjjel, és már nem marad más hátra, csak hogy biztonságos helyet találjon a pihenésre és erőt gyűjtsön a holnapi további utazáshoz. Már teljesítőképessége vége felé jár. De minden istenre, angyalra ördögre esküszik, hogy ilyen baromságot soha nem csinál többé. Jó kalandnak tűnik, de ha nincs szerencséje, akkor könnyen itt ragadhat örökre és testét elnyeli a láp. A köd nem szállt fel, így egy idő után már csak a botjára, amit vágott és a többi érzékszervére hagyatkozhat csak. Ez a sötét majdnem hogy a végzetét okozza. Egy rossz lépés miatt letért a már majdnem járható útról. Ahogyan megbotlik bele is esik a mocskos vízbe. Próbálja a fejét fenntartani, mert tudja jól, hogy a mocsár vize mérgező. Éppen csak látja még azt a tényleg tenyérnyi földterületet, ahol állt pillanatokkal korábban. Nehezen küzdi le kezdeti pánikját, de tudja, ha nem teszi, akkor itt döglik meg pillanatok alatt. A nehéz vértje sem segíti most semmiben. Sőt mintha az is a halálát akarná. Lenyúl gyorsan a csizmájához, hogy előrántsa hosszú tőrét és a még karnyújtásnyira lévő szárazulatba vágja. Az egész napon a nehéz terepen történő haladás kiszívta az erejét, de a halál ilyen közelsége még tartalékait mozgósítja és irdatlan nehézségek által kikapaszkodik a láp vizéből. Még percekig kapaszkodik a szilárd talajban és a saját életében, mikor is feláll, hogy találjon valamiféle pihenőhelyet. Végül is talál egy kis szárazulatot, ahol is le tud vetkőzni, majd nehezen tüzet rakva átmelegíti a testét és lepihen, hogy másnap folytathassa az útját, remélhetőleg kifelé a lápból.*
202. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-10-27 21:35:38
Üzenet elküldve: 2017-10-27 21:35:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Mágikus kutatás//
//Karavánpihenő romjai//
*Taitos meglepetten nézi, ahogy a penge lecsúszik a lényről, majd még el is szaladna. Gondolván, hogy ne keltsen feltűnést száz lábas fénycsóvákkal, meg már csak úgy szórakozásból is, fogja magát, és bezárja tenyerét, mire a fényív megszűnik, ez meg egy kicsit dob majd a szörnyön is ugyebár.*
~Hehe!~
*Nézi kéjes örömmel, ahogy az megrándul, majd Worenthez fordul.*
-Ám legyen, én is járok egy kört.
*Utal arra, hogy valahol csak talál már vállalkozókat, noha nem akarja kimondani, itt nem.*
-Akkor ott. Krestvir, gyere!
*Szól tanítványának is, majd ha bármi választ kapott, elindul vissza a Mágustorony felé.*
-Remélem azok a valamik lekopnak.
*Súgja oda, mikor úgy érzi aránylag biztos távban járnak már, a pöttyökre utalva.*
-Jól tettük, hogy nem mentünk beljebb.
*Jegyzi meg, majd magában kicsit még rágódik.*
~A tudás földi paradicsoma volt, és ezek beették magukat ide, ennél fogva pedig leromboltak mindent. Lanawin esik szét. Darabjaira.~
*Összegezvén a dolgokat világossá válik számára, hogy a nagy robbanások természetéről is írnia kell majd, mert bizony ha valakinek démon kell, elég csak egy kis salétrom, és máris beeszi magát egy a helyi alvilágba.*
~Nyugodj békében, Karavánpihenő.~
*Nagy sóhajtással figyeli, ahogy a világ elkezd normalizálódni körülöttük, nagy, lemondó sóhajtással, hiszen gyermekkorának nagy titkai mind ide voltak elásva, és most ezeknek majdhogynem biztosan végük.*
-Gyerünk a toronyba!
*Szól, majd úgy dönt, hogy gyorsabbra veszi a lépést.*
//Karavánpihenő romjai//
*Taitos meglepetten nézi, ahogy a penge lecsúszik a lényről, majd még el is szaladna. Gondolván, hogy ne keltsen feltűnést száz lábas fénycsóvákkal, meg már csak úgy szórakozásból is, fogja magát, és bezárja tenyerét, mire a fényív megszűnik, ez meg egy kicsit dob majd a szörnyön is ugyebár.*
~Hehe!~
*Nézi kéjes örömmel, ahogy az megrándul, majd Worenthez fordul.*
-Ám legyen, én is járok egy kört.
*Utal arra, hogy valahol csak talál már vállalkozókat, noha nem akarja kimondani, itt nem.*
-Akkor ott. Krestvir, gyere!
*Szól tanítványának is, majd ha bármi választ kapott, elindul vissza a Mágustorony felé.*
-Remélem azok a valamik lekopnak.
*Súgja oda, mikor úgy érzi aránylag biztos távban járnak már, a pöttyökre utalva.*
-Jól tettük, hogy nem mentünk beljebb.
*Jegyzi meg, majd magában kicsit még rágódik.*
~A tudás földi paradicsoma volt, és ezek beették magukat ide, ennél fogva pedig leromboltak mindent. Lanawin esik szét. Darabjaira.~
*Összegezvén a dolgokat világossá válik számára, hogy a nagy robbanások természetéről is írnia kell majd, mert bizony ha valakinek démon kell, elég csak egy kis salétrom, és máris beeszi magát egy a helyi alvilágba.*
~Nyugodj békében, Karavánpihenő.~
*Nagy sóhajtással figyeli, ahogy a világ elkezd normalizálódni körülöttük, nagy, lemondó sóhajtással, hiszen gyermekkorának nagy titkai mind ide voltak elásva, és most ezeknek majdhogynem biztosan végük.*
-Gyerünk a toronyba!
*Szól, majd úgy dönt, hogy gyorsabbra veszi a lépést.*
201. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-10-27 15:35:24
Üzenet elküldve: 2017-10-27 15:35:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Vissza a kezdetekhez //
* Kimerítő, és küzdelmes az útja, mert ugyan kezdetben járható utakon, és ösvényeken haladt, most egy olyan részhez érkezik, amely igencsak sok kihívást rejt a könnyű léptű félvér számára. Itt látja igazán hasznosnak, hogy évek óta egy vele egymagas bot a legmegbízhatóbb fegyvere, hisz ennek segítségével könnyedén mérheti fel az előtte lévő ingoványos talajt. Inkább nyugatnak tart, kikerülve a mocsaras vidék sűrűjéből, a fásabb, kevésbé süppedős terepre, ahol gyorsabban, s persze veszélytelenebbül haladhat. Időnként, főleg mikor sikerül egy talpalatnyi helyet találnia, ahol megpihenhet, fura zajok és émelyítő szagok ostromolják érzékszerveit, mihamarabbi indulásra ösztökélve a szerzetest. Ennek hatására meglehetősen elnyűtté válik, mire kivergődik ebből az átkozott területről, s sikerül a keresett helyre rálelnie. *
* Kimerítő, és küzdelmes az útja, mert ugyan kezdetben járható utakon, és ösvényeken haladt, most egy olyan részhez érkezik, amely igencsak sok kihívást rejt a könnyű léptű félvér számára. Itt látja igazán hasznosnak, hogy évek óta egy vele egymagas bot a legmegbízhatóbb fegyvere, hisz ennek segítségével könnyedén mérheti fel az előtte lévő ingoványos talajt. Inkább nyugatnak tart, kikerülve a mocsaras vidék sűrűjéből, a fásabb, kevésbé süppedős terepre, ahol gyorsabban, s persze veszélytelenebbül haladhat. Időnként, főleg mikor sikerül egy talpalatnyi helyet találnia, ahol megpihenhet, fura zajok és émelyítő szagok ostromolják érzékszerveit, mihamarabbi indulásra ösztökélve a szerzetest. Ennek hatására meglehetősen elnyűtté válik, mire kivergődik ebből az átkozott területről, s sikerül a keresett helyre rálelnie. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1877-1896