Külső területek - Ingoványos vidék
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 29 (561. - 580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
//Karavánpihenő romjai//
* Abban egyet értenek ketten, hogy csak az egyiküket öljék meg a banditák. Mármint, ha rosszul alakulnának a dolgok. De abban nem, hogy melyikük lenne az. De még egy közös van bennük. Az, hogy sajnálattal veszik tudomásul, hogy eme egyetértésben nem osztoznak újonnan szerzett barátaik.
Aezmorin kezdi felvenni reflexszerűen, hogy semmi plusz költséget vagy felszerelési tárgyat nem dob bele a közösbe a kalandjuk során. És ez talán a Hifeti testvérpárt módszeres kondicionálásának is betudható, amivel igen hamar ráterheltek komolynak mondható költségeket, mint amolyan előleg a jó munkához.
Ám a sötételf nem tervez fukarkodni a saját világoszöld varázsitalával. Ha súlyosan megsebesül, majd megöli a gnómot és elveszi a hullájától a másikat. Ha az istenek nem hallgatják meg imáját és a tudós gyógyfű tudománya sem bizonyul elegendőnek, akkor megitatja majd a sérülttel.*
-A halál istenének papja vagyok. De ő dönti el, kinek mikor jött el az ideje. Csak rajta múlik, hogy mikor indulunk a Nagy Útra.
* Hallgatja hegyes füleivel az elcsípett mondatokat, de egyelőre úgy tűnik, hogy a főnöknek a társuk életben maradása az elsődleges. Kevesen vannak, még a hiányzók névsorával együtt is. Ha elveszti a banda egyik tagját, akkor még kevesebben. Nyilván azért lépett élre és nem mást engedett vezetni, mert nagyobb hatalmat remél, a jelenleginél félelmetesebb csapatot. Ehhez viszont egyelőre nem csak új haramiákat kell beszerveznie, hanem a már meglévőkre is vigyáznia.*
-Ó, Nagy Úr! Fogadd szolgáid közé ezt a harcos lelket, ki az életben maradásáért cserébe vállalja, hogy védelmezi oltárodat és védelmezi a környékre zarándokoló híveidet.
Adj neki bőséggel vért, ahogy ő neked ajánlja sajátját. És segítsd felépülését!
* Nem szeretne több órás liturgiát tartani. Amíg az északról jött apró útitársa főzőcskék, addig sok ideje van. De nem szükségszerűen kell mindet a varázslathoz elfecsérelni. Hiszen más dolguk is van ebben a helyzetben. Személy szerint neki is.*
-Mi történt a társaitokkal, akiket említettetek? Ha jól értem, késnek. * fordul oda az egyik segítségnek ott maradt rang nélküli törvényen kívülihez. Ki kéne derítenie, hogy hol veszhetett el a csapat hiányzó része. És kell e gondolkodniuk rajta, hogy a visszatalálásuk kedvező-e majd a számukra.
A növényekből keverhető mérgek most még úgy tűnik, ráérnek. De jobb észben tartani, hogy használat előtt azoknak is idő kell. Úgy érzi, még nincsenek az utolsó percekben, de nagy ostobaság lenne a részükről, ha azért pusztulnának itt, mert addig halogatták, bízva a gyógyfüvekben, amíg már késő nem lett...*
A varázsló egy oltáron véráldozatot mutat be, melynek hatására, ha elég erős lélek vérét áldozta fel, az oltár 1. szintű sötétség oltárnak számít, vagy ha már az volt, eggyel növekszik a szintje. A vérnek értelmes élőlényből kell származzon (JK, vagy azt kiváltó, mesélő által mozgatott NJK), frissen, helyben kinyerve, továbbá szintenként egyre erősebb élőlény vérének a feláldozása szükséges (8 + 2*[az oltár jelenlegi szintje] értéknyi tulajdonsággal kell minimum rendelkezzen, ahol a nagyon rossz 0, a legendás pedig 6). Ha a lény, akiből a vér származik, a folyamatban meghal, a varázsló annyi sötétség pontot kap, ahányadik szintű lett az oltár. Ha túléli, akkor a lény kapja ezeket a sötétség pontokat, és a lelke hozzákötődik az oltárhoz. A varázsló a saját vérét is feláldozhatja. Csak olyan lény vére áldozható, aminek a lelke nincs oltárhoz kötve.
//Karavánpihenő romjai//
* Lezártnak tűnik a számára a vallási téma, amikor megjelenik öt idegen. És ha eddig kételkedett benne, hogy tudná követni a nyomaikat, most már sokkal biztosabb benne. Talán csak egy vak nem tudná kikutatni, hogy épp az orruk előtt járnak.*
-Szerintem is túlzás egy életért kettőt elvenni. Ráadásul én pap vagyok, nem gyógyfűtudó. Szóval megteszünk mindent amit lehet, ez az ajánlatunk. És ha balul sül el a dolog, akkor őt *mutat a duójuk alacsonyabb tagjára* fogjátok megölni, én meg elsétálok kívülállóként.
* Nem tudja elfojtani teljesen, hogy a szája szélén ne jelenjen meg egy mimika, mely nem illő eme válságos helyzethez. Ám valamiért nem tudja teljesen komolyan venni a nyomasztó állapotot, amíg van lehetősége mindent megtenni a páciensért.*
-Úgy tűnik, hogy fegyveres harc ejtette. Valaki megtámadott minket.
* Nem igazán kíváncsi a szószóló válaszára. A jókedve inkább akkor fog megmaradni, ha minél kevesebbet tud meg a történtekről. És nem nehéz kételkedni második mondatába vetett hitében. De ezt valószínűleg a nagylelkű ajánlatot tevő is jól tudta.*
-Az istenem mélyen ellenzi, hogy a koszos földre tegyétek és ott boncolgassátok ezt a szegényt. Segítsetek inkább, még egy kicsit odébb visszük és talán az ő kegyét is meg tudom nyerni a felgyógyulásának.
* Ezzel a hóna alá nyúl jobb oldalról.*
-Valaki fogja meg a másik oldalt!
* Abba az épületbe tervezi bevinni, amit az előbb át akartak kutatni. A legjobb lenne kőre vagy asztalra lerakni. Ha a bejáratnál ilyet nem lát, akkor tovább viszi valami alkalmas helyre. Oltár sok fajta lehet. Egészen pontosan sok mindenből ki lehet alakítani.
Ám nem célja megölni. Csupán kár lenne a kiömlött vérért! Igazán nagy pazarlás. És nem is hiszi, hogy ha tudná a terveit a sebesült, akkor ellene lenne, hogy megmeneküléséért "cserébe" élete végéig a Sötét Urat szolgálja.*
-Az bizony jó lenne. De gyanítom már beadták volna neki, ha találnak útközben. Talán valahol itt van elrejtve.
De nálad is van valami gyógyító lötty. Azt beadjuk neki majd és hátha rendbe jön tőle.
* A legkevésbé sem gondol egy percig sem arra, hogy a sajátját is beleöntené. Ő másként olvasta a varázsgyógyital leírását, mint Aezmorin. Egy üvegben egy adag van. Vagy segít a betegen... vagy nem. De két lötty egymás után való megivása nem növeli az erejét.
Vagy talán arra gondol, hogy összeöntsék és megpróbáljanak erősebbet kikeverni belőle? Nagy a félelme a sötételfnek, hogy nem értenek annyira az alkímiához, hogy kísérletezgessenek egyetlen reményüket jelentő készletükkel.
Azért alaposan átvizsgálja a halálán lévőt. Ha nincs rajta mély vágás, ami az életbevágó fontosságú szerveket sértette meg és nincs átvágva olyan ér, mely gyors elvérzést eredményezne -úgy gondolja, hogy nem húzta volna ki idáig az utat, ha ilyen lenne-, akkor tapasztalatai alapján elég lesz a sok kis seb eltüntetése.
Arra meg elég a sima világoszöld itóka.
*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1877-1896
580. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-09-02 22:40:35
Üzenet elküldve: 2018-09-02 22:40:35
ÚJ
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
* Abban egyet értenek ketten, hogy csak az egyiküket öljék meg a banditák. Mármint, ha rosszul alakulnának a dolgok. De abban nem, hogy melyikük lenne az. De még egy közös van bennük. Az, hogy sajnálattal veszik tudomásul, hogy eme egyetértésben nem osztoznak újonnan szerzett barátaik.
Aezmorin kezdi felvenni reflexszerűen, hogy semmi plusz költséget vagy felszerelési tárgyat nem dob bele a közösbe a kalandjuk során. És ez talán a Hifeti testvérpárt módszeres kondicionálásának is betudható, amivel igen hamar ráterheltek komolynak mondható költségeket, mint amolyan előleg a jó munkához.
Ám a sötételf nem tervez fukarkodni a saját világoszöld varázsitalával. Ha súlyosan megsebesül, majd megöli a gnómot és elveszi a hullájától a másikat. Ha az istenek nem hallgatják meg imáját és a tudós gyógyfű tudománya sem bizonyul elegendőnek, akkor megitatja majd a sérülttel.*
-A halál istenének papja vagyok. De ő dönti el, kinek mikor jött el az ideje. Csak rajta múlik, hogy mikor indulunk a Nagy Útra.
* Hallgatja hegyes füleivel az elcsípett mondatokat, de egyelőre úgy tűnik, hogy a főnöknek a társuk életben maradása az elsődleges. Kevesen vannak, még a hiányzók névsorával együtt is. Ha elveszti a banda egyik tagját, akkor még kevesebben. Nyilván azért lépett élre és nem mást engedett vezetni, mert nagyobb hatalmat remél, a jelenleginél félelmetesebb csapatot. Ehhez viszont egyelőre nem csak új haramiákat kell beszerveznie, hanem a már meglévőkre is vigyáznia.*
-Ó, Nagy Úr! Fogadd szolgáid közé ezt a harcos lelket, ki az életben maradásáért cserébe vállalja, hogy védelmezi oltárodat és védelmezi a környékre zarándokoló híveidet.
Adj neki bőséggel vért, ahogy ő neked ajánlja sajátját. És segítsd felépülését!
* Nem szeretne több órás liturgiát tartani. Amíg az északról jött apró útitársa főzőcskék, addig sok ideje van. De nem szükségszerűen kell mindet a varázslathoz elfecsérelni. Hiszen más dolguk is van ebben a helyzetben. Személy szerint neki is.*
-Mi történt a társaitokkal, akiket említettetek? Ha jól értem, késnek. * fordul oda az egyik segítségnek ott maradt rang nélküli törvényen kívülihez. Ki kéne derítenie, hogy hol veszhetett el a csapat hiányzó része. És kell e gondolkodniuk rajta, hogy a visszatalálásuk kedvező-e majd a számukra.
A növényekből keverhető mérgek most még úgy tűnik, ráérnek. De jobb észben tartani, hogy használat előtt azoknak is idő kell. Úgy érzi, még nincsenek az utolsó percekben, de nagy ostobaság lenne a részükről, ha azért pusztulnának itt, mert addig halogatták, bízva a gyógyfüvekben, amíg már késő nem lett...*
A varázsló egy oltáron véráldozatot mutat be, melynek hatására, ha elég erős lélek vérét áldozta fel, az oltár 1. szintű sötétség oltárnak számít, vagy ha már az volt, eggyel növekszik a szintje. A vérnek értelmes élőlényből kell származzon (JK, vagy azt kiváltó, mesélő által mozgatott NJK), frissen, helyben kinyerve, továbbá szintenként egyre erősebb élőlény vérének a feláldozása szükséges (8 + 2*[az oltár jelenlegi szintje] értéknyi tulajdonsággal kell minimum rendelkezzen, ahol a nagyon rossz 0, a legendás pedig 6). Ha a lény, akiből a vér származik, a folyamatban meghal, a varázsló annyi sötétség pontot kap, ahányadik szintű lett az oltár. Ha túléli, akkor a lény kapja ezeket a sötétség pontokat, és a lelke hozzákötődik az oltárhoz. A varázsló a saját vérét is feláldozhatja. Csak olyan lény vére áldozható, aminek a lelke nincs oltárhoz kötve.
579. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-09-02 21:53:47
Üzenet elküldve: 2018-09-02 21:53:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
- Aha, én is pont ezt javasolnám - * ejt meg egy grimaszt Gré felé, majd vissza a beszédes banditára. * - Épp csak annyi különbséggel, hogy Át'verámot ajánlanám fel megölésre. Az elsétálásban meg egyetértek vele - * még jó, hogy valamiben képesek közös nevezőre kerülni. Úgy tűnik azonban, hogy a kompánia nem igazán akar alkudozni, így amikor ezt kettejük tudtára adják, Aezmorin sóhajt egyet, majd megvonja a vállát. *
- Ha nem, hát nem - * érti ezt az alkudozásra és nem arra, hogy meghalnak, de persze lehet haramia utóbbira fog gondolni, de ez teljesen lényegtelen, úgyis csak magának mondja. Harc nélkül meg úgysem hagyják magukat, ha véletlen a felvágott társuk meghalna. Aezmorin úgy saccolja, hogy Gré képességeinek hála legalább egyel tud végezni, vagy súlyosan megsebesíteni, mire meghalnak. A gnóm ezen a téren nem igazán jöhet számításba, de azért mindent meg fog tenni, ha véletlen az életéért kell küzdenie. ~ Vajon Gré mióta pap? Kamuzna a mocsokelf? ~ A gnóm ezt nem tudja, de járt a vér istenének papjai körében és lehet, hogy fel is szentelték közéjük. Elég alacsonyra teszik a mércét. *
- Ja, ezt én is kérdezhetném - * néz a sötételfre felhúzott szemöldökkel, képén a hitetlenség tökéletes megtestesülése, mert marhára nincs tisztában vele, hogy Grét miféle finnyás istennel hozta össze a sors. A Sartehet istennel? Nem elég, hogy papnak állt, már az isten is figyeli a tetteit? Hát remek. Mindenesetre a gnóm méretéből adódóan kevés támasz lenne a sebesült fickó cipelésére, így hagyja hogy a társa és egy kompánia tag ráfektesse a kidőlt falra, majd elkezdi vizsgálgatni a sérülést, közben hallgatja a magyarázatot. *
- Aha, világos. Nyilván ő maguk között a fenegyerek, aki páncél nélkül megy hősies csatába - * vagy fosztogatni, de ugyan minek sértse meg alkalmi vendéglátóikat, ha úgyis rajtuk múlik az életük? Pontosan ezért hangjában semmiféle szarkazmus nem figyelhető meg. *
- Úgy tűnik állításod, hogy nem vagy „gyógyfűtudó” - * pillant Grére * - nem szerénység volt részedről, hanem tény. Nem beadni kell a ryshát, hanem elkészíteni, aztán a sebre helyezni. Arra meg nyilván vonszolva szerencsétlen nem volt idejük, igaz? - * a sötételfnek persze jár a lenéző hangsúly, főleg, mivel okoskodik. * - Amúgy a gyógyitalom az alapfajtából van, az nem segít rajta * - és egyelőre nem kívánja azt sem elárulni, hogy Gré tulajdonában is van, mivel talán megspórolhatják a használatát. Végső esetben még mindig felhasználhatják azokat is. *
- Nagylelkű lehetett - * mosolyodik a bandita felé, aki a gyógynövényeket hozta és azt merte hazudni, hogy kapták, de ennél többre nem méltatja, hanem egyből a tarisznya tartalmát vizslatja. A legtöbb növényt fel is ismeri, és a templomi könyvtár hasznos könyveinek köszönhetően az elnevezéseket is tudja. Arca egy pillanatra megrándul, de igyekszik döbbenetét elfedni, azáltal, hogy mélyen a tarisznyába néz. A zavaró felismerést elhessegeti egyelőre és a feladatára koncentrál. A xado a bordáknál hasznos lehet, de kár most ezzel törődni, az nem menti meg az életét a fickónak, így egyből a rysha felé nyúl, de megakad a szeme a vérfűn. A főzet elkészítése túl sokáig tart, de a vérzést a fű maga is csillapítja. Időt nyernek, amíg a ryshát megpépesítve a sebre kenik. *
- Kell a rysha, a vérfű meg a gnóm retek, ja és ezek is - * bök a pengevirágra és a hodarilra, de nem ejti ki a nevüket mert még az egyszerű banditák körében is ismeretes lehet a veszélyes növények elnevezése, így nem ad nekik esélyt az ellenkezésre. * - Jobb lesz, ha itt hagyja jó uram a tarisznyát, már persze, ha életben akarja tudni a társát - * Aezmorin megkapta ugyan a zsákot, de nem szeretné, ha a zsivány úgy döntene, hogy idő előtt visszakéri a növényes zacskót. *
- Azon vagyunk - * használja a királyi többest, közben reméli, hogy Grének volt ideje megfigyelni honnét került elő a tarisznya. Amilyen alamuszi biztos, hogy felfigyelt rá, Aezmorin azonban a sérülttel volt elfoglalva.
Egyelőre nem kívánja kimosni a sebet, hanem a vérfüvet előkotorva - ügyelve, hogy ne érjen hozzá a pengevirághoz - a sérült részre helyezi, kicsit bele is nyomkodja a sebbe, hogy a növény minél jobb hatást váltson ki. A szesz elősegítené a vérzést, így azt később kell felhasználni. A kapott vásznat is csak félre teszi egyelőre. *
- Szükség lenne egy mozsárra, vagy néhány nagyobb kőre, hogy a ryshát és a többit megőröljem, aztán egy üst is kéne - * közli az itt maradókkal. Ha minden igaz, azt még nem kaptak és a masszához kéne egy kis forralt víz is.
Aezmorin nem nagyon figyel az elvonultakra, de azért észreveszi, hogy ellépnek és bízik benne, hogy a zsiványságban jártasabb sötételf odafigyel rájuk. *
- Aha, én is pont ezt javasolnám - * ejt meg egy grimaszt Gré felé, majd vissza a beszédes banditára. * - Épp csak annyi különbséggel, hogy Át'verámot ajánlanám fel megölésre. Az elsétálásban meg egyetértek vele - * még jó, hogy valamiben képesek közös nevezőre kerülni. Úgy tűnik azonban, hogy a kompánia nem igazán akar alkudozni, így amikor ezt kettejük tudtára adják, Aezmorin sóhajt egyet, majd megvonja a vállát. *
- Ha nem, hát nem - * érti ezt az alkudozásra és nem arra, hogy meghalnak, de persze lehet haramia utóbbira fog gondolni, de ez teljesen lényegtelen, úgyis csak magának mondja. Harc nélkül meg úgysem hagyják magukat, ha véletlen a felvágott társuk meghalna. Aezmorin úgy saccolja, hogy Gré képességeinek hála legalább egyel tud végezni, vagy súlyosan megsebesíteni, mire meghalnak. A gnóm ezen a téren nem igazán jöhet számításba, de azért mindent meg fog tenni, ha véletlen az életéért kell küzdenie. ~ Vajon Gré mióta pap? Kamuzna a mocsokelf? ~ A gnóm ezt nem tudja, de járt a vér istenének papjai körében és lehet, hogy fel is szentelték közéjük. Elég alacsonyra teszik a mércét. *
- Ja, ezt én is kérdezhetném - * néz a sötételfre felhúzott szemöldökkel, képén a hitetlenség tökéletes megtestesülése, mert marhára nincs tisztában vele, hogy Grét miféle finnyás istennel hozta össze a sors. A Sartehet istennel? Nem elég, hogy papnak állt, már az isten is figyeli a tetteit? Hát remek. Mindenesetre a gnóm méretéből adódóan kevés támasz lenne a sebesült fickó cipelésére, így hagyja hogy a társa és egy kompánia tag ráfektesse a kidőlt falra, majd elkezdi vizsgálgatni a sérülést, közben hallgatja a magyarázatot. *
- Aha, világos. Nyilván ő maguk között a fenegyerek, aki páncél nélkül megy hősies csatába - * vagy fosztogatni, de ugyan minek sértse meg alkalmi vendéglátóikat, ha úgyis rajtuk múlik az életük? Pontosan ezért hangjában semmiféle szarkazmus nem figyelhető meg. *
- Úgy tűnik állításod, hogy nem vagy „gyógyfűtudó” - * pillant Grére * - nem szerénység volt részedről, hanem tény. Nem beadni kell a ryshát, hanem elkészíteni, aztán a sebre helyezni. Arra meg nyilván vonszolva szerencsétlen nem volt idejük, igaz? - * a sötételfnek persze jár a lenéző hangsúly, főleg, mivel okoskodik. * - Amúgy a gyógyitalom az alapfajtából van, az nem segít rajta * - és egyelőre nem kívánja azt sem elárulni, hogy Gré tulajdonában is van, mivel talán megspórolhatják a használatát. Végső esetben még mindig felhasználhatják azokat is. *
- Nagylelkű lehetett - * mosolyodik a bandita felé, aki a gyógynövényeket hozta és azt merte hazudni, hogy kapták, de ennél többre nem méltatja, hanem egyből a tarisznya tartalmát vizslatja. A legtöbb növényt fel is ismeri, és a templomi könyvtár hasznos könyveinek köszönhetően az elnevezéseket is tudja. Arca egy pillanatra megrándul, de igyekszik döbbenetét elfedni, azáltal, hogy mélyen a tarisznyába néz. A zavaró felismerést elhessegeti egyelőre és a feladatára koncentrál. A xado a bordáknál hasznos lehet, de kár most ezzel törődni, az nem menti meg az életét a fickónak, így egyből a rysha felé nyúl, de megakad a szeme a vérfűn. A főzet elkészítése túl sokáig tart, de a vérzést a fű maga is csillapítja. Időt nyernek, amíg a ryshát megpépesítve a sebre kenik. *
- Kell a rysha, a vérfű meg a gnóm retek, ja és ezek is - * bök a pengevirágra és a hodarilra, de nem ejti ki a nevüket mert még az egyszerű banditák körében is ismeretes lehet a veszélyes növények elnevezése, így nem ad nekik esélyt az ellenkezésre. * - Jobb lesz, ha itt hagyja jó uram a tarisznyát, már persze, ha életben akarja tudni a társát - * Aezmorin megkapta ugyan a zsákot, de nem szeretné, ha a zsivány úgy döntene, hogy idő előtt visszakéri a növényes zacskót. *
- Azon vagyunk - * használja a királyi többest, közben reméli, hogy Grének volt ideje megfigyelni honnét került elő a tarisznya. Amilyen alamuszi biztos, hogy felfigyelt rá, Aezmorin azonban a sérülttel volt elfoglalva.
Egyelőre nem kívánja kimosni a sebet, hanem a vérfüvet előkotorva - ügyelve, hogy ne érjen hozzá a pengevirághoz - a sérült részre helyezi, kicsit bele is nyomkodja a sebbe, hogy a növény minél jobb hatást váltson ki. A szesz elősegítené a vérzést, így azt később kell felhasználni. A kapott vásznat is csak félre teszi egyelőre. *
- Szükség lenne egy mozsárra, vagy néhány nagyobb kőre, hogy a ryshát és a többit megőröljem, aztán egy üst is kéne - * közli az itt maradókkal. Ha minden igaz, azt még nem kaptak és a masszához kéne egy kis forralt víz is.
Aezmorin nem nagyon figyel az elvonultakra, de azért észreveszi, hogy ellépnek és bízik benne, hogy a zsiványságban jártasabb sötételf odafigyel rájuk. *
578. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-09-02 20:11:08
Üzenet elküldve: 2018-09-02 20:11:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Karavánpihenő romjai//
*A haramiák csodálkozva sandítanak egymásra, és szemmel láthatóan nem tudják eldönteni, hogy a sötételf és társa tréfálkozik velük, vagy egyszerűen csak bolondok. A bajszos végül úgy dönt, hogy az utóbbiról nem lehet szó, valahogy nem tűnnek félkegyelműnek. És a másik variáció sem tűnik már annyira valószínűnek, főleg, hogy hajlanak a segítségre.*
- Ugyan miből gondoljátok, hogy alkudozhattok? *mordul fel azért, inkább csak a tisztesség kedvéért* Segítetek vagy meghaltok. Ez nagyon egyszerű.
*Grawok ötletére végül nem a földre terítik le szerencsétlenül járt társukat, hanem az alkalmi gyógyítónak gondolt páros segítségével egy ledőlt fal csodálatos módon egyben maradt jókora darabjára fektetik. A sebesültet ez kevéssé érdekli, csak halkan nyögdécsel ahogy mozgatják.*
- És miféle istened van neked, hogy ennyire finnyás? *néz Grawokra az egyik aki eddig a sérültet támogatta, de a vezére leinti.*
- Penge. *válaszol a gnómnak, aztán úgy érzi, hogy ez kevés lehet. Hátha ettől is függ a gyógyítás eredményessége. Ha ezek ketten itt valóban valamelyik isten felkent szolgái, akkor talán van esély.*
- Fogazott szélű penge. Rusnya egy fegyver, mondhatom. Vért ellen mit sem ér, de... *pórul járt társa felé int* rajta nem volt.
*Arra egyelőre nem tér ki, hogy kikkel és miért akaszkodtak össze, egyelőre nem gondolja, hogy ez számíthat. Közben Aezmorin gyógynövényeket illető érdeklődésére az egyik zsivány arrébb lejtett, és most tér vissza egy jókora tarisznyával és egy vég vászonnal. Innen a második bedőlt épület maradványai közül hozta elő, ami valaha istálló lehetett. Bizonyára a többi felszerelésüket is ott rejtették el.*
- Tessék! *nyújtja a gnóm felé* Talán hasznát veszed ezeknek a gazoknak.
*Már ebből sejthető, hogy nem nagy tudói a rétek, mezők növényeinek, de ezt egyértelművé is teszi.*
- Ezeket... kaptuk valakitől.
*Ha Aezmorin belekotor, takaros csomókba összekötött növényeket találhat. Van ott fagyos Xado, barna Gbolis, Pengevirág, Vérfű, Myceil fénye, vízi Rysha, néhány gnóm retek, sőt: ha Aezmorin jól ért a növényekhez, akkor meg is lepődhet. Egy tő Hodaril is akad ott. A bajszos vezér pedig előhúz a batyujából egy flaskát amiből előbb jót húz, azután nyújtja oda a párosnak. Mivel nem dugaszolta vissza, érezhető, hogy valami erős, bár szagából ítélve nem különösen jó minőségű szesz lehet benne. Biztosan jónak találja a seb lemosására. A vászon pedig sebkötözésre lehet alkalmas.*
- Lássatok neki!
*Ez is csak egy kurta utasítás, de már nem olyan barátságtalan, mint az előzőek. Talán a bajszos valóban úgy gondolja, hogy Grawok és Aezmorin segíthetnek, vagy csak abban nem kételkedik, hogy a mélységi valamelyik isten szolgája és ezért nem akar ujjat húzni velük... kit tudja? Mindenesetre az a társa akinek az oldalán érkezett, és viselkedése alapján ő lehet az alvezér, most félrevonja, és sutyorogni kezdenek, míg másik két társuk segít a gyógyítóknak ha ezt kérik. A másik kettő halkan beszélget, de ha Grawokék oda is figyelnek, elcsíphetnek néhány szót.*
- ...és Motus? Nem lehet, hogy ők voltak? Miért ne lehetne?
- Nem tudom. Lehet, de nem tűnnek olyannak.
- Nem bízom bennük. Hogy kerültek ide? Ez nem lehet véletlen.
- Akkor meghalnak.
*A bajszos int egyet, hogy nem akar többet erről vitatkozni és visszafordul sebesült társához és alkalmi segítőihez. Akik mostanra már megvizsgálhatták a sebet. Még ha nem is avatott mesterei a sebek ellátásának annyit megállapíthatnak, főleg aki harcban jártasabb, hogy bár a seb nagyon ronda, de nem feltétlenül halálos. Inkább a vérveszteség és a fertőzésveszély miatt tekinthető súlyosnak, semmint a létfontosságú szerveket ért kár miatt. Tehát kis szerencsével és kis ügyességgel, akár életben is tarthatják.*
*A haramiák csodálkozva sandítanak egymásra, és szemmel láthatóan nem tudják eldönteni, hogy a sötételf és társa tréfálkozik velük, vagy egyszerűen csak bolondok. A bajszos végül úgy dönt, hogy az utóbbiról nem lehet szó, valahogy nem tűnnek félkegyelműnek. És a másik variáció sem tűnik már annyira valószínűnek, főleg, hogy hajlanak a segítségre.*
- Ugyan miből gondoljátok, hogy alkudozhattok? *mordul fel azért, inkább csak a tisztesség kedvéért* Segítetek vagy meghaltok. Ez nagyon egyszerű.
*Grawok ötletére végül nem a földre terítik le szerencsétlenül járt társukat, hanem az alkalmi gyógyítónak gondolt páros segítségével egy ledőlt fal csodálatos módon egyben maradt jókora darabjára fektetik. A sebesültet ez kevéssé érdekli, csak halkan nyögdécsel ahogy mozgatják.*
- És miféle istened van neked, hogy ennyire finnyás? *néz Grawokra az egyik aki eddig a sérültet támogatta, de a vezére leinti.*
- Penge. *válaszol a gnómnak, aztán úgy érzi, hogy ez kevés lehet. Hátha ettől is függ a gyógyítás eredményessége. Ha ezek ketten itt valóban valamelyik isten felkent szolgái, akkor talán van esély.*
- Fogazott szélű penge. Rusnya egy fegyver, mondhatom. Vért ellen mit sem ér, de... *pórul járt társa felé int* rajta nem volt.
*Arra egyelőre nem tér ki, hogy kikkel és miért akaszkodtak össze, egyelőre nem gondolja, hogy ez számíthat. Közben Aezmorin gyógynövényeket illető érdeklődésére az egyik zsivány arrébb lejtett, és most tér vissza egy jókora tarisznyával és egy vég vászonnal. Innen a második bedőlt épület maradványai közül hozta elő, ami valaha istálló lehetett. Bizonyára a többi felszerelésüket is ott rejtették el.*
- Tessék! *nyújtja a gnóm felé* Talán hasznát veszed ezeknek a gazoknak.
*Már ebből sejthető, hogy nem nagy tudói a rétek, mezők növényeinek, de ezt egyértelművé is teszi.*
- Ezeket... kaptuk valakitől.
*Ha Aezmorin belekotor, takaros csomókba összekötött növényeket találhat. Van ott fagyos Xado, barna Gbolis, Pengevirág, Vérfű, Myceil fénye, vízi Rysha, néhány gnóm retek, sőt: ha Aezmorin jól ért a növényekhez, akkor meg is lepődhet. Egy tő Hodaril is akad ott. A bajszos vezér pedig előhúz a batyujából egy flaskát amiből előbb jót húz, azután nyújtja oda a párosnak. Mivel nem dugaszolta vissza, érezhető, hogy valami erős, bár szagából ítélve nem különösen jó minőségű szesz lehet benne. Biztosan jónak találja a seb lemosására. A vászon pedig sebkötözésre lehet alkalmas.*
- Lássatok neki!
*Ez is csak egy kurta utasítás, de már nem olyan barátságtalan, mint az előzőek. Talán a bajszos valóban úgy gondolja, hogy Grawok és Aezmorin segíthetnek, vagy csak abban nem kételkedik, hogy a mélységi valamelyik isten szolgája és ezért nem akar ujjat húzni velük... kit tudja? Mindenesetre az a társa akinek az oldalán érkezett, és viselkedése alapján ő lehet az alvezér, most félrevonja, és sutyorogni kezdenek, míg másik két társuk segít a gyógyítóknak ha ezt kérik. A másik kettő halkan beszélget, de ha Grawokék oda is figyelnek, elcsíphetnek néhány szót.*
- ...és Motus? Nem lehet, hogy ők voltak? Miért ne lehetne?
- Nem tudom. Lehet, de nem tűnnek olyannak.
- Nem bízom bennük. Hogy kerültek ide? Ez nem lehet véletlen.
- Akkor meghalnak.
*A bajszos int egyet, hogy nem akar többet erről vitatkozni és visszafordul sebesült társához és alkalmi segítőihez. Akik mostanra már megvizsgálhatták a sebet. Még ha nem is avatott mesterei a sebek ellátásának annyit megállapíthatnak, főleg aki harcban jártasabb, hogy bár a seb nagyon ronda, de nem feltétlenül halálos. Inkább a vérveszteség és a fertőzésveszély miatt tekinthető súlyosnak, semmint a létfontosságú szerveket ért kár miatt. Tehát kis szerencsével és kis ügyességgel, akár életben is tarthatják.*
577. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-09-01 21:09:18
Üzenet elküldve: 2018-09-01 21:09:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az út a cél//
*A lápba lépve azonnal lábközépig süllyed a kiszámíthatatlanul vizenyős talajon. Ezt a kellemetlenséget mérsékli a combközépig érő bőrcsizmája. Ismer egy biztonságos kis csapást, ami az Erdőmélyére vezet, hiszen onnan érkezett még annak idején Zaxdorral. De azt is tudja az az út hova vezet; az északi hegyekbe, de oda már nem mehet, hiszen száműzték. Különben is, mestere azt mondta neki egyszer. Soha ne nézzen vissza, csakis előre. Lesha végigfuttatja ragyogóbarna szemeit az erdő fáin. Ekkor eszébe jut az erdőlakók különös kis csapat, akikkel a Pegazus fogadóban találkozott, akik meséltek neki az erdei otthonukról. Kis barátnőjét, Myut akarta elkísérni oda, és hát ő maga is nagyon kíváncsi volt arra a helyre, de most a félvér lány nélkül valahogy fájó erre emlékeznie. Valami erődről meséltek neki az erdeiek, és ezt végiggondolva rájön, hogy nem vágyik egy erődítmény négy falai közé, hiszen pont ez volt a fő problémája, és minden gondja okozója otthon a törzsében is, az állandó bezártság a négy fal közé. Szóval, keletnek veszi az irányt.
Lesha cuppogva halad a mocsárban, amennyire tőle telik elővigyázatosan, főleg, hogy már korábban pórul jártak itt mesterével, akit majdnem elnyelt az ingovány. Az óriás lány, ezért lándzsájával döfködi maga előtt a vendégmarasztaló talajt, hogy sekélyebb részben tudjon haladni és így gyorsabban is. A mocsárjárás fárasztó, de Lesha lassan kikászálódik a kulimászból és ismét ismerős vidékre lép, a nyár végi aranyló fűtenger uralta tájra.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.01 21:17:45
*A lápba lépve azonnal lábközépig süllyed a kiszámíthatatlanul vizenyős talajon. Ezt a kellemetlenséget mérsékli a combközépig érő bőrcsizmája. Ismer egy biztonságos kis csapást, ami az Erdőmélyére vezet, hiszen onnan érkezett még annak idején Zaxdorral. De azt is tudja az az út hova vezet; az északi hegyekbe, de oda már nem mehet, hiszen száműzték. Különben is, mestere azt mondta neki egyszer. Soha ne nézzen vissza, csakis előre. Lesha végigfuttatja ragyogóbarna szemeit az erdő fáin. Ekkor eszébe jut az erdőlakók különös kis csapat, akikkel a Pegazus fogadóban találkozott, akik meséltek neki az erdei otthonukról. Kis barátnőjét, Myut akarta elkísérni oda, és hát ő maga is nagyon kíváncsi volt arra a helyre, de most a félvér lány nélkül valahogy fájó erre emlékeznie. Valami erődről meséltek neki az erdeiek, és ezt végiggondolva rájön, hogy nem vágyik egy erődítmény négy falai közé, hiszen pont ez volt a fő problémája, és minden gondja okozója otthon a törzsében is, az állandó bezártság a négy fal közé. Szóval, keletnek veszi az irányt.
Lesha cuppogva halad a mocsárban, amennyire tőle telik elővigyázatosan, főleg, hogy már korábban pórul jártak itt mesterével, akit majdnem elnyelt az ingovány. Az óriás lány, ezért lándzsájával döfködi maga előtt a vendégmarasztaló talajt, hogy sekélyebb részben tudjon haladni és így gyorsabban is. A mocsárjárás fárasztó, de Lesha lassan kikászálódik a kulimászból és ismét ismerős vidékre lép, a nyár végi aranyló fűtenger uralta tájra.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.01 21:17:45
576. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-29 12:09:38
Üzenet elküldve: 2018-08-29 12:09:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kezdetek//
*Megérkezve Dorien izgalmat érez, nem félelmet. Szemlátomást tetszik a sötételfnek a karavánpihenő romjainak látványa, a düledező falak, amiket a természet már elkezdett visszahódítani. Lanawin rossz emlékű helye a mélységinek igen vonzó. Mély levegőt vesz a párás levegőből. Kegyetlenül elmosolyodik. Kezét biztos, ami biztos kardja markolatjának közelében nyugtatja. A vörös szempár megpróbálja felmérni az esetleges veszedelmeket. A táborozás lehetőségét megfelelő tapasztalat hiányában napolja. A célja Arthenior városa és valami érdemleges munka lehetősége, esetleges letelepedés a város kényelmében. No igen, némi vagyon felhalmozása, gazdagság reménye, mind-mind arra sarkalja a sötételfet, hogy ideje felkeresni a civilizációt. Eleget élt a vadonban kószálva, miután idős mestere elhunyt nem volt, mi ott tartsa, családja már rég a múlt homályába vész. Ideje próbára tenni képességeit.*
~Jó lenne végre a városban lenni~
*Megérkezve Dorien izgalmat érez, nem félelmet. Szemlátomást tetszik a sötételfnek a karavánpihenő romjainak látványa, a düledező falak, amiket a természet már elkezdett visszahódítani. Lanawin rossz emlékű helye a mélységinek igen vonzó. Mély levegőt vesz a párás levegőből. Kegyetlenül elmosolyodik. Kezét biztos, ami biztos kardja markolatjának közelében nyugtatja. A vörös szempár megpróbálja felmérni az esetleges veszedelmeket. A táborozás lehetőségét megfelelő tapasztalat hiányában napolja. A célja Arthenior városa és valami érdemleges munka lehetősége, esetleges letelepedés a város kényelmében. No igen, némi vagyon felhalmozása, gazdagság reménye, mind-mind arra sarkalja a sötételfet, hogy ideje felkeresni a civilizációt. Eleget élt a vadonban kószálva, miután idős mestere elhunyt nem volt, mi ott tartsa, családja már rég a múlt homályába vész. Ideje próbára tenni képességeit.*
~Jó lenne végre a városban lenni~
575. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-28 18:04:55
Üzenet elküldve: 2018-08-28 18:04:55
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
* Lezártnak tűnik a számára a vallási téma, amikor megjelenik öt idegen. És ha eddig kételkedett benne, hogy tudná követni a nyomaikat, most már sokkal biztosabb benne. Talán csak egy vak nem tudná kikutatni, hogy épp az orruk előtt járnak.*
-Szerintem is túlzás egy életért kettőt elvenni. Ráadásul én pap vagyok, nem gyógyfűtudó. Szóval megteszünk mindent amit lehet, ez az ajánlatunk. És ha balul sül el a dolog, akkor őt *mutat a duójuk alacsonyabb tagjára* fogjátok megölni, én meg elsétálok kívülállóként.
* Nem tudja elfojtani teljesen, hogy a szája szélén ne jelenjen meg egy mimika, mely nem illő eme válságos helyzethez. Ám valamiért nem tudja teljesen komolyan venni a nyomasztó állapotot, amíg van lehetősége mindent megtenni a páciensért.*
-Úgy tűnik, hogy fegyveres harc ejtette. Valaki megtámadott minket.
* Nem igazán kíváncsi a szószóló válaszára. A jókedve inkább akkor fog megmaradni, ha minél kevesebbet tud meg a történtekről. És nem nehéz kételkedni második mondatába vetett hitében. De ezt valószínűleg a nagylelkű ajánlatot tevő is jól tudta.*
-Az istenem mélyen ellenzi, hogy a koszos földre tegyétek és ott boncolgassátok ezt a szegényt. Segítsetek inkább, még egy kicsit odébb visszük és talán az ő kegyét is meg tudom nyerni a felgyógyulásának.
* Ezzel a hóna alá nyúl jobb oldalról.*
-Valaki fogja meg a másik oldalt!
* Abba az épületbe tervezi bevinni, amit az előbb át akartak kutatni. A legjobb lenne kőre vagy asztalra lerakni. Ha a bejáratnál ilyet nem lát, akkor tovább viszi valami alkalmas helyre. Oltár sok fajta lehet. Egészen pontosan sok mindenből ki lehet alakítani.
Ám nem célja megölni. Csupán kár lenne a kiömlött vérért! Igazán nagy pazarlás. És nem is hiszi, hogy ha tudná a terveit a sebesült, akkor ellene lenne, hogy megmeneküléséért "cserébe" élete végéig a Sötét Urat szolgálja.*
-Az bizony jó lenne. De gyanítom már beadták volna neki, ha találnak útközben. Talán valahol itt van elrejtve.
De nálad is van valami gyógyító lötty. Azt beadjuk neki majd és hátha rendbe jön tőle.
* A legkevésbé sem gondol egy percig sem arra, hogy a sajátját is beleöntené. Ő másként olvasta a varázsgyógyital leírását, mint Aezmorin. Egy üvegben egy adag van. Vagy segít a betegen... vagy nem. De két lötty egymás után való megivása nem növeli az erejét.
Vagy talán arra gondol, hogy összeöntsék és megpróbáljanak erősebbet kikeverni belőle? Nagy a félelme a sötételfnek, hogy nem értenek annyira az alkímiához, hogy kísérletezgessenek egyetlen reményüket jelentő készletükkel.
Azért alaposan átvizsgálja a halálán lévőt. Ha nincs rajta mély vágás, ami az életbevágó fontosságú szerveket sértette meg és nincs átvágva olyan ér, mely gyors elvérzést eredményezne -úgy gondolja, hogy nem húzta volna ki idáig az utat, ha ilyen lenne-, akkor tapasztalatai alapján elég lesz a sok kis seb eltüntetése.
Arra meg elég a sima világoszöld itóka.
*
574. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-27 21:46:25
Üzenet elküldve: 2018-08-27 21:46:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
* Szerencsére nem kezdenek hitvitába, elvégre Aezmorinnak esze ágában sincs ilyesmiről elmélkedni, így inkább hagyja a témát elkallódni a verbális útvesztőben, majd a megkezdett kutakodást félbe kell szakítania, mivel a Bagolyhuhogó Kompánia díszes tagjai megérkeztek. Rajtuk kívül még lehet másik három személyre is számítani, vagy legalábbis esélyes, hogy az említettek is felbukkannak, így a fegyveres megoldásra csekély lehetőség van. Legalábbis ami számukra kedvező végkifejlettel kecsegtetne. Egyébként is Aezmorin nem szívleli az ilyen barbár megoldásokat. Gré nyilván igen, de hát ő már csak egy mocsokelf, aki valószínűleg felmérve a helyzetet hallgat a gnómra és nem kezdi a kardja pengéjét mutogatni az érkezők felé.
Aezmorin hagyja az eseményeket kibontakozni, és nem vár rögtön feleletet, hanem türelmesen, kissé aggódó arckifejezéssel szemléli, ahogy a kompánia tagjai a sebesült társukat lefektetik. *
- Felettébb nagylelkű ajánlat, szó se róla - * mosolyodik el halványan a gnóm, szíve közben hevesebben kezd verni, mint a fakopáncs csőre, amikor férgeket keres, de igyekszik nyugalmat erőltetni magára. Úgy, ahogy sikerül is. * - Ámbátor nem túlzottan vagyok jártas a gyógyítás tudományában, és egy életért kettőt elvenni, mégiscsak túlzás, főleg, hogy nem mi tehetünk barátjuk - * direkt fogalmazott így, hátha tényleg közelebb állnak alkalmi banditás összeröffenésnél * - szerencsétlen helyzetéről. De, ha az információnak ez az ára, akkor vethetek rá egy pillantást. Át'verám - * néz jelentőségteljesen a sötételfre, miközben közelebb lépked a lefektetett sebesülthöz. * - Tudod a dolgod! - * nem, valójában Aezmorin sem tudja, hogy mi lenne ilyen helyzetben Gré feladata, de azt azért elvárja, hogy legalább egyet megöljön, mielőtt Aezmorinnal végeznek, ha úgy találják könnyebb a dolguk, míg a sebesültet vizsgálgatja. *
- Mi ejtette a vágást? * - pillant fel a szőkére, aztán ha engedik és nem szúrják hátba, akkor, letérdel, leteszi maga mellé a botját és szakavatottnak tűnő hümmögések közepette vizslatja a sebet. Keze remegés nélkül nyúl a szakadt ruhadarab felé, hogy teljes mértékben láthatóvá váljon a roncsolt szélű seb. ~ Ásó kéne nem orvos ~ töpreng magában, de azért olyan könnyen nem adja fel, elvégre a banditák segíthetnek nekik a keresésben. Felnéz a szőkére, mert határozottan az tűnik a legértelmesebbnek. * - Kellene üst, víz, meg egy takaros kis tűz. Van esetleg ruliáljuk? Mármint... - * visszaemlékezve a templom könyvtárában olvasottakra, röpke pillanatig keresi, a megfelelő szót, aztán eszébe jutva lefordítja a barbárok nyelvére. * - Rysha, Vizi rysha. Valamennyit segíthet, ha másban nem, akkor a fájdalmában. - * nem áll szándékban kertelni. A férfi meghallhat, de ha Aezmorin segítőkésznek mutatkozik, talán nem nyírják ki, viszont ami még fontosabb, információt is szolgáltathatnak. *
- Ja, igen és kellene valamilyen alkohol, sebtisztításra, meg alkalmi kötszer - * az évek alatt, amit vándorlással töltött nem egyszer kellett saját magán segítenie sebesülésekkel kapcsolatban. Ilyen súlyosan még nem sikerült megsérülnie, így tapasztalat híján a remény, hogy életben maradhat a haramia elég csekély. Aezmorin reméli, hogy nem várnak csodát tőle. A világoszöld gyógyitala ilyesmi lehetne, de attól tart, hogy nem sokat segítene, talán ha Gré odaadná az övét és összekeverné a kettőt, akkor azzal mehetnének valamire. *
* Szerencsére nem kezdenek hitvitába, elvégre Aezmorinnak esze ágában sincs ilyesmiről elmélkedni, így inkább hagyja a témát elkallódni a verbális útvesztőben, majd a megkezdett kutakodást félbe kell szakítania, mivel a Bagolyhuhogó Kompánia díszes tagjai megérkeztek. Rajtuk kívül még lehet másik három személyre is számítani, vagy legalábbis esélyes, hogy az említettek is felbukkannak, így a fegyveres megoldásra csekély lehetőség van. Legalábbis ami számukra kedvező végkifejlettel kecsegtetne. Egyébként is Aezmorin nem szívleli az ilyen barbár megoldásokat. Gré nyilván igen, de hát ő már csak egy mocsokelf, aki valószínűleg felmérve a helyzetet hallgat a gnómra és nem kezdi a kardja pengéjét mutogatni az érkezők felé.
Aezmorin hagyja az eseményeket kibontakozni, és nem vár rögtön feleletet, hanem türelmesen, kissé aggódó arckifejezéssel szemléli, ahogy a kompánia tagjai a sebesült társukat lefektetik. *
- Felettébb nagylelkű ajánlat, szó se róla - * mosolyodik el halványan a gnóm, szíve közben hevesebben kezd verni, mint a fakopáncs csőre, amikor férgeket keres, de igyekszik nyugalmat erőltetni magára. Úgy, ahogy sikerül is. * - Ámbátor nem túlzottan vagyok jártas a gyógyítás tudományában, és egy életért kettőt elvenni, mégiscsak túlzás, főleg, hogy nem mi tehetünk barátjuk - * direkt fogalmazott így, hátha tényleg közelebb állnak alkalmi banditás összeröffenésnél * - szerencsétlen helyzetéről. De, ha az információnak ez az ára, akkor vethetek rá egy pillantást. Át'verám - * néz jelentőségteljesen a sötételfre, miközben közelebb lépked a lefektetett sebesülthöz. * - Tudod a dolgod! - * nem, valójában Aezmorin sem tudja, hogy mi lenne ilyen helyzetben Gré feladata, de azt azért elvárja, hogy legalább egyet megöljön, mielőtt Aezmorinnal végeznek, ha úgy találják könnyebb a dolguk, míg a sebesültet vizsgálgatja. *
- Mi ejtette a vágást? * - pillant fel a szőkére, aztán ha engedik és nem szúrják hátba, akkor, letérdel, leteszi maga mellé a botját és szakavatottnak tűnő hümmögések közepette vizslatja a sebet. Keze remegés nélkül nyúl a szakadt ruhadarab felé, hogy teljes mértékben láthatóvá váljon a roncsolt szélű seb. ~ Ásó kéne nem orvos ~ töpreng magában, de azért olyan könnyen nem adja fel, elvégre a banditák segíthetnek nekik a keresésben. Felnéz a szőkére, mert határozottan az tűnik a legértelmesebbnek. * - Kellene üst, víz, meg egy takaros kis tűz. Van esetleg ruliáljuk? Mármint... - * visszaemlékezve a templom könyvtárában olvasottakra, röpke pillanatig keresi, a megfelelő szót, aztán eszébe jutva lefordítja a barbárok nyelvére. * - Rysha, Vizi rysha. Valamennyit segíthet, ha másban nem, akkor a fájdalmában. - * nem áll szándékban kertelni. A férfi meghallhat, de ha Aezmorin segítőkésznek mutatkozik, talán nem nyírják ki, viszont ami még fontosabb, információt is szolgáltathatnak. *
- Ja, igen és kellene valamilyen alkohol, sebtisztításra, meg alkalmi kötszer - * az évek alatt, amit vándorlással töltött nem egyszer kellett saját magán segítenie sebesülésekkel kapcsolatban. Ilyen súlyosan még nem sikerült megsérülnie, így tapasztalat híján a remény, hogy életben maradhat a haramia elég csekély. Aezmorin reméli, hogy nem várnak csodát tőle. A világoszöld gyógyitala ilyesmi lehetne, de attól tart, hogy nem sokat segítene, talán ha Gré odaadná az övét és összekeverné a kettőt, akkor azzal mehetnének valamire. *
573. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-27 20:02:40
Üzenet elküldve: 2018-08-27 20:02:40
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Karavánpihenő romjai//
//Grawok Hifeti inaktivitás miatt irányítva//
*A sötételf elégedetten bólint társa szavaira. Aezmorin jó érzékkel találta meg a módját, hogy lecsillapítsa felfortyanását. El is mosolyodik a gnóm leplezni sem próbált füllentésére, és észre sem veszi, hogy az istenek kérdését megkerülte. Most, hogy ez a kis nézeteltérés is elsimult, nekiláthatnának kutakodni, de erre egyelőre nem kerülhet sor. Grawok szinte ösztönszerűen nyúlna a fegyvere után ahogy a csapzott társaság felbukkan, de a gnóm kézmozdulata még idejében jobb belátásra téríti. Két fegyveressel állnak szemben, és valószínű, hogy ha harcra kerülne sor, az ötödik társukat támogató két férfi is csatlakozna. Ez pedig már nyomasztó túlerő lenne. Egyelőre úgy látszik, hogy az idegen kompániából csak a szőke fickó beszédes, legalábbis most is ő válaszol. Miután nézett egy nagyot az egyedi bemutatkozásra.*
- Aha... *zökken ki egy kicsit a marcona szerepből. Nehéz eldönteni, hogy a gnóm és a mélységi különös nevei okozták-e ezt, vagy Aezmorin fölöttébb udvarias stílusa? De azután felocsúdik.*
- Probléma? Ja, az akadt. *hátrasandít a társaira* Fektessétek le!
*Visszafordul és furcsa arckifejezéssel mered a gnómra. Mint akinek valami remek ötlet jutott eszébe.*
- Mondok én nektek valamit!
*Úgy látszik, hogy a párosnak a remélt információra egyelőre várnia kell.*
- Te megmented az ő életét, *bök Aezmorinra, majd válla fölött a közben az egyik sebesültszállító szakad köpenyére fektetett fickóra* cserébe meghagyjuk a tietek. És talán kérdezhettek is.
*Az nem derül ki, hogy miből gondolja a zsivány, hogy a gnóm ért a sebgyógyításhoz. Talán úgy hiszi, hogy a gnómok mind csodabogarak, ezermesterek. Miért ne értene ez is mindenhez? Az mindenesetre kihallható a hangjából, hogy rosszul tolerálna egy visszautasítást.*
//Grawok Hifeti inaktivitás miatt irányítva//
*A sötételf elégedetten bólint társa szavaira. Aezmorin jó érzékkel találta meg a módját, hogy lecsillapítsa felfortyanását. El is mosolyodik a gnóm leplezni sem próbált füllentésére, és észre sem veszi, hogy az istenek kérdését megkerülte. Most, hogy ez a kis nézeteltérés is elsimult, nekiláthatnának kutakodni, de erre egyelőre nem kerülhet sor. Grawok szinte ösztönszerűen nyúlna a fegyvere után ahogy a csapzott társaság felbukkan, de a gnóm kézmozdulata még idejében jobb belátásra téríti. Két fegyveressel állnak szemben, és valószínű, hogy ha harcra kerülne sor, az ötödik társukat támogató két férfi is csatlakozna. Ez pedig már nyomasztó túlerő lenne. Egyelőre úgy látszik, hogy az idegen kompániából csak a szőke fickó beszédes, legalábbis most is ő válaszol. Miután nézett egy nagyot az egyedi bemutatkozásra.*
- Aha... *zökken ki egy kicsit a marcona szerepből. Nehéz eldönteni, hogy a gnóm és a mélységi különös nevei okozták-e ezt, vagy Aezmorin fölöttébb udvarias stílusa? De azután felocsúdik.*
- Probléma? Ja, az akadt. *hátrasandít a társaira* Fektessétek le!
*Visszafordul és furcsa arckifejezéssel mered a gnómra. Mint akinek valami remek ötlet jutott eszébe.*
- Mondok én nektek valamit!
*Úgy látszik, hogy a párosnak a remélt információra egyelőre várnia kell.*
- Te megmented az ő életét, *bök Aezmorinra, majd válla fölött a közben az egyik sebesültszállító szakad köpenyére fektetett fickóra* cserébe meghagyjuk a tietek. És talán kérdezhettek is.
*Az nem derül ki, hogy miből gondolja a zsivány, hogy a gnóm ért a sebgyógyításhoz. Talán úgy hiszi, hogy a gnómok mind csodabogarak, ezermesterek. Miért ne értene ez is mindenhez? Az mindenesetre kihallható a hangjából, hogy rosszul tolerálna egy visszautasítást.*
572. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-27 01:40:08
Üzenet elküldve: 2018-08-27 01:40:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A feladat//
*A Vashegy. Ide indul először, talán a Hadúr már visszatért. Plusz azt a furcsa habitusú Lorewet is ott találta legutóbb. Ellenőrzi még egyszer táskáját, a lúdtoll és a papír is a helyén. Talán nincs jelentősége a a dolognak, talán van. Abogrnál sosem tudni.
A lápos vidék szekerek vájta, sáros útja már semmi újat nem mutat, lassan olybá tűnik, két naponta megteszi ezt az utat.*
~Kagan, Lorew, Nestar, Worenth.~
*Nem lesz könnyű menet. Worenth és Nestar. Róluk nem sokat tud, noha Worenth Yosdenről, a mágusról hallott már. Ugyan hogy bukkanhatna rájuk egy ekkora vidéken? Nem lesz rövid feladat, annyi bizonyos. Csak remélni meri, hogy veszélytelenebb lesz majd, mint az artheniori kiruccanása, ahol majdnem otthagyta a fogát. Voltak helyzetek, ahol tökéletesen elveszítette a kontrollt, na ott legkevésbé rajta múlt a dolog. Felkutatni a tanácsosokat... Nem hangzik különösebben veszélyes feladatnak, ugyanakkor a levél eljuttatása sem tűnt annak. Egy csomagot kellett volna csak kézbesítenie, ehelyett egy mini lázadást sikerült kirobbantani.
Szigorú arcán mosoly fut át az emlékre. Kell-e jobb barát egy férfinak, mint egy kocsmáros?*
A hozzászólás írója (Kilvard Guldraen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.27 01:41:16
*A Vashegy. Ide indul először, talán a Hadúr már visszatért. Plusz azt a furcsa habitusú Lorewet is ott találta legutóbb. Ellenőrzi még egyszer táskáját, a lúdtoll és a papír is a helyén. Talán nincs jelentősége a a dolognak, talán van. Abogrnál sosem tudni.
A lápos vidék szekerek vájta, sáros útja már semmi újat nem mutat, lassan olybá tűnik, két naponta megteszi ezt az utat.*
~Kagan, Lorew, Nestar, Worenth.~
*Nem lesz könnyű menet. Worenth és Nestar. Róluk nem sokat tud, noha Worenth Yosdenről, a mágusról hallott már. Ugyan hogy bukkanhatna rájuk egy ekkora vidéken? Nem lesz rövid feladat, annyi bizonyos. Csak remélni meri, hogy veszélytelenebb lesz majd, mint az artheniori kiruccanása, ahol majdnem otthagyta a fogát. Voltak helyzetek, ahol tökéletesen elveszítette a kontrollt, na ott legkevésbé rajta múlt a dolog. Felkutatni a tanácsosokat... Nem hangzik különösebben veszélyes feladatnak, ugyanakkor a levél eljuttatása sem tűnt annak. Egy csomagot kellett volna csak kézbesítenie, ehelyett egy mini lázadást sikerült kirobbantani.
Szigorú arcán mosoly fut át az emlékre. Kell-e jobb barát egy férfinak, mint egy kocsmáros?*
A hozzászólás írója (Kilvard Guldraen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.27 01:41:16
571. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-24 20:16:09
Üzenet elküldve: 2018-08-24 20:16:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
* Nem illik saját viccen nevetni, de az ilyesmi ragadós, így Aezmorin is megejt egy könnyedebb hümmögésféle nevetést, aztán komolyabb témára terelődve elgondolkodik. *
- Szóval, ha nekivágnánk, akkor esélyes, hogy előbb-utóbb elvesztenénk a nyomaikat - * nem túl kecsegtető kilátások, de persze egy próbát megérhetne, ha Aezmorin nem gondolná úgy, hogy itt a pihenőhelyen is találhatnának valamiféle nyomot. Nyilván nem közvetlen a naplóját, de talán azt, hogy az itt tevékenykedő hasznosnak nem minősíthető úriemberek vajon milyen időközönként szoktak erre tévedni. *
- Nyugi - * legyint egykedvűen megejtve egy kósza grimaszt. * - A tisztánlátásommal semmi baj - * nem fog a véristent múltkor igencsak felmagasztaló Grével vitába szállni, hogy mik ezek az istennek nevezett lények, amúgy is tudja, hogy miként vélekedik róluk, és azt is sejti, hogy melyiket tarthatja valódinak. Azt a Sartehet nevezetűt. Lehet a templom könyvtárában utána kellene néznie az isteneknek, bizonyára van valami leírás róluk, bár azt erősen kétli, hogy tárgyilagosságot elvárhat. Valószínűbb, valami ömlengésféle attól függően, hogy melyik oldal papja vetette papírra. Mindegy is, nem szándékozik foglalkozni a túlvilági entitásokkal. * - Mellesleg nem is vagyok gőgös, intellektuális meg végképp nem - * jó, persze, hogy mindkettő igaz rá, ezért is vigyorodik el kissé, miután füllentése elhagyja ajkait.
Aezomorin épp a falat vizslatja meg a tetőt, hogy vajon nem-e rászakad véletlen, ha bemerészkedik az épületbe, amikor neszezésre lesz figyelmes. Először természetesen Grére néz, mert kitelik tőle, hogy fogja magát és nekiáll tüzet rakni, valami elképesztő indoktól vezérelve, de a sötételf nem csap zajt. Aezmorin meredten bámul, botjára keményen ráfog, és várja, hogy előbukkan-e a zaj forrása, vagy csak az idegei játszanak vele ezen az elhagyatott helyen. Az idegei úgy tűnik rendben vannak, mert hamarosan egy kisebb kompánia közelíti meg őket. Igazán jó hír, hogy nem csak képzelte a zajt, a rossz, hogy a társaság két és félszer több tagot számlál, mint a gnóm és bérence. Gré jól bánt a kardjával múltkorában, és ahogy elnézi a társaság felét, azoktól nem nagyon kell tartani, viszont a két, karddal a kézben közeledő alak okozhatna problémát. Már, ha Aezmorin fejében megfordulna, hogy esetleg megtámadják őket. Minek tennék? Információ kell nekik, nem csata. Jó, hát mondjuk a sötételf lehet, hogy szívesen harcolna, ezért Aezmorin mellmagasságba emeli a kezét, tenyérrel Gré felé, jelezve, hogy ne akarjon semmi elhamarkodott ökörséget csinálni. *
- Az én nevem El'markol, a társamé Át'verám, pusztán információra lenne szükségünk, és ezért vagyunk e kietlen helyen, ámbátor úgy látom problémájuk adódott - * bök fejével a véres ingű szerencsétlenül járt társuk felé. * - Így nem is rabolnánk sokáig az idejüket kedves uraim, ha esetleg tudnának nekünk segíteni. Keresek valamit - * botját már nem tartja olyan erősen, maga mellett végével a földre helyezve tartja, azért készen arra, hogy legalább egyet lesújtson mielőtt meghal, ha a kardos férfiak egyike meg óhajtja támadni. * - Az előbb említett úriemberek pedig nincsenek itt - * vagy csak nagyon jól rejtőzködnek. *
* Nem illik saját viccen nevetni, de az ilyesmi ragadós, így Aezmorin is megejt egy könnyedebb hümmögésféle nevetést, aztán komolyabb témára terelődve elgondolkodik. *
- Szóval, ha nekivágnánk, akkor esélyes, hogy előbb-utóbb elvesztenénk a nyomaikat - * nem túl kecsegtető kilátások, de persze egy próbát megérhetne, ha Aezmorin nem gondolná úgy, hogy itt a pihenőhelyen is találhatnának valamiféle nyomot. Nyilván nem közvetlen a naplóját, de talán azt, hogy az itt tevékenykedő hasznosnak nem minősíthető úriemberek vajon milyen időközönként szoktak erre tévedni. *
- Nyugi - * legyint egykedvűen megejtve egy kósza grimaszt. * - A tisztánlátásommal semmi baj - * nem fog a véristent múltkor igencsak felmagasztaló Grével vitába szállni, hogy mik ezek az istennek nevezett lények, amúgy is tudja, hogy miként vélekedik róluk, és azt is sejti, hogy melyiket tarthatja valódinak. Azt a Sartehet nevezetűt. Lehet a templom könyvtárában utána kellene néznie az isteneknek, bizonyára van valami leírás róluk, bár azt erősen kétli, hogy tárgyilagosságot elvárhat. Valószínűbb, valami ömlengésféle attól függően, hogy melyik oldal papja vetette papírra. Mindegy is, nem szándékozik foglalkozni a túlvilági entitásokkal. * - Mellesleg nem is vagyok gőgös, intellektuális meg végképp nem - * jó, persze, hogy mindkettő igaz rá, ezért is vigyorodik el kissé, miután füllentése elhagyja ajkait.
Aezomorin épp a falat vizslatja meg a tetőt, hogy vajon nem-e rászakad véletlen, ha bemerészkedik az épületbe, amikor neszezésre lesz figyelmes. Először természetesen Grére néz, mert kitelik tőle, hogy fogja magát és nekiáll tüzet rakni, valami elképesztő indoktól vezérelve, de a sötételf nem csap zajt. Aezmorin meredten bámul, botjára keményen ráfog, és várja, hogy előbukkan-e a zaj forrása, vagy csak az idegei játszanak vele ezen az elhagyatott helyen. Az idegei úgy tűnik rendben vannak, mert hamarosan egy kisebb kompánia közelíti meg őket. Igazán jó hír, hogy nem csak képzelte a zajt, a rossz, hogy a társaság két és félszer több tagot számlál, mint a gnóm és bérence. Gré jól bánt a kardjával múltkorában, és ahogy elnézi a társaság felét, azoktól nem nagyon kell tartani, viszont a két, karddal a kézben közeledő alak okozhatna problémát. Már, ha Aezmorin fejében megfordulna, hogy esetleg megtámadják őket. Minek tennék? Információ kell nekik, nem csata. Jó, hát mondjuk a sötételf lehet, hogy szívesen harcolna, ezért Aezmorin mellmagasságba emeli a kezét, tenyérrel Gré felé, jelezve, hogy ne akarjon semmi elhamarkodott ökörséget csinálni. *
- Az én nevem El'markol, a társamé Át'verám, pusztán információra lenne szükségünk, és ezért vagyunk e kietlen helyen, ámbátor úgy látom problémájuk adódott - * bök fejével a véres ingű szerencsétlenül járt társuk felé. * - Így nem is rabolnánk sokáig az idejüket kedves uraim, ha esetleg tudnának nekünk segíteni. Keresek valamit - * botját már nem tartja olyan erősen, maga mellett végével a földre helyezve tartja, azért készen arra, hogy legalább egyet lesújtson mielőtt meghal, ha a kardos férfiak egyike meg óhajtja támadni. * - Az előbb említett úriemberek pedig nincsenek itt - * vagy csak nagyon jól rejtőzködnek. *
570. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-23 21:11:44
Üzenet elküldve: 2018-08-23 21:11:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Karavánpihenő romjai//
//Grawok Hifeti inaktivitás miatt irányítva//
*A sötételf halkan felkuncog arra a felvetésre, hogy már a háziszárnyasok is képesek lennének tüzet gyújtani. Persze hallani képtelenebb történeteket is...*
- Egy darabig biztos. *bólogat a nyomkövetésre vonatkozó kérdésre* Csak pont az ingoványos rész felé tartottak és és bár a zsombékosba könnyen beleszalad a láb, és hagy jól kivehető nyomot, ugyanolyan hamar el is tűnik.
*Ez tulajdonképpen egy burkolt nem, vagy legalábbis a sötételfnek nem fűlik a foga hozzá, hogy az ismeretlenek nyomát kutassák. Persze ha a gnóm ragaszkodik az ötletéhez, az más kérdés. Mégis az ő naplóját keresgélik.*
- Két úgynevezett isten van. *szólal meg neheztelő hangsúllyal, amikor a hallhatatlanok kerülnek szóba* És egy valóságos. Ne engedd, hogy az intellektuális gőg elhomályosítsa a tisztánlátásod!
*Valószínű, hogy nem most fognak teológiai vitába keveredni, de az ilyesmit jobb mihamarabb tisztázni. Az időbeni előnyüket is hasonlóképpen látja, mint Aezmorin. Amit mindketten kihagynak a számításból, hogy a tűz lehet vagy fél napos, de ez nem jelenti azt, hogy gazdái is ennyi idő múlva fognak visszatérni. A gnóm már egy épületmaradványt vizsgálna át, amikor az éjszaka nesztelen szárnyakon repülő vadásza felhuhog a közelükben párszor, és ezt Grawok furcsának találja. Sokáig ezen nem elmélkedhetnek, mert kisvártatva zörgés támad a közelükben. Arra bőven van idejük, hogy fegyver után nyúljanak, ha ennek szükségét érzik, és csak utána jelenik meg öt alak. Ketten egy társukat cipelik, karjait a vállaikon átvetve. Pontosabban inkább vonszolják a szerencsétlent. Ez utóbbi csak néha nyög fel fejét lógatva, és még ez is szép teljesítmény tőle. Valaha világos színű inge már vörös saját vérétől, meg is van szaggatva és a bordák alatt egy csúf, roncsolt szélű mély seb éktelenkedik. A másik két férfi előttük érkezik, mindkettejük kezében kard. Ők is elcsigázottnak látszanak, de dőreség lenne alábecsülni őket. Már csak azért is, mert meglehetősen ellenségesen méregetik a furcsa párost.*
- Hol van Kroluh és Qun? És Motus? *szólal meg a magasabbik, szalmaszőke hajú, vállas alak. Nem nehéz kitalálni, hogy azokra gondol, akiknek a huhogással jelezni akartak.*
- És ti kik vagytok? Mit kerestek itt?
//Grawok Hifeti inaktivitás miatt irányítva//
*A sötételf halkan felkuncog arra a felvetésre, hogy már a háziszárnyasok is képesek lennének tüzet gyújtani. Persze hallani képtelenebb történeteket is...*
- Egy darabig biztos. *bólogat a nyomkövetésre vonatkozó kérdésre* Csak pont az ingoványos rész felé tartottak és és bár a zsombékosba könnyen beleszalad a láb, és hagy jól kivehető nyomot, ugyanolyan hamar el is tűnik.
*Ez tulajdonképpen egy burkolt nem, vagy legalábbis a sötételfnek nem fűlik a foga hozzá, hogy az ismeretlenek nyomát kutassák. Persze ha a gnóm ragaszkodik az ötletéhez, az más kérdés. Mégis az ő naplóját keresgélik.*
- Két úgynevezett isten van. *szólal meg neheztelő hangsúllyal, amikor a hallhatatlanok kerülnek szóba* És egy valóságos. Ne engedd, hogy az intellektuális gőg elhomályosítsa a tisztánlátásod!
*Valószínű, hogy nem most fognak teológiai vitába keveredni, de az ilyesmit jobb mihamarabb tisztázni. Az időbeni előnyüket is hasonlóképpen látja, mint Aezmorin. Amit mindketten kihagynak a számításból, hogy a tűz lehet vagy fél napos, de ez nem jelenti azt, hogy gazdái is ennyi idő múlva fognak visszatérni. A gnóm már egy épületmaradványt vizsgálna át, amikor az éjszaka nesztelen szárnyakon repülő vadásza felhuhog a közelükben párszor, és ezt Grawok furcsának találja. Sokáig ezen nem elmélkedhetnek, mert kisvártatva zörgés támad a közelükben. Arra bőven van idejük, hogy fegyver után nyúljanak, ha ennek szükségét érzik, és csak utána jelenik meg öt alak. Ketten egy társukat cipelik, karjait a vállaikon átvetve. Pontosabban inkább vonszolják a szerencsétlent. Ez utóbbi csak néha nyög fel fejét lógatva, és még ez is szép teljesítmény tőle. Valaha világos színű inge már vörös saját vérétől, meg is van szaggatva és a bordák alatt egy csúf, roncsolt szélű mély seb éktelenkedik. A másik két férfi előttük érkezik, mindkettejük kezében kard. Ők is elcsigázottnak látszanak, de dőreség lenne alábecsülni őket. Már csak azért is, mert meglehetősen ellenségesen méregetik a furcsa párost.*
- Hol van Kroluh és Qun? És Motus? *szólal meg a magasabbik, szalmaszőke hajú, vállas alak. Nem nehéz kitalálni, hogy azokra gondol, akiknek a huhogással jelezni akartak.*
- És ti kik vagytok? Mit kerestek itt?
569. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-22 22:17:10
Üzenet elküldve: 2018-08-22 22:17:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
- Igen, én is erre a következtetésre jutottam - * a sötételf megjegyzésére aztán elmosolyodik. * - Hacsak meg nem tanultak tüzet gyújtani - * mágikus kannibál csirkék. Bizonyára érdekes fejezete lenne a naplójának, már amennyiben egy szemernyire is komolyan gondolná, hogy a művét ilyen csacskaságokkal rondítsa el. Nem, nem. Csak semmi képzelgés, pusztán száraz tények. Tudományos művet másképp nem nagyon lehet rendesen megírni.
Aezmorin kelet felé pillant, aztán fel Grére. *
- Tudnád követni őket? - * kérdi érdeklődve, mert ugyebár könnyebb nyomokat találni ott, ahol számítanak rá, de ha egyszer elvesztik azt, onnan már nagyon nehéz ismét rábukkanni. Gondolja ezt úgy Aezmorin, hogy nem igazán jártas a nyomok olvasásában. *
- Messziről jöttem, rémlik? - * tekint a sötételfre enyhe grimasszal. * - Fogalmam sincs, hogy mi történt itt, de ha nem életbevágó, majd máskor meséld el. Fontosabb dolgunk is van. - * természetesen Aezmorin tudományos érdeklődése fel is izzik, amint a sejtelmes utalást hallja a sötételftől, hiszen remek fejezet lehetne a gnómokról szóló néprajzi kötetébe. Már, persze, ha volt valami köze saját fajának az itteni eseményekhez. * - De, ha röviden el tudod regélni, akkor akár be is avathatsz a hely történetébe. De remélem nem az élőhalottakhoz, meg az úgynevezett istenekhez van köze. - * Aezmorinnak esze ágában sincs valódi istenségeknek tekinteni őket, inkább gondol rájuk, mint valami másik dimenzióból jött nagy hatalmú lények, akik szórakozásból egymásnak esnek, hogy ezáltal híveket toborozzanak. Gré, a gnóm ezen elméletét nem igazán fogadta jó szívvel a templomban, de Aezmorint ez mondjuk cseppet sem zavarta.
A jelzett irányba sandít, botjával megvakargatja a homlokát, aztán rábólint a kalandor szavaira. *
- Legyen. Ha meg nem találunk semmit, akkor még mindig átnézhetjük a másik felét, vagy utána iramodhatunk a haramiáknak. Amúgy is fél nap előnyük van, ha jól saccoltál a tábortüzet illetően, szóval nem hiszem, hogy egy-két fertály óra számítana - * meg ellentétben a tábortűz tulajdonosainak üldözése helyett, itt talán rábukkanhatnak hasznos információkra hamarabb, talán olyanra is, amit a tüzelők nem lennének hajlandóak elmondani. Főleg, hogy többszörös túlerőben lehetnek kettőjükhöz képest, vagy csak nagyon jó az étvágyúak.
Aezmorin elindul az épület felé, aztán visszafordul, amikor Gré megszólal. A gnóm értetlenül emeli meg szemöldökét. *
- Bagoly? - * egy fél pillanatnak el kell telnie, mire leesik neki, hogy tényleg hallotta a baglyot. * - Úgy tudom szeretik a fákat, meg az éjszakát, de lehet, hogy megéhezett és az ingoványban szokott vadászni. Vagy arra gondolsz, hogy valakik így jeleznének egymásnak? - * kicsit lejjebb is veszi a hangját a hirtelen felismeréstől, és botját szorosabban kezdi fogni, de aztán lazít testén és megnyugszik. Ha jelezni akarnának miért nem valami nappali madár hanggal teszik? Mindegy, lehet ez benne a csel. Kissé megingatja fejét, majd feszültebben ugyan, de folytatja útját a berogyott falú épület felé. Óvatos léptekkel halad, hogy ne csapjon nagy zajt, közben ajtót, vagy valami nyílást keres, amelyet igénybe véve anélkül be tudna menni az épületbe, hogy túlságosan sokat kellene másznia. *
- Igen, én is erre a következtetésre jutottam - * a sötételf megjegyzésére aztán elmosolyodik. * - Hacsak meg nem tanultak tüzet gyújtani - * mágikus kannibál csirkék. Bizonyára érdekes fejezete lenne a naplójának, már amennyiben egy szemernyire is komolyan gondolná, hogy a művét ilyen csacskaságokkal rondítsa el. Nem, nem. Csak semmi képzelgés, pusztán száraz tények. Tudományos művet másképp nem nagyon lehet rendesen megírni.
Aezmorin kelet felé pillant, aztán fel Grére. *
- Tudnád követni őket? - * kérdi érdeklődve, mert ugyebár könnyebb nyomokat találni ott, ahol számítanak rá, de ha egyszer elvesztik azt, onnan már nagyon nehéz ismét rábukkanni. Gondolja ezt úgy Aezmorin, hogy nem igazán jártas a nyomok olvasásában. *
- Messziről jöttem, rémlik? - * tekint a sötételfre enyhe grimasszal. * - Fogalmam sincs, hogy mi történt itt, de ha nem életbevágó, majd máskor meséld el. Fontosabb dolgunk is van. - * természetesen Aezmorin tudományos érdeklődése fel is izzik, amint a sejtelmes utalást hallja a sötételftől, hiszen remek fejezet lehetne a gnómokról szóló néprajzi kötetébe. Már, persze, ha volt valami köze saját fajának az itteni eseményekhez. * - De, ha röviden el tudod regélni, akkor akár be is avathatsz a hely történetébe. De remélem nem az élőhalottakhoz, meg az úgynevezett istenekhez van köze. - * Aezmorinnak esze ágában sincs valódi istenségeknek tekinteni őket, inkább gondol rájuk, mint valami másik dimenzióból jött nagy hatalmú lények, akik szórakozásból egymásnak esnek, hogy ezáltal híveket toborozzanak. Gré, a gnóm ezen elméletét nem igazán fogadta jó szívvel a templomban, de Aezmorint ez mondjuk cseppet sem zavarta.
A jelzett irányba sandít, botjával megvakargatja a homlokát, aztán rábólint a kalandor szavaira. *
- Legyen. Ha meg nem találunk semmit, akkor még mindig átnézhetjük a másik felét, vagy utána iramodhatunk a haramiáknak. Amúgy is fél nap előnyük van, ha jól saccoltál a tábortüzet illetően, szóval nem hiszem, hogy egy-két fertály óra számítana - * meg ellentétben a tábortűz tulajdonosainak üldözése helyett, itt talán rábukkanhatnak hasznos információkra hamarabb, talán olyanra is, amit a tüzelők nem lennének hajlandóak elmondani. Főleg, hogy többszörös túlerőben lehetnek kettőjükhöz képest, vagy csak nagyon jó az étvágyúak.
Aezmorin elindul az épület felé, aztán visszafordul, amikor Gré megszólal. A gnóm értetlenül emeli meg szemöldökét. *
- Bagoly? - * egy fél pillanatnak el kell telnie, mire leesik neki, hogy tényleg hallotta a baglyot. * - Úgy tudom szeretik a fákat, meg az éjszakát, de lehet, hogy megéhezett és az ingoványban szokott vadászni. Vagy arra gondolsz, hogy valakik így jeleznének egymásnak? - * kicsit lejjebb is veszi a hangját a hirtelen felismeréstől, és botját szorosabban kezdi fogni, de aztán lazít testén és megnyugszik. Ha jelezni akarnának miért nem valami nappali madár hanggal teszik? Mindegy, lehet ez benne a csel. Kissé megingatja fejét, majd feszültebben ugyan, de folytatja útját a berogyott falú épület felé. Óvatos léptekkel halad, hogy ne csapjon nagy zajt, közben ajtót, vagy valami nyílást keres, amelyet igénybe véve anélkül be tudna menni az épületbe, hogy túlságosan sokat kellene másznia. *
568. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-22 19:07:10
Üzenet elküldve: 2018-08-22 19:07:10
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Karavánpihenő romjai//
//Grawok Hifeti inaktivitás miatt irányítva//
- Nem hiszem, hogy kannibálok lettek volna. *vonja meg a vállát a sötételf, és kipiszkál a hamuból egy csontot ami leginkább valami szárnyashoz tartozhatott* Hacsak nem csirkék lakmároztak itt.
*A gnóm kérdésére tovább vizsgálgatja a nyomokat, és bár nem minden részlet világos számára, hiszen annyira nem jártas a nyomolvasásban, úgy dönt, hogy ezt nem köti Aezmorin orrára. Minek kedvetlenítse el?*
- Ha nem tévedek, arra távoztak. *Kelet felé int.* Hogy egyszerre vagy külön-külön, azt bajos lenne megmondani. Én arra tippelnék, hogy egyszerre, legalábbis a nyomok nagyon egymás mellett haladnak. Ha külön mennek, talán nem ugyanazt a csapást választják.
*Egyre inkább az a sejtése a mélységinek, hogy társa időzne még itt egy darabig, át is kutatná a helyet. Sóhajt egyet, mert legszívesebben menne már. De hát Aezmorin annyira meg akarja találni a naplóját. Ő pedig annyira jószívű. Ez persze nem teljesen igaz, hiszen az is megvan, hogy értékes lehet az a könyvecske, ha ilyen elszántan hajkurássza. Akkor pedig megérhet némi kellemetlenséget. Remélhetőleg csak kicsi kellemetlenséget.*
- Körülnézhetünk. *bólogat egyet, aztán a társára pillant* De azért remélem tudod, hogy hol vagyunk! Hogy mi történt itt, és ennek milyen következményei lettek? No csak azért mondom, hogy ne időzzünk itt többet, mint amennyit muszáj.
*Körülnéz és a tábortűz maradványaitól nem messze omladozó épület félig berogyott falára mutat.*
- Nem biztos, hogy találunk bármit is, de itt lenne érdemes vizsgálódni. Ez a táborhely olyannak tűnik nekem, akit nemcsak egyszer használtak vagy használnak. Ha pedig így van, és ismeretlen barátaink esetleg hagytak valamit itt számunkra, akkor szerintem nem a karavánpihenő másik felében kell azt keresnünk.
*A bagoly közben még zajong egy kicsit valahol a közelükben, aztán elhallgat. Aezmorin ennek nem tulajdonít nagyobb jelentőséget, meglehet igaza is van. Grawok viszont összevont szemöldökkel sandít el a hang irányába, aztán óvatosan a gnómra néz.*
- A baglyok nem éjszaka lármáznak? És azok nem erdőben élnek?
//Grawok Hifeti inaktivitás miatt irányítva//
- Nem hiszem, hogy kannibálok lettek volna. *vonja meg a vállát a sötételf, és kipiszkál a hamuból egy csontot ami leginkább valami szárnyashoz tartozhatott* Hacsak nem csirkék lakmároztak itt.
*A gnóm kérdésére tovább vizsgálgatja a nyomokat, és bár nem minden részlet világos számára, hiszen annyira nem jártas a nyomolvasásban, úgy dönt, hogy ezt nem köti Aezmorin orrára. Minek kedvetlenítse el?*
- Ha nem tévedek, arra távoztak. *Kelet felé int.* Hogy egyszerre vagy külön-külön, azt bajos lenne megmondani. Én arra tippelnék, hogy egyszerre, legalábbis a nyomok nagyon egymás mellett haladnak. Ha külön mennek, talán nem ugyanazt a csapást választják.
*Egyre inkább az a sejtése a mélységinek, hogy társa időzne még itt egy darabig, át is kutatná a helyet. Sóhajt egyet, mert legszívesebben menne már. De hát Aezmorin annyira meg akarja találni a naplóját. Ő pedig annyira jószívű. Ez persze nem teljesen igaz, hiszen az is megvan, hogy értékes lehet az a könyvecske, ha ilyen elszántan hajkurássza. Akkor pedig megérhet némi kellemetlenséget. Remélhetőleg csak kicsi kellemetlenséget.*
- Körülnézhetünk. *bólogat egyet, aztán a társára pillant* De azért remélem tudod, hogy hol vagyunk! Hogy mi történt itt, és ennek milyen következményei lettek? No csak azért mondom, hogy ne időzzünk itt többet, mint amennyit muszáj.
*Körülnéz és a tábortűz maradványaitól nem messze omladozó épület félig berogyott falára mutat.*
- Nem biztos, hogy találunk bármit is, de itt lenne érdemes vizsgálódni. Ez a táborhely olyannak tűnik nekem, akit nemcsak egyszer használtak vagy használnak. Ha pedig így van, és ismeretlen barátaink esetleg hagytak valamit itt számunkra, akkor szerintem nem a karavánpihenő másik felében kell azt keresnünk.
*A bagoly közben még zajong egy kicsit valahol a közelükben, aztán elhallgat. Aezmorin ennek nem tulajdonít nagyobb jelentőséget, meglehet igaza is van. Grawok viszont összevont szemöldökkel sandít el a hang irányába, aztán óvatosan a gnómra néz.*
- A baglyok nem éjszaka lármáznak? És azok nem erdőben élnek?
567. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-21 22:51:03
Üzenet elküldve: 2018-08-21 22:51:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánpihenő romjai//
* A tábortűz maradványa nem sokat mond a gnómnak, ellenben Gré képes az ilyesmiből jobban informálódni, elvégre híres kalandorként bizonyára volt már hasonlóval dolga. Persze meglehet, hogy csak a szája nagy. A kardforgatásban való jártasságát már leellenőrizhette korábban, de ha a nyomolvasásban béna, akkor lehet nem sok hasznát fogja venni a naplója felkutatásában. A gnóm kérdésére a sötételf szerencsére tudott olyat mondani, ami Aezmorin előtt nem volt világos, így kicsit megnyugodott Gré képességeit illetően. Botjával a kezében a csontokra bök, majd halvány grimasz kíséretében társára tekint. *
- Igen, mondhatjuk. Felfedeztem, hogy akik itt voltak, nem kannibálok - * vonja meg vállait, majd a botja végével pöckölgetni kezdi a csontokat, hátha mégis kifordul egy lábszár, amely beszélő lényhez tartozhat. * - Bár ezzel azt hiszem sokra nem megyünk - * húzza el a száját grimaszolva. *
- Innen hogyan tovább? Tudod követni őket? Vagy várjuk meg még visszatérnek? * - Aezmorin véleménye szerint nem képes követni őket, de ki tudja lehet, hogy Grének mégis legendás fürkésző képessége van és ilyen semmi nyomból is talál valamit, amin elindulhat. Más kérdés, hogy igazából az sem biztos, sőt nagyon valószínű, hogy a tábortűz eredeti birtokosainak semmi köze Aezmorin naplójához. Viszont információforrásnak jók lehetnek, már amennyiben az alvilági fajtából valók. Ha nem, hát akkor feleslegesen várnak rájuk, vagy erednek utánuk.
A bagoly nem olyasmi, amitől Aezmorin összerezzenne, talán csak akkor, ha közvetlen a füle mellett hallaná a huhogását, de így csak jelentéktelen háttérzajnak tekinti. *
- Amúgy, ha ez haramiahely, akkor lehet elrejthettek valamit itt a romok között. Üzeneteket egymásnak, teszem azt. Talán van rendszeres találkozó, amit a beavatottakkal közölni akarnak - * ránt egyet a vállain, majd felnéz Grére, hogy mit szól a ki nem mondott ötlethez, miszerint kutakodhatnának egy kicsit, ha úgy döntenek, hogy itt megvárják a tábortűz tulajdonosait. *
* A tábortűz maradványa nem sokat mond a gnómnak, ellenben Gré képes az ilyesmiből jobban informálódni, elvégre híres kalandorként bizonyára volt már hasonlóval dolga. Persze meglehet, hogy csak a szája nagy. A kardforgatásban való jártasságát már leellenőrizhette korábban, de ha a nyomolvasásban béna, akkor lehet nem sok hasznát fogja venni a naplója felkutatásában. A gnóm kérdésére a sötételf szerencsére tudott olyat mondani, ami Aezmorin előtt nem volt világos, így kicsit megnyugodott Gré képességeit illetően. Botjával a kezében a csontokra bök, majd halvány grimasz kíséretében társára tekint. *
- Igen, mondhatjuk. Felfedeztem, hogy akik itt voltak, nem kannibálok - * vonja meg vállait, majd a botja végével pöckölgetni kezdi a csontokat, hátha mégis kifordul egy lábszár, amely beszélő lényhez tartozhat. * - Bár ezzel azt hiszem sokra nem megyünk - * húzza el a száját grimaszolva. *
- Innen hogyan tovább? Tudod követni őket? Vagy várjuk meg még visszatérnek? * - Aezmorin véleménye szerint nem képes követni őket, de ki tudja lehet, hogy Grének mégis legendás fürkésző képessége van és ilyen semmi nyomból is talál valamit, amin elindulhat. Más kérdés, hogy igazából az sem biztos, sőt nagyon valószínű, hogy a tábortűz eredeti birtokosainak semmi köze Aezmorin naplójához. Viszont információforrásnak jók lehetnek, már amennyiben az alvilági fajtából valók. Ha nem, hát akkor feleslegesen várnak rájuk, vagy erednek utánuk.
A bagoly nem olyasmi, amitől Aezmorin összerezzenne, talán csak akkor, ha közvetlen a füle mellett hallaná a huhogását, de így csak jelentéktelen háttérzajnak tekinti. *
- Amúgy, ha ez haramiahely, akkor lehet elrejthettek valamit itt a romok között. Üzeneteket egymásnak, teszem azt. Talán van rendszeres találkozó, amit a beavatottakkal közölni akarnak - * ránt egyet a vállain, majd felnéz Grére, hogy mit szól a ki nem mondott ötlethez, miszerint kutakodhatnának egy kicsit, ha úgy döntenek, hogy itt megvárják a tábortűz tulajdonosait. *
566. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-21 19:16:34
Üzenet elküldve: 2018-08-21 19:16:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Karavánpihenő romjai//
//Grawok Hifeti inaktivitás miatt irányítva//
*Aezmorin figyelmét az elhagyott tábortűz köti le, társa addig a romokat vizsgálgatja. De semmi aggasztót nem talál. A gnóm közben megpiszkálja a hamuval borított fadarabokat. Az ötlet jó, ebből annyit mindenképpen megállapíthat, hogy jó órája jártak itt utoljára előttük, de talán régebben. A tábortűz körül nem hagytak sok mindent egykori tulajdonosai, csupán pár lerágott csontot találhatnak hőseink. Ezek mennyiségéből mindenesetre lehet arra következtetni, hogy aránylag népesebb társaság lehetett. Olyan fél tucatnyian.
A kérdésre a sötételf is közelebb lép a tábortűz maradványaihoz. Le is térdel a kupac mellé, a jelek szerint jobban tud ilyesmiből olvasni, mint társa.*
- Van ez már fél napos is. *tápászkodik fel, és veri le a tenyerét* Ez persze nem jelenti azt, hogy vissza ne térhetnének. Márpedig ez nem az a hely, ahol szíves fogadtatásra számíthatunk. Te találtál valamit?
*Úgy tűnik, hogy a mélységit feszélyezi a hely. Lehet, hogy olyan gyorsan szeretne itt végezni ahogy csak lehet, és nem kíván hosszasabban időzni. Pedig különösebb jelét nem adja a néhai karavánpihenő, hogy rászolgálna rossz hírére. Békés a környék, a csendet csak a szél suhogása töri meg. És egy bagoly, ami felhuhog a közelben.*
//Grawok Hifeti inaktivitás miatt irányítva//
*Aezmorin figyelmét az elhagyott tábortűz köti le, társa addig a romokat vizsgálgatja. De semmi aggasztót nem talál. A gnóm közben megpiszkálja a hamuval borított fadarabokat. Az ötlet jó, ebből annyit mindenképpen megállapíthat, hogy jó órája jártak itt utoljára előttük, de talán régebben. A tábortűz körül nem hagytak sok mindent egykori tulajdonosai, csupán pár lerágott csontot találhatnak hőseink. Ezek mennyiségéből mindenesetre lehet arra következtetni, hogy aránylag népesebb társaság lehetett. Olyan fél tucatnyian.
A kérdésre a sötételf is közelebb lép a tábortűz maradványaihoz. Le is térdel a kupac mellé, a jelek szerint jobban tud ilyesmiből olvasni, mint társa.*
- Van ez már fél napos is. *tápászkodik fel, és veri le a tenyerét* Ez persze nem jelenti azt, hogy vissza ne térhetnének. Márpedig ez nem az a hely, ahol szíves fogadtatásra számíthatunk. Te találtál valamit?
*Úgy tűnik, hogy a mélységit feszélyezi a hely. Lehet, hogy olyan gyorsan szeretne itt végezni ahogy csak lehet, és nem kíván hosszasabban időzni. Pedig különösebb jelét nem adja a néhai karavánpihenő, hogy rászolgálna rossz hírére. Békés a környék, a csendet csak a szél suhogása töri meg. És egy bagoly, ami felhuhog a közelben.*
565. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-21 15:40:58
Üzenet elküldve: 2018-08-21 15:40:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Ezüstcsörgő//
*Az ingoványon át vezető miazmás úton a mágián jár az esze. Vajon miért költözött át ide a Torony, a tóhoz, ahogy beszélik? Hiszen még amikor Synmirán járt, a Holtak háborúját megelőző időkben, akkoriban még ott élt a Torony mágusa. Abogr mester. És eleve hogyan volt képes ide átköltöztetni a Mágia házát? ~Mekkora hatalma lehet, hogy erre képes volt?
Talán a Kikötőben történtek miatt lehet. Amiatt, hogy ott a káosz uralt el mindent. Talán ezért költözött fel ide, északra. Itt Eeyr uralma szilárdabb. Bár ő nem tanítja az ő tanait... Meg ami a Karavánpihenő romjait illeti... az azért nagyon baljós hely, esküszöm!~ gondolja, elpillantva a távolba. Jelenleg esze ágában sincsen arra menni, de azért nem állhatja meg, hogy messziről ne vessen egy pillantást a kísérteties, széljárta helyre. Eszébe jut Annulien, és hogy vele is ott találkoztak. Meg valamiért Xot is eszébe villan, méghozzá a kapu előtti több mint furcsa viselkedése. ~Mintha egészen kifordult volna önmagából.~ emlékszik vissza. ~Vigyázni kell ezzel... sohasem lehet tudni, mikor próbálják meg az uralmuk alá vonni az alászállott, újonnan megjelent istenek az egyszerű lanawini halandókat... Annun is mintha igézet ült volna, komolyan, annyira, mindenáron vissza akart menni arra a helyre!~ meditál el hosszasan ezen a dolgon.
~Csak nem ilyesmi történt Pyctával is? A gonosz erőt nyert rajta?~ szörnyed el a gondolatra, de aztán elhessegeti az érzést. ~Nem, az nem lehet. Azt nem tudnám elhinni.~ nyugtatja meg magát, miközben Shayenn csendben üget vele az úton Toronyiránt.
Nemsokára már látja is a legtetejét a víz felett lebegő máguscsodának, aztán lassan az egész tornyot látja kibontakozni, a maga teljes pompájában.*
*Az ingoványon át vezető miazmás úton a mágián jár az esze. Vajon miért költözött át ide a Torony, a tóhoz, ahogy beszélik? Hiszen még amikor Synmirán járt, a Holtak háborúját megelőző időkben, akkoriban még ott élt a Torony mágusa. Abogr mester. És eleve hogyan volt képes ide átköltöztetni a Mágia házát? ~Mekkora hatalma lehet, hogy erre képes volt?
Talán a Kikötőben történtek miatt lehet. Amiatt, hogy ott a káosz uralt el mindent. Talán ezért költözött fel ide, északra. Itt Eeyr uralma szilárdabb. Bár ő nem tanítja az ő tanait... Meg ami a Karavánpihenő romjait illeti... az azért nagyon baljós hely, esküszöm!~ gondolja, elpillantva a távolba. Jelenleg esze ágában sincsen arra menni, de azért nem állhatja meg, hogy messziről ne vessen egy pillantást a kísérteties, széljárta helyre. Eszébe jut Annulien, és hogy vele is ott találkoztak. Meg valamiért Xot is eszébe villan, méghozzá a kapu előtti több mint furcsa viselkedése. ~Mintha egészen kifordult volna önmagából.~ emlékszik vissza. ~Vigyázni kell ezzel... sohasem lehet tudni, mikor próbálják meg az uralmuk alá vonni az alászállott, újonnan megjelent istenek az egyszerű lanawini halandókat... Annun is mintha igézet ült volna, komolyan, annyira, mindenáron vissza akart menni arra a helyre!~ meditál el hosszasan ezen a dolgon.
~Csak nem ilyesmi történt Pyctával is? A gonosz erőt nyert rajta?~ szörnyed el a gondolatra, de aztán elhessegeti az érzést. ~Nem, az nem lehet. Azt nem tudnám elhinni.~ nyugtatja meg magát, miközben Shayenn csendben üget vele az úton Toronyiránt.
Nemsokára már látja is a legtetejét a víz felett lebegő máguscsodának, aztán lassan az egész tornyot látja kibontakozni, a maga teljes pompájában.*
564. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-21 15:07:05
Üzenet elküldve: 2018-08-21 15:07:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Ezüstcsörgő//
*Aztán végül mást gondol. Kitart még a nap, sokára lesz este, és egyelőre úgyis maradnak, Pyctáék visszaértére várva.
Úgyhogy felnyergeli Shayennt, és otthagyja Zaráékat a táborhelyen.*
- Estére visszatérek. Járok egyet visszafelé, elmegyek egészen Erdőmélyéig. Hátha találok nyomokat. *közli, és intve megindul visszafelé.
Na meg úgy gondolja, Ezüstcsörgőt is talál majd, ha átvág az ingoványon, és a vadonba ér.
Így aztán hamar ott találja őt a nap melege a zsombékon, lápon, bűzhödt, süppedős ingoványon át kanyargó régi karavánúton.
Így, hogy egyedül van, különösen ügyel rá, hogy le ne térjen a szélesen kitaposott szekérútról, bármennyire is kecsegtető néha egy-egy növény kandikáló igézete.
Halad, egyenesen előre, ügetésben, szabadjára engedve Shayennt, csak lazán tartva a gyeplőszárat, jobban bízva a feketetarka ösztöneiben, mint a sajátjában a láp veszélyes részeit illetően.
Valahol erre mehetett Pycta is korábban, és nemrégiben Selesék. De akárhogy meregeti a szemét, nem talál egyértelmű nyomokat, amik arra utalnának, hogy valami történt Pyctával, vagy hogy egyáltalán járt errefelé.
Így aztán beletörődve a megváltoztathatatlanba, halad, hol lépésben, hol ügetésre váltva, vissza, Erdőmélye felé.*
*Aztán végül mást gondol. Kitart még a nap, sokára lesz este, és egyelőre úgyis maradnak, Pyctáék visszaértére várva.
Úgyhogy felnyergeli Shayennt, és otthagyja Zaráékat a táborhelyen.*
- Estére visszatérek. Járok egyet visszafelé, elmegyek egészen Erdőmélyéig. Hátha találok nyomokat. *közli, és intve megindul visszafelé.
Na meg úgy gondolja, Ezüstcsörgőt is talál majd, ha átvág az ingoványon, és a vadonba ér.
Így aztán hamar ott találja őt a nap melege a zsombékon, lápon, bűzhödt, süppedős ingoványon át kanyargó régi karavánúton.
Így, hogy egyedül van, különösen ügyel rá, hogy le ne térjen a szélesen kitaposott szekérútról, bármennyire is kecsegtető néha egy-egy növény kandikáló igézete.
Halad, egyenesen előre, ügetésben, szabadjára engedve Shayennt, csak lazán tartva a gyeplőszárat, jobban bízva a feketetarka ösztöneiben, mint a sajátjában a láp veszélyes részeit illetően.
Valahol erre mehetett Pycta is korábban, és nemrégiben Selesék. De akárhogy meregeti a szemét, nem talál egyértelmű nyomokat, amik arra utalnának, hogy valami történt Pyctával, vagy hogy egyáltalán járt errefelé.
Így aztán beletörődve a megváltoztathatatlanba, halad, hol lépésben, hol ügetésre váltva, vissza, Erdőmélye felé.*
563. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-19 21:40:40
Üzenet elküldve: 2018-08-19 21:40:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Gazdag élet//
* Hiába mondja halkan, mivel még az elfutás előtt történik, és Dram mellett sétál, ezért a bátyus mindent hall. Könyökével kicsit meg is böki húgocskáját.*
- Örülnék neki, ha egy kicsit is hasonlítana rád. Kiváló feleség leszel, és irigy leszek arra, aki elvesz. * Mondja gyengéden, szelíden, elvégre a békítés a célja fele. *
- Oh, nem szégyen az, ha valaki elbukik, főleg, ha ilyen nagy fába vágja a fejszéjét, mint te, testvérem. * És már vissza is tért a szurkálódáshoz, a gyengéd őszinte pillanatot maguk mögött hagyva ismét egymással tréfálkoznak. * Szerintem apánk is tudta jól, hogy lehetetlen küldetés, csak arra volt kíváncsi, hogy meddig bírom.
* Miután a lány megállt, Dram továbbra is a megszokott, egyenletes tempóban sétál, és így zárkózik fel hozzá. Hagyja, hogy újfent belé karoljanak, és egyből jobban érzi magát. Félt egy kicsit, hogy húga tényleg elcsatangol, és akkor keresheti napestig, ha eltéved.*
- Ezért nem kellene egyedül futkározz. És ha vadállatba futsz? Mivel véded meg magad egy medve ellen? * Teszi fel a kérdést, bár meglepődik azon, hogy húga milyen könnyedén lát át a színjátékon. Eddig azt hitte, hogy ez nem így van.*
- Oh, és mi mindent tudsz még rólam, húgom ?
* Hiába mondja halkan, mivel még az elfutás előtt történik, és Dram mellett sétál, ezért a bátyus mindent hall. Könyökével kicsit meg is böki húgocskáját.*
- Örülnék neki, ha egy kicsit is hasonlítana rád. Kiváló feleség leszel, és irigy leszek arra, aki elvesz. * Mondja gyengéden, szelíden, elvégre a békítés a célja fele. *
- Oh, nem szégyen az, ha valaki elbukik, főleg, ha ilyen nagy fába vágja a fejszéjét, mint te, testvérem. * És már vissza is tért a szurkálódáshoz, a gyengéd őszinte pillanatot maguk mögött hagyva ismét egymással tréfálkoznak. * Szerintem apánk is tudta jól, hogy lehetetlen küldetés, csak arra volt kíváncsi, hogy meddig bírom.
* Miután a lány megállt, Dram továbbra is a megszokott, egyenletes tempóban sétál, és így zárkózik fel hozzá. Hagyja, hogy újfent belé karoljanak, és egyből jobban érzi magát. Félt egy kicsit, hogy húga tényleg elcsatangol, és akkor keresheti napestig, ha eltéved.*
- Ezért nem kellene egyedül futkározz. És ha vadállatba futsz? Mivel véded meg magad egy medve ellen? * Teszi fel a kérdést, bár meglepődik azon, hogy húga milyen könnyedén lát át a színjátékon. Eddig azt hitte, hogy ez nem így van.*
- Oh, és mi mindent tudsz még rólam, húgom ?
562. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-19 21:39:51
Üzenet elküldve: 2018-08-19 21:39:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Gazdag élet//
- Összeteheted a két kezed, ha olyan feleséged lesz, ami csak egy kicsit is megközelít engem - * motyogja halkan az orra alatt, elvégre bajuszkája az nincsen. *
- Ha igényled egy akárki segítségét az azt jelentené, hogy bevallod közszem előtt miszerint elbuktál a nevelésemben. Ha egy kishúgot nem tud megregulázni a apánk jövendőbeli örököse, hogyan fog elbírkózni mint a család feje? - * vág vissza talán kicsit túl erősen is, amit egyelőre még nem érzékel.
Amikor szaladásnak indul azt hiszi Dram követi majd, ám amint látja, hogy tévedett csalódottan áll meg és várja be testvérét. *
- Nem hagynálak meghalni - * kacsint rá majd újból mellé ér és belékarol. * - meg különben is te tudod az utat, tehát előbb tévednék el én, mint te - * kuncogva bújik oda Dramhoz néhány pillanat erejéig. * - Tudom, hogy néha megjátszod a gyengébbet, hogy regulázz - * súgja oda olyan hangon, mintha már komoly volna és ezer éve felnőtt. *
- Összeteheted a két kezed, ha olyan feleséged lesz, ami csak egy kicsit is megközelít engem - * motyogja halkan az orra alatt, elvégre bajuszkája az nincsen. *
- Ha igényled egy akárki segítségét az azt jelentené, hogy bevallod közszem előtt miszerint elbuktál a nevelésemben. Ha egy kishúgot nem tud megregulázni a apánk jövendőbeli örököse, hogyan fog elbírkózni mint a család feje? - * vág vissza talán kicsit túl erősen is, amit egyelőre még nem érzékel.
Amikor szaladásnak indul azt hiszi Dram követi majd, ám amint látja, hogy tévedett csalódottan áll meg és várja be testvérét. *
- Nem hagynálak meghalni - * kacsint rá majd újból mellé ér és belékarol. * - meg különben is te tudod az utat, tehát előbb tévednék el én, mint te - * kuncogva bújik oda Dramhoz néhány pillanat erejéig. * - Tudom, hogy néha megjátszod a gyengébbet, hogy regulázz - * súgja oda olyan hangon, mintha már komoly volna és ezer éve felnőtt. *
561. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-08-19 21:34:00
Üzenet elküldve: 2018-08-19 21:34:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Gazdag élet//
- Nem is vennélek, még ha nem is lennél a testvérem. Ilyen bárdolatlan feleség, csak fejfájást okoz, lehet bármilyen szép. * Nevet jóízűen húga kárára. *
- Szerintem így is túlságosan el vagy kényeztetve, testvérkém. Szerintem jobb lenne, ha inkább rövidebb pórázon tartanálak, biztos apánk is pártolná az ötletet. Ha igényelném, egy viselkedéstanárt is fizetne a számodra, aki a nap minden pillanatában melletted van, kijavítja minden hibád, azt is, ha rosszul lépsz, és igazi kis nemesasszonyt csinálna belőled. * Ez után gonosz kis mosollyal az arcán néz Wymnire.* És biztos, hogy a leckéi is sokkal unalmasabbak, mint bármi, amit anyánk taníttatott veled! * Persze sosem tenne ilyet, bár gyakran csinál úgy, valójában nem szeretné, hogy Wymni megváltozzon, akár csak egy kicsit is. Viszont ahogy futkározni kezd a lány, Dram megáll, és utána kiabál.*
- Wymni! Ha elcsúszol, és elesel, és összekoszolod a ruhát, akkor ennyi volt a séta, fordulunk haza! Nem fogadok el kifogásokat! * Jelenti ki, elvégre nem fog koszosan mutatkozni, egyből eltűnik minden jókedv és tréfa nyoma az arcáról is, és szigorú tekintettel néz arra, amerre testvére elszaladt. *
- És ha eltévedek, akkor az is lehet, hogy itt halok meg! * Teszi még hozzá, ha az egyszerű tények nem elegek, akkor az érzelmi zsarolás majd megteszi. Nem szeretné, hogy ezzel vége legyen a kis kirándulásuknak, de ha Wymni tényleg összesarazza magát, akkor Dram hajthatatlan lesz, és tényleg hazakíséri. *
- Majd visszafelé bolondozhatunk. * Teszi még hozzá halkabban. *
- Nem is vennélek, még ha nem is lennél a testvérem. Ilyen bárdolatlan feleség, csak fejfájást okoz, lehet bármilyen szép. * Nevet jóízűen húga kárára. *
- Szerintem így is túlságosan el vagy kényeztetve, testvérkém. Szerintem jobb lenne, ha inkább rövidebb pórázon tartanálak, biztos apánk is pártolná az ötletet. Ha igényelném, egy viselkedéstanárt is fizetne a számodra, aki a nap minden pillanatában melletted van, kijavítja minden hibád, azt is, ha rosszul lépsz, és igazi kis nemesasszonyt csinálna belőled. * Ez után gonosz kis mosollyal az arcán néz Wymnire.* És biztos, hogy a leckéi is sokkal unalmasabbak, mint bármi, amit anyánk taníttatott veled! * Persze sosem tenne ilyet, bár gyakran csinál úgy, valójában nem szeretné, hogy Wymni megváltozzon, akár csak egy kicsit is. Viszont ahogy futkározni kezd a lány, Dram megáll, és utána kiabál.*
- Wymni! Ha elcsúszol, és elesel, és összekoszolod a ruhát, akkor ennyi volt a séta, fordulunk haza! Nem fogadok el kifogásokat! * Jelenti ki, elvégre nem fog koszosan mutatkozni, egyből eltűnik minden jókedv és tréfa nyoma az arcáról is, és szigorú tekintettel néz arra, amerre testvére elszaladt. *
- És ha eltévedek, akkor az is lehet, hogy itt halok meg! * Teszi még hozzá, ha az egyszerű tények nem elegek, akkor az érzelmi zsarolás majd megteszi. Nem szeretné, hogy ezzel vége legyen a kis kirándulásuknak, de ha Wymni tényleg összesarazza magát, akkor Dram hajthatatlan lesz, és tényleg hazakíséri. *
- Majd visszafelé bolondozhatunk. * Teszi még hozzá halkabban. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1877-1896