//Karavánpihenő romjai//
* A kísérlete érdekes eredménnyel zárult. Szerencsére nem az az érdekes benne, hogy mit fog mondani majd a vérében ázva a földön, hanem egyelőre úgy tűnik, hogy jó nyomon van. És egy új ötletet ad az északról jött gnómnak.*
-Csak egy gnóm képes olyasmire gondolni, hogy minden második téglát meg kell nyomni, csak azért, mert a nő szó két betűből áll. Ha már annyira más a te raexoburgi, vagy milyen, nyelved, akkor ott melyik két betűt használjátok rá? Lehet aki a csapdát állította, az is onnan jött, mint te. És része a megfejtésnek a ti nyelvetek.
* Kevés esélyt adna arra, hogy egy démon pont onnan jött volna, ahonnan Aezmorin. Nem tudja elképzelni, hogy egy zárt társadalomban eredarok szállják meg az ott élők lelkét. Ám ha ez lehetséges, akkor egészen biztosan eljönnek abból a városból. Sokáig nem lehet valószínűleg bírni. Még a barátja is eljött, pedig ő aztán tényleg a fajukból való.
Ám valahogy a társa szelíd hozzáállása még a maga fajta szürke bőrű, számkivetett lények felé is összeegyeztethetetlennek tűnik jelenleg, hogy valaha is találkozott volna gonosz lénnyel. Vagy mindenesetre a tolvajok előtt, akik ellopták a kocsiját a benne felejtett naplóval együtt.*
-Rendben, ide állok a falhoz dőlve, miközben te próbálkozol a folyosó bejáratával. De arra figyelmeztetlek, hogy a fő tégla nem az első. Azt zárókőnek is szokták nevezni. A boltív legtetején, amit ha elmozdítunk, összedől az összes többi.
* Hirtelen elképzelte a jelenetet.*
~ Vajon milyen lenne, ha tényleg ennyi lenne az egész megoldás? Mintha csak egy boltív lenne, kiveszünk egyet és az egész befalazás összedől!~
-Jobb lesz kicsit messzebb támasztanom a falat, úgy érzem. Te csak próbálkozgass!
* Azért ha rálátása van, akkor alaposan végig méri az erszény helyét és vastagságát, bár nem hinném, hogy azért tenné, mert az eljövendő halálozás utáni nyereséget igyekezne felmérni.*
-Egyébként miért nem hinnéd, hogy a Kámorffal megbeszélt pénz eljut hozzá? A te világodban nem szoktatok apró szívességet tenni a hölgyeknek? Még te sem tűnsz ennyire faragatlannak.
* Akár hogyan halogatja a már elmesélt történet újbóli elmondását, végül mivel ebben a körben nincs jobb dolga, mégis elismétli újból.*
-Eeyr vereséget szenvedett annak idején Sa'Tereth ellen. Régen a földön állt az az építmény, talán a hajóknak jelezte, hogy merre kell a Kikötőbe menniük. Ám amikor bemenekült oda élet és halál között lebegve a halhatatlan, akkor felemelte a levegőbe, hogy a sötétség és vér istenének követői ne tudjanak utána menni. Nem tudom pontosan, hogy meddig repült, amíg elérkezett az lápvidékre. De az ingovány akkoriban még nem volt itt. Azokban az időkben keletkezett. Talán maga a fény istene teremtette, hogy a ködlépcsőt ne tudja senki megközelíteni, akinek meg nem adja ehhez a tudást.
* Egy kicsit elhallgat és gondolkodik.*
-De abból ítélve, hogy a haramiák vezetője, akit elföldeltünk, az nem őt imádta, hanem az ősellenségét, azt mondanám, hogy nem a fénypapok kaptak ilyesfajta tudást, hanem az ingovány a sötétség prédikátoraié lett. Egészen addig, amíg ide nem jöttünk és ki nem irtottuk mindet.
* Eléggé túlzónak hat, hogy ketten az egész gonosz szekta ellen, de részleteiben is stimmel és a fő dramaturgiai ív is pontos az imént elmondott összefoglaló és az általuk tapasztalt.*
-Világos a képlet. A környék banditafőnökét el tettük láb alól. Téged pedig a környéken raboltak ki, azt mondtad, hogy a tótól valamelyest északabbra. Ha végeztél az átjáró kinyitásával és nem haltál bele, nyithatnánk egy tavernát a régi karavánpihenő romjain. Egy megálló az északra menő kereskedőknek.
Mit szólsz hozzá?