Külső területek - Ingoványos vidék
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Arthenior közelében (új)
Füves puszta (új)
Ingoványos vidékErdőmélye (új)
Mágustorony (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 26 (501. - 520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

520. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-07-11 20:02:55
 ÚJ
>Ortas Hroops avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Lábait nehézkesen teszi maga elé, bár csizmája a hasonló terepekre van kitalálva. Komoran lépdel, jelenleg nem dobja fel a gondolat, hogy még jó néhány órát ebben az ingoványban kell töltenie. Különösebben nem is zavarja ugyan, csak egyszerűen nincs kedve hozzá. A távolság lassan kopik ki a lába alól, közben arra gondol, milyen szerencse, hogy megpihent a pusztában, ide bizony elkél az erő és a kitartás. Kezével előhalássza butykosát, majd meghúzza, s nagy kortyokban nyeldekli a vizet. Komótosan elteszi, majd szokásához híven dús bajszát törli le. Egy pillanatra végigfuttatja szemét a tájon. Mindenfelé haldokló, ingoványba fulladt fák, bűz, néhol döglött halak a tisztább felszínen. A mocsár ettől függetlenül életnek is otthont ad, meglehetősen nagy szúnyograjok özönlenek át egyik bokorról a másikra, a vízben fodrozó mozgás jelzi a kígyók és ki tudja milyen élőlények útját. Az ingovány nem halott, bár annak tűnhet. Ortas ennek megfelelően óvatosan halad előre, esze ágában sincs egy kígyóra lépni, hogy aztán lábára tekeredve húzza le a zsombékok közé. Nem, nem akar meghalni, nagyon nem. Élni szeretne, s élettel teli közösségbe kerülni. Sokat gondolkodott ezen, de még elképzelése sincs, hogy hol kezdje. ~ Majd kiderül. Majd kiderül. ~ S a mocsár széle lassan közeledik.*


519. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-07-05 22:09:52
 ÚJ
>Annulien Raenelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

*Végül visszanyeri önuralmát és a kontrollt remegő lábai fölött, könnyek között törli meg ajkait és indul el a vélt út felé. Bármit is rejt az a rom, ő nem kér belőle, soha, de soha többé. Maga mellől halk vízcsobogást hall, de még a legbolondabb is tudja, hogy nem szabad inni az ingovány vizéből, bármennyire is tisztának tűnik. A hang azonban emlékezteti valamire... Odahaza a Magasház kertjében mindig lehetett hallani ezt a hangot. Egy tiszta vízű, patak, mely zabolátlan zúgott a hegyoldalon lefelé a Tükörtóba. Mennyit fürödtek ott gyermekkorában! Szinte hallja a csilingelő kacajt és érzi a csiklandozó boldogságot, amit akkor érzett. Kriovel... Vajon jól van?
Mosoly suhan át arcán a megannyi boldog emlékre, kitörli szeméből a könnyeket és folytatja az útját. Az útra érve azonban megtorpan. Merre? Nem kétséges, hogy járt már itt, el nem tévedt. Mágustorony? Annyi aranya nincs. A város? A város. Majd a szolgálatába áll valakinek, ahogy azt régen is tervezgette. Hátha valami nagy mágusnak! Az lenne csak az igazi. Worenth mester... Őt például szolgálná. Igazából akárkit, aki megfizeti.
Sietős léptekkel indul el a város felé vezető úton. Csontvázak, rémségek és sötét erdő, múlté már.*


518. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-07-02 13:32:28
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

*Nem néz vissza, ugyanis képtelen rá. Makacssága sem engedi, hogy visszanézzen. A macskaszerű lény mellett viszont bátran elmegy, Pycta szólt volna róla, ha nem lenne biztonságos. Persze nagy ívben kikerüli és a szeme sarkából végig figyeli. Erdőmélyén sajnos nem ösztökélheti lovát gyorsabb haladásra, mert túl sűrű az erdő és mert túl keskeny az ösvény. Az ingoványnál ugyanez a helyzet, ott sem vágtázik végig az, aki ép eszén van. Aenae pedig ép eszén van. Csak a szíve hasadt meg, mindegyik pislogásnál egy-egy kövér könnycsepp gördül le az arcán, szempillái nedvesen tapadnak össze. Azt gondolta, hogy mire eljut az ingovány határára, addigra valamennyire kiszellőzik a feje és megnyugszik a háborgó lelke is megnyugszik. Ez azonban nem következik be, mert egyre jobban belelovalja magát a dologba. Fáj neki az egész helyzet, főleg a bánásmód, amit nem tud egy bocsánatkérés után varázsütésre elfelejteni azt. Képtelen rá ugyanis, még akkor is, ha kezdi belátni a saját felelősségét is a történet alakulásában. Rosszul tálalta a dolgot és nagyon rosszkor, de a reakció túlságosan is meglepte, makacssága pedig nem engedi, hogy elfelejtse rögtön a dolgot. Kész szerencse, hogy a lova hátán ül, mert ha nem így lenne, akkor csak erőtlenül kóvályogna és talán örökre elbolyongana az erdőben. Olyan letargiába zuhan, amiben talán még öccsei halála után sem volt, konkrétan azt kívánja, hogy bár ne indult volna soha el otthonról, bár ne találkozott volna soha Pyctával, akkor most nem fájna ennyire. Vissza is akar menni és el is akar rohanni innen a lehető legmesszebb. Az ingovány szélén meg kell állnia, hogy összeszedje magát, mert itt is észnél kéne lennie, ha nem akarja azt, hogy elnyelve a mocsár egy böffentéssel. Lova nyakát ölelve folytatja a zokogást, maga sem tudja, hogy mennyi ideig.*


517. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-30 14:18:22
 ÚJ
>Lyessal Veryelian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Merev és kifejezéstelen arccal gyalogol az ingovány felé vezető úton a hatalmas tavat megkerülve. Már messziről feltűnik számára a csodás torony látványa a tó közepén. Erről eddig csak olvasott illetve talán még valamely jegyzetében tanult is. ~ Arthenior. ~ Fintorogva húzza el az orrát. Ez ugyan már az ingovány kezdetének is betudható, szinte orrfacsarónak találja a bűzt, kifogástalan fekete csizmájával nem győzi kerülgetni a pocsolyákat. Bár abban is biztos, hogy ez egy darabig még így lesz, sőt lesz olyan alkalom, mikor kénytelen összepiszkolnia magát, elvégre ez mégiscsak egy mocsár. Hirtelen kézmozdulattal húzza feljebb tunikáját, hogy a felfreccsenő víz ne érje azt. A másik ok, hogy Artheniorról is hallott már, ami azt illeti mostanában talán túl sokat is. A felkelés híre már más városokba is elért, bár Lyes ezen nem is csodálkozik. Hol a sanyarú sorsú embert még víz alá is nyomják, annak ez lesz a következménye. Bár nem feltétlenül az a típus, ki a hajléktalant kézen fogva vezetné be a fogadóba, hogy megvendégelje, de az ő szíve sincs kőből, még ha merev tekintete és penge vékonyra húzott vékony szája ezt is sugallja. Miközben egy kidőlt fát kerülget, hazagondol. Égbenyúló tornyok, kackiás épületek, megannyi dísz és pompa, mi eddig sorsát és életét jellemezte. Neki azonban nem volt elég. Másra vágyott. S anyja határozott tiltása ellenére, családja után indult. ~ Vajon mi végre kelt fel a nép? Mi végre nem képviseltette magát egyetlen tanácson sem? ~ Kérdezi magától holott pontosan tudja a választ. Tudja, hogy mi az, mi Artheniort a mélybe, s Lihanechet a magasba emeli. A felvilágosult gondolkodás. Csizmája nagyot cuppan, melyre keserves arccal kapja oda a szemét. Kissé nehezen boldogul a sárban és kissé nehezen boldogul a bűzzel is. Így mihamarabb tovább szeretne állni.*


516. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-27 23:17:38
 ÚJ
>Annulien Raenelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Karavánpihenőnél//

*Remegő lábakkal, kifulladva támaszkodik bal kezével egy fa tövének. Jobb kezét az oldalához kapja, iszonyúan szúr. Hátrakémlel válla felett, iszonyú üldözőinek nincs nyoma.
Eszébe jutnak a rotható, élettelen arcok, a felé nyúló hosszú kezek... Felfordul a gyomra, forog vele a világ. Szája elé teszi jobb kezét és öklendezni kezd a fa tövének támaszkodva. Nem akar rágondolni, de másra sem tud. Könnyes szemmel fordul hátra, de a lidércnyomásokat valószínűleg lerázta.
Hatalmas sóhajjal kuporodik le a fa tövébe és temeti arcát kezei közé. Ezért hagyta ott a Vadvédet? A madár... Ideje kiverni a fejéből. Naiv volt, hisz az csak egy madár, semmitöbb.
Lassan feláll, a rosszullét is kezd elmúlni. Körbenézve viszont rá kell döbbennie, hogy fogalma sincs, hol van. Az eszeveszett rohanásban egyáltalán nem figyelt, hatalmas mázli, hogy nem zuhant be valami dögletes pocsolyába.
Ideje megkeresni az utat. Azt az átkozott romot pedig messziről elkerülni...*



515. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-25 22:00:41
 ÚJ
>Rojym, a Bestia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Nem messze Artheniortól észrevett egy őrjáratot a messzeségben, a napfénytől megcsillant páncéljuk és dárdahegyük árulta el őket. Az oroszlánember szerencséjére egy kisebb útelágazás állt köztük, amelyből az vezetett az ismeretlenben, amin pont nem az őrök haladtak. Szerencséjére még le tudott kanyarodni arra az útra, idejében.*

*Ez a szerencse lassan szerencsétlenségbe torkollik, ahogy a Bestia lova lábát figyeli, aki bokáig a lápban gázolva baktat. A sűrű köd miatt mindketten elvesztették tájékozódókészségüket, a férfi csak emlékeire hagyatkozhat az égtájak terén, de már ő maga sem tudja, hányszor kanyarodtak, fordultak a jobb terep reményében, így ez az eshetőség is füstbe ment.
Jobb híján az erdőség mellett maradva baktatnak biztonságos tempóban, arrafelé a fák közelsége miatt a láp nem annyira mély, bár a rengeteg sűrű ahhoz, hogy lovagolni lehessen benne. Valahol a láp és erdő mezsgyéjén haladnak hát, félve az ismeretlentől.
És az ismeretlen egy cuppanással jelzi közelségét.
A ló orra bukik, az erdő menti cserjésbe vetve gazdáját, aki menten kipattan onnan, hogy felmérje, mi is történt. Marhjano marig belemerült a lápba, szerencsétlenségére egy mély területet fogott ki a kiügetésre. Szívfacsaró siránkozása és kétségbeesett kapálózása láttán a férfi próbálja őt kihúzni, de amint ő is érzi, hogy a láp elnyelné, gyorsan kikúszik a szilárd talajra, idegesen toporzékolva körös-körül, azon gondolkozván, hogy menthetné meg hűséges társát.
Azonban eközben a láp is munkálkodik, a ló rugdalózása következésben csak egyre mélyebbre, és mélyebbre süllyed, percek múltán már csak fejét képes kikapni egy-egy pillanatra a sötét ingoványból, hogy levegőt vegyen. Mindegyik hörgő szusszanása az utolsót sejteti.
Rojym búgó hangján siratja lovát, azon az emberfeletti oroszlánbúgásán, amivel a sötét erők átkozták meg.*
- Bocsáss meg nekem. *Súgja neki oda halkan, mikor többet nem tűnik elő.* - A Szellemek félrevezettek, vagy hibámból félreértettem őket. Ez nem lehet akaratuk.
*Még egy darabig ott ül az erdő szilárd, természetes földsáncán, mintha csodára várna, majd egy dühödt morranással elindul az ismeretlen felé, el nem feledve bajtársát.*


514. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-25 12:27:23
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Karavánpihenőnél//

*Talán elgondolkodik, mi célja lehetett a varjúnak vele, mikor már nem lesz életveszélyben. Miért segítette meg? Tényleg van ennek valami oka, vagy csak reméli, hogy nem egy buta madárról van szó, aki véletlenül erre repült?
A kerubi feltartja az egyik szörnyet, de még mindig van kettő, akikkel meg kéne küzdenie, és rövid megfontolás után a menekülés mellett dönt, igen bölcsen. A csontvázak elindulnak utána, de lassabbak, hamarosan lemaradnak, és mire kiér a ködből, már nyoma sincs az üldözőinek.*


513. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-24 17:03:36
 ÚJ
>Kámorf Hifeti avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

* Végre kikeveredett sok eltévedés után az ingoványos vidékre. Hihetetlen, hogy aki nem mozdul ki a városból, az milyen gyorsan rossz felé fordul a poros dűlőkön. A házak között ismeri már a legapróbb sikátort is. Ám a poros földúton alig van tájékozódási pont. Ha meg valaki rossz felé megy, akkor megerednek a lovak lábai, csak győzze ki az utat visszafelé!*
-Kellett nekem elhagyom a falak biztonságát! Azt hittem, a legrosszabb az lesz, hogy egy vadállat rám veti magát. Ehhez képest már az is idegesítő, hogy nem tudom, merre menjek.
* Dühösen néz előre az éjszakában és mond néhány apró fohászt őseihez és azok általa nem ismert isteneihez. Ha valamik, hát most segítsék meg! Jobb lett volna Grawokot is magával hozni, ő biztos feltalálta volna magát.*
-No, végre lehet valami?
* Megállítja pár percre a hátasát és egy szekér nyomát vizsgálja meg.*
~Ha erre felé kordélyok közlekednek, akkor valószínűleg az ment valamerre. Csak követnem kell az úton. Még mielőtt ránk virradna és felébrednének az útonállók.~
* A paripája oldalába vágja hát a sarkát, ahogy visszapattan a lovagi nyeregbe. És sietve megindul a nyomot követve. Sokáig jó irányt mutatva neki.
Végül úgy dönt, hogy ha eddig nem ért el a Thargok birtokára, akkor valószínűleg nem is oda tart éppen. Ezért letér az útról és egy ligeten megpróbál átvágni.
A fák gyorsan tűnnek el mögüle. Szerencsére nem olyan sűrűek és nem hajlik le a lombkoronájuk. A mén nagyokat prüszköl a csípős bokroktól hergelve. Orrlyukaiból hatalmas párafelhők lövellnek ki, mintha csak a Halál hírnöke közeledne.
De végül talán csak elér valahová!*


512. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-24 03:03:02
 ÚJ
>Annulien Raenelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Karavánpihenőnél//

-Mi lesz már?!
*Néz türelmetlenül az előtte testet öltő, fényben úszó lényre, de az nem mozdul. Szentül hiszi, hogy a jelenés meg fogja védeni, hisz ebben áll létezése. Ahogy a három lidércnyomásból kettő a kerubit kikerülve szemmel láthatóan felé veszi az irányt, földbe gyökerezik a lába.
Végigfut hátán a libabőr az oszló, élettelen arcok látványától és tétován húzza elő a tőrt.*
-Ne!
*Kezd úrrá lenni rajta a páni félelem, egyetlen mágia sem jut eszébe, amihez folyamodni tudna.
Egy pillanatig még a félelemtől kerekre tágult szemekkel figyeli az érte nyúló, vékony karokat, majd megfordulva futásnak ered. Nem érdekli már sem a madár, sem az, hogy a holtakkal szembeszálljon. Csak el innen, bárhová.*


511. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-23 19:58:04
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Karavánpihenőnél//

*A madár ezúttal úgy tűnik, cserben hagyja, így csak magára, és a mágiájára támaszkodhat. A varázslat sikeres, ezüstös fényalak jelenik meg Annu előtt pár lépéssel, feltartott fegyverrel figyeli a közeledőket. Mint az közismert, és a mágiahasználónak is tudnia kell, nem fog támadni, mozdulatlanul várja, hogy feladatát beteljesítve megvédje gazdáját. Ahogy a szörnyek közelebb érnek, az egyik vicsorogva rá is ront a kerubira, a másik kettő a lányt veszi kezelésbe. Égbe emelt oszló kezeikkel az arcát célozzák, érzékeny pontokat keresve. Próbálnak a szemébe, szájába, orrába nyúlni csontos ujjaikkal; csálé fogaikkal a válla után kapnak.*


510. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-23 15:03:40
 ÚJ
>Alvessys Nerimyar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Tesók egymás közt//

*Alve csak mosolyog Nae hatalommal kapcsolatos tervein, és túlságosan lefoglalja, hogy megmosolyogja butaságát. El is felejti, hogy ő maga is a hatalomra vágyik.
~ Elvégre ki ne akarna varázsolni? Minden egyszerűbb lesz tőle. A mágia megvéd, azzal harcolhatok, hasznot húzhatok belőle. Csak jól jöhetek ki a dologból. ~ *Mosolyog magában kicsit gonoszan, amikor Nae éppen nem néz rá, mert az ingovánnyal van elfoglalva.
- Ha még mindig gond lesz a városban *veszi fel a beszélgetés fonalát.* Nekünk akkor se lehet nagy bajunk. Picik vagyunk, szerintem a kutya se fog velünk törődni. Még pónin is alig látszunk ki a földből. *Nevet.* Tudod, húgocskám, ezek a hatalmi játékok a hatalmasoknak valók, nem nekünk.
*Nem gúnyból mondja. Ők tényleg csak két lányka, mit nekik háború meg felkelések?*
- Kiskoromban sokszor sajnáltam, hogy a családunk nem valami különleges. De ilyenkor örülök neki.
*Az ingoványhoz érve Búza patája azonnal a szottyadt sárba süllyed. A póni egy pillanatra meg is torpan, méltatlankodva. Alve megveregeti a nyakát.*
- Nyugodj meg! Gyerünk, Búza! *Noszogatja. A makrancos fakó lassan újabb és újabb lépéseket tesz, vicces „plupp-plupp” hang kíséretével. Alve nagyon hálás, hogy nem kell leszállnia.*
- Muszáj erre mennünk. *Mondja szomorúan, pedig neki se tetszik a hely, főleg a szaga nem.* De amíg megyünk, mesélhetnél valami vicceset, hogy elüssük az időt. Vagy énekelhetnél, de csak halkan. *Néz Nae-re. Mindig ő volt a lelkes meg a kreatív, Alve inkább alkalmazkodó. De ilyenkor, ha unalmas az út, nem haszontalan dolog.*


509. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-18 22:29:35
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Haza//

*Az ingoványhoz érve már lassít a tempón, nincs kedve eltűnni a mocsárban úgy, hogy a láp csak egy szolidat böffent, mikor elnyelte lovát és őt is. Így sajnos már lényegesen lassabban halad, mint egyébként szeretett volna, de legalább biztonságos. Vagy ő biztonságosnak gondolja, már amennyire egy dögletes posvány biztonságos lehet. Nem a szíve csücske ez a vidék, ezért még itt is igyekszik a lehető leggyorsabban haladni. Mondjuk már kezd fáradni is, pedig határozottan az a terve, hogy még ma vissza is indul Effyhez.*


508. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-18 17:17:47
 ÚJ
>Avalija Taldan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Synmira felé//

*Némán üget a többiek mögött, lapos, kíváncsi pillantásokat vetve útitársai hátára, muszáj arra, mert a táj nem nyújt túl sok látnivalót. Különösen a testőröket vizsgálgatja, hasonlóan szótlan, szolgai szerzetek lehetnek, mint ő maga, és mivel neki jó így, feltételezi a bérharcosoknak is, tehát inkább nem zavarja őket kérdéseivel. Kriyonékat sem, bátyja teljesen odavan a nemes kisasszonyért, ezt még ő is érti, maga már rég leszerepelt, így inkább nem rontaná tovább a tűzmágus esélyeit.
Magában azért büszkén somolyog, lám milyen határozott, nagyszerű vezető a tesó! Ismer égtájakat, tudja mi merre, nem csak toporog vakon a világban. A táborozás azért nincs maradéktalanul ínyére, de újdonsült bátorsága elnyomja a régi aggodalmakat. Máris lehetőséget lát a pihenőben.
Majd ő most jól megmutatja, hogy nem csak egy hárplis, hisztis, verekedős kislány! Megmutatja milyen hasznos, egyszersmind észrevétlen tud maradni. Majd ő szed tűzifát, bogyókat vacsorára, főz teát a tűzön, áll őrt is akár. Bizony!*


507. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-18 12:16:49
 ÚJ
>Nariina Aleani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119

Játékstílus: Vakmerő

*Nem kedveli a hosszú utazásokat, ez tiszta sor. Ha lova is lenne, meglehetősen könnyebb és gyorsabb dolga lenne, de így csak majdnem békésen slattyog úti célja felé. Ahogy maga mögött hagyja a viszonylag jól ismert várost, a szinte békésnek mondható (leszámítva persze a zavargásokat) környéket, ébersége cseppet növekszik, ahogy pedig az ingoványos, büdös, mocskos terepre ér, már feszültsége is szinte kézzel fogható. Nem tervez semmit a véletlenre bízni, csuklyája és köpenye jótékonyan fedi kilétét, kardja és tőre kezében, készenlétben, bármi baj essék. Mint egy nagyon különös és borzasztóan ideges árnyék közlekedik hangtalan, kitartásában és határozottságában nem, legfeljebb idegállapotában meginogva.*


506. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-17 20:58:40
 ÚJ
>Aezmorin Fohthanor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

* Az éjszaka hamar rátalál. Aezmorin keres magának egy biztonságosnak tűnő, félreesőbb helyet az úttól keletre, megvacsorázik az útközben összeszedett bogyókból, és a szárított marhahús egy részéből, aztán fejére húzva csuklyáját lehunyja szemeit. Sokáig nem képes elaludni, de végül rátalál az álom, miközben körülötte az ingovány zaja megélénkül az éjszaka aktív állatoknak köszönhetően. Utolsó gondolta a gnómevő halgyíkra terelődik és reméli, hogy a közeli folyócskák egyikéből sem kúszik ki egy olyan lábas jószág, hogy álmában felfalja.
Rátalál a reggel, és a gnóm álmatag ásítással veszi tudomásul, hogy mindene megvan. Nem rabolták ki, és még csak nem is ették meg. Micsoda szerencse! Feltápászkodik, levizel egy csenevész növényt, aztán útnak indul. A reggelije bogyókból fog állni és egy fél szelet szárított húsból. Nem túl bőséges lakoma, de a napot kihúzza vele. Legalábbis nagyon reméli. Úgy számítja estére, ha folyamatosan délnek tart, akkor elérheti a várost, amelyet a térképein látott. Ha nem, útközben keres valami ehetőt. Elvégre Medve jóvoltából legalább tudja, hogy az ingovány területén melyik bogyó biztosan ehető. Ha meg rászorul, akkor fog magának békát, vagy valami gyíkot. Abban nem reménykedik, hogy egy kisebb testű emlőssel összehozza a sors, mondjuk egy nyúllal, vagy nyesttel, de azért nyitva tartja a szemét, hátha mégis szerencséje lesz.
Aezmorin nem követ semmiféle utat, hanem a saját feje után megy, így hamarosan kiér az ingoványból, hogy egy másfajta útvesztőben találja magát. Felnéz a napra, aztán a végeláthatatlan füves pusztán tekint végig, majd sóhajtva elindul délnek. Valahol csak ki fog kötni. A gyomra alig hallhatóan mordul egyet. Aezmorin pedig arra gondol, hogy itt meghalni nem is lenne olyan vészes. Senki nem találna rá, hanem észrevétlen eltűnhetne a világból, anélkül, hogy bárki kiröhögné a szerencsétlen gnómot. *



505. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-17 18:17:04
 ÚJ
>Kriyon con Althabarad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Synmira felé//

*Mivel néha még küzdenie kelle a lovon maradással, ezért egy ideig csendesen és szótlanul koncentrál, főleg pedig kerüli a balhét Nairada testőreivel. Mikor azonban a lány megszólítja, azonnal pattan.*
- Hát... dél felé. Észak veszélyes. *ha Worenth, Taitos és Krestvir rosszul járt, akkor ő bizonyosan nem fog arra menni.*
- Még sötétedés előtt átkelünk az ingoványon, aztán valahol a szántótól északra letáborozunk. A pusztán könnyen kitörhetik a lábukat a lovak, de a szántón meg aztán főleg, így éjjel nem utazunk tovább, vili? *érdeklődik mindenkitől, hogy jó lesz-e így.*
- Ha átértünk, Synmirára megyünk és felkészülünk az Artheniorba vezető útra, eszünk, lovat váltunk, aztán elkísérjük hazáig egy darabon, izé. *ezt a részt már nem találta ki túl részletesen, mert gondolatai csak addig terjednek, hogy Synmiráig együtt lovagolhat ezzel a szépséggel, aki sem lefújni, sem tökön rúgni, sem az őreinek beárulni nem akarta eddig.*
~ Ő az igazi! ~ *ilyen nő nem terem minden bokorban!*


504. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-16 15:04:53
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Synmira felé//

*Reméli, hogy nem húzzák sokat még ott az időt, még sötétedés előtt szeretne visszaérni, bár erre egyre kevesebb lehetőséget lát. Valószínűleg ebből úgyis az lesz, hogy éjszakára meg kell állniuk valahol. Már csak a gondolatról is keserű fintorra húzódik a szája. Hiába félig elf, ő és a természet két külön dolog.*
- Nagyon hálás vagyok önöknek, hogy elkísérnek. Azért így mégis csak nagyobb biztonságban érzem magam.
*Igaz, vele vannak a testőrei, de két mágus csak hozzátesz a dologhoz. Részben ezért is szeretné megtanulni ő is. Nemes hölgy létére ő harcolni nem fog karddal, íjjal vagy bármi mással, de teljesen védtelen sem akar lenni. A kiszolgáltatottság érzésénél nincs is rosszabb, ráadásul szeretne a saját lábán is megállni, testőrök vagy bárki segítsége nélkül.*
- És... Merre fogunk menni? Én magukra bízom a dolgot, jobban tudják, merre biztonságosabb.



503. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-15 01:05:17
 ÚJ
>Annulien Raenelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Karavánpihenőnél//

*Csendben személi a romokat és körülötte a mocsárt. Kiszúr valamit, de az legkevésbé sem a fekete madárbarátja. Kerekte tágult szemekkel, lassan áll fel ültéből, miközben földbegyökerezett lábbal próbálja elhinni, amit lát.
Végül hátralép egyet, legszívesebben hanyatt homlok futna a lidércnyomás elől. Talán ez lenne a bölcs lépés és talán így is kellene tenni.
Kisöpri szélfútta haját az arcából és undorodva szemléli a közeledő három alakot.*
~Elf nem fut el a sötétségtől. Hát még egy Raenalar.~
*Tudja, mit kell tennie. Milyen furcsa, hogy másodszorra próbálja meg a varázslatot és mindkétszer ugyanitt tette. Talán csak néhány lépésnyire állt innen, mikor legutóbb idézte meg.
Behunyja szemét miközben kiejti a szavakat és csak a kerubira gondol. A kerubi védelmez és nem öl, ezt legutóbb is láthatta. Milyen szerencse most, hogy ellenfelei már halottak.*


A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.

502. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-14 10:08:10
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Karavánpihenőnél//

*A lány hosszú percekre egyedül marad, de ha elég türelmes, szerencsével járhat. Egy negyed óra telhet el szép csendben, csak a szél zúgását hallhatja, amikor is vendége érkezik. Nem is egy, rögtön hármat kap a nyakába, ám egész más formában, mint azt várta volna. A ködből csontváz alakok merészkednek elő. Mintha egy gyerekek ijesztgetésére kitalált túlzásokba esett rémtörténetben csöppent volna.
A szörnyek nem gyorsak, átlagos emberi kocogó sebességgel közelednek a lányhoz. Megsárgult, mocskos csontjaikról cafatokban lóg a jobb időket is látott ruházat, koponyáikon már csak csomókban található meg egy kis haj. Vicsorgó állkapcsuk néma üvöltésre nyílik, ahogy kezeiket a magasba emelve, csapásra készen közelednek Annu felé.*


501. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-06-12 20:07:58
 ÚJ
>Annulien Raenelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Karavánpihenőnél//

*Elhúzza a száját, Aezmorin válogatott sértéseit már nem méltatja válaszra. Úgy látszik a kis vicce igen mély nyomot hagyott az apró szerzetben, de miután ennyi mindent vágott már a fejéhez, az is biztos, hogy nem kér tőle bocsánatot.
-Bízom benne.
*Búcsúzik és forgatja a szemét, miközben távozik a gnóm.*
~Micsoda házsártos alak!~
Miután elhalnak az apró léptek, nem marad más, csak ő, az Ingovány és a vérfagyasztó rom. Nem túl megnyerő hármas, már ami az utóbbi kettőt illeti.
Békabrekegés, méhek halk zümmögése, madárcsicsergés. Idilli lenne egy vak számára. Ő azonban le sem tudja venni a szemét a hömpölygő ködről, ami a romfalak közül száll és foszlik szét a földön. Kell lennie itt valaminek... Igaz ami igaz, semmi pénzért nem menne be. Ő csak azt a madárkát szeretné megismerni és megtudni, mit is akart tőle. Mert akart valamit, ebben egészen bizonyos.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1874-1893