Nincs játékban - Gazdagnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínGazdagnegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 3 (41. - 60. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

60. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-06 12:44:21
 ÚJ
>Lorienne Kayel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Lassan mély álomba merül. Egyre mélyebbe kerül, miként vére vörösre festi alatta az ágyneműt. Nem nagy foltban, de azért ott vöröslik folyékony élete. A takarón is átütött egy helyen.
Sötétségben van. Nyugtató sötétségben, mely igencsak közel áll lelkének egy részéhez. Lassú ütemben veszi a levegőt, kissé nehézkesen. Teljesen nyugodtnak és békésnek látszik.
Néhány szolgáló áll felette, a gyógyító mellett. Tekintetükből sugárzik az aggodalom. Ruháikat gyűrik, ajkaik harapdálják, egy férfi fel-alá sétál a szobában.*
- Miért nem kelti fel? *hallatszik az egyik ijedt hangja. Lorie szemei megrezzennek. Hallotta a szavakat és nincs kedvére, hogy nem hagyják aludni. Lassan ébredezni kezd, tekintetéből düh olvasható ki.*
- Miért nem hagytok aludni? Megmondtam, hogy csak pihennem kell, erre még azt sem vagytok hajlandóak hagyni? *förmed rá a szolgálókra. Nem bánik velük kesztyűs kézzel, ha úgy adódik a helyzet. Néha viszont egészen kedves. Legtöbbször a kettő között helyezkedik el bánásmódja mércéjének jelzése.
Ekkor veszi észre a szőke lányt. Szemei elkerekednek, szája kis híján tátva marad.*
- Szóval még idegent is hoztatok. Ezzel kellett volna kezdenetek, de nem kellett volna idevezetnetek. Vendégeket lent fogadok, jól tudjátok! *mondja most már normál hangerővel.*
- Elnézést... Ha megbocsát, azonnal felöltözöm és beszélhetünk! Addig is, a szolgálók lekísérik. Ha kér valamit, szóljon nekik nyugodtan. *mondja némileg kedvesebben. Vendégeivel mindig is jól bánt, ez most sem lehet másként. Fenn kell tartani a látszatot, mely annyira nem is látszat. Elvégre gazdagként él, az már más kérdés, hogy pénzét miből keresi. Ami viszont még érdekesebb számára, hogy a sors pont legújabb áldozatát sodorta házába. "Könnyebb lesz, mint gondoltam..." elmélkedik*

59. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-06 11:56:01
 ÚJ
>Chrísthéalla Yves Kelsh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Felérve a tágas szobába nem annak otthonosságia, kényelme érdekli. Kisebb baja is nagyobb annál, hogy mennyire puha az ágy, vagy elég fényt fog-e fel a függöny. Nem akar maradni.
Nem azért, mert fél. Azokon az időkön már túljutott, ha úgy tetszik, kinőtt belőlük. Egyszerűen túlélte a félelmet. Most egyszerűen besokallt. Elege van a bajból, ami valamilyen formában mindig képes őt utolérni, felzaklatta, hogy egy olyan halott 'eltakarítására' érkezett meg épp, aki természetesnek legkevésbé nevezhető halált halt.*
- Hogy lehettem ilyen hülye naív, akár valami csitri, hogy hagytam erre rábeszélni magam? Elhúzok innét, az lesz a legjobb. Még ma. Most azonnal!
*Dühödt monológját kopogás zavarja meg. Ajtót nyit, Danist és sz másik, szolgáló kinézetű alakot lát ott.*
- Őróla meséltem. Ő van itt Ayrine helyett. *magyarázza a férfi*
- De engem... Chassis kisasszonyhoz... *kezdi határozatlanul a szolgáló*
- Mondd már.
*Szólítja fel őtThéa a beszédre. Felvont szemöldökkel, kart karba téve várja ki a szolgáló mondatáradatának végét, majd rosszallón megingatja fejét. Az a gondolat fogalmazódik meg benne, hogy az iménti gondolkodás helyett simán megléphetett volna. Most aztán lesheti!
Összeszedi holmiját, amire a hallottak alapján szüksége lehet majd a nő ellátásához, majd követi a szolgálót. A házban egyszerűen megáll a sebesült ágya mellett. Ránézésre nem tűnik számára lázasnak, kábának, tehát kivárja, hogy magától keljen fel.*

58. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-06 11:38:56
 ÚJ
>Akki Kamihira avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272

Játékstílus: Szelíd

//Az Alrishul Ház Visszatérése - Daron Siseve, Mesélő 2 figyelmébe//


* Hűvösebb légáramlat érkezik s halad végig a terasz dombauralatin jelezvén a kint lévőknek, hogy a hajnal hamarosan megérkezik. A páros kimerült, fáradt és izgalommal teli lélegzet vételei elvesznek a külvilágban. A férfiben tomboló különös érzés teljesen tovatűnt ezen időszakra. A lány fáradtan huppan le a férfi köpenyére. Kamihira vigyázó szemei követik mozgását miközben szemeiben érzelemmel teli fényt lehet felfedezni. Vulren szótlanul hunyja le szemeit s merül nyugodt álomba. Kamihira tekintetét továbbra is rá szegezi miközben kezével félretolja a lány haját arcáról. Most kezdi érezni a szél enyhén csípős érintését s köpenyével betakarja a fedetlen testet miközben melléfekszik. Kezét lágyan a lány betakart derekára helyezi s szemivel a nyugodt alvó arcát nézi. " Furcsa egy nő. A semmiből jelenik meg ruhátlanul és egész idő alatt egy szót sem szól és ekképp merül álomba. Vajon ilyen érzés tartozni valakihez? " mereng magában ahogy Vulren mellett fekszik. lelkében oly nyugalommal amit már régóta nem tapasztalt. Habár próbál ő is nyugovóra térni valamiért kiszállt az álom a szemeiből, csak fekszik mellette és gyönyörködik. A kinti sötétségbe csekély fény kúszik ami a messzi távolban gyökeredzik. Az elf férfi óvatosan s nesztelenül kell fel a lány mellől és a terasz díszes korlátán támaszkodva tekint a messzeségbe. A kelő Nap sugarai szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak ahogy a fény és árnyék keveredéséből összeálló vöröses fény kúszik fokozatosan egyre közelebb az építmény felé. A távolban madár hangokra lesz figyelmes melyek a kellemes és idilli dallamokat szórnak az elf fülének. " Mindegy mennyiszer nézem meg, mindig ugyan olyan gyönyörű. " jegyzi meg magában majd kezével vállát kezdi masszírozni amiből a nem mindennapi együttlét miatt szált el minden érzés. Ujjai egy régi sebre találnak s lelkében megszűnik a nyugodtság és helyébe a szokásos fájdalom tölti be. Tekintete megváltozik ahogy elméjébe a múlt képei szaladnak keresztül. Fél szemmel pillant a terasz talaján nyugodtan szendergő lányra. " Hiába estem át a különös jelenségen nem tudom félre rakni azon érzéseket amik örömmel töltenek el. Miért nem tudok egyszerűen odébb állni? Miért nem tudok egyszerűen kihasználni másokat s evvel egyre közelebb kerülve hozzájuk? " mereng magában miközben a múltjai kísérteteinek alakja kerül szeme elé s a nemrégiben megismert emberek képei. Vegyes érzelmek járják át, melegséggel teli öröm és rideg fájdalom. A tekintete újfent a horizonton felbukkanó nap felé vetül. " Mikor teret engedtem a lelkemben lakozó sötétségnek különös érzés volt. Érzem, magamban a dühöt ami fékezetlenül növekszik, de érzem a többiek által keltett melegséget is. Tévedtem volna mikor elengedtem? " arca a kétségbe esést sugallják. Fejével a terem helyiség belseje felé fordul majd pár pillanat elteltével ismételten vissza. " Miért nem tudom magam elhatározni egy valami mellett? Kijátszani másokat és ártatlan tekintettel bizonyítgatni őket ennek ellenkezőjéről? Miért olyan nehéz még így is? " ' Mert tudod, hogy semmire sem mész vele, mert ez nem teljesen te vagy.' " hangzik elméjében melynek hatására teljesen összezavarodik. Kezeivel fejének két oldalát megfogja és könyökével a korlát tetejére támaszkodik. Az elkeseredettség jelen van minden mozdulatában. *


57. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-06 10:41:46
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266

Játékstílus: Szelíd

//Az Alrishul Ház Visszatérése - Daron Siseve, Akki Kamihira figyelmébe//

*Akki és Vulren hajnalhasadásig tartó lendülete többször is sikeresen megostromolja a gyönyör küszöbét. A nő zsongástól kimerülten, de elégedetten dől le az elf ruháiból rakott rögtönzött nyoszolyára. Nyugodt, kiegyensúlyozott alvásba merül, lassú és alig hallható lélegzetekkel. Kamihira néhány órát már aludt éjszaka, de most is könnyen sikerülhet ez neki, ha enged a csábításnak.
Daron Siseve ebben az időszakban ébred egész éjszakás pihenéséből. Közvetlen mellette nincs senki, nem tudni, hogy esti társalkodópartnere hol aludhatott. Az elf még itt van, női lábakkal összekeveredve. Az összefonódott páros kiléte nem teljesen egyértelmű, igaz, alsó végtag felett sok mindent takar egy szétterített köpönyeg. Éhesen kordul a dalnok gyomra, tagjai pedig nyújtózásért kiáltanak. Aheiaval történt beszélgetésük utolsó foszlányai még a fejében kavarognak. Hirtelen nyomhatta el az álom, talán nem is válaszolhatott rá.
'Kérlek beszéljünk majd még erről!'
Valami biztos fontos volt, de még nem kristályosodott ki szokatlanul kába ébredése miatt. Néhány perc múlva sikerül teljesen felébrednie.*

56. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-05 15:40:56
 ÚJ
>Engur Valis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//A Csaló//

* Engur nem húzza az időt, hisz így is sietnie kell. Benyomakodik a nagynak éppen nem mondható bódéba, s előveszi a szerrel teli tasakot.
" Füstölni aligha van idő" gondolja egyszerre összes énje. Még szerencse, veszekedni most nem igazán érne rá.
Bal kézfejéről letekeri az amúgy is átázott kötését, s fedetlenné teszi az elszíneződött csonkot. Már pillanatig szemléli lyukacsos tenyerét, majd megtömi a réseket hodarillal.
" Jobban ki sem lehetne találni" gondolja, s ráönti tenyerére az erős löttyöt, ami még érzéketlen kezében is képes égető fájdalmat okozni.
Hátát a bódénak vetve, csukott szemmel, orrában az égő hús szagával élvezi a delíriumos mámort.


" Ébredj" szakítja félbe önmaga barangolását a semmiben.
Pillái úgy elnehezültek, mintha több kiló súly nehezedne rájuk, de végül csak ki nyitja őket. Alig telhetett el egy-két perc, de mégis túl sokáig időzött a bódéban. Sebtiben összeszedi a felszerelését, és kiront az illemhelyről.
Csak a házba való út felénél tűnik fel neki, hogy nem tekerte vissza kezére a kötést.*


55. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-05 08:13:48
 ÚJ
>Lord Ardith LLorvel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 58

Játékstílus: Szelíd

//Az Alrishul Ház Visszatérése//

*A férfi egy nyugodt biccentéssel jelzi az éjelfnek megértette szavait. Ryrin eltűnését követően nem sokkal ismételten felbukkan egy férfival az oldalán. Állítólag sebesült koldus. Meridien szemmel láthatóan más véleményen van, amit alátámasztani vél a férfi jól beidegződött védekező mozdulata.

Ardith már indulna, hogy közbeavatkozzon, hiszen a mérce két vége néz egymással farkas szemet. Azonban Ben segítségét kéri, így kénytelen nézni, ahogy Ryrin szolgálatába fogadja az ismeretlent. A nemes egy fejcsóválással jelzi egyet nem értését, de tenni nem tesz semmit.

Amint leszállnak a hajóról, magához inti a nőt s halkan odasúg neki.*

- Én sem bízom benne, tartsd szemmel, sok ellensége van az Alrishuloknak, akikről semmit sem tudunk. Ha kell végezz vele, de az lenne a legjobb, ha megtudnánk dolgozik-e valakinek. Remélem számíthatok rád. Ryrinnel és Evennel szemben majd elsimítom az ügyeket, ha úgy adódik a dolog.

*Nem vár sok választ a társától. Ha azonban mégis van mondandója meghallgatja. Aztán segít a többieknek kirakodni vagy másban, amire Ben utasítja.*

A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.04.06 10:46:21, a következő indokkal:
Tartalmi moderálás (személynevek).

54. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-04 21:21:09
 ÚJ
>Lorienne Kayel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Nagy dörömbölésre és csattanásra ébred. Szemei azonnal kipattannak és felül az ágyon. Halkan felszisszen, ezt már nem sikerült elfojtania. Három szolgálóval találja szemben magát. Pontosabban azok aggódva veszik körbe. Tekintetük ide-oda cikázik, Lorienne testét figyelve és az alatta elterülő ágyat.*
- Kisasszony minden rendben? Sajnáljuk, zárva volt az ajtó, be kellett törnünk! *mondják felváltva. Hármójuk közül egyikük férfi. A család, pontosabban Lorie lovásza. A másik kettő egyszerű szolgáló.*
- Már miért kellett volna betörni? Semmi bajom, vagy úgy tűnt, hogy gond van idebent? Vagy hogy veszélyben vagyok? *kérdi kissé morcosan.*
- De... A vér a ruhán... Féltünk, hogy a Kisasszony esetleg megsérült. Amint látom, ez viszont nem alaptalan.
- Ugyan már, ez csak egy kis karcolás. Vagyis... karcolások. *próbálja nyugtatni a háznépet. Úgy tűnik azonban, hogy ez nemigen használ. Néhányan azonnal közelebb lépnek egy lépést, szám szerint ketten.*
- Nem messze innen, a negyedben, lakik egy gyógyító. A neve... Ayrine Chassis. El kell hozzá mennie, Kisasszony! Meg kell nézetnie a sérüléseit! *magyarázzák. Lorienne közben vadul rázza a fejét, melybe kicsit bele is fájdul a testrész. Enyhén megszédül, de ennek csupán szemernyi jelét adja. Ez viszont éppen elég a cselédeknek.*
- Nem megyek sehova, megmondtam! Én megnéztem a sebet és bekötöttem. Kipihenem magam és ennyi! Nem lesz baj, nyugodjatok meg végre és menjetek vissza dolgozni! *morogja.*
- Az ajtót pedig tegyétek vissza! *adja ki a parancsot. Néhány perc múlva, az ajtó, kérdés hogy hogy, de a helyére kerül. A lány végre vissza tud feküdni és újra aludni. Nem esett neki jól, hogy felkeltették. Az ágy egy másik részére fekszik, mert iménti helyét enyhén összevérezte. "Tökmindegy, ha már ezt is égetni kell."
Odakintről még beszűrődik a szolgálók hangja. Beszédüket jól érti és hallja. Legszívesebben ki menne és rájuk szólna, hogy nem kell hívni ide senkit. Ennek ellenére nincs kedve felállni. "Hagy hozzák csak ide azt a gyógyítót, ha akarják. Nem érdekel... Legfeljebb nem hagyom, hogy megvizsgáljon." dönti el végül.*

53. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-04 20:45:43
 ÚJ
>Diramel Zaler Wymor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 67

Játékstílus: Szelíd

//A Csaló//

*Consiglio Úr hamarosan rá tekint és elmosolyodik. Egy szolgáló hatalmas ládával érkezik meg, miután a férfi beszélt. Diramel kérdőn figyeli az érkező holmit, mely vendéglátójuk lába elé kerül. A láda felnyílik és egy olyan pengét lát meg, milyet még életében nem tartott kezében. Sőt, ami azt illeti nem is látott senkinél. Erre most azt akarják, hogy vigye magával.
Először hitetlenkedve méregeti a fegyvert. Nem mer hozzá érni a becses tárgyhoz. Látszik, hogy a ház urának is sokat jelent. Valamiféle jelek vannak rávésve, melyek tovább emelhetik a kard értékét. Diramel csillogó szemekkel nyúl ki a fegyverért, de néhány centire a markolattól megállítja kezét. Consiglióra tekint kérdőn.*
- Tényleg... magammal vihetem? *kérdi reménykedve. Ha igenlő választ kap, enyhén elmosolyodik, majd megragadja a fegyvert. Csak finoman, ahogy egy új pengével ismerkedni szokás. Szívesen meg is forgatná, de nem biztos benne, hogy most kellene. Nagy tisztelettel és hálával megköszöni a remekművet, melyet nem ereszt kezéből még egy ideig.*
- Igen, a katonákat majd én vezetem, ha úgy adódik... *bólint. Ezek után Andreasel mellé szegődik, kivel szemben már nem táplál oly erős érzelmeket. Még érzi a varázslat hatását, de már közel sem olyan erősen. A kard viszont egy időre jobban foglalkoztatja, mint a visszavágó. "Talán ezzel kellene elvágnom a torkát, ha már így néz rá." elmélkedik.*
- Ha megbocsát... Még elő kell készülnünk a holnapi napra. *mondja tisztelettudóan, jelezve, hogy mehetnek. Andreasel cselekedeteit követve ő is elbúcsúzik, még egyszer megköszöni a nagylelkű ajándékot, majd az elfszerzet oldalán távozik.*

52. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-04 18:40:05
 ÚJ
>Akki Kamihira avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272

Játékstílus: Szelíd

//Az Alrishul Ház Visszatérése - Mesélő 2 figyelmébe//

* A hűvösen lengedező szélben az elf az előtte lévő tájat szemléli, de nem feledkezik meg a fiatal uralkodó jelenlétéről sem és óvatosan néha szeme sarkából Aheia mozdulatait és arcrezzenéseit figyeli, milyen hatással is lehet rá a hozzá intézett kérdése. Kamihirában az öröm szemernyi szikrája jelenik meg mikor a köpenyét a leány nem adja vissza és jelét sem mutatja ezen szándékáról. Ahogy a légáramlatok az építmény masszív falának ütköznek különös, az elf számára megszokott, hangok keletkeznek amik néha kissé megerősödő süvítésbe folynak ahogy utat találnak a benti rész felé, bár ezen hangok emberi fül számára szinte nem is észrevehetőek. A lány válaszára kisebb, bizonytalan mosoly jelenik meg arcán. " Igen, ez egy különös feltevés ami nem csak rá, hanem minden gondolkodási képességgel rendelkező lényt érint csak kevesen foglalkoznak vele. " jegyzi meg magában s továbbra is a párkányon könyökölve figyeli a lányt és a sötétségben burkolózó környezetet. Pár emlék foszlány jelenik meg előtte, miközben jobban belemerül a kérdésbe. Arcára óhatatlanul is emlékeiből fakadó komolyság és bánat jelei kúsznak. A lány a koros lények bölcsességével folytatja ami kizökkenti az elfet gondolataiból. Fejével és testével is a lány felé fordul miközben tekintete a lányra összpontosul. Érzi, hogy ismételten különös érzés környékezi meg, mint már meg annyiszor mióta ezen városba érkezett, de figyelmen kívül hagyja. Most csak az előtte álló lányra összpontosítja minden érzékszervét. *
- Habár kérdésedre a válasz oly egyszerűen tűnhet, még sem az. Mindenki másra vágyik és mindenki más - más módon akarja megszerezni azt amit szeretne és különböző dolgokat áldozna fel érte, sokan életüket is. A földeken dolgozó emberek az egész életüket, hogy ne éhezzenek azon időszakokban mikor a föld már nem terem, a tolvajok saját becsületüket teszik fel arra amit csinálnak. A cél mindenkinél azonos, a könnyebb élet. Mindenki ezt sóvárogja vannak akiknek ez megadatik és sokan vannak akiknek nem. * Feleli nagy kitérővel a lánynak, komor hangon. Ezen válasza csak arra szolgál, hogy gondolatait rendezze amik elméjében nagy összevisszaságba kavarodtak össze. Nagy levegőt vesz mintha folytatni akarná, de még sem teszi. Érdeklődve szegezi tekintetét a lányra és hallgatja további beszédét. " Az elérhetetlen vágy a legjobb vágy. Egy egész életen át küzdhetsz érte, bár nem kapod meg még is van miért küzdened az utolsó leheletedig. " Jegyzi meg magában miközben Aheiát nézi miközben a kölcsön adott köpenyt veti le magáról miközben aranybarna haján az esti fények lágyan megcsillannak. Apró léptekkel indul meg a férfi felé aki feladva eddigi pozícióját felegyenesedik és várja, hogy közelebb érjen hozzá. Kissé lehajol mikor a lány a közelébe ér, hogy elvegye tőle a kölcsön adott ruhadarabot. Kezét nyújtja s mikor átveszi a köpenyt egy apró és kellemes csókot érez arcán ami melegséggel tölti el. A lány szemeibe néz melyből egy gyermek ártatlansága tükröződik s valami megmagyarázhatatlanan jelenség tündököl ami kellemes érzést kölcsönöz neki. *
- A nap felkelte különösen szép ilyen időszakban, de a képzelet olykor túlszárnyalja a valóság szépségét. Egész biztosan! * feleli baráti hangon és evvel kíván szép álmokat Aheiának. A lány tovább indul a falak védelmező ölelésébe, léptei kopogását a szél eltávolítja s messzire repíti a terasztól. Kamihira egy darabig nézi a távolodó lány alakját majd újfent a külvilág felé szegezi tekintetét. A különös érzés egyre hatalmasodik benne a magány ölelésében, különös gondolatok környékezik meg. Hasonlót még nem tapasztalt, mintha világnézete megváltozna, több kilátásból látná a dolgokat egyszerre két pár szemmel. Érdekes neszt vesz észre a szél keltette légáramlatokban s fejét rögvest a hang irányába fordítja. Különös alakot pillant meg, de nem illetődik meg, felismeri benne Vulren alakját, hisz már látta fent a toronyban ezen formájában. Fekete tollak jelennek meg a lengedező szélben s haladnak tovább. A férfi tekintetével követi a fentről érkező alakot amíg az földet nem ér közvetlen előtte. A Hold és Csillagfényben Vulren alakja tűnik elő. " Jól sejtettem." tisztázza magában mikor már nem csak képzelgésként látja a lány alakját. A különös, sötét színű tollak intenzívebben telítik be a teret. Egy pillanatra különös jelenség tárul Kamihira elé. Előbb a Harmadik alakját véli felfedezni benne majd Aheia küllemét s végül Vulrenét aki teljes mivoltában jelenik majd marad a Kamihira előtt. Különös érzés ez, mely érthetetlenséggel tölti el az elfet egy pillanatig. " Az egyik látomás köszön vissza? Elkezdődött volna az amiről Szervília beszélt? " morfondírozik magában, de ezen gondlatok gyors tova szálnak amint Vulren fedetlen teste kerül a szemei elé melyről a fekete tollakkal borított szárnyak semmi lettek. Arcát vegyes érzelmi jelek tarkítják, bár ezek közül a vágy jelei dominálnak. A nő szótlanul s váratlanul fonja át a férfi testét, aki nem ellenkezik a nő váratlan, érzéki és különös tette ellen. A kezében lévő ruhadarabot elengedi, mely nesztelenül zuhan a terasz talajára. Ajkával lágyan megcsókolja arcát. Egyik kezét a lány derekára helyezi s lágy, lassú mozdulatokkal simogatni kezdi, míg másik kezének új begyeivel, kecses combján húzza végig térdétől egyre feljebb haladva, lassú és gyöngéd mozdulattal egészen a fenekéig. Közben ajkaival sűrű csókokat lehelve bőrére halad lejjebb a nyakáig s onnan mezítelen válláig. Vággyal teli tekintetét felemeli és a nő tekintetébe fúrja. Érzi a vonzalmat mely teljesen átjárja testét, de még valami mást is...*

51. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-04 16:09:50
 ÚJ
>Chrísthéalla Yves Kelsh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*El sem tudja mondani, mennyire jóleső érzéssel tölti el, mikor végre megérkeznek a Chassis-kúria elé és kiszállhat a hintóból. Megnyújtja tagjait, majd kiemeli az ő lónyereghez szokott ülepének túlságosan is puha ülésről csomagját. Ellép a kocsi mellől, mire a fogathajtó gyorsan elélép és meghajol.*
- Kisasszony...?
*Théa összehúzza szemöldökét, s értetlenül áll a férfi előtt továbbra is.*
- Tegye csak, amit ilyenkor szokás. Kösse be a kocsiszínbe vagy... mit tudom én. Aztán menjen és igyon meg valamit, jóember.
*Bár tudja, hogy a Chassis család minden kétséget kizáróan rendesen megfizeti a kocsist, de azért a markába nyom pár aranyat.
Mély levegőt véve lép közelebb az otromba, magas, széles kőépítményhez. Szüksége van néhány másodpercre, míg felkészíti magát lélekben a belépésre. Idegenkedik a helytől.
A ház belülről még tágasabb, mint amilyennek kintről látszik.*
- Micsoda pocséklás! *ingatja meg fejét* - Mit is mondott? Balra, azt hiszem.
*Meg is indul az épület betegek számára fenntartott részéhez. Belépve a kétszárnyas ajtón olyan látvány fogadja, amire legkevésbé sem számított. A magas ember férfi és őr-egyenruhás társa épp hatalmas vászonszövetbe göngyölnek egy testet. Szeme elkerekedik, zsáknyi holmiját is elfelejti fogni. Újabb emlékek rémlenek fel szemei előtt. Azok, melyekben ő egymaga gondoskodott néhai társai földi maradványainak elhamvasztásáról.*
- Az ott... csak nem Rína?! Mi történt vele? Ay azt mondta, stabil az állapota! Két napra sem lehet magadra hagyni egy szinte egészséges beteggel?!
*Szinte nekiront a jócskán fölé magasodó Dannak. Az félre vonja, s tudtára adja, hogy nem ő volt a hibás, hanem gyilkosság történt. Chrísthéalah káromkodik egy ízeset, majd magára hagyva a férfiakat, gyorsan távozik emeleti szobája felé.*

50. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-04 13:30:57
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266

Játékstílus: Szelíd

//Az Alrishul Ház Visszatérése - Naruhil Cyl Dalburn és Kreag Salarit figyelmébe//

*Kreagot odavezetik a Dalburn katonák sorfalához, akik rést engednek acélveretes védelmükön. Miután mindketten beléptek a sor összezár. Asztal, papír tinta és tollszár köteg várja az írásban jártasnak vélt ifjút. A finom ívű, kellően kiszárított és a pelyhektől megszabadított, egy ragadozó hattyú külső evezőtollaiból álló kollekció hegybe vágásához fűszáléles tolltőr van egy bársonypárnácskára helyezve. Az asztal fölött olajlámpás lóg, mely elfogadható fényviszonyokat biztosít.*
- Elnézést kérek Salarit úr, nem volt idő a komolyabb előkészületekhez. Biztosíthatom, hogy a mestermunkához minden szükséges körülményt elő fogunk állítani. A bőrvéset elkészítésére hat órája lesz, miután holnap reggel felkelt. Mikor a nap a csúcspontján átbukik, a tanács összeül és ezt az írásművet ott be kell mutatnia a Dalburn Ház urával egyetemben.
*Nagyot nyel az izzadó írnok.*
- Ugye elég lesz rá az idő mester? Én bármit megteszek, hogy segíthessek, de azt hiszem magára lesz utalva.
*Zeb nem akarja elmondani aggályait az ügyben. Az eredetileg felkért kódexmester nem ért ide. Zebulon is csak alig. Sosem gondolta volna, hogy így tud szaladni.*
- Reggel, mikor felkel az alkotóterem készen lesz. Minden alapanyagot beszerzek. Most arra kérném segítsen az események pontos rögzítésében. Én indulnék, hogy a bőr meglegyen.
*Kreag tudja, hogy a szükséges holmik nem teremnek minden nemesi udvarban. A fickónak nehéz dolga lesz. Ha minden tisztázva lett a figyelem az időközben megjelenő nemesi ház tagjaira irányulhat. A ház Ura és Úrnője, Naruhil Cyl Dalburn és két ifjabb gyermekük áll meg még egy pillanatra, mielőtt rivaldafénybe lépnének. A két férfi vértezetben, oldalukra kardot csatolva üdvözli a feltehetőleg Eoona nevű hölgyet és hozzá simuló ' fiait, ' Milantart és Pharysenet. Fronar egy nagy méretű jelvényt visel, a családot jelképező díszművet. A gyermekek szokatlan módon egyszerű fehérbe vannak öltöztetve, Kreag számára ismeretlen szabású darabokba. A lényüket is, szinte kifehéríti. Az úrnő ruhája is fehér, nagyon finom mélyvörös szegélyvonalakkal. A kialakítása annyira egyedi, hogy az ifjú nem tudná azonnal papírra festeni.
Több szemlélődés nem fér bele a rövidre szabott időbe, mivel a függönyt az úr intésére félrehúzzák és fellépnek az emelvényre. A sorfal szétválik, hogy vendégeikkel szemtől szembe állhassanak. Fronar Cyl Dalburn egy lépést előre lép és szól az elcsendesedett tömeghez.*
- Barátaim, Arthenioriak!
*A megszólítás személyes és nemzeti egységbe egyszerre von.*
- Fronar!
*Kiáltják vissza többen, üdvözlésképpen, hagyomány és szokásjog szerint. Kezével csendre int.*
- Sokan eljöttetek, mégis vagyunk ' mi büszke kevesek egy maroknyi testvér! '
*Újabb tetszésnyilvánítás a válasz.*
- A találkozás öröme most nem felhőtlen, nem olyan mint amilyet az ég boltozata nap, mint nap megszokhatott e honban. Fekélytől nedvedző nyelvek köpik ránk az árulás szavát! Homályba kívánják taszítani örökös fiamat. Már megint!
*Az egybegyűltek figyelnek, egy pontba húzódik fókuszuk.*
- Kijelentem most, hogy fiam száma három maradt és örököseim száma kettő lett, de ennél nincs tovább! Várjak-e, hogy tisztes vizsgálat után fejem felett döntsenek saját vérem sorsáról? Mikor vékonyra kapart falaim előtt már kutyák vonyítanak? Nem barátaim, két mágus már nem fér el egy pirkadat alatt. Ezért úgy döntöttem, hogy legyen osztályrészem minden ami az övé, s legyen osztályrésze minden ami az enyém. Ősi jog szerint szálljon rám minden bűne, ha igaztalan, azonban a ' gonoszt gonoszság öli meg és meglakolnak akik gyűlölik az igazat! ' Én rátestálom a jelenbe jövője örökét, halál előtt adom át halálom utolsó ajándékát.
*Az urak és csatlósok mind, igyekszenek feldolgozni a hallottakat.*
- Naruhil Cyl Dalburn, lépj elém fiam! A szél fú az ereidben elsőnek. A tűzet táplálja amely a bölcsőd ringatójától tiéd. Benned van minden erény és elég erő, hogy uram lehess. Vedd nyakadba a dolgok súlyát, viseld egyenes derékkal.
*A jelvényt Naruhil főjére helyezi, majd ellép tőle és térdig hajol.*
- Élek, míg tart a hűség.
*Egyszerű zárszó ez, de ennél nincs többet mondó, bármily hivalkodó szavalat. Többen követik példáját, elsőként a szövetségesek hajolnak meg. Majd egyre többen a hűbéresek közül. Végül senki sem marad állva a teremben. Kivéve egyvalakit. A terem végében Arkion áll, de őt csak az egyedül körbe tekintő ifjú nemesúr látja.*

49. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-03 18:49:18
 ÚJ
>Syam Shaelor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Szelíd

*Elhagyta az erdőt, ezután nem tudja mit nézzen meg. Mindenhol járt már egyszer vagy futólag, úgy véli talán lassabb, andalgóbb sétával minden részletet megfigyelhetne. Az eddigi helyszínek közül kiválasztja a Gazdagnegyedet. Syam megindul lassan a Kovácsműhely felé, merre erre gyorsabban odaér. A kovács kicsit morgolódik magának mikor megpillantja, azonban tovább libben nem foglalkozva vele. Beérkezik a Piactérre ahol elmondhatja, kicsit alább hagyott a forgalom. Nincs az a lökdösődés,mint amikor először jött erre.
"Gazdagnegyed nagyon látványos, bár biztosan nem csípik a hozzám hasonlókat mégis jó lesz az itteni építészek egyedi munkáit nézni."A forgatagból kiválva egy utcán elér végre Gazdagnegyedbe ahol szeme máris a szép épületekre vetül. Minden háznál megáll, először az apró részletekkel foglalkozik, úgy halad a ház egész nézése felé. Összhatásra kíváncsi, meg azt szintén meglesi, melyik házak illenének egymáshoz. De minden ház egyedi, ami tetszetős, ettől olyan érdekes. Alig kezdte el sétát mikor érzi a szúró tekinteteket magán, mind nemes küldi felé. Fittyet hány rájuk, nem az itt élő nemesek kötik le, sem a pénzük, csupán az építészet. Lassan fogynak a házak, az idő pedig ilyenkor rohamosan telik. Számára akkor tűnik fel igazán, mikor a nap igyekszik a horizont mögé bújni.
"De elszállt a mai nap." Ahogy ezen szavakat kimondta, fáradtnak érzi magát újból. Megfordul ahonnan jött, keresni kezd egy utat, ami a templomba vezeti.Sétája során megjelennek előtte Gazdanegyed utolsó házai, az utolsó nemesek és az utolsó művészi építmények, amit már igazán szemével alig lát a sötétség miatt.
"Még eljövök ide máskor is.Igazán tudnak élni az itteni nemesek."Állapítja meg magában.Az agyában ott a tudat, hogy út közben bárkivel találkozhat, őrséggel, banditával, nővel és ki tudja mennyi kalandba ütközik élete során. Egy dolgot tud, Kinartothtal ne találkozzon többé, mert akkor a sebek feltépődnek. Lanawin nem olyan nagy, van esély az újabb találkozásra. Talán a sors kegyes lesz hozzá, s nem ajándékozza meg őt egy találkozással.*

48. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-02 19:21:33
 ÚJ
>Lorienne Kayel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Egy darabig követi a kocsit, ahogyan tudja. A járókelők, melyek a szegénynegyedben lófrálnak, szerencsére lassítják a lovakkal húzatott tákolmányt. Loriennenek így van ideje arra, hogy nyugodtan, jelenleg mégis maximális és megerőltető tempójában kövesse a célszemélyt.
A címer egyre ismerősebb neki. Nem biztos benne, hogy célszerű végig követni a nőt, de jobbat nem tud. Válaszokat akar, hogy miért kellhet egyeseknek és hogy miért lehet olyan ismerős az a címer, amit lát. Bár azért be kell vallani, elég sok hasonló címer létezik a világon, még ha nem is biztosan pont ehhez hasonló. Ezen elgondolkozik egy ideig, miközben figyeli továbbra a kocsit.
A gazdagnegyedben is követi, bár ott jócskán lemaradva. Itt már nincsenek annyian. Csak addig akarja játszani a koslató ebet, amíg meg nem tudja, hogy mégis hol lakik az a naphiányos liba. Utána hazabattyog.
Ruhája már teljesen átázott a vértől. Azonnal szobájába megy, majd magára zárja az ajtót. A szolgálóktól egy kiadós fürdőt kér a szomszéd helyiségbe. Leveszi magáról égetni való öltözékét, s a kötéseket is. Egy vizes kendővel kezdi törölgetni sebeit. Pontosabban egy sebét, mely a legnagyobb gondot okozza.*
- Az a nyomorult korcs! *morogja.
Kopognak. Egy szolgáló az, jelzi, hogy elkészült a fürdő. A lány átballag a másik helyiségbe, ott is bezárja az ajtót, majd kényelmes tempóban leáztatja magáról a vért és a mocskot. Ennél többet egyenlőre nem tehet. A forróvíz után ismételten bekötözi sebeit. Varrással nem próbálkozik, félő, hogy a fülét varrná a seb felé. Szolgálót nem akar behívni emiatt, mert nem akarja, hogy bárki megtudja hogy milyen állapotban van. "Erősnek kell lennem, főleg előttük! A szolgák nem láthatnak gyengének!" fogalmazza meg gondolatban álláspontját.
Véres holmiját csak kiteszi az ajtó elé, egy 'Égessétek el!' feliratú papírossal ellátva. Ezek után útja kényelmes ágya felé vezet, mely már oly régóta hívogatja magához. Eddig viszont nem volt alkalma eleget tenni a fekhely és saját lelke kérésének. Nem mintha teste nem vágyna egy kis pihenésre. Rövid időn belül álomba is merül.*

47. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-02 19:15:07
 ÚJ
>Kreag Salarit avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Az Alrishul Ház Visszatérése//

*Tényleges odafigyelés nélkül hallgatja a fennálló helyzetet, de a lényeget így is felfogja.*
-Árulás? *Ízlelgeti a szót, de eddig még nem sok dolga volt árulókkal. Lelki szemei előtt az eddig elképzelt magas, és elegáns Naruhilból most egy köpcös, kis termetű, rossz arcú, mi több, kifejezetten ellenszenves figura lett. Körbenéz, hátha megpillantja, de nem talál az új leírásnak megfelelő alakot.*
-Mégis ő van megjelölve örökösként... *Jegyzi meg halkan, szinte csak magának. Legközelebb Arkion neve üti meg a fülét.*
-Nem kell elítélni senkit, csak azért mert varázsló! Azok az emberek mástól is meggárgyulhattak. Például... *Bármennyire is szeretne nem tud értelmes magyarázatot adni a történtekre.* -Amúgy miért van áthúzva a neve a krónikámban? Talán pont ezért? Ez több, mint érdekes. *Újfent magának beszél, de épp elég hangosan ahhoz, hogy Kran meghallhassa.
Tekintete Hiradra csúszik, s a mellette állóra. Meglepődni sincs ideje, de a dolmányos már előtte áll. Csak egy gyors, értetlen pillantásra futja fivére irányába, mielőtt felkérik, hogy menjen a kerekképűvel.*
"Hát, eljött, amire úgy vártál. Kösd fel a nadrágodat Kreag, mert a kaland immáron visszavonhatatlanul utolért." *Bólint a felszólításra.*
-Igen, én vagyok Kreag. Mélységes örömmel tölt el, hogy megismerhetem Zebulon. *Feláll az asztaltól, megszorítja bátyja karját és a szemébe néz remélve, hogy nem most van rá utoljára lehetősége. Esetlenül int neki, majd távozik az ember után.*

46. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-02 13:09:00
 ÚJ
>Naruhil Cyl Dalburn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Szelíd

//Az Alrishul Ház Visszatérése//

*Naruhilék elérnek a családi titkot őrző lépcsőfokhoz, ahol elmondja a háttérben húzódó dolgokat. Apja komoran hallgatja ifjabbik fiát, majd bólint neki, hogy már nem változtathatnak a helyzeten. Naruhil jól tudja, hogy mit jelent ez, mostantól ő is felelős mindenkiért, de főleg saját tetteiért. Apja viszont nem veszi félvárról láthatólag az egészet, sőt még bátorítja is. A kézfogás és a beszéd közben, halvány mosoly jelenik meg az arcán, a végén viszont már elszánt bólintás. Erősen markolja apja markát, tudja, hogy elérkezett az ő idejük, vagy hanyatlásuk. De bármi is lesz, a becsületükért halálukig fognak küzdeni. Így hát, apja mellett elindul, lefelé, közben csatlakozik hozzá a család többi tagja. A függöny mögül, már egy elszánt Naruhil Cyl Dalburn lép ki a hűbéresek elé. Mostantól az apja irányít, ő pedig intézi a saját és rábízott feladatait.*

45. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-02 12:31:58
 ÚJ
>Andreasel D Morra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118

Játékstílus: Vakmerő

//A Csaló//

-Consiglio úr, megtisztelő a bizalma. Minden erőmmel azon leszek, hogy a nyomozás sikerrel záruljon. Az adományt pedig hatékonyan fogom felhasználni. A katonák irányítása nem tartozik a mesterségem erősségei közé, de Diramel...
*Itt ránéz 'kedvesére'.*
- Ő meg fogja oldani.
*Andreasel egyre erősödve érzi, hogy Diramel nem fog ennek örülni. A szerelem őt is átjárja, ettől még inkább kínlódva folytatja tovább az esztelen merészséget. A felajánlott fegyver talán egy artheniori mesterkard lehet, kevés darab lehet belőle. Nem is látott még ilyet senki oldalán. A rá vésett rúnákról pedig sejtelme sincs. Csak a legnagyobbak képesek ilyesmire. Irigykedve gondol az ismeretlen hatalomra.*
- Nem is késlekednénk tovább, az osztagot a templomkertben fogjuk várni holnap este.
*Diramel végszava nélkül nem indul el, de aztán illő búcsút vesz a házigazdától. A holdvarázsnak hamarosan vége szakad... A balgának majdnem eszébe sem jut, hogy Svisys Senra ebben a Házban várja, hogy ő előkerüljön... Ahogy az ezüst ködfelhő oszlani készül Diramel és közte, úgy tör fel benne a méregzöld szempár hiánya. "Consiglio nem is említette, hogy itt van!" Az aggodalom felszínre kerül és semmit sem törődik Diramel esetleges kifakadásával. Ha kell ismét megzörgeti a bejárat vaskarikáit.*

44. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-02 11:43:12
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266

Játékstílus: Szelíd

//Az Alrishul Ház Visszatérése - Kreag Salarit figyelmébe//

*Kran észreveszi, hogy túllőtt a célon. Az elhangzottakon már nem lehet változtatni és most kínosan kezdi magát érezni öccse társaságában. Erőt vesz magán és áttér a politikára.*
- A fiát, Naruhil Cyl Dalburnt gyakorlatilag árulással vádolták meg. Azt nem tudom mire készül, de ez bizonyára több, mint erőfitogtatás.
*Utal itt öccse korábbi észrevételére.*
- A család katonái és egy közeli ismerős is a városi tömlőcben van. Azt halottam, hogy mind olyan mintha megtébolyult volna. Lehet, hogy Arkion mágus keze van a dologban? Ő Naruhil fivére. Sok mindent hallani, de én egyiknek sem ülök fel. Talán a hatalom újrafelosztásáról lehet szó? A nemesek csak ilyesmiért szoktak fegyvert ragadni vagy ha meg kell védeniük magukat. Csak találgatok, de azt hiszem úgyis hamarost kiderül.
*És valóban, a terem végén található néhány lépcsőfokos emelvény környékére felsorakoznak a Dalburnok katonái, díszbe állva. A hátsó falat és ezzel a terem valódi mélységét is elrejtő súlyos drapéria megmozdul egy keveset. A fal mellett kilép egy dolmányos fiatal férfi, jellegzetes kerek képe van. Hiradhoz lép, akivel összesúgnak kicsit. A katona a két Salarit felé mutat, amire a másik bólint köszönetképpen. A sűrű embertömeg között haladva megközelíti az asztalukat.*
- Elnézést Kreag Salarit úr. Zebulon Peg vagyok, Fronar úr írnoka. Velem fáradna kérem?

43. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-04-02 08:12:44
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266

Játékstílus: Szelíd

//Az Alrishul Ház Visszatérése - Akki Kamihira figyelmébe//

*A terasz félköríves tetején egy fekete ragadozóhattyú tagjai simulnak gazdájukra, elfogva a kellemetlen szelet. Figyel, az alatta egymáshoz közel kerülő párost figyeli. Nem hallja, csak elképzeli a köztük képződő évődő viszonyt. Apró karmai a málladozó cserepekbe mélyednek. A lehulló zománcdarabokat azonban elfújja a légáramlat.

Aheia tekintete a kék ékköves medalionra olykor-olykor visszavándorol. Akki utolsó kérdéséig nem szól közbe, hisz a hallgatás legtöbbször őszinteséget tud kicsikarni a másik félből. Ha az csak egy érzés, vagy mozdulat is. A köpenyt elfogadja, a csuklyát is a fejébe húzza, hogy elrejthesse összefogott aranybarna hajzuhataga alatt kecses ívben húzódó hallóérzékét.*
- Nem tudom, hogy én járom az utamat vagy az út jár át engem. Elgondolkoztató nem igaz?
*Látja a férfi leplezetlen fájdalmát és nem tér ki előle.*
- Mond el mi hiányzik leginkább az életedből! A kaland, a haszon, az ármány, a hatalom, vagy talán az önzetlenség? Az emberek azt rejtik el mindig amitől a leginkább félnek. Ez azon kevés bölcsességek egyike, amit megtanulhattam.
*Furcsa, hogy a tizenéves leánytól származó szavak nem szólnak életidegenül. Hajlott korú öregektől várna ilyet az 'ember'.*
- Én nem vágyom olyasmire ami már megvan, vagy elérhető a közelsége. Biztonságra vágyom és keresek valakit aki önzetlenül szeret majd engem.
*A hamarosan nővé növekvő Alrishul lány lekanyarítja Akki köpenyét és visszaadva apró csókot lehel az orcájára. Gyermeki kegy ez, ösztönvágyakat elvétve sem találni benne. Az elfben felkavarodik tőle az eltemetett elme, de nem cserére, hanem közös trónolásra készül.*
- Jó éjt, hamarosan itt a reggel, álomban várom meg a napsugarakat. Még látjuk egymást?
*Árnyék és napsugár keveredik a mogyoróbarna szemekben és Akki tudja, hogy a képzelete játszik vele. Ez a kis játék mégis melegséggel tölti el.

Egyedül marad a teraszon. Sok ideje nincs a magányban fürödni. Szárnyas alak rebben be elébe. Fekete tollak hullanak szerteszét és előtűnik Vulren Shakt kecses alakja. Két Harmadik a középsőt közrefogva. Ruha nélkül fonódik Akki körébe, teljes emberi valóban. A különleges jelenés felborzolhatja az elf kedélyeit.
Szólhatna a nő valamit, de nem teszi meg. A karjaiba font férfit szenvedélybe kívánja rántani. Észvesztő hevülettel húzza csalfa szerelmet daloló énekkarába.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.04.02 11:05:17

42. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-03-30 13:08:44
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266

Játékstílus: Szelíd

//Az Alrishul Ház Visszatérése - Naruhil Cyl Dalburn figyelmébe//

*Mire Naruhil szavainak végére ér, a lezárt vaskapuhoz érnek. Ez a hely a tűzkígyó otthona. A családtagokon kívül senki sem tudja a bezárt dolog mibenlétét és persze ezen belül a két legkisebb testvér sem. Itt nincsenek őrök, egyedül és négyszemközt lehetnek. Ez a várpalota legvédettebb pontja a néhai rokon, az ezüsthajúként emlegetett ősapa volt otthona. A kaput Fronar építtette az új rendeltetés megvalósítására. "Itt van hát Eoona hozománya." Fronar nem szereti ezt a helyet. Eszébe jutnak az Antar hófehér színei, egy dekadens világ a tisztaság mögött. Elhessegeti a gondolatot. Ideje a jelen és a jövő problémáival foglalkozni.*
- Alrishulok itt?
*Apja, ha lehet még komorabb lesz, mint közvetlenül hazatérése után. Végighallgatja fiát, közben elmélyülten bólogat.*
- Tartozunk a Harmadiknak, ez nem vitás.
*Leül a falból kinyúló egyik kőpadra és tenyereibe temeti fejét. Sokáig egy szót sem szól. A csend döbbenetes erővel bír most ezen a helyen. ha Naruhil szólni szeretne, leinti, hogy szabadon járhassanak gondolatai. Végül felnéz, s lemossák arcáról a kétségbeesést a határozottság hullámai.*
- Ez már nem változtat semmin, fiam. Én döntöttem. A köztünk lévő viszony ezután megváltozik Naruhil. Fájdalom jár át újra, csakúgy, mint mikor Arkion sorsa dőlt el a kezemben. Ugyanazokkal a szavakkal kell búcsúznom most is, hogy egyformán szeretlek benneteket. Bár jog szerint már csak féltestvérek vagytok, most újra sorsközösség lesz a tiétek. Csak abban bízom, hogy Milantar és Paryshene gondtalansága felnőtt korukig megmaradhat. Ezt mondtam hát kitagadott bátyádnak is:

'Ebek közé kell vesselek, hogy megmenthesselek Házam örököse. Legyél inkább király a kutyák között, mint a király kutyája.'

*Az apa kezét nyújtja egyféle búcsúként, s csak kevés idő után engedi el a megszorított csuklófejet.*
- Nincs idő többre, odalent várnak a hűségesek. S köztük is akadnak ebek.
Fronar a felnőtté cseperedett ifjú férfit vállon ragadva elindul lefelé a lépcsőn. Ha meg akarna állni, tovább bátorítja. Egy forduló után csatlakozik hozzájuk Eoona Zikeerny Dalburn, Milantar Cyl Dalburn, Pharysene Dalburn. Csak egyvalaki nincs itt, mindőjükben ott lapul jelenlétének hiánya. Ha kilépnek a fogadóterem függönnyel elválasztott része mögül, mindenki elcsendesedik majd.*

41. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2012-03-30 10:03:02
 ÚJ
>Naruhil Cyl Dalburn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Szelíd

//Az Alrishul Ház Visszatérése//

*A fiú nem lepődik meg a sokaságon, mikor visszatér a fogadóteremből tanácsteremmé átavanzsálódott helyiségbe. Az apjáak mindig is megvoltak azon képességei, hogy szavára azonnal cselekedjenek, mind a családtagok, mind a hűbéresek. Ezt szeretné eltanulni majd tőle, hiszen ez olyan erény és előny, ami sikerre vihet bármilyen vállalkozást. A fiatal nemes végignéz a teremen, de sehol sem találja a Kradon lányt. Biztos benne, hogy Lord Kradon nem engedte, hogy részt vegyen a tanácskozáson, Naruhil nagy bánatára. Talán így jobban is tud figyelni az elkövetkezőkre. Elmélázásából apja kemény vállveregetése húzza vissza a terembe, majd bólint tesz eleget a kérésnek és odébb sétálnak a nyüzsgő teremből.*
- Az Alrishulok visszatérnek apám, vagy így, vagy úgy. A Dalburnok pedig segítenek nekik. Ezt kívánja a becsület, a törvény és az, amit a Harmadik tett értünk. A ház nevében felesküdtem a varászlónőnek, és úgy hiszem jól tettem. Ami a háttérben történik, az nem kis dolog, az Alrishuloknak pedig törvényi joguk van elfoglalni helyüket a tanácsban újra. Wyruni is így hitte, de ő már nem tehet semmit. Nekünk kell befejezni azt, amit a Harmadik elkezdett, különben hová lenne a világ? Nagyon kevés az a család, aki a törvények szerint él, amit ősapáink fektettek le. A változtatások pedig csak jó irányba kellene, hogy vigyenek, de sosem szabad feledni a hagyományt és az ősöket, különben Arthenior jeges szele a feledés homályába taszítja a hőseinket. *Fejezi be büszkén kihúzva magát a beszédje végesztével. Az, hogy apja mit szól majd mindehhez, az megint csak nem tudja. Ő megtette, amit meg kellett, és bármit mond Fronar Cyl Dalburn, úgy fog cselekedni.*

A hozzászólás írója (Naruhil Cyl Dalburn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.03.30 10:03:29

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12324-12343