Külső területek - Szarvasliget
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Arthenior közelében (új)
SzarvasligetNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 4 (61. - 80. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

80. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-12 19:03:45
 ÚJ
>Lyllinor Gramhin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//

*Hiába kezdtek volna megnyugodni a kedélyek, elég volt egyetlen előre nem látható szikra, hogy szalmaláng csapjon fel a Menedék csendesnek remélt békéjében. Lyllre borzasztó bűntudat zuhan, most már őrá is haragszik Aleimord, pedig a legnagyobb jóindulattal igyekezett lenni iránta, mégis megbántotta. Amint felpattan a férfi, Lyll megrémül, hiszen lehet, hogy a halálába rohan miatta, de ahogy leugrik a székről, hogy YIlanda mellett ő is utána rohanjon, váratlan gyengeség és szédülés tör rá, s azonnal megfordul vele a világ. Érzi, hogy megüti a kemény padló, szeme előtt tótágast áll a szoba, tudatára tompa köd száll. Kábán keresi egyensúlyát a padlón ülve, rettentően szédülve és reszketve a hirtelen rátörő fagyosságtól. Arcán immár erősen megmutatkoznak a láz jelei, szeméből kibuggyanó könnycseppje forrónak tetszik a bőrén.*
- Ne… ne benj el…
*Motyogja maga elé erőtlenül, de a számára összefüggéstelenné olvadó kiabálás könnyedén elnyomja vékonyka hangját. Egy-két újabb könnycsepp gyűlik a szemében, tovább homályosítva a látását, kezeivel próbál kapaszkodót, falat találni, mert egy ültő helyéből nem sikerül felállnia a szédüléstől. Halkan szipog és reszket, de nem adja fel, megpróbál a hangok felé tartani a padlón mászva, mielőtt késő lesz.*


79. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-12 18:11:36
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//

- Igazából nem kértem, hogy felkaparj a földről *mordul újra Yilára.* Nem kértem, hogy behozz ide és azt sem kértem, hogy szobát adj. Sőt, szóvá is tettem, hogy nem akarom, erre pedig a válaszod sértegetés volt és kiabálás, nem több.
*Talán ennyiből Már Lau is össze tudja rakni, hogy mégis mi a fene történt.*
- Igen, és tökön rúgás, földreteperés, mikor elmentem volna.
*Mikor Lau a kezét nyújtja felé, pár pillanatig csak mered rá, majd sóhajt egyet és elfogadja. Saját magától úgysem tudna felállni.*
- Ha nem támadtál volna rám, már itt sem lennék, így kidobnod sem kell *pillant ismét a félvérre. Lau is a szobával kezd el jönni, mire fel Aleimord agyvize újra csak elkezd felforrni. Miért nem érti meg senki, hogy nem akar maradni?*
- Nem kell szoba *pillant Laura ismét.* Ezt már mondtam, többször. Nem kell semmi. Van saját szobám, nem itt, hanem a saját házamban. Csak tudni akartam, hogy jól vagytok-e... Hogy mikor meghalok, legalább ennyi ne nyomja a lelkemet. Nem maradhatok, mert... Lassan elér Rielle tisztító tüze. Meg kell keresnem a fiamat. Tudnom kell, hogy jól van-e. Már régen úton lennék, ha ez *bök Yil felé* nem tartana bezárva, mint valami ebet. Nincs ennyi időm... Csak a hitembe és az istenemben tud belegázolni. A lángok úrnője már vár rám...

A hozzászólás írója (Aleimord Sayqueves) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.12 18:14:30


78. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-12 17:38:24
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//

*Miközben kötélért kiabál, a nemes ficeregni kezd alatta, így minden figyelmét és erejét arra kell fordítsa, hogy az ne tudjon érvényesülni. Majd miután odalép Laurentitiához az elf kifakad, amit ő csak csendben hallgat, minden hasonló dühkitöréstől mentesen, látszólag nem is mérges, de csak látszólag.*
~El kellett volna vágjam a torkát, mikor volt rá esélyem. Szuka az anyád!~*Azért nem tudja megállni, hogy legalább az egyik keze ökölbe ne szoruljon ettől a néhány mondattól is.*
-Hát, nagyon remélem, hogy nem így lesz, mert ha egyedül bezárnak egy szobába a legnagyobb gondommal, akkor te nem kerülsz onnan ki élve.*Mosolyog gúnyosan, szemeit összeszűkítve az elfre, utalva rá, hogy most jelenleg, nála nagyobb problémája nem igazán van.*
-Bizony, nagy rohadékok voltunk, hogy felkapartunk a földről és behoztunk egy ágyra, aztán meg akartunk etetni és szállást akartunk neked éjszakára biztosítani. Szöööörnyűűű lehetett neked.*Húzza el a szót, majd Laurentitiához fordul.*
-Szerintem dobjuk ki. Nagyon hisztis és sok vele a gond.*Tesz javaslatot, közben átveszi a elf terhét.*
-Oh… vagy úgy, akkor azt hiszem abban a szárnyban lesz az innenső oldalon a szoba.*Idézi fel magában, hogy merről is látta érkezni a párost, mikor a konyhából kibotorkáltak Anguval. Miután egyértelművé vált számára, hogy azok ketten valóban ismerik egymást, és a nő levette a válláról a hisztérkus nemes gondját, megindul a konyha felé, hogy kipakolja a rá bízott dolgokat. Szívesebben csinálja ezt, mivel a gyümölcsök nem beszélnek vissza és kezdenek önálló akcióba. Azért, mikor beér a négy fal közé dühösen rávágja a két öklét a falra, valahogy ugyanis le kell vezesse azt a felgyülemlett indulatot, amit Ale szavai generáltak benne.*
~Hogy a patkányok rágják le a lábát álmában! És az ilyeneknek van pénzük, meg házuk!~



77. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-12 16:39:59
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Otthon//

*Ahogy saját maga is a többiek után kiabál, YIla szavai nem jutnak el hozzá, ezért teljes sokként éri a szeme elé táruló jelenet*
- Mi is örülünk, hogy végre visszaértünk... *motyogja halkan, miközben próbálja feldolgozni, mit is lát* Úgy érted, Sayqueves? *pillant most már bizonytalanul a férfira, aki pont ezt alkalmat választja ki arra, hogy bizonygatni kezdje személyazonosságát*
- Aleimord? *ismétli bizonytalanul, annyira nem hasonlít az előtte lévő alak arra a magabiztos, elkelő férfira, aki az emlékeiben él, ahogy azonban jobban szemügyre veszi és a gyűrű is előkerül, kénytelen elismerni, hogy tényleg egykori munkaadója áll vele szemben. ~De mi történhetett vele?~ töpreng magában, hiszen hiába a vádaskodás, nem tudja elhinni, hogy mindezt YIla okozta volna*
- Köszönöm szépen! *felel továbbra is zavartan, ahogy a lány a nála lévő gyümölcsökért nyúl, hagyva, hogy elvegye tőle, hiszen őt még mindig a történtek feldolgozása foglalja le* Igazán szép munkát végeztetek! *próbálkozik meg egy mosollyal a lány felé, hiszen azt ő is tudja, nem lehetett egyszerű ennyi szobába befűteni, majd megrázza a fejét kissé, hogy összeszedje magát*
- Melyik szobát szántátok Aleimordnak? Odakísérném, utána pedig segítek a kipakolásban... *ajánlja fel YIlának, miközben egyik kezét Aleimord felé nyújtja, hogy segítsen neki felállni, ha szüksége van rá. Akármi is történt itt a házban, annyi világos számára az elbeszélésből, már az ideérkezése előtt eléggé megviselt állapotban volt a nemes, így igencsak szüksége van a pihenésre. ~Majd holnap megbeszéljük pontosan, mi is volt ez a perpatvar~ gondolja magában, miközben úgy érzi, zúg a feje a sok információtól, amit az imént hallott. Ha YIlától választ kap a kérdésére, és Aleimord se tiltakozik tervei ellen, akkor meg is indul vele együtt a mondott szoba felé, hogy mihamarabb biztosíthassa számára a szükséges pihenést.*


76. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-12 14:56:19
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Hirtelen nem tudja, hogy melyik testrészébe hatoló fájdalom miatt jajgasson, úgyhogy úgy dönt, inkább csendben marad: van nagyobb problémája most az ordásnál. Mikor meghallja, hogy a bolond félvér segítségért kiált, megpróbálja levetni magáról, nem sok sikerrel.*
- Te idióta némber! Ha megpróbálsz megkötözni, kardot döfök a szívedbe!
*Szabadon lévő kezével megpróbál a tőre felé nyúlni, hogy belevágja a nő bármijébe, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A groteszk jelenetet egy ismerős arc és hang zavarja meg. A férfi rögtön felkiált.*
- Lau! Aleimord vagyok! A hangom még megismered, ugye?
*Közben a félvér sikeresen lekászálódik róla, és olyan hazugságsorozat árad belőle, hogy a nemes agyában újra elkezd forrni a víz. Bár a szédüléstől és a fájdalomtól nem tud felállni, azért felül, és a hátát a falnak veti. Ágyékát az előbbi rúgás miatt még mindig szorongatja.*
- Mekkora hazug, rohadék kis szuka vagy! *kiáltja YIlandának, majd ismét Laura pillant.* Igen, elájultam a ház előtt, aztán ezek rávágták, hogy biztos egy tolvaj vagy orgyilkos csele az egész. Berángattak, majd bevágtak egy szobába, mint egy állatot! Éppen szökni akartam, mikor rám vetette magát, mint valami idióta. *YIlanda felé fordul.* MONDTAM, HOGY NEM TARTHATSZ FOGVA, MINT VALAMI ÁLLATOT! Minden utcán talált szerencsétlenben az ellenséged látod, és bezárod, mint valami vadat? Tudod, egy idő után így egyedül fogsz maradni. Csak te, és a gondjaid... Igazán borzalmas társaság lesz!
*Tekintete fel alá-járkál egykori házvezetőjéről a hazug félvérre. Legszívesebben végighúzni kardja pengéjét YIlanda nyakán, élvezettel nézné végig, ahogyan vöröslő vére szétfolyik a padlón.*
- Tudom, hogy lefogytam, és... *néz Laura.* És... a hajamat is levágtam, de megismersz, ugye? Nézd! *kikotorja zsebéből a pecsétgyűrűjét, mi egy ágaskodó szarvast ábrázol, és Lau felé nyújtja.*


75. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-12 13:53:14
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//

-MEGKÖTÖZNI?! Ez nem is egy rossz ötlet. HÉ! VAN ITT VALAKI?!*Néz körbe, hátha kijött valaki utánuk, akitől esetleg egy erősebb kötelet tudna kérni, hogy az estélyük legalább csendesen és eseménytelenül teljesen, míg haza érnek a többiek. Az, hogy ez már be is következett a nagy izgalomban el is ment a füle mellett, csupán akkor válik egyértelművé, mikor Lau besétál a folyosóra, ahol ő jelenleg egy elég gizda és erőtlen nemesnek öltözött elfet próbál épp beledöngölni a padlózatba, teljes testsúlyát bevetve ellene. Még az is megeshet, hogy Lau a kötél utáni érdeklődését is teljesen tisztán hallotta.
Egy perc néma csend lesz rajta úrrá, hiszen ha a nemest és Laurentitia valóban jó viszonyban vannak egymással, akkor ez a helyzet rá nézve nem a legjobb, így gyorsan felpattan, a másik hátáról és szélesre húzódó mosollyal indul meg a nő felé, hogy segítsen neki.*
-Micsoda öröm, hogy visszatértetek. Tudod az úgy volt, hogy éppen fűtöttünk be, mikor ez a szegény szerencsétlen elf elájult a ház előtt. Nézd csak, most is alig áll a lábán, erőtlen és gyenge, de azt mondja, hogy ismeritek egymást, valami nemes, Saqujez vagy mi.*Nem igazán jegyezte meg a vezetéknevét a férfinak, nem is állt szándékában.*
-Épp segíteni akartam neki felállni, mikor betoppantál, eléggé össze van zavarodva, bizonyára az éhségtől, hadd vegyem ezeket el.*Nyúl a cuccok után, amiket a nő behozott, inkább, minthogy egy perccel is tovább keljen foglalkoznia a nemessel.*
-A többiek az étkezőben vannak, épp csipegettünk valamit, már sikerült mindenhova befűtenünk és Lyllinor meg is ágyazott, még a vendégnek is előkészített egy szobát, már csak be kell gyújtsunk ott. Azonban már a fürdőben is kellemes meleg van, forr a fürdő víz.*Jelenti a helyzetet.*




74. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-12 11:47:36
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Otthon//

*Hiába kiált be a többiek után, nem kap választ, ez pedig több mint gyanús a számára. A szekéren lévőkre azonban nem szeretné átragasztani aggodalmát, így igyekszik mosolyogva visszafordulni Luniék felé*
- Megyek, beviszek pár holmit. Addig esetleg megkérhetnélek titeket, hogy gondoskodjatok az állatokról? Urasággal foglalkozom én később, ha ti nem szeretnétek, de biztos vagyok benne, a kecskék és a tyúkok már nehezen viselik, hogy egy szekéren kell rostokolniuk. *bár próbálja elbagatellizálni az ügyet, valójában a bentiek válaszának hiánya igencsak nyugtalanítja, és szeretné távol tartani Lunit attól, ami odabent várhat rájuk. Reméli, a lány hallgat rá, de ha mégis úgy dönt, hogy vele tart inkább, akkor se fog tiltakozni, bár mindenképp igyekszik majd úgy helyezkedni, hogy ő menjen elől, miközben néhány zöldséget és gyümölcsöt is magával visz, hogy a konyhába pakolja őket*
- Hahó? Merre vagytok? *szólongatja folyamatosan a többieket, remélve, hogy egyszer csak választ kap majd a kérdéseire. Szavak helyett azonban látvány formájában érkezik a felelet. Ahogy észreveszi YIlát a folyosón egy igencsak megviseltnek tűnő férfi társaságában, azonnal földbe gyökerezik a lába*
- YIla? Mi ez? Mi történik itt? Ki ez a férfi? *zúdítja kérdéseit a lányra, melyek cseppet sem vádlóak, pusztán aggodalmasak, hiszen szeretne tisztán látni, hogy jutottak el idáig. ~Ez nem Angu, ugye? Talán valami betörő?~ vet alaposabb pillantást a férfira, ám a felismerés szikrája még így is elkerüli, így inkább YIlára tekint választ várva.*

A hozzászólás írója (Laurentitia Sminderhen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.12 12:27:23


73. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-05 21:05:06
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//

*Érzi, ahogyan a félvér próbálna szabadulni, de nem sikerül neki - azaz Aleimord őszintén elhiszi, hogy így van -, így csak még jobban meglepi a fájdalom, ami hirtelen belehasít az ölébe. Szeme rögtön könnybe lábad, az arca elvörösödik, kezével a sértett helyhez kap. Megpróbál a kardjáért nyúlni, ám nem sikerül elővennie elég gyorsan, a nő lökésétől a földre esik, miközben felordít a fájdalomtól. Gyorsan a hasára kerül, mikor a kezét a hátracsavarják már nem ordít, az előbbi negatív élmény sokkal erősebb ennél.*
- Gartulálok, sik... sikeresen a földre vittél egy nyomorékot *nyögi, próbál felnézni, vagy levetni magáról a félvért, ám nem sikerül, hiszen egyre jobban szédül, talán még felállni is képtelen lenne.* És most mi lesz? Meg... megkötözöl?


72. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-05 20:15:09
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Persze tudta, hogy a tette majd erőszakosságot vált ki a másikból is, így nem éri készületlenül a dolog, mindezek ellenére inkább szúrószerszámot várt, ami nem kerül elő szerencsére. Ez, hogy nincs hozzászokva vagy egyáltalán nincs is neki ilyen helyzetekre bekészítve egy kisebb tőr az övében valóban egy nemes úrra hajaz, be kell látni, így egyelőre odaszorul a falhoz. Aleimord karja feszül keresztbe a két válla között, mint egy híd, bár annyira nem fájdalmas a dolog, hiszen nagyjából annyi ereje is volt, hogy odalökje, és valószínűleg most használja el az utolsó tartalékait arra, hogy odafeszíti, egyre gyengülő nyomással.
Nem igazán szereti, amikor a képébe kiabálnak, így, egyik kezével ráfog erősen az őt tartó karra, de nem feszíti le, a másikkal pedig a falnak támaszkodik, hogy meglegyen a megfelelő pozíció. Feje önkéntelen is oldalra fordul, nem szeretné, ha a végén még a nemes le találná köpni a nagy közlési rohama közepette.*
-Eh… öh…*Nyöszörög és úgy tesz, mint aki próbálna szabadulni, csakhogy elvonja a másik figyelmét, bár dühében így is ha szabadon hagyta a menekülő utat a nő számára, ahogy az lenni szokott, ő él is ezzel.*
-Eh... ERESSZ TE IDIÓTA! ŐRÜLTEKKEL… *Tervei szerint ekkor próbálkozik meg egy erős és határozott rúgással a kedves nemes két lába közé, reménykedve abban, hogy nagyobb erőkifejtést a másik ártalmatlanítása már nem von maga után. Ha ez sikerrel jár, lök rajta egy határozottat, hogy hassal a földre tudja szorítani, egyik kezét hátracsavarva, a gerincébe térdelve.* -…nem vitatkozom.*Fejezi be némi lihegés közepette a mondatot, hiszen hosszú volt ez a nap így is.
Mindezek alatt neki fel se tűnik, hogy esetlegesen a többiek már hazaértek, csupán a megtébolyult nemessel foglalkozik, a végén még hátba szúrja, mikor nézelődik, azt meg igazán nem szeretné.*




71. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-05 19:35:04
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Hallja, ahogyan a félvér utána kiált, de nem foglalkozik vele, robog tovább az ajtó felé, hiszen nem marad egy percig sem tovább, kivéve, ha eltörik a lábát, vagy hozzákötözik valamihez. Mivel kifelé tart a házból, talán Lau pont láthatja, ahogyan a félvér megragadja a férfi karját, és egy kendővel pofán vágja. De Aleimord sem rest, nekilöki a lányt a falnak, az alkarját pedig ráfekteti a nő mindkét vállára, ezzel lefogva.*
- AZT HISZED, HOGY BEZÁRVA TARTHATSZ, MINT EGY KUTYÁT? *üvölti a nő képébe.* HÁT ELÁRULOM NEKED, HOGY NAGYON SOKAN PRÓBÁLTAK LÁNCRA VERNI, ÁM MÁR MINDEGYIK A FÖLD ALATT ROHAD. NEM FOGSZ BEZÁRNI IDE, HALLOD?
*Bár nem túl sok ereje van, a feje még mindig nagyon fáj, a hús és a zsír, a régi puha párna a hasán mind leolvadt róla, és szinte csupán csak csontra olvadt bőr a teste, ám azért még mindig küzd, amíg bírja. De hogy miért küzd, azt maga sem tudja. Talán Lau fel sem fogja ismerni, hiszen a haja is össze-vissza áll, régen hosszú volt, majdnem a derekáig ért, dús, csillogó, most pedig csatakos, és egy tőrrel vágta le magának össze-vissza, éppen úgy, ahogyan megragadta a tincseket akkor a Rezidencián.*


70. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-05 16:13:35
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Úton-útfélen//
//Visszatérés//
//Otthon//

*Érdeklődve hallgatja Thim szavait szülővárosát illetően, bár nem kerüli el a figyelmét, hogy azzal kapcsolatban, miért is jött pontosan Artheniorba, nem hajlandó többet elárulni. Egyelőre azonban nem faggatja tovább a férfit, csak magában mosolyogva mereng a hallottakon, hiszen egyszer szeretné majd a saját szemével is látni Lihanechet. A városból kiérve megállítja a szekeret, hogy mindenki fel tudjon szállni rá*
- Ugyan, semmi gond! *igyekszik biztosítani Thimet arról, hogy nem tartotta fel őket, hiszen a városban gyorsabban haladhattak a saját lábukon, Artheniorból kiérve azonban már a helyzet. Aggódva látja viszont, hogy valaki mégsem akar még visszaindulni*
- Nem biztos, hogy ez jó ötlet... *kezdene bele a tiltakozásba, miszerint jobb lenne, ha valaki Viellel tartana, azonban jóformán ideje sincs befejezni a mondatot, a tündér már fordul is vissza Árnyék hátán*
- Vigyázzatok magatokra! *kiált még utánuk, magában azon töprengve, vajon mi lehet ennyire fontos, ám csalódottan kell beismernie, hogy nem tudja megfejteni ezt a rejtélyt. Ahogy elszakítja tekintetét a lánytól, pillantása találkozik Luniéval, ám hiába számít megnyugtatásra tőle a másik, az ő szemében is ugyanolyan aggodalom csillan. ~Utána kellett volna mennem!~ sóhajt fel magában, ám most már esélye se lenne utolérni a lányt, hiszen újra elnyelte a város forgataga. Szomorúan fordítja hát újra figyelmét a lóra és az előttük álló útra. A társalgásba, mint az ide úton, most se nagyon szól bele, minden energiáját leköti a szekér irányítása, bár fél füllel azért próbál az esetleges beszélgetésre figyelni, csak akkor szólalva meg, mikor már az új házuk közelében járnak*
- Most már bármelyik pillanatban ott lehetünk! *jegyzi meg reménykedő mosollyal, alig várva, hogy végre megpihenhessenek kicsit. Hosszú volt a mai nap, számtalan új izgalommal és kalanddal teli, így most jó ideig nem vágyik több érdekes élményre, csak arra, hogy hétköznapi életét élhessen ezen a csodaszép helyen új barátaival együtt. ~Akik már elég régóta várnak ránk... ~ ismeri be magában, kicsit gyorsabb tempóra ösztökélve a lovakat, melynek meg is lesz az eredménye, ahogy pár perc út után végre a szemük elé tárul a hatalmas épület. Bár nem kiált fel hangosan, mivel közel s távol nem látni más épületet, Thim így is rájöhet, bizony úti céljuk magasodik előttük. Még mindig lenyűgözi a látvány és még mindig nem tudja elhinni, hogy ez tényleg az övék, így csak elképedve mered rá, végül azonban megrázza kissé a fejét, és a bejárati ajtóhoz érve megállítja a szekeret, majd elkiáltja magát*
- Hahó! Megjöttünk! Angu? Ylla? Lylli? Merre vagytok? *sorolja a neveket már a ház belsejében, ahogy kinyitja a bejárati ajtót, remélve, hogy még egyikük se lett rosszul az éhségtől és a hidegtől. ~Mindjárt készíthetjük a vacsorát!~ gondolja magában örömmel, majd vissza is indul a szekérhez, hogy elkezdjen lepakolni róla, remélve, hogy időközben az itthon maradottak is csatlakoznak hozzájuk, és segítenek megfelelő helyet találni új szerzeményeiknek. Mielőtt azonban ennek nekilátna, jár még egy boldog paskolás és simogatás Uraságnak is, amiért képes volt ilyen gyorsan és ügyesen hazaszállítani nem csak őket, de a megrakott szekeret is. ~Már csak Viel hiányzik!~ szorul össze a szíve a gondolatra, alig várva, hogy a tündér és hős védelmezője is visszatérjenek.*


69. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-04 21:28:51
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Hallja, hogy Lyllinor is próbálja menteni a helyzetet és ő sem akar ennél többet foglalkozni a nemessel, inkább a saját tányérjával törődne végre, mikor is egy elég hosszú napot tudhatnak már maguk mögött. Azonban megint csak kinyitja a száját az elf és egyre idegesítőbb hiszti tör fel belőle.*
~A végén még mi leszünk a hibásak, azért amiért elengedtük ilyen állapotban!~*Áll meg a kanál a kezében és le is teszi, úgy hallgatja végig a mondandót, bár arcán is látszik, hogy mennyire megszenvedi a visszafojtott dühöngést.*
-HÉ-HÉ-HÉ ÁLLJA CSAK MEG BARÁTOCSKÁM!*Pattan fel gyorsan, hátralökve a széket, hogy az hangosan borul fel, megragad egy anyagszalvétát az asztalról és a nemes után szalad, mikor pedig utoléri, már lehet hogy a folyosón vannak. Megragadja a karját erősen, mikor pedig visszafordítja a fejét az irányába és esetleg még szólni is kívánna az anyagszalvétával megpofozza.*
-A kislány csak segíteni akart, ne hisztizz már itt nekem! HA AKAROD, MEGVÁRHATOD A SZOBÁBAN IS A TÖBBIEKET!*Szinte nem is tudatosul benne, hogy már a végén kiabál, hiszen veszett dühös, ami a szorításán is érződik, de próbálja nem bántalmazni az amúgy is gyenge férfit.*
~AZTA KURVA ANYÁDAT, HÁT MÉG A KAJÁT SE FEJEZHETEM BE!~*Sajnos egyértelműen látszik is rajta, hogy már a tűréshatárán jár.*




68. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-04 20:56:03
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//

*Most már nem csak az idegesítő félvér, hanem a pöttöm is beszól neki. Aleimord feje hirtelen elkezd vörösödni.*
- Hogy lehet valaki ennyire képmutató? *Fakad ki.* Ájulásomból arra ébredek, hogy egy rakat idegen sérteget és éppen megkötözne, és mindenféle tolvajnak, rabolónak vagy gyilkosnak kiált ki mindenféle indok nélkül, akaratom ellenére berángatnak egy idegen házba, miközben folyamatosan sértegetnek. Csodálkoztok, hogy próbálom védeni magamat? Nagy kegyesen betömnek egy szobába, elmondják, mennyire vendégszeretőek, miközben szinte a szemembe köpnek. Nem érzitek, mennyire ironikus ez a helyzet? ÉN. NEM. AKARTAM. IDEJÖNNI. Ti rángattatok be és kezdettek el ócsárolni attól kezdve, hogy kinyitottam a szememet úgy, hogy semmit nem tettel ellenetek, és én ellenségeskedek? Én keltem a vitát? Csak azért, mert megvédem a saját becsületem? Hát köszönöm azt a hatalmas vendégszeretetet, amit kaptam tőletek, majd meséljétek el Launak, hogy hogyan üldöztétek el a mecénását, mert az biztos, hogy én többet nem fogom támogatni! Lehet, hogy visszakérem tőle, amit adtam.
*Felpattan az asztaltól, és enélkül lép el, hogy bármit evett volna.*
- Zaklatott a lelke, mindjárt elsírom magamat. Bántottak mert félvér vagy? Hű, micsoda hatalmas problémák, cseréljünk!
*Bár még mindig szédül, a hatalmas méregtől, ami a fejébe szállt csak még rosszabb, mégis készségesen az ajtó felé veszi az irányt.*
- Majd máskor megpróbálom kiválasztani, hogy hol esek össze, nehogy véletlenül gondot okozzak azzal, hogy melyik sarkon rogyok a porba.
*Azzal megpróbál kirohanni a házból, el, vissza az útra, és ha valaki megállítaná, még fel is löki - azaz nagyon igyekszik.*

A hozzászólás írója (Aleimord Sayqueves) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.04 20:57:21


67. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-04 16:47:25
 ÚJ
>Lyllinor Gramhin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//

- Igenis, értetteb…
*Mosolyog szégyenlősen a gondoskodó szavakra, amik Angutól érkeznek ezúttal. Sajnálattal tapasztalja az újabb villongást, hol az egyik, hol a másik félre pillant, a fejére viszont tompa köd szállt már, nem tudja, mivel vehetné elejét a veszekedésnek, vagy hogyan állíthatná meg.*
- Kérlek, hagyjátok abba…
*Hangja inkább kérlelő, mint utasító, aztán Aleimordhoz fordul. Nagyon meleg, szeretetteljes hangon beszél.*
- Aleibord, YIalndának igaza van. Bi bind befizettünk a házba, egyforbán bindannyiunké. Nagyon szép dolog volt tőled, hogy tábogattad Lauékat, ők is biztosan nagyon hálásak érte, bár neb tudob, hogy pontosan biből fizették a részüket. A vendégünk vagy, bindannyiunké, kérlek, ne kezelj ellenségként binket, hiszen neb akarunk neked rosszat. És tényleg nagyon szeretnéb begnézni veled azt a kastélyt, neb akarob, hogy elbenj egy újabb vita biatt.
*Utána YIlandához fordul nagy, kérlelő szemekkel.*
- YIlanda, valóban neb érzi jól bagát, a lelke pedig zaklatott. Kérlek szépen, ne bántsd a szavaiért…
*Hogy hova alakul a beszélgetés, még nem tudni, de amikor Angu megosztja a titkát a főzésről, rámosolyog cinkosan, majd YIlandára is, mikor kicsit szabadkozik a behabzsolt ételen.*


66. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-03 10:48:20
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Örömmel nézi, hogy a kis gnóm igyekszik enni és nem neki kell megtömnie, mi tagadás, megtette volna csak a köz érdekében, senkit nem hagyhatnak legyengülni, főleg nem egy beteg kislányt. A végén még kipurcan valaki az ő felügyeletük alatt, az meg lássuk be, felróható lenne a számlájukra és főleg az övére. Egy kicsit meglepődik, mikor Angu igazat ad neki, de hát persze, hogy igaza van, miért is ne lenne, állapodik meg magával.*
-Hallod! Lau és Luni barátja a kis gnómé is, ennyi embert keresve se találnál, aki szeretne a barátod lenni. Szóval szerintem fogd be a csőröd és egyél.*Szól oda Aleimordnak, mielőtt nekikezd a saját adagja elfogyasztásának. Továbbá egyértelműen érezhető, hogy ő nem akarja ráerőltetni a barátságát az új jövevényre, kicsit sem.
Mikor pedig elkezd dőlni a szó a másikból, csak laposra nyitott szemekkel nézi a tányérját és néha felkukkant belőle bosszúsan egy „bla-bla-bla” –t formálva a szájával és kezével kiskacsa csőrt mutogatva, persze ennél jobban felbosszantotta belül a nemes, csak már valóban nagyon éhes.*
~Jössz te még az én utcám!~*Hiszen tudja, hogy most nincs plusz energiája, amit Aleimord pocskondiázására fordíthatna, így egyelőre elraktározza. Mikor pedig elejti, hogy ő aztán végképp csak segíteni szeretne rajta, kiesik a kanál a kezéből és nagy csörömpöléssel koppan a tányérban, amiben szerencsére már alig maradt étel, így nem fröcskölte ki.*
-Hé! Egy dolgot azért felfoghatnál, itt az asztalnál, mindenki kifizette a helyét, hogy te hogy jössz ehhez azt én nem tudom és őszintén nem is érdekel! Lelki szegényekbe? Te hol látsz ilyet?*Néz színpadiasan körbe.*
-Tegye fel a kezét, aki lelki szegénynek érzi magát és belerúgtam már!*Mondja gúnyosan.*
-Ha pedig azzal akarsz kérkedni, hogy ilyen szerencsétlenül alakult a sorsod és még ennek ellenére is beléd kötök, hát láttam én már nyomorultabbat is, de az nem pattogott ennyire! Őt is megvertem volna, ha ekkora a pofája.*Vesz két esetleg tizenkét nagy levegőt, majd visszatér a tányérjához és tovább eszik.*
-Melyik is a te szobád? Szíívesen befűtöm.*Ejti meg villámló tekintettel, közben a gnómra néz, hiszen ő tudja, melyiket készítette elő számára. Itt helyben, már csak a többiekre és a szemtanúkra való figyelemmel nem fogja képen vágni, de, ha ketten lesznek, szívesen ajándékoz majd a nemesnek néhány fülest, ha pedig repetát kér, még azt is, esetlegesen a saját testi épségét is veszélyeztetné, bár ilyen állapotában azért jelentős kárt benne nem tudna tenni, úgy véli, ha betalálna néhány ütéssel már nyugodtabb lenne.
Mikor a kislány felszólal az étel dicsérete miatt, akkor döbben rá, hogy már kivégezte és nem is igazán gondolt bele, hogy finom vagy sem. Így, amennyi még maradt a szájában úgy érzi, valóban megérdemli a szakács az elismerést.*
-Bocs, biztos finom, én veszett éhes voltam.*Törüli ki egy darab kenyérhéjjal a tányérját.*



65. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-02 23:26:37
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//

*Nem ül a többiek közé, ehelyett szorgosan a falat támasztja, nehogy véletlenül kidőljön. Hallgatja a többieket, nemigen szól bele a beszélgetésbe, hiszen nem látja értelmét. Nem ismeri őket, és nem is tervezte, idejönni sem akart, elmenni pedig nem engedik.*
~Borzalmas... Katasztrofális.~
*A pattogó félvér nem bírja ki, hogy ne szóljon be ismét, amire Aleimord hangos kacagásban tör ki hogy aztán a szavak úgy törjenek elő belőle, mint ahogy a mai napon még sosem.*
- Ficsúr? *miközben nevet, még pár könnycseppet is kidörgöl a szeméből.* Te már tényleg nem tudod, hogy mivel sérts meg engem, ugye? Ha engem ficsúrnak tartasz, hát minek tartanád azokat, akiken még mi is nevettünk? Azért eléggé szomorúnak találom, ha valakinek az okoz örömet és boldogságot, hogy a lelki szegényekbe és a fikailag gyötrődőkbe rúgjon bele. Én legalább beismerem, hogy problémám van, nincs annál nagyobb képmutatás önmagunkkal szemben, minthogy ezt nem ismerjük be magunknak. Csupán megmérgezzük saját szívünk és lelkünk. Ne! Ne érts félre, bár tudom, hogy félre fogsz. Nem sértésből mondom, segíti próbálok. Ez így nem jó senkinek sem.
*Legyint egyet, mert már most érzi, hogy a lány feje fel fog robbanni, akár egy rosszul sikerült varázslat.*
- Ha valóba ugyan az a közös ismerősünk, én inkább hálás lennék annak a ficsúrnak, hogy most van hol laknom. De nem, nem akarom a fejetekhez vágni. Utálok a pénzemen ülni, örülök, hogy végre jó helyen és kezekben van. Apám ezt sosem értette meg.
*Hangosan sóhajt.*
- Ne is foglalkozzatok velem. Hónapok óta nem voltam társaságban.
*Gondol egyet, és odaszédeleg az egyik üres székre, ám nem áll neki enni, csupán nézi a többieket.*
- Lyllinornak megígértem, hogy elviszem az egyik kastélyunkba, amelyben felnőttem. Fizetek pár szolgálót, ők tartják rendben, egyébként teljesen üres. Nem volt szívem eladni. A városban lévő pedig romokban, abba feleslegesen menni.


64. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-05-02 08:01:34
 ÚJ
>Lsonjangu Rkusstianbrock avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//

* Visszamosolyog Lyllire, de azért a tekintetében némi aggodalom megfigyelhető, hisz a gnóm lányka az állapotához képest nagyon sokat vállalt és tett is a szobákban és az ő állapotában, bár nem orvos ránézésre ágyban fekvés és pihenés kellene. A mosolya csak szélesedik, amikor Aleimordot győzködi és bár nincs meggyőződve a barátság tényéről, azért a vendégjog és szíveslátás okán a kislány pártján van. Az, hogy a férfi meg akarja oldani a szoba bemelegítését, viszont nincs ellenére, persze csak akkor támogatja, ha az állapota megengedi és persze gyűjt hozzá energiát, magyarán eszik valamit ő is. Mikor Ylla meggyőzésére Lyllinor mégis az ebéd vagy mi mellett dönt, akkor egyfelől elmosolyodik a félelf határozottságán, másfelől hangosan egyet is ért. *
- Igaza van Yllának, nem lenne okos dolog kihagyni az ételt, főleg így betegen. * azzal neki is áll és szed a tányérjába, talán többet is mint néhány kanál. Miután mindenki előtt ott az étel, magában hálát ad Eeyrnek az ételért és Teysusnak, amiért ilyen házsártos és válogatós mester mellé vezette, aki miatt meg kellett tanulnia főzni, majd nekilát az evésnek. A gnóm dicséretére el is mosolyodik két falat között. *
- A finom étel egyik titka, hogy addig kell főzni, amíg már mindenki olyan éhes, hogy a vasszöget is meg akarja enni. Olyankor nincs rossz ízű étel. * válaszol, majd tovább lapátolja a levest, olykor kis cipót is törve hozzá, hogy valami szilárd is kerüljön a gyomrába.*


63. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-04-27 20:05:43
 ÚJ
>Lyllinor Gramhin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//

*Hálás, csendes mosolyt varázsol arcára Aleimord nagylelkűsége, amivel elnézi rosszul válogatott szavait. A hamis kastély gondolatán pedig őszintén felkuncog, kezét is odakapja hirtelen, de épp csak egy pillanatra.*
- Neb habisra gondoltab, haneb besebelire. Szábobra eddig csak ott léteztek, bint a királyok és hercegnők.
*Süti le szemeit szerényen, hiszen tudja, hogy ez amolyan kislányos képzelgés, amiből igazán kinőhetett volna már. Aztán őszintén felpillant.*
- Nagyon különleges lenne hát látni egyet.
*Mikor a konyhában vannak már, jólesik neki YIlanda dicsérete, bár nem azért csinálta. Az étkezés körüli sürgés-forgás kedves dinamikát ad összecsiszolódó társaságuknak, még ha olykor súrlódó neszek is vegyülnek bele.*
- Ó, de te is segítettél előkészíteni az étkezést.
*Int szemével az YIlanda kezében lévő étkészletre. Angura is rámosolyog megértő, kedves szavaiért. A befűtés témájában hevesen bólogat YIlanda kezdeményezésére, s Aleimord ellenvetésére nagyra nyílt szemekkel fordul oda.*
- De hát bi szeretnénk! Lau és Luni barátja a bi barátunk is.
*Mikor YIlanda igyekszik rábeszélni az evésre, az engedménnyel együtt nehézkesen rábólint.*
- Hát... jó... akkor egy kicsit kérek.
*Mosolyog restelkedőn, s ha elosztják az ételt, nekilát szép lassan. Valahogy tényleg nem kívánja az ételt. S nem azért, mert bármi baja lenne, inkább csak nagyon fáradt.*
- Nagyon ügyes vagy, Angu! A sebbiből finobabbat készítesz, bint én tele éléskabrával!


62. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-04-26 11:47:30
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//

*Ahogy épp fordulnának ki a konyhából, felbukkan a kis gnóm lány. Nagy kő esik le a szívéről, hogy mégse veszejtették el mindjárt az első nap. ~Legalább addig legyen meg, míg a többiek meg nem érkeznek.~*
-Ez nagyon figyelmes volt tőled.*Reagál vissza Lyll azon kijelentésére, hogy az okán volt távol, hogy előkészítsen újdonsült vendégük számára is egy lakosztályt.*
-Nem én voltam.*Rázza mindjárt le magáról még a feltételezést is, hogy ő főzött volna valamit is, mikor pedig a lány azt említi, hogy segítene, csak legyint, hiszen úgy véli, magához képest így is túlteljesítette a mai házimunkaadagját.*
-Csak mondd meg melyik szobába ágyaztál meg a ficsúrnak, hogy tudjuk, hova kell menjünk, begyújtani. Szerintem ma már ne menj ki fát vágni, inkább elemelünk innen-onnan egy kicsit. Ha ettünk ezt bevállalom.*Mondja, miközben az étkező felé tartanak, szinte rá se hederít, hogy az említett nemes is a körükben van. Minthogy nála leledzik az összes tányér és kanál ki is osztja, az asztal egyik felére kettőt a másik felé szintén annyi terítéket rakva.*
-Nem tartom jónak, hogy nem eszel, nem lenne jó, ha e miatt történne veled valami. Egyél csak néhány kanállal vagy csak a cipóba tépjél bele.*Rakja le azt is, már fel is vágta a konyhába korábban négyfelé, ki is csomagolja a konyharuhából, az egyiket elveszi magához és leül. Látszik rajta, hogy a mai nap őt is eléggé megviselte, mint szellemileg, mind fizikailag, sok volt ez egy napra, ha étkezés közben nem is beszélgetnek, neki az is teljesen megfelel most.*




61. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-04-26 09:32:08
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//

- Ugyan *legyint. Most van sokkal nagyobb problémája is annál, minthogy egy apró, náthás gnóm lány megbántotta-e vagy sem. Ilyenek miatt már nem tud megsértődni, és aligha esik szerencsétlen szívének rosszul.*
- Tökéletes lesz, köszönöm.
*Bár jobb ágyhoz, jobb bútorokhoz, na meg nagyobb helyhez van szokva, nem fog nekiállni panaszkodni, mert... nincs kedve. Van nagyobb baja is annál, minthogy mennyire aranyozott az éjjeliedény, amit használ.*
- Persze, milyen lenne? Csak nem lehet hamis...
*Meglepi ez a hatalmas lelkesedés az "igazi" kastélyokkal szemben, ám valakinek, aki nem hasonló körülmények mellett nőtt fel biztos, hogy látványosság lenne. Vagy valami hasonló.
Közben visszaérnek a többiekhez, Aleimord pedig türelmesen megvárja a falnak támaszkodni, hogy a feszült leány kiordibálja, na meg panaszkodja magát.*
- Ó megoldom én a meleget, ne fáradjatok.
~Főleg ha akkora nehézséget okoz.~


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1353-1372