Külső területek - Szarvasliget
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 62 (1221. - 1240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1289-1308
1240. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-19 16:50:53
Üzenet elküldve: 2026-02-19 16:50:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*Nos, igen. A doki már csak ilyen. Ha lányok vannak a közelében akkor nem bír a kezével. Fogdos, csipked, simogat, cirógat, illetlenkedik folyton. A lány reakciója pedig tökéletes. A mágia kapcsán meglepi a tündérkét mikor közli, hogy ő nemcsak, hogy nem tud varázsolni, de olyan nagyon nem is akar tudni. A meglepetések sora pedig nem ér véget ugyanis arra is fény derül, hogy nem is minden varázsló érdekes. Vannak köztük unalmas alakok is. Hogy hogyan? Tökéletes választ tud erre adni.*
-Úgy ahogy az alkímia is unalmas lehet ha csak könyvekből tanulod. Ő meg olyan szárazon magyaráz mintha könyvet olvasnál. Arra amúgy meg tudlak tanítani, hogy kell szerszámmal tüzet gyújtani.
*Hogy olyan kalandozó lenne a lány, mint állítja, azt a doki kétli, de hogy világlátott a Lihanech-i tündérke az biztos. Pont ezért illene azért tudni tüzet gyújtani. Mi van ha út közben rásötétedik? Vagy főzni szeretne? Így elszökni otthonról pont olyan felelőtlen dolog amit kinéz a lányból. Luninari szerencsére egy türelmes lány úgyhogy bírni fog vele. Jól ki fognak jönni egymással. A doki büszke is magára. Szereti az aranyos lányokat összefogdosni és ezt most határozottan jól csinálta. Hogy mikor fog a varázsnyuszilány hazajönni? Most rajta a sor, hogy két falat között vállat rántson.*
-Nem tudom. Utoljára mintha, azt mondta volna, hogy ellátogat a toronyba tanulni. Nem tudom, hogy utána nem-e egyből a városba megy vissza.
*Nem esne neki jól, de nem lepné meg. Köszönés nélkül hagyták itt. Előtte meg direkt kerülte őt a félvér. Ki tudja mennyire keverte meg a fejét az a szőke? Ennek a kicsi szőkének a terveit válasz nélkül hallgatja az elf. Csak akkor szólal meg mikor kérdés hangzik el. Csakhogy a lány fejében elhangzó terveket ő nem hallotta így a kérdés is másképp hangzik számára.*
-Miért lenne ez sok dolog? Mágiát tanulni, járni egyet a kecskével és elmenni a városba. Ezek közül kettőt egyszerre is lehet Picur. Luninari-t nem tudom mikor ér vissza a toronyból. Egyáltalán mennyit időt akarnál a városban lenni?
*Nos, igen. A doki már csak ilyen. Ha lányok vannak a közelében akkor nem bír a kezével. Fogdos, csipked, simogat, cirógat, illetlenkedik folyton. A lány reakciója pedig tökéletes. A mágia kapcsán meglepi a tündérkét mikor közli, hogy ő nemcsak, hogy nem tud varázsolni, de olyan nagyon nem is akar tudni. A meglepetések sora pedig nem ér véget ugyanis arra is fény derül, hogy nem is minden varázsló érdekes. Vannak köztük unalmas alakok is. Hogy hogyan? Tökéletes választ tud erre adni.*
-Úgy ahogy az alkímia is unalmas lehet ha csak könyvekből tanulod. Ő meg olyan szárazon magyaráz mintha könyvet olvasnál. Arra amúgy meg tudlak tanítani, hogy kell szerszámmal tüzet gyújtani.
*Hogy olyan kalandozó lenne a lány, mint állítja, azt a doki kétli, de hogy világlátott a Lihanech-i tündérke az biztos. Pont ezért illene azért tudni tüzet gyújtani. Mi van ha út közben rásötétedik? Vagy főzni szeretne? Így elszökni otthonról pont olyan felelőtlen dolog amit kinéz a lányból. Luninari szerencsére egy türelmes lány úgyhogy bírni fog vele. Jól ki fognak jönni egymással. A doki büszke is magára. Szereti az aranyos lányokat összefogdosni és ezt most határozottan jól csinálta. Hogy mikor fog a varázsnyuszilány hazajönni? Most rajta a sor, hogy két falat között vállat rántson.*
-Nem tudom. Utoljára mintha, azt mondta volna, hogy ellátogat a toronyba tanulni. Nem tudom, hogy utána nem-e egyből a városba megy vissza.
*Nem esne neki jól, de nem lepné meg. Köszönés nélkül hagyták itt. Előtte meg direkt kerülte őt a félvér. Ki tudja mennyire keverte meg a fejét az a szőke? Ennek a kicsi szőkének a terveit válasz nélkül hallgatja az elf. Csak akkor szólal meg mikor kérdés hangzik el. Csakhogy a lány fejében elhangzó terveket ő nem hallotta így a kérdés is másképp hangzik számára.*
-Miért lenne ez sok dolog? Mágiát tanulni, járni egyet a kecskével és elmenni a városba. Ezek közül kettőt egyszerre is lehet Picur. Luninari-t nem tudom mikor ér vissza a toronyból. Egyáltalán mennyit időt akarnál a városban lenni?
1239. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-19 13:25:50
Üzenet elküldve: 2026-02-19 13:25:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath//
– Hihihi! * Hozza a tésztát, és már éppen tenné le, amikor megcsiklandozzák az oldalát. Úgy megijed, hogy rögtön elengedi a fazekat, és összerezzen. Nevet is, mert nagyon csikis az oldala. Utána aztán körbenéz, kell egy-két pillanat, mire rájön, hogy mi történt. Amikor tudatosul benne, hogy a pofátlanság egy újabb mélységébe lépett az elf, szemében mintha lángok gyúlnának, felettébb ingerülten néz Intathra. Nem vallja be, hogy jól esett a nevetés, de inkább mást se mond, csak leül a helyére, mintha mi se történt volna, és szed a tésztából. Biztos benne, hogy ezek után nem csak a haját kell féltenie, hanem a váratlan csiklandozások is velejárói lesznek a dokival való együtt töltött időnek. *
– Hmmm… * Elgondolkodik a kapott válaszon. *
– Nem tudsz?! * Ezen most meglepődik, de a magyarázattal egyet kell értenie. Sőt, amiket ezek után hall, azok szintén azt támasztják alá, hogy neki se feltétlenül való a mágia. A végén még felgyújtana valakit, ha nem saját magát. Különösképpen a tűzmágia kelti fel érdeklődését, de persze az se semmi, hogy valaki csak úgy eltűnik, aztán megjelenik máshol. Dänkijinkilinkilinkilinkij néha azt kívánja, bárcsak láthatatlan lenne – lehetőleg úgy, hogy ne kelljen közben egy kavicsot szopogatnia. Talán ez is megoldható varázslattal? *
– Unalmas? * Vonja fel a szemöldökét, amikor Adoaver nevét hallja. *
– Nem értem, egy mágus hogyan lehet unalmas? Én is akarok tudni tüzet gyújtani szerszám nélkül! Én… igazából én még szerszámmal se tudom, hogyan kell. * Vallja be. A varázslat olyan dolognak hangzik, ami veszélyes, és jó eséllyel sok kárt tudna vele okozni a felelőtlen és gyakran kétbalkezes tündérlány – ugyanakkor épp amiatt, hogy olyan felelőtlen, nem fog letenni róla egykönnyen. *
– Rendben, akkor majd Luninari megtanít tüzet gyújtani. * Vonja meg végül a vállát, és eszi tovább a túrós tésztát. *
– Ő mikor jön vissza Szarvasligetbe? Lehet, hogy addig el kéne látogatnom a városba, hogy legalább az alapokkal tisztában legyek! * Jut eszébe, mert rémlik neki, hogy az artheniori templomba járnak a gazdag emberek mágiát tanulni. Ő pedig bár se nem gazdag, se nem ember, a két szép szeméért ott is biztos segítenének neki. *
– Bürkössel is kéne járni már egyet, hogy ne érezze magát bezárva! * Teszi hozzá, mert bizony szegény állat nem ehhez van szokva, hanem ahhoz, hogy egész nap szeretgetik és törődnek vele. A szarvasok, és most Int azonban minden idejét elveszik. *
– Jaj, annyi fontos dolgom van! Hogy sűrítsek bele mindent egy napba?! * Kissé elszomorodik. Bűntudata van, amiért elhanyagolta Bürköst, de közben azon jár az esze, hogy meg akar tanulni varázsolni, bonyolultabb varázsitalokat készíteni, el akar menni gyűjtögetni az elffel az erdőbe, szarvasokon akar lovagolni és a többi. Nem csoda, hogy már azt se tudja, hol a feje. *
– Hihihi! * Hozza a tésztát, és már éppen tenné le, amikor megcsiklandozzák az oldalát. Úgy megijed, hogy rögtön elengedi a fazekat, és összerezzen. Nevet is, mert nagyon csikis az oldala. Utána aztán körbenéz, kell egy-két pillanat, mire rájön, hogy mi történt. Amikor tudatosul benne, hogy a pofátlanság egy újabb mélységébe lépett az elf, szemében mintha lángok gyúlnának, felettébb ingerülten néz Intathra. Nem vallja be, hogy jól esett a nevetés, de inkább mást se mond, csak leül a helyére, mintha mi se történt volna, és szed a tésztából. Biztos benne, hogy ezek után nem csak a haját kell féltenie, hanem a váratlan csiklandozások is velejárói lesznek a dokival való együtt töltött időnek. *
– Hmmm… * Elgondolkodik a kapott válaszon. *
– Nem tudsz?! * Ezen most meglepődik, de a magyarázattal egyet kell értenie. Sőt, amiket ezek után hall, azok szintén azt támasztják alá, hogy neki se feltétlenül való a mágia. A végén még felgyújtana valakit, ha nem saját magát. Különösképpen a tűzmágia kelti fel érdeklődését, de persze az se semmi, hogy valaki csak úgy eltűnik, aztán megjelenik máshol. Dänkijinkilinkilinkilinkij néha azt kívánja, bárcsak láthatatlan lenne – lehetőleg úgy, hogy ne kelljen közben egy kavicsot szopogatnia. Talán ez is megoldható varázslattal? *
– Unalmas? * Vonja fel a szemöldökét, amikor Adoaver nevét hallja. *
– Nem értem, egy mágus hogyan lehet unalmas? Én is akarok tudni tüzet gyújtani szerszám nélkül! Én… igazából én még szerszámmal se tudom, hogyan kell. * Vallja be. A varázslat olyan dolognak hangzik, ami veszélyes, és jó eséllyel sok kárt tudna vele okozni a felelőtlen és gyakran kétbalkezes tündérlány – ugyanakkor épp amiatt, hogy olyan felelőtlen, nem fog letenni róla egykönnyen. *
– Rendben, akkor majd Luninari megtanít tüzet gyújtani. * Vonja meg végül a vállát, és eszi tovább a túrós tésztát. *
– Ő mikor jön vissza Szarvasligetbe? Lehet, hogy addig el kéne látogatnom a városba, hogy legalább az alapokkal tisztában legyek! * Jut eszébe, mert rémlik neki, hogy az artheniori templomba járnak a gazdag emberek mágiát tanulni. Ő pedig bár se nem gazdag, se nem ember, a két szép szeméért ott is biztos segítenének neki. *
– Bürkössel is kéne járni már egyet, hogy ne érezze magát bezárva! * Teszi hozzá, mert bizony szegény állat nem ehhez van szokva, hanem ahhoz, hogy egész nap szeretgetik és törődnek vele. A szarvasok, és most Int azonban minden idejét elveszik. *
– Jaj, annyi fontos dolgom van! Hogy sűrítsek bele mindent egy napba?! * Kissé elszomorodik. Bűntudata van, amiért elhanyagolta Bürköst, de közben azon jár az esze, hogy meg akar tanulni varázsolni, bonyolultabb varázsitalokat készíteni, el akar menni gyűjtögetni az elffel az erdőbe, szarvasokon akar lovagolni és a többi. Nem csoda, hogy már azt se tudja, hol a feje. *
1238. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-17 11:45:46
Üzenet elküldve: 2026-02-17 11:45:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*Ez a liget meglepően békés. Habár szinte hívogató lehet a rossz emberek számára mégis csak a doki az egyetlen zsivány, aki itt van. Meg talán Ylanda mikor ide téved. Nos, igen annak a vörösnek is megvannak a maga titkai. Mindenesetre az elf nem félti a tündérkét. A lányoktól főleg. Ahogy megismerte Luninari nagyobb veszélyben lesz, mert a szőke elkényeztetteti magát vele, ha meg mégis valami rossz arcú ide téved, ő azért van itt. Lehetnek akár milyen mágustusa nyertes varázslók itt, de egy tőr a bordák közé mindennél biztosabb megoldás a bajkeverők ellen. Most viszont nincs veszély. Elfogy a lány elől a második tányér leves is, majd a doki is meglepődik, hogy feláll és hozza a tésztát. Megnézi alaposan a tündérkét a folyamat közben.*
~Hova fér bele ennyi kaja? Biztos mert növésben van.~
*Pont mielőtt letenné az asztalra a fazekat kinyúl a lány felé, hogy megcsiklandozza az oldalát egy pimasz vigyor kíséretében. Ha sikerrel jár röhög is egy jót. A kérdés hallatán nyílik a válaszra a szája, de közbe szólnak. Miután megint megtelt a szőke tányérja és van lehetősége válaszolni megteszi. Közben szed magának is.*
-Én nem tudok. Szeretem átlátni, hogy mit csinálok. A varázslók pedig sokszor olyan dolgokkal játszanak amihez nem értenek. Ezért nem való semmire a mágiával való gyógyítás se. De ha szeretnél tanulni akkor Luninari-t érdemes megkérned, hogy tanítson meg valamire. Szereti a tündéreket, ügyes a konyhában és a mágustusát majdnem ő nyerte meg. Tud a kezére tüzet varázsolni, ami őt nem égeti meg, és...*Gondolkozik.*egyik helyről a másikra eljutni úgy, hogy eltűnik és felbukkan a semmiből. Vagy, azt csak tanulja még? Nem tudom. Biztos tud más trükköket is. Van még egy varázslósrác is, Adoaver. Csak, őszinte leszek, ő egy unalmas alak. Lehet, hogy az ő magyarázatán elaludnál.
*Gondolkodik egy kicsit, majd Mai-t nem említi meg. Ilyesmivel nem lepné meg a kék szeműt. Még csak az kéne, hogy cserébe a félvér meg hozzá küldözgesse a város összes betegét.*
*Ez a liget meglepően békés. Habár szinte hívogató lehet a rossz emberek számára mégis csak a doki az egyetlen zsivány, aki itt van. Meg talán Ylanda mikor ide téved. Nos, igen annak a vörösnek is megvannak a maga titkai. Mindenesetre az elf nem félti a tündérkét. A lányoktól főleg. Ahogy megismerte Luninari nagyobb veszélyben lesz, mert a szőke elkényeztetteti magát vele, ha meg mégis valami rossz arcú ide téved, ő azért van itt. Lehetnek akár milyen mágustusa nyertes varázslók itt, de egy tőr a bordák közé mindennél biztosabb megoldás a bajkeverők ellen. Most viszont nincs veszély. Elfogy a lány elől a második tányér leves is, majd a doki is meglepődik, hogy feláll és hozza a tésztát. Megnézi alaposan a tündérkét a folyamat közben.*
~Hova fér bele ennyi kaja? Biztos mert növésben van.~
*Pont mielőtt letenné az asztalra a fazekat kinyúl a lány felé, hogy megcsiklandozza az oldalát egy pimasz vigyor kíséretében. Ha sikerrel jár röhög is egy jót. A kérdés hallatán nyílik a válaszra a szája, de közbe szólnak. Miután megint megtelt a szőke tányérja és van lehetősége válaszolni megteszi. Közben szed magának is.*
-Én nem tudok. Szeretem átlátni, hogy mit csinálok. A varázslók pedig sokszor olyan dolgokkal játszanak amihez nem értenek. Ezért nem való semmire a mágiával való gyógyítás se. De ha szeretnél tanulni akkor Luninari-t érdemes megkérned, hogy tanítson meg valamire. Szereti a tündéreket, ügyes a konyhában és a mágustusát majdnem ő nyerte meg. Tud a kezére tüzet varázsolni, ami őt nem égeti meg, és...*Gondolkozik.*egyik helyről a másikra eljutni úgy, hogy eltűnik és felbukkan a semmiből. Vagy, azt csak tanulja még? Nem tudom. Biztos tud más trükköket is. Van még egy varázslósrác is, Adoaver. Csak, őszinte leszek, ő egy unalmas alak. Lehet, hogy az ő magyarázatán elaludnál.
*Gondolkodik egy kicsit, majd Mai-t nem említi meg. Ilyesmivel nem lepné meg a kék szeműt. Még csak az kéne, hogy cserébe a félvér meg hozzá küldözgesse a város összes betegét.*
1237. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-16 13:20:25
Üzenet elküldve: 2026-02-16 13:20:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath//
– Oh. * Intath szavai nagyon nyugtatóan hatnak rá. Ezek szerint nem kell félnie a nőtől, akit idehívott. Azért továbbra se szívesen találkozna össze vele a doki felügyelete nélkül. Bár az elhangzottak tükrében a többi itt lakótól lehet, hogy jobban kell tartania. Intath korábban említette, hogy itt nagy mágusok laknak. Ennek kapcsán az is eszébe jut, hogy neki is mágiaórákat kéne vennie, hogy megvédhesse magát a verekedő szőkéktől.
Intath felvetésére elégedetten bólint. Most már biztos benne, hogy biztonságban van. Eszi is tovább az ecetízű tojáslevest, majd amikor már úgy tűnik, egy falat étel se fér már belé, eltolja az üres tányért, és lelkesen szimatol a tészta felé. Ha már Intath se eszi, akkor most felpattan, odébb rakja a levest és a tésztával teli fazekat rakja maguk elé, meg persze a túrót és a szalonnát. Új tányért nem hoz, mert nincs annak a leveses tányérnak semmi baja, és amennyire észrevette, egyikük se szeret mosogatni. *
– Azon gondolkodtam… * Kezd bele, még mielőtt szedne magának. *
– Hogy te olyan sok mindenhez értesz! Varázsolni is tudsz, ugye? * Meg se várja a választ. Egyértelmű, hogy tud, hiszen hosszú a füle. *
– Megtanítod, hogyan kell? Meg aztán aztán a varázsitalokat is. * Most aztán szed magának a tésztából, a túróból és a szalonnából. Utóbbiból bőségesen. *
– Oh. * Intath szavai nagyon nyugtatóan hatnak rá. Ezek szerint nem kell félnie a nőtől, akit idehívott. Azért továbbra se szívesen találkozna össze vele a doki felügyelete nélkül. Bár az elhangzottak tükrében a többi itt lakótól lehet, hogy jobban kell tartania. Intath korábban említette, hogy itt nagy mágusok laknak. Ennek kapcsán az is eszébe jut, hogy neki is mágiaórákat kéne vennie, hogy megvédhesse magát a verekedő szőkéktől.
Intath felvetésére elégedetten bólint. Most már biztos benne, hogy biztonságban van. Eszi is tovább az ecetízű tojáslevest, majd amikor már úgy tűnik, egy falat étel se fér már belé, eltolja az üres tányért, és lelkesen szimatol a tészta felé. Ha már Intath se eszi, akkor most felpattan, odébb rakja a levest és a tésztával teli fazekat rakja maguk elé, meg persze a túrót és a szalonnát. Új tányért nem hoz, mert nincs annak a leveses tányérnak semmi baja, és amennyire észrevette, egyikük se szeret mosogatni. *
– Azon gondolkodtam… * Kezd bele, még mielőtt szedne magának. *
– Hogy te olyan sok mindenhez értesz! Varázsolni is tudsz, ugye? * Meg se várja a választ. Egyértelmű, hogy tud, hiszen hosszú a füle. *
– Megtanítod, hogyan kell? Meg aztán aztán a varázsitalokat is. * Most aztán szed magának a tésztából, a túróból és a szalonnából. Utóbbiból bőségesen. *
1236. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-15 13:43:07
Üzenet elküldve: 2026-02-15 13:43:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*Megnyugodnak a kedélyek. A tündérke hallotta amit szeretett volna, a Doki meg tudja, hogy mi az igazság. Mindketten jól jártak. A szőkével kapcsolatban viszont félreértések vannak. Mikor csattan a töndérököl a tündértenyérbe akkor az elfnek is leesik ez és majdnem kiköpi a levest úgy elkezd nevetni a gondolaton.*
-Dehogy Picur! Akkor nem hívom meg ide. Abba míg nem komoly bele se szólnék. Amúgy is attól nem félteném a csajokat.
*Egy kis hajtépés meg lökdösődés nem egy vészes dolog. A szőke picsának meg esélye se lenne Luninari ellen. Még úgy se ha a lány nem használna mágiát. Ahogy ebbe jobban belegondol szívesen megnézné a jelenetet ahogy kedvenc varázsnyuszilánya a hajánál fogva sepri fel a földet a nyivákoló kisasszonykával. Abban viszont egyet értenek, hogy a tolvajlás nem olyan rossz, mint a gyilkosság. A verekedés kapcsán már kérdéses a helyzet. Mennyit loptak? Verekedés vagy megvernek valakit? Egy vagy több fő? Ki kezdte? Mennyire durvul el a dolog? Ebbe viszont nem megy bele. Az, hogy nem hagyná, hogy bárki bántsa a lányt olyan tény amit be se kell bizonyítani. A nélkül is igaz. Az ilyenek a doki kedvenc típusú igazságai. Szerinted vetemednék ilyesmire? Lehet téged elfelejteni? Szerinted tudnék neked hazudni? Olyan jó dolog őszintének lenni. Meg se érti, hogy lehet össze vissza hazudni és mégis nyugodtan aludni utána. Az ígéret kapcsán elvigyorodik.*
-Tudod mit? Ha rosszalkodik akkor majd meghúzom.~A haját is.~
*Miközben kedves témák kerülnek sorra fogyogat a leves. Játékos kérdésére pedig nem volt benne biztos, hogy hogyan reagál majd a lány, de az eredmény mulattatja. Nem veszi magára a dolgot csak mosolyog.*
-Hát jó étvágyat hozzá Picur!
*Megnyugodnak a kedélyek. A tündérke hallotta amit szeretett volna, a Doki meg tudja, hogy mi az igazság. Mindketten jól jártak. A szőkével kapcsolatban viszont félreértések vannak. Mikor csattan a töndérököl a tündértenyérbe akkor az elfnek is leesik ez és majdnem kiköpi a levest úgy elkezd nevetni a gondolaton.*
-Dehogy Picur! Akkor nem hívom meg ide. Abba míg nem komoly bele se szólnék. Amúgy is attól nem félteném a csajokat.
*Egy kis hajtépés meg lökdösődés nem egy vészes dolog. A szőke picsának meg esélye se lenne Luninari ellen. Még úgy se ha a lány nem használna mágiát. Ahogy ebbe jobban belegondol szívesen megnézné a jelenetet ahogy kedvenc varázsnyuszilánya a hajánál fogva sepri fel a földet a nyivákoló kisasszonykával. Abban viszont egyet értenek, hogy a tolvajlás nem olyan rossz, mint a gyilkosság. A verekedés kapcsán már kérdéses a helyzet. Mennyit loptak? Verekedés vagy megvernek valakit? Egy vagy több fő? Ki kezdte? Mennyire durvul el a dolog? Ebbe viszont nem megy bele. Az, hogy nem hagyná, hogy bárki bántsa a lányt olyan tény amit be se kell bizonyítani. A nélkül is igaz. Az ilyenek a doki kedvenc típusú igazságai. Szerinted vetemednék ilyesmire? Lehet téged elfelejteni? Szerinted tudnék neked hazudni? Olyan jó dolog őszintének lenni. Meg se érti, hogy lehet össze vissza hazudni és mégis nyugodtan aludni utána. Az ígéret kapcsán elvigyorodik.*
-Tudod mit? Ha rosszalkodik akkor majd meghúzom.~A haját is.~
*Miközben kedves témák kerülnek sorra fogyogat a leves. Játékos kérdésére pedig nem volt benne biztos, hogy hogyan reagál majd a lány, de az eredmény mulattatja. Nem veszi magára a dolgot csak mosolyog.*
-Hát jó étvágyat hozzá Picur!
1235. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-15 10:49:38
Üzenet elküldve: 2026-02-15 10:49:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath//
* Beletelik egy kis időbe és némi akadékoskodásba, de végül elégedetten bólint, amikor sikerül meggyőzni az elfet.
~ Na azért! ~ Gondolja magában, és mivel nincs gondolatolvasó képesség birtokában, ezért biztos benne, hogy a másik tényleg elhiszi neki a történetet. Ami igaz is, így ez csak természetes. Rendben, talán a légy méretét illetően kissé túlzásba esett – annyira nem is nézte meg se a legyet, se Intath tenyerét, hogy pontosan emlékezzen rá. Ez a hiányosság neki is eszébe jut, minek kapcsán elgondolkodik, hogy összemérje sajátját Intath tenyerével, de végül nem tartja annyira fontosnak, hogy emiatt megszakítsák az ebédet. Majd utána. *
– Lopott? * Ocsúdik fel hirtelen, mikor az elf már egy egészen másik témánál tart. *
– Az még a jobbik eset. Azt hittem, úgy bántotta őket, hogy… * Leteszi a kanalát és öklét a tenyerébe csapja. *
– Persze tolvajlás sem szép dolog, de azért nem olyan rossz, mint megölni vagy megverni másokat. * Erre a megállapításra jut. Aztán elmosolyodik az elf szavain és megrázza a fejét. *
– Dehogy… Nem hagynád. * Eddig nem volt benne biztos, de Intath szavai hatnak rá, és már nem is fél annyira ettől az eshetőségtől. Annál is inkább, mert most már tudja, hogy a legrosszabb, ami történhet, hogy az a gonosz nőszemély kilopja az erszényéből az aranyait – ha egyáltalán itt lesz még akkor, amikor jön. *
– Na jó, de ígérd meg, hogy ha idejön, az ő haját is összeborzolod, nem csak az enyémet! * Teszi még hozzá, és ha az elf beleegyezik, akkor elégedetten tudja le a témát, és készül újra merni a levesből. Ekkor azonban egy nem várt észrevétel érkezik vendéglátója részéről, amire szemei kikerekednek, és hirtelen azt se tudja, mit reagáljon. Végül kiszedi a levest, és felpattan a székéről, hogy az ecetért induljon. Hacsak az elf nem dugta el tréfából a felsőpolcra, még szem előtt kell lennie. Dänkijinkilinkilinkilinkij megfogja hát, és rak még a saját tányérjába. Nyilván nehéz olyan keveset önteni, hogy az elég legyen és ne túl sok, így aztán gyakorlatilag tojásos ecetlevest eszik innentől. Érzi ezt ő is, de próbálja tettetni, hogy alig bírja megenni. *
– Tudtam, hogy hiányzik belőle valami. * Hazudja szemrebbenés nélkül, habár mosolya már nem olyan őszinte, ahogy az ecetízű lét szürcsöli. *
* Beletelik egy kis időbe és némi akadékoskodásba, de végül elégedetten bólint, amikor sikerül meggyőzni az elfet.
~ Na azért! ~ Gondolja magában, és mivel nincs gondolatolvasó képesség birtokában, ezért biztos benne, hogy a másik tényleg elhiszi neki a történetet. Ami igaz is, így ez csak természetes. Rendben, talán a légy méretét illetően kissé túlzásba esett – annyira nem is nézte meg se a legyet, se Intath tenyerét, hogy pontosan emlékezzen rá. Ez a hiányosság neki is eszébe jut, minek kapcsán elgondolkodik, hogy összemérje sajátját Intath tenyerével, de végül nem tartja annyira fontosnak, hogy emiatt megszakítsák az ebédet. Majd utána. *
– Lopott? * Ocsúdik fel hirtelen, mikor az elf már egy egészen másik témánál tart. *
– Az még a jobbik eset. Azt hittem, úgy bántotta őket, hogy… * Leteszi a kanalát és öklét a tenyerébe csapja. *
– Persze tolvajlás sem szép dolog, de azért nem olyan rossz, mint megölni vagy megverni másokat. * Erre a megállapításra jut. Aztán elmosolyodik az elf szavain és megrázza a fejét. *
– Dehogy… Nem hagynád. * Eddig nem volt benne biztos, de Intath szavai hatnak rá, és már nem is fél annyira ettől az eshetőségtől. Annál is inkább, mert most már tudja, hogy a legrosszabb, ami történhet, hogy az a gonosz nőszemély kilopja az erszényéből az aranyait – ha egyáltalán itt lesz még akkor, amikor jön. *
– Na jó, de ígérd meg, hogy ha idejön, az ő haját is összeborzolod, nem csak az enyémet! * Teszi még hozzá, és ha az elf beleegyezik, akkor elégedetten tudja le a témát, és készül újra merni a levesből. Ekkor azonban egy nem várt észrevétel érkezik vendéglátója részéről, amire szemei kikerekednek, és hirtelen azt se tudja, mit reagáljon. Végül kiszedi a levest, és felpattan a székéről, hogy az ecetért induljon. Hacsak az elf nem dugta el tréfából a felsőpolcra, még szem előtt kell lennie. Dänkijinkilinkilinkilinkij megfogja hát, és rak még a saját tányérjába. Nyilván nehéz olyan keveset önteni, hogy az elég legyen és ne túl sok, így aztán gyakorlatilag tojásos ecetlevest eszik innentől. Érzi ezt ő is, de próbálja tettetni, hogy alig bírja megenni. *
– Tudtam, hogy hiányzik belőle valami. * Hazudja szemrebbenés nélkül, habár mosolya már nem olyan őszinte, ahogy az ecetízű lét szürcsöli. *
1234. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-13 08:50:58
Üzenet elküldve: 2026-02-13 08:50:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
~Gyilkosság! Biztos jogos volt. Vagy csak egy baleset. Részegen szoktak olyanok történni. A kopók mindig eltúlozzák a dolgokat.~
-Aham. Bizonyosan.
*Nem fog belemenni azokba a kérdésekbe amikbe a tündérrel nem akar. Hadd higgye csak, azt, hogy igaza van. Pedig a gyilkosság nem bűn hanem privilégium. A város vezetői pedig nem bűnösöket büntetnek hanem a saját önkéntesen megállapított jogaikat védelmezik. A légy kapcsán már nem tartja magában a véleményét. Főleg, hogy tényleg egyre valószínűtlenebbnek hangzik ez a történet. Mágiával beszélgettek és a hajánál húzta a lányt. Honnan tudna egyáltalán varázsolni ha vak? Nem is tud olvasni se. A hajhúzásra kap egy választ, de az se túl hihető.*
-Mint a tenyerem? Ha a saját tenyered mondod, légynek még az is nagy.
*Nem hiszi ezt se el a lánynak. Olyan ez minthogy felszabadította sárvárost. Szép mese. Megbántani attól még nem akarja úgyhogy mikor számon kérik akkor a doki enged a szőkének.*
-Jó elhiszem. Nem hazudsz. Akkora volt, mint a tenyerem.
~A leendő szeretőidé meg mint egy petrencés rúd.~
*Még pimaszkodik is egy sort a lánnyal míg a levest kiszedi. Aki, végül nem megy jobban bele a dologba. Röhög hát magában. Aztán kevésbé mókás téma jön fel. A szőke picsáról kérdezget a tündérke. Az utolsó kérdésen a doki elmosolyodik.*
-Igazad van. Én is szívesebben látnám~A föld alatt.~a világ másik végén, de így alakult. Annyit lopott amennyit nem lehet elnézni neki. Kénytelen jóvá tenni. Ha pedig bármit tervez akkor megbánja, hogy ide dugta az orrát. Ugye nem gondolod, hogy hagynám bárkinek, hogy bántson Picur? Én nem olyan vagyok.
*Mosolyog a lányra. Majd tér rá a levesre. Ami, nem lett rossz. Jól megállapította, hogyan kell ízesíteni, de ez tőle csak természetes. Meg se lepődik rajta. És Luninari még lenézte a konyhatudományát. Mikor látja, a lányt újra szedni akkor elvigyorodik.*
-Mégse kell bele több ecet?
~Gyilkosság! Biztos jogos volt. Vagy csak egy baleset. Részegen szoktak olyanok történni. A kopók mindig eltúlozzák a dolgokat.~
-Aham. Bizonyosan.
*Nem fog belemenni azokba a kérdésekbe amikbe a tündérrel nem akar. Hadd higgye csak, azt, hogy igaza van. Pedig a gyilkosság nem bűn hanem privilégium. A város vezetői pedig nem bűnösöket büntetnek hanem a saját önkéntesen megállapított jogaikat védelmezik. A légy kapcsán már nem tartja magában a véleményét. Főleg, hogy tényleg egyre valószínűtlenebbnek hangzik ez a történet. Mágiával beszélgettek és a hajánál húzta a lányt. Honnan tudna egyáltalán varázsolni ha vak? Nem is tud olvasni se. A hajhúzásra kap egy választ, de az se túl hihető.*
-Mint a tenyerem? Ha a saját tenyered mondod, légynek még az is nagy.
*Nem hiszi ezt se el a lánynak. Olyan ez minthogy felszabadította sárvárost. Szép mese. Megbántani attól még nem akarja úgyhogy mikor számon kérik akkor a doki enged a szőkének.*
-Jó elhiszem. Nem hazudsz. Akkora volt, mint a tenyerem.
~A leendő szeretőidé meg mint egy petrencés rúd.~
*Még pimaszkodik is egy sort a lánnyal míg a levest kiszedi. Aki, végül nem megy jobban bele a dologba. Röhög hát magában. Aztán kevésbé mókás téma jön fel. A szőke picsáról kérdezget a tündérke. Az utolsó kérdésen a doki elmosolyodik.*
-Igazad van. Én is szívesebben látnám~A föld alatt.~a világ másik végén, de így alakult. Annyit lopott amennyit nem lehet elnézni neki. Kénytelen jóvá tenni. Ha pedig bármit tervez akkor megbánja, hogy ide dugta az orrát. Ugye nem gondolod, hogy hagynám bárkinek, hogy bántson Picur? Én nem olyan vagyok.
*Mosolyog a lányra. Majd tér rá a levesre. Ami, nem lett rossz. Jól megállapította, hogyan kell ízesíteni, de ez tőle csak természetes. Meg se lepődik rajta. És Luninari még lenézte a konyhatudományát. Mikor látja, a lányt újra szedni akkor elvigyorodik.*
-Mégse kell bele több ecet?
1233. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-12 11:57:39
Üzenet elküldve: 2026-02-12 11:57:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath//
– Azt hiszem, megölt valakit. A fogadóban! * Noha szerény véleménye szerint az, hogy a fogadóban gyilkolt és nem egy sötét sikátorban vagy a szabadban, nem teszi se rosszabbá, se jobbá a helyzetét. De valamiért ezt mégis fontosnak érzi kihangsúlyozni. *
– Ölni nem szép dolog. Bár nem tudom a részleteket. Az viszont biztos, hogy ritkán végeznek ki csak úgy valakit… Mármint én most először láttam ilyesmit. Illetve másodszor, ha Sárváros királyát is beleszámoljuk… De az más volt. * Valószínűleg Agin is így gondolta akkor: hogy „az más”. A város vezetői azonban máshogy gondolkodtak, így neki nem nézték el, míg Dänkijinkilinkilinkilinkij kis csapatának pénzt fizettek azért, hogy végezzenek Krossniakkal.
Rya legyét illetően persze vannak kétségek az elfben. Dänkijinkilinkilinkilinkijben is lennének, ha nem ő mesélné és nem látta volna, hogy a légy tényleg végig ott zümmögött a közelében és mintha irányította is volna. Sőt, egy ponton még féltékenynek is látszott, amiért gazdája a másik tündérrel foglalkozik és nem vele. Dänkijinkilinkilinkilinkij akkor látott először féltékeny legyet. *
– Hogyan?! Hát… Mint egy légy… Fogta a haját és vezette. Vagy nem tudom, talán mágiával beszélgettek. De ez nagy légy volt, legalább akkora, mint a tenyered… * Minél inkább próbálja állítani az igazát, annál inkább rájön, hogy ez nem olyasmi, amit épkézláb bizonyíték nélkül bárki elhinne. Lemondóan sóhajt. *
– Tényleg így volt. Miért hazudnék? * Kérdezi kissé szomorkás hangon. Most tényleg igazat mond a léggyel kapcsolatosan, legalábbis azt mondja, amit igaznak vél, és amit látott vagy hallott Ryától. De valójában lényegtelen is, hogy Intath hisz-e neki, mert a valóság attól nem fog megváltozni. Ezzel a gondolattal zárja is a témát. Nem érdekli a továbbiakban, hogy a doki hisz-e neki vagy sem. Vagyis de… de próbál úgy tenni, mintha nem érdekelné.
Ezután Intath a saját kérdését visszhangozza, mint valami papagáj. Ez rendkívül idegesítő, de ez ügyben is próbál ő lenni az okos szamár, aki enged. *
– Engem aztán nem érdekel. * Mondja vékony kis hangján. *
– Habár én nem akarnám a házamban látni azt, aki bántotta a barátaimat. Mi van, ha megint valami rosszat tervez? Mi van, ha engem akar bántani majd?! * Merül fel benne a kérdés. Fogalma sincs, ki ez a nőszemély, aki Intath titkos szerelme, és az a szokása, hogy bántja a barátait, de így jobban belegondolva, ő nem szeretne megismerkedni vele.
Eszik tovább inkább. Mostanra már kihűlt annyira a leves, hogy óvatosan, de tudjon rendesen kanalazni belőle. Dänkijinkilinkilinkilinkij pedig addig képes enni, amíg ki nem pukkad. Van ugyan második is, de még mielőtt oda jutnának, megkísérel szedni magának még egy merőkanállal. Reméli, hogy nem csapnak a kezére emiatt. *
– Azt hiszem, megölt valakit. A fogadóban! * Noha szerény véleménye szerint az, hogy a fogadóban gyilkolt és nem egy sötét sikátorban vagy a szabadban, nem teszi se rosszabbá, se jobbá a helyzetét. De valamiért ezt mégis fontosnak érzi kihangsúlyozni. *
– Ölni nem szép dolog. Bár nem tudom a részleteket. Az viszont biztos, hogy ritkán végeznek ki csak úgy valakit… Mármint én most először láttam ilyesmit. Illetve másodszor, ha Sárváros királyát is beleszámoljuk… De az más volt. * Valószínűleg Agin is így gondolta akkor: hogy „az más”. A város vezetői azonban máshogy gondolkodtak, így neki nem nézték el, míg Dänkijinkilinkilinkilinkij kis csapatának pénzt fizettek azért, hogy végezzenek Krossniakkal.
Rya legyét illetően persze vannak kétségek az elfben. Dänkijinkilinkilinkilinkijben is lennének, ha nem ő mesélné és nem látta volna, hogy a légy tényleg végig ott zümmögött a közelében és mintha irányította is volna. Sőt, egy ponton még féltékenynek is látszott, amiért gazdája a másik tündérrel foglalkozik és nem vele. Dänkijinkilinkilinkilinkij akkor látott először féltékeny legyet. *
– Hogyan?! Hát… Mint egy légy… Fogta a haját és vezette. Vagy nem tudom, talán mágiával beszélgettek. De ez nagy légy volt, legalább akkora, mint a tenyered… * Minél inkább próbálja állítani az igazát, annál inkább rájön, hogy ez nem olyasmi, amit épkézláb bizonyíték nélkül bárki elhinne. Lemondóan sóhajt. *
– Tényleg így volt. Miért hazudnék? * Kérdezi kissé szomorkás hangon. Most tényleg igazat mond a léggyel kapcsolatosan, legalábbis azt mondja, amit igaznak vél, és amit látott vagy hallott Ryától. De valójában lényegtelen is, hogy Intath hisz-e neki, mert a valóság attól nem fog megváltozni. Ezzel a gondolattal zárja is a témát. Nem érdekli a továbbiakban, hogy a doki hisz-e neki vagy sem. Vagyis de… de próbál úgy tenni, mintha nem érdekelné.
Ezután Intath a saját kérdését visszhangozza, mint valami papagáj. Ez rendkívül idegesítő, de ez ügyben is próbál ő lenni az okos szamár, aki enged. *
– Engem aztán nem érdekel. * Mondja vékony kis hangján. *
– Habár én nem akarnám a házamban látni azt, aki bántotta a barátaimat. Mi van, ha megint valami rosszat tervez? Mi van, ha engem akar bántani majd?! * Merül fel benne a kérdés. Fogalma sincs, ki ez a nőszemély, aki Intath titkos szerelme, és az a szokása, hogy bántja a barátait, de így jobban belegondolva, ő nem szeretne megismerkedni vele.
Eszik tovább inkább. Mostanra már kihűlt annyira a leves, hogy óvatosan, de tudjon rendesen kanalazni belőle. Dänkijinkilinkilinkilinkij pedig addig képes enni, amíg ki nem pukkad. Van ugyan második is, de még mielőtt oda jutnának, megkísérel szedni magának még egy merőkanállal. Reméli, hogy nem csapnak a kezére emiatt. *
1232. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-11 23:06:11
Üzenet elküldve: 2026-02-11 23:06:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*Egykedvű arckifejezése akkor változik meg mikor meghallja, hogy a kivégzett személy végig vigyorgott. Ez ugyanis az ő képére is vigyort csal.*
~Rendes kölyök lehetett. Legyen könnyű a föld és olcsó a sör odalent.~
-Azt, mit csinált?
*Egyelőre szimpatikus neki a vörös srác. Nehéz lenne olyasmit mondani ami ezen változtat. Az ő szemében az igazi bűnösök a város ölebei akik elvették a szabadságát, majd megölték szegény szerencsétlent. A tündérlány kapcsán mint kiderül nem volt büdös. Sőt, jó illata volt. Majd, érkezik a magyarázat is, hogy mire kellett a légy. Ami, jól láthatóan csak újabb kérdéseket kelt benne.*
-És egy légy irányította? Hagyjuk már! Hogyan?
*Ilyen hülyeséget is rég hallott már. Úgy hangzik mintha ő találta volna ki. Ettől függetlenül természetesen igyekszik megnyugtatni a lányt, hogy fog még találkozni a barátnőjével, aki jó eséllyel csak a bolondját járatta vele. Arra, hogy miért lenne a tündérke féltékeny az elf csak röhög.*
-Ugyan miért?
*Ismétli meg a kérdést. Szeret a kicsikkel pimaszkodni. Közben szed a levesből mindkettejüknek és neki is állhatnak enni. Persze nem azonnal mert még forró. Így hát egyelőre még többet fújják mint eszik. A kérdés hallatán elhúzza a doki a száját.*
-Lopott tőlük és kihasználja a~Butaságukat.~jószívűségüket. Azért segít, mert rábeszéltem. Így teszi jóvá a kárt amit csinált.
*Egykedvű arckifejezése akkor változik meg mikor meghallja, hogy a kivégzett személy végig vigyorgott. Ez ugyanis az ő képére is vigyort csal.*
~Rendes kölyök lehetett. Legyen könnyű a föld és olcsó a sör odalent.~
-Azt, mit csinált?
*Egyelőre szimpatikus neki a vörös srác. Nehéz lenne olyasmit mondani ami ezen változtat. Az ő szemében az igazi bűnösök a város ölebei akik elvették a szabadságát, majd megölték szegény szerencsétlent. A tündérlány kapcsán mint kiderül nem volt büdös. Sőt, jó illata volt. Majd, érkezik a magyarázat is, hogy mire kellett a légy. Ami, jól láthatóan csak újabb kérdéseket kelt benne.*
-És egy légy irányította? Hagyjuk már! Hogyan?
*Ilyen hülyeséget is rég hallott már. Úgy hangzik mintha ő találta volna ki. Ettől függetlenül természetesen igyekszik megnyugtatni a lányt, hogy fog még találkozni a barátnőjével, aki jó eséllyel csak a bolondját járatta vele. Arra, hogy miért lenne a tündérke féltékeny az elf csak röhög.*
-Ugyan miért?
*Ismétli meg a kérdést. Szeret a kicsikkel pimaszkodni. Közben szed a levesből mindkettejüknek és neki is állhatnak enni. Persze nem azonnal mert még forró. Így hát egyelőre még többet fújják mint eszik. A kérdés hallatán elhúzza a doki a száját.*
-Lopott tőlük és kihasználja a~Butaságukat.~jószívűségüket. Azért segít, mert rábeszéltem. Így teszi jóvá a kárt amit csinált.
1231. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-11 11:25:53
Üzenet elküldve: 2026-02-11 11:25:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath//
* Az elfet nem annyira hatja meg a kivégzés híre, mint a tündérlányt. Ő inkább a tényekre kíváncsi. Dänkijinkilinkilinkilinkij ettől maga is kicsit átszellemül. Eszébe jut, hogy akármilyen rossz is volt végignézni a kivégzést, mégse csinálhat úgy, mintha ez is róla szólna. Se akkor, se most nem ő a valódi áldozat, és talán még csak nem is a fiú, akit felakasztottak. Úgy emlékszik, a vádak alapján gyilkos volt. Megpróbál mélyebbre ásni az emlékei között, de a név nem ugrik be neki, csak az arc. *
– Nem emlékszem a nevére. Egy fiatal emberfiú volt vagy talán fél-elf. Az arcára emlékszem, és arra, hogy… végig vigyorgott. Mintha valaki másnak a kivégzését nézte volna. Lángvörös haja volt. * Meséli el, amire emlékszik. Még rémlik valami arról, hogy a gyilkossági kísérlete nagy port kavart, mivel a fogadóban akart végezni áldozatával, de ezek már egészen ködös emlékek, abban se biztos, hogy ott hallotta vagy csak később pletykáltak róla a városban. Úgyhogy ezeket a részleteket már meghagyja magának.
Témát váltanak, aminek Dänkijinkilinkilinkilinkij titkon nagyon örül. Intath kérdésére azonban kikerekednek a szemei, és határozottan megrázza a fejét. *
– Egyáltalán nem büdös! * Vágja rá. *
– Sőt, jó illata volt. * Ezt talán már csak a női összetartás jegyében teszi hozzá, de az is lehet, hogy valóban így emlékszik Ryára. Viszont mielőtt egyszerű tagadásnak tűnnének szavai, magyarázatot ad a légyre is. *
– Nem, a légy azért kellett neki, mert az irányította. Vagyis, amennyire tudom, még most is így van. Ugyanis Rya nem lát úgy, mint mi. Mármint… Vak. * Ő az olyan részleteken nem akadt fenn akkoriban, hogy egy mocsári légy honnan tudja, hogy hova akar menni a tündérlány, és, hogy ezt hogyan tudják egymással lekommunikálni. Látta, hogy a gyakorlatban működött a dolog, ez pedig neki elég is volt. Intathban talán több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban, de nem Dänkijinkilinkilinkilinkij lesz az, aki megválaszolja ezeket a kérdéseit. *
– Remélem. * Mosolyodik el ő is az elf biztatására. *
– Én féltékeny? Ugyan miért?! * Válaszol tettetett felháborodással a doki visszavágására. Igaz ami igaz, nehezen viselné el, ha hirtelen pótkerék lenne a háznál, nem Intath figyelmének középpontja; ám ezt még magának se vallaná be. A rendes magyarázaton csodálkozik. *
– Hm. * Intath a fél kezével szed neki is, így legalább annyiban megkönnyíti a dolgát, hogy tányérját felemeli. A leves még forró, de persze egy kis fújással ez is megoldható. *
– Jó étvágyat! * Elkezdi enni, de mivel minden falatot jól meg kell fújnia előbb, nem halad vele olyan gyorsan. Illetve az sem segíti a gyors evést, hogy közben leáll beszélni is. Szerencsére nem sietnek sehová. *
– Ezt nem értem. Ha annyira borzasztó, akkor miért akarod, hogy idejöjjön? És ő meg miért segít? Mit csinált a barátaiddal?
* Az elfet nem annyira hatja meg a kivégzés híre, mint a tündérlányt. Ő inkább a tényekre kíváncsi. Dänkijinkilinkilinkilinkij ettől maga is kicsit átszellemül. Eszébe jut, hogy akármilyen rossz is volt végignézni a kivégzést, mégse csinálhat úgy, mintha ez is róla szólna. Se akkor, se most nem ő a valódi áldozat, és talán még csak nem is a fiú, akit felakasztottak. Úgy emlékszik, a vádak alapján gyilkos volt. Megpróbál mélyebbre ásni az emlékei között, de a név nem ugrik be neki, csak az arc. *
– Nem emlékszem a nevére. Egy fiatal emberfiú volt vagy talán fél-elf. Az arcára emlékszem, és arra, hogy… végig vigyorgott. Mintha valaki másnak a kivégzését nézte volna. Lángvörös haja volt. * Meséli el, amire emlékszik. Még rémlik valami arról, hogy a gyilkossági kísérlete nagy port kavart, mivel a fogadóban akart végezni áldozatával, de ezek már egészen ködös emlékek, abban se biztos, hogy ott hallotta vagy csak később pletykáltak róla a városban. Úgyhogy ezeket a részleteket már meghagyja magának.
Témát váltanak, aminek Dänkijinkilinkilinkilinkij titkon nagyon örül. Intath kérdésére azonban kikerekednek a szemei, és határozottan megrázza a fejét. *
– Egyáltalán nem büdös! * Vágja rá. *
– Sőt, jó illata volt. * Ezt talán már csak a női összetartás jegyében teszi hozzá, de az is lehet, hogy valóban így emlékszik Ryára. Viszont mielőtt egyszerű tagadásnak tűnnének szavai, magyarázatot ad a légyre is. *
– Nem, a légy azért kellett neki, mert az irányította. Vagyis, amennyire tudom, még most is így van. Ugyanis Rya nem lát úgy, mint mi. Mármint… Vak. * Ő az olyan részleteken nem akadt fenn akkoriban, hogy egy mocsári légy honnan tudja, hogy hova akar menni a tündérlány, és, hogy ezt hogyan tudják egymással lekommunikálni. Látta, hogy a gyakorlatban működött a dolog, ez pedig neki elég is volt. Intathban talán több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban, de nem Dänkijinkilinkilinkilinkij lesz az, aki megválaszolja ezeket a kérdéseit. *
– Remélem. * Mosolyodik el ő is az elf biztatására. *
– Én féltékeny? Ugyan miért?! * Válaszol tettetett felháborodással a doki visszavágására. Igaz ami igaz, nehezen viselné el, ha hirtelen pótkerék lenne a háznál, nem Intath figyelmének középpontja; ám ezt még magának se vallaná be. A rendes magyarázaton csodálkozik. *
– Hm. * Intath a fél kezével szed neki is, így legalább annyiban megkönnyíti a dolgát, hogy tányérját felemeli. A leves még forró, de persze egy kis fújással ez is megoldható. *
– Jó étvágyat! * Elkezdi enni, de mivel minden falatot jól meg kell fújnia előbb, nem halad vele olyan gyorsan. Illetve az sem segíti a gyors evést, hogy közben leáll beszélni is. Szerencsére nem sietnek sehová. *
– Ezt nem értem. Ha annyira borzasztó, akkor miért akarod, hogy idejöjjön? És ő meg miért segít? Mit csinált a barátaiddal?
1230. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-08 18:37:02
Üzenet elküldve: 2026-02-08 18:37:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*Végül csak sikerül megegyezni a tészta sorsát illetően. Össze lesz keverve. A komolyságot ő nem tudja hova tenni. Az ölelkezéssel kapcsolatban őt is csak a távolság akadályozza meg abban, hogy ne kapja el a lányt. Részegen annyi különbség lenne, hogy akkor el se engedné. Azzal kapcsolatban úgy néz ki tényleg nem mustot itattak a picurral. Szerencsére a kis barátnőjével volt és nem valami rossz arcú alak itatta le a tündérkét. A kivégzés hallatán ő egykedvűen bólint.*
-Azt, meghiszem. Kit végeztek ki?
*Folytatja a csevegést anélkül, hogy észrevenné a másik hangulatában a változást. A perec kapcsán is csak bólint.*
-Azt, meghiszem. Jól is szokott az esni.
*Mármint valami tésztát enni piásan. A két bájos szőke tündérlány képe hamar megváltozik. Az egyiknek fekete haja lesz és elkezdik legyek szállni.*
-Légy? Mármint büdös?
*Egy koldussal barátkozott össze a lány? Őszintén szólva nem tűnik elképzelhetetlennek. Kinézi a szőkéből. Annak kapcsán, hogy rég nem találkoztak már vidáman válaszol.*
-Fogtok még szerintem. Mikor a világot jártam akkor is mindig összesodort minket az élet az ismerősökkel. Egy városban még nagyobb ennek az esélye.
*Miközben beszélgetnek kész lesz a szalonna is úgyhogy ehetnek. Míg a lány a nagy fazekat teszi az asztalra addig ő két tányért tesz maguk elé egy-egy kanállal és egy merőkanalat is előkeres. A közben kapott megjegyzésre csípőből válaszol.*
-Csak nem féltékeny lennél.
*Még egy pimasz vigyort is virít a lány felé.*
-Amúgy nem. Egy borzasztó nőszemélyt. Ártott a barátaimnak úgyhogy felújítja, majd a ligetet, mert rábeszéltem. Bonyolult történet.
*Szed is maguknak úgy, hogy mindkettejüknek jusson egy-egy tojás a tányérjába.*
-Jó étvágyat Picur!
*Végül csak sikerül megegyezni a tészta sorsát illetően. Össze lesz keverve. A komolyságot ő nem tudja hova tenni. Az ölelkezéssel kapcsolatban őt is csak a távolság akadályozza meg abban, hogy ne kapja el a lányt. Részegen annyi különbség lenne, hogy akkor el se engedné. Azzal kapcsolatban úgy néz ki tényleg nem mustot itattak a picurral. Szerencsére a kis barátnőjével volt és nem valami rossz arcú alak itatta le a tündérkét. A kivégzés hallatán ő egykedvűen bólint.*
-Azt, meghiszem. Kit végeztek ki?
*Folytatja a csevegést anélkül, hogy észrevenné a másik hangulatában a változást. A perec kapcsán is csak bólint.*
-Azt, meghiszem. Jól is szokott az esni.
*Mármint valami tésztát enni piásan. A két bájos szőke tündérlány képe hamar megváltozik. Az egyiknek fekete haja lesz és elkezdik legyek szállni.*
-Légy? Mármint büdös?
*Egy koldussal barátkozott össze a lány? Őszintén szólva nem tűnik elképzelhetetlennek. Kinézi a szőkéből. Annak kapcsán, hogy rég nem találkoztak már vidáman válaszol.*
-Fogtok még szerintem. Mikor a világot jártam akkor is mindig összesodort minket az élet az ismerősökkel. Egy városban még nagyobb ennek az esélye.
*Miközben beszélgetnek kész lesz a szalonna is úgyhogy ehetnek. Míg a lány a nagy fazekat teszi az asztalra addig ő két tányért tesz maguk elé egy-egy kanállal és egy merőkanalat is előkeres. A közben kapott megjegyzésre csípőből válaszol.*
-Csak nem féltékeny lennél.
*Még egy pimasz vigyort is virít a lány felé.*
-Amúgy nem. Egy borzasztó nőszemélyt. Ártott a barátaimnak úgyhogy felújítja, majd a ligetet, mert rábeszéltem. Bonyolult történet.
*Szed is maguknak úgy, hogy mindkettejüknek jusson egy-egy tojás a tányérjába.*
-Jó étvágyat Picur!
1229. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-08 13:38:01
Üzenet elküldve: 2026-02-08 13:38:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath//
* Úgy szereti a tésztát, ahogy kapni szokta. Hogy az össze van keverve vagy sem, az mindegy. Végül kiderül, hogy a valódi kérdés pont az volt, hogy ő hogyan szereti. Most már sokkal magabiztosabban bólint. *
– Jó, akkor keverjük össze! * Nehéz szülés volt, de végül csak eljutnak idáig.
A komolyságot Dänkijinkilinkilinkilinkij persze nem ugyanúgy érti, mint Intath. Nyilván nem vaskalapos, de néha meghúzza a határait, mint például amikor a tündér ki akarta húzni magát a munka alól. Ezzel az ő szemében Intath igenis komoly. Azért már eltöltöttek annyi időt együtt, hogy a legtöbb dologban felszabadult lehessen, ezért is kedveli annyira a másikat. Ha pedig még ennél is komolytalanabb lenne… Nos, akkor lehet, hogy már magukra gyújtották volna a házat. *
– Az nem rossz. Én mindig ölelkezős vagyok. * Vonja meg vállát, ám most szavaival ellentétben épp nincs kedve felállni és megölelni az elfet. Ám ez inkább csak pillanatnyi lustaság, mint jellembeli változás. Habár Dänkijinkilinkilinkilinkij is tud tanulni: legközelebb például már nem valószínű, hogy ráugrana a félkarúra, amikor amaz a székében ül, hacsak nem épp az a szándéka vele, hogy felboruljanak. *
– Jó volt! * Mondja, de persze valójában nem ez jut elsőként eszébe. Kis tűnődés után úgy dönt, most nem hazudik inkább. *
– Vagy hát… Eleinte jó volt. Aztán szédültem. Amikor Ryával ittam, akkor utána felmásztunk egy istállótetőre, ahonnan nézni lehetett egy kivégzést. Hű, az nagyon rossz volt! * Panaszolja. Minden egyes kimondott szóval egyre szomorúbbá válik az arckifejezése, ahogy újra leperegnek előtte az aznapi események, már amennyire emlékszik belőle. *
– De kaptunk perecet. * Teszi hozzá azt a picinyke jóságot, amit Luu tett hozzá a kalandjukhoz. A következő kérdésre bólint. *
– Aha. Tündér, akárcsak én! Csak neki sötét a haja, és mindig vele van egy mocsári légy is. De amúgy nagyon kedves lány! * Ahogy Ryáról beszél, ismét egy kicsit boldogabbnak látszik. De aztán megint elszomorodik. *
– De azóta nem is találkoztunk, pedig az már több hata lehetett. * Szerencsére már majdnem túltette magát ezen, és ha nehezen is megy, azért reményteli a jövőjét illetően, hiszen biztos lesznek más barátai is, meg aztán Rya is előkerülhet még.
Kíváncsisága és éhsége hamar elzavarja a rosszkedvet. Izgatottan pattan fel, odaviszi a nehéz fazekat az asztalra, aztán vissza is ül. Úgy érzi, mintha még nem evett volna ma, pedig evett mézes kenyeret. *
– Na, és kit vársz? A szerelmedet? * Kinyújtja nyelvét a férfira. Most úgy érzi, végre jól visszavágott a korábbiakért. *
* Úgy szereti a tésztát, ahogy kapni szokta. Hogy az össze van keverve vagy sem, az mindegy. Végül kiderül, hogy a valódi kérdés pont az volt, hogy ő hogyan szereti. Most már sokkal magabiztosabban bólint. *
– Jó, akkor keverjük össze! * Nehéz szülés volt, de végül csak eljutnak idáig.
A komolyságot Dänkijinkilinkilinkilinkij persze nem ugyanúgy érti, mint Intath. Nyilván nem vaskalapos, de néha meghúzza a határait, mint például amikor a tündér ki akarta húzni magát a munka alól. Ezzel az ő szemében Intath igenis komoly. Azért már eltöltöttek annyi időt együtt, hogy a legtöbb dologban felszabadult lehessen, ezért is kedveli annyira a másikat. Ha pedig még ennél is komolytalanabb lenne… Nos, akkor lehet, hogy már magukra gyújtották volna a házat. *
– Az nem rossz. Én mindig ölelkezős vagyok. * Vonja meg vállát, ám most szavaival ellentétben épp nincs kedve felállni és megölelni az elfet. Ám ez inkább csak pillanatnyi lustaság, mint jellembeli változás. Habár Dänkijinkilinkilinkilinkij is tud tanulni: legközelebb például már nem valószínű, hogy ráugrana a félkarúra, amikor amaz a székében ül, hacsak nem épp az a szándéka vele, hogy felboruljanak. *
– Jó volt! * Mondja, de persze valójában nem ez jut elsőként eszébe. Kis tűnődés után úgy dönt, most nem hazudik inkább. *
– Vagy hát… Eleinte jó volt. Aztán szédültem. Amikor Ryával ittam, akkor utána felmásztunk egy istállótetőre, ahonnan nézni lehetett egy kivégzést. Hű, az nagyon rossz volt! * Panaszolja. Minden egyes kimondott szóval egyre szomorúbbá válik az arckifejezése, ahogy újra leperegnek előtte az aznapi események, már amennyire emlékszik belőle. *
– De kaptunk perecet. * Teszi hozzá azt a picinyke jóságot, amit Luu tett hozzá a kalandjukhoz. A következő kérdésre bólint. *
– Aha. Tündér, akárcsak én! Csak neki sötét a haja, és mindig vele van egy mocsári légy is. De amúgy nagyon kedves lány! * Ahogy Ryáról beszél, ismét egy kicsit boldogabbnak látszik. De aztán megint elszomorodik. *
– De azóta nem is találkoztunk, pedig az már több hata lehetett. * Szerencsére már majdnem túltette magát ezen, és ha nehezen is megy, azért reményteli a jövőjét illetően, hiszen biztos lesznek más barátai is, meg aztán Rya is előkerülhet még.
Kíváncsisága és éhsége hamar elzavarja a rosszkedvet. Izgatottan pattan fel, odaviszi a nehéz fazekat az asztalra, aztán vissza is ül. Úgy érzi, mintha még nem evett volna ma, pedig evett mézes kenyeret. *
– Na, és kit vársz? A szerelmedet? * Kinyújtja nyelvét a férfira. Most úgy érzi, végre jól visszavágott a korábbiakért. *
1228. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-07 21:43:14
Üzenet elküldve: 2026-02-07 21:43:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*Ő nem hiszi, hogy olyan nehezet kérdezett volna. Látszólag mégis sikerült vele zavarba hoznia a lányt. De csak megszületik a válasz. Ami, inkább kérdés.*
-Ha úgy szereted akkor összekeverjük.
*Az olyan nyelvi kérdésekbe inkább nem megy bele, hogy mitől számít túrósnak valami, mert az hosszú út lenne. Érdemesebb közelebbi dolgokról beszélni. Mint például a város. A lány megállapítása meglepi.*
-Igen?
*El se tudja képzelni milyen lehet az, aki komolytalan a lány szemében, ha ő még komolynak számít.*
-Amúgy nem biztos az, hogy látni szeretnéd. Nagyon ölelkezős vagyok olyankor.
*Még ennél is jobban. A megállapításon, főleg annak a hangsúlyán felnevet.*
-Igen? És milyen volt Picur?
*Az igazat megvallva azon se lepődne meg ha szegény lányt egy kis musttal tréfálták volna meg. Szóval ha annyi volt a a részegség hatása, hogy másnap ment a tündér pocakja akkor sejtése be is igazolódik. Majd hall egy már korábban is felbukkanó nevet amit most már van kihez társítani.*
-Ő is tündér?
*Lelki szemei előtt már meg is jelenik a két szőke kis tündérlány képe. Túl sok cukiság és túl kevés kéz van hozzá! Az ötlet hallatán jót mosolyog. Nem hangzik rosszul. Bár van egy olyan sejtése, hogy azért a szőke ha már ott vannak meghívatná valamire magát azzal két csillogó szempárral.*
-Jó lenne. Elő is fordulhat bár én amúgy várok valakit és míg nem érkezik meg addig nem hagynám itt a házat.
*Közben megpirulnak a szalonnák is.*
-Rendben Picur! A levest tedd az asztalra én, addig megterítek és ehetünk!
*Ő nem hiszi, hogy olyan nehezet kérdezett volna. Látszólag mégis sikerült vele zavarba hoznia a lányt. De csak megszületik a válasz. Ami, inkább kérdés.*
-Ha úgy szereted akkor összekeverjük.
*Az olyan nyelvi kérdésekbe inkább nem megy bele, hogy mitől számít túrósnak valami, mert az hosszú út lenne. Érdemesebb közelebbi dolgokról beszélni. Mint például a város. A lány megállapítása meglepi.*
-Igen?
*El se tudja képzelni milyen lehet az, aki komolytalan a lány szemében, ha ő még komolynak számít.*
-Amúgy nem biztos az, hogy látni szeretnéd. Nagyon ölelkezős vagyok olyankor.
*Még ennél is jobban. A megállapításon, főleg annak a hangsúlyán felnevet.*
-Igen? És milyen volt Picur?
*Az igazat megvallva azon se lepődne meg ha szegény lányt egy kis musttal tréfálták volna meg. Szóval ha annyi volt a a részegség hatása, hogy másnap ment a tündér pocakja akkor sejtése be is igazolódik. Majd hall egy már korábban is felbukkanó nevet amit most már van kihez társítani.*
-Ő is tündér?
*Lelki szemei előtt már meg is jelenik a két szőke kis tündérlány képe. Túl sok cukiság és túl kevés kéz van hozzá! Az ötlet hallatán jót mosolyog. Nem hangzik rosszul. Bár van egy olyan sejtése, hogy azért a szőke ha már ott vannak meghívatná valamire magát azzal két csillogó szempárral.*
-Jó lenne. Elő is fordulhat bár én amúgy várok valakit és míg nem érkezik meg addig nem hagynám itt a házat.
*Közben megpirulnak a szalonnák is.*
-Rendben Picur! A levest tedd az asztalra én, addig megterítek és ehetünk!
1227. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-07 12:32:14
Üzenet elküldve: 2026-02-07 12:32:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath//
* Újabb eldöntendő kérdést kap. Ezen megint gondolkodnia kell, noha rendkívül egyszerű kérdés és a jó válasz is egyből eszébe jut. Mégis, úgy érzi, ez egy becsapós kérdés. Hiszen honnan tudná, hogy Intath hogyan szereti, így vagy úgy? Meglepően nagy problémát jelent Dänkijinkilinkilinkilinkijnek ez a kérdés, de végül csak kiböki azt, amit jó válasznak gondol. *
– Összekeverjük..? * Kérdezi bizonytalanul. *
– A végén úgyis összekeverem, azért túrós tészta! Nem pedig túró és tészta. * Jut eszébe még az indoklás is, és nagyon büszke magára, hogy megfejtette a rejtvényt. Így már csak annyi van hátra, hogy tényleg rátegyék a túrót a tésztára, és ehetnek is! Legalábbis ezt hinné a tündér, de aztán meghallja, hogy mi minden más is van még. Ám a továbbiakat nagylelkűen Intathra bízza, csak akkor segít neki, ha valamire megkéri vagy, ha nagyon úgy fest, hogy egy kézzel nem bír el a feladattal az elf.
A következő témán jót mosolyog. *
– Kíváncsi vagyok, az hogy néz ki. Olyan komolynak tűnsz mindig. * Pislog párat, miközben széles mosollyal néz fel az elfre. Láthatóan nem sértésnek szánja a komolyságot, inkább egy olyan tulajdonságnak, ami miatt felnéz rá. Bár az is lehet, hogy csak azért néz fel rá, mert olyan magas. *
– Én voltam már részeg! * Mondja büszkén. Innen is látszik, hogy eddig még csak két-három alkalommal ivott összesen, és ezért még mindig olyan frissnek hat az élmény, hogy muszáj elmondania mindenkinek. *
– Akkor ismertem meg Ryát, a legjobb barátomat! Neki is van egy kosa. Mehetnénk együtt a városba! Úgy örülnék, ha újra találkoznék vele! * Javasolja. *
– De persze csak miután ettünk. Meg miután megtanítottál mindenre, amit tudsz. És gyűjtögettünk növényeket. Áááh, olyan sok mindent kell még csinálnunk! * Hátradől a székében, és kezeit hátrateszi tarkójára. Már a sok tennivaló gondolatától is elfáradt. *
* Újabb eldöntendő kérdést kap. Ezen megint gondolkodnia kell, noha rendkívül egyszerű kérdés és a jó válasz is egyből eszébe jut. Mégis, úgy érzi, ez egy becsapós kérdés. Hiszen honnan tudná, hogy Intath hogyan szereti, így vagy úgy? Meglepően nagy problémát jelent Dänkijinkilinkilinkilinkijnek ez a kérdés, de végül csak kiböki azt, amit jó válasznak gondol. *
– Összekeverjük..? * Kérdezi bizonytalanul. *
– A végén úgyis összekeverem, azért túrós tészta! Nem pedig túró és tészta. * Jut eszébe még az indoklás is, és nagyon büszke magára, hogy megfejtette a rejtvényt. Így már csak annyi van hátra, hogy tényleg rátegyék a túrót a tésztára, és ehetnek is! Legalábbis ezt hinné a tündér, de aztán meghallja, hogy mi minden más is van még. Ám a továbbiakat nagylelkűen Intathra bízza, csak akkor segít neki, ha valamire megkéri vagy, ha nagyon úgy fest, hogy egy kézzel nem bír el a feladattal az elf.
A következő témán jót mosolyog. *
– Kíváncsi vagyok, az hogy néz ki. Olyan komolynak tűnsz mindig. * Pislog párat, miközben széles mosollyal néz fel az elfre. Láthatóan nem sértésnek szánja a komolyságot, inkább egy olyan tulajdonságnak, ami miatt felnéz rá. Bár az is lehet, hogy csak azért néz fel rá, mert olyan magas. *
– Én voltam már részeg! * Mondja büszkén. Innen is látszik, hogy eddig még csak két-három alkalommal ivott összesen, és ezért még mindig olyan frissnek hat az élmény, hogy muszáj elmondania mindenkinek. *
– Akkor ismertem meg Ryát, a legjobb barátomat! Neki is van egy kosa. Mehetnénk együtt a városba! Úgy örülnék, ha újra találkoznék vele! * Javasolja. *
– De persze csak miután ettünk. Meg miután megtanítottál mindenre, amit tudsz. És gyűjtögettünk növényeket. Áááh, olyan sok mindent kell még csinálnunk! * Hátradől a székében, és kezeit hátrateszi tarkójára. Már a sok tennivaló gondolatától is elfáradt. *
1226. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-04 21:33:42
Üzenet elküldve: 2026-02-04 21:33:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*Ha tudná milyen szerencsés dolog Intath-nak lenni akkor ő is jobb kedvvel állna neki a főzéshez. Amit ő nem azért nem tud mert nincs tisztában az elmélettel vagy ne volna benne tapasztalata, hanem mert sok mindenhez nincs elég keze. Egy tésztaszűrő tartásához van úgyhogy abban segít is. Kérdésére nem kap választ csak egy sóhajt.*
~Akkor szívjon ki a víz!~
*Visszatér a szalonnákhoz. Csak nagy sokára kap választ.*
-Ezt alaposan meggondoltad. Amúgy, de van aki összekeveri van, aki ráteszi. Mi, hogy csináljuk?
*Ebben megadja a választási lehetőséget a lánynak. Ő a sajátját úgy is összekeveri.*
-Amúgy még a szalonna is abba lesz. Egy kis szalonnazsír, szalonna megpirítva és túró. Van, aki még tejfelt is rak rá.
*A következő szavak főleg a kiegészítéssel együtt nem bántják meg őt. Meg is mosolyogja.*
-Semmi gond Picur! Én is szeretem a várost. Szoktam odalátogatni, hogy kicsapjak a hámból. Főleg mostanság férne rám, hogy jól itt hagytak.
*Ha tudná milyen szerencsés dolog Intath-nak lenni akkor ő is jobb kedvvel állna neki a főzéshez. Amit ő nem azért nem tud mert nincs tisztában az elmélettel vagy ne volna benne tapasztalata, hanem mert sok mindenhez nincs elég keze. Egy tésztaszűrő tartásához van úgyhogy abban segít is. Kérdésére nem kap választ csak egy sóhajt.*
~Akkor szívjon ki a víz!~
*Visszatér a szalonnákhoz. Csak nagy sokára kap választ.*
-Ezt alaposan meggondoltad. Amúgy, de van aki összekeveri van, aki ráteszi. Mi, hogy csináljuk?
*Ebben megadja a választási lehetőséget a lánynak. Ő a sajátját úgy is összekeveri.*
-Amúgy még a szalonna is abba lesz. Egy kis szalonnazsír, szalonna megpirítva és túró. Van, aki még tejfelt is rak rá.
*A következő szavak főleg a kiegészítéssel együtt nem bántják meg őt. Meg is mosolyogja.*
-Semmi gond Picur! Én is szeretem a várost. Szoktam odalátogatni, hogy kicsapjak a hámból. Főleg mostanság férne rám, hogy jól itt hagytak.
1225. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-04 18:23:27
Üzenet elküldve: 2026-02-04 18:23:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath//
* Dänkijinkilinkilinkilinkij úgy érzi, lépten-nyomon kioktatják. Nem véletlenül nem akart főzni! Nem szeret semmi olyat csinálni, amihez nem ért, csak ha valami miatt mégis kedvet kap hozzá. Például a szalonna szeletelésébe hamar belejött, de minden további lépés kínszenvedés, mivel se nem ügyes, se nem erős, se nem okos. Őt nem azért szeretik, mert jól tud főzni! Szeretik egyáltalán? Ha nem Intath lenne a szakácstársa (és még inkább, ha nem ez az ebédkészítés lenne az egyetlen módja annak, hogy ne haljon éhen!), már rég kiborult volna és valószínűleg sokkal elviselhetetlenebb arcát mutatná. De Intath szerencséjére ő Intath, s nem más. Dänkijinkilinkilinkilinkij szerencséjére pedig a félkarú elf segít neki a tésztaszűrésben (is). A kis nagylány ostoba kérdésére újabb kérdést kap. Nem kell sokáig gondolkodnia, annyira mégsem ostoba. Nagyot sóhajt, mintha ő hordaná az egész földet a vállán és szüksége lenne végre egy kis pihenőre. Talán túldramatizálja ezt a főzést, de úgy érzi, muszáj leülnie pihenni. Elkezdi haját fésülni, csak úgy a kezével, miközben figyeli, hogy az elf mihez kezd magával, miután újra feltette pirulni a szalonnát. Figyel, hogyha szükséges, el tudjon ugorni a másik elől, akiről tudja, hogy minden alkalmat kihasználna, csakhogy elronthassa a haját. Ma először nem néz ki úgy a lány, mint egy barlanglakó, és szeretné ezt az állapotot legalább fél óráig tartani. Kisvártatva megszólal. *
– Túró? * Erre ugyan már rájött korábban is, de taktikai fésűszünetet tartott. *
– De azt nem csak rá kell tenni a végén? * Kérdezi nagy szemekkel. *
– A városban minden sokkal egyszerűbb. Ott csak meg kell mondanom, hogy mit kérek, és adnak is! * Panaszolja el szívfájdalmát, de amint kimondja, rá is jön, hogy talán másképp jönnek le a szavai, ezért gyorsan kiegészíti magát. *
– Mármint… Persze jó itt is. A városban nincsenek szarvasok, az biztos! Csak… A főzés nem a kedvencem. * Magyarázza. *
* Dänkijinkilinkilinkilinkij úgy érzi, lépten-nyomon kioktatják. Nem véletlenül nem akart főzni! Nem szeret semmi olyat csinálni, amihez nem ért, csak ha valami miatt mégis kedvet kap hozzá. Például a szalonna szeletelésébe hamar belejött, de minden további lépés kínszenvedés, mivel se nem ügyes, se nem erős, se nem okos. Őt nem azért szeretik, mert jól tud főzni! Szeretik egyáltalán? Ha nem Intath lenne a szakácstársa (és még inkább, ha nem ez az ebédkészítés lenne az egyetlen módja annak, hogy ne haljon éhen!), már rég kiborult volna és valószínűleg sokkal elviselhetetlenebb arcát mutatná. De Intath szerencséjére ő Intath, s nem más. Dänkijinkilinkilinkilinkij szerencséjére pedig a félkarú elf segít neki a tésztaszűrésben (is). A kis nagylány ostoba kérdésére újabb kérdést kap. Nem kell sokáig gondolkodnia, annyira mégsem ostoba. Nagyot sóhajt, mintha ő hordaná az egész földet a vállán és szüksége lenne végre egy kis pihenőre. Talán túldramatizálja ezt a főzést, de úgy érzi, muszáj leülnie pihenni. Elkezdi haját fésülni, csak úgy a kezével, miközben figyeli, hogy az elf mihez kezd magával, miután újra feltette pirulni a szalonnát. Figyel, hogyha szükséges, el tudjon ugorni a másik elől, akiről tudja, hogy minden alkalmat kihasználna, csakhogy elronthassa a haját. Ma először nem néz ki úgy a lány, mint egy barlanglakó, és szeretné ezt az állapotot legalább fél óráig tartani. Kisvártatva megszólal. *
– Túró? * Erre ugyan már rájött korábban is, de taktikai fésűszünetet tartott. *
– De azt nem csak rá kell tenni a végén? * Kérdezi nagy szemekkel. *
– A városban minden sokkal egyszerűbb. Ott csak meg kell mondanom, hogy mit kérek, és adnak is! * Panaszolja el szívfájdalmát, de amint kimondja, rá is jön, hogy talán másképp jönnek le a szavai, ezért gyorsan kiegészíti magát. *
– Mármint… Persze jó itt is. A városban nincsenek szarvasok, az biztos! Csak… A főzés nem a kedvencem. * Magyarázza. *
1224. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-04 17:32:59
Üzenet elküldve: 2026-02-04 17:32:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
-Mit csinálsz? Megégeted magad te lány!
*Emeli most már fel a hangját is. Még csak az hiányzik neki, hogy egy égett tündérkezet is el kelljen látnia az ebédkészítés mellett. Majd meg is fenyegeti a lányt, hogy a fülét is meghúzgálja. Nincs könnyű sora a tündérkének. Mikor segítséget kér akkor a doki ránéz, majd az előtte lévő dolgokra és sóhajt egyet.*
-Tedd le Picur, mindjárt segítek!
*Azzal a nemrég feltett szalonnákat le is veszi a tűzről, majd nemsoká a kész levest is. Utána segít és fogja a lánynak a szűrőt. Ez a folyamat sikeres lesz. A következő kérdésre kérdéssel válaszol.*
-Szerinted ebből a túrós tésztából nem hiányzik még valami?
*Miközben várja a választ folytatja a szalonnák pirítását.*
-Mit csinálsz? Megégeted magad te lány!
*Emeli most már fel a hangját is. Még csak az hiányzik neki, hogy egy égett tündérkezet is el kelljen látnia az ebédkészítés mellett. Majd meg is fenyegeti a lányt, hogy a fülét is meghúzgálja. Nincs könnyű sora a tündérkének. Mikor segítséget kér akkor a doki ránéz, majd az előtte lévő dolgokra és sóhajt egyet.*
-Tedd le Picur, mindjárt segítek!
*Azzal a nemrég feltett szalonnákat le is veszi a tűzről, majd nemsoká a kész levest is. Utána segít és fogja a lánynak a szűrőt. Ez a folyamat sikeres lesz. A következő kérdésre kérdéssel válaszol.*
-Szerinted ebből a túrós tésztából nem hiányzik még valami?
*Miközben várja a választ folytatja a szalonnák pirítását.*
1223. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-04 11:25:14
Üzenet elküldve: 2026-02-04 11:25:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath//
* A figyelmeztetés ellenére belenyúl a forró levesbe, és bár így jóval körülményesebb, de sikerül két kis darab tojáshéjat kihalásznia a lábasból. Ha több is volt, akkor az már nem az ő felelőssége, ő megtett mindent, hogy egy jót ehessenek.
Ezután ugyanúgy meg kell törölnie kis kezeit, majd a tésztaszűrés gondja következik. *
– Ne! * Kérleli az elfet fájdalmas hangon, és meg van győződve róla, hogy csak cuki pofikája és esedező hangja menti meg attól, hogy újabb fülhúzás áldozatává váljon. Siet, ahogy csak tud, de mivel két kézzel is alig bírja el a lábost, ezért kimond egy varázsszót, amit csak nagyon különleges alkalmakkor mond ki. *
– Segíts! * És, ha Intath segít neki, akár abban, hogy megtartsa a szűrőt, akár abban, hogy segít fogni a lábost, akár csak biztató szavakkal, akkor nem veszti el örökre Dänkijinkilinkilinkilinkij bizalmát. A lány úgy tesz, ahogy mondják neki. Már meg is tanult tésztát főzni. Nagyjából. *
– Huh. Na, kész van már? Ehetünk végre? * Pislant reménytelien az elfre. *
* A figyelmeztetés ellenére belenyúl a forró levesbe, és bár így jóval körülményesebb, de sikerül két kis darab tojáshéjat kihalásznia a lábasból. Ha több is volt, akkor az már nem az ő felelőssége, ő megtett mindent, hogy egy jót ehessenek.
Ezután ugyanúgy meg kell törölnie kis kezeit, majd a tésztaszűrés gondja következik. *
– Ne! * Kérleli az elfet fájdalmas hangon, és meg van győződve róla, hogy csak cuki pofikája és esedező hangja menti meg attól, hogy újabb fülhúzás áldozatává váljon. Siet, ahogy csak tud, de mivel két kézzel is alig bírja el a lábost, ezért kimond egy varázsszót, amit csak nagyon különleges alkalmakkor mond ki. *
– Segíts! * És, ha Intath segít neki, akár abban, hogy megtartsa a szűrőt, akár abban, hogy segít fogni a lábost, akár csak biztató szavakkal, akkor nem veszti el örökre Dänkijinkilinkilinkilinkij bizalmát. A lány úgy tesz, ahogy mondják neki. Már meg is tanult tésztát főzni. Nagyjából. *
– Huh. Na, kész van már? Ehetünk végre? * Pislant reménytelien az elfre. *
1222. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-03 22:13:27
Üzenet elküldve: 2026-02-03 22:13:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*Int nem kimért. Szakmai gőg van benne, de hogy tiszteletre mennyire méltó, azt mindenki döntse el maga. A tündérkével nem beszél durván. Még mikor az kineveti őt akkor is visszaszívja azokat a szavakat amik hirtelen a szájára jönnének.*
-Rohadtul.
*Közli röviden arra, hogy mennyire vicces is ő. A segítségre közbeszól.*
-Nanananana! Óvatosan! A tojásnak egybe kell lennie nem szabad szétesnie. Ezért is nem kevergetem már.
*Azt a két tojást amúgy is a forró levesbe verte bele nem külön serpenyőbe. Ezért problémás a héjat is kiszedni belőle. Azt, pedig természetesen meghallja amit a másik az orra alatt motyog. Kimértsége és gőgje nincs, mint ami az elfeknek illik, de hosszú éles füle igen.*
-Na, várjál! Mindjárt meghúzgálom a füled kisasszony!
*Most csak fenyegetőzik. Nem bántja a lányt akinél ott a fazék forróvíz. Amúgy is nemsokára érkezik a kérés amin ő kezd el röhögni. Miután kimúlatta magát válaszol is.*
-Ott a szűrő, azon óvatosan átengeded a vizet úgy, hogy felfogod vele a tésztát. A vizet kint valahova kiöntheted csak ne a virágokra.
*Int nem kimért. Szakmai gőg van benne, de hogy tiszteletre mennyire méltó, azt mindenki döntse el maga. A tündérkével nem beszél durván. Még mikor az kineveti őt akkor is visszaszívja azokat a szavakat amik hirtelen a szájára jönnének.*
-Rohadtul.
*Közli röviden arra, hogy mennyire vicces is ő. A segítségre közbeszól.*
-Nanananana! Óvatosan! A tojásnak egybe kell lennie nem szabad szétesnie. Ezért is nem kevergetem már.
*Azt a két tojást amúgy is a forró levesbe verte bele nem külön serpenyőbe. Ezért problémás a héjat is kiszedni belőle. Azt, pedig természetesen meghallja amit a másik az orra alatt motyog. Kimértsége és gőgje nincs, mint ami az elfeknek illik, de hosszú éles füle igen.*
-Na, várjál! Mindjárt meghúzgálom a füled kisasszony!
*Most csak fenyegetőzik. Nem bántja a lányt akinél ott a fazék forróvíz. Amúgy is nemsokára érkezik a kérés amin ő kezd el röhögni. Miután kimúlatta magát válaszol is.*
-Ott a szűrő, azon óvatosan átengeded a vizet úgy, hogy felfogod vele a tésztát. A vizet kint valahova kiöntheted csak ne a virágokra.
1221. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-02-03 19:11:36
Üzenet elküldve: 2026-02-03 19:11:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Intath//
* Felvonja szemöldökét a káromkodásra. Nem látta még így beszélni az elfet. Nem csak ezt az elfet nem, hanem egyiket sem. Legalábbis úgy rémlik neki, hogy a hosszúéletűek odahaza és Artheniorban is többnyire kimért, kissé gőgös, de mindenképp tiszteletreméltó teremtmények. Hát, Intathról most nem ez jut eszébe. Egy ideig próbálja visszatartani, de aztán kifakad nevetése. Nagyjából azzal egy időben, hogy a nagy káromkodás után ismét nyugodtan szól a tündérhez. Dänkijinkilinkilinkilinkij tetszését elnyerték a szaftos megjegyzések. *
– Vicces vagy. * Mondja a nevetés után, és az elf utasításával ezúttal mit sem törődve, inkább a tojásos serpenyőt veszi célba. *
– Várj csak, segítek. * Mondja vidáman, és neki is lát, hogy két kézzel széttúrja a tojást. A héja nem maradhat benne, ezt még ő is tudja. Hiszen éles, és nem is finom. Ha minden terv szerint alakul, akkor a kétkezű lánynak nem okoz különösebb gondot, hogy kiszedje a tojáshéjakat a tojás közül. Ragacsos kezét aztán felemeli, és körbenéz.
~ Konyharuha! ~ Jut eszébe, és hacsak Intath időközben nem kobozta el azt, akkor megtörli benne a kezét. Ezután már siet is a fazékhoz, hogy leszűrje a tésztát. *
– Mindent nekem kell csinálnom… * Morog alig hallhatóan, majd összeszedi erejét és felemeli a lábost. Csakhogy aztán rájön, hogy fogalma sincs, hogyan kell leszűrni a tésztát. Addig rendben van, hogy konyharuhával megfogta, de már nem sokáig bírja tartani. *
– És most? * Hangzik el újra a nap kérdése. Máris nem érzi úgy, hogy mindent neki kell csinálnia… Reméli, hogy Intath nem hallotta meg a korábbit vagy, ha meg is hallotta, segít neki a tésztaszűrés elméletében legalább. Máskülönben néhány másodpercen belül nem lesz más választása a tündérlánynak, minthogy letegye a földre a forró fazekat. *
* Felvonja szemöldökét a káromkodásra. Nem látta még így beszélni az elfet. Nem csak ezt az elfet nem, hanem egyiket sem. Legalábbis úgy rémlik neki, hogy a hosszúéletűek odahaza és Artheniorban is többnyire kimért, kissé gőgös, de mindenképp tiszteletreméltó teremtmények. Hát, Intathról most nem ez jut eszébe. Egy ideig próbálja visszatartani, de aztán kifakad nevetése. Nagyjából azzal egy időben, hogy a nagy káromkodás után ismét nyugodtan szól a tündérhez. Dänkijinkilinkilinkilinkij tetszését elnyerték a szaftos megjegyzések. *
– Vicces vagy. * Mondja a nevetés után, és az elf utasításával ezúttal mit sem törődve, inkább a tojásos serpenyőt veszi célba. *
– Várj csak, segítek. * Mondja vidáman, és neki is lát, hogy két kézzel széttúrja a tojást. A héja nem maradhat benne, ezt még ő is tudja. Hiszen éles, és nem is finom. Ha minden terv szerint alakul, akkor a kétkezű lánynak nem okoz különösebb gondot, hogy kiszedje a tojáshéjakat a tojás közül. Ragacsos kezét aztán felemeli, és körbenéz.
~ Konyharuha! ~ Jut eszébe, és hacsak Intath időközben nem kobozta el azt, akkor megtörli benne a kezét. Ezután már siet is a fazékhoz, hogy leszűrje a tésztát. *
– Mindent nekem kell csinálnom… * Morog alig hallhatóan, majd összeszedi erejét és felemeli a lábost. Csakhogy aztán rájön, hogy fogalma sincs, hogyan kell leszűrni a tésztát. Addig rendben van, hogy konyharuhával megfogta, de már nem sokáig bírja tartani. *
– És most? * Hangzik el újra a nap kérdése. Máris nem érzi úgy, hogy mindent neki kell csinálnia… Reméli, hogy Intath nem hallotta meg a korábbit vagy, ha meg is hallotta, segít neki a tésztaszűrés elméletében legalább. Máskülönben néhány másodpercen belül nem lesz más választása a tündérlánynak, minthogy letegye a földre a forró fazekat. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1289-1308