Külső területek - Szarvasliget
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 60 (1181. - 1200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1289-1308
1200. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-26 21:55:31
Üzenet elküldve: 2026-01-26 21:55:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
-És mit szeretsz bennük?
*Teszi fel a kérdést amire a választ el se tudja képzelni. Mi lehet jó azokban a haszontalan csúszómászó kártevőkben? A lány tényleg jól viseli magán a három piócát. Semmi sírás, semmi hiszti. A doki szinte le van nyűgözve. Azon, hogy csiklandozzák csak felkuncog.*
-Akkor nevetgélj. Csak közben ne mocorogj!
*A csak költőinek szánt kérdésére is kap választ. Ami, nem akadályozza meg abban, hogy tudjon gondolkodás nélkül reagálni.*
-Mert nem túl gyakran látnak piócákkal a karodon ilyen nyugodtan üldögélni.
*Közben kerít egy tálat és tölt bele egy kis vizet, aztán némi kötszert is, majd leül a lány mellé egy székre. Arra, hogy milyen érzés a tündérkének a három pióca megint csak jót kuncog.*
-Azt, mondjuk meghiszem.
*A kapott kérdés hallatán bólint.*
-Az normális drága. Tudod ezért szeretem őket érvágás helyett használni. Mikor megharapnak az nem fáj és valahogy még ki is tisztítják a sebet maguk után.
-És mit szeretsz bennük?
*Teszi fel a kérdést amire a választ el se tudja képzelni. Mi lehet jó azokban a haszontalan csúszómászó kártevőkben? A lány tényleg jól viseli magán a három piócát. Semmi sírás, semmi hiszti. A doki szinte le van nyűgözve. Azon, hogy csiklandozzák csak felkuncog.*
-Akkor nevetgélj. Csak közben ne mocorogj!
*A csak költőinek szánt kérdésére is kap választ. Ami, nem akadályozza meg abban, hogy tudjon gondolkodás nélkül reagálni.*
-Mert nem túl gyakran látnak piócákkal a karodon ilyen nyugodtan üldögélni.
*Közben kerít egy tálat és tölt bele egy kis vizet, aztán némi kötszert is, majd leül a lány mellé egy székre. Arra, hogy milyen érzés a tündérkének a három pióca megint csak jót kuncog.*
-Azt, mondjuk meghiszem.
*A kapott kérdés hallatán bólint.*
-Az normális drága. Tudod ezért szeretem őket érvágás helyett használni. Mikor megharapnak az nem fáj és valahogy még ki is tisztítják a sebet maguk után.
1199. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-26 21:34:24
Üzenet elküldve: 2026-01-26 21:34:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Intath //
* Tényleg bátran ül ott, bár most inkább kíváncsi, mint bátor. Nem hiszi, hogy ezek a kis állatok ténylegesen bántani tudnák, ráadásul Intath is a lelkére kötötte, hogy nem kell félni tőlük, és csak egy kicsit fáj. Persze kinek ki a kis fájdalom. Amikor az első állatka rákerül, szeme kikerekedik a szokatlan érzéstől. Tényleg mintha egy csiga mászna rajta, de aztán szúnyogcsípést érez, és karja kicsit megrándul. Felszisszen, de sikerül többé-kevésbé nyugton maradnia. *
– Igen! * Válaszolja a feltett kérdésre. *
– De azok nem harapnak. * Legalábbis azok a meztelencsigák, amikkel eddig ő találkozott, igen békés jószágok voltak. Csak csúsztak-másztak, mintha más dolguk nem is volna. Valószínűleg nincs is más dolguk, mivel csak meztelencsigák, de azért ő se nevezné magát állat-szakértőnek, így nem biztos ebben.
Hamarosan felkerül rá még két vérszívó, ami összesen hárommal több, mint amennyit valaha elképzelt a karján. Ám az elf óvatosságára semmi szükség, továbbra is nagyon jól bírja. *
– Kicsit csiklandoznak. * Jelenti ki, habár nincs megelégedve ezzel a kifejezéssel. Valami más szó jobban illene ide, de nem tudja, mi. Gondolkodik rajta, de közben Intathnak is válaszol. *
– Nem túl gyakran mondják rám ezt. * Vallja be. Persze nagyon örülne, ha az elf tényleg így látná, de van egy olyan érzése, hogy csak azért mondja, mert korábban még a mellkasán sírdogált, és most próbálja megerősíteni az önbizalmát, hogy legközelebb ne sírjon annyit. Biztosan kényelmetlen volt ott ülnie a felborult székben, és várnia, hogy elmúljon Dänkijinkilinkilinkilinkij öt perce. De visszatérve a piócákra… *
– Jól vannak ott, nem kell levenni őket. Talán inkább olyan… mintha a véremet szopogatnák. * Merthogy tulajdonképpen ez is történik. *
– De alig érzem. Kicsit zsibbad a kezem. Ez normális? * Kapja fel a fejét, merthogy akármilyen bátor tündér is ő, azért azt nem akarja, hogy a piócák mindent vért kiszívjanak belőle, és neki ne maradjon semmi az ereiben. *
* Tényleg bátran ül ott, bár most inkább kíváncsi, mint bátor. Nem hiszi, hogy ezek a kis állatok ténylegesen bántani tudnák, ráadásul Intath is a lelkére kötötte, hogy nem kell félni tőlük, és csak egy kicsit fáj. Persze kinek ki a kis fájdalom. Amikor az első állatka rákerül, szeme kikerekedik a szokatlan érzéstől. Tényleg mintha egy csiga mászna rajta, de aztán szúnyogcsípést érez, és karja kicsit megrándul. Felszisszen, de sikerül többé-kevésbé nyugton maradnia. *
– Igen! * Válaszolja a feltett kérdésre. *
– De azok nem harapnak. * Legalábbis azok a meztelencsigák, amikkel eddig ő találkozott, igen békés jószágok voltak. Csak csúsztak-másztak, mintha más dolguk nem is volna. Valószínűleg nincs is más dolguk, mivel csak meztelencsigák, de azért ő se nevezné magát állat-szakértőnek, így nem biztos ebben.
Hamarosan felkerül rá még két vérszívó, ami összesen hárommal több, mint amennyit valaha elképzelt a karján. Ám az elf óvatosságára semmi szükség, továbbra is nagyon jól bírja. *
– Kicsit csiklandoznak. * Jelenti ki, habár nincs megelégedve ezzel a kifejezéssel. Valami más szó jobban illene ide, de nem tudja, mi. Gondolkodik rajta, de közben Intathnak is válaszol. *
– Nem túl gyakran mondják rám ezt. * Vallja be. Persze nagyon örülne, ha az elf tényleg így látná, de van egy olyan érzése, hogy csak azért mondja, mert korábban még a mellkasán sírdogált, és most próbálja megerősíteni az önbizalmát, hogy legközelebb ne sírjon annyit. Biztosan kényelmetlen volt ott ülnie a felborult székben, és várnia, hogy elmúljon Dänkijinkilinkilinkilinkij öt perce. De visszatérve a piócákra… *
– Jól vannak ott, nem kell levenni őket. Talán inkább olyan… mintha a véremet szopogatnák. * Merthogy tulajdonképpen ez is történik. *
– De alig érzem. Kicsit zsibbad a kezem. Ez normális? * Kapja fel a fejét, merthogy akármilyen bátor tündér is ő, azért azt nem akarja, hogy a piócák mindent vért kiszívjanak belőle, és neki ne maradjon semmi az ereiben. *
1198. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-26 20:38:36
Üzenet elküldve: 2026-01-26 20:38:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*A lány nemhogy nem fél, de szinte még várja is, hogy rátegyék a piócákat. Ilyet nem sokat látott még a doki. Nem bírja megállni, hogy ne nevessen rajta. Leteszi hát a tündérke melletti asztalra az üveget és első körben még csak a két ujját teszi annak kicsivel a csuklója alá.*
-Aham. Jó lesz.
*Majd választ is egyet és ráteszi a lány alkarjára. Közben pedig szóval tartja a szőke kis piócaebédet.*
-Rendben Picur nem kell félni. Mesélj nekem, a meztelencsigákat amúgy szereted? A legtöbb lány undorodni szokott tőlük.
*Ha az első pióca már fent van akkor még kettőt feltesz.*
-Ugye, hogy nem is fáj? Csak ne piszkáld őket és ne mocorogj, mert azt nem szeretik. Ha meggondoltad magad és szeretnéd, hogy levegyem őket akkor szólj. Bátor lány vagy te mondták már?
*A lány nemhogy nem fél, de szinte még várja is, hogy rátegyék a piócákat. Ilyet nem sokat látott még a doki. Nem bírja megállni, hogy ne nevessen rajta. Leteszi hát a tündérke melletti asztalra az üveget és első körben még csak a két ujját teszi annak kicsivel a csuklója alá.*
-Aham. Jó lesz.
*Majd választ is egyet és ráteszi a lány alkarjára. Közben pedig szóval tartja a szőke kis piócaebédet.*
-Rendben Picur nem kell félni. Mesélj nekem, a meztelencsigákat amúgy szereted? A legtöbb lány undorodni szokott tőlük.
*Ha az első pióca már fent van akkor még kettőt feltesz.*
-Ugye, hogy nem is fáj? Csak ne piszkáld őket és ne mocorogj, mert azt nem szeretik. Ha meggondoltad magad és szeretnéd, hogy levegyem őket akkor szólj. Bátor lány vagy te mondták már?
1197. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-26 20:25:45
Üzenet elküldve: 2026-01-26 20:25:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Intath //
* Az unalmas témákat letudták, és a piócák kerülnek terítékre. Illetve nem is, mert épp fordítva: Dänkijinkilinkilinkilinkij kerül a piócák terítékére. Nem tudja, miért kapja az ölelést és a sok simogatást, de örömmel fogadja, és maga is viszonozza az ölelést. *
– Jó-jó, lássuk már! * Leül egy székre, és az asztal fölé rakja kezét. *
– Így? * Kérdez rá, majd türelmesen várja, hogy megkapja a piócákat. Persze az utólag elhangzott részletek már nem hangoznak olyan jól, de már késő kiszállni, mert bevállalta. Fogait összeszorítja, ha és amikor Intath ráteszi az elsőt. Merthogy az elhangzottakból úgy érti, nem is egy, hanem több pióca fog belőle lakmározni ma. Hogy miket be nem vállal ez a lány, csak hogy elodázza a főzést! *
* Az unalmas témákat letudták, és a piócák kerülnek terítékre. Illetve nem is, mert épp fordítva: Dänkijinkilinkilinkilinkij kerül a piócák terítékére. Nem tudja, miért kapja az ölelést és a sok simogatást, de örömmel fogadja, és maga is viszonozza az ölelést. *
– Jó-jó, lássuk már! * Leül egy székre, és az asztal fölé rakja kezét. *
– Így? * Kérdez rá, majd türelmesen várja, hogy megkapja a piócákat. Persze az utólag elhangzott részletek már nem hangoznak olyan jól, de már késő kiszállni, mert bevállalta. Fogait összeszorítja, ha és amikor Intath ráteszi az elsőt. Merthogy az elhangzottakból úgy érti, nem is egy, hanem több pióca fog belőle lakmározni ma. Hogy miket be nem vállal ez a lány, csak hogy elodázza a főzést! *
1196. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-26 20:16:57
Üzenet elküldve: 2026-01-26 20:16:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*A bizonytalan válasz felcsigázza a kíváncsiságát.*
-Neeem?
*Aztán mikor kap egy biztosabb választ és közölve lesz, hogy a lánynak jobb egyedül akkor megsimogatja a kis buksit.*
-Rendben. Az a fő, hogy jól érzed magad.
*Nem is piszkálja tovább a lányt. Nem akar egy határt átlépni. Inkább piszkálja mással. Sokan még nézni se szokták szeretni a piócáit nemhogy hozzájuk érni vagy, hogy rájuk tegyék őket. Meg is mosolyogja a reakciót mikor a lány megtudja, hogy mit esznek a kollégái. Aztán a dokin a meglepetés sora. Eddig magában, helyén kezelte a lány bátorságát úgyhogy erre nem számított. Pislog is nagyokat annak a reakcióján majd felnevet, megpróbálja megölelgetni a tündérkét és még egy puszit is nyomna arra a buksira.*
-Te aztán nem vagy semmi Picur. Ha komolyan gondolod akkor csüccsenj le, mert sokáig szoktak enni. Van, hogy több mint egy fél órán át. És tényleg nem fáj. Talán csak egy kicsit egy pillanatra mikor megharapnak, de utána egyből el is múlik. És utólag lehet viszket majd a helye, de pár nap múlva az is elmúlik. Na? Vállalod?
*A bizonytalan válasz felcsigázza a kíváncsiságát.*
-Neeem?
*Aztán mikor kap egy biztosabb választ és közölve lesz, hogy a lánynak jobb egyedül akkor megsimogatja a kis buksit.*
-Rendben. Az a fő, hogy jól érzed magad.
*Nem is piszkálja tovább a lányt. Nem akar egy határt átlépni. Inkább piszkálja mással. Sokan még nézni se szokták szeretni a piócáit nemhogy hozzájuk érni vagy, hogy rájuk tegyék őket. Meg is mosolyogja a reakciót mikor a lány megtudja, hogy mit esznek a kollégái. Aztán a dokin a meglepetés sora. Eddig magában, helyén kezelte a lány bátorságát úgyhogy erre nem számított. Pislog is nagyokat annak a reakcióján majd felnevet, megpróbálja megölelgetni a tündérkét és még egy puszit is nyomna arra a buksira.*
-Te aztán nem vagy semmi Picur. Ha komolyan gondolod akkor csüccsenj le, mert sokáig szoktak enni. Van, hogy több mint egy fél órán át. És tényleg nem fáj. Talán csak egy kicsit egy pillanatra mikor megharapnak, de utána egyből el is múlik. És utólag lehet viszket majd a helye, de pár nap múlva az is elmúlik. Na? Vállalod?
1195. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-26 19:54:15
Üzenet elküldve: 2026-01-26 19:54:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Intath //
– Nem… * Válaszol a lányok kérdésére. Azért ezt már nem olyan gyorsan és magabiztosan vágja rá, mint korábban a „fúj”-t a fiúkat illető kérdésre. Ez jelentheti azt is, hogy a válasz mégsem olyan egyértelműen nem, ahogyan azt is, hogy csak még sosem gondolt bele ilyesmibe. Hát, most belegondol, és rögtön eszébe is jut Rya, akit nagyon szeret, de azért mégsem úgy, olyan módon. *
– Nem, dehogy. * Rázza meg végül kis fejét. Most már a válasz is sokkal magabiztosabb. *
– Azt hiszem, nekem jó így egyedül. * Nem hazudik, tényleg nem érzi úgy, hogy bárkivel meg kéne osztania az életét. Mármint a barátságon túl. Talán csak hazudik magának is, talán egyszerűen még nem érett meg rá. A lényeg, hogy jelenleg sokkal jobban érdeklik a piócák. *
– Vért! * Hüledezik. Ha hallott is már valaha piócákról, valószínűleg úgy, mint sok minden más, az azokról szóló tudás is egyik fülén bement, a másikon ki. Most viszont élőben látja őket, így ez alighanem örök élmény marad. A felajánlásra először ódzkodva hátrébb lép, de csakhamar rájön, hogy Intath valószínűleg komolyan beszél. Kis gondolkodás után tenyérrel felfelé bátran kinyújtja jobbját. *
– De csak hogyha tényleg nem fáj! * Intath szemeibe néz. Az elf talán meglepődik Dänkijinkilinkilinkilinkij bátorságán, de a lány tényleg nem fél (nagyon) a piócáktól. Barátságosnak tűnnek. *
– Olyanok, mint a meztelencsigák! * Mondja mosolyogva, és várja, hogy Intath rátegye egyik kis kollégáját a karjára. *
– Nem… * Válaszol a lányok kérdésére. Azért ezt már nem olyan gyorsan és magabiztosan vágja rá, mint korábban a „fúj”-t a fiúkat illető kérdésre. Ez jelentheti azt is, hogy a válasz mégsem olyan egyértelműen nem, ahogyan azt is, hogy csak még sosem gondolt bele ilyesmibe. Hát, most belegondol, és rögtön eszébe is jut Rya, akit nagyon szeret, de azért mégsem úgy, olyan módon. *
– Nem, dehogy. * Rázza meg végül kis fejét. Most már a válasz is sokkal magabiztosabb. *
– Azt hiszem, nekem jó így egyedül. * Nem hazudik, tényleg nem érzi úgy, hogy bárkivel meg kéne osztania az életét. Mármint a barátságon túl. Talán csak hazudik magának is, talán egyszerűen még nem érett meg rá. A lényeg, hogy jelenleg sokkal jobban érdeklik a piócák. *
– Vért! * Hüledezik. Ha hallott is már valaha piócákról, valószínűleg úgy, mint sok minden más, az azokról szóló tudás is egyik fülén bement, a másikon ki. Most viszont élőben látja őket, így ez alighanem örök élmény marad. A felajánlásra először ódzkodva hátrébb lép, de csakhamar rájön, hogy Intath valószínűleg komolyan beszél. Kis gondolkodás után tenyérrel felfelé bátran kinyújtja jobbját. *
– De csak hogyha tényleg nem fáj! * Intath szemeibe néz. Az elf talán meglepődik Dänkijinkilinkilinkilinkij bátorságán, de a lány tényleg nem fél (nagyon) a piócáktól. Barátságosnak tűnnek. *
– Olyanok, mint a meztelencsigák! * Mondja mosolyogva, és várja, hogy Intath rátegye egyik kis kollégáját a karjára. *
1194. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-26 19:00:24
Üzenet elküldve: 2026-01-26 19:00:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
-Mi a fúj? Azt, ne mond, hogy a lányok tetszenek?
*Húzza még kicsit a kicsi tündér agyát. Hogy a másik két kezére szükség lesz az ebédkészítéshez az biztos úgyhogy ezt a témát ő nem engedné el. Mégis úgy néz kis, hogy a lány szereti megválogatni, hogy mit hall meg és mit nem. Ezt az észrevételt elteszi magának az elf.*
-Reméltem is! Körülményes újakat szerezni.
*A következő megállapítás meglepi a férfit. Sok mindennek hívták már a kollégáit, de aranyosnak még nem. Az, azt követő kérdés pedig elgondolkoztatja, hogy talán nem direkt nem hall bizonyos dolgokat a lány. Hisz saját véleménye szerint igencsak egyértelműen közölte, hogy mik ezek. Esetleg a másik még nem hallott volna piócákról? A víz városában? Fura lenne.*
-Hát, vért Picur. Szeretnéd kipróbálni? Nem fáj, csak utána kicsit kellemetlen a helye.
-Mi a fúj? Azt, ne mond, hogy a lányok tetszenek?
*Húzza még kicsit a kicsi tündér agyát. Hogy a másik két kezére szükség lesz az ebédkészítéshez az biztos úgyhogy ezt a témát ő nem engedné el. Mégis úgy néz kis, hogy a lány szereti megválogatni, hogy mit hall meg és mit nem. Ezt az észrevételt elteszi magának az elf.*
-Reméltem is! Körülményes újakat szerezni.
*A következő megállapítás meglepi a férfit. Sok mindennek hívták már a kollégáit, de aranyosnak még nem. Az, azt követő kérdés pedig elgondolkoztatja, hogy talán nem direkt nem hall bizonyos dolgokat a lány. Hisz saját véleménye szerint igencsak egyértelműen közölte, hogy mik ezek. Esetleg a másik még nem hallott volna piócákról? A víz városában? Fura lenne.*
-Hát, vért Picur. Szeretnéd kipróbálni? Nem fáj, csak utána kicsit kellemetlen a helye.
1193. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-26 18:11:09
Üzenet elküldve: 2026-01-26 18:11:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Intath //
– Fúj. * Ez a véleménye a fiúkról. Persze nem mindegyikről, de azokról, akik azt akarják, hogy a feleségük legyen, főzzön, mosson és ne szarvasok után koslasson ismeretlen vidékeken. Ha valaki Dänkijinkilinkilinkilinkij bizalmába szeretne férkőzni, annak hagynia kell, hogy kibonthassa a szárnyait, még ha nincsenek is neki valódiak. Talán azért is szeret annyira kosháton ülni, mert az a repüléshez legközelebbi élmény, amit biztonságosan kipróbálhat. Persze a jövőben (kiváltképp, ha nő még egy kicsit) lehet, hogy akár saját pónija is lesz, azzal meg még sebesebben száguldhat majd a pusztában. Egyszóval Dänkijinkilinkilinkilinkij számára fontos a szabadság, és egyelőre semmi oka nincs rá, hogy olyan badarságokon gondolkozzon, mint a házasságkötés.
Szóval Intath ezzel se hozza meg kedvét a főzéshez, de sóhajt egyet, és kezd beletörődni, hogy nem rendetlenkedhet majd idelent, amíg az elf az ebédet főzi. Vagyis nem végig. Talán majd talál öt perc kibúvót, amikor semmi fontos nem történik a konyhában.
A piócák, na azok már sokkal jobban érdeklik a lányt, mint a fiúk vagy, mint a főzés. Nem tudja, mi az az érvágás vagy a köpölyözés, és nem is gondol mélyebben bele a szavak jelentésébe, szerencsére. Érdeklődve hajol közelebb az üveghez, olyan, ha nem nagyobb lelkesedéssel nézi a benne úszkáló állatokat, mint ahogy pár perce az aranysárga főzeményt csodálta. *
– Ezek élnek! * Állapítja meg meglepetten, merthogy eddig azt hitte, valamiféle levágott csápok azok, amik talán a böszme nagy tengeri szörny kistestvéreiről származnak. Így már sokkal kevésbé undorodik tőlük, sőt! *
– Aranyosak! * Mondja végül nevetve, és felnéz Intathra. *
– Mit esznek?
– Fúj. * Ez a véleménye a fiúkról. Persze nem mindegyikről, de azokról, akik azt akarják, hogy a feleségük legyen, főzzön, mosson és ne szarvasok után koslasson ismeretlen vidékeken. Ha valaki Dänkijinkilinkilinkilinkij bizalmába szeretne férkőzni, annak hagynia kell, hogy kibonthassa a szárnyait, még ha nincsenek is neki valódiak. Talán azért is szeret annyira kosháton ülni, mert az a repüléshez legközelebbi élmény, amit biztonságosan kipróbálhat. Persze a jövőben (kiváltképp, ha nő még egy kicsit) lehet, hogy akár saját pónija is lesz, azzal meg még sebesebben száguldhat majd a pusztában. Egyszóval Dänkijinkilinkilinkilinkij számára fontos a szabadság, és egyelőre semmi oka nincs rá, hogy olyan badarságokon gondolkozzon, mint a házasságkötés.
Szóval Intath ezzel se hozza meg kedvét a főzéshez, de sóhajt egyet, és kezd beletörődni, hogy nem rendetlenkedhet majd idelent, amíg az elf az ebédet főzi. Vagyis nem végig. Talán majd talál öt perc kibúvót, amikor semmi fontos nem történik a konyhában.
A piócák, na azok már sokkal jobban érdeklik a lányt, mint a fiúk vagy, mint a főzés. Nem tudja, mi az az érvágás vagy a köpölyözés, és nem is gondol mélyebben bele a szavak jelentésébe, szerencsére. Érdeklődve hajol közelebb az üveghez, olyan, ha nem nagyobb lelkesedéssel nézi a benne úszkáló állatokat, mint ahogy pár perce az aranysárga főzeményt csodálta. *
– Ezek élnek! * Állapítja meg meglepetten, merthogy eddig azt hitte, valamiféle levágott csápok azok, amik talán a böszme nagy tengeri szörny kistestvéreiről származnak. Így már sokkal kevésbé undorodik tőlük, sőt! *
– Aranyosak! * Mondja végül nevetve, és felnéz Intathra. *
– Mit esznek?
1192. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-26 16:36:27
Üzenet elküldve: 2026-01-26 16:36:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*Miért teremtené le a lányt? Az ő döntése volt amihez neki semmi köze. Bár tény, hogy a haszontalan tudásból kényelmes életet lehet teremteni, de utólag miért kötné az orrára? Felesleges. A portörlés lehetőségét elutasítja és új ötlettel áll elő. A kapott válasz nem töri le.*
-Akkor, majd most megtanulsz. Ki tudja? Lehet a szakácstudományoddal csábítod, majd el az első férjed.
*Vigyorog játékosan a lányra. Szereti piszkálni az ilyen aprónépeket. A fiatal lányoknak leendő fiúkról beszélni pedig mindig vicces tud lenni. A következő kérdést hallva odasétál és leveszi az említett üveget, hogy közelebbről is megnézhesse magának a lány.*
-Ezek Picur, piócák. Érvágás vagy köpölyözés helyett szoktam őket használni. Biztonságosabbak és tisztábbak. Tojáslevest szereted?
*Teszi fel a kérdését miközben az üvegnyi vérszopót a tündérke arca előtt tartja.*
*Miért teremtené le a lányt? Az ő döntése volt amihez neki semmi köze. Bár tény, hogy a haszontalan tudásból kényelmes életet lehet teremteni, de utólag miért kötné az orrára? Felesleges. A portörlés lehetőségét elutasítja és új ötlettel áll elő. A kapott válasz nem töri le.*
-Akkor, majd most megtanulsz. Ki tudja? Lehet a szakácstudományoddal csábítod, majd el az első férjed.
*Vigyorog játékosan a lányra. Szereti piszkálni az ilyen aprónépeket. A fiatal lányoknak leendő fiúkról beszélni pedig mindig vicces tud lenni. A következő kérdést hallva odasétál és leveszi az említett üveget, hogy közelebbről is megnézhesse magának a lány.*
-Ezek Picur, piócák. Érvágás vagy köpölyözés helyett szoktam őket használni. Biztonságosabbak és tisztábbak. Tojáslevest szereted?
*Teszi fel a kérdését miközben az üvegnyi vérszopót a tündérke arca előtt tartja.*
1191. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-26 14:26:50
Üzenet elküldve: 2026-01-26 14:26:50
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Intath //
* Az elf hasonlatára bőszen bólogat. Végre valaki megérti őt, végre valaki nem teremti le őt, amiért otthagyta Lihanechet és a tanulmányait. Nem mintha eddig olyan sokan ezt tették volna, de belül úgy érzi, mindenki, minden percben őt becsmérli emiatt, még ha nem is ismerik a történetét. Ez persze nyilván nincs így, és ezt ő is tudja, de az érzés és a tudás nem mindig egyezik.
Nagyszerű javaslatát a portörléssel kapcsolatban hamar leszavazza az elf, aki mivel a házigazda, így az ő szava jóval több ér, mint Dänkijinkilinkilinkilinkijé. Tanul egy új szót is, de ez ettől sem lesz több kedve főzni. Így azonban nem sürgeti úgy az ebédkészítést, inkább maradna még lent. *
– Nem vagyok! * Válaszolja szinte büszkén tudásának hiányára, aztán már odébb is szökdel a következő látványossághoz. A polc tetejére már alig lát fel, de azt azért kiszúrja, hogy nem mindennapi állatok vannak egy nagy üvegbe zárva. *
– Azok miféle csápok? Mihez kellenek? * Szinte biztos benne, hogy a piócák is a bájitalkészítésben használatosak. Talán a vérük gyógyító hatású vagy épp mérgező. Nem látott még ilyen állatokat, és bár nagyon undorítónak tartja őket, de őszintén érdeklik a fura lények. *
* Az elf hasonlatára bőszen bólogat. Végre valaki megérti őt, végre valaki nem teremti le őt, amiért otthagyta Lihanechet és a tanulmányait. Nem mintha eddig olyan sokan ezt tették volna, de belül úgy érzi, mindenki, minden percben őt becsmérli emiatt, még ha nem is ismerik a történetét. Ez persze nyilván nincs így, és ezt ő is tudja, de az érzés és a tudás nem mindig egyezik.
Nagyszerű javaslatát a portörléssel kapcsolatban hamar leszavazza az elf, aki mivel a házigazda, így az ő szava jóval több ér, mint Dänkijinkilinkilinkilinkijé. Tanul egy új szót is, de ez ettől sem lesz több kedve főzni. Így azonban nem sürgeti úgy az ebédkészítést, inkább maradna még lent. *
– Nem vagyok! * Válaszolja szinte büszkén tudásának hiányára, aztán már odébb is szökdel a következő látványossághoz. A polc tetejére már alig lát fel, de azt azért kiszúrja, hogy nem mindennapi állatok vannak egy nagy üvegbe zárva. *
– Azok miféle csápok? Mihez kellenek? * Szinte biztos benne, hogy a piócák is a bájitalkészítésben használatosak. Talán a vérük gyógyító hatású vagy épp mérgező. Nem látott még ilyen állatokat, és bár nagyon undorítónak tartja őket, de őszintén érdeklik a fura lények. *
1190. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-25 14:42:03
Üzenet elküldve: 2026-01-25 14:42:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
-Abból nem is lehet. Mintha egy vaknak próbálnád elmondani, hogy milyen az ég.
*Persze olvasott ő is szakmai könyveket és hasznosak voltak számára, de tapasztalat nélkül az a tudás nem ér semmit. Nem is csoda, hogy a lány mézszínűnek gondolta a tymkol forrázatát. Azt, megbeszélték, hogy elmennek az erdőbe és a lány fog cipekedni. Jó utóbbit még nem, de az magától értetődik. A doki el lesz foglalva a a növénygyűjtéssel, magyarázással és a tündércirógatással. Egy kézzel három dolgot csinálni se lesz könnyű. A kosarat kénytelen lesz a kis tanítványnak átadni. De egy újabb kérés érkezik.*
-Ebédet?
*Ez neki eszébe se jutott. Nem az, hogy ebédelnek hanem, hogy, azt meg kéne főzni. Elszokott a főt étel fogyasztásától. Hirtelen arra sincs ötlete, hogy mit kéne főzni. Közben érkezik egy falajánlás, hogy majd addig a tündérke itt lent kitakarít.*
-Dehogy van por! Ez a rendelő steril. Így mondják orvosi nyelven, hogy tiszta. Nem is csak úgy tiszta hanem annyira tiszta, hogy műteni is lehetne. Viszont segíthetsz nekem a főzésben. Mennyire vagy otthon a konyhában Picur?
*Nem szívesen szabadítaná rá a lányt a műtőjére ahol kis hibából is komoly károk keletkezhetnek vagy legrosszabb esetben olyan rend lesz téve, hogy soha nem talál majd semmit. Meg amúgy tényleg elkel, majd neki a segítség. Nem mintha ne oldana meg mindent, de három kéz több, mint egy. Meg egy konyhatündér sosem árt.*
-Abból nem is lehet. Mintha egy vaknak próbálnád elmondani, hogy milyen az ég.
*Persze olvasott ő is szakmai könyveket és hasznosak voltak számára, de tapasztalat nélkül az a tudás nem ér semmit. Nem is csoda, hogy a lány mézszínűnek gondolta a tymkol forrázatát. Azt, megbeszélték, hogy elmennek az erdőbe és a lány fog cipekedni. Jó utóbbit még nem, de az magától értetődik. A doki el lesz foglalva a a növénygyűjtéssel, magyarázással és a tündércirógatással. Egy kézzel három dolgot csinálni se lesz könnyű. A kosarat kénytelen lesz a kis tanítványnak átadni. De egy újabb kérés érkezik.*
-Ebédet?
*Ez neki eszébe se jutott. Nem az, hogy ebédelnek hanem, hogy, azt meg kéne főzni. Elszokott a főt étel fogyasztásától. Hirtelen arra sincs ötlete, hogy mit kéne főzni. Közben érkezik egy falajánlás, hogy majd addig a tündérke itt lent kitakarít.*
-Dehogy van por! Ez a rendelő steril. Így mondják orvosi nyelven, hogy tiszta. Nem is csak úgy tiszta hanem annyira tiszta, hogy műteni is lehetne. Viszont segíthetsz nekem a főzésben. Mennyire vagy otthon a konyhában Picur?
*Nem szívesen szabadítaná rá a lányt a műtőjére ahol kis hibából is komoly károk keletkezhetnek vagy legrosszabb esetben olyan rend lesz téve, hogy soha nem talál majd semmit. Meg amúgy tényleg elkel, majd neki a segítség. Nem mintha ne oldana meg mindent, de három kéz több, mint egy. Meg egy konyhatündér sosem árt.*
1189. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-25 13:15:32
Üzenet elküldve: 2026-01-25 13:15:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Intath //
* Terve beválik, gyönyörű szemeivel sikerül megbabonázni a férfit, aki így felajánlja, hogy tanítani fogja. *
– Az nagyon jól hangzik. * Bólint fülig érő szájjal a lány, mert bizony így is gondolja. *
– Odahaza vaskos könyvekből tanultam, nagyon rossz volt. * Meséli szomorúan. Más talán örülne a lehetőségnek, és hatalmas vagyonokat költene arra, hogy valaki ekkora bölcsességeket adjon a kezébe, de Dänkijinkilinkilinkilinkij sosem szeretett pár percnél tovább egy helyben ülni és olvasni. Azt meg nem engedték neki, hogy mindenhova magával vigye a könyveket. Ennek mondjuk praktikus okai is lehettek, mivel Dänkijinkilinkilinkilinkij még akkor is könnyen nekimegy másoknak vagy botlik el a saját lábában, ha közben nem épp egy hatalmas tankönyv szavainak jelentését próbálja kibogozni. *
– De azért főzhetnél valami ebédet is. * Állapítja meg, még mielőtt az elf elkezdeni venni a kabátját és elindulni az erdőbe. Mindketten jobban járnak, ha ezt a feladatot Intath végzi el. *
– Én meg addig… * Szemeit forgatja, majd rövid „gondolkodás” után felajánlja rendkívül önzetlen és mögöttes szándéktól abszolút mentes szolgálatát. *
– Mi lenne, ha kitakarítanék idelent? * Böki ki végül. *
– Áll a por a polcokon, így nem lehet itt dolgozni! Nem szoktál idelent köhögni?! * A nagyobb összhatás érdekében megütögeti mellkasát, és köhécsel párat, majd reményteli tekintettel néz fel az elfre. Hátha megint sikerül meggyőzni őt. És talán még ebédet is kap. *
* Terve beválik, gyönyörű szemeivel sikerül megbabonázni a férfit, aki így felajánlja, hogy tanítani fogja. *
– Az nagyon jól hangzik. * Bólint fülig érő szájjal a lány, mert bizony így is gondolja. *
– Odahaza vaskos könyvekből tanultam, nagyon rossz volt. * Meséli szomorúan. Más talán örülne a lehetőségnek, és hatalmas vagyonokat költene arra, hogy valaki ekkora bölcsességeket adjon a kezébe, de Dänkijinkilinkilinkilinkij sosem szeretett pár percnél tovább egy helyben ülni és olvasni. Azt meg nem engedték neki, hogy mindenhova magával vigye a könyveket. Ennek mondjuk praktikus okai is lehettek, mivel Dänkijinkilinkilinkilinkij még akkor is könnyen nekimegy másoknak vagy botlik el a saját lábában, ha közben nem épp egy hatalmas tankönyv szavainak jelentését próbálja kibogozni. *
– De azért főzhetnél valami ebédet is. * Állapítja meg, még mielőtt az elf elkezdeni venni a kabátját és elindulni az erdőbe. Mindketten jobban járnak, ha ezt a feladatot Intath végzi el. *
– Én meg addig… * Szemeit forgatja, majd rövid „gondolkodás” után felajánlja rendkívül önzetlen és mögöttes szándéktól abszolút mentes szolgálatát. *
– Mi lenne, ha kitakarítanék idelent? * Böki ki végül. *
– Áll a por a polcokon, így nem lehet itt dolgozni! Nem szoktál idelent köhögni?! * A nagyobb összhatás érdekében megütögeti mellkasát, és köhécsel párat, majd reményteli tekintettel néz fel az elfre. Hátha megint sikerül meggyőzni őt. És talán még ebédet is kap. *
1188. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-24 21:53:22
Üzenet elküldve: 2026-01-24 21:53:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*A tündérke szerencséjére csak alkímiában tévedett. Ahhoz megfelelő kioktatást kap csak. Játékos fülhúzogatással és nem lekezelő magyarázattal. Ha orvosi témában mondott volna ilyesmit akkor kevésbé lenne kedves a doktor bácsi. A magyarázkodást most viszont nem fogja elnézni neki az elf.*
-Oh, hát hogyne. Gondolom én.
*A hangsúlyon érződik, hogy mennyire hiszi el a dolgot. A kapott kérdést pedig lehet, hogy mások pofátlanságnak tartanák és felháborodnának, hogy az ő értékes tudásukat csak így megpróbálják ellopni tőlük, de a doki nem ilyen. Bár most nem annyira önzetlen, hogy ne próbáljon meg majd ebből hasznot húzni. A kérés hallatán elvigyorodik és nyom egy puszit arra a szőke buksira.*
-Elmondhatom neked, hogy tudod felismerni azokat a növényeket amikből készül és hogy kell készíteni. Sőt, akár eljöhetsz velem az erdőbe is alapanyagot gyűjteni, hogy ott meg tudjam mutatni, hogy néznek ki ezek.
*A tündérke szerencséjére csak alkímiában tévedett. Ahhoz megfelelő kioktatást kap csak. Játékos fülhúzogatással és nem lekezelő magyarázattal. Ha orvosi témában mondott volna ilyesmit akkor kevésbé lenne kedves a doktor bácsi. A magyarázkodást most viszont nem fogja elnézni neki az elf.*
-Oh, hát hogyne. Gondolom én.
*A hangsúlyon érződik, hogy mennyire hiszi el a dolgot. A kapott kérdést pedig lehet, hogy mások pofátlanságnak tartanák és felháborodnának, hogy az ő értékes tudásukat csak így megpróbálják ellopni tőlük, de a doki nem ilyen. Bár most nem annyira önzetlen, hogy ne próbáljon meg majd ebből hasznot húzni. A kérés hallatán elvigyorodik és nyom egy puszit arra a szőke buksira.*
-Elmondhatom neked, hogy tudod felismerni azokat a növényeket amikből készül és hogy kell készíteni. Sőt, akár eljöhetsz velem az erdőbe is alapanyagot gyűjteni, hogy ott meg tudjam mutatni, hogy néznek ki ezek.
1187. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-24 21:35:47
Üzenet elküldve: 2026-01-24 21:35:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Intath //
* Szerencsére továbbra sem történik semmi baj odalent, Intath ugyanaz az elf marad, mint fent volt, és ő is ugyanaz a tündér marad. Az orvosi eszközökről hamar áttérnek az alkímia kellékeire, és miután jól megvizsgálta a mézsárga italt, elmondja, hogy mi az, csak épp – mint kiderült – rosszul. Dänkijinkilinkilinkilinkij még sosem érezte magát ennyire butának. Amennyire csak lehet, összehúzza magát, de aztán csak ennyit mond vékony hangján. *
– Upsz. * Felnevet önnön ostobaságán, és megint közelebb hajol a mézsárga italhoz, hogy mentse a menthetőt. *
– Ó, igen! Látom már… Ez más. Van benne a… izé, amit mondtál az előbb. Napos tykmol, meg a másik. Igen… * Újra az orvosra néz, majd az ablak felé, ahonnan az a kevés napfény érkezik. *
– Nálunk máshogy keverik. * Hazudja. *
– De megtaníthatnál rá, ha már itt vagyunk. Hihi. * Újra Intathra néz, és kíváncsian várja, hogy mi lesz a reakció. Kétféle forgatókönyvet tud elképzelni: az egyik, hogy az elf azon nyomban elkezdi oktatni őt, a másik pedig, hogy teljesen elzárkózik ettől, és megtartja magának a tudást. Habár Intath nagyon kedves volt eddig vele – mézet, teát és forró fürdőt is adott neki –, de tudja, milyen irigyek tudnak lenni azok, akik ekkora tudás birtokában vannak. Mint a mágusok. Általában ők is csak vagyonokért hajlandóak másokat tanítani. Neki azonban nincs hatalmas vagyona, csak két gyönyörű szeme. Félő hát, hogy elutasítás lesz a vége, ezért beveti a meggyőzés legnagyobb fegyverét, és megrebegteti szempilláit, miközben bizakodó mosollyal nyújtja a magasba nyakát, hogy tekintete találkozzon Intathéval. *
– Légyszi!
* Szerencsére továbbra sem történik semmi baj odalent, Intath ugyanaz az elf marad, mint fent volt, és ő is ugyanaz a tündér marad. Az orvosi eszközökről hamar áttérnek az alkímia kellékeire, és miután jól megvizsgálta a mézsárga italt, elmondja, hogy mi az, csak épp – mint kiderült – rosszul. Dänkijinkilinkilinkilinkij még sosem érezte magát ennyire butának. Amennyire csak lehet, összehúzza magát, de aztán csak ennyit mond vékony hangján. *
– Upsz. * Felnevet önnön ostobaságán, és megint közelebb hajol a mézsárga italhoz, hogy mentse a menthetőt. *
– Ó, igen! Látom már… Ez más. Van benne a… izé, amit mondtál az előbb. Napos tykmol, meg a másik. Igen… * Újra az orvosra néz, majd az ablak felé, ahonnan az a kevés napfény érkezik. *
– Nálunk máshogy keverik. * Hazudja. *
– De megtaníthatnál rá, ha már itt vagyunk. Hihi. * Újra Intathra néz, és kíváncsian várja, hogy mi lesz a reakció. Kétféle forgatókönyvet tud elképzelni: az egyik, hogy az elf azon nyomban elkezdi oktatni őt, a másik pedig, hogy teljesen elzárkózik ettől, és megtartja magának a tudást. Habár Intath nagyon kedves volt eddig vele – mézet, teát és forró fürdőt is adott neki –, de tudja, milyen irigyek tudnak lenni azok, akik ekkora tudás birtokában vannak. Mint a mágusok. Általában ők is csak vagyonokért hajlandóak másokat tanítani. Neki azonban nincs hatalmas vagyona, csak két gyönyörű szeme. Félő hát, hogy elutasítás lesz a vége, ezért beveti a meggyőzés legnagyobb fegyverét, és megrebegteti szempilláit, miközben bizakodó mosollyal nyújtja a magasba nyakát, hogy tekintete találkozzon Intathéval. *
– Légyszi!
1186. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-24 00:50:37
Üzenet elküldve: 2026-01-24 00:50:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*A feltett kérdésére úgy néz ki nem volt felkészülve a lány. Attól még persze érkezik válasz. Amit megszakít az, hogy a lépcsőhöz érnek és a doki kiemeli, hogy vigyázni kell. Ez mondjuk egy hátrány a régi rendelőhöz képest. Ide lehozni is nehezebb azokat akik nem tudnak maguktól jönni. Lent pedig a kelleténél jobban elámul a kislány. Amin ő felkuncog.*
-Azt, azért nem mondanám.
*Persze nem egy kis pince, de azért óriásinak nem nevezné. Persze egy kicsi lány számára mást jelenthet az óriási mint neki. Ahhoz, hogy tényleg ért ehhez rá jellemző szerénytelenséggel válaszol.*
-Természetes. Mi másért csinálnám?
*Jó az alkímiai ismeretei kapcsán csak nemrég kezdett komolyabb áttöréseket elérni, de orvosként eddig is a környék talán legjobbjának tartotta magát. Nem alaptalanul. Ha a lány alaposan megnézi azokat az orvosi szerszámokat akkor észreveheti rajtuk, hogy vannak köztük amit más mesterember is használhat, de párat házilag alakítottak át arra a feladatra amire kellhet. Hajlított, lapított vasak, tűk, horgok, hasonlók. A kapott kérdésre a doki szenvtelenül válaszol.*
-Igen itt.
*Abba nem megy bele, hogy hogyan mert lehet, hogy a tündérkét az ilyen részletek már nem érdeklik. És valóban nem hisz közli is, hogy kíváncsibb az alkímiára. Követi hát és odalép ő is a színes üvegcsékkel teli asztalhoz ahol rámutat az egyikre.*
-Utoljára ezt a bíborlila italt kevertem. Minden mérget képes semlegesíteni. Legyen természetes, méregkeverő által készített vagy akár mágikus.
*Büszke erre a felfedezésére. Ami, csak számára felfedezés. Más alkimisták már rég tudták, hogy kell elkészíteni. De most már ő is. Mikor a lány felismerni vél valamit akkor mögé lép és kíváncsi ábrázattal hallgatja. Majd a feleletet hallva előbb megsimogatja, azt a buksit, majd játékosan meghúzgálja, azt a fület.*
-Nem talált. Az ott egy mézsárga varázsital. A sárga varázsitalokból lehet kikeverni, de kicsit speciálisabb hatása van. És amúgy is ha növényekből szeretnél készíteni ügyesség italát akkor abba nem kell myceil fénye. Az, gyorsaság italhoz kell kísértetharanggal és barna gubissal. Az ügyességitalhoz fehér kvartan, napos tymkol és barna gubis kell. A myceil forrázatának színe egyébként is sokkal halványabb. Csak trükkös vele dolgozni a szirmain lévő faggyú miatt.
*A feltett kérdésére úgy néz ki nem volt felkészülve a lány. Attól még persze érkezik válasz. Amit megszakít az, hogy a lépcsőhöz érnek és a doki kiemeli, hogy vigyázni kell. Ez mondjuk egy hátrány a régi rendelőhöz képest. Ide lehozni is nehezebb azokat akik nem tudnak maguktól jönni. Lent pedig a kelleténél jobban elámul a kislány. Amin ő felkuncog.*
-Azt, azért nem mondanám.
*Persze nem egy kis pince, de azért óriásinak nem nevezné. Persze egy kicsi lány számára mást jelenthet az óriási mint neki. Ahhoz, hogy tényleg ért ehhez rá jellemző szerénytelenséggel válaszol.*
-Természetes. Mi másért csinálnám?
*Jó az alkímiai ismeretei kapcsán csak nemrég kezdett komolyabb áttöréseket elérni, de orvosként eddig is a környék talán legjobbjának tartotta magát. Nem alaptalanul. Ha a lány alaposan megnézi azokat az orvosi szerszámokat akkor észreveheti rajtuk, hogy vannak köztük amit más mesterember is használhat, de párat házilag alakítottak át arra a feladatra amire kellhet. Hajlított, lapított vasak, tűk, horgok, hasonlók. A kapott kérdésre a doki szenvtelenül válaszol.*
-Igen itt.
*Abba nem megy bele, hogy hogyan mert lehet, hogy a tündérkét az ilyen részletek már nem érdeklik. És valóban nem hisz közli is, hogy kíváncsibb az alkímiára. Követi hát és odalép ő is a színes üvegcsékkel teli asztalhoz ahol rámutat az egyikre.*
-Utoljára ezt a bíborlila italt kevertem. Minden mérget képes semlegesíteni. Legyen természetes, méregkeverő által készített vagy akár mágikus.
*Büszke erre a felfedezésére. Ami, csak számára felfedezés. Más alkimisták már rég tudták, hogy kell elkészíteni. De most már ő is. Mikor a lány felismerni vél valamit akkor mögé lép és kíváncsi ábrázattal hallgatja. Majd a feleletet hallva előbb megsimogatja, azt a buksit, majd játékosan meghúzgálja, azt a fület.*
-Nem talált. Az ott egy mézsárga varázsital. A sárga varázsitalokból lehet kikeverni, de kicsit speciálisabb hatása van. És amúgy is ha növényekből szeretnél készíteni ügyesség italát akkor abba nem kell myceil fénye. Az, gyorsaság italhoz kell kísértetharanggal és barna gubissal. Az ügyességitalhoz fehér kvartan, napos tymkol és barna gubis kell. A myceil forrázatának színe egyébként is sokkal halványabb. Csak trükkös vele dolgozni a szirmain lévő faggyú miatt.
1185. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-23 23:31:22
Üzenet elküldve: 2026-01-23 23:31:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Intath //
* Ahogy mennek a labor felé, Dänkijinkilinkilinkilinkij már teljesen meg is nyugszik, egy kis mosoly is megjelenik az arcán. Kezd visszatérni a megszokott, folyton vidám hangulata, és már sokkal jobban érzi magát. Hogy a sírástól vagy annak ellenére, az jó kérdés. *
– Nekem? * Kérdez vissza szinte rémülten. *
– Nem, én kézhez kaptam mindent. Persze megismerem a barna gubist, meg ezt-azt, de… * Ekkor érnek a pincéhez. A másik figyelmeztetésére jobban odafigyel most a lépéseire, így a mondata is félbeszakad, amíg a lépcsőzik. Követi az elfet le a pincébe is, mintha nem lenne holnap. A félelem idegen tőle, legalábbis ilyen helyzetekben. Nem tudja még, mi lehet veszélyes, és mi nem. Az orkok persze durvák, és ezt már a saját bőrén és fülén is tapasztalta. De azt leszámítva? Alig tudna mást felsorolni, amitől fél. És sírni se szokott! Az előbbi… csak véletlen volt. Kirívó eset. Statisztikai tévedés. Az is igaz, hogyha Intath bántani akarta volna, már ezer, meg egy alkalma lehetett volna rá.
Leérve aztán úgy elámul, mint aki szarvast lát. *
– Ez óriási! * Na, persze nem olyan óriási, mint egy tengeri nyolclábú világrettenet vagy, mint egy csordányi szarvas, de ez is elnyeri Dänkijinkilinkilinkilinkij tetszését. Persze, hogy óriásinak látja, hiszen ebben a házban minden olyan nagy hozzá képest. De akkor is. *
– Te tényleg értesz ehhez… * Nem áll meg a lépcsőnél, egyből közelebb megy az asztalokhoz, és bár hatalmas kísértést érez rá, de engedély nélkül nem nyúl semmihez. Csak szemével csodálja a sok palackot, lombikot, csövet, növényi részt, PIÓCÁT és minden egyebet. Bár ő maga nem nagy alkimista, azért vannak itt ismerős tárgyak. Meg ismeretlenek is. Bátorkodik közelebb menni az orvosi eszközökhöz, és fejét elfordítva próbálja kitalálni, hogy melyik szerszám mire való. *
– Itt szoktál… Műteni? * Megborzong a gondolattól, és egy pillanatra még túlélési ösztönei is bekapcsolnak. Talán hiba volt lejönni egy ilyen rövid ideje ismert elffel a pincébe? Libabőrös lesz a karja, mellkasában valami keményet érez, és mivel tudja, mi ilyenkor az egyetlen jó megoldás, jó hangosan és vidám hangon szólal meg. *
– Mindegy is, engem az alkímia jobban érdekel! Mit főztél itt utoljára? * Azzal el is fordul a számára nem annyira kedves orvosi asztaltól, és újra a lombikokhoz lép. Közelebbről is megvizsgálja az asztalon lévő löttyöket, persze továbbra is szigorúan a szemeivel. *
– Tudom, mi ez! * Kiált fel. * Azt hiszem…
– Kicsit más a színe, mint amit én csinálnék odahaza… Mélyebb sárga, olyan mézszínű. Igen-igen, ez biztosan jó minőségű. Myceil Fénye van benne, ugye? Attól olyan sárga! Lássuk csak, mi lehet ez… * Hangosan beszél, de jelen pillanatban teljesen kiszűri a külvilágot. *
– Nem hiszem, hogy egyszerű látásjavító, hacsak nem egy száz éves öregapónak készítetted… Tehát csak ez lehet. Ez egy ügyesség-bájital! * Böki ki végül a megfejtést, és nagy vigyorral néz fel Intathra, mintha a tanítványa lenne, és most vizsgázna bájital-felismerés szakból.
Rengeteg kérdése lenne még a laborral kapcsolatban, de egyelőre nagyjukat megtartja magának. *
* Ahogy mennek a labor felé, Dänkijinkilinkilinkilinkij már teljesen meg is nyugszik, egy kis mosoly is megjelenik az arcán. Kezd visszatérni a megszokott, folyton vidám hangulata, és már sokkal jobban érzi magát. Hogy a sírástól vagy annak ellenére, az jó kérdés. *
– Nekem? * Kérdez vissza szinte rémülten. *
– Nem, én kézhez kaptam mindent. Persze megismerem a barna gubist, meg ezt-azt, de… * Ekkor érnek a pincéhez. A másik figyelmeztetésére jobban odafigyel most a lépéseire, így a mondata is félbeszakad, amíg a lépcsőzik. Követi az elfet le a pincébe is, mintha nem lenne holnap. A félelem idegen tőle, legalábbis ilyen helyzetekben. Nem tudja még, mi lehet veszélyes, és mi nem. Az orkok persze durvák, és ezt már a saját bőrén és fülén is tapasztalta. De azt leszámítva? Alig tudna mást felsorolni, amitől fél. És sírni se szokott! Az előbbi… csak véletlen volt. Kirívó eset. Statisztikai tévedés. Az is igaz, hogyha Intath bántani akarta volna, már ezer, meg egy alkalma lehetett volna rá.
Leérve aztán úgy elámul, mint aki szarvast lát. *
– Ez óriási! * Na, persze nem olyan óriási, mint egy tengeri nyolclábú világrettenet vagy, mint egy csordányi szarvas, de ez is elnyeri Dänkijinkilinkilinkilinkij tetszését. Persze, hogy óriásinak látja, hiszen ebben a házban minden olyan nagy hozzá képest. De akkor is. *
– Te tényleg értesz ehhez… * Nem áll meg a lépcsőnél, egyből közelebb megy az asztalokhoz, és bár hatalmas kísértést érez rá, de engedély nélkül nem nyúl semmihez. Csak szemével csodálja a sok palackot, lombikot, csövet, növényi részt, PIÓCÁT és minden egyebet. Bár ő maga nem nagy alkimista, azért vannak itt ismerős tárgyak. Meg ismeretlenek is. Bátorkodik közelebb menni az orvosi eszközökhöz, és fejét elfordítva próbálja kitalálni, hogy melyik szerszám mire való. *
– Itt szoktál… Műteni? * Megborzong a gondolattól, és egy pillanatra még túlélési ösztönei is bekapcsolnak. Talán hiba volt lejönni egy ilyen rövid ideje ismert elffel a pincébe? Libabőrös lesz a karja, mellkasában valami keményet érez, és mivel tudja, mi ilyenkor az egyetlen jó megoldás, jó hangosan és vidám hangon szólal meg. *
– Mindegy is, engem az alkímia jobban érdekel! Mit főztél itt utoljára? * Azzal el is fordul a számára nem annyira kedves orvosi asztaltól, és újra a lombikokhoz lép. Közelebbről is megvizsgálja az asztalon lévő löttyöket, persze továbbra is szigorúan a szemeivel. *
– Tudom, mi ez! * Kiált fel. * Azt hiszem…
– Kicsit más a színe, mint amit én csinálnék odahaza… Mélyebb sárga, olyan mézszínű. Igen-igen, ez biztosan jó minőségű. Myceil Fénye van benne, ugye? Attól olyan sárga! Lássuk csak, mi lehet ez… * Hangosan beszél, de jelen pillanatban teljesen kiszűri a külvilágot. *
– Nem hiszem, hogy egyszerű látásjavító, hacsak nem egy száz éves öregapónak készítetted… Tehát csak ez lehet. Ez egy ügyesség-bájital! * Böki ki végül a megfejtést, és nagy vigyorral néz fel Intathra, mintha a tanítványa lenne, és most vizsgázna bájital-felismerés szakból.
Rengeteg kérdése lenne még a laborral kapcsolatban, de egyelőre nagyjukat megtartja magának. *
1184. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-23 10:52:29
Üzenet elküldve: 2026-01-23 10:52:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*Ha a lány előző este átment volna hozzá beszélgetni lehet már akkor szégyentelenül megölelgette volna őt ez a pimasz kalóz. Ennek a bekövetkezte már akkor elkerülhetetlenné vált mikor felbukkant a ház küszöbén a szőke buksijával, vidám mosolyával, felemás szemével és ölelgetnivaló kis tündérségével. Hogy most történt és ő volt az első aki ölelt az csak részletkérdés. Bent a házban első útjuk valóban a konyhába vezet ahol az elf tányérja a tegnap el nem mosott bögrék mellé fog kerülni. Közben persze válaszol a kérdésre.*
-Is-is. Van amit a piacon veszek ha látok olyasmit amire szükségem van vagy lehet. De eljárok gyűjtögetni is mikor szezonja van valaminek. Itt a ligetben már van rá időm. Nincs hiszti ha nincs rendelés egy-két napig. Neked kellett gyűjtögetned vagy vettétek amire szükség volt?
*Jó a szegénynegyedben megvoltak a beszállítói is, de azt nem teszi szóvá. Nem azért mert szégyelli, hogy munkát adott a sok kis utcamocskának csak tisztában van vele, hogy sokan nem így látják. Gyerekmunka-munka minek különbségeket tenni? Hálásnak kéne érte lenni. Mindenesetre a tündérke most látja a ház másik végét is, ami nem sokban különbözik attól amit eddig látott. Egy ajtó mögött egy kis lépcső vezet lefelé.*
-Figyelj a lábad elé Picur.
*Lent pedig kellő félhomályban ahol a világítást az egyik kis ablakon beszűrődő fény biztosítja feltárul az a bizonyos labor. Ahogy illik van itt könyves polc rajta néhány könyvvel, borosüveggel amik közt van ami bontatlan és a tetején egy nagy befőttesüvegben az elf kollégái a piócák lebegnek megszokott egykedvűségükkel. Van itt egy asztal aminek a négy lábán kötél van, alatta pedig egy gyanús vödör. Viszont vannak megpakolt asztalok és kis szekrények, kis székekkel. Jól láthatóan elkülönülnek az orvosi műszerek és az alkimista felszerelések. Előbbiek gondozott rendben vannak felsorakoztatva és várják, hogy használják őket, utóbbiak mivel nemrég használva voltak, így rendezett káoszban pihennek. Vannak ott üres és teli üvegcsék bennük mindenféle színű folyadékkal, mozsár, fazék, lepárlók, fellógatva szárított növények csüngnek zsinóron. Az egyetlen normális méretű szék háttámláján két fehér köpeny is pihen. Mindkettő elf méretű.*
-Ez volna az.
*Ha a lány előző este átment volna hozzá beszélgetni lehet már akkor szégyentelenül megölelgette volna őt ez a pimasz kalóz. Ennek a bekövetkezte már akkor elkerülhetetlenné vált mikor felbukkant a ház küszöbén a szőke buksijával, vidám mosolyával, felemás szemével és ölelgetnivaló kis tündérségével. Hogy most történt és ő volt az első aki ölelt az csak részletkérdés. Bent a házban első útjuk valóban a konyhába vezet ahol az elf tányérja a tegnap el nem mosott bögrék mellé fog kerülni. Közben persze válaszol a kérdésre.*
-Is-is. Van amit a piacon veszek ha látok olyasmit amire szükségem van vagy lehet. De eljárok gyűjtögetni is mikor szezonja van valaminek. Itt a ligetben már van rá időm. Nincs hiszti ha nincs rendelés egy-két napig. Neked kellett gyűjtögetned vagy vettétek amire szükség volt?
*Jó a szegénynegyedben megvoltak a beszállítói is, de azt nem teszi szóvá. Nem azért mert szégyelli, hogy munkát adott a sok kis utcamocskának csak tisztában van vele, hogy sokan nem így látják. Gyerekmunka-munka minek különbségeket tenni? Hálásnak kéne érte lenni. Mindenesetre a tündérke most látja a ház másik végét is, ami nem sokban különbözik attól amit eddig látott. Egy ajtó mögött egy kis lépcső vezet lefelé.*
-Figyelj a lábad elé Picur.
*Lent pedig kellő félhomályban ahol a világítást az egyik kis ablakon beszűrődő fény biztosítja feltárul az a bizonyos labor. Ahogy illik van itt könyves polc rajta néhány könyvvel, borosüveggel amik közt van ami bontatlan és a tetején egy nagy befőttesüvegben az elf kollégái a piócák lebegnek megszokott egykedvűségükkel. Van itt egy asztal aminek a négy lábán kötél van, alatta pedig egy gyanús vödör. Viszont vannak megpakolt asztalok és kis szekrények, kis székekkel. Jól láthatóan elkülönülnek az orvosi műszerek és az alkimista felszerelések. Előbbiek gondozott rendben vannak felsorakoztatva és várják, hogy használják őket, utóbbiak mivel nemrég használva voltak, így rendezett káoszban pihennek. Vannak ott üres és teli üvegcsék bennük mindenféle színű folyadékkal, mozsár, fazék, lepárlók, fellógatva szárított növények csüngnek zsinóron. Az egyetlen normális méretű szék háttámláján két fehér köpeny is pihen. Mindkettő elf méretű.*
-Ez volna az.
1183. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-22 20:57:51
Üzenet elküldve: 2026-01-22 20:57:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Intath //
* Ami Dänkijinkilinkilinkilinkij korát illeti, kevesen tudják csak az igazat. Volt már, hogy huszonkét évesnek hazudta magát, habár az is lehet, hogy igazat mondott. Ám az több éve volt, ki tudja, mennyit öregedett azóta. A felnőttkort ugyan még nem érte el, de már nem is gyerek egészen. Utóbbiról Intath alaposan megbizonyosodhatott korábban, de erről Dänkijinkilinkilinkilinkij mit se sejt. Talán jobb is így. A kis (nagy) tündér felsegíti a dokit a földről, és bár ereje messze van egy emberétől, azért ketten együtt csak megoldják valahogy a dolgot. Még érezhető rajta a korábbi szomorúság, de nagyon kíváncsi Intath műhelyére. Fülei feljebb emelkednek, arca kipirosodik (bár ez lehet inkább a szégyen jele, mikor is realizálja, hogy mit csinált az előbb) és szeme felcsillan. *
– Nézzük! * Mondja, és indul is befelé. A haj összekócolásával nem törődik. Ezen a ponton bármit tehet a hajával az elf, rosszabb nem lesz. Csaknem bármit. A konyhát könnyen megtalálja már, így jobb híján arra indul el. Persze követi az elfet, ha az másfelé menne tovább. *
– Te magad gyűjtöd az alapanyagokat vagy azt veszed valahonnan? * Érdeklődik már odabent. *
* Ami Dänkijinkilinkilinkilinkij korát illeti, kevesen tudják csak az igazat. Volt már, hogy huszonkét évesnek hazudta magát, habár az is lehet, hogy igazat mondott. Ám az több éve volt, ki tudja, mennyit öregedett azóta. A felnőttkort ugyan még nem érte el, de már nem is gyerek egészen. Utóbbiról Intath alaposan megbizonyosodhatott korábban, de erről Dänkijinkilinkilinkilinkij mit se sejt. Talán jobb is így. A kis (nagy) tündér felsegíti a dokit a földről, és bár ereje messze van egy emberétől, azért ketten együtt csak megoldják valahogy a dolgot. Még érezhető rajta a korábbi szomorúság, de nagyon kíváncsi Intath műhelyére. Fülei feljebb emelkednek, arca kipirosodik (bár ez lehet inkább a szégyen jele, mikor is realizálja, hogy mit csinált az előbb) és szeme felcsillan. *
– Nézzük! * Mondja, és indul is befelé. A haj összekócolásával nem törődik. Ezen a ponton bármit tehet a hajával az elf, rosszabb nem lesz. Csaknem bármit. A konyhát könnyen megtalálja már, így jobb híján arra indul el. Persze követi az elfet, ha az másfelé menne tovább. *
– Te magad gyűjtöd az alapanyagokat vagy azt veszed valahonnan? * Érdeklődik már odabent. *
1182. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-22 20:29:57
Üzenet elküldve: 2026-01-22 20:29:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Dänki//
*Nehéz lenne a tündérkének bebizonyítania a doki számára, hogy ő már nagylány. Arról, hogy lány volna még nem kell győzködnie az elfet. Feltűnt neki a dolog. Inkább a nagy, ami kétségeket hagy maga után. Ha a lány magasságáról van szó akkor se állja meg a helyét ez a jelző. Nem véletlen, hogy Picurnak hívja. Ha viszont a koráról akkor meg vagy nem érdekelné vagy nem hinné el, hogy már nagy. És talán ez is a szerencséje. Így nem kell aggódnia azért, hogy az ölében vagy rajta fekszik, hogy ölelgeti vagy hogy mit lát belőle a férfi, hisz ő csak egy bájos kis tündérlányka. A sírás végül abbamarad és az ölelésből is kibújik a "nagylány", hogy aztán kezet nyújtson a dokinak. Aki, elfogadja, azt remélve, hogy valamennyi segítséget tényleg kap a földről való felkeléshez, mert ez elég fura póz. Még neki is pedig próbált már ki párat. Ha végre talpon van akkor még egyszer összeborzolná, azt a tündérhajat, majd kézbe venné a kihozott tányérját.*
-Akkor megnézzük Picur?
*Igenlő válasz esetén el is indul.*
*Nehéz lenne a tündérkének bebizonyítania a doki számára, hogy ő már nagylány. Arról, hogy lány volna még nem kell győzködnie az elfet. Feltűnt neki a dolog. Inkább a nagy, ami kétségeket hagy maga után. Ha a lány magasságáról van szó akkor se állja meg a helyét ez a jelző. Nem véletlen, hogy Picurnak hívja. Ha viszont a koráról akkor meg vagy nem érdekelné vagy nem hinné el, hogy már nagy. És talán ez is a szerencséje. Így nem kell aggódnia azért, hogy az ölében vagy rajta fekszik, hogy ölelgeti vagy hogy mit lát belőle a férfi, hisz ő csak egy bájos kis tündérlányka. A sírás végül abbamarad és az ölelésből is kibújik a "nagylány", hogy aztán kezet nyújtson a dokinak. Aki, elfogadja, azt remélve, hogy valamennyi segítséget tényleg kap a földről való felkeléshez, mert ez elég fura póz. Még neki is pedig próbált már ki párat. Ha végre talpon van akkor még egyszer összeborzolná, azt a tündérhajat, majd kézbe venné a kihozott tányérját.*
-Akkor megnézzük Picur?
*Igenlő válasz esetén el is indul.*
1181. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2026-01-22 19:43:36
Üzenet elküldve: 2026-01-22 19:43:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Intath //
* Dänkijinkilinkilinkilinkij nagylány, egyáltalán nem kicsi! Persze most ezt nehéz lenne bebizonyítania taknyos orral, könnyes szemmel és az elfhez oly' erős ragaszkodása közben. Néhány perc múlva már egészen lenyugszik, és mivel rájön, hogy nem illendő másokon fekve bőgni, főleg ilyen hideg időben, ezért végül köhécsel párat zavarában, majd feltápászkodik, és leporolja magát. Kicsit megigazítja ruháit, fent is, lent is, mert annyira azért még nincs jóban az elffel, hogy mutogassa magát neki. Bár lehet, ezzel már elkésett. Most kezét nyújtja a félkarú orvosnak, és ha az elfogadja a segítséget, Dänkijinkilinkilinkilinkij minden erejét beleadva, két kézzel próbálja felsegíteni őt a földről. *
* Dänkijinkilinkilinkilinkij nagylány, egyáltalán nem kicsi! Persze most ezt nehéz lenne bebizonyítania taknyos orral, könnyes szemmel és az elfhez oly' erős ragaszkodása közben. Néhány perc múlva már egészen lenyugszik, és mivel rájön, hogy nem illendő másokon fekve bőgni, főleg ilyen hideg időben, ezért végül köhécsel párat zavarában, majd feltápászkodik, és leporolja magát. Kicsit megigazítja ruháit, fent is, lent is, mert annyira azért még nincs jóban az elffel, hogy mutogassa magát neki. Bár lehet, ezzel már elkésett. Most kezét nyújtja a félkarú orvosnak, és ha az elfogadja a segítséget, Dänkijinkilinkilinkilinkij minden erejét beleadva, két kézzel próbálja felsegíteni őt a földről. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1289-1308