Külső területek - Szarvasliget
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 2 (21. - 40. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1091-1110
40. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-31 23:04:05
Üzenet elküldve: 2020-01-31 23:04:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
//A ház előtt//
//A rendelőbe//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A doki igyekszik tartani a másik fejét. A módszer elég hirtelen kitalált dolog, talán nem is tökéletes, de működik és az a lényeg. A vörös pasi és Laurentitia fogják a lányt elöl hátul, Int meg a fejét. Miközben viszik be azért eszébe jut, hogy ebből egy igencsak mocskos dolog is lehetne. Egy lányt elöl hátul ő megy a fejét fogja. Csak ugye akkor a házigazdának lenne jobb ha a lány fejét fogná mert úgy kényelmesebben elférnének. Fejben azért összerak néhány érdekes pozitúrát míg meg nem érkeznek a rendelő ajtajába. Ott talán egy kis tumultus lesz, de ha kell hagyja a ruháját és a könyökét lehorzsolni a fajon, hogy elférjenek. A cingár alkat néha előny. Ott a szokásos vidám hangulat fogadja az érkezőket. Hívogató műtőasztal, alatta egy vödörrel, a lábaihoz bőrszíjak kötve, körülötte kis asztalok és polcok rajtuk különféle eszközökkel. Késekkel, fogókkal, fűrészekkel. A szoba másik sarkában egy nagy asztalon növények feldolgozásához és tárolásához szükséges eszközök. Mozsár, üvegcsék, kanalak, egy nagy köteg madzag. A szoba végében egy harmadik munkaállomás ahol alkimista felszerelés van szintén nagy asztalon. Különböző üvegcsék, üstök, keverők, fémtartályok, csövek, színes folyadékokkal teli üvegcsék. Díszítésnek vannak nagyobb polcok is amiken szintén ismeretlen tartalmú üvegek néznek a látogatókra, meg persze a piócák és az egyik fal mentén felakasztva vannak furcsa görbe végű vasak és a doki látványosan sokat megélt bőrköténye, amin a vörös foltok a sok elégedett páciensről tanúskodnak. Fejével a műtőasztal felé bök.*
-Oda tegyük le!
*A mozdulatot a szőke hajzuhatag kíséri. El nem engedi a másikat egészen addig míg le nem teszik, az asztalra. Akkor olyan óvatosan amennyire csak tudja leteszi a másik fejét majd már libben is az alkimista dolgokkal teli asztalhoz és hátra se nézve adja ki az utasításokat.*
-Rendben. Vöri te most nem kellesz. Ajtón kívül várj, hogy halld ha mégis! Addig Laurentita ha tudod úgy, hogy nem mozgatod szabadítsd meg a felsőjétől, hogy rálássak az oldalára és a karjára. Nem tűnt törésnek, de jobb látni.
*Ahhoz az asztalhoz érve az egyik üvegcséről foggal leveszi a tetejét egy megfelelő tartóba teszi ahol úgy marad, majd egy másik üvegcséből is hasonló módon kihúzva a dugót elkezdi óvatosan a másikhoz tölteni.*
-Ha szükséges vágd le róla. Találsz ott ollót is, de csak ha nem remeg a kezed.
*Mikor végzett megnézi az üvegcsét, beleszagol és elégedetten viszi az ájult lányhoz.*
-Na, hadd lám van-e seb? Ezt addig is fogd csak meg.
*Adja a sötétzöld varázsitalt a háziasszonynak. Ha lát valamit akkor az egyik polcról egy színtelen üveget vesz le, nyitja ki a fogával és önti a szeszt a sérülésekre. Szájában a dugóval kommentálja a dolgot.*
-Fejőehíhéh.
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.31 23:04:37
//A rendelőbe//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A doki igyekszik tartani a másik fejét. A módszer elég hirtelen kitalált dolog, talán nem is tökéletes, de működik és az a lényeg. A vörös pasi és Laurentitia fogják a lányt elöl hátul, Int meg a fejét. Miközben viszik be azért eszébe jut, hogy ebből egy igencsak mocskos dolog is lehetne. Egy lányt elöl hátul ő megy a fejét fogja. Csak ugye akkor a házigazdának lenne jobb ha a lány fejét fogná mert úgy kényelmesebben elférnének. Fejben azért összerak néhány érdekes pozitúrát míg meg nem érkeznek a rendelő ajtajába. Ott talán egy kis tumultus lesz, de ha kell hagyja a ruháját és a könyökét lehorzsolni a fajon, hogy elférjenek. A cingár alkat néha előny. Ott a szokásos vidám hangulat fogadja az érkezőket. Hívogató műtőasztal, alatta egy vödörrel, a lábaihoz bőrszíjak kötve, körülötte kis asztalok és polcok rajtuk különféle eszközökkel. Késekkel, fogókkal, fűrészekkel. A szoba másik sarkában egy nagy asztalon növények feldolgozásához és tárolásához szükséges eszközök. Mozsár, üvegcsék, kanalak, egy nagy köteg madzag. A szoba végében egy harmadik munkaállomás ahol alkimista felszerelés van szintén nagy asztalon. Különböző üvegcsék, üstök, keverők, fémtartályok, csövek, színes folyadékokkal teli üvegcsék. Díszítésnek vannak nagyobb polcok is amiken szintén ismeretlen tartalmú üvegek néznek a látogatókra, meg persze a piócák és az egyik fal mentén felakasztva vannak furcsa görbe végű vasak és a doki látványosan sokat megélt bőrköténye, amin a vörös foltok a sok elégedett páciensről tanúskodnak. Fejével a műtőasztal felé bök.*
-Oda tegyük le!
*A mozdulatot a szőke hajzuhatag kíséri. El nem engedi a másikat egészen addig míg le nem teszik, az asztalra. Akkor olyan óvatosan amennyire csak tudja leteszi a másik fejét majd már libben is az alkimista dolgokkal teli asztalhoz és hátra se nézve adja ki az utasításokat.*
-Rendben. Vöri te most nem kellesz. Ajtón kívül várj, hogy halld ha mégis! Addig Laurentita ha tudod úgy, hogy nem mozgatod szabadítsd meg a felsőjétől, hogy rálássak az oldalára és a karjára. Nem tűnt törésnek, de jobb látni.
*Ahhoz az asztalhoz érve az egyik üvegcséről foggal leveszi a tetejét egy megfelelő tartóba teszi ahol úgy marad, majd egy másik üvegcséből is hasonló módon kihúzva a dugót elkezdi óvatosan a másikhoz tölteni.*
-Ha szükséges vágd le róla. Találsz ott ollót is, de csak ha nem remeg a kezed.
*Mikor végzett megnézi az üvegcsét, beleszagol és elégedetten viszi az ájult lányhoz.*
-Na, hadd lám van-e seb? Ezt addig is fogd csak meg.
*Adja a sötétzöld varázsitalt a háziasszonynak. Ha lát valamit akkor az egyik polcról egy színtelen üveget vesz le, nyitja ki a fogával és önti a szeszt a sérülésekre. Szájában a dugóval kommentálja a dolgot.*
-Fejőehíhéh.
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.31 23:04:37
39. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-31 22:00:52
Üzenet elküldve: 2020-01-31 22:00:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 672
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 672
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Nellara, majd mindenki más//
*Látja, hogy a tündérlány nem érzi magát a legjobban, és tulajdonképpen meg is érti, de, ami őt magát illeti, nem aggódik egyáltalán. Nem a szenvedés iránt vált érzéketlenné, de azok után, hogy többször volt már életveszélyben és teljesen védtelenül kiszolgáltatva a szerencsének meg az istenek kegyének, nem igazán képes aggódni most.
Pontosan tudja, hogy Nairada barátnője jó kezekben van. Ott van mellette Lau, Thim és Intath is, utóbbi ráadásul orvos. Szarvasliget biztonságos, mindenki, aki jelen van pedig segít rajta a maga módján, és, ami még ennél is fontosabb, nincs körülöttük senki, aki minden cselekedetével azt próbálja elősegíteni éppen, hogy helyzetük még rosszabb legyen.
Példának okáért nem veszi körül a házukat egy dühös tömeg, ami éppen feldúlni, vagy felgyújtani akarja azt, senki nem akarja megölni őket, valamint senki nem haldoklik és hal meg éppen a mellette lévő szobában, akinek életben maradásáért korábban őszintén imádkozott, és akinek túlélésben reménykedés bizonytalansága ellenére is szilárdan próbált őszintén hinni. A maga részéről pedig most már mindent, ami körülötte történik olyan skálán mérlegel, amelynek ezek az események és saját egykori száműzetése után érzett reménytelensége vannak a negatív végpontján, így most ennek köszönhetően vidám, bizakodó és teljesen higgadt, aki legalább annyira nyugodtan cseveg, mint amennyire nyugodtan vizet mereget éppen.
A Nellaraként bemutatkozó lány talán érzéketlennek látja emiatt, és ő homályosan felfogja azt is, hogy talán jogosan, mégsem képes másképpen reagálni éppen azért, mert társainak köszönhetően éppen annyira biztonságban érzi a segítségre szoruló lányt, mint önmagát, aki erősebb, mint korábban valaha volt.
Ugyan nem telt el saját magától a Mágustoronyban tett látogatásának és tizenvalahány megtanult varázslatnak köszönhetően, de azért magabiztosabban tért vissza, mint amennyire korábban valaha volt.*
- Az ottani szökőkút tényleg gyönyörű. Talán az első dolog volt, amit megláttam, amikor megérkeztem Artheniorba. Örülök, hogy nem rombolták le azt is. *mondja és csak kicsit hallgat ezek után, éppen annyit amennyit kezei dolgoznak a szükséges víz kimerésén.*
- A házigazda Lauren, vagyis Lau. *teszi hozzá még mindig csevegő hangnemben, de szeretetteljes mosollyal.*
- Azután vettük meg ő és még jó pár mindenki más közösen ezt a házat és birtokot, hogy el kellett menekülnünk a városból, mert ott minden a feje tetejére állt. Ha azt mondta, hogy maradhatsz, akkor azt biztosan szó szerint értette, nem csak udvariasságából mondta. Üres szoba is van még itt gondolom, és a pónidat is szívesen látjuk. Tele vagyunk állatokkal, biztosan elfér még egy az istállóban.
*A szája jár, de a keze annyira nem, így látja, hogy a másik tündérlány megelőzi őket a víz kimerésében, de a maga részéről ezen is csak mosolyog.
~ Még egy tündér, akit megismerhetek! ~ lelkesedik, de persze megint csak magában.*
- Igazad van. De semmi baj! *válaszol végül Nellara teljesen jogos felvetésére, hogy jelenleg tehetnének hasznosabb dolgot is a beszélgetésnél.*
- Ha valaki igazán szomjas, akkor vízből sohasem elég. Szerencsére nem késtünk el semmivel. *jelenti ki mély meggyőződéssel és saját tapasztalatai alapján..*
- Gyere, menjünk a többiek után! *mondja, mert fogalma sincs róla, hogy hol találja Intath kis birodalmát, amit nyilván azóta rendezett be itt, hogy Thim és ő elmentek innen, de, ha arra mennek amerre mindenki más akkor nyilván nem tévedhetnek el.*
*Látja, hogy a tündérlány nem érzi magát a legjobban, és tulajdonképpen meg is érti, de, ami őt magát illeti, nem aggódik egyáltalán. Nem a szenvedés iránt vált érzéketlenné, de azok után, hogy többször volt már életveszélyben és teljesen védtelenül kiszolgáltatva a szerencsének meg az istenek kegyének, nem igazán képes aggódni most.
Pontosan tudja, hogy Nairada barátnője jó kezekben van. Ott van mellette Lau, Thim és Intath is, utóbbi ráadásul orvos. Szarvasliget biztonságos, mindenki, aki jelen van pedig segít rajta a maga módján, és, ami még ennél is fontosabb, nincs körülöttük senki, aki minden cselekedetével azt próbálja elősegíteni éppen, hogy helyzetük még rosszabb legyen.
Példának okáért nem veszi körül a házukat egy dühös tömeg, ami éppen feldúlni, vagy felgyújtani akarja azt, senki nem akarja megölni őket, valamint senki nem haldoklik és hal meg éppen a mellette lévő szobában, akinek életben maradásáért korábban őszintén imádkozott, és akinek túlélésben reménykedés bizonytalansága ellenére is szilárdan próbált őszintén hinni. A maga részéről pedig most már mindent, ami körülötte történik olyan skálán mérlegel, amelynek ezek az események és saját egykori száműzetése után érzett reménytelensége vannak a negatív végpontján, így most ennek köszönhetően vidám, bizakodó és teljesen higgadt, aki legalább annyira nyugodtan cseveg, mint amennyire nyugodtan vizet mereget éppen.
A Nellaraként bemutatkozó lány talán érzéketlennek látja emiatt, és ő homályosan felfogja azt is, hogy talán jogosan, mégsem képes másképpen reagálni éppen azért, mert társainak köszönhetően éppen annyira biztonságban érzi a segítségre szoruló lányt, mint önmagát, aki erősebb, mint korábban valaha volt.
Ugyan nem telt el saját magától a Mágustoronyban tett látogatásának és tizenvalahány megtanult varázslatnak köszönhetően, de azért magabiztosabban tért vissza, mint amennyire korábban valaha volt.*
- Az ottani szökőkút tényleg gyönyörű. Talán az első dolog volt, amit megláttam, amikor megérkeztem Artheniorba. Örülök, hogy nem rombolták le azt is. *mondja és csak kicsit hallgat ezek után, éppen annyit amennyit kezei dolgoznak a szükséges víz kimerésén.*
- A házigazda Lauren, vagyis Lau. *teszi hozzá még mindig csevegő hangnemben, de szeretetteljes mosollyal.*
- Azután vettük meg ő és még jó pár mindenki más közösen ezt a házat és birtokot, hogy el kellett menekülnünk a városból, mert ott minden a feje tetejére állt. Ha azt mondta, hogy maradhatsz, akkor azt biztosan szó szerint értette, nem csak udvariasságából mondta. Üres szoba is van még itt gondolom, és a pónidat is szívesen látjuk. Tele vagyunk állatokkal, biztosan elfér még egy az istállóban.
*A szája jár, de a keze annyira nem, így látja, hogy a másik tündérlány megelőzi őket a víz kimerésében, de a maga részéről ezen is csak mosolyog.
~ Még egy tündér, akit megismerhetek! ~ lelkesedik, de persze megint csak magában.*
- Igazad van. De semmi baj! *válaszol végül Nellara teljesen jogos felvetésére, hogy jelenleg tehetnének hasznosabb dolgot is a beszélgetésnél.*
- Ha valaki igazán szomjas, akkor vízből sohasem elég. Szerencsére nem késtünk el semmivel. *jelenti ki mély meggyőződéssel és saját tapasztalatai alapján..*
- Gyere, menjünk a többiek után! *mondja, mert fogalma sincs róla, hogy hol találja Intath kis birodalmát, amit nyilván azóta rendezett be itt, hogy Thim és ő elmentek innen, de, ha arra mennek amerre mindenki más akkor nyilván nem tévedhetnek el.*
38. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-29 20:58:38
Üzenet elküldve: 2020-01-29 20:58:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Luninari//
*Elindulnak hát ketten befelé, hogy vizet vigyenek a szerencsétlen lánynak. Közben Luni kérdezősködni kezd.*
- Én régóta? Á! *legyint.* Nem... Nem is lakok itt... Azt hiszem. Talán egy órája érkeztem, csak bekopogtam vizet kérni... Én buta keveset raktam félre és elfogyott. A városba indultam munkát keresni, vagy bármit, amiből meg tudok élni, ott a szökőkútban van víz, de már nem bírtam ki addig. Itt kedvesek voltak, én is, meg a pónim is kaptunk vizet és ételt. A házigazda mondta, hogy ha szeretnék, maradhatok, és majd keresünk szobát... Utána láttuk meg az ájult lányt.
*Gyorsan felvázolja a történteket, kicsit zavarban van, elvégre ritkán ilyen kedvesek vele.*
- Egyébként a nevem Nellara!
*Amíg ők ketten elbeszélgetik az időt, a másik tündérlány már meg is járja az utat vízért.*
- Hmm... Úgy hiszem, túl lassúak voltunk. Igaza van, nem beszélgetni kellene, hanem segíteni...
*Arcán látszik, hogy szörnyen érzi magát ettől, de már nincs mit tenni. Azonban nem tudja, hogy mi másban segíthetnének még.*
*Elindulnak hát ketten befelé, hogy vizet vigyenek a szerencsétlen lánynak. Közben Luni kérdezősködni kezd.*
- Én régóta? Á! *legyint.* Nem... Nem is lakok itt... Azt hiszem. Talán egy órája érkeztem, csak bekopogtam vizet kérni... Én buta keveset raktam félre és elfogyott. A városba indultam munkát keresni, vagy bármit, amiből meg tudok élni, ott a szökőkútban van víz, de már nem bírtam ki addig. Itt kedvesek voltak, én is, meg a pónim is kaptunk vizet és ételt. A házigazda mondta, hogy ha szeretnék, maradhatok, és majd keresünk szobát... Utána láttuk meg az ájult lányt.
*Gyorsan felvázolja a történteket, kicsit zavarban van, elvégre ritkán ilyen kedvesek vele.*
- Egyébként a nevem Nellara!
*Amíg ők ketten elbeszélgetik az időt, a másik tündérlány már meg is járja az utat vízért.*
- Hmm... Úgy hiszem, túl lassúak voltunk. Igaza van, nem beszélgetni kellene, hanem segíteni...
*Arcán látszik, hogy szörnyen érzi magát ettől, de már nincs mit tenni. Azonban nem tudja, hogy mi másban segíthetnének még.*
37. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-28 20:51:06
Üzenet elküldve: 2020-01-28 20:51:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A ház előtt//
//Főként Vanna, Int, Naty, Thim//
*Hagyja az orvost dolgozni, nem szól bele semmibe, de a közelben marad és figyelmesen lesi minden szavát, hogy ott segítsen, ahol tud. Úgy látja, ezzel nem csak ő van így, hanem a ház minden lakója, ezért pedig végtelenül hálás nekik. Int kéréseire csak bólint, és már indul is, hogy teljesítse őket. Az üdvözlésre ismét csak nem sok ideje marad, így Vielt még Luninál is kevésbé tudja köszönteni, miközben a ház felé siet, de reméli, a lány nem fogja túlságosan zokon venni udvariatlanságát. A bejáratnál aztán Vanna is csatlakozik hozzá, ketten együtt pedig hamar megtalálják a keresett dolgokat, és már sietnek is vissza a kertbe a beteghez. Óvatosan visszatérdel a lány mellé, és ha úgy látja, eléggé magánál van ahhoz, hogy igyon, akkor segít neki ebben, ha pedig nem, akkor rögtön hozzálát, hogy a doktor parancsának megfelelően a magával hozott takaróra igyekezzen áttenni a szőkeséget*
- Jobban vagy? Mindjárt beviszünk a házba, ott kényelmesebb lesz! *beszél a művelet közben a lányhoz, hogy megnyugtassa, szinte szabadkozva azért, ami addig vár rá, míg a házba nem jut. Bár az odaút valószínű nem lesz épp a sérült legkellemesebb utazása, a maga részéről igyekszik mindent megtenni, hogy a legkevesebb rázkódást okozza neki menet közben*
- Arrafelé. *javasolja Thimnek és annak, aki még segít a cipekedésben, mikor a házba érnek, fejével abba az irányba biccentve, amerre az orvos rendelője van és ha senkinek nincs ellenvetése, valamint a lány se tiltakozik a dolog ellen, akkor hamarosan le is tehetik őt az előbb említett helyiségben, újra csak Intathnak adva át a terepet, hogy tovább vizsgálhassa a betegét.*
//Főként Vanna, Int, Naty, Thim//
*Hagyja az orvost dolgozni, nem szól bele semmibe, de a közelben marad és figyelmesen lesi minden szavát, hogy ott segítsen, ahol tud. Úgy látja, ezzel nem csak ő van így, hanem a ház minden lakója, ezért pedig végtelenül hálás nekik. Int kéréseire csak bólint, és már indul is, hogy teljesítse őket. Az üdvözlésre ismét csak nem sok ideje marad, így Vielt még Luninál is kevésbé tudja köszönteni, miközben a ház felé siet, de reméli, a lány nem fogja túlságosan zokon venni udvariatlanságát. A bejáratnál aztán Vanna is csatlakozik hozzá, ketten együtt pedig hamar megtalálják a keresett dolgokat, és már sietnek is vissza a kertbe a beteghez. Óvatosan visszatérdel a lány mellé, és ha úgy látja, eléggé magánál van ahhoz, hogy igyon, akkor segít neki ebben, ha pedig nem, akkor rögtön hozzálát, hogy a doktor parancsának megfelelően a magával hozott takaróra igyekezzen áttenni a szőkeséget*
- Jobban vagy? Mindjárt beviszünk a házba, ott kényelmesebb lesz! *beszél a művelet közben a lányhoz, hogy megnyugtassa, szinte szabadkozva azért, ami addig vár rá, míg a házba nem jut. Bár az odaút valószínű nem lesz épp a sérült legkellemesebb utazása, a maga részéről igyekszik mindent megtenni, hogy a legkevesebb rázkódást okozza neki menet közben*
- Arrafelé. *javasolja Thimnek és annak, aki még segít a cipekedésben, mikor a házba érnek, fejével abba az irányba biccentve, amerre az orvos rendelője van és ha senkinek nincs ellenvetése, valamint a lány se tiltakozik a dolog ellen, akkor hamarosan le is tehetik őt az előbb említett helyiségben, újra csak Intathnak adva át a terepet, hogy tovább vizsgálhassa a betegét.*
36. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:12:15
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:12:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
//Esküszöm, hogy rosszban sántikálok//
// A méregkeverő //
* YIla távozása után lepihen egy cseppet. Már elég erősnek érzi magát, de attól még nem szeretné megerőltetni magát. Elő ássa a kis üveget is, amiből a zöld löttyit megitta és kikészíti az asztalra. Aztán ledől egy cseppet. A kis szunyókálás után kicsit rendbe szedi magát és a konyha felé veszi az irányt. Jó kedve kerekedett, így még dudorászik is egy kicsit.*
- Keverem kavarom lalala. Keverem, de kavarom tralala.* Elég kis bugyuta szövege van, de ettől még neki tetszik. Főleg úgy, hogy saját maga költötte. A konyhában szét néz egy közepes fazék után.*
- Na ez meg is meg van. Keressünk üvegeket!
*Csak keresgélnie kell egy kicsit és máris talál pár üveget. Ezeket nagy lelkesen nekiáll kimosni. Fontos mert ugye nem szeretné, ha a maradék bór megrontaná a főzetét. Kerít még tölcsért meg még egy hasonló méretű fazekat. Ebbe fogja majd átszűrni a kész levet. Mindent gondosan egy helyre gyűjt, hogy ne kelljen kapkodnia majd ha oda kerül a sor. Az utolsó dolog amire szüksége van az egy tiszta kendő lesz, amin átszűri az egészet, hogy szét tiszta legyen az folyadék. Még jó, hogy ilyen tisztán és rendezetten tartják a házat, mert így mindent könnyedén megtalál. Egy kis fára lesz már csak szüksége, hogy legyen mivel begyújtania. A bekészített fával megrakja a tűzhely alját, hogy csak be kelljen gyújtani és kész. Minden készen is áll.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.10 22:21:08, a következő indokkal:
Játékos kérése
// A méregkeverő //
* YIla távozása után lepihen egy cseppet. Már elég erősnek érzi magát, de attól még nem szeretné megerőltetni magát. Elő ássa a kis üveget is, amiből a zöld löttyit megitta és kikészíti az asztalra. Aztán ledől egy cseppet. A kis szunyókálás után kicsit rendbe szedi magát és a konyha felé veszi az irányt. Jó kedve kerekedett, így még dudorászik is egy kicsit.*
- Keverem kavarom lalala. Keverem, de kavarom tralala.* Elég kis bugyuta szövege van, de ettől még neki tetszik. Főleg úgy, hogy saját maga költötte. A konyhában szét néz egy közepes fazék után.*
- Na ez meg is meg van. Keressünk üvegeket!
*Csak keresgélnie kell egy kicsit és máris talál pár üveget. Ezeket nagy lelkesen nekiáll kimosni. Fontos mert ugye nem szeretné, ha a maradék bór megrontaná a főzetét. Kerít még tölcsért meg még egy hasonló méretű fazekat. Ebbe fogja majd átszűrni a kész levet. Mindent gondosan egy helyre gyűjt, hogy ne kelljen kapkodnia majd ha oda kerül a sor. Az utolsó dolog amire szüksége van az egy tiszta kendő lesz, amin átszűri az egészet, hogy szét tiszta legyen az folyadék. Még jó, hogy ilyen tisztán és rendezetten tartják a házat, mert így mindent könnyedén megtalál. Egy kis fára lesz már csak szüksége, hogy legyen mivel begyújtania. A bekészített fával megrakja a tűzhely alját, hogy csak be kelljen gyújtani és kész. Minden készen is áll.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.10 22:21:08, a következő indokkal:
Játékos kérése
35. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-27 20:43:08
Üzenet elküldve: 2020-01-27 20:43:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 672
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 672
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//A ház előtt//
//Nellara és Viel//
- Jó ötlet, menjünk! *mosolyog a tündérlányra, akivel amúgy is szeretett volna beszélni, de természetesen Vielt és Árnyékot sem hagyja figyelmen kívül, már csak azért sem, mert tényleg nagyon örül mindkettőjüknek. Így mielőtt elindulnának a konyha felé még megáll annyira, hogy kicsit beszélhessen a lánnyal, és hagyja Árnyéknak is, hogy megszaglássza és nyalogassa őt egy kicsit.
Más kutyától tényleg félne, de neki örömmel és félelem nélkül nyújtja a kezét, miután pedig ő mindent megtett vele, amit szeretett volna, válaszképpen lelkesen és gyengéden még a fejét is megsimogatja. Tulajdonképpen még élvezi is az érintést, ahogyan a sűrű fekete bundába belemerül az ó hófehér keze.
~ Milyen selymes a szőre! Látszik, hogy Viel nagyon jól bánik vele, de hát miért is lenne másképp? ~ jegyzi meg magában szórakozottan.*
- Nem számít. Én is szerettem volna segíteni, de biztosan vagyok benne, hogy Lau és a többiek jól boldogultak nélkülünk. *mondja ki aztán hangosan a gondolatait. Ugyan a többiek felé is van bizalma, magabiztos véleménye mégis leginkább Launak szól. Azóta mindenkinél jobban bízik benne, amióta Artheniorban megmentette az életüket. Ha akkor, a káosz kellős közepén képes volt lélekjelenlétét megőrizni és a helyzet magaslatára emelkedni, nem hiszi, hogy majd pont most, békeidőben és a város zűrzavarától távol vallott volna kudarcot, éppen egy ilyen csodaszép birtokon, mint amilyen Szarvasliget.*
- Szerintem az égiek akarták így, hogy együtt érjünk haza. Int pedig biztosan tényleg tud majd segíteni, úgyhogy semmi gond. És igen, köszönöm a kérdést! Tanultam pár nagyon izgalmas és hasznos varázslatot a toronyban. *mondja és válaszol is egyben Viel kérdésére.* Sajnos gyógyító varázslatot azt pont nem, de ameddig van itt egy igazi orvos, addig azt hiszem nincs is rá semmi szükség szerencsére. Igazából védő varázslatokat akartam tanulni főleg.
*Utóbbit nem magyarázza meg, de szerinte Viel tud róla annyit, hogy ezen a legkevésbé sem fog csodálkozni.*
- Beszélgessünk kicsit később! *ajánlja aztán fel végül.* Ha van kedved elmesélhetnéd, hogy merre jártatok, és persze én is tudnék mesélni.
*Ennél jobban azonban már nem húzza az időt, elindul a másik tündérlánnyal a konyha felé. Bár a táskája még mindig a hátán ez egyáltalán nem zavarja a víz előkészítésében.*
- Régóta élsz itt? *érdeklődik barátságosan és őszinte kíváncsisággal.* Én elsők között voltam, aki beköltözött ide, de aztán el kellett mennem. De, ahogy látom pont sikerült jókor visszaérnem. Elkel minden segítő kéz úgy tűnik.
//Nellara és Viel//
- Jó ötlet, menjünk! *mosolyog a tündérlányra, akivel amúgy is szeretett volna beszélni, de természetesen Vielt és Árnyékot sem hagyja figyelmen kívül, már csak azért sem, mert tényleg nagyon örül mindkettőjüknek. Így mielőtt elindulnának a konyha felé még megáll annyira, hogy kicsit beszélhessen a lánnyal, és hagyja Árnyéknak is, hogy megszaglássza és nyalogassa őt egy kicsit.
Más kutyától tényleg félne, de neki örömmel és félelem nélkül nyújtja a kezét, miután pedig ő mindent megtett vele, amit szeretett volna, válaszképpen lelkesen és gyengéden még a fejét is megsimogatja. Tulajdonképpen még élvezi is az érintést, ahogyan a sűrű fekete bundába belemerül az ó hófehér keze.
~ Milyen selymes a szőre! Látszik, hogy Viel nagyon jól bánik vele, de hát miért is lenne másképp? ~ jegyzi meg magában szórakozottan.*
- Nem számít. Én is szerettem volna segíteni, de biztosan vagyok benne, hogy Lau és a többiek jól boldogultak nélkülünk. *mondja ki aztán hangosan a gondolatait. Ugyan a többiek felé is van bizalma, magabiztos véleménye mégis leginkább Launak szól. Azóta mindenkinél jobban bízik benne, amióta Artheniorban megmentette az életüket. Ha akkor, a káosz kellős közepén képes volt lélekjelenlétét megőrizni és a helyzet magaslatára emelkedni, nem hiszi, hogy majd pont most, békeidőben és a város zűrzavarától távol vallott volna kudarcot, éppen egy ilyen csodaszép birtokon, mint amilyen Szarvasliget.*
- Szerintem az égiek akarták így, hogy együtt érjünk haza. Int pedig biztosan tényleg tud majd segíteni, úgyhogy semmi gond. És igen, köszönöm a kérdést! Tanultam pár nagyon izgalmas és hasznos varázslatot a toronyban. *mondja és válaszol is egyben Viel kérdésére.* Sajnos gyógyító varázslatot azt pont nem, de ameddig van itt egy igazi orvos, addig azt hiszem nincs is rá semmi szükség szerencsére. Igazából védő varázslatokat akartam tanulni főleg.
*Utóbbit nem magyarázza meg, de szerinte Viel tud róla annyit, hogy ezen a legkevésbé sem fog csodálkozni.*
- Beszélgessünk kicsit később! *ajánlja aztán fel végül.* Ha van kedved elmesélhetnéd, hogy merre jártatok, és persze én is tudnék mesélni.
*Ennél jobban azonban már nem húzza az időt, elindul a másik tündérlánnyal a konyha felé. Bár a táskája még mindig a hátán ez egyáltalán nem zavarja a víz előkészítésében.*
- Régóta élsz itt? *érdeklődik barátságosan és őszinte kíváncsisággal.* Én elsők között voltam, aki beköltözött ide, de aztán el kellett mennem. De, ahogy látom pont sikerült jókor visszaérnem. Elkel minden segítő kéz úgy tűnik.
34. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-25 23:36:22
Üzenet elküldve: 2020-01-25 23:36:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//A ház előtt//
*A balesetet szenvedett lány köré annyian gyűlnek segítő szándékkal, hogy az amúgy is kis termetű Viel alig lát valamit belőle. Egy valamiben biztos, hogy Intath, az orvos is megjelent, márpedig Lyllinor óta teljes bizalmat szavaz a férfinak. Nem is akarja zavarni, már így is szégyelli magát, hogy Árnyék lábatlankodik, mikor az állat illőn köszönti Laut, pirulva vissza is rendeli magához. Ő is integet, és Intath majdnem-köszönését is elkönyveli, de amíg a többiek megpróbálják megemelni a lányzót, ő Lunihoz csatlakozik.*
- Örülök, hogy újra látlak! *Mondja szívélyesen, bár az arcáról könnyű leolvasni a vészterhes hangulatot, nem is mosolyog, inkább aggódik. Árnyék, aki kevésbé fogja fel az események kellemetlenségét, úgy dönt, boldog farokcsóválással megszaglássza és meglefetyeli Luni kezét, ha a lány engedi neki.* Sikerült a látogatásod a Mágustoronyban?
*Luni közben azt is elmeséli, mi történt, így Viel választ kap az előbb a levegőbe feltett kérdésére. Ezért nagyon hálás, csak azt sajnálja, hogy nem tud segíteni, hiszen nem is erős, és gyógyítónak sem valami tehetséges. Talán ha ő is megtanulna valamilyen mágiát… De egyelőre el se tud magáról ilyesmit képzelni, olyan apró és esetlen ebben az óriási világban. Beletúr Árnyék bundájába, amely nyugalmat ébreszt benne: amíg távol volt, mindig az otthon melegére emlékeztette, hiszen az állat maga is a természet gyermeke, amelyben a tündér nevelkedett, amellyel egynek érzi magát.*
- Intath ügyes. *Ért egyet halkan, persze azért figyel Árnyékra is, nehogy rosszban sántikáljon. Nem szokása.* Sajnálom, hogy nem lehettem itt korábban, és nem segíthettem. Pedig imádkoztam értetek, hogy több baj ne érje a házat. *Eltöpreng egy kissé, mi lehet a célja a megpróbáltatásaikkal Eeyrnek, de itt mindig történik valami. Eközben Nellara és Luni segíteni szeretnének, Viel pedig tanácstalanul néz körül. Arra jut, hogy talán azzal tenne a legtöbbet, ha gondoskodna az állatokról, kitenne nekik vizet, és biztosan Árnyék is éhes már. Ő nem tart tőlük, hiába olyan nagyok a lovak. Még egy utolsó biztató pillantást vet Lunira, aztán elmegy hátra egy vödör vízzel, és Árnyék tálkáját is megtalálja, teletölti, az eb neki is lát lefetyelni.*
- Most pedig kerítünk neked valami finomat. *Mondja, de azért azt még feltétlenül megvárja a ház oldalának dőlve, hogy elvigyék a sérült lányt. Nem szívesen hagyná kint vele Árnyékot, nagy termete miatt minél barátságosabb próbálna lenni, annál nagyobb kárt tehetne benne. A nagy fekete kutya eközben izgatottan körbeszaladja a telek szélét, pontosan emlékezve rá, mettől meddig szabad erre a járás. Viel az egyik kövön ülve szemmel követi, és ha valamiben tud segíteni, akkor is szívesen pattan, de egyelőre elég haszontalannak érzi magát.*
*A balesetet szenvedett lány köré annyian gyűlnek segítő szándékkal, hogy az amúgy is kis termetű Viel alig lát valamit belőle. Egy valamiben biztos, hogy Intath, az orvos is megjelent, márpedig Lyllinor óta teljes bizalmat szavaz a férfinak. Nem is akarja zavarni, már így is szégyelli magát, hogy Árnyék lábatlankodik, mikor az állat illőn köszönti Laut, pirulva vissza is rendeli magához. Ő is integet, és Intath majdnem-köszönését is elkönyveli, de amíg a többiek megpróbálják megemelni a lányzót, ő Lunihoz csatlakozik.*
- Örülök, hogy újra látlak! *Mondja szívélyesen, bár az arcáról könnyű leolvasni a vészterhes hangulatot, nem is mosolyog, inkább aggódik. Árnyék, aki kevésbé fogja fel az események kellemetlenségét, úgy dönt, boldog farokcsóválással megszaglássza és meglefetyeli Luni kezét, ha a lány engedi neki.* Sikerült a látogatásod a Mágustoronyban?
*Luni közben azt is elmeséli, mi történt, így Viel választ kap az előbb a levegőbe feltett kérdésére. Ezért nagyon hálás, csak azt sajnálja, hogy nem tud segíteni, hiszen nem is erős, és gyógyítónak sem valami tehetséges. Talán ha ő is megtanulna valamilyen mágiát… De egyelőre el se tud magáról ilyesmit képzelni, olyan apró és esetlen ebben az óriási világban. Beletúr Árnyék bundájába, amely nyugalmat ébreszt benne: amíg távol volt, mindig az otthon melegére emlékeztette, hiszen az állat maga is a természet gyermeke, amelyben a tündér nevelkedett, amellyel egynek érzi magát.*
- Intath ügyes. *Ért egyet halkan, persze azért figyel Árnyékra is, nehogy rosszban sántikáljon. Nem szokása.* Sajnálom, hogy nem lehettem itt korábban, és nem segíthettem. Pedig imádkoztam értetek, hogy több baj ne érje a házat. *Eltöpreng egy kissé, mi lehet a célja a megpróbáltatásaikkal Eeyrnek, de itt mindig történik valami. Eközben Nellara és Luni segíteni szeretnének, Viel pedig tanácstalanul néz körül. Arra jut, hogy talán azzal tenne a legtöbbet, ha gondoskodna az állatokról, kitenne nekik vizet, és biztosan Árnyék is éhes már. Ő nem tart tőlük, hiába olyan nagyok a lovak. Még egy utolsó biztató pillantást vet Lunira, aztán elmegy hátra egy vödör vízzel, és Árnyék tálkáját is megtalálja, teletölti, az eb neki is lát lefetyelni.*
- Most pedig kerítünk neked valami finomat. *Mondja, de azért azt még feltétlenül megvárja a ház oldalának dőlve, hogy elvigyék a sérült lányt. Nem szívesen hagyná kint vele Árnyékot, nagy termete miatt minél barátságosabb próbálna lenni, annál nagyobb kárt tehetne benne. A nagy fekete kutya eközben izgatottan körbeszaladja a telek szélét, pontosan emlékezve rá, mettől meddig szabad erre a járás. Viel az egyik kövön ülve szemmel követi, és ha valamiben tud segíteni, akkor is szívesen pattan, de egyelőre elég haszontalannak érzi magát.*
33. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-25 19:01:54
Üzenet elküldve: 2020-01-25 19:01:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
//Esküszöm, hogy rosszban sántikálok//
* Figyelmesen hallgatja a főzethez szükséges eszközök hol létét. Majd ha befejezte a nő akkor szólal meg.*
- Rendben van. Szerintem nem lesz gond. Annyit kérnék még, hogy a reggel felhasznált varázsital üvegét majd add már nekem.* Azt is megkeresi, amit az új fiútól kapott és azokat külön feltölti majd tartaléknak. Most megint szóba kerülnek a varázsitalok, amikben sajnos annyira nem jártas Nimeril. Ezen tudását ki kell még egészítenie, mert a hatása az italoknak megcáfolhatatlan. A fogadós ügyhöz már nem ért annyira, mivel nem hazai pályán tartózkodik.*
- A várost nem ismerem annyira, mint te szóval inkább ezt rád hagyom.* Az egészből jelenleg csak a főzőcskézés a dolga. Erre fog koncentrálni. A tervet már úgyis biztosan kidolgozta YIla.*
- Ahogy mondod. Megmutatjuk azoknak a mocskoknak, hogy mi jár ha nem a dolgukkal foglalkoznak. Nem okozok csalódást neked! Mihamarabb nekikezdek majd a munkának.* Mondja a távozó félvérnek és aztán ledűl egy kicsit az ágyára. Elfáradt szóval most első a pihenés. Még amúgy sem erősödött meg teljesen.*
* Figyelmesen hallgatja a főzethez szükséges eszközök hol létét. Majd ha befejezte a nő akkor szólal meg.*
- Rendben van. Szerintem nem lesz gond. Annyit kérnék még, hogy a reggel felhasznált varázsital üvegét majd add már nekem.* Azt is megkeresi, amit az új fiútól kapott és azokat külön feltölti majd tartaléknak. Most megint szóba kerülnek a varázsitalok, amikben sajnos annyira nem jártas Nimeril. Ezen tudását ki kell még egészítenie, mert a hatása az italoknak megcáfolhatatlan. A fogadós ügyhöz már nem ért annyira, mivel nem hazai pályán tartózkodik.*
- A várost nem ismerem annyira, mint te szóval inkább ezt rád hagyom.* Az egészből jelenleg csak a főzőcskézés a dolga. Erre fog koncentrálni. A tervet már úgyis biztosan kidolgozta YIla.*
- Ahogy mondod. Megmutatjuk azoknak a mocskoknak, hogy mi jár ha nem a dolgukkal foglalkoznak. Nem okozok csalódást neked! Mihamarabb nekikezdek majd a munkának.* Mondja a távozó félvérnek és aztán ledűl egy kicsit az ágyára. Elfáradt szóval most első a pihenés. Még amúgy sem erősödött meg teljesen.*
32. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-25 10:24:24
Üzenet elküldve: 2020-01-25 10:24:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Esküszöm, hogy rosszban sántikálok//
*Aztán a nő elővezeti, hogy pont most jutott a szükséges növényből nagyobb adaghoz, mintha csak odafenn őt nagyon szeretnék, vagy valami módon kompenzálnák a nap furcsa és előnytelen eseményei miatt. ~Az meg, még jól jöhet, hogy bármit aranyszínűvé tudok változtatni, ha esetleg nyakon csípnének minket, még fel tudom ajánlani. ~ *
-Fazék az biztos lesz, de talán inkább borosüveg, mint pálinkás, amit fogsz találni. Esetleg ha nem lelsz, akkor szólj, mert holnap visszamegyek a városba, hogy intézzem az üzletet, a piacon vehetek néhányat. *Hiszen ha ez az egyetlen akadálya a kivitelezésnek, ez legyen a legkisebb gond. Tetszik neki, hogy a félelf látszólag nagy lelkesedéssel veti bele magát az ötlet megvalósításába, mindig is sejtette, hogy az ő fajtájuknak a vérében van a másokkal való kibabrálás. Már csak azt sajnálja, hogy akkoriban ő nem fordított több időt ezen fantasztikus gyógynövények megismerésére, hanem inkább a kocsmákat járta a többiekkel, ha volt szabadideje meg egy kis dugipénze.*
-Még szereztetek fehér varázsitalt is magamnak, mert valahogy be kell jussunk. Úgy hallottam, hogy az egyik fogadót rendszeresen látogatják azok a semmirekellők, meg mostanában valami óriás is garázdálkodott arrafelé. Erre fogunk hivatkozni, a nevét is megtudtam. *Kapar elő egy cetlit, mert fel is írta, nehogy ezen múljék a dolog sikere, hogy ott és akkor elfelejti a nevet.*
-Bizony, túlságosan is el vannak telve magukkal, lébecolnak, mintha nem lenne bűnözés az utcákon és elveszik, ami jólesik a tisztességes dolgozó, de náluk védtelenebb emberektől. *Csapja a tenyerébe az öklét.*
-Biztos nem térnek egyhamar észre, de ha a saját terepükön, ott ahol nem is várnák éri őket a csíny, talán átértékelik az egész rendszert. *Azt már nem említi, hogy ha esetleg sikerül úgy kijutniuk, hogy nem csípik fülön őket, akkor bizony kerestetni fogják mind a kettejüket.*
-Akkor ezt megbeszéltük, számítok rád. *Kacsint cinkosul a másikra, majd elsétál a szobája felé, hogy rendbe tegye magát.*
*Aztán a nő elővezeti, hogy pont most jutott a szükséges növényből nagyobb adaghoz, mintha csak odafenn őt nagyon szeretnék, vagy valami módon kompenzálnák a nap furcsa és előnytelen eseményei miatt. ~Az meg, még jól jöhet, hogy bármit aranyszínűvé tudok változtatni, ha esetleg nyakon csípnének minket, még fel tudom ajánlani. ~ *
-Fazék az biztos lesz, de talán inkább borosüveg, mint pálinkás, amit fogsz találni. Esetleg ha nem lelsz, akkor szólj, mert holnap visszamegyek a városba, hogy intézzem az üzletet, a piacon vehetek néhányat. *Hiszen ha ez az egyetlen akadálya a kivitelezésnek, ez legyen a legkisebb gond. Tetszik neki, hogy a félelf látszólag nagy lelkesedéssel veti bele magát az ötlet megvalósításába, mindig is sejtette, hogy az ő fajtájuknak a vérében van a másokkal való kibabrálás. Már csak azt sajnálja, hogy akkoriban ő nem fordított több időt ezen fantasztikus gyógynövények megismerésére, hanem inkább a kocsmákat járta a többiekkel, ha volt szabadideje meg egy kis dugipénze.*
-Még szereztetek fehér varázsitalt is magamnak, mert valahogy be kell jussunk. Úgy hallottam, hogy az egyik fogadót rendszeresen látogatják azok a semmirekellők, meg mostanában valami óriás is garázdálkodott arrafelé. Erre fogunk hivatkozni, a nevét is megtudtam. *Kapar elő egy cetlit, mert fel is írta, nehogy ezen múljék a dolog sikere, hogy ott és akkor elfelejti a nevet.*
-Bizony, túlságosan is el vannak telve magukkal, lébecolnak, mintha nem lenne bűnözés az utcákon és elveszik, ami jólesik a tisztességes dolgozó, de náluk védtelenebb emberektől. *Csapja a tenyerébe az öklét.*
-Biztos nem térnek egyhamar észre, de ha a saját terepükön, ott ahol nem is várnák éri őket a csíny, talán átértékelik az egész rendszert. *Azt már nem említi, hogy ha esetleg sikerül úgy kijutniuk, hogy nem csípik fülön őket, akkor bizony kerestetni fogják mind a kettejüket.*
-Akkor ezt megbeszéltük, számítok rád. *Kacsint cinkosul a másikra, majd elsétál a szobája felé, hogy rendbe tegye magát.*
31. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-24 21:35:28
Üzenet elküldve: 2020-01-24 21:35:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
//YIlanda//
- Elvileg hatnia kéne ételbe keverve is. Hát igen egy olyan nagy tételnél szükség lehet nagyobb mennyiségre a virágból. Én most jól jártam, mert jutányos áron jutottam viszonylag nagy tételhez.* Magyaráz neki, de egyben a figyelmét is felkeltette a hirtelen jött érdeklődés. A kérdésére egyenes választ kap.*
- Értem. Hát tény, hogy kockázatos lenne bejutni a laktanyába. Bár ha elkapnának szerintem nem igazán tudnának semmit se kezdeni velünk. Maximum egy kis börtön. Gondolom én.* A törvénytől nem tart, mert nem hiszi, hogy egy kis csíny miatt kivégeznék vagy megcsonkítanák.*
- Úgy gondolom, hogy igen. Itt a házban akad fazék. Nekem csak annyi kell hozzá. Meg pár üres palack. Mondjuk boros vagy pálinkás üveg, amiben eltárolom, ha kész.* Szóval a terv, hogy elkábítsák őket és valami nevetségeset tenni velük.*
- Ha mégse enné meg mind, akkor működnie kéne úgy is, hogy megnedvesítünk egy kendőt és valahogy az arcába toljuk. Bár ez már rizikósabb.* A külső megváltoztatását jó ötletnek tartja. ~ Ennek a nőnek van sütnivalója.~*
- Én benne lennék egy ilyen csínytevésben. Elég merész ötlet, de ha sikerülne, akkor egy város röhögne rajtuk.* Az áru beszerzésének ideje kilátásba helyezi a hosszabb ideig való maradást.*
- Akkor azt hiszem kicsit tovább maradok itt a házba. Amíg véget nem ér ez az akció.* Most lehetősége nyílik majd megcsillogtatnia a tudását. Még szép, hogy megcsinálja azt a főzetett.*
- Bízd csak ide! Mihamarabb nekilátok elkészíteni majd főzetett. Végül is ez egy kísérletnek is nagyszerű alkalom lesz.* Csak úgy buzog benne most a tenni akarás. Ez most rendesen feldobta az eddigi nem túl fényes napját.*
- Elvileg hatnia kéne ételbe keverve is. Hát igen egy olyan nagy tételnél szükség lehet nagyobb mennyiségre a virágból. Én most jól jártam, mert jutányos áron jutottam viszonylag nagy tételhez.* Magyaráz neki, de egyben a figyelmét is felkeltette a hirtelen jött érdeklődés. A kérdésére egyenes választ kap.*
- Értem. Hát tény, hogy kockázatos lenne bejutni a laktanyába. Bár ha elkapnának szerintem nem igazán tudnának semmit se kezdeni velünk. Maximum egy kis börtön. Gondolom én.* A törvénytől nem tart, mert nem hiszi, hogy egy kis csíny miatt kivégeznék vagy megcsonkítanák.*
- Úgy gondolom, hogy igen. Itt a házban akad fazék. Nekem csak annyi kell hozzá. Meg pár üres palack. Mondjuk boros vagy pálinkás üveg, amiben eltárolom, ha kész.* Szóval a terv, hogy elkábítsák őket és valami nevetségeset tenni velük.*
- Ha mégse enné meg mind, akkor működnie kéne úgy is, hogy megnedvesítünk egy kendőt és valahogy az arcába toljuk. Bár ez már rizikósabb.* A külső megváltoztatását jó ötletnek tartja. ~ Ennek a nőnek van sütnivalója.~*
- Én benne lennék egy ilyen csínytevésben. Elég merész ötlet, de ha sikerülne, akkor egy város röhögne rajtuk.* Az áru beszerzésének ideje kilátásba helyezi a hosszabb ideig való maradást.*
- Akkor azt hiszem kicsit tovább maradok itt a házba. Amíg véget nem ér ez az akció.* Most lehetősége nyílik majd megcsillogtatnia a tudását. Még szép, hogy megcsinálja azt a főzetett.*
- Bízd csak ide! Mihamarabb nekilátok elkészíteni majd főzetett. Végül is ez egy kísérletnek is nagyszerű alkalom lesz.* Csak úgy buzog benne most a tenni akarás. Ez most rendesen feldobta az eddigi nem túl fényes napját.*
30. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-24 19:10:26
Üzenet elküldve: 2020-01-24 19:10:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 98
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 98
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//A ház előtt//
//Főként Laurentitia//
*Az ajtóból leselkedve nézi a beteget és az őt segítő sokaságot. Az igazat megvallva kissé összezavarodik ebben a nagy kavarodásban. A káoszból két dolog emelkedik ki: Nellara varázslata, amelyet ezúttal is tátott szájjal ámulva néz, valamint Laurentitia kedves szavai hozzá.
Engedelmesen elindul Lauval a ház belseje felé, és annyira megkönnyebbül, hogy nem bántják sem őt sem a kis állatát, hogy az előbbi ajtócsapkodós idegeskedés helyett nyugalom járja át a szívét. Mintha felhőkön járkálna.
~ A víz. Vizet kell hozni. ~ szólal meg benne a legutóbbi gondolat, amely a forgatagban elhangzott. Újult erővel fog neki az imént kapott feladatnak, és ezúttal sikerrel is jár. Megtalálja a konyhát, majd kerít egy pohárnyi vizet és felkapja hátára hátizsákját. Immáron felszabadult két kezében óvatosan egyensúlyozva viszi a pohár vizet az ajtóhoz, nehogy kiöntse valahová. A görény továbbra is kilóg a zsák szájából és még zavarodottabban szemléli az eseményeket, mint Vanna.
A bejárati ajtóhoz érve hálásan mosolyog Laura, hogy megvárta őt, és várja a további utasításokat. Nem egészen biztos benne, de úgy látja mintha ő ilyen vezérforma lenne errefelé. ~ Furcsa. Pedig közben olyan szelídnek tűnik. ~ tűnődik magában.*
//Főként Laurentitia//
*Az ajtóból leselkedve nézi a beteget és az őt segítő sokaságot. Az igazat megvallva kissé összezavarodik ebben a nagy kavarodásban. A káoszból két dolog emelkedik ki: Nellara varázslata, amelyet ezúttal is tátott szájjal ámulva néz, valamint Laurentitia kedves szavai hozzá.
Engedelmesen elindul Lauval a ház belseje felé, és annyira megkönnyebbül, hogy nem bántják sem őt sem a kis állatát, hogy az előbbi ajtócsapkodós idegeskedés helyett nyugalom járja át a szívét. Mintha felhőkön járkálna.
~ A víz. Vizet kell hozni. ~ szólal meg benne a legutóbbi gondolat, amely a forgatagban elhangzott. Újult erővel fog neki az imént kapott feladatnak, és ezúttal sikerrel is jár. Megtalálja a konyhát, majd kerít egy pohárnyi vizet és felkapja hátára hátizsákját. Immáron felszabadult két kezében óvatosan egyensúlyozva viszi a pohár vizet az ajtóhoz, nehogy kiöntse valahová. A görény továbbra is kilóg a zsák szájából és még zavarodottabban szemléli az eseményeket, mint Vanna.
A bejárati ajtóhoz érve hálásan mosolyog Laura, hogy megvárta őt, és várja a további utasításokat. Nem egészen biztos benne, de úgy látja mintha ő ilyen vezérforma lenne errefelé. ~ Furcsa. Pedig közben olyan szelídnek tűnik. ~ tűnődik magában.*
29. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-24 18:48:10
Üzenet elküldve: 2020-01-24 18:48:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//A ház előtt//
//Főként Luni//
*A varázslat sikerül, bár tudja, hogy nem tart majd sokáig. Mióta eljött Synmiráról, azóta nem tanult semmilyen varázslatot, amit bár sajnál, változtatni nem tud rajta. A varázsláshoz pénz kell, senki nem fog neki ingyen tanítani, még Taitos mester is megkérte az árát, pedig majdnem náluk nőtt fel.
Az orvos közben munkához lát, a házigazda kerít egy takarót, hogy bevigyék a sérült lányt a házba. Nellara kissé haszontalannak érzi magát, ácsorog egy ideig, aztán hirtelen rájön, hogy mit csinálhatna.
Odalép a lányhoz, aki előbb az ájult nő lovát vitte be.*
- Készítünk ki neki vizet, amíg a többiek beviszik? *kérdezi Luninaritól, miközben vissza-visszanéz szegény sérültre. Vajon mi történhetett vele?*
//Főként Luni//
*A varázslat sikerül, bár tudja, hogy nem tart majd sokáig. Mióta eljött Synmiráról, azóta nem tanult semmilyen varázslatot, amit bár sajnál, változtatni nem tud rajta. A varázsláshoz pénz kell, senki nem fog neki ingyen tanítani, még Taitos mester is megkérte az árát, pedig majdnem náluk nőtt fel.
Az orvos közben munkához lát, a házigazda kerít egy takarót, hogy bevigyék a sérült lányt a házba. Nellara kissé haszontalannak érzi magát, ácsorog egy ideig, aztán hirtelen rájön, hogy mit csinálhatna.
Odalép a lányhoz, aki előbb az ájult nő lovát vitte be.*
- Készítünk ki neki vizet, amíg a többiek beviszik? *kérdezi Luninaritól, miközben vissza-visszanéz szegény sérültre. Vajon mi történhetett vele?*
28. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-24 17:58:16
Üzenet elküldve: 2020-01-24 17:58:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Nimeril//
-Az egész városi őrség egy nagy rémálom. *Jegyzi meg gúnyosan a réti ármány hatásainak kifejtése közben, bár otrombán beleszól a mondanivalóba, de úgy érzi ez most helyénvaló.*
-Ételbe keverve is megteszi a hatását? Sok kell belőle, mondjuk egy kondérba? *Puhatolózik, hiszen egyre inkább kezd testet ölteni a terv egészen a legapróbb részletig. Viszont Nimrerilnek is helyén van az esze, ez pedig nem meglepő, mindjárt rátapint a lényegre, hogy ez a felvetés, szinte már kezd több lenni puszta felvetésnél.*
-De nem lenne veszélytelen. Ki tudja milyenek ezek a pipogya városi őrök, mindig jöhet közbe valami. *Azt viszont már nem említi, hogy erre az esetre is van már tartalék terve, hogy ha elkapják, megússza a meredek kalandot. ~Talán sokkal hasznosabb lenne, ha máskor is fordulhatnék hozzá ilyen ügyben, engem meg úgyse csuknak le.~ Az vetül fel benne, esetleg ha mégis rajtakapják a dolgon, a nemrég felfedezett furcsa adományát használva, egérutat nyerhetne a félelfnek, magának meg kiváltást.*
-Ki tudnál keverni egy főzetet, amely nagyobb mennyiségű ételbe keverve, legalább egy órán át elkábítja azt, aki fogyasztja? *Konkretizálja a dolgokat.*
-Csak vigyáznunk kell rá, hogy mind egyenek belőle, aztán elemelünk valami teljesen hétköznapi dolgot, hogy lássák, nem az értékeikre utazunk. Talán akkor észhez térnek. *Árul el több részletet a saját elgondolásából.*
-Persze a külsőnket egy kicsit el kéne változtatni, már csak a biztonság kedvéért is.*Ezt már csak halkabban említi, közben körbenéz, nehogy kihallgassa valaki a beszélgetést.*
-Már beszéltem is egy kereskedővel, de még keresek magam mellé valakit, egyedül nem tudnám véghezvinni a dolgot. *Dobja fel a labdát a másiknak, mert nagyon úgy fest, érdekli a dolog.*
-Biztosan beletelik egy hatba, míg beszerzi a szükséges dolgokat az emberem. *Hivatkozik a kereskedőjére.*
-Meg tudnád csinálni? *Piszkálja a másikat.*
-Az egész városi őrség egy nagy rémálom. *Jegyzi meg gúnyosan a réti ármány hatásainak kifejtése közben, bár otrombán beleszól a mondanivalóba, de úgy érzi ez most helyénvaló.*
-Ételbe keverve is megteszi a hatását? Sok kell belőle, mondjuk egy kondérba? *Puhatolózik, hiszen egyre inkább kezd testet ölteni a terv egészen a legapróbb részletig. Viszont Nimrerilnek is helyén van az esze, ez pedig nem meglepő, mindjárt rátapint a lényegre, hogy ez a felvetés, szinte már kezd több lenni puszta felvetésnél.*
-De nem lenne veszélytelen. Ki tudja milyenek ezek a pipogya városi őrök, mindig jöhet közbe valami. *Azt viszont már nem említi, hogy erre az esetre is van már tartalék terve, hogy ha elkapják, megússza a meredek kalandot. ~Talán sokkal hasznosabb lenne, ha máskor is fordulhatnék hozzá ilyen ügyben, engem meg úgyse csuknak le.~ Az vetül fel benne, esetleg ha mégis rajtakapják a dolgon, a nemrég felfedezett furcsa adományát használva, egérutat nyerhetne a félelfnek, magának meg kiváltást.*
-Ki tudnál keverni egy főzetet, amely nagyobb mennyiségű ételbe keverve, legalább egy órán át elkábítja azt, aki fogyasztja? *Konkretizálja a dolgokat.*
-Csak vigyáznunk kell rá, hogy mind egyenek belőle, aztán elemelünk valami teljesen hétköznapi dolgot, hogy lássák, nem az értékeikre utazunk. Talán akkor észhez térnek. *Árul el több részletet a saját elgondolásából.*
-Persze a külsőnket egy kicsit el kéne változtatni, már csak a biztonság kedvéért is.*Ezt már csak halkabban említi, közben körbenéz, nehogy kihallgassa valaki a beszélgetést.*
-Már beszéltem is egy kereskedővel, de még keresek magam mellé valakit, egyedül nem tudnám véghezvinni a dolgot. *Dobja fel a labdát a másiknak, mert nagyon úgy fest, érdekli a dolog.*
-Biztosan beletelik egy hatba, míg beszerzi a szükséges dolgokat az emberem. *Hivatkozik a kereskedőjére.*
-Meg tudnád csinálni? *Piszkálja a másikat.*
27. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-24 16:37:20
Üzenet elküldve: 2020-01-24 16:37:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 672
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 672
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//A ház előtt//
*Miközben Ea tulajdonképpen teljesen észrevétlenül elhagyja a most zajló események helyszínét, természetesen nem tűnik fel neki, hogy Intath pillantása mely testrészén állapodik meg néhány pillanatra. Ugyan egy szem lányánál és valószínűleg mindenki másnál, aki jelen van éppen sokkal többet látott és tapasztalt a szerelem terén, azért különleges képességei még neki sincsenek. Teljesen más felé néz ráadásul, Luninari új otthona felé, és éppen amúgy sem saját magán gondolkodik, hanem a lánya jár a fejében és mindaz, amiről Thimmel beszélt korábban.
Luni a hirtelen felmerülő problémák ellenére is őszintén boldognak tűnik itt Szarvasligetben, a barátnőjében Lauban pedig ösztönösen is megbízik, ráadásul itt láthatóan minden tündérekkel van tele, akik biztosan szerencsét hoznak. Mit kívánhatna ennél többet hirtelen lányának, mint szép, új otthont, szerencsét és boldogságot?
Azért puszta kíváncsiságból válla felett egy pillanatra hátrafelé pillantva megnézni magának az orvost, aki éppen segít szegény bajbajutott lánynak, akit az istenek gondviselése pont Szarvasligetbe vetett.
Első ránézésre tetszik neki a férfi, és valami olyasmire gondol közben, hogy mennyire nagyon furcsa is az isteni gondviselés. Mert az istenek kegyesek voltak a szőke lánnyal, hogy pont ide vezették, de még kegyesebbek lettek volna, hogyha arról gondoskodnak, hogy egyáltalán ne keverjék bajba, mindez pedig tulajdonképpen Luninarira is igaz.
~ Fura. Korábban ilyen biztosan eszembe sem jutott volna. ~ lepődik meg kicsit, de aztán megy ő is végezni a dolgát, ahogyan lánya is teszi.
Igaz ő éppen sok mindent csinálni nem tud. Vize édesanyja táskájában maradt, amúgy is más már elrohant érte, a lovat elvitte, most nem tehet semmit csak áll, bámul és szurkol annak, hogy Intath tényleg tudjon segíteni. Szerencsére nagyon úgy tűnik, hogy képes rá, mi több a helyzet magaslatán áll éppen.
Mások emelgetése sem tartozik erősségei közé, de aki ránéz apró, törékeny alkatára talán nem is vár tőle ilyesmit el.
Kétségbeesésre mindenesetre úgy tűnik tényleg semmi ok, amikor pedig Árnyék is megjelenik hirtelen már biztos benne, hogy ez a nap annál is szebb lesz, mint eredetileg számított rá, hiszen pontosan tudja, hogy a kutya felbukkanása pontosan mit, vagy inkább kit jelent.*
- De jó újra látni téged is! *köszönti mosolyogva és integetve Vielt, és maga mellé invitálja nem is olyan kicsi kedvencével együtt, miközben próbál kicsit a másik tündérlány mellé is araszolni, aki korábban felajánlotta, hogy meleget csinál. Ugyan nem csak a lovaktól fél nagyon, hanem kicsit a kutyáktól is tart, na de nem Árnyéktól, aki házőrző, vagy nem, ő bizony egy szelíd és kedves állatnak ismerte meg, és nem tudja róla elképzelni, hogy akár csak morogna is rá, nem hogy meg is harapja.*
- Én is éppen most értem haza. Ez a lány rosszul lett, és leesett a lóról, de Intath biztosan tud segíteni rajta. *igyekszik a másik lányt tájékoztatni, persze csak halkan, hogy ne zavarja vele a koncentrálásban sem az orvost, sem pedig a segítőit.
A pillanat persze nem alkalmas sem arra, hogy hosszan és hangosan örüljenek egymásnak Lauval, vagy Viellel, sem arra, hogy megismerkedjen minden számára ismeretlennel, kíváncsiságát és enyhe izgatottságát még sem tudja legyőzni, így nem tudja kihagyni, hogy ne szólítsa meg a másik tündérlányt is.*
- Szia, én Luninari vagyok. *mutatkozik be neki.* Itt élek én is, csak az elmúlt hatokat a Mágustoronyban töltöttem a nagy ingoványon túl. Alkalmasabb időpontban, ha lehet, szeretnék veled váltani egy pár szót.
*Hangja barátságos és kicsit talán izgatott is, csendesnek viszont továbbra is csendes, mint ahogyan az olyan lányhoz illik, aki éppen nem képes segíteni semmiben, de némán és teljesen tétlenül álldogálni sem akar.*
*Miközben Ea tulajdonképpen teljesen észrevétlenül elhagyja a most zajló események helyszínét, természetesen nem tűnik fel neki, hogy Intath pillantása mely testrészén állapodik meg néhány pillanatra. Ugyan egy szem lányánál és valószínűleg mindenki másnál, aki jelen van éppen sokkal többet látott és tapasztalt a szerelem terén, azért különleges képességei még neki sincsenek. Teljesen más felé néz ráadásul, Luninari új otthona felé, és éppen amúgy sem saját magán gondolkodik, hanem a lánya jár a fejében és mindaz, amiről Thimmel beszélt korábban.
Luni a hirtelen felmerülő problémák ellenére is őszintén boldognak tűnik itt Szarvasligetben, a barátnőjében Lauban pedig ösztönösen is megbízik, ráadásul itt láthatóan minden tündérekkel van tele, akik biztosan szerencsét hoznak. Mit kívánhatna ennél többet hirtelen lányának, mint szép, új otthont, szerencsét és boldogságot?
Azért puszta kíváncsiságból válla felett egy pillanatra hátrafelé pillantva megnézni magának az orvost, aki éppen segít szegény bajbajutott lánynak, akit az istenek gondviselése pont Szarvasligetbe vetett.
Első ránézésre tetszik neki a férfi, és valami olyasmire gondol közben, hogy mennyire nagyon furcsa is az isteni gondviselés. Mert az istenek kegyesek voltak a szőke lánnyal, hogy pont ide vezették, de még kegyesebbek lettek volna, hogyha arról gondoskodnak, hogy egyáltalán ne keverjék bajba, mindez pedig tulajdonképpen Luninarira is igaz.
~ Fura. Korábban ilyen biztosan eszembe sem jutott volna. ~ lepődik meg kicsit, de aztán megy ő is végezni a dolgát, ahogyan lánya is teszi.
Igaz ő éppen sok mindent csinálni nem tud. Vize édesanyja táskájában maradt, amúgy is más már elrohant érte, a lovat elvitte, most nem tehet semmit csak áll, bámul és szurkol annak, hogy Intath tényleg tudjon segíteni. Szerencsére nagyon úgy tűnik, hogy képes rá, mi több a helyzet magaslatán áll éppen.
Mások emelgetése sem tartozik erősségei közé, de aki ránéz apró, törékeny alkatára talán nem is vár tőle ilyesmit el.
Kétségbeesésre mindenesetre úgy tűnik tényleg semmi ok, amikor pedig Árnyék is megjelenik hirtelen már biztos benne, hogy ez a nap annál is szebb lesz, mint eredetileg számított rá, hiszen pontosan tudja, hogy a kutya felbukkanása pontosan mit, vagy inkább kit jelent.*
- De jó újra látni téged is! *köszönti mosolyogva és integetve Vielt, és maga mellé invitálja nem is olyan kicsi kedvencével együtt, miközben próbál kicsit a másik tündérlány mellé is araszolni, aki korábban felajánlotta, hogy meleget csinál. Ugyan nem csak a lovaktól fél nagyon, hanem kicsit a kutyáktól is tart, na de nem Árnyéktól, aki házőrző, vagy nem, ő bizony egy szelíd és kedves állatnak ismerte meg, és nem tudja róla elképzelni, hogy akár csak morogna is rá, nem hogy meg is harapja.*
- Én is éppen most értem haza. Ez a lány rosszul lett, és leesett a lóról, de Intath biztosan tud segíteni rajta. *igyekszik a másik lányt tájékoztatni, persze csak halkan, hogy ne zavarja vele a koncentrálásban sem az orvost, sem pedig a segítőit.
A pillanat persze nem alkalmas sem arra, hogy hosszan és hangosan örüljenek egymásnak Lauval, vagy Viellel, sem arra, hogy megismerkedjen minden számára ismeretlennel, kíváncsiságát és enyhe izgatottságát még sem tudja legyőzni, így nem tudja kihagyni, hogy ne szólítsa meg a másik tündérlányt is.*
- Szia, én Luninari vagyok. *mutatkozik be neki.* Itt élek én is, csak az elmúlt hatokat a Mágustoronyban töltöttem a nagy ingoványon túl. Alkalmasabb időpontban, ha lehet, szeretnék veled váltani egy pár szót.
*Hangja barátságos és kicsit talán izgatott is, csendesnek viszont továbbra is csendes, mint ahogyan az olyan lányhoz illik, aki éppen nem képes segíteni semmiben, de némán és teljesen tétlenül álldogálni sem akar.*
26. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-24 10:59:02
Üzenet elküldve: 2020-01-24 10:59:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A ház előtt//
*Luninari előbb cselekszik a lóval, mint ő, mi több, igen bátran. Bár Thim nem egészen van tisztában azzal, hogy Luni mennyire fél a lovaktól, ha biztosan tudná, most még jobban felnézne rá, amiért ilyen hideg fejjel kezeli a helyzetet. Ismerős és ismeretlen hölgyek jönnek, mindenki teszi, amit tud. Az egyik tündérlány gyógyít, Lau orvost hívott. Thim meg most csak várakozik, hogy akkor segítsen, amikor valóban kell. Ha csak azért tenne valamit, hogy tegyen, azzal még árthat is. Akadályozhatná az orvos munkáját, vagy rosszabb. Fejével biccent Vielnek, őt már ismeri, ahogy Árnyékot is, utána csak készenlétben áll. Amikor az orvos szól, azonnal tud majd cselekedni. Erre sor is kerül hamarosan. Ha minden jól megy, sikerül közös erővel átrakni az áldozatot, további baleset nélkül. Annyit ő is tud, hogy ez a kritikusabb része a dolognak, utána a lepedővel már biztonságosabban szállíthatják. Úgy véli, az orvos és ő maga bőven elegendőek ahhoz, hogy bevigyék a lányt, de mindig jól jönnek a plusz kezek.*
*Luninari előbb cselekszik a lóval, mint ő, mi több, igen bátran. Bár Thim nem egészen van tisztában azzal, hogy Luni mennyire fél a lovaktól, ha biztosan tudná, most még jobban felnézne rá, amiért ilyen hideg fejjel kezeli a helyzetet. Ismerős és ismeretlen hölgyek jönnek, mindenki teszi, amit tud. Az egyik tündérlány gyógyít, Lau orvost hívott. Thim meg most csak várakozik, hogy akkor segítsen, amikor valóban kell. Ha csak azért tenne valamit, hogy tegyen, azzal még árthat is. Akadályozhatná az orvos munkáját, vagy rosszabb. Fejével biccent Vielnek, őt már ismeri, ahogy Árnyékot is, utána csak készenlétben áll. Amikor az orvos szól, azonnal tud majd cselekedni. Erre sor is kerül hamarosan. Ha minden jól megy, sikerül közös erővel átrakni az áldozatot, további baleset nélkül. Annyit ő is tud, hogy ez a kritikusabb része a dolognak, utána a lepedővel már biztonságosabban szállíthatják. Úgy véli, az orvos és ő maga bőven elegendőek ahhoz, hogy bevigyék a lányt, de mindig jól jönnek a plusz kezek.*
25. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-23 15:50:39
Üzenet elküldve: 2020-01-23 15:50:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
//A ház előtt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ez most nem a vidám találkozások pillanata. A doki csak egy gyors biccentéssel fogadja Luninari szavait és már a beteg fölé is hajol. Azt, hogy a lovat elviszi, azt is csak egy bólintással nyugtázza. Hálás érte. A lány jól reagál a helyzetre ezt elraktározza azért az agya hátsó részében. Valamennyire megvizsgálgatja a földön fekvőt és csak késve, még egyszer Luninari után kapja a tekintetét.*
~Anya? Neki is jó segge van.~
*Majd már a szőkét fogdossa megint. Ha nem épp egy ilyen helyzetben lennének akkor az elf szája biztos fülig érne, hogy ennyi szép lány van és ő nem is tudja melyikkel foglalkozzon. Most viszont tekintete szigorú és arca koncentrációra utal. Külső sérülésnek nem nagyon látja nyomát. A megerősítésre, hogy a lóról esett le a többi testrészt is nézi és megnyomkodja óvatosan, hogy van-e törés vagy hasonló.*
-Kimerültnek tűnik. Nem tudom mikor evett vagy ivott utoljára.
*Mikor kicsit magához tér a szőke akkor vizet is kér.*
-Hogy érzed magad? Orvos vagyok. Leestél a lovadról. Fáj valamid? Szédülsz?
*A közben felbukkanó kutyát a doki most csak mint zavaró tényezőt tudja lereagálni.*
-Vigyétek a betegtől!
*Csattan az utasítás. Az érkező ezüsthajú tündérlányka azért kap még egy pillantást és egy ígéretet a köszöntésre.*
-Majd később!
~Most még zöld varázsitalom sincs úgy bekészítve. Talán egy sötétzöldet ki lehet keverni csak úgy. Remélem nem komolyabb a fejsérülés. Aztán majd megnézzük kell-e más. Ha igen akkor a kicsik elmennek addig sétálni. Akkor meg mosni kell majd ezt az ingem is. Picsába!~
*Mikor visszatérnek a lányok a lepedővel akkor lesz a vörös elfre először ránézve.*
-Segíts! Fogd meg az egyik végét, Lau, meg ha kell valamelyik lány megfogja a lábánál lévő részen, én a fejét fogom, hogy ne mozogjon sokat és a rendelőmbe levisszük. Na, terítsétek le a lepedőt és tegyük előbb rá. Egyszerre emeljük, gyorsan, de ne dobjátok hanem tegyétek le. Egy, két háááárom!
*Helyezkedik úgy, hogy odaférjenek az emelők a szőkéhez, de ő maga tudja fogni a fejét, hogy minél kevesebbet mozogjon. Ezek után se engedi el hanem folytatja a parancsok osztogatását.*
-Na, most emeljétek a lepedővel! Ha valaki nem bírja szóljon, le ne ejtsétek a szentségit!
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ez most nem a vidám találkozások pillanata. A doki csak egy gyors biccentéssel fogadja Luninari szavait és már a beteg fölé is hajol. Azt, hogy a lovat elviszi, azt is csak egy bólintással nyugtázza. Hálás érte. A lány jól reagál a helyzetre ezt elraktározza azért az agya hátsó részében. Valamennyire megvizsgálgatja a földön fekvőt és csak késve, még egyszer Luninari után kapja a tekintetét.*
~Anya? Neki is jó segge van.~
*Majd már a szőkét fogdossa megint. Ha nem épp egy ilyen helyzetben lennének akkor az elf szája biztos fülig érne, hogy ennyi szép lány van és ő nem is tudja melyikkel foglalkozzon. Most viszont tekintete szigorú és arca koncentrációra utal. Külső sérülésnek nem nagyon látja nyomát. A megerősítésre, hogy a lóról esett le a többi testrészt is nézi és megnyomkodja óvatosan, hogy van-e törés vagy hasonló.*
-Kimerültnek tűnik. Nem tudom mikor evett vagy ivott utoljára.
*Mikor kicsit magához tér a szőke akkor vizet is kér.*
-Hogy érzed magad? Orvos vagyok. Leestél a lovadról. Fáj valamid? Szédülsz?
*A közben felbukkanó kutyát a doki most csak mint zavaró tényezőt tudja lereagálni.*
-Vigyétek a betegtől!
*Csattan az utasítás. Az érkező ezüsthajú tündérlányka azért kap még egy pillantást és egy ígéretet a köszöntésre.*
-Majd később!
~Most még zöld varázsitalom sincs úgy bekészítve. Talán egy sötétzöldet ki lehet keverni csak úgy. Remélem nem komolyabb a fejsérülés. Aztán majd megnézzük kell-e más. Ha igen akkor a kicsik elmennek addig sétálni. Akkor meg mosni kell majd ezt az ingem is. Picsába!~
*Mikor visszatérnek a lányok a lepedővel akkor lesz a vörös elfre először ránézve.*
-Segíts! Fogd meg az egyik végét, Lau, meg ha kell valamelyik lány megfogja a lábánál lévő részen, én a fejét fogom, hogy ne mozogjon sokat és a rendelőmbe levisszük. Na, terítsétek le a lepedőt és tegyük előbb rá. Egyszerre emeljük, gyorsan, de ne dobjátok hanem tegyétek le. Egy, két háááárom!
*Helyezkedik úgy, hogy odaférjenek az emelők a szőkéhez, de ő maga tudja fogni a fejét, hogy minél kevesebbet mozogjon. Ezek után se engedi el hanem folytatja a parancsok osztogatását.*
-Na, most emeljétek a lepedővel! Ha valaki nem bírja szóljon, le ne ejtsétek a szentségit!
24. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-22 19:59:26
Üzenet elküldve: 2020-01-22 19:59:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
// YIlanda //
* Picit részletesebben is kifejti neki a Réti Ármány hatását.*
- Olyasmi. Bár mivel már száradt a növény inkább nevezhetjük kábító hatásúnak. Rossz álmok vagy idegi bajok kezelésére kiváló.* YIla további tervei bogarat ültetnek a fejébe. Nagyon úgy beszél, mintha tervezne valamit.*
- Úgy beszélsz, mintha terveznél valamit. Valamit, ami merész, de egyben vicces is. Amit itt elmondtál az jól hangzik. Merész, de véghezvihető lenne. Tetszik az ötlet. Szívesen segítenék neked borsot törni az orruk alá.* Mondja neki vigyorogva. Ha a másik is rábólint a dologra, akkor feltesz neki egy kérdést.*
- Szóval mit kéne tennem?* Nyilván sejti, de jobban szeretné a másik szájából hallani. A maradásra meg elmondja azt ami be van tervezve neki.*
- Én egyelőre végeztem a városban. Körülbelül még egy hatig itt maradok és utána távozok. Új tanárra van szükségem.* Ez csak egy terv még nem végleges a döntése.*
* Picit részletesebben is kifejti neki a Réti Ármány hatását.*
- Olyasmi. Bár mivel már száradt a növény inkább nevezhetjük kábító hatásúnak. Rossz álmok vagy idegi bajok kezelésére kiváló.* YIla további tervei bogarat ültetnek a fejébe. Nagyon úgy beszél, mintha tervezne valamit.*
- Úgy beszélsz, mintha terveznél valamit. Valamit, ami merész, de egyben vicces is. Amit itt elmondtál az jól hangzik. Merész, de véghezvihető lenne. Tetszik az ötlet. Szívesen segítenék neked borsot törni az orruk alá.* Mondja neki vigyorogva. Ha a másik is rábólint a dologra, akkor feltesz neki egy kérdést.*
- Szóval mit kéne tennem?* Nyilván sejti, de jobban szeretné a másik szájából hallani. A maradásra meg elmondja azt ami be van tervezve neki.*
- Én egyelőre végeztem a városban. Körülbelül még egy hatig itt maradok és utána távozok. Új tanárra van szükségem.* Ez csak egy terv még nem végleges a döntése.*
23. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-22 11:19:38
Üzenet elküldve: 2020-01-22 11:19:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Nimeril//
*Nem is igazán alkalmazza, amit nem ismer, mert ki tudja, mikor akarják megmérgezni a szerencsétlen félvért, kísérletezésképpen ugyebár. Amint pedig áttérnek egy számára jelenleg érdekesebb témára, mindjárt kapja is a jól megfogalmazott utalásra a választ. Igen, van a táskában olyan. ~Tudtam! ~*
-Altató? *Gondolkozik el egy pillanatra, eszébe jut, micsoda kitolásokat tudnának véghez vinni. Hiszen, aki alszik, az nem kalimpál és nem hangoskodik, így akár az összes ingüket megfüröszthetnék az istállóban vagy a rövid szieszta ideje alatt lába kélhetne az összes alsóneműnek. Minden felugró ötletre egyre szélesebb mosoly jelenik meg az arcán.*
-Bizony! Aztán elgondolkodhatnának, hogy talán azzal kéne foglalkozniuk, ami miatt szerveződtek. Akár az összes ruhájukat kiaggathatnánk a szegénynegyed utcáin! *Osztja meg egy elképzelését a másikkal, hogy lássa, mit szólna hozzá.*
-És még el se kapnának mert durmolnak, mint a mormota! *Mert azt már akkor is tudta, mikor kitalálta a dolgot, hogy egyedül ezt lehetetlenség véghezvinni.*
-Talán még szuvenírt is elhozhatnánk. *Von vállat és dobálja a lehetőségeket, hátha megtetszik valami a vörösnek.*
-Rendbe teszem magam, aztán indulok vissza a városba. Te meddig tervezel maradni? *Tudakolja meg a dolgot.*
*Nem is igazán alkalmazza, amit nem ismer, mert ki tudja, mikor akarják megmérgezni a szerencsétlen félvért, kísérletezésképpen ugyebár. Amint pedig áttérnek egy számára jelenleg érdekesebb témára, mindjárt kapja is a jól megfogalmazott utalásra a választ. Igen, van a táskában olyan. ~Tudtam! ~*
-Altató? *Gondolkozik el egy pillanatra, eszébe jut, micsoda kitolásokat tudnának véghez vinni. Hiszen, aki alszik, az nem kalimpál és nem hangoskodik, így akár az összes ingüket megfüröszthetnék az istállóban vagy a rövid szieszta ideje alatt lába kélhetne az összes alsóneműnek. Minden felugró ötletre egyre szélesebb mosoly jelenik meg az arcán.*
-Bizony! Aztán elgondolkodhatnának, hogy talán azzal kéne foglalkozniuk, ami miatt szerveződtek. Akár az összes ruhájukat kiaggathatnánk a szegénynegyed utcáin! *Osztja meg egy elképzelését a másikkal, hogy lássa, mit szólna hozzá.*
-És még el se kapnának mert durmolnak, mint a mormota! *Mert azt már akkor is tudta, mikor kitalálta a dolgot, hogy egyedül ezt lehetetlenség véghezvinni.*
-Talán még szuvenírt is elhozhatnánk. *Von vállat és dobálja a lehetőségeket, hátha megtetszik valami a vörösnek.*
-Rendbe teszem magam, aztán indulok vissza a városba. Te meddig tervezel maradni? *Tudakolja meg a dolgot.*
22. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-21 20:10:47
Üzenet elküldve: 2020-01-21 20:10:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
// YIlanda //
* Nem is várt volna mást társától. Sokan nem ismerik a növényeket és ha valaki nem ért hozzá, az jobb ha el is kerüli őket. A tündéres dologra egyetértően bólogat. Mintha ha a saját gondolatatit öntötte volna szavakba YIla. A farkasos történetre áttérve sikerül már az elején kicsit bekavarnia a másik félvért. De ezen átugorva együtt szidalmazzák a mostani őrséget. És igen YIlanda igen csak jól gondolkodik, mert bizony akad éppen olyan füve Nimerilnek, ami okozna egy kis galibát. Szépen rá is harap a tanonc a bekészített csalira.*
- Most, hogy mondod tényleg akadna füvem. A Réti Ármányból tudnék altató/kábító főzetett készíteni, amitől biztos kifeküdnének azok az őrök.* Ebben Nimri is egyetért, hogy az ilyen tettek után nem ártana helyre rakni azokat a mihasznákat. A cuccát egészen a szobájáig segít vinni YIla, ahol lerakják az egészet egy székre.*
- Kösz a segítséget!* Mondja neki. Máris jobb hangulata lett ettől a közös kis beszélgetéstől.*
* Nem is várt volna mást társától. Sokan nem ismerik a növényeket és ha valaki nem ért hozzá, az jobb ha el is kerüli őket. A tündéres dologra egyetértően bólogat. Mintha ha a saját gondolatatit öntötte volna szavakba YIla. A farkasos történetre áttérve sikerül már az elején kicsit bekavarnia a másik félvért. De ezen átugorva együtt szidalmazzák a mostani őrséget. És igen YIlanda igen csak jól gondolkodik, mert bizony akad éppen olyan füve Nimerilnek, ami okozna egy kis galibát. Szépen rá is harap a tanonc a bekészített csalira.*
- Most, hogy mondod tényleg akadna füvem. A Réti Ármányból tudnék altató/kábító főzetett készíteni, amitől biztos kifeküdnének azok az őrök.* Ebben Nimri is egyetért, hogy az ilyen tettek után nem ártana helyre rakni azokat a mihasznákat. A cuccát egészen a szobájáig segít vinni YIla, ahol lerakják az egészet egy székre.*
- Kösz a segítséget!* Mondja neki. Máris jobb hangulata lett ettől a közös kis beszélgetéstől.*
21. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-01-21 19:45:30
Üzenet elküldve: 2020-01-21 19:45:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A ház előtt//
- Én is neked. *mosolyog megkönnyebbülten Lunira, örülve, hogy épségben viszontlátja barátnőjét, hamarosan azonban visszafordítja figyelmét a földön heverő lány felé, aki egyelőre még mindig nem sok életjelet ad magáról. ~Hol van már?~ pillant néhányszor a ház bejárata felé, Vannát és vele együtt Intet várva, ám a páros csak nem akar megérkezni. ~Remélem, nem lett valami baja... Nekem kellett volna menni~ aggodalmaskodik magában, hogy talán mégsem volt olyan jó ötlet a kis tündért küldeni, aki alig ismeri a házat. Miközben ezen mereng, örömmel látja, hogy Thim a lányra teríti a köpenyét. Az egyszerű gesztus segít neki is, hogy háttérbe szorítsa az aggodalmát és inkább arra koncentráljon, hogy tud a legtöbbet segíteni*
- Remekül hangzik! Megpróbálnád, kérlek? *pillant hálásan Nellarára, amikor kiderül, tud egy olyan varázslatot, ami segíthet* Mindjárt jövök vissza az orvossal, várj meg minket, hadd hallja ő is, mi történt! *kéri a lányt, mielőtt visszaszaladna a házba Intért*
- Igazán hálás vagyok érte! *hadarja kifulladva, miközben az orvos előtt haladva mutatja az utat a sérült felé, menet közben minduntalan hátrapillantva Intre, vajon követi-e. A kertbe érve úgy tűnik, minden a legjobban alakul, az orvos is itt van, a varázslat is működik, és a lány is magához tér annyira, hogy elmondhassa, mit szeretne*
- Igen, azt hiszem, leeshetett, bár azt nem láttam, már így találtunk rá... *teszi még hozzá az orvosnak, mielőtt felegyenesedne* Takaró és víz, már hozom is. *foglalja össze röviden, miközben a többiekre pillant, vajon akar-e valaki csatlakozni hozzá. Úgy tűnik azonban, legalább egyvalakinek más tervei vannak*
- Köszönjük! *ereszt meg egy hálás mosolyt Luni felé, mielőtt összerezzenne kissé, ahogy egy fekete, szőrös valami ér a lábához*
- Árnyék! *pillant le meglepetten a kutyára, arrébb húzódva kissé a sérülttől, hogy ne zavarja őt az állat* Itt van valahol a gazdád is? *kérdezi a kutyát, és ahogy visszaindul a ház felé, kíváncsian kémleli a környéket, lelkesen integetve Vielnek, amikor végre sikerül megpillantania őt. A házhoz érve egy pillanatra ő is megtorpan, ahogy a kutya nem akar beljebb jönni, halványan elmosolyodva az engedelmes házi kedvenc láttán*
- Ó, hát itt vagy! Már azt hittem, valami baj van! *jegyzi meg megkönnyebbülten, ahogy az ajtóban összefut Vannával* Tudnál esetleg segíteni vizet hozni a konyhából? Addig én kerítek egy takarót! *kéri a lányt, ekkor véve észre a táskából kikukucskáló kis jószágot* Vagyis tudnátok? *javítja ki magát elmosolyodva, hiszen őt egyáltalán nem zavarja az újabb lakó felbukkanása, nem is igazán érti, miért nem mutatta meg a lány előbb a kis barátját. Ha Vanna segít neki, akkor ő maga is elindul a saját szobája felé, hogy egy takarót keressen, a bejárati ajtónál várva meg a lányt, nehogy ismét eltévedjen a nagy házban. Ha minden megvan, ami kell, akkor indulhatnak is vissza a többiekhez, ott várva az orvos további utasításait, mit tegyenek a beteggel.*
- Én is neked. *mosolyog megkönnyebbülten Lunira, örülve, hogy épségben viszontlátja barátnőjét, hamarosan azonban visszafordítja figyelmét a földön heverő lány felé, aki egyelőre még mindig nem sok életjelet ad magáról. ~Hol van már?~ pillant néhányszor a ház bejárata felé, Vannát és vele együtt Intet várva, ám a páros csak nem akar megérkezni. ~Remélem, nem lett valami baja... Nekem kellett volna menni~ aggodalmaskodik magában, hogy talán mégsem volt olyan jó ötlet a kis tündért küldeni, aki alig ismeri a házat. Miközben ezen mereng, örömmel látja, hogy Thim a lányra teríti a köpenyét. Az egyszerű gesztus segít neki is, hogy háttérbe szorítsa az aggodalmát és inkább arra koncentráljon, hogy tud a legtöbbet segíteni*
- Remekül hangzik! Megpróbálnád, kérlek? *pillant hálásan Nellarára, amikor kiderül, tud egy olyan varázslatot, ami segíthet* Mindjárt jövök vissza az orvossal, várj meg minket, hadd hallja ő is, mi történt! *kéri a lányt, mielőtt visszaszaladna a házba Intért*
- Igazán hálás vagyok érte! *hadarja kifulladva, miközben az orvos előtt haladva mutatja az utat a sérült felé, menet közben minduntalan hátrapillantva Intre, vajon követi-e. A kertbe érve úgy tűnik, minden a legjobban alakul, az orvos is itt van, a varázslat is működik, és a lány is magához tér annyira, hogy elmondhassa, mit szeretne*
- Igen, azt hiszem, leeshetett, bár azt nem láttam, már így találtunk rá... *teszi még hozzá az orvosnak, mielőtt felegyenesedne* Takaró és víz, már hozom is. *foglalja össze röviden, miközben a többiekre pillant, vajon akar-e valaki csatlakozni hozzá. Úgy tűnik azonban, legalább egyvalakinek más tervei vannak*
- Köszönjük! *ereszt meg egy hálás mosolyt Luni felé, mielőtt összerezzenne kissé, ahogy egy fekete, szőrös valami ér a lábához*
- Árnyék! *pillant le meglepetten a kutyára, arrébb húzódva kissé a sérülttől, hogy ne zavarja őt az állat* Itt van valahol a gazdád is? *kérdezi a kutyát, és ahogy visszaindul a ház felé, kíváncsian kémleli a környéket, lelkesen integetve Vielnek, amikor végre sikerül megpillantania őt. A házhoz érve egy pillanatra ő is megtorpan, ahogy a kutya nem akar beljebb jönni, halványan elmosolyodva az engedelmes házi kedvenc láttán*
- Ó, hát itt vagy! Már azt hittem, valami baj van! *jegyzi meg megkönnyebbülten, ahogy az ajtóban összefut Vannával* Tudnál esetleg segíteni vizet hozni a konyhából? Addig én kerítek egy takarót! *kéri a lányt, ekkor véve észre a táskából kikukucskáló kis jószágot* Vagyis tudnátok? *javítja ki magát elmosolyodva, hiszen őt egyáltalán nem zavarja az újabb lakó felbukkanása, nem is igazán érti, miért nem mutatta meg a lány előbb a kis barátját. Ha Vanna segít neki, akkor ő maga is elindul a saját szobája felé, hogy egy takarót keressen, a bejárati ajtónál várva meg a lányt, nehogy ismét eltévedjen a nagy házban. Ha minden megvan, ami kell, akkor indulhatnak is vissza a többiekhez, ott várva az orvos további utasításait, mit tegyenek a beteggel.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1091-1110