Külső területek - Szarvasliget
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Arthenior közelében (új)
SzarvasligetNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 33 (641. - 660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

660. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-05-01 23:58:23
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Doktorbácsim//

*Viel még a feltételezésre is felnevet.*
- Nem lehet macska! Láttad volna, hogy marakodott Pycta irbiszével, két cica így nem tud egymásra haragudni. Ehhez kell az az ősi ellenségesség, amit mi, kétlábúak nem érhetünk fel ésszel.
*Csak most kezd belegondolni, milyen kellemetlenségekkel jár majd, ha a szárazabb, nyári időszakban meg kell fürdenie az állatot. Ha Árnyék ennyire ágál ellene, lehet, hogy egyedül nem is fog tudni vele megbirkózni. De most nem fájlalja emiatt a fejét, inkább a hozzá csatlakozó Intathra figyel, aki szerencsére kifejezetten jókedvűnek látszik. A nap is süt, mindenki vidám, kell ennél több? Vielnek biztosan nem. Egészen elbámul a doki szavain.*
- A tengeren? *Kérdezi ámulva. Ez neki olyan szó, amivel nem nagyon tud mit kezdeni, nagyszerűnek és elképzelhetetlennek tartja. Persze szeretné megnézni egyszer, azt mondják, gyönyörű kék, ami Viel egyik kedvenc színe.* Én még nem láttam a tengert.
*Nem szól rá semmit, hogy Intath vetkőzni kezd, de azért megejt egy huncut kuncogást, amilyenhez foghatót talán még nem is hallott tőle az elf.*
- Az angolna úgy néz ki, mint te levetett inggel? *Persze ezt részben azért is tartja hihetetlennek, mert számára minden vízben élő lény úgy néz ki, mint egy átlagos hal. Uszony, lapos, ovális test, pikkelyek. Az angolnát éppen így képzeli el, csak más színűnek, méretűnek gondolja, mint mondjuk egy pontyot. Történetesen sokkal nagyobbnak, mert hát a tenger óriási; ez a rejtélyes állat talán akkora lehet, mint Intath maga.*
- Képzeld, én úgy úszok, mint egy… Mint egy tündér… egy tündérangolna! *Büszkélkedik, persze csak játékosan.*


659. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-05-01 23:23:03
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1219
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Doktorbácsim//

*Nem tervezte megriasztani a lányt. Csak örül neki és ki is használja a helyzetet, hogy jól megnézze ilyen körülmények közt is. Természetesen nem a lány bokáját bámulja meg hanem az ezüst hajkoronát a nap fényében. A széles mosolytól mindenesetre szívderítő látvány a kislány.*
-Helyes. Az nem lehet, hogy nem is kutya csak egy nagyra nőtt macska?
*Viccelődik. Egész jó kedve van ahhoz képest, hogy az előző estét is a bor megszlopálásával és részegen kidőléssel végezte be. A tóhoz érve lerúgja a cipőjét és belelép a vízbe. Tényleg kellemes hőmérsékletű. A kérdésre úgy válaszol mintha természetes lenne.*
-Ezelőtt hajóorvos voltam. Úgy úszok mint egy béka. Vagy hal. Egy elf...öhm...elf angolna! Az tudod, hogy néz ki?
*Kérdez rá és kezdi el kigombolni a felsőjét mintha természetes lenne.*


658. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-05-01 23:01:32
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Naty szobájában//

*Viel még mindig nem érti, mi köze ehhez Thimnek, pedig nagyon úgy tűnik, hogy ő az, akitől Intath távol akarja tartani a beteget. A lány nagyokat pislog, de nem szól semmit, még mindig a lelki szemei előtt lebeg, hogy Thim mennyit segített nekik Lyllinorral és Seles testével is. Nincs helye vitának, az orvosuknak sietnie kell, ő pedig egy érkező vendég miatt Natalaydával kettesben marad. Lau suttogására csak biccent, majd magyarázkodik egy kicsit, helyet foglalva a beteg ágya szélén.*
- Semmi különös, csak egy ismeretlen kopogtatott. *Az ablak felé int, mintegy magyarázva a kutyaugatást.* Lau kérte, hogy különösen vigyázzak rád, amíg elrendezi az ügyet. Meg aztán Árnyék is ügyel ránk. Ő a kutya. Nagy, de nem bánt senkit, viszont jó védelmező. *Magyarázza még mindig kicsit sokat beszélve, a nagy izgalomtól folyik belőle így a szó.*
- Jó volna egy kis leves, az tulajdonképpen víz. Lehet, hogy még ma megfőzöm, ha az időm engedi. *Mosolyog, viszont arról rögtön gondoskodik, hogy legyen mit innia: kiszalad, majd kannában egy kis vizet készít Natalayda mellé, pohárral együtt, és egy mosdótálba is tölt belőle, ha kezet, arcot szeretne mosni. Közben hallgatózik, de odébb beszélgetés hangját hallani, tehát nem lehet nagy baj a vendégükkel.* Én is csak most érkeztem. *Mondja csak úgy mellékesen. Igazából ő maga is éhes egy kicsit, pillantásával próbálja felmérni, mi lehetett abban a tányérban. Valami biztos akad a konyhában, és gyorsan azt is megleshetné, Lau rendben van-e. Most azonban még nem akar a lány előtt falatozni, ha Int adott neki enni, és nem túl sokat, talán nem jött el még az ideje az oldal szalonnák belapátolásának.*
- Ugyan, ne is törődj vele! *Legyint az ággyal kapcsolatban.* Majd kimossuk. A lényeg, hogy pihenj.
*Egy kicsit meglepődik, sőt meg is ijed Natalayda kérdésén. Fogalma sincs, a lány hogyan keveredett erre, de egy pillanatra Viel már-már azt hiszi, talán a fejsérülése súlyosabb, mint a doki hitte, esetleg romlik az állapota. Csak az nyugtatja meg, hogy emlékezteti magát: Szarvasliget elég eldugott helyen van, itt már azért el is lehet tévedni.*
- Arthenior itt van nem messze. *Mutat a megfelelő irányba.* Én is ott találkoztam Lauval és a barátaival, akik házat akartak vásárolni maguknak. Egy kedves nemes éppen eladásra kínálta ezt a birtokot, és mindannyiunknak nagyon tetszett, azóta itt élünk, ez a mi menedékünk, Eeyrnek hála. *És bár valóban hálás, hogy a többiek jól vannak, azért a gondolatai az elhunyt Seles felé is szállnak. Magában azt kívánja, bár minden barátja élhetne.*
- És te? Mi szél hozott? *Kíváncsiskodik, de persze csak akkor, ha az ápolt betege nem tűnik nagyon álmosnak. Nem akarja lefárasztani a lányt, biztosan hosszú utat tett meg.*

A hozzászólás írója (Holdezüst Vieljana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.01 23:01:51


657. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-05-01 22:31:34
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Odakint, majd odabent//
//A legkönnyebb út//

- A kettő nem zárja ki egymást... *jegyzi meg óvatosan, még mindig az ismeretlent szemlélve. Árnyék viselkedése nyugtalanítja kicsit, de mivel semmi olyat nem lát, ami indokolná a távolságtartást, végül elmosolyodik kissé*
- De hiszek neked. *bólint egy aprót, hogy nyomatékosítja a döntését, mielőtt beinvitálja a házba a férfit*
- Árnyék, maradj! *inti halk, de határozott hangon a kutyát, hogy jobb lenne, ha a kertben maradna, hiszen vendégük láthatóan továbbra is tart tőle, fogalma sincs róla azonban, Árnyék vajon hallgat-e rá, elvégre Viel parancsaihoz van szokva, de reménykedik benne, hogy ha be is jön utánuk a házba, akkor is inkább saját gazdája keresésére indul, minthogy továbbra is velük tartson*
- Már miért lenne kár? Ugyan már! *torpan meg egy pillanatra a konyha felé menet, hogy megütközve pillantson a férfira. Véleménye szerint sose kár segíteni másokon, így akár akarja az ismeretlen, akár nem, a konyhába érve csak finoman jelez egy apró fejmozdulattal, hogy az asztalnál nyugodtan foglaljon helyet, míg ő egy kis kenyeret és sonkát kerít neki*
- Tessék. Jó étvágyat! Mindjárt hozom a bort is. *jelenti be mosolyogva, csak hogy nem sokkal később egy pohár itallal térjen vissza* Esetleg van nálad valami borostömlő, vagy ilyesmi? *érdeklődik a férfitól, felkészülve rá, hogy az útjára is ellássa, akárhova is készül*
- Pedig talán jobb lenne, ha erre jönnél... ez a legbiztonságosabb út a városba. *jegyzi meg bizonytalanul, hiszen az az érzése, valami nem teljesen stimmel a férfi magyarázatával, nem akar azonban túlságosan vájkálni az ügyeiben, így egyelőre nem kérdezősködik tovább*
- Elhiszem. Komolyan. *válaszol inkább bujkáló mosollyal az újabb magyarázkodásra, hiszen ha kissé különcnek is tűnik a vendégük, abban egyre inkább biztos, hogy nem akar ártani nekik. ~Remélem, másoknak se... ~jut eszébe az ajtó mellé dobott íj*
- Dehogyis, rengeteg szobánk van. Talán nem olyan kényelmesek, mint egy istálló, de hidd el, az illatuk ezerszer különb! *igyekszik meggyőzni a férfit, maradjon inkább a házban, hisz nem hagyhatja, hogy egy vendég tényleg az állatok közt töltse az éjszakát, miközben vagy fél tucat szoba áll üresen a házban* Ha szeretnéd, szerzek pár levelet is vacsorára, ha még kedved támadna nassolni az ágyban! *teszi hozzá tréfásan. Tetszik neki, hogy a férfi látszólag nem veszi túl komolyan se magát, se semmi mást, és még saját faját se fél kifigurázni*
- Igazán örvendek, Shen! *biccent halvány mosollyal a bemutatkozásra* Örömmel látunk itt a Szarvasligetben! Még csak nemrég vettük meg ezt a házat a barátaimmal együtt, és elsősorban az volt a célunk, hogy legyen egy hely, ahová visszahúzódhatunk az élet viszontagságai elől... ahol nincsenek gondok, csak béke és nyugalom. Segítünk pihenni és gyógyulni, egy igazán kitűnő orvos is lakik itt, aki már számtalan betegen segített. *ecseteli lelkesen, miféle helyre is került Shen* Bár gondolom, egy magadfajta férfinak unalmasnak tűnhet ez a nyugalmas élet... *kap észbe hirtelen, hogy talán untatja a másikat, hiszen bár nem sokat tud róla, kinézete és felszerelése alapján inkább afféle harcos alkatnak, vagy magányos vándornak nézi, semmit olyasvalakinek, akinek az okozna örömet, hogy virágokat ültessen vagy épp ebédet főzzön*
- És te mi járatban vagy erre? A városból jössz? *érdeklődik mégis kicsit Shen története felől, bár reméli, semmi olyasmit nem kérdez, amire a férfinak nem akaródzna válaszolnia.*


656. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-05-01 22:27:55
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Doktorbácsim//

*Viel annyira elfoglalja magát Árnyékkal, no meg azzal, hogy a vizet kavargassa lábujjaival, hogy egy kissé össze is rándul, mikor hirtelen egy kiáltás harsan mögötte. Persze azonnal rájön, hogy a kedvenc dokija az, és tőle nincs oka félni. Szélesen mosolyog.*
- Pont jó! Árnyékkal akartam pancsolni egyet, de úgy látszik, nem az ő világa. *Mutat a nevéhez illően az árnyékban tespedő, óriási ebre. Ennek ellenére nem hibáztatja, hatalmas bundája miatt egy órába is beletelhet, mire rendesen megszárad. Azzal a lánynak semmi problémája nem volna, ha Int csatlakozna hozzá, az egyetlen gondja csak az, hogy rájön, rendkívül hivalkodóan mutogatja az alsó lábszárát, hiszen éppen csak bokáig áll a vízben. Ez valahogy nem fér bele szigorú tündéretikettjébe, ezért halványan elpirulva tesz egy lépést beljebb a mélyülő mederben, hogy pontosan térdig takarja a víz. Most már meg meri kérdezni Intath-t:*
- Te tudsz úszni?
*Persze ha ismerné Intath múltját, ezt a kérdést botorság lenne feltennie, de még sohasem beszélgettek erről igazán. Egyszerűen csak nem akarja erőltetni az úszást, ha ezzel kellemetlenséget okozhat az elfnek.*


655. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-29 21:40:43
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1219
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vielke aranybogárkám//

*A doki tudja élvezni az élet adta lehetőségeket. Az alkoholt, a drogokat, a nőket és a legszebbet a vizet. Persze nem a kis béna vödör vagy kupa víz. A tenger! A doki legnagyobb szerelme. Még ha most nehéz is eldönteni, de igen még mindig ő vezet. Nem is hagyná ki a lehetőséget, hogy bár nem a tenger, de a kúria melletti kis tavacskát meglátogassa. Az is felmerül benne, hogy talán úszik egy kicsit. Horgászni lenne a legjobb, de az úszás is jó. Ahogy épp arrafelé tart szemtanúja lesz annak ahogy a nagy fekete dög elszalad a kislánytól. Oda is integet az ezüsthajúnak, aki azon kevesek közé tartozik akik megengedték a dokinak, hogy tegezze.*
-Jó a víz?


654. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-28 21:46:46
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Int//

*Egy újabb gyönyörű nap ragyogott fel, ezért Viel úgy dönt, megragadja a lehetőséget, és fürdőzik hitében – szó szerint, mivel napozni indul a tavacska partjára, hogy jobban megnézze magának. A célnak megfelelően feltűrt ujjú, fehér ingecskét és térdig érő, bő, buggyos nadrágot visel, hogy legyen is hol megsütnie a napnak. Persze a nagy, fekete Árnyék is egyből a nyomába szegődik, mi más dolga volna? A neve kötelezi.*
- Te tudsz úszni? Hm? *Kérdezgeti tőle Viel, és a nagy eb a játék örömével ugrándozik körülötte, bár nem érti, mit mond. A tündér lány a vízpartot méregeti, aztán óvatosan beledugja lábujjait a tavacskába, de örömmel nyugtázza, hogy nem vészesen hideg. Kuncog, és integet a kutyájának, aki azonban dermedten áll, és bámulja a vizet.*
- Na! Gyere! *Integet neki Viel, és még a combjára is csapkod, valami azonban eltört a kutyában. Ugrándozik néhányat, de mindig elhátrál a víztől, majd megint közelebbről szimatol, és újra hátraugrik.*
- Nem félhetsz tőle! Nem bánt! *A lány egy kis vízzel megfröccsenti a hatalmas ebet. Itt betelt a pohár. Árnyék inkább más elfoglaltság után néz, csalódottan berobog a fák közé, hogy törzsükkel megvakargassa az oldalát. Már ügyet sem vet a lány buta játékaira, nem, amíg az a vízben pancsikol.*


653. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-28 20:53:18
 ÚJ
>Aerwen Wairaness avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Úton//

*Nem meghatni akart, és szánalmat se. Csak felelt, mert hát így illik, ha tájékoztatja a másikat bizonyos dolgokról. A javaslatra elfintorodik.*
- Olyant nehéz találni. Fogalmad sincs mennyire nehéz. *így nem is tudja, hogy akar-e barátnőt találni. Elvégre Rony tündér, és jóban vannak, csak ő nem lány, így inkább a barátja lehet.*
- Jobb is, ha nem érdekel. *kontrázik rá a szőke elf szavaira. Az hogy minek tartaná egy dolog, de Aerwen valóságban már bőven felnőtt a tündérek szemében. Az hogy nem nőtt magasabbra arról már nem ő tehet. A hajborzolásra már inkább szétengedi a haját, ennél kócosabb már úgy se lehet a kontya. Sejtelme sincsen, mi lehet a baja az elfnek, azontúl amit az előbb mondott. Mert biztos nem ennyi gond. De semmitől nem akar jobb kedvű lenni. Persze azért nem feladni akarja, csak most inkább kicsit visszább vesz, figyel, gondolkozik. A kérdésére rövid csípős választ kap.*
- Kontár? *kérdez vissza. Hümmög egy sort.*
- Minden bizonnyal igazad van. Tudod, annyira nem vagyok jó a gyógyításban, meg az ilyen dolgokban. Sosem kellett ilyesmit csinálnom, még csak azt sem tudom, hogyan kezdenék hozzá. Szóval én nem szívesen ártom bele magam olyanba, amihez nem értek, de láttam olyanokat, akik meg folyton ezt csinálták. Nagyon idegesítőek ám az ilyenek. Te szoktál ilyen lenni? És mennyire van messze Arthenior? Mikor jöttem eltévedtem és tovább tartott idejutnom. Gondolom, most nem tévedünk így lehet rövidebb lesz. *Most éppen nem ugrál, így úgy tetszik, egy levegővétellel mondja el mindezt. Pedig nem is így volt.*

A hozzászólás írója (Aerwen Wairaness) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.28 21:25:16


652. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-27 09:41:59
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1219
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//Úton//

*A szomorú élettörténet annyira hatja meg a másikat mint, azt aki meséli. Valahogy szinte csak a nőket képes sajnálni, de most nem teszi. Talán mert nem érzi, hogy kell. Szóval úgy válaszol mintha természetes lenne a másik árvasága.*
-Akkor keríts egy ravasz, de rendes barátnőt, aki kitanít ezekből.
*Szép gondolataiból minthogy épp a zöldszemű, facsargatja őt Laurentitia-val együtt, a mellette sétáló kislány zökkenti ki. A bemutatás hallatán végig is néz az adott ruhadarabokon és nem nagyon látszik továbbra se, hogy sikerült volna bármi érzelmet kicsalni belőle. Csak egyszerűen vissza kérdez.*
-Miből gondolod, hogy érdekel engem ami a ruhád alatt van? Nőj még egy kicsit ahhoz.
*Borzolja meg kicsit a szőke hajat, de vigyázva a virágra. A kislány szerencsésnek nevezheti magát. Tündér úgyhogy nem idegesíti túlságosan az elfet, de nem elég érett ahhoz, hogy felkeltse a férfi egyéb érdeklődését. Vagy csak minden tündér ilyen pofátlanul ártatlan, hogy liliomtiprás kezet emelni rájuk? Pedig jó lenne egy, sőt inkább kettő vagy három... Ah, a francba már! Legyen egy egész falunyi kéjvágyó tündérnő! A kis kezek, a kis ajkak, a kicsi, de érett női testek, kéjvágyó sóhajok... Ah! Laurentitia! Miért nem vártál egy kicsit mielőtt megzavarod a dokit! Az orvosokról és a kontárokról sokat tudna mesélni az elf, de ahogy a szakmájáról általában keserűen. Az a ritka pillanat mikor nem így teszi, az akkor fordul elő ha saját munkáját dicséri. De olyan meg ritkán fordul elő. Leginkább szakmabeliek társaságában engedheti meg magának. Másokat taszít a vér. A feltett kérdésre egyből gondolkodás nélkül vágja rá a választ.*
-Nem te kontár vagy.


651. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-26 21:29:12
 ÚJ
>Aerwen Wairaness avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Úton//

*Annyira már nem fél, hogy megijedjen az elftől. hogy ilyen közel hajol. A magyarázatot nem érti. Az ő haja ilyen selymes és folyton szétcsúszik. Igazán sokáig kiengedve hordta, csak hát Kaffa mióta megvan bele akadt, illetve így talán nem nézik állandóan gyereknek. Nos, ebből csak egy valósult meg, ami a menyétet illeti.*
- Anyám? *kérdez vissza, majd fejét megrázza hevesen. Aztán megérinti a virágot, hogy meg van e még. Így lassabban mozgatja a fejét.*
- Nem ismertem az anyámat, egy lihanechi árvaházban nőttem fel. *mondja el az igazat és az okát is.*
- Micsoda, de hát én adok magamra, nem látod? *kérdez vissza érdekes hangzással.*
- A szép levélmintás ruhám, a nadrágom a kis csizmám. Mind szép tiszta és szép vagyok benne, mondjuk nélkülük is, de az nem tartozik rád.* mondja, az utolsó részt a de után gyorsan elhadarja. Ismét túl hosszan és nem zavarja, hogy érdekesebb témát is feszeget. Pont olyant, ami igen csak ostromolja az elf elméjét.
Az ez utáni magyarázatot, hogy melyik gyógyító elnevezés mit takar, arra csak furán nézi az elfet. Nem igazán érti, miket mond. Vállat von, és halad tovább ugrándozik leginkább. Néha megáll megszagolni egy-egy virágot, vagy, hogy bevárja a nagyobb faj képviselőjét. *
- Nekem nem ez. Ha nyílt sérüléseket, ilyen kis vágásokat meg tudok gyógyítani az érintésemmel én is olyan vagyok úgy, mint te? *érkezik egy igen érdekes kérdés. Ez mindig is foglalkoztatta, de sosem tudta megkérdezni senkitől, aki ért hozzá, és tudna rá felelni.*


650. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-26 19:21:23
 ÚJ
>Natalayda Mozecka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Rendelőben, majd Naty szobájában//

* Intath kiosztja a feladatokat akörül is, hogy ő hogyan kerüljön a szobába, s annak megfelelően át is kísérik. Natalayda így segítséggel nagy biztonságban át tud érni, ám pocsékul érzi magát, hogy ilyen mocskos ruhában ágyba kényszerül. Régi beidegződés ez, aminek most nem tud mit csinálni, hisz nem mehet ki fürdőbe, nem sétálgathat csak úgy, a doki is megmondta. A kutya öblös ugatására nem reagál különösebben, bár ahogy elnézi a két vendéglátóját, nekik egészen mást jelent az eb jelzése. Hogy Laurentitia mit mond a tündér leánynak, nem hallja, de nem igazán tetszik neki a sutyorgás. Nyugtalan lesz tőle.*
- Ömm, én csak... *nem is tudja mire volna szüksége, és csak örül, hogy összekaparták az udvarról. *
- Mit mondott? *kérdezi Vieltől, amint Laurentita elhagyja a szobát. Abban reménykedik, hogy nem gyógyították volna meg, holmi zöld löttyökkel, ha kárt akarnának benne okozni, így reménykedve abban hogy így is van, várja hogy a tündér mit válaszol. Amúgy megköszörüli a torkát arra az esetre, ha dallamot kellene csiholnia. Ahhoz talán még van elég ereje.*
- Egy keveset ettem, amit a doki adott, arról a tányérról. Ömm, biztosan nagyon finom a leves, egyszer szívesen megkóstolnám *köszörüli újra a torkát.*
- Sajnálom, hogy összekoszolom a szép tiszta ágyneműt. *Fogalma sincs mennyire maszatolta össze magát az úton, s igazság szerint nem volt makulátlan már az ingovány óta sem, s most is csak kezeit látja hogy csupa pormaszat. Az biztos, hogy egyedül nem tud még mosakodni, de a puszta lehetőségnek is örülne, ám megemlíteni nem meri egyelőre.*
- Hol vagyunk most? Arthenior messze van innen?
*Kérdezi a tündér lánykát, mert fogalma sincs tulajdonképpen milyen messze van bárhonnan is ez a hely ahol most van, közben igazít a ruháján, vagy a takarón, nehogy kilátszódjon valahol, ahol nem kellene. *
- És mi ez a hely? *pillant körbe kíváncsi pillantásokkal.*


649. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-25 08:01:44
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1219
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//Úton//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A kislány nem mozdul úgyhogy a virág a hajába kerülhet. Ezzel meg a kiokítással a doki el is végezte a feladatát a barátkozáshoz. Viszont jönnek a kérdések.*
-Azért mert kevésbé úgy nézel ki mint, aki nem figyel a hajára. A konty akkor igazán szép ha nincs szétesve, a piros virág meg jól néz ki a szőke hajban. Anyád nem tanított ilyenekre?
*Nem kíváncsian kérdi hanem inkább mogorván. Tényleg nincs sok hangulata tippeket adni pasifogásra ennek a kis valaminek. Laurentitia jobb lenne benne. Ő a tökéletes háziasszony. A haja mindig rendezett, a ruhája illedelmes és előnyös, a viselkedése pedig pont olyan mint, aki este szétszedné az embert. Hát igen. Szép gondolat. Amiről aztán Relael kerek segge is eszébe jut a dokinak, ahogy feszült rajta az bőrnadrág. Jó ég! Ő nem is titkolja miket tenne egy férfival! Ártatlan pofi és a lelket is kikefélem belőled pillantások. Nagyon szenved tőlük a doki. Az ilyesfajta koplalást csak akkor tudta jól viselni ha tengeren voltak és esélye se volt nőhöz jutni. A következő kérdésre csak kérdőn nézett.*
-Nem. De a lányoknak adnia kell magára mert az a dolguk.
*Meg, hogy lelkesen kifacsarják a férfiakat az ágyban. Ahhoz a leckéhez viszont még fiatal a lány. Mármint eléggé úgy néz ki. Mindegy is. Arra, hogy bal lábbal kelt volna fel nem reagál. Nevezhetik végül is így is a dolgot. A sors említésére viszont még mogorvábbá vállnak az arcvonásai egy pillanatra. A lány nagyon ügyesen eltalálta, azt a szót amit a doki a legjobban utál. Hirtelen egy nagyon erős olyan érzése támad, hogy valami szörnyen rossz fog történni. Az a fajta ami megrázza őt és összekuszálja. Amiből ki kell aztán kelni. A sors egyáltalán nem a barátja. Hogy nem mondott semmit észre se veszi. A mágiával kapcsolatban is csak tömören szólal meg.*
-Azok is érthetnek hozzá. A szakma fele kuruzsló. Vagy olyan aki nem ért hozzá és kitalál dolgokat, vagy pedig olyan aki elméletben ért hozzá, de nem gyógyít mert fontosabb, hogy megtanulja a kis lábujj összes csontjának a nevét és ha egy élő beteg jut elé akkor meg hápog, hogy ő ilyet nem tud.
*Morogja el a szokásos panaszát amivel természetesen nem ér sokat mert az ilyenek által megölt betegeit nem hozza vissza és a híre se lesz jobb, de mégis mindig megteszi. Ugyanis ennyit tehet. Meg persze, hogy elmegy az illetőkhöz egy piszkavassal és szétveri a fejüket, de...Tényleg! Miért is nem tesz ilyet? Talán csak mert annyira nem dühítették fel. Vagy mégis? Őszintén szólva nem tudja. Arra, hogy a másik mindig mindenen mosolyog csak egy sötét pillantást kap a tündér és gonosz dolgok futnak át az elf fejében. De azokat nem tenné meg. Nincs kedve a másik bőgését hallgatni. A köszönetre is csak közli amit már elmondott.*
-Ez a dolgom.
*És jól láthatóan nem örül neki.*


648. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-25 00:04:34
 ÚJ
>Shen'eriel Shianon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Odakint//
//A legkönnyebb út//

- Hogy mi? Ártó szándé... neeem, dehogy. Nekem csak bor kell. *Emeli védekezőn maga elé kezeit.*
- Vagyis kérek szépen. *Javítja ki magát, mint egy rosszcsont kölyök.
A lány igyekszik megnyugtatni a kutyaalakú veszedelmet, ami most már egészen kutyaszerűen viselkedik, de Sheniben még mindig ott a korábbi megállapítás a sa'terethi szörnyetegről, így csak visszafogottan örömködik a javított megjegyzésnek, miszerint talán akad számára egy kis bor.*
- Az csudi jó lenne. *Mosolyog félénken. Ha kapna egy kis itókát, le is lépne és akkor biztosan nem áldoznák fel meztelenül a tűz körül táncolva az eszméletlen testét. Mondjuk abban is van szépség.
Az invitálásra azonban lefagy a mosolya, mert bár a ház és a hegyesfülű lány is rendesnek látszik, az a fekete dög azért hagy némi kívánni valót maga után.*
- Ömmjövök. *Nyifogja, majd széles ívben kerülve a fekete fertelmet, óvatosan és roppant lassan emelve tappancsait ér be a házba.
Odabent aztán álmélkodva nézelődik, mert nagyon rég volt már, hogy ilyen rendes házban járt. Korábban az erdőben élt, azelőtt a Vashegyen kicsit, azelőtt meg Erdőmélyén. Szóval ez mégiscsak újfajta közeg a számára.
A kínálásra hárítóan felnevet.*
- Ugyan, kár belém az étel. Meg a többi. *Legyint és ledobja a cuccait, tegzestül, íjastul mindenestül az ajtó mellé. Csak úgy puffan. Kezeit tördelve lép beljebb.*
- Visszafelé már nem jövök... Mármint. *Torpan meg, mert ennyire nem akart őszinte lenni.*
- Mármint nem erre. *Vigyorog.
Az igaz, hogy későre jár, legalábbis a vadonban és még át kellene verekednie magát az iszaposon Erdőmélyéig és az éjjel csaknem olyan veszélyes, mint a vadon. Márpedig ő nem a mocsárban akar fűbe harapni. Mert ott nincs fű. Logikus.*
- Tényleg nem akarok rosszat. Komolyan. *Bizonygatja, bár a szaván kívül nincs semmi mása.*
- Elalszom az istállóban, a lovak mellett. Az ágytó' rosszul alszok. Tudod, ez ilyen lombzabáló dolog. *Mosolyog idétlenül. A bemutatkozást pedig viszonozni illik.*
- Sheeee... azaz seee... *Úgy akart bemutatkozni, ahogy Uminál is tette, Thusko, téhával, de aztán rájön, hogy nem akar az utolsó lombzabálónak hazudni, akivel utoljára találkozik. Nem akar gyáva maradni. Halk sóhajjal folytatja.*
- Shen vagyok, Shen'eriel Shianon. *Idejét sem tudja, mikor mondta ki a saját nevét utoljára. Érdekes érzés. Valamennyire szomorú.
Amúgy már bent van, úgyhogy beljebb került.*
- És amúgy? Ti mit csináltok errefelé? *Kérdi félénken, mert azért illik kicsit beszélgetni, mielőtt lehúzza őket egy kis borra.*


647. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-24 22:44:05
 ÚJ
>Aerwen Wairaness avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Úton//

*Nagyon nagynak számít, hiszen a mellette ugráló kis tündér az pont egy méter magas. Van annyira tudatos a tündér, mint amennyire nem. Szóval lehet szándékoltság abban a félhangosan kiejtett szavakban. Tudja csak és fogja is fel hogy kiállhatatlan. Hirtelen jön az ötlet, hogy kedves lesz inkább az elffel, hátha csak az a baja, hogy mindenki csak gyógyítás miatt keresi, és senki nem nézi érzőlénynek. A békítő virágszálakat elveszi az elf, ennek megörül, hátha használni is fog. Az első kiejtett két parancsra. Elsőre inkább tovább akarna ugrani, de aztán rájön, hátha valami bogár van a hajában és azt próbálja kiügyeskedni az elf onnan. Így nehezen, de megállja és végül is mozdulatlan marad. Azután érő figyelmeztető szavakra már meglepetten pislog. Ekkor veszi észre, hogy a hajába az egyik piros virág került.*
- Ne haragudj, de miért törődőm jobban magammal, ha virágok vannak a hajamban? *a megállapításra már nem is kéne reagálni, csakhogy képtelen megállni.*
- Miért eddig azt hitted fiú vagyok? *döbben meg. Na, itt kezdi azt gondolni, hogy a nagy fajok képviselői igazán furák. Nem is tudja hova tenni, eddig akkor rá se nézett? És a hangját se hallotta, Aerwen szerint ugyanis eléggé lányos vékony hangja van. Kiderül aztán csak, hogy mi a baja az elfnek.*
- Óhh értem már, akkor ballábbal keltél fel, és most minden rosszul sikerül. Az nem jó, és tényleg nem tudok rajta segíteni. Tudod a sorsba meg a múltba nyúló varázslatokhoz nem értek. *igazán nem is tudja, hogy van-e ilyen varázslat ág. De hát annyira nem is kutakodott ezután sohasem. *
- Ahonnan én jövök abban a városban ott nem így hívnak titeket. Vajákos, kuruzsló és gyógyító meg efféle jelzőkkel. *magyarázza csevegő hangnemben tovább. Kezd egyre inkább elfnek tűnni a férfi és nem ijesztő valakinek.*
- Ne kérj bocsánatot, csak én tudok mindig mindenen mosolyogni. Tudod, én mindig jó kedvű vagyok. Lehet jobban is jártál volna. Néha tényleg nem kell ki kelni az ágyból csak piheni és lustálkodni jó. Mondjuk, én ezt se szeretem, de én más vagyok, mint ti. *nem tudja, hogy ezekkel a mondataival most segít vagy sem, de már rájött, hogy mi a helyzet az elffel. Most, már ha kiabálni is elkezdene, nem ijedne meg. Csak Aerwenesen igyekezne megnyugtatni, amit nem biztos, hogy jó néven venné az elf. Kaffát közben leengedi, a földre futkosson egy kicsit a kis megyét. Erre hátán a szárnyai is megrezzennek olyan jellegzetes zizegő hanggal.*
- Amúgy köszönöm, hogy segítesz. *na, az nem jön a szájára, hogy nagyon aranyos vagy, ahhoz mégiscsak egy mogorva elfnek mutatkozott be még az imént.*

A hozzászólás írója (Aerwen Wairaness) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.24 22:45:12


646. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-24 22:10:57
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Odakint//
//A legkönnyebb út//

*Mosolyogva búcsúzik az orvostól, Naty ápolását pedig egyelőre Vielre bízza, így az utolsó kintről érkező kiáltást már meg se hallja, csak akkor válaszol a férfinak, mikor leér az ajtóhoz*
- Nem fog bántani, csak ha ártó szándékkal jöttél ide. Azzal jöttél? *néz egy pillanatig összehúzott szemmel a férfira, mintha csak ránézésre meg tudná mondani a választ, végül azonban úgy dönt, bár az idegen nem nyújt túl szívderítő látványt, különösebben veszedelmesnek se mondható. Ennek köszönhetően pedig, mikor Árnyék legközelebb a közelébe szalad, igyekszik magára vonni a kutya figyelmét, próbálva megsimogatni és kissé lecsillapítani őt, hogy nyugodtan beszélgethessen látogatójukkal*
- Persze, mindjárt hozok egy kis v... *már bólintana is rá a kérésre, mikor kiderül, kicsit más a véleményük az itallal kapcsolatban* Talán még egy kis bor is akad. *jegyzi meg mosolyogva, miközben csak egy fejmozdulattal jelzi a férfinak, hogy kövesse a házba. Ha nincs ellenvetés, akkor meg is indul befelé, hogy mutassa az utat*
- Úgy látom, esetleg egy kis ennivaló is rád férne. Meg egy alapos fürdés és tiszta ruhák... *fordul hátra, hogy még egyszer jó alaposan végigmérje a férfit. ~Bár ápolatlan, nem tűnik teljesen földönfutónak~ mereng magában, vajon mi lehet az igazság a vendégükkel kapcsolatban*
- Amennyiben nem akarsz semmi rosszat, úgy szívesen látunk éjszakára, ha szeretnéd kicsit kipihenni magad. Ma már nem lenne tanácsos továbbmenned... *javasolja a férfinak, hisz nem szívesen engedné útjára ilyen állapotban, úgy, hogy vélhetően csak bor van nála*
- Egyébként Laurentitia vagyok, de szólíts csak Launak. *mutatkozik be, már az ajtóhoz érve* Dehogyis! Kerülj beljebb nyugodtan! *ajánlja fel a férfinak, mosolyogva rázva meg fejét a felvetés hallatán. Ha azonban az ismeretlen még mindig nem merne bejönni, úgy csak egymaga indul tovább, hogy kihozza a kért bort.*


645. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-24 19:11:03
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1219
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//Úton//

*A maga két méterével elfhez mérten átlagos, de egy tündér számára tényleg elég nagynak számít. És kiállhatatlan is. Aztán elindulnak. Ha a másik, azt szeretné, hogy a partnere ne hallja amit mond akkor bölcsebb lenne megválogatni milyen fajú akiről susmorog. Csak egy pillantásra méltatja a doki a megjegyzést. Nem bölcs döntés felhúzni jelen állapotában a férfit, de ahhoz természetesen többet kell tenni. Hogy a lány miképp marad le vagy, hogy nem beszélnek egymással az hidegen hagyja a férfit. Csak a cél lebeg a szeme előtt és hogy mindenkit elküldjön a pokolba amiért olyan messzire kell gyalog elmennie. Az őt körülvevő környezet hidegen hagyja. Eső nem esik, most nem növényt gyűjt úgyhogy azzal se törődik. Inkább befelé figyel. Amiből a szőke tündérke zökkenti. A férfi ábrázata nem úgy néz ki mintha a békítő virágok nagyon hatottak volna. Sőt, mikor lehajol és elveszi őket csak egy mondat hagyja el a száját.*
-Maradj így!
*Ha a lány hallgat rá és még akkor se mozdul mikor a nem túl barátságos tekintetű férfi keze megindul az arca felé, akkor Int az egyik piros virágot be fűzi a szűke tincsek közé.*
-Jobban is törődhetnél magaddal. Mégiscsak lány vagy.
*Ezzel már megy is tovább. Figyelmesség, kedvesség és kioktatás. Nincs sok hangulata a kedvességhez. Ezt is leginkább csak azért tette, hogy valamivel lereagálja a szőke furcsaságát, ami máskor aranyos lenne ha meg nem egy tündér lenne a lány akkor meg kimondottan idegesítené a férfit. Egy ilyen számára kisállatszerű lénnyel viszont nem tud teljesen görényként bánni.*
-Az egész napom a bajom.
*Közli tömören a helyzetet. Részletezni nincs kedve. Hogy egyszer már megtette az utat és fáradt és meghalt egy betege és csak piára és pin...és egy nő meztelen törődésére vágyik. Csak legyenek túl a dolgon.*
-Nem tudsz.
*Érkezik az újabb lehangolóan tömör válasz a másik csicsergésére. Nincs könnyű dolga a lánynak a dokival. Mondjuk, hogy mit akarna kezdeni a férfi koszos ruhájával az jó kérdés. Most akarja kimosni? Vagy célozgat arra, hogy büdös lenne? Jó hát van rá esély. Tegnap egész nap ezekben járkált össze vissza. Arra, hogy milyen gyógyító is csak érzelemmentesen válaszol.*
-Szoktam. Orvos vagyok.
*Hogy a nagy csúnya véres dolog az egy levágott kéz vagy egy szülés levezetése az mindegy. Az a dolga, hogy életben tartsa a betegét akármi is a baja. Aztán fáradtan csak felsóhajt.*
-Bocs. A mai nap tényleg ritka elcseszett volt. Ha rajtam múlna ki se kelnék az ágyamból talán két napig. Szóval ide is csak azért megyek mert különben cseszné az agyamat, hogy nem jöttem.


644. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-24 18:00:41
 ÚJ
>Aerwen Wairaness avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Úton//

*Intath jelenleg szörnyű hangulatában van, amit nem tudja a tündér, hogy megemlítse vagy ne. Mert most mit ártott neki, semmit. Még szerencse nem hall gondolatokat, rosszul is lenne attól. Ahogy az elf elégedetlenkedve kinyögi a szót, és el is indul. Aerwen hasonló elégedetlen sóhajt hallat. Szándékosan hangosan. Majd mielőtt elindulna, grimaszol és nyelvet ölt az elfnek.
~Minél nagyobbak annál kiállhatatlanabbak. ~ Gondolja, és úgy véli jogosan is.*
- Nagyon remélem, hogy egy hüvelyknyit sem növök, lehet, olyan leszek, mint ő. *mondja halkan Kaffának, és reméli az elf nem hallja meg. ~Vagyis de hallja meg.~ Kérdés meddig lesz bátor, ha megfordul az elf és villámokat lő a szeme, ki tudja, merre menekül el. Szándékosan nem akarja beérni Intath-ot lejjebb maradva nézelődik a tájban, és néha felszed a földről ezt-azt. Apró virágokat gyűjt. Na, nem úgy, mint aki ért hozzá, inkább csak olyanokat, amik tetszenek neki. Az egyiknél viszont kicsit lemarad, így apró lábaival csak futva tudja beérni az elfet. Persze azért egy mogorva szőke elfet nem lehet összekeverni senkivel sem.*
- Vajon még mindig olyan rossz hangulata van? *kérdezgeti Kaffát most eléggé halkan. A kis állat kaffog erre párat, talán ez lehetett a névadó hangzása is.*
- Nézd szedtem neked virágot, hátha jobb kedved lesz tőle. *mondja és az elf felé nyújt pár szál sárga és piros virágot. *
- Amúgy mi bajod van? *az út hosszú, hiszen megtette idáig, így képtelen végig csendben és nyugton maradni.*
- Ha olyan picike, mint én, megpróbálhatok segíteni. Ha például csak a ruhád koszos azon tudok segíteni, ha más is, akkor azon nem biztos. *kezd felszabadultabban cseverészni. Elgondolkodtató az eset, hogy ki a kellemetlenebb, a mogorva elf vagy az örökmozgó kis tündér.*
- Te milyen gyógyító vagy, szoktál olyan nagy csúnya véres dolgokat is csinálni? *Közben, ahogy haladnak körbe ugrálja az elfet, vagy jó párszor, mire megint az útszélére libben tova, megnézni valami bogarat ott. De félszemmel és füllel az elfre figyel, még ha ez nem is látszik kifejezetten.*


643. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-24 12:09:25
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1219
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//Kint//

*A doki jelenleg nagyon nem volt vicces és türelmes kedvében. Szóval az előtte lefagyó kislány is csak az idegeire ment. Nézett rá olyan "Szólalj már meg!" arckifejezéssel és várt. Majd meg is szólalt. Bár nem jutottak azzal se túl sokra. Szerencsére mielőtt kitárgyalták volna, hogy milyen állatokat nem lehet még megülni elhangzott a lehangoló igazság is. Meg pedig, hogy gyalog jött a lány és gyalog is tervez a városig ismét eljutni. A doki erre ismét csak sóhajtott egyet.*
~Hogy rohadna meg!~
*El is indult a városba vezető úton amit már megtett egyszer.*
-Erre.
*Nyögte oda a tündérnek aki érezheti, hogy egy ritka kellemetlen útitársat kapott maga mellé.*


642. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-24 11:52:01
 ÚJ
>Aerwen Wairaness avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Kint//

*Türelmesen várakozik kint, míg a kis menyéttel beszélget. Elszórakoztatja magukat, amiben Kaffa nagyon nagy kópé. Halkan kuncog, ahogyan a kis állat nedves nózija a nyakát szimatolja. Azonban ahogy a menyét orra a fülét közelíti meg, felvisít.*
- Elég! *kiált fel nevetve. Hiszen ott a tündér csiklandós. Az elf belépőjére és leginkább szavaira lefagy. Legszívesebben kikacagná a nagy szőkét. De nem meri, mert az előbb is olyan csúnyán kiabált. Ajkába harap, hogy nehogy felnevessen.
~Ezek a nagyobbak ennyire ostobák?~
Döbben meg szigorúan csak az elméjében. Érdeklődve pillant fel a férfire, és nem tudja, mit mondjon most. Mit merjen mondani? Értsen egyet, vagy okítsa ki, hogy ez nyilvánvalóan butaság? Mert akármilyen pici is, egy menyét csak összetörne a súlya alatt.*
- Één dehogyis. *nyögi ki meglepettségében a következő két szót.*
- Ő Kaffa a menyétem, és hátasnak még nekem is túl kicsi. *csak sikerül valahogy úgy mondani, ahogy nem akarta. *
- Gyalog jöttem, és el is tévedtem. *most kicsit gondban is van, merre induljon Arthenior felé, így bízik az elfben hogy jó irányba indul el. Ha nem akkor Aerwen valamerre elindul amerre sejti a várost. Amerre logikus hogy van. *


641. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-04-23 22:49:47
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1219
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//A rendelőben//
//Naty szobájában//
//Majd kint//

*A dokinak nem nagyon van most hangulata az aranyos tündérszerű dolgokhoz. Szóval a szőke szárnyas szavaira is csak sóhajt.*
-Mindegy.
*Jelenleg világutáló hangulatában van. Ezt a beérkező két lány is láthatja rajta. Az ölelés azért jól láthatóan meglepi a férfit. Főleg mert nem tudja mihez kötni. És bár egy mocskos gondolat azért végigfut az agyán, de az ezüst hajú lányról tudja, hogy, azt azért nem tenné meg a jobb kedvre derítéséért. Viszont maga a gesztus így is egy kicsit azért jól esik neki. Meg is veregeti a kis vállakat. Ezek után parancsszavak csattannak. A tányér utánuk hozása is segítség és nem is kell több. Majd a szőke szárnyas értetlenkedik.*
-Akkor amin idejöttél. Istenem!
*Fakad ki. Értetlenséghez tényleg nagyon nincs hangulata. Remélhetőleg nem felejtette, hogy kell megülni, azt az állatot. Betegét két oldalról támogatva megindulnak a neki előre elkészített szobába. Hogy közben annak a szőkének mije látszik ki azzal nem törődik. Ellentétben egyes perverzekkel ő az ilyesfajta ismerkedést meghagyja a közös megegyezéssel történő játékoknak, ahol a lány nem érzi magát kellemetlenül és kiszolgáltatottan. Maximum kellemesen kiszolgáltatottan. A szobában a tündér megkapja az utasításait, hogy miképp figyeljen a betegre. Csinált már ilyet ezért bízik meg benne a férfi, de csak egy kicsit. A fej simogatása könnyen nézhető egy kisállat megdicsérésének is. Talán nem ártó szándékkal, de kicsit annak is tartja a lányt. Bár ellentétben az állatokkal ő szimpatikusabb az elfnek. Mindegy. A ház úrnője is kedves mint mindig. A vállára tett kézre bólint.*
-Ajánlom is. Vigyázzatok magatokra!
*Nem szereti az ilyen sunyi perverzeket. Bármi kitelik tőlük. Az újabb ölelés szintén meglepi a dokit. Ebbe már lát bele dolgokat hisz Laurentitia eddig is küldözgette neki az üzeneteket, meg ugyebár ő egy fiatal elf lány, aki a napja nagy részében, süt főz, takarít, Int meg egy olyan pasi akiért az ilyen lányok nedvesre sírják a bugyijukat. De azért leküzdi a kényszert, hogy belemarkoljon abba a minden bizonnyal feszes és kerek fenékbe amiről annyiszor elképzelte már mit tenne vele minden egyes alkalommal mikor meglátta a lányt a konyhában szorgoskodni, vagy négy kész láb ahogy felmosott. Lehet, hogy ha haza is jön akkor tényleg megadja neki amire vágyik. Kezd már nagyon tele lenni a töke mindennel.*
-Rendben. Visszajövök.~Édes!~
*Ezzel lement a laborjába és magához vett mindent, ami kellhet neki. A felszerelését, a gyógyfüveit, néhány varázsitalt azért összeöntött, majd azokat is eltette és persze csak a biztonság kedvéért a dögös kötényét is. Ami nem csak azért dögös mert jól áll neki hanem azért is mert a sok rászáradt vértől már majdhogynem egy egész dögtenyészet lehet rajta. Majd le kell cserélni valami elegánsabbra amitől jobban nedvesedik az úrilányok lába köze. Na, majd ha megint lesz pénze. Miután mindent összehalászott abban a káoszban, azokat a kis szexi fonott kosarába tette és felszenvedve magát a lépcsőn kiment a lányhoz. Aki, valami szőrös hosszú patkánnyal trécselt épp.*
-Ne próbálj megszívatni, hogy az hozott el ide a városból.
*Közölte fáradtan.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1371-1390