Külső területek - Szarvasliget
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 24 (461. - 480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1399-1418
480. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-29 20:21:48
Üzenet elküldve: 2019-11-29 20:21:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
// Folyosón //
* Nimeril fetreng egy ideig az ágyban, de aztán nem bírja tovább. Azt a nyavalyás varratott meg úgy dönt ideje lesz kiszedni. ~ Nagy ügy, mindjárt kikapom én ezt innen. Hol egy olló?~ Feltápászkodik hát, hogy magához vegyen egyet kölcsönbe. Igen ám, de ebben a nagy hajba kapásban ám megéhezett. Még jó, hogy az a süti az asztalon. Fogja hát és betömi azt még előtte. Az arcát is alaposan megmossa, hogy ne látszódjon a sírás nyoma. Ezek után lép ki a folyosóra. Még most is a csíkos kis pizsamája van rajta. A járása is tűrhető, de azért támassza még a falat egy kicsit.*
* Nimeril fetreng egy ideig az ágyban, de aztán nem bírja tovább. Azt a nyavalyás varratott meg úgy dönt ideje lesz kiszedni. ~ Nagy ügy, mindjárt kikapom én ezt innen. Hol egy olló?~ Feltápászkodik hát, hogy magához vegyen egyet kölcsönbe. Igen ám, de ebben a nagy hajba kapásban ám megéhezett. Még jó, hogy az a süti az asztalon. Fogja hát és betömi azt még előtte. Az arcát is alaposan megmossa, hogy ne látszódjon a sírás nyoma. Ezek után lép ki a folyosóra. Még most is a csíkos kis pizsamája van rajta. A járása is tűrhető, de azért támassza még a falat egy kicsit.*
479. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-29 07:28:19
Üzenet elküldve: 2019-11-29 07:28:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Konyhatündérek//
//Bekukkantás a konyhába//
*Még néha megfordul út közben, hogy lássa a város felé a dinnyével megpakolt elfet, közben pedig valóban a ház felé tart lassacskán. A gondolatai közben az elmúlt este körül forognak, levonja a következtetést, kicsit jobban rá kell készülnie legközelebb, mert az egészen az volt a legcsúnyább, amikor a karjai cserbenhagyták. Ilyet legközelebb nem engedhet meg magának, most ugyan egy harapással megúszta, de ki tudja, lehet egyszer majd az élete fog múlni rajta.
Már látja is a házat, pont olyan, amilyenre emlékezett, fordul meg a fejében, aztán az is, hogy igazából nem is volt tetemesebb időt távol, hogy az alatt annyi minden változhasson. Felszenvedi magát a lépcsőn, majd a kapun, be a folyosóra. A ház körül nem látott senki, így valószínű még odabent tevékenykednek, esetleg hátrébb a kertben vagy az istállóban. Ahogy biceg a szobája felé megcsapja a fülét a nyüzsgés zaja, arra se emlékezett, hogy lennének annyian a házban, hogy ekkora ricsajt gerjesszenek. ~Talán Angu is visszajött! ~ A fél-elf mindig reménykedik, hogy egyszer majd viszont látja a barnahajú elfet, így lelkesen indul meg a hangok irányába. Miután kiszűrte, hogy a konyhából érkezik a beszélgetés zaja, odatámaszkodik az ajtófélfának, hogy körbe nézzen, felmérve a résztvevőket.*
-Sziasztok! *Ahogy egyik lánykáról ugrik a szeme a másikra feltűnik, hogy a jelenlévők egy része ismeretlen számára, sőt, talán a nagyrésze.*
-Itt meg mi történt? Csak nem a pincében találtátok őket dobozokban vagy hordókban? *Majd látja, hogy egy ismeretlen férfi is van közöttük, mivel ember így egyelőre semmiféle előítélet nem társul személyéhez. Aztán Intathon is megakad a szeme, aki szintén, éppen eszik.*
-Látom, épp esztek, nem akarok zavarni. *Közben keresi a fejében a nevet, de a szőke elfek nevei azonnal a szemétdombra kerültek, amint áthaladtak a szelektáláson és haszontalan információnak lettek titulálva.*
-Hogy van a baba? *Kérdez rá, Laurentitiának szegezve a dolgot, hogy valahogy felvezesse magát, meg a problémáját. Próbál pont úgy nekidőlni kívülről az ajtókeretnek, hogy a sérült lábára rálátást ne engedjen.*
//Bekukkantás a konyhába//
*Még néha megfordul út közben, hogy lássa a város felé a dinnyével megpakolt elfet, közben pedig valóban a ház felé tart lassacskán. A gondolatai közben az elmúlt este körül forognak, levonja a következtetést, kicsit jobban rá kell készülnie legközelebb, mert az egészen az volt a legcsúnyább, amikor a karjai cserbenhagyták. Ilyet legközelebb nem engedhet meg magának, most ugyan egy harapással megúszta, de ki tudja, lehet egyszer majd az élete fog múlni rajta.
Már látja is a házat, pont olyan, amilyenre emlékezett, fordul meg a fejében, aztán az is, hogy igazából nem is volt tetemesebb időt távol, hogy az alatt annyi minden változhasson. Felszenvedi magát a lépcsőn, majd a kapun, be a folyosóra. A ház körül nem látott senki, így valószínű még odabent tevékenykednek, esetleg hátrébb a kertben vagy az istállóban. Ahogy biceg a szobája felé megcsapja a fülét a nyüzsgés zaja, arra se emlékezett, hogy lennének annyian a házban, hogy ekkora ricsajt gerjesszenek. ~Talán Angu is visszajött! ~ A fél-elf mindig reménykedik, hogy egyszer majd viszont látja a barnahajú elfet, így lelkesen indul meg a hangok irányába. Miután kiszűrte, hogy a konyhából érkezik a beszélgetés zaja, odatámaszkodik az ajtófélfának, hogy körbe nézzen, felmérve a résztvevőket.*
-Sziasztok! *Ahogy egyik lánykáról ugrik a szeme a másikra feltűnik, hogy a jelenlévők egy része ismeretlen számára, sőt, talán a nagyrésze.*
-Itt meg mi történt? Csak nem a pincében találtátok őket dobozokban vagy hordókban? *Majd látja, hogy egy ismeretlen férfi is van közöttük, mivel ember így egyelőre semmiféle előítélet nem társul személyéhez. Aztán Intathon is megakad a szeme, aki szintén, éppen eszik.*
-Látom, épp esztek, nem akarok zavarni. *Közben keresi a fejében a nevet, de a szőke elfek nevei azonnal a szemétdombra kerültek, amint áthaladtak a szelektáláson és haszontalan információnak lettek titulálva.*
-Hogy van a baba? *Kérdez rá, Laurentitiának szegezve a dolgot, hogy valahogy felvezesse magát, meg a problémáját. Próbál pont úgy nekidőlni kívülről az ajtókeretnek, hogy a sérült lábára rálátást ne engedjen.*
478. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-24 18:37:16
Üzenet elküldve: 2019-11-24 18:37:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Konyhatündérek//
*Bár Intath hamar távozik körükből, örömmel látja, hogy a többiek maradnak és láthatóan igen jól érzik magukat egymás társaságában. A maga részéről nem is kívánhatna többet, talán csak egy finom ebédet, de Lynának hála, az is készülőben van*
- Ugyan, dehogyis! Erre semmi szükség! Majd megoldjuk valahogy máshogy... a nagyszobát úgysem használjuk semmire. Szerintem, ha mindenki egyetért vele, feloszthatnánk, hogy többen elférjünk. Úgy érzem, hiába költöznétek össze, még úgyis kellenének újabb szobák. *néz mosolyogva az összegyűlt seregletre, miközben Vielnek válaszol. A nagy nézelődés közepette azonban feltűnik neki, hogy azért így is vannak szép számmal olyanok is, akik hiányoznak a konyhából. ~Vajon hová lett Seles és a kicsi? Rég nem láttam őket... úgy rémlik, említette, hogy egyszer szeretnének egy saját házat, de nem gondoltam, hogy ilyen hamar elköltöznek majd... de megértem, biztos szeretnék elkezdeni a saját életüket Leonnal és a picivel~ sóhajt fel magában szomorúan, hiszen őszintén hiányozni fog neki a kedves kis család, de persze senkit nem fog kényszeríteni arra, hogy itt maradjon, ha nem szeretne. Bár egy pillanatra arcára is kiül a szomorúság, nem akar túl sokáig a fájó emlékeken merengeni, így kissé összerázkódva veszi fel újra a társalgás fonalát, hagyva, hogy Lyna közben felmerülő kérdéseit Pyctáról inkább Vieljana válaszolja meg, elvégre ő már személyesen is járt Mil'Ochassban*
- Tényleg nagyszerű férfi, és nemsokára lesz is alkalmad rá, hogy találkozz vele. Épp szervezünk egy kis házavató ünnepséget, ahova őket is meghívtuk. De ha érdekel, milyen házakban is laknak, biztos megengedik, hogy egyszer meglátogassuk őket. *biztosítja erről mosolyogva a lányt, mielőtt legújabb vendégeikhez fordulna*
- Egyáltalán nem gond, örülök, hogy elhoztad őt! *mosolyog előbb Frädre, majd Vannára, megismerkedésük történetét hallva. Az örömébe azonban újfent zavar vegyül, ahogy már másodszor kap ajándékot a mai nap*
- Ó, nem kellett volna. De köszönöm, ez igazán hasznos lesz majd a kertben. *pirul el kissé, ahogy átveszi a férfitől a kosarat*
- Á, igen, a cipók! Hogy is felejthettem el? *kap észbe viszont Fräd kérdését hallva, csak egy kézmozdulattal jelezve lelkes segítségének, maradjon csak, és élvezze a saját maga készítette ételt, ő pedig gondoskodik a többiről. Mivel Lyna a saját tojásait használta fel az ebédhez, így még nem járt a kamrának kialakított kis résznél, ahol korábban a friss kenyérkéket látta, most azonban már indul is, hogy pótolja ezt a hiányosságot, és a már nem forró, de még mindig ropogós cipókat az asztal közepére pakolja*
- Így ni. Csak szóljatok, ha még kellene valami! *jelenti ki, körbehordozva pillantását a társaság tagjain, vajon van-e valaki, akinek már most rögtön szolgálhat valamivel. Ha azonban egyelőre nincs több kérdés, akkor ő maga is helyet foglal, hogy megkóstolja Lyna főztjét, egy halvány mosolyt eresztve meg Nell felé, a lány hálálkodását hallva*
- Hm, ez igazán finom lett. *mosolyog elismerően Lynára, épp, mikor Int is újra csatlakozik hozzájuk*
- Ugyan már, ez túlzás. Különben is, ha valakinek, Lynának jó esélye van rá, hogy nálam is jobb legyen. Kóstold csak meg! *legyint zavart mosollyal a férfi bókjára, miközben az orvosnak is pakol egy kis rántottát a tányérjára* És hogy van Nimeril? Javul az állapota? *vált kissé komolyabb hangnemre, mikor a doktor is csatlakozik hozzájuk az asztalnál.*
*Bár Intath hamar távozik körükből, örömmel látja, hogy a többiek maradnak és láthatóan igen jól érzik magukat egymás társaságában. A maga részéről nem is kívánhatna többet, talán csak egy finom ebédet, de Lynának hála, az is készülőben van*
- Ugyan, dehogyis! Erre semmi szükség! Majd megoldjuk valahogy máshogy... a nagyszobát úgysem használjuk semmire. Szerintem, ha mindenki egyetért vele, feloszthatnánk, hogy többen elférjünk. Úgy érzem, hiába költöznétek össze, még úgyis kellenének újabb szobák. *néz mosolyogva az összegyűlt seregletre, miközben Vielnek válaszol. A nagy nézelődés közepette azonban feltűnik neki, hogy azért így is vannak szép számmal olyanok is, akik hiányoznak a konyhából. ~Vajon hová lett Seles és a kicsi? Rég nem láttam őket... úgy rémlik, említette, hogy egyszer szeretnének egy saját házat, de nem gondoltam, hogy ilyen hamar elköltöznek majd... de megértem, biztos szeretnék elkezdeni a saját életüket Leonnal és a picivel~ sóhajt fel magában szomorúan, hiszen őszintén hiányozni fog neki a kedves kis család, de persze senkit nem fog kényszeríteni arra, hogy itt maradjon, ha nem szeretne. Bár egy pillanatra arcára is kiül a szomorúság, nem akar túl sokáig a fájó emlékeken merengeni, így kissé összerázkódva veszi fel újra a társalgás fonalát, hagyva, hogy Lyna közben felmerülő kérdéseit Pyctáról inkább Vieljana válaszolja meg, elvégre ő már személyesen is járt Mil'Ochassban*
- Tényleg nagyszerű férfi, és nemsokára lesz is alkalmad rá, hogy találkozz vele. Épp szervezünk egy kis házavató ünnepséget, ahova őket is meghívtuk. De ha érdekel, milyen házakban is laknak, biztos megengedik, hogy egyszer meglátogassuk őket. *biztosítja erről mosolyogva a lányt, mielőtt legújabb vendégeikhez fordulna*
- Egyáltalán nem gond, örülök, hogy elhoztad őt! *mosolyog előbb Frädre, majd Vannára, megismerkedésük történetét hallva. Az örömébe azonban újfent zavar vegyül, ahogy már másodszor kap ajándékot a mai nap*
- Ó, nem kellett volna. De köszönöm, ez igazán hasznos lesz majd a kertben. *pirul el kissé, ahogy átveszi a férfitől a kosarat*
- Á, igen, a cipók! Hogy is felejthettem el? *kap észbe viszont Fräd kérdését hallva, csak egy kézmozdulattal jelezve lelkes segítségének, maradjon csak, és élvezze a saját maga készítette ételt, ő pedig gondoskodik a többiről. Mivel Lyna a saját tojásait használta fel az ebédhez, így még nem járt a kamrának kialakított kis résznél, ahol korábban a friss kenyérkéket látta, most azonban már indul is, hogy pótolja ezt a hiányosságot, és a már nem forró, de még mindig ropogós cipókat az asztal közepére pakolja*
- Így ni. Csak szóljatok, ha még kellene valami! *jelenti ki, körbehordozva pillantását a társaság tagjain, vajon van-e valaki, akinek már most rögtön szolgálhat valamivel. Ha azonban egyelőre nincs több kérdés, akkor ő maga is helyet foglal, hogy megkóstolja Lyna főztjét, egy halvány mosolyt eresztve meg Nell felé, a lány hálálkodását hallva*
- Hm, ez igazán finom lett. *mosolyog elismerően Lynára, épp, mikor Int is újra csatlakozik hozzájuk*
- Ugyan már, ez túlzás. Különben is, ha valakinek, Lynának jó esélye van rá, hogy nálam is jobb legyen. Kóstold csak meg! *legyint zavart mosollyal a férfi bókjára, miközben az orvosnak is pakol egy kis rántottát a tányérjára* És hogy van Nimeril? Javul az állapota? *vált kissé komolyabb hangnemre, mikor a doktor is csatlakozik hozzájuk az asztalnál.*
477. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-23 21:23:48
Üzenet elküldve: 2019-11-23 21:23:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Konyhatündérek//
- Ez fantasztikusan hangzik. Pycta biztos nagyon csodálatos.
*Állapítja meg az elhangzottak alapján, és még gyorsan hozzáfűzi.*
- Remélem lesz alkalmam találkozni vele.
*Ezután a tündér leányka is mesélni kezd, akit ugyanolyan áhítattal hallgat Cerlyna, mint mindenki mást.*
- Fákon laknak? Ez annyira jól hangzik! Én is szeretnék egy faházat.
*Lelkesen pattog párat, és tapsikol kezével, közben már meg is tervezi kis állom házát. Bár szeret Drameiloten úrnál lakni, de egy faház feltétlenül kell neki. Ha más nem, akkor majd Drameiloten úrék birtokára építteti.*
- Vannak ott gyerekek is?
*Folytatja a lelkes kérdezősködést.*
- Még sosem láttam elf gyerekeket.
~ Milyen jó lehet faházban felnőni. ~
*Kicsit elmerül gondolataiban, közben persze nem zárkózik el teljesen, és figyeli az új jövevényeket, akik közül a férfi egy kosarat ad Laurentitiának.*
- Azt hiszem nektek még nem mutatkoztam be. Eeyr áldjon titeket, én Cerlyna vagyok, de hívjatok csak Lynának.
*Szólal meg azután, hogy elhallgattak a többiek, mert véletlenül sem szeretne goromba módon bárki szavába vágni. Az evőeszközökkel, és a teával is akadt némi segítsége, így az asztaltársasághoz csatlakozik ő is.*
- Van cipó?
*Kérdez vissza meglepetten, és a férfi után Laurentitiára néz, hátha a cipók létéről tud valamit. Amennyiben igen, úgy rögvest pattan, kicsattanó energiával, hogy azokat is az asztalhoz hozza, egy nagyobb késsel együtt.*
- Ha kértek még, akkor szóljatok bátran, és csinálok.
*Mondja, és maga elé húz egy bögrét, amibe önt a friss teából. Érdeklődve kapkodja tekintetét hol ide, hol oda, és feltűnik számára, hogy Nellara kissé hallgatag. Persze megérti őt, hiszen hasonlóképpen idegen számára is ez a helyzet, és ez a számtalan új név, és arc. Cerlyna viszont szeretne rajta segíteni, ezért elkezd töprengeni azon, hogy mivel vonhatná be a szép szárnyú tündérlánykát.*
- Neked hogy-hogy ilyen szép szárnyaid vannak?
*Persze pillantása Vannára is téved, neki is szánva a kérdést.*
- Ez mitől függ? Vannak akik anélkül születnek?
*Kérdését nem szánja sértőnek, ettől függetlenül még lehet az. Kíváncsi tekintetéből viszont kiolvasható, hogy egyszerűen csak érdeklődik egy számára ismeretlen dolog iránt. Felemás tekintetét az érkező elf orvosra emeli, bögréje mögül széles mosollyal üdvözli.*
- Jó étvágyat mindenkinek! Eeyrnek legyen hála minden finomság!
- Ez fantasztikusan hangzik. Pycta biztos nagyon csodálatos.
*Állapítja meg az elhangzottak alapján, és még gyorsan hozzáfűzi.*
- Remélem lesz alkalmam találkozni vele.
*Ezután a tündér leányka is mesélni kezd, akit ugyanolyan áhítattal hallgat Cerlyna, mint mindenki mást.*
- Fákon laknak? Ez annyira jól hangzik! Én is szeretnék egy faházat.
*Lelkesen pattog párat, és tapsikol kezével, közben már meg is tervezi kis állom házát. Bár szeret Drameiloten úrnál lakni, de egy faház feltétlenül kell neki. Ha más nem, akkor majd Drameiloten úrék birtokára építteti.*
- Vannak ott gyerekek is?
*Folytatja a lelkes kérdezősködést.*
- Még sosem láttam elf gyerekeket.
~ Milyen jó lehet faházban felnőni. ~
*Kicsit elmerül gondolataiban, közben persze nem zárkózik el teljesen, és figyeli az új jövevényeket, akik közül a férfi egy kosarat ad Laurentitiának.*
- Azt hiszem nektek még nem mutatkoztam be. Eeyr áldjon titeket, én Cerlyna vagyok, de hívjatok csak Lynának.
*Szólal meg azután, hogy elhallgattak a többiek, mert véletlenül sem szeretne goromba módon bárki szavába vágni. Az evőeszközökkel, és a teával is akadt némi segítsége, így az asztaltársasághoz csatlakozik ő is.*
- Van cipó?
*Kérdez vissza meglepetten, és a férfi után Laurentitiára néz, hátha a cipók létéről tud valamit. Amennyiben igen, úgy rögvest pattan, kicsattanó energiával, hogy azokat is az asztalhoz hozza, egy nagyobb késsel együtt.*
- Ha kértek még, akkor szóljatok bátran, és csinálok.
*Mondja, és maga elé húz egy bögrét, amibe önt a friss teából. Érdeklődve kapkodja tekintetét hol ide, hol oda, és feltűnik számára, hogy Nellara kissé hallgatag. Persze megérti őt, hiszen hasonlóképpen idegen számára is ez a helyzet, és ez a számtalan új név, és arc. Cerlyna viszont szeretne rajta segíteni, ezért elkezd töprengeni azon, hogy mivel vonhatná be a szép szárnyú tündérlánykát.*
- Neked hogy-hogy ilyen szép szárnyaid vannak?
*Persze pillantása Vannára is téved, neki is szánva a kérdést.*
- Ez mitől függ? Vannak akik anélkül születnek?
*Kérdését nem szánja sértőnek, ettől függetlenül még lehet az. Kíváncsi tekintetéből viszont kiolvasható, hogy egyszerűen csak érdeklődik egy számára ismeretlen dolog iránt. Felemás tekintetét az érkező elf orvosra emeli, bögréje mögül széles mosollyal üdvözli.*
- Jó étvágyat mindenkinek! Eeyrnek legyen hála minden finomság!
476. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-23 15:10:18
Üzenet elküldve: 2019-11-23 15:10:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
* Úgy látszik a dokinak nem csak a fél keze, de a fél esze is hiányzik. Úgy hisztizik, mint egy gyerek. ~ Bezzeg rám megharagudott, mert hisztiztem, de ugyan azt csinálja ő is. Szánalmas levélzabáló.~ *
– Csak egy nyavalyás zöld löttyöt adott, meg bevarrta a sebemet. Azt úgy tesz, mintha ő lenne a világ legjobb orvosa. Hihetetlen, hogy egyesek mit nem gondolnak magukról. Nincs is rá szükségem, majd találok jobb tanítót. Biztosan akad ebben a városban valaki. Be kell szereznem egy pár cuccot majd, mert hiányosak a készleteim.* Dühe elpárolog. Így aztán inkább visszadől pihenni. Az a kevés vér ami benne maradt az most rendesen felpumpálódott benne.*
* Úgy látszik a dokinak nem csak a fél keze, de a fél esze is hiányzik. Úgy hisztizik, mint egy gyerek. ~ Bezzeg rám megharagudott, mert hisztiztem, de ugyan azt csinálja ő is. Szánalmas levélzabáló.~ *
– Csak egy nyavalyás zöld löttyöt adott, meg bevarrta a sebemet. Azt úgy tesz, mintha ő lenne a világ legjobb orvosa. Hihetetlen, hogy egyesek mit nem gondolnak magukról. Nincs is rá szükségem, majd találok jobb tanítót. Biztosan akad ebben a városban valaki. Be kell szereznem egy pár cuccot majd, mert hiányosak a készleteim.* Dühe elpárolog. Így aztán inkább visszadől pihenni. Az a kevés vér ami benne maradt az most rendesen felpumpálódott benne.*
475. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-23 14:14:40
Üzenet elküldve: 2019-11-23 14:14:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-A faszt nem kérted! A pénzt meg hagyd! Nem kell semmi.
*Érkezik az ingerült válasz. Valahogy ha már, azt hiszik semmi bajuk akkor el tudnak feledkezni arról milyenek voltak kiszolgáltatva. Többet már tényleg nem szól a lányhoz. Végzett vele. Ha még a szegénynegyedi rendelőjében lenne akkor kivágná az utcára azzal a jókívánsággal, hogy reméli a büdös életben nem találkoznak többet. Miután távozott és az ajtót bevágta a rendelőjébe megy. Meg tudna ölni valakit. A fejében mindennek elmondja a lányt és dühösen félrerúg egy széket.*
-Baszódjon meg! Hisztis picsa! Döglöttél volna meg abban a szaros ingoványban. Nem mintha ne történhetne még meg. Akadémista kurva!
*Közben levágja az asztalra a növényeket. Morog és dühösen fújtat miközben fel alá járkál és magában szidja a lányt. Ha a vérveszteség és a nyílt sebbel úszkálás az ingovány mocsarában nem lenne elég még egy sereg átkot is kap a nyakába. Még morog egy kicsit és járkál fel alá majd elindul a konyhába.*
//Konyhatündérek//
*A szokásos vigyorával érkezik meg a szép lányok, a kis béka meg az unszimpatikus fickó közé.*
-Oh, már kész is? Remek. Jó étvágyat.
*Ezzel ha van ott hely akkor Nellara mellé próbál kerülni. Mégiscsak most érkezett és vele beszélt egyedül. Viszont a kis békát szólítja meg.*
-A rántotta a kedvencem. Bár nem lesz könnyű dolgod. Laurentitia kisasszony főztjét nem lehet túlszárnyalni. Azzal fogott meg engem igazán.
*Enged meg egy mosolyt a házigazda irányába.*
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.23 14:16:20
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-A faszt nem kérted! A pénzt meg hagyd! Nem kell semmi.
*Érkezik az ingerült válasz. Valahogy ha már, azt hiszik semmi bajuk akkor el tudnak feledkezni arról milyenek voltak kiszolgáltatva. Többet már tényleg nem szól a lányhoz. Végzett vele. Ha még a szegénynegyedi rendelőjében lenne akkor kivágná az utcára azzal a jókívánsággal, hogy reméli a büdös életben nem találkoznak többet. Miután távozott és az ajtót bevágta a rendelőjébe megy. Meg tudna ölni valakit. A fejében mindennek elmondja a lányt és dühösen félrerúg egy széket.*
-Baszódjon meg! Hisztis picsa! Döglöttél volna meg abban a szaros ingoványban. Nem mintha ne történhetne még meg. Akadémista kurva!
*Közben levágja az asztalra a növényeket. Morog és dühösen fújtat miközben fel alá járkál és magában szidja a lányt. Ha a vérveszteség és a nyílt sebbel úszkálás az ingovány mocsarában nem lenne elég még egy sereg átkot is kap a nyakába. Még morog egy kicsit és járkál fel alá majd elindul a konyhába.*
//Konyhatündérek//
*A szokásos vigyorával érkezik meg a szép lányok, a kis béka meg az unszimpatikus fickó közé.*
-Oh, már kész is? Remek. Jó étvágyat.
*Ezzel ha van ott hely akkor Nellara mellé próbál kerülni. Mégiscsak most érkezett és vele beszélt egyedül. Viszont a kis békát szólítja meg.*
-A rántotta a kedvencem. Bár nem lesz könnyű dolgod. Laurentitia kisasszony főztjét nem lehet túlszárnyalni. Azzal fogott meg engem igazán.
*Enged meg egy mosolyt a házigazda irányába.*
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.23 14:16:20
474. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-23 13:47:09
Üzenet elküldve: 2019-11-23 13:47:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
* A doki nem repesedik az örömtől, ami látszik a lenéző tekintetén, meg az azután elhangzottakon is.*
– Ne fáradj akkor, majd kiszedem magamnak. Nem nagy dolog. Nem kértelek rá, hogy lásd el a sebemet. Te magad csináltad. Na meg ahogy említetted élvezted is egy kicsit. Gondolom a nőként való észrevétel kedves emlék marad. Ne aggódj, majd kifizetem neked a kezelésem árát elf.* Azzal nem törődik tovább vele. Mikor az kifelé tart még utána szól.*
– Jó étvágyat! Hogy akadna a torkodon!* Persze a kiegészítést már csak azután teszi hozzá, hogy az bevágta az ajtót.*
* A doki nem repesedik az örömtől, ami látszik a lenéző tekintetén, meg az azután elhangzottakon is.*
– Ne fáradj akkor, majd kiszedem magamnak. Nem nagy dolog. Nem kértelek rá, hogy lásd el a sebemet. Te magad csináltad. Na meg ahogy említetted élvezted is egy kicsit. Gondolom a nőként való észrevétel kedves emlék marad. Ne aggódj, majd kifizetem neked a kezelésem árát elf.* Azzal nem törődik tovább vele. Mikor az kifelé tart még utána szól.*
– Jó étvágyat! Hogy akadna a torkodon!* Persze a kiegészítést már csak azután teszi hozzá, hogy az bevágta az ajtót.*
473. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-23 06:38:22
Üzenet elküldve: 2019-11-23 06:38:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
*Lehajol a növényért és kikeresi. Közben a lány megszólal. Hát nem kellett volna. A doki olyan iskolát végzett ahol a neveletlen diákok sorsa az éhezés és egy kemény hideg padló amin este alhatnak. És ahogy ez a példa is mutatja neki másképp nem is lehet orvost nevelni senkiből. Ez a véleménye lenéző tekintetén is látszik amivel a lányra néz. Persze nem csak így rakja rendbe a félvért.*
-Ha az ilyesmit megtartanád magadnak okosabbnak tűnnél. A tejet meg vagy megiszod vagy a varrataid is magad veszed ki. Ne gondold, hogy a legkisebb felelősséget is vállalom azért, aki nem akarja, hogy segítsenek neki. Csak akkor inkább döglene meg egyedül ahelyett, hogy ideáig eljön vele.
*A tekintetével szinte ölni lehetne amivel a lányra néz. Az utolsó mondattal pedig tényleg távozik és bár a szavait egy percre se emelte fel abból, hogy az ajtót egy kicsit erősebben csapta be érződhet, hogy mennyire nincs oda azért mikor a beteg akarja eldönteni, hogy mit akar.*
*Lehajol a növényért és kikeresi. Közben a lány megszólal. Hát nem kellett volna. A doki olyan iskolát végzett ahol a neveletlen diákok sorsa az éhezés és egy kemény hideg padló amin este alhatnak. És ahogy ez a példa is mutatja neki másképp nem is lehet orvost nevelni senkiből. Ez a véleménye lenéző tekintetén is látszik amivel a lányra néz. Persze nem csak így rakja rendbe a félvért.*
-Ha az ilyesmit megtartanád magadnak okosabbnak tűnnél. A tejet meg vagy megiszod vagy a varrataid is magad veszed ki. Ne gondold, hogy a legkisebb felelősséget is vállalom azért, aki nem akarja, hogy segítsenek neki. Csak akkor inkább döglene meg egyedül ahelyett, hogy ideáig eljön vele.
*A tekintetével szinte ölni lehetne amivel a lányra néz. Az utolsó mondattal pedig tényleg távozik és bár a szavait egy percre se emelte fel abból, hogy az ajtót egy kicsit erősebben csapta be érződhet, hogy mennyire nincs oda azért mikor a beteg akarja eldönteni, hogy mit akar.*
472. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-22 20:16:54
Üzenet elküldve: 2019-11-22 20:16:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
* A doki a hallottakra visszafordul, hogy elvigye azokat a vackokat végre. Közben a lány is átgondolja a történteket és ezt nem rest a véleményét elmondani.*
– Tulajdonképpen mi rosszat tettem? Elvettem azokat a növényeket, amiket én gyűjtöttem. Ráadásul ezek az ÉN táskámban voltak. Végül is senkit sem károsítottam meg. Nincs miért okolnom magam. Ha ezzel megsértettelek, akkor nagyon sajnálom. Ha úgy kívánod, akkor amint erőm engedi elmegyek. Ha így döntesz, akkor ne hozz nekem Sárkányfog tejet, mert nem fogom meginni. Ha megengeded, hogy maradjak, akkor elfogadok bármiféle büntetést.* Elmondta amit akar, most már nincs mit mondania. Bármi is lesz ő elfogadja zokszó nélkül. Magában már lejátszotta a dolgot és nem érzi hibásnak magát, csak egy dologban. Az pedig az engedetlenség. Át fordul a másik oldalára ha nem szólnak hozzá és megpróbál pihenni.*
* A doki a hallottakra visszafordul, hogy elvigye azokat a vackokat végre. Közben a lány is átgondolja a történteket és ezt nem rest a véleményét elmondani.*
– Tulajdonképpen mi rosszat tettem? Elvettem azokat a növényeket, amiket én gyűjtöttem. Ráadásul ezek az ÉN táskámban voltak. Végül is senkit sem károsítottam meg. Nincs miért okolnom magam. Ha ezzel megsértettelek, akkor nagyon sajnálom. Ha úgy kívánod, akkor amint erőm engedi elmegyek. Ha így döntesz, akkor ne hozz nekem Sárkányfog tejet, mert nem fogom meginni. Ha megengeded, hogy maradjak, akkor elfogadok bármiféle büntetést.* Elmondta amit akar, most már nincs mit mondania. Bármi is lesz ő elfogadja zokszó nélkül. Magában már lejátszotta a dolgot és nem érzi hibásnak magát, csak egy dologban. Az pedig az engedetlenség. Át fordul a másik oldalára ha nem szólnak hozzá és megpróbál pihenni.*
471. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-22 17:41:57
Üzenet elküldve: 2019-11-22 17:41:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Épp távozna mikor még utána szólnak. Az arca nem árul el semmilyen érzelmet csak bólint. Visszasétál és az ágy mellett térdre ereszkedik. Mivel a szokásosnál többet járkált a tegnapi és a mai nap így ettől egy kis nyögés szalad ki a száján. Benyúl az ágy alá és némi kutakodás után meg is találja amit keres. Közben kezdi hülyén érezni magát.*
~Hogy baszódnál meg a sárkányfogaddal együtt!~
*Ezek után meg kell kapaszkodnia az ágy szélében, hogy felálljon mert a lábai nem akarnak engedelmeskedni. Ezek után biccent és ha nem akadályozzák most már tényleg távozik.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Épp távozna mikor még utána szólnak. Az arca nem árul el semmilyen érzelmet csak bólint. Visszasétál és az ágy mellett térdre ereszkedik. Mivel a szokásosnál többet járkált a tegnapi és a mai nap így ettől egy kis nyögés szalad ki a száján. Benyúl az ágy alá és némi kutakodás után meg is találja amit keres. Közben kezdi hülyén érezni magát.*
~Hogy baszódnál meg a sárkányfogaddal együtt!~
*Ezek után meg kell kapaszkodnia az ágy szélében, hogy felálljon mert a lábai nem akarnak engedelmeskedni. Ezek után biccent és ha nem akadályozzák most már tényleg távozik.*
470. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-22 14:43:00
Üzenet elküldve: 2019-11-22 14:43:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Konyhatündérek//
*Nellara eléggé idegennek érzi magát a rengeteg ismeretlen arc között, így csak csendesen áll, és tekintete össze-vissza vándorol egyik beszélőről a másikra. Szó esik valami Pyctáról, aki talán mágus lehet, aztán még valaki jön, a házigazda pedig elutasítja a segítségét, így csak bólint, majd leül. Látszik rajta, hogy feszélyezve érzi magát a sok idegen között, talán még sem kellett volna idejönnie... De annyira szomjas volt!
Közben eléjük kerül az étel, Nellara pedig nem tudná azt mondani, hogy nem kér, mert farkaséhes.*
- Nagyon szépen köszönöm nektek az ételt, nagyon kedvesek vagytok, hogy engem is vendégül láttok! *fejezi ki háláját, majd kérdés nélkül esik neki az ételnek. Próbál nem úgy falatozni, mint egy disznó, ám azért látszik rajta, hogy már régóta nem evett.*
*Nellara eléggé idegennek érzi magát a rengeteg ismeretlen arc között, így csak csendesen áll, és tekintete össze-vissza vándorol egyik beszélőről a másikra. Szó esik valami Pyctáról, aki talán mágus lehet, aztán még valaki jön, a házigazda pedig elutasítja a segítségét, így csak bólint, majd leül. Látszik rajta, hogy feszélyezve érzi magát a sok idegen között, talán még sem kellett volna idejönnie... De annyira szomjas volt!
Közben eléjük kerül az étel, Nellara pedig nem tudná azt mondani, hogy nem kér, mert farkaséhes.*
- Nagyon szépen köszönöm nektek az ételt, nagyon kedvesek vagytok, hogy engem is vendégül láttok! *fejezi ki háláját, majd kérdés nélkül esik neki az ételnek. Próbál nem úgy falatozni, mint egy disznó, ám azért látszik rajta, hogy már régóta nem evett.*
469. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-20 23:46:03
Üzenet elküldve: 2019-11-20 23:46:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Konyhatündérek//
*Alighogy megáll a küszöbön, máris odaáll elé egy igencsak magas szőkeség. A köszöntésnek örül, de a megilletődöttség miatt néhány pislantáson kívül semmit nem válaszol Intathnak. Azután az elf már ott is hagyja őt, így szeme elé tárul, mennyien is tobzódnak a konyhában. Bár már előtte is látta néhány villanás erejéig a bennlévőket, most már fel is fogja, hogy mit lát. Kissé megkavarodik, de az általános jó légkörnek és Lau kedves fogadtatásának köszönhetően hamar kezd feloldódni. Az Int felé tanúsított csekély reakcióval szemben Laurentitia például már egy egész mosolyt kap válaszul.
A sokféle, ám mégis hasonszőrű társaság a reggeli szentélye felett egyesül, és Vanna látja, ez így van jól. Maga is helyet foglal az asztalnál, az invitálást elfogadva Vieljana mellett. Első kérdésként azt tenné fel a másiknak, hogy miért ilyen alacsony, de az időközben zajló párbeszédekből kiderül számára, hogy a másik is tündér. Így már mindjárt más a kép, és ezt nem is habozik kifejezni.*
- Ha nagy leszek, akkora karok lenni, mint te. És a szemeid gyönyörűek. *Mondja csodálattal a hangjában.* JÓ ÉTVÁGYAT! *Szól ő is mindenkinek, példaképét követve.* Én most jöttem a piacról és Vannának hívnak. *Mondja nemes egyszerűséggel, majd elfogadja a kézfogást.
Azért itt fontos megemlíteni, hogy sosem értette pontosan, miért is fognak egymással kezet az emberek. Ráadásul az O'baa melletti életmódjának köszönhetően nem sokat érintkezett másokkal. Többnyire vagy úton volt, vagy a ritka esetekben, mikor dolguk akadt másokkal, főként a néne intézte az ügyeket. Persze beszélgetett ő másokkal, ha úgy adódott, de mindezt a maga csapongó módján tette, amely legkisebb kora óta vele maradt – hiszen nem volt rá szükség, hogy változtasson rajta. Így a kézfogásról (javarészt) kívülállóként azt a véleményt alkotta, hogy az a másik szívverésének vizsgálására hivatott. Ez okból kifolyólag Vieljana kezét nem épp a szokásos módon fogja, ujjait enyhén a csukló irányába csúsztatja ugyanis. Közben a másik szemébe néz – ha teheti – és igyekszik megfigyelni a szívritmusát. Majd miután a kézfogás véget ért, megigazítja ölében a kis hátizsákját és az asztalhoz fordul.
A háttérben Frädricus szavaiból mindössze a cipó szót veszi ki, emiatt végül az utolsó pillanatban mégsem lát neki az ételnek – megvárja, míg teljes lesz a lakoma. Közben azon mereng, ne kérjen-e rántottát egy helyett két személyre, hátha a görény is szereti. Végül arra jut, az állat az este vadászott, így valószínűleg nem éhes még. Egyébként is jobb nem felkelteni feleslegesen, elvégre mikor inni keltette fel, azt is eléggé morcosan fogadta. Inkább hagyja békében aludni. Talán jobb is nem rászoktatni arra, hogy folyton elé tesznek mindent. Maradjon csak meg olyan vadnak és rátermettnek, amilyennek a természet alkotta.*
*Alighogy megáll a küszöbön, máris odaáll elé egy igencsak magas szőkeség. A köszöntésnek örül, de a megilletődöttség miatt néhány pislantáson kívül semmit nem válaszol Intathnak. Azután az elf már ott is hagyja őt, így szeme elé tárul, mennyien is tobzódnak a konyhában. Bár már előtte is látta néhány villanás erejéig a bennlévőket, most már fel is fogja, hogy mit lát. Kissé megkavarodik, de az általános jó légkörnek és Lau kedves fogadtatásának köszönhetően hamar kezd feloldódni. Az Int felé tanúsított csekély reakcióval szemben Laurentitia például már egy egész mosolyt kap válaszul.
A sokféle, ám mégis hasonszőrű társaság a reggeli szentélye felett egyesül, és Vanna látja, ez így van jól. Maga is helyet foglal az asztalnál, az invitálást elfogadva Vieljana mellett. Első kérdésként azt tenné fel a másiknak, hogy miért ilyen alacsony, de az időközben zajló párbeszédekből kiderül számára, hogy a másik is tündér. Így már mindjárt más a kép, és ezt nem is habozik kifejezni.*
- Ha nagy leszek, akkora karok lenni, mint te. És a szemeid gyönyörűek. *Mondja csodálattal a hangjában.* JÓ ÉTVÁGYAT! *Szól ő is mindenkinek, példaképét követve.* Én most jöttem a piacról és Vannának hívnak. *Mondja nemes egyszerűséggel, majd elfogadja a kézfogást.
Azért itt fontos megemlíteni, hogy sosem értette pontosan, miért is fognak egymással kezet az emberek. Ráadásul az O'baa melletti életmódjának köszönhetően nem sokat érintkezett másokkal. Többnyire vagy úton volt, vagy a ritka esetekben, mikor dolguk akadt másokkal, főként a néne intézte az ügyeket. Persze beszélgetett ő másokkal, ha úgy adódott, de mindezt a maga csapongó módján tette, amely legkisebb kora óta vele maradt – hiszen nem volt rá szükség, hogy változtasson rajta. Így a kézfogásról (javarészt) kívülállóként azt a véleményt alkotta, hogy az a másik szívverésének vizsgálására hivatott. Ez okból kifolyólag Vieljana kezét nem épp a szokásos módon fogja, ujjait enyhén a csukló irányába csúsztatja ugyanis. Közben a másik szemébe néz – ha teheti – és igyekszik megfigyelni a szívritmusát. Majd miután a kézfogás véget ért, megigazítja ölében a kis hátizsákját és az asztalhoz fordul.
A háttérben Frädricus szavaiból mindössze a cipó szót veszi ki, emiatt végül az utolsó pillanatban mégsem lát neki az ételnek – megvárja, míg teljes lesz a lakoma. Közben azon mereng, ne kérjen-e rántottát egy helyett két személyre, hátha a görény is szereti. Végül arra jut, az állat az este vadászott, így valószínűleg nem éhes még. Egyébként is jobb nem felkelteni feleslegesen, elvégre mikor inni keltette fel, azt is eléggé morcosan fogadta. Inkább hagyja békében aludni. Talán jobb is nem rászoktatni arra, hogy folyton elé tesznek mindent. Maradjon csak meg olyan vadnak és rátermettnek, amilyennek a természet alkotta.*
468. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-20 20:06:20
Üzenet elküldve: 2019-11-20 20:06:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Konyhatündérek//
//Nos... Int részben, Lau, Vielke, Nel, Vanci és Lyna//
*Lau a szokottan köszönti, majd szemben is áll egy mogorvának tűnő, elf pasassal. ~ De jó, máris utálnak! ~ Plusz két gyermeteg tündérrel is találkozik, olyanokkal, mint Vanna. A furcsa arcú nem is figyel rá, ez is meghökkenti Frédit, plusz az a másik sem nagyon érdekelt a témában. Egyelőre Laut szereti csak, de az az éteri mosoly, amit az elftől nyer, szándékán kívül is viszonzott reakcióra készteti.*
-Szép reggelt! Ő itt Vanna, ha nem probléma, magammal hoztam. Ma ismertem meg a piacon és szeretett volna velünk tartani. Ó, várjatok! *Tereli a témát, hiszen látszotr arcán, hogy belül becsmérli magát az akciójáért. A hátizsákjában kotorászik, s előveszi a fonott kosarat, Lau felé nyújtva, széles, fehér mosollyal, az emberek sajátos életkedvével.*
-Ezt neked hoztam, hogy valami igazán különlegeset használhass a kertészkedés közben összekuporgatott zöldszemét egy helyre gyűjtéséhez. A többieket sajnos eddig nem ismertem, de valamikor őket is szívesen meglepném. *Azokról nem is beszél, akiket eddig a szívébe zárt, csak nincsenek a társaságban. Reméli, hogy Laurentita elfogadja az ajándekot és a szobában lévők szemet hunynak a korai tudatlansága miatt. A szőke hajú hosszúéletű elviharzik, Fräd csak bólint az irányába. Barna tincses ismerőse ellenben ínycsiklandó reggelivel készült, amihez helyet is foglal az asztalnál.*
-Reggel sütöttem cipókat nektek. Megettétek volna? *Kérdezi érdeklődve, hiszen kedveskedésnek szánta volna. Azonban a péksütemények feltehetően az egyik polcon pihennek, ahová Frädri a hosszas sürgés - forgásban elkeverte őket, így ha valaki szemet vetne rájuk és erről a wegtorenit is értesítené, akkor friss, ropogós zsemle is dukálna az isteni étek mellé.*
//Nos... Int részben, Lau, Vielke, Nel, Vanci és Lyna//
*Lau a szokottan köszönti, majd szemben is áll egy mogorvának tűnő, elf pasassal. ~ De jó, máris utálnak! ~ Plusz két gyermeteg tündérrel is találkozik, olyanokkal, mint Vanna. A furcsa arcú nem is figyel rá, ez is meghökkenti Frédit, plusz az a másik sem nagyon érdekelt a témában. Egyelőre Laut szereti csak, de az az éteri mosoly, amit az elftől nyer, szándékán kívül is viszonzott reakcióra készteti.*
-Szép reggelt! Ő itt Vanna, ha nem probléma, magammal hoztam. Ma ismertem meg a piacon és szeretett volna velünk tartani. Ó, várjatok! *Tereli a témát, hiszen látszotr arcán, hogy belül becsmérli magát az akciójáért. A hátizsákjában kotorászik, s előveszi a fonott kosarat, Lau felé nyújtva, széles, fehér mosollyal, az emberek sajátos életkedvével.*
-Ezt neked hoztam, hogy valami igazán különlegeset használhass a kertészkedés közben összekuporgatott zöldszemét egy helyre gyűjtéséhez. A többieket sajnos eddig nem ismertem, de valamikor őket is szívesen meglepném. *Azokról nem is beszél, akiket eddig a szívébe zárt, csak nincsenek a társaságban. Reméli, hogy Laurentita elfogadja az ajándekot és a szobában lévők szemet hunynak a korai tudatlansága miatt. A szőke hajú hosszúéletű elviharzik, Fräd csak bólint az irányába. Barna tincses ismerőse ellenben ínycsiklandó reggelivel készült, amihez helyet is foglal az asztalnál.*
-Reggel sütöttem cipókat nektek. Megettétek volna? *Kérdezi érdeklődve, hiszen kedveskedésnek szánta volna. Azonban a péksütemények feltehetően az egyik polcon pihennek, ahová Frädri a hosszas sürgés - forgásban elkeverte őket, így ha valaki szemet vetne rájuk és erről a wegtorenit is értesítené, akkor friss, ropogós zsemle is dukálna az isteni étek mellé.*
467. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-20 00:16:47
Üzenet elküldve: 2019-11-20 00:16:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Konyhatündérek//
*Ahogy belép, Viel éppen elkapja a beszélgetés fonalát a túl sok látogatóval kapcsolatban, és töprengeni kezd. Persze eszébe is jut valami hasznos ötlet, amit szívesen megbeszélne, de az itt lévők közül csak azt nem látja, akinek a beleegyezése kellene. Kicsit kapkodva beszél, annyira feldobta az eset, meg a sok új barát.*
- Szervusztok! Szervusz, Intath! *Köszön külön a doktorbácsinak, aki szintén velük van.* Feltétlenül mesélek majd. Pyctáék nagyon jól vannak, van egy nagy városuk, ahol a házak a fákra épültek, és sok a lépcső. No meg van egy fa is, akit tisztelnek, annyira szép! És van ott egy bűbájos kislány is, aki megpróbálta kimondani a nevem. Azt mondta, vievievie. *Magyarázza, de láthatóan túl sokat próbál egyszerre, kis híján összeakad a nyelve.* Lau, én szívesen összeköltözöm Lyllinorral, mi kis helyen is elférünk. Majd megbeszélem vele! Akkor több hely marad az újabbaknak.
*Viel szóban szeretne nyilatkozni arról, hogy kér-e enni, de a hasa megelőzi, és az apró tündért meghazudtoló hangerővel mordul egyet, hogy a közelebb ülők mind hallhatják.*
- Jaj. *Mondja a lány halványan mosolyogva.* Megköszönnék egy kis harapnivalót. *Ezután csak figyel, hiszen most jön rá, mennyire hiányzik neki néhány finom falat, csoda, hogy nem ájult el közben. csöndben megeszi, amit csak kap. Csak egy szó erejéig függeszti fel a falatozást, miután Intath leszámolta a hely tündérkéit.*
- Már rég voltam ennyi fajtárs között. Annyira örülök nektek! *Mosolyog Nellarára és Vanellaryára. A két lánynak gyönyörű szárnyai vannak, de Viel arcán csak az elragadtatottság látszik, minden irigység nélkül szemléli őket, hiába nem adatott meg neki magának ilyesmi. Eközben mindenki az asztalhoz ül.*
- Jó étvágyat! *Szól Viel annak, aki még nem esett neki az ételnek úgy, mint ő. Vanellaryát egyenesen maga mellé invitálja egy kedves gesztussal.* Gyere csak, jut neked is! Honnét jöttél? *Szegezi neki kérdéseit a lehető legbarátságosabban, akár egy kislány, és még kezét is nyújtja, miután gondosan megtörölte a szalvétában. *Szervusz, Vieljana vagyok.
*Ahogy belép, Viel éppen elkapja a beszélgetés fonalát a túl sok látogatóval kapcsolatban, és töprengeni kezd. Persze eszébe is jut valami hasznos ötlet, amit szívesen megbeszélne, de az itt lévők közül csak azt nem látja, akinek a beleegyezése kellene. Kicsit kapkodva beszél, annyira feldobta az eset, meg a sok új barát.*
- Szervusztok! Szervusz, Intath! *Köszön külön a doktorbácsinak, aki szintén velük van.* Feltétlenül mesélek majd. Pyctáék nagyon jól vannak, van egy nagy városuk, ahol a házak a fákra épültek, és sok a lépcső. No meg van egy fa is, akit tisztelnek, annyira szép! És van ott egy bűbájos kislány is, aki megpróbálta kimondani a nevem. Azt mondta, vievievie. *Magyarázza, de láthatóan túl sokat próbál egyszerre, kis híján összeakad a nyelve.* Lau, én szívesen összeköltözöm Lyllinorral, mi kis helyen is elférünk. Majd megbeszélem vele! Akkor több hely marad az újabbaknak.
*Viel szóban szeretne nyilatkozni arról, hogy kér-e enni, de a hasa megelőzi, és az apró tündért meghazudtoló hangerővel mordul egyet, hogy a közelebb ülők mind hallhatják.*
- Jaj. *Mondja a lány halványan mosolyogva.* Megköszönnék egy kis harapnivalót. *Ezután csak figyel, hiszen most jön rá, mennyire hiányzik neki néhány finom falat, csoda, hogy nem ájult el közben. csöndben megeszi, amit csak kap. Csak egy szó erejéig függeszti fel a falatozást, miután Intath leszámolta a hely tündérkéit.*
- Már rég voltam ennyi fajtárs között. Annyira örülök nektek! *Mosolyog Nellarára és Vanellaryára. A két lánynak gyönyörű szárnyai vannak, de Viel arcán csak az elragadtatottság látszik, minden irigység nélkül szemléli őket, hiába nem adatott meg neki magának ilyesmi. Eközben mindenki az asztalhoz ül.*
- Jó étvágyat! *Szól Viel annak, aki még nem esett neki az ételnek úgy, mint ő. Vanellaryát egyenesen maga mellé invitálja egy kedves gesztussal.* Gyere csak, jut neked is! Honnét jöttél? *Szegezi neki kérdéseit a lehető legbarátságosabban, akár egy kislány, és még kezét is nyújtja, miután gondosan megtörölte a szalvétában. *Szervusz, Vieljana vagyok.
466. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-19 14:54:04
Üzenet elküldve: 2019-11-19 14:54:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
* A várt dühöngés elmarad. Csönd van és csak a szék nyikordul egyet, mikor a férfi hátradől benne. Ez még rosszabb, mint ha dühöngene a másik. Hallja, mikor az orvos feláll és elindul kifelé. Az elhangzott szavakat megértette és nincs is kifogása ellene. Csak egy dolgot mond, még neki. Ahhoz lehúzza a fejéről a takarót.*
– Itt vannak egy zsákban az ágyam alatt. Nekem már nincs rá szükségem. Tartsd meg őket! Úgyis a beteg lánykának szedtem őket.* Nem is tartóztatja tovább az orvost. Hagyja, hogy elmenjen enni.*
* A várt dühöngés elmarad. Csönd van és csak a szék nyikordul egyet, mikor a férfi hátradől benne. Ez még rosszabb, mint ha dühöngene a másik. Hallja, mikor az orvos feláll és elindul kifelé. Az elhangzott szavakat megértette és nincs is kifogása ellene. Csak egy dolgot mond, még neki. Ahhoz lehúzza a fejéről a takarót.*
– Itt vannak egy zsákban az ágyam alatt. Nekem már nincs rá szükségem. Tartsd meg őket! Úgyis a beteg lánykának szedtem őket.* Nem is tartóztatja tovább az orvost. Hagyja, hogy elmenjen enni.*
465. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-19 14:10:00
Üzenet elküldve: 2019-11-19 14:10:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A doki felkészült, hogy balhét csapjon, felháborodjon, kiálljon az igaza mellett és ha kell még most hullafáradtan fára másszon erre ilyen helyzetbe kerül. A vallomásra csak pislogni tud. Meg persze magában elkönyvelni, hogy a lány jól látja a dolgokat. Aztán nézi, azt a takarót ami az előbb még a lány volt. Hosszan, nagyon fáradtan és csalódottan sóhajt és hátradől a széken az orrnyergét masszírozgatva. Mi ilyenkor a teendő? A válasz már el is hangzott és maga a lány fogalmazta meg. A kérdés már csak az, hogy mint beteg mit kezdjen vele? Varratszedés és sárkányfog tej. De azokat a lány gyűjtötte és az övé. Végül is nem csak neki kell szóval mindenképp kell majd saját. Nagyon fáradtnak érzi magát a doki ahogy feláll és elindul az ajtó felé. Aztán megáll és még visszaszól halk és nyugodt hangon.*
-Nem vagy reménytelen csak még sokat kell tanulnod. Nem csak olyat amit könyvből lehet. Sok sikert a továbbiakban! A varratszedésre még visszajövök.
~Miért nem lehet normális segédet találni? Vagy mindegyik ilyen szar? Több velük a gond mint amennyi hasznuk van. Nem való ez nekem.~
*Ha a lány nem állítja meg akkor távozik is.*
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.19 14:10:47
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A doki felkészült, hogy balhét csapjon, felháborodjon, kiálljon az igaza mellett és ha kell még most hullafáradtan fára másszon erre ilyen helyzetbe kerül. A vallomásra csak pislogni tud. Meg persze magában elkönyvelni, hogy a lány jól látja a dolgokat. Aztán nézi, azt a takarót ami az előbb még a lány volt. Hosszan, nagyon fáradtan és csalódottan sóhajt és hátradől a széken az orrnyergét masszírozgatva. Mi ilyenkor a teendő? A válasz már el is hangzott és maga a lány fogalmazta meg. A kérdés már csak az, hogy mint beteg mit kezdjen vele? Varratszedés és sárkányfog tej. De azokat a lány gyűjtötte és az övé. Végül is nem csak neki kell szóval mindenképp kell majd saját. Nagyon fáradtnak érzi magát a doki ahogy feláll és elindul az ajtó felé. Aztán megáll és még visszaszól halk és nyugodt hangon.*
-Nem vagy reménytelen csak még sokat kell tanulnod. Nem csak olyat amit könyvből lehet. Sok sikert a továbbiakban! A varratszedésre még visszajövök.
~Miért nem lehet normális segédet találni? Vagy mindegyik ilyen szar? Több velük a gond mint amennyi hasznuk van. Nem való ez nekem.~
*Ha a lány nem állítja meg akkor távozik is.*
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.19 14:10:47
464. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-19 13:48:00
Üzenet elküldve: 2019-11-19 13:48:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
* Bekövetkezett amitől a legjobban tartott. A doki túlságosan is sok figyelmet fordít a rendelőjében történő dolgokra. ~ Ez nagyon nem jó. Ebből nagy baj lesz.~ Szegény lány el sápad és a sírás környékezi meg. Végül csak bevallja a dolgot.*
– Én voltam az. Bocsájts meg ne akartam gondot okozni, de végül csak azt teszem. Megértem ha ezek után elküldesz. Talán az lenne a legjobb. Nem érdemlek meg egy ilyen tanárt, mint te.* A végére már pár könnycsepp is a szemébe gyűlik. A beszédet befejezve a takarót a fejére húzza, hogy nem is lássa a másikat. Talán ez majd megvédi Intath haragjától.*
* Bekövetkezett amitől a legjobban tartott. A doki túlságosan is sok figyelmet fordít a rendelőjében történő dolgokra. ~ Ez nagyon nem jó. Ebből nagy baj lesz.~ Szegény lány el sápad és a sírás környékezi meg. Végül csak bevallja a dolgot.*
– Én voltam az. Bocsájts meg ne akartam gondot okozni, de végül csak azt teszem. Megértem ha ezek után elküldesz. Talán az lenne a legjobb. Nem érdemlek meg egy ilyen tanárt, mint te.* A végére már pár könnycsepp is a szemébe gyűlik. A beszédet befejezve a takarót a fejére húzza, hogy nem is lássa a másikat. Talán ez majd megvédi Intath haragjától.*
463. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-19 13:07:02
Üzenet elküldve: 2019-11-19 13:07:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
*A lány kérdésére a doki ránéz és közli a magától értetődőt.*
-Természetesen utána járok. Nincs rendjén, hogy csak úgy bejárnak a rendelőmbe és eltesznek dolgokat. Főleg mert...*Itt majdnem mondott valamit, de időben visszafogta magát.*Nincs kedvem most még fára is mászni. Ha pedig itt loptak arról mindenkinek tudnia is kell. Meglesz a növény ne aggódj.
*Mosolyodik el. Persze, hogy zavarja a lányt. Ő szenvedett meg érte. A kis békának szerencséje van. Tényleg nézheti majd ahogy a doki kiveszi a varratokat. Mondjuk egy foghúzás érdekesebb lehetne. Ahogy a lány mellkasába térdel és a fogóval kiszedi a rossz fogat. Az-az igazi látványosság.*
*A lány kérdésére a doki ránéz és közli a magától értetődőt.*
-Természetesen utána járok. Nincs rendjén, hogy csak úgy bejárnak a rendelőmbe és eltesznek dolgokat. Főleg mert...*Itt majdnem mondott valamit, de időben visszafogta magát.*Nincs kedvem most még fára is mászni. Ha pedig itt loptak arról mindenkinek tudnia is kell. Meglesz a növény ne aggódj.
*Mosolyodik el. Persze, hogy zavarja a lányt. Ő szenvedett meg érte. A kis békának szerencséje van. Tényleg nézheti majd ahogy a doki kiveszi a varratokat. Mondjuk egy foghúzás érdekesebb lehetne. Ahogy a lány mellkasába térdel és a fogóval kiszedi a rossz fogat. Az-az igazi látványosság.*
462. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-19 12:58:39
Üzenet elküldve: 2019-11-19 12:58:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
* Elhúzza a doki a száját, de bocsánatot kér a hideg kezéért. Ennél már csak az a rosszabb, mikor a növényekről beszél. Megint elég komolyan beszél, az utána járással kapcsolatban. Muszáj Nimerilnek rákérdeznie.*
– Mit fogsz tenni? Ennyire dühít a dolog? Biztos meg lesz az valahol. Nyel egyet, mert kezdi nagyon kellemetlenül érinteni a téma. Nem szeretné ha miatta, törne ki valamiféle balhé.* Elhárítja az étel és ital ajánlatokat is. Valahogy, most olyan görcsbe van a gyomra, hogy egy falatott se tudna lenyelni. A varrat szedéssel kapcsolatban nem tiltakozik, mert ő is biztosan érdeklődne, ha ez máson történne.*
– Persze jöjjön csak nyugodtan. Legalább lesz segítséged is.* Mondja neki.*
* Elhúzza a doki a száját, de bocsánatot kér a hideg kezéért. Ennél már csak az a rosszabb, mikor a növényekről beszél. Megint elég komolyan beszél, az utána járással kapcsolatban. Muszáj Nimerilnek rákérdeznie.*
– Mit fogsz tenni? Ennyire dühít a dolog? Biztos meg lesz az valahol. Nyel egyet, mert kezdi nagyon kellemetlenül érinteni a téma. Nem szeretné ha miatta, törne ki valamiféle balhé.* Elhárítja az étel és ital ajánlatokat is. Valahogy, most olyan görcsbe van a gyomra, hogy egy falatott se tudna lenyelni. A varrat szedéssel kapcsolatban nem tiltakozik, mert ő is biztosan érdeklődne, ha ez máson történne.*
– Persze jöjjön csak nyugodtan. Legalább lesz segítséged is.* Mondja neki.*
461. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-19 01:18:28
Üzenet elküldve: 2019-11-19 01:18:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1423
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
// Nimri szobája //
*A megjegyzésre csak elhúzza a száját.*
-Bocs. Rendesen begyógyult.
~Mit panaszkodsz? A nyílvessző kellemetlenebb volt! Igazán befoghatnád akkor a pofád és élvezhetnéd a helyzeted. Tetves hiszti! Mindig a hiszti.~
*A doki nem szereti a hisztit. A lánynak szerencséje, hogy arra nem tett megjegyzést mit csináljon a másik. Na, arra tudna igazán harapni a másik. A gyógynövények kérdésére ráncolja a homlokát. Nagyon nem tetszik neki a dolog.*
-Ennek utána járok. Ott semmi helyük ha nem vagyok ott és csak úgy eltenni a dolgokat főleg nincs joguk.
*Ha Lyllinor volt neki elnézné, hisz a kislány tart rendet amiért hálás neki. Meg is köszönné annak a csöpp lánynak a segítséget. Mondjuk nem biztos benne még, hogy mit gondol róla a kis vörös. Olyan kicsit távolságtartó. Mindegy. Megnyugtatja a lányt, hogy jó mellei vannak és bár szívesen elkapná őt egy menetre, de nem akkor mikor egy nyílt sebbel az ájulás szélén van. Arra, hogy elengedik fel is egyenesedik.*
-Rendben. Van szükséged valamire? Inni például vagy majd hozzak rántottát, hogy megkóstold? Ezen kívül a varratszedésre majd lesz érdeklődő egy fiatal lány személyében akit érdekel a gyógyítás. Remélem nem okoz problémát.
*A megjegyzésre csak elhúzza a száját.*
-Bocs. Rendesen begyógyult.
~Mit panaszkodsz? A nyílvessző kellemetlenebb volt! Igazán befoghatnád akkor a pofád és élvezhetnéd a helyzeted. Tetves hiszti! Mindig a hiszti.~
*A doki nem szereti a hisztit. A lánynak szerencséje, hogy arra nem tett megjegyzést mit csináljon a másik. Na, arra tudna igazán harapni a másik. A gyógynövények kérdésére ráncolja a homlokát. Nagyon nem tetszik neki a dolog.*
-Ennek utána járok. Ott semmi helyük ha nem vagyok ott és csak úgy eltenni a dolgokat főleg nincs joguk.
*Ha Lyllinor volt neki elnézné, hisz a kislány tart rendet amiért hálás neki. Meg is köszönné annak a csöpp lánynak a segítséget. Mondjuk nem biztos benne még, hogy mit gondol róla a kis vörös. Olyan kicsit távolságtartó. Mindegy. Megnyugtatja a lányt, hogy jó mellei vannak és bár szívesen elkapná őt egy menetre, de nem akkor mikor egy nyílt sebbel az ájulás szélén van. Arra, hogy elengedik fel is egyenesedik.*
-Rendben. Van szükséged valamire? Inni például vagy majd hozzak rántottát, hogy megkóstold? Ezen kívül a varratszedésre majd lesz érdeklődő egy fiatal lány személyében akit érdekel a gyógyítás. Remélem nem okoz problémát.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1399-1418