Külső területek - Szarvasliget
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 22 (421. - 440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1399-1418
440. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-02 15:03:56
Üzenet elküldve: 2019-11-02 15:03:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Konyhatündérek//
- Ez tényleg csodálatosan hangzik. Mint egy mesében.
*Mosolyog Laurentitiára, aki úgy tűnik, hogy hasonlóképpen szemléli a világot, mint ő, vagyis Cerlyna ezt gondolja.*
- Úgy volt, hogy majd segítek befesteni neki, de még nem került sor rá.
*Pedig akkor szívesen elárulná Laurentitiának Wymnter hajszínező titkát, így viszont nem tudja. Szívesen befestené sajátját is, bár ő bizonyosan nem ragadna meg egy színnél, mert mindegyiket szereti.*
- Rendben. És mennyit szeretnél?
*Kérdezi, miközben elkezdi felkutatni a konyhát a megfelelő eszközöket keresve. Az útba igazításra csak bólint, és hála annak, hogy nem csak Laurentitiára figyelt, hanem a házat is érdeklődve szemlélte, így biztosan meg fogja majd találni a fürdőt.*
- Igen, ott. Árva voltam egy darabig, aztán befogadott egy nemesi család, de onnan is el kellett jönnöm. Akkor találtam a Sayqueves családra, és a szép elf nemesekre.
*Cerlyna szereti a nemeseket, és főleg a szép elfeket, akik mindig csodálattal töltik el, és akik mindig nagyon kedvesek voltak vele.*
- Szeretnék egy masnit csengővel, de olyan nem volt a piacon, ezért csak rávarrom. Szerintem nagyon aranyos lesz.
*Tervei szerint csinál majd egy hajfonatot, és abba tűzi bele. Eszébe jut, hogy talán kettőt kellett volna vennie, és akkor két aranyos fonatban hordhatná haját, két aranyos csengős masnival. Teljesen fellelkesedik erre a gondolatra.*
- Én Cerlyna vagyok. Kértek rántottát? Most terveztem csinálni Laurentitiának. Ő sajtosat kért.
*Bár Intath is lenyűgöző a számára magas termetével, és hosszú szőke hajával, de nyomába sem ér Nellarának, aki egy csinos tündér, meseszép szárnyakkal. Cerlyna is szeretne olyan szép tündér lenni, mint ő, tekintetét látszik is, hogy teljesen megigézve bámulja a nála is alacsonyabb lányt.*
- Téged is érdekel a varázslat? De jó!
*Lelkendezik, közben pedig elindul a bejárat felé, hogy majd a fürdőben megmoshassa kezeit. ~ Vasborda bácsi biztos büszke lenne rám. Remélem Eeyr rá is vigyáz, akármerre jár. ~*
- Ez tényleg csodálatosan hangzik. Mint egy mesében.
*Mosolyog Laurentitiára, aki úgy tűnik, hogy hasonlóképpen szemléli a világot, mint ő, vagyis Cerlyna ezt gondolja.*
- Úgy volt, hogy majd segítek befesteni neki, de még nem került sor rá.
*Pedig akkor szívesen elárulná Laurentitiának Wymnter hajszínező titkát, így viszont nem tudja. Szívesen befestené sajátját is, bár ő bizonyosan nem ragadna meg egy színnél, mert mindegyiket szereti.*
- Rendben. És mennyit szeretnél?
*Kérdezi, miközben elkezdi felkutatni a konyhát a megfelelő eszközöket keresve. Az útba igazításra csak bólint, és hála annak, hogy nem csak Laurentitiára figyelt, hanem a házat is érdeklődve szemlélte, így biztosan meg fogja majd találni a fürdőt.*
- Igen, ott. Árva voltam egy darabig, aztán befogadott egy nemesi család, de onnan is el kellett jönnöm. Akkor találtam a Sayqueves családra, és a szép elf nemesekre.
*Cerlyna szereti a nemeseket, és főleg a szép elfeket, akik mindig csodálattal töltik el, és akik mindig nagyon kedvesek voltak vele.*
- Szeretnék egy masnit csengővel, de olyan nem volt a piacon, ezért csak rávarrom. Szerintem nagyon aranyos lesz.
*Tervei szerint csinál majd egy hajfonatot, és abba tűzi bele. Eszébe jut, hogy talán kettőt kellett volna vennie, és akkor két aranyos fonatban hordhatná haját, két aranyos csengős masnival. Teljesen fellelkesedik erre a gondolatra.*
- Én Cerlyna vagyok. Kértek rántottát? Most terveztem csinálni Laurentitiának. Ő sajtosat kért.
*Bár Intath is lenyűgöző a számára magas termetével, és hosszú szőke hajával, de nyomába sem ér Nellarának, aki egy csinos tündér, meseszép szárnyakkal. Cerlyna is szeretne olyan szép tündér lenni, mint ő, tekintetét látszik is, hogy teljesen megigézve bámulja a nála is alacsonyabb lányt.*
- Téged is érdekel a varázslat? De jó!
*Lelkendezik, közben pedig elindul a bejárat felé, hogy majd a fürdőben megmoshassa kezeit. ~ Vasborda bácsi biztos büszke lenne rám. Remélem Eeyr rá is vigyáz, akármerre jár. ~*
439. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-01 23:00:49
Üzenet elküldve: 2019-11-01 23:00:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1422
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1422
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Konyhatündérek//
*A békás téma nem túl szerencsés. Jobb is, hogy abbamaradt. A dokinak a jövőben jobban kéne vigyáznia arra ha szakmai dolgokról beszél. A másik reakcióján arra, hogy itt lakhatna a doki jót mosolyog. Ez az őszinteség jót tesz a lelkének.*
-Szerintem biztos tudnál segíteni a ház körül és mindenki örülne egy ilyen bájos lakótársnak.
*Mosolyog kedvesen. Komolyan hiszi. A konyhába érkezve pedig ahogy idefelé gondolta le lett támadva. Az idegen hang meglepi. De nem úgy hangzik mint egy erőszakoló bandita.*
-Napot!
*Köszön ő is. A hanghoz hamarosan egy arc is társul. Ovális arcforma, pisze nózi, nagy kíváncsi szemek és egy kis törékeny testalkat. Ha kicsit érettebb lenne a doki talán szívesen fogadná a társaságát, de valahogy amint meglátja egy dolog jut eszébe róla.*
~Kis béka.~
*Nem csúnya, de kicsi és az a tekintet valahogy nagyon unszimpatikus számára. Mindenesetre a doki mosolya nem árulja el ezt senkinek. És a csupa szív, csinos Laurentitia is itt van aki szokásához híven egyből szerelmetes bókokkal halmozza el a dokit. Lehet nem odalenni ezért a nőért? Az elf csak szerényen mosolyog.*
-Nagyszerű? Zavarba hozol kedves Laurentitia. Üdv. Intath Aldeis. Igen lehet majd róla szó, de most egy kicsit hulla vagyok. Tegnap óta nem ettem és lejártam a lábam
*Panaszkodik. Mondjuk eddig még nem hazudott, de tervezi majd cifrázni a történetet. Nem kell arról tudni, hogy az estét a pegazusban töltötte. A hideg vadon jobban hangzik. Talán Laurentitia meg is szánja és a testével melegíti fel. A kis tündérke bemutatkozását nem szakítja félbe csak bátorító pillantásokat vet felé. Kosarát egy kisebb nyögéssel felteszi a konyhaasztalra és felszabaduló kezét a Nellara vállára teszi.*
-Épp a városba tart. Munkát keres. Nincs otthona. Varázslótanonc és szállásért és ételért szeretne szerencsét próbálni a városban.
*Néz Laurentitiára sokat mondón szomorúan lebiggyedő szájjal. Ebben a házban ahol egy haszontalan kékvérű mágusnak is van hely, aki egész nap ki se mozdul a szobájából igazán lehetne hely egy bájos tündérkének is akinek egy otthonra van szüksége. És akit nagyon jó lenne nézni ahogy a ház melletti tavacskában fürdik. Persze ezek a gondolatok már nincsenek a doki arcára írva csak az, hogy milyen szomorú sorsa van szegény tündérlánynak.*
*A békás téma nem túl szerencsés. Jobb is, hogy abbamaradt. A dokinak a jövőben jobban kéne vigyáznia arra ha szakmai dolgokról beszél. A másik reakcióján arra, hogy itt lakhatna a doki jót mosolyog. Ez az őszinteség jót tesz a lelkének.*
-Szerintem biztos tudnál segíteni a ház körül és mindenki örülne egy ilyen bájos lakótársnak.
*Mosolyog kedvesen. Komolyan hiszi. A konyhába érkezve pedig ahogy idefelé gondolta le lett támadva. Az idegen hang meglepi. De nem úgy hangzik mint egy erőszakoló bandita.*
-Napot!
*Köszön ő is. A hanghoz hamarosan egy arc is társul. Ovális arcforma, pisze nózi, nagy kíváncsi szemek és egy kis törékeny testalkat. Ha kicsit érettebb lenne a doki talán szívesen fogadná a társaságát, de valahogy amint meglátja egy dolog jut eszébe róla.*
~Kis béka.~
*Nem csúnya, de kicsi és az a tekintet valahogy nagyon unszimpatikus számára. Mindenesetre a doki mosolya nem árulja el ezt senkinek. És a csupa szív, csinos Laurentitia is itt van aki szokásához híven egyből szerelmetes bókokkal halmozza el a dokit. Lehet nem odalenni ezért a nőért? Az elf csak szerényen mosolyog.*
-Nagyszerű? Zavarba hozol kedves Laurentitia. Üdv. Intath Aldeis. Igen lehet majd róla szó, de most egy kicsit hulla vagyok. Tegnap óta nem ettem és lejártam a lábam
*Panaszkodik. Mondjuk eddig még nem hazudott, de tervezi majd cifrázni a történetet. Nem kell arról tudni, hogy az estét a pegazusban töltötte. A hideg vadon jobban hangzik. Talán Laurentitia meg is szánja és a testével melegíti fel. A kis tündérke bemutatkozását nem szakítja félbe csak bátorító pillantásokat vet felé. Kosarát egy kisebb nyögéssel felteszi a konyhaasztalra és felszabaduló kezét a Nellara vállára teszi.*
-Épp a városba tart. Munkát keres. Nincs otthona. Varázslótanonc és szállásért és ételért szeretne szerencsét próbálni a városban.
*Néz Laurentitiára sokat mondón szomorúan lebiggyedő szájjal. Ebben a házban ahol egy haszontalan kékvérű mágusnak is van hely, aki egész nap ki se mozdul a szobájából igazán lehetne hely egy bájos tündérkének is akinek egy otthonra van szüksége. És akit nagyon jó lenne nézni ahogy a ház melletti tavacskában fürdik. Persze ezek a gondolatok már nincsenek a doki arcára írva csak az, hogy milyen szomorú sorsa van szegény tündérlánynak.*
438. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-01 22:20:43
Üzenet elküldve: 2019-11-01 22:20:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Konyhatündérek//
*A békás témához inkább nem szól hozzá, mert egyrészt undorítónak találja, másrészt sajnálja szegény békákat. Inkább eltereli a figyelmét valami mással.*
- Itt is? *Arcára őszinte döbbenet ül ki.* Nahát! Az jó lenne. Szívesen segítek cserébe bármiben, amiben tudok.
*Közben belépnek a konyhába, ahol két másik idegen is fogadja. Talán furcsa véletlen, hogy pont az a nő köszön neki, akiről Inthat beszélt.*
- Sziasztok! *köszön a két lánynak.* Nellara vagyok. Öhm... Elnézést, hogy csak úgy idegenként ideállítok... Sokat utaztam, elfogyott a vizel és az élelmem, és Inthat megígérte, hogy kaphatok egy pohár vizet én és a... pónim. Remélem nem gond, mert nem akarok senki terhére lenni, csak már nagyon szomjas volta. Nem zavarok sokáig.
*A békás témához inkább nem szól hozzá, mert egyrészt undorítónak találja, másrészt sajnálja szegény békákat. Inkább eltereli a figyelmét valami mással.*
- Itt is? *Arcára őszinte döbbenet ül ki.* Nahát! Az jó lenne. Szívesen segítek cserébe bármiben, amiben tudok.
*Közben belépnek a konyhába, ahol két másik idegen is fogadja. Talán furcsa véletlen, hogy pont az a nő köszön neki, akiről Inthat beszélt.*
- Sziasztok! *köszön a két lánynak.* Nellara vagyok. Öhm... Elnézést, hogy csak úgy idegenként ideállítok... Sokat utaztam, elfogyott a vizel és az élelmem, és Inthat megígérte, hogy kaphatok egy pohár vizet én és a... pónim. Remélem nem gond, mert nem akarok senki terhére lenni, csak már nagyon szomjas volta. Nem zavarok sokáig.
437. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-01 21:33:21
Üzenet elküldve: 2019-11-01 21:33:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lyna//
//Konyhatündérek//
- Tényleg az. *ismeri el mosolyogva* Ennél már csak az a még csodásabb, ha a többiek is itt vannak és együtt élvezhetjük a reggelt. Tudod, ezt a házat a barátaimmal együtt vettük, aki szintén itt laknak. Mindenkinek van egy saját szobája, és segít a ház körüli teendőkben... *magyarázza a lánynak a Szarvasliget történetét, hogy jobban tisztában legyen vele, miféle helyre is került*
- Mindig meg akartam kérdezni tőle, hogyan csinálja, hogy zöld színű legyen. *jegyzi meg kuncogva, ahogy Wymnter haja kerül szóba, hisz ha nem is épp olyanra, de sokszor ő is eljátszott már a gondolattal, hogy milyen lenne, ha más színűvé tudná változtatni a haját, nem olyan unalmas barna lenne folyton*
- Á, értem. Sajnálom. *komorodik el azonban kissé, ahogy az eltűnt nemesek kerülnek szóba* Ne aggódj! Biztos nincsen bajuk... Meglehet, csak egy kicsit utazgatnak valamerre. Előbb-utóbb biztos visszatérnek majd, és kipihentebbek lesznek, mint valaha! *próbálja vidítgatni a lányt, hiszen szinte bármi más eshetőség ennél sokkal szörnyűbb lenne, és nincs kedve elszomorítani szegény Lynát. ~Jobb, ha abban bízunk, csak nyaralnak valahol~ sóhajt fel magában, ahogy a vidám lányt nézi, aki biztos összetörne, ha kiderülne, ennél valami sokkal súlyosabb történt munkaadóival*
- Örülök, hogy így gondolod! Mi szívesen látunk itt! *lelkesedik fel ő is Lyna örömét látva, bár a lányra pillantva alábbhagy jókedve, ahogy észreveszi a legördülő könnycseppet. Szíve szerint megölelné Lynát, de nem akar túlzottan tolakodó lenni, így inkább csak óvatosan megsimogatja kicsit a hátát, már ha a lány hagyja*
- Sajtosan, ha lehet, köszönöm! *tér vissza nagy nehezen korábbi vidám hangneméhez, ahogy a rántottára terelődik a szó, hiszen őt is megérintette Lyna meghatottsága*
- Ahogy gondolod. *hagyja helyben a tojások ügyét, bár elhatározza, hogy ha Lyna egyszer mégis távozna tőlük, nem engedi el egy jó nagy kosár tojás nélkül. ~Vagy talán egy tyúk nélkül~ mosolyog magában a következő megjegyzések hallatán* Úgy látom, igazán szereted az állatokat. *jegyzi meg, miközben vizet tölt mindkettejüknek*
- Persze, a mellettünk lévő szoba a fürdőszoba, ott találsz vizet meg mindent, amire szükséged lehet, használd nyugodtan. *bök fejével a megfelelő irányba, bízva benne, hogy Lyna egyedül is odatalál, hisz befelé jövet láthatta is a másik ajtót* Ha mégse lelnél valamit, csak szólj nyugodtan! *fűzi még hozzá, bár épp ma reggel rakott rendet ott is, így úgy véli, van ott minden, ami csak kellhet*
- Úgy tűnik, jól ismered a várost... ott nőttél fel? Hogy kerültél a Sayqueves birtokra? *kíváncsiskodik tovább, ugyanis kissé fiatalnak tartja a lányt ahhoz, hogy már dolgozzon, de természetesen nem akarja faggatni, megérti, ha Lyna nem szeretne válaszolni valamire*
- Mi lesz belőle? *kérdezi érdeklődve, ahogy átnyújtja a cérnát, kíváncsian figyelve, amint előkerül a csengő és a masni. Nincs sok ideje nézelődni azonban, hiszen hamarosan mások is érkeznek a konyhába*
- Á, Int! Pont a legjobbkor! *lelkesedik fel, ahogy az érkező doktort látja* Épp az előbb meséltem Lynának a nagyszerű orvosról, akitől igazán sokat tanulhatna... *emelkedik fel székéből, hogy bemutassa a lányt, miközben ő maga az ismeretlen tündérhez lép*
- Üdv, Laurentitia vagyok, de szólíts csak Launak! *mutatkozik be az új vendégüknek, akivel eddig még nem volt szerencséje találkozni.*
//Konyhatündérek//
- Tényleg az. *ismeri el mosolyogva* Ennél már csak az a még csodásabb, ha a többiek is itt vannak és együtt élvezhetjük a reggelt. Tudod, ezt a házat a barátaimmal együtt vettük, aki szintén itt laknak. Mindenkinek van egy saját szobája, és segít a ház körüli teendőkben... *magyarázza a lánynak a Szarvasliget történetét, hogy jobban tisztában legyen vele, miféle helyre is került*
- Mindig meg akartam kérdezni tőle, hogyan csinálja, hogy zöld színű legyen. *jegyzi meg kuncogva, ahogy Wymnter haja kerül szóba, hisz ha nem is épp olyanra, de sokszor ő is eljátszott már a gondolattal, hogy milyen lenne, ha más színűvé tudná változtatni a haját, nem olyan unalmas barna lenne folyton*
- Á, értem. Sajnálom. *komorodik el azonban kissé, ahogy az eltűnt nemesek kerülnek szóba* Ne aggódj! Biztos nincsen bajuk... Meglehet, csak egy kicsit utazgatnak valamerre. Előbb-utóbb biztos visszatérnek majd, és kipihentebbek lesznek, mint valaha! *próbálja vidítgatni a lányt, hiszen szinte bármi más eshetőség ennél sokkal szörnyűbb lenne, és nincs kedve elszomorítani szegény Lynát. ~Jobb, ha abban bízunk, csak nyaralnak valahol~ sóhajt fel magában, ahogy a vidám lányt nézi, aki biztos összetörne, ha kiderülne, ennél valami sokkal súlyosabb történt munkaadóival*
- Örülök, hogy így gondolod! Mi szívesen látunk itt! *lelkesedik fel ő is Lyna örömét látva, bár a lányra pillantva alábbhagy jókedve, ahogy észreveszi a legördülő könnycseppet. Szíve szerint megölelné Lynát, de nem akar túlzottan tolakodó lenni, így inkább csak óvatosan megsimogatja kicsit a hátát, már ha a lány hagyja*
- Sajtosan, ha lehet, köszönöm! *tér vissza nagy nehezen korábbi vidám hangneméhez, ahogy a rántottára terelődik a szó, hiszen őt is megérintette Lyna meghatottsága*
- Ahogy gondolod. *hagyja helyben a tojások ügyét, bár elhatározza, hogy ha Lyna egyszer mégis távozna tőlük, nem engedi el egy jó nagy kosár tojás nélkül. ~Vagy talán egy tyúk nélkül~ mosolyog magában a következő megjegyzések hallatán* Úgy látom, igazán szereted az állatokat. *jegyzi meg, miközben vizet tölt mindkettejüknek*
- Persze, a mellettünk lévő szoba a fürdőszoba, ott találsz vizet meg mindent, amire szükséged lehet, használd nyugodtan. *bök fejével a megfelelő irányba, bízva benne, hogy Lyna egyedül is odatalál, hisz befelé jövet láthatta is a másik ajtót* Ha mégse lelnél valamit, csak szólj nyugodtan! *fűzi még hozzá, bár épp ma reggel rakott rendet ott is, így úgy véli, van ott minden, ami csak kellhet*
- Úgy tűnik, jól ismered a várost... ott nőttél fel? Hogy kerültél a Sayqueves birtokra? *kíváncsiskodik tovább, ugyanis kissé fiatalnak tartja a lányt ahhoz, hogy már dolgozzon, de természetesen nem akarja faggatni, megérti, ha Lyna nem szeretne válaszolni valamire*
- Mi lesz belőle? *kérdezi érdeklődve, ahogy átnyújtja a cérnát, kíváncsian figyelve, amint előkerül a csengő és a masni. Nincs sok ideje nézelődni azonban, hiszen hamarosan mások is érkeznek a konyhába*
- Á, Int! Pont a legjobbkor! *lelkesedik fel, ahogy az érkező doktort látja* Épp az előbb meséltem Lynának a nagyszerű orvosról, akitől igazán sokat tanulhatna... *emelkedik fel székéből, hogy bemutassa a lányt, miközben ő maga az ismeretlen tündérhez lép*
- Üdv, Laurentitia vagyok, de szólíts csak Launak! *mutatkozik be az új vendégüknek, akivel eddig még nem volt szerencséje találkozni.*
436. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-01 18:15:45
Üzenet elküldve: 2019-11-01 18:15:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Laurentitia//
- Komolyan?
*Képed el, rögtön ezután arca felragyog a csodálattól.*
- Ez milyen fantasztikus. Reggelente az ablaknál teázva, az ébredő tájat, és a kecses szarvasokat nézve.
*Meséli el lelkesen az elé táruló idilli látványt, ami akár igaz is lehetne.*
- Igen, igen, az. Meg nagyon szép is. Tetszik a haja, olyan különleges.
*Persze Cerlyna nem csak a haját veszi észre másoknak, de valakinek, akinek nevezetesen zöldre van festve, elég könnyen ismertetőjelévé válhat az.*
- Hát...
*Morzsolgatja ruhája szélét megint.*
- Egy ideje nem jöttek már haza Drameiloten úrral. Levelet sem kaptam tőlük. Ma is voltam a templomban, Eeyrtől kértem oltalmat. Remélem nincs bajuk. Szóval nem igen van lehetőségem rá.
*Érdeklődve hallgatja Laurentitiát az orvosról, és próbálja moderálni örömét, de igen kevés sikerrel tudja csupán abszolválni.*
- Azt hiszem meséltek róla a felszolgálók.
*Ajkait összeszorítja, de még így is áttörik rajta mosolya.*
- Jaj, az annyira fantasztikus lenne!
*Örömében még egy hálás könnycsepp is kibuggyan szemeiből. Annyira elragadják az érzelmek, hogy toporogni kezd, hogy ne omoljon a szép, és kedves Laurentitia nyakába. De ennek ellenére is szinte fullasztó az a boldogság, ami átjárja őt, és amivel megtölti a teret.*
- Fantasztikus!
*Lelkesen csapja össze tenyerét, és feltűri ruhácskájának ujját.*
- Hogy szereted? Hagymásan, sajtosan, vagy mással?
*Amíg a választ várja, addig tekintetét körbejáratja a konyhán.*
- Jaj, ugyan, semmiség. Majd úgyis szeretnék tyúkocskákat, akkor majd lesz sok tojásom. Meg persze kacsákat is.
*Meg persze nyuszikat is szeretne, és kecskéket, bárányokat, teheneket, mondhatni mindent, amiről gondoskodhatna, mert Cerlyna imád gondoskodni másokról.*
- Ó rendben, köszönöm, azt elfogadom. Jól is esne talán. Egészségedre!
*Bár nem szomjas, de mivel megkínálják, ezért ő is iszik akkor, amikor Laurentitia is.*
- Esetleg valahol van egy vödör víz, hogy a kezemet is megmoshassam?
*Mert ha egy valamit megtanult alaposan Vasborda bácsitól, az az volt, hogy milyen fontossága van a kezei tisztaságának.*
- Igen, ott voltam. A piacon vásároltam ezt-azt, meg ugye a templomban, kicsit olvastam is, és a tisztáson. Elengedtem Jyshát, a galambocskámat, akit Learon bácsi segített meggyógyítani.
*Cerlyna meglehetősen cserfes, szívesen mesél, és persze jó hallgatóság is, de törekszik valamelyest visszafogni magát, mert nem mindenki kíváncsi a badarságokra, amik éppen eszébe jutnak.*
- Jaj de jó! Köszönöm szépen.
*Lelkendezik, és óvatosan elveszi a gombolyag cérnát, miután figyelmeztetést kap a tű jelenlétéről is.*
- Pont ilyet kerestem.
*Mondja, miközben a tojások után a piros masnit, és a csengőt is előveszi a kosárkájából, és az asztalra teszi. A csengőt a megkötött masni közepére helyezi, és kicsit nézegeti, majd egy biccentéssel megállapítja, hogy bizony az ott tökéletes lesz majd. Ekkortájt lépnek be beszélgetve a konyhába, mire Cerlyna mosolyogva kapja fel fejét.*
- Jó napot kívánok!
*Köszön előre hangosan, kíváncsian szemlélve az érkezőket.*
A hozzászólás írója (Cerlyna Niphryl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.01 18:23:45
- Komolyan?
*Képed el, rögtön ezután arca felragyog a csodálattól.*
- Ez milyen fantasztikus. Reggelente az ablaknál teázva, az ébredő tájat, és a kecses szarvasokat nézve.
*Meséli el lelkesen az elé táruló idilli látványt, ami akár igaz is lehetne.*
- Igen, igen, az. Meg nagyon szép is. Tetszik a haja, olyan különleges.
*Persze Cerlyna nem csak a haját veszi észre másoknak, de valakinek, akinek nevezetesen zöldre van festve, elég könnyen ismertetőjelévé válhat az.*
- Hát...
*Morzsolgatja ruhája szélét megint.*
- Egy ideje nem jöttek már haza Drameiloten úrral. Levelet sem kaptam tőlük. Ma is voltam a templomban, Eeyrtől kértem oltalmat. Remélem nincs bajuk. Szóval nem igen van lehetőségem rá.
*Érdeklődve hallgatja Laurentitiát az orvosról, és próbálja moderálni örömét, de igen kevés sikerrel tudja csupán abszolválni.*
- Azt hiszem meséltek róla a felszolgálók.
*Ajkait összeszorítja, de még így is áttörik rajta mosolya.*
- Jaj, az annyira fantasztikus lenne!
*Örömében még egy hálás könnycsepp is kibuggyan szemeiből. Annyira elragadják az érzelmek, hogy toporogni kezd, hogy ne omoljon a szép, és kedves Laurentitia nyakába. De ennek ellenére is szinte fullasztó az a boldogság, ami átjárja őt, és amivel megtölti a teret.*
- Fantasztikus!
*Lelkesen csapja össze tenyerét, és feltűri ruhácskájának ujját.*
- Hogy szereted? Hagymásan, sajtosan, vagy mással?
*Amíg a választ várja, addig tekintetét körbejáratja a konyhán.*
- Jaj, ugyan, semmiség. Majd úgyis szeretnék tyúkocskákat, akkor majd lesz sok tojásom. Meg persze kacsákat is.
*Meg persze nyuszikat is szeretne, és kecskéket, bárányokat, teheneket, mondhatni mindent, amiről gondoskodhatna, mert Cerlyna imád gondoskodni másokról.*
- Ó rendben, köszönöm, azt elfogadom. Jól is esne talán. Egészségedre!
*Bár nem szomjas, de mivel megkínálják, ezért ő is iszik akkor, amikor Laurentitia is.*
- Esetleg valahol van egy vödör víz, hogy a kezemet is megmoshassam?
*Mert ha egy valamit megtanult alaposan Vasborda bácsitól, az az volt, hogy milyen fontossága van a kezei tisztaságának.*
- Igen, ott voltam. A piacon vásároltam ezt-azt, meg ugye a templomban, kicsit olvastam is, és a tisztáson. Elengedtem Jyshát, a galambocskámat, akit Learon bácsi segített meggyógyítani.
*Cerlyna meglehetősen cserfes, szívesen mesél, és persze jó hallgatóság is, de törekszik valamelyest visszafogni magát, mert nem mindenki kíváncsi a badarságokra, amik éppen eszébe jutnak.*
- Jaj de jó! Köszönöm szépen.
*Lelkendezik, és óvatosan elveszi a gombolyag cérnát, miután figyelmeztetést kap a tű jelenlétéről is.*
- Pont ilyet kerestem.
*Mondja, miközben a tojások után a piros masnit, és a csengőt is előveszi a kosárkájából, és az asztalra teszi. A csengőt a megkötött masni közepére helyezi, és kicsit nézegeti, majd egy biccentéssel megállapítja, hogy bizony az ott tökéletes lesz majd. Ekkortájt lépnek be beszélgetve a konyhába, mire Cerlyna mosolyogva kapja fel fejét.*
- Jó napot kívánok!
*Köszön előre hangosan, kíváncsian szemlélve az érkezőket.*
A hozzászólás írója (Cerlyna Niphryl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.01 18:23:45
435. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-01 17:14:55
Üzenet elküldve: 2019-11-01 17:14:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1422
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1422
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
//Konyhatündérek//
*Bólogat a lány egyet értésére. Azt, nem fejti ki, hogy neki is jól jönne egy ilyen kutya. A béka dolgában úgy tűnik tényleg olyasmit mondott a doki amit nem kellett volna. De nem a pisi hanem a béka a gond.*
-Túléli. Állítólag van teszt egerekkel és nyulakkal is, de azokat fel kell utána boncolni. Ez egyszerűbb.
*Állapítja meg. Azt, nem fejti ki, hogy pár hónap után ránézésre is meg tudja állapítani. Hogy a béka mit érez azzal nem szokott foglalkozni. Örülhet, hogy túléli a dolgot. A doki a betegeivel foglalkozik, de állatokkal csak nem fog már. Mikor elindulnak a visszakérdezésre mosolyogva bólint és egy lehangolóan átlagos választ kap. A mágia meg is lepi a végén. Elkerekedő szemmel néz végig a kis tündérlányon.*
-Mágia? Az nem akármi. Szállást és ételt valószínűleg itt is kaphatnál. Mágiáról nem tudok. Van mágus is a házban. Lehet, hogy érdemes lenne beszélned Laurentitia-val. Ő a ház tulajdonosa. Házias, csupa szív nő. Szerintem talán segíteni is tudna neked.
*Ilyen szavakkal érkeznek be a konyhába.*
//Konyhatündérek//
*Bólogat a lány egyet értésére. Azt, nem fejti ki, hogy neki is jól jönne egy ilyen kutya. A béka dolgában úgy tűnik tényleg olyasmit mondott a doki amit nem kellett volna. De nem a pisi hanem a béka a gond.*
-Túléli. Állítólag van teszt egerekkel és nyulakkal is, de azokat fel kell utána boncolni. Ez egyszerűbb.
*Állapítja meg. Azt, nem fejti ki, hogy pár hónap után ránézésre is meg tudja állapítani. Hogy a béka mit érez azzal nem szokott foglalkozni. Örülhet, hogy túléli a dolgot. A doki a betegeivel foglalkozik, de állatokkal csak nem fog már. Mikor elindulnak a visszakérdezésre mosolyogva bólint és egy lehangolóan átlagos választ kap. A mágia meg is lepi a végén. Elkerekedő szemmel néz végig a kis tündérlányon.*
-Mágia? Az nem akármi. Szállást és ételt valószínűleg itt is kaphatnál. Mágiáról nem tudok. Van mágus is a házban. Lehet, hogy érdemes lenne beszélned Laurentitia-val. Ő a ház tulajdonosa. Házias, csupa szív nő. Szerintem talán segíteni is tudna neked.
*Ilyen szavakkal érkeznek be a konyhába.*
434. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-01 14:50:07
Üzenet elküldve: 2019-11-01 14:50:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Intath Aldeis//
- Nos, igen. Aki nem tud magára vigyázni, annak jó, ha van ilyen társa *mosolyog teljesen ártatlanul az orvosra, mintha egyáltalán nem mondott volna semmilyen lekezelő dolgot.*
- Öhmmm... Szegény béka *pislog kissé undorodva az elfre, azt remélve, hogy az ezt biztosan nem gondolta komolyan. Ki az az őrült, aki ilyesmivel lenne képes kínozni egy érző lényt?*
- Hogy mit dolgoznék? *kérdez vissza, miközben lelkesen követi az orvost befelé.* Nos, ezt még nem tudom. Amit találok és ami akad. Szívesen dolgozok például ételért és szállásért, ha nincs más, de az arany sem ártana. Anélkül nem tudok tovább tanulni, de az életben maradás és a jóllakott has azért fontosabb, de... Azt sem akarom abbahagyni, amit elkezdtem, mert sokszor köszönhettem már az életemet a mágiának *vonja meg a vállát.*
- Nos, igen. Aki nem tud magára vigyázni, annak jó, ha van ilyen társa *mosolyog teljesen ártatlanul az orvosra, mintha egyáltalán nem mondott volna semmilyen lekezelő dolgot.*
- Öhmmm... Szegény béka *pislog kissé undorodva az elfre, azt remélve, hogy az ezt biztosan nem gondolta komolyan. Ki az az őrült, aki ilyesmivel lenne képes kínozni egy érző lényt?*
- Hogy mit dolgoznék? *kérdez vissza, miközben lelkesen követi az orvost befelé.* Nos, ezt még nem tudom. Amit találok és ami akad. Szívesen dolgozok például ételért és szállásért, ha nincs más, de az arany sem ártana. Anélkül nem tudok tovább tanulni, de az életben maradás és a jóllakott has azért fontosabb, de... Azt sem akarom abbahagyni, amit elkezdtem, mert sokszor köszönhettem már az életemet a mágiának *vonja meg a vállát.*
433. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-11-01 14:06:25
Üzenet elküldve: 2019-11-01 14:06:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lyna//
- Ó, ööö... Köszönöm. A tied is igazán gyönyörű. *jegyzi meg nem kisebb zavarban, mint Lyna. Ritkán hall ilyen bókokat, és bár jól esik neki a dicséret, nem igazán tudja, hogy kezelje a hasonló megjegyzéseket. Lyna lényében azonban van valami, ami feledteti az aggodalmát, és őt magát is jókedvvel tölti el. Szinte neki is kedve támadna szökdécselni, de visszafogja magát és csak mosolyogva mutatja az utat a konyha felé*
- Tényleg szép. És igen találó is... néha megesik, hogy a környező erdőből kimerészkednek a szarvasok a kertbe. *magyarázza a lánynak, ahogy haladnak befelé*
- Wymnter kisasszony? Találkoztam vele, igazán jószívű lány. *jegyzi meg jóindulatúan, hiszen sose felejti el, milyen kedvesen látták vendégül őket a testvérével. A múlton való merengésből azonban Lyna egy másik megjegyzése rángatja ki*
- Szóval érdekelne az orvoslás? És Wymnter kisasszonynál van lehetőséged ilyesmit tanulni? Tudod, épp nálunk lakik a doktor, aki korábban is sokat segített a Sayqueves családnak... Ha a kisasszony egy ideig nélkülözni tudna téged, biztos vagyok benne, hogy szívesen tanítana téged. *jegyzi meg reménykedve, hátha Lynának kedve lenne itt maradni pár napig. ~Intath biztos örülne egy újabb segédnek, de talán Nimeril is tudna neki tanítani egy-két dolgot~ mereng magában a lehetőségeken, de persze nem akar erőltetni semmit, ha Lyna inkább visszamenne a Sayqueves birtokra, akkor nem fogja erővel itt tartani*
- Nos, hogy utasíthatnék vissza egy ilyen ajánlatot? *jegyzi meg lelkesen, ahogy a tojásrántotta kerül szóba. A takarításban igencsak megéhezett, és bár valami tartalmasabbat tervezett ebédre, nem akarja elvenni a lány kedvét, hadd mutassa meg, mit tud, ha szeretné* De van itt is tojás bőven, nyugodtan használhatod azokat. Nem szükséges azt a kevéskét feltörni, amit hoztál... *pillant aggodalmasan a kosárka tartalmára, hisz bár nem tudja biztosan, de ha a lány esetleg a saját pénzén vette azokat, akkor igazán nem szeretné elenni őket előle, mikor a tyúkjaik ellátják őket bőségesen saját készlettel*
- Viszont ha ételt nem is, legalább egy pohár vizet fogadj el! *jegyzi meg, ahogy a konyhába érnek, és már indul is, hogy egy kancsóból vizet töltsön két pohárba és az asztalra tegye őket* Egészségedre! *mosolyog a lányra, ahogy megemeli kissé a sajátját és belekortyol*
- A városban jártál? Vagy honnan próbáltál visszajutni a birtokra? *kérdezősködik kicsit, hogy ha majd távozni szeretne, iránymutatással tudja ellátni őt, hogyan talál vissza és merre menjen legközelebb, hogy ne tévedjen el, bár őszintén reméli, hogy sikerül meggyőznie Lynát, maradjon még náluk egy darabig*
- Tényleg, a cérna! *jut eszébe hirtelen, majd felpattanva az egyik fiókhoz lép, ahol emlékei szerint legutóbb hagyta a varródoboza tartalmának egy részét, hiszen ki tudja, kinek és mikor lehet szüksége rá* Azt hiszem, itt láttam a múltkor... Á, megvan. *motyog magában, ahogy visszatér Lynához egy gombolyag piros cérnával* Tessék. Vigyázz, tű is van benne! *nyújtja szerzeményét a lány felé, óvatosan, nehogy megszúrja vele.*
- Ó, ööö... Köszönöm. A tied is igazán gyönyörű. *jegyzi meg nem kisebb zavarban, mint Lyna. Ritkán hall ilyen bókokat, és bár jól esik neki a dicséret, nem igazán tudja, hogy kezelje a hasonló megjegyzéseket. Lyna lényében azonban van valami, ami feledteti az aggodalmát, és őt magát is jókedvvel tölti el. Szinte neki is kedve támadna szökdécselni, de visszafogja magát és csak mosolyogva mutatja az utat a konyha felé*
- Tényleg szép. És igen találó is... néha megesik, hogy a környező erdőből kimerészkednek a szarvasok a kertbe. *magyarázza a lánynak, ahogy haladnak befelé*
- Wymnter kisasszony? Találkoztam vele, igazán jószívű lány. *jegyzi meg jóindulatúan, hiszen sose felejti el, milyen kedvesen látták vendégül őket a testvérével. A múlton való merengésből azonban Lyna egy másik megjegyzése rángatja ki*
- Szóval érdekelne az orvoslás? És Wymnter kisasszonynál van lehetőséged ilyesmit tanulni? Tudod, épp nálunk lakik a doktor, aki korábban is sokat segített a Sayqueves családnak... Ha a kisasszony egy ideig nélkülözni tudna téged, biztos vagyok benne, hogy szívesen tanítana téged. *jegyzi meg reménykedve, hátha Lynának kedve lenne itt maradni pár napig. ~Intath biztos örülne egy újabb segédnek, de talán Nimeril is tudna neki tanítani egy-két dolgot~ mereng magában a lehetőségeken, de persze nem akar erőltetni semmit, ha Lyna inkább visszamenne a Sayqueves birtokra, akkor nem fogja erővel itt tartani*
- Nos, hogy utasíthatnék vissza egy ilyen ajánlatot? *jegyzi meg lelkesen, ahogy a tojásrántotta kerül szóba. A takarításban igencsak megéhezett, és bár valami tartalmasabbat tervezett ebédre, nem akarja elvenni a lány kedvét, hadd mutassa meg, mit tud, ha szeretné* De van itt is tojás bőven, nyugodtan használhatod azokat. Nem szükséges azt a kevéskét feltörni, amit hoztál... *pillant aggodalmasan a kosárka tartalmára, hisz bár nem tudja biztosan, de ha a lány esetleg a saját pénzén vette azokat, akkor igazán nem szeretné elenni őket előle, mikor a tyúkjaik ellátják őket bőségesen saját készlettel*
- Viszont ha ételt nem is, legalább egy pohár vizet fogadj el! *jegyzi meg, ahogy a konyhába érnek, és már indul is, hogy egy kancsóból vizet töltsön két pohárba és az asztalra tegye őket* Egészségedre! *mosolyog a lányra, ahogy megemeli kissé a sajátját és belekortyol*
- A városban jártál? Vagy honnan próbáltál visszajutni a birtokra? *kérdezősködik kicsit, hogy ha majd távozni szeretne, iránymutatással tudja ellátni őt, hogyan talál vissza és merre menjen legközelebb, hogy ne tévedjen el, bár őszintén reméli, hogy sikerül meggyőznie Lynát, maradjon még náluk egy darabig*
- Tényleg, a cérna! *jut eszébe hirtelen, majd felpattanva az egyik fiókhoz lép, ahol emlékei szerint legutóbb hagyta a varródoboza tartalmának egy részét, hiszen ki tudja, kinek és mikor lehet szüksége rá* Azt hiszem, itt láttam a múltkor... Á, megvan. *motyog magában, ahogy visszatér Lynához egy gombolyag piros cérnával* Tessék. Vigyázz, tű is van benne! *nyújtja szerzeményét a lány felé, óvatosan, nehogy megszúrja vele.*
432. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-31 15:34:41
Üzenet elküldve: 2019-10-31 15:34:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 425
Játékstílus: Megfontolt
* Böngészi azokat a tekercseket, de aztán elálmosodik. Felnéz és megpillantja a sütit az asztalon. ~ Finom süti. Seles igazán remekül ért a sütéshez.~ Megpillantja a földön heverő fehérneműit is, de nincs hozzá elég ereje, hogy eltávolítsa őket. Megint csak eszébe jut, hogy milyen kellemetlenül is érezte magát öltözés közben. Aztán meg az is, hogy látta a másik félmeztelenül. Ilyenkor mindig vörös lesz az arca, mint most is. Azért be kell vallja magának, hogy a fürdőzés után, azért nem volt olyan rossz. Viszont nem felejtette el a mérges oldalát se a dokinak. Márpedig ha rájön, hogy eldugta a gyógyszert, akkor biztosan nagyon mérges lesz. Inkább el is hessegeti az ilyesfajta gondolatait.*
– Azt hiszem hunyok inkább egyet.* Azzal magára húzza a takarót és rövid időn belül, már alszik is.*
– Azt hiszem hunyok inkább egyet.* Azzal magára húzza a takarót és rövid időn belül, már alszik is.*
431. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-30 16:11:45
Üzenet elküldve: 2019-10-30 16:11:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1422
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1422
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
-Aranyos? Mindenesetre örülök, hogy van. Megnyugtat, hogy vigyáz a lányokra.
*Vallja be őszintén. Bizony egy féltucat bandita elég lenne ahhoz, hogy rájuk törjék a ház ajtaját, sorra erőszakolják a lányokat, kifosszák őket és talán fel is gyújtsák a majort. Örül a doki, hogy ilyen kedves és szívmelengető társaság veszi őt körbe, de ez egy ijesztő gondolat. A kérdésre a lányra néz meglepetten mintha most vette volna észre, hogy itt van majd elmosolyodik.*
-Ja hát nem olyan érdekes dolog. Nem tudom ki találta ki, de tényleg működik, hogy ha pisit fecskendezel lánybékába például varangyba és az egy terhes nő pisije volt akkor aznap vagy másnap lepetézik a béka. A korai terhesség megállapítására ez a legjobb megoldás.
*Mesél bár nem biztos benne, hogy a másikat annyira érdekelné ez. Talán kicsit fura is lehet.*
~Talán jobb lenne kevesebbet beszélnem a munkámról. Már én se tudom, hogy fura-e pisiről beszélni egy lehet, hogy terhes lócsaj mellett. Biztosabb ha abbahagynám. Kattant doki kezdek lenni úgy látszik.~
*Tudja jól, hogy vérről és belsőségekről nem szerencsés beszélni. De a pisi kérdéses számára és ettől merül fel benne a gyanú, hogy rossz irányba kezd haladni. Mindenesetre biztos, hogy kellemetlen helyzetbe hozta a lányt a kérdéseivel.*
-Ja nem! Én sajnálom. Majd keresek valakit aki jobban ért a lovakhoz. Csak most elgondolkoztatott. Lehet valami teljesen más mi meg csak túlgondoljuk.
*Mosolyodik el. Majd elindulnak a ház felé. Az ajtó mellől kézbe veszi a kosarát amit örült, hogy eddig is letehetett és benyit. Közben a mellette haladó lányra néz és tovább folytatja a beszélgetést mielőtt kínos csend lenne.*
-És mit szeretnél dolgozni a városban Nellara? Vannak már elképzelések?
*Saját magának természetesen megfordul a fejében, hogy milyen jó lenne egy újabb aranyos leányzóval növelni a kis rendelőjét. Bár már annyian lennének lassan, hogy nem tudna nekik feladatot adni. Vagy valami komolyabb dologba kéne belekezdenie. Vagy csak egyszerűen ha nincs mit tenni a kellően érettekkel orgiázni míg a kicsik tobozt gyűjtenek az erdőben vagy mit szoktak csinálni. Ha beért a házba elindul a konyha felé.*
-Aranyos? Mindenesetre örülök, hogy van. Megnyugtat, hogy vigyáz a lányokra.
*Vallja be őszintén. Bizony egy féltucat bandita elég lenne ahhoz, hogy rájuk törjék a ház ajtaját, sorra erőszakolják a lányokat, kifosszák őket és talán fel is gyújtsák a majort. Örül a doki, hogy ilyen kedves és szívmelengető társaság veszi őt körbe, de ez egy ijesztő gondolat. A kérdésre a lányra néz meglepetten mintha most vette volna észre, hogy itt van majd elmosolyodik.*
-Ja hát nem olyan érdekes dolog. Nem tudom ki találta ki, de tényleg működik, hogy ha pisit fecskendezel lánybékába például varangyba és az egy terhes nő pisije volt akkor aznap vagy másnap lepetézik a béka. A korai terhesség megállapítására ez a legjobb megoldás.
*Mesél bár nem biztos benne, hogy a másikat annyira érdekelné ez. Talán kicsit fura is lehet.*
~Talán jobb lenne kevesebbet beszélnem a munkámról. Már én se tudom, hogy fura-e pisiről beszélni egy lehet, hogy terhes lócsaj mellett. Biztosabb ha abbahagynám. Kattant doki kezdek lenni úgy látszik.~
*Tudja jól, hogy vérről és belsőségekről nem szerencsés beszélni. De a pisi kérdéses számára és ettől merül fel benne a gyanú, hogy rossz irányba kezd haladni. Mindenesetre biztos, hogy kellemetlen helyzetbe hozta a lányt a kérdéseivel.*
-Ja nem! Én sajnálom. Majd keresek valakit aki jobban ért a lovakhoz. Csak most elgondolkoztatott. Lehet valami teljesen más mi meg csak túlgondoljuk.
*Mosolyodik el. Majd elindulnak a ház felé. Az ajtó mellől kézbe veszi a kosarát amit örült, hogy eddig is letehetett és benyit. Közben a mellette haladó lányra néz és tovább folytatja a beszélgetést mielőtt kínos csend lenne.*
-És mit szeretnél dolgozni a városban Nellara? Vannak már elképzelések?
*Saját magának természetesen megfordul a fejében, hogy milyen jó lenne egy újabb aranyos leányzóval növelni a kis rendelőjét. Bár már annyian lennének lassan, hogy nem tudna nekik feladatot adni. Vagy valami komolyabb dologba kéne belekezdenie. Vagy csak egyszerűen ha nincs mit tenni a kellően érettekkel orgiázni míg a kicsik tobozt gyűjtenek az erdőben vagy mit szoktak csinálni. Ha beért a házba elindul a konyha felé.*
430. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-30 08:18:03
Üzenet elküldve: 2019-10-30 08:18:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Laurentitia//
- Oh.
*Nem sejtette, hogy ennyire elkódorgott. Kicsit összeszedettebbnek kellene lennie, és nem mindig álmodoznia, mert akkor ilyen szerencsétlenségek történnek vele. Bár ami azt illeti Cerlyna határozottan azt látja, hogy a szerencse újra rámosolygott a kedves Laurentitia formájában.*
- Annyira szép a hajad.
*Szalad ki a száján, és amint arra ráeszmél, hogy ezt ki is mondta, rögtön bele is pirul. Ugyan bóknak szánta, és akárhogy is nézi bóknak is sikeredett, de néha jobb lenne, ha végtelen csodálatát megtartja magának, vagy legalább egy diszkrétebb formában fejezi ki. Kicsit energikus, kicsit hebrencs, de ez Cerlyna sajátossága.*
- Szóval Szarvasliget? De szép neve van.
*A ligetek is szépek, a szarvasok is, és az ezeket jelölő szavak is, ezért Lynának mindenképpen tetszik a Szarvasliget. És meggyőződése, hogy ahol a szép Laurentitia lakik az is csak szép hely lehet. Közben szökdécselve elindul Laurentitia után, majd észreveszi magát, és visszafogva energiáit normális sétatempóra vált.*
- Ó hát én ott dolgozom, és lakom. Segítek Wymnter kisasszonynak, meg takarítgatok, és egyebek. Ha kitanulnám végre az orvoslást, akkor azzal is hasznos lehetnék.
*De még sajnos elég kevéske a tudása, és a szép, és okos Dorát sem találta meg legutóbbi keresése során, hogy tanítsa őt.*
- Azt hiszem mintha meséltek is volna a szolgálók valakiről.
*Gondolkodik el, majd újra elpirulva hajtja le a fejét.*
- De már nem emlékszem mit.
*Az éhségét illető kérdésre hevesen megrázza fejét, majd fellelkesedve emeli meg kosárkáját.*
- Nem kérek, köszönöm szépen. Hoztam magammal tojást. Esetleg valaki nem akar egy kis rántottát? Szerintem elég finomat szoktam csinálni.
*Miközben szorosan Laurentitia nyomában halad, azért lopva megszemléli a házat, már amennyit lát belőle. Persze el van ragadtatva tőle, mint Lynácska majdnem mindentől.*
- Oh.
*Nem sejtette, hogy ennyire elkódorgott. Kicsit összeszedettebbnek kellene lennie, és nem mindig álmodoznia, mert akkor ilyen szerencsétlenségek történnek vele. Bár ami azt illeti Cerlyna határozottan azt látja, hogy a szerencse újra rámosolygott a kedves Laurentitia formájában.*
- Annyira szép a hajad.
*Szalad ki a száján, és amint arra ráeszmél, hogy ezt ki is mondta, rögtön bele is pirul. Ugyan bóknak szánta, és akárhogy is nézi bóknak is sikeredett, de néha jobb lenne, ha végtelen csodálatát megtartja magának, vagy legalább egy diszkrétebb formában fejezi ki. Kicsit energikus, kicsit hebrencs, de ez Cerlyna sajátossága.*
- Szóval Szarvasliget? De szép neve van.
*A ligetek is szépek, a szarvasok is, és az ezeket jelölő szavak is, ezért Lynának mindenképpen tetszik a Szarvasliget. És meggyőződése, hogy ahol a szép Laurentitia lakik az is csak szép hely lehet. Közben szökdécselve elindul Laurentitia után, majd észreveszi magát, és visszafogva energiáit normális sétatempóra vált.*
- Ó hát én ott dolgozom, és lakom. Segítek Wymnter kisasszonynak, meg takarítgatok, és egyebek. Ha kitanulnám végre az orvoslást, akkor azzal is hasznos lehetnék.
*De még sajnos elég kevéske a tudása, és a szép, és okos Dorát sem találta meg legutóbbi keresése során, hogy tanítsa őt.*
- Azt hiszem mintha meséltek is volna a szolgálók valakiről.
*Gondolkodik el, majd újra elpirulva hajtja le a fejét.*
- De már nem emlékszem mit.
*Az éhségét illető kérdésre hevesen megrázza fejét, majd fellelkesedve emeli meg kosárkáját.*
- Nem kérek, köszönöm szépen. Hoztam magammal tojást. Esetleg valaki nem akar egy kis rántottát? Szerintem elég finomat szoktam csinálni.
*Miközben szorosan Laurentitia nyomában halad, azért lopva megszemléli a házat, már amennyit lát belőle. Persze el van ragadtatva tőle, mint Lynácska majdnem mindentől.*
429. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-28 15:41:14
Üzenet elküldve: 2019-10-28 15:41:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Intath Aldeis//
- Biztosan nagyon aranyos lehet az a kutya. Lehet rajta utazni, és meg is véd, ha kell. Bár én falánkkal gyorsabban utazok, még akkor sem cserélném le, ha nem tud megharapni másokat *neveti el magát kicsit kínosan, mert hát... Falánk is tud harapni, csak nem szokott.*
- Békás? *kérdez vissza.* Nem hallottam még róla. Mi az az... békás teszt?
*Nem ért az orvosláshoz. Ismer néhány mágiát, ami segíthet valakinek, ha másban nem, legfeljebb a fájdalom leküzdésében, és ennyi minden ehhez kapcsolatos tudománya.*
- Én... tényleg nem értek hozzá. Sajnálom. Lehet, hogy igen, de... de talán nem.
*Reméli, hogy az orvos nem tesz fel több, ehhez kapcsolódó kérdést, mert kezdi rosszul érezni magát a tudatlansága okán.*
- Ó... Nem, nem baj *mondja, de azért elindul az elf mellett, mikor az végre ételt említ, na meg azt, hogy ő maga is éhes. Így legalább nem fogják hatalmas, kerek szemekkel bámulna, amíg jóllakik.*
- Biztosan nagyon aranyos lehet az a kutya. Lehet rajta utazni, és meg is véd, ha kell. Bár én falánkkal gyorsabban utazok, még akkor sem cserélném le, ha nem tud megharapni másokat *neveti el magát kicsit kínosan, mert hát... Falánk is tud harapni, csak nem szokott.*
- Békás? *kérdez vissza.* Nem hallottam még róla. Mi az az... békás teszt?
*Nem ért az orvosláshoz. Ismer néhány mágiát, ami segíthet valakinek, ha másban nem, legfeljebb a fájdalom leküzdésében, és ennyi minden ehhez kapcsolatos tudománya.*
- Én... tényleg nem értek hozzá. Sajnálom. Lehet, hogy igen, de... de talán nem.
*Reméli, hogy az orvos nem tesz fel több, ehhez kapcsolódó kérdést, mert kezdi rosszul érezni magát a tudatlansága okán.*
- Ó... Nem, nem baj *mondja, de azért elindul az elf mellett, mikor az végre ételt említ, na meg azt, hogy ő maga is éhes. Így legalább nem fogják hatalmas, kerek szemekkel bámulna, amíg jóllakik.*
428. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-27 16:24:54
Üzenet elküldve: 2019-10-27 16:24:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lyna//
- Örvendek a szerencsének, Cerlyna. *mosolyog a lányra, ahogy túlesnek a bemutatkozáson. Van valami a megjelenésében, ami nyugalommal és jókedvvel tölti el, így végig halvány mosoly játszik ajkain, míg a lány mondandóját hallgatja*
- Azt hiszem, akkor kicsit eltévedtél! *neveti el magát zavartan kissé, amikor fény derül Lyna eredeti úti céljára* Ez itt a Szarvasliget, kerülj beljebb! *áll félre kicsit az útból, és ha Lyna hajlandó követni, a konyha felé indul, de ha a lány tartana tőle, hogy belépjen a házba, akkor marad az ajtónál* Esetleg elárulod, miért keresed a Sayqueves családot? Tudod, pár tagjuk és régi barátaik most itt laknak, úgyhogy talán mi is tudunk segíteni neked... *magyarázza a helyzetet a lánynak, őszintén remélve, hogy valamiképp a segítségére lehet, hisz nem lenne szíve lelombozni őt*
- Sajnos a birtok kicsit még messzebb van innen. Talán jobb lenne, ha pihennél kicsit, mielőtt újra útra indulsz, ha tényleg el akarsz menni oda. Nem vagy esetleg éhes vagy szomjas? *szemléli töprengve a lányt, aki már-már túlzottan is vékonynak tűnik a szemében, pont olyannak, mint akire ráférne egy kiadós evés és egy jó nagy alvás*
- Azt hiszem, tű és cérna is akad a házban, mindjárt megnézem! *jegyzi meg, ezúttal már tényleg a konyha felé haladva, hisz az ajtóban ácsorgásból nehezen lesz varrókészlet, miközben reméli, Lyna is vele tart majd.*
- Örvendek a szerencsének, Cerlyna. *mosolyog a lányra, ahogy túlesnek a bemutatkozáson. Van valami a megjelenésében, ami nyugalommal és jókedvvel tölti el, így végig halvány mosoly játszik ajkain, míg a lány mondandóját hallgatja*
- Azt hiszem, akkor kicsit eltévedtél! *neveti el magát zavartan kissé, amikor fény derül Lyna eredeti úti céljára* Ez itt a Szarvasliget, kerülj beljebb! *áll félre kicsit az útból, és ha Lyna hajlandó követni, a konyha felé indul, de ha a lány tartana tőle, hogy belépjen a házba, akkor marad az ajtónál* Esetleg elárulod, miért keresed a Sayqueves családot? Tudod, pár tagjuk és régi barátaik most itt laknak, úgyhogy talán mi is tudunk segíteni neked... *magyarázza a helyzetet a lánynak, őszintén remélve, hogy valamiképp a segítségére lehet, hisz nem lenne szíve lelombozni őt*
- Sajnos a birtok kicsit még messzebb van innen. Talán jobb lenne, ha pihennél kicsit, mielőtt újra útra indulsz, ha tényleg el akarsz menni oda. Nem vagy esetleg éhes vagy szomjas? *szemléli töprengve a lányt, aki már-már túlzottan is vékonynak tűnik a szemében, pont olyannak, mint akire ráférne egy kiadós evés és egy jó nagy alvás*
- Azt hiszem, tű és cérna is akad a házban, mindjárt megnézem! *jegyzi meg, ezúttal már tényleg a konyha felé haladva, hisz az ajtóban ácsorgásból nehezen lesz varrókészlet, miközben reméli, Lyna is vele tart majd.*
427. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-26 11:47:25
Üzenet elküldve: 2019-10-26 11:47:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Laurentitia//
*Cerlyna szerencséje most is beigazolódni látszik, hiszen rögtön egy kedvesnek tűnő szép elf szólítja meg. Cerlyna rajong az elf lányokért, talán azért, mert hosszúéletű mivoltával sosem tudott igazán megismerkedni. Széles mosollyal derül fel arca, és a mutatott irányba pillant, majd el is indul.
Hamarosan az említett bejárat elé toppan, és nem is kell sokat várnia ahhoz, - hiszen mindig mindenhova aprókat lépve szalad - hogy Laurentitia is megérkezzen. Cerlyna mély csodálattal nézi az elf lányt, akit valamiért sokkal szebbnek lát, mint a többieket, még az okos Doránál is. Laurentitia szépsége számára sokkal természetesebb, teljesen elragadónak találja szép zöld ruháját, gyönyörű barna szemeit, és haját. Utóbbit nagyon szívesen fésülgetné esténként, vagy fonná be.*
- Bocsánat a zavarásért. Cerlyna vagyok.
*Eszmél fel a bámulásból, és igyekszik nem bolond módjára vigyorogni, de hát olyan jó a kedve, így igen nehéz dolga van.*
- A Sayqueves birtokra akartam menni, de azt hiszem rossz útra fordultam. Meg tudná nekem mondani, kérem szépen, hogy merrefelé vagyok? Ugye nem keveredtem nagyon messzire?
*Reméli nem, mert akkor akár a jószomszédi viszony ápolásának ürügyével át is járhat ide, persze csak akkor, ha azt érzi nem zavar.*
- Ó, és *Jut hirtelen eszébe, és kosarára pillant, amit a piacon megpakolt ezzel azzal. Egyedüli a karperec az, amit útközben felvett már magára, és aminek zörgését végtelen mód élvezi.* esetleg kérhetnék szépen tűt és cérnát? Pirosat, vagy sárgát, ha van. Nagyon hálás lennék érte.
*Cerlyna szerencséje most is beigazolódni látszik, hiszen rögtön egy kedvesnek tűnő szép elf szólítja meg. Cerlyna rajong az elf lányokért, talán azért, mert hosszúéletű mivoltával sosem tudott igazán megismerkedni. Széles mosollyal derül fel arca, és a mutatott irányba pillant, majd el is indul.
Hamarosan az említett bejárat elé toppan, és nem is kell sokat várnia ahhoz, - hiszen mindig mindenhova aprókat lépve szalad - hogy Laurentitia is megérkezzen. Cerlyna mély csodálattal nézi az elf lányt, akit valamiért sokkal szebbnek lát, mint a többieket, még az okos Doránál is. Laurentitia szépsége számára sokkal természetesebb, teljesen elragadónak találja szép zöld ruháját, gyönyörű barna szemeit, és haját. Utóbbit nagyon szívesen fésülgetné esténként, vagy fonná be.*
- Bocsánat a zavarásért. Cerlyna vagyok.
*Eszmél fel a bámulásból, és igyekszik nem bolond módjára vigyorogni, de hát olyan jó a kedve, így igen nehéz dolga van.*
- A Sayqueves birtokra akartam menni, de azt hiszem rossz útra fordultam. Meg tudná nekem mondani, kérem szépen, hogy merrefelé vagyok? Ugye nem keveredtem nagyon messzire?
*Reméli nem, mert akkor akár a jószomszédi viszony ápolásának ürügyével át is járhat ide, persze csak akkor, ha azt érzi nem zavar.*
- Ó, és *Jut hirtelen eszébe, és kosarára pillant, amit a piacon megpakolt ezzel azzal. Egyedüli a karperec az, amit útközben felvett már magára, és aminek zörgését végtelen mód élvezi.* esetleg kérhetnék szépen tűt és cérnát? Pirosat, vagy sárgát, ha van. Nagyon hálás lennék érte.
426. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-26 11:46:16
Üzenet elküldve: 2019-10-26 11:46:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Hangos tüsszentések töltik be Frädricus szobáját, csupán nagyon nehezen nyugszik meg szervezete az irritatív virágtól. ~ Vigyázhattam volna jobban magamra! ~ Állapítja meg, majd mivel nem találkozott még senkivel, úgy dönt, ír egy levelet, majd szétnéz egy kicsit még Artheniorban.*
"Kedves mindenki!
Elmegyek varázsitalokat vásárolgatni a városba, ebédre visszajövök!
Addig is szép jó reggelt nektek!
Fräd"
*Ha ezzel végzett, leteszi a papírt száradni, majd öltözködni kezd. Sötétkék nadrág, fekete, kemény orrú cipő, fekete ing és egy sötétkék császárkabát képezi a szettjét, a haja pedig egyszerűen leomlik. Megnézve magát a tükörben, borostával talán még jobban is néz ki, mint szakállal. Legalábbis ő erre a következtetésre jut. Magára veszi az általvetőjét, a hosszútőrt és a sarlót, majd bezárja az ajtót. A levelet a konyhába viszi, s az asztalra rakja. Felkap még egy cipót, azt rágcsálja majd útközben. Kilépve a ligetből, megcsapja egy jóleső, hűvös szellő, amire becsukja szemeit és nagy lélegzetet vesz. A tengeri útjára emlékezteti, mikor még idáig hajózgatott. Mivel a szegfűt elültette, reggelit is csinált, a szobáját is rendbe tette, így tényleg nem tud magával mit kezdeni. Nimri lábadozik, mást nem igazán látott eddig. Elindul kifelé, a Levegő Városába.*
*Hangos tüsszentések töltik be Frädricus szobáját, csupán nagyon nehezen nyugszik meg szervezete az irritatív virágtól. ~ Vigyázhattam volna jobban magamra! ~ Állapítja meg, majd mivel nem találkozott még senkivel, úgy dönt, ír egy levelet, majd szétnéz egy kicsit még Artheniorban.*
"Kedves mindenki!
Elmegyek varázsitalokat vásárolgatni a városba, ebédre visszajövök!
Addig is szép jó reggelt nektek!
Fräd"
*Ha ezzel végzett, leteszi a papírt száradni, majd öltözködni kezd. Sötétkék nadrág, fekete, kemény orrú cipő, fekete ing és egy sötétkék császárkabát képezi a szettjét, a haja pedig egyszerűen leomlik. Megnézve magát a tükörben, borostával talán még jobban is néz ki, mint szakállal. Legalábbis ő erre a következtetésre jut. Magára veszi az általvetőjét, a hosszútőrt és a sarlót, majd bezárja az ajtót. A levelet a konyhába viszi, s az asztalra rakja. Felkap még egy cipót, azt rágcsálja majd útközben. Kilépve a ligetből, megcsapja egy jóleső, hűvös szellő, amire becsukja szemeit és nagy lélegzetet vesz. A tengeri útjára emlékezteti, mikor még idáig hajózgatott. Mivel a szegfűt elültette, reggelit is csinált, a szobáját is rendbe tette, így tényleg nem tud magával mit kezdeni. Nimri lábadozik, mást nem igazán látott eddig. Elindul kifelé, a Levegő Városába.*
425. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-25 21:59:32
Üzenet elküldve: 2019-10-25 21:59:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lyna//
*A vendégvárás elengedhetetlen lépése a rendrakás, így éppen az egyik szobában takarít, amikor az ablakon át feltűnik neki, a ház közelében egy ismeretlen és látszólag igencsak elveszettnek tűnő lányka ácsorog. Egy darabig csak tűnődve figyeli, míg próbál rájönni, mi fog kisülni a dologból, de amikor a lány fennhangon köszöntgetni kezd, úgy véli, itt az ideje, hogy viszonozza a dolgot*
- Szia! Gyere csak be, arra van a bejárat! *tárja ki az ablakot, hogy azon kikiabálva a megfelelő irányba mutasson, majd visszahúzódva már indul is, hogy kinyissa az ajtót*
- Üdv! Laurentitia vagyok. Mi járatban vagy errefelé? *fogadja mosolyogva a lányt, azon töprengve, vajon csak eltévedt szegény, vagy esetleg valamilyen határozott szándékkal érkezett a Szarvasligetbe.*
*A vendégvárás elengedhetetlen lépése a rendrakás, így éppen az egyik szobában takarít, amikor az ablakon át feltűnik neki, a ház közelében egy ismeretlen és látszólag igencsak elveszettnek tűnő lányka ácsorog. Egy darabig csak tűnődve figyeli, míg próbál rájönni, mi fog kisülni a dologból, de amikor a lány fennhangon köszöntgetni kezd, úgy véli, itt az ideje, hogy viszonozza a dolgot*
- Szia! Gyere csak be, arra van a bejárat! *tárja ki az ablakot, hogy azon kikiabálva a megfelelő irányba mutasson, majd visszahúzódva már indul is, hogy kinyissa az ajtót*
- Üdv! Laurentitia vagyok. Mi járatban vagy errefelé? *fogadja mosolyogva a lányt, azon töprengve, vajon csak eltévedt szegény, vagy esetleg valamilyen határozott szándékkal érkezett a Szarvasligetbe.*
424. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-25 08:40:04
Üzenet elküldve: 2019-10-25 08:40:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Lynácska kezd ráeszmélni, hogy valamit nagyon elnézhetett, mert nem ismerős számára a környék. Megtorpan, énekelgetését befejezi, és csak körbefordul párszor. Nem, hiába próbálja beazonosítani, egyszerűen ez nem tűnik a helyes útnak. Kicsit megijed szegény leány, persze nem túlzottan, hiszen biztos akad, aki szívesen segít neki. Legalábbis eddigi tapasztalatai alapján mindenki nagyon jószívű, és segítőkész, meg egyébként is végtelenül jóhiszemű, így semmi oka nincs arra, hogy mást gondoljon. Ennek okán hamar megnyugszik, hiszen egyéb dolga sincs, csak találni valakit, akitől kérdezhet. Nincs is erre alkalmasabb hely, mint a közelben lévő birtok. Bátorkodik megközelíteni az épületet, de tovább nem halad, nehogy valaki még megvádolja birtokháborítással.*
- Hahó!
*Szólal meg vékonyka hangján, de kissé erőtlenre sikeredett próbálkozás, ezért egy újabb kísérletet tesz.*
- Jó napot kívánok!
*Már valamivel erőteljesebben szólal meg, de nem kiabál csak fennhangon szól. Mindezt addig ismétli amíg szükséges, bár nem szívesen, hiszen félénk teremtés, és egyébként sem akar senkit zavarni.*
- Hahó!
*Szólal meg vékonyka hangján, de kissé erőtlenre sikeredett próbálkozás, ezért egy újabb kísérletet tesz.*
- Jó napot kívánok!
*Már valamivel erőteljesebben szólal meg, de nem kiabál csak fennhangon szól. Mindezt addig ismétli amíg szükséges, bár nem szívesen, hiszen félénk teremtés, és egyébként sem akar senkit zavarni.*
423. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-24 23:40:26
Üzenet elküldve: 2019-10-24 23:40:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1422
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1422
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
*A kutya említésére nem olyan reakciót kap mint sejtette. Ezt a tündérekre jellemző naivitással magyarázza.*
-Bizony. Most pont itt nincs mert elkísérte a gazdáját egy útra. Egy tündérlányt aki rajta lovagol. Nem túlzok! Az a kutya ilyen nagy!
*Mutatja a kezével. Tényleg alaposan megnőtt az a dög. És akkora szőre van, hogy valószínűleg ha Intre támadna a doki egy szúrásból le se terítené. Már ha el tudná kapni a tőrét. A fehér ital kérdésére vállat von. Ha nem hát nem. Kis bókja viszont meglepő sikert arat. Valahogy kedve lenne a lány fenekét is megpaskolni, de nem egy kocsmában vannak. Viszont új szemmel néz végig az elvörösödött leányzón.*
~Nem is tudom. Talán... Ha kicsit kevésbé gyerekes... Jó teste lehet. Azért szívesen megnézném magamnak.~
*A doki fantáziája pedig beindul. A kis test ahogy hozzásimul és a kis kéz ahogy végigtapogatja. Őszintén szólva nem ez az első alkalom, hogy ilyen gondolatai vannak a virágok népének tagjairól. Régi vágya, hogy egyszer két csinos tündérlány kényeztesse. Bizony azért ő is tud néha álmodozni. Ezt a lova állapota szakítja félbe. A lány megállapításaira csak néz.*
-Még nem próbáltam. Most látom csak, hogy milyen... kerek.*Majdnem ledagadtozta a dingi-dungi lovát.*Kétlábú betegeknél is a békás tesztet vagy a ránézős dolgot szoktam csinálni. Egy ló ugyanaddig terhes mint egy ember?
*Meg közben odamegy a lovához és megtapogatja a hasát. Elméletileg abban kéne, hogy legyen a gyerek. Hogy egy újszülött ló mekkora arról sincs fogalma. Amúgy nem mond butaságokat a lány.*
-Nem is tudom. Azt, hiszem érzek valamit. Ez... Ez az lenne?
*Tényleg meg van lepve. És nem nagyon örül ennek.*
~Eladták a terhes kancájukat. Aztán itt meghal a szülésben és kidobott pénz volt. Na kaptok még ezért! Előbb a lókufárt verem meg majd, azt a köpködő valamit!~
*Nem fogja annyiban hagyni, hogy átverték. De aztán észbe kap és visszatér a tündérlányhoz.*
-Bocsánat te közben itt éhen halsz én meg magammal foglalkozok. Mutatom merre van a konyha. Őszinte leszek. Én is úgy érzem olyan kis dagira tudnám most enni magam mint a lovam. Ma még egy falatot se ettem.
*Vigyorog és elindul a ház felé.*
*A kutya említésére nem olyan reakciót kap mint sejtette. Ezt a tündérekre jellemző naivitással magyarázza.*
-Bizony. Most pont itt nincs mert elkísérte a gazdáját egy útra. Egy tündérlányt aki rajta lovagol. Nem túlzok! Az a kutya ilyen nagy!
*Mutatja a kezével. Tényleg alaposan megnőtt az a dög. És akkora szőre van, hogy valószínűleg ha Intre támadna a doki egy szúrásból le se terítené. Már ha el tudná kapni a tőrét. A fehér ital kérdésére vállat von. Ha nem hát nem. Kis bókja viszont meglepő sikert arat. Valahogy kedve lenne a lány fenekét is megpaskolni, de nem egy kocsmában vannak. Viszont új szemmel néz végig az elvörösödött leányzón.*
~Nem is tudom. Talán... Ha kicsit kevésbé gyerekes... Jó teste lehet. Azért szívesen megnézném magamnak.~
*A doki fantáziája pedig beindul. A kis test ahogy hozzásimul és a kis kéz ahogy végigtapogatja. Őszintén szólva nem ez az első alkalom, hogy ilyen gondolatai vannak a virágok népének tagjairól. Régi vágya, hogy egyszer két csinos tündérlány kényeztesse. Bizony azért ő is tud néha álmodozni. Ezt a lova állapota szakítja félbe. A lány megállapításaira csak néz.*
-Még nem próbáltam. Most látom csak, hogy milyen... kerek.*Majdnem ledagadtozta a dingi-dungi lovát.*Kétlábú betegeknél is a békás tesztet vagy a ránézős dolgot szoktam csinálni. Egy ló ugyanaddig terhes mint egy ember?
*Meg közben odamegy a lovához és megtapogatja a hasát. Elméletileg abban kéne, hogy legyen a gyerek. Hogy egy újszülött ló mekkora arról sincs fogalma. Amúgy nem mond butaságokat a lány.*
-Nem is tudom. Azt, hiszem érzek valamit. Ez... Ez az lenne?
*Tényleg meg van lepve. És nem nagyon örül ennek.*
~Eladták a terhes kancájukat. Aztán itt meghal a szülésben és kidobott pénz volt. Na kaptok még ezért! Előbb a lókufárt verem meg majd, azt a köpködő valamit!~
*Nem fogja annyiban hagyni, hogy átverték. De aztán észbe kap és visszatér a tündérlányhoz.*
-Bocsánat te közben itt éhen halsz én meg magammal foglalkozok. Mutatom merre van a konyha. Őszinte leszek. Én is úgy érzem olyan kis dagira tudnám most enni magam mint a lovam. Ma még egy falatot se ettem.
*Vigyorog és elindul a ház felé.*
422. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-24 17:09:08
Üzenet elküldve: 2019-10-24 17:09:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Intath Aldeis//
- Kutya? *kérdez vissza.* Hol? Az egyik lakóé?
*Nem fél a kutyáktól, tudja, hogyan hogyan tegye őket igazi kezes jószágokká. Elvégre melyik állat tudna bántani egy tündért? Hát... a legtöbb. De melyik állat tudna bántani egy tündért, amelyik mágikus füttyszót hallat? Hát, az, amelyiknél elrontja a varázslatot... De annak viszont nem sok az esélye, legalábbis Nellara szerint, így még mindig nem vesz erőt rajta az idegesség.*
- De nem kellett *vonja meg a vállát.* Egy orvos biztosan nagyobb hasznát veszi.
*Bár nem tudja, hogy egy orvos mire használna egy fehér italt... bár, lehet, hogy önbizalomra van szüksége egy-egy nagyobb műtétje miatt.*
- Ar... anyos? Köszönöm. *Látszik, hogy megint fülig pirul zavarában, ám a férfi gyors kérdésáradata miatt gyorsan el is múlik.*
- Hát, én... nem tudom... Biztosan ugyan úgy, mint az embernél, elfnél, tündérnél... Próbáltad... Kitapintani? Nem, én... Én nem láttam még... Szerintem csak egyszerűen leheveredik. A... vadlovak sem kapnak beöntést, és ők is egyedül szülnek meg a bokrok takarásában... Ha egy embernél ki lehet tanítani, akkor nála is, nem?
- Kutya? *kérdez vissza.* Hol? Az egyik lakóé?
*Nem fél a kutyáktól, tudja, hogyan hogyan tegye őket igazi kezes jószágokká. Elvégre melyik állat tudna bántani egy tündért? Hát... a legtöbb. De melyik állat tudna bántani egy tündért, amelyik mágikus füttyszót hallat? Hát, az, amelyiknél elrontja a varázslatot... De annak viszont nem sok az esélye, legalábbis Nellara szerint, így még mindig nem vesz erőt rajta az idegesség.*
- De nem kellett *vonja meg a vállát.* Egy orvos biztosan nagyobb hasznát veszi.
*Bár nem tudja, hogy egy orvos mire használna egy fehér italt... bár, lehet, hogy önbizalomra van szüksége egy-egy nagyobb műtétje miatt.*
- Ar... anyos? Köszönöm. *Látszik, hogy megint fülig pirul zavarában, ám a férfi gyors kérdésáradata miatt gyorsan el is múlik.*
- Hát, én... nem tudom... Biztosan ugyan úgy, mint az embernél, elfnél, tündérnél... Próbáltad... Kitapintani? Nem, én... Én nem láttam még... Szerintem csak egyszerűen leheveredik. A... vadlovak sem kapnak beöntést, és ők is egyedül szülnek meg a bokrok takarásában... Ha egy embernél ki lehet tanítani, akkor nála is, nem?
421. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-10-24 13:31:46
Üzenet elküldve: 2019-10-24 13:31:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1422
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1422
OOC üzenetek: 241
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*A lány megjegyzésén jót mosolyog.*
-Elhiszem, de attól még figyelni kell az ilyesmire. Én hajóorvos voltam sokáig. Ha ott nem volt mit enni annyi is volt nekünk. Meg ugye nem mindenki fogad olyan szívélyesen látogatókat. Általában kutya is szokott erre lenni.
*Hogy meg tudná védeni magát azzal nem győzte meg a dokit. Őt a kis ártatlan pofi, törékeny alkat és az íj megtévesztette. A fehér varázsitalról elmondottakon elgondolkozik.*
-Van benne valami. De ez nem olyan mint egyes főzetek, hogy aztán megártanak és függőséget okoznak. Meg ezeket a varázsitalokat akkor érdemes használni amikor kell. Amit nehéz dolog eldönteni. De tény, hogy pont fehérre nem hiszem, hogy neked lenne szükséged. Egy ilyen aranyos lánynak szerintem nem sokan vannak olyan kőszívűek, hogy nemet tudjanak mondani.
*Vigyorog a lányra. Udvarol? Nem. Bókol? Inkább. Azt, hogy a kis törékeny lány egy nő lenne egyelőre a doki még nem vette észre. Persze az istállóba érve már a fantáziája kicsit elindult, de a lova és a kikötő lefoglalja egyelőre. Bólogat a lánynak.*
-Ez okos döntés. Jobb kerülni a bajt.
*Ő azért szívesen bemenne. Méghozzá a legrosszabb késdobálóba, hogy egy félszemű, tetovált karú, ringó tokájú igazi asszonynép a lába közé kapja és megmutassa neki mi is a dörgés arrafelé. Tényleg komoly nőhiánya van. Persze a lova seggét nem ezért nézi. A lány tanácsaitól se lesz bölcsebb.*
-Nem tudom mivel etették vagy elvitték-e lovagolni. A lányokra bíztam mióta itt vagyok.
*Akikről úgy gondolta értenek hozzá. Neki fogalma sincs mit eszik egy ló. Zabot? Búzát? Füvet legel? Mitől fúvódhat fel? Ilyenkor mit kell csinálni. A másik feltételezés hallatán meg elvigyorodik.*
-Ugyan! Mikor történt volna olyan? Itt nincsenek is...*Elgondolkozik.*Vagy... Talán... Lovaknál honnan lehet ezt tudni, hogy terhes-e? Eddig csak kétlábú betegeim voltak? Egyáltalán, hogy szül? Szétteszi a lábát? Neki is kell beöntés?
*A lány úgy érezheti neki záporoznak a kérdések, de a doki magának teszi fel. És szomorú, de fogalma sincs. Hiába kérdezi magát arról amit nem tud nem kap választ. Ki érti ezt?*
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*A lány megjegyzésén jót mosolyog.*
-Elhiszem, de attól még figyelni kell az ilyesmire. Én hajóorvos voltam sokáig. Ha ott nem volt mit enni annyi is volt nekünk. Meg ugye nem mindenki fogad olyan szívélyesen látogatókat. Általában kutya is szokott erre lenni.
*Hogy meg tudná védeni magát azzal nem győzte meg a dokit. Őt a kis ártatlan pofi, törékeny alkat és az íj megtévesztette. A fehér varázsitalról elmondottakon elgondolkozik.*
-Van benne valami. De ez nem olyan mint egyes főzetek, hogy aztán megártanak és függőséget okoznak. Meg ezeket a varázsitalokat akkor érdemes használni amikor kell. Amit nehéz dolog eldönteni. De tény, hogy pont fehérre nem hiszem, hogy neked lenne szükséged. Egy ilyen aranyos lánynak szerintem nem sokan vannak olyan kőszívűek, hogy nemet tudjanak mondani.
*Vigyorog a lányra. Udvarol? Nem. Bókol? Inkább. Azt, hogy a kis törékeny lány egy nő lenne egyelőre a doki még nem vette észre. Persze az istállóba érve már a fantáziája kicsit elindult, de a lova és a kikötő lefoglalja egyelőre. Bólogat a lánynak.*
-Ez okos döntés. Jobb kerülni a bajt.
*Ő azért szívesen bemenne. Méghozzá a legrosszabb késdobálóba, hogy egy félszemű, tetovált karú, ringó tokájú igazi asszonynép a lába közé kapja és megmutassa neki mi is a dörgés arrafelé. Tényleg komoly nőhiánya van. Persze a lova seggét nem ezért nézi. A lány tanácsaitól se lesz bölcsebb.*
-Nem tudom mivel etették vagy elvitték-e lovagolni. A lányokra bíztam mióta itt vagyok.
*Akikről úgy gondolta értenek hozzá. Neki fogalma sincs mit eszik egy ló. Zabot? Búzát? Füvet legel? Mitől fúvódhat fel? Ilyenkor mit kell csinálni. A másik feltételezés hallatán meg elvigyorodik.*
-Ugyan! Mikor történt volna olyan? Itt nincsenek is...*Elgondolkozik.*Vagy... Talán... Lovaknál honnan lehet ezt tudni, hogy terhes-e? Eddig csak kétlábú betegeim voltak? Egyáltalán, hogy szül? Szétteszi a lábát? Neki is kell beöntés?
*A lány úgy érezheti neki záporoznak a kérdések, de a doki magának teszi fel. És szomorú, de fogalma sincs. Hiába kérdezi magát arról amit nem tud nem kap választ. Ki érti ezt?*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1399-1418