Külső területek - Szarvasliget
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 18 (341. - 360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1207-1226
360. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-02-01 18:52:20
Üzenet elküldve: 2021-02-01 18:52:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Szarvasligeti estek - 1. felvonás//
*Miután mind Linkit, mind a doktort biztosította róla, hogy szívesen látja itt a lányt, útja rögtön a konyhába vezet, ahol szerencséjére sikerül összeakadnia Lunival, és reményei szerint tisztázni is tudja vele az este részleteit. Ha a lány elfogadja a segítségét, úgy ketten együtt hamar rendbe is szedik a helyiséget, csak hogy aztán hamarosan újra teljesen összekoszolja az egészet, ahogy a beígért kalácsot készíti, miközben Luninak magyarázza a terveiket*
- Ha neked is megfelel, arra gondoltunk, este tartanánk egy kis összejövetelt a nagyszobában, összegyűlne mindenki, aki a házban van, az újak bemutatkoznának és mindenki beszámolna a kalandjairól... Vagyis hát legfőképp inkább te a tieidről. *ecseteli lelkesen, amit az előbb az orvossal és Linkivel beszélgettek, de igyekszek finoman előhozakodni a dologgal, hogy a lány ne érezze kényszernek az egészet, hisz tudja, hogy Luni se feltétlen mindig élvezi, ha rá irányul minden figyelem*
- De persze csak ha van kedved hozzá! Ha nem, akkor Intath is felajánlotta, hogy szívesen mesél a korábbi életéről. Biztos vagyok benne, hogy akad pár érdekes története! *neveti el magát kissé, remélve, hogy a lány is kedvet kap majd az esti beszélgetéshez. Míg az estét tervezgeti, lelkesen készíti a kalácsot, és mire alkonyatra fordul az idő, végez is az ízletes süteménnyel. Ahogy átviszi a kész finomságot a másik szobába, az egész házat belengi az ínycsiklandó illat, hangtalan, ám annál bizonyosabb jeleként annak, hogy lassan készen áll minden egy tökéletes estéhez. A kalács mellé hamarosan egy kis vaj és egy kancsó tej, illetve egy korsó bor is kerül az asztalra, majd pedig a kandallóban izzó tűznek hála hamarosan kezd felmelegedni a szoba. Ahogy a maga részéről végzett az előkészületekkel, kényelmesen elhelyezkedik az egyik székben a lángoló fahasábok közelében, kezeit és lábait melengetve a tűznél, míg a többiek érkezésére vár.*
*Miután mind Linkit, mind a doktort biztosította róla, hogy szívesen látja itt a lányt, útja rögtön a konyhába vezet, ahol szerencséjére sikerül összeakadnia Lunival, és reményei szerint tisztázni is tudja vele az este részleteit. Ha a lány elfogadja a segítségét, úgy ketten együtt hamar rendbe is szedik a helyiséget, csak hogy aztán hamarosan újra teljesen összekoszolja az egészet, ahogy a beígért kalácsot készíti, miközben Luninak magyarázza a terveiket*
- Ha neked is megfelel, arra gondoltunk, este tartanánk egy kis összejövetelt a nagyszobában, összegyűlne mindenki, aki a házban van, az újak bemutatkoznának és mindenki beszámolna a kalandjairól... Vagyis hát legfőképp inkább te a tieidről. *ecseteli lelkesen, amit az előbb az orvossal és Linkivel beszélgettek, de igyekszek finoman előhozakodni a dologgal, hogy a lány ne érezze kényszernek az egészet, hisz tudja, hogy Luni se feltétlen mindig élvezi, ha rá irányul minden figyelem*
- De persze csak ha van kedved hozzá! Ha nem, akkor Intath is felajánlotta, hogy szívesen mesél a korábbi életéről. Biztos vagyok benne, hogy akad pár érdekes története! *neveti el magát kissé, remélve, hogy a lány is kedvet kap majd az esti beszélgetéshez. Míg az estét tervezgeti, lelkesen készíti a kalácsot, és mire alkonyatra fordul az idő, végez is az ízletes süteménnyel. Ahogy átviszi a kész finomságot a másik szobába, az egész házat belengi az ínycsiklandó illat, hangtalan, ám annál bizonyosabb jeleként annak, hogy lassan készen áll minden egy tökéletes estéhez. A kalács mellé hamarosan egy kis vaj és egy kancsó tej, illetve egy korsó bor is kerül az asztalra, majd pedig a kandallóban izzó tűznek hála hamarosan kezd felmelegedni a szoba. Ahogy a maga részéről végzett az előkészületekkel, kényelmesen elhelyezkedik az egyik székben a lángoló fahasábok közelében, kezeit és lábait melengetve a tűznél, míg a többiek érkezésére vár.*
359. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-31 14:29:22
Üzenet elküldve: 2021-01-31 14:29:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Linki szobájában//
*Intath mester sok egyéb mellett abban is remek, hogy úgy adjon elő egy történetet, hogy abba bárki könnyedén beleélhesse magát. S bár ezt gnómunk nem említi meg szavakkal, ábrázatából egyértelmű lehet, mennyire hatása alá került az este tervezgetésének. Ebbe pedig természetesen beletartozik a bizonyos, már sokat emlegetett mazsolás kalács megsütése is, az ideális körülményekkel kapcsolatban pedig nem is érthetne jobban egyet Laurentitia kisasszonnyal.*
- Nem, meg koszosan sem! *Vigyorodik, kiegészítve a kellemes süteménysütés kritériumainak sorát, párat seperve porréteggel megült ruházatán.
Ezzel pedig le is zárul izgalmakkal teli körbevezetése, de csak, hogy kezdetét vegye izgalmakkal teli jövőjének legelső pillanata. Szélesen vigyorodva dől neki háttal ajtajának, mit az imént zárt be maga mögött, miután zsákját egy hanyag mozdulattal ejti maga mellé, a földre. Ugrándozni lenne kedve, sikítani örömében, toporzékolni, akár hajdanán, kisgyermekként, ha új rongybabát kapott. Ám helyette most csupán vigyorog, de olyan szélesen, hogy majd belesajdul arca. Néhány percnyi ilyetén örömködést követően kezd csak neki szobája elfoglalásához vezető első lépéseibe. Zsákját ágya mellé cipeli, ahova egy váltás öltözetet készít elő belőle. Úgy határozott, egy frissítő, de mindenekelőtt alapos fürdővel kezdi meg itteni életét, mihez összekészülve szedi magához minden szükséges holmiját, köztük tőrét is. Nem egy szokványos segédeszköz egy hasonló művelethez, de elhatározott valamit, amihez szüksége lesz rá.
Közel egy óra múlva tér vissza szobájába, tisztára suvickolt porcikákkal, új ruhákban és rövidre nyesett, mosástól még kissé nedves hajjal. Igen, megvált hosszú fürtjeitől, miket túlságosan régóta növesztett már. Amilyen makacsok azok a tincsek, úgyis hamar megnőnek újra, sosem volt gondja az ilyen dolgokkal. Megkönnyebbülve és újult erővel veti hát bele magát a kicsomagolásba. Zsákja teljes tartalmát kiüríti, van, amiket szekrénybe sorakoztat, van, amiket kis asztalkájának fiókjába rejt, s akad, mit a komódba halmoz. Egészen furcsán összeesett táskáját pedig az ágy alá sepri egy hanyag lábmozdulattal. Gyorsan megvan mindezzel, hiszen nincs azért olyan sok cucca, s, mivel a fürdőtől új erőre kapott, nem igazán érzi szükségét további pihenőnek. Helyette inkább indul útnak a folyosón bolyongva, a kinti tavat megcélozva lépteivel.*
*Intath mester sok egyéb mellett abban is remek, hogy úgy adjon elő egy történetet, hogy abba bárki könnyedén beleélhesse magát. S bár ezt gnómunk nem említi meg szavakkal, ábrázatából egyértelmű lehet, mennyire hatása alá került az este tervezgetésének. Ebbe pedig természetesen beletartozik a bizonyos, már sokat emlegetett mazsolás kalács megsütése is, az ideális körülményekkel kapcsolatban pedig nem is érthetne jobban egyet Laurentitia kisasszonnyal.*
- Nem, meg koszosan sem! *Vigyorodik, kiegészítve a kellemes süteménysütés kritériumainak sorát, párat seperve porréteggel megült ruházatán.
Ezzel pedig le is zárul izgalmakkal teli körbevezetése, de csak, hogy kezdetét vegye izgalmakkal teli jövőjének legelső pillanata. Szélesen vigyorodva dől neki háttal ajtajának, mit az imént zárt be maga mögött, miután zsákját egy hanyag mozdulattal ejti maga mellé, a földre. Ugrándozni lenne kedve, sikítani örömében, toporzékolni, akár hajdanán, kisgyermekként, ha új rongybabát kapott. Ám helyette most csupán vigyorog, de olyan szélesen, hogy majd belesajdul arca. Néhány percnyi ilyetén örömködést követően kezd csak neki szobája elfoglalásához vezető első lépéseibe. Zsákját ágya mellé cipeli, ahova egy váltás öltözetet készít elő belőle. Úgy határozott, egy frissítő, de mindenekelőtt alapos fürdővel kezdi meg itteni életét, mihez összekészülve szedi magához minden szükséges holmiját, köztük tőrét is. Nem egy szokványos segédeszköz egy hasonló művelethez, de elhatározott valamit, amihez szüksége lesz rá.
Közel egy óra múlva tér vissza szobájába, tisztára suvickolt porcikákkal, új ruhákban és rövidre nyesett, mosástól még kissé nedves hajjal. Igen, megvált hosszú fürtjeitől, miket túlságosan régóta növesztett már. Amilyen makacsok azok a tincsek, úgyis hamar megnőnek újra, sosem volt gondja az ilyen dolgokkal. Megkönnyebbülve és újult erővel veti hát bele magát a kicsomagolásba. Zsákja teljes tartalmát kiüríti, van, amiket szekrénybe sorakoztat, van, amiket kis asztalkájának fiókjába rejt, s akad, mit a komódba halmoz. Egészen furcsán összeesett táskáját pedig az ágy alá sepri egy hanyag lábmozdulattal. Gyorsan megvan mindezzel, hiszen nincs azért olyan sok cucca, s, mivel a fürdőtől új erőre kapott, nem igazán érzi szükségét további pihenőnek. Helyette inkább indul útnak a folyosón bolyongva, a kinti tavat megcélozva lépteivel.*
358. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-27 22:41:18
Üzenet elküldve: 2021-01-27 22:41:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 680
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 680
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Konyha//
*A pakolás és takarítás semmilyen formája sem tartozott az erősségei vagy éppen kedvenc elfoglaltságai közé soha, mivel pedig mindig is hajlamos volt elkalandozni házimunka közben is, általában igazán gyorsan sem haladt velük.
Ezúttal persze annyiból más a helyzet, mint máskor, hogy szilárdan eltökélte magában, hogy most, hogy végre hazatért igyekszik minél több terhet levenni Lau vállairól. Igaz, ameddig egyedül van a konyhában addig sem éppen kapkodva, vagy gyorsan dolgozik, de továbbra is lelkesen, ez pedig megadja neki azt a kis többletet, aminek köszönhetően magához képest sokkal gyorsabban halad a magára vállalt munkával, mint bármikor máskor tenné.
Nagyon reméli, hogy jól gondolja és sikerül majd meglepnie Laut, barátnője pedig nem szeret annyira kényszeresen dolgozni, hogy bánja azt, hogy most majd legalább egy konyha kitakarításával kevesebb fog jutni neki a mai napon.
Magában azt is elhatározza, hogy az első adandó alkalommal komolyan elbeszélget majd Lauval. Van egy olyan megérzése immár nem először azóta, hogy hazatért, hogy túl sok mindent vállal magára egyszerre, éppen ezért mindenben szeretne segíteni neki, amiben csak tud.
Kicsit sajnálja is, hogy elment a toronyhoz Thimmel, ugyanakkor belátja közben, hogy szükséges volt. Túl régóta kergette már a mágiatanulás álmát ahhoz, hogy házimunka kedvéért későbbre halassza, és bárhonnan is nézi, biztos benne, hogy Szarvasligetnek hosszú távon sokkal nagyobb hasznára lenne egy gyakorlott és tapasztalt mágus, mint egy ügyes szakács és takarítónő, meg állatgondozó, aki az elmúlt hatokban itthon lehetett volna.
Ettől még továbbra is olyan érzése van kicsit, hogy magára hagyta itt Laut, noha biztos benne, hogy azért a felmerülő problémák mellett akadt segítsége is bőven, legalábbis nagyon reméli, hogy valóban így volt.
Éppen csak annyi minden esemény és megoldandó feladat akadt amióta visszatért, ami kicsit megdöbbentette, így bele sem mer gondolni, hogy mi minden történhetett még addig, ameddig ő könyvek fölé görnyedve tanult, varázslatokról és a holdról álmodozott.
Megint csak olyan érzése van, hogy sokkal tovább volt távol, mint amennyit valójában volt, de hát az időt érzékelni eleve más dolog, mint valamit, ami kézzel fogható, vagy érezhető a bőrön, mint mondjuk a hideg, a meleg, az eső, vagy a hó.
Kislány korában sokszor egy-egy várt ünnepre való rákészüléssel telt hónap is végtelennek tűnt, vagy egyetlen, a tűzrakó mellett eltöltött este is érződhetett egy egész, hosszú napnak, már ha épp nem repült el olyan gyorsan, hogy mire feleszmélt már le is csapódott a világra a hajnali harmat.
Most sem nagyon tudja, hogy mennyi időt tölt el a konyhában, annyira arra koncentrál, amit csinál, meg persze el-elkalandozó gondolataira.
Előbb az étellel összefogott edények és tányérok tűnnek el, illetve lesznek tiszták, utána a padlóról és az asztalról, pultról az a kevéske por, amit talál, végül pedig még fel is mos, és amit tud tisztára töröl.
Nem mintha elfáradt volna, vagy túlságosan büszke lenne, hiszen nem tett semmi rendkívülit, mégis, amit végzett kissé fáradtan és elégedetten sóhajt egyet.
Úgy gondolja, hogy kezdetnek megteszi, amit eddig sikerült csinálnia, aztán pedig hamarosan úgy is el fogja dönteni az idő, hogyan tudja majd még itthon hasznossá tenni magát.*
*A pakolás és takarítás semmilyen formája sem tartozott az erősségei vagy éppen kedvenc elfoglaltságai közé soha, mivel pedig mindig is hajlamos volt elkalandozni házimunka közben is, általában igazán gyorsan sem haladt velük.
Ezúttal persze annyiból más a helyzet, mint máskor, hogy szilárdan eltökélte magában, hogy most, hogy végre hazatért igyekszik minél több terhet levenni Lau vállairól. Igaz, ameddig egyedül van a konyhában addig sem éppen kapkodva, vagy gyorsan dolgozik, de továbbra is lelkesen, ez pedig megadja neki azt a kis többletet, aminek köszönhetően magához képest sokkal gyorsabban halad a magára vállalt munkával, mint bármikor máskor tenné.
Nagyon reméli, hogy jól gondolja és sikerül majd meglepnie Laut, barátnője pedig nem szeret annyira kényszeresen dolgozni, hogy bánja azt, hogy most majd legalább egy konyha kitakarításával kevesebb fog jutni neki a mai napon.
Magában azt is elhatározza, hogy az első adandó alkalommal komolyan elbeszélget majd Lauval. Van egy olyan megérzése immár nem először azóta, hogy hazatért, hogy túl sok mindent vállal magára egyszerre, éppen ezért mindenben szeretne segíteni neki, amiben csak tud.
Kicsit sajnálja is, hogy elment a toronyhoz Thimmel, ugyanakkor belátja közben, hogy szükséges volt. Túl régóta kergette már a mágiatanulás álmát ahhoz, hogy házimunka kedvéért későbbre halassza, és bárhonnan is nézi, biztos benne, hogy Szarvasligetnek hosszú távon sokkal nagyobb hasznára lenne egy gyakorlott és tapasztalt mágus, mint egy ügyes szakács és takarítónő, meg állatgondozó, aki az elmúlt hatokban itthon lehetett volna.
Ettől még továbbra is olyan érzése van kicsit, hogy magára hagyta itt Laut, noha biztos benne, hogy azért a felmerülő problémák mellett akadt segítsége is bőven, legalábbis nagyon reméli, hogy valóban így volt.
Éppen csak annyi minden esemény és megoldandó feladat akadt amióta visszatért, ami kicsit megdöbbentette, így bele sem mer gondolni, hogy mi minden történhetett még addig, ameddig ő könyvek fölé görnyedve tanult, varázslatokról és a holdról álmodozott.
Megint csak olyan érzése van, hogy sokkal tovább volt távol, mint amennyit valójában volt, de hát az időt érzékelni eleve más dolog, mint valamit, ami kézzel fogható, vagy érezhető a bőrön, mint mondjuk a hideg, a meleg, az eső, vagy a hó.
Kislány korában sokszor egy-egy várt ünnepre való rákészüléssel telt hónap is végtelennek tűnt, vagy egyetlen, a tűzrakó mellett eltöltött este is érződhetett egy egész, hosszú napnak, már ha épp nem repült el olyan gyorsan, hogy mire feleszmélt már le is csapódott a világra a hajnali harmat.
Most sem nagyon tudja, hogy mennyi időt tölt el a konyhában, annyira arra koncentrál, amit csinál, meg persze el-elkalandozó gondolataira.
Előbb az étellel összefogott edények és tányérok tűnnek el, illetve lesznek tiszták, utána a padlóról és az asztalról, pultról az a kevéske por, amit talál, végül pedig még fel is mos, és amit tud tisztára töröl.
Nem mintha elfáradt volna, vagy túlságosan büszke lenne, hiszen nem tett semmi rendkívülit, mégis, amit végzett kissé fáradtan és elégedetten sóhajt egyet.
Úgy gondolja, hogy kezdetnek megteszi, amit eddig sikerült csinálnia, aztán pedig hamarosan úgy is el fogja dönteni az idő, hogyan tudja majd még itthon hasznossá tenni magát.*
357. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-25 19:45:20
Üzenet elküldve: 2021-01-25 19:45:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
//Vezessük körbe Linkit//
*Az elf az orvoslásnál talán csak a mulatáshoz ért jobban. Elég költséges hobbijai vannak meg kell hagyni. És mindnél szükséges, hogy legyen szesz. Kis segédje partner a ház asszonyának megtáncoltatásában ami mostantól felkerül az elf céljai közé. Arra, hogy remek bárd lenne belőle csak jót mosolyog és nem jegyzi meg, hogy ahhoz már tényleg kéne a hiányzó keze. Mondjuk a hangja bár nem olyan tiszta, mint egy énekesnek, de bántónak se lehet mondani. Viszont akkor se több mint egy tengerész aki szeret dalolászni és mindenféle hihetetlen történetekkel megbotránkoztatni vagy ámulatba ejteni a hallgatóságát. Ez olyan hobbija aminél csak opcionális, hogy legyen szesz és teret is kap hozzá.*
-Ha van rá érdeklődés akkor mesélek szívesen. Van pár történetem.
*Tudna cifrákat mesélni, de lehet, hogy az itteni hallgatóság azokat kevésbé értékelné. El is kezdenek pörögni a férfi gondolatai, hogy miről meséljen és mennyire legyenek szaftosak azok a történetek. Lehet nem, azt kéne mikor annak a szajhának a köldökéből itta ki a pálinkát miközben a kocsma népe éljenzett neki. Mindenesetre tovább haladnak miközben ezen töri a fejét és a kislány is kiválasztja a szobáját. A kalács sütés megmaradt benne és bár a készítés folyamatából kihúzná magát, de a kész termék a dokit is érdekli. Ritkán jutott korábban édességhez, de meg tudná szokni még ha tudja, hogy valószínűleg nem lesz rá lehetősége, hogy ilyesmit megszokjon. Ismeri azért a szerencséjét. Új segédje jó kívánságokkal és a jövőre vonatkozó ígéretekkel lesz elhalmozva és magára lesz hagyva, hogy pihenjen vagy amit akar. A doki pedig kikérdezheti a ház úrnőjének a véleményét róla. Ez a Linki egyelőre nem tűnik linknek számára se. De azért biztos akart benne lenni. Meg abban, hogy neme-e vette zokon a nő, hogy egy nap alatt két új aprónépet hozott a házhoz. Egy pillanatra elgondolkozik azon, hogy vajon miért van ekkora sikere a számára derékig érő lányoknál, de eszébe jut az a kis cafat aki otthagyta a városba menet és inkább előzi a dolgot a fejéből.*
-Nem nincsenek kétségeim. A tudását még nem láttam, de kíváncsi szófogadó lánynak tűnik. Méghozzá alkímiát tanulna. Ott a jelleme se hátrány. Ha munka közben, azt látom, hogy türelmes természet még jó alap is lehet belőle. Az se baj ha nem tudna semmit. Majd beletanul. Hasznosnak hasznos lesz az biztos. De leginkább arra vonatkozott a kérdés nem okoztam-e neked problémát. Mégiscsak egy vendég volnék itt.
*Mosolyog szerényen miközben keresi tekintete a másikét ahogy egy jól nevelt véres múltú kalóztól elvárt.*
*Az elf az orvoslásnál talán csak a mulatáshoz ért jobban. Elég költséges hobbijai vannak meg kell hagyni. És mindnél szükséges, hogy legyen szesz. Kis segédje partner a ház asszonyának megtáncoltatásában ami mostantól felkerül az elf céljai közé. Arra, hogy remek bárd lenne belőle csak jót mosolyog és nem jegyzi meg, hogy ahhoz már tényleg kéne a hiányzó keze. Mondjuk a hangja bár nem olyan tiszta, mint egy énekesnek, de bántónak se lehet mondani. Viszont akkor se több mint egy tengerész aki szeret dalolászni és mindenféle hihetetlen történetekkel megbotránkoztatni vagy ámulatba ejteni a hallgatóságát. Ez olyan hobbija aminél csak opcionális, hogy legyen szesz és teret is kap hozzá.*
-Ha van rá érdeklődés akkor mesélek szívesen. Van pár történetem.
*Tudna cifrákat mesélni, de lehet, hogy az itteni hallgatóság azokat kevésbé értékelné. El is kezdenek pörögni a férfi gondolatai, hogy miről meséljen és mennyire legyenek szaftosak azok a történetek. Lehet nem, azt kéne mikor annak a szajhának a köldökéből itta ki a pálinkát miközben a kocsma népe éljenzett neki. Mindenesetre tovább haladnak miközben ezen töri a fejét és a kislány is kiválasztja a szobáját. A kalács sütés megmaradt benne és bár a készítés folyamatából kihúzná magát, de a kész termék a dokit is érdekli. Ritkán jutott korábban édességhez, de meg tudná szokni még ha tudja, hogy valószínűleg nem lesz rá lehetősége, hogy ilyesmit megszokjon. Ismeri azért a szerencséjét. Új segédje jó kívánságokkal és a jövőre vonatkozó ígéretekkel lesz elhalmozva és magára lesz hagyva, hogy pihenjen vagy amit akar. A doki pedig kikérdezheti a ház úrnőjének a véleményét róla. Ez a Linki egyelőre nem tűnik linknek számára se. De azért biztos akart benne lenni. Meg abban, hogy neme-e vette zokon a nő, hogy egy nap alatt két új aprónépet hozott a házhoz. Egy pillanatra elgondolkozik azon, hogy vajon miért van ekkora sikere a számára derékig érő lányoknál, de eszébe jut az a kis cafat aki otthagyta a városba menet és inkább előzi a dolgot a fejéből.*
-Nem nincsenek kétségeim. A tudását még nem láttam, de kíváncsi szófogadó lánynak tűnik. Méghozzá alkímiát tanulna. Ott a jelleme se hátrány. Ha munka közben, azt látom, hogy türelmes természet még jó alap is lehet belőle. Az se baj ha nem tudna semmit. Majd beletanul. Hasznosnak hasznos lesz az biztos. De leginkább arra vonatkozott a kérdés nem okoztam-e neked problémát. Mégiscsak egy vendég volnék itt.
*Mosolyog szerényen miközben keresi tekintete a másikét ahogy egy jól nevelt véres múltú kalóztól elvárt.*
356. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-25 18:27:54
Üzenet elküldve: 2021-01-25 18:27:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vezessük körbe Linkit//
*Ahogy a közösségi terembe érnek, és Int az előttük álló este részleteit kezdi ecsetelni, szinte megelevenedik a szeme előtt az egész jelenet, ahogy Luni bemutatja nekik új képességeit*
- Tudod, néha az az érzésem, pályát tévesztettél. *vigyorog huncut mosollyal Intre* Egy bárd veszett el benned, olyan jól értesz a hangulatteremtéshez... Talán ha lesz rá idő, később, az este folyamán te is mesélhetnél a korábbi kalandjaidról! *kacsint a doktorra, hiszen bár az utóbbi időben szerencsére igen nyugodalmasnak mondható az életük, az alapján, amit eddig a férfitól hallott, biztos benne, hogy mielőtt találkoztak volna, jóval kalandosabb életét élt. Ő maga pedig a legnagyobb örömmel hallgatja a veszedelmes, ám hősies kalandokról szóló történeteket, főleg, ha azok nem érintik a foghúzás témakörét*
- Például igen! *neveti el magát már a körbevezetés végeztével, mikor Linki kiválasztotta a saját szobáját* Ha marad rá idő, akár már az esti összejövetelre is csinálhatunk egyet. Forró kalács, finom, friss tej és egy jó történet a tűz mellett... Egy igazán kellemes este kellékei. *révedezik mosolyogva, ahogy elképzeli az egészet* De előbb a pihenés! Fáradtan nem lehet süteményt sütni, nemde? *érvel, hogy a lány érezze, nyugodtan pihenhet, amennyit csak szeretne*
- Nincs mit! Érezd jól magad itt! *búcsúzik kedvesen Linkitől, hiszen már ez alatt a kevés idő alatt is sikerült megkedvelnie, és úgy véli, jelenléte jó hatással lesz majd Intre*
- Szerintem igazán jószívű és kedves. Kis kiképzéssel hasznos segéd lehet belőle. *osztja meg ezen gondolatait a doktorral is, mikor már kettesben sétálnak a folyosón* Úgyhogy nem, részemről egyáltalán nem baj. De a lényeg úgyis az, hogy neked megfeleljen... *folytatja, a végére már enyhén kérdő hangsúllyal, hogy vajon tényleg így van-e. ~Elvégre te fogsz vele együtt dolgozni. Esetleg kétségeid vannak?~ pillant kérdőn a férfira, míg a válaszát várja, bár úgy véli, aggodalomra semmi oka. ~Minden rendben lesz!~ gondolja magában pozitívan, miközben már azon kezd merengeni, mi mindenre is lesz majd szükségük a csodás estéhez.*
*Ahogy a közösségi terembe érnek, és Int az előttük álló este részleteit kezdi ecsetelni, szinte megelevenedik a szeme előtt az egész jelenet, ahogy Luni bemutatja nekik új képességeit*
- Tudod, néha az az érzésem, pályát tévesztettél. *vigyorog huncut mosollyal Intre* Egy bárd veszett el benned, olyan jól értesz a hangulatteremtéshez... Talán ha lesz rá idő, később, az este folyamán te is mesélhetnél a korábbi kalandjaidról! *kacsint a doktorra, hiszen bár az utóbbi időben szerencsére igen nyugodalmasnak mondható az életük, az alapján, amit eddig a férfitól hallott, biztos benne, hogy mielőtt találkoztak volna, jóval kalandosabb életét élt. Ő maga pedig a legnagyobb örömmel hallgatja a veszedelmes, ám hősies kalandokról szóló történeteket, főleg, ha azok nem érintik a foghúzás témakörét*
- Például igen! *neveti el magát már a körbevezetés végeztével, mikor Linki kiválasztotta a saját szobáját* Ha marad rá idő, akár már az esti összejövetelre is csinálhatunk egyet. Forró kalács, finom, friss tej és egy jó történet a tűz mellett... Egy igazán kellemes este kellékei. *révedezik mosolyogva, ahogy elképzeli az egészet* De előbb a pihenés! Fáradtan nem lehet süteményt sütni, nemde? *érvel, hogy a lány érezze, nyugodtan pihenhet, amennyit csak szeretne*
- Nincs mit! Érezd jól magad itt! *búcsúzik kedvesen Linkitől, hiszen már ez alatt a kevés idő alatt is sikerült megkedvelnie, és úgy véli, jelenléte jó hatással lesz majd Intre*
- Szerintem igazán jószívű és kedves. Kis kiképzéssel hasznos segéd lehet belőle. *osztja meg ezen gondolatait a doktorral is, mikor már kettesben sétálnak a folyosón* Úgyhogy nem, részemről egyáltalán nem baj. De a lényeg úgyis az, hogy neked megfeleljen... *folytatja, a végére már enyhén kérdő hangsúllyal, hogy vajon tényleg így van-e. ~Elvégre te fogsz vele együtt dolgozni. Esetleg kétségeid vannak?~ pillant kérdőn a férfira, míg a válaszát várja, bár úgy véli, aggodalomra semmi oka. ~Minden rendben lesz!~ gondolja magában pozitívan, miközben már azon kezd merengeni, mi mindenre is lesz majd szükségük a csodás estéhez.*
355. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-21 18:43:07
Üzenet elküldve: 2021-01-21 18:43:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vezessük körbe Linkit//
*Furcsállkodva ráncolja szemöldökét, a szarvasligeti biztonság ügyében ugyanis teljesen eltérően nyilvánul meg két kísérője. Érzése szerint legalábbis a kisasszony nem ugyan úgy gondolja ezt, mint Intath mester, s bár egyelőre nem tudja eldönteni, melyik oldal felé húzzon, hiszen alig lépte még csak át a hatalmas, kétszárnyú ajtót, a nyugtató szavak azért elérik hatásukat. Tovább nem is töpreng a dolgon egy pillanatnál, hiszen a körbevezetés folytatása egyelőre sokkal inkább leköti.
A szőke mestere által lefestett este, mint ahogy korábban a konyhában, most is egészen fellelkesíti, s mivel mindkét irányból megkapta a megerősítést, már egészen biztos lehet benne, hogy ebben a helyiségben eshet meg az ígéretes mulatság. Viel emlegetésére vidáman bólogat, hiszen, ha csak fele olyan kedves, mint amennyire a levese finom volt, már biztosan jól kijönnek majd. A táncos estek emlegetésére halvány komorság fut át ábrázatán, mit gyorsan igyekszik a korábbihoz hasonló, vidáman mosolygós állapotba visszarendezni.*
- Igen, voltak. *Bólogat a kérdésre, ám bővebben nem nyilatkozik. Füléhez hajoló mesterét pedig már őszinte vigyorral fogadja, s cselszövő pillantással sandít a kisasszony felé.* Közre! *Erősíti meg a haditervet fojtottan kuncogva. Bár otthonról nem hozott sok jó emléket az ilyen vigasságokról, igazán remélni kezdi, hogy itt majd szebbeket szerez.
Rövid szóváltásuk után pedig a hármas megérkezik a bizonyos távolabbi szárnyhoz, ahol Linki végre kiválasztja szobáját az elkövetkező, reményei szerint hosszú, hasznos és boldog időszakra. Meglepi, hogy sikerült pont a Laurentitia-ával szemben helyezkedőre letennie voksát, ez pedig látszik is a gnóm pofin.*
- De jó! *lelkendezik őszintén* Például, ha kalácsot sütnék? *Kérdi tréfásan vigyorogva. Bizony nem felejtette el, s bár jóllakott az ebéddel, egy kis finomságnak mindig van hely az egyébként nem túl méretes pocakban. A doki játékos fenyegetésére kötelességtudóan bólint, hiszen alig várja már azt a befogást, minden porcikájában ég a vágytól, hogy tanulhasson tőle. Még akkor is, ha ennek jó részét a takarítás fogja kitenni.*
- Köszönöm! *Hálálkodik egy szóban sok mindenért. Hogy befogadták, hogy tanítását elvállalták, hogy ilyen barátságosak vele. Elképzelhetetlenül szerencsésnek érzi magát, s bár eddig nem igazán hitt abban, hogy az istenségek vezetnék sorsát, most egy kicsit elhiszi, hogy Eeyr keze lehet a dolgok mögött. Mással nem tudja magyarázni, hogy minden ennyire jól és könnyen alakult. A legszívesebben meg is ölelné mindkét kísérőjét, ám kellőképpen félszeg még ahhoz, hogy ezt a késztetését visszafogja. Néhány lélegzetvételnyi ideig még ácsorog az ajtó előtt zavarában, majd ahogy a többiek távozóra fogják, bevonul, hogy elfoglalja a helyiséget.*
A hozzászólás írója (Linkivyre Rarlpor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.21 18:46:55
*Furcsállkodva ráncolja szemöldökét, a szarvasligeti biztonság ügyében ugyanis teljesen eltérően nyilvánul meg két kísérője. Érzése szerint legalábbis a kisasszony nem ugyan úgy gondolja ezt, mint Intath mester, s bár egyelőre nem tudja eldönteni, melyik oldal felé húzzon, hiszen alig lépte még csak át a hatalmas, kétszárnyú ajtót, a nyugtató szavak azért elérik hatásukat. Tovább nem is töpreng a dolgon egy pillanatnál, hiszen a körbevezetés folytatása egyelőre sokkal inkább leköti.
A szőke mestere által lefestett este, mint ahogy korábban a konyhában, most is egészen fellelkesíti, s mivel mindkét irányból megkapta a megerősítést, már egészen biztos lehet benne, hogy ebben a helyiségben eshet meg az ígéretes mulatság. Viel emlegetésére vidáman bólogat, hiszen, ha csak fele olyan kedves, mint amennyire a levese finom volt, már biztosan jól kijönnek majd. A táncos estek emlegetésére halvány komorság fut át ábrázatán, mit gyorsan igyekszik a korábbihoz hasonló, vidáman mosolygós állapotba visszarendezni.*
- Igen, voltak. *Bólogat a kérdésre, ám bővebben nem nyilatkozik. Füléhez hajoló mesterét pedig már őszinte vigyorral fogadja, s cselszövő pillantással sandít a kisasszony felé.* Közre! *Erősíti meg a haditervet fojtottan kuncogva. Bár otthonról nem hozott sok jó emléket az ilyen vigasságokról, igazán remélni kezdi, hogy itt majd szebbeket szerez.
Rövid szóváltásuk után pedig a hármas megérkezik a bizonyos távolabbi szárnyhoz, ahol Linki végre kiválasztja szobáját az elkövetkező, reményei szerint hosszú, hasznos és boldog időszakra. Meglepi, hogy sikerült pont a Laurentitia-ával szemben helyezkedőre letennie voksát, ez pedig látszik is a gnóm pofin.*
- De jó! *lelkendezik őszintén* Például, ha kalácsot sütnék? *Kérdi tréfásan vigyorogva. Bizony nem felejtette el, s bár jóllakott az ebéddel, egy kis finomságnak mindig van hely az egyébként nem túl méretes pocakban. A doki játékos fenyegetésére kötelességtudóan bólint, hiszen alig várja már azt a befogást, minden porcikájában ég a vágytól, hogy tanulhasson tőle. Még akkor is, ha ennek jó részét a takarítás fogja kitenni.*
- Köszönöm! *Hálálkodik egy szóban sok mindenért. Hogy befogadták, hogy tanítását elvállalták, hogy ilyen barátságosak vele. Elképzelhetetlenül szerencsésnek érzi magát, s bár eddig nem igazán hitt abban, hogy az istenségek vezetnék sorsát, most egy kicsit elhiszi, hogy Eeyr keze lehet a dolgok mögött. Mással nem tudja magyarázni, hogy minden ennyire jól és könnyen alakult. A legszívesebben meg is ölelné mindkét kísérőjét, ám kellőképpen félszeg még ahhoz, hogy ezt a késztetését visszafogja. Néhány lélegzetvételnyi ideig még ácsorog az ajtó előtt zavarában, majd ahogy a többiek távozóra fogják, bevonul, hogy elfoglalja a helyiséget.*
A hozzászólás írója (Linkivyre Rarlpor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.21 18:46:55
354. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-19 10:33:32
Üzenet elküldve: 2021-01-19 10:33:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
//Vezessük körbe Linkit//
*Intath egyáltalán nem érez bűntudatot a miatt, hogy a vörös rossz szokását elmondta a kislánynak. Jobb ha tud róla mielőtt egyik este azon nem kapja, hogy az ágya végében áll letolt gatyával és liheg mint valami kimelegedett bakkecske télen. A ház úrnőjének nyugtatása mellé egy buksisimi is jár.*
-Bizony. Ahogy mondtam ha baj van csak szólj és megoldom.
*Aztán haladhatnak megnézni ki-ki a saját érdeklődési körének való dolgokat. A közösségi térhez érkezve kapják is az újabb kérdést. A dokit nem lepi meg, hogy ez megmaradt a vidéki lányban. Ilyen varázsnyuszi estet még ő se látott és szintén nagyon izgatott. Meg ugye ma este már okkal járhat rá a borokra nem csak úgy. Az pedig jó dolog. Lelkesen bele is vág a hangulatfokozásba. Lehajol a gnóm kislányhoz, hogy csonka kézzel átkarolja a másikkal meg mutogathasson a teremben.*
-Bizony képzeld csak el ahogy majd a székeket úgy odatoljuk, hogy mindenki a kandalló felé nézzen és a tűz fényébe beáll Luninari varázsigéket mormol, mindenféle kézjelet meg mozdulatot csinál és fényeket meg hasonlókat csal majd elő! És előtte vagy utána pedig csak kicsit kell átrendezni a székeket, hogy mindenki tudjon beszélgetni és hogy bemutathassunk a többieknek. Ha Viel hazaérne akkor vele biztos jól kijönnétek. Vidám, energikus, csupa szív lányka. Az lenne igazán jó ha zene is volna. Nálatok gnómfalván voltak ilyen mulatságok? Meg voltál forgatva mert ha nem most majd bepótoljuk.*A füléhez hajol és belesúgja.*Laurentitiát is közrefogjuk majd. Rá is ráfér.
*Vigyorog vidáman a lánykára. Aztán haladhatnak tovább. A szoba választáson is jót mosolyog. Mint egy kis kölyökkutya csak ez a Linki aranyos. Ki is választja magának a szobáját ami Laurentitia-éval szemben van. Ebből a doki is megtudja, hogy hova kell majd mennie ha a ház úrnőjén behajtaná, hogy "akármivel" fordulhat hozzá.*
-Pihenj nyugodtan és ha bármiben segítség kell csak szólj nyugodtan. Holnap már be leszel fogva a rendelőmbe úgyhogy készülj.
*Persze a kedves mosolya elveszi a fenyegetés élét, de tényleg tervezi okítani a lányt. Meg kitakaríttatni a műtőt. Talán bírni is fogja a vért is. Ha nem akkor neki kell csinálnia és a kislány maradhat az alkímiánál. Ott se árt két segítő kéz. Főleg mert vannak a férfinek ötletei. Mikor magára hagyják Linkit a ház úrnője mellé felzárkózik és kíváncsian megkérdezi.*
-Mit szólsz hozzá? Remélem nem baj amúgy, hogy beengedtem?
*Intath egyáltalán nem érez bűntudatot a miatt, hogy a vörös rossz szokását elmondta a kislánynak. Jobb ha tud róla mielőtt egyik este azon nem kapja, hogy az ágya végében áll letolt gatyával és liheg mint valami kimelegedett bakkecske télen. A ház úrnőjének nyugtatása mellé egy buksisimi is jár.*
-Bizony. Ahogy mondtam ha baj van csak szólj és megoldom.
*Aztán haladhatnak megnézni ki-ki a saját érdeklődési körének való dolgokat. A közösségi térhez érkezve kapják is az újabb kérdést. A dokit nem lepi meg, hogy ez megmaradt a vidéki lányban. Ilyen varázsnyuszi estet még ő se látott és szintén nagyon izgatott. Meg ugye ma este már okkal járhat rá a borokra nem csak úgy. Az pedig jó dolog. Lelkesen bele is vág a hangulatfokozásba. Lehajol a gnóm kislányhoz, hogy csonka kézzel átkarolja a másikkal meg mutogathasson a teremben.*
-Bizony képzeld csak el ahogy majd a székeket úgy odatoljuk, hogy mindenki a kandalló felé nézzen és a tűz fényébe beáll Luninari varázsigéket mormol, mindenféle kézjelet meg mozdulatot csinál és fényeket meg hasonlókat csal majd elő! És előtte vagy utána pedig csak kicsit kell átrendezni a székeket, hogy mindenki tudjon beszélgetni és hogy bemutathassunk a többieknek. Ha Viel hazaérne akkor vele biztos jól kijönnétek. Vidám, energikus, csupa szív lányka. Az lenne igazán jó ha zene is volna. Nálatok gnómfalván voltak ilyen mulatságok? Meg voltál forgatva mert ha nem most majd bepótoljuk.*A füléhez hajol és belesúgja.*Laurentitiát is közrefogjuk majd. Rá is ráfér.
*Vigyorog vidáman a lánykára. Aztán haladhatnak tovább. A szoba választáson is jót mosolyog. Mint egy kis kölyökkutya csak ez a Linki aranyos. Ki is választja magának a szobáját ami Laurentitia-éval szemben van. Ebből a doki is megtudja, hogy hova kell majd mennie ha a ház úrnőjén behajtaná, hogy "akármivel" fordulhat hozzá.*
-Pihenj nyugodtan és ha bármiben segítség kell csak szólj nyugodtan. Holnap már be leszel fogva a rendelőmbe úgyhogy készülj.
*Persze a kedves mosolya elveszi a fenyegetés élét, de tényleg tervezi okítani a lányt. Meg kitakaríttatni a műtőt. Talán bírni is fogja a vért is. Ha nem akkor neki kell csinálnia és a kislány maradhat az alkímiánál. Ott se árt két segítő kéz. Főleg mert vannak a férfinek ötletei. Mikor magára hagyják Linkit a ház úrnője mellé felzárkózik és kíváncsian megkérdezi.*
-Mit szólsz hozzá? Remélem nem baj amúgy, hogy beengedtem?
353. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-18 20:57:11
Üzenet elküldve: 2021-01-18 20:57:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vezessük körbe Linkit//
- Igen, ő az. *bólint kis szünet után, hisz meglepi, hogy a doktor ilyen kevéssé ismeri Thimet. ~Bár igaz, ami igaz, nem sok időt töltött még a házban, és azt is főleg Luni társaságában tette~ mosolyodik el a gondolatra, majd kicsit aggódni is kezd, vajon merre jár most a férfi*
- De nyugalom, nincs mitől tartanod, a Szarvasligetben teljes biztonságban vagy. *igyekszik egy mosollyal megnyugtatni az aggódó Linkit, miközben egy rövid, ám annál haragosabb pillantást vet Intathra, amiért mindenféle féligazságokkal tömi a lány fejét, mindezt olyankor, amikor az érintett itt sincs, így megvédeni sem tudja magát. ~Csak egy ostoba félreértés az egész!~ sóhajt fel magában, már nem is emlékezve tisztán, hogy kezdődött az egész ügy, de abban biztos, hogy Thim egyáltalán nem azt tervezte, ahogy az orvos meséli a történteket, és bízik benne, ha egyszer mindketten itt lesznek végre a Ligetben, akkor tisztázni tudja majd a dolgokat kettejük között. ~Luni is biztos örülne, ha a két jóbarátja megbékélne egymással!~ gondolja magában, remélve, hogy terve majd sikerrel jár*
- Igen, igen, itt bőven van hely varázslásra, meg minden másra, amire csak kell. *tér azonban vissza a jelen beszélgetéshez, lelkesen helyeselve Linki szavaira, valamint egy bólintással nyugtázva azt is, hogy még nem jártak erre korábban a doktorral. Megdöbbenti, hogy a lány ennyire megjegyezte a korábban elhangzottakat, bár hamar eszébe jut, hogy nem kéne meglepődnie, hisz egy jó tanítvány fő ismérve a tanulékonyság. ~Talán végre ezúttal megfelelő segédje akad a doktornak~ fordul vissza tekintete a szobáról előbb Linkire, majd Intathra, miközben elégedett mosoly játszik ajkain*
- Nézelődj nyugodtan! *engedi előre a lányt, mikor végre a szobákhoz érnek, ám úgy tűnik, nem kell őt sokáig győzködni, máris lelkesen vizslatja a még szabadon álló szobákat*
- Persze, kitűnő választás! *mosolyog lelkesen, ahogy végre eldől, melyik háló is lesz a lányé* Az enyém épp szemben van, csak kopogj át nyugodtan, ha bármi kellene! *tapogatja meg kicsit saját szobája ajtaját, hogy Linki tudja, hol találja, ha esetleg szüksége lenne rá, legalábbis esténként, hisz napközben nem sok időt szokott itt tölteni*
- Akkor azt hiszem, a legjobb lesz, ha hagyunk is pihenni egy kicsit! *ajánlja fel, és ha a lány sem marasztalja őket, akkor visszaindul a konyha felé, egy fejbiccentéssel jelezve Intathnak, hogy hagyja pihenni új segédjét és tartson vele inkább ő is. ~Holnap is lesz nap!~ sóhajt fel magában, remélve, hogy Linki élvezni fogja majd az itt töltött időt.*
- Igen, ő az. *bólint kis szünet után, hisz meglepi, hogy a doktor ilyen kevéssé ismeri Thimet. ~Bár igaz, ami igaz, nem sok időt töltött még a házban, és azt is főleg Luni társaságában tette~ mosolyodik el a gondolatra, majd kicsit aggódni is kezd, vajon merre jár most a férfi*
- De nyugalom, nincs mitől tartanod, a Szarvasligetben teljes biztonságban vagy. *igyekszik egy mosollyal megnyugtatni az aggódó Linkit, miközben egy rövid, ám annál haragosabb pillantást vet Intathra, amiért mindenféle féligazságokkal tömi a lány fejét, mindezt olyankor, amikor az érintett itt sincs, így megvédeni sem tudja magát. ~Csak egy ostoba félreértés az egész!~ sóhajt fel magában, már nem is emlékezve tisztán, hogy kezdődött az egész ügy, de abban biztos, hogy Thim egyáltalán nem azt tervezte, ahogy az orvos meséli a történteket, és bízik benne, ha egyszer mindketten itt lesznek végre a Ligetben, akkor tisztázni tudja majd a dolgokat kettejük között. ~Luni is biztos örülne, ha a két jóbarátja megbékélne egymással!~ gondolja magában, remélve, hogy terve majd sikerrel jár*
- Igen, igen, itt bőven van hely varázslásra, meg minden másra, amire csak kell. *tér azonban vissza a jelen beszélgetéshez, lelkesen helyeselve Linki szavaira, valamint egy bólintással nyugtázva azt is, hogy még nem jártak erre korábban a doktorral. Megdöbbenti, hogy a lány ennyire megjegyezte a korábban elhangzottakat, bár hamar eszébe jut, hogy nem kéne meglepődnie, hisz egy jó tanítvány fő ismérve a tanulékonyság. ~Talán végre ezúttal megfelelő segédje akad a doktornak~ fordul vissza tekintete a szobáról előbb Linkire, majd Intathra, miközben elégedett mosoly játszik ajkain*
- Nézelődj nyugodtan! *engedi előre a lányt, mikor végre a szobákhoz érnek, ám úgy tűnik, nem kell őt sokáig győzködni, máris lelkesen vizslatja a még szabadon álló szobákat*
- Persze, kitűnő választás! *mosolyog lelkesen, ahogy végre eldől, melyik háló is lesz a lányé* Az enyém épp szemben van, csak kopogj át nyugodtan, ha bármi kellene! *tapogatja meg kicsit saját szobája ajtaját, hogy Linki tudja, hol találja, ha esetleg szüksége lenne rá, legalábbis esténként, hisz napközben nem sok időt szokott itt tölteni*
- Akkor azt hiszem, a legjobb lesz, ha hagyunk is pihenni egy kicsit! *ajánlja fel, és ha a lány sem marasztalja őket, akkor visszaindul a konyha felé, egy fejbiccentéssel jelezve Intathnak, hogy hagyja pihenni új segédjét és tartson vele inkább ő is. ~Holnap is lesz nap!~ sóhajt fel magában, remélve, hogy Linki élvezni fogja majd az itt töltött időt.*
352. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-16 17:03:58
Üzenet elküldve: 2021-01-16 17:03:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vezessük körbe Linkit//
*Nagyon úgy tűnik neki, hogy a hozzájuk jelenleg közelebb eső szárny szobáinak helyzete egyik társa számára sem világos teljesen. Legalábbis kölcsönösen javítanak a másik vélelmén, ezzel terelgetve mindinkább a távolabbi szárny választásának irányába. Főleg, mikor mestere a már emlegetett vörösként nevezi meg azt a bizonyos Thimet. Kócos szemöldöke egyből homloka közepére ráncolódik, barna tekintetét pedig szinte rögvest a szőke elfre emeli.*
- Az a leselkedős? *Kéri megerősítését, bár annak vonásaiból már sejti, hogy jól sejti. Így pedig már nem is nagyon marad mit mérlegelnie, tökéletes lesz számára az egyik olyan háló, mi Laurentitia közelébe esik. Úgy tűnik, ezzel Intath mesternek sincs különösen gondja, sőt, még örül is a dolognak. Szélesen vigyorodva fogadja az újabb buksisimit, ami talán már kibogozhatatlanságig kócolja amúgy sem rendezett fürtjeit. De egye fene, hát a szappan majd megoldja!
Vidáman indul is a ház úrnőjének nyomában, pillantását újból és újból a körülötte kibontakozó részleteken legelteti. Igyekszik megjegyezni a járást már most, szereti kiismerni magát környezetében. Igaz, eddig nem volt ezzel sok gondja, hiszen a kis falucskán kívül, ahol született és mostanáig élt is, nem volt szerencséje máshol huzamosabb időt tölteni. De még rövidebbet sem. Figyelme nem kalandozik messzire, egészen jelen van, ahogy Lau és Int magyaráznak neki, na meg egymásnak, a közösségi térre pedig felkapja fejét.*
- Amit Luni mondott, a varázslatáról. Akkor erre gondolt, hogy itt mutatná meg? *Bár ezt a választ is sejti már, azért jobb biztosat tudni, mint csupán gyanítani dolgokat. Az utolsó nagyobb helyiségnél csak időlegesen állnak meg, csupán ennek a néhány mondatnak az erejéig, végül pedig a mester laborjától távolabb eső szárnynál állapodnak meg. Két kísérője legalábbis, mert ő felhatalmazást kap a további felderítésre. Nem rest benyitni mind a három, bal oldalról nyíló ajtón, s rövid szemlélődést követően, szinte félszeg mosollyal hozakodik elő döntésével.*
- Ezt *mutat a folyosóhoz legközelebb lévő szobára* akkor szabad választani, ugye? *Emeli szemöldökeit kíváncsian, keresve először Laurentitia, majd Intath mester tekintetét.*
A hozzászólás írója (Linkivyre Rarlpor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.16 17:13:50
*Nagyon úgy tűnik neki, hogy a hozzájuk jelenleg közelebb eső szárny szobáinak helyzete egyik társa számára sem világos teljesen. Legalábbis kölcsönösen javítanak a másik vélelmén, ezzel terelgetve mindinkább a távolabbi szárny választásának irányába. Főleg, mikor mestere a már emlegetett vörösként nevezi meg azt a bizonyos Thimet. Kócos szemöldöke egyből homloka közepére ráncolódik, barna tekintetét pedig szinte rögvest a szőke elfre emeli.*
- Az a leselkedős? *Kéri megerősítését, bár annak vonásaiból már sejti, hogy jól sejti. Így pedig már nem is nagyon marad mit mérlegelnie, tökéletes lesz számára az egyik olyan háló, mi Laurentitia közelébe esik. Úgy tűnik, ezzel Intath mesternek sincs különösen gondja, sőt, még örül is a dolognak. Szélesen vigyorodva fogadja az újabb buksisimit, ami talán már kibogozhatatlanságig kócolja amúgy sem rendezett fürtjeit. De egye fene, hát a szappan majd megoldja!
Vidáman indul is a ház úrnőjének nyomában, pillantását újból és újból a körülötte kibontakozó részleteken legelteti. Igyekszik megjegyezni a járást már most, szereti kiismerni magát környezetében. Igaz, eddig nem volt ezzel sok gondja, hiszen a kis falucskán kívül, ahol született és mostanáig élt is, nem volt szerencséje máshol huzamosabb időt tölteni. De még rövidebbet sem. Figyelme nem kalandozik messzire, egészen jelen van, ahogy Lau és Int magyaráznak neki, na meg egymásnak, a közösségi térre pedig felkapja fejét.*
- Amit Luni mondott, a varázslatáról. Akkor erre gondolt, hogy itt mutatná meg? *Bár ezt a választ is sejti már, azért jobb biztosat tudni, mint csupán gyanítani dolgokat. Az utolsó nagyobb helyiségnél csak időlegesen állnak meg, csupán ennek a néhány mondatnak az erejéig, végül pedig a mester laborjától távolabb eső szárnynál állapodnak meg. Két kísérője legalábbis, mert ő felhatalmazást kap a további felderítésre. Nem rest benyitni mind a három, bal oldalról nyíló ajtón, s rövid szemlélődést követően, szinte félszeg mosollyal hozakodik elő döntésével.*
- Ezt *mutat a folyosóhoz legközelebb lévő szobára* akkor szabad választani, ugye? *Emeli szemöldökeit kíváncsian, keresve először Laurentitia, majd Intath mester tekintetét.*
A hozzászólás írója (Linkivyre Rarlpor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.16 17:13:50
351. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-14 05:51:37
Üzenet elküldve: 2021-01-14 05:51:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
//Vezessük körbe Linkit//
*Nevek éppen nem hangzanak el, de leírások igen. Méghozzá két olyan személyé akiket nem látott még a kislány. A Laurentitia által bedobott név pedig a dokinak új. El kell rajta gondolkoznia, de aztán visszakérdez.*
-A vörös?
*A kislány esetében igyekezett nem mutatni, hogy jobb lenne neki ha máshol lakna, de annak a perverznek az esetében jól látszik rajta, hogy nem örül. Ha elkapja a gépszíj bármelyik lányra rárúgja az ajtót és azok még sikítani is elfelejtenének olyan elveszett fajták. Jó a kék hajú megszorongatná a fickó tökeit. Nem jó ez így. Jobb is szegény lánynak, hogy nincs annak a közelében. Az engedélykérés hallatán azért nem tud nem elmosolyodni az elf és még inkább összekócolni, azt a barna loboncot.*
-Már, hogy bánnám! Örülök, hogy tudom, egy ilyen szorgos, csupaszív, jólelkű lány van a ház úrnőjének közelében akire amúgy szintén jellemzőek ezek a tulajdonságok. Biztos vagyok benne, hogy remek barátnők lesztek.
~Akik folyton arról beszélnek, hogy így-meg-úgy milyen nagyszerű férfi a doktor úr és mekkora szerencse, hogy a mi házunkban van. Mekkora szakember, micsoda férfi, vajon mekkora férfi? Áh, az utóbbit nem hiszem megbeszélnék, de Laurentitiát biztos érdekelné. Lenne olyan fejmagasságban mint ez a lány.~
*Magában elvigyorog a gondolatain és miközben haladnak figyelme két dolog között oszlik meg. Hogy Linki mennyire kíváncsian nézelődik az új helyen és abban az esetben ha nagyon akkor lopva a ház úrnőjének feneke kelti fel a kíváncsiságát és nem szakmai szempontokból. Persze mikor meg lesz szólítva úgy néz a szerelmes barna szemekbe mintha mi se történt volna.*
-Még nem. Fáradt, éhes akkor még ismeretlen kislányt hozzátok vittem a konyhába nem néztünk még szét.
*Nevek éppen nem hangzanak el, de leírások igen. Méghozzá két olyan személyé akiket nem látott még a kislány. A Laurentitia által bedobott név pedig a dokinak új. El kell rajta gondolkoznia, de aztán visszakérdez.*
-A vörös?
*A kislány esetében igyekezett nem mutatni, hogy jobb lenne neki ha máshol lakna, de annak a perverznek az esetében jól látszik rajta, hogy nem örül. Ha elkapja a gépszíj bármelyik lányra rárúgja az ajtót és azok még sikítani is elfelejtenének olyan elveszett fajták. Jó a kék hajú megszorongatná a fickó tökeit. Nem jó ez így. Jobb is szegény lánynak, hogy nincs annak a közelében. Az engedélykérés hallatán azért nem tud nem elmosolyodni az elf és még inkább összekócolni, azt a barna loboncot.*
-Már, hogy bánnám! Örülök, hogy tudom, egy ilyen szorgos, csupaszív, jólelkű lány van a ház úrnőjének közelében akire amúgy szintén jellemzőek ezek a tulajdonságok. Biztos vagyok benne, hogy remek barátnők lesztek.
~Akik folyton arról beszélnek, hogy így-meg-úgy milyen nagyszerű férfi a doktor úr és mekkora szerencse, hogy a mi házunkban van. Mekkora szakember, micsoda férfi, vajon mekkora férfi? Áh, az utóbbit nem hiszem megbeszélnék, de Laurentitiát biztos érdekelné. Lenne olyan fejmagasságban mint ez a lány.~
*Magában elvigyorog a gondolatain és miközben haladnak figyelme két dolog között oszlik meg. Hogy Linki mennyire kíváncsian nézelődik az új helyen és abban az esetben ha nagyon akkor lopva a ház úrnőjének feneke kelti fel a kíváncsiságát és nem szakmai szempontokból. Persze mikor meg lesz szólítva úgy néz a szerelmes barna szemekbe mintha mi se történt volna.*
-Még nem. Fáradt, éhes akkor még ismeretlen kislányt hozzátok vittem a konyhába nem néztünk még szét.
350. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-11 18:59:38
Üzenet elküldve: 2021-01-11 18:59:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vezessük körbe Linkit//
*Nos úgy tűnik, számításai ezúttal nem jönnek be, hiszen Intath egyáltalán nem a várt módon reagál, így először ő sem tudja, mit is válaszoljon hirtelen*
- Ööö... *kell neki pár másodperc, míg összeszedni a gondolatait, de végül eszébe jut, miért is nem jó a doktor javaslata* Azt hiszem, a veled szemben lévő szobát Thim nézte ki magának, bár még nem sok éjszakát töltött ott, így talán beleegyezne egy cserébe... *igyekszik alkalmazkodni a helyzethez, de gyorsan kiderül, hogy erre semmi szükség, hiszen Linki inkább a távolabbi lakrészben lakna. Bár először meglepi a választás, a döbbenet még az arcára is kiül egy pillanatra, ám aztán hamar mosolyra húzódik a szája*
- Akkor erre! *indítványozza a helyváltoztatást, és el is indul a szabad szobák felé, remélve, hogy a többiek követik, és hogy nem veszik udvariatlanságnak, hogy ő maga megy elől. Menet közben, ahogy sorra haladnak el az ajtók előtt, folytatja tovább a körbevezetést*
- Ott volt a fürdő, ez pedig itt a konyha ugye, ahol már jártál, ez az utolsó szoba pedig amolyan közösségi tér. Nem tudom, ezt mutatta-e már Intath? *pillant itt kérdőn a férfira, vajon beszéljen-e róla, vagy a lány már látta a saját szemeivel a helyiséget* Itt szoktunk esténként összegyűlni beszélgetni. Ezzel szemben pedig a szobák nyílnak. A jobb kéz felőliek már foglaltak, de a baloldaliak közül kedvedre választhatsz, amelyik csak tetszik. *lép beljebb a szobákhoz vezető folyosóra, majd rögtön a falhoz is hátrál, hogy a lány nyugodtan szemügyre vehesse a szobákat, akár mindegyiket, ha úgy tartja kedve.*
*Nos úgy tűnik, számításai ezúttal nem jönnek be, hiszen Intath egyáltalán nem a várt módon reagál, így először ő sem tudja, mit is válaszoljon hirtelen*
- Ööö... *kell neki pár másodperc, míg összeszedni a gondolatait, de végül eszébe jut, miért is nem jó a doktor javaslata* Azt hiszem, a veled szemben lévő szobát Thim nézte ki magának, bár még nem sok éjszakát töltött ott, így talán beleegyezne egy cserébe... *igyekszik alkalmazkodni a helyzethez, de gyorsan kiderül, hogy erre semmi szükség, hiszen Linki inkább a távolabbi lakrészben lakna. Bár először meglepi a választás, a döbbenet még az arcára is kiül egy pillanatra, ám aztán hamar mosolyra húzódik a szája*
- Akkor erre! *indítványozza a helyváltoztatást, és el is indul a szabad szobák felé, remélve, hogy a többiek követik, és hogy nem veszik udvariatlanságnak, hogy ő maga megy elől. Menet közben, ahogy sorra haladnak el az ajtók előtt, folytatja tovább a körbevezetést*
- Ott volt a fürdő, ez pedig itt a konyha ugye, ahol már jártál, ez az utolsó szoba pedig amolyan közösségi tér. Nem tudom, ezt mutatta-e már Intath? *pillant itt kérdőn a férfira, vajon beszéljen-e róla, vagy a lány már látta a saját szemeivel a helyiséget* Itt szoktunk esténként összegyűlni beszélgetni. Ezzel szemben pedig a szobák nyílnak. A jobb kéz felőliek már foglaltak, de a baloldaliak közül kedvedre választhatsz, amelyik csak tetszik. *lép beljebb a szobákhoz vezető folyosóra, majd rögtön a falhoz is hátrál, hogy a lány nyugodtan szemügyre vehesse a szobákat, akár mindegyiket, ha úgy tartja kedve.*
349. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-09 19:23:21
Üzenet elküldve: 2021-01-09 19:23:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vezessük körbe Linkit//
*A jónak tűnő, mégis kihúzásra érdemes fogak tekintetében különösen körültekintő oktatásban részesült, ebben egészen biztos lehet. Nem is feszegetné tovább a kérdést, főleg, hogy Lau indítványozza szobájának kiválasztását. Ahogy az előző téma, úgy ez is csillogást ált ki a barna szempárból, bár talán valamelyest eltérő a lelkesedés, mit most mutat. Igazán örülne már egy kis pihenőnek, egy frissítő fürdőnek, na meg, bár nem az a magánakvaló fajta, egy kis egyedüllétnek is. Éppen, hogy csak fel tudja dolgozni magában a mai nap hozta újdonságokat, mik radikálisan változtatják meg mindennapjait, remélhetőleg hosszú, tartalmas időre.
Váltakozva tekint a ház asszonyára, s mesterére, ahogy azok a szobák elhelyezkedését és lakóit sorolják, közben figyelve mindkettejük vonásait. Nem szeretne senki közelében sem alkalmatlankodni, amit Intath mester szavaiból úgy érez, az ő közelében bizony megtenné. Könnyen lehet, hogy ez csupán nemrégi felháborodott hangulatának maradványa, mégsem kockáztat választásával.*
- Ha arra még bőven van, akkor a távolabbi részben megnézném az üreseket. Ott, ahol te is laksz. *Állapodik meg végül a kisasszonyon pillantása. Halvány mosolyba húzott tömzsi ajkai jelzik választása felett érzett bizonyosságát, hátizsákjának pántjait morzsolgató kis ujjai pedig azt, milyen szívesen indulna már.*
- Ugye nem baj, Intath mester? *Kérdi azért bizakodón mosolyogva az elfet is, hogy bizonyosságot szerezzen, nem bántja döntése tanítóját.*
*A jónak tűnő, mégis kihúzásra érdemes fogak tekintetében különösen körültekintő oktatásban részesült, ebben egészen biztos lehet. Nem is feszegetné tovább a kérdést, főleg, hogy Lau indítványozza szobájának kiválasztását. Ahogy az előző téma, úgy ez is csillogást ált ki a barna szempárból, bár talán valamelyest eltérő a lelkesedés, mit most mutat. Igazán örülne már egy kis pihenőnek, egy frissítő fürdőnek, na meg, bár nem az a magánakvaló fajta, egy kis egyedüllétnek is. Éppen, hogy csak fel tudja dolgozni magában a mai nap hozta újdonságokat, mik radikálisan változtatják meg mindennapjait, remélhetőleg hosszú, tartalmas időre.
Váltakozva tekint a ház asszonyára, s mesterére, ahogy azok a szobák elhelyezkedését és lakóit sorolják, közben figyelve mindkettejük vonásait. Nem szeretne senki közelében sem alkalmatlankodni, amit Intath mester szavaiból úgy érez, az ő közelében bizony megtenné. Könnyen lehet, hogy ez csupán nemrégi felháborodott hangulatának maradványa, mégsem kockáztat választásával.*
- Ha arra még bőven van, akkor a távolabbi részben megnézném az üreseket. Ott, ahol te is laksz. *Állapodik meg végül a kisasszonyon pillantása. Halvány mosolyba húzott tömzsi ajkai jelzik választása felett érzett bizonyosságát, hátizsákjának pántjait morzsolgató kis ujjai pedig azt, milyen szívesen indulna már.*
- Ugye nem baj, Intath mester? *Kérdi azért bizakodón mosolyogva az elfet is, hogy bizonyosságot szerezzen, nem bántja döntése tanítóját.*
348. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-08 04:30:32
Üzenet elküldve: 2021-01-08 04:30:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
//Vezessük körbe Linkit//
-Ha megkopogtatják, ha valamibe beleharap, ha levegő éri... Lehet több tünet is.
*Sorolja a kíváncsi lánynak. Munkájuk közben pedig nem teljes, de valamilyen rend azért csak alakul. Mivel a doki is csak annyira tart rendet mint egy átlag férfi vagyis, hogy ne legyenek a dolgai szanaszét és mindent megtaláljon, így csak egy kicsit kell majd még ezen dolgoznia és neki meg is fog majd felelni. Persze nem most mert szíve szerint inkább lepihenne. Laurentitia szavaira ő nem a várt módon reagál.*
-Utoljára mikor itt voltam akkor a mellettem lévő egyik szoba azé a vörös gnóm lányé volt, a másikba meg befektettem, azt a kék hajú tündért akit hoztam. Nem tudom a szemben lévő szoba talán még üres ha nem jött oda valaki.
*Néz a ház asszonyára. Azt, nem mondja ki, de ő amúgy nem örülne neki ha a kislány és az ő hálószobája egymás mellett lennének. Ki tudja miket hallana szerencsétlen néha. Olyanokat amiket otthon biztos nem.*
-Ha megkopogtatják, ha valamibe beleharap, ha levegő éri... Lehet több tünet is.
*Sorolja a kíváncsi lánynak. Munkájuk közben pedig nem teljes, de valamilyen rend azért csak alakul. Mivel a doki is csak annyira tart rendet mint egy átlag férfi vagyis, hogy ne legyenek a dolgai szanaszét és mindent megtaláljon, így csak egy kicsit kell majd még ezen dolgoznia és neki meg is fog majd felelni. Persze nem most mert szíve szerint inkább lepihenne. Laurentitia szavaira ő nem a várt módon reagál.*
-Utoljára mikor itt voltam akkor a mellettem lévő egyik szoba azé a vörös gnóm lányé volt, a másikba meg befektettem, azt a kék hajú tündért akit hoztam. Nem tudom a szemben lévő szoba talán még üres ha nem jött oda valaki.
*Néz a ház asszonyára. Azt, nem mondja ki, de ő amúgy nem örülne neki ha a kislány és az ő hálószobája egymás mellett lennének. Ki tudja miket hallana szerencsétlen néha. Olyanokat amiket otthon biztos nem.*
347. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-07 19:54:28
Üzenet elküldve: 2021-01-07 19:54:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vezessük körbe Linkit//
*Bár érdeklődve hallgatja Intath magyarázatát a foghúzásról, magában azért fohászkodik, hogy minél hamarabb véget érjen a fejtágítás. Akaratlanul is végigfuttatja nyelvét a fogain, hogy megbizonyosodjon róla, még mindegyik épségben a helyén van, és igazán reméli, hogy még hosszú-hosszú ideig nem is kell megválnia egyiktől sem. Már igazán hozzánőtt az összes, és már a gondolatra is borsódzik a háta, hogy erővel megpróbálják kihúzni őket. A korábbi kis elszólása után azonban inkább csak hallgat, és erősen igyekszik kellemes dolgokra gondolni, mint például egy finom süteményre, vagy egy napsütötte délutánra a kertben. Megkönnyebbül hát, mikor végre másfelé terelődik a szó, érzései arcára is kiülnek, mikor a szükségesnél talán kicsivel nagyobb lelkesedéssel veti bele magát a szoba-kérdés tisztázásába*
- Te választhatsz, merre szeretnél lakni? A ház mindkét részében vannak szobák, a közelebbiek pont itt vannak a laborral szemben, a többi pedig az épület másik végében. *mutatja kezeivel is a megfelelő irányokat, hogy Linki mit hol talál majd* Intath és Luni is ebben a részben lakik, és azt hiszem, a doktor melletti szobák éppen szabadak... *kacsint kicsit a lányra, hogy ha esetleg szeretne közel lenni a mesteréhez, akkor annak semmi akadálya* Én a másik részben lakom, ott is van szabad szoba bőven. *folytatja tovább, bár az az érzése, az ő társaságának kisebb lesz a vonzereje, mint az orvosénak* De az üres szobák közt amúgy akár nyugodtan vándorolhatsz is, ha több is akad, ami kedvedre való! Csak készülj fel, hogy ha nincsenek használatban, akkor meglehetősen hűvösek tudnak lenni estére! *fejezi be az ismertetőt, kíváncsian várva, hogy Linki döntsön, melyik lakrész felé vegyék az irányt, számítva persze egy kis finom győzködésre Intath részéről, hogy a lány a közelében maradjon, hogy szükség esetén bármikor kéznél legyen.*
*Bár érdeklődve hallgatja Intath magyarázatát a foghúzásról, magában azért fohászkodik, hogy minél hamarabb véget érjen a fejtágítás. Akaratlanul is végigfuttatja nyelvét a fogain, hogy megbizonyosodjon róla, még mindegyik épségben a helyén van, és igazán reméli, hogy még hosszú-hosszú ideig nem is kell megválnia egyiktől sem. Már igazán hozzánőtt az összes, és már a gondolatra is borsódzik a háta, hogy erővel megpróbálják kihúzni őket. A korábbi kis elszólása után azonban inkább csak hallgat, és erősen igyekszik kellemes dolgokra gondolni, mint például egy finom süteményre, vagy egy napsütötte délutánra a kertben. Megkönnyebbül hát, mikor végre másfelé terelődik a szó, érzései arcára is kiülnek, mikor a szükségesnél talán kicsivel nagyobb lelkesedéssel veti bele magát a szoba-kérdés tisztázásába*
- Te választhatsz, merre szeretnél lakni? A ház mindkét részében vannak szobák, a közelebbiek pont itt vannak a laborral szemben, a többi pedig az épület másik végében. *mutatja kezeivel is a megfelelő irányokat, hogy Linki mit hol talál majd* Intath és Luni is ebben a részben lakik, és azt hiszem, a doktor melletti szobák éppen szabadak... *kacsint kicsit a lányra, hogy ha esetleg szeretne közel lenni a mesteréhez, akkor annak semmi akadálya* Én a másik részben lakom, ott is van szabad szoba bőven. *folytatja tovább, bár az az érzése, az ő társaságának kisebb lesz a vonzereje, mint az orvosénak* De az üres szobák közt amúgy akár nyugodtan vándorolhatsz is, ha több is akad, ami kedvedre való! Csak készülj fel, hogy ha nincsenek használatban, akkor meglehetősen hűvösek tudnak lenni estére! *fejezi be az ismertetőt, kíváncsian várva, hogy Linki döntsön, melyik lakrész felé vegyék az irányt, számítva persze egy kis finom győzködésre Intath részéről, hogy a lány a közelében maradjon, hogy szükség esetén bármikor kéznél legyen.*
346. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-12-05 21:34:46
Üzenet elküldve: 2020-12-05 21:34:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vielke aranybogárkám//
*A kislány jót kérdezett, de a férfi el tudja magyarázni úgyhogy nincs gond. Nem kell hazudnia valamit.*
-Olyan vele született leküzdhetetlen vágy valami miatt. Ilyen az állatoknál a vadászat vagy, hogy a növényevők félnek a vadászoktól. De az is ösztönös ha valamit úgy tudnak születésük után, hogy nem kell megtanítani rá. Mint az úszás is. Egyik se tanulta, de ha bedobod a vízbe akkor megy neki. Ösztönösen tudják.
*Magyaráz türelmesen ahogy egy doktorbácsihoz illik. Majd a kislány mesél neki arról, hogy a tündérek miként bújnak el a veszély elől és mi a gond az állatokkal. Az erősödő szorítást érzi a fülén úgyhogy megsimizi a tündértérdecskét.*
-Szerencsére itt nem kell elbújni semmi elől.
*Bizony. Jó dolog, hogy tudja a másik, hogy a veszélyes dolgok elől el kell bújni, de míg a doki itt van a ház körül meg az a nagy dög addig biztonságban lehet. A veszélyek pedig csak játékból leselkedhetnek rá. A kagylófésűn jót mosolyog.*
-Szerintem olyanok a tengerben vannak. Mármint kagylófésűk. Az utóbbit nemes kisasszonyok pipereholmijai között kell keresni.
*És ha olyat találnának jó áron el is adhatnák. Hajjaj! A figyelmeztetésre a doki is megáll és tettetett óvatossággal körültekint és hallgat. Természetesen tudja ő is, hogy a kutya az, de belemegy a játékba.*
-Csakis ő lehet az. A feketék esetében jól el kell őket csalni. Mi ketten? Hát természetes, hogy túl tudunk járni az eszén.
*Vigyorogna a másikra, ha az látná az elf arcát.*
//Vielke aranybogárkám//
*A kislány jót kérdezett, de a férfi el tudja magyarázni úgyhogy nincs gond. Nem kell hazudnia valamit.*
-Olyan vele született leküzdhetetlen vágy valami miatt. Ilyen az állatoknál a vadászat vagy, hogy a növényevők félnek a vadászoktól. De az is ösztönös ha valamit úgy tudnak születésük után, hogy nem kell megtanítani rá. Mint az úszás is. Egyik se tanulta, de ha bedobod a vízbe akkor megy neki. Ösztönösen tudják.
*Magyaráz türelmesen ahogy egy doktorbácsihoz illik. Majd a kislány mesél neki arról, hogy a tündérek miként bújnak el a veszély elől és mi a gond az állatokkal. Az erősödő szorítást érzi a fülén úgyhogy megsimizi a tündértérdecskét.*
-Szerencsére itt nem kell elbújni semmi elől.
*Bizony. Jó dolog, hogy tudja a másik, hogy a veszélyes dolgok elől el kell bújni, de míg a doki itt van a ház körül meg az a nagy dög addig biztonságban lehet. A veszélyek pedig csak játékból leselkedhetnek rá. A kagylófésűn jót mosolyog.*
-Szerintem olyanok a tengerben vannak. Mármint kagylófésűk. Az utóbbit nemes kisasszonyok pipereholmijai között kell keresni.
*És ha olyat találnának jó áron el is adhatnák. Hajjaj! A figyelmeztetésre a doki is megáll és tettetett óvatossággal körültekint és hallgat. Természetesen tudja ő is, hogy a kutya az, de belemegy a játékba.*
-Csakis ő lehet az. A feketék esetében jól el kell őket csalni. Mi ketten? Hát természetes, hogy túl tudunk járni az eszén.
*Vigyorogna a másikra, ha az látná az elf arcát.*
345. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-12-05 19:51:19
Üzenet elküldve: 2020-12-05 19:51:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Doktorbácsim//
- Mi az az ösztön pontosan? *Kérdezi Viel kíváncsian. Nem nagyon hallotta még ezt a kifejezést, és nem is tudja hova tenni. Valami olyan elképzelése van csak róla, hogy az ösztön csúnya dolog, ami leginkább a fiúk és a lányok között fordul elő néha házasságon kívül, ha nagyon-nagyon megtetszenek egymásnak. De ha Intath Árnyékra vonatkoztatja, akkor minden bizonnyal több is annál. Árnyéknak valószínűleg nem lesz felesége, és Viel abban is reménykedik, hogy nem kutyalányokkal fog barátkozni az erdő szélén házőrzés helyett. Itt sok mindenki él, akire vigyázni kell.*
- Ami az elbújást illeti, főleg az állatokkal van gond. A mi népünk minden és mindenki elől elbújik, hogy ne essen bántódásunk. De a baj az, hogy sok állat nagyon ügyesen kiszimatolja a nyomunkat, sőt, még a fára is utánunk tud mászni, ha épp oda rejtőztünk el. *Intath érezheti, hogy kis „papagája” egy kicsivel jobban markolja a biztonságot adó fülét, mint eddig. Bizony, ijesztő dolgok ezek egy apró lányka számára. De nem is kell ilyen félelmetes dolgokkal foglalkozniuk. Vielt megdicsérik leleményességéért, sőt, még egy kincset is elkezdenek keresni.*
- Remélem, kagy… *Kezdi fennhangon, de gyorsan emlékezteti magát, hogy halkan kell osonniuk a kalózsárkány miatt. Suttogva folytatja.* Remélem, kagylófésű lesz. Vagy fésűkagyló. Vagy micsoda. Én szeretnék egy kagylófésűt.
*Közben pedig a szemét mereszti, hogy mi lehet az a bizonyos csillogó dolog, bár játék ide vagy oda, innen a nád közül kibukkanva valami fényes kövecskének tűnik, semmi többnek. Árnyék eközben igen megörül annak, hogy barátai éppen a part felé tartanak, ezért ő maga is odaindul, és nagy mackólábaival belecsobog a vízbe a közelükben. Viel odapillant.*
- Állj, állj! *Sziszegi Intath fülébe tettetett rémülettel.* Hallottad? A közelben lehet!
*Ha eléggé fülelnek, még Árnyék szuszogása is hallatszik, ahogy a nádast szimatolja. Sőt, egyszer egy nagyot horkant is, mert túl közel dugja az orrát a növény széléhez, az pedig nem kellemes érzés. És azért be kell látni, hogy egy óriási fekete eb, ha nem is sárkányhoz hasonló, azért eléggé baljós hangokat tud kiadni, ha valaki épp nem tudja, mi dolga van arra. Viel nem szívesen találkozna vele éjnek évadján, amikor a sötétben még az alakját sem lehet kivenni, nemhogy azt, miféle élőlény lehet. Most persze erről nincs szó, egyértelmű, hogy a hátas eb szöszmötöl a környéken, rajtuk kívül nincs is itt más.*
- Húha, szerintem látom is ott messze. Fekete. Az effélével mit kell tenni, kapitány? Szerinted túl tudunk járni az eszén?
//Doktorbácsim//
- Mi az az ösztön pontosan? *Kérdezi Viel kíváncsian. Nem nagyon hallotta még ezt a kifejezést, és nem is tudja hova tenni. Valami olyan elképzelése van csak róla, hogy az ösztön csúnya dolog, ami leginkább a fiúk és a lányok között fordul elő néha házasságon kívül, ha nagyon-nagyon megtetszenek egymásnak. De ha Intath Árnyékra vonatkoztatja, akkor minden bizonnyal több is annál. Árnyéknak valószínűleg nem lesz felesége, és Viel abban is reménykedik, hogy nem kutyalányokkal fog barátkozni az erdő szélén házőrzés helyett. Itt sok mindenki él, akire vigyázni kell.*
- Ami az elbújást illeti, főleg az állatokkal van gond. A mi népünk minden és mindenki elől elbújik, hogy ne essen bántódásunk. De a baj az, hogy sok állat nagyon ügyesen kiszimatolja a nyomunkat, sőt, még a fára is utánunk tud mászni, ha épp oda rejtőztünk el. *Intath érezheti, hogy kis „papagája” egy kicsivel jobban markolja a biztonságot adó fülét, mint eddig. Bizony, ijesztő dolgok ezek egy apró lányka számára. De nem is kell ilyen félelmetes dolgokkal foglalkozniuk. Vielt megdicsérik leleményességéért, sőt, még egy kincset is elkezdenek keresni.*
- Remélem, kagy… *Kezdi fennhangon, de gyorsan emlékezteti magát, hogy halkan kell osonniuk a kalózsárkány miatt. Suttogva folytatja.* Remélem, kagylófésű lesz. Vagy fésűkagyló. Vagy micsoda. Én szeretnék egy kagylófésűt.
*Közben pedig a szemét mereszti, hogy mi lehet az a bizonyos csillogó dolog, bár játék ide vagy oda, innen a nád közül kibukkanva valami fényes kövecskének tűnik, semmi többnek. Árnyék eközben igen megörül annak, hogy barátai éppen a part felé tartanak, ezért ő maga is odaindul, és nagy mackólábaival belecsobog a vízbe a közelükben. Viel odapillant.*
- Állj, állj! *Sziszegi Intath fülébe tettetett rémülettel.* Hallottad? A közelben lehet!
*Ha eléggé fülelnek, még Árnyék szuszogása is hallatszik, ahogy a nádast szimatolja. Sőt, egyszer egy nagyot horkant is, mert túl közel dugja az orrát a növény széléhez, az pedig nem kellemes érzés. És azért be kell látni, hogy egy óriási fekete eb, ha nem is sárkányhoz hasonló, azért eléggé baljós hangokat tud kiadni, ha valaki épp nem tudja, mi dolga van arra. Viel nem szívesen találkozna vele éjnek évadján, amikor a sötétben még az alakját sem lehet kivenni, nemhogy azt, miféle élőlény lehet. Most persze erről nincs szó, egyértelmű, hogy a hátas eb szöszmötöl a környéken, rajtuk kívül nincs is itt más.*
- Húha, szerintem látom is ott messze. Fekete. Az effélével mit kell tenni, kapitány? Szerinted túl tudunk járni az eszén?
344. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-12-05 10:20:01
Üzenet elküldve: 2020-12-05 10:20:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vielke aranybogárkám//
-Hát igen jobb óvatosnak lenni velük.
*Ért egyet halálos komolysággal az arcán. Nagyon élvezi a kis ezüst hajú meséjét. Szívesen elhallgatja az ilyen agymenéseket. Maga is hasonló hülyeségeket szokott összehordani és néha innia se kell hozzá. A feltett kérdésre gondolkodás nélkül válaszol.*
-Biztos. Ez neki az ösztöne.
*Nem ért jobban az állatokhoz mint akárki más, de olyan határozottan mondja mintha szakértő lenne. Pedig csak a saját fajfenntartási ösztönének a szakértője. De ha kell bármiről tud ilyen biztos véleményt alkotni. Óriást látott már sokat úgyhogy azokról tényleg tud véleményt alkotni. Egyszer majdnem meztelenül is látott óriásnőt. Az volt ám a nem akármilyen látvány. A kislány szavaival pedig egyet tud érteni.*
-Nagyon okosat mondtál.*Paskolja meg a nyakában lévő tündércombot.*Ha baj van akkor el kell bújni. És azért jobb óvatosnak lenni. Persze a legtöbb óriás nem veszélyes, de láttam már olyat ami az volt.
*Az emberevő óriás történetét ami egy időben elég népszerű volt a városban inkább fel se hozza. Annyira nem akarja megijeszteni a kislányt. Még a végén este nem tudna aludni. És mivel nem egy idegesítő kölyök vagy a doki szemében nem az hanem inkább valami kisállatszerűség így a férfi rosszindulata se jön elő vele szemben. Csak az a bolondos fickó aki benne van a mókában. A kincs kérdésére kicsit fennakad. Valami nagyon jót kéne kitalálnia. A női bugyi nem jó, az elátkozott kincs se jó... Végül a kislány maga válaszolja meg.*
-Pontosan! Csillogót!
*Hát milyet ha nem csillogót? Igaz is.*
-Akkor Vitorlákat bonts és irány a keleti part!
*Indul is meg arra. Majd jön a figyelmeztetés.*
-Bizony vigyázni kell mert lehet áthaladunk a nagy hasú és kapzsi kalózsárkány területén. Szóval majd csendben kell lennünk!
*A part felé közelítve lassít is a tempóján és csak óvatosan halad.*
//Vielke aranybogárkám//
-Hát igen jobb óvatosnak lenni velük.
*Ért egyet halálos komolysággal az arcán. Nagyon élvezi a kis ezüst hajú meséjét. Szívesen elhallgatja az ilyen agymenéseket. Maga is hasonló hülyeségeket szokott összehordani és néha innia se kell hozzá. A feltett kérdésre gondolkodás nélkül válaszol.*
-Biztos. Ez neki az ösztöne.
*Nem ért jobban az állatokhoz mint akárki más, de olyan határozottan mondja mintha szakértő lenne. Pedig csak a saját fajfenntartási ösztönének a szakértője. De ha kell bármiről tud ilyen biztos véleményt alkotni. Óriást látott már sokat úgyhogy azokról tényleg tud véleményt alkotni. Egyszer majdnem meztelenül is látott óriásnőt. Az volt ám a nem akármilyen látvány. A kislány szavaival pedig egyet tud érteni.*
-Nagyon okosat mondtál.*Paskolja meg a nyakában lévő tündércombot.*Ha baj van akkor el kell bújni. És azért jobb óvatosnak lenni. Persze a legtöbb óriás nem veszélyes, de láttam már olyat ami az volt.
*Az emberevő óriás történetét ami egy időben elég népszerű volt a városban inkább fel se hozza. Annyira nem akarja megijeszteni a kislányt. Még a végén este nem tudna aludni. És mivel nem egy idegesítő kölyök vagy a doki szemében nem az hanem inkább valami kisállatszerűség így a férfi rosszindulata se jön elő vele szemben. Csak az a bolondos fickó aki benne van a mókában. A kincs kérdésére kicsit fennakad. Valami nagyon jót kéne kitalálnia. A női bugyi nem jó, az elátkozott kincs se jó... Végül a kislány maga válaszolja meg.*
-Pontosan! Csillogót!
*Hát milyet ha nem csillogót? Igaz is.*
-Akkor Vitorlákat bonts és irány a keleti part!
*Indul is meg arra. Majd jön a figyelmeztetés.*
-Bizony vigyázni kell mert lehet áthaladunk a nagy hasú és kapzsi kalózsárkány területén. Szóval majd csendben kell lennünk!
*A part felé közelítve lassít is a tempóján és csak óvatosan halad.*
343. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-12-05 00:45:00
Üzenet elküldve: 2020-12-05 00:45:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Doktorbácsim//
*Intath nem láthatja Viel arcát, ezért azt sem, milyen komolyság ül ki rá, mikor a békaboszorkányokat emlegeti.*
- Teljesen igazad van. Egy barátommal már találkozott békaboszorkánnyal. Nagyon veszélyes szerzetek, nem tudod, hol bukkannak fel, aztán hirtelen elviszik és megsütik a kedvenc a malackádat. De… *Összeborzong.* Ne is beszéljünk ilyesmiről. Én még nem láttam egyet sem, és ez így jó.
*Egyébként Vielnek komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy Árnyék milyen huncutságokat művelhet, amikor nem figyel. Int mond valamit ezzel.*
- Szerinted Árnyék megharap állatkákat, ha nem látom? Még soha nem volt kutyám, de azt végképp nem tudom, mit csinál, mikor nem nézek oda. *Gondolkodik fennhangon. Azt már látta egyszer, hogy Árnyék egy mókust ugatott a fán, és olyan harsány volt, hogy rá is kellett szólnia, hagyja abba, mielőtt felkelti az egész házat, és a bent lakók azt hinnék, valami banditával van dolguk.
Miközben Intath az óriásokról regél, Viel megpróbálja őket maga elé képzelni, persze szigorúan fejmagasságban. Minél többet töpreng rajtuk, annál kevésbé a páni félelem, mint inkább a ravasz logika kerül előtérbe, aminek nemsokára hangot is ad.*
- Végül is meggondolva annak is van előnye, hogy kicsi vagyok. Úgy el tudnék cikkanni egy ilyen óriásféle elől, hogy a nyomomat sem lelné. Még abba a kicsi bokorba *Mutat előre.* is el tudnék rejtőzni teljesen láthatatlanul. Talán már nem is félek annyira ezektől a naagy óriásoktól. *Mosolyog vidáman. Hozzá képest végül is a doki is óriás, mégsem fél tőle, mert tudja, hogy szerethető figura.*
- Milyen kincset keresünk, kapitány?! *Harsogja izgatottan, és kis kezével eltakarja a szemét, ettől úgy pásztázva a közeli mezőt, mintha a tenger végeláthatatlan hullámai terülnének el a szeme előtt.* Csillogót, ugye? Mert én bíz látok valami csillogót ott a keleti parton, harr, harr! *Mutogat lelkesen a part irányába, ahol a sekélyesben mintha tényleg egy fényes tárgy csillogna-villogna a kellemes napfényben.*
- Tartsd a kezed a kardod markolatán, mert lehet, hogy valami veszedelem leselkedik ránk. *Figyelmezteti az elfet bölcsen és előrelátóan a kis segédje.*
A hozzászólás írója (Holdezüst Vieljana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.05 00:45:18
//Doktorbácsim//
*Intath nem láthatja Viel arcát, ezért azt sem, milyen komolyság ül ki rá, mikor a békaboszorkányokat emlegeti.*
- Teljesen igazad van. Egy barátommal már találkozott békaboszorkánnyal. Nagyon veszélyes szerzetek, nem tudod, hol bukkannak fel, aztán hirtelen elviszik és megsütik a kedvenc a malackádat. De… *Összeborzong.* Ne is beszéljünk ilyesmiről. Én még nem láttam egyet sem, és ez így jó.
*Egyébként Vielnek komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy Árnyék milyen huncutságokat művelhet, amikor nem figyel. Int mond valamit ezzel.*
- Szerinted Árnyék megharap állatkákat, ha nem látom? Még soha nem volt kutyám, de azt végképp nem tudom, mit csinál, mikor nem nézek oda. *Gondolkodik fennhangon. Azt már látta egyszer, hogy Árnyék egy mókust ugatott a fán, és olyan harsány volt, hogy rá is kellett szólnia, hagyja abba, mielőtt felkelti az egész házat, és a bent lakók azt hinnék, valami banditával van dolguk.
Miközben Intath az óriásokról regél, Viel megpróbálja őket maga elé képzelni, persze szigorúan fejmagasságban. Minél többet töpreng rajtuk, annál kevésbé a páni félelem, mint inkább a ravasz logika kerül előtérbe, aminek nemsokára hangot is ad.*
- Végül is meggondolva annak is van előnye, hogy kicsi vagyok. Úgy el tudnék cikkanni egy ilyen óriásféle elől, hogy a nyomomat sem lelné. Még abba a kicsi bokorba *Mutat előre.* is el tudnék rejtőzni teljesen láthatatlanul. Talán már nem is félek annyira ezektől a naagy óriásoktól. *Mosolyog vidáman. Hozzá képest végül is a doki is óriás, mégsem fél tőle, mert tudja, hogy szerethető figura.*
- Milyen kincset keresünk, kapitány?! *Harsogja izgatottan, és kis kezével eltakarja a szemét, ettől úgy pásztázva a közeli mezőt, mintha a tenger végeláthatatlan hullámai terülnének el a szeme előtt.* Csillogót, ugye? Mert én bíz látok valami csillogót ott a keleti parton, harr, harr! *Mutogat lelkesen a part irányába, ahol a sekélyesben mintha tényleg egy fényes tárgy csillogna-villogna a kellemes napfényben.*
- Tartsd a kezed a kardod markolatán, mert lehet, hogy valami veszedelem leselkedik ránk. *Figyelmezteti az elfet bölcsen és előrelátóan a kis segédje.*
A hozzászólás írója (Holdezüst Vieljana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.05 00:45:18
342. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-11-29 15:48:00
Üzenet elküldve: 2020-11-29 15:48:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vezessük körbe Linkit//
*Nem gondolta volna, hogy legelső okítását éppen a foghúzás és fogpótlás témakörében fogja kapni, s azt sem, hogy ekkora érdeklődés ébred benne a procedúra részleteivel kapcsolatban. Úgy tűnik, kérdése sem volt teljesen együgyű, legalábbis elnyerte azt a kegyet, hogy a doki válaszban részesítse, mégpedig elég részletes válaszban.*
- Ó, és akkor kívül még nem látszik, de mondjuk már fáj, ha megkopogtatják? *Prezentálja is egyik saját fogán a mozdulatot, mire gondol, jobbjának mutatóujját használva a művelethez.
Ámulva világosodik meg az összes indokon, mik egy szépnek tűnő fogat kihúzásra kárhoztathatnak, hiszen egyik sem olyan, mi hatalmas titkokat fedne fel hallgatósága előtt, mégsem gondolt eddig rájuk. Pedig olyan magától értetődőnek tűnik mind. Ezért, na meg azért, ami miatt már eleve érkezett, egyre jobban kezdi azt gondolni, hogy Intath mesternek minden létező kérdésére akad egy válasza. Vagy több. Csillogó tekintetét néha lopva rá is emeli az elf arcra, miközben kezei azért járnak, s a kupleráj is csillapodni látszik.
Laurentitia kisasszony felvetése váratlan meglepetésként éri, mire széles vigyorral bólint párat.*
- De, igen! *Bár a labort több, mint érdekesnek találja, s egészen biztos is abban, hogy ideje nagy részét ezen szoba berkein belül fogja eltölteni, sajátját pedig csak alvási célzattal látogatja majd, most mégis inkább vágyódik oda. Főleg, hogy még ki sem lett jelölve szálláshelye.*
- Szerintem annyi idő nem létezik! *Vigyorodik ezúttal a buksiját újfent cirógató kéz gazdájára mókázva. Bár jelenleg valóban úgy gondolja, hogy nincs az az időmennyiség, minek eltöltése után megunná az alagsori helyiséget.*
- És hol lesz a szobám? Közel lesz Intath mesterhez? Vagy hozzád? Vagy Lunihoz? *Mindenki szerencséje talán, hogy csak őket hármójukat ismeri a házból, meglehet, a nevek sorjázása a végtelenbe tartana, ha rajta múlna. Lauhoz címzi elsősorban a kérdést, ezért tekintetével ezúttal az ő arcát fürkészi, miközben hátizsákját veszi vissza éppen hátára. Ezennel újra útra készen áll.*
*Nem gondolta volna, hogy legelső okítását éppen a foghúzás és fogpótlás témakörében fogja kapni, s azt sem, hogy ekkora érdeklődés ébred benne a procedúra részleteivel kapcsolatban. Úgy tűnik, kérdése sem volt teljesen együgyű, legalábbis elnyerte azt a kegyet, hogy a doki válaszban részesítse, mégpedig elég részletes válaszban.*
- Ó, és akkor kívül még nem látszik, de mondjuk már fáj, ha megkopogtatják? *Prezentálja is egyik saját fogán a mozdulatot, mire gondol, jobbjának mutatóujját használva a művelethez.
Ámulva világosodik meg az összes indokon, mik egy szépnek tűnő fogat kihúzásra kárhoztathatnak, hiszen egyik sem olyan, mi hatalmas titkokat fedne fel hallgatósága előtt, mégsem gondolt eddig rájuk. Pedig olyan magától értetődőnek tűnik mind. Ezért, na meg azért, ami miatt már eleve érkezett, egyre jobban kezdi azt gondolni, hogy Intath mesternek minden létező kérdésére akad egy válasza. Vagy több. Csillogó tekintetét néha lopva rá is emeli az elf arcra, miközben kezei azért járnak, s a kupleráj is csillapodni látszik.
Laurentitia kisasszony felvetése váratlan meglepetésként éri, mire széles vigyorral bólint párat.*
- De, igen! *Bár a labort több, mint érdekesnek találja, s egészen biztos is abban, hogy ideje nagy részét ezen szoba berkein belül fogja eltölteni, sajátját pedig csak alvási célzattal látogatja majd, most mégis inkább vágyódik oda. Főleg, hogy még ki sem lett jelölve szálláshelye.*
- Szerintem annyi idő nem létezik! *Vigyorodik ezúttal a buksiját újfent cirógató kéz gazdájára mókázva. Bár jelenleg valóban úgy gondolja, hogy nincs az az időmennyiség, minek eltöltése után megunná az alagsori helyiséget.*
- És hol lesz a szobám? Közel lesz Intath mesterhez? Vagy hozzád? Vagy Lunihoz? *Mindenki szerencséje talán, hogy csak őket hármójukat ismeri a házból, meglehet, a nevek sorjázása a végtelenbe tartana, ha rajta múlna. Lauhoz címzi elsősorban a kérdést, ezért tekintetével ezúttal az ő arcát fürkészi, miközben hátizsákját veszi vissza éppen hátára. Ezennel újra útra készen áll.*
341. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2020-11-22 03:04:00
Üzenet elküldve: 2020-11-22 03:04:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
//Vezessük körbe Linkit//
*A lelkes, kíváncsi lányok aranyosak. És ha a doki annyi kis aprósággal már örömet tud okozni, hogy mutat a ház úrnőjének egy szürke gumót akkor miért ne tenné meg.*
-Hát persze.
*Vigyorodik is el. Amiből aztán sértettség lesz a másik szavainak hatására és jön az engesztelés és nyílt udvarlás. Na, jó csak elmosolyodik. A kis haragját meg kiadja pakolászás közben. Kis segédje jól feltalálja magát azzal, hogy a férfit követi. Így gondolta az elf is a magyarázást. Félkézzel, az "Arra az asztalra!" nem épp a legjárhatóbb út. Csak a fejével mutathatna felé, de annál hasznosabb ha a lány utána csinálja. Hogy mi számít alkimista felszerelésnek és mi orvosi, azt is ügyesen megkülönbözteti. Okos kis falusi fruska. Kap egy kis mesét is a férfitől a foghúzásról amire vissza is kérdez és jó kérdést tesz fel.*
-Bizonyos esetekben mikor rosszul nő az adott fok, mikor nem vele hanem azzal a...minek is hívják szép szóval? Na, szakkifejezéseket ne várj tőlem mindig. Az ínynek az a része amiben a fog megkapaszkodik. Ez egy több részből álló terület ami önmagában is lehet problémás. Meg akkor ha a kezelések hatására se javul egy bizonyos fog. Akkor általában már elromlott az a fog még ha nem is látszik és nincs mit tenni, hisz a fogak nem tudnak gyógyulni. Ha fáj az már nem javul meg. Megelőzni kell a bajt.
*Mesél a kislánynak miközben jár a keze és végeznek is. Persze volna még mit csinálni ott. Rendet tenni és feltakarítani, de azt a doki se most tervezte. Felesleges is volt külön ezt megjegyezni és bár a férfiben van egy kis vágy a lázadásra, de most elnyomja.*
-Persze. Annyi időt eltölthetsz még itt, hogy a végén megunod a helyet.
*Vigyorgott és simizte meg, azt a barna loboncot. Az jót tett neki. Érezte, hogy megnyugszik tőle. Jók ezek az aprónépek.*
*A lelkes, kíváncsi lányok aranyosak. És ha a doki annyi kis aprósággal már örömet tud okozni, hogy mutat a ház úrnőjének egy szürke gumót akkor miért ne tenné meg.*
-Hát persze.
*Vigyorodik is el. Amiből aztán sértettség lesz a másik szavainak hatására és jön az engesztelés és nyílt udvarlás. Na, jó csak elmosolyodik. A kis haragját meg kiadja pakolászás közben. Kis segédje jól feltalálja magát azzal, hogy a férfit követi. Így gondolta az elf is a magyarázást. Félkézzel, az "Arra az asztalra!" nem épp a legjárhatóbb út. Csak a fejével mutathatna felé, de annál hasznosabb ha a lány utána csinálja. Hogy mi számít alkimista felszerelésnek és mi orvosi, azt is ügyesen megkülönbözteti. Okos kis falusi fruska. Kap egy kis mesét is a férfitől a foghúzásról amire vissza is kérdez és jó kérdést tesz fel.*
-Bizonyos esetekben mikor rosszul nő az adott fok, mikor nem vele hanem azzal a...minek is hívják szép szóval? Na, szakkifejezéseket ne várj tőlem mindig. Az ínynek az a része amiben a fog megkapaszkodik. Ez egy több részből álló terület ami önmagában is lehet problémás. Meg akkor ha a kezelések hatására se javul egy bizonyos fog. Akkor általában már elromlott az a fog még ha nem is látszik és nincs mit tenni, hisz a fogak nem tudnak gyógyulni. Ha fáj az már nem javul meg. Megelőzni kell a bajt.
*Mesél a kislánynak miközben jár a keze és végeznek is. Persze volna még mit csinálni ott. Rendet tenni és feltakarítani, de azt a doki se most tervezte. Felesleges is volt külön ezt megjegyezni és bár a férfiben van egy kis vágy a lázadásra, de most elnyomja.*
-Persze. Annyi időt eltölthetsz még itt, hogy a végén megunod a helyet.
*Vigyorgott és simizte meg, azt a barna loboncot. Az jót tett neki. Érezte, hogy megnyugszik tőle. Jók ezek az aprónépek.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1207-1226