Külső területek - Szarvasliget
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Arthenior közelében (új)
SzarvasligetNincs "kisebb" helyszín
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

20. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-20 10:50:01
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Aleimord, Lyllinor, Angu//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Nem az a megértő és hidegvérű típus alapból, mikor pedig elhangzik az elf szájából a nyelv kivágás témája, szinte azonnal elönti a düh és azt, mondják, kevesebb izomerő és idegesség az ütés, mint annak a visszatartása. Nem is szereti, mikor uralkodnia kell magán, csak úgy lángol a tekintete, mikor ellöki magát a faltól és megindul a szoba másik végében lévő szerencsétlen felé elég indulatosan.*
-AKKOR KIBASZOTTUL GYORSAN HORD VISSZA MAGA ODA AHOL FELNŐTTÉL!*Emeli meg a hangját út közben, látszik rajta, hogy szívesen taposná addig a nemes, míg csak erő van a lábában, majd fújtat egy erőteljeset, hiszen ő is érzi, ez a mennyiségű ideg, akár még árthat is neki.*
- Gondolom, nem véletlenül nem ott vesz a fene, én a helyedbe gyorsan befognám a csőröm, mielőtt még baj lesz! Nem vagy olyan helyzetben, hogy nagy legyen a pofád!*A kezeit maga elé emelve fenyegetőzik, minthogy immár a kis gnóm beugrott kettejük közé, őt pedig nem szívesen lökné félre, tudván, hogy amúgy sincs jó passzban. Bár megüti a fülét néhány ismerős név, de még ez se ad mentséget vagy jogosítja fel a nemest az előbbi kirohanására. Miután kiadta magából, ami nyomta belül azért lehiggad, de kezeit újra egymásba fonva visszahátrál a falhoz, immár fancsali képpel bámulva az idegent.
Még néhány percig csak a saját indulatai kavarognak a fejében, de az után meglepetten tapasztalja, hogy Angu sem tisztelettel és kedvességgel beszél a férfival, néhány pislogásnyi idő elteltével világossá is válik az oka. Nem igazán akar belemenni a részletekbe most, elég paprikás a helyzet így is, de elraktározza, és olybá tűnik, egyre rokonszenvesebb polcra kúszik fel fogadott bátyuskája. Mivel pedig mindent, amit ő is elmondott volna Aleimordnak már elhangzott, némiképp talán még kedvesebben is, mint, ahogy azt ő felvezette volna csak szótlanul áll. A kis gnóm lelkesedésére, minthogy szinte a legjobb helyre keveredett az idegen, csak egy gúnyos horkantál tör ki belőle, majd elcsitul ismét, legszívesebben indulna Angu után a konyhába, de nem szeretné még így sem ott hagyni kiszolgáltatva a kislányt.*
-Ahhoz, hogy mindezt biztosan tudjuk, meg kell várnunk, míg a többiek visszaérnek, addig viszont maradjon csak veszteg és szem előtt.*Mondja még oda Lyllinornak, mintha a nemes a szobában se lenne.*



19. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-20 10:02:37
 ÚJ
>Lsonjangu Rkusstianbrock avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Ylla, Lylli, Ale//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Ale bemutatkozására jól láthatóan grimaszba szalad az arca pár pillanatra. Nem túl rég sikerült azonosítania az ismerős jelképet a temetőben, így ismerős a név. Tudja, illetve inkább feltételezi, hogy nem minden Sayqueves alávaló gennyláda, mint az, akihez neki a vére szerint köze van nagy sajnálatára, de azért nem nagyon megy az elvonatkoztatás.*
- Lsonjangu Sayqueyes. * bólint Ale felé. * - Illetve lehetnék, ha a nemzőm nem dobta volna anyámat a szemétdombra. Így Lsonjangu Rkusstianbrock, vééégtelen tisztelettel. * szalad ki belőle az évtizedes keserűség. A továbbiakban szótlanul kíséri, ha kell támogatja a férfit egy meleg helyiségbe. Igazán nincs vele baja, hisz csak most ismerte meg, ráadásul elég megviseltnek tűnik szerencsétlen, de akkor sincs nagy kedve csevegni vele, hacsak az nem szól hozzá. Miután a két nő visszaér, már majdnem elindul összeszedni az ehető dolgokat, hogy összedobjon valamit, amikor Ylla megjegyzésére az elf felcsattan, szúrós szemmel néz rá. *
- Mifelénk a Kikötőben meg kést kapott az, aki nem figyelt az ilyen apróságokra. És már meg ne sértődjön uram, * nyomja meg a megszólítást * - a mai időkben jó néhány rablógyilkos bóklászhat a környéken, aki szakasztott ugyanezt állítaná magáról, márminthogy ő bizony nem tolvaj. Azt gondolom a részünkről érthető az elővigyázatosság ebben a helyzetben. Ráadásul azt, hogy maguk felé mi volt a szokás, én a helyében nem hangoztatnám, mert részben annak volt köszönhető az, hogy a város * int Arthenior felé * - negyedét a város fele agyoncsapta vagy elkergette. És biztos van még olyan, akinek a kezében maradt még egy-két pofon vagy szúrás. * Miután kiszaladt belőle a mondandója, ha van reakció megvárja, majd ha biztos benne, hogy a feszült helyzet miatt sem fajul el tetlegességig az ismerkedés kibattyog a konyhába.
Tudja, hogy az üres konyha sem mindig az, volt, hogy szinte semmiből kellett összehozni a szigeteken valamit a mesterének. Begyújt a sparheltbe, majd átnézi a szekrényeket és tárolókat. Ahogy sejtette, van itt maradék fűszer, amiért senki nem vette a fáradtságot és talál még némi hagymát is egy fonott tároló aljában. Utóbbit gyorsan megpucolja és felaprítja, majd zsiradék híján egy kis vízben kezdi lassan főzni. Szór rá sót, meg némi zöld fűszert, pici borsot, majd a szobájából elhozza a sajt és a cipó maradékát. Előbbit feldarabolja, utóbbit pedig szeletenként pirítja. Miután a hagyma szétfőtt, a sajtdarabokat beszórja a lébe és megvárja míg elolvadnak. Kóstol, fűszerez, majd rottyanás után félrehúzza.
A főzés alatt picit azért sikerül kiengednie a gőzt, így alapvetően nyugodtan indul a szoba felé, hogy szóljon a többieknek, lehet enni valami meleget.*


A hozzászólás írója (Lsonjangu Rkusstianbrock) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.20 10:11:17


18. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-19 12:49:51
 ÚJ
>Lyllinor Gramhin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//
//Angu, YIla, Aleimord//

- Igazán örvendek! Lyllinor Grabhin.
*Teszi hozzá akkor már teljes nevét széles mosolyához. Látva, hogy teher a segítség, szerényen hátrébb húzódik, de azért aggódva figyeli, mi történik. Angu javaslatára a levesről bólogat.*
- Nagyon jó ötlet!
*Úgy tűnik, hogy egyébként nem jutnak messzire, de hamarosan némi feszültség támad a levegőben. YIlanda figyelmeztetését először nem érti, hiszen bele sem gondolt, hogy veszélyes lehet az idegen. Csak akkor válik világossá, mikor Aleimord felcsattan. Először tekintete a két fél között ugrik oda és vissza, aztán megpróbál közbelépni.*
- Kérlek szépen, nyugodjatok beg! Aleibord, kérlek, ne vedd zokon, bég csak neb rég érkeztünk és nagyon távol van a város…
*Hirtelen elhallgat, mert valahogy a „biztonsága” szó nem tűnik helyesnek ezekben a vészterhes időkben. Nyitva hagyja hát a mondatot.*
- Elhiszeb, hogy kiberült vagy, de kérlek, te is légy türelbes! Hirtelen bukkantál fel, és annyi rosszat hallani…
*Kissé csüggedten ereszti le a tekintetét, ám aztán gyorsan felkapja és kihúzza magát mosolyogva.*
- Bi itt tisztelettel bánunk egybással, és beglátod, veled is. Indítsunk tiszta lappal, jó?
*Néz hol YIlandára, hol Aleimordra. A férfi történetének rövid összefoglalóját eleinte empatikus szomorúsággal, majd egyre kerekebb szemekkel hallgatja, s összenéz a többiekkel, mikor ismerős nevek csendülnek fel. Aztán örömmel, csillogó tekintettel csapja össze kis tenyereit.*
- Nahát! De hiszen a legjobb helyre jöttél! Luni és Lau is itt van velünk! Azazhogy… bost nincsenek itt, bert a városba bentek, de bárbikor begérkezhetnek.


17. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-18 16:19:42
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//
//YIla, Lylli, Angu//

- Lyllinor... *ismétli a kapott nevet. A többiek nem mutatkoznak be, ezt pedig megjegyzi. Bár a megismerkedésük sem olyan volt, hogy feltétlenül illő lenne.*
- Én Aleimord vagyok. Aleimord Sayqueves *mondja a nevét ő is viszonzásul. Direkt az eredetit használja, nem azt, amit Madytól kapott, mert Mady elment, itt hagyta. Egyedül...
Persze ilyenkor szokott jönni általában a pofozkodás, hiszen a kékvérűeket nem szereti senki mostanában, a nemesi házakat meg hát... a legtöbben ismerni szokták. Főleg úgy, hogy nem is túl szép pletykák keringtek róluk.
A gnóm leány nagyon igyekszik, amiért Aleimord végtelenül hálás, ám a másik kettőnek csak púp a hátán, ezt jól látja. Nem panaszkodhat, amíg el nem küldik. Legalább addig sincs egyedül.*
- Nem! Nem kell ellátni, köszönöm! *most, hogy nem szédül tovább, a hirtelen felállás miatt kicsit kibontakozik az idegen karokból, és hátrál pár lépést.*
- Nincs semmi bajom, nem vagyok beteg. Csak nem ettem, mert... mert nem volt kedvem.
*Persze ez azért elég furcsán hangzik, de ez a szomorú igazság. Aztán a másik lány tesz olyan megjegyzéseket, amitől Aleimord szemeiben szétárad a düh.*
- Ott, ahol én nőttem el, az ilyen megjegyzésekért kivágták valakinek a nyelvét. Én sem beszéltem veled mocskosul, kérlek te se tedd, nekem ehhez nincs türelmem és energiám. Tudom, hogy minden lehetőséget fel kell mérni, de nem vagyok tolvaj. Csak a családomat keresem. Fiamat Dromelt, feleségemet Natalaydát. Vagy... a kis Luninarit, lehet, hogy ő is él még... Vagy... Vagy a régi rendemet, az Aranyszarvasokat. Hallottatok róluk? Én már nem tudtam tovább vezetni őket, most a házvezetőnőm vigyáz rájuk... Valahol. Az ő neve Laurentitia Sminderhen. Ismeritek? Láttátok valahol? Meg kell találnom őket...


16. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-18 14:20:49
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Aleimord, Lyllinor, Angu//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Csak nézi az ügyetlenkedést, azért némi megkönnyebbülést érez, mikor a férfi megszólal, hisz már nem lett volna ereje elásni, ha meg este kint hagynák a testet, a végén még széthordanák a vadak, legalábbis egy részét, a gusztustalanabb dolgokat biztos odakennék a lécsőre.*
~Az meg már hogy nézne ki, kérem szépen, még ha elf is.~*Mosolyodik el magában, talán a szerencsétlennel szemben ébredt ellenszenv Aleimord faji mivoltából adódik, de ráerősít, hogy látszólag még jómódú is a férfi, legalábbis az lehetett egykor.*
~Ha csak ez hiányzik kincsem, én szívesen könnyítek rajtad útközben befelé.~*Rohamozzák meg a jobbnál jobb ötletek, de végül is elvetésre kerülnek, nem szeretné, ha újdonsült lakótársai kapnák rajta egy szerencsétlen kizsákmányolásán. Ahogy eddig tapasztalta, ők sokkal jobb lelkűek ennél, valamint egy hazugsággal már megtoldotta a karját korábban.
Mikor a férfi elkezd szédülni, nem kap oda azonnal, még elnézi, ahogy a kis gnóm próbálja megtartani, majd szinte egyszerre mozdul Anguval. Minthogy az segítőkészebbnek bizonyul, inkább háttérbe húzódik, a szobaválasztás ötletére csak biccent egyet, neki aztán mindegy hol rontja egyelőre a levegőt a szerencsétlen, azonban ebben az esetben, míg Angu becipeli, elsétál a késekért, amiket a zsákjában hagyott.*
~Nem eshet bántódásod, ha a ház szabályait betartod.~ *Ismétli meg magában Angu szavait, némiképp még mulattatja is a dolog. Azon mereng, vajon a ne tettesd magad felebarátod testvérének is ezek közé a szabályok közé tartozik, vagy a regulák idomulnak kényelmi szempontok alapján a kitalálókhoz? Visszahelyezi őket az övébe, ahol mindig is előkészített helyük volt, aztán átsétál Lyllinor szobájába, pont, akkor ér oda, mikor a kislány is a vízzel, így csak nekitámaszkodik belülről a falnak, az ajtó egyik oldalán és karba tett kezekkel figyel. Még örül is neki, hogy a kislány ennyire lelkes, legalább nem neki kell felbüfögni a kérdéseket, amelyekre választ várna, és amelyeket nem árt feltenni egy ilyen helyzetben.*
~Remélem nem fertőző és csak annyira ártalmas, mint egy átlagos elf, talán még annyira se, amilyen ronda.~
-A főzés egy jó ötlet.*Biccent helyeslően.*
-Kislány! Én a helyedben előbb kicsomagolnám, hogy nincs-e nála valami éles fogpiszkáló, úgyis nagyon lehúzzák azok a nehéz cuccok, és hidd el, jobb, ha te csinálod.*Előzi meg, hogy neki kelljen akármit is csinálni csórikámmal.*


A hozzászólás írója (YIlanda Hyths) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.18 14:24:33


15. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-18 13:05:41
 ÚJ
>Lsonjangu Rkusstianbrock avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Ylla, Lylli, Ale//

* Ylla vállvonására csak elmosolyodik magában. Való igaz, a Kikötőben máshogy mennek a dolgok és a szíveknek van ideje hozzákeményedni a hasonló helyzetekhez. Meg ugye tanul az elf elővigyázatosságot is, hisz akár az erszénye eltévedhet egy hasonló helyzetben, de a férfi látott már olyat is, hogy egy alig élő ember, épp a neki segíteni akaró ártatlant szúrt le, mert a seb okozta delíriumban összekeverte valakivel. Lyllike láthatóan nem látott még ilyet, de ha látott sem nagyon érdekli. A finom pofozgatásának hála a fekvő elf magához is tér, és láthatóan nem igazán van képben a helyzetével. Kérdése jogos, és érthető, illik rá válaszolni, még ha a gnóm lányka félig meg is tette. *
- Ma vettük a kúriát, ilyen jeles nap nem rablunk ki senkit. Meg, ahogy magunkat ismerem máskor sem. * vigyorodik el, mert azért bekúsznak az emlékek, a nem is olyan régi kis afférról. * - Nem eshet bántódásod, ha a ház szabályait betartod és nem fenyegetsz senkit a viselkedéseddel. * teszi még hozzá határozottan, bár olyanjai még nincsenek a háznak, de szükség esetén azonnal tud párat kreálni.
Érdeklődve figyeli, ahogy a férfi megpróbál felállni és azt is, ahogy Lylli próbál akarata ellenére segíteni neki. Egy sóhajjal odalép ő is és átkarolja az elf vállát. A szobák dolgában a gnóm lánnyal ért egyet, de felügyelet nélkül nem szívesen hagyná magára kettesben vele. Igaz, hogy jómódúnak látszik az ipse, de ugye a városban történtek után lehet néhány alak, aki puccos ruhákban rohangál és közben egy senkiházi rabló, esetleg gyilkos. Sőt olyat is látott már, hogy egy halálán lévő roncs, nagydarab matrózokat dobált szét önkívületében.*
- Vigyük akkor a melegebb szobába, lássuk el, aztán meg majd vigyázunk rá. A sajtból gyorsan csinálok valami levest, aztán átveszem a felügyeletét, amíg ti befejezitek a dolgotokat. Aztán hátha visszaérnek a többiek a városból és megbeszéljük mitévők legyünk. * indul meg a házba a lány szobája felé. *


14. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-16 10:51:49
 ÚJ
>Lyllinor Gramhin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//
//Angu, YIla, Aleimord//

*Hogyan is törődne most bármi mással, mikor valaki a hideg földön fekszik odakint a hóban? Tény, hogy meg sem fordul a fejében a veszély. Rémülten szólongatja a férfit, s közben ő is kezdi keresni a baj okát, hiszen ha vérzik, azt azonnal kezelni kell. Nem igazán törődik olyan részletekkel, mint az öltözet, esetleg talán a rövidre vágott, aranyszín haj kap egy fél pillantást. Nagyot dobban a szíve, mikor a férfi megszólal és rettentően meg is könnyebbül.*
- Hála az égnek!
*Szélesen elmosolyodik és csillogó szemekkel, kipirult arccal nézi a szép színű szemeket, melyek ugyan tompának tetszenek még neki, de legalább van bennük élet.*
- Ne félj, jó helyen vagy. Lyllinor vagyok. Bég szép, hogy segítünk!
*Meg se fordul a fejében, hogy lehetne más vélemény itt a többiek részéről.*
- Gyere be, belegedj át nálunk! Fel tudsz állni?
*Megpróbál segíteni neki feltápászkodni, de valószínűleg Angura is szükség lesz. YIlanda felvetései jók, ám kicsit módosít rajtuk.*
- Hozok vizet! És nálab van a legbelegebb, inkább oda kellene bennie.
*Mivel nála gyújtottak be először, így ott terjedt már szét leginkább a meleg. Különben se hagyná, hogy más vállaljon helyette kényelmetlenséget. Kisiet a konyhába egy kancsó vízért és egy tiszta pohárért. Nem nagyon kell keresgélnie, hiszen Lau gondosan elmosogatott, a testőr pedig vízről gondoskodott, és azokhoz nem nagyon nyúltak. Beviszi tehát oda, ahová remélhetőleg bekísérik vendégüket, tölt neki és átnyújtja.*
- Tessék, igyál egy kicsit!
*Ha a többiek még nem faggatták ki, ő megteszi.*
- Begsérültél valahol? Vannak fájdalbaid?
*Ha még nem takarták be, akkor ő ráhajtogatja a takarót is.*


13. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-16 09:48:39
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//
//YIlanda, Lyllinor, Angu//

*Forog vele a világ, mintha minden különös táncot járna. Érzékeli, hogy valakik vannak körülötte, ám képtelen reagálni rá. Szédül, a feje zúg, pontosan tudja, hogy miért, mégsem érzi úgy, hogy hiba lenne. Várja a halált, ám az a leírásokból ítélve nem ilyen. Csendes és békés. Most minden van körülötte, csak nem csend és béke.
Akörül eszmél fel, mikor Angu fel akarja venni. Hirtelenjében rögtön hátrébbcsúszik a földön, maga után kapva a gyűrűjét.*
- Ne... Ne érj hozzám!
*Kiáltani akár, ám csak erőtlet kérés lesz belőle.*
- Ti mit... *motyogja, ám közben lassan tudatosodik benne, hogy mi történt. Látja az idegen lány kissé kétségbeesett arcát... Most akkor tényleg összeesett, nem csak álmodta. Ezek pedig tényleg segíteni akarnak neki. Ez számára olyannyi rá furcsa és érthetetlen, hogy csak lassan képes felfogni.*
-Ti miért... Miért segítetek? Más rég kirabolt volna.
*Még próbál feltápászkodni egyedül, kevesebb sikerrel, ugyanis rögtön elkezd szédülni.*


12. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-16 08:03:11
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Aleimord, Lyllinor, Angu//

*Lassan, ahogy így haladnak, kezd hozzászokni a kislány jelenlétéhez, de egyre jobban zavarja a sok beszéd, persze a csend se jobb, csak valahogy mostanában inkább azt szokta meg maga körül. Mikor megakad a kimeríthetetlennek tűnő áradat, összerezzen.*
-Valaki fekszik odakint?*Ismétli meg a szavakat megdöbbenve, hiszen a környék nem igazán tűnt forgalmasnak, talán véletlenül meg se találja az ember fia, csak ha tudja, pontosan merre is kell jönni. Ez a nap igen fárasztó volt, most pedig nem tud elég gyorsan reagálni a történtekre, így Lyllinor már régen nincs a szobába mire kicsúszik a száján, a következő.*
-Vávávávárj…*Emeli meg a mutatóujját is,majd körbenézve konstatálja, hogy elkésett.*
~Na most már mindegy.~*Lomhán ő is kinéz az ablakon és mivel nem akarja egyedül hagyni az újonnan szerzett barátosnéját így, bár nem szaladva, de nagy léptekkel utána sétál. Idő közben Angu is megérkezik, talán hamarabb is kiér, mint ő maga. Amíg a kislány tüsténkedik, és azon van, hogy lelket verjen a most teljes önkívületében fetrengő alakba, ő csak nézi a dolgot. Nem igazán az a segítőkész fajta, már csak azért sem, mert régebben ő is élt ilyen „lehetőségekkel”, amelyek során mindig gyarapodott valami aprósággal. Amaz nem igazán úgy tűnik, mint, aki rászorul bármelyikük erszényére is, de ugye soha nem lehetnek elég óvatosak. Mikor egymásra néznek Anguval, csak egy vállvonást ejt meg, nem igazán érdekli a dolog, de úgy tűnik, a kislányt megviselné, ha egy még élő ember hullája díszítené a frissen vásárolt házuk bejáratát.*
~Ééés minden alkalommal át kéne lépni, mikor ki és bejárunk a kapun. Fárasztó dolog lenne. Biztos Laurentitia se örülne neki, ha így látná a helyet viszont. Arra meg nincs feles energiánk, hogy a kertben elássuk.~*Végül is legbelül is engedni látszik a segítségnek, de csak módjával.*
-Talán egy kis víz jót tenne neki.*Jegyzi meg miközben valószínűleg már az elf felnyalábolta és befelé sétálnak vele, ő maga nem szívesen megy el az idegen mellől, így reméli, a kis gnóm bevállalja a futkorászást és az ápolgatást.*
-Az én szobámba is viheted akár.*Ajánlja fel, hiszen így nem kéne egy pillanatra se magára hagynia és a fegyvereit is felköthetné a derekára, biztos, ami tuti alapon.*



11. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-16 06:37:18
 ÚJ
>Lsonjangu Rkusstianbrock avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Yllanda, Lyllinor, Aleimord//

* Alig hogy végez a fa kipakolásával és megszabadul végre a kosártól, Lylli viharzik el mellette azzal. hogy látott valakit az udvarukon, aki ráadásul bajban van. Nem igazán tetszik neki a dolog, főleg mivel javarészt fegyvertelen, a favágáshoz ugye semmi szükség a kardjára. Mire a lányka után kapna, hogy nem eszik olyan forrón a kását, meg lassan járj tovább érsz, meg hasonló okosságok jegyében, gyakorlatilag már kinn is van az ajtón. *
- Azt a hirtelenke természetedet te lány várj már meg! * kiált utána és követi azonnal. Amint kiér a házból körbekémlel, hisz ki tudja nincs e valami sumákság a dologban. Még fél napja sem övék a hely, ugye, az sem biztos nekik szól a dolog. Ahogy a tekintete körbepásztáz, egy pillantással nyugtázza, hogy a földön fekvő alak nincs magánál, így vele ráér később foglalkozni. Ránézésre kifejezetten jómódú lehet, nem kizárt, hogy esetleg üldözték, bár hogy sebei vannak e azt így nem látja. Mikor nagyjából sikerül felmérni a környéket és a földön fekvő alakon kívül más gyanúsat nem lát, közelebb lép Lyllikéhez, aki immár a földön fekvő férfit ébresztgeti. Nem igazért hozzá, de egyfelől valószínű nagyon drága ruhákban van, másfelől igen rossz bőrben. ~ Talán éheztették esetleg beteg. Reméljük nem ragályos. ~ ötlik fel benne. Ha Ylla is kint van az udvaron kérdő tekintettel néz rá. Ha a férfi reagál a gnóm lánykára kivárja a diskurzus végét, ha nem akkor azonnal javasolja, hogy az elfet vigyék be a házba és ha nincs ellenvetés felnyalábolja a várhatóan igen könnyű testet és az egyik már befűtött szobába viszi. *



10. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-13 12:52:04
 ÚJ
>Lyllinor Gramhin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//
//Angu, YIla, Aleimord//

*Szégyenlősen elmosolyodik YIlanda vigasztaló szavain, miszerint a vadonban talált gyújtóssal nehezebb bánni, mint a fészerben tartott fával. Érez benne rációt, de tudja azt is, hogy sok mindenhez még kevés a tapasztalata.*
- Igazad lehet, köszönöb.
*A fáradtságra vonatkozó kérdésre kihúzza magát csillogó szemekkel.*
- Dehogyis!
*Némi füllentés van a dologban, ezért a segítség tényleg jól jön, meg is köszöni. Később aztán térül-fordul és Anguba botlik, épp a konyhánál látja meg, amint tüzelőt visz. Szélesen elmosolyodik.*
- Bindjárt végzünk! Rebéleb, a többiek habar visszaérnek.
*S ekkor keveredik rossz szobába, mielőtt YIlandáéban köt ki, ahol már vígan ropog a tűz. A porfogók súlya igen jelentőssé nőtt, ezért pusztán azok cipelésétől fújtatnia kell, amint lerakja őket. Na de most YIlanda ágya következik, nála is derékig elmerül a ládában és nyögve halássza ki a szükséges holmikat. Elég komolyan lelassul a munkálat, ma még ő se sokat evett, és nincs igazán jól sem, csak eddig az izgalom elnyomott minden egyéb jelzést. YIlanda ágyneműje megnyugtató, meleg sárga színű, sőt, inkább narancsos jellegű, s egy kecses kristálypoharat hímeztek rá. Az ő ágya is szépen bevetetten, hívogatón várja, mire belép a szobába. Lyll izgatott mosollyal áll az ágy mellé, hogy megszemlélhesse a nő az eredményt, de zavarba jön attól, hogy úgy tűnhet, elismerést vár, ezért gyorsan az ablakhoz fordul, hogy elterelje a témát.*
- Képzeld, YIlanda! Az én szobáb éppen a túloldalon van, akár az ablakból….
*Hirtelen rémült arcot vág és elhallgat.*
- O-ott! Valaki fekszik a földön!
*Végigfut a hideg a hátán, tüsszentenie is kell.*
- Gyorsan! Nézzük beg!
*Rohan kifelé a folyosóra, aztán a bejárati ajtó felé. Feltehetően Anguval is szembetalálkozik, rá is rémülten néz.*
- Angu! Bajban van valaki odakint! Azt hiszeb…
*Hacsak nem előzik meg, igyekszik kifelé a bejárati ajtón és az ájult férfihoz rohan, leguggol mellé és a vállát finoman megrázza.*
- Urab! Urab! Hall engeb?

A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.13 12:53:52


9. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-12 22:14:01
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

*Egyedül van. Megint. Mady nem jött vissza, és Aleimord úgy érzi, hogy magával vitte a férfi maradék ép eszét is. Eddig is iszonyatosan sovány volt, ám most már nem tudja, hogy hány napja nem evett vagy ivott. Pedig lenne miből, ám úgy érzi, hogy nem megy. Nem képes rá.
Valahol az úton jár, nem tudni, hogy hol, csak azt tudja, hogy Madyt keresi. De nincs egyedül, Rielle vezeti. Egy távolinak tűnő, gyönyörű nő, kinek teste tiszta, vörös lángokból áll. Hiába próbálja utolérni őt, hogy legalább Rielle segítse, sosem éri el. Pedig olyan, mintha egy helyben állna, ám Aleimord minél többet menetel, a lángnyelvekből álló test annál messzebbre kerül.
Végül a férfi összeesik valahol az egyik ház előtt. Megszédül az éhségtől, és elveszíti az eszméletét. Ruhái még mindig drága kelmék, olyan anyagok, amiket csak egy gazdagabb nemes engedhet meg magának, még a jómódú közemberek sem járnak ennyire drága is finom anyagokban. Kabátja zsebében annyi arany van, amennyit páran egész életükben nem látnak. És ennyi is mindene. Csontjára szinte ráaszott a bőr, sem hús, sem pedig zsír nem sok akad a testén. Miközben a porba hull, kezéről majdnem lefordul a pecsétgyűrűje: igazi drága darab, finoman megmunkált ritkaság, mi egy ágaskodó szarvast szimbolizál.*

A hozzászólás írója (Aleimord Sayqueves) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.12 22:34:56


8. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-12 17:08:39
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Lyllinor, Angu//

-Egy pillanatra megijedtem, de aztán beugrott, hogy nekem csak hasogatni és cipekedni kell, a nyöszörgésed meg a hisztit a kicsik fogják hallgatni, miután abba hagyták az uralást a gerinceden.*Kacsint vissza, még az ajkai is elnyílnak egymástól a mosolygás miatt.*
-De majd Tolvaj úrra vigyázok, ígérem.*Teszi görcsbe az ujjait és emeli fel a kezét, majd végleg visszatér a szobai teendőihez és Lyllinorhoz.
Neki is körbesétálnak a szemei a falakon és a szoba berendezésén, bár ez még nem az övé, de mind hasonlóan van berendezve, szinte itt is otthon érzi magát, merengését a kislány hangja szakítja félbe.*
-Könnyű volt, mert a fa száraz, jó helyen tartották. Ha az erdőben kellett volna ugyan ezt produkálnom valószínű én sem jártam volna nagyobb sikerrel, mint te.*Azért némi sajnálat feltűnik a szemeiben, de elég gyorsan tovaszáll, hiszen a múlton már minek rágódjanak, ha megtörtént a baj és Lyllinor megbetegedett.
Majd, hogy minden további, ragályban való elmerülést megakadályozzon, átsétál a következő szobába, ahol ismét elég gyorsan sikerül a tüzet munkára fognia, szaporán és mohón kebelezi be a neki áldozott gyújtósanyagot, majd belemar türelmetlen természete a hideg, de száraz fahasábba is. Néhány percig még némán nézi, ahogy pattog a tűn a kandallóban, felmelegítve a szoba levegőjét, bár a falak és a tárgyak még bőven ontják magukból a hidegrázást. Majd megérkezik a kis gnóm, hogy elvégezze itt is, ugyan azt, mint az előző szobákban.*
-Nem igazán ismerem.*Mondja halkan, a kislány Laura történő rákérdezése nyomán. Azonban magában persze egyetért a megállapításokkal, bár részben üzleti érdeke is fűződött a társuláshoz. Ennek ellenére nem ment volna bele, ha akármilyen aprócska kis ellenszenvet is érzett volna.*
-Nem vagy még fáradt?*Azért segít még felhúzni egy takarót, de a maradékot meghagyja a lánynak és ha nem kér több segítséget indul Angu szobája felé, így az övé marad utoljára. Némi keresgélés után meglesz és ott is elvégzi ugyan azt, mint már az előző szobák valamennyijében, de talán itt egy kicsit jobban körbenéz. Ugyan a szoba jellege még nem árulkodik a tulajdonosa egyetlen porcikájáról sem, de valahogy azaz érzése támad, hogy ebben a szobában mindig lesz valaki, aki meghallgatja, ha bármi problémája is lesz.*
~Egész normálisnak tűnik, elf létére~*Nem igazán szeretné, hogy a kis gnóm meglássa, így gyorsan leakasztja az övéről a férfitől zsákmányolt ördögvigyorral teli zsákot és a párnája alá csempészi. Ezzel még tartozott neki. Majd miután vagy hét hosszú percet a falnak támaszkodva, gyötrődve eltöltött, kisétál az ajtón, hogy visszamenjen Lau szobájába Lyllinorért, de csak hűlt helyét találja.*
~Merre kevereghet a kis vakarék?~*Miután ott nem találja, inkább visszasétál és benéz a saját szobájába is, hátha oda keveredett be a gnóm, ha ott sem jár sikerrel, akkor elkurjantja magát a folyosón, remélve, hogy a közelben van.*




7. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-12 12:58:54
 ÚJ
>Lsonjangu Rkusstianbrock avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Yllanda, Lyllinor//

- Igen, Lyllinor. * válaszol előbb vigyorogva Ylla csodálkozására, majd kitér a figyelmeztető szavaira is. * - Jó, majd vigyázok. Megértem, hogy féltesz, * néz a szúrós szemekbe vidáman * - hisz ha velem történik valami, akkor majd másnak kell a fával küzdeni, és engem meg lehet ápolgatni. * Kacsint egyet a nőre. * És mivel az apróságok a fejszéhez is kicsikék, így nekik maradna az ápolás. A nagylányoknak meg a hasogatás, cipekedés. * Gyorsan lehajol a kosárért és hirtelen nyög egyet, s a derekához kap. Mesterkélt lassúsággal áll föl és néz a félelfre. * - Már érzem is hogy kezd fájni a derekam. * vigyorog a nőre, majd szintén túljátszott lassúsággal öregember módjára topog el az ajtóig.
Kiérve nem húzza az időt, mert egyfelől éhes, másfelől, minél hamarabb túl vannak a procedúrán, annál hamarabb teheti le a hátsóját és még az is lehet, felhozzák a könyveket vagy megfürdik, hisz jól esne egy kis lazulás. Gyorsan a fészerhez siet és a felaprított hasábokat pikk-pakk beleszórja a kosárba, s mivel még van hely benne, leszed pár gurigát és gyorsan felhasogatja azokat. *
- Ez talán elég lesz. Ha meg nem, majd kiszaladok még. * dörmögi magának, majd mielőtt bevinné a tűzrevalót, gyorsan rendet tesz a fészerben, hogy úgy hagyja, ahogy találta. A kosárnak nekiveselkedik és némi nyögdécselés közepette elindul vele a házba. ~ Ha továbbra is egyedül kell intéznem a tüzelőt vagy nagyon kicombosodom, vagy szerzek valami kiskocsit, aminek vannak kerekei. ~ Morfondírozik, mire beér a következő adag fával. Ha nem lát senkit a közös helyiségben, akkor lerak a kandalló mellé egy adag fát, utána a konyha, majd a fürdő felé veszi az irányt és kiszórja a szakajtó tartalmát. Az üres kosarat a bejárat mellett hagyva elindul a saját szárnyuk felé megkeresni a többieket. *

A hozzászólás írója (Lsonjangu Rkusstianbrock) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.12 14:15:15


6. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-10 19:14:24
 ÚJ
>Lyllinor Gramhin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//
//Angu, YIla//

*Boldog mosollyal és különösen csillogó szemekkel rendezi el Luni ágyát, míg YIlanda befűt a szobában. Olyan jó érzés neki, hogy együtt ténykednek, nagyon hiányzott neki ez a testvéries, családias hangulat, de korábban YIlanda kicsit furcsán beszélt a családról, ezért nem meri megosztani az érzéseit vele, hátha rosszul érezné magát tőle.*
- Úgy látob, hogy nagyon gyorsan begy ez neked. Én olyan ügyetlen vagyok a tűzzel. Búlt é… vagyis két éjszakával ezelőtt tűz nélkül kellett kint éjszakáznob, bert neb akart beggyulladni.
*Kuncog, bár közben egy kicsit újraéli az eseményeket, amik igen félelmetesek voltak, és szinte egy szemet sem tudott aludni. Örül, hogy ott van mellette YIlanda, mert most komolyan megijedne saját emlékeitől.*
- Laué jön? Az rebek! Bindjárt begyek én is.
*Pillant fel YIlandára, mielőtt távozik a nő a szobából.*
- A fürdő pedig kitűnő ötlet! Szerzek törölközőket! És gyertyákat beg lábpásokat.
*Aztán magára maradva szusszan egyet, újra feltűri lecsúszott ruhaujjait és a füle mögé akasztja arcába hulló fürtjeit. Nekilát a takaró és önmaga beburkolásának, s közben halkan dúdolni kezd. Az ágyneműhuzat alatt még tompábban szól az orrhangú dallam, és a csücsköket kereső, feltartott kezeivel hihetnék kísértetnek is.*
- Phű!
*Bukik ki a friss levegőre kócos fejjel, aztán módszeresen dolgozva illeszt minden sarkot pontosan a helyére, és a végén a redőket is kisimítja. A porfogókért már kissé fáradtan nyúl, de eszébe jut, hogy éppen Lau szobája következik, és új lendülettel siet át megkeresni.*
- Lau olyan kedves nő, ugye?
*Szól YIlandához, ha találkozik vele valahol.*
- Úgy érteb, bindenki az, de ő fogadott be bindjányunkat a társaságába, abikor a Pegazusba bentünk. És ő tette a legtöbbet azért is, hogy begvegyük a házat.
*Lau szobájában már biztosan vidáman ropogó tűz fogadja. Felismeri holmijait, óvatosan kikerüli őket. A lepedőket összegyűjti, az ágyazást pedig még nagyobb szeretettel és gonddal végzi. Gyöngyházszínű, ágyneműt talál, s az ő párnáján egy gyönyörű, hímzett vörös rózsa bújik meg. A lepedőtől a takaróig minden olyan sima és puha, hogy Lyll csupán az érintésétől is elálmosodik. Tulajdonképpen elég bágyadtnak érzi magát, a hideg is kirázza hirtelen. De elhatározása nem lankad, a szobát hívogatóan elrendezve hagyja maga mögött, és a két utolsó szoba felé tart. Először rossz szobába megy be, ezért meglehet, hogy elkerülik egymást a többiekkel.*

A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.10 19:17:05


5. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-09 13:24:45
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Lyllinor, Angu//

*A pókmentős akcióról mit sem sejtve hordják szépen a fát az elffel szobáról szobára, mikor pedig elfogy, az felajánlja, hogy még hoz be a fürdőbe és a konyhába kintről, addig ő kezdjen el begyújtani a maradék szobában.*
-Rendben, de ha túl nehéz, akkor hozd két vagy három körben.*Szab némi feltételt a dolognak, nem szeretné azonban azt az érzetet kelteni, hogy az elf nem elég erős vagy férfi ahhoz, hogy egyedül is becipelje a tüzelőt, sőt szívesen hagyná rá az egészet, ha nem így állna a szénája. Így testvériesen. Szemeiből sem az aggodalom sugárzik, mind inkább valami szúrósabb. Majd hirtelen kikerekednek a szemei.*
-LylliNor?!*Pislog még nagyokat Angura, hiszen neki mindeddig a Lyllidor név ragadt meg, aztán felbukkan egy lehetséges magyarázat is a kislány betegségének személyében.*
-Már mint, nem Lyllidor, hanem Lyllinor igaz?*Tapogatózik halkan, nem igazán szereti hangoztatni, ha téved, bár ezt most nem ő okozta, az világos, de akkor is kellemetlenül érinti.*
~A kis tökmag meg nem szólt.~*Konstatálja magában, bár eljátszva a gondolattal, talán nem is igazán lett volna haszna, hiszen ha elsőre nem tudta kimondani rendesen a nevét, valószínűleg másodszorra se sikerült volna. Ez a gondolat egy jóleső mosolyt csal az arcára.*
-Nah…mentem.*Emeli meg a tenyereit felfelé, majd sarkon fordul és a soron következő szobába siet. Miután elkezdi rakni a fákat szépen egymásra, akkor kezd el szöget ütni a fejébe a gondolat, hogy míg kihordták a fát, a kis gnóm nem ért át a következő szobába ágyazni. Szerencsére néhány perc múlva betoppan, így nem kell a felkutatására expedíciót indítani, a sok teendő között. A fa eléggé száraz, így gyorsan begyullad, de egyelőre nem áll neki az ágyazás maradékának, inkább megindul a következő szobába, hogy ott is gyorsan meleget varázsoljon.*
-Laurentitia szobája a következő, amint ott kész vagyok visszajövök neked segíteni ide.*Magyarázza, így talán kiküszöbölhetik, hogy egy jéghideg veremben kelljen a beteg gnómnak tevékenykednie, bizonyára már kimelegedett, így nem tenne jót.*
-Angu még hoz fát a fürdőbe és a konyhába is, aztán ő is jön.*Tájékoztatja a birtokába jutott információkról a kislányt, aztán eltűnik.*



4. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-08 18:45:12
 ÚJ
>Lsonjangu Rkusstianbrock avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Yllanda, Lyllinor//

* Már épp indulna a saját feje után, mikor Ylla megjelenik. Rávigyorog, majd megfogja a nagy kosár egyik fülét. Miután a félelf is megfogja a másikat, nekiindul és a másik instrukciói alapján végig járják a szobákat, amiket még fel kell fűteni. Ügyel arra, hogy a tartókat telerakják, hisz ahhoz, hogy estig, vagy még inkább reggelig kitartson a meleg, ahhoz szükség lesz majd még a tartalékra.*
- Ide biztos elég lesz, de a konyhába, meg az ebédlőbe még fog kelleni, meg azt hiszem a fürdőbe se ártana. Le merem fogadni Lyllinor igen csúnyán nézne, ha a frissen áthúzott ágyba izzadtan, több napi út porával belefeküdnék. Meg az az igazság jól esne egy forró fürdő. Talán neked, meg a többieknek is. Ennyi hasogatás még belefér, különösen, hogy egy szakajtónyi feldarabolt még van kinn. Rögtön hozom, és majd ha meglátjuk, hogy mennyi kell a sparheltba, meg a fürdőbe, és az ebédlőbe, akkor ha elég abba is hagyom. Addig kezdj el begyújtani, rögtön hozom és segítek a többi helyen. * Azzal magára kapja a kabátját és kiszalad a már felvágott fáért. *


3. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-05 10:41:39
 ÚJ
>Lyllinor Gramhin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

//Otthon//
//Angu, YIla//

*Már nem csak könyékig, hanem egyenesen nyakig bújik a takaróba, hogy a két kis csücsköt helyreigazítsa, mert valahogy mindig félrecsúszik. Végre sikerül, ezért egy határozott fújással hessenti el orra elől az odatévedt, csiklandozó hajtincset. YIlanda segítsége tényleg gyorsítja a dolgokat, miközben beszélgetnek. Meglehet, hogy Lyll tapasztalatlan az élet dolgaiban, viszont érzékenysége nem hagy nyugtot neki abban, hogy valami furcsaság van a nő válaszaiban, csendesen rásandít. Mivel nem egészen önmaga, és fejét tompítja az alkohol, elbizonytalanodik, ezért csak mosolyog szolidan.
Mivel magára marad, egyedül fejezi be a munkát, aztán a porfogókat magához veszi és az ajtóban körülnéz. Egy-kettőre gyönyörűen előkészített ágy és vidáman ropogó tűz az eredmény. Boldogan szemléli, reméli, hogy Viel is elégedett lesz. Olyan szerény és csendes tündérke, biztosan nem panaszkodna magától, ezért különösen oda akar figyelni az igényeire.
Átvonul a szobájába, hogy onnan is kihozza a porfogókat, amiket korábban elfelejtett, aztán megy tovább a következő helyiségbe. Valószínűleg ez Luni szobája, hiszen ő is tóra néző szobában reménykedett. A behordott fakasábokon némi mocorgást lát.*
- Óóóóó! Hát te beg hogy kerültél ide, kis pajtás? Potyautas vagy? Begbolygattuk a lakhelyed? Nagyon sajnálob…
*Guggol le gügyögve és hagyja, hogy az egyik lepedőre felmásszon a rémülten rohangáló pók.*
- Jól van, jól van! Sebbi baj! Keresünk neked egy jó helyet odakint, rendben? Beglátod, bilyen jó lesz!
*A lepedőt óvatosan meghajtva, de össze nem zárva ballag kifelé törékeny rakományával.*
- Bostantól bi is itt fogunk lakni, lehet, hogy gyakran találkozunk bajd. Baradj idekint, bert sajnos neb bindenki szeretné, ha a szobájában laknál.
*Megkeresi a fáskamrát és egy kellően félreeső helyen gyengéden leteszi. Egy kis nógatás is kell hozzá, hogy lemásszon.*
- Úgy ni! Keress bagadnak egy kellebes sarkot. Ott neb fogunk zavarni. Ügyes légy!
*Dolga végeztével összehajtja a lepedőt és visszamegy a korábbi szobába. A porfogókat ott is összegyűjti, és alámerül a ládába ágyneműt horgászni, ezúttal egyik talpát fel is emeli a levegőbe, de csak sikerül mindent megszereznie. Nekilát hát lesimítani nagy gonddal, ráncmentesen a lepedőt az ágyon. Ez az ágynemű égszínkék és szintén holdacska szerepel a párnahuzat sarkánál, méghozzá mindkettő, mely Lanawin egét szeli, az egyik ezüstös, a másik sárgább, azon kívül elszórva látni három apró csillagot.*


2. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-04 18:06:48
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Lyllinor, Angu//

*Kedvesen próbál mosolyogni, mikor a gnóm kislány megdicséri, hogy milyen szép tüzet is gyújtott.*
~Miért, milyet lehet vajon még?~*Őszintén elgondolkodik a dolgon, de csak az lesz a vége, hogy megállapítást nyer, ez is valami figyelmes meg kedves halandzsa lehet. Azért örül, hogy apró termete ellenére Lyllinor úgy tűnik, megbirkózik az ágyazás nehéz procedúrájával, csak nem tudja biztosan, melyik szobánál fog kifogyni a szusz a zsákocskájából. De hát akkor majd segít, nincs ebben semmi. Von vállat, majd valóban nem ér el a füléig, amit a kis gnóm kifelé menet még neki címez.
Mikor megérkezik a kislány a következő szobába, ahol ő már begyújtott, némiképp megnyugvást talál, hogy minden aggodalma ellenére nem falta fel egy nagyobbra nőtt ágyi poloska vagy menet közben nem akadt össze egy nagyobbacska patkánnyal. Ilyenkor még saját ostoba elképzelésein is jót derül, bár szívesen gúnyolódik mások kárára, de ez a fokú cukkolás már komoly érzelmi szálnak minősül nála. A neki szóló hálálkodást csak lerendezi egy legyintéssel, majd hallja, hogy a csendet megtöri a másik.*
-Igen, a család nagyon fontos.*Ért egyet látszólag. Szóváltás közben próbál segíteni a gnómnak, csak hogy gyorsabban haladjanak.*
-Bár ugye, hogy mit nevezünk családnak, mivel néha valódi vérségi kötelék sem kell hozzá, hogy az érzés meglegyen.*Vált komorabb hangnemre, majd felhúzza a szája széleit, hogy a gnómnak ne legyen oka feltételezni semmiféle bajt.*
-De nem árt, ha van.*Teszi hozzá, majd megérkezik Angu hangja a folyosó felé nyitva hagyott ajtón keresztül. Abba hagyja, amit eddig csinált, és ha Lyllinor nem említi, hogy rosszul érzi magát, a nagy dologban ő maga ezt nem veszi észre. Kisiet és próbál segíteni az elfnek cipelni a halom fát a következő szobáig, ha hagyja, majd az azt követői és így tovább, míg el nem fogy.*
-Ez talán elég lesz ma estére, a konyhába sem ártana némi tüzelő, de ha már elfáradtál átvihetjük az egyik szobából.*Teszi hozzá, hiszen nem az a lényeg, hogy ma este teljesen tropára dolgozzák magukat, hanem, hogy épp annyira fűtsenek be, hogy kényelmesen ellegyenek.*



1. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2019-03-04 16:04:57
 ÚJ
>Lsonjangu Rkusstianbrock avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196

Játékstílus: Megfontolt

//Otthon//
//Yllanda, Lyllinor//

* A fejszecsapások számolása nem mondható kifejezetten szórakoztató időtöltésnek, még úgy sem, ha közben azért a monoton hasogatás is igényel figyelmet. Lassan átvált a szorzás, osztás témájára, ami a végén összetettebb egyenletrendszert igénylő szöveges feladatok megalkotásához vezet. Például, ha az eddig felaprított fának még az ötszörösét felvágom fél óra alatt, és abból a szakajtóra való meglesz, valamint a felső sorból még legalább három szakajtónyi van, de a fele görcsös, amit két káromkodással másfélszer, néggyel kétszer annyi ideig tart felvágni, akkor meddig tart az aprítás mire felfűtjük a szobákat és a fürdőt, és hányszor hangzik el Eeyr, Teysus és Sa'Tereth neve, ha a Teysus említése feleannyi, mint Eeyré, és ezek összesen a harmadik negyedét teszik ki? Vagy ha egy szakajtó két-három szobára elég annak nagyságától függően, akkor a felső sor felvágása után mikor lesz kész a vacsora, ha Lauék csak naplementekor érnek haza?
Utóbbit kérdést korgó gyomra inspirálja és ezzel a mostani hasogatást befejezettnek is nyilvánítja, mivel majd két szakajtóra valót sikerült a nagy számtanlecke közben felaprítania. Egyet meg is pakol és mivel alaposan kimelegedett, felöltőjét csak a fahalom tetejére dobva viszi be a kúriába. Ott a folyosó végén szétnéz és ha nem egyértelmű merre kell cipelnie azt a dögnehéz szakajtót, akkor leteszi és elkiáltja magát.*
- Meghoztam a fát, merre vigyem?

A hozzászólás írója (Lsonjangu Rkusstianbrock) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.04 16:12:59


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1372-1391