Külső területek - Szarvasliget
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Arthenior közelében (új)
SzarvasligetNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 44 (861. - 880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

880. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-02-18 20:52:43
 ÚJ
>Linkivyre Rarlpor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Szarvasligeti estek - 1. felvonás//

*Kedélyes fogadtatásban részesül a cserfesen integető, aprócska gnóm lány, ahogy közelebb érkezik a már javában csacsogó társasághoz. Mindenki szájából elhangzik, hogy mennyire csinosak az összegyűltek, legkedvencebb doktora pedig külön figyelmet is fordít Linkire.*
- De, lehet. *Motyogja fülig pirulva Intath mester méltató szavaira. Egyértelműen zavarba jött, hiszen éppen egy fess elf dicsérgeti, méghozzá nem is akárhogyan. Bal lábfejével jobb bakancsának sarkát dörzsölgeti, míg kezeit háta mögött keresztezi, fejét pedig szégyenlősen lehorgasztja. Szerencsére hamar észreveszi magát, így újra mosolyt húzva tömzsi kis ajkára, bátortalanul bár, de visszaemeli a barna szempárt a felé tornyosuló, kedvesen vizsgálódó tekintetbe.*
- Köszönöm! *Böki ki végül csillogó szemekkel, jobbjával füle mögé tűrve fürtjeit, hogy illendően fogadja a bókot. S, hogy kalácsból mennyi férhet abba a gnóm pocakba, azt már vidám kuncogással szemlélteti, ahogy karjait szélesre tárja.*
- Még ennél is több! *Vigyora újból széles, majd az összes, egészséges kis fogacskáját látni engedi. Melyeket kisvártatva már a vajas kalácsba mélyeszt, ha már Luni ilyen kedvesen előre engedte, na meg Lau olyan kacsintósan kínálgatta. Mindkét gesztusért hálás, a ház úrnője pedig egy suta viszont pislogást is kap. Mert, hogy amit ő kacsintás címén művel, az minden, csak nem az. Nem pepecsel sokat az evéssel, két-három falatra leküldi megkent kis szeletkéjét, hogy kiválasztott székébe már csak italával telepedjen. A kitöltés műveletét egészen úgy műveli, mintha tilosban járna, pedig nem gyermek már, otthon is ivott bort az utóbbi pár mulatságon. Mégis körbe kémlel, mielőtt kitöltene egy szerény mennyiséget, minek birtokában aztán valóban le is telepszik.
Sokat nem kell csendben ücsörögnie, s bár szívesen folytatná a kedélyes fecsegést, kíváncsin emeli tekintetét a felszólaló fél-elf felé. A hangja kellemes, ezt eddig is volt alkalma megfigyelni, s úgy tűnik, bár zavarban lehet, egészen jól bánik a szavakkal. Mikor külön megszólítja, vigyorgós bólogatással tudatja, mennyire nagyon is érdekli a lány története, ehhez híven figyelmesen hallgatja is a beszámolót. Amint úgy tűnik, szünet áll be a beszédben, egyből megragadja az alkalmat egy kérdésre.*
- Gondolod, hogy ott, abban a toronyban máshogy telik az idő? *Ez keltette fel leginkább kíváncsiságát az elhangzottakból, hiszen igazán érdekes felvetés. Na meg cifrább dolgokat is hallott már attól a bogaras, vajákosféle anyókától, aki a falu utolsó házában él, így igazán el tudja képzelni, hogy ilyen mágikus hatalommal bír az az épület.
Idő közben egy új jövevény is csatlakozik a kis csapathoz, kihez rövid ittléte alatt még nem volt szerencséje. Magas lány, talán vetekedhet is Intath mesterrel etéren, bár így, hogy a doki ül, csak sejteni tudja ezt. A köszöntésre bátortalanul, de kedvesen int egyet felé, s kíváncsian várja, ki hogyan ráagál az érkezőre.*


879. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-02-17 07:50:50
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//Hazaérkezve - Társalgóba benyit//

*Miután egyszer zátonyra futott a letérő választást illetően, végre a második alkalommal jól gondolta és beérnek a ház előtti térre. Megfáradt sóhajjal száll le a lóról, majd vezeti be az istállóba. Eddig nem igazán használta ezt az építményét a háznak, akkor járt utoljára itt, mikor a dokival érkeztek lóval, ám akkor sem jött be. Több ló is be van kötve, köztük egy, még egészen fiatal is. Az okát nem igazán tudja, így csak odaköti a sajátját és tesz elé élelmet meg vizet, hogy semmiben ne szenvedjen hiányt, majd elindul befelé. Mikor belép első dolga, hogy hallgatózzon, hiszen eddig még senkivel sem találkozott, de bizonyosan tartózkodik mindig valaki a házban. Elsétál a társalgó előtt, akkor hall valami foszlányokat, de egyelőre még nem nyit be, először megnézi a saját szobáját. Már elég régen látogatta a helyet, rendesen meg is ült a por mindenen.*
-Jó koszos, nem ártana egy takarítás ide is. *Dörzsöli össze az ujjaira rátapadt port. Majd a letörölt asztalra lecuccol, hozott néhány holmit, egyre inkább úgy tűnik, hogy a városban több ruhája van, mint amennyit itt tart. Mostanában volt alkalma venni magának, ugyanis egyre több arany pottyan le neki a tömegben. Ezt követően, miután levette magáról az utazókendőt, elindul a társalgóhoz, mikor pedig odaér, először bekopog, aztán benyit. Nem mintha megvárná a választ, csupán ennyi ragadt rá az illemből, hogy kopogni azt kell.*
-Szervusztok! *Csukja be az ajtót maga mögött, majd körbe néz, egy bizonyos egyént keresve, de volt egy sejtése, hogy most sem fogja itt megtalálni.*



878. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-02-13 23:39:01
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 524
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

//Szarvasligeti estek - 1. felvonás//

*Miközben Lauval beszélve újra eszébe ötlik, hogy mennyi mindenről beszélgettek a délutáni kalácssütés közben, illetve mennyi mindent nem fejeztek be, amit akár be is fejezhettek volna, ha vannak összeszedett szavai elmesélni az élményeit, megörül a többieknek is, főleg persze Intathnak, akinek mindig élvezi a társaságát, ha az elf éppen jó kedvében van. Igaz neki akkor is örül, ha nincs.
A számára talán legemlékezetesebb és legkomolyabb vele való beszélgetés is éppen akkor történt meg, amikor szigorúan nézve Lau és ő nem csak menekültek, hanem egyben otthontalanok is voltak, de az elfnek sem volt oka éppen túl sok vidámságra emlékei szerint.
Mindez most már viszont csak a távolinak érzett múlt, amiben esze ágában sincsen elveszni akkor, ha a mai este magában hordozza majdnem mindennek az ígéretét, amire valaha is vágyott.
Így természetesen annak is örül, hogy nem sokkal az után, hogy ő maga is belép a Lau által teremtett kellemes melegbe Linki is csatlakozik hozzájuk, akivel ma már, ha csak egy kis időre is, de már volt alkalma találkozni.*
- Szia! *köszön neki egy barátságos mosoly kíséretében. Az apró gnóm lány egész megjelenésével, mosolyával határozottan azt a benyomást kelti benne, hogy kedves és vidám természetű, aminek nagyon örül már csak azért is, mert ő maga még mindig hajlamos a búskomorságra és a pesszimizmusra is sokszor. Nem árt, ha olyasvalaki is van és lesz közöttük, és persze Lau mellett, aki vele ellentétben életörömöt áraszt magából.
Lopva próbálva megnézve őt magának csak magában és futólag tűnődik el azon, hogy Linki vajon mennyi idős lehet. Utóbbit nyilván nem fogja megkérdezni tőle, viszont rövid, első és második benyomásainak köszönhetően arra jut, hogy nagyjából annyi lehet, mint ő, na persze nem az évek számát tekintve, hanem úgy értve, hogy körülbelül mind a ketten ugyanabban az életszakaszban járhatnak éppen.
Ami azt illeti, bár nem hiszi, hogy minden gnóm egyforma lenne, ahogyan, - mint azt már megtanulta rég,- az elfek és emberek sem azok, ennek ellenére előre örül, hogy ma este talán lesz majd alkalma beszélgetni vele, hiszen az ő népéből még nem volt alkalma hasonlóra senkivel soha, pedig már tündérrel is találkozott azóta, hogy elhagyta az erdőt, ahol felnőtt, éppen csak orkokkal nem hozta még össze a sors, ami a világon élő értelmes lényeket illeti.
Aranyosnak találja őt másodszorra is, főleg abban a szívecskés ruhában, amit felvett, jelenléte pedig csak annyiból furcsa a számára, hogy ahhoz van hozzászokva, hogy hacsak nem gyerekek veszik körbe, akkor mindig ő a legalacsonyabb egy társaságban, Linki ellenben még nála is kisebb, ha nem is olyan nagyon. Bár nem tulajdonít mindennek nagy jelentőséget, attól még kicsit furcsán érzi magát, hogy éppen most nem neki kell lentről felfelé néznie mindenkire.
Igaz Intath és Lau szavai valamit enyhítenek ezen az érzésen.
Ugyan nem pirul el a férfi bókjára, de azért valami mosolyféleség megjelenik sápadt arcán, ami arra utalhat, hogy tetszik neki, amit hallott, az pedig még csak fel sem merül benne, hogy az Intath mindezt csak udvariasságból mondta volna.*
- Tényleg csinosak vagytok. *mosolyog a lányokra teljesen őszintén. Ami azt illeti nem nagyon tud olyan ruhát elképzelni, amiben Lau ne tetszene neki, hiszen biztos benne, hogy szeretetreméltó lénye, ami átragyogna rajta, akár egy zsákot is képes lenne elegáns viseletté változtatni, ha ő húzná magára. Most is, az a néhány lisztfolt szinte fel sem tűnik neki.
Talán inkább ő öltözte túl talán még barátai előtt is jól leplezett hiúságában az estét, de ezt is leginkább annak köszönhetően, hogy felvette csillagokat formázó fülbevalóit, a ruha pedig amit visel, egy igazi nemes kisasszonyé volt valaha.
Annak idején maga Nairada próbálta meg a vidámabb, élénkebb színű ruhákra rábeszélni saját fiús ingei, és sápadt bőrét még jobban kiemelő, kissé komor fekete ruhái helyett. Így most egyszerű, halványsárga ruha van rajta, amely hófehér hátát majdnem teljesen meztelenül villantja elő, hosszú, kibontott fekete haja nem hagyja mégsem leplezetlenül.
Csípőjét közben madzag vékonyságú ezüst öv öleli körbe, ami, mint arra nemrég a tükör előtt ráeszmélt egész jól illik fülbevalói színéhez.*
- Sőt, te is jól nézel ki. *teszi hozzá Intathra nézve. Kacsintani elég bénán tud csak és nem is szokása, de most reményei szerint pont úgy néz rá, mintha éppen kacsintana. Bár kicsit biztos furcsán hangzik, reméli vannak már olyan viszonyban vele, hogy ennyit megengedhessen magának.*
- Akkor jó, örülök. *mondja aztán megnyugodva, amikor Lau biztosítja róla, hogy vele ellentétben legalább pár falatot evett nap közben. Nem akarja mindenesetre erőltetni a témát, hogy Lau ne érezze azt, hogy rá van szállva, illetve nem nézi ki belőle, hogy tud vigyázni magára. Ettől még vigyázni fog rá, ha már egyszer szükségét érzi és el is határozta.
Intathnak támogató szavaiért mindenesetre nagyon hálás. Úgy van vele, hogy ha már csak annyi értelme volt hazatérni, hogy most már ő is odafigyelhet Laura, ezen kívül pedig semmi mást nem csinál, már megérte, és nem értelmetlen az, hogy itt van.
A férfi jelenléte amúgy is biztonságérzettel tölti el. Mágiával, fegyverekkel, de még jó szándékkal és józan ésszel sem lehet megoldani mindent, ők pedig, ha nem is a semmi közepén, mégis a világtól azért eléggé elszigetelten élnek itt. Sosem árt, ha van egy orvos a háznál, különösen addig nem, ameddig nem tanult meg valamilyen gyógyító varázslatot.
További szavain mindenesetre eltűnődik kicsit, szinte még mozogni is elfelejt közben. Intath talán csak viccel ő mégis minden egyes szót halálosan komolyan vesz, és ugyanúgy elgondolkodik rajtam mintha édesanyja, Lau, vagy Thim mondta volna őket.*
- Hát, nem tudom. Attól, hogy Árnyék házőrző, meg jó nagy, nekem még nem tűnik különösen vad kutyának, Viel pedig szerintem teljesen jól megnevelte. Akár össze is barátkozhatnának, ha lenne egy cicánk. *mondja ki aztán talán inkább vágyait, mint a legvalószínűbb lehetőséget, bár csak, ami az utóbbit illeti, mert abban tényleg teljesen biztos, hogy Viel tényleg jó gazdája Árnyéknak, és apró tündér létére tökéletesen kordában tud tartani egy hozzá képest hatalmas ebet.
Bárhogy is, egyéb állatok beszerezésére irányuló vágyait egyelőre megpróbálja az ésszerű keretek között tartani, mert képes annyi egészséges önkritikára, hogy pontosan tudja, ha rajta múlna, akkor jó eséllyel Szarvasliget hamarosan egy nagy állatkertté változna, ráadásul csupa olyan állatot tartanának, aminek sok hasznát nem vennék, csak további munkát és felelősséget jelentene az, hogy immár róluk is gondoskodniuk kell.
Macskát és szamarat viszont tényleg mindenképpen szeretne, viszont úgy érzi, hogy biztosan nem ez lesz az az este, ahol hasonló ötlettel előáll.*
- Örülök viszont, hogy most már te is itt vagy vigyázni ránk. *mondja inkább Intnek, végtére is tényleg nagyon hálás neki azért, hogy figyel Laura. Ha van valami a világon, akkor ezzel biztos, hogy szinte bárki belophatja a szívébe magát.
Előre engedi Linkit, hogy vehessen a kalácsból, ha pedig megteszi, akkor végül ő is vág magának egy szeletet, és mellészed kis vajat is. Már az illatától is szinte érzi az ízét, így nem csoda, hogy alig várja, hogy megkóstolhassa, amit Lau sütött az ő félig inkább bámész, tanulni vágyó segítsége közben.
Ha mindenki kényelembe helyezi magát, akkor persze ő maga is leül, igyekezve minél közelebb húzódni a tűzhöz.
Közben megérzi magán Lau tekintetét is. Sürgetést ugyan nem érez az irányából, de jogos és indokolt kíváncsiságot mindenképpen.
Bár barátnője szavai korábban megnyugtatták egy kissé, ő továbbra is fél tőle, hogy nem fog tud érdekesen mesélni, és nem is nagyon van mit.
Egészen más előadni kislány korának kedvenc meséjét a részeg prérifarkasról és a csillagokról, mint saját "kalandjait," amelyek inkább érzelmi téren jelentettek neki sokat, és hála az egeknek mindenképpen távol állnak egy hőskölteménytől.
Nem is tudja mi lenne a jobb, elhúzni, hogy minél később kerüljön rá sor, vagy gyorsan túlesni rajta még most, aztán pedig hagyni, hogy menjen tovább az este a maga útján.*
- Az az igazság, hogy most, hogy így mind együtt vagyunk, talán már nincs is más dolgunk, csak enni, meg inni és kicsit pihenni egy hosszú és dolgos nap után *kezd bele kicsit zavartan és kissé talán körülményesen is, mintha valami rossz beszédet készülne mondani. Jó eséllyel látszik rajta, hogy kissé zavarban van attól, hogy hirtelen önmagát állítja középpontba.* Akkor, ha nem bánjátok, mivel már megígértem nektek korábban, szeretném elmesélni, hogy mi miden történt velem, amióta elhagytam Szarvasligetet, aztán elmentem a Mágustoronyhoz, majd onnan visszajöttem ide.
*Végül csak sikerül egy mosolyt varázsolnia az arcára, miközben mindezt mondja Launak és Intnek.*
- Tudom, hogy mi még nem ismerjük egymást, de talán téged is érdekel, hogy milyen hely a Mágustorony, és hogyan lehet eljutni odáig. *fordul Linkihez.* Ritkán sikerül keveset beszélnem, de most igyekszem tényleg a lényeget elmesélni. *ígéri meg.* Hatokat töltöttem ott, de főleg tanulással, szóval ez talán nem is lesz olyan nehéz, mert ezen kívül nem történt túl sok minden velem. Az biztos, hogy sokkal hosszabb időnek tűntek az ott töltött hatok, mint amennyit valójában ott voltam. Nem tudom, hogy csak az érzékeim játszottak velem, vagy a honvágy, vagy ez már a hely mágikus kisugárzásának a hatása volt.
*Amint ezt kimondja, tudatosodik benne, hogy ezt tényleg nem tudja, sőt, idáig eszébe sem jutott, csak most az első itthon töltött nap után, ami szintén hosszúnak tűnt és egyaránt tartogatott nagyon szomorú, ugyanakkor igazán kellemes perceket is, amelyeket szívesen átélne újra. Reméli, hogy majd a most következők is ilyenek lesznek, nem pedig olyanok, amelyeket legszívesebben megint elfelejtene.*


A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.13 23:44:17


877. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-02-08 21:41:43
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1208
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//Szarvasligeti estek - 1. felvonás//

*Van-e szebb dolog a világon annál mint mikor egy csinos és kapható lány itallal kínál egy férfit. Ha a doki tudna is válaszolni valamit a kérdésre biztos gondolkodnia kéne rajta abban a pillanatban. Viszont, azt nem teszi csak élvezi a dolgot.*
-Igen köszönöm. Egy valódi kincs vagy.
*Bókol ahogy elveszi a kitöltött italt. Az érkező Luninarira így vidáman felvillan az épp borába kortyoló férfi tekintete. Ma már másodjára látja a doki a kedvenc nyuszis félvérét, de a viszontlátás öröme nem csökkent. Hogy a másik átöltözött észrevette a férfi. A macskás megjegyzésen meg csak jót mosolyog. Bizony nőből van az a lány. A doki csak játékosan megjegyzi.*
-Szerintem Viel kutyája nem örülne az ötletnek.
~Meg ha cirógatni és kényeztetni kell valakit arra itt vagyok én is.~
*Linki megjelenésére is egy mosoly húzódik a doki arcára. Laurentitia megjegyzésével pedig bólogatva ért egyet, sőt fokozza.*
-Mindhárman csinosak vagytok. El vagyok kényeztetve, hogy ilyen elbűvölő társaság vesz körbe.
*A doki remekül tud bókolni. Tesz is azért a kényeztetésért és cirógatásért amire vágyik. Legújabb kis segédje új megjelenésének külön figyelmet szentel.*
-Hmmm... Hadd nézzelek csak!*Kezdi el vizsgálgatni a simogatni való buksit amit ha akarna se tudna összekócolni most hisz tele a keze.*Jól áll ez az új frizura. Egy érett kis hölgy, aki már a saját lábán áll, nincs igazam?
*Mosolyog le azokba a kis barna szemekbe. Határozottan jókedve van és ilyenkor kimondottan elbűvölő tud lenni. Azon kevés alkalmat leszámítva mikor nem orvosként dühöng vagy hisztizik általában ilyen szokott lenni. Vagy egyenesen csábító. Attól viszont csak a ház úrnőjének kell tartania és nem most, hogy ennyien vannak és a doki még józan. A másik két lány kis közjátékán jót kuncog majd beáll a félvér mellé.*
-Bizony, bizony. Nem úgy van az! Tessék vigyázni magadra. Örülök, hogy van más is aki aggódik mindannyiunk gondos anyukájáért helyettem is.
*Mosolyog Lunira. Tényleg jó, hogy visszajött az a félvér. Van rá itt szükség. A kalács kérdésére néz az illatozó tésztafélék felé, majd a borospohárral tele kezére.*
~Majd később.~
-Mennyi fér ebbe a gnóm pocakba hadd lássam!
*Nevet fel vidáman és kortyol az italába. Ma jól fogja magát érezni.*


876. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-02-08 20:18:30
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Szarvasligeti estek - 1. felvonás//

*Bár sajnálja, hogy Luni szépen kitakarított konyháját most újra fel kell dúlnia, de örül, hogy a lány ott marad vele és egy kicsit beszélgethetnek kettesben, hiszen erre már régen nem került sor*
- Ó, remek! Örülök, hogy így gondolod! *mosolyodik el lelkesen a lány szavait hallva, hogy neki is kedvére való a tervezett esti elfoglaltság* És persze, hívd csak anyukádat is, ha van kedve csatlakozni! *teszi még hozzá, hiszen eddig még nem sok alkalma volt találkozni Luni édesanyjával, és ezt a mulasztását feltétlen be szeretné pótolni, amíg még az asszony itt van*
- Á, közel se dolgozom olyan sokat, mint hiszed... Nem kell aggódnod értem. *igyekszik mosolyogva elterelni a témát, hisz az igazság, egy ideje főképp már csak azért végez ennyi házimunkát, hogy lefoglalja magát és a gondolatait. Bár a húga halála után szüksége volt egy kis nyugalomra, most már a maga részéről úgy érzi, nem bánna egy kicsivel több izgalmat. ~Persze szigorúan csak veszélyektől mentesen~ teszi hozzá gondolatban, míg a tésztát gyúrja, ám ezen gondolatait megtartja inkább magának, hiszen az az érzése, Luni másként vélekedik erről*
- Ugyan, biztosan rengeteg mesélni valód van! *ereszt meg egy biztató mosolyt a lány felé, míg pihenteti kicsit a tésztát* Igaz, hogy tényleg a felhők közt lebeg a torony? És teljesen átlátszó? *kíváncsiskodik, vajon mennyi igaz a mendemondákból, amiket eddig hallott a helyről, ám Luni hamarosan magától is megválaszolja a kérdései egy részét. Régebben ő is ábrándozott róla, milyen lehet mágusnak lenni, ám hamar letett róla, és már csak abban éli ki ilyen irányú vágyait, hogy örömmel szemléli, ahogy Luni egyre több és több varázslatot tanul meg*
- Biztos lenyűgözően néz ki! *helyesel lelkesen a lány szavaira, miközben lelki szemei előtt megjelenik a varázslatos épület Luni leírása nyomán* És elhiszem, hogy fárasztó lehetett a folyamatos tanulás... *sóhajt fel, hisz neki mindig is csak lopott órák jutottak, ám örül, hogy barátnőjének lehetősége volt mindent megismerni, amit szeretett volna*
- Arra is kíváncsi vagyok, hogy találkoztál anyukáddal! *kacsint a lányra, hogy még ezzel a történettel is adósa, hiszen legjobb tudomása szerint Luni szülőfaluja nem esik útba a Mágustoronyba menet, így eme különös találkozás részletei is felettébb érdeklik, főleg, hogy tudja, Luni mennyire örülhetett neki, hogy újra láthatja az édesanyját*
- Ettől igazán nem kell aggódnod! *ereszt meg egy megnyugtatónak szánt mosolyt a lány felé, hogy az untatás miatt ne féljen, hiszen kizártnak tartja, hogy bárki így érezne majd, főleg, ha esetleg az est végén egy kis bemutató is lesz, mit is tanult Luni ott a toronyban. Míg beszélgetnek, a kalácsról is magyaráz persze, hogy készül, meg hogy kell szépen formázni, ha pedig Luninak kedve van hozzá, akkor örömmel hagyja, hogy segítsen ebben a bonyolult műveletben is. Mikor már békésen sül a sütemény, nem tartja fel tovább a lányt, hagyja, hadd öltözzön át, ő maga pedig felügyeli a sülést és helyreállítja a rendet a konyhában. Amint pedig minden kész, szerzeményeivel már indul is a szomszédos szobába, várva, hogy a többiek is megérkezzenek*
- Bizony, és remélhetőleg lesz ez még jobb is! Kérsz egy kis bort? *helyesel lelkesen Intath szavaira, ahogy a férfi megérkezik, majd nyomban fel is pattan, hogy töltsön neki, ha inni szeretne*
- Ó, de jól néztek ki! *mosolyodik el, ahogy a lányok is megérkeznek, zavarba érezve magát kicsit, amiért neki nem volt ideje átöltözni, így ruháját néhol még most is lisztfoltok borítják, hiába próbálta leporolni őket*
- Csipegettem, miközben készült, az épp elég volt. *igyekszik biztosítani róla Lunit, hogy rendben van, hiszen valóban nem evett ma sokat, de nem is kívánt sokkal többet, a konyhában általában már az illatokkal és az alkalmankénti kóstolásokkal jól szokott lakni*
- Nemcsak az illata, de az íze is nagyon jó! Kóstoljátok meg! *kacsint Linkire, bár szavait minden jelenlévőnek címzi, majd ha már mindenki étellel-itallal felszerelkezve üldögél egy széken, akkor kíváncsi érdeklődéssel mered Lunira, hogy hallhassa a lány történetét, egészen attól a pillanattól kezdve, hogy Thimmel együtt elhagyta a Szarvasligetet.*


875. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-02-06 15:44:02
 ÚJ
>Linkivyre Rarlpor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Szarvasligeti estek - 1. felvonás//

*Nagyon úgy tűnik, hogy időérzéke alaposan cserbenhagyta, hiszen, amit ő röpke pakolásnak gondolt, bizony egészen beesteledésig tartott. Elhűlve tekint ki ablakán, amin egy ideje már biztosan nem tűz be napsugár, némán csóválva meg fejét néhányszor. Erre pedig nem állhat elvigyorodni, s a csóválást heves rázássá fokozni, kiélvezve rövidebb fürtjei meglepő légiességét. Mintha egy mázsás kalaptól szabadult volna meg. Szórakozottan bele is túr néhányszor a tincsekbe, meglepődve konstatálva, hogy bizony már azok is megszáradtak. Újabb bizonyíték rá, hogy jóval több idő telt el, mint amennyit feltételezett. Úgy tűnik, azt a tavat nem ma fogja megnézni magának, inkább indulna már a közös helyiségbe, hátha kezdetét vette a gyülekezés az estére előirányzott mulatságra. Ehhez pedig magára kell öltse egyetlen, csinosabbnak nevezhető öltözékét. Egy zöld, vászon ruhácska ez, illetve inkább egy embernő méretére szabott ing, mi gnómunknak valamivel térde alá ér. Ujjait úgy igazították gondos kezek, hogy csuklójánál ne lógjanak túl, mellkasának bal oldalát barna, szív alakú felvarró díszíti. Derekánál bőrövvel fogja össze a költeményt, hogy valami fazont kölcsönözzön neki, mire tőrét ezúttal nem aggatja fel. Nyakláncát a ruha anyaga alá bújtatja, majd fancsali fintorral tekint lábbelijére, amit korábbi bakancsa testesít meg. Nem illik az öltözékhez, ám más választása nem igazán akad. Van ugyan egy pántos saruja, mi szintén inkább praktikus, mint csinos, s talán jobban mutatna, mégsem érzi alkalmasnak, a kinti hidegre való tekintettel.
Némi tépelődés után elhatározza magát az indulásra, s ahogy ajtaját megnyitja, ismeretlenül is ismerős illat csapja meg fitos nóziját. ~Mmm, mazsolás kalács!!~ Szippant jó mélyet, csukott szemmel, szélesedő vigyorral. Eddig sem volt közömbös hangulatban, ám most újult lelkesedéssel indul meg a szinte pár lépésre lévő, közösségi tér bejárata felé, mit lendületesen megnyitva kerül beljebb a már korántsem üres szobába. A meleg kellemes, a társaság impozáns, a kalács ígéretes, több pedig nem is kell Linkinek, hogy lelkesen intve egyet, köszönéssel jelezze érkezését.*
- Sziasztok! *S már indul is meg, széles mosollyal az ismerős arcok felé, bele sem gondolva az esetleges illetlenségébe.*
- Nagyon finom illata van a kalácsnak!! *Lelkesedésével ezúttal Laut címzi meg, s bár kicsit sajnálja, hogy kimaradt a sütögetésből, igazán nem érezni rajta csalódást.*


874. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-02-02 18:29:56
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 524
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

//Szarvasligeti estek - 1. felvonás//

*Természetesen nagyon megörül Launak, ahogyan annak is, hogyha csak egy kis időre is, de most újra kettesben lehetnek.
Mivel pedig nagyjából mindennel végzett már túl sok segítségre sincsen szüksége, így nyugodtan beszélgethetnek kicsit.
Barátnője szavai azért egy kicsit meglepik, de valószínűnek tartja, hogy jó eséllyel inkább megint csak kicsit túlgondolja a dolgokat. Ettől még óhatatlanul is felmerül benne a ~ Miért gondolja vajon, hogy lehet nem lenne kedvem hasonlóhoz? Vagy inkább csak szófordulat volt? ~ kérdés, de végül is arra jut magában, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy, ha egyszer Lau szívesen látja majd őt az este.*
- Ó persze, miért ne lenne hozzá kedvem? Jól hangzik! Nagyon szívesen részt veszek hasonlóban. Tetszik az új lány, és Intathra is kíváncsi vagyok, meg a többiekre is, ha van itt még valaki. Lehet még anyának is szólok, hátha neki is lesz kedve csatlakozni. Holnap előtt most már úgy sem megy sehová. Különben is, ránk fér hasonló, azt hiszem. Mögöttem hosszú út van, te pedig szerintem túl sokat dolgozol. *mondja, remélve, hogy inkább aggodalmas, mint szemrehányó hangsúllyal.
Ezek után szinte egész délután ott sertepertél Lau körül és segít, amiben tud.
Édesanyjáról sok minden jót el tudna mondani, de ő süteményeket és hasonlókat sohasem készített. Inkább levesek, húsok, sajtok, gyümölcsök és zöldségek voltak jellemzőek hazai konyhájukra, így gyerekkorának kedvenc ízei között egyetlen kalácshoz hasonló étel sem szerepel. Lau lelkes munkálkodását elnézve és érezve a kellemes illatokat mindenesetre, biztos benne, hogy nagyon finom lesz a végeredmény, ráadásul, ami ennél is jobb, örül neki, hogy végre hasonló étel készítését is megtanulhatja valakitől.
Közben persze nem tudja megállni, hogy ne meséljen kicsit, hiszen eddig azóta, hogy hazatért, nem volt túl sok alkalmuk rá, hogy nyugodtan, csak ők ketten beszéljenek, úgy ahogyan utoljára még elutazása előtt tették.*
- Azért kicsit aggódom. Tartok tőle, hogy nem fogok tudni sok érdekes dolgot mesélni. *vallja be munka közben.* Nem voltak semmiféle kalandjaim... szerencsére. *teszi hozzá az utolsó szót némi hezitálás után, hiszen nem szeretne unalmasnak tűnni, ugyanakkor egyáltalán nem bánja, hogy utazása a Mágustoronyhoz oda és vissza teljesen eseménytelenül, vagy inkább mindenféle bonyodalomtól és izgalmakról mentesen zajlott le. Úgy érzi, hogy bőven átélt már egy egész életre való izgalmat Artheniorban, a továbbiakban megelégedne a nyugalommal, csendes napokkal és kellemes estékkel szerettei körében, olyasfélékkel, mint amilyen reményei szerint majd a mai is lesz majd.*
- Különben, érdekes ez nagyon. Tudod a Mágustorony nagyon izgalmas dolognak hangzik akkor, hogyha gyerekkorodtól szeretnél mágiát tanulni. Meg persze nyilván akkor is annak hangzik, ha nem volt még ilyen gondolatod soha. Olyan regényes, meg minden ilyesmi. *folytatja, mert nem tudja megállni, hogy ne mondjon semmit az útjáról már az este elérkezése előtt.* És, ha látnád, hogy néz ki! Tényleg igazán lenyűgöző. Egy gyönyörű, de kissé azért kísérteties ködös tó felett lebeg, és átlátszó lépcsők vezetnek fel hozzá, olyanok, mintha füstből lennének, vagy ködből. És belülről is hatalmas. Rengeteg emelet felfelé. De ettől még... az igazság az, hogyha hatokat ott töltesz, és mellette sátorozol, akkor rettenetesen unalmas egy idő után. Nem tudom, hogy kislányként milyen sokat kellett tanulnod, de az biztos, hogyha csak azt csinálod és semmi mást egész nap, nagyon el tudsz fáradni estére, bármennyire is vágysz a tudásra. És persze mágiát tanulni nem is túl egyszerű. Legalábbis nekem nem ment olyan könnyen, de talán mindenki így van ezzel, aki először próbálkozik. Szóval annyi kalandom volt összesen, hogy odamentem meg visszajöttem és találkoztam anyával. De, ha majd arra kerül a sor, igyekszem ezt érdekesen elmesélni, hogy senkit ne untassak halálra. *biztosítja Laut, majd, ahogyan a délután eltelik, úgy várja a múló idővel együtt egyre jobban az estét.*
- Azt hiszem kertészkedéshez öltöztem. Átöltözöm, aztán jövök is. *mondja miután elkészültek mindennel, mivel pedig szorult belé hiúság is bőven visszamegy a szobájába, hogy keressen egy szép ruhát.
Fura, hogy még ennyi idő után is mindig inkább Nairada ruháinak érzi szinte valamennyit, mint a sajátjának, de olyan kevés alkalma volt eddig hordania őket, hogy talán ez lehet az oka.*
- Lehet én is benézek majd kicsit később. *mondja neki édesanyja, miután hívja, hogy tartson vele.* De kicsit elfáradtam a környék bejárása közben, jó eséllyel nem lennék a legjobb társaság.
- Ó dehogynem! De, ahogy gondolod. Én örülnék és biztosan Lau is. Viszont most megyek, ha nem haragszol, nem szeretnék lemaradni semmiről.
- Persze, menjél csak!
*Ezek után Mosolyogva és lelkesen indul el, és nem sokkal Int után érkezik meg, éppen annyival, hogy még hallhassa a szavait.*
- Tényleg nagyon hangulatos. És milyen jó meleg van! *mondja mosolyogva, miután Intath mögött nem sokkal belép és megáll mellette.* Talán már csak egy fehér macska hiányzik a kandalló elöl, aki valamelyikünk ölébe ugrana dorombolni.
*Ami azt illeti tényleg el tudna képzelni és élvezni is hasonlót. Ettől még természetesen most sincsen oka panaszra, hiszen minden annyira barátságosnak, családiasnak és nyugodtnak tűnik, hogy szinte beleszédül azok után, hogy az Artheniorban töltött rövid, de annál hosszabbnak tűnő idő alatt végig idegennek érezte magát még rokonai között is.
Aztán, az illatokat megérezve, mintegy varázsütésre arra is ráébred, hogy tulajdonképpen éhes, hiszen reggel evett utoljára. Majd eljön viszont ennek is az ideje. Ugyan nem vendégségben van, mégsem azzal szeretné kezdeni, hogy mohón ráveti magát a kalácsra.
Ezektől a gondolatoktól azonban szörnyű gyanú támad benne, mert hamar rájön, hogyha ő reggel evett utoljára, akkor bizony jó eséllyel Lau is, ha csak nem kapott be pár falatot akkor, amikor neki kicsit el kellett hagynia a konyhát, vagy valamiért éppen félrenézett.*
- Ettél ma már egyáltalán? *kérdi is azonnal Laut kicsit anyáskodóan aggodalmas hangsúllyal, ami a kettejük közti viszonyt és korkülönbséget illetve kissé valószínűleg nevetségesnek hathat, vagy legalábbis legkevesebb furcsának.* Mármint a reggelin kívül úgy értem. Ha nem, talán ideje lenne pár falatot. *teszi hozzá reméli, hogy kedvesen, egyelőre figyelmen kívül hagyva saját éhségét. De hát megfogadta még tegnap, hogy vigyázni fog Laura, és ez alól még az ehhez hasonló esték sem lehetnek kivételek.*


A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.02 18:36:01


873. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-02-01 22:03:47
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1208
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//Szarvasligeti estek - 1. felvonás//

*A doki megtette a szükséges udvariassági köröket a ház szerinte igencsak feltüzelt úrnőjétől aki talán csak azért mert tényleg sok dolga van valahogy képes visszafogni magát, hogy ne vesse rá magát a liget egyetlen belevaló szarvashímjére. És pont azért mert sok a munka a doki ki is húzza magát a teendők alól mondván, hogy sajnálja, de van még dolga a laborjában. Kellően kipihentnek és elégedettnek érzi magát. Ahány lánnyal ma találkozott mind oda van érte. Az igényei is ki lettek elégítve. Ha jól emlékszik egy adag dohánya is maradt és este mulatni fog. A laborban végzett munka szinte elrepül. Sajnálatos módon nem túl nagy sikerrel. Úgy néz ki bár korábban sikerült egy számára új varázsitalt kikísérletezni, de azt a sikert nem tudja megismételni. Méghozzá a drága pénzért vett készletei alaposan megcsappantak a többszöri sikertelen próbálkozásoknak köszönhetően. Muszáj lesz egy tudomány varázsitalát beszereznie. Azzal úgy tudja a tehetségét meg tudja növelni. Egy fontos teendő jelent meg a listáján. További kísérletei a kék varázsitalokkal kapcsolatban is sikertelenek voltak amire szintén sok hozzávalót használ el. Drága nap volt a mai, de pár értékes dolgot azért kikevert. Mikor végzett széles vigyorral tette le a ciánkék varázsitalát a többi mellé és dőlt le a székére. Bár nem járt sikerrel és pár száz aranya ki lett öntve a kerti növényekre, de elégedett. Ellentétben az orvoslással az alkímiát élvezi. Kikapcsolja ahogy elpepecselhet a műszerekkel és izgalmas számára a próbálkozás, hogy valami újat tanuljon. Le is fárasztotta magát vele.*
~Be kéne menni majd a városba. Vagy a kiscsajt küldeni. Bár ha ő megy vele kéne mennem. Ki tudja mit adnak el neki ha nem ért hozzá? Vagy, hogy nem-e támadják meg hazafelé. Vagy lép-e le a pénzzel és költi gnóm kanokra. Kéket kevertethetek vele, de zöld mindenképp kéne. Már csak azért is mert abból lehet jó pénzt szerezni. Már ha el tudja adni. De haszna mindenképp annak van több. A lovamat viszont meg kéne nézetni valakivel mielőtt a városba mennék. Nehogy megpusztuljon vagy leelljen. Bár vajon egy csikó milyen áron mehet el? Ez mi?~
*Szagol a levegőbe. Valami finom illat szokott be az ajtó alatt le a kis mindenféle szagú pincehelységbe. Az elfnek nem is kell több, hogy felálljon és elinduljon a forrást keresni. Elképzelése hamar lesz, hogy mi lehet az és a közös helységbe érkezve meg is látja az asztalon a finomságot és a kancsót. A kandalló felől tűz ropogása csapja meg a fülét és odanézve a ház úrnőjét látja meg. Szegény nő nem őt kereste meg, hogy felmelegítse. Na, majd este ha mindennel végeztek. Mindenesetre jelenleg elégedetten füttyent egyet a doki, hogy magára vonzza a figyelmet.*
-Hangulatos. Jól kezdődik az est.
*Vigyorog a másikra.*


872. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-02-01 18:52:20
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Szarvasligeti estek - 1. felvonás//

*Miután mind Linkit, mind a doktort biztosította róla, hogy szívesen látja itt a lányt, útja rögtön a konyhába vezet, ahol szerencséjére sikerül összeakadnia Lunival, és reményei szerint tisztázni is tudja vele az este részleteit. Ha a lány elfogadja a segítségét, úgy ketten együtt hamar rendbe is szedik a helyiséget, csak hogy aztán hamarosan újra teljesen összekoszolja az egészet, ahogy a beígért kalácsot készíti, miközben Luninak magyarázza a terveiket*
- Ha neked is megfelel, arra gondoltunk, este tartanánk egy kis összejövetelt a nagyszobában, összegyűlne mindenki, aki a házban van, az újak bemutatkoznának és mindenki beszámolna a kalandjairól... Vagyis hát legfőképp inkább te a tieidről. *ecseteli lelkesen, amit az előbb az orvossal és Linkivel beszélgettek, de igyekszek finoman előhozakodni a dologgal, hogy a lány ne érezze kényszernek az egészet, hisz tudja, hogy Luni se feltétlen mindig élvezi, ha rá irányul minden figyelem*
- De persze csak ha van kedved hozzá! Ha nem, akkor Intath is felajánlotta, hogy szívesen mesél a korábbi életéről. Biztos vagyok benne, hogy akad pár érdekes története! *neveti el magát kissé, remélve, hogy a lány is kedvet kap majd az esti beszélgetéshez. Míg az estét tervezgeti, lelkesen készíti a kalácsot, és mire alkonyatra fordul az idő, végez is az ízletes süteménnyel. Ahogy átviszi a kész finomságot a másik szobába, az egész házat belengi az ínycsiklandó illat, hangtalan, ám annál bizonyosabb jeleként annak, hogy lassan készen áll minden egy tökéletes estéhez. A kalács mellé hamarosan egy kis vaj és egy kancsó tej, illetve egy korsó bor is kerül az asztalra, majd pedig a kandallóban izzó tűznek hála hamarosan kezd felmelegedni a szoba. Ahogy a maga részéről végzett az előkészületekkel, kényelmesen elhelyezkedik az egyik székben a lángoló fahasábok közelében, kezeit és lábait melengetve a tűznél, míg a többiek érkezésére vár.*


871. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-31 14:29:22
 ÚJ
>Linkivyre Rarlpor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Linki szobájában//

*Intath mester sok egyéb mellett abban is remek, hogy úgy adjon elő egy történetet, hogy abba bárki könnyedén beleélhesse magát. S bár ezt gnómunk nem említi meg szavakkal, ábrázatából egyértelmű lehet, mennyire hatása alá került az este tervezgetésének. Ebbe pedig természetesen beletartozik a bizonyos, már sokat emlegetett mazsolás kalács megsütése is, az ideális körülményekkel kapcsolatban pedig nem is érthetne jobban egyet Laurentitia kisasszonnyal.*
- Nem, meg koszosan sem! *Vigyorodik, kiegészítve a kellemes süteménysütés kritériumainak sorát, párat seperve porréteggel megült ruházatán.
Ezzel pedig le is zárul izgalmakkal teli körbevezetése, de csak, hogy kezdetét vegye izgalmakkal teli jövőjének legelső pillanata. Szélesen vigyorodva dől neki háttal ajtajának, mit az imént zárt be maga mögött, miután zsákját egy hanyag mozdulattal ejti maga mellé, a földre. Ugrándozni lenne kedve, sikítani örömében, toporzékolni, akár hajdanán, kisgyermekként, ha új rongybabát kapott. Ám helyette most csupán vigyorog, de olyan szélesen, hogy majd belesajdul arca. Néhány percnyi ilyetén örömködést követően kezd csak neki szobája elfoglalásához vezető első lépéseibe. Zsákját ágya mellé cipeli, ahova egy váltás öltözetet készít elő belőle. Úgy határozott, egy frissítő, de mindenekelőtt alapos fürdővel kezdi meg itteni életét, mihez összekészülve szedi magához minden szükséges holmiját, köztük tőrét is. Nem egy szokványos segédeszköz egy hasonló művelethez, de elhatározott valamit, amihez szüksége lesz rá.
Közel egy óra múlva tér vissza szobájába, tisztára suvickolt porcikákkal, új ruhákban és rövidre nyesett, mosástól még kissé nedves hajjal. Igen, megvált hosszú fürtjeitől, miket túlságosan régóta növesztett már. Amilyen makacsok azok a tincsek, úgyis hamar megnőnek újra, sosem volt gondja az ilyen dolgokkal. Megkönnyebbülve és újult erővel veti hát bele magát a kicsomagolásba. Zsákja teljes tartalmát kiüríti, van, amiket szekrénybe sorakoztat, van, amiket kis asztalkájának fiókjába rejt, s akad, mit a komódba halmoz. Egészen furcsán összeesett táskáját pedig az ágy alá sepri egy hanyag lábmozdulattal. Gyorsan megvan mindezzel, hiszen nincs azért olyan sok cucca, s, mivel a fürdőtől új erőre kapott, nem igazán érzi szükségét további pihenőnek. Helyette inkább indul útnak a folyosón bolyongva, a kinti tavat megcélozva lépteivel.*


870. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-27 22:41:18
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 524
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

//Konyha//

*A pakolás és takarítás semmilyen formája sem tartozott az erősségei vagy éppen kedvenc elfoglaltságai közé soha, mivel pedig mindig is hajlamos volt elkalandozni házimunka közben is, általában igazán gyorsan sem haladt velük.
Ezúttal persze annyiból más a helyzet, mint máskor, hogy szilárdan eltökélte magában, hogy most, hogy végre hazatért igyekszik minél több terhet levenni Lau vállairól. Igaz, ameddig egyedül van a konyhában addig sem éppen kapkodva, vagy gyorsan dolgozik, de továbbra is lelkesen, ez pedig megadja neki azt a kis többletet, aminek köszönhetően magához képest sokkal gyorsabban halad a magára vállalt munkával, mint bármikor máskor tenné.
Nagyon reméli, hogy jól gondolja és sikerül majd meglepnie Laut, barátnője pedig nem szeret annyira kényszeresen dolgozni, hogy bánja azt, hogy most majd legalább egy konyha kitakarításával kevesebb fog jutni neki a mai napon.
Magában azt is elhatározza, hogy az első adandó alkalommal komolyan elbeszélget majd Lauval. Van egy olyan megérzése immár nem először azóta, hogy hazatért, hogy túl sok mindent vállal magára egyszerre, éppen ezért mindenben szeretne segíteni neki, amiben csak tud.
Kicsit sajnálja is, hogy elment a toronyhoz Thimmel, ugyanakkor belátja közben, hogy szükséges volt. Túl régóta kergette már a mágiatanulás álmát ahhoz, hogy házimunka kedvéért későbbre halassza, és bárhonnan is nézi, biztos benne, hogy Szarvasligetnek hosszú távon sokkal nagyobb hasznára lenne egy gyakorlott és tapasztalt mágus, mint egy ügyes szakács és takarítónő, meg állatgondozó, aki az elmúlt hatokban itthon lehetett volna.
Ettől még továbbra is olyan érzése van kicsit, hogy magára hagyta itt Laut, noha biztos benne, hogy azért a felmerülő problémák mellett akadt segítsége is bőven, legalábbis nagyon reméli, hogy valóban így volt.
Éppen csak annyi minden esemény és megoldandó feladat akadt amióta visszatért, ami kicsit megdöbbentette, így bele sem mer gondolni, hogy mi minden történhetett még addig, ameddig ő könyvek fölé görnyedve tanult, varázslatokról és a holdról álmodozott.
Megint csak olyan érzése van, hogy sokkal tovább volt távol, mint amennyit valójában volt, de hát az időt érzékelni eleve más dolog, mint valamit, ami kézzel fogható, vagy érezhető a bőrön, mint mondjuk a hideg, a meleg, az eső, vagy a hó.
Kislány korában sokszor egy-egy várt ünnepre való rákészüléssel telt hónap is végtelennek tűnt, vagy egyetlen, a tűzrakó mellett eltöltött este is érződhetett egy egész, hosszú napnak, már ha épp nem repült el olyan gyorsan, hogy mire feleszmélt már le is csapódott a világra a hajnali harmat.
Most sem nagyon tudja, hogy mennyi időt tölt el a konyhában, annyira arra koncentrál, amit csinál, meg persze el-elkalandozó gondolataira.
Előbb az étellel összefogott edények és tányérok tűnnek el, illetve lesznek tiszták, utána a padlóról és az asztalról, pultról az a kevéske por, amit talál, végül pedig még fel is mos, és amit tud tisztára töröl.
Nem mintha elfáradt volna, vagy túlságosan büszke lenne, hiszen nem tett semmi rendkívülit, mégis, amit végzett kissé fáradtan és elégedetten sóhajt egyet.
Úgy gondolja, hogy kezdetnek megteszi, amit eddig sikerült csinálnia, aztán pedig hamarosan úgy is el fogja dönteni az idő, hogyan tudja majd még itthon hasznossá tenni magát.*


869. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-25 19:45:20
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1208
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//Vezessük körbe Linkit//

*Az elf az orvoslásnál talán csak a mulatáshoz ért jobban. Elég költséges hobbijai vannak meg kell hagyni. És mindnél szükséges, hogy legyen szesz. Kis segédje partner a ház asszonyának megtáncoltatásában ami mostantól felkerül az elf céljai közé. Arra, hogy remek bárd lenne belőle csak jót mosolyog és nem jegyzi meg, hogy ahhoz már tényleg kéne a hiányzó keze. Mondjuk a hangja bár nem olyan tiszta, mint egy énekesnek, de bántónak se lehet mondani. Viszont akkor se több mint egy tengerész aki szeret dalolászni és mindenféle hihetetlen történetekkel megbotránkoztatni vagy ámulatba ejteni a hallgatóságát. Ez olyan hobbija aminél csak opcionális, hogy legyen szesz és teret is kap hozzá.*
-Ha van rá érdeklődés akkor mesélek szívesen. Van pár történetem.
*Tudna cifrákat mesélni, de lehet, hogy az itteni hallgatóság azokat kevésbé értékelné. El is kezdenek pörögni a férfi gondolatai, hogy miről meséljen és mennyire legyenek szaftosak azok a történetek. Lehet nem, azt kéne mikor annak a szajhának a köldökéből itta ki a pálinkát miközben a kocsma népe éljenzett neki. Mindenesetre tovább haladnak miközben ezen töri a fejét és a kislány is kiválasztja a szobáját. A kalács sütés megmaradt benne és bár a készítés folyamatából kihúzná magát, de a kész termék a dokit is érdekli. Ritkán jutott korábban édességhez, de meg tudná szokni még ha tudja, hogy valószínűleg nem lesz rá lehetősége, hogy ilyesmit megszokjon. Ismeri azért a szerencséjét. Új segédje jó kívánságokkal és a jövőre vonatkozó ígéretekkel lesz elhalmozva és magára lesz hagyva, hogy pihenjen vagy amit akar. A doki pedig kikérdezheti a ház úrnőjének a véleményét róla. Ez a Linki egyelőre nem tűnik linknek számára se. De azért biztos akart benne lenni. Meg abban, hogy neme-e vette zokon a nő, hogy egy nap alatt két új aprónépet hozott a házhoz. Egy pillanatra elgondolkozik azon, hogy vajon miért van ekkora sikere a számára derékig érő lányoknál, de eszébe jut az a kis cafat aki otthagyta a városba menet és inkább előzi a dolgot a fejéből.*
-Nem nincsenek kétségeim. A tudását még nem láttam, de kíváncsi szófogadó lánynak tűnik. Méghozzá alkímiát tanulna. Ott a jelleme se hátrány. Ha munka közben, azt látom, hogy türelmes természet még jó alap is lehet belőle. Az se baj ha nem tudna semmit. Majd beletanul. Hasznosnak hasznos lesz az biztos. De leginkább arra vonatkozott a kérdés nem okoztam-e neked problémát. Mégiscsak egy vendég volnék itt.
*Mosolyog szerényen miközben keresi tekintete a másikét ahogy egy jól nevelt véres múltú kalóztól elvárt.*


868. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-25 18:27:54
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Vezessük körbe Linkit//

*Ahogy a közösségi terembe érnek, és Int az előttük álló este részleteit kezdi ecsetelni, szinte megelevenedik a szeme előtt az egész jelenet, ahogy Luni bemutatja nekik új képességeit*
- Tudod, néha az az érzésem, pályát tévesztettél. *vigyorog huncut mosollyal Intre* Egy bárd veszett el benned, olyan jól értesz a hangulatteremtéshez... Talán ha lesz rá idő, később, az este folyamán te is mesélhetnél a korábbi kalandjaidról! *kacsint a doktorra, hiszen bár az utóbbi időben szerencsére igen nyugodalmasnak mondható az életük, az alapján, amit eddig a férfitól hallott, biztos benne, hogy mielőtt találkoztak volna, jóval kalandosabb életét élt. Ő maga pedig a legnagyobb örömmel hallgatja a veszedelmes, ám hősies kalandokról szóló történeteket, főleg, ha azok nem érintik a foghúzás témakörét*
- Például igen! *neveti el magát már a körbevezetés végeztével, mikor Linki kiválasztotta a saját szobáját* Ha marad rá idő, akár már az esti összejövetelre is csinálhatunk egyet. Forró kalács, finom, friss tej és egy jó történet a tűz mellett... Egy igazán kellemes este kellékei. *révedezik mosolyogva, ahogy elképzeli az egészet* De előbb a pihenés! Fáradtan nem lehet süteményt sütni, nemde? *érvel, hogy a lány érezze, nyugodtan pihenhet, amennyit csak szeretne*
- Nincs mit! Érezd jól magad itt! *búcsúzik kedvesen Linkitől, hiszen már ez alatt a kevés idő alatt is sikerült megkedvelnie, és úgy véli, jelenléte jó hatással lesz majd Intre*
- Szerintem igazán jószívű és kedves. Kis kiképzéssel hasznos segéd lehet belőle. *osztja meg ezen gondolatait a doktorral is, mikor már kettesben sétálnak a folyosón* Úgyhogy nem, részemről egyáltalán nem baj. De a lényeg úgyis az, hogy neked megfeleljen... *folytatja, a végére már enyhén kérdő hangsúllyal, hogy vajon tényleg így van-e. ~Elvégre te fogsz vele együtt dolgozni. Esetleg kétségeid vannak?~ pillant kérdőn a férfira, míg a válaszát várja, bár úgy véli, aggodalomra semmi oka. ~Minden rendben lesz!~ gondolja magában pozitívan, miközben már azon kezd merengeni, mi mindenre is lesz majd szükségük a csodás estéhez.*


867. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-21 18:43:07
 ÚJ
>Linkivyre Rarlpor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Vezessük körbe Linkit//

*Furcsállkodva ráncolja szemöldökét, a szarvasligeti biztonság ügyében ugyanis teljesen eltérően nyilvánul meg két kísérője. Érzése szerint legalábbis a kisasszony nem ugyan úgy gondolja ezt, mint Intath mester, s bár egyelőre nem tudja eldönteni, melyik oldal felé húzzon, hiszen alig lépte még csak át a hatalmas, kétszárnyú ajtót, a nyugtató szavak azért elérik hatásukat. Tovább nem is töpreng a dolgon egy pillanatnál, hiszen a körbevezetés folytatása egyelőre sokkal inkább leköti.
A szőke mestere által lefestett este, mint ahogy korábban a konyhában, most is egészen fellelkesíti, s mivel mindkét irányból megkapta a megerősítést, már egészen biztos lehet benne, hogy ebben a helyiségben eshet meg az ígéretes mulatság. Viel emlegetésére vidáman bólogat, hiszen, ha csak fele olyan kedves, mint amennyire a levese finom volt, már biztosan jól kijönnek majd. A táncos estek emlegetésére halvány komorság fut át ábrázatán, mit gyorsan igyekszik a korábbihoz hasonló, vidáman mosolygós állapotba visszarendezni.*
- Igen, voltak. *Bólogat a kérdésre, ám bővebben nem nyilatkozik. Füléhez hajoló mesterét pedig már őszinte vigyorral fogadja, s cselszövő pillantással sandít a kisasszony felé.* Közre! *Erősíti meg a haditervet fojtottan kuncogva. Bár otthonról nem hozott sok jó emléket az ilyen vigasságokról, igazán remélni kezdi, hogy itt majd szebbeket szerez.
Rövid szóváltásuk után pedig a hármas megérkezik a bizonyos távolabbi szárnyhoz, ahol Linki végre kiválasztja szobáját az elkövetkező, reményei szerint hosszú, hasznos és boldog időszakra. Meglepi, hogy sikerült pont a Laurentitia-ával szemben helyezkedőre letennie voksát, ez pedig látszik is a gnóm pofin.*
- De jó! *lelkendezik őszintén* Például, ha kalácsot sütnék? *Kérdi tréfásan vigyorogva. Bizony nem felejtette el, s bár jóllakott az ebéddel, egy kis finomságnak mindig van hely az egyébként nem túl méretes pocakban. A doki játékos fenyegetésére kötelességtudóan bólint, hiszen alig várja már azt a befogást, minden porcikájában ég a vágytól, hogy tanulhasson tőle. Még akkor is, ha ennek jó részét a takarítás fogja kitenni.*
- Köszönöm! *Hálálkodik egy szóban sok mindenért. Hogy befogadták, hogy tanítását elvállalták, hogy ilyen barátságosak vele. Elképzelhetetlenül szerencsésnek érzi magát, s bár eddig nem igazán hitt abban, hogy az istenségek vezetnék sorsát, most egy kicsit elhiszi, hogy Eeyr keze lehet a dolgok mögött. Mással nem tudja magyarázni, hogy minden ennyire jól és könnyen alakult. A legszívesebben meg is ölelné mindkét kísérőjét, ám kellőképpen félszeg még ahhoz, hogy ezt a késztetését visszafogja. Néhány lélegzetvételnyi ideig még ácsorog az ajtó előtt zavarában, majd ahogy a többiek távozóra fogják, bevonul, hogy elfoglalja a helyiséget.*

A hozzászólás írója (Linkivyre Rarlpor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.21 18:46:55


866. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-19 10:33:32
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1208
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//Vezessük körbe Linkit//

*Intath egyáltalán nem érez bűntudatot a miatt, hogy a vörös rossz szokását elmondta a kislánynak. Jobb ha tud róla mielőtt egyik este azon nem kapja, hogy az ágya végében áll letolt gatyával és liheg mint valami kimelegedett bakkecske télen. A ház úrnőjének nyugtatása mellé egy buksisimi is jár.*
-Bizony. Ahogy mondtam ha baj van csak szólj és megoldom.
*Aztán haladhatnak megnézni ki-ki a saját érdeklődési körének való dolgokat. A közösségi térhez érkezve kapják is az újabb kérdést. A dokit nem lepi meg, hogy ez megmaradt a vidéki lányban. Ilyen varázsnyuszi estet még ő se látott és szintén nagyon izgatott. Meg ugye ma este már okkal járhat rá a borokra nem csak úgy. Az pedig jó dolog. Lelkesen bele is vág a hangulatfokozásba. Lehajol a gnóm kislányhoz, hogy csonka kézzel átkarolja a másikkal meg mutogathasson a teremben.*
-Bizony képzeld csak el ahogy majd a székeket úgy odatoljuk, hogy mindenki a kandalló felé nézzen és a tűz fényébe beáll Luninari varázsigéket mormol, mindenféle kézjelet meg mozdulatot csinál és fényeket meg hasonlókat csal majd elő! És előtte vagy utána pedig csak kicsit kell átrendezni a székeket, hogy mindenki tudjon beszélgetni és hogy bemutathassunk a többieknek. Ha Viel hazaérne akkor vele biztos jól kijönnétek. Vidám, energikus, csupa szív lányka. Az lenne igazán jó ha zene is volna. Nálatok gnómfalván voltak ilyen mulatságok? Meg voltál forgatva mert ha nem most majd bepótoljuk.*A füléhez hajol és belesúgja.*Laurentitiát is közrefogjuk majd. Rá is ráfér.
*Vigyorog vidáman a lánykára. Aztán haladhatnak tovább. A szoba választáson is jót mosolyog. Mint egy kis kölyökkutya csak ez a Linki aranyos. Ki is választja magának a szobáját ami Laurentitia-éval szemben van. Ebből a doki is megtudja, hogy hova kell majd mennie ha a ház úrnőjén behajtaná, hogy "akármivel" fordulhat hozzá.*
-Pihenj nyugodtan és ha bármiben segítség kell csak szólj nyugodtan. Holnap már be leszel fogva a rendelőmbe úgyhogy készülj.
*Persze a kedves mosolya elveszi a fenyegetés élét, de tényleg tervezi okítani a lányt. Meg kitakaríttatni a műtőt. Talán bírni is fogja a vért is. Ha nem akkor neki kell csinálnia és a kislány maradhat az alkímiánál. Ott se árt két segítő kéz. Főleg mert vannak a férfinek ötletei. Mikor magára hagyják Linkit a ház úrnője mellé felzárkózik és kíváncsian megkérdezi.*
-Mit szólsz hozzá? Remélem nem baj amúgy, hogy beengedtem?


865. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-18 20:57:11
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Vezessük körbe Linkit//

- Igen, ő az. *bólint kis szünet után, hisz meglepi, hogy a doktor ilyen kevéssé ismeri Thimet. ~Bár igaz, ami igaz, nem sok időt töltött még a házban, és azt is főleg Luni társaságában tette~ mosolyodik el a gondolatra, majd kicsit aggódni is kezd, vajon merre jár most a férfi*
- De nyugalom, nincs mitől tartanod, a Szarvasligetben teljes biztonságban vagy. *igyekszik egy mosollyal megnyugtatni az aggódó Linkit, miközben egy rövid, ám annál haragosabb pillantást vet Intathra, amiért mindenféle féligazságokkal tömi a lány fejét, mindezt olyankor, amikor az érintett itt sincs, így megvédeni sem tudja magát. ~Csak egy ostoba félreértés az egész!~ sóhajt fel magában, már nem is emlékezve tisztán, hogy kezdődött az egész ügy, de abban biztos, hogy Thim egyáltalán nem azt tervezte, ahogy az orvos meséli a történteket, és bízik benne, ha egyszer mindketten itt lesznek végre a Ligetben, akkor tisztázni tudja majd a dolgokat kettejük között. ~Luni is biztos örülne, ha a két jóbarátja megbékélne egymással!~ gondolja magában, remélve, hogy terve majd sikerrel jár*
- Igen, igen, itt bőven van hely varázslásra, meg minden másra, amire csak kell. *tér azonban vissza a jelen beszélgetéshez, lelkesen helyeselve Linki szavaira, valamint egy bólintással nyugtázva azt is, hogy még nem jártak erre korábban a doktorral. Megdöbbenti, hogy a lány ennyire megjegyezte a korábban elhangzottakat, bár hamar eszébe jut, hogy nem kéne meglepődnie, hisz egy jó tanítvány fő ismérve a tanulékonyság. ~Talán végre ezúttal megfelelő segédje akad a doktornak~ fordul vissza tekintete a szobáról előbb Linkire, majd Intathra, miközben elégedett mosoly játszik ajkain*
- Nézelődj nyugodtan! *engedi előre a lányt, mikor végre a szobákhoz érnek, ám úgy tűnik, nem kell őt sokáig győzködni, máris lelkesen vizslatja a még szabadon álló szobákat*
- Persze, kitűnő választás! *mosolyog lelkesen, ahogy végre eldől, melyik háló is lesz a lányé* Az enyém épp szemben van, csak kopogj át nyugodtan, ha bármi kellene! *tapogatja meg kicsit saját szobája ajtaját, hogy Linki tudja, hol találja, ha esetleg szüksége lenne rá, legalábbis esténként, hisz napközben nem sok időt szokott itt tölteni*
- Akkor azt hiszem, a legjobb lesz, ha hagyunk is pihenni egy kicsit! *ajánlja fel, és ha a lány sem marasztalja őket, akkor visszaindul a konyha felé, egy fejbiccentéssel jelezve Intathnak, hogy hagyja pihenni új segédjét és tartson vele inkább ő is. ~Holnap is lesz nap!~ sóhajt fel magában, remélve, hogy Linki élvezni fogja majd az itt töltött időt.*


864. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-16 17:03:58
 ÚJ
>Linkivyre Rarlpor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Vezessük körbe Linkit//

*Nagyon úgy tűnik neki, hogy a hozzájuk jelenleg közelebb eső szárny szobáinak helyzete egyik társa számára sem világos teljesen. Legalábbis kölcsönösen javítanak a másik vélelmén, ezzel terelgetve mindinkább a távolabbi szárny választásának irányába. Főleg, mikor mestere a már emlegetett vörösként nevezi meg azt a bizonyos Thimet. Kócos szemöldöke egyből homloka közepére ráncolódik, barna tekintetét pedig szinte rögvest a szőke elfre emeli.*
- Az a leselkedős? *Kéri megerősítését, bár annak vonásaiból már sejti, hogy jól sejti. Így pedig már nem is nagyon marad mit mérlegelnie, tökéletes lesz számára az egyik olyan háló, mi Laurentitia közelébe esik. Úgy tűnik, ezzel Intath mesternek sincs különösen gondja, sőt, még örül is a dolognak. Szélesen vigyorodva fogadja az újabb buksisimit, ami talán már kibogozhatatlanságig kócolja amúgy sem rendezett fürtjeit. De egye fene, hát a szappan majd megoldja!
Vidáman indul is a ház úrnőjének nyomában, pillantását újból és újból a körülötte kibontakozó részleteken legelteti. Igyekszik megjegyezni a járást már most, szereti kiismerni magát környezetében. Igaz, eddig nem volt ezzel sok gondja, hiszen a kis falucskán kívül, ahol született és mostanáig élt is, nem volt szerencséje máshol huzamosabb időt tölteni. De még rövidebbet sem. Figyelme nem kalandozik messzire, egészen jelen van, ahogy Lau és Int magyaráznak neki, na meg egymásnak, a közösségi térre pedig felkapja fejét.*
- Amit Luni mondott, a varázslatáról. Akkor erre gondolt, hogy itt mutatná meg? *Bár ezt a választ is sejti már, azért jobb biztosat tudni, mint csupán gyanítani dolgokat. Az utolsó nagyobb helyiségnél csak időlegesen állnak meg, csupán ennek a néhány mondatnak az erejéig, végül pedig a mester laborjától távolabb eső szárnynál állapodnak meg. Két kísérője legalábbis, mert ő felhatalmazást kap a további felderítésre. Nem rest benyitni mind a három, bal oldalról nyíló ajtón, s rövid szemlélődést követően, szinte félszeg mosollyal hozakodik elő döntésével.*
- Ezt *mutat a folyosóhoz legközelebb lévő szobára* akkor szabad választani, ugye? *Emeli szemöldökeit kíváncsian, keresve először Laurentitia, majd Intath mester tekintetét.*

A hozzászólás írója (Linkivyre Rarlpor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.16 17:13:50


863. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-14 05:51:37
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1208
OOC üzenetek: 233

Játékstílus: Megfontolt

//Vezessük körbe Linkit//

*Nevek éppen nem hangzanak el, de leírások igen. Méghozzá két olyan személyé akiket nem látott még a kislány. A Laurentitia által bedobott név pedig a dokinak új. El kell rajta gondolkoznia, de aztán visszakérdez.*
-A vörös?
*A kislány esetében igyekezett nem mutatni, hogy jobb lenne neki ha máshol lakna, de annak a perverznek az esetében jól látszik rajta, hogy nem örül. Ha elkapja a gépszíj bármelyik lányra rárúgja az ajtót és azok még sikítani is elfelejtenének olyan elveszett fajták. Jó a kék hajú megszorongatná a fickó tökeit. Nem jó ez így. Jobb is szegény lánynak, hogy nincs annak a közelében. Az engedélykérés hallatán azért nem tud nem elmosolyodni az elf és még inkább összekócolni, azt a barna loboncot.*
-Már, hogy bánnám! Örülök, hogy tudom, egy ilyen szorgos, csupaszív, jólelkű lány van a ház úrnőjének közelében akire amúgy szintén jellemzőek ezek a tulajdonságok. Biztos vagyok benne, hogy remek barátnők lesztek.
~Akik folyton arról beszélnek, hogy így-meg-úgy milyen nagyszerű férfi a doktor úr és mekkora szerencse, hogy a mi házunkban van. Mekkora szakember, micsoda férfi, vajon mekkora férfi? Áh, az utóbbit nem hiszem megbeszélnék, de Laurentitiát biztos érdekelné. Lenne olyan fejmagasságban mint ez a lány.~
*Magában elvigyorog a gondolatain és miközben haladnak figyelme két dolog között oszlik meg. Hogy Linki mennyire kíváncsian nézelődik az új helyen és abban az esetben ha nagyon akkor lopva a ház úrnőjének feneke kelti fel a kíváncsiságát és nem szakmai szempontokból. Persze mikor meg lesz szólítva úgy néz a szerelmes barna szemekbe mintha mi se történt volna.*
-Még nem. Fáradt, éhes akkor még ismeretlen kislányt hozzátok vittem a konyhába nem néztünk még szét.


862. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-11 18:59:38
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Vezessük körbe Linkit//

*Nos úgy tűnik, számításai ezúttal nem jönnek be, hiszen Intath egyáltalán nem a várt módon reagál, így először ő sem tudja, mit is válaszoljon hirtelen*
- Ööö... *kell neki pár másodperc, míg összeszedni a gondolatait, de végül eszébe jut, miért is nem jó a doktor javaslata* Azt hiszem, a veled szemben lévő szobát Thim nézte ki magának, bár még nem sok éjszakát töltött ott, így talán beleegyezne egy cserébe... *igyekszik alkalmazkodni a helyzethez, de gyorsan kiderül, hogy erre semmi szükség, hiszen Linki inkább a távolabbi lakrészben lakna. Bár először meglepi a választás, a döbbenet még az arcára is kiül egy pillanatra, ám aztán hamar mosolyra húzódik a szája*
- Akkor erre! *indítványozza a helyváltoztatást, és el is indul a szabad szobák felé, remélve, hogy a többiek követik, és hogy nem veszik udvariatlanságnak, hogy ő maga megy elől. Menet közben, ahogy sorra haladnak el az ajtók előtt, folytatja tovább a körbevezetést*
- Ott volt a fürdő, ez pedig itt a konyha ugye, ahol már jártál, ez az utolsó szoba pedig amolyan közösségi tér. Nem tudom, ezt mutatta-e már Intath? *pillant itt kérdőn a férfira, vajon beszéljen-e róla, vagy a lány már látta a saját szemeivel a helyiséget* Itt szoktunk esténként összegyűlni beszélgetni. Ezzel szemben pedig a szobák nyílnak. A jobb kéz felőliek már foglaltak, de a baloldaliak közül kedvedre választhatsz, amelyik csak tetszik. *lép beljebb a szobákhoz vezető folyosóra, majd rögtön a falhoz is hátrál, hogy a lány nyugodtan szemügyre vehesse a szobákat, akár mindegyiket, ha úgy tartja kedve.*


861. hozzászólás ezen a helyszínen: Szarvasliget
Üzenet elküldve: 2021-01-09 19:23:21
 ÚJ
>Linkivyre Rarlpor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Vezessük körbe Linkit//

*A jónak tűnő, mégis kihúzásra érdemes fogak tekintetében különösen körültekintő oktatásban részesült, ebben egészen biztos lehet. Nem is feszegetné tovább a kérdést, főleg, hogy Lau indítványozza szobájának kiválasztását. Ahogy az előző téma, úgy ez is csillogást ált ki a barna szempárból, bár talán valamelyest eltérő a lelkesedés, mit most mutat. Igazán örülne már egy kis pihenőnek, egy frissítő fürdőnek, na meg, bár nem az a magánakvaló fajta, egy kis egyedüllétnek is. Éppen, hogy csak fel tudja dolgozni magában a mai nap hozta újdonságokat, mik radikálisan változtatják meg mindennapjait, remélhetőleg hosszú, tartalmas időre.
Váltakozva tekint a ház asszonyára, s mesterére, ahogy azok a szobák elhelyezkedését és lakóit sorolják, közben figyelve mindkettejük vonásait. Nem szeretne senki közelében sem alkalmatlankodni, amit Intath mester szavaiból úgy érez, az ő közelében bizony megtenné. Könnyen lehet, hogy ez csupán nemrégi felháborodott hangulatának maradványa, mégsem kockáztat választásával.*
- Ha arra még bőven van, akkor a távolabbi részben megnézném az üreseket. Ott, ahol te is laksz. *Állapodik meg végül a kisasszonyon pillantása. Halvány mosolyba húzott tömzsi ajkai jelzik választása felett érzett bizonyosságát, hátizsákjának pántjait morzsolgató kis ujjai pedig azt, milyen szívesen indulna már.*
- Ugye nem baj, Intath mester? *Kérdi azért bizakodón mosolyogva az elfet is, hogy bizonyosságot szerezzen, nem bántja döntése tanítóját.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1365-1384