Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 45 (881. - 900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

900. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-21 15:50:03
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Szelíd

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Leszáll a nap és az este veszi kezdetét. Tiszta és nyugodt éjszaka a hold teljesen bevilágítja a tengert, és a látásviszonyok is kitűnőek. Mintha a hold tudná mi készülődik és nyitott szemmel akarnák végignézni az eseményeket. A hajó nem érkezik meg a számukra várt időben, teljes a csend és a távolban sem látni egyetlen hajót sem. Kinek a türelme kezd elfogyni, kit az unalom kezd gyötörni amikor hirtelen a távolban mégis feltűnik egy hajó. Amikor már elég közel megy a két hajó egymáshoz már pontosabb információval is tud szolgálni a kosárban lévő/lévők. Egy Wegtoren háromszintes hajó van előttük ami meglepetésként éri Nadae kapitányt, mivel amiről ő tudott az egy kétszintes kereskedő és szállító hajó ami Wegtorenből jön. Amikor viszont a másik hajó is kiszúrja őket az rögtön jobb oldalra kezdi el kormányozni, ami arra ad aggodalmat hogy támadni készülnek. Ez a művelet nekik sokáig tart de még jócskán lőtávolságon kívül vannak. Látszódik amint fények gyúlnak a másik hajón, készülődnek. Lassú és nehezen mozgó a másik hajó mégis az első két agyú dörrenés tőlük hallatszik el. Maga a célzás jó lett volna de a távolság miatt jócskán előttük csapódik be a vízbe a találat. Ezután a fél-elfek valami újabb furcsaságra lehetnek figyelmesek. Az ágyú dörrenés után kürt és dob hangja szól a másik hajóról, az a fajta ritmus amit harcba induláskor is lehet hallani. Az ellenséges hajó próbálja tartani az irányt, az oldalát mutatja és lelassít egy kicsit. Sok kérdés merülhet fel. Miért támad egy kereskedő hajó? Ez az a hajó egyáltalán amit vártak? De most az idő nem alkalmas ezeken elmerengni most az életükért kell harcolniuk. A következő lövés nemsokára várható, viszont sajnos Nadae kapitánynak és csapatának még közelebb kell menniük hogy leadhassák az első lövést.*


899. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-21 00:50:43
 ÚJ
>Cralan Sley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

// Kincsvadászat //

* Egyre jobban szorul a hurok, hisz gyakorlatilag össze vannak zárva egy monstrummal. A puszta acél fabatkát sem ér, sőt Moon első varázslata is. Míg Lars előről védelmezi, a szerzetes igyekszik úgy helyezkedni, hogy egy gyors támadással magára tudja vonni a gólemet. Ezt a tervét azonban még nem kell kipróbálni, mert a lény megszólal. A mélységiek nyelvét használja, amit a félvér ugyan nem beszél, ám társai tettei mindent elmondanak. *
- Nincs a családnak valamilyen mondása? Szállóigéje, jelmondata?
* Kérdezi Moont, mert erősen kétli, hogy egy bárki által elkészíthető ruhára hímzett címer elég lenne. Azért maga is megmutatja a címert a ruháján, ám közben felkészül a legrosszabb esetre is. *


898. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-20 22:23:28
 ÚJ
>Nerilil Anywor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

//Önkívület//

* Zuhan. Körülötte kékség, míg alatta sötétség. Fekete csápok nyújtózkodnak felé, áramlatba lengedező hínárhoz hasonlatosan. Mozog az egész talaj. Olyan mintha a valami és a semmi között száguldana, de soha nem érné el egyiket sem. Kíváncsi a semmire, de fél elhagyni a valamit. Furcsa kettősség ez, nem természetes. Ostorként tekeredik lábára a hosszabb csáp, hogy láncra verje. Rettegés fogja el, már annyira nem is érdekli, mi van odalent, kétségbeesetten fordul vissza, hogy kapaszkodót találjon, de reménytelennek tűnik próbálkozása. Aztán a semmiből láthatatlan erő vágja mellbe kiszorítva tüdejéből a levegőt. Bokáját ereszti fogva tartója.
Torkát sós víz marja, ahogy visszakívánkozik. Pillái mögül vakító fény szűrődik át, majd újra elborul az ég, s mellkasára újból mázsás súly nehezedik. *
~ Ragadna el egy sárkány te szerencsétlen, elég lesz már! Nem hallod? ~
* Nem érti, miért nem hagyják már békén, egy papagáj is rikácsol körülötte, bár a hangja igen ismerős. Aztán az oldalára penderítik, és a szájába vájkálnak. *
~ Hogy patkányok rágnák le a körmöd, mit keresel? ~
* Szavak helyett, azonban víz bugyog ki ajkai között, s köhögi vele szembe azt aki épp felébe hajol. *
~ Nesze, a bányász jussa. ~

* Újra csak zuhan, gyorsabban éri el azt ahol előbb volt, most már félelemmel teli kíváncsisággal próbálja megfejteni, mi van oda lent. Agresszívan kapják el újból, ám most több csáp ragadja magához, cibálják lábát, ragadják karját, húzzák haját. Lábával rúg egyet, hogy szabaduljon, s lám sikeres volt próbálkozása, hangos cuppanás kíséretében szabadul meg. Csukott szemmel küzd, szemhéja alatt ide-oda cikáznak szemei. Egész testével reszket, megfagyott körülötte minden, tagjaiból kiszállt minden erő, annyi sem maradt, hogy magzatpózba, magát átölelve kucorodjon össze. Valami az arcához ér, lelkének egy darabja felolvad, óvatosan nyitja ki szemét. Acélszürke szempár, szavakat formáló íves száj, mely az ismerős vicsorgássá húzódik. Mégis van benne valami… valami más… kedvesség. Beletelik néhány pillanatba, míg felfogja ki is becézgeti a maga stílusába. *
- Azt hiszed te okosabb vagy?
* Ereszt meg egy fáradt mosolyt a másik felé, de többre nincs ereje, megadja magát az öntudatlanságnak. *

//Rey- ha van//

* Nem tudja, mennyi idő telt el mikor újra felébred. Csak egy alak sertepertél körülötte, a fél- elf lány. Csuklóját, bokáját borogatva próbálja felmelegíteni dermedt testét, de még mindig veszettül fázik, hiába a rengeteg pokróc. Valami meleget kér, teát, levest, de jó lesz neki a rum is csak valamit adjon neki. Feje már aránylag tiszta, legalábbis annyira, hogy felidézze a történteket. A mellé kucorodó Göjény fejét vakargatja, aki gombszemeit le se veszi Rey táskájából kikandikáló egérről. Most tudatosul benne, az, amit a vízben látott, amely vissza-visszatért álmaiba. Rossz előérzete van. *
- Ki húzott ki? Mi volt az, ami a hajónak csapódott? Megsérült valaki?
* Hangzik a hirtelen jött, még erőtlen kérdés. Ha kap választ, úgy csak bólint, mindenképp köszönettel tartozik. Az, hogy nem tudják utolsó kérdésére a választ, még jobban aggasztja. Nehéz az olyanra készülni, melyről azt sem tudják micsoda. Ezt még anélkül is tudja, hogy most jár először hajón. Ez a szárazföldön sincs másképp. Az némiképp megnyugtatja, hogy csak ő volt ilyen szerencsétlen, aki nem tudott megmaradni a hajón, s másnak nem esett baja. Nincs még ereje, hogy felkászálódjon, hisz az egész éjjelt ébren töltötte, így szüksége van egy kis pihenésre. A lágy ringatózásra szenderül álomba. *

//Napnyugta//

* A kicsiny ablakokon vöröslő fény szűrődik át, félhomályba vonva a kabint, lassan lámpást kell gyújtani, ha nem akarnak vakoskodni a lent lévők. Aránylag átmelegedett, frissessége is kezd visszatérőben. Nem kenyere a tétlenség, s Enre is ráfér már a pihenés. Nagy lendülettel igyekszik kikászálódni a függőágyból, úgy ahogy azt egy hagyományos fekhelyből tenné. Sikertelenül, himbálózásba kezd alatta, lába az égnek. *
- Mi a … hogy kell ebből a szarból kimászni?
* Fordul inkább oldalára vagy hasra, nehéz megállapítani, mint ahogy azt is, mit is kíván tervezni, közben meg vadul lengedezik. Kezét mellkasa alá teszi, s néhány percig mozdulatlanná dermed, hátha így csillapodik a mozgás. Ficánkolásával, nem csak az ágy járása lesz hevesebb, de a takaróba is belekeveredik. Sikerrel jár végül, de nem úgy ahogy szerette volna. Hangos puffanással és fájdalmas nyöszörgéssel érkezik meg a földre. Térdeibe fájdalom nyilall, feje pedig a pokrócba fúródik, s rá is hull, szerencse, hogy az összes felelhető kupacot rá terítették. Mert különben most égnek meredő, fehéren virító fenékkel pózolna a kabin közepén. De így ettől a látványtól megkímélve lesznek azok, akik éppen arra járnak. Leginkább a Rey.*
- Ah…
* Sóhajt egy nagyot, ahogy hátra dobja fejéről a takarót, hűvös levegő csiklandozza végig pőre testét, ekkor tudatosul benne, hogy a ruhát sajnálták tőle. Gyorsan kapja maga elé az egyik takarót, s fogja hátára a másikat. Kétségbe esetten tekint körbe, hátha valaki mégis megszánta valami ruhával, de csak sajátját pillantja azt is bedobálva a sarokba. Körbe tekeri magát, s lapos kúszásba közelíti meg, de csurom vizesek, így választhat, vagy ez vagy a kevésbé nedves, melyet még előző nap vetett le magáról. Talpra pattan s kézbe kapja bocskorát. Lábujjhegyen kapkodja tappancsait táskájához. Magára cibálja ruháit, mely ebben a cudar időben ahelyett, hogy száradt volna inkább bele fagytak a vízcseppek. De ez van. A haját nem bontja ki, nem fésüli, így most még nem szembesül barna fürtjeibe végig húzódó ezüstösen csillanó tinccsel. *

//Fedélzet, árbockosár- En//

* Felkapaszkodik azon a pár lépcsőfokon, mely a fedélzetre vezet. Szemügyre veszi a jelenlévőket, mindenki teszi a dolgát, ki kormányoz, ki vitorlát javít vagy az ágyúval ismerkedik, netán a kosárba kémleli a látóhatárt. Keres valakit. A Kapitányt. Mivel nem látja, így cuppanós – csizmája tocsog még a víztől, de másik nincs-, léptekkel indul meg posztjára. Feltűnést nem akar kelteni, így nem szól senkihez sem, hacsak valaki nem állítja meg egy szóra. *
- Minden rendben? Menj, s pihenj.
* Szól a hóhajúhoz, csak most tűnik fel neki, hogy a hosszú hajzuhatag már csak a múlté. Furcsa így neki a másik, de biztos megszokja. *
- Mit csináltál a hajaddal?
* Kérdezi végül, Hópihe mellé állva, veszi szemügyre ő is az előttük elterülő tengert. *
- Senki nem látott semmit?
* Érdeklődik, hátát a korlátnak veti, lét kezével megtámaszkodva annak peremén. Kissé nyugtalan, továbbra sem tud szabadulni a lent látottaktól, bár ezt próbálja nem mutatni, a másik is inkább, a jellemző szelíd mosolyt hiányolhatja. *
- Senki nem sérült meg? Kihúzott ki?
* Kérdezősködik tovább, hisz lent vagy kapott válasz vagy sem. S ha kapott is, nem biztos, hogy a lány pontos információkkal rendelkezik odalent. *



897. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-20 13:20:08
 ÚJ
>Larsgrendiuss Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Kincsvadászat//

*Lars számít a támadásra, igazából csalódna is, ha nem próbálná meg a gólem a földbe tiporni. Mivel egy fél méter átmérőjű ökölről van szó, a mélységiek meg elég gyors teremtések még az akkora méretűek mint Lars is, így kitér, pontosabban egy nagyot lép hátra a kőököl elől, ami akkor így bizonyára a levegőbe hasít bele. Nem valószínű, hogy a gólem nagyon gyors lény, így ezt bizonyára sikeresen tudja kivitelezni. Felméri, hogy Moon mögötte áll, ami a lehető legjobb hely most a Matrónának. Akármi is van, az ő védelmezése a legfontosabb, ugyanakkor ő az egyetlen varázshasználó a csapatba, így szükség lesz rá, mert a kardnak itt már nem sok hasznát venni... legfeljebb időt nyer általa.*
-Igen nézd csak meg! *mondja a lénynek, közben a hatalmas barbár kardot a hüvelybe csúsztatja. Két kézzel pár pillanat alatt lecsatolja vértjét, ami alatt ott van a fekete lovagi egyenruha. A vért hangos koppanással és csörömpöléssel koppan a földön. Ezzel persze nagy kockázatot vállal, de a pajzzsal majd bevédi magát ha kell.*
-Látod ezt? Látod ezt? Látod ezt? *kiabálja, miközben öklével veregeti a DW családi címert, amit a szíve fölé hímzett a készítője. De ennél van egy jobb ötlete is. Előhúzza a másik kardját, ami nem más, mint a DW kard, amit a kováccsal készíttetett.*
-Látod ezt a kardot? *emeli maga elé függőlegesen a szépséges fegyvert.* -Ha bizonyíték kell, hát itt van ez is! Ilyen kardot csak egy Dwirinthalen viselhet!
*Azért nem bízza a véletlenre, és a gólem ítélőképességére a dolgot, hanem a másik kezébe veszi az acélpajzsát, és maga elé helyezi esetleges támadás esetén.*


896. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-19 21:47:44
 ÚJ
>Taran Laton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Végül Nadból ismét előbújik a szerethető nő, amint meghallja a mágus pánikszerű üvöltését, de amúgy magasról tojik rá. Nem tehet róla, ha a nyílt víztől egyfajta fóbiája van, és bár ez nem lenne elég ok, hogy ordítozzon, a tengeri szörny annál inkább!*
-Ha láttad volna, amit én, értenéd!
*Legyint egyet, miközben már azon dolgozik, hogy miként is húzza ki magát a vízbeugrás terhe alól. A Szellemek ezúttal is kegyesnek bizonyulnak, ugyanis a beszélgetőtársának a testőre kevesebbet agyal a dolgokon és beveti magát a vízbe.*
-Újabb ember a vízben!
*Mutat a beugróra, aki ezzel a mozdulatával széles mosolyt csal a mágus arcára. Alig ismeri, de máris sokkal szimpatikusabb neki, mint Nadae. Gondoljunk csak bele! Először is, ha a kalóz nem hazudott, akkor meg akarja ölni a nőt, ami máris jó pont, emellett még be is ugrott a tengerbe, leemelve Taran válláról a terhet! Micsoda figura! Nem is röstelkedik a segítségére sietni, mikor Dynti ötlettel áll elő és bevetnek valami vitorlavászonféleséget, hogy aztán annak a terhére fel tudják húzni azokat, akik most az ő segítségükre szorulnak. Közben a füle mellett elszáguldó kérdésekre kissé erőlködve válaszol.*
-Én láttam!
*Nyög egyet, ahogy a második test is kiemelkedik a vízből, jelentőset növelve a mágus terhén is.*
-Lehet, hogy bolondnak néztek, de a mi nekünk jött, az nem volt más, mint egy...
*Újabb nyögést hallat, amint egy erőset húz a vitorlavásznon.*
-Egy baszott nagy valami! Talán bálna! Vagy akármi, de elég nagy hullámokat vert!
*Ahogy az utolsó szavakat idegből kimondja, végre a fedélzetre jut az eszméletlen test és a hős testőr. Míg Dynti a tüdejéből próbálja kinyomni a lenyelt vizet, addig Taran leveszi a jó vastag köpenyét, és ha a kalózlány végzett, betakarja vele. Így alruhában kissé hideg van, de bizonyára nem annyira, mint ahogyan a lány fázhat. Hiába gyáva tehát a mágus egy kicsit, olykor bátran vállalja a megfázás kockázatát, hogy másokon segítsen! Hát nem ő is hős-e talán?
Egyébként nem túlzottan sokáig foglalkozik a sérülttel, részben azért, mert van, aki a gondját viseli, részben pedig azért, mert a nagy zűrzavarban el is felejtett rosszul lenni a mágus. Lesz mit bepótolni! Már érzi is azt a furcsa, émelyítő érzést, miközben visszafelé sétál az ágyúkhoz. Mindenesetre, két dolgot megtanult a reggeli kalandból: Azt, hogy Bress még vészhelyzetben is feleslegesen jártatja a száját, valamint azt, hogy a jótettért cserébe bizony extra fejadagnyi rum jár! Az jónak számít, ha felrobbantja Bress fejét? Talán idővel ez is ki fog derülni.*
-Áh, te vagy... Ő, hm. Mindegy is!
*Legyint egyet Zaranir személyére, aki egy ismételt gyorstalpalót tart az ágyúkról.*
-Jelentem, már csőre van töltve mindkét ágyú, valamint letakartam a por gyújtórészét, nehogy a sós levegő megvizezze. A célzáson is gondolkoztam már, talán egy kis matematikával lehetne pontosabbá tenni.
*Nem biztos, hogy a partnere tudja, hogy mi az a matematika, de annyi bőven elég, hogy ettől a szépen csengő tudományos szótól magabiztosság és kő kemény bizonyosság sugárzik a mágusról. Szegény Zaranir! Ha tudná az igazat! Mondjuk a lexikális, így a matematikai tudásával tényleg nincs gond, de a többi!*
-Az ágyúk dolgát teljesen rámbízhatod! A hordós részt mondjuk nem igazán értem. Megcsapolnád a poroshordót?
*Teszi fel a költői kérdést, de a férfi távozása közben megrántja a vállát, akár kap rá választ, akár nem. Ha ismét egyedül marad, igazít egy keveset az ágyúkon, valamint kiköti magát egy hosszú kötéllel, hogy mindkettő szerkezetet elérje a hajó két oldalán, ám ne legyen esélye a következő ütközésnél a vízbe esni. Ha a művelettel végzett, kis híján hány egyet a korlát mellől. Szerencsére reggel óta már vissza tudta fogni, így megérdemel egy újabb adag pihenést, és egy-két korty rumot is. Letelepszik hát a szokásos helyére, és ha estig nem megy oda beszélgetni senki, vagy nem történik említésre méltó esemény, akkor csendesen iszogat.*

A hozzászólás írója (Taran Laton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.19 22:07:43


895. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-19 18:02:57
 ÚJ
>Moonxylwery Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Megfontolt

//Kincsvadászat//

* Nem kellett külön kérés magától is hátrál egyet a meglepetéstől így Lars könnyedén léphetett elé. A kard legfeljebb csak feltart egy gólemet de megölni, pontosabban a létezését megszüntetni esetleg ha egy varázsló képes.
Remélhetőleg Lars nem esett hátra, hogy leverje a lábáról a nőstényt de mindenesetre arra nagyon figyel, hogy a gödörbe ne essen bele.
Moon varázslata nem ért célét viszont a szavai legalábbis elgondolkodtatták a lényt. A követelése jogos de a nőstény bizonyítani igen csak nehezen tudja ezt. Hirtelen jut eszébe és mutat is Lars illetve Cralan egyenruhája. Mind a kettőn ott virít a család címere. Cralan ruhája fekete alapon ezüst mintás, szíve felett ott az ezüst pókháló, benne az apró fehér pókkal. A nagybácsi öltözete is hasonló már ha felvette a családtagok egyen öltözetét ami fekete vörössel, rajta az elmaradhatatlan szimbólummal.*
- Nézd meg jól. *mutat az előtte álló Lars bácsira majd az öreg felé is odaszól.*
- Bácsikám, állj egy fél percre és mutasd a családunk címerét a ruhádon.
* Sejti, hogy komoly kérés de nem tudja máshogy miként mutathatja meg a címert. Moonál is van éppen hímzett keszkenő, de ruháin avagy bőrén nem viseli a tetoválást. Azzal talán csak ismét nagybátyja rendelkezik. Remélhetőleg a vöröses fényben izzó kar csak afféle fényforrásként szolgál a gólem számára, hogy közelebbről szemügyre vehesse a jelképet.*


894. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-19 17:13:09
 ÚJ
>Aldren Gauthrus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Mindenki//

*Vár. Egy pillanatot, majd még egyet és még egyet, mire körbejárják az egész átokverte hajót. Érthetetlen számára hirtelen jött türelme. Minden bizonnyal azért lehet az egész, mert a nő önszántából megindul, még ha kisebb-nagyobb körutat is tesz a hajón, a kapitány kabinjáig. Legszívesebben már a harmadik embernél felkapná, hogy lefektesse a némbert, mégsem teszi. Szorgalmasan követi őt, csupán azért, nehogy meglépjen, vagy elfeledkezzen jelenleg legfontosabb dolgáról, az alvásról.
Furcsa szagra ébred, alig elalvása után. Orrához tartva az éppen gyűrt pokrócot néz körbe, megállapítva a szag eredetét, hogy aztán magában elmormolhasson néhány szitkot a be sem takaródzó némber láttán. Nagy levegőt vesz, mielőtt felkelne. Az ágyra dobált takarók valamennyién a másik pihen, ezért kénytelen saját magától kölcsönözni egyet, mit rá teríthet. A takargatás közben tapasztal meg valamit, melyet érezve azonnal ideges rángásba kezdenek ajkai. Káromkodna, hangosan, csak úgy szórva a szitkokat, ha megtehetné, ám nem teheti. A fagyos lábakon végigsimít felmelegedett tenyerével, mielőtt még gondosan bebugyolálná azokat a pokrócba, s elhagyná a kabint.*
- Mégis minek kell odabent ilyen gyomokat égetni?
*Odakint nagy levegőt vesz. Többet, egymás után, mintha odabent nem is lélegezhetne. Kiegyenesedve körbenéz a hajón. Mindenki teszi, amit tennie kell, kivéve néhány személy, kiknek bizony mást kellene csinálniuk, mint amivel épp foglalkoznak. Bress szavaira kapja oda pillantását. Sárgái tökéletesen kifejezik nemtetszését, miközben a cserekormányost nézi. Megindul felé, de csak néhány lépést tesz. Út közben eszébe jut, hogy van jobb dolga is, mint az itteniekkel foglalkozni.*
- Ahelyett, hogy a szátok jár, maradjatok csendben, ha nem muszáj beszélnetek és tegyétek a dolgotokat. A Kapitányt pedig ne merjétek zargatni felesleges ügyekkel - *veti oda nekik, utána pedig máris megindul lefelé, egyenest a konyhába igyekezve.*
- Igazából… Engem az sem érdekel, ha némán leölitek egymást. Csak csendben tegyétek, hogy Nadae aludhasson. Utána meg mossatok fel - *teszi még hozzá, válla felett a Hófehérre pillantva, mielőtt még eltűnik.
A konyhában vizet forral, ám két adagot. Az egyik a kabinban horpasztó némberé lesz, a másik az eszméletlené. Szinte repes az örömtől, hogy két olyan tehetetlen fehérnépet ápolgathatnak, akik nem tudnak vigyázni magukra. Lehet, hogy Nerilil annyira nem hibás, bár tény, hogy az első borulásnál már megkapaszkodhatott volna, ha szükséges, hát a félvérbe. Nadae viszont… A Boszorka még azt sem vette észre, mennyire átfagytak a lábai. Csak fejét fogja, gondterhelten sóhajtva egyet. Talán még visszafordulhatnak. Talán azt kellene tenni. Talán mégsem.
Az elsőként felforrt adagot a hálórészleghez viszi. Egyszerűen leteszi Reydis mellé, már amennyiben még arrafelé van a lány, elvíve mellőle a minden bizonnyal hűlő félben lévő víztömeget.*
- Visszateszem melegedni. Addig ott a másik. Innentől neked kell cserélned - *mormogja. Jobbára már ott sincs. Lépteit kapkodva teszi vissza a tűzre a vizet, magához véve az addig melegedettet, mellyel meg is indul a kapitány felé. Kezd elege lenni ebből az egészből. Azt sem érti, miért ő csinálja ezt. Talán átadhatná másnak.*
- Azt mégsem kellene. Mindenkinek megvan a maga dolga. Mégis miért mindig velem kell kiszúrnia annak az átkozott Banyának? - *mérgelődik, még mielőtt belépne a kabinba, hol nagyon reméli, hogy a Kalóznémber az igazak álmát alussza. Vagy a hamisakét, vagy egyáltalán nem álmodik, a lényeg, hogy alszik.
Egy kendőt keres, mit a vízbe ejt. Leteszi maguk mellé, ölébe veszi a nő lábait, majd kitakarva elkezdi azt a meleg vizes ronggyal törölgetni. Annyira sietett, hogy teljesen megfeledkezett a bent uralkodó gyógynövények hatásáról. Egyre lomhábbá válnak mozdulatai. Az álom ellen küzd, próbálva tenni dolgát, melynek vége azonban az lesz, hogy a rongy visszahull az ágy melletti tálba, a férfi pedig a nőre borul, karjaival fedve el a melegített végtagokat, s immáron nem kel fel, csak ha kényszerítik rá, akárcsak az alatta elhelyezkedőt.*


893. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-19 16:33:54
 ÚJ
>Bressauavre Eisso avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Enrakhala figyelmébe//

*Enrakhala hirtelen úgy dönt, hogy odaszambázik a kormányos elé, és elkezd kötözködni vele, meg okvetetlenkedni. A kis magánakciója több sebből vérzik. Egyrészről mert ezek szerint még mindig nem tudja kinek hol a helye. Mivel a kapitány eltávozott a kis kabinjába (sajnos Bress nélkül pedig milyen jó is lett volna) így a fedélzetmester, aki másrészről jelenleg az egy szem értelmes kormányos is tölti be a vezetői pozíciót. És ha az azt mondja, hogy pucolás mindenkinek a helyére, akkor mindenkinek pucolni kell a helyére... ez ilyen, de ha nem tetszik meg kell pályázni ezt a nem is olyan könnyű pozíciót. Szóval Enrakhala hajózási tudományáról ennyit. Másrészről érdekes, hogy egy szintén alvilági figurát készül megfélemlíteni, pont egy bárdot basszus, aki kábé nagy ívben kiröhögi az ilyet. Persze állja a tekintetet, és haláli nyugalommal kezd bele ő is a mondókájába.*
-Először is anyád a részeg! *kezdi nagyon finoman kifejezve magát.* -Közlöm veled kisanyám, hogy ezek lényegi információk voltak, és nem bánnám, ha megfognád és elvonszolnád innen a formás kis hátsódat, ugyanis ha nem tudok miattad a megfelelő sebességgel haladni, vagy véletlenül nekikormányozom valaminek a hajót azért, mert te osztod itt nekem a hülyeségedet, azért te leszel felelős. *mondja a végét szúrós szemmel, majd sóhajt egyet.*
-Figyelj... tökre értékelem, hogy van cicid és kemény csaj vagy meg minden. De most kérlek tégy egy szívességet, és hagyj dolgozni! Vagy menj és perelj be a kapitánynál ha nem tetszik a rendszer. *vonja meg a vállát. Nem ragaszkodik ő foggal körömmel a kormányhoz, persze imádja produkálni magát, de ha valaki okosabb hát hajrá, szívesen átadja a terepet, hogy más is bizonyítani tudja rátermettségét.*


892. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-19 13:25:53
 ÚJ
>Enrakhala Nieth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Bress figyelmébe//

*Szerencsére még félútig sem jut a mászásban, mikor eljut hozzá a kiegészítő parancs, ami az ő fejében is motoszkált. Ki kellene kötnie magát. Gyorsan visszaemlékszik, miket is látott, amiket Neri felvitt a kosárba, de a kötél nem rémlik, hogy a felhalmozott holmik között lett volna. sebaj, ha most is visz egyet, legfeljebb lesz egy tartalék is.
A megtett távot hamar megteszi lefelé, sőt gyorsabban, mint fölfelé, s már megy is, hogy kerítsen valamit, amivel rögzítheti majd magát odafent.
Már éppen kezdene felkapaszkodni, mikor megint meghallja azt a rikácsolást, amit egy hisztis libához tudna inkább elképzelni. Felfelé nyúló karjait visszaengedi maga mellé, majd kimért léptekkel elindul a kormány, és a mögötte óbégató felé. Hogy a csendes félvér, megindul, és nem azért, hogy egy parancsot utasítást teljesítsen, önmagában is beszédes. Fagyos külseje, hideg pillantása, és a tény, hogy orgyilkosnak képezték, csak tovább erősíti a helyzet baljós kisugárzását. Bress előtt áll meg, s néhány lépés távolságból néz vele farkasszemet.*
- Na idefigyelj, te részeg kornyikálók gyöngye. *Kezd bele, ám hangjában nem tükröződik szemernyi sem a fűtött indulatokból. Hideg, metsző, tényközlő.* Befogod a lepcses pofád, és csak a lényegi információkat közlöd, és nem játszott itt a nem létező eszedet.
*hideg tekintetét a férfin tartja, ám mondandóját ezzel le is zárta. Felesleges hozzátennie, hogy különben tanulhat a vízben lélegezni, vagy pályafutását agyatlan házi zombiként folytatja - habár jobban belegondolva, már most is közel jár ehhez a félvér szerint. Biztosra veszi, hogy nem ússza meg replika nélkül, így egyelőre nem moccan a helyéről.*


891. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-19 05:51:51
 ÚJ
>Saun Lamar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Megfontolt

// Agyar kapitány kincse //

* Úgy látszik, hogy nem mindig van szerencséje. A hátba kapott rém ugyanis a sebesülése ellenére még vissza is támad, ráadásul sikeresen. Saun szemei előtt vörös karikák úszkálnak, ám hamar leküzdi a fájdalmát. A bizalma is kifizetődik, hisz megjelenik mögötte Agyar, s a két embere, akik közül az egyik bele is veti magát a csatába. Igaz, hogy nem túl eredményes, ám arra elegendő, hogy Saun kihasználva a madár figyelmének lanyhulását, egy erőteljes csapással oldalba kaphassa. Ez már túl sok a társai nélkül maradt dögnek, így hangos visítással elrepül. Saun homlokát ráncolva néz végig a csatatérré vált parton. Ő maga sem úszta meg, bár a láncing felfogta a csapás magy részét, azért érzi a nyílt sebeket a testén, s a ruhája is több helyen elszakadt. Néma hólintással veszi tudomásul a kapitány szavait, majd maga is segít a holtakat a csónakba emelni. Akinél lehet, még a fegyverét is viszi, hisz minden harcos magával viszi legközelebbi társát az utolsó útjára. Csak akkor lát neki, hogy felmérje a tényleges sérüléseit, amikor már a vizen vannak. *
- Nem tudom kapitány. S azt sem tudom, melyik lenne nekik a jobb.
* Mondja borúlátóan, miközben egy letépett ruhadarabbal igyekszik bekötni a felkarján esett karmolást. *
- Hogy érzi magát? Nagyon súlyos a sebesülése?
* Kérdezi, miközben ha kell, beáll ő is evezni. Ideje itt hagyni ezt a rémes helyet. *


890. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-18 23:35:53
 ÚJ
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

//Nad, Dynti//

*Úgy látszik, nem ő az egyetlen, aki fokozottan aggódik Nerilil miatt, visszaérkezéséből mégis megfordítja Nad, bár elmondani senki nem mondja el az állapotát.*
-Attól ne félj, ha nincs lent semmi, majd akkor ijedezz, ha Ald mégis talál valamit. Rég voltál tengeren, az a bajod. Ha lenne valami a víznek egy ilyen forgalmas helyén, hallanom kellett volna erről valamit a Rumosban vagy idefele. Menj aludni, ránézek Hópihére és azért... előkészítjük a hajóágyút.
*Ebből Nad sejtheti, hogy valami hitelt még is kap az aggódása. Még távozóban hozzávágja a nőhöz az utolsó mondatát.*
-Nem most kéne megemlítenem, hogy az egyik vitorlának a kötele elszakadt, ugye? Mindegy, mire felkelsz, megcsináljuk.
*Szinte elneveti magát a gonosz mosolyában, amiből Nad azt hiheti, hogy csak ugratja, ő meg majd lehivatkozhatja, hogy kapott is nem-szóbeli engedélyt tőle. A maradék takarót viszont Dynti kezébe nyomja, mintha ingyen lenne. Neki mondjuk ingyen is van.*
-Jó vastagon béleld körbe vele, mind tartalék.

//Mindenki//

*Visszatérve a fedélzetre sajnos be kell állnia a parancsolgatók sorába, viszont megvannak a módszerei. Így most az ő hangjától lehet hangos a fedélzet.*
-Érkezett a felsőbb utasítás, mindenki kiköti magát, hajóágyút elővenni, a hibás kötelet a főárboc másodvitorláján kicserélni. Bár a kapitány utasítása, a közreműködőknek extra rumadag jár, feladatonként külön-külön, tehát aki mindkettőben segít, megalapozhat pár tivornyás estét magának és seggberúghatja Bresst. *Persze az utóbbit nem gondolja komolyan.* Az elsődleges a védelmi intézkedés, tehát az ágyú, a vitorlát majd később reparáljuk.
*Reméli azért tőle is elfogadnak parancsot, ha nem, akkor abból nagy problémák lehetnek.*

//Aki az ágyúhoz jött//

*Ha sikerül megszerezni a szükséges főket, akkor felcipelik együtt az ágyúkat, majd egy kis pihenő után el is magyarázza a működtetését a fegyvernek.*
-Nem tudom, ki fogja kezelni ezt a szart, de sajnos nincs időnk és nyersanyagunk sok próbalövést tartani, úgyhogy egy rövid értekezés. Felemeled a fejét, megtöltöd puskaporral, inkább kevesebb, mint több, beledobod a golyót és elsütöd. Ja és senki ne álljon mögéje, úgy pár méterrel sem, mert simán a fedélzet túloldalán találhatja magát vagy a vízben. A célzással ne szarakodjatok sokat, olyat ez nem tud. Ha nem lesz gond, akkor estefele pedig pakolhatjuk el és hozhatjuk a hordót, csapolásra.

//Vitorlajavítás//

*Ha összeérkeztek a segítő kezek, itt is megtartja a kezdő kört.*
-Nos, első körben annyit tisztázok, hogy én fogok felmenni és megpróbálni egy másik kötélre cserélni ki a mostanit, majd a régit levágni, amíg ti lent tartjátok a kötelet. Aki úgy érzi, hogy cserélne velem, az nyugodtan jelezheti, és röviden közlöm vele, hogy mit tegyen fent. Nagyjából a lényeg, hogy lent addig kell húzni, ahol még pont eléri a dolgokat és a biztonság esetére csomózza rá magát egy másik kötéllel a kosárra is, ha kiesne, akkor is csak legfeljebb a gerincét törje össze a árboc. Ha még valami eszembe jut, akkor szólok. Ja igen, nem kell végig tartani, kössétek ki, amikor már sikerült pontosan beállítani a magasságot. Ja és ha valaki cseszegetni meri, akkor igyekszem majd rá esni, hogy mindketten meghaljunk, ne csak én.
*Ezzel pedig bele is kezdene a feladatokba, fent vagy lent, elegendő óvatossággal és idővel kicserélni azt az átkozott kötelet, átvezetni a csigán, levágni a régit a vonalról és amikor sikerült leellenőriznie mindent kétszer szól, hogy leengedhetik. Aztán vagy leengedik vagy nem.*


889. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-18 23:18:21
 ÚJ
>Bressauavre Eisso avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Mindenki//

*Számára kész vicc, hogy még mindig mindenki Nerilil szerencsétlenkedésével van elfoglalva. Kicsit felszökik benne a pumpa, de inkább nyel egy nagyot, és megtartja magának a véleményét.*
~Nincs jobb dolguk? Itt van valami izé ami majdnem felborítja a hajót, ezek meg ott babusgatósat játszanak!~
*Egyébként szépen kivédte a kis őrszemeket, akik semmit sem vettek észre korábban... szép kis őrszemek, ennyi erővel az ütődött Tarant is kiállíthatnák őrnek. A bárd körül nem sok minden zajlik, így a maga részéről leskelődik a vízbe, hogy mi a fene is van most itt. A kormányon olykor kicsiket mozdít, közben hátrapillantva figyeli az árbocot, a vitorlákat, na meg a szélirányt is megfigyeli... a legénység még mindig össze-vissza van, így hát egyedül oldja meg ezeket a feladatokat. Ezen tevékenységekből Nadae kapitány zökkenti ki, aki kiadja neki is a feladatokat.*
-A tíz csomó jó lesz szerintem is most. *bólogat.*
-Majd küldök érted valakit ha gáz van, de lehet nem lesz szükséges, mert megérzed majd magad is.
*Nadae távozik, Bress kezében a kormány és a fedélzet irányítása... nagyszerű. Remek alkalom, hogy ismét ráripakodjon a többiekre.*
-Na most már elég a szarakodásból! *ordít.*
-Haladjon mindenki a helyére akinek kell, és csináljátok a dolgotokat a jó életbe már! Őrszemek nyissátok ki a csipás szemeiteket, ezúttal ne a szemhéjatokat nézzétek, és ne bambuljatok be lehetőleg! Vagy mindent én csináljak he?! Ó Dyn te meg jó, hogy nem fonod be a haját is... mindjárt hozok olajat, hogy megmosd a haját, aztán meg is fésülheted a királynőt!
*Persze nem kell sok ember, hagy pihenjen aki tud, de az a legkiakasztóbb a bárd számára, hogy még az sincs a helyén akinek kellene.*


888. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-17 22:44:38
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134

Játékstílus: Szelíd

//Kincsvadászat//

* Moon varázslata valahogy nem hatja meg a gólemet, lévén nem állatról van szó, vagy szimplán ellenáll az ilyesfajta mágiának. A sziklarém én készülne következő támadására de ekkor meghallja a Dwirinthalen szót s megáll a mozduló jobb karja. *
- D-w-i-r-i-n-t-h-a-l-e-n
* Ismétli a nevet sajátos recsegő hangján. *
- Ar-ghaka
* Szól ismét a recsegő hang rövid pillanat múlva, ami a sötételfek nyelvén annyit tesz: "Bizonyítsd".
S ekkor meg is lódul a barátunk jobb karja ismét lendül s a célpontja ez úttal Lars, hiszen ő áll legelöl, ha a barátunk nem tér ki akkor bizony egy jó fél méter átmérőjű kő ököl találja mellkason és röpíti hátra (ami baj volna mert hogy mögötte pár méterrel a verem tátongó mélysége leledzik.
A szerzetesre egyelőre nem figyel, nem egy gyors jószág így hát neki akad ideje valamit kitalálni, illetve persze Moonak, már ha nem esnek egymásra ha már Lars éppen előtte áll. Míg Moon gondolkodik, vagy épp tápászkodik, az alatt a barátunk bal karja (a jobb karos támadás sikerétől függetlenül) halvány vöröses fényben elkezd derengeni, s lassan a fény erősödik. *


887. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-17 15:51:10
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 103

Játékstílus: Szelíd

// Agyar kapitány kincse //

* A férfi tehát inkább a két ládavivő felé veszi az irányt, ahol lévén, hogy a lény valóban háttal áll neki, könnyedén megsebzi azt, de nem repül el egyből, mint az előző ellenfél. Sőt, miután észreveszi, hogy itt bizony újabb küzdelemre kell számítania, neki is ront Saunnak, mint egy veszett bika, fejjel előre. Ekkor megsebzi a férfit, aki ugyan elveszíti egyensúlyát, de hamarosan megérkezik a felmentőcsapat. Agyar és a két ember, aki vállukra vetve hozták eddig a kapitányt, ezúttal megállnak. Egyikük úgy tíz méterre Saunéktól megáll és őrzi Agyart, a másik a lényre ront. Bár komolyabb sebzést nem tud rámérni, de az alatt a kis idő alatt, amíg nem Saunra koncentrál a bestia, könnyedén oldalba támadhatja őt Saun, így, ha minden jól megy, akkor a lény felvisít és utolsóként hagyja el a csatateret, mivel társai vagy meghaltak, vagy elmenekültek már.

A tizennégy emberből hárman meghaltak a harc során. Hárman már alapból sérültek voltak, ezért nem tudtak harcolni, nagyjából hárman pedig súlyosabb sérüléseket szenvedtek. Ellenben mindenkire jutott legalább néhány karcolás, így senki nem lehet a legjobb bőrben.
A lényeket tekintve pedig... Náluk összesen négy tetem van elterülve a földön, így - tekintve, hogy eredetileg kilencen voltak - több, mint a felük el tudott menekülni.

A távolból hangos vinnyogás hallatszik, bizonyára már tervezik a következő támadást, ezért jobb lenne, ha minél hamarabb indulnának. Még egy támadást bizonyára már nem élnének túl, vagy csak nagyon kevesen.

Bár Agyar oldalán elég súlyosnak néz ki a seb, így szól: *
- Azonnal indulunk. A halottakat is rakjátok a csónakokba. Több tiszteletet érdemelnek, mint hogy ezek a lények vacsorájaként végezzék. * Dönt, majd mivel a legénység sem gondolja másképp a dolgokat, egyből elkezdik a sebesülteket és a halottakat a csónakokba ültetni. Aztán jön a láda, végül a még élő és mozgásképes emberek.
Bár két csónak is van, a kis létszám miatt egyben is bőven elférnek, így mindenki egy csónakba száll és a még kevésbé sérültek evezni kezdenek. A sziget egyre távolodik, míg a hajó egyre közeledik.
Bőven lenne indoka az embereknek vidámnak lenni, hogy ők túlélték, de mindenki inkább csöndben ül és evez vagy nézi a tájat. Végül Agyar töri meg a csendet. *
- Egy dolog jobban gondolkodtat a többinél. * Gondterhelt tekintettel néz a szigetre. *
- Ugyebár az elején két csapatra váltunk. A másik csapatból viszont senkit nem találtunk meg. Velük mi lett? Mind meghaltak volna? * A csónak lassan eléri a hajót, ahonnan bizonyára hamar el is indulnaka kikötő felé. Senkinek nincs ínyére tovább itt maradni. *


886. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-17 13:42:27
 ÚJ
>Wram Vrauk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//

* Nagyon úgy tűnik, hogy nem lesz sétahajókázás ebből a dologból. Ketten estek vízbe, s még a vaskos ork karok is megérzik a munkát, amikor segít kihúzni őket a vízből. Az ellátásban nem kell segítenie, ám Nadae megint mellette terem, hogy kiossza a napi feladatokat. *
- Nad. Nem vagyok gyógyító. Jó, ránézek, de szinte semmim nincs. Nem hozott senki bájitalokat, nekem meg nem volt időm rendesen növényeket gyűjteni.
* Tárja szét a kezeit, majd maga is Taranra néz. *
- Ő meg már kapott. Ez csak hiszti. Erre is van orvosság, ám attól tartok, néhány roham után annyi foga sem maradna, amivel egy jót kockázhatnánk.
* Mondja, célozva arra, hogy ha kell lecsapja a fickót, persze "orvosi célokból". *
- Menj, aludj. Ha valami van, majd keltünk.
* Búcsúzik el, aztán már tovább is lép, hogy ne legyen másoknak útban. *


885. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-17 13:10:09
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Evribádi jáá//

*Bress készségesen átadja a kormányt, amikor megjelenik a fedélzeten. Csak kósza biccentést intéz felé, hogy öblös hangján kezdjen intézkedni.
Amint kihúzzák a testeket, szinte egy helyben toporzékol. Vöröske élesztése nem a legsikeresebb, de a Szőkeség hamar áttér a megoldására. Eközben förmed a Démonra, ki először megsértődik, bár nem érti miért. Valami meglökte a hajót, s csak ők voltak fent. S közülük az egyik bekómált. Reméli, hogy csak ennyi, s nincs súlyosabb baja.
A rövid beszámolóra összevonja szemeit.
~Mi a fészkes fene?~
A tenger felé néz, mely szeszélyes, akár egy nő, de nem ennyire. S nem itt. Ekkor érkezik meg Reydis is, s a takarókat elveszi tőle, s követi…
~Zara meg hova viszi?~
Vonja fel szemöldökét, majd arcát kaparva indul meg utánuk. Nincs most idő ezen vitatkozni, át kell öltöztetni az alélt lányt. A Szőkeség el is tűnik a raktérbe miután a függőágyra helyezte a teste.*
- Igyekezzünk
*Szól a Vöröskének, majd besegít a vetkőztetésbe. Kezei remegnek, ám nem csak az idegtől. A Démon szavain gondolkozik, folyamatosan kattog rajta az agya. Ennyit arról, hogy ki akart dőlni mára. Amire már felkapja a fejét az a Vöröske hátraesése.*
- Mondd. Mégis hogy lehetsz ennyire szerencsétlen? *Teszi fel a költői kérdést, miközben a pokrócokba próbálja belecsavarni a lányt.*
- Inkább segíts. Emeld meg a testét. A haját külön. *Szólal meg, miközben szokatlanul csendben hallgatja társnőjét. Egy kósza rongyot előkapva tekeri fel a lány haját, elválasztva hideg testétől. Ekkor látja meg ő is az ősz tincset. Ajkait összeszorítja, tekintete teljesen elsötétül. De most nincs ideje ezzel foglalkoznia. A haj nehezebben szárd, nincs szükség, hogy a már átmelegedett bőrt érintse.
A test mellett maradva járkál fel-alá, amíg meg nem érkezik a Démon immár száraz ruhában, ám amaz is vizes hajjal.*
- Egy pillanatot várj.
*Feleli, majd továbbra is a test mellett járkál. Körmeit a fogai között őrli idegességébe. Mikor a férfi közelebb lépne hozzá, látja, hogy a Rumlopó ébredezik. Mellé lép, hiszen ennyit már csak tud várni a másik.*
- Szia, hülye gyerek. *Próbál a lányra mosolyogni, miközben arcán végigsimít. Bár tudjuk, hogy mosolygásából mindig csak fintor kerekedik arcán.*
- Pihenj. *De úgy tűnik, hogy nem is kell nagyon mondania, hiszen a lány visszaájul. Sóhaj tőr fel torkából, ahogy megkönnyebbül.
Megindul a kapitányi szoba felé, ám még pár szóra megtorpan. Zaranir karját elkapja, s közel hajol füleihez. Nincs szüksége, hogy más is hallja szavait.*
- Kérlek menj fel Hópihéhez, és segíts neki. Valami nincs rendben. Ismered te is jól ezt az útvonalat, ahogy én is. Itt nincsenek zátonyok, s a legbékésebb szakasz. A halászok kedvenc helye, a legtöbb halat itt fogják, egész Lanawinen. A Démon azt mondta, hogy egy hal sincs lent. Semmilyen élőlény nincs. Nem hoztam volna ezeket elsőre veszélyes helyre. Légy a szemem, amíg alszok. Bármit látsz, kelts azonnal, jó? Jah és lehetőleg kössétek ki magatok. *Néz a kék szemekbe. Szokatlanul őszinte és valódiak a szavai. Tényleg aggódik, hiszen a helyzet nem túl fényes, s nem érti miért. Nem kellett volna itt ilyennek történnie.
Még mielőtt felmenne Reydishez szól.*
- Meleg vízzel borogasd a homlokát, csuklóit. Amint érzed, hogy kezd kihűlni, azonnal vedd le. Át kell melegednie, megérted? Figyelj rá, bármi van, azonnal rohansz az orkhoz.
*Még megvárja a Vakarék válaszát, s folytatja útját, de úgy tűnik, hogy sose fog elérni aludni, hiszen fent is megkeres még pár embert. Vagy lényt. Először is Wramhoz megy.*
- Kérlek néha nézz rá, hogy rendben van-e. *Bök fejével a raktér felé, ahol a Rumlopó szunnyad. Szokatlan lehet a többiek számára társuk aggódása, majd tekintete Taranra téved.* - S vele is kezdj már valamit. Ha széthányja nekem a hajót, meg az egész út alatt csak vinnyogni fog minden széllökésnél, komolyan, kidobom innen.
*Ezzel megfordulva még egy állomás maradt, mégpedig Bress. Hozzá sem kell sok szót fűznie.*
- Hallottad a hosszú hajút, miután kimászott. Légy résen, valami van itt. Haladjatok tovább tíz csomóval, de óvatosan. Bármi van szóljatok. *Még egy pillantást tesz az árbocra, ha Hópihe már felmászott, majd felkiált neki, mielőtt eltűnne kabinjába.*
- Kötözd ki magad, s szemed legyen a tengeren.
*Majd becsapja maga után az ajtót. Nem is foglalkozik Démonnal, lázas keresésbe kezd. A lökés miatt elejtette az égetni való valami, melyet az orktól kapott. Csak azzal a kezébe indul meg az ágy felé. Egy kósza égő gyertyát még keres, amivel meggyújthatja. A férfival ellentétbe neki szüksége van valamire, mire elaludhat.
Végigdől az ágyon, mellkasához szorítva az ördögvigyort. Haja szétterül körülötte, remegő kezeit a homlokához tartja. Takarót már nem von magára, nincs rá ereje, ám szoknyája sem védi lábát. Az éjszaka hideg volt, de fel sem tűnt, hogy fedetlen része teljesen átfagyott. Néhány szippantás után már alszik is… Fekete, mély sötét álma van, melyet mozdulatlan tűr.
Ha nem ébresztik fel, akkor egészen alkonyatig alszik, ha mégis… nehezebben ébred, s reméli, hogy jó kifogással és egy üveg rummal állnak elébe.*



884. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-17 11:25:24
 ÚJ
>Saun Lamar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Megfontolt

// Agyar kapitány kincse //

* Saun csapásában benne van minden keserűség, amit az elvesztett emberek miatt érez, s a düh, hogy nem tehet már semmit értük. Talán ez, talán más miatt, de a madár nem kér második fogást, inkább menekülőre fogja a dolgot. A szerencse azonban forgandó, így amíg a harcos felméri a csata állását, meghallja a kapitány kiáltását. Választania kell, hogy jelenlegi vezetőjét védelmezze, vagy pedig a ládát cipelőket segítse meg. Sok ideje nincs, mert egy dög pont a cipekedő párost kapja hátba, míg a kapitányhoz két embere siet oda. *
~ Bíznom kell bennük, mert Agyar is ezt tenné. ~
* Erősíti meg magát, miközben rohamra indul a ládásokat támadó dög ellen. Kardjával ferdén vág, jobb válltól a bal csípő felé, hogy minél nagyobb felületen tudja eltalálni a rémet, ami Elvileg neki háttal áll. Amennyiben sikerül a találat, s megölni, vagy elkergetni is sikerül, úgy lehajol, hogy ellenőrizze a fekvőket. Az egyikért már nem tehet semmit, ám a másik még életben van. *
- VISSZA! Mindenki, igyekezzetek!
* Kiáltja torka szakadtából, majd figyelmét a kapitányra szegezi. Egy dobótőrt vesz elő, hogy ha kell, használja a kapitányi trió védelmében, addig pedig az eszméletlent próbálja észhez téríteni. *


883. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-17 10:34:51
 ÚJ
>Aldren Gauthrus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Nerilil fejét próbálja a hullámok felett tartani, míg visszafordul értük a hajó. Száját elárasztja a kegyetlenül sós íz, szinte már érzi, miként válik egyre szárazabbá torka. Valamivel odébb úszik, hogy ne csapódhassanak a közeledő Lélekvesztő oldalának. A kötelet erősen megragadja, amint kezei közé kerül. Egyet teker rajta alkarján, a stabilabb tartás érdekében, majd megindulnak felfelé. Mivel húzzák is őket, így jobban ügyelhet a vállán fekvő ájultra, kin tovább is ad, amint a fedélzetre érnek.
Vannak bőven, kik körülugrálják félvér társát, rá már aligha van szükség. Megtette, amit meg kellett tenni, ezért is ad teret a többieknek a fekvő körül. Nem igazán várta, hogy még rá is förmednek. A félvér felháborodva húzza fel orrát, utána azonban nyugalmat erőltet magára, még válasza megadása előtt. Semmi szükség arra, hogy itt üvöltsenek feleslegesen. A némber viselkedését betudja inkább az idegeskedésnek.*
- Valószínűleg egy rossz vízi démon - *feleli fintorogva, amint újra megérzi a nyelvét maró sósságot.*
- Odalent nem volt semmit. Egy árva hal sincs a környéken. Vagy legalábbis nem volt, mikor Nerililt kerestem - *tájékoztatja a Kapitányt, rá emelve a víztől vörösessé vált tekintetét.
Nadae helyét veszi célba. Az egyetlen olyan helyet a ladikon, mit tényleg kabinnak lehet nevezni. Nem is érti, miért nem oda viszik a kidőlt félvért. Ott mégiscsak kényelmesebben pihenhetne, ennek ellenére, valahol talán nem is bánja. Út közben még csak megvárja a pokrócokat. Pimaszul vigyorog ki a hozzávágott halomból, mivel kezében máris tovább indul, hogy elfoglalja régi-új helyét.
A Boszorka kabinjában magára vonja az ott lévő takarót is. A sarokban helyezkedik el, várva, hogy megjelenjen az is, kinek még meg kéne, ám nem jön. Hiába feküdt el kedvesen a fal mentén, az igencsak alvásra szoruló másik nem érkezik meg, ezért kénytelen kicsomagolni magát a nagy kupac pokróc közül. Vizes nadrágjában nem megy tovább. Ha már mondták neki, keres egy szárazat, s ha talál, úgy magára rángatja a kabinból való távozása előtt, miként egy takarót is vállaira terít.
A Kalóznémbert kezdi el keresni. Közben reméli, hogy akinek kell, az teszi a dolgát, s nem szorulnak a Banya segítségére, melyből tervei szerint egyhamar nem fognak kapni. Amint megtalálja a némbert, legyen ő akárhol, mellé szegődik. Amennyiben az ájult mellett van, úgy vet egy pillantást kosárból kizuhant társára, többet azonban egyelőre nem foglalkozik vele.*
- Nadae, menj aludni! - *szól a nőre. A többiek is tudhatják, hogy igaza van. Aludnia kell a nőszemélynek, elvégre egész este ébren volt. A mai nap még szükség lesz rá. A dolgok jó menetével akár még nagy fellépése is lehet, hol kipihenten kell megjelennie, nem pedig idegeskedve és szörnyűbben festve, mint a várost ostromló élőhalott horda tagjai.*
- Ha nem mész magadtól, én foglak elcipelni addig, keresztül a hajón - *teszi még hozzá, egész halkan suttogva mellette. Képes is lenne rá. Akár egyetlen ellenkező tett, vagy szó után megpróbálja fagyos vállára kapni, engedve a rajta lévő anyagnak lehullását, hogy aztán ígéretéhez híven végigvigye a hajón, közölve az útba esőkkel, hogy Kapitányuk aludni fog, ezért ne zavarják, amíg nem muszáj. A kabinba érve csak az ágyra dobja, bármiféle finomkodás nélkül. Sarokban hagyott pokrócaiból dobál rá néhányat, majd lefekszik mellé, ha már másnak nincs szüksége az ágyra.
Amennyiben a nő megindul magától is, úgy csak szorgalmasan követi. A pokrócokból ad neki, az ágy eredeti tartozékát azonban meghagyja magának, s abba tekergődzve dől a kalóz mellé.*
- Ha megpróbálsz megszökni… Majd még akkor kitalálom - *ásítja, hamarosan pedig már alszik is, ameddig csak lehet.*


882. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-16 22:38:36
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Rey//

- Ott fog várni biztosan. *Bólogat álmosollyal. Hát ő ebben nem biztos, ha valamiben hát azokban a lényekben biztosan nem lehet megbízni, akiknek valami lóg a lába között, ezt már tudja.*
- Hmm… *Gondolkodik el, majd körbenéz. Persze, hogy nincs a hajón a közelben éppen egy darab fegyver sem, amit a lánynak adhatna hirtelen, így megvonja a vállát.* Esetleg átmenetileg ajánlhatom a serpenyőt. *Vigyorodik el, ha másra nem is, de arra jó lesz, hogy valakit jól kupán vágjon vele a lány, amíg nem kap valami élesebbet.*
- Na látod, megy ez. *Mutat rá a lányra, amikor gonoszka mosoly fut át annak arcán.* Azt hiszem, ezt az arcot még tudjuk majd használni. *Elvégre is a lány afféle kis aranyosság, ami figyelemelterelésnek pont jó lenne bizonyos helyzetekben. Ha csak az a bizonyos ismeretlen Leon meg nem akadályozza.
Ha pedig Aldrusról van szó, akkor hátát a korlátnak veti. Közben Bress megérkezik a kormányhoz, de nem zavarja, hogy hall bármit is, hiszen este pontosan elmondta neki mi a véleménye a fél-elfről.
Kissé hunyorít, ajkát harapdálja.*
- Ez pont elég. *Pillant fel az árbóc kosárhoz, ahol ekkor még a férfi is ott van. Majdnem teljesen biztos benne, hogy valamit forral Nad ellen, csak tudná mégis mit.

//Neri, Zara//

A mentés vélhetőleg sikerrel zárul, s míg Nerililből igyekszik kipasszírozni a vizet, Saramir utasításait hallgatja. Kedve lenne egy sötét pillantással felnézni rá, de inkább csak pár szót présel ki magából.*
- Kuss, és segíts. *Nem haragudna ő rá, de eléggé aggódik, az aggódás pedig megint csak aggódással tölti el, ezért aggódik. Szörnyű egy lélek ez a Vöröske.
Miután mindent megtettek Saramirral követi őt a lakrészhez a függőágyak irányába, csendben.*
- Jó. *Mondja a férfinek, s reméli, hogy legalább a szöszike addig is az ágyba helyezte a lányt. Ekkor odalép, hogy elkezdje kihámozni a vizes ruhákból.*
- Tegnap belöksz a vízbe, most meg én öltöztetlek, vicces egy világ. *Jegyzi meg a még magánkívül levő nőnek. Megemeli kissé, hogy kibújtathassa a prémkabátból, majd kapkodva, mintha csak férfi lenne ki megdönteni készül a kifeküdt nő, kigombolja az ingjét, hogy azt is leszedje, s végül ugyanúgy tesz a nadrággal, de az olyan átkozottul feszül, hogy kénytelen fogát szorítja erőlködni.*
- Nem volt elég szoknya a hajón? *Húzza és húzza, majd végül sikerül. Ám a lendülettől ő maga is hátraesik.* Affene… *Rázza meg vörös kobakját, hogy visszakússzon a földön a függőágyban jelenleg himbálózó Rumlopóhoz.*
- Fuh… *Csapja két kezét a saját combjához, majd nekiáll a lány haját kicsavarni. Vagyis, belőle a vizet. Ekkor látja meg, hogy valami nem teljesen stimmel ott. Megráncolja a homlokát és kezébe veszi az ősz tincset.*
- Mi a picsa?




881. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-16 09:56:33
 ÚJ
>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

// Lélekvesztő az útjára indul //
//Dinty//

*Reydis tudja ám, hogy milyen rossz társaságba került, legalábbis a saját normájához képest nincs ehhez hozzászokva, csak reméli, hogy Véreb újra eluralkodik rajta és lehet ő is kemény csajszi, aki nem szórakozik és aki bántja, annak keményen visszaszól vagy megharapdálja. A gondolattól a hideg végigfut rajta és libabőrös lesz, ez nem tűnik jó ötletnek és Leon se örülne, ha úgy hozná őket össze újra a sors, majd ha visszatérnek. Egyedül kell erősnek lennie, érzi és tudja is, most elég határozottnak érzi magát, hogy erős maradjon, a teste előtt ökölbe is szorítja jobbját, a saját biztatása érdekében.*
-Igen, igazad van! Leon várni fog rám és én bebizonyítom neki, hogy közétek tudok tartozni! *Hangja határozott és motivált, már csak így kéne maradnia a továbbiakban is, fel is hagy a saját maga ölelgetésével.*
-Alig várom, hogy tanuljak valamit, de nekem nincs fegyverem hozzá, csak egy konyhakésem van. *Válaszol kicsit csalódottan, mert hát jó lenne saját fegyver, de hát nem futja rá és a tengeren hol tudna elmenni venni magának bármit is.*
-Igen... megharaptam a vállát, még lehet látszik a nyoma, mert még vérzett is. *Nem volt büszke eddig erre a tettére, de a harsogó nevetés és az utána érkező megjegyzés, hogy a szívébe dobta magát meggyőzte arról, hogy nem olyan rossz dolog ez és ő is elmosolyodik kicsit büszkén és gonoszan, már amennyire tud ilyen aranyos arcszerkezettel úgy nézni.*
-Aldrus... hát nem sokat tudok róla, csak hogy együtt szolgáltak a Kapitánynál és csúnyán meg akart fizetni Nadaenak valami múltbéli sérelméért. Nagyon őrülten beteg alak, aki szórakozik a mások érzéseivel és szereti kikészíteni a másikat. *Annyira örül, hogy nem kell feltétlenül egy légtérben lennie Aldrussal, nem akar vele semmiféle kommunikációt lehetőleg, még mindig érzi a sérüléseit, amiket kapott tőle, a megrepedt borda határozottan nem tartozik a legszebb emlékei közé.*

//Mindenki//

*Hirtelen nagy lökés éri a hajót és Reydis mindegy ügyességét összeszedve egyensúlyoz, hogy ne essen el, de mégis nagyot dob a hajó és oldalra dől, az esést elbukfencezi, hogy ne verje be semmijét és fel is áll belőle egyből.*
-Jól vagyok köszi. *Válaszol, majd nem sokra rá jön az utasítás, hogy segítsenek és fogja meg az ijesztő orkkal a kötelet, amit a vízbe ugrott és esetthez dobnak, hogy felhúzzák vissza őket a fedélzetre. Ha sikerült elkapnia a kötelet a testőrnek akkor minden meglévő erejét beleadja, hogy kihúzzák őket, bár legszívesebben Aldrust visszarúgná a vízbe, hogy ott fulladjon meg, de az nem valami csapatcentrikus hozzáállás lenne részéről.
Amint végez, jön Nadaetól az utasítás, hogy hozzon törülközőket meg melegítsen vizet.*
-Már itt se vagyok. *Elfut a kabinok felé, ahonnan összeszedi a törülközőket és mielőtt felmenne velük egy nagyobb lábosban odatesz melegedni vizet is.*
-Tessék. *Nyújt oda Nerililék felé több takarót, amíg Aldhoz csak hozzávág párat. Inkább a szimpatikus félvér lány közelében van, hogy bármi van akkor neki tudjon segíteni, volt gazdája nem érdekli különösebben.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1384-1403