Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

920. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-04 14:10:51
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Bress szavaira színpadiasan a szívére teszi a kezét.*
- Egek! Kalózok is lehetnek! *De nem tudja tovább színlelni félelmét, mert gyorsan elneveti magát.*
- Te pedig egy dolgot felejtesz el. Egy retkes kalózhajón nőttem fel. Találj ki jobbat, hogy megfélemlíts. *Vonja össze szemeit. Megérti a férfi aggodalmát, de mégis annak szavai valahogy felhúzzák.*
- Mióta is vagy itt? Egy napja? Meglehet, hogy látszólag nem nagy harcosok. *Bök fejével a legénység felé.* - De nem egyszer, s nem kétszer harcoltam velük, s mellettük. Veled ellentétben, én tudom, hogy mire képesek. Ezért bízok meg bennük annyira, hogy tudom, hogy Nem fogunk itt veszíteni. Leélhetjük az életünket úgy, hogy folyamatosan menekülünk. Minden megpróbáltatás elől elfuthatunk, ahogy nehézségek jönnek. Vagy fogjuk magunkat, és megteszünk mindent. Vagy bejön, vagy nem. De sose fogjuk megtudni, ha meg sem próbáljuk. Lehet, hogy a másik oldalt már várnak ránk ágyukkal, s porrá fognak minket lőni. De lehet, hogy nem. De nem fogjuk megtudni, addig, amíg nem vagyunk ott.
*Tart egy rövid kioktatást, de többre most nem futja. Nincs erre ideje. A maga részéről tudja, hogy mikre képesek a többiek. Többször is látta tőlük. Nem jött volna el úgy, ha tudja, hogy eleve esélytelen vállalkozás.
S fent volt a kormány mellett, majd már nincs is. Vöröskét keresi tekintetével, hogy az ő közelébe férkőzzön. De persze Zarának is most kell megtalálnia. Szemei villámokat szórnak felé. Nem most fog leállni vele sem vitatkozni, hogy mégis honnan szerezte információját. Igazából nem is kellett, elég volt, ha csak megfigyeli a kikötőt, s hogy ki jár ki-be onnan, s milyen időközönként.
Aldren szavaira is csak motyogva reagál.*
- Akkor gyorsan elevenítsd fel őket.
*Közben Neri is megtalálja ötletével.*
- Elijeszteni. De mitől? Nem, ezek már nem kereskedők. *Vonja össze szemöldökét, ahogy lassan megkerülik a hajót. En kiabálása is elnéz a hajó eleje felé, de ő nem lát semmit.*
- Bármi is az, nem oda való. Le kéne őket szedni… *Neri lassan mondja el, hogy mi is az ötlete, de már ott sincs mellette, hogy átgondolja őket. Közbe a hajót is megkerülik. S nincsenek ott ágyúk. A bárdnak is feltűnik, s már kiabál is neki. Elégedett vigyor terül ajkaira.*
- A fedélzetre célozzatok. Hátha eltaláltok pár ágyút. Töltsétek újra, s tüzeljetek a fedélzetre! Kormányozz közelebb, s csáklyákat készítsétek! Nincs sok időnk.
*Vére forr, nem tud egy helyben meglenni. Fel alá sétálgat a fedélzeten, folyamatosan az ellent figyelve.*
- Ha átkerülünk, a kapitányt kell leszednünk, Démon. Ha a fej meghal, a végtagok sem fognak tudni mit csinálni. *Sandít a férfira, s Neri is visszatér.*
- A víz sötét, semmit nem látnátok. S még mindig nem tudjuk, hogy mi lökte meg a hajót. De az a valami még ott lehet. Öngyilkosság lehet így beleugrani a vízbe.
*Hangzik el a nemleges válasza.*
- Ha együtt maradunk, úgy nagyobb esélyünk van. De a fedélzeten is tudtok lopakodni. Annyi ember háta mögé kerüljetek, amennyinek csak tudtok. Vagy akár leszedhetnéd ami a hajó elején függ. *S ekkor még egy felismerés bevillan a lány fejébe.*
- Hé, új fiú! *Kiált fel Bressnek.* - A hajót tarts távol a másik hajó elejétől. Lógnak ott valamik.
*Feszülten figyeli közbe, hogy mit találtak el, egyáltalán sikerült-e valamit eltalálniuk. Remélve, hogy közelebb tudnak kerülni ő is egy csáklyáért indul, hogy közelebb tudják húzni a hajót, s gyorsan átmenjenek rá.*


919. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-02 17:11:49
 ÚJ
>Wram Vrauk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//

* Már hogy a viharba ne lenne felvillanyozva! Eddig nyámnyilákat kellett abajgatnia, de most lesz valami értelme is a dolgoknak. *
~ Beszari alak. ~
* Gondolja magában, majd unottan bólogat a kapott információkra. *
- Tényleg? Azt hittem, hogy az a talpa!
* Mondja, mert a másik úgy látszik hülyének nézi. *
- Csak a lényeget. Nem vagyok barom. Méregkeverő vagyok, nem marha. A lényeget mondjad.
* Kissé durva, de ebben a helyzetben nem lehet máshogy. Dynti megjegyzésére ismét csak egy bólintás a válasz. *
- Reménykedj, hogy nincs mágusuk. Akkor aztán úszhatsz.
* Figyelmezteti Tarant, majd hangosan is megszólal. *
- Nem ártana, ha azzal is számolnánk, hogy esetleg van egy bűbájos is a fedélzeten. Ha látja valaki, igyekezzen minél hamarabb elintézni. Minél messzebbről.
* Más vvéleménye nem érdekli, ha megjegyzést tesz. Feszülten figyel, amikor eljön a lövés pillanata. Az eredményre felhorkan. *
- Barom.
* Majd maga is nekilát felkészülni. Igyekszik az egyik ágyút becélozni, talán kissé fölé is céloz, hogy ha nem is talál, legalább ne a hajótestet roncsolja. Aztán a kellő időben elsüti az ágyút, majd hátraugrik és karjaival védi magát a kicsapó lángoktól. *
- És most?
* Kérdezi a kormosképűt. *


918. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-01 18:47:25
 ÚJ
>Taran Laton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Wram együttműködőnek bizonyul, és hozza a fáklyákat. Látszólag fel is van villanyozva, bár a mágus nem igazán érti, hogy mitől.*
~Ez vágyja a halált!?~
*Taran sokkal kevésbé nyugodt, amit talán a gyávasága mellett annak köszönhet, hogy ismeri a matematikát. Nem kell sokat számolnia, hogy tudja, hogy az ellenség túlerőben van. Még jó, hogy az igazi hadvezérek ilyen alantas dolgokkal nem törődnek, különben nem lenne győztes háború!*
-Na figyelj! Itt van az ágyú csöve.
*Végigsimít a saját fegyverén, majd folytatja a magyarázatot.*
-A lényeg az, hogy arra álljon, amerre lőni szeretnél. Valahogy úgy kell vele célozni, mint egy íjjal. A kilőtt golyó ugyanúgy felvesz egy ívet, mint egy nyílvessző, mikor a magasba lövöd.
*Széttárja a karját, mintha pontosan tudná, hogy miként működik az ágyú, pedig csak próbál a lexikális tudásából egy elméletet felállítani, és azt minél meggyőzőbben elmesélni.*
-Annyi a különbség, hogy itt nem az ideg, hanem a por röpíti ki a golyóbist. Neked csak ki kell számítani az irányt és az ívet, majd pedig begyújtani. Érted?
*Kérdezi, bár ennél jobban nem tudja elmondani. Bízik abban, hogy az ork is felfogja a mondandóját, mert még a végén belekérdez, és kiderül, hogy valami turpisság van a dologban, miszerint a mágus még nem is látott ágyút, sem olyat, ami már lőtt vele.*
-A töltéssel kapcsolatban pedig majd elmondom a dolgokat, ha kilőttük a lövedéket!
*A háttérből meghall egy általa talán túlságosan is kedvelt, lágyan búgó hangot, amint a gazdája épp feléjük tart.*
-Bízd csak ide Dyn! Szétlőjük a pofájukat!
*Csak közelharcra ne kerüljön sor!*
~Egek! Mind itt veszünk!~
*Meg kell tehát erőltetnie magát, mielőtt újra Wram szemébe néz.*
-Hallottad, cimbora! Akkor én lövök elsőnek! Enyém az árboc, tiéd a fedélzet, vagy az ágyúsok! Majd ne maradj mögötte, mikor elsütöd!
*Miközben iparkodik a gyors instrukciókat kiadni, vészesen közeledik az ő nagy pillanata, ezért sebtében áll az ágyúja mellé, majd a fejét a cső vonalára ráfektetve próbálja kiszámolni a legjobb pillanatot. Az ágyú magasságát úgy állítja be, hogy a golyó a hajópadlót lehetőleg végigszántsa, így érve el pusztítást akkor is, ha esetleg a lövedék nem az árbocba ütközik, hanem kitöri a hajókorlátot a másik oldalon. Aztán a hajó sebességéből következtetve számol, hogy mikor is érhet a cső egy vonalba az árboccal. Mikor alkalmasnak találja a pillanatot, elmormol egy rövid varázsigét, miközben elhajol a csőtől és ujjával az ágyú gyutacsaként szolgáló puskaporra mutat.*
-Fedezékbe!
*Ha a varázslat sikerül, fülsiketítő robaj rázza meg majd a hajó belső nyugalmát, és egy hatalmas füst, amiből arra lehet következtetni, hogy egy kicsit megszaladt a puskapor mennyisége. Ez utóbbira ékes példa lehet az is, hogy a gyutacsból kicsapó láng Taran felé csap. Úgy tűnik, nem csak az ellenséget lőtte pofán, hanem saját magát is, és bár nem sérül meg majd nagyon, meglepően komikus látvánnyal szolgál az, hogy a vastag koromréteg miatt egy sötételfhez hasonlít az ábrázata. Csupán a szeme fehérje látszik ki.*
-Hoppá! Lehet, hogy egy kicsit sokat tettem bele!
*Máskor jó lesz vigyázni!*

A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.

917. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-31 17:13:15
 ÚJ
>Kalanon Syythas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Az ellenség oldalán//

*A súroláshoz használt szivacstól kikezdett tenyerére tekint, arca elé emeli mindkét kezét, amikor a föléjük gyűlő viharfellegek először megszólalnak. A szabad tengeren nem akad semmi, hogy útját állja robajló dobverésüknek, amikor a szürke gomolyok dühe elszabadul a vizek felett, még mérföldszázakkal odébb is ugyanolyan vészjósnak és haragosnak hallik. Meglovagolni egy orkánvihart sohasem lebecsülendő teljesítmény, különösen akkor, ha olyan hajó rabjaként néz szembe ezzel valaki, amin a legénység nagy részének ép elméjét megbolygatta már a téboly és csak idő kérdése, hogy eluralja a még egészségesekét is. A vele egy rabtérbe zártak közül sokan úgy gondolják, hogy a falhoz láncolt, leszíjazott férfi tehet róla, érthető hát az a rettegéssel teli távolságtartás, amit felé mutatnak. Minden okuk meg is van rá.
Kalanon a hajóra kerülése óta végezte ugyanazt a rutint, nap nap után és most, a nagy vihar kirobbanása előtt abban a zárkában hagyják, ahol a szájkosarat viselő is van.
A tenyereit bámulja, de azok ma sem reszketnek. Teste egyre nehezebben viseli a szűken mért napi fejadagokat, a mozdulatai korántsem olyanok, mint lenniük kellene és ez nyugtalanítja.*
~ Elkezdődött. ~
*A cella némaságába sóhajtja a gondolatot, de innét még visszafordíthatja a folyamatot. Amíg a kezei nem remegnek, még ő irányít.*
- A hajósemberek és a szolgáik mind rettegnek tőled, attól, ami szemedből visszapillant rájuk. *Ha rajta nincsenek láncok a hajó ablaktalan falához lép, tenyerét rásimítja a faácsolatra.* Lelked üdvéért nem mondhatok már semmit, abban sem vagyok biztos, hogy odabent rekedt-e vagy az őrület már rég elemésztette a józanságod utolsó megnyilvánulását is. Remélem kedved lelted abban, hogy a tébolyod megölt annyi embert.
*Ellenőrzi az ajtót, amit olyan sokszor nyitott és zárt az elmúlt időszakban, hogy ha akad rajta gyenge pont, akkor azt jó eséllyel meg is találhatja. Nincsen ínyére, hogy a tengeri csata eseményeinek áldozata legyen, anélkül, hogy megpróbálna tenni ellenük. Egy rossz sarokvas, meglazult csatolás elég, hogy a kikezdett hibát saját szabadulásának kulcsává tegye. A kitartása megvan hozzá.*
- Miért tetted? *Rabtársával olyan kedélyben beszélget, mintha régről ismernék egymást, emellett fesztelen is, akit érezhetően nem zavar, hogy a fedélközben ezalatt kitört a pánik.*


916. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-29 13:11:29
 ÚJ
>Nerilil Anywor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

~ Kráken? ~
* Hirtelen egyenesedik fel, s merevedik meg, mint egy macska a szó hallatán. *
- Csitt, még az kellene, hogy az is megjelenjen!
* Csattan fel, eszébe jutva Dynti szavai, nem mellesleg a fura képzelgése is. Megrázza a fejét, hogy kiűzze a baljós gondolatot és tovább sürgethesse Kapitányát s annak „ jobb kezét”. Aldrent megkíméli a rángatózástól, Neri engedi karját, amint tisztázták a dolgokat. Nem tartja fel, hagyja, hagyj menjen közös védencük után. Kénytelen bízni a fekete Démonban, hogy megvédi a kalózt, nem kell, hogy mindketten körülötte lebzseljenek, hinnie abban, hogy Nad is képes úrrá lenni a helyzeten, ha az életéről van szó.
Zaranir mosolya, nyugtató szavai a helyzethez mérten újabb mosolyt csalnak arcára, hálás érte, de lassan az az érzése, hogy burokba akarják zárni, megvédeni, pedig a másiknak kellene a legjobban tudnia, hogy nem mindig lehet ott mellette. Talán megér majd egy beszélgetést, de nem itt, nem most, ahogy a Kócos szekálásának sem most van itt az ideje. A közelséget kihasználva csíp a Szőke oldalába, jelezvén, hogy nem ez a legalkalmasabb pillanat, hogy kioktassa a nőt, még akkor sem, ha olthatatlan vágyat érez. *
- Aranyom, te meg jobban bízhatnál itt ezekben… mi is ideengedtünk a kormány mögé.
* Sétál az igric mellé, ő is abba az irányba bök, ahova imént a másik, majd végig néz a férfin. *
- Úgy sopánkodsz, mint egy öregasszony, egyszer élünk, nem igaz?
* Választ nem várva, megy Nad után, hogy segítsen neki előkészíteni a pallókat. *
- Ha sikerül a hátába kerülni, akár a hajó tatját is lőhetnénk, míg rá nem fordulunk. ott nincs ágyú, nem tudnak visszalőni.
* Mondja két emelés között a kalózlánynak, miközben fél szemmel a hajót figyeli és azon nyüzsgő hadat. *
- Ha tényleg nem valami csel, akkor nem taktikáznak túl okosan, bevárhatták volna míg lőtávolba kerülünk, nem pedig felhívják magukra a figyelmet. Lehet csak elijeszteni akartak minket.
* Folytatja tovább, persze ez mind csak feltételezés, hisz nem tudhatják mi is volt a másik hajó kapitányának indítéka, s lehet az ellenség furfangosabb, mint ők s a vesztükbe rohannak. *
- Nad, mi lenne…
* Néz fel a kosárban lévő En felé, talán őrültségnek fog hangzani, amit mondani készül, de olyan rég óta ül tétlenkedésbe kötve, hogy maga sem gondolja át teljesen a dolgokat, ahogy a Kócosnak, s mindenkinek a hajón, neki is egy lehetőség, hogy megmozgassa kissé berozsdásodott tagjait. Talán nem látszik úgy rajta, mint Nadon vagy Dyntin, de az ő vére is a fülében zubog, s ezt még tetőzi a másik hajóról hallatszó kürt és dobszó. *
- … a támadást várhatják a túloldalról, addig mi Ennel hátba kaphatnánk őket. En csendes és fürge… hát én meg… majd kiderül.
* Zavartan dörzsöli meg tarkóját, s kacag fel. Hagy némi gondolkodási időt a kalóznak, hogy ízelgesse ajánlatát, addig ő Zaranir után megy, hogy a csáklyákat felhozzák, azt a hármat. Menet közben elkapja még a Vörös szavait. *
~ „ keltsünk náluk pánikot!” ~
* Újra kezdenek járni kicsiny kis tekervényei, meg lehet, hogy haszna sem lesz neki, de nincs senki, akivel ezt meg tudná vitatni. *
~ „ Most például nem is ég a hajónk! „~
* Visszhangoznak fejében a Szőke szavai. Mi okozhatna nagyobb pánikot egy hajón, mint a tűz? Persze, ez egyet jelentene azzal, hogy nekik is piszok gyorsnak kell lenni. Ahhoz a csáklyákhoz bőven elég lenne egy ember, de ha már lent vannak, magához veszi a szigonyokat is, mégis nagyobb esélyük van azzal dobálózva, mint néhány vékony pengével. Már épp kezdené elfelejteni a nagy hévben a történteket, mikor valaki mindig eszébe juttatja. Először Nad a nem nevezzük nevén, most meg Zaranir. Legszívesebben gyomron vágná, amiért nem tudja befogni a száját, de mentségére legyen, mondva hamar lecsendesíti Nerililt a futó csókkal. *
- Szerencséd, de fogd ezeket is!
* Mosolyodik a férfira és gyomor „puszi” helyett megkapja a szigonyokat is. Indulásra ösztökével, a farára csap, úgy se tud most védekezni. Ő a körülöttük sündörgő Göjényt kapja fel s tuszkolja be a ketrecébe, nem kellenek felesleges áldozatok. Aztán magához vesz egy kisebb hordó rumot, van ott még bőven, hogy ne haljanak szomjan, nadrágja övébe néhány rongydarabot is tűr, s felkap három üres üveget is, azokkal indul a Szőke után. *
- Pánikot akarsz? Gyújts tüzet.
* Gurítja a Vörös elé a rumos hordót, s nyomja kezébe az üvegeket vigyorogva. Persze az is lehet, hogy az ötletének csak ő örül ennyire, s hamar lehurrogják, de számára nem elképzelhetetlen a dolog. *
- Rey, akár segíthet is,
* Bök fejével a serpenyőt szorongató lányra. *
- Van három szigonyunk is, ha elég közel kerülünk ezzel is le tudunk szedni egy-két embert.
* Vonja meg vállát, miközben szemeivel a Kapitányt keresi. Amint a nagy lótás- futásban megtalálja, ott hagyja a Vöröst. *
- Aztán vigyázz arra, formás hátsódra.
* Szól még visszakacsintva. *
- Hogy döntöttél?
* Érdeklődik megállva Nad háta mögött. *



915. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-29 10:06:55
 ÚJ
>Bressauavre Eisso avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//

-Egy valamivel nem számol senki. *mondja vészjóslóan halkan, mindenkin végighordozza tekintetét, majd maga elé beszél úgy, hogy mindenki hallja.*
-Ha felhúzzák a fekete halálfejes vitorlát, és csatakiáltásokba kezdenek, akkor mit csinálunk? Ugyanis a kalózok gyakran álcázzák magukat, hogy belesétáljanak a csapdába a mit sem sejtők. A kalózok zöme vén tengeri medve, ráadásul kiváló kardforgatók, plusz a vérengzés csábításától még elszántabbak lesznek... az olyan porbafingó kis hajócskázókat mint mi úgy eltaposnak, hogy annyit sem tudunk mondani, hogy alku. Viszont ha nem menekülünk, akkor jobb lesz, ha előkészítitek a kardotokat, és felkészültök a fizikai ütközetre. Sajnos volt szerencsém kalózhajón raboskodni, és portyázást látni... a dühödt kalózok nem szívmelengető látvány. Bár ha egy jó kapitányuk van, akkor még annyira sem kell megerőltetniük magukat.
*Nem ért egyet a kapitánnyal még akkor sem, ha nem kalózokról lesz szó, és nincs semmiféle cselszövés. Reménykedni abban, hogy hátha nincsen ágyújuk? Ez a nagy terv? Na és vajon Nadae kapitány mit cselekszik, ha kapnak egy oldalsortüzet, mert ja mégis van ott ágyú. A gyorsabb és könnyebb mozgás legfeljebb akkor jó, ha versenyezni kell valahová, de ha felveszik egy olyan hajóval a harcot, amelyikben több az anyag, erősebb tákolmány, és még tűzerőben is jobb, akkor ők legfeljebb kicsit megfaraghatják a hajót, míg a Lélekvesztőből ementálit csinálnak. Persze sok minden függvénye ez, de ha a másik hajó kapitánya egy béna senki, akkor jó esélyeik vannak.*
-Rendben kapitány úgy lesz. *feleli, de fejét erősen rázza, és sóhajt egyet.* -Mindazonáltal nem értek egyet. És ha harcolnunk kell ki fog itt kardot rántani? Ezek? *bök fejével a legénységre.* -Mert akkor jobb, ha nem félik a halált. Lőtávon kívül maradunk, és megkerüljük őket! *kiabálja ő maga is, és élesebben kezdi mozgatni a kormányt, és kicsit gyorsít is a tempón. A további parancsok sem tetszenek neki. Semmi értelme először átmenni, mivel ha az ellenfélnek lesz annyi esze, akkor lehúzódnak, kivárják amíg a Lélekvesztő hajózói megindulnak átfelé, és vagy lehajigálják, vagy levágják őket mikor a pallón araszolnak át. Vagy egyszerűen ellökik a pallót, vagy a csáklyákat lelökik, és akkor mehet mindenki fürdeni.*
-Ha eszük lesz leráznak minket a pallóról, a csáklyáinkat meg ellökdösik a hajó törzsétől. És akkor máris lépéshátrányba kerülünk. Remélem Nadae kapitány jól átgondoltál mindent.
*Nagy próba lesz ez Nad számára, de Bress szerint túlságosan nagyot kockáztat úgy, hogy nem méri fel a helyzet súlyosságát. A kockázat pedig persze tök hősies, de nagyon nagy ostobaságokat is szülhet. Ha ez az akció azt fogja jelenteni, hogy itt döglenek meg, vagy vasra verik őket rabnak és gályázhatnak addig amíg ki nem köpik a tüdejüket, akkor Nadae kapitányos pályafutása nagyon hamar véget ér.
A lövedékek nem szűnnek, az ellenséges hajó továbbra is fitogtatja erejét.*
-Haha! Na mivan gyökerek nem tudtok célozni?! *kiabálja maga elé kicsit diadalittasan, miközben szépen halad.*
-Na most ugrik a majom a vízbe gyerekek... vagy rosszabb esetben mi. *mondja, miközben kissé görcsösen fogja meg a kormányt szinte várva, hogy a túloldali ágyúk majd egy sortűzzel darabokra szaggatják a Lélekvesztőt. Egyik szemét be is hunyja a bárd, majd eljő az igazság pillanata, és mikor meglátja mi a helyzet örömében majdnem felugrik.*
-Nincsenek ágyúk! Vagyis még... Nadae kapitány most vagy soha! *örömködik, mert tényleg most kell megcselekedni amit meg kell, különben ha az ágyúk az ellenséges hajón a helyükre kerülnek, akkor nagy gáz van.*
-Taran, Wram hajrá! Rajtatok a világ szeme. *biztatja a tüzéreket.* -Lőjetek a pofájukba!


914. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-29 09:52:48
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Enyhe zűrzavar van kialakulóban, de azt már tapasztalatból tudja, hogy kapkodással, pánikkal nem mennek sokra, főleg, ha egy nagyobb hajóval néznek farkasszemet. Néhány kérdés pörög a fejében: Mennyien vannak a hajón, mennyire felszerelt, mennyi ágyúgolyójuk van, mennyi értenek a közelharchoz?
Bress hangja hívja vissza a szigorú valóságba. Némán bólogat, jelezve, hogy megértette. Szerencsére a bárd is képes higgadt fejjel gondolkodni, a többiek pedig teszik, amire kérte őket.*
- Nem, nem fogunk elmenekülni. *Rázza meg a fejét.* Ismerhetnél már. Tudod, hogy mi a tervem. *A helyzetből kitelik számára egy röpke kacsintás is.* Talán csak a másik hajóról nagyobb a pofájuk, de még nem találkoztak velünk személyesen. *Bár elhinné, hogy komolyan lehet esélyük, de azért bízik magában, bízik (nagyjából) a többiekben is, némelyikük már bizonyította, hogy ha muszáj, képes a karddal bánni, így nincs veszve a remény. Ha most menekülőre fogják, akkor sosem fog tudni elszámolni saját magával.
Neri és Nad szavaira csak bólint, egyelőre nem szól semmi többit, Reydis pedig megkapja a feladatát a kapitánytól.*
- Csak védd a hátsónkat. *Kiált a kis félvér leányzó után. Igazán nem ártott volna, ha akad a hajón egy valamire való íjász is, de ez hiánycikk a tengeren manapság, neki pedig csak dobótőre van, ahhoz viszont messze még a hajó, hogy bármiféle dobással is be tudjon próbálkozni, ráadásul az esetek többségében csak egy lövése van és azt nem pazarolná csak úgy el.*
- Hópihe. A legénységet is figyeld, olyat keress, aki feltűnően parancsolgat. *Igen, az elsőnek egy tisztnek kell lennie, lehetőleg az első tisztnek, minthogy ilyenkor ők irányítanak. Ahogy most Dynti is próbálja.* És, vigyázz magadra, könnyű célpont vagy. *Arra, hogy valamik lógnak a hajóorról, nem reagál. Nem tartja jelenleg lényegesnek, ha csak nem néhány tűzokádó sárkány az, akkor jelenleg van fontosabb dolguk is.
Időközben Bress ügyesen ellavírozik a hullámokon, hogy időt is nyerjenek vele. Persze csapódnak körülöttük az golyók, fejét behúzza, még akkor is, ha nem találták el őket.*
- Taran, Wram! *Siet oda a tüzérséghez.* Az első találat menjen valamelyik árbócrúdra ha lehet. *Odaérve még igyekszik is rámutatni merre gondolja, persze tudja, hogy nem olyan könnyű így célozni.*
- De legalábbis a fedélzetre, keltsünk náluk pánikot! A másodikkal viszont az ágyúsokat célozzátok, ha látjátok őket. *Nem vár sokat, tapasztalatlan mind kettő e téren, de mégis bízik bennük.* És vigyázzatok, mert nagyot fog rántani, amint elsütitek. *Ezt inkább a mágusnak mondja, Wramot nem félti, hogy kiteríti a nehézfegyver.
Közben megérkezik Neri és Saramir is a csáklyákkal.*
- Sokáig nem fogjuk húzni távolharccal. *Erősíti meg Bress szavait.* De várjuk ki a tökéletes pillanatot, addigra álljatok készen. Aldren te is. *Szól oda a testőrnek, mivel nem kerüli el figyelmét az oldalán függő kard, hátha használni is tudja.*
- És nyugalom! Mindenki gondoljon a tivornyára, amit utána csapunk!
~Vagy a kínok közti halálra~




913. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-29 08:38:14
 ÚJ
>Enrakhala Nieth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//

*A parancsot teljesítve fent marad a kosárban, és figyeli a hajót. Bár nem sötételf, hogy a sötétben is remek legyen a látása, azért vannak dolgok, amiket ki tud venni, ha a részleteket egyelőre nem is látja. A mozgásra meg azért meg egyszerűbb felfigyelni.
Ám a fordulás során van valami, ami fölött nem tud napirendre térni.*
- Valamik lógnak a hajó orránál! *Kiabál le, megpróbálva túlüvölteni a lövéseket, ha épp akkor dördülne el, meg a szelet és a hullámokat.* - Vagy egy tucat van belőlük legalább, de még nem tudom kivenni, mik azok!
*Hunyorít, próbálja fókuszálni látását, de a sötét ellene dolgozik, és sajnos a lövések során fellobbanó fények sem segítenek sokat. De... talán emberek lennének? Nem, az nem, annak mi értelme lenne? Tovább figyeli a valamiket, amíg azok a látóterében vannak.
A másik oldalra érve azonban inkább a hajó oldalsó részéra koncentrál, mint az orrán függő valamikre.*
- Erről az oldalról is számíthatunk lövésekre! *Kiabál le, habár valószínűleg a többiek is látják, hogy van hely az ágyúknak. Lövések azonban még nem dördülnek, tehát a tüzérek vagy most szaladnak még át oda, vagy még elő is kell készíteni a dolgokat, hogy támadhassanak. Most vagy soha?*


912. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-28 20:28:23
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Szelíd

//Lélekvesztő az útjára indul//

*A hajó egyre csak jön és jön, igaz a távolság állandó így lő távon kívül tudnak maradni Nadaek. Ennek ellenére nem sokára újabb ágyúdörrenés hallatszik és érkezik is az újabb lövedék. Az első a hajó mellett csapódik be míg a másik a hajó mögött. Néhányan készülődnek a közelharchoz, néhányan azt se tudják mi tévők legyenek, az ágyúsok meg a jelre várnak hogy lőhessenek, de egy már biztos ha nem készülnek fel rendesen akkor nagyon gyorsan támadókból megtámadottak lesznek. Az ellenséges hajó továbbra is tartja sebességét és enyhén oldalt áll hogy az ágyukkal tudjanak célozni. A Lélekvesztőt mozgékonysága és gyorsasága remélhetőleg az utolsó lövedékeket kerülte ki mert egyre jobban közeledik a hajó másik oldalához. Enrakhala és Aldren a fordulásnak köszönhetően vagy sajnálatára egy furcsa dolgot vesznek észre. A hajó orráról emberek lógnak, távol van még a hajó hogy pontosabban kivehessék mi is lóg vagy hány de az biztos hogy egy tucat megvan legalább. A hajó egyre jobban közeledik a túloldalra és reménykednek ott nem találnak ágyúkat. A remény félig meddig be is teljesül mert az ágyúk nincsenek még ott, de a helyük megvan és feltételezhetően lassan az ágyúkat is átmozgósítják oda. Ez egy remek alkalom lehet arra hogy átvegyék egy kicsit a fölényt és közelebb mehessenek az ellenséges hajóhoz de az biztos hogy egy lövéssorozatot el kell kerülniük ha helyére kerülnek az ágyúk, illetve ők is leadhatnak egy-egy lövést.*

//Az ellenség oldalán//

*Kalanon a hangokból rájöhet arra hogy fent csata van készülőben. Kétszer is meghallja az ágyúkat, ami arra utal messze még az ellenség de mivel ez egy szállítóhajó így nagyvalószínűséggel őket támadták meg. Cellatársa teljesen nyugodt láncait kezébe veszi és megfeszíti mintha le akarná tépni, lábait enyhén terpeszbe rakja és az oldalfalnak támasztja magát mint aki arra készülne, hogy bármikor a feje tetejére állna a hajó. Ha nem lenne rajta a szájkosár szentül meg lenne győződve hogy mosolyog. Majd később már biztos lesz benne mert valami kísérteties sötét, mélyhangú nevetés tör ki belőle aminek hangját a szájkosár még félelmetesebbé teszi. A többi cellából jajveszékelések, sikolyok hallhatók, mindenki megrémült a kibontakozó csatától.*


911. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-28 13:17:39
 ÚJ
>Aldren Gauthrus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Nagyjából akkor ébred, amikor az alatta fekvő némber is. Zavarodottan pislog, főleg a felhördülést hallva. Odébb megy, mormogva valamit, az ágy másik végébe fordulva, mikor tisztulni kezd számára a kialakult helyzet. Ebben Nerilil szavai nagy szerepet játszanak. Szinte azonnal felül, amint meghallja, hogy lőnek rájuk és már készülődni is kezd.*
- Ekkora hangzavart - *motyogja két ásítás között.*
- Nadae, soha többé ne gyújts olyan füstölő vackot! És nadrágot vegyél fel! Este teljesen át voltak fagyva a lábaid - *szólítja fel a Kapitányt, mit sem törődve azzal, hogy most nemigen van ilyesmire idő. Ennyit még igazán kibírhat mindenki. Azon a fél percen nem múlik. Akárhogy is alakul, a Kalóznémber után megindul kifelé, teljesen felöltözve, fegyvereivel oldalán. Az ajtóban torpan meg, mikor karján érzi az utánuk haladó érintését. Kíváncsian fordul felé, mit sem értve az egészből, szavait hallva azonban tényleg nem tartja idevalónak. Na, nem mintha ő nem hasonlóképp viselkedett volna.*
- Nem tettem semmi különöset, ha viszont mégis megsérül… Majd behajtom a tartozásod, hogy elkerüljem a koncolást - *vigyorog a nőre.*
- Valami gyorsabb halál éppen elég lesz - *teszi még hozzá, mert azt esze ágában sem lenne elkerülni. Egyáltalán nem tart a haláltól, ha annak jó oka van. Márpedig ha Nadae komolyabban megsérülne, lenne rá ok. Az azt jelentené, hogy elbukott és még őt sem képes megvédeni gyengeségével. Karját kirántja a másik fogásából, ha még nem engedték volna el. Most már tényleg megindul kifelé, hogy a Kapitány mellé sorakozzon, készen arra, ami következhet. Nem törődik a nyámnyila bagázzsal, a menekülés meg sem fordul fejében. Ha baj van, elég, ha kimenekítik Nadaét, míg ő feltartja őket. Akkor is teljesíti célját, bár tény, hogy esze ágában sincs feldobni a talpát. Karjai kardjain pihennek. A másik hajót szemléli, remélve, hogy észre tud venni valami érdekeset.*
- Remélem átmelegedtek rendesen a lábaid az este, mert most gyorsnak kell lenned, Boszorka - *mormogja a némbernek, ki mellett továbbra is kitart, menjen az bármerre.*
- Rég volt már, hogy ilyesmit kellett csinálnom - *elmélkedik. Tudja, hogy lényegében most sem a fosztogatás az elsődleges feladata. Egyetlen dolgot kell jól csinálnia, vigyáznia kell a mellette lévőre, ki nagy valószínűséggel a csetepaté közepén lesz, akárcsak holt felmenői, kiknek vérét örökölte.*


910. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-28 11:02:56
 ÚJ
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

//Mindenki//

*Nos, elérkezett a pillanat, amire vártak, azonban a pár meglepetés is jön, amit nem szeret, úgy alapvetően, főleg mert itt nem a szerencséről van szó, ebben elég biztos. Úgyhogy újabb üvöltés, hogy mindenki számára tisztázódjon, mintha ehhez pár lövés nem lett volna elegendő bizonyíték.*
-Figyelem! Kelepcébe csaltak minket és velünk szemben egy hadihajó van, harcedzett legénységgel, úgyhogy mindenki így készüljön!
*Nerililt egy mosollyal üdvözli, örül, hogy jól van. Át is karolja, nehogy elvesszék megint a vízben és már egy nyugodtabb, halkabb hangon meg is próbálja nyugtatni.*
-Ne aggódj, voltunk már rosszabb helyzetben is. Most például nem is ég a hajónk!
*Jegyzi meg vicceskedően, de nála sosem lehet tudni, mennyi és mi igaz abból, amit mond. Nad utasítására majdnem agyvérzést kap, mert ennyi erővel egy papírcsákóval is harcba indulhattak volna.*
-Vagy csak olyan csapnivalóan szerzed az információt, hogy csuklóból átvertek vele. És mivel ismerlek, ezért elég biztos vagyok abban, hogy pontosan ez történt, a kérdés, mi módon.
*Az arcáról fojtottan olvasható, hogy nem igazán érti, mi a francnak örül Nad ennyire, de arra a hosszadalmas folyamatra, amiben részről-részre legyalázza a másik kapitányi teljesítményét, nincs idejük és most moráltörésre sem fog játszani, mert nem érdeke. De pontosan beidőzíti ezt a dolgot arra, amikor Nad a sikerét ünnepli majd.*

*Nerilillel sietnek a csáklyákért, hogy felhozzák, de lent kutakodás közben, azért odaszól.*
-Amúgy tetszik az új frizurád. Nem tudom, mitől van, de szép.
*És a nő egy puszival is meggazdagszik Zara által. Kevés, de nincs sok idejük, annyit azért remél, hogy az őszintén kedves mosolya megnyugtatja, hogy őt tényleg nem zavarja.*


909. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-25 18:16:09
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Nerilil hasonlóan tréfás választ ad abban a fél pillanatban, amíg magához tér, mint az ő kérdése volt. Némileg megnyugszik, ám felfelé menet egy pillanatra mégis megáll. Szúrós tekintettel néz rá Zarára, de most nem foglalkozik vele. Most túl fáradt hozzá, így ráhagyja. De csak egyszer térjen magához…
Gyorsan nyomja el az álom, így nem érzékeli, hogy a mellette lévő testőre hova is kóricál el. Vagy épp mit csinál vele. Belegondolva talán felelőtlen, amit művel, hiszen így bármikor végezhetnek vele. Később a reá nehezedő testet sem érzékeli, sem a kezek takaró hatását. Álma sötét és üres. Messziről, a nagy távolból hall kiabálást, ütemes lépteket, de elméje nem fogja fel őket.
Az ajtó kicsapódására pattannak fel szemei. Ám nem a titulus, mely először érzékel. Hanem a rajta fekvő test.*
- Meh?
*Bukik ki száján a nőies kérdés, majd kezét a férfi álla alá tolja, s úgy próbálja felelni magáról. Ekkor érzi meg a félvér meleg kezeinek érintését combján.*
- Nem mész innen! *Hördül fel, s közben Nerilil is odaér hozzá, sietős léptekkel.*
- Mi van már? *Morogja, s nem érti miért nyomnak a fejébe kalapot. Kitekint a lány háta mögött, s látja, hogy besötétedett. Csuklóin megragadva rángatják ülő helyzetbe. Az ágyú dörrenését ekkor hallja meg. Mint, aki csak erre várt, kezd forrni a vére.*
- Hogy a krákenek marcangolják szét. *Szitkozódik. Azt hallja, hogy nem tőlük jön a lövés, az hangosabb lenne, de mégis, akkor ki lő rájuk?
Gyorsan áll fel, s szedi fel kabátját, csatolja derekára az övet fegyverestül, rumostul.*
- Meh? *Tekint összevont szemekkel, fintorral az ajkai szegletében a lányra, ahogy amaz leírja a hajót.
Fejével hátranéz a férfira, remélve, hogy az is felkelt már, csak fejével int, hogy kövesse. Utána öblös léptekkel indul meg kifelé. Az első akit meglát az a Vakarék, így visszarántja vagy a vállánál, vagy a hajánál fogva Reydist.*
- Menj a fáklyákért, de még ne gyújtsd meg őket! Várd meg a parancsot vele. Legyünk észrevétlenek, ameddig lehetünk. Az egyik legyen kezed ügyébe. A hajón maradsz, bárki akar átjönni, azonnal felgyújtod! *Hallatszik az első parancs, majd rögtön el is indul Bress felé. Szemeit hunyorítva figyeli az ellenséges hajót, amit nekik kellett volna megtámadni. Ehelyett ők támadnak.*
- Mi a… *Kezdene bele, de nincs ideje a látottakkal foglalkozni
Felfogni sincs ideje, agya lassan indul meg, de ezen pár korty segít is. Addig is Dynti intézkedik, Nerilil – ha nem épp Zarával van – és Bress szavait hallgatja felváltva.*
- Tarts a balos irányt. *Mondja határozottan.* - Ha lehet ne kerülj bele a lőtávjába új fiú.
*Majd fejét rázza.*
- Menekülni? *Hangosan neveti el magát, majd a férfira nézve, olvashat ki őrületet szürke szemeiből.* - Ennyi erővel akkor el sem kellett volna indulnunk. *Vigyorodik vészjóslóan.*
- Nerinek igaza van. Kerüld meg őket. Reménykedjünk, hogy csak az egyik oldalt van ágyújuk. Nem gyújtunk lámpást, elég ha ők világítanak. Kerüld meg őket, ha a hátába kerülsz élesen kormányozd a hajó oldalába. Minél gyorsabban tudunk az oldalukba jutni, annál kevesebb idejük lesz a másik oldalt is beüzemelni az ágyúkat ha van nekik. Ha nincs, akkor meg annál jobb, annál nehezebb lesz átmozgatni őket. *Vigyorodik továbbra is. Most érzi magát igazán elemükbe.*
- Gyorsabbak vagyunk, és könnyebben tudunk mozogni Lélekvesztővel. Nem kell nekünk egy lomha hajú. *Kacsint a férfira, majd megveregetve a vállát indul meg a többiek irányába.*
- Azóta, hogy túl sokat fosztanak ki. Nekik is kell védekezniük. De ez nem az, amire én számítottam. *Feleli végül Nerililnek.* - Nem ennek kellett volna jönnie. Vagy tudnak a holtakról, bár kizárt, mert azok még csak egy napja jelentek meg, ennyi idő alatt nem jutottak volna ide. Vagy mást kerestek itt. *Csak remélni tudja, hogy nincsenek élesfülűek a szomszéd hajón, s nem fogják meghallani, hogy miket mondogat a többieknek. Első útja az ágyúkhoz vezet. Ahhoz a kettő, csóringer, rossz célzásúhoz, mely olyan ütött kopott, talán nem is jó. Senki sem irigyelhetné ezt el tőlük, hiszen még csak nem is egy egész készlet van belőlük. Bár tízüknek ennyi is elég.*
- Megkerüljük őket, addig ne lőjetek. Felesleges is lenne, megpróbálunk lőtávon kívül maradni. Legyetek fiúk készenlétbe. Ha megkerüljük célozzatok a fedélzetre, akár az árbocra is. Lényeg, hogy ne a hajótestre. Ne gyújtsatok még fényt.*
- Zara hozzátok a csáklyákat. Azt a keveset, ami van. Neri, készítsük elő a pallókat. Amint közelebb kerülünk a hajóra, rögtön támadnunk kell. Gyorsabbak kell lennünk.*
- Aldren, te is légy készenlétbe. *Szól határozottan, és magabiztosan. Be van zsongva, most nem tudna egy helyben a kormánynál állni. Zizeg, s rögtön megy a pallókért is. Olyanná vált a hajó egy pillanat alatt, mint egy megbolygatott hangyaboly. Hiányzott már neki.*
- Hópihe! Tájékoztass folyamat, hogy mit látsz! *Ordibál fel, hiszen vélhetően a lány még mindig fent van. Vagyis idelent nem látja.*



908. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-24 21:47:36
 ÚJ
>Kalanon Syythas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Az ellenség oldalán//

*Ez a rabság sem más mint az, amit eddig megismert. A Kúria szolgájaként ugyan nem kényszerítették ólomból vert láncszemek viselésére, de a tengeren tartózkodva kimondottan hasznosnak találja, hogy még a szökés gondolata előtt elvegye a próbálkozók kedvét az úszástól. Ha a nyílt vizek ragadozóinak folyamatos jelenléte még nem is szegné kedvüket, akkor a biztos fulladásé már igen.
Amit a legénység hetek óta tartó mulatságának tart a hosszúéletű egzecíroztatásában, az az időtlen arcú fogolynak egy szemhunyásnyival ezelőtt kezdődött múltidézés csak. Egy olyan elhagyott élet újrateremtésének, amit már befejezettnek tartott, amaz azonban még kinyúl az idő homokján át érte és emlékezteti arra, hogy a Kúria szabályai nem hághatók át, még akkor sem, ha az ismert világ másik csücskébe megy ezért.
A napjai a fedélzet súrolásával, a legénység kvártélyainak rendben tartásával és az ezalatt eltűrt megaláztatásokkal telik. Különös elbánásban is ezért részesül, mert míg a többi, hasonló sorsra jutott szerencsétlen szűkölő félelmét vagy mélyben gyülemlő haragját kifejezésre is juttatja a fogva tartókkal szemben, addig a viola íriszű egy erre képtelennek tetsző gépként kel minden hajnalon és ugyanúgy hagyja álomba ragadni magát, utolsóként a fedélzeten. Amit rabtársai embertelen körülménynek és bánásmódnak tartanak, abból az elfnek kétszeresen jut ki, de szilárd sziklaként magasló tartását egyetlen hullámverés sem kezdte még ki.
Hogyan is lett volna erre képes egy maréknyi tengeri fosztogató, amikor ő olyan iszonyatban született, aminek már hallomása is borzadályt keltene a legkérgesebb szívűekben. Kalanon nem ezen a hajón lett fogollyá.
Egész élete során az volt.*

A hozzászólás írója (Kalanon Syythas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.24 21:49:36


907. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-24 07:55:59
 ÚJ
>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Dinty, Nadae, Aldrus, Nerilil, majd mindenki//

*A biztatás jól jön és megpróbál hinni benne, hogy Leon tényleg ott fogja várni őket a kikötőben és ismét egymáséi lehetnek és nem fog figyelem és szerelem megvonásban kallódni tovább.*
-Serpenyőt? Jól hangzik. *Nagyot lehet vele csapni és védekezni se olyan rossz vele, ha valamivel megdobják, na meg persze elég feltűnő, hogy felhívja magára a figyelmet, ez már jobb kedvre is deríti és majd ha újra a konyhába igyekszik mindenképpen az oldalára köt majd egyet.
Lassan kezd visszajönni az életkedve és máris vidámabbnak és határozottabbnak mutatja magát, ami tényleg nem árt, ha ki akar szúrni Aldrussal, ha ismét meg akarna őt törni.
Dintyhez odajön a fura részeges bárd fazon, így hamar végez a mondandójával a Démonról, ami pont elég a vörösnek és utána már megy is segíteni kihúzni Nerit a vízből.
Nadae utasítása szerint vitt törülközőket, majd jött a következő utasítás, hogy a melegített vízzel meg egyik ronggyal próbálja felmelegíteni a vízbe esett félelf lány testét. Szorgosan teszi is a dolgát és pakolássza a borogatásokat és amint kezd kihűlni újra belemártja a meleg vízbe.
Amint érzi, hogy kezd kihűlni a víz pont akkor érkezik Aldrus, akire gonoszan néz és minden mozdulatára figyel. Hozott neki felforralt vizet és a kihűlőben levőt elviszi vissza melegedni. Reydis értékelhetné a gesztust, de nem teszi, mert nem bízik meg benne és tudja, hogy biztos valami nagyobb rosszban töri a fejét.
Amint Nerilil magához tér kérdéseket tesz fel, amire kedvesen válaszol, nem felejtette el, hogy a barlangban a félvér lány ápolgatta őt és most viszonozhatja a kis szívességet.*
-Aldrus ugrott be utánad és a többiekkel húztunk ki téged, de nem látott semmit senki, ami a hajónak csapódott volna és csak te sérültél meg, de most pihenj még inkább. *Javasolja, de szerencsére elég fáradt a lány, így magától is elalszik a hajó lágy ringatózására. Lili nem nagyon bújik ki még az orrával sem a táskából, sok az idegen szag és még fél megmutatni magát, így a görény nem látja, csak érzi a szagát a kis nőstény patkánynak.
Reydis még néhányszor újra melegítette a vizet és néha be is bóbiskolt, így reggel valahol Nerilil alatt a földön egyik törülközővel betakarva magát alszik, nem ártott volna valaki aki átveszi az ő műszakját is, mert nem tud ennyit ébren lenni.
Hirtelen ágyúdurranást hall, arra ugrik szinte talpra, a szíve majd kiesik a helyéről úgy megijedt. Hall valami kürt és dobszólamot is, ami leginkább a harcba indulás elő zenéje. első útja a konyhába vezet, amint észreveszi, hogy a félelf lány eltűnt, biztos jobban van, legalábbis reméli ezért nincs a helyén. Magához vesz egy konyhakést és egy serpenyőt és úgy fut fel a fedélzetre Dinty felé szökkenve.*
-Én mit tudok segíteni? Mibe lehetek hasznotokra? *Nézi a többieket, akik ágyúhoz mennek meg ki tudja merrefelé, de ő nem találja a helyét és nem is tudja mit tehetne, de foggal-körömmel és amilyen van azzal fog az életéért küzdeni az már biztos, mert csak úgy láthatja újra Leont.*


906. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-23 13:06:44
 ÚJ
>Wram Vrauk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//

* Igazából azon kívül, hogy a kapitánynak segített elaludni, nagyon nincs mit csinálnia, így hol a kijelölt helyén, a horgonynál van, néha edig a fedélközben rendezgeti a megmaradt készleteit. Vagyis unalom a köbön. Így aztán rugóként pattan fel, amikor hallja az őrszem kiáltását. *
- Végre valami történik!
* Mondja, s kardját felkapva siet, egyenesen az ágyúk felé, mert odarendelik Taran mellé. *
- Hozom kőlyök, ne aggódj.
* Feleli, majd két fákylát is letesz a mágus mellé. *
- Én nem ismerem ezeket a dolgokat. Mondd el mit csináljak, aztán meglátjuk.
* Helyezkedik el maga is, miközben az ellenséges hajót figyeli. *


905. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-23 09:51:58
 ÚJ
>Taran Laton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Végül a puskaporos hordó tövében töltötte a napot, méghozzá szolid iszogatással. Az, hogy csak pityókás állapotig jutott, az annak volt köszönhető, hogy a tengeribetegség szelleme folyamatosan kísértette, és nem mert rákapcsolni a sebességre. Egyetlen dologért ment el a nap folyamán a kis rejtekéről, és ez nem volt más, mint a köpenye. Úgy véli, hogy délig elegendő melegséget adott a vízbe esett lány számára. Most, hogy óvatos léptekben beesteledett, végre elérkezettnek látszik az ő nagy pillanata, a tengeri csata.*
~Szellemekre, egy hajó!~
*Azt mondtam volna, hogy nagy pillanata? Hiszen annak ellenére, hogy megtették ágyúfelelősnek, és ez az egyetlen dolga, hogy is mondjam, nem mozog valami otthonosan ezen a terepen! Sosem lőtt még ágyúval, és arról sincs fogalma, hogy kellő mennyiségű port tett-e bele. Ha ez nem lenne elég, akkor ott van még az a tény is, hogy pityókás állapotban van (bár lehet, hogy ez pont elő fogja segíteni a józanon pocsékra sikeredő célzását, s éppen ezért célba is talál), és továbbra is utálja a vizet. Csatában sem túlzottan kiemelkedő, így nem is túl magabiztosan tápászkodik végre fel, hogy elinduljon a másik oldalon lévő ágyúhoz.*
~Itt már csak egy dolog segíthet rajtunk, a tűz!~
*Ismét ez az egyetlen bizodalma, ami ezúttal a tűzerő növelésében testesül meg. Kissé lassan, kissé nehézkesen, de végül elkezdi áttolni az ellentétes oldalon pihenő ágyút a másik mellé, hogy ne egy, hanem két lövedéket lőhessenek ki, duplájára növelve a vélt pusztítás erejét.*
-Wram, hozz magaddal egy fáklyát is, kérlek!
*Reagál Dyn utasításának nyomán az ork feltehető közeledésére, miközben a másik mellé tessékeli az ágyút. Ha az ork odaér, mond neki pár instrukciót.*
-Jelenleg mindkét ágyú töltve van, úgyhogy csak el kell majd sütni. Te célzol a jobb, míg én a bal oldalival. Az elsütést majd bízd rám. Az első lövést egyszerre szándékozom kivitelezni. Ezt követően amelyikünk jobban céloz, az fog mindkét ágyú elsütéséért felelni, a másik dolga csak annyi lesz, hogy irdatlan sebességgel újratölti őket. Megfelel?
*Kérdezi az orktól, miközben már a célzással van elfoglalva. Méri a körülbelüli ívet és szöget, hogy a lőtávolságba kerülés esetén a parancs után elsüthesse.*


904. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-22 12:33:57
 ÚJ
>Nerilil Anywor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//
//En, Nad, Aldi, Zara, majd mindenki//

*Azt hihetné az ember, hogy az előtte álló lány néma, ha válaszol is akkor is csak kurtán, mint most is. Magába megmosolyogja a hóhajú nőt, s csak nézi a jeges szemeket. *
- Persze.
* Válaszol hasonlóan röviden. Komoly baja nem esett, csak derekát érzi – minden bizonnyal attól ahogy a korlátnak csapódott, majd bukfencezett át rajta- talán néhány napig kékes lilás folt fog ott díszelegni, de semmi komoly. A benne dúló nyugtalanságról nem szól, arról mit látott vagy nem látott a vízben, mielőtt be nem ájult. Talán csak a képzelete játszott vele, ahogy álmaiban is. Felesleges szófecsérlés lenne az egész.
- Értem. Kár érte.
* Bólint a levágott hajra. Vagy valóban az az oka, vagy nem, de a lány nem akar róla beszélni, ő pedig nem faggatózik tovább, mindenkinek megvannak a maga démonai. Először a Vöröst keresi meg tekintetével, majd a fekete Démon után kutat, de nem látja így a kapitány kabinon állapodik meg tekintete. Szeme sarkából figyel fel, a lány mozdulatára, már az első alkalmat is észrevette – ahogy feje tetejére vándorolt tekintete-, de nem tulajdonított neki jelentőséget, előfordul az ilyen, ám ez a második túl direkt. *
- Mi?
* Kérdez, de bontja is ki a hevenyészett kontyot. Még mindig nedves, mely miatt néhány tincs összeállt s hullámosan omlik alá. Megrázza kobakját, az ősz hajszálak örömmel buknak szemébe, mely így a hold fényében, még rémisztőben hatnak. Szemei elkerekednek, szörnyülködve veszi ujjai közé, hogy aztán kiperegjenek közüle. Vadul kap egy másik után, hogy azt is szemügyre vegye, talán ha lenne a közelbe valami, amibe bele tud bámulni azt sem hagyná ki, hogy megvizsgálja ráncok is jártak-e a tincshez. Most már valóban kezd aggódni. *
~ Mi lehet odalent?~
*En szavai zökkentik ki, van más miatt aggódnia. Összeszűkült szemmel fókuszál a távolba. Gyors mozdulattal fogja kócos lófarokba haját, s gondolkodás nélkül indul le a kosárból. Csak lent tudatosul benne, hogy fogalma sincs mit is kellene tennie. Értetlenül figyeli a fel alá rohangáló Vöröst. Tarkóját dörzsölve nyugtázza, hogy nem ő az egyetlen. Már épp keresne egy nyugodt helyet, ahol nincs útjába Incifincinek, de az megtorpan előtte s Nadért szalasztja. Azt a pár métert, futó lépésben teszi meg, s minden illedelmesség nélkül löki be az ajtót. *
- Kapitány!
* Megállva a küszöbön, kiáltja el magát, majd lép beljebb. Felkapja Nad kalapját s lép az ágyhoz. *
- Nad, dolog van. Szükség van rád.
* Ragadja meg a nő egyik csuklóját, ránt egyet rajta, hátha az úgy ülő helyzetbe kerül. Közbe fejére teszi tollas kalapját.
- Te is Aldi, kapd össze magad!
* Szól oda a másiknak is. Tekintetével a nő fegyvereit s kabátját keresi.*
- Hajó…
* Pillanatra megáll, talán több információ se ártana így folytatja. *
- … bazi nagy hajó és tüzel.
* Többet nem tud hozzá fűzni, nem kapott ő kiképzést a fajtákról. Hajó, hajó, kicsi és nagy. Serényen szedi össze a nő fegyvereit, hogy azokat a kezébe nyomja. A Kócos és Ald után sorakozik be, ami a kivonulást illeti. Mielőtt azonban mindhárman elhagynák a kabint, megragadja Ald karját, s egy pár perces maradásra bírja. *
- Lehet nem a legmegfelelőbb alkalom, de köszönettel tartozom.
* Tekint a kénsárga szemekbe, kis tétovázás után. *
- Tartozom neked eggyel.
* Őszinte hálát olvashat ki belőle a másik. *
- Vigyázz rá, mert magam koncollak fel, ha baja esik.
* Válik elszánttá a tekintet, végül hagyja menni a félvért. *
* Ha Zaranir a történések középpontjában van, - ami Neri számára a sok nagy okos -, akkor mellette áll meg. Megnyugvással tölti el közelsége, s hogy annak ne legyen aggodalma, pajkos kacsintással köszönti, jeléül, hogy remekül van. Ha nem, akkor csak valahol megáll Nad mögött, s nézi a másik hajót. *
- Mindkét esetben, a Lélekvesztő gyorsaságát kellene kihasználni.
* Szólal meg, a menekülés vagy a támadás kérdésére. Noha nem sokat ért a hajózáshoz, de ez számára is nyilvánvaló. *
- Az ott lomha, nehezen fordul, viszont sokkal masszívabb. Nem tudjuk, hány ágyújuk van, ripityára törnek bennünket, míg nekik alig lesz káruk. Valahogy a hátukba kellene kerülni. Vagy meglepni őket, s növelni a sebességet, bízva a szerencsében, hogy komolyabb kárunk nem lesz, aztán hirtelen fordulni, s ha nem célunk ellopni a hajót, úgy a főárbocot lőni.
* Inkább csak hangosan gondolkodik, majd vonja meg a vállát, elvégre ez nem az ő asztala. *
- Amúgy mióta vannak ágyúk egy kereskedelmi hajón?
Érdeklődve tekint körbe a bagázson, hátha ad neki valaki választ, bár néhány pillanatnál tovább nem vár rá. Jobbnak látja, ha odébb áll, így a csáklyákért indul segítve Zarának vagy csak egyedül, ha az inkább a stratégia megbeszélésében akar helytállni. *


A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.22 14:04:03


903. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-22 08:15:43
 ÚJ
>Bressauavre Eisso avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Mindenki//

-Kétségtelenül a legjobbra! *vágja rá Enrakhala szavaira mikor távozik, sőt még buzgón integet is utána. Azért az egészen elképesztő, hogy Wram után ezt a nőt is két mondattal hátrébb tessékelte, és még meg sem kell magát erőltetnie.*
~Ezek mekkora gyökerek!~
*Nem sokáig marad a kormány társaságában, pedig olyan jól elvannak ők ketten. Dyn érkezik, és aggodalmát fejti ki, amire Bress nagyot legyint.*
-Ugyan-ugyan. Mér mit csinál megöl? Pff... nagy hiba lenne, ugyanis ha nem hülye tudja, hogy minden szál emberre szükség van a hajón. Kellek nektek, mert én legalább konyítok ehhez a hajókázós témához. Másrészről. *mondja, közben picikét mozdít jobbra a kormányon, alig észrevehetően, könnyedén masírozva ezzel előre a kívánt sebességgel.* -Ez nem újdonság. Az esetek java részében mindig meg akar ölni valaki. Már-már sértőnek is venném, ha itt nem akarna senki. Na de Bress bácsinak is van trükk a tarsolyában. *kacsint.* -Elég egy kis illúziókeltés, vagy csak kezembe kell vennem a lantomat... ugyanis a zene varázslatos dolgokra képes kedves Dyn. *mosolyog, majd a nő vállára teszi szabad kezét.* -Ne izgulj húgi, nem hagylak egyedül. Ha meg esetleg kinyírnak... na puff. *von vállat fittyet hányva az egészre, mert tényleg annyira megszokta már a dolgot, hogy az is csoda, hogy még egyáltalán életben van.
Az éjszaka túlságosan nyugodt, már-már vészjósló és hátborzongató. Ha a tengeren ekkora a nyugodtság, az mindig valami baljós dolognak az előjele. Mikor a távolban megpillantja a hajót, azaz egy nagy foltot a vízen, először csak hunyorog, majd fokozatosan mikor közelebb érnek, világossá válik, hogy egy másik hajó az. De nem a Rozmár, legalábbis nem hajaz rá... talán módosították ki tudja. Dyn szavaira sóhajt egyet.*
-Jaj nem kell a pánik húgi... attól mert jobbra fordulnak, az még nem azt jelenti, hogy támadni fognak. *mondja, majd szinte rögtön ezután dördülnek a másik hajó ágyúi.*
-Héj ezek támadnak! *kap a fejéhez, majd erősen balra forgatja a kormányt.* -Ki ne lyukasszátok mán! *kiabál és fokozatosan balra tart.*
-Azonnal ébresszétek a kapitányt! Matrózok készüljetek, ágyút tölteni! *osztja az utasításokat ha esetleg Dyn szava nem lenne elég mindehhez.*
-Lassítunk kicsit, hogy nagy ívben el tudjunk fordulni, és kikerüljünk a hatáskörükből. *mondja és határozottan mozgatja a kormánykereket.* -Aztán két választás van Dyn. Vagy elhúzzuk innen a csíkot, vagy megcsáklyázzuk, és elfoglaljuk a hajót. Ágyúkkal itt nem megyünk semmire, mocskosul túlerőben vannak tűzerőben.
*Ha megékezik Nadae kapitány ugyanezt neki is elmondja, aztán majd elválik mi lesz belőle, vagy hogyan dönt mit tegyenek. A megcsáklyázáshoz teljesen közel kell majd menni, de Bress azért lassított le előbb és fordult el, hogy ha el akarnak söpörni akkor így egérutat nyer.*
-Ha megcsáklyázzuk őket szitát csinálnak a hajónkból mire odaérünk... épp ezért nekünk a fontosabb részekre nem szabad lőnünk, ha azzal akarunk majd továbbmenni. *mutat a háromszintes hajóra.* -Odamegyünk, elfoglaljuk, átrakjuk a holmikat, és elmegyünk azzal... ha marad túlélő nehezéket rájuk, és vízbe velük! Vagy menekülünk. Na kapitány? Mi legyen hát?
*Nyilván az már mindenkinek bizonyára leesett, hogy ezek nem kereskedők, mert azok nem szoktak tüzet nyitni. Ha meg mégis azok, abból a fajtából valók, akikért nem nagy kár.*


902. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-21 20:06:19
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Miután Nerit rábízzák Reyre, úgy dönt inkább visszanéz a fedélzetre, így ha nem is hallja, ami En és Bress között lezajlik, elég a Hópihe arcára ránézni.*
- Ugye tudod, hogy magadra bosszantottad egy képzett orgyilkost? *Lép Bress mellé.* Nem szemtől szembe fog neked esni, hanem akkor, amikor lehunyod a szemed, úgyhogy talán óvatosan vele. Kicsit ijesztő a csaj. *Néz fel az árbóckosár felé s, ha elkapja a lány tekintetét, hát rákacsint.
Körülnézve a helyzet annyira azért nem vészes, mint ahogyan a többiek látják. Őrszem van a helyén, van aki kormányozzon, Zara vitorlát javít, s bőven elegen vannak a közelben ahhoz, hogy manőverezésnél feszítsék a vitorlát.
A maga részéről a kormány mellette hajókorlátnak támasztja az állát és továbbra is bágyadtan mereng a semmibe. Persze nem titkolt célja az is, hogy jelenlétével igyekezzen megőrizni a bárd életét, minthogy a fél hajó pikkel rá.
A nap így viszonylag nyugodtan telik, mindenki teszi a dolgát, ő is, még ha nem is úgy tűnik, de egyelőre mind életben vannak, úgyhogy még nem rontotta el.
Hópihe szavaira húzza ki csak magát. Rögtön En felé pillant, majd követi annak ujjait, hogy lássa merre mutat. A horizonton emberi szemmel elég nehéz lenne ilyen alacsonyról kiszúrni bármit is, de abban biztos, hogy feléjük tart.*
- Francba. Ezek támadni fognak. *Az oldalra forduló hajótest legalábbis erre utal.*
- Bress próbálj meg lőtávolságra kitérni előlük, amíg kész nem állunk mi is. *Csap rá a vállára és rohan tovább. Nem remélte, hogy pont az ő „műszaka” alatt üt be a vész, de ha már így van, akkor Nathalontól látottak alapján próbál cselekedni.*
- Neri, keltsd fel Nadot és azt a nyamvadt kutyáját! *Kiált az Rumlopónak a kosárba. Túl sok ideje ugyanis nincs arra, hogy mindenki helyzetét bemérje, rohangál, mint egy kiskutya.*
- Taran, ágyukhoz! Wram segíts neki. Töltsetek, de ne lőjetek, amíg én vagy Nad nem szólunk. A fedélzetet célozzátok, ne a hajótestet, rendben? *Valahogy ekkor dörren el a másik hajó ágyúja, Dynti rögtön behúzza a fejét, de nem sok ideje van elbújni, inkább megy tovább. És Zarát keresi. Fejéhez szorítja a kalapot, hogy le ne repüljön.*
- Saramir, szükségünk lesz a csáklyákra.
*A maga részéről persze, ha kell rögtön menne is a másik hajóra, pláne, hogy azok támadtak először. Viszont ő csak az első tiszt és ez csak a gyors helyzetkezelés volt, az igazi szó a Nadé. Így, ha valaki felébreszti és megérkezik, már vágtat is mellé.*
- Háromszintes, ágyukkal felszerelt. Ha nem előzzük meg őket alulmaradunk. *Közli gyorsan és meglehetősen tömören a tényeket.*



901. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-01-21 19:32:54
 ÚJ
>Enrakhala Nieth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Bress, Ald, majd Neri, végül este//

- Ahha, szóval józanul is egy agyatlan tuskó vagy, jó tudni. ÉS erre van bízva a kormányzás. *Horkan fel, és sarkon fordul. Egyelőre kénytelen nem tettlegességig menni a fickóval, pedig olyan szépen megjelent lelki szemei előtt, amint átnyúl a kormánykerék résein, megragadja a férfi ingét, és homlokát a fához rántja egy véres, fájdalmas találkozás erejéig.
Először nem tudta, miért is irritálja ennyire a kornyikás. De míg levegőzött, volt ideje gondolkozni. Rá emlékezteti. Arra pöffeszkedő gennyládára. Nem külsőben, még csak nem is a beszéde stílusában, a fickó lényében azonban van valami, amiről megboldogult felettese jut eszébe. Nem jó előjel. Főleg, hogy ez azzal jár, hogy már azon agyal, hogyan és mikor tudná eltenni láb alól a zavaró tényezőt, mielőtt kárt fog okozni. Mert fog, ebben biztos. Ám bármennyire is töpreng más megoldáson, be kell látnia, a legbölcsebb az, ha vár addig, amíg kikötnek valahol.
Aldren csak egy jeges pillantást, és ugyan azt a hideg, tényközlő hangot kapja, mint Bress.*
- Víz ment a füledbe, vagy ki emlegette a kapitányhoz rohanást. A felesleges sipítozásaidat te is megtarthatod magadnak.
*Férfiak. Forgatná a szemét, de ezekre nem is igazán használná ezt a szót. Becstelen haramiák, meglehet, de egy lyukast garast nem adna egyikük életéért sem. Szegény Reydisnek is meg kell birkóznia vele, hogy a z a Leon nevezetű, akiért annyira rajong, eltűnt. Kedve egyre ingerültebb és borongósabb, amire az összezártság tudatosulása csak tovább ront. Gyors mozdulatai, amivel visszakapaszkodik a kötélzeten az árboc kosárba, nem látszik ingerültsége. Amint felér, első dolga meglazítania kicsit dobótőreit a tokjukban, hogy pillanatok alatt előkaphassa őket, ha szüksége lesz rá. Vagy ha már végképp elege lesz a címeres barmokból.
A nap unalmasan telik, mondhatni, hiszen egyetlen hajót sem lát, se közel, se távol, sem valami csodálatos vízi lényt, vagy érdekes tengeri állatot.
Neri a lányt a pokrócba burkolózva találhatja, mikor felmászik mellé.*
- Persze. *Bólint.* Nem vagyok fáradt, elég eseménytelen volt a nap. Már akinek.
*Pillantása a Neri hajába vegyülő fehér tincsre vándorol.*
- Te jól vagy?
*A következő kérdésre csak hetykén vállat von.*
- Levágtam. Zavaró volt.
*Mielőtt ismét felelne, visszapörgeti magában az eseményeket. mivel szépen elvágódott a padlón, és tőreivel kellett kapaszkodókat rögtönöznie magának, a dolgok elejéről lemaradt.*
- A Vörösék húztak ki bennetek, a félvér pasas hozott fel a fedélzetre. Amúgy mindenki jól van, csak az emlékeztet az egészre. *Bök Neri ősz tincsére.
Ekkor azonban feltűnik neki valami a távolban. Egy hajó.*
- Ez az, amire a Kalózkánk várt. *Fordul Neri felé, majd lekiált.*
- Hajó közeleg! *S közben karjával már mutat is a megfelelő irányba.
A külleme alapján nem sejti, hogy valami nem stimmel, ám a másik habokat szelű lélekvesztő mozgása ösztönösen aggodalomra ad okot. Majd már dörrennek is az ágyúk, mire a hóhajú egyből szitkozódni kezd.*
- Neri, menj le, segíts a többieknek, majd én figyelem fentről a dolgokat!
*Hadarja el gyorsan. Hiába a hajón végzendő tennivalókhoz mit sem ér, harcban is akkor hatékony, ha lesből tud lecsapni. Így hát a legnagyobb haszna akkor van - legalábbis szerinte - ha fent mard, és az esetleges közelharcban égi áldásként csaphat le a gyanútlan támadókra.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1384-1403