Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 86 (1701. - 1720. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2026-2045
1720. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-18 02:02:30
Üzenet elküldve: 2022-06-18 02:02:30
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Hoo-Naoon túl//
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
* Ishala kissé lemarad a másik kettőtől, de még mindig dönthet úgy, hogy a nyomukba ered, fürge lábaival gyorsabban haladhat, mint a sort vezető tündér. Habár a fáklya fénye egyre távolodik, ezért hacsak nem szeretne sötétben végigbotorkálni a barlangon, jobb ha siet.
A másik két kalandor gond nélkül eléri a zuhatagot. Sren fáklyája néhány métert zuhan, aztán koppan egyet-kettőt a szürke kövön. A láng meginog, de nem alszik ki, így már legalább a terem középső részét belátják. Itt-ott mintha már a barlang falait is látni vélnék, ahogy egy-egy vízcsepp megcsillan, de pontosan nem tudják behatárolni, hogy mekkora a hely. Sok újdonságot tehát nem találnak, habár így már Fynlisse is jobban lelát a "lépcső" aljára. Az egy szárazabb részhez vezet, ha egyben lejutnak, nem kell úszniuk, hogy felvegyék a másik fáklyát is és jobban körbenézzenek odalent. Már, ha egyben leérnek. Korábbi kalandok ide vagy oda, Sren csizmája vizes és a sziklafal is, amelyen megpróbál lemászni – ráadásul ez utóbbin kevés a kapaszkodó is. Így amikor a fél-elf férfi lefelé tart, egy ponton megcsúszik a lába és a hátralévő nagyjából két métert zuhanva teszi meg. Szerencsésnek mondhatja magát, mivel fontosabb részei épségben maradnak, csupán apró zúzódások büszke tulajdonosává válik. Az ütődések nyomán kékes-lilás foltok jelennek meg egy-két pontján, de semmi olyan sérülést nem szerez, ami ne múlna el néhány nap, netán hat alatt. S még a vizet is sikerült elkerülnie, így ha nem is pontosan úgy, ahogy tervezte, de sikerül lejutnia a barlangcsarnokba és innen már gond nélkül eljuthat a fáklyáig. Ha Fynlisse vagy Ishala úgy döntenek, hogy követik, talán már óvatosabban járnak el, illetve némileg Sren is segíthet nekik.
A barlang ezen része nem épp csöndes: a vízesés közelében meglehetősen hangosan kell beszélni, hogy megértsék egymást, néhány méterrel arrébb viszont már inkább csak háttérzajjá tompul a zaja. Ha Srennek sikerül összeszednie magát és elindul a fáklyával szétnézni, megannyi kis lyukat láthat a barlang falán. A legkisebbekbe fejét alig tudná bedugni, a legnagyobbakba talán egy tündér beférne. A barlang padlózata nincs egy síkban, itt-ott kiemelkedő buckák, máshol kisebb pocsolyák nehezítik a haladást, de egy kis figyelemmel kikerülhetők. Az egyik irányban azonban egy szélesebb járatot is felfedezhetnek, ami jobbra-balra kanyarogva vezet az ismeretlenbe, akárcsak az út, amelyen jöttek. Megpróbálhatnak továbbhaladni (ehhez persze nem árt, ha a tündér és az elf is lemásznak), vagy jobban megvizsgálhatják a falba vájt lyukakat (persze ehhez is jól jöhet, ha a többiek is lemásznak, hogy közelebbről lássák azokat).
//Alagút – Vojtri, Athien, Loq, Learon, Aashryn//
A csapat nagy része úgy ledöbben a beszélő szobrot hallva vagy talán a mögöttük bezáruló bejárat miatt, hogy nem is tudnak mit lépni hirtelen. Ketten vannak csak, akik gyorsan kapcsolnak, és egyből elkezdenek dolgozni kijutásuk módján, vagy legalábbis a hely titkainak kiderítésén. Az ork kérdése után pár másodpercig néma csönd ül a teremre, végül a szobor újra megszólal. Ezeket a sorokat még az időközben elinduló Vojtri is hallhatja, hiszen még csak pár lépést tett meg a folyosón, amerre elindult. *
– A halandóknak jobbára kettő van belőle, ám Chro'wornak csak egy jutott, ezért is vágyik oly' nagyon a párjára. Az áldozat már itt van a templomban, de nektek kell feláldoznotok! * Hogy a szobor szándékosan fogalmaz ilyen ködösen, vagy csak a sokezer éves korkülönbség nehezíti meg a kommunikációt, jó kérdés. Mindenesetre ennél többet most nem sikerül kihúzni belőle, talán jobban teszik, ha követik Vojtri példáját és elindulnak akár utána, akár a másik irányba.
Ami a muzsikust illeti… Egy rövidebb folyosóban találja magát, a falak és a padló nem különbözik az eddigiektől. Azonban néhány méter megtétele után egy újabb szobához érkezik. Ez nagyjából a fele az előző helyiségnek, így nagyjából ellát a terem másik végéig, ahol egy ugyanolyan nyílást lát a falon, amilyenből ő érkezett. A szoba látszólag teljesen üres, ezáltal a férfi könnyen juthatna arra a következtetésre, hogy egyszerűen át kell sétálnia rajta. Ám még mielőtt megtenné, a padlón valami furcsát vesz észre: az eddigi egységes, sima felületet a szobában nagyjából fél négyzetméteres csempék váltják fel. Ez magában még nem nagy felfedezés, azonban az is feltűnhet neki, hogy az előtte lévő csempék között ujjnyi rések tátonganak, s olybá tűnik, hogy alattuk nincsen semmi, csak a tátongó üresség. Ennek ellenére megpróbálhat átjutni a túloldalra, vagy kiötölhet valami más megoldást. Ha a társai időközben észbe kapnak, talán nekik is akad ötletük. *
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
* Ishala kissé lemarad a másik kettőtől, de még mindig dönthet úgy, hogy a nyomukba ered, fürge lábaival gyorsabban haladhat, mint a sort vezető tündér. Habár a fáklya fénye egyre távolodik, ezért hacsak nem szeretne sötétben végigbotorkálni a barlangon, jobb ha siet.
A másik két kalandor gond nélkül eléri a zuhatagot. Sren fáklyája néhány métert zuhan, aztán koppan egyet-kettőt a szürke kövön. A láng meginog, de nem alszik ki, így már legalább a terem középső részét belátják. Itt-ott mintha már a barlang falait is látni vélnék, ahogy egy-egy vízcsepp megcsillan, de pontosan nem tudják behatárolni, hogy mekkora a hely. Sok újdonságot tehát nem találnak, habár így már Fynlisse is jobban lelát a "lépcső" aljára. Az egy szárazabb részhez vezet, ha egyben lejutnak, nem kell úszniuk, hogy felvegyék a másik fáklyát is és jobban körbenézzenek odalent. Már, ha egyben leérnek. Korábbi kalandok ide vagy oda, Sren csizmája vizes és a sziklafal is, amelyen megpróbál lemászni – ráadásul ez utóbbin kevés a kapaszkodó is. Így amikor a fél-elf férfi lefelé tart, egy ponton megcsúszik a lába és a hátralévő nagyjából két métert zuhanva teszi meg. Szerencsésnek mondhatja magát, mivel fontosabb részei épségben maradnak, csupán apró zúzódások büszke tulajdonosává válik. Az ütődések nyomán kékes-lilás foltok jelennek meg egy-két pontján, de semmi olyan sérülést nem szerez, ami ne múlna el néhány nap, netán hat alatt. S még a vizet is sikerült elkerülnie, így ha nem is pontosan úgy, ahogy tervezte, de sikerül lejutnia a barlangcsarnokba és innen már gond nélkül eljuthat a fáklyáig. Ha Fynlisse vagy Ishala úgy döntenek, hogy követik, talán már óvatosabban járnak el, illetve némileg Sren is segíthet nekik.
A barlang ezen része nem épp csöndes: a vízesés közelében meglehetősen hangosan kell beszélni, hogy megértsék egymást, néhány méterrel arrébb viszont már inkább csak háttérzajjá tompul a zaja. Ha Srennek sikerül összeszednie magát és elindul a fáklyával szétnézni, megannyi kis lyukat láthat a barlang falán. A legkisebbekbe fejét alig tudná bedugni, a legnagyobbakba talán egy tündér beférne. A barlang padlózata nincs egy síkban, itt-ott kiemelkedő buckák, máshol kisebb pocsolyák nehezítik a haladást, de egy kis figyelemmel kikerülhetők. Az egyik irányban azonban egy szélesebb járatot is felfedezhetnek, ami jobbra-balra kanyarogva vezet az ismeretlenbe, akárcsak az út, amelyen jöttek. Megpróbálhatnak továbbhaladni (ehhez persze nem árt, ha a tündér és az elf is lemásznak), vagy jobban megvizsgálhatják a falba vájt lyukakat (persze ehhez is jól jöhet, ha a többiek is lemásznak, hogy közelebbről lássák azokat).
//Alagút – Vojtri, Athien, Loq, Learon, Aashryn//
A csapat nagy része úgy ledöbben a beszélő szobrot hallva vagy talán a mögöttük bezáruló bejárat miatt, hogy nem is tudnak mit lépni hirtelen. Ketten vannak csak, akik gyorsan kapcsolnak, és egyből elkezdenek dolgozni kijutásuk módján, vagy legalábbis a hely titkainak kiderítésén. Az ork kérdése után pár másodpercig néma csönd ül a teremre, végül a szobor újra megszólal. Ezeket a sorokat még az időközben elinduló Vojtri is hallhatja, hiszen még csak pár lépést tett meg a folyosón, amerre elindult. *
– A halandóknak jobbára kettő van belőle, ám Chro'wornak csak egy jutott, ezért is vágyik oly' nagyon a párjára. Az áldozat már itt van a templomban, de nektek kell feláldoznotok! * Hogy a szobor szándékosan fogalmaz ilyen ködösen, vagy csak a sokezer éves korkülönbség nehezíti meg a kommunikációt, jó kérdés. Mindenesetre ennél többet most nem sikerül kihúzni belőle, talán jobban teszik, ha követik Vojtri példáját és elindulnak akár utána, akár a másik irányba.
Ami a muzsikust illeti… Egy rövidebb folyosóban találja magát, a falak és a padló nem különbözik az eddigiektől. Azonban néhány méter megtétele után egy újabb szobához érkezik. Ez nagyjából a fele az előző helyiségnek, így nagyjából ellát a terem másik végéig, ahol egy ugyanolyan nyílást lát a falon, amilyenből ő érkezett. A szoba látszólag teljesen üres, ezáltal a férfi könnyen juthatna arra a következtetésre, hogy egyszerűen át kell sétálnia rajta. Ám még mielőtt megtenné, a padlón valami furcsát vesz észre: az eddigi egységes, sima felületet a szobában nagyjából fél négyzetméteres csempék váltják fel. Ez magában még nem nagy felfedezés, azonban az is feltűnhet neki, hogy az előtte lévő csempék között ujjnyi rések tátonganak, s olybá tűnik, hogy alattuk nincsen semmi, csak a tátongó üresség. Ennek ellenére megpróbálhat átjutni a túloldalra, vagy kiötölhet valami más megoldást. Ha a társai időközben észbe kapnak, talán nekik is akad ötletük. *
1719. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-17 20:50:19
Üzenet elküldve: 2022-06-17 20:50:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Alagút – Vojtri, Athien, Loq, Learon, Aashryn//
*Loq hozott fáklyát úgyhogy ő fontos személynek számít majd a barlangban. És feltűnőnek is. Nem tetszik neki ez a helyzet. Mikor a szobor megszólal az se. A bejárat elzáródására ismét felszólal azzal az elbűvölően egykedvű hangjával.*
-Bassza meg!
*A szoborhoz nem szól. Ha a bazseváló elrontja halljon meg ő. Viszont a szobor úgy néz ki értelmes. És tényleg be akarják őket sorozni valami mágus seregébe. Akinek ez a temploma. Aki, egy templomot állít magának az már valaki. Ezzel Loq tisztában van. Ezért is rákérdez a részletekre.*
-Milyen áldozatot szeret a gazdád?
*A tündér jó lenne ha itt volna. De a tyúk és a gazdája se tűnnek rossznak. Az ork azért gyanakodva néz a társaira nehogy azoknak is hasonló ötletük támadjon róla.*
//Alagút – Vojtri, Athien, Loq, Learon, Aashryn//
*Loq hozott fáklyát úgyhogy ő fontos személynek számít majd a barlangban. És feltűnőnek is. Nem tetszik neki ez a helyzet. Mikor a szobor megszólal az se. A bejárat elzáródására ismét felszólal azzal az elbűvölően egykedvű hangjával.*
-Bassza meg!
*A szoborhoz nem szól. Ha a bazseváló elrontja halljon meg ő. Viszont a szobor úgy néz ki értelmes. És tényleg be akarják őket sorozni valami mágus seregébe. Akinek ez a temploma. Aki, egy templomot állít magának az már valaki. Ezzel Loq tisztában van. Ezért is rákérdez a részletekre.*
-Milyen áldozatot szeret a gazdád?
*A tündér jó lenne ha itt volna. De a tyúk és a gazdája se tűnnek rossznak. Az ork azért gyanakodva néz a társaira nehogy azoknak is hasonló ötletük támadjon róla.*
1718. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-17 20:15:47
Üzenet elküldve: 2022-06-17 20:15:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
*Ha olyan típus lenne, bizonyára a szemét forgatná, vagy fújtatana egyet a tündér izgalmára és sietségére, de valójában semmiben sem különbözik Fyntől, ugyanannyira lelkes, sőt, igazság szerint nem is az a félős fajta. Egy óvatlan pillanatban a lány fáklyájához tartja sajátját, hogy több fényük lehessen, illetve legyen egy biztonsági, ha az egyik kialudna. A lány feje fölé tartja, miközben az vetkőzik, saját csizmáját inkább magán tartja, régi darab, de kellően vízálló talán.*
- Csak óvatosan! *Mondjha félhangosan a lánynak, közben maga mögé tekint, hogy Ishala velük tart-e. Nem bánná, itt azért már egész jó távok vannak a falak között, egy ügyes íjász elboldogulna.*
- Ha nem haragszol meg a kérdésért... mekkorát tudsz repülni? *Kérdezi, miközben óvatosan a lány mellé áll. Fáklyáját messze kitartja, s ahol szilárd talajt lát, lehajítja, reményei szerint nem alszik ki a fán átitatott gyolcs. Így lentről és fentről is lesz fény, illetve a lány is láthatja, hogy hová érkezzen.*
- Én sem... *hümment a tót illető megjegyzésre.
Ha biztonságos (ami annyit tesz, hogy nem egy tátott, telefogsor szájba ereszkedik, vagy nem lát villogó tekinteteket a sötétben, esetleg baljós mormogást, csámcsogást sem hall), akkor ő bizony ereszkedni kezd, pontról pontra. Ügyessége elég jó, szerzett ismereteket más kalandok során már, persze azért kötél nem volna baj, ha lenne.*
- Kötelet gondolom senki sem hozott, igaz? *Sóhajt fel, s erősen markol minden egyes kiszögellést, súlyát csak akkor helyezi rá egy-egy kiálló részre, ha az biztonságosan megtartja, s tekintve, hogy nem egy izompacsirta, inkább ügyességére apellál. Reményei szerint, így biztonságosan lejuthat és tovább nézelődhet, talán még fákylája is égni fog, s nem kell újra meggyújtania. Ha lát valami veszélyeset, azonnal jelez a többieknek, ahogyan csak tud.*
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.17 20:16:39
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
*Ha olyan típus lenne, bizonyára a szemét forgatná, vagy fújtatana egyet a tündér izgalmára és sietségére, de valójában semmiben sem különbözik Fyntől, ugyanannyira lelkes, sőt, igazság szerint nem is az a félős fajta. Egy óvatlan pillanatban a lány fáklyájához tartja sajátját, hogy több fényük lehessen, illetve legyen egy biztonsági, ha az egyik kialudna. A lány feje fölé tartja, miközben az vetkőzik, saját csizmáját inkább magán tartja, régi darab, de kellően vízálló talán.*
- Csak óvatosan! *Mondjha félhangosan a lánynak, közben maga mögé tekint, hogy Ishala velük tart-e. Nem bánná, itt azért már egész jó távok vannak a falak között, egy ügyes íjász elboldogulna.*
- Ha nem haragszol meg a kérdésért... mekkorát tudsz repülni? *Kérdezi, miközben óvatosan a lány mellé áll. Fáklyáját messze kitartja, s ahol szilárd talajt lát, lehajítja, reményei szerint nem alszik ki a fán átitatott gyolcs. Így lentről és fentről is lesz fény, illetve a lány is láthatja, hogy hová érkezzen.*
- Én sem... *hümment a tót illető megjegyzésre.
Ha biztonságos (ami annyit tesz, hogy nem egy tátott, telefogsor szájba ereszkedik, vagy nem lát villogó tekinteteket a sötétben, esetleg baljós mormogást, csámcsogást sem hall), akkor ő bizony ereszkedni kezd, pontról pontra. Ügyessége elég jó, szerzett ismereteket más kalandok során már, persze azért kötél nem volna baj, ha lenne.*
- Kötelet gondolom senki sem hozott, igaz? *Sóhajt fel, s erősen markol minden egyes kiszögellést, súlyát csak akkor helyezi rá egy-egy kiálló részre, ha az biztonságosan megtartja, s tekintve, hogy nem egy izompacsirta, inkább ügyességére apellál. Reményei szerint, így biztonságosan lejuthat és tovább nézelődhet, talán még fákylája is égni fog, s nem kell újra meggyújtania. Ha lát valami veszélyeset, azonnal jelez a többieknek, ahogyan csak tud.*
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.17 20:16:39
1717. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-15 14:19:08
Üzenet elküldve: 2022-06-15 14:19:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
- Kizárt dolog, hogy eláztassam a cipőmet! *Mielőtt belegázolna a patakba, leül egy nagyobb kőre, és leveszi a lábbelijét. Baljában összefogva őket lép végül a vízbe. Az eddigieknél is jobban figyel, hová teszi a lábát, nehogy egy éles kő vagy egyéb megvágja. ~ Azért ez elég komikus látvány lehet. Fynlisse Soneret, botcsinálta kalandor! ~ A zúgó hangjára megtorpan, valószínűleg még azelőtt, hogy meglátná magát a vízesést. Csak addig araszol előre, amíg ki nem tud mászni a szárazra. Ha a többiek nem sietnek, egy gyors körülnézés után megint leül.*
-Ott le tudunk mászni. *Mutat a természetes "lépcső" felé.* A tóba inkább nem ugranék bele... *A cókmókjából elővarázsolt rongydarabbal megtörölgeti magát, és visszahúzza a száraz cipőjét, befelé nagyon, kifelé kicsit mosolyogva a saját előrelátásán. Kimerészkedik a szilklák széléig, és a fáklya fényénél megpróbálja kikémlelni, mi várhatja őket odalent. Ha esetleg meglátna valamit, ami eddig nem tűnt fel, azt megosztja a társaival is. Kissé tanácstalanul néz Srenre.*
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
- Kizárt dolog, hogy eláztassam a cipőmet! *Mielőtt belegázolna a patakba, leül egy nagyobb kőre, és leveszi a lábbelijét. Baljában összefogva őket lép végül a vízbe. Az eddigieknél is jobban figyel, hová teszi a lábát, nehogy egy éles kő vagy egyéb megvágja. ~ Azért ez elég komikus látvány lehet. Fynlisse Soneret, botcsinálta kalandor! ~ A zúgó hangjára megtorpan, valószínűleg még azelőtt, hogy meglátná magát a vízesést. Csak addig araszol előre, amíg ki nem tud mászni a szárazra. Ha a többiek nem sietnek, egy gyors körülnézés után megint leül.*
-Ott le tudunk mászni. *Mutat a természetes "lépcső" felé.* A tóba inkább nem ugranék bele... *A cókmókjából elővarázsolt rongydarabbal megtörölgeti magát, és visszahúzza a száraz cipőjét, befelé nagyon, kifelé kicsit mosolyogva a saját előrelátásán. Kimerészkedik a szilklák széléig, és a fáklya fényénél megpróbálja kikémlelni, mi várhatja őket odalent. Ha esetleg meglátna valamit, ami eddig nem tűnt fel, azt megosztja a társaival is. Kissé tanácstalanul néz Srenre.*
1716. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-14 13:33:12
Üzenet elküldve: 2022-06-14 13:33:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alagút – Vojtri, Athien, Loq, Learon, Aashryn//
*Nem reagál a szavakra, a túlzott óvatoskodás nem az asztala: osztja a hitet, miszerint bátraké a szerencse. Ő pedig szerfelett mívelni látszik ezt a címet, hisz társainak zöme csak óvatoskodva kivár. Pedig nem épp bátor jellem, épp ellenkezőleg. Nem tart azonban sem az ódon kastélytól, sem a sötéttől. A legrosszabb, ami várhatja őket, azok a kósza patkányok. Na meg az őelőttük kifosztott termek.
A köszöntgetések és a csiricsáré bemutatkozások nem hatják meg a rejtélyes szobrot. Ő választ kap azonban, s vele együtt két folyosót is felfedezni vél.*
-Nem-nem, mi nem fosztogatni vagyunk! Én legalábbis. *Hadarja, miközben félszeg léptekkel a balra vezető folyosó felé veszi az irányt. Figyel ugyan a szoborra, de a szobor az csak egy szobor. Trükkös mágiával pedig nem lehet eltántorítani egy Rholkát.*
-Áldozat! Az lesz. Chro'wor úr nem fog csalódni. *Egy bólintással toldja meg szavait szórakozottan, s hiába pillant körbe: oltárt, vagy ahhoz hasonlatosat nem vél felfedezni. Talán a sokat emlegetett "várban" van. Ahol minden bizonnyal a kincsek is. Abbéli reményei, hogy társai előtt tömi meg zsebeit, még inkább erősödni látszanak. A magasba emeli a fáklyát, s elindul a balra nyíló folyosó felé.*
*Nem reagál a szavakra, a túlzott óvatoskodás nem az asztala: osztja a hitet, miszerint bátraké a szerencse. Ő pedig szerfelett mívelni látszik ezt a címet, hisz társainak zöme csak óvatoskodva kivár. Pedig nem épp bátor jellem, épp ellenkezőleg. Nem tart azonban sem az ódon kastélytól, sem a sötéttől. A legrosszabb, ami várhatja őket, azok a kósza patkányok. Na meg az őelőttük kifosztott termek.
A köszöntgetések és a csiricsáré bemutatkozások nem hatják meg a rejtélyes szobrot. Ő választ kap azonban, s vele együtt két folyosót is felfedezni vél.*
-Nem-nem, mi nem fosztogatni vagyunk! Én legalábbis. *Hadarja, miközben félszeg léptekkel a balra vezető folyosó felé veszi az irányt. Figyel ugyan a szoborra, de a szobor az csak egy szobor. Trükkös mágiával pedig nem lehet eltántorítani egy Rholkát.*
-Áldozat! Az lesz. Chro'wor úr nem fog csalódni. *Egy bólintással toldja meg szavait szórakozottan, s hiába pillant körbe: oltárt, vagy ahhoz hasonlatosat nem vél felfedezni. Talán a sokat emlegetett "várban" van. Ahol minden bizonnyal a kincsek is. Abbéli reményei, hogy társai előtt tömi meg zsebeit, még inkább erősödni látszanak. A magasba emeli a fáklyát, s elindul a balra nyíló folyosó felé.*
1715. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-13 12:53:40
Üzenet elküldve: 2022-06-13 12:53:40
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Hoo-Naoon túl//
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
* A barlangászni vágyók elindulnak. Az elf íjász még elmélázik a lehetőségein, de ha társai után indulna, még nem késő, néhány nagyobb lépéssel utolérheti őket. Fynlisse fütyülésére nincs válasz, csak a hangja nyomán keletkezett kísérteties csend, ahogy a visszhangja egyre halkul, majd elhal.
A tündér megy elől, kezében fáklyával, amely néhány méteren vöröses színűvé varázsolja a rideg falakat. Az ismerős napfény lassan már csak emlék marad, ahogy a haladnak előre a kanyargó barlangban. Egy ponton túl már biztosan nem ússzák meg szárazon, hiszen a lábuk alatt folydogáló hideg vízű patak kiszélesedik, így már bokáig érő vízben kénytelenek mászkálni. Nem állja útjukat semmiféle csapda, legfeljebb néhány nagyobb kő, de ha a lábuk elé néznek, nem botlanak meg bennük. Azonban egy-két perc sötétben ballagás után a halk vízcseppek hangja mellett egy erősebb, csobogásra emlékeztető hang is feltűnhet a kalandoroknak. Már nem kell sokáig menniük, hogy a hang forrásához érjenek: az eddig enyhén lejtő talaj egy ponton megtörik és egy nagyjából négy méter magas vízesés formájában zúdul alá a víz. Még éppen lelátni a zuhatag aljára: a víz egy kis tóban gyűlik össze, amely ki tudja milyen mély, s ki tudja, mit rejthet magában. Mindazonáltal nem a tó minden, amit látnak, az csupán egy kis hányadát foglalja el az előttük lévő teremnek. Máshol szilárd talaj van. Azt nem láthatják, hogy pontosan mekkora a terem, hiszen a fáklya fénye nem éri el annak falait, de ebből arra következtethetnek, hogy egész nagy – persze ez nem túl konkrét, de az eddigi szűk járathoz képest mindenképp előrelépés. Azt sem láthatják, hogy van-e másik út, vagy zsákutcába értek. Persze, ha már idáig eljöttek, bizonyára nem fognak visszafordulni, annál is inkább, mert nem az ugrás (illetve Fynlisse esetén a repülés) az egyetlen lehetőség a lejutásra. A vízesés mellett néhány nagyobb, viszonylag meredek szikla vezet lefelé. Nem egy életbiztosítás és az igazat megvallva, ahhoz is kell egy kis kreativitás, hogy lépcsőt lássanak a bizonyára csúszós kövekbe, de egy kis ügyességgel lejuthatnak rajta az ismeretlenbe. *
//Alagút – Vojtri, Athien, Loq, Learon, Aashryn//
* A másik bejáratnál lévők sem tétováznak sokáig, legalábbis az élen loholó Vojtrit fűti a kíváncsiság és a megtalálásra váró kincsek lehetősége. Őt követi Athien, majd Loq, Learon és Aashryn. A sor végén haladóknak még arra sincs idejük, hogy szétnézzenek, az elől haladó dalnok és az elf nő máris beszélgetni kezdenek a lent talált szoborral. Amaz nem sieti el a választ. Azonban abban a pillanatban, hogy Learon is csarnok kövére lép, a bent lévők azt tapasztalhatják, hogy a lábuk alatt lévő kőpadló bemélyed és a következő pillanatban hangos morajlás közepette a lépcsősor tetején lévő bejárat elé egy súlyos szikla kerül. Eddig sem jutott sok napfény a lenti terembe, ám most már kizárólag a fáklya fényére támaszkodhatnak.
Bő tíz másodperces csend ül a félhomályban lévő csarnokra, ezalatt lehetőségük van jobban körülnézni. Észrevehetik, hogy jobbra és balra is egy-egy folyosó vezet a sötétbe. Ám még mielőtt előresietnének (vagy hátra, hogy megvizsgálják a kijáratot eltorlaszoló súlyos követ), a mély hang ismét megszólal. *
– Ezer éve már, hogy halandók érkeztek volna, hogy uram szolgálatába álljanak… Mindig csak fosztogatók jönnek, kik megzavarják a templom csendjét! * A hang kissé panaszosan foglalja össze az elmúlt ezer év tapasztalatait, de nem merül el mélységesen a magyarázkodásban – hamar folytatja a látszólag lényegesebb részekkel. *
– Hol beléptetek, nem távozhattok, s honnan távoztok, oda többé nem léphettek be. Ki Chro'wor szolgálatába állna, mutasson be neki tetsző áldozatot szentélyén, máskülönben ne háborgassa a templom békéjét! * Ezután ismét hosszabb időre elhallgat. A bemutatkozásokkal nem igazán foglalkozik, csak áll tovább, merthogy szobor lévén máshoz nem nagyon ért. A társaságban bizonyára jó néhány kérdés felmerül, ám hogy a szobor hajlandó-e azokra válaszolni, egyelőre nem tudhatják. Dönthetnek úgy, hogy elindulnak az egyik úton a két, látszólag azonos folyosó egyikén – vagy elidőznek még a jelenlegi teremben. *
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
* A barlangászni vágyók elindulnak. Az elf íjász még elmélázik a lehetőségein, de ha társai után indulna, még nem késő, néhány nagyobb lépéssel utolérheti őket. Fynlisse fütyülésére nincs válasz, csak a hangja nyomán keletkezett kísérteties csend, ahogy a visszhangja egyre halkul, majd elhal.
A tündér megy elől, kezében fáklyával, amely néhány méteren vöröses színűvé varázsolja a rideg falakat. Az ismerős napfény lassan már csak emlék marad, ahogy a haladnak előre a kanyargó barlangban. Egy ponton túl már biztosan nem ússzák meg szárazon, hiszen a lábuk alatt folydogáló hideg vízű patak kiszélesedik, így már bokáig érő vízben kénytelenek mászkálni. Nem állja útjukat semmiféle csapda, legfeljebb néhány nagyobb kő, de ha a lábuk elé néznek, nem botlanak meg bennük. Azonban egy-két perc sötétben ballagás után a halk vízcseppek hangja mellett egy erősebb, csobogásra emlékeztető hang is feltűnhet a kalandoroknak. Már nem kell sokáig menniük, hogy a hang forrásához érjenek: az eddig enyhén lejtő talaj egy ponton megtörik és egy nagyjából négy méter magas vízesés formájában zúdul alá a víz. Még éppen lelátni a zuhatag aljára: a víz egy kis tóban gyűlik össze, amely ki tudja milyen mély, s ki tudja, mit rejthet magában. Mindazonáltal nem a tó minden, amit látnak, az csupán egy kis hányadát foglalja el az előttük lévő teremnek. Máshol szilárd talaj van. Azt nem láthatják, hogy pontosan mekkora a terem, hiszen a fáklya fénye nem éri el annak falait, de ebből arra következtethetnek, hogy egész nagy – persze ez nem túl konkrét, de az eddigi szűk járathoz képest mindenképp előrelépés. Azt sem láthatják, hogy van-e másik út, vagy zsákutcába értek. Persze, ha már idáig eljöttek, bizonyára nem fognak visszafordulni, annál is inkább, mert nem az ugrás (illetve Fynlisse esetén a repülés) az egyetlen lehetőség a lejutásra. A vízesés mellett néhány nagyobb, viszonylag meredek szikla vezet lefelé. Nem egy életbiztosítás és az igazat megvallva, ahhoz is kell egy kis kreativitás, hogy lépcsőt lássanak a bizonyára csúszós kövekbe, de egy kis ügyességgel lejuthatnak rajta az ismeretlenbe. *
//Alagút – Vojtri, Athien, Loq, Learon, Aashryn//
* A másik bejáratnál lévők sem tétováznak sokáig, legalábbis az élen loholó Vojtrit fűti a kíváncsiság és a megtalálásra váró kincsek lehetősége. Őt követi Athien, majd Loq, Learon és Aashryn. A sor végén haladóknak még arra sincs idejük, hogy szétnézzenek, az elől haladó dalnok és az elf nő máris beszélgetni kezdenek a lent talált szoborral. Amaz nem sieti el a választ. Azonban abban a pillanatban, hogy Learon is csarnok kövére lép, a bent lévők azt tapasztalhatják, hogy a lábuk alatt lévő kőpadló bemélyed és a következő pillanatban hangos morajlás közepette a lépcsősor tetején lévő bejárat elé egy súlyos szikla kerül. Eddig sem jutott sok napfény a lenti terembe, ám most már kizárólag a fáklya fényére támaszkodhatnak.
Bő tíz másodperces csend ül a félhomályban lévő csarnokra, ezalatt lehetőségük van jobban körülnézni. Észrevehetik, hogy jobbra és balra is egy-egy folyosó vezet a sötétbe. Ám még mielőtt előresietnének (vagy hátra, hogy megvizsgálják a kijáratot eltorlaszoló súlyos követ), a mély hang ismét megszólal. *
– Ezer éve már, hogy halandók érkeztek volna, hogy uram szolgálatába álljanak… Mindig csak fosztogatók jönnek, kik megzavarják a templom csendjét! * A hang kissé panaszosan foglalja össze az elmúlt ezer év tapasztalatait, de nem merül el mélységesen a magyarázkodásban – hamar folytatja a látszólag lényegesebb részekkel. *
– Hol beléptetek, nem távozhattok, s honnan távoztok, oda többé nem léphettek be. Ki Chro'wor szolgálatába állna, mutasson be neki tetsző áldozatot szentélyén, máskülönben ne háborgassa a templom békéjét! * Ezután ismét hosszabb időre elhallgat. A bemutatkozásokkal nem igazán foglalkozik, csak áll tovább, merthogy szobor lévén máshoz nem nagyon ért. A társaságban bizonyára jó néhány kérdés felmerül, ám hogy a szobor hajlandó-e azokra válaszolni, egyelőre nem tudhatják. Dönthetnek úgy, hogy elindulnak az egyik úton a két, látszólag azonos folyosó egyikén – vagy elidőznek még a jelenlegi teremben. *
1714. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-12 19:36:46
Üzenet elküldve: 2022-06-12 19:36:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Ishala, Fyn, Aashryn//
*Talán mikor Aashrynhoz odaér, Vojtri már a nagyobbik barlang mélyén jár. Elismerően füttyent a bátorságáért... vagy esztelenségéért ez majd kiderül. A gyors bemutatkozás közben kedvesen a lányra mosolyog, majd valóban elindul.*
- Köszönjük! Azok leszünk! *Biccent vissza, s így is tervezi. Ez a járat láthatóan nagyobb, sokan elférnek, amaz már kívülről sem túl bizalom gerjesztő, de elhatározza, hogy a tündéren múlik majd a dolog. Mellőle ilyen helyzetben amúgy sem tágít, bárhogyan is könyörögjön.*
- Fáklyák! Ügyes! *Dicséri meg a Fynt, s elfogadja tőle, majd hóna alá csapja. Meggyújtani felesleges , hiszen Fyn kezében ég a másik. Ahogy körbe pillant, s nem túl gyakorlott barlangászként felméri a terepet. Közben háta mögé pillant az elf íjászra, úgy körülbelül összehasonlítva a méreteket állapítja meg, hogy nem túl jók az arányok.*
- Fyn... biztos vagy benne? *Kérdezi bizonytalanul a lányt, mikor már befelé trillázik, persze vállát vonja, ő támogatja, ha elindul.*
- Ishala lőni nem tud rajtunk keresztül, én még el-elboldogulok a tőreimmel, ha muszáj, de lefelé vezet... *Összegzi gyorsan, majd ismét hátrapillant.*
- Ishala? Nem muszáj jönnöd... nincs harag, de én nem hagyom itt, túl kíváncsi. *Ha már hárman jöttek el idáig, hát mindenkinek kijár a szó. A barlang nedves falához dőlve, egyik kezével a még gyújtatlan fáklyát tartja, a másikkal tőrét húzná elő halkan oldaláról. Feszülten figyel, társaira és a barlang belsejére is.*
- Felőlem... *Tárja szét kezét, egy szemforgatás után s, ha úgy, ha nem, hát a lány után indul, lába előtt csapdák, vagy kiszögellések után kutat.* Ne menj túlságosan előre. *Suttogja, s a vízcseppekkel tarkított csendben, a fáklya sercegésében hátborzongatónak érzi saját hangját.*
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.12 19:37:51
//Ishala, Fyn, Aashryn//
*Talán mikor Aashrynhoz odaér, Vojtri már a nagyobbik barlang mélyén jár. Elismerően füttyent a bátorságáért... vagy esztelenségéért ez majd kiderül. A gyors bemutatkozás közben kedvesen a lányra mosolyog, majd valóban elindul.*
- Köszönjük! Azok leszünk! *Biccent vissza, s így is tervezi. Ez a járat láthatóan nagyobb, sokan elférnek, amaz már kívülről sem túl bizalom gerjesztő, de elhatározza, hogy a tündéren múlik majd a dolog. Mellőle ilyen helyzetben amúgy sem tágít, bárhogyan is könyörögjön.*
- Fáklyák! Ügyes! *Dicséri meg a Fynt, s elfogadja tőle, majd hóna alá csapja. Meggyújtani felesleges , hiszen Fyn kezében ég a másik. Ahogy körbe pillant, s nem túl gyakorlott barlangászként felméri a terepet. Közben háta mögé pillant az elf íjászra, úgy körülbelül összehasonlítva a méreteket állapítja meg, hogy nem túl jók az arányok.*
- Fyn... biztos vagy benne? *Kérdezi bizonytalanul a lányt, mikor már befelé trillázik, persze vállát vonja, ő támogatja, ha elindul.*
- Ishala lőni nem tud rajtunk keresztül, én még el-elboldogulok a tőreimmel, ha muszáj, de lefelé vezet... *Összegzi gyorsan, majd ismét hátrapillant.*
- Ishala? Nem muszáj jönnöd... nincs harag, de én nem hagyom itt, túl kíváncsi. *Ha már hárman jöttek el idáig, hát mindenkinek kijár a szó. A barlang nedves falához dőlve, egyik kezével a még gyújtatlan fáklyát tartja, a másikkal tőrét húzná elő halkan oldaláról. Feszülten figyel, társaira és a barlang belsejére is.*
- Felőlem... *Tárja szét kezét, egy szemforgatás után s, ha úgy, ha nem, hát a lány után indul, lába előtt csapdák, vagy kiszögellések után kutat.* Ne menj túlságosan előre. *Suttogja, s a vízcseppekkel tarkított csendben, a fáklya sercegésében hátborzongatónak érzi saját hangját.*
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.12 19:37:51
1713. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-12 19:09:40
Üzenet elküldve: 2022-06-12 19:09:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
*Vojtri törtető magatartása akár elismerésre méltó is lehetne a szemében, de jelenleg nem az, mert nem talpraesettnek tűnik tőle, csupán vakmerőnek. Úgy tűnik ezzel a véleménnyel nincs egyedül, de még mindig szerencsésebbnek tartja a bolond dalnok jelenlétét, mint az orkét.
Mielőtt megindulnának még egy kalapos férfi lép hozzá látszólag barátságos szándékkal.*
- Ashryn Mereethyel, örvendek.
*Viszonozza a bemutatkozást, majd a kapott információt egy biccentéssel nyugtázza. Mielőtt még Sren visszatérne csapatához még odaszól neki.*
- Legyetek óvatosak!
*Ezután követi a többieket a sötétségbe, immáron fáklyával és Learonnal a társaságukban.
Óvatos és éber, de úgy tűnik nincs szükségük rá, s biztonságban leérnek egy teremig. Az elf lány csodálkozva hordozza körbe tekintetét, amiből az enyhe fuvallat, majd a szobor hangja zökkenti ki. A többiek megelőzik őt a beszédben, így ő addig hallgat s fülel, hiszen ha egy mágikus szobor beszél hozzájuk akkor ki tudja még mi lapulhat a terem falai mögött.*
*Vojtri törtető magatartása akár elismerésre méltó is lehetne a szemében, de jelenleg nem az, mert nem talpraesettnek tűnik tőle, csupán vakmerőnek. Úgy tűnik ezzel a véleménnyel nincs egyedül, de még mindig szerencsésebbnek tartja a bolond dalnok jelenlétét, mint az orkét.
Mielőtt megindulnának még egy kalapos férfi lép hozzá látszólag barátságos szándékkal.*
- Ashryn Mereethyel, örvendek.
*Viszonozza a bemutatkozást, majd a kapott információt egy biccentéssel nyugtázza. Mielőtt még Sren visszatérne csapatához még odaszól neki.*
- Legyetek óvatosak!
*Ezután követi a többieket a sötétségbe, immáron fáklyával és Learonnal a társaságukban.
Óvatos és éber, de úgy tűnik nincs szükségük rá, s biztonságban leérnek egy teremig. Az elf lány csodálkozva hordozza körbe tekintetét, amiből az enyhe fuvallat, majd a szobor hangja zökkenti ki. A többiek megelőzik őt a beszédben, így ő addig hallgat s fülel, hiszen ha egy mágikus szobor beszél hozzájuk akkor ki tudja még mi lapulhat a terem falai mögött.*
1712. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-12 19:03:50
Üzenet elküldve: 2022-06-12 19:03:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
*Learon csak felvonja a szemöldökét, mikor meglátja, hogy Vojtri már indul is lefelé a csúszós lépcsőn, egyenesen az ismeretlenbe, ahol akármi várhatja őket. A pásztor nem fog meg fáklyát és nem is szalad előre, pedig talán az lenne a leglogikusabb, ha ő vagy az ork lenne a csapat vezetője. Egyelőre inkább kivár, hogy mi lesz ebből. Meg amúgy is, ha a férfi ilyen balga és bátor, akkor lássa meg mindenki, hogy mit tud.* ~Talán már el is múlt a láz hatása? Olyan hirtelen elemében van már!~ *Még mindig az elf lány mellett lépked. Ő az egyik legszimpatikusabb, még ha össze is balhézott Loq-al.* ~Nem lehet mindenki tökéletes!~ *Csak akkor ér már oda mellé, amikor a dalnok szavai elhangzottak, így abból semmit nem sejt.*
-Óvatosan emberek! Ki tudja, a varázslók nagyon rafináltak és veszélyesek! *Beszél halkan, hiszen az ilyen helyek általában úgy visszhangoznak, hogy talán lent is hallani minden egyes szavukat. Amikor leérnek, kedve támad egyszerűen Vojtrit is kővé változtatni, de hiába, hiszen az elhangzott szavakon már ez sem segítene. A Sajt-mester egyszerűbben sóhajt egy nagyot és vár. Már nincs mit tenni, ez az ostoba fajankó eljátszotta a legnagyobb esélyüket, hogy értelmesen köszöntsék a jelenést. Erre a lányka próbál segíteni, hogy ne kerüljenek rögtön bajba emiatt a nagyhangú barom miatt.* ~Komolyan! Ha a csirkéje szólal meg helyette, még azzal is jobban járunk!~
-Üdvözlöm Uram! *Köszönti egy apró fejhajtással is. Már minden elhangzott, így ő már hiába csépelné a szót, csak rosszabbul járnának.*
*Learon csak felvonja a szemöldökét, mikor meglátja, hogy Vojtri már indul is lefelé a csúszós lépcsőn, egyenesen az ismeretlenbe, ahol akármi várhatja őket. A pásztor nem fog meg fáklyát és nem is szalad előre, pedig talán az lenne a leglogikusabb, ha ő vagy az ork lenne a csapat vezetője. Egyelőre inkább kivár, hogy mi lesz ebből. Meg amúgy is, ha a férfi ilyen balga és bátor, akkor lássa meg mindenki, hogy mit tud.* ~Talán már el is múlt a láz hatása? Olyan hirtelen elemében van már!~ *Még mindig az elf lány mellett lépked. Ő az egyik legszimpatikusabb, még ha össze is balhézott Loq-al.* ~Nem lehet mindenki tökéletes!~ *Csak akkor ér már oda mellé, amikor a dalnok szavai elhangzottak, így abból semmit nem sejt.*
-Óvatosan emberek! Ki tudja, a varázslók nagyon rafináltak és veszélyesek! *Beszél halkan, hiszen az ilyen helyek általában úgy visszhangoznak, hogy talán lent is hallani minden egyes szavukat. Amikor leérnek, kedve támad egyszerűen Vojtrit is kővé változtatni, de hiába, hiszen az elhangzott szavakon már ez sem segítene. A Sajt-mester egyszerűbben sóhajt egy nagyot és vár. Már nincs mit tenni, ez az ostoba fajankó eljátszotta a legnagyobb esélyüket, hogy értelmesen köszöntsék a jelenést. Erre a lányka próbál segíteni, hogy ne kerüljenek rögtön bajba emiatt a nagyhangú barom miatt.* ~Komolyan! Ha a csirkéje szólal meg helyette, még azzal is jobban járunk!~
-Üdvözlöm Uram! *Köszönti egy apró fejhajtással is. Már minden elhangzott, így ő már hiába csépelné a szót, csak rosszabbul járnának.*
1711. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-12 11:21:47
Üzenet elküldve: 2022-06-12 11:21:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Sren, Ishala és aki még a barlangot választja//
*Megkönnyebbülésére a lantos figura eltűnik a mesterséges bejárat lépcsőjén. Bosszuságára a lanttal együtt. ~ Remélem, egyben marad. Mármint a lant. ~*
*Meggyújtja a fáklyáját a máglya lángjáról, és felkap még egyet a földről, amikor látja, hogy Sren, szokásához híven, pillanatok alatt társaságot toborzott a barlang felfedezéséhez. A második fáklyát egyelőre nem gyútja meg. Az ráér később is, csak ki ne aludjon a sajátja. A bejárathoz visszaérve igyekszik megnézni magának a magas idegen ~ Óriásnak kicsi, csakis elf lehet. ~ arcát, bár sok reményt nem fűz a dologhoz a csuklya miatt.*
- Ishala, ugye? *Ismétli meg a barátja kiáltásából elcsípett nevet.* Fynlisse vagyok, nagyon örülök. *Kezet nem nyújt. A feketébe öltözött alak nem tűnik olyannak, mint aki különösebben foglalkozna az illemszabályokkal, és a tündér is túl izgatott efféle lanawini hívságokhoz. A nem égő fáklyát Sren felé nyújtja.* Tessék, hoztam neked is. Többet nem akartam, így sem jut mindenkinek. *Ha Sren esetleg nem fogadná el, Ishalának is felajánlja.*
*Egyedül csak addig merészkedik be a barlangba, amíg látja a kijáratot. A fáklya fényénél tovább kutat a szeme, hátha észrevesz valamit, amit eddig nem sikerült. Elnyújtott trillát fütyül a járat mélye felé, majd hallgat, hogy válaszol-e rá bármi a visszhangon kívül. Hacsak nem szólnak rá, egyszer-kétszer még megismétli. Fütyül, hallgat, fütyül, hallgat... Ha nem tapasztal semmi fenyegetőt, kiszól a barlang előtt állóknak.*
- Nézzük meg, hová vezet! *Szabad kezével int is feléjük, hogy jöjjenek.*
A hozzászólás írója (Fynlisse Soneret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.12 11:23:36
//Sren, Ishala és aki még a barlangot választja//
*Megkönnyebbülésére a lantos figura eltűnik a mesterséges bejárat lépcsőjén. Bosszuságára a lanttal együtt. ~ Remélem, egyben marad. Mármint a lant. ~*
*Meggyújtja a fáklyáját a máglya lángjáról, és felkap még egyet a földről, amikor látja, hogy Sren, szokásához híven, pillanatok alatt társaságot toborzott a barlang felfedezéséhez. A második fáklyát egyelőre nem gyútja meg. Az ráér később is, csak ki ne aludjon a sajátja. A bejárathoz visszaérve igyekszik megnézni magának a magas idegen ~ Óriásnak kicsi, csakis elf lehet. ~ arcát, bár sok reményt nem fűz a dologhoz a csuklya miatt.*
- Ishala, ugye? *Ismétli meg a barátja kiáltásából elcsípett nevet.* Fynlisse vagyok, nagyon örülök. *Kezet nem nyújt. A feketébe öltözött alak nem tűnik olyannak, mint aki különösebben foglalkozna az illemszabályokkal, és a tündér is túl izgatott efféle lanawini hívságokhoz. A nem égő fáklyát Sren felé nyújtja.* Tessék, hoztam neked is. Többet nem akartam, így sem jut mindenkinek. *Ha Sren esetleg nem fogadná el, Ishalának is felajánlja.*
*Egyedül csak addig merészkedik be a barlangba, amíg látja a kijáratot. A fáklya fényénél tovább kutat a szeme, hátha észrevesz valamit, amit eddig nem sikerült. Elnyújtott trillát fütyül a járat mélye felé, majd hallgat, hogy válaszol-e rá bármi a visszhangon kívül. Hacsak nem szólnak rá, egyszer-kétszer még megismétli. Fütyül, hallgat, fütyül, hallgat... Ha nem tapasztal semmi fenyegetőt, kiszól a barlang előtt állóknak.*
- Nézzük meg, hová vezet! *Szabad kezével int is feléjük, hogy jöjjenek.*
A hozzászólás írója (Fynlisse Soneret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.12 11:23:36
1710. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-12 02:06:34
Üzenet elküldve: 2022-06-12 02:06:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
*Bamba bámulását nem töri meg senki azzal, hogy megszólítaná őt. Az eredményt így bemondja a közösbe.*
-Van még bejárat. Itt szállítani nem lehet maximum kézben, de ahhoz nem hajókikötőt szoktak építeni. Ezzel a barlanggal van valami.
*Ha bárki kezd ezzel valamit az rajta múlik. Ő elmondta az észrevételeit. A fáklyák közül a tündér, a fegyvertelen elf és a muzsikus vesz magához. Meg ő. A fény és a tűz hasznos tud lenni. Jó ha van nála. És egy fáklya még maradt valakinek. A tyúkos meg is indult a lépcsőn. Loq véleménye nem változott az alakról. És úgy néz ki a fegyvertelen elf bige idegeit is próbára teszi az alak. Az ork érzelemmentesen megszólal az ígéret hallatán.*
-Legalább jelzi a csapdákat.
~Ha beléjük esik.~
*Ballag hát le a lépcsőn a csapat mögött ha tud. Az ő taktikája egyszerű szokott lenni. Míg tud addig távol marad a bajtól és inkább hátba szúrja az ellent, mint szemből küzd meg vele. Szóval őt nem zavarja ha előtte mennek. Ezen véleményét pedig a lépcsőn lelépve történő dolgok csak megerősítik. A szobor megszólalására se tudja magában tartani a véleményét.*
-Bassza meg!
*Dünnyögi az orra alatt. A további beszélgetést a többiekre bízza. Egy szoborral ő nem állna le harcolni. Elég magas ez a terem úgyhogy csapdába se tudnák csalni. Ő egyelőre semmiképp nem megy kardtávolságra a szoborhoz csak figyeli, hogy alakul a diplomácia.*
*Bamba bámulását nem töri meg senki azzal, hogy megszólítaná őt. Az eredményt így bemondja a közösbe.*
-Van még bejárat. Itt szállítani nem lehet maximum kézben, de ahhoz nem hajókikötőt szoktak építeni. Ezzel a barlanggal van valami.
*Ha bárki kezd ezzel valamit az rajta múlik. Ő elmondta az észrevételeit. A fáklyák közül a tündér, a fegyvertelen elf és a muzsikus vesz magához. Meg ő. A fény és a tűz hasznos tud lenni. Jó ha van nála. És egy fáklya még maradt valakinek. A tyúkos meg is indult a lépcsőn. Loq véleménye nem változott az alakról. És úgy néz ki a fegyvertelen elf bige idegeit is próbára teszi az alak. Az ork érzelemmentesen megszólal az ígéret hallatán.*
-Legalább jelzi a csapdákat.
~Ha beléjük esik.~
*Ballag hát le a lépcsőn a csapat mögött ha tud. Az ő taktikája egyszerű szokott lenni. Míg tud addig távol marad a bajtól és inkább hátba szúrja az ellent, mint szemből küzd meg vele. Szóval őt nem zavarja ha előtte mennek. Ezen véleményét pedig a lépcsőn lelépve történő dolgok csak megerősítik. A szobor megszólalására se tudja magában tartani a véleményét.*
-Bassza meg!
*Dünnyögi az orra alatt. A további beszélgetést a többiekre bízza. Egy szoborral ő nem állna le harcolni. Elég magas ez a terem úgyhogy csapdába se tudnák csalni. Ő egyelőre semmiképp nem megy kardtávolságra a szoborhoz csak figyeli, hogy alakul a diplomácia.*
1709. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-09 20:13:48
Üzenet elküldve: 2022-06-09 20:13:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
* Athien általában olyan természet, hogy gondol társaira. Így mikor sikerül végre tábortüzet rakni és fáklyák is kerülnek elő, az elsőt felveszi és meggyútja a tűznél. Majd még kettőt elvesz, amit a barlangban már saját fáklyájáról tudnak meggyújtani. Pillanatra tenné csak félre az egészet, mert a nyirkosnak tűnő lépcsők aggasztják. De a bolond fickó a tyúkkal a nyakában már le is nyúlja az egyiket, s rohan előre, lefelé a lépcsőn. Csak nagyot sóhajtani van ideje, s máris eltűnik. *
- Ha leesik, én bizony nem kaparom össze a maradványait.
* Ez viszont már egy ígéret tőle, noha szívesen segít másokon, ami valljuk be, néha elég hülyeség. De ez a fickó kezdi kihozni a sodrából. Akkor már inkább Loq. Kabátjából letép két kis darabot, nem sajnálja a ruhát. Letérdelve beköti velük cipőjének talpait és fáklyával a kezében útnak indul ő is lefelé. Így biztosabbnak érzi lépteit és csaknem utoléri a hülyét. *
- Állj már meg te szerencsétlen!
* Mordul rá halkan, miközben a lépcső legalsó fokáról is lelép, s körbe tekint gyorsan, amennyire a fáklyák fénye engedi. A terem kidolgozottsága meglepi és ha lehetséges, még kíváncsibb lesz. A szobor több mint érdekes, még palástolt állapotában is, a kard azonban óvatoságra inti. Miként a fuvallat is, ami kissé megcibálja haját. Szerencsére összefogta még az út elején és jól tart, így látását nem csorbítja. S még a fáklya fénye sem alszik el tőle. Vojtri megelőzi a válaszadásban is, mert bizony a szobor beszél. Avagy csak ezt akarják elhitetni velük? Távolabb áll meg a tyúkos ipsétől, nehogy egy kalap alá vegyék őket. *
- Chro'wor várának őrzője, az én nevem Athien. A Föld és a Fák őrzőinek, s a tizenkettők múltját kutatom. Elnézésedet kérem a magam és társaim nevében, amiért engedély nélkül érkeztünk.
* Próbál egy értelmesebb s udvariasabb hangot megütni a másik, még ismeretlen féllel szemben. Talán célravezetőbb lesz, mint Vojtri nyilvánvaló mellébeszélése. *
* Athien általában olyan természet, hogy gondol társaira. Így mikor sikerül végre tábortüzet rakni és fáklyák is kerülnek elő, az elsőt felveszi és meggyútja a tűznél. Majd még kettőt elvesz, amit a barlangban már saját fáklyájáról tudnak meggyújtani. Pillanatra tenné csak félre az egészet, mert a nyirkosnak tűnő lépcsők aggasztják. De a bolond fickó a tyúkkal a nyakában már le is nyúlja az egyiket, s rohan előre, lefelé a lépcsőn. Csak nagyot sóhajtani van ideje, s máris eltűnik. *
- Ha leesik, én bizony nem kaparom össze a maradványait.
* Ez viszont már egy ígéret tőle, noha szívesen segít másokon, ami valljuk be, néha elég hülyeség. De ez a fickó kezdi kihozni a sodrából. Akkor már inkább Loq. Kabátjából letép két kis darabot, nem sajnálja a ruhát. Letérdelve beköti velük cipőjének talpait és fáklyával a kezében útnak indul ő is lefelé. Így biztosabbnak érzi lépteit és csaknem utoléri a hülyét. *
- Állj már meg te szerencsétlen!
* Mordul rá halkan, miközben a lépcső legalsó fokáról is lelép, s körbe tekint gyorsan, amennyire a fáklyák fénye engedi. A terem kidolgozottsága meglepi és ha lehetséges, még kíváncsibb lesz. A szobor több mint érdekes, még palástolt állapotában is, a kard azonban óvatoságra inti. Miként a fuvallat is, ami kissé megcibálja haját. Szerencsére összefogta még az út elején és jól tart, így látását nem csorbítja. S még a fáklya fénye sem alszik el tőle. Vojtri megelőzi a válaszadásban is, mert bizony a szobor beszél. Avagy csak ezt akarják elhitetni velük? Távolabb áll meg a tyúkos ipsétől, nehogy egy kalap alá vegyék őket. *
- Chro'wor várának őrzője, az én nevem Athien. A Föld és a Fák őrzőinek, s a tizenkettők múltját kutatom. Elnézésedet kérem a magam és társaim nevében, amiért engedély nélkül érkeztünk.
* Próbál egy értelmesebb s udvariasabb hangot megütni a másik, még ismeretlen féllel szemben. Talán célravezetőbb lesz, mint Vojtri nyilvánvaló mellébeszélése. *
1708. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-09 01:08:46
Üzenet elküldve: 2022-06-09 01:08:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
*Nem szól semmit az intő szavakra. Ha van olyan dolog, amit nem óhajt begyűjteni a túra során, az egy nyaktörés.
Hosszú ideig bámul hát a sötétségbe, hátha megszokja azt és látni is lát valamit. Mivel nem így lesz, s a szeme sarkából látni véli a tűz lobbanását, gyorsan megfordul maga is, hogy felnyaláboljon egy, már égő fáklyát.*
-Utat! *Harsogja, s ő maga nyitja a sort az emberalkotta nyílásban. Ki hitte volna? Na nem a bátorság vezérli. Habár a sötétségtől éppen nem fél. Régi aranyszabály még odahaza, hogy aki elébb teszi tenyerét a szerzeményre, az azé is lesz. A testes orkot elnézve kötve hiszi, hogy ezeknek a törvényeknek itt is sikerülne érvényt szerezni, de próbát tesz rá.
A tyúkkal a vállán, s kezében a fáklyával indul útnak
lefelé a lépcsőn. Kellően óvatos, érzi a lépcsők nyirkosságát. A hűvös levegő nem lepi meg különösebben, noha azért megborzong tőle.
Egy tágasabb terembe érkeznek, ő pedig az elfhez hajol, ha az ott van és nem gondolta meg magát.* -Ha kincset lelsz... Megvédem a jussod. Remélem ezt viszont is kívánhatom. *Suttogja. Legjobban az orktól tart, de a pásztorember becsületére sem venne mérget. Ideje hát szövetségeket kötni. Tekintettel rá, hogy a harcias elfleány tűnik közöttük a legveszélyesebbnek, nem gondolná, hogy rossz lóra tesz.*
-Hopla! *Szellő lobogtatja meg a fáklyalángot, s majdhogynem kiesik kezéből a fényforrás, mikor a mély hang megálljra szólítja fel őket.
Bizonytalanul fordul körbe, szemeit meresztgetve a szobor irányába.* ~Chro'wor vára?!~ *Könnyen lehet, hogy ő nem figyelt, de most hall először e helyről. Nem csodálná, ha a szobor tényleg hozzájuk szólana. A kapitány említett mágiát, s íme.
Mielőtt bárki bármit szólhatna, kezébe veszi az irányítást, mint a jelenlévő csapat önjelölt vezetője.*
-Ó, nemes szobor! Chro'wor várának urához jöttünk, hoogy... Felajánljuk szolgálatunkat! *Vállat vonva pillant körbe ismét, miközben a vállán ülő tyúk részéről tompa kotkodácsolás erősíti meg szavait.*
*Nem szól semmit az intő szavakra. Ha van olyan dolog, amit nem óhajt begyűjteni a túra során, az egy nyaktörés.
Hosszú ideig bámul hát a sötétségbe, hátha megszokja azt és látni is lát valamit. Mivel nem így lesz, s a szeme sarkából látni véli a tűz lobbanását, gyorsan megfordul maga is, hogy felnyaláboljon egy, már égő fáklyát.*
-Utat! *Harsogja, s ő maga nyitja a sort az emberalkotta nyílásban. Ki hitte volna? Na nem a bátorság vezérli. Habár a sötétségtől éppen nem fél. Régi aranyszabály még odahaza, hogy aki elébb teszi tenyerét a szerzeményre, az azé is lesz. A testes orkot elnézve kötve hiszi, hogy ezeknek a törvényeknek itt is sikerülne érvényt szerezni, de próbát tesz rá.
A tyúkkal a vállán, s kezében a fáklyával indul útnak
lefelé a lépcsőn. Kellően óvatos, érzi a lépcsők nyirkosságát. A hűvös levegő nem lepi meg különösebben, noha azért megborzong tőle.
Egy tágasabb terembe érkeznek, ő pedig az elfhez hajol, ha az ott van és nem gondolta meg magát.* -Ha kincset lelsz... Megvédem a jussod. Remélem ezt viszont is kívánhatom. *Suttogja. Legjobban az orktól tart, de a pásztorember becsületére sem venne mérget. Ideje hát szövetségeket kötni. Tekintettel rá, hogy a harcias elfleány tűnik közöttük a legveszélyesebbnek, nem gondolná, hogy rossz lóra tesz.*
-Hopla! *Szellő lobogtatja meg a fáklyalángot, s majdhogynem kiesik kezéből a fényforrás, mikor a mély hang megálljra szólítja fel őket.
Bizonytalanul fordul körbe, szemeit meresztgetve a szobor irányába.* ~Chro'wor vára?!~ *Könnyen lehet, hogy ő nem figyelt, de most hall először e helyről. Nem csodálná, ha a szobor tényleg hozzájuk szólana. A kapitány említett mágiát, s íme.
Mielőtt bárki bármit szólhatna, kezébe veszi az irányítást, mint a jelenlévő csapat önjelölt vezetője.*
-Ó, nemes szobor! Chro'wor várának urához jöttünk, hoogy... Felajánljuk szolgálatunkat! *Vállat vonva pillant körbe ismét, miközben a vállán ülő tyúk részéről tompa kotkodácsolás erősíti meg szavait.*
1707. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-08 20:01:44
Üzenet elküldve: 2022-06-08 20:01:44
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Hoo-Naoon túl//
* A napkorong már alacsonyan jár, így a tűzgyújtás nem egy rossz ötlet. Urog bólint és egyből ki is adja a parancsot néhány emberének, hogy hordjanak fát.
Fynlisse a barlangnyílásnál megpróbál különféle módokon megbizonyosodni a barlang veszélyességéről, de se a fejének bedugása, se a kaviccsal dobálózás nem jár sok sikerrel, leszámítva, hogy ha van odabent egy medve, az most már biztos nem alszik. A kavics a barlang falának koppan, aztán halk pukkanással le a földre.
A legtöbben azonban nagyobb figyelmet szentelnek a "főbejáratnak", ami érhető, hiszen a föléjük tornyosuló várat szeretnék bejárni, amit építői bizonyára nem egy szűk barlangon keresztül közelítettek meg. Jóllehet, a másfél méter széles nyílás is aligha szolgált nagyobb dolgok – például építőanyagok – hordására. Valószínűbb, hogy a nyílás, amit találtak, nem a kastély egyetlen (és legnagyobb) bejárata, de ha ez nem tetszik valakinek, meglehet, hogy a másik lehetőség még annyira sem fog. Megpróbálhatnak beszélni a kapitánnyal, hogy hajózzák körbe a szigetet, hátha találnak másik utat, de lassan sötétedni kezd, így kérdéses, hogy találnának-e bármit is.
A tyúk gazdája végül a nyílás előtt megáll és szótlanul bámul maga elé. Athien lehajított kavicsa néhány koppanás után elhallgat, majd még párszor visszhangzik. Sokat nem tudnak meg ebből a kísérletből, legfeljebb, hogy a lépcsők sora a sötétben tovább folytatódik, nem követi azt egy mély gödör (vagy csak nem sikerült beletalálni) és víz csobbanását sem hallják. A lépcsők kissé nyirkosak és feltűnhet az alagút szájánál tartózkodóknak, hogy már ott jóval hidegebb van, mint mondjuk a napon, de ez csak természetes. Hogy kibírja-e a súlyukat, azt csak úgy állapíthatják meg biztosra, ha rálépnek, persze akkor már lehet, hogy túl késő. A kőlépcsők azonban stabilak, akár ugrálni is elkezdhetnek rajta, jobban kell tartaniuk attól, hogy megcsúsznak – ám egy kis odafigyeléssel még ez is megelőzhető.
A hajó rakterében sok hasznos dolog van, így pár perc múlva már ég is a tűz, nem messze a vízparttól, de azért a hullámoktól elegendő távolságra. Tekintve, hogy nem sok fát találni a rövid partszakaszon, a máglya sem túl nagy. Öt darab fáklya kerül elő, amit aki kapja, marja alapon osztanak szét – vagyis ledobják a homokba és, akinek szüksége van rá, elveheti, már ha elég gyors. Athien és Fynlisse egyből le is csapnak egy-egy fáklyára, a maradék hármat saját belátásuk szerint vihetik magukkal, vagy hagyhatják, hogy más vegye el őket.
Közben Sren elújságolja a másik bejárat hírét társainak, mire Ishala egyből át is megy oda. Talán más is követi, de Fynlisse és Sren biztosan. Ishala a bejáratnál hallgatózik és kifinomult hallásának köszönhetően hall is valamit: vízcseppek halk, ütemes placcsanását. Plakk. Plakk. Plakk.
A tündér ezúttal fáklyával a kezében is megpróbál szétnézni odabent, amivel (hacsak nem felejtette el meggyújtani) már sokkal jobbak az esélyei, hogy lásson is valamit. Belül sem sokkal tágasabb, de néhány méter múlva kiszélesedik annyira, hogy Fynlisse kitárt karokkal is körbefordulhasson. Íjászatra nem a legalkalmasabb hely, de ha ez vigaszt nyújt, kardforgatásra sem. Ha mások is követik a tündért, a fáklya fényében könnyen kivehetik, hogy a barlang enyhén lejt és a nedves falakról, illetve mennyezetről itt-ott vízcseppek zuhannak alá, egy kis barlangi patakot táplálva, ami a falakat követve kanyarog, ki tudja, meddig. Medvére (vagy más állatra) utaló nyomokat nem találnak. Dönthetnek úgy, hogy követik a járatot, vagy inkább visszatérnek a többiekhez.
Mindeközben a többiek, akik az ember-alkotta bejáratnál maradnak is szerezhetnek fáklyát. Legalábbis Athien biztosan, hogy más követi-e a példáját, vagy Athien a társaira is gondolt, az más kérdés. Valószínűleg valaki olyan fog elől haladni, akinél van fáklya. Hogy ez a valaki történetesen Athien, vagy valaki más, voltaképpen nem is számít.
Ha elindulnak, nagyjából harminc lépcsőfokot kell megtenniük és egy nagyobb terembe jutnak. A fáklyák segítségével viszonylag jó látási viszonyokat teremthetnek, habár a helyiség sarkaiba már csak kevés fény jut. A padló ugyanabból a szürke kőből van, mint a lépcsők, amiken lejöttek. A csarnok nincs pompásan díszítve, egyszerű kőtégla-falak jellemzik, mindössze néhány, a síkból kiemelkedő pillér töri meg a fal monotonitását. A belmagasság három méter körül van. A szemben lévő falon, középen egy egy láb körüli bemélyedés található, itt egy piedesztálra emelt, ember nagyságú szobor látható. A szobor arca nincs kidolgozva, ugyanis egész testét köpeny fedi, maga előtt egy kétkezes hosszúkardot tart, élét a föld felé tartva. (A kard szintén a faragvány része.) Nem történik semmi különös, míg valaki le nem lép az utolsó lépcsőfokról – ekkor azonban hűvös fuvallat fut végig a termen, amit bárki érzékelhet, hallhat – hiszen meglobogtatja a jelen lévők haját és ruháját és persze a náluk lévő fáklya vagy fáklyák lángját –, majd távozik az alagúton keresztül. A "szélfúvás" véget ér még mielőtt elkezdhetnének azon agyalni, hogy mi volt az és egy mély hang szólal meg. A hang a szobor irányából jön, noha az külsőleg továbbra is egyszerű szobornak tűnik. *
– Álljatok! Kik vagytok, s mi dolgotok Chro'wor várában?
* A napkorong már alacsonyan jár, így a tűzgyújtás nem egy rossz ötlet. Urog bólint és egyből ki is adja a parancsot néhány emberének, hogy hordjanak fát.
Fynlisse a barlangnyílásnál megpróbál különféle módokon megbizonyosodni a barlang veszélyességéről, de se a fejének bedugása, se a kaviccsal dobálózás nem jár sok sikerrel, leszámítva, hogy ha van odabent egy medve, az most már biztos nem alszik. A kavics a barlang falának koppan, aztán halk pukkanással le a földre.
A legtöbben azonban nagyobb figyelmet szentelnek a "főbejáratnak", ami érhető, hiszen a föléjük tornyosuló várat szeretnék bejárni, amit építői bizonyára nem egy szűk barlangon keresztül közelítettek meg. Jóllehet, a másfél méter széles nyílás is aligha szolgált nagyobb dolgok – például építőanyagok – hordására. Valószínűbb, hogy a nyílás, amit találtak, nem a kastély egyetlen (és legnagyobb) bejárata, de ha ez nem tetszik valakinek, meglehet, hogy a másik lehetőség még annyira sem fog. Megpróbálhatnak beszélni a kapitánnyal, hogy hajózzák körbe a szigetet, hátha találnak másik utat, de lassan sötétedni kezd, így kérdéses, hogy találnának-e bármit is.
A tyúk gazdája végül a nyílás előtt megáll és szótlanul bámul maga elé. Athien lehajított kavicsa néhány koppanás után elhallgat, majd még párszor visszhangzik. Sokat nem tudnak meg ebből a kísérletből, legfeljebb, hogy a lépcsők sora a sötétben tovább folytatódik, nem követi azt egy mély gödör (vagy csak nem sikerült beletalálni) és víz csobbanását sem hallják. A lépcsők kissé nyirkosak és feltűnhet az alagút szájánál tartózkodóknak, hogy már ott jóval hidegebb van, mint mondjuk a napon, de ez csak természetes. Hogy kibírja-e a súlyukat, azt csak úgy állapíthatják meg biztosra, ha rálépnek, persze akkor már lehet, hogy túl késő. A kőlépcsők azonban stabilak, akár ugrálni is elkezdhetnek rajta, jobban kell tartaniuk attól, hogy megcsúsznak – ám egy kis odafigyeléssel még ez is megelőzhető.
A hajó rakterében sok hasznos dolog van, így pár perc múlva már ég is a tűz, nem messze a vízparttól, de azért a hullámoktól elegendő távolságra. Tekintve, hogy nem sok fát találni a rövid partszakaszon, a máglya sem túl nagy. Öt darab fáklya kerül elő, amit aki kapja, marja alapon osztanak szét – vagyis ledobják a homokba és, akinek szüksége van rá, elveheti, már ha elég gyors. Athien és Fynlisse egyből le is csapnak egy-egy fáklyára, a maradék hármat saját belátásuk szerint vihetik magukkal, vagy hagyhatják, hogy más vegye el őket.
Közben Sren elújságolja a másik bejárat hírét társainak, mire Ishala egyből át is megy oda. Talán más is követi, de Fynlisse és Sren biztosan. Ishala a bejáratnál hallgatózik és kifinomult hallásának köszönhetően hall is valamit: vízcseppek halk, ütemes placcsanását. Plakk. Plakk. Plakk.
A tündér ezúttal fáklyával a kezében is megpróbál szétnézni odabent, amivel (hacsak nem felejtette el meggyújtani) már sokkal jobbak az esélyei, hogy lásson is valamit. Belül sem sokkal tágasabb, de néhány méter múlva kiszélesedik annyira, hogy Fynlisse kitárt karokkal is körbefordulhasson. Íjászatra nem a legalkalmasabb hely, de ha ez vigaszt nyújt, kardforgatásra sem. Ha mások is követik a tündért, a fáklya fényében könnyen kivehetik, hogy a barlang enyhén lejt és a nedves falakról, illetve mennyezetről itt-ott vízcseppek zuhannak alá, egy kis barlangi patakot táplálva, ami a falakat követve kanyarog, ki tudja, meddig. Medvére (vagy más állatra) utaló nyomokat nem találnak. Dönthetnek úgy, hogy követik a járatot, vagy inkább visszatérnek a többiekhez.
Mindeközben a többiek, akik az ember-alkotta bejáratnál maradnak is szerezhetnek fáklyát. Legalábbis Athien biztosan, hogy más követi-e a példáját, vagy Athien a társaira is gondolt, az más kérdés. Valószínűleg valaki olyan fog elől haladni, akinél van fáklya. Hogy ez a valaki történetesen Athien, vagy valaki más, voltaképpen nem is számít.
Ha elindulnak, nagyjából harminc lépcsőfokot kell megtenniük és egy nagyobb terembe jutnak. A fáklyák segítségével viszonylag jó látási viszonyokat teremthetnek, habár a helyiség sarkaiba már csak kevés fény jut. A padló ugyanabból a szürke kőből van, mint a lépcsők, amiken lejöttek. A csarnok nincs pompásan díszítve, egyszerű kőtégla-falak jellemzik, mindössze néhány, a síkból kiemelkedő pillér töri meg a fal monotonitását. A belmagasság három méter körül van. A szemben lévő falon, középen egy egy láb körüli bemélyedés található, itt egy piedesztálra emelt, ember nagyságú szobor látható. A szobor arca nincs kidolgozva, ugyanis egész testét köpeny fedi, maga előtt egy kétkezes hosszúkardot tart, élét a föld felé tartva. (A kard szintén a faragvány része.) Nem történik semmi különös, míg valaki le nem lép az utolsó lépcsőfokról – ekkor azonban hűvös fuvallat fut végig a termen, amit bárki érzékelhet, hallhat – hiszen meglobogtatja a jelen lévők haját és ruháját és persze a náluk lévő fáklya vagy fáklyák lángját –, majd távozik az alagúton keresztül. A "szélfúvás" véget ér még mielőtt elkezdhetnének azon agyalni, hogy mi volt az és egy mély hang szólal meg. A hang a szobor irányából jön, noha az külsőleg továbbra is egyszerű szobornak tűnik. *
– Álljatok! Kik vagytok, s mi dolgotok Chro'wor várában?
1706. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-07 22:25:22
Üzenet elküldve: 2022-06-07 22:25:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
*Úgy néz ki mégse akar senki a saját sírjába rohanni. Mondjuk ha a bazseváló veremcsapdába lépett volna akkor ő önkényesen kisajátította volna a tikot. Viszont ha nincs is a csapatnak sok esze annyi még éppen, hogy a sötétbe ne rohanjanak be. Egyébként látszólag lehet, hogy jó helyen járnak. A lépcsők mindenképp arra utalnak, hogy azokat nem medve faragta. Bár a kikötő is gyanús volt. Míg a többiek a fáklyák ügyében intézkednek ő csendben szemügyre veszi a helyet. Ha hajók kikötésére alkalmas helyet hoztak itt létre, azt jó eséllyel szállítmányozás céljából tehették. Ezek a barlangok alkalmasak-e, hogy hajórakományt ezeken keresztül vigyenek? Loq józan paraszti ésszel méri végig a helyet miközben látszólag, csak bambán bámul maga elé.*
*Úgy néz ki mégse akar senki a saját sírjába rohanni. Mondjuk ha a bazseváló veremcsapdába lépett volna akkor ő önkényesen kisajátította volna a tikot. Viszont ha nincs is a csapatnak sok esze annyi még éppen, hogy a sötétbe ne rohanjanak be. Egyébként látszólag lehet, hogy jó helyen járnak. A lépcsők mindenképp arra utalnak, hogy azokat nem medve faragta. Bár a kikötő is gyanús volt. Míg a többiek a fáklyák ügyében intézkednek ő csendben szemügyre veszi a helyet. Ha hajók kikötésére alkalmas helyet hoztak itt létre, azt jó eséllyel szállítmányozás céljából tehették. Ezek a barlangok alkalmasak-e, hogy hajórakományt ezeken keresztül vigyenek? Loq józan paraszti ésszel méri végig a helyet miközben látszólag, csak bambán bámul maga elé.*
1705. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-07 18:14:07
Üzenet elküldve: 2022-06-07 18:14:07
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
* Ishala egykedvűen szemléli a történéseket, és egy dologban biztos csupán, hogy nem fog előre menni az ismeretlenbe. Épp ezért hagyja is, hogy mások egymás lábán taposva nézzék meg az előttük tátongó sötétséget. Az elfet nem érdekli túlzottan a dolog, látott már épp elég hasonló helyet, és azt is tudja, hogy a vadállatok kedvtelve húzódnak be ehhez hasonló helyekre. Azok közül a legtöbben pedig sokkal jobban látnak a sötétben, mint ő, vagy társai. Hamarosan viszont felkapja a fejét saját nevét hallva, és a hajón megismert kalapos felé pillant. Biccent, és szótlan, de hosszú lépésekkel hamar a járatnál terem, ahol egy nyilat húz elő a hátán lévő tegezből, hogy keze ügyébe kerülő íjának idegére illessze azt. Nem húzza még fel, feleslegesen nem fárasztja magát, de ez elég ahhoz, hogy ha bármi védeni szeretné a területét, akkor Ishala gondoskodhasson arról, hogy ez nem lesz egy túl eredményes vállalkozás. Egyelőre nem mozdul, szótlanul figyel, és hallgatózik a járatnál. Fáklyát ketten is elég, hogy készítsenek, nincs rá most szükség, ő pedig igyekszik minél többet megtudni az ismeretlenről, amibe tartanak. Vannak állatok, amik meglapulnak a hirtelen mozgásra és hangokra, de fészkelődni és helyezkedni kezdenek, ha nem tapasztalnak ilyesmit. Ezért áll az íjász mozdulatlanul, türelmesen várva. *
* Ishala egykedvűen szemléli a történéseket, és egy dologban biztos csupán, hogy nem fog előre menni az ismeretlenbe. Épp ezért hagyja is, hogy mások egymás lábán taposva nézzék meg az előttük tátongó sötétséget. Az elfet nem érdekli túlzottan a dolog, látott már épp elég hasonló helyet, és azt is tudja, hogy a vadállatok kedvtelve húzódnak be ehhez hasonló helyekre. Azok közül a legtöbben pedig sokkal jobban látnak a sötétben, mint ő, vagy társai. Hamarosan viszont felkapja a fejét saját nevét hallva, és a hajón megismert kalapos felé pillant. Biccent, és szótlan, de hosszú lépésekkel hamar a járatnál terem, ahol egy nyilat húz elő a hátán lévő tegezből, hogy keze ügyébe kerülő íjának idegére illessze azt. Nem húzza még fel, feleslegesen nem fárasztja magát, de ez elég ahhoz, hogy ha bármi védeni szeretné a területét, akkor Ishala gondoskodhasson arról, hogy ez nem lesz egy túl eredményes vállalkozás. Egyelőre nem mozdul, szótlanul figyel, és hallgatózik a járatnál. Fáklyát ketten is elég, hogy készítsenek, nincs rá most szükség, ő pedig igyekszik minél többet megtudni az ismeretlenről, amibe tartanak. Vannak állatok, amik meglapulnak a hirtelen mozgásra és hangokra, de fészkelődni és helyezkedni kezdenek, ha nem tapasztalnak ilyesmit. Ezért áll az íjász mozdulatlanul, türelmesen várva. *
1704. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-07 16:10:37
Üzenet elküldve: 2022-06-07 16:10:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
*Learon hallja a többiek hangját és gyorsan megszámolja, hogy bizony mindannyian megvannak, és ez örömmel tölti el. Egyrészt nem szereti, ha valaki meghal, másrészt így nagyobb esélyük van megszerezni a már említett kincseket. Azon csak bosszankodik egy keveset, hogy mindenki tudta a matrózok közül, hogy mi vár rájuk, de senki nem mondta el. Már mindegy, a lényeg, hogy senki sem sérült meg igazán.*
-Csak három napot? Nem viszik túlzásba azért! *Húzza el a száját a pásztormágus és elraktározza magában az információt, hogy innentől semmi segítségre nem számíthatnak a hajóról, csak önmagukra vannak utalva. Amikor a fényforrások kérdése kerül elő, Learon előhúzza a kis tündérlámpását.*
-Nálam csak ez van. De azt hiszem, nem jutunk vele sokra és nem is világít csak pár óráig. *Látja, hogy a többiek már sikeresen előállnak mindenféle ötletekkel. Tűzgyújtás, fáklyakészítés és egyebek. A Sajt-mester arra jut, hogy amíg ilyen módon megoldják azt, hogy lássanak is bent, addig tartalékolja erejét és nem világít varázslattal. Persze, ha úgy hozza a helyzet, majd előáll vele. Közben visszatér az elf lány mellé, hiszen az ork mellett ő mutatja a józanság legnagyobb jeleit. A többiek látszólag úgy rohannak előre, mint Learon amikor a piacon akciósan árulják a krumplit. Mikor látja, hogy Fyn felé néz, odainteget neki, hogy amaz lássa, hogy nem felejtette el őt a pásztor, csak jelenleg más tervei vannak. A pásztor végig a nagyobb nyílást szemléli, az tűnik okosabb választásnak, hiszen szemmel láthatóan emberi kezek építették, márpedig őket ez érdekli. Jobb ötlete nincs, szóval megvárja a fáklyákat vagy ha tud, akkor megy és segít is benne, hogy készítsenek, ha a hajón lévők adnak anyagokat hozzá.*
*Learon hallja a többiek hangját és gyorsan megszámolja, hogy bizony mindannyian megvannak, és ez örömmel tölti el. Egyrészt nem szereti, ha valaki meghal, másrészt így nagyobb esélyük van megszerezni a már említett kincseket. Azon csak bosszankodik egy keveset, hogy mindenki tudta a matrózok közül, hogy mi vár rájuk, de senki nem mondta el. Már mindegy, a lényeg, hogy senki sem sérült meg igazán.*
-Csak három napot? Nem viszik túlzásba azért! *Húzza el a száját a pásztormágus és elraktározza magában az információt, hogy innentől semmi segítségre nem számíthatnak a hajóról, csak önmagukra vannak utalva. Amikor a fényforrások kérdése kerül elő, Learon előhúzza a kis tündérlámpását.*
-Nálam csak ez van. De azt hiszem, nem jutunk vele sokra és nem is világít csak pár óráig. *Látja, hogy a többiek már sikeresen előállnak mindenféle ötletekkel. Tűzgyújtás, fáklyakészítés és egyebek. A Sajt-mester arra jut, hogy amíg ilyen módon megoldják azt, hogy lássanak is bent, addig tartalékolja erejét és nem világít varázslattal. Persze, ha úgy hozza a helyzet, majd előáll vele. Közben visszatér az elf lány mellé, hiszen az ork mellett ő mutatja a józanság legnagyobb jeleit. A többiek látszólag úgy rohannak előre, mint Learon amikor a piacon akciósan árulják a krumplit. Mikor látja, hogy Fyn felé néz, odainteget neki, hogy amaz lássa, hogy nem felejtette el őt a pásztor, csak jelenleg más tervei vannak. A pásztor végig a nagyobb nyílást szemléli, az tűnik okosabb választásnak, hiszen szemmel láthatóan emberi kezek építették, márpedig őket ez érdekli. Jobb ötlete nincs, szóval megvárja a fáklyákat vagy ha tud, akkor megy és segít is benne, hogy készítsenek, ha a hajón lévők adnak anyagokat hozzá.*
1703. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-06 18:47:26
Üzenet elküldve: 2022-06-06 18:47:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Fyn, Aashryn//
//Mindenki aki hallja, tűzrakás közben//
*Gyorsan felkapja a fejét a kiáltásra, azt gondolja Fyn megsérült, s bár úgy tűnik különösebben nem viselte meg, azért a hajón is rendesen odavágta magát reptében. Egy kicsit saját magát is hibáztatja, ezért különösen érzékenyen reagál.*
- Hogy?! Hol vagy? *Keresi tekintetével meglepetten, a parton úgysem talált semmit, hátha a lány nagyobb sikerrel járt.*
- Várj... *kiált vissza, mikor látja, hogy a lány már egy sötét hasadékban szemlélődik kíváncsian. Még csak az hiányzik, hogy egy medve szaladjon el a fejével.*
- Fáklya! *Gondol ugyanarra. Csak akkor indul el, mikor már biztos benne, hogy a lány is kijjebb jött és észrevette őt. Egyetlen név jut csak eszébe, az összes többi közül, pontosabban kettő, de Loq úgy sem férne ide be.*
- Ishala! *Kiált elég hangosan, hogy más is hallhassa.* Van itt egy kis járat, Fyn megpróbál fáklyát szerezni a hajóról... ha gondolod. *Sietősre váltja lépteit, s közben meggyőződik arról, hogy a többiek mit csinálnak, s beáll fát gyűjteni és segíteni.*
- Van ott egy további nyílás, itt, csak néhány lépésnyire... Fyn szerez fáklyát, ha tud, hoz nektek is. *Mondja, majd tovább gyűjtöget. Ő maga csak kívülről szemléli meg a barlangnyílást.*
- Megnéznénk amazt a nyílást is, hátha segít, nincs messze. *Tájékoztatja, elsősorban az elf lányt, az tűnik a legmegfontoltabbnak.* Sren Lass. A hajón, nem volt alkalmam bemutatkozni. *Lép oda Aashrynhoz, s kezét nyújtja, barátságosan mosolyogva, ha elfogadják. Ha Fyn visszatér, vele tart, s ha Ishala is, hát már hárman lesznek a kisebb nyílásnál.*
//Fyn, Aashryn//
//Mindenki aki hallja, tűzrakás közben//
*Gyorsan felkapja a fejét a kiáltásra, azt gondolja Fyn megsérült, s bár úgy tűnik különösebben nem viselte meg, azért a hajón is rendesen odavágta magát reptében. Egy kicsit saját magát is hibáztatja, ezért különösen érzékenyen reagál.*
- Hogy?! Hol vagy? *Keresi tekintetével meglepetten, a parton úgysem talált semmit, hátha a lány nagyobb sikerrel járt.*
- Várj... *kiált vissza, mikor látja, hogy a lány már egy sötét hasadékban szemlélődik kíváncsian. Még csak az hiányzik, hogy egy medve szaladjon el a fejével.*
- Fáklya! *Gondol ugyanarra. Csak akkor indul el, mikor már biztos benne, hogy a lány is kijjebb jött és észrevette őt. Egyetlen név jut csak eszébe, az összes többi közül, pontosabban kettő, de Loq úgy sem férne ide be.*
- Ishala! *Kiált elég hangosan, hogy más is hallhassa.* Van itt egy kis járat, Fyn megpróbál fáklyát szerezni a hajóról... ha gondolod. *Sietősre váltja lépteit, s közben meggyőződik arról, hogy a többiek mit csinálnak, s beáll fát gyűjteni és segíteni.*
- Van ott egy további nyílás, itt, csak néhány lépésnyire... Fyn szerez fáklyát, ha tud, hoz nektek is. *Mondja, majd tovább gyűjtöget. Ő maga csak kívülről szemléli meg a barlangnyílást.*
- Megnéznénk amazt a nyílást is, hátha segít, nincs messze. *Tájékoztatja, elsősorban az elf lányt, az tűnik a legmegfontoltabbnak.* Sren Lass. A hajón, nem volt alkalmam bemutatkozni. *Lép oda Aashrynhoz, s kezét nyújtja, barátságosan mosolyogva, ha elfogadják. Ha Fyn visszatér, vele tart, s ha Ishala is, hát már hárman lesznek a kisebb nyílásnál.*
1702. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-06 17:45:00
Üzenet elküldve: 2022-06-06 17:45:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Sren és mindenki, aki hallja//
- SREEEEEEEEEEN! *Míg többen is a sziklafal mesterségesnek tűnő nyílása felé indulnak, Fyn rábukkan egy másikra, amelyet látszólag senki más nem vett észre. A meglepetés és az izgalom elegye miatt jóval hangosabban sikerül felhívnia rá a barátja figyelmét. Mielőtt jobban megvizsgálná, körülnéz, hogy a többiek közül meghallotta-e valaki a kiáltását, illetve a kalap és tulajdonosa elindul-e az irányába. Amíg és ha nem ér oda senki, csak a fejét dugja be a barlangba, majd fennhangon megállapítja a kétségbevonhatatlant.* Sötét van.
*Felvesz egy kisebb kavicsot vagy kődarabot a földről, és behajítja arrafelé, amerre a hasadék folytatását sejti. Persze ha nem egyenes a járat vagy csak ügyetlenül céloz, nem sokat tud megállapítani a koppanásából. Átkozza magát, amiért nem hozott magával lámpást a piacról ~ Nem is, inkább fáklyát! ~, de úgy tűnik, másnak eszébe jutott. Fél szemmel Learonra sandít. ~ Neki biztos nem okozna gondot világosságot csiholni. ~ Nagyjából ennyit tud Fyn a mágia művészetéről.*
*Ha elkezdenek tüzet rakni, Fyn is igyekszik segédkezni benne, és megpróbál fáklyához jutni. Akár kérni valakitől a tűz mellett, akár készíteni a hajón esetleg fellelhető anyagokból. Mindezek után visszatér az általa felfedezett nyíláshoz, mert a kíváncsiság nem hagyja nyugodni.*
//Sren és mindenki, aki hallja//
- SREEEEEEEEEEN! *Míg többen is a sziklafal mesterségesnek tűnő nyílása felé indulnak, Fyn rábukkan egy másikra, amelyet látszólag senki más nem vett észre. A meglepetés és az izgalom elegye miatt jóval hangosabban sikerül felhívnia rá a barátja figyelmét. Mielőtt jobban megvizsgálná, körülnéz, hogy a többiek közül meghallotta-e valaki a kiáltását, illetve a kalap és tulajdonosa elindul-e az irányába. Amíg és ha nem ér oda senki, csak a fejét dugja be a barlangba, majd fennhangon megállapítja a kétségbevonhatatlant.* Sötét van.
*Felvesz egy kisebb kavicsot vagy kődarabot a földről, és behajítja arrafelé, amerre a hasadék folytatását sejti. Persze ha nem egyenes a járat vagy csak ügyetlenül céloz, nem sokat tud megállapítani a koppanásából. Átkozza magát, amiért nem hozott magával lámpást a piacról ~ Nem is, inkább fáklyát! ~, de úgy tűnik, másnak eszébe jutott. Fél szemmel Learonra sandít. ~ Neki biztos nem okozna gondot világosságot csiholni. ~ Nagyjából ennyit tud Fyn a mágia művészetéről.*
*Ha elkezdenek tüzet rakni, Fyn is igyekszik segédkezni benne, és megpróbál fáklyához jutni. Akár kérni valakitől a tűz mellett, akár készíteni a hajón esetleg fellelhető anyagokból. Mindezek után visszatér az általa felfedezett nyíláshoz, mert a kíváncsiság nem hagyja nyugodni.*
1701. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-06-06 11:34:18
Üzenet elküldve: 2022-06-06 11:34:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
*Aashryn türelme igen véges, és a társasága nagyon úgy tűnik, hogy próbára akarja tenni őt. Learon elszegődik mellőle, ami egyébként nem különösebben érdekli, helyette Vojtri borzolja az idegeit.*
- Nem értékelem a kéretlen érintéseket, és az ostoba tanácsokat sem.
*Sziszegi a férfinek, aki mit sem törődik a rá váró veszélyekkel már egyenesen rohanna a sötétségbe. Ha módja van rá, akkor pár fürge lépéssel igyekszik elkapni a karját, vagy ruháját.*
- Eszednél vagy?
*Nagy levegőt vesz, majd egy dühös sóhaj formájában ki is engedi azt.*
- Ha nincs is ott semmi, akkor is a nyakadat vagy bokádat töröd ilyen sötétben. Kell valami fényforrás.
*Érvei elhangzottak, ha Vojtri ezek után is tovább kíván játszani a testi épségével, akkor ő bizony nem fogja megakadályozni.
Loqról igyekszik nem tudomást venni, mert fontosabb dolga is van, mit kardjának élére tűzni a fejét.*
- Egy fadarab, rongy, és olaj kellene.
*Magyarázza, talán csak magának, ha akad kompániája, akkor másnak is.*
- A tűzrakás jó ötlet.
*Ismeri el fajtársa előrelátó gondolkodását, aki egy kavics és tapogatás segítségével igyekszik felmérni a terepet. Aashryn nem tartja jó ötletnek az egészet, de nem fog még egy embernek megálljt parancsolni, inkább hagyja, hogy előre menjenek, és kicsivel mögöttük halad ő is. Kész arra, hogyha kell, akkor megpróbáljon elkapni bárkit, ha zuhanásra kerülne sor.*
A hozzászólás írója (Aashryn Mereethyel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.06 11:43:31
*Aashryn türelme igen véges, és a társasága nagyon úgy tűnik, hogy próbára akarja tenni őt. Learon elszegődik mellőle, ami egyébként nem különösebben érdekli, helyette Vojtri borzolja az idegeit.*
- Nem értékelem a kéretlen érintéseket, és az ostoba tanácsokat sem.
*Sziszegi a férfinek, aki mit sem törődik a rá váró veszélyekkel már egyenesen rohanna a sötétségbe. Ha módja van rá, akkor pár fürge lépéssel igyekszik elkapni a karját, vagy ruháját.*
- Eszednél vagy?
*Nagy levegőt vesz, majd egy dühös sóhaj formájában ki is engedi azt.*
- Ha nincs is ott semmi, akkor is a nyakadat vagy bokádat töröd ilyen sötétben. Kell valami fényforrás.
*Érvei elhangzottak, ha Vojtri ezek után is tovább kíván játszani a testi épségével, akkor ő bizony nem fogja megakadályozni.
Loqról igyekszik nem tudomást venni, mert fontosabb dolga is van, mit kardjának élére tűzni a fejét.*
- Egy fadarab, rongy, és olaj kellene.
*Magyarázza, talán csak magának, ha akad kompániája, akkor másnak is.*
- A tűzrakás jó ötlet.
*Ismeri el fajtársa előrelátó gondolkodását, aki egy kavics és tapogatás segítségével igyekszik felmérni a terepet. Aashryn nem tartja jó ötletnek az egészet, de nem fog még egy embernek megálljt parancsolni, inkább hagyja, hogy előre menjenek, és kicsivel mögöttük halad ő is. Kész arra, hogyha kell, akkor megpróbáljon elkapni bárkit, ha zuhanásra kerülne sor.*
A hozzászólás írója (Aashryn Mereethyel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.06 11:43:31
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2026-2045