Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 62 (1221. - 1240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Grubek Norragimhak [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1246_torpe_ferfi.jpg)
![>Féllábú Jorrih [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3154_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1912-1931
1240. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-04-11 18:22:45
Üzenet elküldve: 2017-04-11 18:22:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Két ütem között//
//1. Csapat//
-Derék!
*Felel Grubek, a nagy harcos szavaira a törzs feje.*
-Akkor hát...
*Végül minden rendeződik, és igen, Grubek is talpon, és egyelőre még Velnora is. Noha ezzel túljutnak a legfeszültebb pillanatokon, az, hogy Jorrih nem iszik a sámán vizeletjéből kisebb megrökönyödésre ad okot.*
-Úgy tudtam törzsetek is a közös hagyományokat osztja.
*Felel felvont szemöldökkel a vezér. Persze a későbbi mozdulatok enyhén meggyőzőbbek, mint a kalóz szavai voltak, főleg a parolázó kiegészítésével. A rumot láthatóan nem ismerik, de végül a parola folytatása mellett döntenek. Idő közben a saját sámánjuk már a tűzhöz baktat, és feltölti a készleteket, hogy hét-hét tűzgolyó legyen mindenkinél, végezetül pedig folytatódik a parola. Velnora körülményes, mondhatni kibontakozó személyiségű póza magára vonzza néha-néha Garahakun szemét, és úgy tűnik koncentrációja így nem a legmélyebb. Grubek öklét vágja a tűzbe, míg ajtónyi ellenfele két ujját engedi lefele, így ér a tűzbe. A kovács fia megemelkedik, körvonala a szétrebbenő tűzzel szélesedik ki, és karjait meglengetve az új, elefántnyi emberalak karja is moccan. Grubek ökle pedig, habár a szőnyeg azt mondja "kavics", mindezen információ ellenére, jókora kőtömböt indít el Garahakun felé. Akkorát, hogy a lángokból formázott kő teteje valahol ki is lóg a sátorból. Ezalatt persze még a kovács fia is összerogy, és földbe nyomódott arccal várhatja, hogy bevégződjön a pillanatos parola-varázs. Később vérző orral kel fel, egyet nyög is. Mégis egy mosolyt küld Grubek felé, talán inkább mögé is, leginkább a nőnek címezve azt. Aztán ha már a földön volt, ugye felvett egy tűzgömböt is, megvárja Grubeket, valamit morran külhoniul, és már vágja is bele kezét az izzó gömbbe.*
//2. csapat//
*A szakadatlan esőben egy pillanatnyi csend áll be. A rövid diskurzust az úrhölgy csendesen várja végig, és állát megemelve hallgatja a feleletet. A szavak hallatán egyre szélesedik gúnyos somolygása.*
-Hah, mily imádni való kiejtés.
*Minden szava fellengzősebb a kelleténél.*
-Mondjuk mit is vártam a "Parasztok Hercegnőjétől".
*Horkant egy nem túl szépet, de annál fölényesebbet, és int az inasnak.*
-Akkor hát _pisztol_ lesz Zsán, hallottad!
*Szól ismét az ugráltatott férfiúnak, aki elteszi a dobozt, és végül a két fém-kiflivel tér vissza, és mindkettőt Lena elé tartja. Kezében megbújik még egy furcsa kapszula is. Közben pedig Léjdi Minolia beszél tovább.*
-És ha jól értettem, akkor ez az erdei nő lesz a párbajozó, Florten, elvárom, hogy ne szégyeníts meg!
*Int a beszédesebb, kíséretükbe tartozó nőnek, majd a trónra telepszik vissza.*
-A szabályok a megszokottak. Középről indulnak egymásnak vetett lapockával, elsütni pedig öt lépés után szabad. Zsán fogja számlálni ezt. Csalásnak nincs helye!
*Jelenti ki, és int, amolyan "kezdhetitek" jelleggel. Így Udra neki is láthat a fémkiflik átnézésének. Sőt, leshet is Flortenről, ahogyan a nő lefeszíti a kifli egyik végét, és az apró fém-diót, melyet Zsántól lehet kapni, belehelyezi az ott található fogantyúban végződő csőbe, de igyekeznie kell, ha nem akar lemaradni, és a szemüveggel is kell kezdenie valamit, ami végül nála, nem pedig Khajánál landol. Felfokozott felfogásával persze nem nehéz követnie a másik nő mozdulatsorát, még ha maga picit szerencsétlenkedik is majd a gyakorlatban. A furcsa jelenések már meg lehetne rá esküdni, hogy kajánul dörzsölik tenyerüket a periférián. *
//1. Csapat//
-Derék!
*Felel Grubek, a nagy harcos szavaira a törzs feje.*
-Akkor hát...
*Végül minden rendeződik, és igen, Grubek is talpon, és egyelőre még Velnora is. Noha ezzel túljutnak a legfeszültebb pillanatokon, az, hogy Jorrih nem iszik a sámán vizeletjéből kisebb megrökönyödésre ad okot.*
-Úgy tudtam törzsetek is a közös hagyományokat osztja.
*Felel felvont szemöldökkel a vezér. Persze a későbbi mozdulatok enyhén meggyőzőbbek, mint a kalóz szavai voltak, főleg a parolázó kiegészítésével. A rumot láthatóan nem ismerik, de végül a parola folytatása mellett döntenek. Idő közben a saját sámánjuk már a tűzhöz baktat, és feltölti a készleteket, hogy hét-hét tűzgolyó legyen mindenkinél, végezetül pedig folytatódik a parola. Velnora körülményes, mondhatni kibontakozó személyiségű póza magára vonzza néha-néha Garahakun szemét, és úgy tűnik koncentrációja így nem a legmélyebb. Grubek öklét vágja a tűzbe, míg ajtónyi ellenfele két ujját engedi lefele, így ér a tűzbe. A kovács fia megemelkedik, körvonala a szétrebbenő tűzzel szélesedik ki, és karjait meglengetve az új, elefántnyi emberalak karja is moccan. Grubek ökle pedig, habár a szőnyeg azt mondja "kavics", mindezen információ ellenére, jókora kőtömböt indít el Garahakun felé. Akkorát, hogy a lángokból formázott kő teteje valahol ki is lóg a sátorból. Ezalatt persze még a kovács fia is összerogy, és földbe nyomódott arccal várhatja, hogy bevégződjön a pillanatos parola-varázs. Később vérző orral kel fel, egyet nyög is. Mégis egy mosolyt küld Grubek felé, talán inkább mögé is, leginkább a nőnek címezve azt. Aztán ha már a földön volt, ugye felvett egy tűzgömböt is, megvárja Grubeket, valamit morran külhoniul, és már vágja is bele kezét az izzó gömbbe.*
//2. csapat//
*A szakadatlan esőben egy pillanatnyi csend áll be. A rövid diskurzust az úrhölgy csendesen várja végig, és állát megemelve hallgatja a feleletet. A szavak hallatán egyre szélesedik gúnyos somolygása.*
-Hah, mily imádni való kiejtés.
*Minden szava fellengzősebb a kelleténél.*
-Mondjuk mit is vártam a "Parasztok Hercegnőjétől".
*Horkant egy nem túl szépet, de annál fölényesebbet, és int az inasnak.*
-Akkor hát _pisztol_ lesz Zsán, hallottad!
*Szól ismét az ugráltatott férfiúnak, aki elteszi a dobozt, és végül a két fém-kiflivel tér vissza, és mindkettőt Lena elé tartja. Kezében megbújik még egy furcsa kapszula is. Közben pedig Léjdi Minolia beszél tovább.*
-És ha jól értettem, akkor ez az erdei nő lesz a párbajozó, Florten, elvárom, hogy ne szégyeníts meg!
*Int a beszédesebb, kíséretükbe tartozó nőnek, majd a trónra telepszik vissza.*
-A szabályok a megszokottak. Középről indulnak egymásnak vetett lapockával, elsütni pedig öt lépés után szabad. Zsán fogja számlálni ezt. Csalásnak nincs helye!
*Jelenti ki, és int, amolyan "kezdhetitek" jelleggel. Így Udra neki is láthat a fémkiflik átnézésének. Sőt, leshet is Flortenről, ahogyan a nő lefeszíti a kifli egyik végét, és az apró fém-diót, melyet Zsántól lehet kapni, belehelyezi az ott található fogantyúban végződő csőbe, de igyekeznie kell, ha nem akar lemaradni, és a szemüveggel is kell kezdenie valamit, ami végül nála, nem pedig Khajánál landol. Felfokozott felfogásával persze nem nehéz követnie a másik nő mozdulatsorát, még ha maga picit szerencsétlenkedik is majd a gyakorlatban. A furcsa jelenések már meg lehetne rá esküdni, hogy kajánul dörzsölik tenyerüket a periférián. *
1239. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-04-10 04:42:00
Üzenet elküldve: 2017-04-10 04:42:00
ÚJ
![>Grubek Norragimhak [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1246_torpe_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Két ütem között//
//1. Csapat//
*Velnora kirohanása tökéletes volt arra, hogy Grubek felhajtson egy varázslöttyöt. Viszont egy pillanatra befagyott a hangulat. Ez tipikusan olyan mint mikor a kocsmában valaki a válladra csap és kérdez tőled valamit dühös hangnemben. Válaszolsz, egy darabig nézitek egymást aztán a fickó vagy a nyakadba ugrik vagy beléd köt. Most szerencsére jól sült el a dolog. Grubek is nevet a többiekkel. A kérdésre a törpe a lányra néz, de mivel az nem ellenkezik vagy ugrik egyenesen a kovács fiának karjaiba bólint.*
-Folytatom bizony. Ha tudnátok, hogy ez a makacsságom hányszor hozott már győzelmet.
*A sámánjuk pedig meg lett kínálva egy kis piával amire olyan választ adott amiből gondok is lehetnek úgyhogy Grubek javít a helyzeten gyorsan.*
-Bizony! Nálunk máshogy készül a vizelet. A sámánunknak is van egy jó receptje amit csak úgy hív rum. Ha megkóstolnátok a szemetek két irányba állna. No, de vissza a parolához.
*Felkel megrázza magát és szétnéz minden készen van-e. Ha igen akkor felvesz egy tűzgömböt és ököllel belecsap.*
//1. Csapat//
*Velnora kirohanása tökéletes volt arra, hogy Grubek felhajtson egy varázslöttyöt. Viszont egy pillanatra befagyott a hangulat. Ez tipikusan olyan mint mikor a kocsmában valaki a válladra csap és kérdez tőled valamit dühös hangnemben. Válaszolsz, egy darabig nézitek egymást aztán a fickó vagy a nyakadba ugrik vagy beléd köt. Most szerencsére jól sült el a dolog. Grubek is nevet a többiekkel. A kérdésre a törpe a lányra néz, de mivel az nem ellenkezik vagy ugrik egyenesen a kovács fiának karjaiba bólint.*
-Folytatom bizony. Ha tudnátok, hogy ez a makacsságom hányszor hozott már győzelmet.
*A sámánjuk pedig meg lett kínálva egy kis piával amire olyan választ adott amiből gondok is lehetnek úgyhogy Grubek javít a helyzeten gyorsan.*
-Bizony! Nálunk máshogy készül a vizelet. A sámánunknak is van egy jó receptje amit csak úgy hív rum. Ha megkóstolnátok a szemetek két irányba állna. No, de vissza a parolához.
*Felkel megrázza magát és szétnéz minden készen van-e. Ha igen akkor felvesz egy tűzgömböt és ököllel belecsap.*
1238. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-04-09 23:21:00
Üzenet elküldve: 2017-04-09 23:21:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Különös hármas//
*Nem mondhatni, hogy különösebben rajong a tengeri utazásért, de azt sem mondhatni, hogy a zsiványságnak épp ezt a válfaját hagyta volna ki a repertoárjából. Igaz, inkább a kereskedelmi része volt a mérvadó, az igazi, keményvonalas tengeri martalóckodást meghagyta másoknak.
Mindenesetre ismeri ezeknek a népeknek a rossz természetét, és minthogy nem szeretné hogy felesleges kellemetlenségek érjék őket az úton, már mindjárt az elején bedobta magát. Nem volt nehéz dolga. Egy nyomában csinos kis fruskát cipelő rosszarcú orkkal szinte gyerekjáték volt megalapozni a renoméját.
Annak mondjuk nem örül, hogy mind a hárman egy kabinban kénytelenek utazni, de a kajüt viszonylag tágas, és még mindig messze jobb, mintha a legénységi szálláson kéne kihúzniuk.
A kicsike mindenesetre biztosan elég nyomorult fejfájással ébred majd azután, hogy ilyen szépen kiütötte magát. De hamar megfeledkezik majd a fejfájásról, amikor rájön, hogy az egyetlen, amit visel, az bizony a takaró.*
*Nem mondhatni, hogy különösebben rajong a tengeri utazásért, de azt sem mondhatni, hogy a zsiványságnak épp ezt a válfaját hagyta volna ki a repertoárjából. Igaz, inkább a kereskedelmi része volt a mérvadó, az igazi, keményvonalas tengeri martalóckodást meghagyta másoknak.
Mindenesetre ismeri ezeknek a népeknek a rossz természetét, és minthogy nem szeretné hogy felesleges kellemetlenségek érjék őket az úton, már mindjárt az elején bedobta magát. Nem volt nehéz dolga. Egy nyomában csinos kis fruskát cipelő rosszarcú orkkal szinte gyerekjáték volt megalapozni a renoméját.
Annak mondjuk nem örül, hogy mind a hárman egy kabinban kénytelenek utazni, de a kajüt viszonylag tágas, és még mindig messze jobb, mintha a legénységi szálláson kéne kihúzniuk.
A kicsike mindenesetre biztosan elég nyomorult fejfájással ébred majd azután, hogy ilyen szépen kiütötte magát. De hamar megfeledkezik majd a fejfájásról, amikor rájön, hogy az egyetlen, amit visel, az bizony a takaró.*
1237. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-04-08 21:06:29
Üzenet elküldve: 2017-04-08 21:06:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Két ütem között//
//2. Csapat//
*Teljesen átázik, örülne egy esernyőnek, de annak jobban, ha az egész meg sem történne.
Fogalma sincs, hogy mire készülnek a "nagyok" de semmi esetre sem tetszik.
Jobb lenne ha az ilyesmit nem tündérke előtt csinálnák.
De nagy valószínűséggel, ebbe nincs beleszólása.
Közben visszakapja a szemüvegét. Nem tudja, hogy mitévő legyen, de ismét felveszi.
De előtte még felszólal, aggódóan.*
- Ugye nem fog senkinek sem bántódása esni?
~ Remélem valami céllövölde lesz, vagy-~
*Nem is mer arra gondolni, hogy amik ott vannak azok gyilkos eszközök, és egymáson fogják használni.
Amennyiben, nincs semmi probléma, szemüveget, felveszi, és igyekszik erőt venni magán. Hátha valamit megpillanthat, az üvegen keresztül.*
//2. Csapat//
*Teljesen átázik, örülne egy esernyőnek, de annak jobban, ha az egész meg sem történne.
Fogalma sincs, hogy mire készülnek a "nagyok" de semmi esetre sem tetszik.
Jobb lenne ha az ilyesmit nem tündérke előtt csinálnák.
De nagy valószínűséggel, ebbe nincs beleszólása.
Közben visszakapja a szemüvegét. Nem tudja, hogy mitévő legyen, de ismét felveszi.
De előtte még felszólal, aggódóan.*
- Ugye nem fog senkinek sem bántódása esni?
~ Remélem valami céllövölde lesz, vagy-~
*Nem is mer arra gondolni, hogy amik ott vannak azok gyilkos eszközök, és egymáson fogják használni.
Amennyiben, nincs semmi probléma, szemüveget, felveszi, és igyekszik erőt venni magán. Hátha valamit megpillanthat, az üvegen keresztül.*
1236. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-04-08 20:21:29
Üzenet elküldve: 2017-04-08 20:21:29
ÚJ
![>Féllábú Jorrih [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3154_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Két ütem között//
//1. Csapat//
* Csak nézi, hogy mi történik, közben egy szót sem ejt ki a száján. Úgy tűnik, ismét kezdődni látszik az, amit azelőtt műveltek, mielőtt Jorrih megérkezett. A Kapitány kérdőn kezdi figyelni a másik törzs szószólóját, aki a sámánok vizeletével kínálja meg őt. Legalábbis úgy gondolja, hogy ő a sámán, mivel az eddigiek alapján eléggé úgy tűnik. A kérdésre pedig válaszolnia kell, úgyhogy megrázza a fejét és így szól. *
- Nem! A mi törzsünk másképp... Csinálja azt. * Mivel nem tudja, hogy milyen célt is szolgálhat a sámánok vizeletének megivása, ezért nem akar semmi konkrétat mondani. Tippe ugyan van, méghozzá, hogy a csata kimeneteléért imádkoznak, vagy valami ilyesmi, de biztosan nem tudhatja.
Ezzel a rövid mondattal azonban nem ér véget a sámánkodása, hanem szavaihoz hűen el is kezdi azt, amit ahelyett csinál, hogy valakinek a vizeletét inná meg. Mert hát minden törzsnek más szokásai vannak. Az övék például az, hogy továbbra is csöndben néz a sámánjuk, csupán miközben Velnora felé igyekszik (ami fél lábbal viszonylag lassú folyamat), kezével néha jobbra, néha balra suhint egy-egy hirtelen mozdulattal. Közben efféléket ismételget. *
- Whááá, Whiáó, Wháááhó... * És be sem fejezi ezt addig, amíg el nem ér a vöröshöz. Ott mellé áll és súgva kérdezi. *
- Elmondanád nekem, hogy ez itt mi a fészkes fene? Ilyen jó barátai lettünk ezeknek a... Nekik? * Ha viszont valami miatt meghiúsul a terve, akkor kénytelen lesz megállni valahol, ahonnan jól látja az eseményeket és közben folytatni a furcsa jobbra-balra mutogatást és érdekes hangok kiadását. *
~ Tényleg csak egyre rosszabb... Kereskedőből kalóz, kalózból tolvaj, tolvajból halott, halottból sámán. Lehet még ennél lejjebb süllyedni? ~
//1. Csapat//
* Csak nézi, hogy mi történik, közben egy szót sem ejt ki a száján. Úgy tűnik, ismét kezdődni látszik az, amit azelőtt műveltek, mielőtt Jorrih megérkezett. A Kapitány kérdőn kezdi figyelni a másik törzs szószólóját, aki a sámánok vizeletével kínálja meg őt. Legalábbis úgy gondolja, hogy ő a sámán, mivel az eddigiek alapján eléggé úgy tűnik. A kérdésre pedig válaszolnia kell, úgyhogy megrázza a fejét és így szól. *
- Nem! A mi törzsünk másképp... Csinálja azt. * Mivel nem tudja, hogy milyen célt is szolgálhat a sámánok vizeletének megivása, ezért nem akar semmi konkrétat mondani. Tippe ugyan van, méghozzá, hogy a csata kimeneteléért imádkoznak, vagy valami ilyesmi, de biztosan nem tudhatja.
Ezzel a rövid mondattal azonban nem ér véget a sámánkodása, hanem szavaihoz hűen el is kezdi azt, amit ahelyett csinál, hogy valakinek a vizeletét inná meg. Mert hát minden törzsnek más szokásai vannak. Az övék például az, hogy továbbra is csöndben néz a sámánjuk, csupán miközben Velnora felé igyekszik (ami fél lábbal viszonylag lassú folyamat), kezével néha jobbra, néha balra suhint egy-egy hirtelen mozdulattal. Közben efféléket ismételget. *
- Whááá, Whiáó, Wháááhó... * És be sem fejezi ezt addig, amíg el nem ér a vöröshöz. Ott mellé áll és súgva kérdezi. *
- Elmondanád nekem, hogy ez itt mi a fészkes fene? Ilyen jó barátai lettünk ezeknek a... Nekik? * Ha viszont valami miatt meghiúsul a terve, akkor kénytelen lesz megállni valahol, ahonnan jól látja az eseményeket és közben folytatni a furcsa jobbra-balra mutogatást és érdekes hangok kiadását. *
~ Tényleg csak egyre rosszabb... Kereskedőből kalóz, kalózból tolvaj, tolvajból halott, halottból sámán. Lehet még ennél lejjebb süllyedni? ~
1235. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-04-06 00:38:45
Üzenet elküldve: 2017-04-06 00:38:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Két ütem között//
//2. Csapat//
*A nem túl bőbeszédű bemutatkozáson túl is lennének, követik a két nőt a főcsajhoz. Eső áztatja az arcukat, a lángvörös hajkoronája vizes, vastag, barnás csimbókokban lóg a vállára. Nem a legszívderítőbb látvány, de nem is tervezett fényes belépőt. Csak túl akar lenni ezen az egész őrületen minél hamarabb, hazamenni, kinyújtóztatni elgémberedett tagjait, és aludni legalább egy hatig. Vagy kettőig. Lehet az se lenne elég, hogy kiűzze a rémálmokat... Egész hamar elérik a tisztást, bár Lena ruhái így is átáznak, a csizmájában ugyan nem áll a víz, de a blúzából már csavarni lehetne.*
-Léjdi Minolia.
*Köszönti a másikat, de több szóra nem méltatja. Ez egy olyan világ, ahol már kialakítottak róla egy képet, elvileg létezik valahol ezen a síkon, méghozzá egy közismert személy, akit párbajra hívtak, és ő el is fogadta. Bármiről is legyen szó, nem tudhat arról, amiről már elvileg tudnia kéne, így nem is tud hozzászólni. Figyelmesen hallgatja a szabályokat. Ő választja ki a párbajozót, és a fegyvert is. Kissé megkönnyebbül, hogy nem neki kell harcolnia egy olyan helyen, ahol még a fizika törvényeiben sem lehet biztos, de közben egyik bajtársát kéne maga helyett küldenie.*
-Biztos vagy benne? *Szívesebben küldené harcba a farkasbőröst, mint a kis tündért, aki sokkal instabilabbnak és félénkebbnek tűnik, de azért nem árt biztosra menni. Ki tudja, lehet Khaja most fog előrukkolni hihetetlen mágiatudásával. Ekkor veszi csak észre a hozott fegyvereket. A tőrt nem kell neki bemutatni, viszont a sötét színű, ferde botnak tűnő vacak már annál érdekesebb. Pistol, vagy mi volt a neve.*
-Rendben, menj. *Bólint rá, ha a tündérkének sincs ellenvetése. A kezébe nyomja azt a kis okulárét, amit az előző helyiségben találtak, amitől a szöszke rohamot kapott.* Hátha segít! *Súgja oda neki. Fogalma sincs, mit tud a lencse, de ha van bármi, ami a segítségükre lehet, meg kell találniuk.*
-A pisztolt választom. *Mondja határozottan, de cseppet sem helyesen.*
//2. Csapat//
*A nem túl bőbeszédű bemutatkozáson túl is lennének, követik a két nőt a főcsajhoz. Eső áztatja az arcukat, a lángvörös hajkoronája vizes, vastag, barnás csimbókokban lóg a vállára. Nem a legszívderítőbb látvány, de nem is tervezett fényes belépőt. Csak túl akar lenni ezen az egész őrületen minél hamarabb, hazamenni, kinyújtóztatni elgémberedett tagjait, és aludni legalább egy hatig. Vagy kettőig. Lehet az se lenne elég, hogy kiűzze a rémálmokat... Egész hamar elérik a tisztást, bár Lena ruhái így is átáznak, a csizmájában ugyan nem áll a víz, de a blúzából már csavarni lehetne.*
-Léjdi Minolia.
*Köszönti a másikat, de több szóra nem méltatja. Ez egy olyan világ, ahol már kialakítottak róla egy képet, elvileg létezik valahol ezen a síkon, méghozzá egy közismert személy, akit párbajra hívtak, és ő el is fogadta. Bármiről is legyen szó, nem tudhat arról, amiről már elvileg tudnia kéne, így nem is tud hozzászólni. Figyelmesen hallgatja a szabályokat. Ő választja ki a párbajozót, és a fegyvert is. Kissé megkönnyebbül, hogy nem neki kell harcolnia egy olyan helyen, ahol még a fizika törvényeiben sem lehet biztos, de közben egyik bajtársát kéne maga helyett küldenie.*
-Biztos vagy benne? *Szívesebben küldené harcba a farkasbőröst, mint a kis tündért, aki sokkal instabilabbnak és félénkebbnek tűnik, de azért nem árt biztosra menni. Ki tudja, lehet Khaja most fog előrukkolni hihetetlen mágiatudásával. Ekkor veszi csak észre a hozott fegyvereket. A tőrt nem kell neki bemutatni, viszont a sötét színű, ferde botnak tűnő vacak már annál érdekesebb. Pistol, vagy mi volt a neve.*
-Rendben, menj. *Bólint rá, ha a tündérkének sincs ellenvetése. A kezébe nyomja azt a kis okulárét, amit az előző helyiségben találtak, amitől a szöszke rohamot kapott.* Hátha segít! *Súgja oda neki. Fogalma sincs, mit tud a lencse, de ha van bármi, ami a segítségükre lehet, meg kell találniuk.*
-A pisztolt választom. *Mondja határozottan, de cseppet sem helyesen.*
1234. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-04-05 10:16:57
Üzenet elküldve: 2017-04-05 10:16:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Két ütem között//
//1. Csapat//
*A kevéssé kontrollált kitörésének közel sem annyira drámai a hatása, mint ahogy az legrosszabb sejtései szerint történt volna. Öröm az ürömben így, hogy ezek a törzsi fajankók kutyának sem nézik a nőt, ettől viszont nem lettek szimpatikusabbak. A rendbontást kelteni tervező lány kudarcot vallott, viszont szerencsére így is eléggé összeszedte magát Grubek, hogy tudja folytani a parolát.*
~Hát ez nem lesz ilyen egyszerű.~
*Gondolja magában a helyzetből lassan bármilyen módon menekülni vágyó tolvaj. Nincs hát mit tenni, illetőleg éppen volna, de annak garantáltan nyársalás lenne az eredménye, s karóra tűzve a vedzsibó törzs három imposztora díszelegne valahol a falu közepén, nem pedig a farakhun húsos combja - már ha van combja annak a jószágnak. Újra felszólalna, de csak megrántja a vállát, és szava jelentőségének hiányának teljes tudatában inkább csak csendben marad, Garakhun pillantása nyomán viszont újabb ötlet fogan a fejében, amivel Grubek győzelmét segíthetné. Csábos, de visszafogott mosolyt küld a kovács fia felé, mikor az őt vizslatja, aki talán ha elég buta, az iménti kiabálás után még mindig hiheti, hogy a lány őszintén érdeklődik. Eztán ahelyett, hogy a csonttűs nénékhez lépne vissza, Grubek mögé, Garakhunnal szemben foglal helyet, anélkül, hogy a törzsfő engedélyét vagy beleegyezését kérné, és független attól, hogy a nézők között vannak-e nők, vagy sem. Amennyiben távozásra szólítják fel, először csak válaszra sem méltatja a kérést, s egy legyintéssel próbálja elhessegetni a gondolatot, de ha tovább erőszakoskodnak, úgy kénytelen lesz csatlakozni a kötögetőkhöz. Két élű fegyver a terve, ha maradhat, mikor Grubeket megint elsodorja egy olyan tűz orkán vagy mi a fene, Velnora pont az útjában lesz, és talán a következő már nem fog úgy szertefoszlani kellemes bizsergéssel, mint a korábbi, viszont így talán a kovács fia is óvatosabban bánik a gömbjével, de a lényeg mégis az, hogy magára vonja a széles vállú férfi figyelmét, hátha olyan hibát vét, amit az élőholtak híres vadásza ki tud használni. Ennek reményében veszi fel a legvonzóbb tartását, jobb lábát keresztbe veti a balon, ruhájának felső gombját észrevétlen kiengedi, s állát támasztva a combjára könyököl, úgy próbálja tekintetével magára vonni Garakhunét.*
//1. Csapat//
*A kevéssé kontrollált kitörésének közel sem annyira drámai a hatása, mint ahogy az legrosszabb sejtései szerint történt volna. Öröm az ürömben így, hogy ezek a törzsi fajankók kutyának sem nézik a nőt, ettől viszont nem lettek szimpatikusabbak. A rendbontást kelteni tervező lány kudarcot vallott, viszont szerencsére így is eléggé összeszedte magát Grubek, hogy tudja folytani a parolát.*
~Hát ez nem lesz ilyen egyszerű.~
*Gondolja magában a helyzetből lassan bármilyen módon menekülni vágyó tolvaj. Nincs hát mit tenni, illetőleg éppen volna, de annak garantáltan nyársalás lenne az eredménye, s karóra tűzve a vedzsibó törzs három imposztora díszelegne valahol a falu közepén, nem pedig a farakhun húsos combja - már ha van combja annak a jószágnak. Újra felszólalna, de csak megrántja a vállát, és szava jelentőségének hiányának teljes tudatában inkább csak csendben marad, Garakhun pillantása nyomán viszont újabb ötlet fogan a fejében, amivel Grubek győzelmét segíthetné. Csábos, de visszafogott mosolyt küld a kovács fia felé, mikor az őt vizslatja, aki talán ha elég buta, az iménti kiabálás után még mindig hiheti, hogy a lány őszintén érdeklődik. Eztán ahelyett, hogy a csonttűs nénékhez lépne vissza, Grubek mögé, Garakhunnal szemben foglal helyet, anélkül, hogy a törzsfő engedélyét vagy beleegyezését kérné, és független attól, hogy a nézők között vannak-e nők, vagy sem. Amennyiben távozásra szólítják fel, először csak válaszra sem méltatja a kérést, s egy legyintéssel próbálja elhessegetni a gondolatot, de ha tovább erőszakoskodnak, úgy kénytelen lesz csatlakozni a kötögetőkhöz. Két élű fegyver a terve, ha maradhat, mikor Grubeket megint elsodorja egy olyan tűz orkán vagy mi a fene, Velnora pont az útjában lesz, és talán a következő már nem fog úgy szertefoszlani kellemes bizsergéssel, mint a korábbi, viszont így talán a kovács fia is óvatosabban bánik a gömbjével, de a lényeg mégis az, hogy magára vonja a széles vállú férfi figyelmét, hátha olyan hibát vét, amit az élőholtak híres vadásza ki tud használni. Ennek reményében veszi fel a legvonzóbb tartását, jobb lábát keresztbe veti a balon, ruhájának felső gombját észrevétlen kiengedi, s állát támasztva a combjára könyököl, úgy próbálja tekintetével magára vonni Garakhunét.*
1233. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-04-05 09:28:23
Üzenet elküldve: 2017-04-05 09:28:23
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Két ütem között//
//1. Csapat//
*A Grubek köré gyűlt kupaktanács és a valamivel távolabb álló Garahakun is kissé megnyugszik, mikor látja az ébredő törpét. Aztán jön az üdítő ivászat, és az égő bőr érzését felváltja a megszokott. Ugyan haja szakálla perzselt marad még a Nagy Grubeknek is, de lényegesen jobban van, már csak a fa ütésének nyomát érzi magán, és abból is csak a legsúlyosabb zúzódott részeken fájlalhatja magát. Ekkor azonban valami "felrobban" ez pedig nem más, mint Velnora önérzete. Szavaira mind Garahakun, mind a törzsfőnök meghökkennek kissé. Kitörése nyomán néma csend támad pár másodpercig minden törzsbéli csak pislog, aztán a törzsfőnök combját csapkodva lassan nevetésben tör ki. Utána Garahakun is kacagni kezd, és a törzs is illedelmesen felmorajlik, noha több arcon látni, hogy nem értik a mulatság okát, csupán valami perverz összetartás lehet ez.
A törzsfő vörösre nevetett fejjel lassan elcsendesesik, és széttárt karjaival Velnorára mutat.*
-Hát persze, egy igazi törzsfőnök vére, még ha leánya is.
*Valami hasonlóan hosszút mond egy másik nyelven is, aztán Grubekhez fordul.*
-Nos, Grubek nagyharcos, folytatod hát a parolát, ahogy törzsed főnökének leánya vágyja?
*Természetesen van még elég tűzgömb hátra, és valahogyan folytatni kellene ezt az egészet.*
-Kíván sámánotok is részt venni, és inni a sámánoknak vizeletjéből?
*Mutat a már otthon mocsok részeg jelzővel ellátottakhoz hasonlóan támolygó saját sámánjukra és üvegére.
Pár szót intéz Garahakunhoz is, aki végül Velnorát még egyszer végigmustrálja, aztán visszabattyog a tűzgolyóihoz. Így már csak a törzsfő marad középen, az asszonyok pedig újra csonttűk csattogásával jelzik, hogy ideje a szokásos félidei tevékenységeknek, pisi szünet, lehet farakhun zaabaa-t forrósítani szitán, és hasonlók, hogy aztán a parola második felére visszaérjenek.*
//1. Csapat//
*A Grubek köré gyűlt kupaktanács és a valamivel távolabb álló Garahakun is kissé megnyugszik, mikor látja az ébredő törpét. Aztán jön az üdítő ivászat, és az égő bőr érzését felváltja a megszokott. Ugyan haja szakálla perzselt marad még a Nagy Grubeknek is, de lényegesen jobban van, már csak a fa ütésének nyomát érzi magán, és abból is csak a legsúlyosabb zúzódott részeken fájlalhatja magát. Ekkor azonban valami "felrobban" ez pedig nem más, mint Velnora önérzete. Szavaira mind Garahakun, mind a törzsfőnök meghökkennek kissé. Kitörése nyomán néma csend támad pár másodpercig minden törzsbéli csak pislog, aztán a törzsfőnök combját csapkodva lassan nevetésben tör ki. Utána Garahakun is kacagni kezd, és a törzs is illedelmesen felmorajlik, noha több arcon látni, hogy nem értik a mulatság okát, csupán valami perverz összetartás lehet ez.
A törzsfő vörösre nevetett fejjel lassan elcsendesesik, és széttárt karjaival Velnorára mutat.*
-Hát persze, egy igazi törzsfőnök vére, még ha leánya is.
*Valami hasonlóan hosszút mond egy másik nyelven is, aztán Grubekhez fordul.*
-Nos, Grubek nagyharcos, folytatod hát a parolát, ahogy törzsed főnökének leánya vágyja?
*Természetesen van még elég tűzgömb hátra, és valahogyan folytatni kellene ezt az egészet.*
-Kíván sámánotok is részt venni, és inni a sámánoknak vizeletjéből?
*Mutat a már otthon mocsok részeg jelzővel ellátottakhoz hasonlóan támolygó saját sámánjukra és üvegére.
Pár szót intéz Garahakunhoz is, aki végül Velnorát még egyszer végigmustrálja, aztán visszabattyog a tűzgolyóihoz. Így már csak a törzsfő marad középen, az asszonyok pedig újra csonttűk csattogásával jelzik, hogy ideje a szokásos félidei tevékenységeknek, pisi szünet, lehet farakhun zaabaa-t forrósítani szitán, és hasonlók, hogy aztán a parola második felére visszaérjenek.*
1232. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-04-04 21:27:26
Üzenet elküldve: 2017-04-04 21:27:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Két ütem között//
//1. Csapat//
* Útja rendkívül izgalmas. Megy az úton, aztán megérkezik. Előtte azonban lángnyelvek csapkodnak ki a helyről, úgyhogy kalózunk már eleve óvatosan nézeget csak be.
~ Nincsenek megsütve. Legalábbis a lány nem. A törpe meg... ~ Nos, az jó kérdés, hogy az aprónép hová került. Azt ugyan látja, hogy valamit körbeállnak páran, ám csak azután látja meg Grubeket, miután minden bátorságát összeszedi és közelebb merészkedik.
Mikor bemutatják, először csak pislog, meg hátranéz, hátha mögötte is bejött valaki, de alighanem ő a sámán. A wejibok sámánja. Szép. És kik azok a wejibok? Mindegy. Ő a sámán, ráadásul a páros számára talán a felmentősereg is. A hallottakra összeráncolja homlokát. Érzi, hogy valamit mondania kéne, ha már ő a sámán, de Velnora megelőzi. Így aztán csendben végighallgatja a kifakadó lányt, majd pedig vár. Ha a lány szavai elég meggyőzőek a közönség számára, akkor nem kockáztatja az épségét, azonban, ha továbbra sem jutnak dűlőre a furcsa emberevő népek, akkor majd Jorrih is közbeavatkozik. *
//1. Csapat//
* Útja rendkívül izgalmas. Megy az úton, aztán megérkezik. Előtte azonban lángnyelvek csapkodnak ki a helyről, úgyhogy kalózunk már eleve óvatosan nézeget csak be.
~ Nincsenek megsütve. Legalábbis a lány nem. A törpe meg... ~ Nos, az jó kérdés, hogy az aprónép hová került. Azt ugyan látja, hogy valamit körbeállnak páran, ám csak azután látja meg Grubeket, miután minden bátorságát összeszedi és közelebb merészkedik.
Mikor bemutatják, először csak pislog, meg hátranéz, hátha mögötte is bejött valaki, de alighanem ő a sámán. A wejibok sámánja. Szép. És kik azok a wejibok? Mindegy. Ő a sámán, ráadásul a páros számára talán a felmentősereg is. A hallottakra összeráncolja homlokát. Érzi, hogy valamit mondania kéne, ha már ő a sámán, de Velnora megelőzi. Így aztán csendben végighallgatja a kifakadó lányt, majd pedig vár. Ha a lány szavai elég meggyőzőek a közönség számára, akkor nem kockáztatja az épségét, azonban, ha továbbra sem jutnak dűlőre a furcsa emberevő népek, akkor majd Jorrih is közbeavatkozik. *
1231. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-04-02 11:14:56
Üzenet elküldve: 2017-04-02 11:14:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Két ütem között//
//2. Csapat//
*Udra némaságba burkolózva szedi lépteit a páros után. Nem sokat törődik - látszólag - társaival. Nem a legjobb csapatjátékos ezek szerint. Ki tudja mivel lehetne előcsalni önfeláldozását, gyanítható, hogy nem avval, ha ez a kettő itt veszélybe kerül.
Farkasbőrére szitál az eső, minden lépésnél egyre idegesítőbben. Orrát, arcát is eléri helyenként, amire a szemei megrándulnak. Egyetlen öröme ebben az átkozott időjárásban, hogy a sötét alakok is áznak. Erre kicsit mosolyognia kell.
~Legalább ti sem ússzátok meg, aranyapáim...~
Ahogy megérkeznek a rétre, máris rossz érzés fogja el. Sötétség, fáklya sora csupán, melyeknek tüze vehemensen kűzd az életben maradásért, az esővel. Udra meglátja a nőt is. Nemesi vér, ha nem királyi, szolgálóval és bársony székkel - mit székkel, trónnal. Lehet, hogy csak a szolga tesz rá egy lapáttal Udra szemében, de mindenképpen kékvérű a hölgyemény.
Beszélni kezd, erre a farkasbőrös félvér karba teszi a kezét. Akkor szorul el a torka, amikor meghallja, hogy nem Lena fog harcolni, hanem neki kell választani. Nem jók az esélyei, egy gyenge tündér kölyök és ő maga, biztosra veszi a lány választását. Ezzel szemben... amikor előjük hozzák a fegyvereket és Udra megpillantja a "pisztolyt" felragyok a szeme. Sosem látott még ehhez foghatót. Az álla is leesik, résnyire nyitva a száját, melybe bele-bele mar az eső. Fogalma sincs hogy kell használni, de tudni akarja. Nagyon tudni akarja.*
- Lëna... *Szólal meg szinte suttogva, s amennyiben nem üvöltenek rá, hogy kussoljon, folytatja, szemeit a vörös fajtársra villogtatva.* Jëlölj ki... në ä tőrt váläszd... *Mondja tovább. Amennyiben viszont nem hagyják, hogy beszéljen pusztán rókamosolyt villant a lányra és a pisztoly felé tereli tekintetét, sajátja segítségével. A mosolya mindenképpen fenn lesz, akarja azt a valamit és tudja, hogy gyorsult reflexeivel lenne is esélye, amennyiben megmutatják annak használatát.*
~Rohadj meg a révülésben, kékvérű kurtizán...~
//2. Csapat//
*Udra némaságba burkolózva szedi lépteit a páros után. Nem sokat törődik - látszólag - társaival. Nem a legjobb csapatjátékos ezek szerint. Ki tudja mivel lehetne előcsalni önfeláldozását, gyanítható, hogy nem avval, ha ez a kettő itt veszélybe kerül.
Farkasbőrére szitál az eső, minden lépésnél egyre idegesítőbben. Orrát, arcát is eléri helyenként, amire a szemei megrándulnak. Egyetlen öröme ebben az átkozott időjárásban, hogy a sötét alakok is áznak. Erre kicsit mosolyognia kell.
~Legalább ti sem ússzátok meg, aranyapáim...~
Ahogy megérkeznek a rétre, máris rossz érzés fogja el. Sötétség, fáklya sora csupán, melyeknek tüze vehemensen kűzd az életben maradásért, az esővel. Udra meglátja a nőt is. Nemesi vér, ha nem királyi, szolgálóval és bársony székkel - mit székkel, trónnal. Lehet, hogy csak a szolga tesz rá egy lapáttal Udra szemében, de mindenképpen kékvérű a hölgyemény.
Beszélni kezd, erre a farkasbőrös félvér karba teszi a kezét. Akkor szorul el a torka, amikor meghallja, hogy nem Lena fog harcolni, hanem neki kell választani. Nem jók az esélyei, egy gyenge tündér kölyök és ő maga, biztosra veszi a lány választását. Ezzel szemben... amikor előjük hozzák a fegyvereket és Udra megpillantja a "pisztolyt" felragyok a szeme. Sosem látott még ehhez foghatót. Az álla is leesik, résnyire nyitva a száját, melybe bele-bele mar az eső. Fogalma sincs hogy kell használni, de tudni akarja. Nagyon tudni akarja.*
- Lëna... *Szólal meg szinte suttogva, s amennyiben nem üvöltenek rá, hogy kussoljon, folytatja, szemeit a vörös fajtársra villogtatva.* Jëlölj ki... në ä tőrt váläszd... *Mondja tovább. Amennyiben viszont nem hagyják, hogy beszéljen pusztán rókamosolyt villant a lányra és a pisztoly felé tereli tekintetét, sajátja segítségével. A mosolya mindenképpen fenn lesz, akarja azt a valamit és tudja, hogy gyorsult reflexeivel lenne is esélye, amennyiben megmutatják annak használatát.*
~Rohadj meg a révülésben, kékvérű kurtizán...~
1230. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-04-02 07:29:00
Üzenet elküldve: 2017-04-02 07:29:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Két ütem között//
//2. Csapat//
-Rendben, induljunk!
*Felel a páros beszédesebb tagja. Aztán megkezdődik a tíz perces elázás, melyet a felvezetőktől akár néma csendben is tölthetnek. Macskaköves utcákon haladnak egyre ritkuló és laposodó házak között, mire végül elérik a lakott terület szélét, és egy lekaszált füvű sártól cuppogó, egyre sötétedő rétre érnek. Leszámítva egy kifáklyázott területet, mely enyhe füst és gőzfelhőt ereget így, hogy a szitáló eső a tűzzel küzd.*
-Megérkeztünk!
*Jelenti be pár méterre a körtől, ahol összesen két ember ül. Jókora díszes székben egy nő, mellette egy férfi szolga ruhában, aki esernyőt tart fölé, úgy, hogy ő ázik. Igen úriemberes magatartás ez.
A nő maga, nyilván Léjdi Minolia, egy díszes öltönyben feszít a bársonyozott széken. Egyik szemén arany monoklit tart ott, arcán lapos, lenéző ábrázat, szemei kékje talán már nem éri el a többieket a halvány fényben, haja pedig szoros kontyba van kötve.*
-Áh, Léjdi Aney.
*Áll fel, baljába míves sétapálcát fog, jobbján pedig elengedi a monoklit, és szabad kezét előre nyújtja.*
-Már kezdtem azt hinni, hogy magasröptű szavai csak üres csacsogásnak lesznek betudhatók.
*Villant egy halvány, de savanyú mosolyt. A többiek is kapnak egy pillantást, de velük nem foglalkozik. Khaja érezheti a füst, a nő citrusos illatszerének, és az eső utáni föld szagát, miközben Udra szeme sarkából láthatja, hogy a gonoszok is áznak.*
-Akkor kezdjünk is bele. Ahogy azt az illem, melyet Ön nem túlságosan tisztel, de hölgyeknek lételeme *itt orrát úgy felhúzza, ahogy csak lehet, és int egyet segédeinek.*
-Diktálja, Ön választ a párbajozók tekintetében. Tehát a kihívó és a kihívott viadala, a delegáltak párharca, avagy kettős párbaj. Ezen felül pedig fegyvert is ön választ. Tőr, vagy pediglen pisztoly.
*Int a férfiúnak, aki előhoz egy ládát mélyen beleszántva a sáros talajba. Benne két kosaras tőr található, illetve két L alakú díszes fémbot pecekkel. Minden bizonnyal ez lesz a "pisztoly" habár nem tűnik túl hatékonynak elsőre.*
//2. Csapat//
-Rendben, induljunk!
*Felel a páros beszédesebb tagja. Aztán megkezdődik a tíz perces elázás, melyet a felvezetőktől akár néma csendben is tölthetnek. Macskaköves utcákon haladnak egyre ritkuló és laposodó házak között, mire végül elérik a lakott terület szélét, és egy lekaszált füvű sártól cuppogó, egyre sötétedő rétre érnek. Leszámítva egy kifáklyázott területet, mely enyhe füst és gőzfelhőt ereget így, hogy a szitáló eső a tűzzel küzd.*
-Megérkeztünk!
*Jelenti be pár méterre a körtől, ahol összesen két ember ül. Jókora díszes székben egy nő, mellette egy férfi szolga ruhában, aki esernyőt tart fölé, úgy, hogy ő ázik. Igen úriemberes magatartás ez.
A nő maga, nyilván Léjdi Minolia, egy díszes öltönyben feszít a bársonyozott széken. Egyik szemén arany monoklit tart ott, arcán lapos, lenéző ábrázat, szemei kékje talán már nem éri el a többieket a halvány fényben, haja pedig szoros kontyba van kötve.*
-Áh, Léjdi Aney.
*Áll fel, baljába míves sétapálcát fog, jobbján pedig elengedi a monoklit, és szabad kezét előre nyújtja.*
-Már kezdtem azt hinni, hogy magasröptű szavai csak üres csacsogásnak lesznek betudhatók.
*Villant egy halvány, de savanyú mosolyt. A többiek is kapnak egy pillantást, de velük nem foglalkozik. Khaja érezheti a füst, a nő citrusos illatszerének, és az eső utáni föld szagát, miközben Udra szeme sarkából láthatja, hogy a gonoszok is áznak.*
-Akkor kezdjünk is bele. Ahogy azt az illem, melyet Ön nem túlságosan tisztel, de hölgyeknek lételeme *itt orrát úgy felhúzza, ahogy csak lehet, és int egyet segédeinek.*
-Diktálja, Ön választ a párbajozók tekintetében. Tehát a kihívó és a kihívott viadala, a delegáltak párharca, avagy kettős párbaj. Ezen felül pedig fegyvert is ön választ. Tőr, vagy pediglen pisztoly.
*Int a férfiúnak, aki előhoz egy ládát mélyen beleszántva a sáros talajba. Benne két kosaras tőr található, illetve két L alakú díszes fémbot pecekkel. Minden bizonnyal ez lesz a "pisztoly" habár nem tűnik túl hatékonynak elsőre.*
1229. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-03-31 10:53:21
Üzenet elküldve: 2017-03-31 10:53:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Két ütem között//
//1. Csapat//
*Grubek összeszedi minden eszét és cselhez folyamodik. Viszont a dolog nem úgy sül el ahogy azt ő gondolta. Meglátva a nagy démont már sejti, hogy baj van. A felé haladó lángokat látva még felordít mielőtt elájulna a fájdalomtól. Az ébredés nem túl kellemes csurom víz és vesztett. Erre nem gondolt. Főként, hogy most a halál vár rá, a lányra meg a házasság egy idegennel. A flaskát elfogadja és meghúzza. Szüksége van rá viszont majdnem félrenyel mikor meghallja az ajánlatot. Nagy szájhős, de erre nem tudja mit lehetne mondani. Hála az égnek nem is kell semmit sem mondania mert a lány megoldja helyette is. Ha valamelyik férfi a törzsből nem hallgattatja el egyből a lányt és annak sikerül mindenkinek a figyelmét magára vonnia akkor Grubek benyúl a bőrvértje alá, hogy onnan felhörpintsen valamit aminek több hasznát veheti most mint a sámántól kapott flaskának. Ha ez sikerül és jobban is érzi magát akkor szólal fel nevetve ismét.*
-Igazi Weidzsibó lány. Biztos vagy te benne, hogy kell neked?
*Néz a kovács fiára. Vigyorogva.*
A hozzászólás írója (Grubek Norragimhak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.31 10:55:08
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
//1. Csapat//
*Grubek összeszedi minden eszét és cselhez folyamodik. Viszont a dolog nem úgy sül el ahogy azt ő gondolta. Meglátva a nagy démont már sejti, hogy baj van. A felé haladó lángokat látva még felordít mielőtt elájulna a fájdalomtól. Az ébredés nem túl kellemes csurom víz és vesztett. Erre nem gondolt. Főként, hogy most a halál vár rá, a lányra meg a házasság egy idegennel. A flaskát elfogadja és meghúzza. Szüksége van rá viszont majdnem félrenyel mikor meghallja az ajánlatot. Nagy szájhős, de erre nem tudja mit lehetne mondani. Hála az égnek nem is kell semmit sem mondania mert a lány megoldja helyette is. Ha valamelyik férfi a törzsből nem hallgattatja el egyből a lányt és annak sikerül mindenkinek a figyelmét magára vonnia akkor Grubek benyúl a bőrvértje alá, hogy onnan felhörpintsen valamit aminek több hasznát veheti most mint a sámántól kapott flaskának. Ha ez sikerül és jobban is érzi magát akkor szólal fel nevetve ismét.*
-Igazi Weidzsibó lány. Biztos vagy te benne, hogy kell neked?
*Néz a kovács fiára. Vigyorogva.*
A hozzászólás írója (Grubek Norragimhak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.31 10:55:08
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
1228. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-03-30 22:43:42
Üzenet elküldve: 2017-03-30 22:43:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Két ütem között//
//1. Csapat//
*A szemek csak úgy szaporodnának, ha nem minden harmadik próbálkozásra maradna meg egyben, így csak kényelmes tempóban nő a melltartó, de a lepcses szájú vénasszonyok már egészen más dolgokról beszélnek. Érezhetően köze van ehhez a kötés dologhoz, de ha ezt Velnora nem találná ki a szövegkörnyezetből, azt is hihetné, hogy valami fura receptről van szó. A kezében csak akkor áll meg a két tű, mikor Grubek újabb igen csúnya csapást kap. Jól láthatóan fogalma sincs erről a parola dologrol, ugyanakkor neki sincs, így nem tudja hibáztatni. Egy nagyon kellemetlen helyzetbe került, ő pedig kényelmesen és gondtalanul kötöget a pálya szélén, azzal a tudattal, hogy a legrosszabb esetben is elveszi őt a kovács fia, aztán meglóg a nászéjszaka előtt. Ezek a gondolatok viszont most messziről elkerülik a lányt, aggódva figyeli a pályán baktató sámánt. Ahogy ő is, és Garahakun is odalépnek Grubekhez, Velnora egy aprócska jelét adja annak, hogy minimum szünetel, de talán véget ért a párbaj, ezért a tűket és a fonalat félredobva, futólépésben szalad a lovagjához, hogy megnézze mi a helyzet vele. Nem doktor ő, pulzusról azt sem tudja mi fán terem, és soha nem kellett még valaki mellkasát mozgás után kémlelni, így tanácstalanul térdel a törpe fölött, reménykedve, hogy nem marad a földön. Óráknak tűnő percek után a nagyotmondó aprónép éledezni kezd, Velnora szívéről pedig egy hatalmas kő esik le. Bár elég viharvert, de él. A másik törzs vezetője ekkor szólal fel, s egy különös békét ajánln, ami a párbajellenfél fejéből pattant ki.*
~Hogy-, hogy micsoda? MICSODA?!~
*Nem elég, hogy ebbe az istentelen szituációba csöppentek, valami alattomos kalóz kényének kedvének lettek kitéve, most meg bennszülött törzsek játékát kell játszani, ez az aljanép még nagyközönség előtt akarja megrontani a trófeát? Több sem kell Velnorának, az elmúlt percekben gyülemlő aggodalom, feszültség ahelyett, hogy a törpét a keblére ölelné, ilyen módon kerül levezetésre:*
-Hogy ez az ember, mit akar?
*Áll két lábra, s fenyegető tartással mutat Garakhunra.*
-Egy kovács fia, egy teljes falu előtt -
*Folyamatosan emeli a hangját, legvérmesebb modoráról tanúbizonyságot téve.*
-Akarja meggyalázni a másik törzs -
*Ezen a ponton már igen kellemetlen élmény a lány két méteres körzetében állni, alapvetően kellemesen lágy, nőhöz képest mély hangja most olyan erővel dörömböl, hogy már kezd kaparni a torka.*
- főnökének a lányát, ezért itt helyben fel kellene lógatnunk -
*Nincs sem ideje sem türelme a szituációhoz illő kivégzési módszert kitalálni, így egy talán a törzsi szokásoktól eltérő metódus furán, akár újként is hathat a társaságnak.*
- meg kivágnunk a nyelved, hogy ilyen aljas és gerinctelen szavakat ne vehess a szádra -
*A szavak a törzsfőhöz szólnak, de nem veszi le a szemét a kovács fiáról, s apró lépésekkel, fenyegető tartással és folyamatosan felé szegezett mutató ujjal közeledik felé, persze csak biztos távolságig.*
- meg le kellene vágni azt a kanos töködet, hogy eszedbe se jussanak ilyen gyalázatos gondolatok! Ha nálunk lennénk most -
*A szavak végtelennek ható árját, a már félúton tetőpontnak hitt hangerő és felháborodás szintjét Velnora tovább tudja fokozni.*
- bizony egy percet sem kellene várnod, hogy egy farakhun tökét a torkodba állítsanak keresztben!
*Megállt parancsol magának, és kitörése óta először néz körbe, hogy milyen tekintetek fogadják, s most hogy egy kicsit tisztán tud gondolkodni, reménykedik abban, hogy kellően elterelte a témát ahhoz, hogy megfeledkezzenek egyszersmind a paroláról és a szertartásos gyalázásról. Ekkor láthatja meg a társukat, már ha erre hozta az a maradék lába.*
//1. Csapat//
*A szemek csak úgy szaporodnának, ha nem minden harmadik próbálkozásra maradna meg egyben, így csak kényelmes tempóban nő a melltartó, de a lepcses szájú vénasszonyok már egészen más dolgokról beszélnek. Érezhetően köze van ehhez a kötés dologhoz, de ha ezt Velnora nem találná ki a szövegkörnyezetből, azt is hihetné, hogy valami fura receptről van szó. A kezében csak akkor áll meg a két tű, mikor Grubek újabb igen csúnya csapást kap. Jól láthatóan fogalma sincs erről a parola dologrol, ugyanakkor neki sincs, így nem tudja hibáztatni. Egy nagyon kellemetlen helyzetbe került, ő pedig kényelmesen és gondtalanul kötöget a pálya szélén, azzal a tudattal, hogy a legrosszabb esetben is elveszi őt a kovács fia, aztán meglóg a nászéjszaka előtt. Ezek a gondolatok viszont most messziről elkerülik a lányt, aggódva figyeli a pályán baktató sámánt. Ahogy ő is, és Garahakun is odalépnek Grubekhez, Velnora egy aprócska jelét adja annak, hogy minimum szünetel, de talán véget ért a párbaj, ezért a tűket és a fonalat félredobva, futólépésben szalad a lovagjához, hogy megnézze mi a helyzet vele. Nem doktor ő, pulzusról azt sem tudja mi fán terem, és soha nem kellett még valaki mellkasát mozgás után kémlelni, így tanácstalanul térdel a törpe fölött, reménykedve, hogy nem marad a földön. Óráknak tűnő percek után a nagyotmondó aprónép éledezni kezd, Velnora szívéről pedig egy hatalmas kő esik le. Bár elég viharvert, de él. A másik törzs vezetője ekkor szólal fel, s egy különös békét ajánln, ami a párbajellenfél fejéből pattant ki.*
~Hogy-, hogy micsoda? MICSODA?!~
*Nem elég, hogy ebbe az istentelen szituációba csöppentek, valami alattomos kalóz kényének kedvének lettek kitéve, most meg bennszülött törzsek játékát kell játszani, ez az aljanép még nagyközönség előtt akarja megrontani a trófeát? Több sem kell Velnorának, az elmúlt percekben gyülemlő aggodalom, feszültség ahelyett, hogy a törpét a keblére ölelné, ilyen módon kerül levezetésre:*
-Hogy ez az ember, mit akar?
*Áll két lábra, s fenyegető tartással mutat Garakhunra.*
-Egy kovács fia, egy teljes falu előtt -
*Folyamatosan emeli a hangját, legvérmesebb modoráról tanúbizonyságot téve.*
-Akarja meggyalázni a másik törzs -
*Ezen a ponton már igen kellemetlen élmény a lány két méteres körzetében állni, alapvetően kellemesen lágy, nőhöz képest mély hangja most olyan erővel dörömböl, hogy már kezd kaparni a torka.*
- főnökének a lányát, ezért itt helyben fel kellene lógatnunk -
*Nincs sem ideje sem türelme a szituációhoz illő kivégzési módszert kitalálni, így egy talán a törzsi szokásoktól eltérő metódus furán, akár újként is hathat a társaságnak.*
- meg kivágnunk a nyelved, hogy ilyen aljas és gerinctelen szavakat ne vehess a szádra -
*A szavak a törzsfőhöz szólnak, de nem veszi le a szemét a kovács fiáról, s apró lépésekkel, fenyegető tartással és folyamatosan felé szegezett mutató ujjal közeledik felé, persze csak biztos távolságig.*
- meg le kellene vágni azt a kanos töködet, hogy eszedbe se jussanak ilyen gyalázatos gondolatok! Ha nálunk lennénk most -
*A szavak végtelennek ható árját, a már félúton tetőpontnak hitt hangerő és felháborodás szintjét Velnora tovább tudja fokozni.*
- bizony egy percet sem kellene várnod, hogy egy farakhun tökét a torkodba állítsanak keresztben!
*Megállt parancsol magának, és kitörése óta először néz körbe, hogy milyen tekintetek fogadják, s most hogy egy kicsit tisztán tud gondolkodni, reménykedik abban, hogy kellően elterelte a témát ahhoz, hogy megfeledkezzenek egyszersmind a paroláról és a szertartásos gyalázásról. Ekkor láthatja meg a társukat, már ha erre hozta az a maradék lába.*
1227. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-03-30 21:15:22
Üzenet elküldve: 2017-03-30 21:15:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Két ütem között//
//2. Csapat//
*Éhes volt, hisz még gyermek. Remélhetőleg nem ebből lesz a probléma. Lena nem vett magához, az ételből amit talán jót is tett, hiszen akármivel ő sem éri be. A tündérke és a másik félvér társa.
Ami pedig a harcot illeti, nem akar ölbe tett kézzel várni, és nézni ahogy társa fog küzdeni, bármi amivel előrébb tudja lendíteni a harc kimenetelét, mindenképp ott van.
Lena ruháját kicsit meghuzigálja az aprócska kezével, hogy ráfigyelhessen, amint ez megvan, a kezébe nyom egy bájitalt. Neki nincs szüksége, hiszen nem neki kell a gondokkal szembenézni, illetve mi van ha nem lesz lehetősége odaadni?*
- Kérlek légy nagyon óvatos!
*Majd menetelnek tovább, igyekszik nem lemaradni, de a picinyke kis lábakkal nem olyan egyszerű, néha szárnyait is igénybe veszi a közlekedéshez, azonban ha még sokáig fognak sétálni akkor nagyon fog szuszogni.
Ezt az 1 db Fűzöld varázsitalt átadja Lenaney Cahtelornak.
*
//2. Csapat//
*Éhes volt, hisz még gyermek. Remélhetőleg nem ebből lesz a probléma. Lena nem vett magához, az ételből amit talán jót is tett, hiszen akármivel ő sem éri be. A tündérke és a másik félvér társa.
Ami pedig a harcot illeti, nem akar ölbe tett kézzel várni, és nézni ahogy társa fog küzdeni, bármi amivel előrébb tudja lendíteni a harc kimenetelét, mindenképp ott van.
Lena ruháját kicsit meghuzigálja az aprócska kezével, hogy ráfigyelhessen, amint ez megvan, a kezébe nyom egy bájitalt. Neki nincs szüksége, hiszen nem neki kell a gondokkal szembenézni, illetve mi van ha nem lesz lehetősége odaadni?*
- Kérlek légy nagyon óvatos!
*Majd menetelnek tovább, igyekszik nem lemaradni, de a picinyke kis lábakkal nem olyan egyszerű, néha szárnyait is igénybe veszi a közlekedéshez, azonban ha még sokáig fognak sétálni akkor nagyon fog szuszogni.
Ezt az 1 db Fűzöld varázsitalt átadja Lenaney Cahtelornak.
*
1226. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-03-30 20:36:05
Üzenet elküldve: 2017-03-30 20:36:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Két ütem között//
//1. Csapat//
*Itt az ideje, hogy újból tűzbe mártsák kezüket. Grubek cselhez folyamodik, olyan cselhez, amiről nem tudja, hogy felesleges, ugyanis Garahakun picit gondolkodva ugyan, de nem túl ravaszul formázza ugyanazt a jelet, mint Grubek az előbb, ezzel pedig a törpe hős bármelyik tettét halálra ítéli. Úgy tűnik a fickó nem csalt, avagy most nem. A sarokban eközben az öregasszonyok tempót és mintát váltanak egy sokkal szövevényesebb, csomós bojtos formákat létrehozó technikára. Fogatlan szájuk halálszag mellett leheli a megjelenő formációk nevét. Garahakun tűzgolyója a már megjelent Sa'Venti ördögvigyoros, cingár, szarvas alakját veszi fel, és irdatlan horranás mellett kapna Grubek felé, aki most szó szerint a tűzzel játszik. A sámán tüze egy pillanatra kihuny, majd a máglya iszonyatos erővel kezd a szörny, és mögötte Garahakun felé süvíteni. A szörnyeteg vigyorogva hőköl hátra, és csontos ujjával spirált rajzol, mire a tűz ekképpen kerüli meg, és süvítve fordul megidézője ellen. Nem hiába mondják, hogy a démonok a tüzes alsóbb síkok urai. Grubek újból átélheti a tüzet, de most sokkal intenzívebben, haja szakálla lángra kap, bőre pedig több helyen megég, bizton hólyagok is keletkeznek majd a mardosó tűz nyomán, s mire elhal Sa'Ventivel együtt, Grubek el is ájul. Erre megjelenik a sámán egy vödör vízzel, és részegesen nyakonönti Grubeket. Eközben Garahakun a törzsfőnökhöz intéz pár szót, aki az alélt, és a következő hatra eleget sokkolt Nagy Grubekhez battyog, így mikor pár perc múlva felpattanak szemei. Grubek a részeges sámánt láthatja az iszonyú fájdalom és nedvességérzet mellett, aki egy flaskát nyújt felé. Mellette a törzsfő, és talán Jorrih, avagy Velnora is. A törzsfő így szól.*
-Garahakun azt mondja, hogy megadja magát, ha itt és most magáévá teheti törzsetek leányát.
*Közli egyszerűen, de enyhén kedélyesen, ha Grubek már végre fel tud állni. Ajánlata megfontolandó. Még egy rossz tűzlabda, és a törpe szinte biztosan meghal.
Ezelőtt percekre kell visszatekintenünk, ha az üres, fagyott tájat átszelő kalózra vetnénk szemünket. Minden üres, mindenki odabent lesi a parolát. Annyira nem nehéz megtalálni a sátrat. Oda vezet a sok nyom, és végezetül batár nagy is. Nomeg egy szellemi vezető által generált lángnyelv csapódik ki belőle. Ha belép, Jorrih láthatja az alélt törpét, akit egy részeg önt le. Hátrább tűzlabdák, mögöttük egy nagydarab izmos ember, és egy kerek díszesebb, végül körben változatos népek. Az öregasszonyok között pedig Velnora kötöget színes szemfedőt, vagy műhajat, nagyobb nem jön ki belőle. Az elhangzó szavakat ő is hallhatja, sőt, még saját bemutatást is kap a harcos által.*
-Wejibok sámánja!
*Mutat rá, azonban a nézők nagyja most Grubekre figyel, Jorrih majd utána vonhatja csak magára a figyelmet, ha a kabarodás picit elült.*
//1. Csapat//
*Itt az ideje, hogy újból tűzbe mártsák kezüket. Grubek cselhez folyamodik, olyan cselhez, amiről nem tudja, hogy felesleges, ugyanis Garahakun picit gondolkodva ugyan, de nem túl ravaszul formázza ugyanazt a jelet, mint Grubek az előbb, ezzel pedig a törpe hős bármelyik tettét halálra ítéli. Úgy tűnik a fickó nem csalt, avagy most nem. A sarokban eközben az öregasszonyok tempót és mintát váltanak egy sokkal szövevényesebb, csomós bojtos formákat létrehozó technikára. Fogatlan szájuk halálszag mellett leheli a megjelenő formációk nevét. Garahakun tűzgolyója a már megjelent Sa'Venti ördögvigyoros, cingár, szarvas alakját veszi fel, és irdatlan horranás mellett kapna Grubek felé, aki most szó szerint a tűzzel játszik. A sámán tüze egy pillanatra kihuny, majd a máglya iszonyatos erővel kezd a szörny, és mögötte Garahakun felé süvíteni. A szörnyeteg vigyorogva hőköl hátra, és csontos ujjával spirált rajzol, mire a tűz ekképpen kerüli meg, és süvítve fordul megidézője ellen. Nem hiába mondják, hogy a démonok a tüzes alsóbb síkok urai. Grubek újból átélheti a tüzet, de most sokkal intenzívebben, haja szakálla lángra kap, bőre pedig több helyen megég, bizton hólyagok is keletkeznek majd a mardosó tűz nyomán, s mire elhal Sa'Ventivel együtt, Grubek el is ájul. Erre megjelenik a sámán egy vödör vízzel, és részegesen nyakonönti Grubeket. Eközben Garahakun a törzsfőnökhöz intéz pár szót, aki az alélt, és a következő hatra eleget sokkolt Nagy Grubekhez battyog, így mikor pár perc múlva felpattanak szemei. Grubek a részeges sámánt láthatja az iszonyú fájdalom és nedvességérzet mellett, aki egy flaskát nyújt felé. Mellette a törzsfő, és talán Jorrih, avagy Velnora is. A törzsfő így szól.*
-Garahakun azt mondja, hogy megadja magát, ha itt és most magáévá teheti törzsetek leányát.
*Közli egyszerűen, de enyhén kedélyesen, ha Grubek már végre fel tud állni. Ajánlata megfontolandó. Még egy rossz tűzlabda, és a törpe szinte biztosan meghal.
Ezelőtt percekre kell visszatekintenünk, ha az üres, fagyott tájat átszelő kalózra vetnénk szemünket. Minden üres, mindenki odabent lesi a parolát. Annyira nem nehéz megtalálni a sátrat. Oda vezet a sok nyom, és végezetül batár nagy is. Nomeg egy szellemi vezető által generált lángnyelv csapódik ki belőle. Ha belép, Jorrih láthatja az alélt törpét, akit egy részeg önt le. Hátrább tűzlabdák, mögöttük egy nagydarab izmos ember, és egy kerek díszesebb, végül körben változatos népek. Az öregasszonyok között pedig Velnora kötöget színes szemfedőt, vagy műhajat, nagyobb nem jön ki belőle. Az elhangzó szavakat ő is hallhatja, sőt, még saját bemutatást is kap a harcos által.*
-Wejibok sámánja!
*Mutat rá, azonban a nézők nagyja most Grubekre figyel, Jorrih majd utána vonhatja csak magára a figyelmet, ha a kabarodás picit elült.*
1225. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-03-30 17:11:52
Üzenet elküldve: 2017-03-30 17:11:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Két ütem között//
//2. Csapat//
*Kellett neki akadékoskodnia! Eddig mindenkihez szólt az eligazítás, már ha annak lehet nevezni ezt a pár mondatot, amitől nem lettek okosabbak, most viszont kipécézték maguknak.*
-Léjdi Aney, a Csípős? Így ismernek engem... itt? *Meglepődött, nem is kicsit. Ha egy idegen világba kerül az ember elveszettnek érezheti magát, de úgy tűnik, őt ismerik. Sőt, valaki párbajra is hívta, és már el is fogadta a meghívást. Szívesen szembeszállna velük, és közölné, hogy valószínűleg összekeverik valakivel, de félő, hogy nincs ekkora szerencséje. A nevét is tudták, habár csak a második felét használták, nem lehet véletlen.*
-Örülök, hogy megismerhetem önöket! *Bólint komolyan. Ha ilyen nagyra tartják itt, nem fog vitába szállni. Belemegy a játékba, és akkor talán rájöhetnek, hol is vannak. A hierarchia viszont mintha teljesen felbomlott volna a megszokotthoz képest. Hímsoviniszta lázadás, férfim, a család feje... önmagukban semmi különleges nincs a szavakban, de ebben a kontextusban kissé elgondolkodtató. Csak nem egy nők uralta birodalomba csöppentek? Ahol a gyengébbik nem képviselői hozzák a döntéseket, dolgoznak a család ellátásáért, harcolnak, míg a férjük otthon ücsörög a gyerekekkel. Ha ez így van, már nem is olyan meglepő, hogy ismerik erre. Gondolatai sokszor kalandoztak hasonló világok felé, ahol nem a férfiak hozzák a szabályokat. Nem pontosan így képzelte el, a teljes ellentétet már kicsit túlzásnak tartja, de jobb, mint amikor azért nem hajlandók felvenni hajtónak vagy vadásznak, mert hogy nő, és csak akadályozná őket. Szívesen megmondaná nekik, hova dugják fel a méretes kürtjüket.*
-Persze, menjünk! *Azzal elindul a két hölgy után. Fogalma sincs, mi várhat rá a mezőn, de ha kell, embert is öl, csak hadd jussanak végre vissza a nyugodt, meglepetésektől mentes Lanawinba.*
//2. Csapat//
*Kellett neki akadékoskodnia! Eddig mindenkihez szólt az eligazítás, már ha annak lehet nevezni ezt a pár mondatot, amitől nem lettek okosabbak, most viszont kipécézték maguknak.*
-Léjdi Aney, a Csípős? Így ismernek engem... itt? *Meglepődött, nem is kicsit. Ha egy idegen világba kerül az ember elveszettnek érezheti magát, de úgy tűnik, őt ismerik. Sőt, valaki párbajra is hívta, és már el is fogadta a meghívást. Szívesen szembeszállna velük, és közölné, hogy valószínűleg összekeverik valakivel, de félő, hogy nincs ekkora szerencséje. A nevét is tudták, habár csak a második felét használták, nem lehet véletlen.*
-Örülök, hogy megismerhetem önöket! *Bólint komolyan. Ha ilyen nagyra tartják itt, nem fog vitába szállni. Belemegy a játékba, és akkor talán rájöhetnek, hol is vannak. A hierarchia viszont mintha teljesen felbomlott volna a megszokotthoz képest. Hímsoviniszta lázadás, férfim, a család feje... önmagukban semmi különleges nincs a szavakban, de ebben a kontextusban kissé elgondolkodtató. Csak nem egy nők uralta birodalomba csöppentek? Ahol a gyengébbik nem képviselői hozzák a döntéseket, dolgoznak a család ellátásáért, harcolnak, míg a férjük otthon ücsörög a gyerekekkel. Ha ez így van, már nem is olyan meglepő, hogy ismerik erre. Gondolatai sokszor kalandoztak hasonló világok felé, ahol nem a férfiak hozzák a szabályokat. Nem pontosan így képzelte el, a teljes ellentétet már kicsit túlzásnak tartja, de jobb, mint amikor azért nem hajlandók felvenni hajtónak vagy vadásznak, mert hogy nő, és csak akadályozná őket. Szívesen megmondaná nekik, hova dugják fel a méretes kürtjüket.*
-Persze, menjünk! *Azzal elindul a két hölgy után. Fogalma sincs, mi várhat rá a mezőn, de ha kell, embert is öl, csak hadd jussanak végre vissza a nyugodt, meglepetésektől mentes Lanawinba.*
1224. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-03-30 08:31:16
Üzenet elküldve: 2017-03-30 08:31:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Két ütem között//
//2. Csapat//
*Elhúzott szájjal nézi a jelenetet. Nem nagyon szól közbe, tekintve, hogy nem neki szól a bájolgás. Egy csepp remény van a szívében arra vonatkozólag, hogy talán most neki nem kell kűzdeni, ha a vöröset hívták párbajra. Attól függetlenül még nem tetszik neki a helyzet.
Időnként megütögeti halántékát, hátha kiverhetné a fejéből azokat a sötét alakokat, akik nem hagyják el egy percre sem. Ha pár pillanatig nem is látja őket - míg behunyja a szemét - az érzés akkor is ott van a gerincében, mintha fel akarná szúrni valami a hátát.
Udra részéről nem tétlenkedne, ha a többiek is elindulnak, hogy kövessék az akárkiket az akármilyen mezőre, akkor ő is elindul velük.*
//2. Csapat//
*Elhúzott szájjal nézi a jelenetet. Nem nagyon szól közbe, tekintve, hogy nem neki szól a bájolgás. Egy csepp remény van a szívében arra vonatkozólag, hogy talán most neki nem kell kűzdeni, ha a vöröset hívták párbajra. Attól függetlenül még nem tetszik neki a helyzet.
Időnként megütögeti halántékát, hátha kiverhetné a fejéből azokat a sötét alakokat, akik nem hagyják el egy percre sem. Ha pár pillanatig nem is látja őket - míg behunyja a szemét - az érzés akkor is ott van a gerincében, mintha fel akarná szúrni valami a hátát.
Udra részéről nem tétlenkedne, ha a többiek is elindulnak, hogy kövessék az akárkiket az akármilyen mezőre, akkor ő is elindul velük.*
1223. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-03-28 17:50:02
Üzenet elküldve: 2017-03-28 17:50:02
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Két ütem között//
//2. Csapat//
*Heves, csípős, és mindemellé tömör kacagás szűrődik át az esőcseppek halk neszén.*
-Nem hiába hívják A Csípősnek felsőbb körökben, Léjdi Aney.
*Jegyzi meg a szószóló.*
-Csakugyan nem véletlen, hogy Léjdi Minolia párbajra hívota éppen ezért, Ön pedig belement.
*Picit gunyorosabban szól már, de hangjában mégis enyhe tisztelet cseng. Úgy tűnik Lenáról némileg felsőbbrendűként gondolkodnak ezen a helyen.*
-Ám, hogy ne legyek faragatlan, Léjdi Minolia a királynő unokahúga, egyben a trónörökösök között harmadik, az északi bányák vezetője, és a hímsoviniszta férfilázadás legyőzője.
*Sorolja úrnője érdemeit.*
-Jómagam Florten vagyok, Léjdi Minolia fegyvernöke, mellettem pedig Kolk, a lovásza. Mi leszünk ma este az asszisztensei.
*Meghajol, és ha nem lennének egy párbajra kapujában talán kezet is fogna a többiekkel.*
-Szóval, hölgyek, ha nem vagyok modortalan, kérem kövessenek. Kíváncsi már a férfim, hogy hazamegy-e ma a család feje, ne várassuk, kérem.
*Szavai szárazon halnak el a nedves idő ellenére is. Florten pedig csak várakozón néz az esőn át, és reméli, hogy végre követik arra a mezőre. Ha így alakul nem rest mutatni az utat a homályos éjben.*
//2. Csapat//
*Heves, csípős, és mindemellé tömör kacagás szűrődik át az esőcseppek halk neszén.*
-Nem hiába hívják A Csípősnek felsőbb körökben, Léjdi Aney.
*Jegyzi meg a szószóló.*
-Csakugyan nem véletlen, hogy Léjdi Minolia párbajra hívota éppen ezért, Ön pedig belement.
*Picit gunyorosabban szól már, de hangjában mégis enyhe tisztelet cseng. Úgy tűnik Lenáról némileg felsőbbrendűként gondolkodnak ezen a helyen.*
-Ám, hogy ne legyek faragatlan, Léjdi Minolia a királynő unokahúga, egyben a trónörökösök között harmadik, az északi bányák vezetője, és a hímsoviniszta férfilázadás legyőzője.
*Sorolja úrnője érdemeit.*
-Jómagam Florten vagyok, Léjdi Minolia fegyvernöke, mellettem pedig Kolk, a lovásza. Mi leszünk ma este az asszisztensei.
*Meghajol, és ha nem lennének egy párbajra kapujában talán kezet is fogna a többiekkel.*
-Szóval, hölgyek, ha nem vagyok modortalan, kérem kövessenek. Kíváncsi már a férfim, hogy hazamegy-e ma a család feje, ne várassuk, kérem.
*Szavai szárazon halnak el a nedves idő ellenére is. Florten pedig csak várakozón néz az esőn át, és reméli, hogy végre követik arra a mezőre. Ha így alakul nem rest mutatni az utat a homályos éjben.*
1222. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-03-27 15:50:42
Üzenet elküldve: 2017-03-27 15:50:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Két ütem között//
//1. Csapat//
*Grubek-nek nincs túl sok fogalma arról, hogy mit csinál. Mikor megidézte a démonlényt akkor ő maga lepődött meg valószínűleg a legjobban. Viszont ellenfele is résen volt mert ő meg egy óriásgyíkot idézett rögvest Grubek után. Az összecsapásból pedig a démon került ki vesztesen. A törpe ebből leszűrt pár dolgot. Az egyik, hogy ő most nagy bajban van, a másik, hogy a padló itt a sátorban még mindig kemény és a kovács sokat dicsért bőrvértje nem sok segítséget nyújt neki jelenleg, végül pedig megértette a parolázás lényegét. Ezek a kézjelek kioltják egymást. Ami azt jelenti, hogy ha nem főz ki valami jó ötletet a részeges vén fejéből akkor neki annyi. Felkel a földről ismét, megrázza magát és felvesz egy újabb tűzgömböt.*
-A Nagy Grubek Norragimhak nem hagyja magát!
*Egy ollót formáz a kezével és csak miközben a tűzgömbbe belecsapja a jelet aközben nyújtja ki a gyűrűs úját is. Reméli, hogy bejött a csel.*
//1. Csapat//
*Grubek-nek nincs túl sok fogalma arról, hogy mit csinál. Mikor megidézte a démonlényt akkor ő maga lepődött meg valószínűleg a legjobban. Viszont ellenfele is résen volt mert ő meg egy óriásgyíkot idézett rögvest Grubek után. Az összecsapásból pedig a démon került ki vesztesen. A törpe ebből leszűrt pár dolgot. Az egyik, hogy ő most nagy bajban van, a másik, hogy a padló itt a sátorban még mindig kemény és a kovács sokat dicsért bőrvértje nem sok segítséget nyújt neki jelenleg, végül pedig megértette a parolázás lényegét. Ezek a kézjelek kioltják egymást. Ami azt jelenti, hogy ha nem főz ki valami jó ötletet a részeges vén fejéből akkor neki annyi. Felkel a földről ismét, megrázza magát és felvesz egy újabb tűzgömböt.*
-A Nagy Grubek Norragimhak nem hagyja magát!
*Egy ollót formáz a kezével és csak miközben a tűzgömbbe belecsapja a jelet aközben nyújtja ki a gyűrűs úját is. Reméli, hogy bejött a csel.*
1221. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2017-03-26 22:01:22
Üzenet elküldve: 2017-03-26 22:01:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Két ütem között//
//1. Csapat//
*A kötés technikája egyre jobban megy, de a lány figyelmét egyre kevésbé köti le a dolog, így végeredményben egy konstans teljesítményt tud nyújtani a szintén egyre kevésbé érdeklődő mamáknak. Már Velnora is izzadó tenyérrel figyeli a történéseket, amik jól láthatóan nem a törpe barátjának kedveznek. Habár nem különösebben aggódott, most mégis azon kapja magát, hogy ökölbe szorított kézzel szurkol Grubeknek, amit mikor észrevesz magán, a bajtársiasságra fogva racionalizálja, valójában pedig csak kezdte megkedvelni a nagyon mondó aprónépet. Nem fog érte sírni, ha mégsem ő kerülne ki győztesként, de már tiszta szívből szurkol a Vedzsibó bajnokának. Mikor a két óriás lény összecsapásából csak lassan szállingózó lángcsóvák maradnak hátra, a tolvaj ösztönösen az arva elé tartja a kezeit, mikor viszont se nem éget, se nem fáj a becsapodás, leereszti a védelmét, és csodálkozva veszi tudomásul, hogy nem ég a sátor, csak a szerencsétlenül járt törpe repült messze hátra.*
//1. Csapat//
*A kötés technikája egyre jobban megy, de a lány figyelmét egyre kevésbé köti le a dolog, így végeredményben egy konstans teljesítményt tud nyújtani a szintén egyre kevésbé érdeklődő mamáknak. Már Velnora is izzadó tenyérrel figyeli a történéseket, amik jól láthatóan nem a törpe barátjának kedveznek. Habár nem különösebben aggódott, most mégis azon kapja magát, hogy ökölbe szorított kézzel szurkol Grubeknek, amit mikor észrevesz magán, a bajtársiasságra fogva racionalizálja, valójában pedig csak kezdte megkedvelni a nagyon mondó aprónépet. Nem fog érte sírni, ha mégsem ő kerülne ki győztesként, de már tiszta szívből szurkol a Vedzsibó bajnokának. Mikor a két óriás lény összecsapásából csak lassan szállingózó lángcsóvák maradnak hátra, a tolvaj ösztönösen az arva elé tartja a kezeit, mikor viszont se nem éget, se nem fáj a becsapodás, leereszti a védelmét, és csodálkozva veszi tudomásul, hogy nem ég a sátor, csak a szerencsétlenül járt törpe repült messze hátra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1912-1931