Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 14 (261. - 280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

280. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-13 17:22:36
 ÚJ
>Tyria Sylthis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

// Zombikalipszis //

// 1. csoport//

*Tyria kezét a kard markolatán tartva néz a barlang homályába. Nem lát be, de ha valami kijön onnan, annak egészen biztosan szemtanúja lesz a lány. Mindezenközben Nyph a karjába csimpaszkodik, de ezt most nem igazán tartja jó ötletnek, tekintettel arra az igen egyszerű tényre, hogy ha a barlangból kiront valami csúfság, akkor neki nagyon gyorsan kell kirántania a kardot. Ezért aztán lefejti a kisfiú ujjait a karjáról, majd oldalra lép kettőt. Jókor teszi, mert ekkor felhangzik egy üvöltés, amit leginkább "FUTÁS!"-ként lehet értelmezni. Ezután néhány pillanattal pedig a barlangból kirohanó társait látja, mögöttük meg... a jó ég tudja micsodák. Viszont azt elnézve, ahogy az öregasszonyt megkóstolták, nem számíthatnak sok jóra.*
-Na tessék... mert olyan rohadt fontos volt bemenni abba a rohadt barlangba, hogy rohadna meg...*közli a külvilággal igen választékosan, majd egy elegáns mozdulattal rántja ki fegyvereit. Jobbjába a kard, baljába a tőr kerül.*
-Tűnjenek már el onnan!*kiáltja oda a többieknek, akik szemlátomást úgy gondolták, tök jó lesz, ha leállnak harcolni az ilyen élveholtaknak tűnő akármikkel. Tyria már pedig nem tesz ilyet, hacsak nem kerül hozzá közelebb egy. Mert akkor egy precízen kiszámított mozdulattal suhintja meg a kardját, hogy lemetssze a rohadék fejét.
Körbepillant, felméri a terepet. Ha más nem, akkor egyedül fog menekülni, egyenesen vissza a törzshöz, fel a hajóra, aztán el erről az átokverte szigetről. El se kellett volna jönnie...*


279. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-13 17:13:32
 ÚJ
>Telpum Tilírum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #7, Nidia Nainen, Arnulf Molina //


*Telpumnak elkezd tisztulni az elméje, kezd megnyugodni.A parton meglátja a roncsokat, újra elkapja az idegesség.*-Áj, ez nagyszerű...*A kardját a földbe vágja és megforgatja benne.Odafordul a copfoshoz.*
-Uram elnézést az előzőkért.*Hú, kifújja magát.A kardját a övére visszakötve belemarkol a hajába.*
-Uram, hogy kerültek ide, és miért?Kérem mondja el, mi végzett a társaival.*Előrelép a partra, kezébe fog egy fadarabot.Dühösen megszorítja És eldobja a sziget belseje felé.
Csörtetés hallatszik.Az agár ugrik ki a fák közül, nyüszítve kuporodik Telpum lábához, aki rögtön le is térdel mellé.*-Mi történt Icsiki?*Kérdezi a remegő kutyát.*


278. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-12 21:23:38
 ÚJ
>Wram Vrauk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Zombikalipszis//

//2.csoport//

*Wram elégedett mordulással veszi szemügyre csapása eredményét, ám nem sokáig tart diadala. A bőrére fröccsenő testnedv égetni kezdi a bőrét, és ha ez nem lenne elég, a felé dobott kar, úgy dönt önállósítja magát. Sajnálatos módon a zombinak sikerül annyira kitérnie Wram csapása elől, hogy a feje helyett, csak a másik karját veszti el, ám ez látszólag cseppet sem zavarja.*
~Hogy vesznél meg!~
*Forrong magában az ork, miközben, az immár kezetlen hulla, újra megindul felé. Wram érzi, hogy itt csak akkor győzhet, ha fejét veszi a dögnek, ám nem hagyhatja figyelmen kívül a támadó kezet sem. Úgy dönt, a fejvesztés fontosabb, így megpróbál rátaposni a kézre, ám ha nem sikerül, akkor is inkább a hullára koncentrál és most a leszakított állkapocs és a nyak közé céloz. Ha sikerül a támadása, úgy lerázza magáról, a kezet, és körbe pillant, hátha kell valakinek segítség. Amint meglátja, hogy a kereskedő lány szorult helyzetbe kerül, és eléri az őt támadó lényt, egy visszakezes csapással igyekszik besegíteni, de csak akkor ha van elég helye hozzá. Ha van és talál, felkíált:*
-Most! A fejére!-
*Amint a harc zajai elhalnak, Wram az előtte fekvő hullába állítja a kardját, és a talált gyolccsal elkezdi letörölgetni magáról a maró ragacsot.*
-Azt hiszem, végeztünk itt.-
*Néz körbe a szétdúlt helyiségen, majd a kardot visszavéve szótlanul elindul lefelé a lépcsőn. Nem várja be a többieket, csak a bejárati ajtónál, hogy együtt léphessenek ki az épületből. Mikor meglátja a máglyát, illetve a körülötte állókat, nem szól csupán biccent a kopasz felé, és felmutatja a véres pengét, miközben arcára egy ravaszkás vigyor telepedik.*


277. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-12 19:04:50
 ÚJ
>Arnulf Molina avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// Telpum Tilírum, Nidia Nainen, Arnulf Molina //

*Az események kicsit elszaladnak mellette, de ez soha, még képességei teljes birtokában sem zavarták a szerzetest. A dolgok olyanok, amilyenek. Mióta pedig kissé "zaklatott", nem is törődik az ilyesmivel.*
- Nekem te csak ne. *mordul Telpumra, és ez a mordulás bizony nem túl barátságos, egy faladékát féltő ork agresszív zöngéivel terhelt. A bokorból előtűnő középkorú mókus érkezésére immár másodszor ránt tőrt, és rövid lengetés után másodszor tűzi vissza, mikor látja, hogy az újabb idegen veszélytelen, és messze nem olyan idegesítő, mint a fiatal fickó.*
- Niidiaaa, milyen alakokat hoztál a nyakamra? *méltatlankodik nyafogós hangon, mely leginkább egy elkényeztetett 15 éves ficsúr nyervogására hasonlít.*
- Meg ez a veszély is, meg a sok sliccelt ürge. Hát hiába beszélek neked, hogy ne kóvályogj? És még a kávé sincs kész. *újfent visszaguggol hát, de érdeklődése és koncentrációja oda. Nagyot sóhajt, és nekikezd, hogy összecsomagolja saját motyóját.*
- Hallod mit mond ez a fazon? Belekeveredtünk. B-E-L-E. És még verekszik is. *hirtelen vigyorodik el, mint a terhelt elméjűek általában.*
- Szép pofon, istenes. *ezúttal már nem ellenkezik, batyuját ragadva indul el a többiekkel a partra.*
- Ojjé. Nincs csónak. Úszni meg hideg már ez a víz, lefagynak a golyóim. Talán Arnulf tudja a megoldást, nem? *fordul Nidiához ártatlan mosollyal és teljes bizalommal.*
- Szólnál neki? Én nem merek, mindig annyira mérges ilyenkor, hiszen tudod. Nem lehet bírni vele!


276. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-12 18:50:38
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239

Játékstílus: Vakmerő

// Telpum Tilírum, Nidia Nainen, Arnulf Molina //

- Ó dehogyis nincs! *fordul vissza a férfi, miután levágta a két hullát* Azzal, hogy idejöttek, már óhatatlanul is belekeveredtek. Mondhatja-e egy csapdába ragadt vadkan, hogy nincs dolga az elejtőjével? Hiszen ez valóban igaz, csakhogy a vadásznak dolga van vele... Eképpen mi sem mehetünk csak úgy el a szigetről, én már csak tudom. Négyen érkeztünk, és amint látják, én vagyok az utolsó (már ha tudnak négyig számolni). Alig néhány napja érkeztünk, és ez lett a sorsunk, ami azt illeti... *ekkor valóban hatalmas recsegés-ropogás hallatszik. Szegény Telpum nagyon ki lehet merülve, hiszen azt sem képes megállapítani, honnan jön a hang. Nyilván a fáradtságnak tudható be a következő képzelgése is, miszerint valami újabb hullát talált, mivel többen már tényleg nincsenek a szigeten. Jobb lenne átgondolni, milyen növényeket fogyasztott, amik hallucinációt okozhatnak... Ennek ellenére a copfos követi, viszont egy ponton megunja az üvöltözést, és lekever neki egyet:*
- Elhallgass már, ostoba kölyök! Nem tudom, mit láttál ott (már ha láttál valamit), de a reccsenés onnan jött *mutat a sziget partja felé* Szóval ne üvöltözz!
*Kiérve a sziget partjára, ahol nemrégiben még a csónak állt, amivel Telpum érkezett, már csak egy roncsot találhatnak, és szétszóródott fadarabokat mindenfelé. Ez volt hát a recsegés-ropogás, amit Telpum hallott.*
- Na, most már látják, miért vagyok itt? *pillant fel keserűen a férfi a roncs megszemlélése után* Ezzel akkor fognak vízre szállni, amikor én repülni...

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.12 18:59:30


275. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-12 18:37:22
 ÚJ
>Endon Mohrinel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// Zombikalipszis //

// 1. csoport//

// Külön: Lirtilsasda //

*A havastalp barlangjához érnek. Intoirth elmagyarázza, hogy a barlang mélyén rejlő lény nem veszélyes rájuk nézve. Mikor belépnek a barlangba Endon meglát egy kisebb vérfoltot a hóban.*
~Pff, á dehogy veszélyes biztosan csak nemi gondjai akadtak a lénynek. Elvégre mi más lehetett ez ha nem egy hajdanán még élő ember. Bár lehet, hogy csak egy állatka volt.~
*Endon utóbbi sejtése igazolódik be mikor Intoirth elmagyarázza, hogy ez csak egy kis állatka vére. A barlangba tovább haladva ismét Litrilsasda-hoz szól.*
- Hmm, mit gondolsz, milyen lehet ez a barlangi lény?
*A barlangban hirtelen egy éles kanyar következik. Intorith veszi be először aki szinte ledermed majd futást parancsol a túrázóknak. Endon egy percig sem tétlenkedik és futni kezd. Futás közben leveszi az íjat a hátáról és igyekszik az idegre rátenni egy vesszőt, ami sikerül is neki. A barlang szájánál megáll, megfordul, kifeszíti íját, becélozza azt az ember szerűséget, ami épp őt szemelte kis lakomának majd elengedi az ideget. A vessző az őt ebédnek néző éhenkórász felé repül. Ha a vessző betalál, nagy eséllyel meghal a lény. Azt, hogy meglássa, a vessző be e talált meg sem várja. Rátesz egy újabb vesszőt az idegre és most a Lirtilsasda felé rohanó lény célozza, meg majd lövi rá ki a vesszőt. Ha a vessző betalál, lelassul vagy elpusztul ez az izé. Ezután tekintete ismét az őrá támadó lényre esik.*


274. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-12 18:35:29
 ÚJ
>Telpum Tilírum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #7, Nidia Nainen, Arnulf Molina //


*Telpum leblokkol egy pillanatra, nem várta, hogy még egy emberrel találkozik, főleg, hogy élővel. A kérdés pedig elgondolkodtatja, nem volt biztos benne, de most még jobban elbizonytalanodik.*
-Hát, az ismert fegyverek közül ez a legvalószínűbb, bár ha van jobb ötlete... Miért talán látta?
*Teszi föl kételkedve a kérdést az imént előtűnt férfinak. Kik lehetnek ezek? Hogy idekerültek erre a szigetre?
Mielőtt túlságosan elmerülne a gondolataiban, egy velőtrázó ordítás járja be a szigetet. Az ordítás után közvetlen egy hatalmas reccsenés, olyan mint amikor egy botot addig feszítünk, amíg össze nem roppan. Telpum karddal a kezében fut a hang irányába, amit ott lát eléggé meglepi, még egy hulla, de nem olyan mint az eddigiek, a ruházata annyiban tér el az eddigiektől, hogy a lábán bakancs van, nadrágja bokáig érő bőrnadrág, a feje kopasz. Vállán egy tegez 10-15 nyíllal, tőle nem messze egy íj, a férfi alighanem vadász lehetett. De az sem olyan mint az eddigieknek, a hátgerincén futó sebe csak a lapockájáig ér. Viszont a háta rendellenesen vissza van hajolva, gondolja, hogy a gerince törhetett el az volt a roppanás. Egy 170 centiméteres életerős 25 év körüli férfit milyen bitang lény lehetett képes így megölni?*
-Futás ki a partra, most rögtön indulás.* Ordít ki Telpum a többieknek.*
-Icsiki, Icsiki.*Kiabál a kutyájának, félelem érződik a hangján.* Icsiki...-

A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.12 18:55:52, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása; Tagolás



273. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-12 18:11:57
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //

// Zombikalipszis //

// 1. csoport //
- Barátom.. *helyezi biztatóan a tündér vállára a kezét a kapitány* Milliószor jártam erre, úgy ismerem e helyet, mint a tenyeremet, emellett a Havastalphoz is számtalanszor volt szerencsém. Semmi pénzért nem kockáztatnám mások életét, ha nem lennék benne teljesen biztos, hogy minden rendben lesz. *ekkor odahajol hozzá, majd halkabban megszólal* Egy kis izgalom sosem árt, nem igaz?
*Fent a hegyen Urfang egy érdekes szerkezettel áll elő, ám ha nem mágia működteti, akkor bizony semmilyen képet nem fog tudni csinálni, elvégre egyáltalán nem fejlett az efféle technika.. A kilátást ugyanakkor még meg kell említeni innen, hiszen a magasság miatt nagyon gyönyörű, s még alant haloványan a törzs helyét is lehet látni. Egy pillanatra Intoirth el is mereng, ám az aggódó szavakra halkan megszólal.*
- Mindenki megnyugodhat, számtalanszor jártam már erre, nem egyszer volt szerencsém a lényhez, s elhihetitek, hogy nem bánt egyáltalán. Gondoljatok csak bele, milyenek az emberek.. Messze a hegyekben él egy gonosz lény, aki mindenkit megeszik! Remek kis legenda, rémtörténet kerekedik belőle, nem igaz? Ti is megijedtetek! *mosolyodik el* Ám a valóság az, hogy ő nem bánt senkit.. A barlang pedig biztonságos, hosszú idők óta stabilan áll!
*Nyom egy barackot Nyph kis fejére, s biztató szavainak végén bólint határozottan. Persze sejtette, hogy többen nem fognak vele tartani, ugyanakkor örömmel látja, hogy akad még bátor ember! Persze, ha megnézték a Havastalpat, akkor majd talán elmondja nekik, hogy a barátja öltözött csak jelmezbe, hiszen nem szeretné, ha meggondolatlan embernek tartaná bárki is, aki kockáztatná mások életét. Így hát ki is egyenesedik, majd megindul felfelé határozottan, persze halkan. Pár lépés, és már ott is van a barlang szája előtt, ahol szokatlan módon pár vérnyom is mocskolja a havat.. ~ Hmm, ez nem volt eltervezve, viszont látványelemnek megteszi.. Bár mondtam ennek a szerencsétlennek, hogy túl ijesztő dolgokat ne vessen be, mert nem akarom, hogy bárki visszaforduljon. Valami magyarázat kellene, talán.. ~*
- Á, úgy látom, hogy nemrég ebédelt! Elvileg így a hideg évszakokkor hetente bújik ki a barlangjából, hogy valami kis rágcsálót megegyen, de általában alszik! Lehet, hogy már vissza is feküdt! *mondja biztatóan* Akik kint maradnak, azok ne mászkáljanak el semerre!
*Adja ki az utasítást, majd lassan megindul a barlangba. A többiek mellett az idős házaspár is kíváncsian követi őt, ezzel mintha azt akarnák megmutatni, hogy bár lehet, hogy öregek, de vannak olyan bátrak, mint a fiatalok. Nagyjából húsz másodpercet haladhatnak befelé, mikor jön egy éles kanyar, ami előtt Int megáll, hiszen fura hangokat hall onnan, hiszen a kanyar után kell lennie barátjának, miközben éppen alszik! Ehelyett morgó, hörgő hangok szűrődnek ki onnan, melyeket egyszerűen nem tud mire vélni, hiszen a hangok egyértelműen nem társától jönnek, hanem több testből. Arca hirtelen elfehéredik, s nem törődve a többiekkel ledobja táskáját.*
- Abroth?! Jól vagy?! *a választ meg sem várva lép ki a takarásból, s mikor elhagyják a kanyart, azután pár lépéssel megáll elkerekedett szemekkel* Abroth? Úristen..
*A félhomályból pillanatokon belül rajzolódik ki, hogy öt embernek látszó valami jóízűen falatozik a férfiből, aki a Havastalp jelmezébe volt bebújva. Intoirth lábai teljesen a földbe gyökereznek, meg sem tud mozdulni, vagy szólalni, annyira sokkosan éri a látott kép. Viszont hamarosan kénytelen visszacsöppenni a valóságba, hiszen az az öt valami látva a mozgolódást, feltápászkodnak, s megindulnak a csapat felé.*
- FUTÁS!!!
*Kiáltja el magát a kapitány nagyon hangosan, mire el is kezd rohanni kifelé. Pár pillanat múlva elérik a barlang száját, azonban az öreg nő hirtelen elesik mögöttük, akire az egyik emberszerű valami ráveti magát, s hatalmasat harap a nyakába. Mindenhol vér, vér, és vér, mint egy rémálomban.. A többi viszont nem áll meg, hanem az egyik üldözőbe veszi berögzötten Lirtilsasdát, egy másik Urfangot, a harmadik Kbegemokot, s a negyedik Endont. Hiába is futnának el, hamar utol érnék őket, s könnyedén megölhetik mindegyiket akár egy harapással is, aztán a többiek után erednének. Viszont mivel a csapat nem volt éppen kicsi, így "kénytelenek" egymásnak segíteni! Int nem is habozik, hirtelen széttépi elől a kabátját, ahonnan előhúz egy tőrt, majd könnyes szemekkel, ordibálva elkezdi püfölni azt a lényt, ami az öreg nőbe harapott bele, mellettük pedig az öreg bácsi zokogva, összegörnyedve ordibál a hóban.. Ide már tényleg csapat munka kell, mert a gyermekeknek egyedül semmi esélyük sem lenne. Nincs ugyan mindenkinél fegyver, de akinek nagyobb a lélekjelenléte, annak feltűnhetnek a kisebb-nagyobb kövek, a hegyesebb csontdarabok a barlang előtt, vagy esetleg a kisebb fa, melynek ágai eléggé erősek ahhoz, hogy ütést mérjenek vele.
A támadók pedig teljesen olyanok, mint az emberek. Pontosabban, mint a "volt" emberek.. Arcuk szürkés, lilás, itt-ott egy rothadó nyom is felfedezhető, például az egyiknek hiányzik az alsó ajka, emellett szemük is nagyon homályos, hajuk néhány helyen kihullott, ruhájuk pedig véres és szakadt.*



// 2. csoport //
// Épület //
*Wramnak egyértelműen könnyedén sikerül elütnie magától a felé dobott végtagot, azonban egy valamivel biztosan nem számolt: ez a lény nem véletlenül dobta először karját, hiszen az mikor földet ér, mintha megbabonázták volna, úgy pattan fel, s az ujjak segítségével, akárcsak egy pók, úgy kezd el mászni az ork felé, majd ott felkapaszkodik a lábára, s megindul a feje felé. Ha nem szedi le magáról a kezet valahogy - ami elég gyorsan cikázik a testén -, akkor az könnyedén felmászhat az arcához, ahol pillanatokon belül képes kinyomni a szemét! Ugyanakkor a csapkodások miatt Wram egyáltalán nem szerez nagy sérüléseket, elvégre a lénynél jóval magasabb és erősebb, így meg sem kottyanhat neki pár csapás. Viszont az a feketés valami, ami a szájából ömlik ki, enyhén marhatja kicsit Wram bőrét pár percig. Ugyanakkor a hulla bár megtántorodik a rúgástól, viszont mikor vág felé a karddal, az elől valamennyire elmozdul, így a zöldbőrű nem a fejét találja el, hanem a vállát, ezáltal lenyisszantva a másik kart is. Láthatóan a halott nem hátrál, ismét megindul az ork felé, s ekkor pont remek távolságba ér ahhoz, hogy Wram ne vétsen el egy újabb esetleges fejre irányuló csapást. Ez esetben viszont az ellenség immáron "holtan" esik össze, s onnantól kezdve sem ő, sem a karjai nem mozdulnak..
Echnal támadása sikeres, viszont nem teljesen: a kardja remekül fúródik bele az ellenségbe a vállánál, azonban a penge megakad valahol a gyomránál. Egy pillanatra megtántorodik ugyan, de mintha nem történt volna semmi, ugyanúgy próbál a férfi felé kapni, s megpróbál lépni is előre felé, hogy közelebb kerüljön az arcához, hiszen keze nem olyan hosszú, hogy elérje. Echnal ha látta, hogy Wram milyen módon intézte el a saját hulláját, akkor rájöhet, hogy ha a fejével próbálkozik, akkor sikeresebb lehet - ha ez történik, akkor a rá támadó sem mozdul meg meg többet.
Allyn varázslata ugyan sikeres, a hulla a vártnál jobban le is lassul, viszont hátráló mozdulatokat egyáltalán nem tesz, s ijedtség sem látszik rajta egyáltalán. Mintha igazi húsdarabok lennének, érzelmek, s lélek nélkül.. Tehát a mágia nagyon lelassítja az ellenfelet, s bár Allyn - vagy Thaira - elővette a tőrét, jobb lesz mihamarabb cselekednie, hiszen még egy kis ideit tart a bénító varázslat, ám nem sokáig, ami azt eredményezi, hogy a lény ismét be fog gyorsulni, s akkor könnyedén fogja megölni a hölgyet. Ha nagyon gyorsan cselekedik, akkor akár a fejét is képes lenne hátulról megtámadni, elvégre mire megfordulhatna a hulla, addigra már "halott" lenne, persze ehhez mögé is kell kerülni.
Enronrian már az első csapásával úgy látszik, hogy nagyon is betalált! Hiszen mikor erősen megcsapja a holt fejét, az szokatlan módon mintha egy pillanatra megingott volna, holott a többin például meg sem látszott az, ha elválasztották a fejet a nyaktól. Ám most, hogy a koponya még meg is repedt, arra utalhat, hogy az agyat sértve talán megtudja törni a lényt. Így is történik, a megingás miatt a hulla nem tud kimozdulni, s a fejsze éle könnyedén fúrja át a csontot, s hatol be teljesen az agy mélyére. Pár pillanatig még rázkódik az ellenség, aztán hirtelen a földre hullik, s többet nem mozdul.
Nanaia támadása is sikeres, pont nem tud beleharapni a lábába az ellenség, viszont a teljes halálnak egy apró jelét sem mutatja, csupán a fegyver, ami a testébe fúródott, az egyenesen alatta a fába is betalált, ami lényegében odakötötte a testét, s így nem tud mozdulni. Persze látszik, hogy próbálkozik, hiszen a penge szép lassan vágja szét a testét, ahogy előre halad, ám a hölgy rengeteg időt nyert, ami alatt ki is tervelheti a következő támadását - itt is bármi legyen az, csak akkor hal meg végleg a hulla, ha az agya roncsolódik.

// Hajó //
*Amira kap jópár ütést a vállára, ami hamarosan igen csúnya lila és sárgás foltokat fog ott eredményezni. Már az első támadása viszont nagyon is sikeres, hiszen valóban, az éles pengéje könnyedén vágja szét a hulla a nyakát, így a feje pillanatokon belül nagyot koppan a földön. Azonban valami nem stimmel.. A test nem esik össze.. Sőt, hirtelen elszakítja hátrakötött kezét, s a fejnélküli test megindul a hölgy felé! Most már ütni is próbálja, esetleg fojtogatni, így minél hamarabb ki kell találnia valamit, hiszen az ellenség nem fog elfáradni. Talán az az enyhén mozgolódott levágott fej lehet a kulcs?
Immáron Zrekil is kellemes illatokat áraszthat magából, viszont varázslatának sikeressége miatt a dagadt nő nem lesz képes arra, hogy kilapítsa rothadó testével, már csak az a kérdés, hogy a gnóm képes lesz-e halálos csapást mérni rá, hiszen az jóval magasabb, mint ő. Ha esetleg megpróbálja valahogy lelassítani még jobban, lehet, hogy sikerül, ám a halál ennél is csak akkor áll be véglegesen, ha az agyát éri valamilyen módon sérülés..
Zopal is hasonló taktikát választ, mint az éjelf hölgyemény, viszont ő is ugyanazt tapasztalhatja: a test még ugyanúgy mozog, hiába nincs a nyakán fej.. Sőt, a hosszú kezeivel pillanatokon belül ragadja meg elhullajtott fejét, s igen erősen az orknak vágja, aki ugyan megpróbálhatja kikerülni, viszont az mindenképpen ütközni fog vele, már csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan tud reagálni. Félre ütheti a kezével, esetleg csatabárdjával.. Ha a kezével üti félre, akkor a test hirtelen ott terem előtte, s elkezdi őt ütni, ám ha a fegyverével, akkor biz' az agy sérülése miatt összeesik végleg a test.
Végezetül Asvil és Loner is ugyan nehézkesen, ám sikerrel járnak, hiszen a férfi legyőzi a kislányt, az éjelf gyermek pedig a kutyát.*

// Mindenki //
*Mire végez mindenki a hullákkal, s kijönnek az épületből meg a hajóból, akkor egy kisebb füstfelhő várja őket, s pár nagyobb kacaj. Láthatják, hogy a parton vagy hat hulla van egymásra hányva, az egyiknek a feje szépen a kupac tetején, s ezek hevesen lángolnak.*
- Á, de régen éreztem már ezt! *mondja lelkesen a Kopasz* Újra élek!
- Mi a helyzet, emberek? Találtatok valamit? Mert mi igen, bár csak hatan kószáltak itt a parton! Emellett nagyjából átfésültük ezt a kisebb erdős részt, úgyhogy itt minden tiszta! *mondja nagy hanggal a kapitány, miközben kíváncsian figyeli a kiszállingózó tagokat*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.12 19:39:15


272. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-12 13:07:20
 ÚJ
>Nanaia Gauri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

// Zombikalipszis //

// 2. csoport//
//Allyn, Echnal, Enronrian, Wram//
*Míg a mások társaságot kerestek maguknak, addig ő egy magányos sarokba húzódott vissza a hajókorlát mellett. Aggályai azóta gyötrik mióta felfigyelt a hirdetményre, s most hogy a hajóra is felszállt már biztos abban, hogy teljesen megbolondult. Hisz minek keresi az ember bajt, ha már így is nyakig ül benne. De mégis, ha akad némi halovány remény arra, hogy minden kérdésre választ talál, talán gyógyulást lel, úgy gondolkodás nélkül cselekszik. Csak később eszmél fel, hogy kár volt fejjel rohanni a falnak.
Hajójuk nyugodtan siklik a víz színén, s bár a távolban jól látni a céljuknak kitűzött szigetet, legalább két óra míg partot érnek. Mielőtt egy újabb tünet gyanúba keverhetné, erszényéből kis üvegcsét húz elő, melynek tartalmát gyorsan le is húzza. Borzasztó íze eltorzítja vonásait, s undorodó arckifejezéssel bámul maga elé pár percig, majd az út hátralévő részét kardjának élezésével tölti.
Magában hálát ad a kapitánynak, hogy nem a hajóra küldi, hisz annak legutóbb sem lett jó vége, hogy élő hullákkal teli fedélzetre lépett. De minden bizonnyal még százszor átkozni is fogja ezért a döntésért, mikor az épületbe érve lerohanják őket.*
- Nanaia.
*Veti oda fél vállról a társulatnak, s furcsa mód szokásával ellentétben nem próbál a csapat élére állni. A többiek nem sejtik, hogy neki legalább van tapasztalata ezekkel a két lábon járó lelketlen szörnyekkel, s nem is kívánja az orrukra kötni. Túl sok kérdést vetne fel. Másrészről Echnal leplezni sem próbálja ellenszenvét, a hozzá hasonlókat pedig nehezebb meggyőzni arról, hogy egy nő érthet is valamihez, mint legyűrni egy csapat élőholt támadását.*
- Maradj a közelemben!
*Még egy félszeg mosolyt is villant Allyn felé, mikor halk szavait hozzá intézi, majd a bátor férfiak nyomában megindul ő is az épület felé.*
- Zseniális...
*Morogja maga elé, hisz minden pont olyan, mint a mesékben, amivel gyerekeket rémisztgetik. Semmi gyanús, semmi aggasztó nincs az őrtorony alsó szintjein, pont ez az amiért mindig készenlétben kell lenni. Jobb keze végig kardjának markolatán csüng, s minden neszezésre figyel.
A harmadik emeletre érkeznek, ami eleinte szintén azt sejteti, hogy az épület teljesen üres. De nem kell sokáig várni, míg az ellenség végre felfedi hollétét. Már a hangok elég meggyőzőek lehetnének, hogy épeszű ember ne akarja kinyitni az ajtót, ezért lehet hát, hogy az ork az aki elköveti ezt a baklövést. Mielőtt az élőholtak kitörnének, Nanaia előhúzza fegyverét, s néhány lépést hátrált, hogy legyen ideje felmérni ellenfelét mielőtt a közelébe érne. Szívdobbanásnyi idő sem telik el a támadások közt, így hiába akarna segíteni nincs ideje rá. Csak remélni tudja, hogy mindenki meg tudja majd védeni magát, s nem kell attól tartania, hogy újabb hulla támad rá, míg a másikkal küzd, ami a padlón kúszik felé. Ez még neki is újdonság, de hamar feltalálja magát, s két kézzel markolva kardját a magasba emeli, hogy nagy erővel döfhesse a felé kígyózó hulla lapockái közé. Remélhetőleg elég erőt fejt ki ahhoz, hogy a penge áthatoljon a rothadó testen, s nagyot koppanva a padlónak ütközzön, feltéve ha jól célzott, s nem akad el fegyvere a gerincben. Ha sikerül is támadása, tudja, hogy ezzel még nem állíthatja meg teljesen a szörnyet, csak próbálja lábától minél távolabb tartani.*


271. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-12 12:04:59
 ÚJ
>Enronrian Inganil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Zombikalipszis//

//2. csoport//

*Az épületben - egyelőre - nem találni semmi érdekeset. Az éjelf belelapoz egykét könyvbe, de kénytelen belátni, hogy aligha veszik hasznát az irományoknak. Amikor meglátja a térképet, elgondolkodik. Talán magával kéne vinnie, hiszen hasznos lehet még valamikor. Végül inkább letesz az ötletéről. Ha fontos, akkor visszafelé is magával tudja vinni. A következő emeleten teljes a káosz. A férfi arcára undor ül ki, a bűz miatt. Itt minden bizonnyal verekedtek valamikor, bár ettől a kis csapatnak még nem lesz jobb.
A következő emelet szintén halott mentesnek tűnik. Enronrian egyetlen gondja a zaj, ami az eltorlaszolt ajtó mögül jön. Kicsit sem tetszik neki, amikor az ork ki akarj nyitni, de túl sok ideje nincs megállítani. A bűz ami kicsap a szobából, még az előző emeleten lévőnél is förtelmesebb. Az éjelf felemeli a fejszéjét, hátha van valami az ajtó mögött, aminek nem kéne. Nem is tévedett. A csapat minden tagjára jut egy élőholt. Amikor az amelyik neki jutott, felé ugrik, Enronrian megfordítja a fejszéjét tehát most nem az éles résszel fogja eltalálni az élőholtat - már ha egyáltalán eltalálja. A kemény fémmel még a levegőben próbálja fejbe csapni a furcsa teremtményt. Ha sikerül, akkor megkínálja még egy csapással, csakhogy azt már az éles résszel adja. Ha nem sikerül, akkor hátraugrik és szintén az éles résszel megcélozza az ellenfele oldalát.*


270. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-11 21:25:53
 ÚJ
>Lirtilsasda Sliedima avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

//Zombikalipszis//

//1.csoport//

//Külön: Endon//

*Csatangol egy keveset a törzs lakhelyén, majd mikor Int kapitány szólítja őket, ő is oda megy. Kezdetét veszi a túra. A lány fázósan összébb húzza magán a köpenyét, miközben Endon mellett lépdel. A kérdésen meglepődik, bár az teljesen értelmes.*
- Nem is tudom. Találtam egy hirdetést, és jó ötletnek tűnt. Így aztán itt vagyok.
*Jól esik neki egy kis pihenés, bár nem nagyon fáradt el. Lassan majszolja a kenyérhez hasonlatos ételt, utána pedig újult erővel folytatja a túrát, mígnem egy barlanghoz érnek. Havastalp barlangjához, ahonnan a lány furcsa hangokat hall kiszűrődni.*


269. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-11 18:20:05
 ÚJ
>Endon Mohrinel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// Zombikalipszis //

// 1. csoport//

// Külön: Lirtilsasda //

*Endon a túrára egy kulacs vízzel és a fegyvereivel indul. Ezek nélkül sehova sem hajlandó elmenni. Mondhatni, hogy már hozzá nőttek. A túra közben lehajtott fejjel mire köpenye csuklyáját húzta ismételten a lányhoz szól.*
- Lirtilsasda, téged mi vezérelt erre az útra?
*A férfi fél szemmel a lányt figyeli viszont közbe-közbe az az útra és a tájra is vet néhány pillantást. A séta kicsit sem fárasztja, mivel nem cipel túl nagy terhet, viszont kissé unja a hó látványát. Mást sem lát csak havat és fákat. Majd úgy érzi, mintha kezdene szomjazni. Lecsavarja kulacsa tetejét és kortyol belőle. A víz olyan hideg, hogy jóformán kiköpi. Viszont nem akarja, hogy egy csepp víz is kárba vesszen. Úgy érezi, mintha a hideg víz belül végigfutna a bordái között. Ez az érzés mondjuk, nem az először járja át. Mindig ezt érzi, ha hideg vizet iszik.*


268. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-11 17:45:38
 ÚJ
>Nidia Nainen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Telpum Tilírum, Arnulf Molina, Mesélőke //

*Ő nem tulajdonított a mancsolásnak túl nagy jelentőséget, jóhiszeműen szemet hunyt a baki felett, de Arnulf - az ő vérmes védelmezője - már egyáltalán nem ilyen elnéző a suhanccal.*
-Vissza a városba.
*Válaszolja neki Nidia. Megszokta már, hogy a mester kéreti magát, olykor nehéz meggyőzni, de tudja, hogy neki sikerülni fog. Mindig sikerül. Ha mégsem, az csak azért van, mert nem akarja eléggé.
Újdonsült ismerőse bemutatkozik a szerzetesnek, nem kell még ezzel is foglalkoznia a csomagolás mellett.Ennek azért örül.*
-Arnulf, veszélyben vagyunk. Hullát találtunk innen nem messze. Pontosabban... *gondolkozik el egy pillanatra, hiszen nem is találták, hanem Telp találta. Egyedül. Nidia már csak a tetemet látta a fiú mellett.* -A fiú talált rá. *Fejezi be a mondatot. Kezei szorgosan járnak, de lopva az ismeretlen felé sandít.*
-Mi?
*Kérdezi immár igencsak felháborodva. Eddig egy lélek sem járt erre, megjelenik az utazó fiú a különös kutyájával és három halott is előkerül a semmiből. Nidiát lassan, de biztosan elfogja az idegességgel vegyes félelem. Kis híján fel is sikolt, mikor az idegen megszólal mögöttük. Bizalmatlanul méregeti a fazont, kezeivel finoman tessékeli tőle távolabb övéit, akár egy gondoskodó tyúkanyó.*
-Bármi is van itt, nekünk nincs dolgunk vele.
*Feleli céltudatosan és fel is kapja összekészített batyuját.*
-Ideje indulni.



267. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-11 17:30:12
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239

Játékstílus: Vakmerő

// Telpum Tilírum, Nidia Nainen, Arnulf Molina //

*És valóban... milyen érdekes, hogy Nidia és Arnulf nem is találkozott még itt senkivel, pedig előbb érkeztek, mint Telpum, ennek ellenére alig néhány perc alatt előkerült három tetem, és elég frissek. Az első hullának a hátán a sebet valóban egy hullámos kard okozta volna? Vagy valami olyan, amire Telpum mestere nem térhetett ki annak idején, hiszen nem is hallott olyanról? Talán valami emelkedett bárdi ének azt mondhatná, sosem tudják meg, azonban valójában hamarabb, mint gondolnák... vagy mint szeretnék. Hiszen épeszű lény nem próbálna meg felkutatni olyasmit, ami három középkorú, életerős férfivel egyszerűen végzett. Pedig ha figyelnek, fegyvereket is megpillanthatnak (az első áldozatnál ez elkerülte a figyelmüket, pedig ott volt az, alig néhány lépéssel a tetem mellett), méghozzá közvetlenül a hullák alatt. Ezek többnyire két hosszúkardot, és egy tőrt jelentenek. A tőr olyan mértékben el van deformálódva, hogy a hegye majdnem érinti a markolatát, bizonyára gyengébb fémből készült, ezért is nem tört el, csak hajlott. Az egyik hosszúkard apró darabokra van törve, a másik látszólag sértetlenül szúródott a földbe. Ami viszont a legfontosabb: egyiken sem látszik vér, vagy bármi, ami arra utalna, hogy akár csak egy karcolást is tudtak ejteni az ellenfelükön... bármi is volt az.*
- No, ez is hullámos kard műve? *hallanak hirtelen egy hangot a hátuk megül, ami egy középkorú férfitől származik, aki most kászálódik ki a bokrok közül. Éppen úgy copfba van fonva a haja, mint a három hullának* Csak egy bolond mondaná, hogy emberrel, vagy bármily fajú banditával állunk szemben ezek után, nemde? *azzal előrántja a hosszúkardját, amely szintén olyan, mint amilyen az a kettő (lehetett...) ami most a hullák alatt van, és elindul, hogy levágja a két tetemet a fáról.*


266. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-11 15:45:41
 ÚJ
>Telpum Tilírum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

//Nidia Nainen, Arnulf Molina //


*Arnulf kérdését sértődéssel kezeli, persze csak legbelül, veszély helyzetben nem lehet sértődős.*
- Nem, a véletlen az véletlen, de mindegy is, a lényeg, hogy szedelőzködni kell. Valaki csúnyán elbánt egy férfival, a tetem és seb is friss.
*Telpum most a nőhöz fordul.*
- Igen, biztos vagyok ebben, fiatalabb koromban megtanították nekem a csonkok és sebek azonosítását. Szerintem banditák lehetnek a szigeten. Kérem kövessenek. *Fúvócsövét kézbe véve indul meg, a táborhely felé. Csak, nem azon az úton ahol eddig jöttek, lehet, hogy a gyilkosok fölfedezték, ha kerülőt tesz akkor meglepheti őket. Ezt is ugyanattól a személytől tanulta, mint a csonkok és sebek azonosítását.
Lejtmenetben lépdel, a fúvócsövet visszateszi a táskazsebbe, kardját kirántja és lecsapja, az előtte levő indákat. Amit ott lát, az megrémíti, de aztán lenyűgözi. Két hulla hasonló öltözetben, mint előző társuk, fölakasztva, ugyanolyan sebbel is. Csakhogy ezeknek minták is vannak a testükre metszve, spirálok, és egymásban léfő rombuszok.*
-Megint van két szerencsétlen. Jobb lenne sietnünk. *Szól hátra a két szerzetesnek.*

A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.11 15:55:33, a következő indokkal:
Tagolás ; nem odaillő kifejezések átfogalmazása



265. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-10 23:30:12
 ÚJ
>Arnulf Molina avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Telpum Tilírum és Arnulf Molina//

*Épp időben pillant az érkező párocskára, így kellő felháborodással szemlélheti meg az alkalmi és állítólagosan teljesen vétlen csöcsörészést, ami miatt a jóravaló anyák már takarnák is gyerekeik szemét.*
- Pfej. Mancsolós!
*Morogja az orra alá, miközben méltóságteljesen felegyenesedik a tűz mellett, majd helyből átugorja a megéledő lángok honát.*
- Elmenni? Hová?
*Húzza fel a szemöldökét, ugyanis a veszélyt is úgy kezeli, mint a világ legtöbb dolgát: közvetlenül.*
- És ez ki ez itten? Valami mutogatós? *mereszti vádló tekintetét és bal mutatóujját Telpumra.*
- Amúgy meg nem megyünk sehova. Végre meggyulladt a tűz, lehet kávét főzni. És én szeretem a kávét. A veszély menjen és zaklasson mást.
*legyint fensőbbségesen, majd újra a suhancra mered.*
- Hacsak én nem leszek veszélyes. Nem szeretem a csöcsörészőket.
*Ezzel teljesen elintézettnek minősíti a dolgot, részéről a vita lezárva, további szócséplés felesleges. Visszaguggol hát a tűz mellé, és ügyes kis háromlábú állványt állít fölé.*
- Kávé, tea, lőre
csak ne nyeld tüdőre!
Idd és rágd és nyeljed
Le ne égesd vele a nyelved!

*dúdolása egy régi, egyszerű gyermekdal, vagy inkább mondóka átirata, amit láthatóan most, sebtében talált ki. Miközben a tűzzel és a háromlábbal foglalatoskodik, apró remegések futnak végig rajta, melyek végeztével felpillant Nidiára.*
- Milyen veszély? *érdeklődik tiszta, racionális, szinte már számon kérő hangon. Valami nem stimmel itt.*



264. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-10 19:53:12
 ÚJ
>Nidia Nainen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Telpum Tilírum és Arnulf Molina//

*Az élet művészetének mestere még mindig lehet Arnulf, ha tudományában már nem is minősíthető annak,s az utóbbi időben inkább Nidia terelgette a helyes ösvényen nevelőjét, semmint fordítva. Apró részletek, melyek felett kegyesen szemet huny a nő.

Nidia egy könnyed, de magabiztos csuklómozdulattal sodorja el a suhanc útban lévő kezét. Nő létére gyakorlott a pusztakezes harcokban, az önvédelmi technikákban, így nem okoz neki gondot helyre tenni a fiút anélkül, hogy fájdalmat okozna neki, vagy kellemetlen helyzetbe sodorná magukat. Mint egy véletlennek betudható az ő mozdulata is.*
-Biztos vagy ebben?
*Kérdez vissza, hiszen ő nem ért annyira a fegyverekhez. Általuk okozott sebet látott már eleget, de alaposabban elmulasztotta őket tanulmányozni, illetve összefüggésbe hozni az azt okozó tárggyal, tárgyakkal.*
-Arnulf!
*Nidia hangján is érződik mennyire megkönnyebbül, hogy habókos mestere él és virul.*
-El kell mennünk. A sziget veszélyes.
*Avatja be gyorsan és igencsak nagy vonalakban a férfit.*
-Pakolj, reggel indulunk.
*Jelenti ki határozottan.*
-Az éjszakát a parton töltjük.
*Neki is lát összerámolni felvert kis táboruk, csak menet közben jut eszébe, hogy Telp és Arnulf még nem ismerik egymást.*
-Ja, őt meg ott akasztottam le. Telpum Tilírum. A városba tart, ahogy mi.


263. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-10 19:52:29
 ÚJ
>Zopal Grognard avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Zombikalipszis//

*Lassan el is indulnak. Mászni kell. Ezt Zopal nagyon nem szereti. Ő egy pusztán született ott nem kellett mászni. Mikor hajón folt akkor se mászott sehova. Persze azért megteszi. Mikor felér akkor egy folyosóra kerülnek. Ez a hajó nem is olyan nagy mint látszott. Zopal ilyen hajót most lát először életében és meg is figyeli alaposan. És közben hallgatózik. Neszezéseket hall. Egyáltalán nem tetszik ez neki. Mikor egy bezárt ajtóhoz érnek akkor nem tesz senki semmit. A nő megpróbálja kinyitni majd megállapítja a mindenki által észrevett tényt. Az ajtó zárva. Mivel senki sem csinál semmit Zopalt pedig érdekli mi lehet a zárt ajtó mögött kézbe veszi a csatabárdját és az ajtónak esik. Mikor már beléphetnek szörnyű látvány fogadja őket. Az ork el sem teszi a fegyverét. Érzi, hogy amit most látnak az beleég az elméjébe. Mikor a kislány közelít a szőke felé akkor Zopal gyanakodva nézi őt. Mégis meglepődik a hirtelen támadáson. A plafonon lógó fickó választotta őt. Zopal meg is ragadja a fegyverét. Közben szétnéz, hogy állnak a többiek.*
~Mindenkire jut egy. Szervezetten támadnak. Ez veszélyesebb lesz mint elsőre gondoltam.~
*Ezután az ellenfelét figyeli meg. Az első gondolata, hogy a karjával fog támadni. Úgy tervezte, hogy a védekezve való támadás a legjobb az ellenfele ellen. Meg is lepődik mikor egy megnyúlt pofa közelít felé. Védekezésképp elkezd hátrálni és közben csatabárdjával a támadója felé suhint. Úgy gondolja, fej nélkül kevésbé lesz veszélyes.*

A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.11 15:39:31, a következő indokkal:
Jelpótlás/javítás



262. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-10 18:55:12
 ÚJ
>Zrekil Losef avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

// Zombikalipszis //

*Miután sikerül összeállni a csapatnak (ami, lássuk be, igencsak sokáig tart) végre célba vehetik a hajót, ahol a bejutás sem a legegyszerűbb feladat. Az egész hely csendesnek tűnik, Zrekil meg nem fordít nagy figyelmet a körülötte lévő dolgokra, hiszen minek? Ő azért jött, hogy mindenféle élőholtakra vadásszon, szóval azokat is keresi. Végre elérnek egy szobát ahol kis élet is megbúvik (na jó, ez inkább halál). Eléggé horrorisztikus a látvány, még annál is szörnyűbb, mint amikor az a kisgyerek az anyja sok hetes tetemét ölelgette. Történetesen azért, mert ezek a tetemek mozognak... Eléggé ijesztő látvány, ostobaság is ezután bemenni a szobába... Egyáltalán melyik elmebeteg megy be oda? Hát, Zrekil mindenképpen, de addig nem támad addig, amíg a húscafatok sem. Ami azt illeti, nem is kell sokat várnia, hiszen egy pillanat múlva mozgásba is lendül mindenki.
Nem mellesleg bosszantja a csapat összetétele, hiszen háromból két sötételf itt van. A gyerek még nem olyan rossz (habár egyszer felnő), azonban a nő... Végig igyekezett tartani a távolságot, ki nem állhatja ezt a fajtát. Amikor pedig megindul a mozgás, és a holtak szépen lassan összeszedik magukat, hogy akcióba lendüljenek, igyekszik egy olyan hely felé tendálni, ahol senki nem zavarja, mert tapasztalatból tudja, hogy egy Napkorona rosszul eshetne a csapattársainak is. A Holdfogyatkozás úgyszintén, azzal talán még a hulláknak tenne jót, mivel elég esetlen bandának tűnik. Ekkor azonban nem várt áldás fogadja, méghozzá a dagadt, rusnya, rothadó nő belsője tartalmának egy része. Undortól remegve varázslatra emeli a kezeit, majd néhány mozdulat, néhány szó, és reménykedik, hogy a varázslat hatásos lesz (ellenkező esetben igyekszik mozgásban maradni). Ha sikerül, akkor viszont lesz ideje hangot adni méltatlankodásának:*
- Ez egyszerűen undorító! *hördül fel* A dagadt hulla belsőségei... Mégis hogyan... hogyan merészelte?? *közben persze nem kerüli el a figyelmét, hogy a sötételf kisgyerek éppen kutyaszorítóba került, no de egyelőre nem hagyhatja magára a saját ellenfelét, hiszen ez a varázslat csak időhúzásnak volt jó (már ha jó volt). Meg ha lenne ideje, még akkor is kétséges, hogy segítene... mondjon bármit a kapitány, a sötételfek azok sötételfek!*

A varázsló egy Holdfal nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására egy erős fal jelenik meg a célpont előtt. Ha megpróbálja kikerülni, a fal követi. A varázslat 5 körig tart, vagy ameddig a varázsló fel nem oszlatja.

261. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-01-10 16:01:17
 ÚJ
>Telpum Tilírum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

//Nidia Nainen, Arnulf Molina //


*Telpum megindul a nő felé, miután föleszmélt. Lépést tart vele, de nem megy mellette, mivel a nő mutatja az utat, megint elgondolkodik, hogy mi okozhatta azt a sebet. Megint eszébe jut a sebes lábú elf, valamiért mikor a sebre akar koncentrálni rögtön a tudatába fúrja magát.* ~A neve Hillom volt, fura név, de akkor is így hívták, volt egy kardja, hosszú nyelű, hullámos kardja volt. A seb, a sebet is hullámos kard okozta, megvan!~ *Oda akar szaladni a nőhöz, hogy szóljon neki.*
- Megvan a fegyver, hullámos kard. *Megfogja a vállát, de a lába nem áll meg, a keze véletlenül a nő keblére csúszik, gyorsan el is kapja onnan, nehogy azt higgye, hogy szándékos volt.*
- Nos, a fegyver amivel a férfit megölték hullámos kard volt. *Mondja lesütött szemmel, a szeme sarkából kiszúrja a lobogó tüzet.* ~Biztos az a mester az.~ *Megindul hát arra, amint három méter közelbe ér, meglátja a tűz előtt térdelő férfit.*

A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.11 15:42:28, a következő indokkal:
Jelek pótlása, tagolás



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1384-1403