Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 3 (41. - 60. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

60. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-02-19 22:43:34
 ÚJ
>Domerios Endirquell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

//Hajóra fel//

*Úgy tűnik, bár gyors volt, nem volt elég alapos. A penge elől ellép, de nem eléggé. Így az nem a fejét találja el, hanem a vállát. Felhasítja a kabátját, az ingét, a bőrét és ha nincs szerencséje, akkor csontig is hatolhat az a csapás. Ugyanakkor közben ő is döf, szív felé.
A fájdalomtól felhördül.*
- Ááá... a kabátom!
*Jön szívből és őszintén. Más talán a vállát fájlalta volna, ám Dom nem ilyen. Miután az előző flegmaságáért megfizetett, most már komolyabban veszi a harcot. Bár szemei előtt vörös karikák táncolnak, baljával megragadja a Talmid csuklóját, és megpróbálja kiemelni a pengét a sebből. És hogy a lény napja végképp rossz legyen, ugyanezzel a lendülettel indul a térde a lény ágyéka vagy lágyéka felé. Amit eltalál. Ezúttal Dom már nincs beszélgetős és megbeszélős kedvében. Ha nem is gyilkolni akar, de addig nem nyugszik, amíg magatehetetlen halmot nem csinál a Talmidból.
Ha tehát a lény jól bírja az első rúgást, kap még néhányat. És ha időközben sikeresen ki tudja szabadítani a kardot, szó lehet néhány... vagyis inkább sok döfésről is.
Fontos azonban megemlíteni, hogy Dom agyát nem borította el a vörös köd, nagyon is tudatában van annak, amit tesz. Általában nem egy verekedős alak, de ha felpiszkálják, akkor tud ám csúnya és gonosz is lenni.*


59. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-02-18 02:51:22
 ÚJ
>Nabii Dhariah Khaal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Szelíd

//Hajóra fel//

*A jobbjával tartott rövidkarddal sikerül hárítania a Talmid támadását, azonban nem ülhet mosoly az arcára, mivel ellenfele elég erős ahhoz, hogy karját testének feszítse. Bár számított erre, a bordái közé, azok aljába fúródó könyöke fájdalmat okoz, a kellemetlenebbik fajtából. Ám nincs más választása, mint hogy állja, elvégre az életéért küzd, és ezzel egyetemben a többiekéért is. Hiszen ha most a varangy győzedelmeskedik, az azt jelentené, hogy újabb áldozat után néz...
A végrehajtott csel is sikeresnek tűnik, azaz sikerül elfordulnia a szigony hegye elől, mielőtt karja megadná magát és ezúttal a fegyver fúródna bordái közé. Azonban olyasmi történik, amire nem kifejezetten számított, a Talmid lefogja szabadon maradt baljával. Így épp Nabii bal karját lehetetleníti el, amiben így hiába van ott a tőr, amivel egyébként szúrni szándékozott volna. Érzi a dög hal- és sószagú leheletét vállánál, és egy pillanat alatt villan belé a felismerés, hogy az életének igenis vége, ha nem tesz gyorsan valamit. Mivel a Talmid karja jobbját nem szorítja olyan erősen, ezt próbálja kiszabadítani egy hirtelen rántással. Ha ez sikerül, ezt a lendületet kihasználva rántja is vissza karját. Így a rövidkarddal minden erejét beleadva, fogait is összeszorítva hátrafelé döf, épp arra, ahol a dög hasüregét sejti. Ha sikerül kihasználnia, hogy ellenfele hosszú fegyvere ebben a helyzetben nagyjából semmit sem ér, ezzel a szúrással akár ki is végezheti.*


58. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-02-17 17:24:04
 ÚJ
>Marin Remalek avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Vakmerő

// Hajóra fel //

*Marin kardja beleakad a Talmid szigonyába, ami sajnos nem az az eredmény, amit a testőr várt. Persze erre is számított, csak jobban szerette volna, ha nem történik meg.
A lény látszólag nem próbálja meg kirántani ellenfele kardját a kezéből, s ennek Marin felettébb hálás. Habár a férfi nem tudja, hogy a legénység további tagjai élnek-e vagy halnak, nem igazán remél segítséget, ilyen formán azt teszi, ami a leghamarabb eszébe jut.
A testőr az erősebbik lábával a Talmid térdhajlata felé rúg - legalábbis ha rendelkezik ilyennel, bár ahogy eddig elnézte igen -, melynek hatására remélhetőleg az majd összerogy. Mindezen idő alatt karjaival a kardját hátra húzza, hogy kiszabadítsa a szigonyból, bár az sem utolsó szempont, hogy ha mellé is rúg, így legalább nem fog előre esni, hogy a tűhegyes fogak martalékává váljon.*


57. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-02-15 12:45:07
 ÚJ
>Ilztdar Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Szelíd

// Hajóra fel //

*A felfedezés ereje nincs hatással cselekedetére, hanem mosolyt csal az arcára. Miért hezitálna, ha egyszerűen életére törtek? Semmiképp sem áll le, hanem befejezi a mozdulatot, amit elkezdett. Ha ezután már csak egy darab hulla, akkor kirángatja a kezéből a kardját. Megragadja a fegyvert a jobb kezével, aztán felmérje a helyzetet.
~Mindenki küzdjön a saját életéért.~ *Véli, majd elindul segíteni azokon, akik nem bírnak küzdeni.Gyors lépésekkel indul a matrózok felé, mert ő a hajóhoz nem ért, azonban nem lenne jó, ha egy ember is odaveszne. Leginkább próbál osonni, s ha éppen egy elfoglalt Talmiddal találkozik, aki küzd; az felé megindítja pengéjét, hogy hátulról ledöfje őket.*

A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.02.17 21:11:44, a következő indokkal:
Jelek javítása



56. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-02-14 12:12:34
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320

Játékstílus: Szelíd

// Hajóra fel //

*Ilz kitérése a csapás elől csak a szerencsén múlik, hiszen a gyors támadás és a késleltetett kitérés elég nehézzé teszi a tökéletes munkát. Viszont meglepetését növeli a becsapódó mágikus lövedék, ami hasba találja és ettől kicsit megroggyan, ami idő alatt Ilztdar el tudja kapni a fejet. Nagy szerencséje van ismét, hogy nem puhány, így miután észreveszi, hogy bizony, egy Talmid nyaka valamivel tovább fordul oldal irányba, mint egy emberé, vagy éppen sötételffé, rögvest törheti is el, hiszen akadást érezhet elég hamar. Nem számottevő különlegesség, hacsak nem lepi meg a felfedezés.
Marin feltételezése részben igaz. Hiszen fémből van a fegyver, ám téved is. Hiszen a rozsdát pont egy különleges korallal kerülték el. Így kicsit erősebb, mint egy mezei vasfegyver, de egy nemesacél pengével nem veheti fel a versenyt. Ezt sajnos nem tudja, nem figyeli úgy ellenfele fegyverét, csak irányzékát méri be, és megpróbálja a szigony ágai közé szorítani, ám észre kell vegye, hogy miként megpróbálja kifeszíteni, a rézszín anyagba vájódik és úgy feszül meg. A Talmid felpillant a pengéről, egyenest Marin felé. Nem lesz könnyű dolga, ha ki akarja szabadítani fegyverét, hiába mesterkard az. Erős kötésű az ellenfele, ám tény, nem meri nagyon feszegetni a dolgot. Elég ha kivár, míg egyik társa győz... Amint az összeakadt, s a szigonyba vájódott kard kiszabadul, a hátrálás mellett dönt. Egészen, míg nem lát egy támadható pontot, valami elnagyzoltabb támadás esetén... Akkor támad, ha fegyvere használhatatlanná lesz, fogaival.
Nabii könnyen tudja hárítani a támadást, a pengéje megfelelő helyzetbe kerül, ám érezheti, ahogy bordáinak feszülő könyöke nagyon is erősen próbál beljebb furakodni. Hiába, a Talmid két kézzel ragadja fegyverét és támad, egész testével feszülve. Ám ahogy kifordul, egyenest a Talmid elé... Hiszen, ha a fegyvertől befelé fordul, akkor oda kerül, ám nem olyan lassú ez a dög, mint hinné bárki. Inkább csak megfontoltak, ám ilyen helyzetben muszáj azonnal támadni. Így pedig előrébb lévő karjának egy villámgyors mozdulatával magához szorítja a nőt. Így talán sikerül leszorítani a támadásait, s a szigony is alkalmatlan lesz a harcra, ám a tőrrel szemben a szörnynek ott vannak éles fogai, amikkel bizonyosan könnyen képes a húst szaggatni. Viszont innen csak vállát lenne képes... És nem rest odahajolni, hogy ezzel próbálkozzon.
Dom számára talán meggondolatlannak tűnhet a támadás, ám nem megzavarni próbálta, első sorban. Inkább csak az időt húzta, míg gondolkozik. S bár csapása így nem a legmeglepőbb, Dom így is sokat vár ki. Túl sokat. A csapás ugyan nem sebzi komolyan, viszont vállát éri a penge. Felhasítja ruháját és bőrét, húsáig is eljut, s hacsak nem elég elszánt, akkor bizony itt meg fog ragadni. Csak ha fel volt készülve erre az eshetőségre, akkor sikerülhet a döfés, ami elől a Talmid nem képes kitérni. Másik esetben viszont a pengéjét képes lesz mélyebbre vájni...
Umon védekezni kényszerül, mivel a Talmid a vártnál hamarabb lesz újra készen a támadásra, így pedig hátrálásra kényszeríti pengéjével. A szerzetes pedig így is tesz, s talán már fontolgat egy váratlan támadást.
Galin csapása a vak döfés után sikeres, a Talmid a földre rogy és oldalán végzi. Ám marka görcsösen feszül tovább fegyverén. Már csak egyik úszóhártyás markával, de még feszül...
S beszélni kezd a törpe... S csak beszél és beszél. Idegesítő, haragja egyre csak nő, ám vére fogytán. Ha nem tesz valamit, szégyen szemre, a hajó padlóján heverve fog kimúlni, nem csatában átdöfött testtel. Gyalázat volna, hogy egy sérülésbe hal bele, nem pedig magába a harcba. Arról nem is beszélve, hogy így társai közt is hamar lelné meg a véget. Bezzeg azok a múltkori matrózok, csak sikoltoztak és életükért imádkoztak.
Ahogy a pipa felé kerül, csak jobban szorítja össze fogait. A fájdalom egyre elviselhetetlenebb, ám a bosszú vágya tombol benne. De vár, hiába fogy ideje is... Ahogy a bárdot hátához teszi a törpe, hogy megvakarja, a talmid minden maradék erejét összeszedi, hogy egy utolsó, minden maradék erejét felemésztő csapással, előre döfjön a törpe mellkasa felé. Annak fémvértje keménysége talán fogja a csapást, de ha már kizökkenti egyensúlyából a meglepő támadással, félsiker.
Mivara is elkezdi átnézni holmiját, ám késő bármiféle terv is, hiszen a vezér feljut és áttörve a kosár padlóját, megragadja a vékony lábat. Erősen szorítja, bár helyzetének rossz oldala, hogy most nem tudná eltörni, akármennyire is gnóm a nőszemély, kit markának fogságában tart. Kevés oda a másik láb rugdalása, ennél edzettebb a Talmid vezér. Viszont a mágikus Mana lövedék célt talál és a kacsó bizony megbénul ideiglenesen. Ám ez sem lesz az igazi, hiszen a lassító-bénító hatás így érte, így bizony ott is marad, ahogy pedig szorul a marok, nem lesz képes kihúzni, hacsak Niv nem rukkol elő valamivel...
Így pedig, amivel sikerül előhozakodnia, mivel még mindig szorul a marok a vékony gnóm lábon, aligha lesz megvalósítható. Talán Wely el tud menekülni, ám Fürge Miva képtelen, míg le nem szedi lábáról a markot. Bár, ez jelen helyzetben könnyebb dolog, főleg ha sietnek. Ám jobb lesz mihamarabb távol kerülni, mert ha a bestia ismét képes lesz használni kezét, akkor bizony hamar nagyobb bajban találják magukat.
A matrózok küzdenek életükért, de főleg Lagor az, aki harcol. Ők inkább csak védik őt, amikor lehet, hátulról benyúlva karja alatt, egy csapást levédeni. S nemsokára a holt tengerész mellett végzi egy Talmid is, bordái közt, majdnem gerincéig metszett sebbel. Ám a szörny nem hallat halálhörgést, némán bukik el.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.02.14 12:46:39


55. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-02-12 21:02:34
 ÚJ
>Nywelian cir Chadel del Ayden avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

// Hajóra fel!!! //

*Sok mindent lehet mondani a két gnőmre, de hogy egy formán reagálnának, azt nem. Míg az egyiknek torkán akad a szó, addig a másik fecseg kettejük helyett is, de ki hogyan reagál vészhelyzetekében... Még szerencse, hogy ez most nem az az eset, mikor feltétlenül csendben kell maradni... Vagy mozdulatlanul.
Alig fél perccel később az árbockosárban már kisebb kirakodó vásár alakul, ahogy a kettős feltúrja zsebeit pedig még nem is ástak mindent elő... hiába megoldást mégsem találnak, mert a csúzlizással jó ha annyit elérnek, hogy a rém valamelyest lassul... *
- A fenébe is Mív nem lesz ez így jó, nagyon nem… Ez a valami egyre közeledik, és hamarosan olyan közel lesz, hogy...hogy...hogy...* Ekkor pedig egy hangos reccsenés hallatszik.*
- Hogy a csudába! * Ugrik álltából vagy fél métert felfelé ijedtében, s talán csak ennek köszönheti, hogy nem az ő lába kerül fogságba, ettől függetlenül ennek valahogy most nem tud örülni. Amint túl van az első megilletődöttségen, hogy ez a tengermélyi herkentyű nemcsakhogy kiválóan lélegzik a szárazon, úgy mászik fát mint egy cirkuszi majom, de még olyan erős is, mintegy óriás!? *
- Ez nem fari! * Bukik ki belőle nemtetszése, csaknem egyszerre Mívvel, s máris azon igyekezne, hogy... Hogy behunyja a szemét? Kapja azon magát, hogy eleget tesz Mív utasításának, s már úgy kérdezi.*
- Na de miért? És meddig? * A válaszra pedig nem kell sokat várjon. A villanást még csukott szemein át is érzékeli, az erő sistergő becsapódását is, lábuk alatt... ez pedig a korában történtekkel együtt már igencsak arra készteti, hogy minél előbb eltűnjenek innen...
S ha Talmid az árbocon mászott, akkor a kötélzet, szabad, arról nem is beszélve, hogy a keze némileg még helyhez is köti, ez pedig éppen elegendő lehet, hogy a túloldalon, hova a rém keze remélhetőleg nem ér el, ők lecsusszanjanak, a fedélzetig, vagy legalábbis lejjebb... el innen...
Ilyenkor imádja, hogy hordja azokat a máskor is praktikus bőrkesztyűket, s nem elsősorban mert megóvják körmeit... Bár ez egy kicsit meleg lesz...*
- Mív, kapaszkodj belém! Csússzunk le!* S ha csak a másik vissza nem fogja, ő bizony már csusszan is kötélen, remélhetőleg Mívvel, ki rajta csimpaszkodik. Ha már neki nincs ilyen remek kesztyűje... Ebben az esetben pedig nincsen más dolga csak arra figyelnie, hogy ne engedje el a kötelet ideje korán...
Ha pedig a kosárban maradnak? Legalább olyan jó kérdés abban az esetben mit fognak tenni, mintha nekivágnak a nyaktörő mutatványnak...*



54. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-02-11 11:59:35
 ÚJ
>Mivara dal Vierri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94

Játékstílus: Szelíd

// Hajóra fel!!! //

*Jót mosolyog barátgnőmje szavain. Mond valamit. Ha itt lenne Nargut innen fentről ő sem tűnne olyan magasnak, úgyhogy átérzi amit Weli, s vele együtt örül neki. Ám a "láthatatlanság" varázsa hamar elszáll. Míg az előbb örömében szinte tapsikolva ugrált miatta, most határozottan visszasírja, s azt kívánja a hajában lévő apró csengettyűk bárcsak hatalmas vészkolompok lennének.*
- Ni-ni-Níív!
*Rázza meg finoman a lány karját, mert ennél többet nem bír kipréselni ajkán. Irigyli a másikat amiért neki megy.*
- Neem.
*Csóválja meg fejét, de nincs ideje kifejteni, hogy mit tud és mit nem. Helyette a másikhoz hasonlóan zsebeiben kezd kutakodni.*
- Nálam pedig csavarok, néhány rugó, egy csavarkulcs, gnómcsoki, zsineg, néhány ásvány, egy rózsa, zsebkendő, egy lánc és... szóval semmi használható nincs.
*Keseredik neki egy pillanatra. Agya fogaskerekei valahogy nem úgy szuperálnak, mint kéne. Még szerencse, hogy a másiké igen.*
- Remek ötlet!
*Kezdi el a csavarnyákat a másik markába üríteni. S míg ő ezen ténykedik a lény egyre feljebb s feljebb tör, míg végül át nem szakítja a padlót és meg nem ragadja bokáját.*
- Tűnj innen!
*Kezdi el rugdosni a másikkal, ám mikor látja az nem használ egyéb praktikákhoz folyamodik. Most jól oda fog sózni neki! Ajkai mágikus szavakat formálnak, s ujjával a lény csuklójára mutat.*
~Gyerünk, csak sikerüljön.~
- Hunyd be a szemed!
*Szól rá a lányra, mert ha a trükk összejön attól tart a villanás még elvakítja a másikat.*

A varázsló egy Mana lövedék nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa rámutatott célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.

53. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-02-07 14:26:07
 ÚJ
>Galin Dargeroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//Hajóra fel//

*A kisebb adrenalin bomba megtette hatását, a megviselt bárd könnyedén szelte át az élőlény húsát, ki láthatóan meglepett a támadás. Galinnak most duzzadhat a melle a büszkeségtől, ő sebezte meg először komolyabban ellenségüket. Fegyverét végig készenlétben tartja, a figyelme nem lankadhat. Sosem szabad lebecsülni az ellenfelet, ezt minden fajtabeli jól tudja. A Talmid egy utolsó vak döféssel próbálkozik, ami még a harckészültség ellenére is meglepi hős törpénket. Ha már egy kevéssel is balra döf a másik, Galin biztosan megsebesül. "Ez meleg volt!" Nem várhatja meg, hogy a vízi lény újra támadjon, a bárd lapjával fülhelyen vágja. Ha minden jól megy a Talmid összeesik, remélhetőleg nem ájul el.*
-Most mit kezdjek veled?
*A legtöbben biztosan azonnal végeznének a szörnnyel, de még is csak egy lélegző, élő 'valamiről' van szó. Galin előtt nehéz döntés áll, és mi segíthet legjobban a döntésben? Hát persze pár szívás a kedvenc dohányunkból, ezt jól tudja a szakállas is, oldaltáskájából előkotorja pipáját és megtömi dohánnyal.*
-Ha most te lennél az én helyembe mit tennél? Én úgy hiszem hidegvérrel elválasztanád fejemet a nyakamtól.
*Filozofálás közben szájába kerül a pipa is, szippant belőle párat, majd a Talmid felé nyújtja.*
-Kérsz egy szívást? Egyáltalán ti ismeritek a pipázást? Már megint elkalandoztam, az Ősökre! Hol is tartottam?
*Jobb kezében lévő nehéz bárdjával megvakarássza széles hátát, ezzel más értelmet adva a fegyver kifejezésnek.*
-Ja igen! Lásd kivel állsz szemben, életed meghagyom. Vésd eszedbe... neked van olyanod? Ez jó kérdés, van neked eszed?
*Érdekli a válasz, ki tudja, lehet a törpéknél is okosabb lényekkel állnak szembe.*
-Már megint eltértem a tárgyról... de sokat beszélek. Szóval, jól jegyezd meg a nevem Galin Dargeroth, a törpék nemes népéből. Én kegyelmeztem meg neked, ha valaha is dolgod lesz hozzám hasonlóval hagyd életben, és enged útjára.
*A nagyszerű beszéd után, ha még a Talmid nem próbált elszökni, fegyvere lapjával egy újabb ütést intéz a fejét célozva. Ha eszméletét veszti, a szakállas levág egy kis bőrdarabot szíjárról és megkötözi vele a másikat.*
-Remélem jól döntöttem...
*Ha végzett felméri a csapat helyzetét. Umonért és Ilztdarért nem aggódik különösebben, de azért oda szól nekik.
-Meg ne haljatok, mert egyedül elunnám magam a visszafele vezető úton.
*Marint is megtámadta egy szigonyos, de elég jó kötésű és tapasztalt harcosnak tűnik. Domerios... mint a legtöbb elf, nem sokat feltételez róla Galin, na de hátha túléli. Elsőre úgy tűnik a gnómok vannak a legrosszabb helyzetbe, a Talmidok vezére tőr egyre feljebb a köteleken. Szíve szerint már ott teremne és lecsapná a szörnyeteget, de számára kissé magasan van. Ezt a tervét is elveti, de ahogy tud segítséget küld nekik is. A halálhörgés felkelti figyelmét. Hát persze a matrózokról teljesen megfeledkezett. Azonnal a hang irányába indul meg, segítenie kell a most már túlerő ellen harcoló Lagor vezette csapatnak.*


52. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-02-02 14:32:47
 ÚJ
>Domerios Endirquell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

//Hajóra fel//

*A támadó arra se méltatja, hogy válaszoljon. Ami azért udvariatlan dolog. Két élőlény civilizáltan is képes kiirtani egymást... de a Talmidok szemlátomást a brutális hatékonyságot preferálják. ~ Nem csoda, hogy lent a sötétben éltek, bogaraim... ~ Gondolja, miközben a böszme csak közeledik felé, egyik markából másikba dobálva a kardot. Ó, ez egy sunyi taktika! Hát hogy számítson így az elf fia arra, hogy honnan jön a támadás? Nincs más, mint az idegőrlő figyelem és a fohászkodás. Ez utóbbiban sose volt túl jó, de most mintha szerencséje lenne.
A kardos Talmid ugyanis ahelyett, hogy lendületből döfne a pengével, nekiáll a feje fölé emelni, hogy valami mindent elsöprő csapást indíthasson. Még az is lehet, hogy két kézzel. Ami önmagában nem egy rossz terv... csak ugye ez az egész kézcserés dolog arra irányulna, hogy az ellenfél ne tudja, honnan várja a támadást. Ebből következik, hogy egy ilyen figyelemelterelés gyors támadást kíván, és egy fej felől indított erős csapás minden, csak nem gyors.
Dom előbb megdöbben, ahogy a penge emelkedni kezd, majd amikorra a hegy a legmagasabb pontot a Talmid feje fölött, már készen áll. Meg se próbál hárítani, helyette minden idegszálával figyel. Ahogy elindul a csapás, könnyedén oldalt lép, és szinte unottan döf a Talmid szíve felé. Remélhetőleg nem lesz szüksége többre... de ha mégis, akkor készen áll.*

*Közben valami halálkiáltás harsan, de Dom egyelőre túl elfoglalt ahhoz, hogy foglalkozzon vele. Esetleg majd amikor megszabadult a támadójától.*


51. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-02-01 10:23:26
 ÚJ
>Nabii Dhariah Khaal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Szelíd

//Hajóra fel//

*Kivárja a másik fél támadását, mint mindig. Ennél jobb taktikát nem is ismer. Így legalább felmérheti ellenfele képességeit, még ha meg is vannak a buktatói. Jelenleg is elég sok varangy van a fedélzeten, de hála az égnek, nem annyi - egyelőre -, hogy egy harcosra több is jusson.
Nem is kell sokáig várnia, az egyik Talmid már ki is nézi magának, méghozzá egy szigonyos. Azért remélte, hogy egy szablyást fog ki magának, de nem is azért, mert megretten ettől a fegyvertől. Épp ellenkezőleg, nem érzi kimondottan kihívásnak.
Mivel az már rá is támad, nincs más dolga, mint hárítani. Bár fő fegyvere a rövidkard, hárítani aligha tudna a tőrrel. A rövidkardot gyorsan átfordítja kezében, mivel van rá ideje, míg a kevésbé mozgékony fegyverrel rendelkező támadást fontolgat és indít. Így a kard pengéje most lefelé áll. Erősen szorítja a markolatot, és a fegyvert maga elé tartja függőlegesen, hogy a penge majd beakadjon a szigony fogai közé. Könyökét megtámasztja bordáin, hogy így, végül is a karját közé ékelve fékezze a támadást. Ha sikerrel jár, nincs is más dolga, mint hirtelen oldalra tolni a rövidkarddal a szigonyt, és belépni oldalra, a másik fegyvere mellé. Így, ha annak nyelét testének támasztja, ráfeszíthet a rövidkarddal, miközben ismét tesz egy hirtelen fordulatot. Az a célja, hogy kicsavarja a fegyvert a másik kezéből. De mivel nem lehet biztos a sikerességben, továbbra is készenlétben tartja a tőrt.
Közben hallja, hogy valószínűleg már meg is van az első halottjuk.*
"Jellemző, fogadhattam volna rá. Biztos, most sem ott járt az esze, ahol kellett volna..."


50. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-01-29 12:53:18
 ÚJ
>Marin Remalek avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Vakmerő

//Hajóra fel//

*Valójában a testőr sem reménykedett a békés megoldásban - legalábbis a varázslótársa támadása után -, de ha meghal, hát legalább tiszta lelkiismerettel teszi azt.
Előhúzza Dalburn nemesi kardját, melyet korábban már megvizsgált, s arra jutott, hogy ez bizony egy nagyon jó minőségű penge. A sajátját már rég el kellett adnia, hogy urával együtt enni tudjanak, de még az sem volt ilyen kiváló munka.
Még mindig szeretné minimális vérontással átvészelni a hajókázást, így most sem szándékában végezni a felé közeledő lénnyel, csupán igyekszik harcképtelenné tenni. Talán nem hibás azon gondolatmenete, hogy a Talmidok fegyverei fémből vannak - valószínűleg a legyilkolt hajósoktól szerezték -, s ha ez így van, úgy a színük csak azt jelentheti, hogy a víz már kikezdte őket, s rozsdásodni kezdtek. Ez esetben a nemeseknél használatos acélkard könnyű szerrel fogja eltörni a lény fegyverét, na persze ha az vasból van. Marin fejében megfordul a gondolat, hogy esetleg valami korall, vagy hasonló lehet, ám semmi olyat nem talál emlékei között, ami a víz alatt megtalálható, s ellent tudna állni az acélnak.
A testőr tehát nem is annyira ellenfelére akar lesújtani, hanem annak háromágú szigonyára. Ez valószínűleg nem is lesz olyan nehéz feladat, hisz ha csak egy kicsit is képzett harcossal áll szemben, valószínűleg megpróbál majd védekezni. Ha elugrik a csapás elől, úgy újra próbálkozik. Marin persze nem akar - és valójában nem is tudna - elsiklani azon tény felett, hogy a vízben honos élőlény rémisztő fogazattal rendelkezik. Ha egy mód van rá, azt igyekszik távol tartani magától.*

A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.01.30 17:13:56, a következő indokkal:
Kérésre.



49. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-01-29 06:02:23
 ÚJ
>Ilztdar Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Szelíd

//Hajóra fel//

*Mikor látja, hogy a kardost eltalálja manalövedék; akkor nagyon megörül, hogy nem rendelkeznek védelemmel a mágia ezen ága ellen. Gúnyos mosolyt húz, ami mindenképpen a kardosnak szól, aki aztán pár pillanat után újra mozog. A Talmid ezek után dühösnek tűnik, ami csak az ő malmára hajtja a vizet. A pontos időzítésen múlik a drága élete. Megidézi ugyanazt a varázslatát, amit az elébb használt, csak annyi különbséggel, hogy gyorsan elmondja a varázsigét. A penge útjából oldalazó lépéssel áll ki. Ha újra eltalálja a varázslat, ami elég valószínű, mert a szörny repül karjai közé. Nem tudja, hogy el fog esni a lény, vagy sem. A gyorsaságát és fürgeségét veti be, és ha sikerül időben cselekednie; akkor megragadja a szörny fejét és hirtelen, határozott mozdulattal fordítja el, mert azt feltételezi ez tökéletesen beválik a förmedvény ellen. Nézzünk meg egy talmidot: ott vannak a kezek, lábak és fej, ami arra enged következtetni, hogy egy humanoid élőlénnyel van dolga; így nagyjából ugyanott helyezkednek el a dolgaik, és ezért gondolja joggal, hogy a fejcsavarás sikerrel járhat.*

A varázsló egy Mana lövedék nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa rámutatott célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.

48. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-01-28 14:49:53
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320

Játékstílus: Szelíd

//Hajóra fel//

*Miután a Talmidok felértek a hajóra, az első támadást Ilztdar adja le. Nem vár egy pillanatot sem, ahogy a vízi-lények vezére kiadja parancsát a csapatának, sőt, már tudják is, mit kell tenniük. Kivégezni mindenkit és elsüllyeszteni a hajót. Hamar szakadnak egy fős csapatokra, hogy szemtől szemben vívjanak meg a kalandozókkal.
Ilz Mana lövedéke talál, a kardost meg is áll, mert bal combjába csapódik a varázslat, ez pedig hátrány számára, ám nem kell sok, hogy ismét induljon. Ám ezúttal nem lacafacázik, rögvest magasa emeli pengéjét és úgy rohan Ilz felé. Ha nem tesz valamit, a súlyos, rezesen acélos penge lesújt rá, hogy vállát vegye.
Marin a maga részéről tárgyalna, de úgy tűnik, nem jut vele többre, mint szája puszta jártatása. Lévén a többiek rögvest fegyvert ragadnak, kénytelen lesz ő is, mert ha nem védi magát valamiképpen, akkor a szigonyos Talmid mellkasába döfi fegyverének három hegyét.
Nabii sötét gondolatain Dabil kevésbé vigyorogna, nem úgy Vigyori, kár, hogy most még ő sem képes, lévén az élete a tét. A nő hamarosan megtalálhatja a felé támadó, ám mérsékelt tempóban közeledő Talmidot, kezében a szigonyával. Veszedelmes, de egy orgyilkos számára talán annyira nem. Enyhén megrogyasztott térdekkel lépked, ugrásra kész. Bízik enne, hogy fegyverének hossza önmagában elég előnyt jelent, hogy felnyársalhassa a nőt. Így is tesz, gyomrát célozza, amint elég közel ér, egy pár lépéses rohamban, ha addig nem támad rá a nő, kezében a kardjával, s a vész esetére készenlétben várakozó tőrrel.
A Dom felé közeledő kardos váltogatja a fegyver helyzetét két úszóhártyás marka közt. Egyikből a másikba veti, míg kardtávolság megvan köztük. Egyik Talmid sem gondolkozik túl hosszú ideig a támadás mikéntjén, amint visszahull újfent jobbjába, talán csak egy röpke ideje volt a szablyás elfnek gondolkozni, de védenie kell magát, mert a Talmid kegyetlen erővel súlyt le felé, egyenest koponyáját célozva. Semmi jobbra, semmi balra, középen, mintha felezni próbálná a hegyes fülűt.
Umon felé is egy karddal felszerelt szörny igyekszik eljutni, s nem rémíti meg a harcos szerzetes beállása. Látott már cápát, mi a fejét akarta letépni, ezek után egy szárazföldi senkiházi nem fogja megrémíteni. Főleg, hogy első támadása nem is felé, hanem vezére irányába érkezik. Ám a sors fintora, vagy talán a több tényezős hátráltatás, miként az csupán az árboc fájába vájódik. A sötétség, vagy talán a Talmid vezér gyorsasága, de nem talál be a távolsági támadás. Így ő megállás nélkül folytatja a felfelé vezető útját, míg a kardos alárendeltje Umon felé igyekszik, pengéjét támadólag tartva maga előtt. Viszont meglepően gyors az ember, meglepetéséből fakadóan képes közel kerülni és bár ez hatalmas öröm lehet, az ütés nem talál. A toroktól lejjebb érkezik be, a magasságkülönbség lehet az ok, ám így közel sem annyira veszélyes az ütés. Főleg, hogy nem adott bele minden erőt, így a hatása pusztán kizökkenti harckészültségéből a Talmidot. Esélye van, hogy védekezőleg vonuljon hátrébb, vagy kockázatot vállalva, közelről újabb támadást vigyen be, míg a Talmid a meglepetéstől és az ütéstől képtelen azonnal reagálni.
Galin védőn ragadja meg Ilz közelében maradva bárdját, mi talán hatásos lehet, ha elég hosszan ki tud vele nyúlni, lévén a törpe felé is egy szigonyos érkezik. Ám nem számít a védekezésképpen támadást indító törpe rohamára, így betalál a bárd, egyenest bordái közé. A fegyver éle erősen mélybordó vértől lesz mocskos. A belé hasító fájdalomtól a Talmid nem képes visszavágni, ám erősebben markolja szigonyát és csak a szerencsén múlik, hogy talál-e a vak és erőtlen támadás, miben csak a düh és a gyilkos vágy tüze lobog. Viszont elsuhint a törpe mellett, majd amint Galin kiszedi belőle fegyverét, a hajópadlóra sötétlő tócsát képez a Talmid oldalából áramló életnedv, s a szörny térdére esik. Ha nem végez vele Galin, még veszélyes lehet, de talán elég, ha harcképtelenné teszi. Ez pusztán a szakállason múlik.
A két gnőm odafent láthatja, miként alakul a csata, amennyiben a felfelé mászó vezér nem vonja teljesen magára a figyelmüket. Mivara lélekjelenléte, mely az ivás utáni azonnal támadást jelent, melyben egy fiolát vág a Talmid vezér fejéhez. Az hangosan reccsen darabokra, s látszólag egy pillanatnyi időt nyertek csak ezzel, rögvest mászik tovább. Nywelian ötlete, miszerint vágják el a kötélzetet, remek, csakhogy nem lenne sok hatása. Lévén a Talmid az árboc fáján mászik felfelé. Ha nem tesznek mást, mivel akadályozhatnák, esetleg mást is megpróbálnak a fejéhez vágni, akkor hamarosan eléri a kosár alját, amit egy határozott ütéssel, rendületlen energiával átvisz, s megragadja Mivara bokáját. A keze méretes lapáttenyér, sikamlós és nyálkás, nem csak vizes. Szorítása ugyan nem lenne képes elroppantani a gnőm lábát, viszont kellemetlen érzés, és eléggé gátolhatja a mozgásban.
A csapatnyi matróz, ki lemenekült, fegyvert ragadott és Lagor oldalán harcolnak a Talmidok ellen, éles fegyvercsattanások és csatakiáltások hallatszanak, valamint utóbb egy halálhörgés is, melynek kiáltásában talán Dabil hangját vélheti felfedezni, ki már hallotta eleget.*


47. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-01-27 23:27:25
 ÚJ
>Nywelian cir Chadel del Ayden avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Hajóra fel!!!//

- De is! * Veti még oda, mert hát nem is ő lenne, ha csak úgy engedne a másiknak, s még nyelvet ölteni sem átall, persze csak a régi szép idők emlékére. S talán azoknak a bizonyos régi szép időknek köszönhető az is, hogy igyekszik biztatni Mívát, s vele együtt tenmagát is. A kedv pedig legyen bár rossz vagy jó, ragadós. Legalábbis jó esetben, s a jelenlegi egyelőre még messze nem rossz! Különben sem történt még semmi olyan, amin aggódniuk kellene, hát Welian arcáról is elillan az aggodalmaskodás, s igazán nem bánná, ha ez így is maradna jó ideig… Ám ábrázata igen hamar változik, még ha nem is kétségbeesettre... Ezt a dolgot a magarázással Domról már elrontotta, kár lenne szépíteni, hát csak megadóan legyint. Higgyen a másik, amit akar. Bár több mint valószínű, hogy egy kis kötélmászás nem lesz elég, hogy Mív feledje az apróbb nyelvbotlást, legalább időlegesen eltereli a figyelmüket mindenről… Odafent aztán folytathatják, ahol abbahagyták vagy kezdhetik valami egészen újjal…*

A kosárból aztán mindent egészen más színben illetve szögben látnak. Innen végre Dom sem tűnik olyan magasnak, s ezen mosolyog is egy jót. Ha a másik látná, s nem lenne úgy elfoglalva a víz bámulásával le is kiáltana neki, hogy Nyenyenyenyenyenye-nyenyenyenye-nye! S bár a nem mellesleg nappali fénynél csodálatos kilátást nincs módjuk élvezni, így sem rossz, így sem rossz.*
- Hát, már csak azért sem,mert a fáklyák ott világítanak, nem itt!* Kacsint a gnőm a gnőmre.*
- És a legjobb hogy innen Dom sem olyan magas!*Vigyorog elégedetten, majd a következő felvetésre.*
- Á halkak azok ahhoz innen fentről mindig üvöltözni szoktak, hogy hajó, hajó, meg part, meg hasonlók… Nem hinném hogy a te csengettyűid kellemes csilingelése vetekedhetne egy szesztől és tengeri levegőtől karcos matróz hangjával, hacsak nem vészkolompokat hordasz a hajadban, bár lehet hogy tévedek.* Kuncog jóízűen, s ha sejtené, hogy ezután mi következik, minden bizonnyal ajakira fagyna a gyöngyöző kacaj, pontosabban ki sem tört volna. Ám ha ő nem is, de Mív bizony lehallgat, mi arra készteti, hogy kíváncsiságtól fűtve, ő is kihajoljon szétnézni, de bár ne tenné.*
- Azt a magasságos leborult szivarvégit! * Ad hangot ő mindkettőjük döbbenetének. S míg Mív időlegesen elhallgat, belőle tovább dől a szól.*
- Hogy a jó csengőssipkás manóba bele! Te szent csavarkulcs! Mégis mi a szösz történik odalent!? Na de mégis, mégis, kérem! Ki hívta ezeket a… * Ekkor veszi át Mív a szót, mire ő csak még inkább ledöbben.*
- Bugyborogva hablatyolni?* Kérdez vissza hirtelen, majd egy kisebb fajrázás után némileg értelmesebben folytatja.*
- Az több mint valószínű! * Pillant Míva felé. *
- Sőt! Mert nézd már, azaz izé, nem elég, hogy nem éri be sima levegővel, még magaslati lengőre is vágyik, mégis, mit az Ördöngös Ördögnek akar ez ide felmászni?! * Koccannak egymásnak térdei, s keze már indulna is bakancsa felé. Az ő mindent megoldó bakancsa felé, minek hűlt helyét találja csupán. Hiba. Nagy hiba, de korábban levette. Pedig most szívesen hozzávágná a feltörekvőhöz. Ám ha nincs bakancsa, abból kell élniük, amijük van, s erre jelen pillanatban leginkább Míva szavai ébresztik rá.*
- Nálam némi pálinka-szivar-fésű… csúzli… papír-grafit-cukorka… szalag…egy tőr… kis fémtükör…üveggolyók-rugó… szóval semmi használható.*Pillant némileg aggódón a másikra, miközben felsorolt pár dolgot, amiben biztos. *
- Te, ha van nálad néhány csavaranya, megsorozhatjuk a csúzlival…* Kezd azért használható ötleteket is termelni az az agy.*
- Vaaagy! * Csillannak fel szemei* - Mikor már vészesen közel ér, elvághatnád a kötélzetet, amin mászik! * Csapja össze kesztyűs kezeit.*



46. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-01-27 10:54:06
 ÚJ
>Mivara dal Vierri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94

Játékstílus: Szelíd

//Hajóra fel!!!//

- Nem is.
*Fonja össze karját durcásan, mert szerinte Dabil és Nabi tényleg aranyos párt alkotnának, majdnem cukibbat, mint ők ketten, persze más értelemben. Ők biztosan nem rezzennének össze minden kis apróságtól.*
- Ha te mondod...
*Próbál hinni Welinek, de nehéz. Azért egy széles vigyort megereszt felé, hogy legalább tudja értékeli fáradalmát, akkor is, ha egyelőre nem épp a hidegtől kocognak fogai. S míg a másik a szivarja elővételén tűnődik Mív azon agyal, elő kéne kaparnia egyik zsebéből azt a fincsi gnómcsokit, melyet ehhez hasonló vészhelyzetekre tartogatott. Elvégre nincs az a baj, mit pár kocka finomság ne űzne el, de most barátnőjéhez hasonlóan dönt, vagyis elrakja későbbre. Ilyen hidegben úgysem olvad szét.
Minden esetre társgnőmje csacsogása valamelyest enyhít cidrizésén, ha teljesen nem is űzi el félelmét. Annyi marad, amennyi kell egy ilyen éjszaka túléléséhez.*
- Persze.
*Somolyog nem létező bajsza alatt, mikor Nív olyan gyanúsan félreérthetően fogalmaz. Felőle mentegetőzhet, úgysem hiszi el, hogy még csak nem is tetszik neki a nyurga. Húzhatja oda, ahová akarja, ezzel sokáig fogja húzni a lányt.*
- Hmm... Nem mondasz butaságot.
*Vigyorog, majd hamarosan szemei is önfeledten csillog a kalandvágytól. Ha valamit, magas helyekről szétnézni igazán imád. Ezért kedvelte régen az őrséget, mert akkor a Sétány falán lehetett, vagy a tetőn. Még jobb. Szóval nem kell vonszolni, megy ő magától, méghozzá meglehetősen vidáman.*

*Mikor felérnek, mintha valami egészen más világ tárulna szemük elé, bár ahhoz kicsit tornászni kell, hogy mindent lásson.*
- Nézd Nív!
*Mutat a többiekre.*
- Milyen aprók lettek. Lehet, ők nem is látnak rendesen minket. Szóval...
*Fordul felé szélesebb vigyorral.*
- Láthatatlanok lettünk. Bár hallani biztos hallanak, vagy nem? Ez fogós kérdés. Itt fenn élénkebb a széljárás...
*Gondol ezzel csörgős hajzuhatagára.*
- De lehet elviszi tőlük. Ki kéne próbálnunk.
*S már épp kezdene tölcsért formázni szája előtt, ám mikor kihajol, fura lények pattognak ki a vízből. Kezeiből hirtelen kiszalad a vér, ahogy arcából, egészen elsápad, miközben karjai karcsú alakja mellé hullanak. Kevés dolog van, ami képes belé fojtani a szót, na ez az. Valami artikulálatlan motyogásfélét hall, aztán villanás...*
- Olyat én is tudok.
*Büszkélkedik barátnőjének, egy pillanatra megfeledkezve helyzetük komolyságáról.*
- Lehet szükségünk is lesz rá.
*Hívja fel figyelmét aggódva a feléjük mászó izére egy hangos nyelés után. Aggódva pillant végig magán.*
- Nálam csupán néhány dobótőr van... Meg ez.
*Vesz elő egy bizarr színben pompázó fiolát, s biztos ami biztos fel is hajtja, még mielőtt eltörne. Mozdulatát fegyvercsörgés hangjai festik alá. Egészen heroikus, ahogy ott áll és kiissza a flaskát. A végén, jobb ötlete nem lévén, ledobja. Persze igyekszik úgy célozni, hogy a feléjük törőt fejen találja. Ezzel legalább kipróbálja, mennyi értelme van dobótőrei elpazarlásának. Ha szerencsés, akkor nagyjából Umon dobócsillagával egyszerre csapódik be a tárgy. Kérdés csupán az, hogy a Talmid, vagy más fején, nagyobb eséllyel a hajópadlón törik-e szilánkokra.*

A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.01.27 13:08:38, a következő indokkal:
Helyesírás javítása.


Megivott egy sötétkék varázsitalt, ezért 3 körön keresztül mérsékelten nőtt a nyelvismerete és igemondása.

45. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-01-26 19:22:36
 ÚJ
>Galin Dargeroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//Hajóra fel//

*Ilztdar nem mond nagy bolondságot, de Galinnak nem tetszik a hangnem. Hisz mégis a barátjáról van szó. Ő nem hagyja szó nélkül a hallottakat, mint Umon, annál inkább, kinyilvánítja nem tetszését.*
-Na álljunk meg egy pillanatra Ilztdar! Igazad van mind azért vagyunk itt, hogy harcoljunk, és nem kellene aggodalmaskodnunk.
*Tekintete a csuhásra téved.*
-De, nem hallgathatom tétlenül, hogy egy barátommal így beszélj. Nem régóta ismerem Umont, de biztosíthatlak nem fog megfutamodni egy kis harc elől.
*Folytatná tovább is, de megzavarják a hajó oldalán felkapaszkodó undorító szörnyetegek. Bőrük nyálkás, ujjaik között úszóhártyák, nyakukon kopoltyúhoz hasonló nyílás. Úgy tűnik készen állnak a harcra, de nincsennek egyedül ezzel. A törpe meglátva a lényeket, azonnal előrántja bárdját és védekező állásba helyezkedik. Meglepődik, mikor a nagy darab Talmid megszólal, nem nézte volna ki belöllük, hogy ismerik a közös nyelvet. "Beszélő halak ellen kell küzdenünk? Nevetséges!" Marin kisérlete a békés megoldásra megmosolyogtatja, a mélységi mozdulata pedig támadásra készteti. Most végre van esélye harcolni, egy szigonyos vízi lény közeledik felé.Szíve hevesebben kezd verni, vére mintha felforrna, az a kicsi émelygés is szerte foszlik a csata gondolatától.*
-Éljen Rygon!
*Órdítja saját nyelvén teli torokból, megfélemlítés képpen.*
-Mélységi, melletted vagyok!
*Legjobb védekezés a támadás, így Galin neki rontt az ellenségnek és oldalról, a feltételezett bordák felé indít egy csapást. Ha sikerült, ha nem vissza áll védekező helyzetbe.*


44. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-01-24 20:19:18
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Hajóra fel//

*Ilz szavaira Umon arca sötétbe borul, már ha a csuklya miatt eddig nem is volt eléggé sötét. Mindenesetre alaposan átgondolja, miként reagáljon, aztán Apái bölcseleteiből erőt merítve válasz nélkül hagyja a becsmérlő és nem mellesleg oktondi kijelentéseket. Mindenesetre tökéletes képet kap a személyiségéről és a habitusáról. Túlélni minden és mindenki árán, némiképp sajnálatot érez. Nyilván korábban számos kudarc érte már, ami miatt lelke elsötétült. "Oktalanul nyilatkozni a másik ismerete nélkül felesleges" gondolja, s közben elmosolyodik. "A Fekete Fa szerzetesrend tagjai nem éreznek, pontosabban fizikailag képtelenek félelmet érezni bármi iránt, kivéve a Kígyót, az viszont nevetséges gondolat, hogy Ilztdar a Kígyó megtestesülése legyen". Kérdése mindösszesen racionális gondolatmenet volt, valamint annak a jele, hogy még életében nem volt tengeren, vagy hajón egyáltalán. Az viszont bizonyos, hogy saját emberismerete is megcsalta, nem a megfelelőnek tette fel a kérdést. Gondolatmenetét hirtelen hatalmas zaj, majd fegyvercsörgés és üvöltés szakítja félbe, némiképp sajnálja, szerette kielemezni az élethelyzeteket. A támadók, mert az hamar kiderül a fegyverekből, hogy támadásról van szó, enyhe túlzással érdekesnek mondhatók. Testüket nyálka borítja, s mintha az első hangoktól víz ömlene a szájukból. Soha nem látott ilyen teremtményeket, de orrát, mintha a tenger iszapjának illata csapná meg. A vezér kimagaslik a többiek közül, ordítására illetve annak mondanivalójára Umon felkapja a fejét. Szóval a tenger teremtményei kisajátították ezen területet, jóllehet szülőföldjük, melyre ők betolakodtak. Talmidok. Megfontolandó, de nincs idő gondolkodni. Umon koncentrál, majd felveszi a szerzetesrendben tanult harci pozíciót. Jobb láb és kéz kissé hátrébb, bal láb és kéz kissé előrébb, természetesen a kezek ökölben, villámmeditáció, majd villanásnyi képek a jövőből. Négy talmid, kettő lándzsás és két kardos, nincs ideje megfigyelni miképp reagálnak a többiek, Ilz őrült támadása folytán parázslik a levegő. Umon nem akar megölni senkit, így erejét tartalékolja, nem biztos, hogy a talmidok itt az ellenség. Egy pillanatot gondolkodik, majd hirtelen elfordul, hogy csuhája ujjából dobócsillagot kapjon jobb markába, s egy mozdulattal az árbócon felfelé mászó vezér lábát célozva hajítja el, ha sikerül, visszafordul fejével, majd az őt támadót immár puszta kézzel rohanja meg, kizárólag, hogy mozgásképtelenné tegye és ne sebesítse meg túlságosan. Egy ütést kíván bevinni, jobb kézzel a talmid torkára. Amennyiben az ütés sikerül, elméletileg egy embert azonnal harcképtelenné tesz és földre kerülve levegőért kapkod. Kérdés mit tesz egy talmiddal? Már ha eltalálja, viszont ez hamarosan kiderül.*


43. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-01-24 12:54:04
 ÚJ
>Domerios Endirquell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

//Hajóra fel//

*Csak ez a várakozás ne lenne... és ez az idegesség. Hiába a kis rum, hiába a muzsikaszó, Dom ezúttal kissé nyugtalan. Olyan helyzetbe került, ahonnan aligha fogja tudni magát néhány okos és gyors szóval kivágni. A harcról nem is beszélve. Nevezzék gyávának, de ha egy mód van rá, ő nem szeret harcolni. Egy kis kocsmai bunyó persze más lapra tartozik... de fegyverrel és ölési szándékkal harcolni? Ehh, az nem az ő világa. Márpedig most könnyen lehet, hogy ez fog történni.
Ahogy körbenéz, mindenki a maga módján próbál meg megbirkózni a helyzettel. Van, aki tüzes nyilakkal szórakozik. Mások a kormányállásnál keresnek megfigyelőállást. A két gnóm leányzó pedig fürgén mászik az árbóckosár felé. ~ Remek. Ott legalább nem csinálnak bajt. Remélhetőleg. ~ Gondolja hamis optimizmussal, és visszafordul a víz felé. Ami forrni látszik, majd megjelenik valami... aztán több valami. Ez nem lesz jó.*
- Héé...
*Próbálná meg figyelmeztetni a többieket, de a valamik már fel is másztak a hajó oldalán, mint a gyíkok. Fene a pofájukba, de gyorsak! És fegyvereknek sincsenek híján.
Ez baj. Akinek fegyver van a kezében, ritkábban hajlandó tárgyalni. Vagy akár csak meghallgatni másokat. Az egyik izé viszont szemlátomást beszélni akar. És kezd is. A mondanivalója lényege az, hogy ő sem akar alkudozni. ~ Franc. ~ Gondolja csalódottan, miközben előhúzza a pengéjét. Könnyű szablya, de nagyjából ugyanakkora, mint az izé kezében levő kard. Félrebiccentett fejjel figyeli a felé közeledő Talmidot, a szeme sarkából pedig nyugtázza, hogy valaki támadó mágiát használt a lények ellen. Kellemetlen. Most már biztos, hogy nem ússzák meg vérontás nélkül. Ellenfelére pillant, és lélekben vállat von.*
- Most már aligha beszélhetjük meg, mi?
*Kérdi, és felkészül a harcra. Nem akar támadni, inkább védekezésre és egy gyors riposztra készül.*


42. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-01-23 14:46:15
 ÚJ
>Nabii Dhariah Khaal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Szelíd

//Hajóra fel//

*Igazán nem lepődik meg, hogy máris összehozza őket a 'szerencse' ezekkel a förmedvényekkel. Már alig várta, hogy így legyen, tehesse a dolgát, aztán szépen hazamenjen. Mert abban egy percig sem kételkedett, hogy - nagyjából - egyben hazajut. Persze tudja, hogy a túlzott magabiztosság is lehet veszélyes, de az igazat megvallva, akadnak páran a hajón, akiket jó harcosnak vél. Na meg persze sok lúd disznót győz alapon itt vannak a matrózok is, az élükön ezzel a Dabillal, akit elsőként vetne oda ezeknek, amolyan békülési áldozat-ajándékként. El is vigyorodik az ötleten. Sőt, esélyes, hogy tenne is egy ilyen kísérletet - éljen a diplomácia -, ha nem indulnak meg feléjük ezek a varangyok. Le is csatolja övéről a rövidkardot, és ugyancsak előkészíti a tőrét is szükség esetére.
Ő maga sem örül annak, hogy a kissé forrófejű mágus máris támadásba lendül. Ugyan ő maga nem bízna túlságosan, hogy diplomáciai úton el lehetne simítani a dolgot, már csak abból kiindulva sem, hogy tudják, hány hajó veszett már oda ezen a környéken... De ettől függetlenül nem örül neki, hogy a mágus, aki vélhetőleg közelharcban igen sebezhető, máris magára vonja a figyelmet.
"Neki inkább a háttérben kéne maradni szikrát pattogtatni, míg a többiek végzik a valós munkát..."
*Gondolja magában. Nos, igen. Negatívan elfogult a mágiahasználókkal szemben.*


41. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2013-01-20 19:34:08
 ÚJ
>Marin Remalek avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Vakmerő

//Hajóra fel//

*Marin nem jut el a hajó rangidős tisztjéhez, hogy a tüzes fegyverének ötletét elregélhesse, helyette azonban a Penész nevezetű fickó kérdőre vonja.*
- Kísérletezgetek, ugyanis ez a lőre másra is használható, mintsem a maguk lerészegítésére.
*Azzal már faképnél is hagyná a férfit, ám ahogy lépdel, a lába - s szívének dobogása - kihagy egy ütemet, amint megpillantja az ellenséget, kik már a hajón vannak.
A testőr először kalózoknak hiszi a támadókat, s ez igen kézenfekvő magyarázat is lenne, főkként, hogy a kezdetektől ebben a hitben ringatta magát, ám ami a szeme elé tárul, valami egészen más, s ismeretlen. A hajóra érkező lényeket legfeljebb a rémmesékből ismeri, melyek szörnyei többnyire csak az édesanyék aggodalmának képzeletbeli megtestesítői. Bár riogatták volna Marint is effajta rémségekkel, akkor talán nem borsózna a háta - de, természetesen borsózna, legfeljebb csak nem ennyire.
A jövevények vezetője beszédbe kezd - "Milyen különös, ha egyszer midnekit megölnek aki ide téved, hogy tanulták meg a közös nyelvet?" - , s Marin csak azt veszi észre, hogy Penész elszelel. Bizony, a bátorság nem annyira tartozéka a matróznak, mint a bódító italok iránti vágy.
A testőr felé lépdelő alak ádáz képet vág, s nem vitás, hogy megölné a férfit. Azonban Marin nem akar végezni a lénnyel, elvégre ez az ő 'szent' helyük. Nyilván Marin is támadólag lépne fel, ha ura - nem létező - birtokára behatolók érkeznének.*
- Nem tudtuk mit cselekszünk *mondja először ellenfelének, majd vízi-teremtmények vezetője felé fordítja a fejét, de ügyelvén a felé közeledőre* - Nem akarunk harcolni. Engedjetek utunkra minket, s soha nem háborgatjuk többé a népetek.
*Ám hiába a szó, ha egyszer egyesekben úgy ég a tettvágy. Marin csak a fejét tudja rázni, mikor látja, hogy a sötételf az egyik Talmidra támad.
"Jaj ne"*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1384-1403