Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 74 (1461. - 1480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1912-1931
1480. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-29 16:22:33
Üzenet elküldve: 2020-10-29 16:22:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen alatt, randevú//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi értékeli az illatáról szóló viccet, ami kimondottan jól esik Histnek. Sokszor túl erősnek találják a humorát, ami sokat el tud venni a kedvéből, de eddig úgy tűnik a férfi kimondottan vevő a vicceire, ez pedig tényleg jó érzéssel tölti el. Amikor ő maga is beér a vízbe a férfi mellé az visszaadná neki a far nézegetéses programot, mire Histera jól felhúzza a szemöldökét és nevetni kezd. *
- Na és hogy tervezi az úr a vízben megszemlélni a hátsóm? Azt hiszem ezzel még várnod kell inkább. *A másikhoz viszonyulva ő is felhúzza a szemöldökét ravasz, győzedelmes mosollyal az arcán és nagyon okosnak érzi magát főleg, ha a férfi ki nem cselezi, olyan trükkökkel amiknek lehetőségét, már saját maga is lejátszotta az agyában. *
-Azért kötöttem össze, hogy legalább belül kevésbé legyen vizes. Viszont, így is lesz egy nap még akkor is, ha kicsavarom mire rendesen visszaszárad. Viszont te se vagy azért kopasz. Szerencséd, hogy nem nőies az arcod, máskülönben biztosan időnként összekevernének az én nememmel. *A másik kérdésére Hist, már nyitná is a száját amikor a szemébe hirtelen irgalmatlanul sok víz fröccsen. *
- Na megállj! *A másik noha a víz alá bukik, a nő nem felejti felírni magában a bosszút mielőtt ő maga is belemerül a kék végtelenségébe. Kissé csípi a szemét a sós közeg mégis a látvány tényleg lenyűgöző a számára. A férfi teljesen tudatlanul jön a felszínre és Erai a kérdés felénél egy határozott mozdulattal a másikra fröcsköli a legtöbb adag vizet melyet képes a másikig juttatni, közben természetesen, ha látja, hogy elázik a férfi még inkább büszke vigyorral az arcán nevetni kezd. *
- Tényleg szép, de jobban élveztem amikor úgy megijedtél a madaramtól. Nem illik hozzád a riadtság, így roppant szórakoztató, hogy mellettem folyton ijedezel. *A szöszi könnyedén nyújtja ki a nyelvét kiegészítve a másikkal való tréfálkozását, de azért a bók is jól esik neki ott legbelül lehet amiatt lett, ilyen kis „gonosz” tréfálkozó. Kitudja, veszélyes egy szerzet. A szikláról vetődő férfi látványára, csak szórakozottan rázza meg ma, már sokadjára fejét, ám amikor hátulról megbökik ijedten fordul hátra és találkozik a túl közel álló férfi mivoltával. Hirtelen pániktól vezérelve rácsap annak hasára, ha az el nem ugrik és aztán gyorsan megfordulva próbál egy jó métert arrébb menekülni zavarában. Nem arról van szó, hogy nem érintett még férfit intimebb helyen, de bizonyosan nem az első randevún, de még csak nem is volt hasonló az érzés, mint Nazron mellett. Ez a férfi egy része ijesztő, amíg egykori vőlegénye tapasztalatlan volt és talán unalmas is, minden ami Naz nem. Nem is igazán tudja miért jutott az eszébe a volt udvarlója, de abban biztos, hogy szűzies pironkodását valahogy el kell űznie akkor is, ha erről a bolond tolvajról van szó. Inkább, ha meg nem állítják ismét a víz alá merül és a nemrég látott finom mintázatú kagylókat keresi szemeivel egy újabb környi csodálatra. Amint pedig ismét a felszínre érkezik beszélni is kezd. *
- Eddig szinte, csak én kérdeztem tőled. Most te jössz! Van 4 kérdésed egymás után! Kíváncsi vagyok mit hozol össze
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi értékeli az illatáról szóló viccet, ami kimondottan jól esik Histnek. Sokszor túl erősnek találják a humorát, ami sokat el tud venni a kedvéből, de eddig úgy tűnik a férfi kimondottan vevő a vicceire, ez pedig tényleg jó érzéssel tölti el. Amikor ő maga is beér a vízbe a férfi mellé az visszaadná neki a far nézegetéses programot, mire Histera jól felhúzza a szemöldökét és nevetni kezd. *
- Na és hogy tervezi az úr a vízben megszemlélni a hátsóm? Azt hiszem ezzel még várnod kell inkább. *A másikhoz viszonyulva ő is felhúzza a szemöldökét ravasz, győzedelmes mosollyal az arcán és nagyon okosnak érzi magát főleg, ha a férfi ki nem cselezi, olyan trükkökkel amiknek lehetőségét, már saját maga is lejátszotta az agyában. *
-Azért kötöttem össze, hogy legalább belül kevésbé legyen vizes. Viszont, így is lesz egy nap még akkor is, ha kicsavarom mire rendesen visszaszárad. Viszont te se vagy azért kopasz. Szerencséd, hogy nem nőies az arcod, máskülönben biztosan időnként összekevernének az én nememmel. *A másik kérdésére Hist, már nyitná is a száját amikor a szemébe hirtelen irgalmatlanul sok víz fröccsen. *
- Na megállj! *A másik noha a víz alá bukik, a nő nem felejti felírni magában a bosszút mielőtt ő maga is belemerül a kék végtelenségébe. Kissé csípi a szemét a sós közeg mégis a látvány tényleg lenyűgöző a számára. A férfi teljesen tudatlanul jön a felszínre és Erai a kérdés felénél egy határozott mozdulattal a másikra fröcsköli a legtöbb adag vizet melyet képes a másikig juttatni, közben természetesen, ha látja, hogy elázik a férfi még inkább büszke vigyorral az arcán nevetni kezd. *
- Tényleg szép, de jobban élveztem amikor úgy megijedtél a madaramtól. Nem illik hozzád a riadtság, így roppant szórakoztató, hogy mellettem folyton ijedezel. *A szöszi könnyedén nyújtja ki a nyelvét kiegészítve a másikkal való tréfálkozását, de azért a bók is jól esik neki ott legbelül lehet amiatt lett, ilyen kis „gonosz” tréfálkozó. Kitudja, veszélyes egy szerzet. A szikláról vetődő férfi látványára, csak szórakozottan rázza meg ma, már sokadjára fejét, ám amikor hátulról megbökik ijedten fordul hátra és találkozik a túl közel álló férfi mivoltával. Hirtelen pániktól vezérelve rácsap annak hasára, ha az el nem ugrik és aztán gyorsan megfordulva próbál egy jó métert arrébb menekülni zavarában. Nem arról van szó, hogy nem érintett még férfit intimebb helyen, de bizonyosan nem az első randevún, de még csak nem is volt hasonló az érzés, mint Nazron mellett. Ez a férfi egy része ijesztő, amíg egykori vőlegénye tapasztalatlan volt és talán unalmas is, minden ami Naz nem. Nem is igazán tudja miért jutott az eszébe a volt udvarlója, de abban biztos, hogy szűzies pironkodását valahogy el kell űznie akkor is, ha erről a bolond tolvajról van szó. Inkább, ha meg nem állítják ismét a víz alá merül és a nemrég látott finom mintázatú kagylókat keresi szemeivel egy újabb környi csodálatra. Amint pedig ismét a felszínre érkezik beszélni is kezd. *
- Eddig szinte, csak én kérdeztem tőled. Most te jössz! Van 4 kérdésed egymás után! Kíváncsi vagyok mit hozol össze
1479. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-29 15:39:34
Üzenet elküldve: 2020-10-29 15:39:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Végül is egyhamar nem tudja meg, hogy mennyire használ a bocsánatkérése vagy sem. A parton lényegében kamatostól vissza is kapja ezt, amikor az a madár megjelenik. Durcásan szemléli őket. Pedig ő maga is tudna turbékolni a szőke kezei alatt. Az már biztos, hogy az a madár nem lopta be magát a szívébe. Szívesebben látná nyárson azt a tollpamacsot. Bár van egy olyan érzése, hogy nem tenné zsebre azt amit kapna, ha csak egy ujjal is ártana annak a madárkának.*
~ Ő a féltékeny mi? ~
- Aranyos madárka. ~ Rohadt egy dög! ~* Nem is érti, hogy miért bántja őt ez annyira, hiszen, csak egy ostoba madár. Na, de már lényegtelen is, mert tovaszáll, ezzel meg is szűnik a bosszúsága forrása. Ezzel együtt a beszélgetésük is újra indul. Nem tud nem elmosolyodni Hist naivitásán.*
~ Egér lennék? Ha tudnád, hogy ez az egér már ölt lehet nem így vélekednél. ~
- Ennek örülök. Főleg annak, hogy nem vagyok büdös.* Nevet egy kicsit ezen. Pedig kíváncsi lenne, hogy mit szólna a szőke, ha tudná, hogy ő nem csak egy egyszerű tolvaj. Rabló és gyilkos is egyben. Bár tény, hogy ez már nem jellemző rá az utóbbi időszakban. Egyelőre ez jelentéktelen részlet. Végre végez a munkával és elkezdhet vetkőzni. Elégedett mosolyra húzódik a szája arra, hogy Erai nem fordítja el a fejét rögtön. Amikor a vízbe szalad még egy dicséretben is részesül. Majd, ha utána jön a leányzó, akkor majd ezt megbeszélik, mert már elég távol van tőle. Ő maga rögtön bele veti magát a vízbe, hogy bőrét egyből hozzá szoktassa a víz hűvöséhez. Le is bukik egy kicsit a víz alá, hogy érje mindenütt. Feljőve pillantja meg a felé pucsító Erait. Még szép, hogy hevesebben kezd el kalapálni a fiú szíve. Csak azt sajnálja elég távol van tőle. Ettől függetlenül a kilátás még így is jó. Csak sajnos előkerül az a hosszú póló, ami elrontja az egészet. Bár azért így sem olyan rossz, mivel egyfajta számára izgató titokzatosságot ad a karcsú női testnek. Ha végre elért hozzá, akkor mosolyog rá és kérdez tőle.*
- Na akkor most rajtam a sor, hogy megszemléljem a te hátsód.* Még a két szemöldökét is megemelgeti párszor.*
- Na most ám jól kitoltam veled. Azt a hajat nem lesz egyszerű megszárítani.* Tapasztalatból beszél, mert Lisénél is hasonló volt a helyzet.*
- Na lebukunk egy kicsit?* Nem is várja meg a választ, hanem egy kis vizet fröcsköl a lány felé és máris elmerül a vízben. Itt még nem mély a víz, de fokozatosan az lesz lefelé. Naz szeret a víz alatt úszkálni, mivel itt a part közelében sok kis színes halat és koralt lehet látni. A homokban meg lehet turkálni. Most viszont itt van a lány is, akivel lehet csak úgy úszkálni a színes halak után. Elég gazdag errefelé az élővilág, szóval lehet mit nézni, amíg az ember bírja szusszal. Amikor aztán felmennek levegőért kérdez.*
- Na milyen? Én ezt szeretem a legjobban. A végtelen nyugalom szigete ez a maga sajátos nyüzsgésével.* Felfekszik a víz felszínére és csak lebeg.*
- Ha kiengednéd a hajad olyan lennél, mint egy sellő.* Bókol neki közben egy kicsit, majd egy hirtelen vezérelt ötlet folytán felmászik ez egyik kiálló sziklára.*
- Itt jövök!* Azzal egy kis lendületet véve csobban egy ágyúgolyóval a vízbe, hogy aztán eltűnjék a habok között. Fel meg naná, hogy a szöszi mögött jön fel*
- Bú!* Böki meg hátulról, ha nem venné észre Hist.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Végül is egyhamar nem tudja meg, hogy mennyire használ a bocsánatkérése vagy sem. A parton lényegében kamatostól vissza is kapja ezt, amikor az a madár megjelenik. Durcásan szemléli őket. Pedig ő maga is tudna turbékolni a szőke kezei alatt. Az már biztos, hogy az a madár nem lopta be magát a szívébe. Szívesebben látná nyárson azt a tollpamacsot. Bár van egy olyan érzése, hogy nem tenné zsebre azt amit kapna, ha csak egy ujjal is ártana annak a madárkának.*
~ Ő a féltékeny mi? ~
- Aranyos madárka. ~ Rohadt egy dög! ~* Nem is érti, hogy miért bántja őt ez annyira, hiszen, csak egy ostoba madár. Na, de már lényegtelen is, mert tovaszáll, ezzel meg is szűnik a bosszúsága forrása. Ezzel együtt a beszélgetésük is újra indul. Nem tud nem elmosolyodni Hist naivitásán.*
~ Egér lennék? Ha tudnád, hogy ez az egér már ölt lehet nem így vélekednél. ~
- Ennek örülök. Főleg annak, hogy nem vagyok büdös.* Nevet egy kicsit ezen. Pedig kíváncsi lenne, hogy mit szólna a szőke, ha tudná, hogy ő nem csak egy egyszerű tolvaj. Rabló és gyilkos is egyben. Bár tény, hogy ez már nem jellemző rá az utóbbi időszakban. Egyelőre ez jelentéktelen részlet. Végre végez a munkával és elkezdhet vetkőzni. Elégedett mosolyra húzódik a szája arra, hogy Erai nem fordítja el a fejét rögtön. Amikor a vízbe szalad még egy dicséretben is részesül. Majd, ha utána jön a leányzó, akkor majd ezt megbeszélik, mert már elég távol van tőle. Ő maga rögtön bele veti magát a vízbe, hogy bőrét egyből hozzá szoktassa a víz hűvöséhez. Le is bukik egy kicsit a víz alá, hogy érje mindenütt. Feljőve pillantja meg a felé pucsító Erait. Még szép, hogy hevesebben kezd el kalapálni a fiú szíve. Csak azt sajnálja elég távol van tőle. Ettől függetlenül a kilátás még így is jó. Csak sajnos előkerül az a hosszú póló, ami elrontja az egészet. Bár azért így sem olyan rossz, mivel egyfajta számára izgató titokzatosságot ad a karcsú női testnek. Ha végre elért hozzá, akkor mosolyog rá és kérdez tőle.*
- Na akkor most rajtam a sor, hogy megszemléljem a te hátsód.* Még a két szemöldökét is megemelgeti párszor.*
- Na most ám jól kitoltam veled. Azt a hajat nem lesz egyszerű megszárítani.* Tapasztalatból beszél, mert Lisénél is hasonló volt a helyzet.*
- Na lebukunk egy kicsit?* Nem is várja meg a választ, hanem egy kis vizet fröcsköl a lány felé és máris elmerül a vízben. Itt még nem mély a víz, de fokozatosan az lesz lefelé. Naz szeret a víz alatt úszkálni, mivel itt a part közelében sok kis színes halat és koralt lehet látni. A homokban meg lehet turkálni. Most viszont itt van a lány is, akivel lehet csak úgy úszkálni a színes halak után. Elég gazdag errefelé az élővilág, szóval lehet mit nézni, amíg az ember bírja szusszal. Amikor aztán felmennek levegőért kérdez.*
- Na milyen? Én ezt szeretem a legjobban. A végtelen nyugalom szigete ez a maga sajátos nyüzsgésével.* Felfekszik a víz felszínére és csak lebeg.*
- Ha kiengednéd a hajad olyan lennél, mint egy sellő.* Bókol neki közben egy kicsit, majd egy hirtelen vezérelt ötlet folytán felmászik ez egyik kiálló sziklára.*
- Itt jövök!* Azzal egy kis lendületet véve csobban egy ágyúgolyóval a vízbe, hogy aztán eltűnjék a habok között. Fel meg naná, hogy a szöszi mögött jön fel*
- Bú!* Böki meg hátulról, ha nem venné észre Hist.*
1478. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-29 14:14:10
Üzenet elküldve: 2020-10-29 14:14:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen alatt, randevú//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi bocsánatkérése noha nem sodorja Erait vissza a sírás hatásáról mégis a későbbiekben ezt a férfi erényeihez fogja tudni sorolni, hiszen felismerni és bánni egy rossz tettet ritka és értékelendő tulajdonság. Persze az még értékelendőbb, ha az ember fia az első randevún nem kell, hogy szabadkozzon, de őszintén nézve a két csónakban ülő számára egy, ilyen helyzet teljesen lehetetlen lenne. A parton, már a madár társaságában Histera leplezett mosollyal figyeli a jellegzetes meglepett mimikát a másik arcára kiülvén, de csakhamar el is kapja a tekintetét Nazronról és inkább a madara felé fordul és sutyorogni kezd annak fülébe. *
- Szerintem fél tőlünk az a nagy bolond ott oldalt. Pedig te, olyan jó madár vagy. Ugye szépfiú? Gyönyörű vagy! *A lány atyja az évek során rengeteg madarat szelídített, de mind közül a kezén terpeszkedő hím volt mindig is a kedvence. Ahogy a tollak között masszíroznak ujjai a hímmadár a fajtája jellegzetes turbékolásába kezd és szinte dörgölőzik a szőke kezéhez. A lány apja szerint a madár, majdnem hogy úgy kezeli Histerainay-t, mintha a párja lenne, így nem meglepő az is, hogy mielőtt elrepül a madár még a tollait felborzolva lép a nő társasága elé és a „területét” védve rikácsol kettőt, de aztán csöndesen elrepül, a nőből pedig hangos kacagás tör ki. *
- Ne félj, csak féltékeny! *Kiáltja oda a férfinak, de nem sokára, már új témájuk is akad. A másik „szárazföldi patkány kifejezésére” felnevet, de rögtön el is mondja a férfinak a saját elképzeléseit is a megfogalmazásról. *
- Inkább egy egér vagy, akit néha patkánynak hisznek, de nem vagy te annyira veszélyes és a kabátod eredeti illata alapján büdös sem. *Amikor a férfi vetkőzni kezd nem néz el rögvest az első pillanatokban Erai, sőt ki is élvezi a helyzetet egy gyors felméréssel, majd még szemtelenül oda is kiált a vízbe futó alaknak. *
- Nem ér, hogy jobb farod van, mint nekem! *Ezzel hátat fordítva a tengernek és a férfinak, ő maga is lecsúsztatja a ruháját, és elfeledkezve arról, hogy társasága van még leguggolva egy szál fehérneműben hajtogatni is kezdi azt miközben a zsákjában keresgél a nagy pólója után amit kimondottan az úszáshoz hozott. Valószínűleg át fog ázni, így is az anyag, sőt bizonyos, de mégis jobban érzi magát, úgy a férfi mellett úszva, mintsem talpig a csipkeszélű fehérneműben, amit egyébként kimondottan szeret magán. Így hát végül a póló is felkerül, mely kacsingatva fedi el, csak a combja felső részének felét, összeköti hosszú tincseit a feje tetején és ő maga lassabban gázol bele vízbe lassan fröcskölve magát, majd a vízbe bukva végül megszokja a vizet és úszni kezd, még akkor is, ha a tenger azon részén még bőven leérnek lábai. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi bocsánatkérése noha nem sodorja Erait vissza a sírás hatásáról mégis a későbbiekben ezt a férfi erényeihez fogja tudni sorolni, hiszen felismerni és bánni egy rossz tettet ritka és értékelendő tulajdonság. Persze az még értékelendőbb, ha az ember fia az első randevún nem kell, hogy szabadkozzon, de őszintén nézve a két csónakban ülő számára egy, ilyen helyzet teljesen lehetetlen lenne. A parton, már a madár társaságában Histera leplezett mosollyal figyeli a jellegzetes meglepett mimikát a másik arcára kiülvén, de csakhamar el is kapja a tekintetét Nazronról és inkább a madara felé fordul és sutyorogni kezd annak fülébe. *
- Szerintem fél tőlünk az a nagy bolond ott oldalt. Pedig te, olyan jó madár vagy. Ugye szépfiú? Gyönyörű vagy! *A lány atyja az évek során rengeteg madarat szelídített, de mind közül a kezén terpeszkedő hím volt mindig is a kedvence. Ahogy a tollak között masszíroznak ujjai a hímmadár a fajtája jellegzetes turbékolásába kezd és szinte dörgölőzik a szőke kezéhez. A lány apja szerint a madár, majdnem hogy úgy kezeli Histerainay-t, mintha a párja lenne, így nem meglepő az is, hogy mielőtt elrepül a madár még a tollait felborzolva lép a nő társasága elé és a „területét” védve rikácsol kettőt, de aztán csöndesen elrepül, a nőből pedig hangos kacagás tör ki. *
- Ne félj, csak féltékeny! *Kiáltja oda a férfinak, de nem sokára, már új témájuk is akad. A másik „szárazföldi patkány kifejezésére” felnevet, de rögtön el is mondja a férfinak a saját elképzeléseit is a megfogalmazásról. *
- Inkább egy egér vagy, akit néha patkánynak hisznek, de nem vagy te annyira veszélyes és a kabátod eredeti illata alapján büdös sem. *Amikor a férfi vetkőzni kezd nem néz el rögvest az első pillanatokban Erai, sőt ki is élvezi a helyzetet egy gyors felméréssel, majd még szemtelenül oda is kiált a vízbe futó alaknak. *
- Nem ér, hogy jobb farod van, mint nekem! *Ezzel hátat fordítva a tengernek és a férfinak, ő maga is lecsúsztatja a ruháját, és elfeledkezve arról, hogy társasága van még leguggolva egy szál fehérneműben hajtogatni is kezdi azt miközben a zsákjában keresgél a nagy pólója után amit kimondottan az úszáshoz hozott. Valószínűleg át fog ázni, így is az anyag, sőt bizonyos, de mégis jobban érzi magát, úgy a férfi mellett úszva, mintsem talpig a csipkeszélű fehérneműben, amit egyébként kimondottan szeret magán. Így hát végül a póló is felkerül, mely kacsingatva fedi el, csak a combja felső részének felét, összeköti hosszú tincseit a feje tetején és ő maga lassabban gázol bele vízbe lassan fröcskölve magát, majd a vízbe bukva végül megszokja a vizet és úszni kezd, még akkor is, ha a tenger azon részén még bőven leérnek lábai. *
1477. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-29 13:09:08
Üzenet elküldve: 2020-10-29 13:09:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Úgy tűnik, hogy újfent beigazolódik az a tény, hogy Nazron eltudja rontani a meghitt pillanatokat. Kijelentése a nő terveivel kapcsolatban túlságosan nyersre sikeredik. Ez kiül a lány arcára, de nem sokáig láthatja, mert elfordul. Nagyot sóhajt.*
~ Baszd meg! Hát nem megint elkúrtam ezt is. ~* Sajátos nyers stílusa van, amivel eddig nem igazán volt baja. Mit számított az, ha egy lotyót megsértett? Akadt ott még bőven másik is. Na meg, ha volt elég pénze, akkor azok is tettek rá nagy ívben, hogy mit hadovált össze.*
- Bocsánat! Nem akartalak megbántani.* Mondja és inkább el is kotródik a dolgára. Ha nagyon megsértődik a lány, akkor kénytelen lesz hagyni, hogy visszatérjen a kikötőbe. Szerencsére annyira nincs nagy baj, mert amikor hívja jön Erai. Természetesen a szoknyás dolgot így már inkább nem is említi. Aztán amikor már mind a ketten a csónakba vannak és Nazron éppen ülne le, akkor csattan a finom tenyér a tarkóján. Meglepődik a fiú, de nem szól egy szót sem, csak megdörzsöli az érintett területet. Örül, hogy ennyivel megúszta. Nem szólnak egy szót sem, amíg a csónakban vannak. A fiú csak lopva pillant fel néha a lányra. A parton Naz a csónakot húzza ki és köti oda egy fához, mert nem szeretné, ha elveszne. A különös madárhangra ő is felfigyel, mert ezen a környéken nem éppen megszokott. Megdöbbenve nézi, ahogyan a nagy állat a lány kinyújtott karjára száll le.*
~ Mi a faszom!? ~
* Hamarosan viszont megkapja a választ, miszerint ez az apja egyik madara. Őszintén szólva Nazron nagyon szívesen lenne a madár helyében, mert kivételes bánásmódban részesül. A tolvaj nem kívánja megsimogatni a madarat, inkább marad a csónak mellett. Éles annak a karma és a csőre, szóval inkább kerüli.*
- Szép nagy madár.* Mondja azért és még egy darabig figyeli őket, mielőtt visszatérne a csónakhoz. Amikor aztán végez vele csatlakozik a lányhoz. Maga a sziget, amúgy nem nagy kiterjedésű. Homokos partján túl egy erdős részt lehet látni, ami helyenként elég sűrű. Mondhatni egy kisebb hegy az egész sziget. Pár óra alatt a parton körbe lehetne sétálni.*
- Madárszelídítés? Nem lehet egyszerű az ilyesmi. Nem hiszem, hogy én képes lennék rá. Mondjuk neked biztosan lenne rá türelmed, hiszem engem is megtűrtél eddig. Pedig nem vagyok egy könnyű eset.* Igyekszik nem elpoénkodni, szóval nem nevet, csak egyszerűen kijelenti ezt a tényt.*
- Én hajón? Dehogy! Szárazföldi patkány vagyok ízig vérig. Egyszer kisegítettem az Öreget egy kis pénzzel. Így aztán lett egy hajóskapitányom. Ez a sziget meg az én kis privát szigetem. Amíg a városé volt az irányítás, addig csempészeknek volt ez a rejteke. Van is itt még az erdőben egy kunyhó is, de már régóta üresen áll.* Ennyiben le is tudja a hely ismertetését. El kezd vetkőzni.*
- Nos én azért engedelmeddel úszom egyet. Ilyenkor déltájt van a legmelegebb, szóval most érdemes. Neked is csak ajánlani tudom.* Nem tudja, hogy mennyire sértődött meg rá a lány, így aztán nem erőlteti a dolgot. Bár, ha lejött vele a partra akkor az azt jelenti, hogy talán még nincs minden veszve. Mielőtt viszont a ruháit lekapkodná a csónakban lévő két vödör után néz. Kis patak kígyózik le a hegyről, aminek felfogja a vizét. Kijőve jó lesz az majd, mert a só az nem tesz jót a bőrnek. Ezután megválik minden ruhájától, kivéve az alsó nadrágját, mert azt fent hagyja. Csak azért ma ma alsót, mert nem akarta pucér testével sokkolni a szöszkét. Társsal vagy anélkül, de ezután belefut a vízbe.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Úgy tűnik, hogy újfent beigazolódik az a tény, hogy Nazron eltudja rontani a meghitt pillanatokat. Kijelentése a nő terveivel kapcsolatban túlságosan nyersre sikeredik. Ez kiül a lány arcára, de nem sokáig láthatja, mert elfordul. Nagyot sóhajt.*
~ Baszd meg! Hát nem megint elkúrtam ezt is. ~* Sajátos nyers stílusa van, amivel eddig nem igazán volt baja. Mit számított az, ha egy lotyót megsértett? Akadt ott még bőven másik is. Na meg, ha volt elég pénze, akkor azok is tettek rá nagy ívben, hogy mit hadovált össze.*
- Bocsánat! Nem akartalak megbántani.* Mondja és inkább el is kotródik a dolgára. Ha nagyon megsértődik a lány, akkor kénytelen lesz hagyni, hogy visszatérjen a kikötőbe. Szerencsére annyira nincs nagy baj, mert amikor hívja jön Erai. Természetesen a szoknyás dolgot így már inkább nem is említi. Aztán amikor már mind a ketten a csónakba vannak és Nazron éppen ülne le, akkor csattan a finom tenyér a tarkóján. Meglepődik a fiú, de nem szól egy szót sem, csak megdörzsöli az érintett területet. Örül, hogy ennyivel megúszta. Nem szólnak egy szót sem, amíg a csónakban vannak. A fiú csak lopva pillant fel néha a lányra. A parton Naz a csónakot húzza ki és köti oda egy fához, mert nem szeretné, ha elveszne. A különös madárhangra ő is felfigyel, mert ezen a környéken nem éppen megszokott. Megdöbbenve nézi, ahogyan a nagy állat a lány kinyújtott karjára száll le.*
~ Mi a faszom!? ~
* Hamarosan viszont megkapja a választ, miszerint ez az apja egyik madara. Őszintén szólva Nazron nagyon szívesen lenne a madár helyében, mert kivételes bánásmódban részesül. A tolvaj nem kívánja megsimogatni a madarat, inkább marad a csónak mellett. Éles annak a karma és a csőre, szóval inkább kerüli.*
- Szép nagy madár.* Mondja azért és még egy darabig figyeli őket, mielőtt visszatérne a csónakhoz. Amikor aztán végez vele csatlakozik a lányhoz. Maga a sziget, amúgy nem nagy kiterjedésű. Homokos partján túl egy erdős részt lehet látni, ami helyenként elég sűrű. Mondhatni egy kisebb hegy az egész sziget. Pár óra alatt a parton körbe lehetne sétálni.*
- Madárszelídítés? Nem lehet egyszerű az ilyesmi. Nem hiszem, hogy én képes lennék rá. Mondjuk neked biztosan lenne rá türelmed, hiszem engem is megtűrtél eddig. Pedig nem vagyok egy könnyű eset.* Igyekszik nem elpoénkodni, szóval nem nevet, csak egyszerűen kijelenti ezt a tényt.*
- Én hajón? Dehogy! Szárazföldi patkány vagyok ízig vérig. Egyszer kisegítettem az Öreget egy kis pénzzel. Így aztán lett egy hajóskapitányom. Ez a sziget meg az én kis privát szigetem. Amíg a városé volt az irányítás, addig csempészeknek volt ez a rejteke. Van is itt még az erdőben egy kunyhó is, de már régóta üresen áll.* Ennyiben le is tudja a hely ismertetését. El kezd vetkőzni.*
- Nos én azért engedelmeddel úszom egyet. Ilyenkor déltájt van a legmelegebb, szóval most érdemes. Neked is csak ajánlani tudom.* Nem tudja, hogy mennyire sértődött meg rá a lány, így aztán nem erőlteti a dolgot. Bár, ha lejött vele a partra akkor az azt jelenti, hogy talán még nincs minden veszve. Mielőtt viszont a ruháit lekapkodná a csónakban lévő két vödör után néz. Kis patak kígyózik le a hegyről, aminek felfogja a vizét. Kijőve jó lesz az majd, mert a só az nem tesz jót a bőrnek. Ezután megválik minden ruhájától, kivéve az alsó nadrágját, mert azt fent hagyja. Csak azért ma ma alsót, mert nem akarta pucér testével sokkolni a szöszkét. Társsal vagy anélkül, de ezután belefut a vízbe.*
1476. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-29 08:01:24
Üzenet elküldve: 2020-10-29 08:01:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen alatt, randevú//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Erai és Nazron teljesen máshogy gondolkodnak a világról és hiába telik roppant kellemesen a tervek említéséig a kizsarolt randevújuk a férfi szavaira Hist megmerevedik és keserűség önti el minden porcikáját. Hátat fordít a férfinak és saját magát átkozva próbálja kipislogni érkező könnyeit. ~Hát, sikerült megbántanod faszfej. Ha ennyire unalmas vagyok inkább rakj ki a tenger közepén és keress magadnak egy izgalmas bigét~ a szőke kimondottan azok a nők közé tartozik aki gyűlöl gyenge lenni, így nem a bájosan síró teremtések közé tartozik, hanem akik ilyenkor ölni is tudnának. Ráadásul a férfi humorizálni kezd, amit ezúttal nem igazán tud értékelni. Histera egy márványszoborként mered maga elé és kizárólag akkor fordul meg, amikor a másik a csónakba hívja. Azonban arra Nazron valószínűleg nem számít, hogy amint a csónakba érnek mindketten a nő egy határozott, de azért apró lendítéssel tarkón vágja, már ha el nem hajol. Itt nem a fájdalom a lényeg, csak a jelzés, hogy most elég. Lehet hosszú percek vagy talán még perceknél is hosszabb időre elvette most a büszke nő kedvét. Viszont, ahogy a homokos partba ütköznek a csónakkal, hirtelen a sirályok zajába nem illő madárhívás hangzik fel a távolból a szőke pedig lemeredve figyeli annak jellegzetes hangját, míg végül meg nem látja a körülbelül másfél méteres kiterjesztett szárnyakat a levegőben és félelmet nem ismerve tárja ki jobb kezét, hogy leszállhasson a csapkodó állat. A férfi valószínűleg bolondnak nézheti miközben Erai tippje szerint a kikötéssel bajlódik, így hát most hosszú percek után, már megtörve a halálos csillogást szemében vidáman beszélni kezd. *
- Atyám egyik madara, ő maga szelídítette talán három éve. Kopott, már a gyűrű a lábán, de mindig emlékezik ránk. Ugye te szépség? *A lány kuncogva simogatja a madarat mindenhol ahol, csak éri és azon sem lepődne meg, ha a férfi féltékennyé válna, de ha az nem kívánja megsimogatni a gyönyörű szerzetet akkor inkább hamar útjára is engedi miközben a part sekély vize előtt letelepedik, minden munkát a férfira hagyva. A lába kissé vizes lett, de a cipőjét még a kiszállás előtt a zsákjába dobta, így hát azzal baja nem lehet. A forró homok kellemesen szárítja a nő fehéres talpát és ő maga hátrafelé nézelődik kíváncsian ismerkedve a sziget látképével. *
- Lehet egyszer én is szelídítek egy hasonló madarat, de akkor őt magam mellett tartanám. Honnan ismered az öreg kapitányt egyébként? Arra is gondoltam, hogy hajón élhettél egy időben, de akkor tudnod kéne kormányozni. *A nő szíve még mindig sajog a másik szavai végett, de a kemény márványt megrepedtette szeretett madarának látványa, így már sokkal inkább beszédes, mint pár perce, de közel sem annyira, hogy őszintén jól érezze magát és talán szimpatikusnak is találja a másik szavait. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Erai és Nazron teljesen máshogy gondolkodnak a világról és hiába telik roppant kellemesen a tervek említéséig a kizsarolt randevújuk a férfi szavaira Hist megmerevedik és keserűség önti el minden porcikáját. Hátat fordít a férfinak és saját magát átkozva próbálja kipislogni érkező könnyeit. ~Hát, sikerült megbántanod faszfej. Ha ennyire unalmas vagyok inkább rakj ki a tenger közepén és keress magadnak egy izgalmas bigét~ a szőke kimondottan azok a nők közé tartozik aki gyűlöl gyenge lenni, így nem a bájosan síró teremtések közé tartozik, hanem akik ilyenkor ölni is tudnának. Ráadásul a férfi humorizálni kezd, amit ezúttal nem igazán tud értékelni. Histera egy márványszoborként mered maga elé és kizárólag akkor fordul meg, amikor a másik a csónakba hívja. Azonban arra Nazron valószínűleg nem számít, hogy amint a csónakba érnek mindketten a nő egy határozott, de azért apró lendítéssel tarkón vágja, már ha el nem hajol. Itt nem a fájdalom a lényeg, csak a jelzés, hogy most elég. Lehet hosszú percek vagy talán még perceknél is hosszabb időre elvette most a büszke nő kedvét. Viszont, ahogy a homokos partba ütköznek a csónakkal, hirtelen a sirályok zajába nem illő madárhívás hangzik fel a távolból a szőke pedig lemeredve figyeli annak jellegzetes hangját, míg végül meg nem látja a körülbelül másfél méteres kiterjesztett szárnyakat a levegőben és félelmet nem ismerve tárja ki jobb kezét, hogy leszállhasson a csapkodó állat. A férfi valószínűleg bolondnak nézheti miközben Erai tippje szerint a kikötéssel bajlódik, így hát most hosszú percek után, már megtörve a halálos csillogást szemében vidáman beszélni kezd. *
- Atyám egyik madara, ő maga szelídítette talán három éve. Kopott, már a gyűrű a lábán, de mindig emlékezik ránk. Ugye te szépség? *A lány kuncogva simogatja a madarat mindenhol ahol, csak éri és azon sem lepődne meg, ha a férfi féltékennyé válna, de ha az nem kívánja megsimogatni a gyönyörű szerzetet akkor inkább hamar útjára is engedi miközben a part sekély vize előtt letelepedik, minden munkát a férfira hagyva. A lába kissé vizes lett, de a cipőjét még a kiszállás előtt a zsákjába dobta, így hát azzal baja nem lehet. A forró homok kellemesen szárítja a nő fehéres talpát és ő maga hátrafelé nézelődik kíváncsian ismerkedve a sziget látképével. *
- Lehet egyszer én is szelídítek egy hasonló madarat, de akkor őt magam mellett tartanám. Honnan ismered az öreg kapitányt egyébként? Arra is gondoltam, hogy hajón élhettél egy időben, de akkor tudnod kéne kormányozni. *A nő szíve még mindig sajog a másik szavai végett, de a kemény márványt megrepedtette szeretett madarának látványa, így már sokkal inkább beszédes, mint pár perce, de közel sem annyira, hogy őszintén jól érezze magát és talán szimpatikusnak is találja a másik szavait. *
1475. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-28 20:29:43
Üzenet elküldve: 2020-10-28 20:29:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
* A gondolatmenet nem is olyan rossz, mert Nazron tényleg nem sűrűn mutatja ezen oldalát. Talán mert nincs is kinek. A lányok elég könnyűvérűek a kikötőben, így aztán nem kell erőlködnie, hogy elcsavarja a fejüket. A szöszivel már mindjárt más a helyzet. Már csak abból is látszik, hogy a társalgásuk elég komoly. A morgást az orra alatt nem érti teljesen. Éppen csak a tetszik szót csípi el, de az neki elég is. Na persze az arcán lévő pír is árulkodik valamelyest. Ez elégedettséggel tölti el Nazront. A felnevetése viszont nem éppen olyan dolog, ami elnyeri a lány tetszését, de erről ő szerencsére nem tud semmit. A ruha levétel az viszont rendesen megdolgoztatja a szemeit. Nem is tartja magában, hogy mennyire is tetszik neki amit lát. Újfent megdicséri a lány öltözékét, pedig reggel már egyszer megtette. Az meg jól kikuncogja, maikor ő meg megszaglássza a ruháját.*
- Véletlen? Hát akkor nagyon jó véletlen. Érdekes módon bennem az erdő mást idéz fel. A vadságot és a kalandot. A rideg és nyers természetességet.* Városi kölyökként nem volt része az erdőjárásban. A Lisével történt erdei kaland volt az egyetlen jelentősebb erdei kirándulása. A férfi azért érzékeli, hogy Hist sokat olvasott nő. Gazdag a kifejezőkészsége és a szókincse. Iparos polgárcsaládba született, így aztán nem is meglepő, hogy ő is részesült oktatásban. Felismeri az ilyesmit, pedig régen volt már az és teljesen soha nem fejezhette be a tanulást sem. A kérdésre amit kap válaszol. Hazudhatna, de nem teszi, így aztán a szomorú igazságot mondja a terveiről. A lány terveiről szólva, hát haláli egyszerűnek találja őket.*
- Hát mit is mondjak neked? Nem akarlak megbántani, de szerintem ezek amolyan átlagos tervek. Az emberek jó része erre vágyik. De rám meg ne is hallgass, mert én jó ideje mást sem csináltam, mint vedeltem a Rumosban. Pedig én nagyon is szeretem a kalandokat. Valami elromlott bennem vagy nem tudom, de már egy ideje csak tengődöm. Hozzád képest csak egy kis pocsolya vagyok. Jobb is, ha nem veszed elő azokat a késeket. Még a végén újra a kezembe kerülne az egyik.* Humorizál így a végére, mert tegnap láthatta a lány a legendás mutatványát.*
- Addig nyújtogatod, amíg el nem lopom azt is. Aztán mondhatod otthon, hogy elvitte a cica a nyelved.* Ezt a hasonlatot jónak találja, mert nem is régen volt szó róla, hogy akár így is hívhatnák.*
- A te finom húsodat nem osztanám meg holmi kannibálokkal. Megfüstölnélek és eltennélek későbbre. Na, de ha nagyon tudni szeretnéd, hogy mi lesz, hát elmondom neked. Megnézem a tested úgy, hogy lekerül rólad az a vörös ruha. De mielőtt előkerülne az a kés inkább pontosítanék. Megyünk úszni. Ki kell használni a jó idő végét, mert nem sokáig lesz már ilyen. Most még kellemesen meleg a víz is. Ezen a szigeten még csak zavarni sem fognak. Ott esélyes lett volna, hogy megszabadítanak a hátrahagyott dolgainktól. Na gyere a csónakhoz! Vagy maradj itt az Öreggel, ha én azt sem bánom.* Vigyorog rá, miközben az öreg intésére kidobja a horgonyt. Amint megáll a járgány leereszti a kis csónakot. Aztán lemászik a kis kötéllétrán, hogy aztán onnan kiáltson fel.*
- Jöhetsz!* Mielőtt a lány lemászna hozzá újfent felkiált hozzá.*
- Ezért szeretem én a szoknyákat. Remek ilyenkor a kilátás innen lentről.* Vigyorog felfelé, de aztán csak elfordul és úgy beszél hozzá, hogy háttal áll.*
- Én úriember vagyok! Remélem belátod. Na meg ott vannak azok a kések is.* Persze csak tréfálkozik, de van azért igazság is benne. Ha leért, akkor rögvest hellyel is kínálja.*
- Foglaljon helyet Histerainay kisasszony! A hajó azonnal indul.* Ezt haláli komoly hivatalos hangon közli vele, mintha csak ő lenne a hajó kapitánya, ami csak egy kis csónak.*
- Hé Öreg! Aztán itt ne hagyjál minket!* Kiált rá a kapitányra, aki máris kezd megismerkedni az üveg borral, amit tőle kapott. Természetesen a piknik kosár az itt van lent velük, mert azt még azelőtt berakta a csónakba, hogy leeresztette volna. Ha a lány vele van, akkor el is kezd szépen lassan evezni a homokos part felé. Ahogy egyre sekélyebbé válik a víz, úgy lesz egyre tisztább is. Most már mindent lehet látni ami benne van. A kagylókkal borított szikláktól a korallok között kergetőző halakig. Nazron pedig szorgalmasan evez, így aztán, ha nem is beszélgetnek a evezőlapátok csapkodása és a sirályok vijjogása, akkor is add némi hátérzajt.*
* A gondolatmenet nem is olyan rossz, mert Nazron tényleg nem sűrűn mutatja ezen oldalát. Talán mert nincs is kinek. A lányok elég könnyűvérűek a kikötőben, így aztán nem kell erőlködnie, hogy elcsavarja a fejüket. A szöszivel már mindjárt más a helyzet. Már csak abból is látszik, hogy a társalgásuk elég komoly. A morgást az orra alatt nem érti teljesen. Éppen csak a tetszik szót csípi el, de az neki elég is. Na persze az arcán lévő pír is árulkodik valamelyest. Ez elégedettséggel tölti el Nazront. A felnevetése viszont nem éppen olyan dolog, ami elnyeri a lány tetszését, de erről ő szerencsére nem tud semmit. A ruha levétel az viszont rendesen megdolgoztatja a szemeit. Nem is tartja magában, hogy mennyire is tetszik neki amit lát. Újfent megdicséri a lány öltözékét, pedig reggel már egyszer megtette. Az meg jól kikuncogja, maikor ő meg megszaglássza a ruháját.*
- Véletlen? Hát akkor nagyon jó véletlen. Érdekes módon bennem az erdő mást idéz fel. A vadságot és a kalandot. A rideg és nyers természetességet.* Városi kölyökként nem volt része az erdőjárásban. A Lisével történt erdei kaland volt az egyetlen jelentősebb erdei kirándulása. A férfi azért érzékeli, hogy Hist sokat olvasott nő. Gazdag a kifejezőkészsége és a szókincse. Iparos polgárcsaládba született, így aztán nem is meglepő, hogy ő is részesült oktatásban. Felismeri az ilyesmit, pedig régen volt már az és teljesen soha nem fejezhette be a tanulást sem. A kérdésre amit kap válaszol. Hazudhatna, de nem teszi, így aztán a szomorú igazságot mondja a terveiről. A lány terveiről szólva, hát haláli egyszerűnek találja őket.*
- Hát mit is mondjak neked? Nem akarlak megbántani, de szerintem ezek amolyan átlagos tervek. Az emberek jó része erre vágyik. De rám meg ne is hallgass, mert én jó ideje mást sem csináltam, mint vedeltem a Rumosban. Pedig én nagyon is szeretem a kalandokat. Valami elromlott bennem vagy nem tudom, de már egy ideje csak tengődöm. Hozzád képest csak egy kis pocsolya vagyok. Jobb is, ha nem veszed elő azokat a késeket. Még a végén újra a kezembe kerülne az egyik.* Humorizál így a végére, mert tegnap láthatta a lány a legendás mutatványát.*
- Addig nyújtogatod, amíg el nem lopom azt is. Aztán mondhatod otthon, hogy elvitte a cica a nyelved.* Ezt a hasonlatot jónak találja, mert nem is régen volt szó róla, hogy akár így is hívhatnák.*
- A te finom húsodat nem osztanám meg holmi kannibálokkal. Megfüstölnélek és eltennélek későbbre. Na, de ha nagyon tudni szeretnéd, hogy mi lesz, hát elmondom neked. Megnézem a tested úgy, hogy lekerül rólad az a vörös ruha. De mielőtt előkerülne az a kés inkább pontosítanék. Megyünk úszni. Ki kell használni a jó idő végét, mert nem sokáig lesz már ilyen. Most még kellemesen meleg a víz is. Ezen a szigeten még csak zavarni sem fognak. Ott esélyes lett volna, hogy megszabadítanak a hátrahagyott dolgainktól. Na gyere a csónakhoz! Vagy maradj itt az Öreggel, ha én azt sem bánom.* Vigyorog rá, miközben az öreg intésére kidobja a horgonyt. Amint megáll a járgány leereszti a kis csónakot. Aztán lemászik a kis kötéllétrán, hogy aztán onnan kiáltson fel.*
- Jöhetsz!* Mielőtt a lány lemászna hozzá újfent felkiált hozzá.*
- Ezért szeretem én a szoknyákat. Remek ilyenkor a kilátás innen lentről.* Vigyorog felfelé, de aztán csak elfordul és úgy beszél hozzá, hogy háttal áll.*
- Én úriember vagyok! Remélem belátod. Na meg ott vannak azok a kések is.* Persze csak tréfálkozik, de van azért igazság is benne. Ha leért, akkor rögvest hellyel is kínálja.*
- Foglaljon helyet Histerainay kisasszony! A hajó azonnal indul.* Ezt haláli komoly hivatalos hangon közli vele, mintha csak ő lenne a hajó kapitánya, ami csak egy kis csónak.*
- Hé Öreg! Aztán itt ne hagyjál minket!* Kiált rá a kapitányra, aki máris kezd megismerkedni az üveg borral, amit tőle kapott. Természetesen a piknik kosár az itt van lent velük, mert azt még azelőtt berakta a csónakba, hogy leeresztette volna. Ha a lány vele van, akkor el is kezd szépen lassan evezni a homokos part felé. Ahogy egyre sekélyebbé válik a víz, úgy lesz egyre tisztább is. Most már mindent lehet látni ami benne van. A kagylókkal borított szikláktól a korallok között kergetőző halakig. Nazron pedig szorgalmasan evez, így aztán, ha nem is beszélgetnek a evezőlapátok csapkodása és a sirályok vijjogása, akkor is add némi hátérzajt.*
1474. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-28 17:56:26
Üzenet elküldve: 2020-10-28 17:56:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen alatt, randevú//
*A férfi meglepő komolysággal csatlakozik Erai gondolatfejtéséhez és noha még nem igazán ismerte ki a férfit, megmerne esküdni arra, hogy az ritkán mutatja eme oldalát. Viszont tetszik a nőnek, akkor is, ha meglepi. Túl büszke önmagának beismerni, de nagyon is jó beszélgetőpartnert talált Nazron személyében. *
- Tenger? Ezt tetszik. *a szőke szinte, csak mormogja maga elé a szavait, így az sem biztos, hogy a másik meghallja szavait, de az orcájára ülő rózsaszínes pír azért árulkodik egyest másról. Valamelyest a másik szavai egy bók kezdeményei, legalábbis Hist nagyon hasonlóan érzi magát miatta. Amikor a meghitt pillanatokról kerül szó, a késdobáló nem igazán tudja hova tenni társasága hirtelen nevetését, így végül gúnynak tulajdonítva, nem is sejtve az igazi okról. A kabátja levételével a tolvaj álla, majd leesik a bámulat során és noha Erai még mindig utálja az efféle ruhákat most csinosnak érzi magát és nem portékának, mint amikor általában megbámulják. *
- Köszönöm *a mondandó véget sem ér amikor Histera hirtelen kuncogni kezd és a fejét ingatja miszerint a férfi tényleg megszaglászta a kabátot, ami annyira lehetetlen helyzetnek tűnik a számára. *
- Jól eltaláltad. A két szín igazából véletlen, még csak nem is szeretem annyira a pirost. Inkább a meleg színek vonzanak, mint a barna, zöld és hasonlók. Otthon érzetet nyújtanak, szerintem ezért az erdőt is. *Erai hajlamos filozofikus megnyilvánulásokra, valószínűleg a rengeteg könyv hatása lehet az efféle rengeteg mély hátterű szava, mégis sokszor magát is meglepi merre felé barangolnak a gondolatai. A kérdésére hamar érkezik válasz és valahol legbelül sejtette, hogy a férfi hasonlóan fog felelni, így erre nem is mond semmit, csak a saját válaszába fog. *
- Én mindig tervezek, de általában a jövőn gondolkodok. Egyszerű dolgokra vágyom. Először talán elköltözni atyámtól és kicsit szabad lenni. Megházasodni valakivel, akit a magaménak érzek, családot alapítani. Sokszor túl soknak érzem magam a saját terveim között is, nem akarok ennyire egyszerű lenni. Pont, mint a tenger sokszor kifutok a medremből és olyankor dobálom a késeim. Viszont ma szerintem ettől megkíméllek. *Erai kezd ismét bolondos kedvébe jönni és ezúttal a nyelvét is kinyújtja a másikra tréfát űzve annak félelméből, leplezetlenül vigyorogva. *
- Nem azért, de minek kellett partot váltanunk? Élvezem a hajókázást viszont remélhetőleg a parton nem kannibálok törzseivel tervezel megfőzni. Gyanús vagy te nekem, Nazron. Elárulhatnád a következő programunk, hogy megnyugodhassak végre.
*A férfi meglepő komolysággal csatlakozik Erai gondolatfejtéséhez és noha még nem igazán ismerte ki a férfit, megmerne esküdni arra, hogy az ritkán mutatja eme oldalát. Viszont tetszik a nőnek, akkor is, ha meglepi. Túl büszke önmagának beismerni, de nagyon is jó beszélgetőpartnert talált Nazron személyében. *
- Tenger? Ezt tetszik. *a szőke szinte, csak mormogja maga elé a szavait, így az sem biztos, hogy a másik meghallja szavait, de az orcájára ülő rózsaszínes pír azért árulkodik egyest másról. Valamelyest a másik szavai egy bók kezdeményei, legalábbis Hist nagyon hasonlóan érzi magát miatta. Amikor a meghitt pillanatokról kerül szó, a késdobáló nem igazán tudja hova tenni társasága hirtelen nevetését, így végül gúnynak tulajdonítva, nem is sejtve az igazi okról. A kabátja levételével a tolvaj álla, majd leesik a bámulat során és noha Erai még mindig utálja az efféle ruhákat most csinosnak érzi magát és nem portékának, mint amikor általában megbámulják. *
- Köszönöm *a mondandó véget sem ér amikor Histera hirtelen kuncogni kezd és a fejét ingatja miszerint a férfi tényleg megszaglászta a kabátot, ami annyira lehetetlen helyzetnek tűnik a számára. *
- Jól eltaláltad. A két szín igazából véletlen, még csak nem is szeretem annyira a pirost. Inkább a meleg színek vonzanak, mint a barna, zöld és hasonlók. Otthon érzetet nyújtanak, szerintem ezért az erdőt is. *Erai hajlamos filozofikus megnyilvánulásokra, valószínűleg a rengeteg könyv hatása lehet az efféle rengeteg mély hátterű szava, mégis sokszor magát is meglepi merre felé barangolnak a gondolatai. A kérdésére hamar érkezik válasz és valahol legbelül sejtette, hogy a férfi hasonlóan fog felelni, így erre nem is mond semmit, csak a saját válaszába fog. *
- Én mindig tervezek, de általában a jövőn gondolkodok. Egyszerű dolgokra vágyom. Először talán elköltözni atyámtól és kicsit szabad lenni. Megházasodni valakivel, akit a magaménak érzek, családot alapítani. Sokszor túl soknak érzem magam a saját terveim között is, nem akarok ennyire egyszerű lenni. Pont, mint a tenger sokszor kifutok a medremből és olyankor dobálom a késeim. Viszont ma szerintem ettől megkíméllek. *Erai kezd ismét bolondos kedvébe jönni és ezúttal a nyelvét is kinyújtja a másikra tréfát űzve annak félelméből, leplezetlenül vigyorogva. *
- Nem azért, de minek kellett partot váltanunk? Élvezem a hajókázást viszont remélhetőleg a parton nem kannibálok törzseivel tervezel megfőzni. Gyanús vagy te nekem, Nazron. Elárulhatnád a következő programunk, hogy megnyugodhassak végre.
1473. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-28 16:20:14
Üzenet elküldve: 2020-10-28 16:20:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
* Úgy tűnik a kezdeti viccelődés jól sült el mind a két félnél. Sejti a fiú, hogy a lány, most lelki szemei előtt a ruhájában látja. Szívesen mondana valami olyasmit, hogy " Vedd le a ruháid és akkor felveszem őket." de azt nem biztos, hogy értékelni Hist. Így aztán a nevetésen kívül nem mond semmit. Bár abban megegyeznek, hogy a Titok jó név, de azért a lány eredeti nevére mégiscsak kíváncsi volna. Ezt is elárulják neki, sőt még a becenevét is.*
- Erai.* Ízlelgeti a nevet.* Nekem megfelel.* Na persze a szöszke tud olvasni a férfiak fejében, mert rögtön rátapint a férfi becézésére.*
- Jól van, akkor leszek csak Nazron, pedig a cicám az jól hangzott volna.* Még az ajkait is lebiggyeszti, mintha elszomorítaná ez. Amikor a lány hátra néz a tengerre és elkezd beszélni, akkor meglepődik.*
- Én is jobban kedvelem az erdőt, bár azért a tengernek is meg van a maga varázsa.* A hullámra való hasonlítás elgondolkodtatja Nazront.*
- Végül is mondasz valamit. Olyan egyszerű vagyok, mint az a hullám. Csak sodródok az árral, mit sem törődve azzal, hogy hova kerülök végül. Engem nem köt senki és semmi sehova.* Tetszik is neki ez a hasonlat, de erről neki is eszébe jut egy hasonlat.*
- Tudod, ha én hullám vagyok, akkor te maga a tenger, mert aztán te igazán sok meglepetést tartogatsz. Az egyik nap még vadul tombolsz, aztán másnapra megmutatod a szelíd arcodat, közben mégis ott van az kis fenyegetés, hogy bármikor leránthatsz a kék mélységbe.* Nem kérdez ő többet, mert valamilyen szinten ő is zavarban van. Olyan furcsa, hogy ilyesmiről beszélgetnek máris. Szerencsére a bekövetkező kissé talán kínos csendet a lány megtöri kérdésével, amire Nazron válaszol is. Sőt még a végére a fura fétisét is odaszúrja.*
- Szerintem nem is jutottam volna el tegnap addig, hogy megszagoljam a hajad. Az a kés nagyon élesnek tűnt.* A meghitt pillanat említésére felnevet. Hiszen Eszébe jut, hogy Lisé majdnem meg is fojtotta őt, amikor belerondított a meghitt pillanatukba ostoba kérdésével, ami nem is volt annyira ostoba. Arra viszont élénken figyel, hogy mi a lány toplistája.*
- Elég természetes dolgok ezek. Nekem nincs senkim és ezen a ruhán kívül semmim. Így aztán nem is tudok kötődni sehova. Bár vannak események, amik mély nyomot hagytak bennem.* Itt szándékosan nem említi Lisét. Fura egy kapcsolat volt ez köztük. Több, mint baráti, de kevesebb, mint szeretői. Nem is igazán tudja szavakba önteni, de valahol még most is hiányzik neki. Most megint valami más Histerainay társaságában. Bele gondolva nem is érti, hogy lehetnek most egy randevún. Megint megtörtek a szürke napok és néha ez a változás ijesztő tud lenni.*
- Végül is most már érthető, hogy miért törtél rám olyan korán. Ettől függetlenül szerintem újra ellopnám, ha ott lennék.* Vigyorog Eraira, mert bár fáj az oldala még egy kicsit, de így visszagondolva egészen jól szórakozott. Mármint csak visszagondolva, mert azért akadt pár meleg helyzet. Közben a kabátját visszakapja, de egyelőre nem kezd vele semmit, csak markolja a kezében, mert a nő szépsége elbűvöli. A vörös és a szőke színek remek harmóniában vannak egymással.*
- Bocsánat, de huh, de nem semmi. Te aztán tényleg nagyon csinos vagy.* Már rendesen kényszerítenie kell magát, hogy elszakítsa szemét a szépségről. Inkább megszagolja a ruháját, amibe beleivódott az finom édes illat. Ezután fel is veszi magára a még test meleg ruhaneműt.*
- Ez az illat nagyon kellemes. Vanília és cseresznye? A vörös és a szőke megint csak.* Mélyet szippant gyorsan a friss tengeri levegőből, hogy kitisztuljon a feje, mert már kicsit kezdi szégyellni, hogy ilyen zavarba jött.*
- Nekem az a célom, hogy ma jól érezzük magunkat. Végül is ezt a randit kikövetelted magadnak. Muszáj vagyok megmutatni, hogy mennyire tévedtél az este. Ez az én tizenöt éves tervem is. Te mondtad, hogy olyan vagyok, mint egy hullám. Nincsenek hosszútávú terveim. De akkor vissza is dobnám neked a kérdésed. Neked mik a terveid? Remélem, hogy nem az ami tegnap este volt azzal késsel.* Nem tagadhatja le, hogy izgalmas oldala volt az a lánynak, csak hát félti ő a kis kincseit. Eközben a hajó azért folyamatosan halad előre az úti céljuk felé.*
- Nézd csak! Oda megyünk mi.* Mutat egy kis sziget irányába. Nincsenek olyan távol a kikötőtől, mert bár kicsi, de még most is tisztán látszik. Hamarosan meg is fog állni a hajó, hogy a páros csónakba szállhasson.*
* Úgy tűnik a kezdeti viccelődés jól sült el mind a két félnél. Sejti a fiú, hogy a lány, most lelki szemei előtt a ruhájában látja. Szívesen mondana valami olyasmit, hogy " Vedd le a ruháid és akkor felveszem őket." de azt nem biztos, hogy értékelni Hist. Így aztán a nevetésen kívül nem mond semmit. Bár abban megegyeznek, hogy a Titok jó név, de azért a lány eredeti nevére mégiscsak kíváncsi volna. Ezt is elárulják neki, sőt még a becenevét is.*
- Erai.* Ízlelgeti a nevet.* Nekem megfelel.* Na persze a szöszke tud olvasni a férfiak fejében, mert rögtön rátapint a férfi becézésére.*
- Jól van, akkor leszek csak Nazron, pedig a cicám az jól hangzott volna.* Még az ajkait is lebiggyeszti, mintha elszomorítaná ez. Amikor a lány hátra néz a tengerre és elkezd beszélni, akkor meglepődik.*
- Én is jobban kedvelem az erdőt, bár azért a tengernek is meg van a maga varázsa.* A hullámra való hasonlítás elgondolkodtatja Nazront.*
- Végül is mondasz valamit. Olyan egyszerű vagyok, mint az a hullám. Csak sodródok az árral, mit sem törődve azzal, hogy hova kerülök végül. Engem nem köt senki és semmi sehova.* Tetszik is neki ez a hasonlat, de erről neki is eszébe jut egy hasonlat.*
- Tudod, ha én hullám vagyok, akkor te maga a tenger, mert aztán te igazán sok meglepetést tartogatsz. Az egyik nap még vadul tombolsz, aztán másnapra megmutatod a szelíd arcodat, közben mégis ott van az kis fenyegetés, hogy bármikor leránthatsz a kék mélységbe.* Nem kérdez ő többet, mert valamilyen szinten ő is zavarban van. Olyan furcsa, hogy ilyesmiről beszélgetnek máris. Szerencsére a bekövetkező kissé talán kínos csendet a lány megtöri kérdésével, amire Nazron válaszol is. Sőt még a végére a fura fétisét is odaszúrja.*
- Szerintem nem is jutottam volna el tegnap addig, hogy megszagoljam a hajad. Az a kés nagyon élesnek tűnt.* A meghitt pillanat említésére felnevet. Hiszen Eszébe jut, hogy Lisé majdnem meg is fojtotta őt, amikor belerondított a meghitt pillanatukba ostoba kérdésével, ami nem is volt annyira ostoba. Arra viszont élénken figyel, hogy mi a lány toplistája.*
- Elég természetes dolgok ezek. Nekem nincs senkim és ezen a ruhán kívül semmim. Így aztán nem is tudok kötődni sehova. Bár vannak események, amik mély nyomot hagytak bennem.* Itt szándékosan nem említi Lisét. Fura egy kapcsolat volt ez köztük. Több, mint baráti, de kevesebb, mint szeretői. Nem is igazán tudja szavakba önteni, de valahol még most is hiányzik neki. Most megint valami más Histerainay társaságában. Bele gondolva nem is érti, hogy lehetnek most egy randevún. Megint megtörtek a szürke napok és néha ez a változás ijesztő tud lenni.*
- Végül is most már érthető, hogy miért törtél rám olyan korán. Ettől függetlenül szerintem újra ellopnám, ha ott lennék.* Vigyorog Eraira, mert bár fáj az oldala még egy kicsit, de így visszagondolva egészen jól szórakozott. Mármint csak visszagondolva, mert azért akadt pár meleg helyzet. Közben a kabátját visszakapja, de egyelőre nem kezd vele semmit, csak markolja a kezében, mert a nő szépsége elbűvöli. A vörös és a szőke színek remek harmóniában vannak egymással.*
- Bocsánat, de huh, de nem semmi. Te aztán tényleg nagyon csinos vagy.* Már rendesen kényszerítenie kell magát, hogy elszakítsa szemét a szépségről. Inkább megszagolja a ruháját, amibe beleivódott az finom édes illat. Ezután fel is veszi magára a még test meleg ruhaneműt.*
- Ez az illat nagyon kellemes. Vanília és cseresznye? A vörös és a szőke megint csak.* Mélyet szippant gyorsan a friss tengeri levegőből, hogy kitisztuljon a feje, mert már kicsit kezdi szégyellni, hogy ilyen zavarba jött.*
- Nekem az a célom, hogy ma jól érezzük magunkat. Végül is ezt a randit kikövetelted magadnak. Muszáj vagyok megmutatni, hogy mennyire tévedtél az este. Ez az én tizenöt éves tervem is. Te mondtad, hogy olyan vagyok, mint egy hullám. Nincsenek hosszútávú terveim. De akkor vissza is dobnám neked a kérdésed. Neked mik a terveid? Remélem, hogy nem az ami tegnap este volt azzal késsel.* Nem tagadhatja le, hogy izgalmas oldala volt az a lánynak, csak hát félti ő a kis kincseit. Eközben a hajó azért folyamatosan halad előre az úti céljuk felé.*
- Nézd csak! Oda megyünk mi.* Mutat egy kis sziget irányába. Nincsenek olyan távol a kikötőtől, mert bár kicsi, de még most is tisztán látszik. Hamarosan meg is fog állni a hajó, hogy a páros csónakba szállhasson.*
1472. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-28 02:18:27
Üzenet elküldve: 2020-10-28 02:18:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen alatt, randevú//
*Tetszik neki, hogy a férfi folytatja a viccét, kimondottan hangos nevetésbe is kezd, ahogy elképzeli a szemei előtt a ruhájában Nazront. Szerencsétlen majd meg fulladna a fűző miatt, de az már egy másik történet. Azért Hist annyira nem sírna, ha nyavalyogna egyet- kettőt a férfi a ruhában, de valószínűleg úgy sem fogja felvenni a tolvaj. *
- Szerintem is jó név lenne a Titok. *~Hívhatnám így is a lányomat egyszer, de csak második névként annyira nem szeretnék kiszúrni vele~ gondol rögtön a jövő szelére az apró vicc végett, de nem sokáig élvezheti a képzelete szárnyait, mert a férfi újabb kérdést tesz fel a nő nevét illetően. *
- A legtöbben Erainak hívnak. Azt hiszem az jó lesz. Megkérdezném, hogy én hogy szólítsalak, de attól félek, hogy valami olyat mondanál, mint például macskám vagy valami undorító férfi képzelgést úgy hogy maradsz Nazron. Ha nagyon jóban lennénk valami csoda folytán, akkor meg Naz leszel. Megfelel? *Pillant a férfira mosolyogva és közben hátrafordul kissé, hogy megcsodálhassa a tenger finom habjainak ringatózását. *
- Az erdőt jobban szeretem a tengernél, de ezek a hullámok gyönyörűk. Hasonlítasz rájuk abban, hogy te is, ilyen szabadnak tűnsz a szememben. Sok embernél első ránézésre tudom a korlátait, de nálad még nem vettem észre egyet sem. Bár valahol biztos van egy *Erai hajlamos arra, hogy elfelejtkezzen magáról bizonyos dolgokba mélyedve és olyankor teljesen elengedi magát, mint például amikor olvas egyáltalán nem is érzi a külvilágot. Most pedig a habok teszik ezt vele és emiatt beszél ilyen őszíntén a férfinak a véleményéről. Aztán amikor a másik válaszára felkapja a fejét zavartan köhint egyet és inkább próbál valami értelmes és számára kevésbé kínos feleletet adni. Ha pedig Nazronnak még kérdés lenne, Histera most tényleg zavarban van. *
- Azért nem mindegy mikor szagolgatsz hajat. Ha engem elkezdtél volna tegnap szagolgatni, na abból baj lett volna, de bizonyára jobban hatnak a furcsa szokások meghitt pillanatok során. Nekem az első hely egyértelműen a család, mindig az lesz az első. A második a könyvek, őket én is szoktam szagolgatni, de csak akkor, ha meg akarom tippelni mennyi idősek. A harmadik hely pedig mindig változik, inkább szabadon hagynám a dolgot. Viszont a családomhoz a nyakláncomat is oda sorolom, úgy hogy csak, hogy tudd mit loptál el tőlem. Az pedig nem kérdés, hogy most is van nálam kés. *kacsint a férfira fenyegetően és hirtelen eszébe jut, hogy tulajdonképpen még mindig a másik kabátja van rajta így gyorsan inkább lekapja magáról és a férfi felé nyújtja. *
- Ezt most már vissza adom, ha nagyon akarod szagolgasd is meg. *neveti el magát a nő és ha egyébként a férfi tényleg megszagolná a kabátot valószínűleg vaníliát érezne és esetleg egy kis cseresznyét is, de mindenképpen kivehetően édes illatot ott ahol a nő illata szívódott az anyagba legalábbis. *
- Mik a céljaid? A nap végére és akár a tizenöt évvel későbbre is kiterjedő vágyak is érdekelnek.
*Tetszik neki, hogy a férfi folytatja a viccét, kimondottan hangos nevetésbe is kezd, ahogy elképzeli a szemei előtt a ruhájában Nazront. Szerencsétlen majd meg fulladna a fűző miatt, de az már egy másik történet. Azért Hist annyira nem sírna, ha nyavalyogna egyet- kettőt a férfi a ruhában, de valószínűleg úgy sem fogja felvenni a tolvaj. *
- Szerintem is jó név lenne a Titok. *~Hívhatnám így is a lányomat egyszer, de csak második névként annyira nem szeretnék kiszúrni vele~ gondol rögtön a jövő szelére az apró vicc végett, de nem sokáig élvezheti a képzelete szárnyait, mert a férfi újabb kérdést tesz fel a nő nevét illetően. *
- A legtöbben Erainak hívnak. Azt hiszem az jó lesz. Megkérdezném, hogy én hogy szólítsalak, de attól félek, hogy valami olyat mondanál, mint például macskám vagy valami undorító férfi képzelgést úgy hogy maradsz Nazron. Ha nagyon jóban lennénk valami csoda folytán, akkor meg Naz leszel. Megfelel? *Pillant a férfira mosolyogva és közben hátrafordul kissé, hogy megcsodálhassa a tenger finom habjainak ringatózását. *
- Az erdőt jobban szeretem a tengernél, de ezek a hullámok gyönyörűk. Hasonlítasz rájuk abban, hogy te is, ilyen szabadnak tűnsz a szememben. Sok embernél első ránézésre tudom a korlátait, de nálad még nem vettem észre egyet sem. Bár valahol biztos van egy *Erai hajlamos arra, hogy elfelejtkezzen magáról bizonyos dolgokba mélyedve és olyankor teljesen elengedi magát, mint például amikor olvas egyáltalán nem is érzi a külvilágot. Most pedig a habok teszik ezt vele és emiatt beszél ilyen őszíntén a férfinak a véleményéről. Aztán amikor a másik válaszára felkapja a fejét zavartan köhint egyet és inkább próbál valami értelmes és számára kevésbé kínos feleletet adni. Ha pedig Nazronnak még kérdés lenne, Histera most tényleg zavarban van. *
- Azért nem mindegy mikor szagolgatsz hajat. Ha engem elkezdtél volna tegnap szagolgatni, na abból baj lett volna, de bizonyára jobban hatnak a furcsa szokások meghitt pillanatok során. Nekem az első hely egyértelműen a család, mindig az lesz az első. A második a könyvek, őket én is szoktam szagolgatni, de csak akkor, ha meg akarom tippelni mennyi idősek. A harmadik hely pedig mindig változik, inkább szabadon hagynám a dolgot. Viszont a családomhoz a nyakláncomat is oda sorolom, úgy hogy csak, hogy tudd mit loptál el tőlem. Az pedig nem kérdés, hogy most is van nálam kés. *kacsint a férfira fenyegetően és hirtelen eszébe jut, hogy tulajdonképpen még mindig a másik kabátja van rajta így gyorsan inkább lekapja magáról és a férfi felé nyújtja. *
- Ezt most már vissza adom, ha nagyon akarod szagolgasd is meg. *neveti el magát a nő és ha egyébként a férfi tényleg megszagolná a kabátot valószínűleg vaníliát érezne és esetleg egy kis cseresznyét is, de mindenképpen kivehetően édes illatot ott ahol a nő illata szívódott az anyagba legalábbis. *
- Mik a céljaid? A nap végére és akár a tizenöt évvel későbbre is kiterjedő vágyak is érdekelnek.
1471. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-26 21:10:30
Üzenet elküldve: 2020-10-26 21:10:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
* Azokkal a fürtökkel a férfi kezei is szívesen eljátszadoznának, mert valamiért kedvére van a szép hosszú haj. Kicsit sajnálja, hogy a kabátja kitakarja a szép vörös ruha többi részét, ezzel elrejtve a szép leány bájait. A Histerának sikerül meglepnie a bárdot, mivel a köszönését barátságosan viszonozza. Sőt mi több még egy kis tréfával meg is fűszerezi.*
~ Mi a szösz? Talán egy másik lány jött el helyette?~
Ettől függetlenül határozottan tetszik neki ez az oldala a lánynak. A mosoly is sokkal jobban áll neki, mint az a savanyú ábrázat. A ruhája dicséretére meg megint csak poénkodik. Igyekszik hát ő is megőrizni a kora reggeli jó hangulatot.*
- Az lehet, bár talán, ha én is alávennék egy ilyen szép vöröset... Hmmm. Biztosan nagyon csábító lennék.*
~ Esküszöm, hogy nem ittam, szóval csak ő lehetett, aki részegen jött el~
* A váltást még meg kell szoknia, bár lehet, hogy csak jól megvezetik. ez a gondolat is átfut az agyában, de hamar el is veti, mert annyira nem izgatja.*
~ Egye fene! Ha átver, hát így jártam. ~
* Amikor persze a hajóhoz érnek ráfagy az arcára a mosoly a lánynak, amit nem tud nem észrevenni a férfi.*
~ Meglepődtél ugye?~
* Ez azért számára egy elismeréssel is felért. A bárkán aztán elfoglalja a helyét, amíg ő rendezi az indulást. Laza beszélgetés kezdeményez, amiből kiderül, hogy eddig csak csónakos élménye van a lánynak, de az maradandó. Fel is nevet.*
- Ne becsülj le! Tudok én is meglepetéseket okozni.* Ezt tudhatja, hiszen az az este is emlékezetes marad, de ezt inkább nem hánytorgatná fel, mert nem lenne jó. Inkább a neve után kérdez, amit siker koronáz, csak éppen várni kell rá. Ugyanis eleinte nem akarja elárulni.*
- Titok? Szép kis név ez. Mondjuk találó is az már biztos.* Kuncog, mert eddig tényleg elég titokzatos volt. De aztán csak elárulja a nevét.*
- Szép hosszú neved van. Histerainay.* Ismétli, hogy megjegyezze, bár lehet, hogy ez annyira nem lesz egyszerű.*
- A Titok az egy kicsivel könnyebb volt. Igyekszem megjegyezni, de mégis miképpen szeretnéd, ha szólítanálak?* Lenne pár becézés, ami eszébe jut, de az már azt jelentené, hogy nagyon jó a viszonyuk. Inkább most még nem merné megkockáztatni, mert törékeny lehet ez az állapot. A késes Histerainay pedig igazán veszedelmes tud lenni.*
- Ígérem nem bűvöllek el. A legutóbbi fenyítésed eléggé hatásos volt.* Tartja fel megadóan mind a két kezét. Aztán játszani kezd egy dal erejéig. Ezt letudva elteszi a hangszert és a teljes figyelmét a lánynak szenteli. Ugyanis végre nem neki kell kérdeznie. De ez az első kérdés máris becsapós és ravasz.*
- Kemény dió. Mint azt már tudod nagyon szeretek mulatni. Az ember igyekszik bepótolni azt amiből kimaradt. Na mindegy. Másodiknak a zenélést mondanám, bár az eléggé szorosan kapcsolódik a mulatozáshoz. A harmadik sajnos nem egy jó tulajdonságom. Vonzanak a veszélyes hosszú hajú lányok.* Fejezi be, miközben rákacsint.*
- Nem is tudom talán bolondnak fogsz nézni, de van valami amit nem is olyan rég fedeztem fel magamon. Elég bizarr tud lenni. Legalábbis az akkori múzsám szerint az volt.* Kicsit zavartan kezd el fészkelődni.* Szóval oda vagyok a hajak illatáért. Főleg az a vad illat tudott megőrjíteni. Brrr!* Bele is borzong. ha esetleg faggatják erről válaszol és utána ő teszi fel a kérdést.*
- Na és neked? Mi az a három? Az egyik talán a kések? Tudom ám, hogy most is rejtegetsz párat.* Neveti, mert biztosra venné, hogy nem fegyvertelenül érkezett. Időközben a hajó szép csendesen szeli a habokat, így aztán hamarosan megpillanthatják majd az úti céljukat is. Mondjuk még addig bőven lesz idejük beszélgetni.*
* Azokkal a fürtökkel a férfi kezei is szívesen eljátszadoznának, mert valamiért kedvére van a szép hosszú haj. Kicsit sajnálja, hogy a kabátja kitakarja a szép vörös ruha többi részét, ezzel elrejtve a szép leány bájait. A Histerának sikerül meglepnie a bárdot, mivel a köszönését barátságosan viszonozza. Sőt mi több még egy kis tréfával meg is fűszerezi.*
~ Mi a szösz? Talán egy másik lány jött el helyette?~
Ettől függetlenül határozottan tetszik neki ez az oldala a lánynak. A mosoly is sokkal jobban áll neki, mint az a savanyú ábrázat. A ruhája dicséretére meg megint csak poénkodik. Igyekszik hát ő is megőrizni a kora reggeli jó hangulatot.*
- Az lehet, bár talán, ha én is alávennék egy ilyen szép vöröset... Hmmm. Biztosan nagyon csábító lennék.*
~ Esküszöm, hogy nem ittam, szóval csak ő lehetett, aki részegen jött el~
* A váltást még meg kell szoknia, bár lehet, hogy csak jól megvezetik. ez a gondolat is átfut az agyában, de hamar el is veti, mert annyira nem izgatja.*
~ Egye fene! Ha átver, hát így jártam. ~
* Amikor persze a hajóhoz érnek ráfagy az arcára a mosoly a lánynak, amit nem tud nem észrevenni a férfi.*
~ Meglepődtél ugye?~
* Ez azért számára egy elismeréssel is felért. A bárkán aztán elfoglalja a helyét, amíg ő rendezi az indulást. Laza beszélgetés kezdeményez, amiből kiderül, hogy eddig csak csónakos élménye van a lánynak, de az maradandó. Fel is nevet.*
- Ne becsülj le! Tudok én is meglepetéseket okozni.* Ezt tudhatja, hiszen az az este is emlékezetes marad, de ezt inkább nem hánytorgatná fel, mert nem lenne jó. Inkább a neve után kérdez, amit siker koronáz, csak éppen várni kell rá. Ugyanis eleinte nem akarja elárulni.*
- Titok? Szép kis név ez. Mondjuk találó is az már biztos.* Kuncog, mert eddig tényleg elég titokzatos volt. De aztán csak elárulja a nevét.*
- Szép hosszú neved van. Histerainay.* Ismétli, hogy megjegyezze, bár lehet, hogy ez annyira nem lesz egyszerű.*
- A Titok az egy kicsivel könnyebb volt. Igyekszem megjegyezni, de mégis miképpen szeretnéd, ha szólítanálak?* Lenne pár becézés, ami eszébe jut, de az már azt jelentené, hogy nagyon jó a viszonyuk. Inkább most még nem merné megkockáztatni, mert törékeny lehet ez az állapot. A késes Histerainay pedig igazán veszedelmes tud lenni.*
- Ígérem nem bűvöllek el. A legutóbbi fenyítésed eléggé hatásos volt.* Tartja fel megadóan mind a két kezét. Aztán játszani kezd egy dal erejéig. Ezt letudva elteszi a hangszert és a teljes figyelmét a lánynak szenteli. Ugyanis végre nem neki kell kérdeznie. De ez az első kérdés máris becsapós és ravasz.*
- Kemény dió. Mint azt már tudod nagyon szeretek mulatni. Az ember igyekszik bepótolni azt amiből kimaradt. Na mindegy. Másodiknak a zenélést mondanám, bár az eléggé szorosan kapcsolódik a mulatozáshoz. A harmadik sajnos nem egy jó tulajdonságom. Vonzanak a veszélyes hosszú hajú lányok.* Fejezi be, miközben rákacsint.*
- Nem is tudom talán bolondnak fogsz nézni, de van valami amit nem is olyan rég fedeztem fel magamon. Elég bizarr tud lenni. Legalábbis az akkori múzsám szerint az volt.* Kicsit zavartan kezd el fészkelődni.* Szóval oda vagyok a hajak illatáért. Főleg az a vad illat tudott megőrjíteni. Brrr!* Bele is borzong. ha esetleg faggatják erről válaszol és utána ő teszi fel a kérdést.*
- Na és neked? Mi az a három? Az egyik talán a kések? Tudom ám, hogy most is rejtegetsz párat.* Neveti, mert biztosra venné, hogy nem fegyvertelenül érkezett. Időközben a hajó szép csendesen szeli a habokat, így aztán hamarosan megpillanthatják majd az úti céljukat is. Mondjuk még addig bőven lesz idejük beszélgetni.*
1470. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-21 16:45:25
Üzenet elküldve: 2020-10-21 16:45:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
*A Topáz törött hajótestében tanakodó két túlélő úgy határoz, fény nélkül nem kockáztatnak és éghető anyag híján talán a partmenti fák között lelhetnek használhatót.
Amikor pedig megjelennek a ködben az imbolygó fáklyafények, Zopal mihamarabb szeretne eltűnni a partról és a hajóroncs közeléből. Svornt is osztja ezt a véleményt és a két hajós nekiiramodik, hogy még azelőtt elérje a part mögött húzódó fás részt, hogy az ismeretlenek elérik őket.
Egyikük sincs jó bőrben, de a sérülések ellenére is sikerül elinalni a fák fedezékéig. A köd most előnyükre van, hisz nálunk nincs fáklya. Tiszta időben már mindkét parton haladó meglátta volna a másikat, de most csak a kettős veszi észre a közeledőket.
A partmenti fasor elég jó fedezéket nyújt, sárgásnak tűnő, hosszú, lándzsaszerű levelekkel nőtt bokrok segítik még az ott rejtőző Zopalt és Svornt.
A fáklyások közben elérik a Topáz partra vetett hajótestéhez. Négyen fáklyával és még hárman anélkül közelednek. Kezeik a fegyvereik közelében, láthatóan kutatnak, keresnek. Négyen, két fáklyás és két másik elindul felderíteni a hajót, míg a többi a parton marad és a partvonalat, az erőd szélét kutatja. Csak alakokat látnak, a részleteket elmossa a köd, de az ork és a kalóz is ki tudja venni a férfiak általvetőjén viselt szimbólumot. Azt, amelyiket az őket üldöző hajó zászlóján is láttak.
Az egyik fáklyás a homokra mutat, majd arra, amerre Zopal és Svornt rejtőzik, ha a bokrok fedezékében maradtak. Innen ők is jól kivehetik a lábnyomaikat a homokban. Ha pedig a fáklyás csak egy átlagosnál jobb nyomolvasó, könnyedén azonosíthatja a haladásuk irányát. Persze ettől még nem fogják tudni, hogy ott rejtőznek, csak azt, hogy merre haladhattak.*
- Túlélőket keresünk a Topáz fedélzetéről! *Kiáltja bele az egyik, tollas kalapot viselő szakállas férfi a ködbe, ahogy a partmenti erdőt fürkészi. Pillantása átsiklik Zopalékon, láthatóan nem tudja, hogy ott vannak.*
- Nem kívánjuk a véreteket! Eeyrre esküszöm, nem akarjuk a véreteket! *Teszi hozzá ugyancsak fennhangon.*
- Segíteni akarunk! *Fejezi be, majd újra végignéz az erdő vonalán. A fáklyás és a másik, akik a hajófenéknél kutakodtak, kihúznak egy testet a hajóból. Talán épp onnan, ahol korábban a két férfi is tanakodott, de ilyen messziről és a köd miatt képtelenek megállapítani, hogy ki lehet az.*
*A Topáz törött hajótestében tanakodó két túlélő úgy határoz, fény nélkül nem kockáztatnak és éghető anyag híján talán a partmenti fák között lelhetnek használhatót.
Amikor pedig megjelennek a ködben az imbolygó fáklyafények, Zopal mihamarabb szeretne eltűnni a partról és a hajóroncs közeléből. Svornt is osztja ezt a véleményt és a két hajós nekiiramodik, hogy még azelőtt elérje a part mögött húzódó fás részt, hogy az ismeretlenek elérik őket.
Egyikük sincs jó bőrben, de a sérülések ellenére is sikerül elinalni a fák fedezékéig. A köd most előnyükre van, hisz nálunk nincs fáklya. Tiszta időben már mindkét parton haladó meglátta volna a másikat, de most csak a kettős veszi észre a közeledőket.
A partmenti fasor elég jó fedezéket nyújt, sárgásnak tűnő, hosszú, lándzsaszerű levelekkel nőtt bokrok segítik még az ott rejtőző Zopalt és Svornt.
A fáklyások közben elérik a Topáz partra vetett hajótestéhez. Négyen fáklyával és még hárman anélkül közelednek. Kezeik a fegyvereik közelében, láthatóan kutatnak, keresnek. Négyen, két fáklyás és két másik elindul felderíteni a hajót, míg a többi a parton marad és a partvonalat, az erőd szélét kutatja. Csak alakokat látnak, a részleteket elmossa a köd, de az ork és a kalóz is ki tudja venni a férfiak általvetőjén viselt szimbólumot. Azt, amelyiket az őket üldöző hajó zászlóján is láttak.
Az egyik fáklyás a homokra mutat, majd arra, amerre Zopal és Svornt rejtőzik, ha a bokrok fedezékében maradtak. Innen ők is jól kivehetik a lábnyomaikat a homokban. Ha pedig a fáklyás csak egy átlagosnál jobb nyomolvasó, könnyedén azonosíthatja a haladásuk irányát. Persze ettől még nem fogják tudni, hogy ott rejtőznek, csak azt, hogy merre haladhattak.*
- Túlélőket keresünk a Topáz fedélzetéről! *Kiáltja bele az egyik, tollas kalapot viselő szakállas férfi a ködbe, ahogy a partmenti erdőt fürkészi. Pillantása átsiklik Zopalékon, láthatóan nem tudja, hogy ott vannak.*
- Nem kívánjuk a véreteket! Eeyrre esküszöm, nem akarjuk a véreteket! *Teszi hozzá ugyancsak fennhangon.*
- Segíteni akarunk! *Fejezi be, majd újra végignéz az erdő vonalán. A fáklyás és a másik, akik a hajófenéknél kutakodtak, kihúznak egy testet a hajóból. Talán épp onnan, ahol korábban a két férfi is tanakodott, de ilyen messziről és a köd miatt képtelenek megállapítani, hogy ki lehet az.*
1469. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-20 14:57:12
Üzenet elküldve: 2020-10-20 14:57:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
* A víztisztító marad a romok között. Pedig jó hasznát vették volna, de így aztán nem éri meg a fáradságot. A kutatás pedig a hajó sötét lyukánál fejeződik be, mivel fény nélkül nem merészkedne be egyikőjük sem. A kalóz, így aztán hátra hagyja az orkot, hogy gyújtson valamit. Balszerencsére egyiküknél sincs tűzszerszám. A rejtélyes fószernak meg nyoma vész. A hajó veszett ügy tüzelő szempontjából az erdőig meg nem szívesen menne el egyedül a félkezű. Ettől függetlenül, azért mereszti azt az egy szemét, így aztán az imbolygó fények feltűnnek neki. Amennyire tőle telik igyekszik vissza társához, hogy elmondja mit látott.*
- Ott fények erre gyünnek. Az a bolond csontváz alak meg eltűnt.* Foglalja össze röviden és tömören. Amaz azt javasolja, hogy vegyék az irányt az erdő felé, amit a kalóz is támogat.*
- Akkor pucoljunk! Egy hajó törésem után majdnem megettek, nem akarom kísérteni a szerencsém.* Azzal el is indul az orkkal, bár kérdés az, hogy a nyomaikkal mi lesz, de ezen már majd ráérnek később agyalni.*
* A víztisztító marad a romok között. Pedig jó hasznát vették volna, de így aztán nem éri meg a fáradságot. A kutatás pedig a hajó sötét lyukánál fejeződik be, mivel fény nélkül nem merészkedne be egyikőjük sem. A kalóz, így aztán hátra hagyja az orkot, hogy gyújtson valamit. Balszerencsére egyiküknél sincs tűzszerszám. A rejtélyes fószernak meg nyoma vész. A hajó veszett ügy tüzelő szempontjából az erdőig meg nem szívesen menne el egyedül a félkezű. Ettől függetlenül, azért mereszti azt az egy szemét, így aztán az imbolygó fények feltűnnek neki. Amennyire tőle telik igyekszik vissza társához, hogy elmondja mit látott.*
- Ott fények erre gyünnek. Az a bolond csontváz alak meg eltűnt.* Foglalja össze röviden és tömören. Amaz azt javasolja, hogy vegyék az irányt az erdő felé, amit a kalóz is támogat.*
- Akkor pucoljunk! Egy hajó törésem után majdnem megettek, nem akarom kísérteni a szerencsém.* Azzal el is indul az orkkal, bár kérdés az, hogy a nyomaikkal mi lesz, de ezen már majd ráérnek később agyalni.*
1468. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-19 18:14:44
Üzenet elküldve: 2020-10-19 18:14:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
*Végül a professzor találmánya ott lesz hagyva. Ők meg tovább kutakodhatnak. Beérve az eddig nem látott földdel teli részre az egykori kalóz is úgy határoz, hogy érdemes lenne ott szétnézni. Amihez fény kéne. Mikor tűznek valót keres odaszól neki az ork.*
-A parton száraz fák, vagy levelek is jók lennének.
*Nem kell a hajón nézelődni. Még mikor a pusztán élt akkor is hasonló módon gyújtottak tüzet. Ágakkal, fűvel, kiszárított lótrágyával... A kérdésre a várt választ adja.*
-Nincs.
*Nyögi be. Ha szólnak neki az érkezőkről ő is megnézi miről van szó. Nem tetszik neki a dolog. Sokan vannak és nincs sok idejük. Gyanúsan is néznek ki. Méghozzá egyikük sincs jó állapotban se. Úgy véli jobb lenne elkerülni azokat.*
-Menjünk a fák közé! Nekem ez nem tetszik.
*Ha a másik nem szól neki akkor ő ott várja lent továbbra is és magában sietteti hisz érzi, hogy jön a dagály.*
*Végül a professzor találmánya ott lesz hagyva. Ők meg tovább kutakodhatnak. Beérve az eddig nem látott földdel teli részre az egykori kalóz is úgy határoz, hogy érdemes lenne ott szétnézni. Amihez fény kéne. Mikor tűznek valót keres odaszól neki az ork.*
-A parton száraz fák, vagy levelek is jók lennének.
*Nem kell a hajón nézelődni. Még mikor a pusztán élt akkor is hasonló módon gyújtottak tüzet. Ágakkal, fűvel, kiszárított lótrágyával... A kérdésre a várt választ adja.*
-Nincs.
*Nyögi be. Ha szólnak neki az érkezőkről ő is megnézi miről van szó. Nem tetszik neki a dolog. Sokan vannak és nincs sok idejük. Gyanúsan is néznek ki. Méghozzá egyikük sincs jó állapotban se. Úgy véli jobb lenne elkerülni azokat.*
-Menjünk a fák közé! Nekem ez nem tetszik.
*Ha a másik nem szól neki akkor ő ott várja lent továbbra is és magában sietteti hisz érzi, hogy jön a dagály.*
1467. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-11 19:49:51
Üzenet elküldve: 2020-10-11 19:49:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
*A halandók képesek hozzászokni a borzalmakhoz, túlvilági és isteni entitásokhoz, démonokhoz és mindenféle ocsmánysághoz, de akiből kihuny az életösztön, a félelem, hogy az élete véget érhet, talán nem bátor, hanem csak vakmerő. És a vakmerők olykor rossz döntéseket hoznak. Mindenesetre Zopal és Svornt magára hagyja a különös alakot a parton és elindulnak felfedezni a Topáz hajóroncsát.
A hajófenéknél pedig különös dologra lesznek figyelmesek, ami akár egy rejtett rekesze is lehetett az egykori hajónak.
Élelmet találtak, amit ha beosztanak, pár napig biztosan elég lehet és egyelőre édesvizük is van. Bár az egykori kalóz megtalálta a professzor víztisztító gépét, az egyelőre, megfelelő szerszámok híján javíthatatlannak tűnik.
Zopal szaglása valóban hasznos most, a földről megállapíthatja, hogy az a szárazföldről van. A fény valóban hasznos volna, mert a ködben elmosódó vonalak a sötétet még sötétebbnek láttatják. Svornt éghető anyag után kutatna, de nem jár sok sikerrel. Saját ruhájuk is még nedvesen tapad rájuk, a hajótörést szenvedett Topáz majd minden szeglete elázott. Amikor a kormányos a parton hagyott Sho'clarathot nem találja ott. Az alaknak nyoma veszett, eltűnt, mint a kámfor.
De mielőtt még utána járhatnának ennek, jobbra, a hajóroncstól a part mentén a ködben mintha fáklyalángok mozognának a távolban és egyértelműen feléjük tartanak. Több ilyen fényforrás is van, legalább négy imbolyog a ködben. Zopal és Svornt csizmája pedig érezhetően mélyebben áll már a vízben, mint korábban. A dagály közeledik.*
*A halandók képesek hozzászokni a borzalmakhoz, túlvilági és isteni entitásokhoz, démonokhoz és mindenféle ocsmánysághoz, de akiből kihuny az életösztön, a félelem, hogy az élete véget érhet, talán nem bátor, hanem csak vakmerő. És a vakmerők olykor rossz döntéseket hoznak. Mindenesetre Zopal és Svornt magára hagyja a különös alakot a parton és elindulnak felfedezni a Topáz hajóroncsát.
A hajófenéknél pedig különös dologra lesznek figyelmesek, ami akár egy rejtett rekesze is lehetett az egykori hajónak.
Élelmet találtak, amit ha beosztanak, pár napig biztosan elég lehet és egyelőre édesvizük is van. Bár az egykori kalóz megtalálta a professzor víztisztító gépét, az egyelőre, megfelelő szerszámok híján javíthatatlannak tűnik.
Zopal szaglása valóban hasznos most, a földről megállapíthatja, hogy az a szárazföldről van. A fény valóban hasznos volna, mert a ködben elmosódó vonalak a sötétet még sötétebbnek láttatják. Svornt éghető anyag után kutatna, de nem jár sok sikerrel. Saját ruhájuk is még nedvesen tapad rájuk, a hajótörést szenvedett Topáz majd minden szeglete elázott. Amikor a kormányos a parton hagyott Sho'clarathot nem találja ott. Az alaknak nyoma veszett, eltűnt, mint a kámfor.
De mielőtt még utána járhatnának ennek, jobbra, a hajóroncstól a part mentén a ködben mintha fáklyalángok mozognának a távolban és egyértelműen feléjük tartanak. Több ilyen fényforrás is van, legalább négy imbolyog a ködben. Zopal és Svornt csizmája pedig érezhetően mélyebben áll már a vízben, mint korábban. A dagály közeledik.*
1466. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-06 14:38:33
Üzenet elküldve: 2020-10-06 14:38:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
* A tüzetesebb vizsgálat eredménye azt, hogy az a gép már nem fog működni, mert úgy megsérült. Egyszerűen nincs elég alkatrészük meg tudásuk hozzá, hogy megszereljék.*
- Hagyjuk! Úgy látom jobban tönkre ment, mint elsőre látszott. Nem éri meg a fáradságot.* Így aztán le is tesz erről. Az a lényeg, hogy jelenleg van étel és víz is egy kis időre. A hajó fenék kérdése sokkal érdekesebb, bár a kalóz nem tulajdonít neki nagyobb jelentőséget elsőre. Földről ugyan nem tudott, de nem tartja lelehetetlennek, hogy valami célja lehetett a Professzornak vele. Beljebb lépve egy csizmára lelnek, ami nem éppen a legénységé lehet. Az orknak igaza lehet, mert fényt akarna, ami nem éppen a legrosszabb ötlet.*
- Igazad van. Egy kis tűz nem ártana. Később is szükség lenne rá.* Helyesel. Nem is igyekszik befelé a hajótestbe, hanem valami éghető anyag után nézne. Ha már itt van ez a fura alak megpróbálná segítségre bírni. Neki félkézzel nem egyszerű a tűzcsiholás, na meg az is dolgozzon már, ha itt van.*
- Jó uram segíthetne tüzet gyújtani!* Szól oda neki oda, hátha mutat némi hajlandóságot. A Topáz maradványain talán akad egy kis éghető fa meg vászon. Esetleg egy kevés olaj vagy zsír. Sajnos nála tűzszerszám nincs, de talán Zopalnál akad.*
- Hé Zopal! Tűzszerszámod nincs véletlenül?* Kérdezi reménykedve, de sejti a választ már előre.*
* A tüzetesebb vizsgálat eredménye azt, hogy az a gép már nem fog működni, mert úgy megsérült. Egyszerűen nincs elég alkatrészük meg tudásuk hozzá, hogy megszereljék.*
- Hagyjuk! Úgy látom jobban tönkre ment, mint elsőre látszott. Nem éri meg a fáradságot.* Így aztán le is tesz erről. Az a lényeg, hogy jelenleg van étel és víz is egy kis időre. A hajó fenék kérdése sokkal érdekesebb, bár a kalóz nem tulajdonít neki nagyobb jelentőséget elsőre. Földről ugyan nem tudott, de nem tartja lelehetetlennek, hogy valami célja lehetett a Professzornak vele. Beljebb lépve egy csizmára lelnek, ami nem éppen a legénységé lehet. Az orknak igaza lehet, mert fényt akarna, ami nem éppen a legrosszabb ötlet.*
- Igazad van. Egy kis tűz nem ártana. Később is szükség lenne rá.* Helyesel. Nem is igyekszik befelé a hajótestbe, hanem valami éghető anyag után nézne. Ha már itt van ez a fura alak megpróbálná segítségre bírni. Neki félkézzel nem egyszerű a tűzcsiholás, na meg az is dolgozzon már, ha itt van.*
- Jó uram segíthetne tüzet gyújtani!* Szól oda neki oda, hátha mutat némi hajlandóságot. A Topáz maradványain talán akad egy kis éghető fa meg vászon. Esetleg egy kevés olaj vagy zsír. Sajnos nála tűzszerszám nincs, de talán Zopalnál akad.*
- Hé Zopal! Tűzszerszámod nincs véletlenül?* Kérdezi reménykedve, de sejti a választ már előre.*
1465. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-05 21:42:32
Üzenet elküldve: 2020-10-05 21:42:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* A hajó indulni készül a kis sziget kikötőjéből. Rakománya egy része itt marad, de helyette gazdagodik újabbakkal. A kereskedelem már csak ilyen. Csakhogy ma nem csak új portékával lett ám gazdagabb. Egy apró utas is csatlakozik a kereskedőkhöz. Személy szerint Nemnor Delestim a páncélos lovag. A sziget különc lakója, akinek a távozása nem kavar nagy port. Leginkább örülnek neki, hogy egy bolonddal kevesebb, mert már nagyon idegesítette a helyi lakosságot. Családja szégyenfoltja lett, de ő nem hagyott fel az álmaival. Így hát szép summát fizetett a kapitánynak, hogy elvigye őt Lanawin partjaiig. A hajó kifut a nyílt vízre és ezzel hátra hagyja a tündér kolónia otthonául szolgáló szigetecskét. A fiú egy darabig még nézi távolodó otthonát, de nem érez szomorúságot. Erre a pillanatra várt egész életében. Remélhetőleg egyszer úgy térhet majd haza, mint hős és akkor majd elismerik. Csakhogy hősünk első megmérettetése hamarosan be is következik, aminek a neve tengeribetegség. A ringatózó hajó felkavarj a gyomrát, aminek tartalma hamarosan a tengeri élőlényeké lesz. A matrózok persze jót szórakoznak ezen az egészen, mert már a kinézete is elég vicces volt, de amit most produkál az még inkább. Eltart vagy fél napig is, mire megszokja ezt az új közeget és végre úgy állhat ki a korlát mellé, hogy nem a tengernek adományozza étkét. A nagy kékség látványa lenyűgözi és egyben el is borzasztja. Most még kisebbnek érzi magát, mint amilyen. A napok eseménytelenül telnek el körülötte. Vagy a tengert bámulja vagy a kabinjában ücsörögve tisztogatja magát és felszerelését. A látvány nem sokat változik kint. Néha egy-egy sziget mellett elhaladnak, de amúgy semmi. Lassan meg kéne érkezniük a város kikötőjébe.
Újabb napok telnek el. Talán ami említésre méltó az egy bálna látogatása. A nagy cet éppen a hajó mellett haladt el. Lenyűgöző látvány volt a nagy szörnyeteg. Nemnor bár nem keresi a matrózok és utazók társaságát, de rájött, hogy esténként elég érdekes történeteket mesélnek, szóval oda kapott ő is. Mindig is szerette s históriákat hallgatni. Különféle tengeri szörnyekről és szerencsétlenségekről hallani igai kulináris csemege számára.*
Újabb napok telnek el. Talán ami említésre méltó az egy bálna látogatása. A nagy cet éppen a hajó mellett haladt el. Lenyűgöző látvány volt a nagy szörnyeteg. Nemnor bár nem keresi a matrózok és utazók társaságát, de rájött, hogy esténként elég érdekes történeteket mesélnek, szóval oda kapott ő is. Mindig is szerette s históriákat hallgatni. Különféle tengeri szörnyekről és szerencsétlenségekről hallani igai kulináris csemege számára.*
1464. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-04 21:52:57
Üzenet elküldve: 2020-10-04 21:52:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
*Az orkon nem az látszik, hogy nagyon idegesítené a helyzet. Egy olyan alakról van szó, aki pislogás nélkül bámult bele démonok pofájába is. Hogy valójában nyugtalanítja a helyzetük az már más kérdés. Ha a volt kapitány megkéri, hogy emelje ki a víztisztító gép romjait bár nem ért hozzá, de úgy látja olyan részei romlottak el amik jelen helyzetükben biztos nem cserélhetőek.*
-Tudsz vele valamit kezdeni?
*Nem a munka zavarja csak a felesleges munka és hogy hasznosabb dolgokra is használhatja az erejét. Persze ha a másik akarja nem erőlteti a dolgot és megpróbálja kivinni. Ha tényleg tudja használni akkor jó lesz nekik. Leérve és összefutva a volt kalózzal megteszi a jelentését ő is.*
-Sózott halat, meg vizet. Éhezni ma nem fogunk.
*A sötét raktérbe beszagolva ismerősnek találja a föld szagát.*
-Ezt még otthonról hoztuk.
*Jelenti ki. Az ork szaglásnak azért csak megvan a maga haszna. Kicsit beljebb menve és a csizmát meglátva a másikhoz szól.*
-Kéne egy kis fény.
*Az orkon nem az látszik, hogy nagyon idegesítené a helyzet. Egy olyan alakról van szó, aki pislogás nélkül bámult bele démonok pofájába is. Hogy valójában nyugtalanítja a helyzetük az már más kérdés. Ha a volt kapitány megkéri, hogy emelje ki a víztisztító gép romjait bár nem ért hozzá, de úgy látja olyan részei romlottak el amik jelen helyzetükben biztos nem cserélhetőek.*
-Tudsz vele valamit kezdeni?
*Nem a munka zavarja csak a felesleges munka és hogy hasznosabb dolgokra is használhatja az erejét. Persze ha a másik akarja nem erőlteti a dolgot és megpróbálja kivinni. Ha tényleg tudja használni akkor jó lesz nekik. Leérve és összefutva a volt kalózzal megteszi a jelentését ő is.*
-Sózott halat, meg vizet. Éhezni ma nem fogunk.
*A sötét raktérbe beszagolva ismerősnek találja a föld szagát.*
-Ezt még otthonról hoztuk.
*Jelenti ki. Az ork szaglásnak azért csak megvan a maga haszna. Kicsit beljebb menve és a csizmát meglátva a másikhoz szól.*
-Kéne egy kis fény.
1463. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-04 21:40:41
Üzenet elküldve: 2020-10-04 21:40:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
*A hol kérdése körül kialakuló rövid vita sem tart sokáig. Érthető, ha az ismeretlen ilyen érzelmeket vált ki a halandókból. Mindenki szereti tudni hogy hol van és miért vannak ott. Ebből Zopal és Svornt csak a miértet tudják. Mert a tenger itt mosta partra a Topázt.
A hajótest bejárása után mind információval, mind némi élelemmel és vízzel gazdagodnak, de a megtudott információk egy része csak még több kérdést vet fel.
A hajófenék ezen részét talán még Svornt sem láthatta. Vagy ha látta is, csak egy bizonyos részét és földet ő sem látott korábban a hajófenékben. Az iszappá nedvesedett föld fekete, míg a part homokja sárga.
Zopal, ha beleszimatol a sötétségbe, megállapíthatja, hogy arról a szárazföldről való, ahová vissza szeretnének térni és hogy minden bizonnyal onnan került a hajóra.
Svornt látja a víztisztító gépen, hogy használhatatlan. A finom szűrők és üvegedények, amelyeken keresztül a sós- vagy ihatatlan vizet ihatóvá alakítaná a gépezet, mind eltörtek vagy elmozdultak. Sem felszerelésük, sem tudásuk nincs a szerkezet megjavítására. A vízpótlást másképp kell megoldaniuk. Ettől még persze megpróbálhatják kimenteni és működésre bírni.
A kormányos elég biztosnak tűnik abban, hogy a hajófenéken semmit sem rejthettek el, de a földre ő még ő sem adott magyarázatot.
A lyukhoz sétálva, Zopal mellé állva nézne bele a sötétségbe. Ha kicsit közelebb mennek a feketeséghez, egy csizma sarkát pillanthatják meg. Biztosan nem matrózé vagy tengerészé, ezt elsőre is láthatják.*
*A hol kérdése körül kialakuló rövid vita sem tart sokáig. Érthető, ha az ismeretlen ilyen érzelmeket vált ki a halandókból. Mindenki szereti tudni hogy hol van és miért vannak ott. Ebből Zopal és Svornt csak a miértet tudják. Mert a tenger itt mosta partra a Topázt.
A hajótest bejárása után mind információval, mind némi élelemmel és vízzel gazdagodnak, de a megtudott információk egy része csak még több kérdést vet fel.
A hajófenék ezen részét talán még Svornt sem láthatta. Vagy ha látta is, csak egy bizonyos részét és földet ő sem látott korábban a hajófenékben. Az iszappá nedvesedett föld fekete, míg a part homokja sárga.
Zopal, ha beleszimatol a sötétségbe, megállapíthatja, hogy arról a szárazföldről való, ahová vissza szeretnének térni és hogy minden bizonnyal onnan került a hajóra.
Svornt látja a víztisztító gépen, hogy használhatatlan. A finom szűrők és üvegedények, amelyeken keresztül a sós- vagy ihatatlan vizet ihatóvá alakítaná a gépezet, mind eltörtek vagy elmozdultak. Sem felszerelésük, sem tudásuk nincs a szerkezet megjavítására. A vízpótlást másképp kell megoldaniuk. Ettől még persze megpróbálhatják kimenteni és működésre bírni.
A kormányos elég biztosnak tűnik abban, hogy a hajófenéken semmit sem rejthettek el, de a földre ő még ő sem adott magyarázatot.
A lyukhoz sétálva, Zopal mellé állva nézne bele a sötétségbe. Ha kicsit közelebb mennek a feketeséghez, egy csizma sarkát pillanthatják meg. Biztosan nem matrózé vagy tengerészé, ezt elsőre is láthatják.*
1462. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-10-01 15:17:29
Üzenet elküldve: 2020-10-01 15:17:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
* A kalóz egy szóval nem mondta, hogy Lanawin földjén lennének, csak azt, hogy az északra van. Mindegy ezen nem akad fen. Majd ezt ráérnek megtárgyalni, ha odáig érnek. A roncs átkutatásában már jobban egyetértenek, így aztán külön úton indulnak el felfedezni a Topázt. Most kell nekik összeszedni azt amit tudnak, mert félő lehet, hogy a dagály mindent elvisz. A kalózt főleg a Professzor kabinja érdekli, így aztán meglehet, hogy a raktárba az ork jut el. A hordóknál amíg, csak félsegítség lenne, de ha kell, akkor besegít. Sajnos munkaadójuk kabinjában nem sok dolog maradt egyben. Látszólag az édesvizet gyártó gép is megsérült, de ezt ettől még nem hagyná ott. Fel is keresi az orkot, hogy kérje a segítségét a gépezet kiemeléséhez. Beláthatja Zopal is, hogy ha esetleg megtudják javítani, akkor a víz ellátással nem lesz gondjuk. Ha nem is segít neki ő akkor is megpróbálja majd kibányászni valahogy a romok közül. A holtak nem lepik meg Svorntott, mivel látott már eleget. Sajnálja szegény szerencsétleneket, de jobban sajnálná azt, ha ő is köztük lenne. Végül lent találkoznak össze.*
- Nem semmit, csak pár halottat meg az édesvíz készítő gépet. Azt még érdemes lenne kimenteni a roncsokból, mert, ha működésre bírjuk, akkor vizünk az lesz. Hát te találtál valamit?* Kérdez ő is vissza. A hajófenék baljósan sötétlik előttük, de Svornt nem igazán tart tőle.*
- Én voltam ott, amikor eljöttem ide az öreggel. Üres azt leszámítva, hogy rabszolgák szállítására alkalmas cellák és eszközök találhatóak ott. A hajón töltöttem az éjszakát, szóval tudnék róla, ha valamit oda tettek volna. Mocskosul nyikorgós a lépcsője. Mondjuk benézhetünk, mert kitudja kit sodort be oda a víz.* Szerinte pár matróz testé kívül nem igen lehet lent számára bármi új. Oda is sétál a lyukhoz és bekukkant. Csak azért nem kiált be, mert az a fájós bordái miatt túlságosan is fájdalmas lenne. Ha vele tart Zopal is belép a sötétbe, egyelőre kivont fegyver nélkül.*
* A kalóz egy szóval nem mondta, hogy Lanawin földjén lennének, csak azt, hogy az északra van. Mindegy ezen nem akad fen. Majd ezt ráérnek megtárgyalni, ha odáig érnek. A roncs átkutatásában már jobban egyetértenek, így aztán külön úton indulnak el felfedezni a Topázt. Most kell nekik összeszedni azt amit tudnak, mert félő lehet, hogy a dagály mindent elvisz. A kalózt főleg a Professzor kabinja érdekli, így aztán meglehet, hogy a raktárba az ork jut el. A hordóknál amíg, csak félsegítség lenne, de ha kell, akkor besegít. Sajnos munkaadójuk kabinjában nem sok dolog maradt egyben. Látszólag az édesvizet gyártó gép is megsérült, de ezt ettől még nem hagyná ott. Fel is keresi az orkot, hogy kérje a segítségét a gépezet kiemeléséhez. Beláthatja Zopal is, hogy ha esetleg megtudják javítani, akkor a víz ellátással nem lesz gondjuk. Ha nem is segít neki ő akkor is megpróbálja majd kibányászni valahogy a romok közül. A holtak nem lepik meg Svorntott, mivel látott már eleget. Sajnálja szegény szerencsétleneket, de jobban sajnálná azt, ha ő is köztük lenne. Végül lent találkoznak össze.*
- Nem semmit, csak pár halottat meg az édesvíz készítő gépet. Azt még érdemes lenne kimenteni a roncsokból, mert, ha működésre bírjuk, akkor vizünk az lesz. Hát te találtál valamit?* Kérdez ő is vissza. A hajófenék baljósan sötétlik előttük, de Svornt nem igazán tart tőle.*
- Én voltam ott, amikor eljöttem ide az öreggel. Üres azt leszámítva, hogy rabszolgák szállítására alkalmas cellák és eszközök találhatóak ott. A hajón töltöttem az éjszakát, szóval tudnék róla, ha valamit oda tettek volna. Mocskosul nyikorgós a lépcsője. Mondjuk benézhetünk, mert kitudja kit sodort be oda a víz.* Szerinte pár matróz testé kívül nem igen lehet lent számára bármi új. Oda is sétál a lyukhoz és bekukkant. Csak azért nem kiált be, mert az a fájós bordái miatt túlságosan is fájdalmas lenne. Ha vele tart Zopal is belép a sötétbe, egyelőre kivont fegyver nélkül.*
1461. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-09-30 21:33:21
Üzenet elküldve: 2020-09-30 21:33:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
*A vol kormányos szavainak részben igazat kell adnia, de azt az eshetőséget látszólag kifelejtette a másik a képletéből amit meg Zopal gondol.*
-Már ha Lanawin földjén vagyunk és nem az egyik szigeten. Akkor hiába megyünk északra vagy délre ugyan úgy körbe-körbe sétálunk.
*A magamutogatós torzszülöttel könnyebben megbeszélik a dolgokat. Leginkább azért mert az nem beszél. A hajó átkutatását is hamar megtárgyalják. A másik javaslatára az ork bólint és el is indulhatnak. A kutatás félig szerencsésen halad félig viszont nem. Ha kell segítség a hordók lehordásában akkor Zopal segít. Ha neki kell akkor szól a kalóznak. Bár ő nem túl nagy segítség. Főleg így kéz nélkül. De legurítani leguríthatják. A halottak látványára viszont csak a fejét csóválja mikor azokat vizsgálgatja.*
~Máglyát kell majd gyújtani.~
*A tengerbe fulladtak rosszabbul jártak. Mikor lent találkoznak össze akkor a másikra néz.*
-Találtál valamit?
*Aztán benéz a sötétbe.*
-Megnézzük?
*Beleszimatol a levegőbe hátha megérez valamit. Bár nem lát rá túl nagy esélyt.*
*A vol kormányos szavainak részben igazat kell adnia, de azt az eshetőséget látszólag kifelejtette a másik a képletéből amit meg Zopal gondol.*
-Már ha Lanawin földjén vagyunk és nem az egyik szigeten. Akkor hiába megyünk északra vagy délre ugyan úgy körbe-körbe sétálunk.
*A magamutogatós torzszülöttel könnyebben megbeszélik a dolgokat. Leginkább azért mert az nem beszél. A hajó átkutatását is hamar megtárgyalják. A másik javaslatára az ork bólint és el is indulhatnak. A kutatás félig szerencsésen halad félig viszont nem. Ha kell segítség a hordók lehordásában akkor Zopal segít. Ha neki kell akkor szól a kalóznak. Bár ő nem túl nagy segítség. Főleg így kéz nélkül. De legurítani leguríthatják. A halottak látványára viszont csak a fejét csóválja mikor azokat vizsgálgatja.*
~Máglyát kell majd gyújtani.~
*A tengerbe fulladtak rosszabbul jártak. Mikor lent találkoznak össze akkor a másikra néz.*
-Találtál valamit?
*Aztán benéz a sötétbe.*
-Megnézzük?
*Beleszimatol a levegőbe hátha megérez valamit. Bár nem lát rá túl nagy esélyt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1912-1931