Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 93 (1841. - 1860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1922-1941
1860. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-12-31 16:06:42
Üzenet elküldve: 2022-12-31 16:06:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse, Vojtri//
*Az, hogy Sren neki szegezi a szavait és egyetértését kéri a menetelési sorrendben, kicsit nyugodtabbá teszi, hiszen végül is ő a legerősebb közöttük és önmagát a legbölcsebbnek is tartja, bár ezt sosem mondaná ki igazából. Elfogadja a vezető szerepét. Fel sem tűnik neki, hogy az első varázslat idő közben már nem aktív, tenyerét pedig még mindig maga elé tartja, mintha a csóva még ott lenne. Csak akkor jut eszébe ez, amikor a másik, a fényrács megszűnik és érzi a fejében, hogy áramlik belé vissza a mágikus energia. Ekkor kezét leengedi maga mellé, ami kicsit sajog is már, hiszen percek óta tartotta úgy. Furcsább azonban neki Vojtri reakciója, vagyis inkább annak hiánya. Persze nem számított hatalmas nagy örömtáncra az újra találkozáskor, de azért egy köszönést elvárt volna, így ez most még óvatosabbá teszi, mint eddig volt, már lehet egyáltalán az ember óvatosabb ennél.*
-Minden rendben Vojtri? Jól vagytok? A tyúkocska is? *Teszi fel a hirtelen legfontosabbnak vélt kérdéseit, hiába látja, hogy látszólag semmi sérülés nincs rajta, ami egy kicsit furcsa annak tudatában, hogy egész sokáig eltűnt a szemük elől, na meg amiatt hogy közben ők miken mentek keresztül. A továbbiakban a hely nem igazán érdekli, csak az jár a fejében, hogy élve kijussanak. Miközben sétált lefelé, eszébe jutott, hogy mennyivel könnyebb élete van annál, hogy rászoruljon ilyen kitérőkre.* ~Fenébe már az egésszel! Szinte akármilyen kincset meg tudok venni annyi pénzből, amit a birtokom kitermel!~ *Próbál úgy helyezkedni, hogy valahol középen legyen és lehetőleg, ha van ilyen, akkor valami magasabb helyre állni, hogy beláthassa az egész termet és ne érhesse meglepetés támadás. A maga részéről nem nyúl a karokhoz. Ha valami kiront valahonnan, akkor szeretne távolabb lenni, mert közelharcban nem elég járatos és a mágiája inkább távolról hatékony.*
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse, Vojtri//
*Az, hogy Sren neki szegezi a szavait és egyetértését kéri a menetelési sorrendben, kicsit nyugodtabbá teszi, hiszen végül is ő a legerősebb közöttük és önmagát a legbölcsebbnek is tartja, bár ezt sosem mondaná ki igazából. Elfogadja a vezető szerepét. Fel sem tűnik neki, hogy az első varázslat idő közben már nem aktív, tenyerét pedig még mindig maga elé tartja, mintha a csóva még ott lenne. Csak akkor jut eszébe ez, amikor a másik, a fényrács megszűnik és érzi a fejében, hogy áramlik belé vissza a mágikus energia. Ekkor kezét leengedi maga mellé, ami kicsit sajog is már, hiszen percek óta tartotta úgy. Furcsább azonban neki Vojtri reakciója, vagyis inkább annak hiánya. Persze nem számított hatalmas nagy örömtáncra az újra találkozáskor, de azért egy köszönést elvárt volna, így ez most még óvatosabbá teszi, mint eddig volt, már lehet egyáltalán az ember óvatosabb ennél.*
-Minden rendben Vojtri? Jól vagytok? A tyúkocska is? *Teszi fel a hirtelen legfontosabbnak vélt kérdéseit, hiába látja, hogy látszólag semmi sérülés nincs rajta, ami egy kicsit furcsa annak tudatában, hogy egész sokáig eltűnt a szemük elől, na meg amiatt hogy közben ők miken mentek keresztül. A továbbiakban a hely nem igazán érdekli, csak az jár a fejében, hogy élve kijussanak. Miközben sétált lefelé, eszébe jutott, hogy mennyivel könnyebb élete van annál, hogy rászoruljon ilyen kitérőkre.* ~Fenébe már az egésszel! Szinte akármilyen kincset meg tudok venni annyi pénzből, amit a birtokom kitermel!~ *Próbál úgy helyezkedni, hogy valahol középen legyen és lehetőleg, ha van ilyen, akkor valami magasabb helyre állni, hogy beláthassa az egész termet és ne érhesse meglepetés támadás. A maga részéről nem nyúl a karokhoz. Ha valami kiront valahonnan, akkor szeretne távolabb lenni, mert közelharcban nem elég járatos és a mágiája inkább távolról hatékony.*
1859. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-12-29 17:17:12
Üzenet elküldve: 2022-12-29 17:17:12
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse, Vojtri//
* Mindenki elindul a folyosón, így nem láthatják, ha a szörnyeteg követi őket. Kivéve, ha már ott van az is a folyosón, akkor pedig talán már késő. Egyelőre azonban még, ha hátra is pillantanak, csak a sötét és feltehetően üres termet láthatják maguk mögött. Feltehetően, mivel nem hallani a csápos lényre jellemző sikoltásokat vagy egyéb arra utaló jeleket, hogy a nyomukban lenne.
Vojtri nem törődik a társaival, előremegy az ismeretlenbe. Nem olyan sokkal ezelőtt éppen emiatt maradt magára és hagyta ott kis híján a fogát, de úgy tűnik, nem tanult. Szerencsére (vagy épp ellenkezőleg?) ezúttal semmi akadálya nincs annak, hogy társai kövessék a mélybe. Követik is. Néhány méterrel lemaradva ugyan, de a muzsikus után ered Sren is, majd őt követi Fynlisse, Learon és Aashryn – feltéve persze, hogy mindnyájan lemennek a lépcsőn, követve kissé furcsán viselkedő Vojtrit.
Az óvatosság sosem árthat, azonban egyelőre úgy tűnik, nincs semmi odalent, ami az életükre akarna törni. Ellenben kincset sem találnak, csak egy újabb sötét, vizes termet, illetve Vojtrit és a tyúkját. Ha alaposabban körülnéznek, ők is észrevehetik, hogy az oldalsó falakat zárt kapuk törik meg. Bezártságukról meggyőzödhetnek úgy, hogy megpróbálják kinyitni valamelyiket, hiszen ebben az esetben nem járnak sikerrel – kivéve persze, ha ismét mágiához nyúlnak, de arra nem biztos, hogy szükség lesz. Ha jobban megfigyelik az ajtókat, észrevehetik, hogy mindegyik fölött található egy homlokkő, amibe különféle jeleket véstek. A csapat számos tagjának ismerős jeleket vehetnek észre: szemet, kezet, lábat és fogat ábrázolnak a vésetek. Nem kizárt, hogy ezeket az ajtókat nyitják a korábban talált karok abban a szobában, ahol a Lénnyel találkoztak. Ugyanakkor hamar feltűnhet a csapat tagjainak, hogy idelent is van legalább három hasonló kar nő ki a falból. Viszont a három az egyel kevesebb, mint ahányféle szimbólumot találnak az ajtók felett. A gyakorlatban ez ki tudja mit jelenthet, viszont ha jobban megnézik a falnál található három kart, azoknak a végében is hasonló jeleket vélhetnek felfedezni; egyedül a szemeset nem találják. Maguk sem tudják igazán, mit keresnek és a vendéglátójuktól sem kaptak sok támpontot, így talán ésszerűbb döntésnek tűnhet az egészet úgy hagyni, ahogy találták. Vojtri már csak tudhatja, hogy nem érdemes az itt talált dolgokkal babrálni. Ugyanakkor az is igaz, hogy sokkal rosszabb nem történhet velük, minthogy felbőszítenek egy bájos kis szörnyeteget, ami üldözni kezdi őket. Azonban kockáztatás nélkül nincsen nyereség. *
//Loq, Athien//
* A páros nem sokáig marad társaság nélkül. Érezhetik, hogy a sötétben nem is egy szempár figyeli őket, illetve a mozgolódó árnyak sem jelentenek semmi jót. Loq jóval tapasztaltabb harcos, mint Athien, aki még ha lenne is fegyvere, nem sokat tudna kezdeni vele. Részben ez, részben pedig a szerencse is hozzájárul, hogy az ork még időben el tudja hajítani a holdsarlóra emlékeztető fegyverét; ezzel megvédve magát egy felé vetődő valamitől. Nyüszítést hall és láthatja, ahogy egy tetem hullik a földre lábai előtt. Az biztos, hogy ilyen állatot még nem látott Lanawin földjén. Kisebb kutya méretű, tömzsi testalkatú. Halványszürke, kissé kékes színű, csupasz, ráncos bőre van. Rusnya pofájának legnagyobb részét szája teszi ki, apró szemeivel aligha lát jól. Négy lába végein hosszú karmok találhatóak, kis farka van, és a tapasztalatok alapján egész nagyot tud ugrani. No, persze szerencsére csak addig, amíg él – az a példány, amit az orknak néhány másodpercig ideje van szemügyre venni, az minden kétséget kizáróan megdöglött. Mozdulatlanságán túl a nyakán tátongó méretes vágás és a belőle kifolyó sötét folyadék is erre utal. A fegyver természetesen visszatér az ork kezébe, de egyből át is alakul szablyává, így balgaság lenne ismét elhajítani. Loq láthatja, hogy a sötétben még megannyi szempár figyel rá, de egyelőre nem rá összpontosítanak, hanem az elfre, akinek sokkal inkább meggyűlt a baja a lényekkel. Ideális lehetőség lenne a távozásra…
…A távozásra, amire egyre inkább úgy fest, Athiennek már nem lesz módja. Fegyver híján az elf csak elhajolni tud, illetve kézzel-lábbal védekezni a gonosz kis lények ellen. Az egyik elől sikerül is kitérnie, így az csak ruhája szélét szakítja fel. A következő viszont a nő vállára veti magát és egy nagyobb darab húst tép ki belőle. Az elf fájdalmában felsikít, végül sikerül lerángatni magáról a lényt, de a sebét már csak egy erősebb varázsital gyógyíthatná be. Arra pedig jelenleg nincs módja, hogy megigyon egyet, így egyetlen reménye talán, hogy Loq a nehezebb utat választja és segít neki. Közben az egyik teremtmény Athien bokájába csimpaszkodva kezd el további sérüléseket okozni a nőnek, aki már nem sokáig bírja a fájdalmat. *
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse, Vojtri//
* Mindenki elindul a folyosón, így nem láthatják, ha a szörnyeteg követi őket. Kivéve, ha már ott van az is a folyosón, akkor pedig talán már késő. Egyelőre azonban még, ha hátra is pillantanak, csak a sötét és feltehetően üres termet láthatják maguk mögött. Feltehetően, mivel nem hallani a csápos lényre jellemző sikoltásokat vagy egyéb arra utaló jeleket, hogy a nyomukban lenne.
Vojtri nem törődik a társaival, előremegy az ismeretlenbe. Nem olyan sokkal ezelőtt éppen emiatt maradt magára és hagyta ott kis híján a fogát, de úgy tűnik, nem tanult. Szerencsére (vagy épp ellenkezőleg?) ezúttal semmi akadálya nincs annak, hogy társai kövessék a mélybe. Követik is. Néhány méterrel lemaradva ugyan, de a muzsikus után ered Sren is, majd őt követi Fynlisse, Learon és Aashryn – feltéve persze, hogy mindnyájan lemennek a lépcsőn, követve kissé furcsán viselkedő Vojtrit.
Az óvatosság sosem árthat, azonban egyelőre úgy tűnik, nincs semmi odalent, ami az életükre akarna törni. Ellenben kincset sem találnak, csak egy újabb sötét, vizes termet, illetve Vojtrit és a tyúkját. Ha alaposabban körülnéznek, ők is észrevehetik, hogy az oldalsó falakat zárt kapuk törik meg. Bezártságukról meggyőzödhetnek úgy, hogy megpróbálják kinyitni valamelyiket, hiszen ebben az esetben nem járnak sikerrel – kivéve persze, ha ismét mágiához nyúlnak, de arra nem biztos, hogy szükség lesz. Ha jobban megfigyelik az ajtókat, észrevehetik, hogy mindegyik fölött található egy homlokkő, amibe különféle jeleket véstek. A csapat számos tagjának ismerős jeleket vehetnek észre: szemet, kezet, lábat és fogat ábrázolnak a vésetek. Nem kizárt, hogy ezeket az ajtókat nyitják a korábban talált karok abban a szobában, ahol a Lénnyel találkoztak. Ugyanakkor hamar feltűnhet a csapat tagjainak, hogy idelent is van legalább három hasonló kar nő ki a falból. Viszont a három az egyel kevesebb, mint ahányféle szimbólumot találnak az ajtók felett. A gyakorlatban ez ki tudja mit jelenthet, viszont ha jobban megnézik a falnál található három kart, azoknak a végében is hasonló jeleket vélhetnek felfedezni; egyedül a szemeset nem találják. Maguk sem tudják igazán, mit keresnek és a vendéglátójuktól sem kaptak sok támpontot, így talán ésszerűbb döntésnek tűnhet az egészet úgy hagyni, ahogy találták. Vojtri már csak tudhatja, hogy nem érdemes az itt talált dolgokkal babrálni. Ugyanakkor az is igaz, hogy sokkal rosszabb nem történhet velük, minthogy felbőszítenek egy bájos kis szörnyeteget, ami üldözni kezdi őket. Azonban kockáztatás nélkül nincsen nyereség. *
//Loq, Athien//
* A páros nem sokáig marad társaság nélkül. Érezhetik, hogy a sötétben nem is egy szempár figyeli őket, illetve a mozgolódó árnyak sem jelentenek semmi jót. Loq jóval tapasztaltabb harcos, mint Athien, aki még ha lenne is fegyvere, nem sokat tudna kezdeni vele. Részben ez, részben pedig a szerencse is hozzájárul, hogy az ork még időben el tudja hajítani a holdsarlóra emlékeztető fegyverét; ezzel megvédve magát egy felé vetődő valamitől. Nyüszítést hall és láthatja, ahogy egy tetem hullik a földre lábai előtt. Az biztos, hogy ilyen állatot még nem látott Lanawin földjén. Kisebb kutya méretű, tömzsi testalkatú. Halványszürke, kissé kékes színű, csupasz, ráncos bőre van. Rusnya pofájának legnagyobb részét szája teszi ki, apró szemeivel aligha lát jól. Négy lába végein hosszú karmok találhatóak, kis farka van, és a tapasztalatok alapján egész nagyot tud ugrani. No, persze szerencsére csak addig, amíg él – az a példány, amit az orknak néhány másodpercig ideje van szemügyre venni, az minden kétséget kizáróan megdöglött. Mozdulatlanságán túl a nyakán tátongó méretes vágás és a belőle kifolyó sötét folyadék is erre utal. A fegyver természetesen visszatér az ork kezébe, de egyből át is alakul szablyává, így balgaság lenne ismét elhajítani. Loq láthatja, hogy a sötétben még megannyi szempár figyel rá, de egyelőre nem rá összpontosítanak, hanem az elfre, akinek sokkal inkább meggyűlt a baja a lényekkel. Ideális lehetőség lenne a távozásra…
…A távozásra, amire egyre inkább úgy fest, Athiennek már nem lesz módja. Fegyver híján az elf csak elhajolni tud, illetve kézzel-lábbal védekezni a gonosz kis lények ellen. Az egyik elől sikerül is kitérnie, így az csak ruhája szélét szakítja fel. A következő viszont a nő vállára veti magát és egy nagyobb darab húst tép ki belőle. Az elf fájdalmában felsikít, végül sikerül lerángatni magáról a lényt, de a sebét már csak egy erősebb varázsital gyógyíthatná be. Arra pedig jelenleg nincs módja, hogy megigyon egyet, így egyetlen reménye talán, hogy Loq a nehezebb utat választja és segít neki. Közben az egyik teremtmény Athien bokájába csimpaszkodva kezd el további sérüléseket okozni a nőnek, aki már nem sokáig bírja a fájdalmat. *
1858. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-12-19 21:27:13
Üzenet elküldve: 2022-12-19 21:27:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse, Vojtri//
*Srennel hasonló véleményen vannak, és úgy tűnik ez most elég Learonnak a folytatáshoz. Fynlisse ösztökélő szavaira egyetértően biccent, és követi a kis csapatot a folyosóra, közben sűrűn hátra pillantgat, hogy követi e őket a fenevad. Az aggodalom miatt nem tud elmerülni a szobor részleteiben, bár megáll előtte és szemügyre veszi. Kapzsiság nem jellemző feltétlenül rá, így nem okoz nehézséget számára, hogy ne piszkálja az értékes tárgyat, inkább csak igyekszik jól szemügyre venni hátha később fontos lehet, akár kulcsa tovább jutásuknak.
A többiek megelőzik őt és örömmel szólítják meg az elveszett dalnokot, akit Aashryn is csak a vállán pihenős csirke sziluettjéről ismer fel. Vojtri viszont ügyet sem vet rájuk, ami furcsa Aashryn számára, egyben azt is feltételezi, hogy valami érdekesre bukkanhatott az elveszett társuk, ha ennyire elmélyülten követi azt.
Sren szavaira egyetértően bólogat, aki örömmel veszi át az áldozati bárány szerepét, aki eddig többnyire Aashryn igyekezett lenni.*
- Siessünk, nehogy lemaradjunk, vagy az a bestia utol érjen minket!
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse, Vojtri//
*Srennel hasonló véleményen vannak, és úgy tűnik ez most elég Learonnak a folytatáshoz. Fynlisse ösztökélő szavaira egyetértően biccent, és követi a kis csapatot a folyosóra, közben sűrűn hátra pillantgat, hogy követi e őket a fenevad. Az aggodalom miatt nem tud elmerülni a szobor részleteiben, bár megáll előtte és szemügyre veszi. Kapzsiság nem jellemző feltétlenül rá, így nem okoz nehézséget számára, hogy ne piszkálja az értékes tárgyat, inkább csak igyekszik jól szemügyre venni hátha később fontos lehet, akár kulcsa tovább jutásuknak.
A többiek megelőzik őt és örömmel szólítják meg az elveszett dalnokot, akit Aashryn is csak a vállán pihenős csirke sziluettjéről ismer fel. Vojtri viszont ügyet sem vet rájuk, ami furcsa Aashryn számára, egyben azt is feltételezi, hogy valami érdekesre bukkanhatott az elveszett társuk, ha ennyire elmélyülten követi azt.
Sren szavaira egyetértően bólogat, aki örömmel veszi át az áldozati bárány szerepét, aki eddig többnyire Aashryn igyekezett lenni.*
- Siessünk, nehogy lemaradjunk, vagy az a bestia utol érjen minket!
1857. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-12-19 17:47:10
Üzenet elküldve: 2022-12-19 17:47:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse, Vojtri//
*Akkor ez eldöntetett, melyet tompa biccentéssel vesz tudomásul, mert menet közben már előre koncentrál, s bőszen oldalazik. Látja ő a tyúkos bajtársat, de hallja, hogy más köszön, amit úgy néz ki a dalnok nem hall, mert ahelyett, hogy ő is megörülne, olybá tűnik, hogy még sietősebbre fogja a léptét.*
- Szerintem annyira nem örül nekünk, mit mi neki... *vonja meg a vállát, s szúrja oda Learonnak és Fynnek, amit gondol. A maga részéről alaposan megvizsgálja a szoborfejet, de eszébe sem jutna, hogy bármit eltávolítson róla, azonban hátha szükséges valami szerkezetet mozgásba lendíteni. Ha semmi érdekes, indul a lefelé vezető lépcső felé tovább. Már, ha a szoborfejtől látja ő is. Ellentétben tyúkos társukkal, ő nem kíván egyedül megkaparintani semmit, így inkább a többiek felé fordul.*
- Emlékeztek? Aboz azt mondta a legalsó szinten van a legféltettebb kincs... már, ha ez lesz a legalsó. *Mondja miután már esetleg ő is kiszúrja a lépcsőt.*
- Na nem a kincs miatt... de ha így van, akkor azt rendesen őrzik is. *Suttogja Learonnak és Fynnek, valamint a szőke elfnek is, ha a közelében van annyira, hogy hallja.*
- Learon... én nem vagyok túl jó harcos, de figyelem elterelőnek jó leszek, ha egyetértesz, megyek előre, fedezzetek kérlek. *Nyel egyet aztn már gúvadó szemmel tekintget Vojtri irányába. Ha szerencséjük van, akkor Sren elég lesz csak második figyelemelterelésnek, a tyúkos cimbora megteszi elsőnek. Persze a világért sem akarja, hogy bárkinek baja essen.*
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse, Vojtri//
*Akkor ez eldöntetett, melyet tompa biccentéssel vesz tudomásul, mert menet közben már előre koncentrál, s bőszen oldalazik. Látja ő a tyúkos bajtársat, de hallja, hogy más köszön, amit úgy néz ki a dalnok nem hall, mert ahelyett, hogy ő is megörülne, olybá tűnik, hogy még sietősebbre fogja a léptét.*
- Szerintem annyira nem örül nekünk, mit mi neki... *vonja meg a vállát, s szúrja oda Learonnak és Fynnek, amit gondol. A maga részéről alaposan megvizsgálja a szoborfejet, de eszébe sem jutna, hogy bármit eltávolítson róla, azonban hátha szükséges valami szerkezetet mozgásba lendíteni. Ha semmi érdekes, indul a lefelé vezető lépcső felé tovább. Már, ha a szoborfejtől látja ő is. Ellentétben tyúkos társukkal, ő nem kíván egyedül megkaparintani semmit, így inkább a többiek felé fordul.*
- Emlékeztek? Aboz azt mondta a legalsó szinten van a legféltettebb kincs... már, ha ez lesz a legalsó. *Mondja miután már esetleg ő is kiszúrja a lépcsőt.*
- Na nem a kincs miatt... de ha így van, akkor azt rendesen őrzik is. *Suttogja Learonnak és Fynnek, valamint a szőke elfnek is, ha a közelében van annyira, hogy hallja.*
- Learon... én nem vagyok túl jó harcos, de figyelem elterelőnek jó leszek, ha egyetértesz, megyek előre, fedezzetek kérlek. *Nyel egyet aztn már gúvadó szemmel tekintget Vojtri irányába. Ha szerencséjük van, akkor Sren elég lesz csak második figyelemelterelésnek, a tyúkos cimbora megteszi elsőnek. Persze a világért sem akarja, hogy bárkinek baja essen.*
1856. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-12-19 09:56:38
Üzenet elküldve: 2022-12-19 09:56:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
- Menjünk már! *Fyn fel nem foghatja, hogy képesek egy ekkora dög mellett ilyen békésen polemizálni a folytatásról. Kedve lenne húzni, tuszkolni a többieket is a folyosó felé, amerre Learon indul, de inkább csak követi a mágust - egy kis befelé mormogással kísérve. ~ Nem tündérnek való hely ez. ~
A következő meglepetés azonban kellemesebbnek bizonyul. A szörnyetegnél mindenképpen. A tyúkos dalnok került elő. A lány szeme természetesen egyből a lantot keresi. ~ Vizes lett, hát persze... De talán még menthető... ~ Vojtri testi épségéről annyi is elég, hogy a saját lábán áll. A szoborfejen megakad ugyan a szeme, de a tündér kicsi, az arany nehéz, szóval nem sokat gondolkozik rajta, hogy megpróbálja-e elemelni: marad, ahol van. ~ Menjünk már, menjünk már, menjünk már! ~*
- Menjünk már! *Fyn fel nem foghatja, hogy képesek egy ekkora dög mellett ilyen békésen polemizálni a folytatásról. Kedve lenne húzni, tuszkolni a többieket is a folyosó felé, amerre Learon indul, de inkább csak követi a mágust - egy kis befelé mormogással kísérve. ~ Nem tündérnek való hely ez. ~
A következő meglepetés azonban kellemesebbnek bizonyul. A szörnyetegnél mindenképpen. A tyúkos dalnok került elő. A lány szeme természetesen egyből a lantot keresi. ~ Vizes lett, hát persze... De talán még menthető... ~ Vojtri testi épségéről annyi is elég, hogy a saját lábán áll. A szoborfejen megakad ugyan a szeme, de a tündér kicsi, az arany nehéz, szóval nem sokat gondolkozik rajta, hogy megpróbálja-e elemelni: marad, ahol van. ~ Menjünk már, menjünk már, menjünk már! ~*
1855. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-12-15 19:04:51
Üzenet elküldve: 2022-12-15 19:04:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
*Természetesen elindul a pincehelyiség felé, hogy is ne indulna. Nyilvánvalóan kinyitott valamit, ami számít. És tekintettel rá, hogy "kalandortársait" gyakorlatilag a szomszéd helyiségből hallja, csipkednie kell magát, ha elsőként óhajtja megkaparintani a kincset. Meri remélni, hogy a félhomályban talál is valamit. Szeme szinte keresi az arany csillanását.
Örülne, ha kicsit szárazabb lenne a klíma, de ezen már aligha segíthet. Vállán a tyúkkal indul útnak, hogy jobban is feltérképezze az új helyiséget.*
*Természetesen elindul a pincehelyiség felé, hogy is ne indulna. Nyilvánvalóan kinyitott valamit, ami számít. És tekintettel rá, hogy "kalandortársait" gyakorlatilag a szomszéd helyiségből hallja, csipkednie kell magát, ha elsőként óhajtja megkaparintani a kincset. Meri remélni, hogy a félhomályban talál is valamit. Szeme szinte keresi az arany csillanását.
Örülne, ha kicsit szárazabb lenne a klíma, de ezen már aligha segíthet. Vállán a tyúkkal indul útnak, hogy jobban is feltérképezze az új helyiséget.*
1854. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-12-15 17:52:47
Üzenet elküldve: 2022-12-15 17:52:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
*Általában Learon nagyon örül neki, ha megdicsérik varázstudását, ám most ez nem az a helyzet, ahol ennek egyáltalán értelme volna, szóval egyszerűen válaszol az elhangzottakra.*
-Nincs mit! *Bólint a hálálkodásra, hiszen igazából ő okozta a megszerzett sebek egy részét, még úgy is, ha ezzel megmentette a másik életét. Aztán a tűzgolyó kérdésére elmosolyodik.*
-Van, de talán ha egy csápját lerobbantom vele. Van neki másik. Előbb elfogy az energiám, mint hogy megölném. *Azt már nem teszi hozzá, hogy nincs is igazából szándékában megölni, hiszen úgy véli, ők jöttek be szerencsétlen polip lakhelyére és bosszantották fel, szóval helytelen lenne egyszerűen elpusztítani.*
-Akkor menjünk! Rohanjunk a halálba! Wojest most segíts meg! *El is indul óvatosan a jobbra lévő folyosón. Szíve szerint inkább maradna egy helyben, amíg vissza nem töltődik minden elhasznált ereje, de mivel lehet, hogy ezzel el tudnak tűnni a polip elől, inkább megy. A szoborfejjel nem törődik, habár először szíve szerint eltenné, végül arra jut, hogy nehéz lenne cipelni és veszélyes is lenne, ha megint valami szörny rájuk támad és futni kell.* ~Majd hazafelé, ha túléljük, elpakolod ami a kezed ügyébe kerül! Csak ne haljunk meg!~ *Próbálja vigasztalni magát az otthagyott zsákmány miatt a Sajt-mester. Aztán ahogy előrébb kerülnek és meglátja a dalnokot, egy nagy kő esik le a szívéről.*
-Vojtri! De örülök, hogy látlak és nincs bajod! *Torpan meg és nem is megy rögtön közelebb, nehogy megijessze a tyúkost.*
-El se hinnéd milyen szörnyekkel találkoztunk!
*Általában Learon nagyon örül neki, ha megdicsérik varázstudását, ám most ez nem az a helyzet, ahol ennek egyáltalán értelme volna, szóval egyszerűen válaszol az elhangzottakra.*
-Nincs mit! *Bólint a hálálkodásra, hiszen igazából ő okozta a megszerzett sebek egy részét, még úgy is, ha ezzel megmentette a másik életét. Aztán a tűzgolyó kérdésére elmosolyodik.*
-Van, de talán ha egy csápját lerobbantom vele. Van neki másik. Előbb elfogy az energiám, mint hogy megölném. *Azt már nem teszi hozzá, hogy nincs is igazából szándékában megölni, hiszen úgy véli, ők jöttek be szerencsétlen polip lakhelyére és bosszantották fel, szóval helytelen lenne egyszerűen elpusztítani.*
-Akkor menjünk! Rohanjunk a halálba! Wojest most segíts meg! *El is indul óvatosan a jobbra lévő folyosón. Szíve szerint inkább maradna egy helyben, amíg vissza nem töltődik minden elhasznált ereje, de mivel lehet, hogy ezzel el tudnak tűnni a polip elől, inkább megy. A szoborfejjel nem törődik, habár először szíve szerint eltenné, végül arra jut, hogy nehéz lenne cipelni és veszélyes is lenne, ha megint valami szörny rájuk támad és futni kell.* ~Majd hazafelé, ha túléljük, elpakolod ami a kezed ügyébe kerül! Csak ne haljunk meg!~ *Próbálja vigasztalni magát az otthagyott zsákmány miatt a Sajt-mester. Aztán ahogy előrébb kerülnek és meglátja a dalnokot, egy nagy kő esik le a szívéről.*
-Vojtri! De örülök, hogy látlak és nincs bajod! *Torpan meg és nem is megy rögtön közelebb, nehogy megijessze a tyúkost.*
-El se hinnéd milyen szörnyekkel találkoztunk!
1853. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-12-09 10:35:50
Üzenet elküldve: 2022-12-09 10:35:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
*Ez a szűk sötét izé egyáltalán nem tetszik neki. Az, hogy mágikus meg karomnyomok is vannak főleg nem segít. A lombzabáló is hallgat. Nagyszerű. Ahogy haladnak talán már kezd az ork agya is hülye játékokat játszani. A fáklya fényében megmoccanó árnyakkal. Pedig azok a hangok is bőven elegek lennének, hogy ne akarjon itt lenni. Fel is merül benne az ötlet, hogy tényleg jó ötlet volt-e bejönni. Ő nem követi a pusztán nyomorgó fajtársai hülyeségét, hogy büszkeség, meg szégyen a gyávákra meg hasonlók. Aki, nem tiszteli a veszélyt az hamar megdöglik. Ez meg olyan veszélynek tűnik, ami képes őt megölni. Elég csak azokra a lyukakra gondolni amik akkorák, hogy ha akarná a lombzabálót is bele tudná gyömöszölni. Mekkora lény áshatta azt? A csarnokba érve figyel és szaglászik. Az árnyak láttán hangosan odamorran.*
-Ki van ott? Mutasd magad vagy pofán baszlak!
*Itt már elő is veszi a varázsfegyverét, hogy ha nem mutatják magukat, de bármi mozgást lát akkor arrafelé tudja dobni. Ha tényleg csak a muzsikus szórakozik velük és nem mutatja magát akkor így járt. Loq nem tököl. Ha nem történik semmi akkor az ork a továbbvezető út irányába lökdösi a könyökével a nőt.*
-Menjünk!
*De nem bírja ki ezek után, hogy ne nézegessen hátra-hátra. Elege van a barlangokból.*
*Ez a szűk sötét izé egyáltalán nem tetszik neki. Az, hogy mágikus meg karomnyomok is vannak főleg nem segít. A lombzabáló is hallgat. Nagyszerű. Ahogy haladnak talán már kezd az ork agya is hülye játékokat játszani. A fáklya fényében megmoccanó árnyakkal. Pedig azok a hangok is bőven elegek lennének, hogy ne akarjon itt lenni. Fel is merül benne az ötlet, hogy tényleg jó ötlet volt-e bejönni. Ő nem követi a pusztán nyomorgó fajtársai hülyeségét, hogy büszkeség, meg szégyen a gyávákra meg hasonlók. Aki, nem tiszteli a veszélyt az hamar megdöglik. Ez meg olyan veszélynek tűnik, ami képes őt megölni. Elég csak azokra a lyukakra gondolni amik akkorák, hogy ha akarná a lombzabálót is bele tudná gyömöszölni. Mekkora lény áshatta azt? A csarnokba érve figyel és szaglászik. Az árnyak láttán hangosan odamorran.*
-Ki van ott? Mutasd magad vagy pofán baszlak!
*Itt már elő is veszi a varázsfegyverét, hogy ha nem mutatják magukat, de bármi mozgást lát akkor arrafelé tudja dobni. Ha tényleg csak a muzsikus szórakozik velük és nem mutatja magát akkor így járt. Loq nem tököl. Ha nem történik semmi akkor az ork a továbbvezető út irányába lökdösi a könyökével a nőt.*
-Menjünk!
*De nem bírja ki ezek után, hogy ne nézegessen hátra-hátra. Elege van a barlangokból.*
1852. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-12-08 19:48:02
Üzenet elküldve: 2022-12-08 19:48:02
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse, Vojtri//
* A csapat továbbra is biztonságban beszélheti meg a továbbiakat, hiszen a Lény nem tud közelebb jönni. Learon varázslatának köszönhetően Sren is jobb passzba kerül, így már minden adott, hogy folytassák a felfedezést. Habár a mágusnak vannak kétségei afelől, hogy jó ötlet-e, a társaság nagyja úgy látszik, hogy inkább nem hátrálna még meg. Ha a hangok forrását szeretnék felkutatni, ahhoz elég a csápos szörnyeteg előtt elmenniük, Learon varázslatának megszüntetésére nincs szükség – hacsak a mágusnak nem az a terve, hogy kiszúr a társaival.
Ha nem húzzák tovább az időt és elindulnak a jobbra vezető folyosón, amerről a hangok jöttek, néhány méter múlva ők is megtalálják azt a szobrot, amit egy perccel ezelőtt Vojtri barátjuk. Egy díszes emelvény található színtiszta aranyból készült szoborfej. Fején kosfejes sisak van, tehát könnyen lehet, hogy az illető egykor valamiféle harcos lehetett. Legfeltűnőbb attribútuma azonban rendkívül nagy szemei, amiket egy-egy zöld ékkő helyettesít.
Ezen felül, ha előre néznek, azt is láthatják, hogy még néhány méterrel előrébb egy fáklyás alak áll. A sötétben nehéz messzemenő következtetéseket levonni, azonban nagyjából olyan magas és olyan testalkatú, mint az eltűnt dalnok. A vállán pedig egy tyúk is helyet foglal, úgyhogy hacsak nem illúzió, akkor rátaláltak az igazi Vojtrira.
Természetesen, ha valaki másfelé venné az irányt, a fentieket nem látja, legfeljebb jó messziről.
Eközben magától értetődő, hogy Vojtri is halad a maga célja felé. Visszatér az elárasztott, méretes terembe. Esetleg hallhatja, láthatja, hogy a folyosó végén a társai is elindultak ebbe az irányba, viszont ő az, aki elsőként megpillanthatja, mi is volt az iménti nagy hang.
Nem kell messzire menni, a folyosót elhagyva, az utána következő oszlopsor mögött még a sötétben is szinte lehetetlen nem észrevenni, hogy a terem közepén egy széles, lefelé vezető lépcsősor nyílt. Körülötte valamivel magasabb kőlapok találhatóak, így a víz nem árasztja el a lépcsőfokokat.
Ha netalántán a férfi úgy döntene, hogy elindul a "pince" felé, nagyjából tizenkét lépcsőfokot kell megtennie és egy hasonlóan széles, hosszú és vizes terembe érkezik, mint ahonnan lejött. Kétoldalt oszlopok sorakoznak, a falat pedig zárt kapuk váltják, egymástól néhány méterre. A bokáig érő, koszos vízben még meglehetősen könnyen tud közlekedni. A sötétben mást egyelőre nem vesz észre, de bizonyos, hogyha már így elrejtették ezt a helyet, akkor van valami jelentősége. Illetve, ha visszaemlékszik, Aboz is mondott valamit a legalsó szintről – más kérdés, hogy az öreg gnóm sem tud sokkal többet a várról, mint ő vagy akár a vállán ücsörgő tyúk.
//Loq, Athien//
A páros észreveszi a falon található lyukakat és karmolás-nyomokat, de nem ijednek meg tőlük. Vojtri hangja sem riasztja el őket, mondjuk az miért is riasztaná. Egy darabig még haladnak a sötét barlangban, a hangok pedig megismétlődnek párszor, de más nem történik. Egy darabig. Aztán amikor már egy ideje mennek, az út kiszélesedik és egy szélesebb csarnokba érnek, azonban ez még mindig a barlang része. A terem másik végében egy kisebb vízesésről csordogál a víz. A falak tele vannak kisebb-nagyobb vájatokkal, illetve néhány árnyat is látnak megmozdulni, de épp olyan távból, hogy fáklyájuk fénye már ne legyen elegendő ahhoz, hogy kivegyék, pontosan mit is láttak. Még az sem kizárt, hogy csak képzelődtek. Első ránézésre csupán egy továbbvezető utat látnak azon kívül, amin bejöttek. Viszont a lyukak némelyike is van olyan széles, hogy ha Loq nem is, Athien talán átférhetne rajtuk, ha nagyon akarna. Viszont nem akar. Illetve nem adja jelét ilyen nemű vágyainak, az ork pedig nem gondolatolvasó. *
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse, Vojtri//
* A csapat továbbra is biztonságban beszélheti meg a továbbiakat, hiszen a Lény nem tud közelebb jönni. Learon varázslatának köszönhetően Sren is jobb passzba kerül, így már minden adott, hogy folytassák a felfedezést. Habár a mágusnak vannak kétségei afelől, hogy jó ötlet-e, a társaság nagyja úgy látszik, hogy inkább nem hátrálna még meg. Ha a hangok forrását szeretnék felkutatni, ahhoz elég a csápos szörnyeteg előtt elmenniük, Learon varázslatának megszüntetésére nincs szükség – hacsak a mágusnak nem az a terve, hogy kiszúr a társaival.
Ha nem húzzák tovább az időt és elindulnak a jobbra vezető folyosón, amerről a hangok jöttek, néhány méter múlva ők is megtalálják azt a szobrot, amit egy perccel ezelőtt Vojtri barátjuk. Egy díszes emelvény található színtiszta aranyból készült szoborfej. Fején kosfejes sisak van, tehát könnyen lehet, hogy az illető egykor valamiféle harcos lehetett. Legfeltűnőbb attribútuma azonban rendkívül nagy szemei, amiket egy-egy zöld ékkő helyettesít.
Ezen felül, ha előre néznek, azt is láthatják, hogy még néhány méterrel előrébb egy fáklyás alak áll. A sötétben nehéz messzemenő következtetéseket levonni, azonban nagyjából olyan magas és olyan testalkatú, mint az eltűnt dalnok. A vállán pedig egy tyúk is helyet foglal, úgyhogy hacsak nem illúzió, akkor rátaláltak az igazi Vojtrira.
Természetesen, ha valaki másfelé venné az irányt, a fentieket nem látja, legfeljebb jó messziről.
Eközben magától értetődő, hogy Vojtri is halad a maga célja felé. Visszatér az elárasztott, méretes terembe. Esetleg hallhatja, láthatja, hogy a folyosó végén a társai is elindultak ebbe az irányba, viszont ő az, aki elsőként megpillanthatja, mi is volt az iménti nagy hang.
Nem kell messzire menni, a folyosót elhagyva, az utána következő oszlopsor mögött még a sötétben is szinte lehetetlen nem észrevenni, hogy a terem közepén egy széles, lefelé vezető lépcsősor nyílt. Körülötte valamivel magasabb kőlapok találhatóak, így a víz nem árasztja el a lépcsőfokokat.
Ha netalántán a férfi úgy döntene, hogy elindul a "pince" felé, nagyjából tizenkét lépcsőfokot kell megtennie és egy hasonlóan széles, hosszú és vizes terembe érkezik, mint ahonnan lejött. Kétoldalt oszlopok sorakoznak, a falat pedig zárt kapuk váltják, egymástól néhány méterre. A bokáig érő, koszos vízben még meglehetősen könnyen tud közlekedni. A sötétben mást egyelőre nem vesz észre, de bizonyos, hogyha már így elrejtették ezt a helyet, akkor van valami jelentősége. Illetve, ha visszaemlékszik, Aboz is mondott valamit a legalsó szintről – más kérdés, hogy az öreg gnóm sem tud sokkal többet a várról, mint ő vagy akár a vállán ücsörgő tyúk.
//Loq, Athien//
A páros észreveszi a falon található lyukakat és karmolás-nyomokat, de nem ijednek meg tőlük. Vojtri hangja sem riasztja el őket, mondjuk az miért is riasztaná. Egy darabig még haladnak a sötét barlangban, a hangok pedig megismétlődnek párszor, de más nem történik. Egy darabig. Aztán amikor már egy ideje mennek, az út kiszélesedik és egy szélesebb csarnokba érnek, azonban ez még mindig a barlang része. A terem másik végében egy kisebb vízesésről csordogál a víz. A falak tele vannak kisebb-nagyobb vájatokkal, illetve néhány árnyat is látnak megmozdulni, de épp olyan távból, hogy fáklyájuk fénye már ne legyen elegendő ahhoz, hogy kivegyék, pontosan mit is láttak. Még az sem kizárt, hogy csak képzelődtek. Első ránézésre csupán egy továbbvezető utat látnak azon kívül, amin bejöttek. Viszont a lyukak némelyike is van olyan széles, hogy ha Loq nem is, Athien talán átférhetne rajtuk, ha nagyon akarna. Viszont nem akar. Illetve nem adja jelét ilyen nemű vágyainak, az ork pedig nem gondolatolvasó. *
1851. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-12-05 20:05:02
Üzenet elküldve: 2022-12-05 20:05:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Fyn összerezzen a csörgő-zörgő zajoktól. ~ Bármi legyen is, ez valami nagy, és ami nagy, az csak veszélyes lehet. Főleg egy ilyen helyen. ~*
- Hát... Itt nem maradhatunk. *Nem mintha annyira szeretne. A küldetésük célja már csak halovány emlék, mostanra sokkal inkább az mozgatja, hogy ép bőrrel megússza a kalandot. A csápos dög pedig még mindig kényelmetlenül közel van.*
*Amiatt is kissé bután érzi magát, hogy nem ő ajánlotta fel a fegyverét Aashrynnak. Ezt azonban egyelőre véka alá rejti, mert a világért se akarna belerondítani Sren önzetlenségébe. ~ A megint szükség lesz rá, én leszek az első, aki... Hülye vagy, Fyn! Ne legyen rá szükség! De ha mégis... ~*
- Szóval merre? *Kérdőn néz a többiekre, és annyira potyautasnak érzi magát, mint még soha.*
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Fyn összerezzen a csörgő-zörgő zajoktól. ~ Bármi legyen is, ez valami nagy, és ami nagy, az csak veszélyes lehet. Főleg egy ilyen helyen. ~*
- Hát... Itt nem maradhatunk. *Nem mintha annyira szeretne. A küldetésük célja már csak halovány emlék, mostanra sokkal inkább az mozgatja, hogy ép bőrrel megússza a kalandot. A csápos dög pedig még mindig kényelmetlenül közel van.*
*Amiatt is kissé bután érzi magát, hogy nem ő ajánlotta fel a fegyverét Aashrynnak. Ezt azonban egyelőre véka alá rejti, mert a világért se akarna belerondítani Sren önzetlenségébe. ~ A megint szükség lesz rá, én leszek az első, aki... Hülye vagy, Fyn! Ne legyen rá szükség! De ha mégis... ~*
- Szóval merre? *Kérdőn néz a többiekre, és annyira potyautasnak érzi magát, mint még soha.*
1850. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-12-02 16:27:27
Üzenet elküldve: 2022-12-02 16:27:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Télnyleg van idejük egy kicsit szusszanni, így ekképpen is tesz, örül, hogy legalább egy rövid fegyverrel hozzá tud járulni a kalandhoz, így csak legyint zavarában Aashryn felé:*
- Á, ugyan már, szívesen. *Fújja meg szemébe lógó haját egy kis szemkörzés közepette, majd csípőre vágja a kezét és Learonra pillant, aki ismét varázsol, de ezúttal ő célpont. Hűvös érintés bizsergeti, (meg sem mer mozdulni közben) s, mi előbb pokolian égő fájdalom volt, az most szelíd bizsergéssé alakul. Mintha csak nem is hallaná a fogaskerekek zörgését (jóllehet nem lepődik meg rajta túlzottan), immár Learonnak mond köszönetet.*
- Az igen! *Csettint nyelvével elismerően, majd végigtapogat az arcán ujjával.* Hálásan köszönöm! *Biccent.* Aashrynnal értek egyet. *Veri össze tenyereit, s közben már a hang irányába vizslat.* Igaz Fyn? *Vigyorog egyet barátjára kacsintva, majd széttárt kézzel vonja meg a vállát.*
- Nincs valami tűz... izé... tűzgolyód a dög ellen? Vagy ilyesmi. *Kérezi a mágust.* Hátha jobban hat. Esetleg valami figyelemelterelés, amivel eltűnne innen? *Közben igyekszik jobbra húzódni, úgy, hogy a lény előtte van. Ha tudja, nagyon óvatosan meglesné, hogy mi okozza a hangot, persze nem hátrahagyva senkit. Együtt jutottak el idáig, így is tervez maradni, még ha másnak nem is biztos, hogy ez a szándéka.*
- Csak megpróbálom kikémlelni, nem csinálok hülyeséget. *Jelez hátra halkan, s amit meglát, azt rögtön közvetíteni is kezdi a többieknek, feltéve, ha a polipkarú nem próbálja elérni.*
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.12.02 16:28:28
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Télnyleg van idejük egy kicsit szusszanni, így ekképpen is tesz, örül, hogy legalább egy rövid fegyverrel hozzá tud járulni a kalandhoz, így csak legyint zavarában Aashryn felé:*
- Á, ugyan már, szívesen. *Fújja meg szemébe lógó haját egy kis szemkörzés közepette, majd csípőre vágja a kezét és Learonra pillant, aki ismét varázsol, de ezúttal ő célpont. Hűvös érintés bizsergeti, (meg sem mer mozdulni közben) s, mi előbb pokolian égő fájdalom volt, az most szelíd bizsergéssé alakul. Mintha csak nem is hallaná a fogaskerekek zörgését (jóllehet nem lepődik meg rajta túlzottan), immár Learonnak mond köszönetet.*
- Az igen! *Csettint nyelvével elismerően, majd végigtapogat az arcán ujjával.* Hálásan köszönöm! *Biccent.* Aashrynnal értek egyet. *Veri össze tenyereit, s közben már a hang irányába vizslat.* Igaz Fyn? *Vigyorog egyet barátjára kacsintva, majd széttárt kézzel vonja meg a vállát.*
- Nincs valami tűz... izé... tűzgolyód a dög ellen? Vagy ilyesmi. *Kérezi a mágust.* Hátha jobban hat. Esetleg valami figyelemelterelés, amivel eltűnne innen? *Közben igyekszik jobbra húzódni, úgy, hogy a lény előtte van. Ha tudja, nagyon óvatosan meglesné, hogy mi okozza a hangot, persze nem hátrahagyva senkit. Együtt jutottak el idáig, így is tervez maradni, még ha másnak nem is biztos, hogy ez a szándéka.*
- Csak megpróbálom kikémlelni, nem csinálok hülyeséget. *Jelez hátra halkan, s amit meglát, azt rögtön közvetíteni is kezdi a többieknek, feltéve, ha a polipkarú nem próbálja elérni.*
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.12.02 16:28:28
1849. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-11-30 17:31:41
Üzenet elküldve: 2022-11-30 17:31:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Hiába Learon észérvei, az elf lány nem egy tapodtad sem, úgy, ahogy előbb is, amikor a mágusmester haza akart menni. Szóval a Sajt-mester, mivel egyébként eléggé elfáradtak az idegei ebben az egészben, egyszerűen leül valamire, ha talán ilyet, ha pedig nem, akkor jobb híján a földre. Már éppen újra feltenné a kérdést, hogy akkor kinek van jobb ötlete, amikor újabb hangzavar keletkezik, ami jóval kevésbé vészjósló, mint az előző sikoly.*
-Áh, gondolom most mindenki meg akarja nézni, hogy mi volt ez a csörgés-zörgés és megint ki kéne mennünk a szörnyhöz és elindulni arra, amerről a hang jön! *Vonja meg a vállát és csap rá szabad kezével a combjára.*
-Akkor mi legyen? Megszüntessem a rácsot? Meg akarjátok nézni? ~Úgy van! Rohanjunk a halálba! Megéltél fél évszázadot Learon, biztosan így akartál meghalni, valami csápos szörnyeteggel harcolva és nem ágyban, a kedvenc borodat kortyolgatva!~ *Azonban nem áll rögtön fel, hanem Sren felé nyújtja a másik kezét, hogy újra használja azt a varázslatot, amivel régebben egy kislány madárkáját gyógyította meg. Nem tudja, hogy Sren szerzett-e komolyabb sebeket, de ha nem is, akkor a gejzír okozta aprócska égéseket ez el fogja tünteti. A helyzetén mindenképpen segít és most mindenkire a legjobb állapotában van szüksége, hogyha élve ki akar jutni innen ebből a kazamatából.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására tenyeréből megfakadó vízsugár a közepes vagy gyengébb sérüléseket (max. 3. kategória) összeforrasztja. Rosszabb esetben egy fokkal csökkenti a súlyosságot.
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Hiába Learon észérvei, az elf lány nem egy tapodtad sem, úgy, ahogy előbb is, amikor a mágusmester haza akart menni. Szóval a Sajt-mester, mivel egyébként eléggé elfáradtak az idegei ebben az egészben, egyszerűen leül valamire, ha talán ilyet, ha pedig nem, akkor jobb híján a földre. Már éppen újra feltenné a kérdést, hogy akkor kinek van jobb ötlete, amikor újabb hangzavar keletkezik, ami jóval kevésbé vészjósló, mint az előző sikoly.*
-Áh, gondolom most mindenki meg akarja nézni, hogy mi volt ez a csörgés-zörgés és megint ki kéne mennünk a szörnyhöz és elindulni arra, amerről a hang jön! *Vonja meg a vállát és csap rá szabad kezével a combjára.*
-Akkor mi legyen? Megszüntessem a rácsot? Meg akarjátok nézni? ~Úgy van! Rohanjunk a halálba! Megéltél fél évszázadot Learon, biztosan így akartál meghalni, valami csápos szörnyeteggel harcolva és nem ágyban, a kedvenc borodat kortyolgatva!~ *Azonban nem áll rögtön fel, hanem Sren felé nyújtja a másik kezét, hogy újra használja azt a varázslatot, amivel régebben egy kislány madárkáját gyógyította meg. Nem tudja, hogy Sren szerzett-e komolyabb sebeket, de ha nem is, akkor a gejzír okozta aprócska égéseket ez el fogja tünteti. A helyzetén mindenképpen segít és most mindenkire a legjobb állapotában van szüksége, hogyha élve ki akar jutni innen ebből a kazamatából.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására tenyeréből megfakadó vízsugár a közepes vagy gyengébb sérüléseket (max. 3. kategória) összeforrasztja. Rosszabb esetben egy fokkal csökkenti a súlyosságot.
1848. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-11-29 22:17:48
Üzenet elküldve: 2022-11-29 22:17:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Aashryn szomorúan bár, de tudomásul veszi, hogy kardjától el kell búcsúznia. Most hogy többnyire biztonságban vannak a folyosó szűk tere, és Learon varázslatának hála, ráér ezen keseregni. Persze Learon szintjéhez aligha érhet fel, aki bár a legnagyobb hatalmakkal rendelkezik, de minduntalan engedi, hogy a félelem vezérelje őt.*
- Nem fordulhatunk már vissza, elég nagy utat tettünk meg. Egyébként is hova mennél? Ahonnan jöttünk az az út bezárult, te is észrevetted, nem?
*Sren felkínálja neki saját fegyverét, ami meglepi, de kellemes értelemben.*
- Köszönöm!
*Biccent hálásan a félvér felé, és kicsit tesztelgeti a penge súlyát. Láthatóan az ő kezében valóban szebben áll a penge, ahogy az is észrevehető, hogy némileg szokatlan számára a rövidebb kard, de a semminél ez is bőven több.*
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Aashryn szomorúan bár, de tudomásul veszi, hogy kardjától el kell búcsúznia. Most hogy többnyire biztonságban vannak a folyosó szűk tere, és Learon varázslatának hála, ráér ezen keseregni. Persze Learon szintjéhez aligha érhet fel, aki bár a legnagyobb hatalmakkal rendelkezik, de minduntalan engedi, hogy a félelem vezérelje őt.*
- Nem fordulhatunk már vissza, elég nagy utat tettünk meg. Egyébként is hova mennél? Ahonnan jöttünk az az út bezárult, te is észrevetted, nem?
*Sren felkínálja neki saját fegyverét, ami meglepi, de kellemes értelemben.*
- Köszönöm!
*Biccent hálásan a félvér felé, és kicsit tesztelgeti a penge súlyát. Láthatóan az ő kezében valóban szebben áll a penge, ahogy az is észrevehető, hogy némileg szokatlan számára a rövidebb kard, de a semminél ez is bőven több.*
1847. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-11-25 09:33:56
Üzenet elküldve: 2022-11-25 09:33:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
*Elsőre nem észlel semmit, s már azon van, hogy kikapja a szobor mindkét szemét. Régit is, újat is. Ekkor azonban puffanást hall, s a vállán ülő baromfival egyetemben hátra is pillant válla mögött.
Elsőre nem lát semmit.* ~Csapóajtó talán?~ *Bármi is legyen, az ő elmés kis trükkje hatására történt az a valami ott.*
-Vojtri, Te egy zseni vagy! *Lelkendezik önmagán, s biza kezet is rázna saját magával, ha ott állna vele szemben. Erre azonban sem rövidtávon, sem hosszútávon nem lát sok esélyt, így csupán kurta, elhivatott biccentgetésekre futhatja.
Annak rendje és módja szerint indul neki, hogy felkutassa, mit tett. Alighanem megfejtette Hoo-Naoo rejtélyét. Legalábbis az elgondolása szerint. Az énekeiben bizonyosan helyet kapnak immáron önmaga tettei is majd.* ~Vojtri, a trubadúr kalandjai. Aki legyőzte a halált és megfejtette Hoo-Naoo sziget rejtélyét.~ *Lelket önt magába a gondolattal, s sietős léptekkel a hang forrása felé indul.*
*Elsőre nem észlel semmit, s már azon van, hogy kikapja a szobor mindkét szemét. Régit is, újat is. Ekkor azonban puffanást hall, s a vállán ülő baromfival egyetemben hátra is pillant válla mögött.
Elsőre nem lát semmit.* ~Csapóajtó talán?~ *Bármi is legyen, az ő elmés kis trükkje hatására történt az a valami ott.*
-Vojtri, Te egy zseni vagy! *Lelkendezik önmagán, s biza kezet is rázna saját magával, ha ott állna vele szemben. Erre azonban sem rövidtávon, sem hosszútávon nem lát sok esélyt, így csupán kurta, elhivatott biccentgetésekre futhatja.
Annak rendje és módja szerint indul neki, hogy felkutassa, mit tett. Alighanem megfejtette Hoo-Naoo rejtélyét. Legalábbis az elgondolása szerint. Az énekeiben bizonyosan helyet kapnak immáron önmaga tettei is majd.* ~Vojtri, a trubadúr kalandjai. Aki legyőzte a halált és megfejtette Hoo-Naoo sziget rejtélyét.~ *Lelket önt magába a gondolattal, s sietős léptekkel a hang forrása felé indul.*
1846. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-11-25 02:36:31
Üzenet elküldve: 2022-11-25 02:36:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
*Az ork nem nagyon zavartatja magát a viselkedése miatt. Látszik is kiművelt homlokán, hogy akinek nem tetszett és szóvá is tette az valószínűleg, hogy járhatott. A másik figyelmeztetésére az adott bokorhoz megy és elkezdi leenni annak a termését is. Nem akar ő szomjan dögleni. Mikor pedig tovább mennek akkor a barlang és a sziklapárkány kérdésében egyet is értenek. Pofon vagy megfélemlítés nélkül. Mint egy nem tökéletes házasság.*
-Ja.
*Ért egyet a másikkal majd bemennek. Loq pedig örült, hogy végre kikerültek a barlangból erre visszatérnek egy másikba. Ennél csak akkor romlik jobban a kedve mikor a falon még általa is felismerhető karomnyomokat lát. Meg is böki a lombzabálót, hogy rámutasson.*
-Állatok nyoma.
*Hogy milyen, azt ő nem tudja. Bár a másik a bogyókhoz is értett. Erről is biztos tud valamit mondani. Ez olyan lombzabáló dolog. Csak jó személyt hozott magával. Hogy a lány követte őt valami öngyilkos ösztön által vezérelve az mindegy. Loq hozta. Ahogy haladnak az ork szaglászik és fülel. Sötét van úgyhogy a szemét hiába hegyezi. Most a dobófegyvereivel se sokat ér. Remek. Valahogy a kinti lukakról is rossz megérzése lesz a bentiek láttán.*
-Nézz a lábad elé!
*Valamit mondani akar, hogy ne úgy tűnjön, hogy épp egy feltűnő csapdába sétálnak bele. A hang hallatán amit a lány valószínűleg hamarabb meghall nála, ha hozzá is elér és ha a másik még nem tett semmi meggondolatlant, megint megbökné, hogy a mutatóujját a saját szája elé tegye. Jelezve, hogy nehogy megint a nő csevegése bajba sodorja őket. A zakkant muzsikustól önmagában nem tartana. De lehet, hogy ez egy csapda. Vagy a muzsikus csapdája vagy a varázslóé. Végül is ez egy varázs sziget. Ha ezt sikerült megtennie akkor kezét a varázsfegyverén tartva követi a lányt a hang irányába.*
*Az ork nem nagyon zavartatja magát a viselkedése miatt. Látszik is kiművelt homlokán, hogy akinek nem tetszett és szóvá is tette az valószínűleg, hogy járhatott. A másik figyelmeztetésére az adott bokorhoz megy és elkezdi leenni annak a termését is. Nem akar ő szomjan dögleni. Mikor pedig tovább mennek akkor a barlang és a sziklapárkány kérdésében egyet is értenek. Pofon vagy megfélemlítés nélkül. Mint egy nem tökéletes házasság.*
-Ja.
*Ért egyet a másikkal majd bemennek. Loq pedig örült, hogy végre kikerültek a barlangból erre visszatérnek egy másikba. Ennél csak akkor romlik jobban a kedve mikor a falon még általa is felismerhető karomnyomokat lát. Meg is böki a lombzabálót, hogy rámutasson.*
-Állatok nyoma.
*Hogy milyen, azt ő nem tudja. Bár a másik a bogyókhoz is értett. Erről is biztos tud valamit mondani. Ez olyan lombzabáló dolog. Csak jó személyt hozott magával. Hogy a lány követte őt valami öngyilkos ösztön által vezérelve az mindegy. Loq hozta. Ahogy haladnak az ork szaglászik és fülel. Sötét van úgyhogy a szemét hiába hegyezi. Most a dobófegyvereivel se sokat ér. Remek. Valahogy a kinti lukakról is rossz megérzése lesz a bentiek láttán.*
-Nézz a lábad elé!
*Valamit mondani akar, hogy ne úgy tűnjön, hogy épp egy feltűnő csapdába sétálnak bele. A hang hallatán amit a lány valószínűleg hamarabb meghall nála, ha hozzá is elér és ha a másik még nem tett semmi meggondolatlant, megint megbökné, hogy a mutatóujját a saját szája elé tegye. Jelezve, hogy nehogy megint a nő csevegése bajba sodorja őket. A zakkant muzsikustól önmagában nem tartana. De lehet, hogy ez egy csapda. Vagy a muzsikus csapdája vagy a varázslóé. Végül is ez egy varázs sziget. Ha ezt sikerült megtennie akkor kezét a varázsfegyverén tartva követi a lányt a hang irányába.*
1845. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-11-23 21:35:49
Üzenet elküldve: 2022-11-23 21:35:49
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
* Egyelőre mindenki megússza a Lénnyel való találkozást. Valakinek a haja szála se görbült, a legrosszabbul járó Srenből pedig nem lett polip-vacsora (sőt, épp ellenkezőleg!). A csapat mégis a visszafordulást fontolgatja. Egyikük biztosan. Habár Learon érvelése is érthető, Sren ki nem mondott szavaiban is lehet igazság: megrendelőjük bizonyára nem örülne neki túlzottan, ha üres kézzel mennének vissza a hajóhoz. Ráadásul, ha Ishalát nem is számoljuk, még akkor is három társuk itt bolyong valahol a kastélyban. Illetve, ha még életben vannak. Ám amíg nem találják meg a holttesteket, addig semmi sem biztos. S, hogyha Aboz betartja ígéretét, még van közel három egész napjuk, hogy visszaérjenek a hajóhoz. Mivel Learon varázslata sikerült, így bőven van idejük megbeszélni a továbbiakat. A Lény immár az ezüstös csillogású fal miatt sem tud a közelükbe férkőzni. Ennek ellenére továbbra is ott rütyög, mint egy éhes rityegő-rutyogó izé.
Viszont, mielőtt még túlságosan elmerülnének a semmittevésben, hallanak valamit. Most nem a Lény az, habár közel akkora hangerejű ez is. Mintha egy hatalmas gnóm-gépezet lépett volna működésbe az egyik pillanatban. Fogaskerekekre, láncokra emlékeztető hangok jutnak a fülükbe. Ha szemben állnak a Lénnyel, akkor jobbkéz felől érkeznek a hangok. Az egész néhány másodpercig tart, végül egy hatalmas puffanás után ismét csend borul a helyre. Ha másért nem, ezért érdemes lenne még maradniuk. Vagy, ha máshogy gondolkodnak, ezek után már tényleg itt az ideje a menekülésnek. *
//Vojtri//
* A kettő több mint az egy. Egy meg egy az épp kettő. A kettő sokszor jobb, mint az egy. Nehéz lenne szembeszállni Vojtri logikájával. Habár se a tyúk nem reagál Vojtri szavaira, se a szobor nem köszöni meg, hogy kapott egy szemet, valami történik. Valami mindig történik, ez azonban más. Érzi, hogy lába alatt rezeg a föld. Hangos kattogásokat hall. Nehéz lenne belőni, hogy pontosan merről is hallja a hangokat: oldalról, alulról, hátulról – nagyjából olyan, mintha egy zenekar közepén állna. Végül egyértelműen maga mögül hall egy hatalmas puffanást, ezzel véget is ér a mechanikus koncert. Ha siet, alighanem elsőként érhet oda, hogy meglássa, mi történt az épp csak hátrahagyott teremben. Ha nem siet, valószínűleg akkor is. *
//Athien, Loq//
* Miután megtömték magukat bogyókkal – ki-ki a maga módján –, mennek tovább, mígnem egy elágazáshoz érkeznek. Közmegegyezéses módszerrel a sötétebb, de biztonságosabb utat választják. Mivel nem oltották el a fáklyáikat, így azok még mindig égnek, bevilágítva a nem épp szűkös, de nem is túl széles járat göcsörtös falait. Loq könnyedén megállapíthatja a lyukakról, hogy azokat nem víz vájta ki, de még csak nem is csákányok. Erről árulkodnak a járatok falain talált karomnyomok is. Valami vagy valamik laknak itt. Az üregek számából ítélve inkább utóbbi. Ahhoz sem kell hatalmas szakértelem, hogy megállapíthassák, hogy a lyukak egy része legalábbis egybeér. Valahol egészen egyértelműen látszik már kívülről is, máshol ki tudja, milyen hosszan és ki tudja, merre kanyargó, beláthatatlan járatok vannak. Készítőiknek ugyanakkor csak nyomukat látják a falakon található karmolások formájában.
Maga az út nem ágazik el, többnyire ívesen balra tart. A barlang falain a kint látottakhoz hasonló lukak ismétlődnek, változatos méretekben és formákban. Mikor már egy perce úton vannak a sötét járatban, a távolból egy ismerős emberi hangot hallanak meg. Vojtri hangját, aki úgy hangzik, hogy épp meglehetősen töri valamin a fejét. *
– Fifikás, fifikás. * Kisvártatva a hang megismétlődik, legalább kétszer-háromszor. Bármi is az, rendkívül fifikás lehet. Talán a páros tudna neki segíteni. *
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
* Egyelőre mindenki megússza a Lénnyel való találkozást. Valakinek a haja szála se görbült, a legrosszabbul járó Srenből pedig nem lett polip-vacsora (sőt, épp ellenkezőleg!). A csapat mégis a visszafordulást fontolgatja. Egyikük biztosan. Habár Learon érvelése is érthető, Sren ki nem mondott szavaiban is lehet igazság: megrendelőjük bizonyára nem örülne neki túlzottan, ha üres kézzel mennének vissza a hajóhoz. Ráadásul, ha Ishalát nem is számoljuk, még akkor is három társuk itt bolyong valahol a kastélyban. Illetve, ha még életben vannak. Ám amíg nem találják meg a holttesteket, addig semmi sem biztos. S, hogyha Aboz betartja ígéretét, még van közel három egész napjuk, hogy visszaérjenek a hajóhoz. Mivel Learon varázslata sikerült, így bőven van idejük megbeszélni a továbbiakat. A Lény immár az ezüstös csillogású fal miatt sem tud a közelükbe férkőzni. Ennek ellenére továbbra is ott rütyög, mint egy éhes rityegő-rutyogó izé.
Viszont, mielőtt még túlságosan elmerülnének a semmittevésben, hallanak valamit. Most nem a Lény az, habár közel akkora hangerejű ez is. Mintha egy hatalmas gnóm-gépezet lépett volna működésbe az egyik pillanatban. Fogaskerekekre, láncokra emlékeztető hangok jutnak a fülükbe. Ha szemben állnak a Lénnyel, akkor jobbkéz felől érkeznek a hangok. Az egész néhány másodpercig tart, végül egy hatalmas puffanás után ismét csend borul a helyre. Ha másért nem, ezért érdemes lenne még maradniuk. Vagy, ha máshogy gondolkodnak, ezek után már tényleg itt az ideje a menekülésnek. *
//Vojtri//
* A kettő több mint az egy. Egy meg egy az épp kettő. A kettő sokszor jobb, mint az egy. Nehéz lenne szembeszállni Vojtri logikájával. Habár se a tyúk nem reagál Vojtri szavaira, se a szobor nem köszöni meg, hogy kapott egy szemet, valami történik. Valami mindig történik, ez azonban más. Érzi, hogy lába alatt rezeg a föld. Hangos kattogásokat hall. Nehéz lenne belőni, hogy pontosan merről is hallja a hangokat: oldalról, alulról, hátulról – nagyjából olyan, mintha egy zenekar közepén állna. Végül egyértelműen maga mögül hall egy hatalmas puffanást, ezzel véget is ér a mechanikus koncert. Ha siet, alighanem elsőként érhet oda, hogy meglássa, mi történt az épp csak hátrahagyott teremben. Ha nem siet, valószínűleg akkor is. *
//Athien, Loq//
* Miután megtömték magukat bogyókkal – ki-ki a maga módján –, mennek tovább, mígnem egy elágazáshoz érkeznek. Közmegegyezéses módszerrel a sötétebb, de biztonságosabb utat választják. Mivel nem oltották el a fáklyáikat, így azok még mindig égnek, bevilágítva a nem épp szűkös, de nem is túl széles járat göcsörtös falait. Loq könnyedén megállapíthatja a lyukakról, hogy azokat nem víz vájta ki, de még csak nem is csákányok. Erről árulkodnak a járatok falain talált karomnyomok is. Valami vagy valamik laknak itt. Az üregek számából ítélve inkább utóbbi. Ahhoz sem kell hatalmas szakértelem, hogy megállapíthassák, hogy a lyukak egy része legalábbis egybeér. Valahol egészen egyértelműen látszik már kívülről is, máshol ki tudja, milyen hosszan és ki tudja, merre kanyargó, beláthatatlan járatok vannak. Készítőiknek ugyanakkor csak nyomukat látják a falakon található karmolások formájában.
Maga az út nem ágazik el, többnyire ívesen balra tart. A barlang falain a kint látottakhoz hasonló lukak ismétlődnek, változatos méretekben és formákban. Mikor már egy perce úton vannak a sötét járatban, a távolból egy ismerős emberi hangot hallanak meg. Vojtri hangját, aki úgy hangzik, hogy épp meglehetősen töri valamin a fejét. *
– Fifikás, fifikás. * Kisvártatva a hang megismétlődik, legalább kétszer-háromszor. Bármi is az, rendkívül fifikás lehet. Talán a páros tudna neki segíteni. *
1844. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-11-21 08:26:36
Üzenet elküldve: 2022-11-21 08:26:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Amint megmozdul a kalapos barátja ~ Hogy a fenébe maradt a fején a kalap? ~, Fyn ismét inkább a saját biztonságával törődik. A legjobb választásnak az a folyosó tűnik, amerre Learon igyekszik terelni a szedett-vedett kompániát. A neki célzott szavakra csak alig észrevehető szemforgatással reagál. ~ Hát persze, megint én vagyok a kolonc... Így is elég sokkal tartozom már neki. És Aasrynnek. És Srennek. ~ Már el is felejtette, hogy épp az imént segített kihúzni a félvért a halál torkából. ~ Csak jussunk ki innen, hogy alkalmam is legyen visszaadni a kölcsönt. ~ Átérzi és osztja a pásztormágus gondolatait. Szívesebben lenne akárhol máshol, a kincs meg nyugodtan rohadjon meg ott, ahol van.*
~ De mi van, ha Aboz nem visz haza a hülye gömbje nélkül? ~
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Amint megmozdul a kalapos barátja ~ Hogy a fenébe maradt a fején a kalap? ~, Fyn ismét inkább a saját biztonságával törődik. A legjobb választásnak az a folyosó tűnik, amerre Learon igyekszik terelni a szedett-vedett kompániát. A neki célzott szavakra csak alig észrevehető szemforgatással reagál. ~ Hát persze, megint én vagyok a kolonc... Így is elég sokkal tartozom már neki. És Aasrynnek. És Srennek. ~ Már el is felejtette, hogy épp az imént segített kihúzni a félvért a halál torkából. ~ Csak jussunk ki innen, hogy alkalmam is legyen visszaadni a kölcsönt. ~ Átérzi és osztja a pásztormágus gondolatait. Szívesebben lenne akárhol máshol, a kincs meg nyugodtan rohadjon meg ott, ahol van.*
~ De mi van, ha Aboz nem visz haza a hülye gömbje nélkül? ~
1843. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-11-20 12:35:54
Üzenet elküldve: 2022-11-20 12:35:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Sren szerencsésen megmenekül, hála Learonnak, aki azért kicsit büszke is magára annak ellenére, hogy ez a dolog csak jelenleg van, így és akármikor megint elkaphat bárki ez a Lény, ha valahogy kiszabadul a mágus varázslatából. Ahogy kérte, mindenki elkezd hátrálni be a folyósóra, és ha mindenki ott van, akkor a Sajt-mester egy újabb varázslathoz folyamodik, amivel terve szerint elzárja a bejáratot a csápos istenek haragja elől. Persze a másik varázslatot még így is fent tartja, ha esetleg nem sikerülne a rács megidézése vagy bármi ilyesmi. Egyébként is úgy tartja a pásztor, hogy jobb duplán biztosítani magukat. Ha mindenki kint van a nagy teremből, akkor a többiekhez fordul.*
-Nem tudom ki miért jött ide és mi a terve, de nevezettek gyávának, én nem ilyen hatalmas szörnyekkel harcolni jöttem! Legszívesebben hazamennék már, nem érdekelnek a kincsek ennyire. *Megvonja a vállát és folytatja.*
-Azt hiszem, nekem van a legnagyobb esélyem ez ellen a valami ellen és talán győznék is, de nem akarom kipróbálni, főleg nem úgy, hogy közben védenem kell titeket, barátaim! *Itt egyértelműen Fynre néz és egy mosolyt is megereszt felé.*
-Öreg vagyok már és a varázserőm is véges. Ki tudja, ha megölöm ezt a szörnyeteget, mi jön még velünk szembe. *Állítja a többiek elé kissé reményvesztett gondolatait.*
-De ha van valakinek valami ötlete, hogy mit csináljunk, várom!
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására az előtte lévő maximum nála kétszer nagyobb nyílás ezüstös színű ráccsal záródik el. Hatása három körig tart.
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Sren szerencsésen megmenekül, hála Learonnak, aki azért kicsit büszke is magára annak ellenére, hogy ez a dolog csak jelenleg van, így és akármikor megint elkaphat bárki ez a Lény, ha valahogy kiszabadul a mágus varázslatából. Ahogy kérte, mindenki elkezd hátrálni be a folyósóra, és ha mindenki ott van, akkor a Sajt-mester egy újabb varázslathoz folyamodik, amivel terve szerint elzárja a bejáratot a csápos istenek haragja elől. Persze a másik varázslatot még így is fent tartja, ha esetleg nem sikerülne a rács megidézése vagy bármi ilyesmi. Egyébként is úgy tartja a pásztor, hogy jobb duplán biztosítani magukat. Ha mindenki kint van a nagy teremből, akkor a többiekhez fordul.*
-Nem tudom ki miért jött ide és mi a terve, de nevezettek gyávának, én nem ilyen hatalmas szörnyekkel harcolni jöttem! Legszívesebben hazamennék már, nem érdekelnek a kincsek ennyire. *Megvonja a vállát és folytatja.*
-Azt hiszem, nekem van a legnagyobb esélyem ez ellen a valami ellen és talán győznék is, de nem akarom kipróbálni, főleg nem úgy, hogy közben védenem kell titeket, barátaim! *Itt egyértelműen Fynre néz és egy mosolyt is megereszt felé.*
-Öreg vagyok már és a varázserőm is véges. Ki tudja, ha megölöm ezt a szörnyeteget, mi jön még velünk szembe. *Állítja a többiek elé kissé reményvesztett gondolatait.*
-De ha van valakinek valami ötlete, hogy mit csináljunk, várom!
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására az előtte lévő maximum nála kétszer nagyobb nyílás ezüstös színű ráccsal záródik el. Hatása három körig tart.
1842. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-11-19 15:48:35
Üzenet elküldve: 2022-11-19 15:48:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
* Igaz neki más elképzelései voltak eddig a jó házasságról, de mivel nem állnak le beszélgetni, nem is nyitja ki a száját. Csak csendben elindulnak az egyik úton, amit viszonylag biztonságosnak ítéltek meg. Azért egy-egy részen megállnak enni, vagyis inkább bebogyóznak. Ami közben inkább az előttük lévő utat nézi, vagy amit már maguk mögött hagytak. Vagy a tengert. Bármit csak ne a zabáló orkot. Az egyik bokornál hosszabban elidőz és próbál annak bogyóiból kicsit betárazni. *
- Rézszínű hols, a bogyó csillapítják a szomjúságot. Vegyél belőle bőven, mert nem tudhatjuk, mikor lesz ilyesmire alkalom.
* Egy java részben kihalt, mágiáktól furcsálló átkozott helyen járnak. Beszélő szobrok, eltűnő utak, vijjogó hangok és égető falak között; eddig csak hideglelést találtak, fájdalmat. Semmi kaja. Evés és szomjoltás után indulnak is tovább. S bár látnak néhány lyuk félét, kisebb-nagyobb nyílásokat is, egyik sem akkora; hogy akárcsak megfontolnák a bejutási lehetőséget. Végül egy nagyobb barlangnyílás előtt állnak meg és lesnek be rajta. Most még csak a víz csepegő hangját hallja, mást nem. A tovább vezető, ámde keskenyedő út láttán ő is arra gondol, amire az ork. Inkább a barlang. *
- Szerintem is jobbak az esélyeink arra. Ki tudja mennyire keskenyedik el az út a másik irányban?
* Még ő csak-csak, de az ork talpának hamar kényelmetlen lenne az út. S akkor már maradjunk a megszokott formánál. Elsőként lép be a barlangba, égő fáklyával a kezében, mert még mindig jobb így, mint ha taszigálnák. Főleg égett részei vennék zokon a noszogatást. *
* Igaz neki más elképzelései voltak eddig a jó házasságról, de mivel nem állnak le beszélgetni, nem is nyitja ki a száját. Csak csendben elindulnak az egyik úton, amit viszonylag biztonságosnak ítéltek meg. Azért egy-egy részen megállnak enni, vagyis inkább bebogyóznak. Ami közben inkább az előttük lévő utat nézi, vagy amit már maguk mögött hagytak. Vagy a tengert. Bármit csak ne a zabáló orkot. Az egyik bokornál hosszabban elidőz és próbál annak bogyóiból kicsit betárazni. *
- Rézszínű hols, a bogyó csillapítják a szomjúságot. Vegyél belőle bőven, mert nem tudhatjuk, mikor lesz ilyesmire alkalom.
* Egy java részben kihalt, mágiáktól furcsálló átkozott helyen járnak. Beszélő szobrok, eltűnő utak, vijjogó hangok és égető falak között; eddig csak hideglelést találtak, fájdalmat. Semmi kaja. Evés és szomjoltás után indulnak is tovább. S bár látnak néhány lyuk félét, kisebb-nagyobb nyílásokat is, egyik sem akkora; hogy akárcsak megfontolnák a bejutási lehetőséget. Végül egy nagyobb barlangnyílás előtt állnak meg és lesnek be rajta. Most még csak a víz csepegő hangját hallja, mást nem. A tovább vezető, ámde keskenyedő út láttán ő is arra gondol, amire az ork. Inkább a barlang. *
- Szerintem is jobbak az esélyeink arra. Ki tudja mennyire keskenyedik el az út a másik irányban?
* Még ő csak-csak, de az ork talpának hamar kényelmetlen lenne az út. S akkor már maradjunk a megszokott formánál. Elsőként lép be a barlangba, égő fáklyával a kezében, mert még mindig jobb így, mint ha taszigálnák. Főleg égett részei vennék zokon a noszogatást. *
1841. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-11-19 08:29:29
Üzenet elküldve: 2022-11-19 08:29:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Szerencséjére úgy látszik feje kemény, mint a kő, nem engedi, hogy agyvelejét összerázzák, így hamarabb magához tér. Persze ehhez kellett két társa is hozzá. A szerencsétlen poén után, Fynre kacsint, majd biccent mindhárom társa felé:*
- Köszönöm! *Gyorsan felméri a terepet, magán is végignéz. Itt-ott vöröslik bőre a korábbi hőtől, néhol úgy érzi ég, mint a pusztulat, de különösebben nincs most ideje erre. A mágus kiáltására felkapja a fejét, s az általa mutatott szűkebb járatra pillant. Ott már talán neki is van esélye megböködni a lényt, egyetért a javaslattal.*
- Fyn, gyere... *s hátrálni kezd, ha a lány is, közben Aashryn szándékát is érteni véli. Bár nyilván sokkal értékesebb volt számára a kardja, talán nem sértődik meg, így oldaláról lecsatolva két tőrét, egyiket Aashryn felé nyújtja, amint lesz egy kis idejük.*
- Fogd, nekem úgyis csak dísznek van az oldalamon. *Rántja meg a vállát, némi fintor közepette, de nincs ideje a hősködésnek. Akár elfogadja a lány akár nem, ami kezében marad, az már használatra kész. Arra figyel, hogy a mágus varázslata és a szörny közé ne kerüljön, egyébiránt rábízza magát a tapasztaltabbak döntésére és akképp cselekszik. Abból talán kisebb baj lesz, mintha önállóan akciózna.*
//Learon, Aashryn, Sren, Fynlisse//
*Szerencséjére úgy látszik feje kemény, mint a kő, nem engedi, hogy agyvelejét összerázzák, így hamarabb magához tér. Persze ehhez kellett két társa is hozzá. A szerencsétlen poén után, Fynre kacsint, majd biccent mindhárom társa felé:*
- Köszönöm! *Gyorsan felméri a terepet, magán is végignéz. Itt-ott vöröslik bőre a korábbi hőtől, néhol úgy érzi ég, mint a pusztulat, de különösebben nincs most ideje erre. A mágus kiáltására felkapja a fejét, s az általa mutatott szűkebb járatra pillant. Ott már talán neki is van esélye megböködni a lényt, egyetért a javaslattal.*
- Fyn, gyere... *s hátrálni kezd, ha a lány is, közben Aashryn szándékát is érteni véli. Bár nyilván sokkal értékesebb volt számára a kardja, talán nem sértődik meg, így oldaláról lecsatolva két tőrét, egyiket Aashryn felé nyújtja, amint lesz egy kis idejük.*
- Fogd, nekem úgyis csak dísznek van az oldalamon. *Rántja meg a vállát, némi fintor közepette, de nincs ideje a hősködésnek. Akár elfogadja a lány akár nem, ami kezében marad, az már használatra kész. Arra figyel, hogy a mágus varázslata és a szörny közé ne kerüljön, egyébiránt rábízza magát a tapasztaltabbak döntésére és akképp cselekszik. Abból talán kisebb baj lesz, mintha önállóan akciózna.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1922-1941