Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 50 (981. - 1000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1000. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-29 00:14:15
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Világítótorony//

- Az. *Ért egyet. Ezt nagyon jól tudja csinálni, ha már megélhetése nem akadna, egészen biztosan elszegődne főbólogatónak a városba.*
- Köztünk legyen szólva, azért Darna még nem volt olyan nagyon idős, még éppen nem nagymamakorú. Férje azért volt neki, ha jól tudom, csak éppen azt nem tudni, mi lett a fickóval. *Pletykál, mert ezt is nagyon jól tudja csinálni, meg aztán élvezi is nagyon.*
- Hogy-hogy hogy? Süt. Ha bárki utána tudná csinálni, akkor most nem lennénk ekkora gondban. *Az ilyen kérdéseket betudja annak, hogy a mágusok mind ilyen elvont fickók, akik még a legegyszerűbb dolgot is bonyolítanák.*
- Na gyökérrel nem lakunk jól, az is biztos. *Felnevet. Az egy dolog, hogy a Szellemjárót gyökereken és vízhajtó teán tartják a hegyen, hogy mindenféle látomásai legyenek az éhségtől, de egy másik intézőtől azért többet és jobbat várt.*
- Nálam kenyér van és szalonna, meg hagyma, de azokat még sütni sem kell. Biztos kell az a víz? *A víz lent van, ők meg fent, este pedig már nem dolgozna túl sokat, ha nem muszáj.*
- Nem tudod valahogyan fölvarázsolni ide? *A lefelé vezető lépcső korlátjára támaszkodik és úgy néz Taitosra.*


999. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-28 20:07:37
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Világítótorony//

-Hallatlan.
*Csodálkozik a hallottakon.*
-Ezek a halottak is maradhattak volna szépem a helyükön, és akkor se szorulás, se nagymamák nagymamáihoz költözés.
*Csóválja a fejét nagyon hevesen.*
-Darna mama hogy süt amúgy?
*Kérdi érdeklődve, és kihúz egy darab égő fát a máglyából, felé állítja a lábast is.*
-No hát, nekem van egy kiiis.
*Túrja zsebeit.*
-Nos, egy pár gyökerem, amit az úton szedtem fel, nem finom, de nem is mérgező, kis kesernyés fűszeres ragut lehet belőle főzni, de jobb, mint a patkány, szerintem.
*Teszi hozzá, és a lépcső felé kezd indulni.*
-Jöjjön Svir uram, menjünk le vízért!
*Invitálja a másikat is.*
-No és, a vetés hogy halad?
*Próbál valami kellemes, földművelős témába belevágni, amiről Svir tud beszélni.*


998. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-28 19:43:11
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Világítótorony//

*Nem felel, mert neki aztán édesmindegy, hol gyullad meg az a tűz. Taitos különben is annyi olajjal locsolta már meg, hogy akárhol is gyújtják meg, lángra kap majd mindenhol néhány percen belül. Arra a néhány percre meg igazán mindegy, hogy alul vagy felül ég inkább. Legfeljebb néhány részeges kalóz egy sziklának csapódik a ladikjával, de értük igazán nem kár.*
- Dolgos kéz még akadni akad, csak éppen nem az a dolga, hogy a tésztát gyúrja, kelessze, süsse. Valami szörnyű kórság gyötri Darna mamát, Arnulf szerint végzetes szorulása van. Mások meg azt mondják, nincs is már a faluban, elment a háború elől a rokonokhoz. Akárhogy is, a pékség az zárva van. *A lábasra és a tűzre pillant, aztán Taitosra.*
- Hát kérlek, amit hoztunk. Nálad mi van?


997. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-28 17:39:01
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Előbb Wrammal fejezi be a gyors csevejt, majd már nem is foglalkozik velük. Nem akarja látni a vérző Vöröskét, hogy túléli e az egészet, vagy nem.
Bress szavaira, hogy négyszemközt akarna vele beszélni, csak megforgatja szemeit. Naná, hogy akarna. S fogadni merne, hogy nem ő lesz az egyetlen.*
- Húzz sorszámot. *Jegyzi meg fogai között sziszegve.
Az üvöltés hatására való kézsimogatásra felvonja a szemöldökét.*
-Nyugalom? Épp a minap neveztem el Démonnak, erre tessék. Na igen, nem mintha téged akarna megölni. Még hogy nyugi. *Forgatja meg újra a szemeit, majd el is kapja a kezét. Aldot hamar leápolják. S ott is hagyják, vagyis még gyorsan átviszik a hajóra, s jön a Kalanonnal kapcsolatos kérdés.*
- Öhm. Segített megölni a hajó kapitányát. Vélhetően rabszolga volt, mégis végig segített. Vagyis lent, s lám, még most is. *Hazudja. Nem mintha nem ő ölte volna meg, de hát amiről a többiek nem tudnak, arról nem is kell.
Lent, remélhetőleg kap segítő kezeket, s gyorsan kirámolják. Ládák, hordók. Ruhák, és ruhák. Ezen csak elhúzza a száját, de ezen is túl lehet adni. Majd egy ezüst szegélyű láda. S apróságok.*
- Mindent viszünk ami, mozdítható. *Jelenti ki, s ő maga tényleg visz mindent. Le-fel rohangál, melytől hamar ki is fárad.*
- Na persze, a többieknek jók a kifogásuk mi. Még hogy lesérülnek. Legközelebb én állok az első kard útjába, hogy leszúrjon. *Zsörtölődik, miközben Zara vállát lapogatja meg.
A pakolásban a fogoly is segít nekik, kit összevont szemöldökkel méreget. Még nem tudja, hogy mit kezdjen vele, de sürgősen el kell döntenie.
Mikor már mindent kipakoltak, jön a harmadik szint. Bressel szedik ki az azt eldugaszoló ládát. Elsőként merül le a vízbe, kalapját Kalanon kezébe nyomja. De lent nincs semmi, csak lebegő hullák. Nagy levegőért tör a felszínre.*
- Ezért felesleges volt. Segítsetek. *Nyújtja fel a kezét, hogy húzzák ki a vízből.*
- Na iparkodás, mindjárt elsüllyed ez a tákolmány. *Siet fel, ám vizes ruhája nem a legnagyobb segítség, főleg a cuppogó csizmája. De hamar átérnek a saját fedélzetükre. Őt még meg is segíti valami, mert szinte egy hullám löki át Lélekvesztőre, ahol elsőnek is Wram találja meg.*
- Két nap volt ide, két nap maximum vissza. *Bólint egyet, majd hálás mosolyszerű kerekedne az arcára, ha nem fordulna át grimaszba a művelete.*
- Köszi Zöldike. *Paskolgatja meg az ork vállát, majd dühödten toppant egyet.*
- Hogy a krákenek faljanak fel. Kizárt, hogy letudjak erről szokni. *Szól még egyet, miközben behúzott nyakkal hátrál. Még ki se mondta, amikor hátrapillantva láthatja, hogy válik a tengerek rabjává a hajót.*
- Okés emberek! *Kiáltja el magát, miközben kihűl benne a vér. Hiába az előbb emlegette a krakent, erre valami megjelenik.*
- Mi a rosseb? Ez a legnyugodtabb vizek az egész tengeren. *Zsörtölődik, ahogy a kormányhoz cuppogtat.*
- Kötelet rögzítsétek, vitorlákt ki, élesen fordulunk. *Az utolsó szavát elnyújtja, ahogy megérzi az újabb hullámot, mely meglöki a hajót, s már jön is a hajó. Már nem is zsörtölődik csak nagy levegőt vesz.*
- A sértülteket rögzítsétek! És lehetőleg mindent, amit tudtok. Nincs időnk, vitorlákat fel! Nehogy le! Ne hallgassatok az előbbi mondatomra! Átkozott vihar. *Bár ő már így is csurom víz, az eső mit sem változtat ezen. Elővéve az iránytűt állítja helyes irányba a hajót, majd mehetnek is. Egy egy hullámra próbál elé menné, nehogy feldöntse oldalról.*



996. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-28 16:05:37
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Szelíd

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Nerilil figyel a sérültekre és közben azt veszi észre lassan kezdi bőre visszanyerni eredeti színét és fázni sem fázik már annyira. Az hogy ez mennyire jó vagy sem az jó kérdés de sebe a meleg hatására még jobban kezd fájni. Wram pihen míg fel nem keltik. Dyntina, Reydis és Aldren még mindig az ágyban de hát jobbat nem is tehetnek. Enrakhala ha követi a jó tanácsokat lent marad és pihen de közben segédkezhet Nerililnek is ha gondolja vagy fel is mehet nézni hogy és mint boldogulnak a többiek. Nadae, Bress, Taran, Kalanon, Zaranir rámolják át a rakományt. Az utolsó dolgok közé tartozik, szerszámok és felszerelés a hajó javításához, a kapitányi szoba és annak értékei egy két festmény ruhák de semmi különös és végül egy kis ezüst szegélyes ládika amit át visznek. A rakomány vegyes ruhák és egyéb szövetanyagok illetve, étel gabonafélék és ital bor és rum. Összességében olyan 1000 - 1500 aranyat is érhet a piacon. Nadae és Bress még tesz egy kísérletet a harmadik szintre való lejutásra. Ekkor már jócskán derékig ér a víz a második szinten, nehezen de a torlaszt elmozdítják valahogy. Amikor viszont elindulnak lefelé lehet hogy csak egy pillanatra de úgy látják, úgy érzik mintha a semmibe úsznának és nem látnak semmit csak sötétséget. Mire újra kinyitják a szemüket már hullák veszik körbe őket felnőttek és gyerekek, férfiak és nők, fiúk és lányok vegyesen. Semmi mást nem találnak a harmadik szinten csak cellákat és bennük élettelen testeket van amelyik megfulladt van amelyik sérülésekkel teli. Ezek után ők is feljönnek és átmennek saját hajójukra. Nadae hagyja el utoljára az ördögi hajót, de a hajóról való letessékelésben még segítségre is lel. Ugyanis mikor lábát elemelné a hajóról az emelkedni kezd átlökve őt sajátjára majd ezzel nem marad annyiba a dolog a Lélekvesztő élesen oldalirányba kezd sodródni, el a másik hajótól. Távolról szemlélhetik tovább az eseményt azok akik a fedélzeten vannak, nem egy szép látvány ahogyan a hajó amin percekkel ezelőtt voltak az égbe emelkedik és két hatalmas fekete csáp tartják a magasban. A csápok szépen lassan körbefonódnak a hajón eltüntetve azt, látszólag nem roppantja össze hanem lerántja a mélybe. Hogy ezalatt vagy ezek után a Lélekvesztő és legénysége mit tesz az rajtuk áll, de a vihar már jócskán a seggükben van és a fura esemény se nézet ki éppen biztatóan. Akárhogyan is tesznek pár perccel később újból az ismerős ördögi üvöltő hangot hallják maguk mögül, de most sokkalta hosszabb ideig hallani. Amikor a hang elhallgat a vihar kezd rá mintha erre a jelre várt volna. A vihar nem kegyelmez a Lélekvesztőnek mintha rongybaba lenne úgy dobálódzik a vízen, lent rögzíteni kell mindenkit és mindent mert elég veszélyes lenne másképpen. A vihar csak reggel engedi el a Lélekvesztőt ami károkat szenvedett de még azért haza lehet jutni vele. Egy napnyira vannak a partoktól ha tudják tartani a tempót és nem jön semmi más közbe akkor másnap estére már mindenki ágyban aludhat.*


995. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-28 11:26:43
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Világítótorony//

*Minthogy Svir nem felel arra, hogy hol gyújtsák meg a jelzőtüzet, Taitos nem teketóriázik, bedugja az első megfelelőnek tűnő helyen a fák közé fáklyáját, így az olajos fát igen hamar elkezdik körbenyaldosni a lángok.
Hátra lépve csípőre tett kézzel szemlélődik, és úgy érdeklődik tovább.*
-Hogyhogy nincsenek dolgos kezek?
*Csodálkozik igen hevesen.*
-Eddig csak jót hallottam kalácsfalváról, ilyen kihalt lenne viszont, vagy csak pékek nincsenek?
*Húzza fel a szemöldökét.*
-Kalácsvarázsról sajnos nem hallottam, úgyhogy ebben nem igazán tudok segíteni.
*Csóválja a fejét.*
-Itt a lábasom, van tűz is, mi legyen a vacsora?
*Kérdezi.*


994. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-28 10:55:45
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Világítótorony//

- Azt nem előbb, minthogy azt a díszes botodat, amit mindig szorongatsz fel nem vágtam gyújtósnak! *Válaszolja Svir, amíg a faellátást biztosítja a tűz számára. Véleménye szerint igazán csinálhatná az egészet Taitos varázslattal, ugyanakkor mégsem említi ezt meg kedves ismerősének. Tudniillik Svir igencsak ódzkodik mindenféle varázslattól, az újra élő holtaktól elkezdve egészen a klasszikus tűzlabdáig. A bájitalokat még csak-csak hajlandó meginni néhanapján, ha úgy hozza a szükség, de amúgy jobban szereti a hagyományos módszereket. Talán nem olyan hatékonyak, de sokkal kevésbé veszélyesek és szeszélyesek is.*
- Mindenkire ráfér. *Mondja nagyon bölcsen.*
- Hát azt mondja... *Elgondolkodik, közben a borostáját vakargatja.*
- Sokba. Sokba. *Válaszolja kiváló meglátással.*
- Van, csak éppen szárad, nincs aki gyúrja, kelessze. *Sóhajt.*


993. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-27 22:30:04
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Világítótorony//

-Svir úrfi! Dobjad rá a fát, vagy a kalapodat kell majd.
*Mondja Taitos, miközben ő az olajat locsolgatja a máglyára.*
-Pár perc, és gyújtani kell.
*Kémlel ki messzire, ahol a nap vörös hídja már elfoszlóban van a vizen.*
-Szegény fickó, ráfért már egy ilyen este.
*Utal arra a toronyőrre, akit most ők váltottak le, hogy az estét a Merinában tölthesse.*
-Azon gondolkodom, hogy vajon mennyibe kerülne egy ilyet építeni, szerinted?
*Nét a kalapos szerencsevadászok krémjére kérdőn, miközben az utolsó loccsantásokat végzi, majd a gyújtó fáklyáért nyúl, hogy szépen lángra kapassák az egészet.*
-A tetejét, vagy az alját?
*Kérdezi a nála talán tapasztaltabb tűzrakót, majd ha már tudja mi a dolga, akkor személyesebben is érdeklődni kezd.*
-És mi a helyzet, van még Kalács?


992. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-27 15:00:08
 ÚJ
>Wram Vrauk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Intenzív osztály//

* Wramnak nincs sok ideje, főleg mert a harc lassan befejeződik, s nem egyedül a Vörös járt pórul. A kapitány javaslatára rábólint, mert a nőnek valóban össze kell varrni a sebeit. Ám előtte el kellene jutni odáig. Nerilil megjelenése, s az általa hozott dolgok azért biztatóan hatnak a vajákosra. *
- Itt nem tehetek érte semmit. A te segíts a többieknek, én majd őt átviszem. A kapitányi kabinban van tű és lószőr. Ha megvannak a sebesültek, hozdd le nekem.
* Mondja feszült hangnemben, majd ismét mozgó karját próbára téve emeli fel a sérültet. Nem esik nehezére a cipekedés, így Dynti hamarosan az egyik függőágyban találja magát. *
~ Én méregkeverő vagyok, nem egy istenverte felcser! ~
* Morog magában, de azért megnézi, hogy Nerilil mit hozott neki. Gyolcsok, füvek, némi folyadék. Igaz, hogy nem a legszerencsésebb az összeállítás, de azért akad benne pár hasznos alapanyag, mint például Észak reménye, fehér quartan, mocsári pityóka. Gondterhelt arccal figyeli, ahogy sorra jönnek a sérültek, s csupán az ad neki vigaszt, hogy nem egyedűl kell ezzel szembenéznie. *
- Nerilil. Te maradsz, a többiek takarodjanak!
* Mondja feszülten, majd a saját zugához lép, s gyakorlott mozdulatokkal kezdi el előkészíteni a szükséges dolgokat. *
- Hozz két adag vizet, meg rumot. Az egyik vizet forrald fel, a másik a sebek kitisztításához kell.
* Keze nem áll meg, s mire a lá y hozza a dolgokat, a vajákos a barna gbolis olajából, s a vérfű virágából kenőcsöt kever, amit majd a súlyos sebekre kenhet. Csak reméli, hogy elállítja a vérzést, miután összevarrják a sebeket. *
- Neem vagyok finnyás, de ha segíteni akarsz, akkor tisztísd ki a lányok sebeit. Főleg az Ővét.
* Mutat az ájult Vőröskére, hisz neki a legrosszabb a helyzete. A percek nyúlnak, s még a lány hathatós támogatásával is órákon át küszködnek a sebekkel. Dyntit összevarrni, bekötözni, az orgyilkos sebét ellátni, az égést enyhíteni. És persze ott van még a szőkeség is, akinek a karját kell kezelésbe venni. Sem gyógyfüvük, sem felszerelésük nincs elég, így Wram kénytelen ott spórolni, ahol tud. Mikor mindenkinek leellenőrizte a kötését, még meggyújt egy kevés ördögvigyort, hogy nyugodt álmot alhassanak a lábadozók. Véresen és kimerülten hagyja el a betegeket, hogy rekedt hangon keresse meg Nadaet. *
- Kapitány!
* Ha a nő előkerül, láthatja, milyen állapotban van az ork. *
- Megtettem amit tudtam, de minél hamarabb partot kell, hogy érjünk. Szerintem megmaradnak, de a srác karjából cápa eledel lesz. Azok után, amit művelt, jobb lesz neki egy kézzel, mint kettővel, ha magával ragadja a kor.
* Mondja, miközben egy koszos ronggyal igyekszik letakarítani a kezére ragadt vért. *
- Egyelőre hagyjátok őket, majd mi Nerilillel figyeljük azalotukat. Ti csak hajózzatok, s most hagyjatok egy pár órát pihenni.
* Mondja, s ha van válasz meghallgatja, ha nincs ledől, de előtte még megszólítja a segítőjét. *
- Nézz rájuk időnként. Ha bármi furcsát látsz, azonnal szólj. Fájdalomcsillapító kenőcs van elől, ha nagyon nyögnek, kötésváltásnál kend be a sebeiket, aztán füstölj el pár ördögvigyort. Megyek hunyok egyet.
* Néz a másikra, de elég hangosan beszélt, hogy mások is hallják, így ha a lány is pihenni akar, elég megmutatnia a többieknek mi hol van. Az ork pedig alig heveredik el, már alszik is. *



991. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-24 17:27:16
 ÚJ
>Kalanon Syythas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Emlékszik taníttatása minden szavára még. Hiába a távolság a homoksivatagba zárt várostól és a famíliától, a módszereiket generációkon át tökéletesítették, hogy Kalanon kondicionálásán már ne essen szégyenfolt. A citátum szerint, a háború: béke, a szabadság: szolgaság, a tudatlanság: erő.
Némán megcselekszi, amit a hajófoglalók mondanak neki. A sérültek biztonságba helyezése után Nerilil mellett marad, amíg amaz más feladatot nem szab ki rá vagy el nem zavarja egyszerűen.*
- A nevem Tizenhetes Fogoly. *A világnak ezen részében nem találkozott még olyannal, akit hasonló számsorral jelöltek volna meg, igaz, saját nevének közlésére sem kérte még fel senki. Most azért teszi mégis, mert sorsát összefonódni látja azokéval, akik harcot vívtak a hajó elfoglalásáért az ő bebörtönzőivel.
A vezetőnek tűnő nő a fedélközbe parancsoló szavára megjelenik ő is, hogy elkísérje azokat, akik a süllyedő szerkezet elhagyása előtt még szétnéznének az ismeretlen szinten.
Kalanon ezek egyikeként áll elő.*


990. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-23 20:42:04
 ÚJ
>Taran Laton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//
//Elsőrorban Nad, Wram, Enrakhala//

*Dyntina sérülését nem tudja megakadályozni, így kétségbeesetten zuhan térdre. Csupán a még mindig benne dolgozó adrenalinnak köszönhető, hogy nem kapja el a korábbi, a harc előtti ütközésnél fellépő pánikhangulat. A katarzis élménye után akkor is Nadae hangja volt a legelső, ami kicsit sem búgó és kellemes hangon hozta vissza a valóságba. Most sincs ez másképp, noha az ork jelenlétében egy fokkal kedvesebben szólal meg.*
-Igen, megyek!
*Felpattan, majd látszólag céltalanul indul el a Lélekvesztő irányába, falfehér arccal. Néhány másodperc sétába beletelik, mire összeszedi magát annyira, hogy nem csak ösztönből, hanem félig-meddig tudatosan képes lesz sétálni. A másik hajóra érve a felé forduló orgyilkosnőre pillant, aki láthatóan nem úszta meg sérülés nélkül.*
-Oké, oké! Tarts ki!
*Pánikszerűen keresgélni kezd egy tisztának tűnő rongydarabot, de mivel nem talál, leoldja a köpenyét tartó derékkötőt, és odaadja az Enrakhalának.*
-Szorítsd a sebre!
*Ha kellően megsérült, akkor támasza lesz a nőnek, míg azt ülő helyzetbe segíti az egyik árboc tövébe. Ha nincs komoly baja, tekintetét végigvezeti a hajó fedélzetén heverő halottakon. Ekkor néz szét először.*
~Azt a rohadt! Ez kész vérfürdőt rendezett!~
*Pillant kérdőn az orgyilkosra, majd tekintetét visszaemeli a sérültekre, és ekkor megakad a szeme Reydisen, aki sajnos nem épp az ellenséges oldalt erősítette.*
-Francba! Francba! Francba!
*Közelebb siet hozzá, és leguggol, hogy megnézze az életjeleit. Nem ért az orvosláshoz, de sokat olvasott arról, hogy miként kell csinálni, így kiváló segéd lehet. Azt megállapítja legalább is, hogy a nő életben van. Ekkor érkezik oda Neri, feltehetően Kalanon oldalán. Ha nem így van, ő segít neki levinni a kabinba, ha viszont így van, az orgyilkoshoz tér vissza, miközben átkiált Wramnak.*
-Ideát is van egy súlyos sérült! Szólj, hogy mit csináljak!
*Adja le a jelzést, hogy sietni tudjanak, miközben ismét Enrakhala mellé ér.*
-Vihar közeleg, úgyhogy lekísérlek a kabinba, jó? Ott lepihensz, míg az ork megvizsgál! Én meg adok neked egy kevés rumot, hogy ne fájjon túlzottan.
*Átnyújtja butykosát, miközben, ha a nő engedi, ismét támaszául szolgál, hogy le tudja segíteni a lépcsőn a hajó belsejébe.*

//Ördögi üvöltés//

*Hallja, és egyáltalán nem tetszik neki. Ha eddig nyugodtan aludt is a Kárhozotak között, most már egészen biztosan nem fog! Bár egyértelműen valami ősi mágia miatt jöhetett a másik hajó felől a hang, inkább most nem nézné meg, hogy mi is adta ki. Pusztán reménykedik, hogy Dynt áthozzák, még mielőtt az az izé közelebb ér.*


989. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-22 07:55:33
 ÚJ
>Bressauavre Eisso avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Ha egy szóval kellene jellemezni az állapotot, ami jelenleg eluralkodik akkor azt mondaná. Szar. Veszteség az van bőven, de legalább már ellenfél nincs, legalábbis nem látnak semmit, aztán még érheti őket a későbbiek folyamán meglepetés. Egy helyben ácsorogva nézi végig a többieket, és kezdi azt érezni valami istenverte szerelmes történetbe csöppent volna, ahol a végén mindenki bevallja a másiknak leghőbb érzéseit, majd férj és feleségként mennek tovább.*
~Hogy ezek mekkora nyálgépek.~
*A villámlás semmiképpen sem jelent jót, pláne egy félig lekaszált legénységgel, akik folyamatos ápolásra szorulnak.*
~Ne már! Tényleg ennyire szarok vagyunk?! Én mondtam... én előre megmondtam, hogy ezek gyökerek... a kurva életbe!~
*Társaira nézve cseppet sem kedves gondolataiból Nadae zökkenti ki, de hát Bress már csak ilyen. Persze Dyn miatt aggódik, na de most ő is rohanjon oda és a könnyeit visszatartva álljon felette, meg aggodalmaskodjon? Na azt azért nem.*
-Ja látom. *húzza el a száját, majd a kapitányra vándorol tekintete.* -Erre jó rábasztunk. Ha ennek vége szeretnék veled beszélni kapitány... négyszemközt.
*Arca halálosan komoly, majd a végén kacsint egyet. Mi tagadás éppen ideje lenne már a sok jó punc... csaj közül megtöcskölni valakit, egy ilyen ütközet után meg mi mást is lehetne csinálni mint ünnepelni, nyakalni a rumot meg szexelni amíg végleg el nem hagyja őket az utolsó csepp erejük is. Ha Nadae ebben nem lesz partner akkor is vele töltené a későbbiekben az időt, mint hűséges másodkapitánya és fedélzetmestere.*
-Na cipekedjünk. *indul meg Nadae után kissé lemaradva, és hát közben azért stíröli a hátsóját, amire legszívesebben két kézzel markolna rá... na de majd talán később. Bress még ilyenkor is képes kéjvágyainak hódolni... micsoda suttyó lehet mások szemében.
Mi sem természetesebb, hogy egészen véletlenül éppen Bress van ott ahová Nadae kap. Bress megfogja a kapitány kezét, és végigsimítja.*
-Nyugalom kapitány. *mosolyog rá.* -Semmi gond nincsen csak döglődik szegény. Testőrök gyöngye cöh. Most miért? Tök jól áll neki a hóhaj. Oké itt vagyok.
*Amikor Nadae az öve alatt matat megrázza fejét, mielőtt újabb fantáziálásokba esne.*
~Jaj cicám várj még egy kicsikét.~
*Bress mivel látja mire készül a kapitány, és vélhetően a Gyöngynek /ezután így fogja hívni a testőrt/ fájni fog ezért leszorítja a földre amennyire csak tudja, persze nem töri el semmijét, annyira azért nem erős. Majd biccent a kapitánynak, hogy csinálja. Ezután megérkezik Nerilil.*
-Áh helló Aranyom!
*Zaranir legfeljebb egy bólintást kap semmi többet.*
-Ez meg ki a fene? *int Kalanor felé, majd hagyja a francba, nincs most ideje vele foglalkozni... na de majd később. Egyébként Bress kifejezetten várja a legénység zúgolódását, amiért a kapitány kis híján a halálba küldte őket, egy vérbeli legénység már csak elvből is zúgolódik. De akkor majd odalép Bress, és kiáll a kapitány mellett, vagyis hát majd addig még elválik hogy is alakul. Vagy megnevezi saját magát, hogy szavazzanak rá? Ez sem egy járhatatlan út. Nadae ezután kezd el ordibálni.*
-Jól van megyek csak ne ordibáljál... a fülem egészen jó. *morgolódik, majd követi a kapitányt. Hát ha valakit akkor őt a hullák rohadtul nem hatják meg, bár elég gyomorforgatóak de nem a bárdnak. Sőt némelyik igen művészi módon pusztult el.*
-Itt vagyok cicám... öhm... kapitány. *javítja ki magát, még egy kis ideig meg kell tartani a formalitásokat.* -Na végre valami! *csillannak fel a szemei a zsákmányt látva.*
~Zsákmány, zsákmány, zsákmány de jó!~
-Héj ti ott odafent! Aki pakol haladjon. Én adogatom felfelé, ti meg vegyétek el. Na szaporán, ez a fedélzetmesteretek parancsa! *vagánykodik kicsit, majd mielőtt a kapitánynak segítene megoldani a harmadik szintre lejutás problémáját feladogat mindent amit el lehet rabolni... ha valamit nem bír el akkor majd lejön valaki és segít feladni, ez már részletkérdés. Reméli azért nem tűnnek el amíg ők itt rohadnak lent, mert akkor egyesével fogja levágni az állítólagos bajtársakat.
Ha jól értelmezi valami eltorlaszolja a járatot, amit arrébb kellene valahogy mozdítani.*
-Na jussunk be. *lép Nadae mellé, immáron ketten követnek el mindent, hogy lejussanak a harmadik szintre... remélhetőleg megéri.*


988. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-21 21:44:01
 ÚJ
>Enrakhala Nieth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Ahogy sejtette, az ellenfele nem gyakorlatlan, és nem ostoba. És bár a hóhajú jól ért a tőrei forgatásához, első sorban azért mégsem szemtől szembeni harcra képezték ki. Így hát meglehetősen vegyes eredményre jut.
A férfi hárítja a maga késével a félvér pengéjét, ám túl nagy támadási felületet hagy magán, a lány pedig ösztönösen döf a védelmen hagyott jókora rés felé. Bár a találat biztos, és valóban bekövetkezik, ő sem ússza meg. Ismerős fájdalom hasít belé, úgyhogy mintha csak a hátában lüktető égető bizsergés ellenpólusává akarna válni, most már elől is kellemetlen érzések gyötrik.
Ám míg az ő testébe nem szaladt olyan mélyre az acél, így Hópihe talpon marad, míg a másik ellenfele is holtan hull a földre. Ez némi elégtételt ad a félvérnek, de ettől még nem lesz rózsás kedve. Tőreit már-már szertartásos mozdulattal törli le ingével, majd csúsztatja őket vissza tokjaikba - igaz, az egyikkel az ing alsó részéből jókora darabot kihasít. Ha tudja, hevenyészett kötést rögtönöz belőle a sebre, míg valami hozzáértőbb el nem látja, vagy amíg el nem áll a vérzés, vagy amíg el nem patkol bele, vagy ha ahhoz nem elég a szövet, egyszerűen csak rászorítja a szúrt sebre.
Ám alig hogy ezzel megvan, aggasztó jelek és jelenetek bontakoznak ki. Mintha a felhőtlen égből lecsapó villámok nem lennének elég baljósak, ott van még az az üvöltés. El akar innen tűnni, minél gyorsabban, és bizony ebben nem csak a túlélő ösztönök keze van benne, hanem a gerincén lassan felkúszó félelem is. Valami történt a másik hajó legénységével, valami, amit ő nem akar átélni.
Jobb későn mint soha alapon megérkezik a felmentő sereg is, pontosabban vissza érkezik. Ahogy elnézi, nem csak ő van ramaty állapotban, igaz, jelen pillanatban talán Reydis az, akiért aggódik. A sérültek cipelését viszont meghagyja a többieknek, égett háttal, vérző, szúrt sebbel a hasán, nos, nem az első dolga, hogy másokat hurcibáljon. Mindenesetre követi le Neriéket, s amint a hóhajú válik a vizsgálatok alanyává, engedelmesen dobja le magáról az ing maradékait, nem zavartatva magát sem a körülötte lévőktől, sem attól, hogy nem valami trópusi sziget mellet hajókáznak nyár közepén.
A megtépázott ruha miatt már eddig is lehetett látni a hátán a felhólyagosodott, vörössé vált, égett bőrt, ám így már világossá válik az is, hogy a ruhanemű vörös foltjai közül bizony van, ami a félvéré. Így persze meg lehet csodálni azt is, amit eddig Arthenior környékére érkezte óta nem sokan láttak, a hasa bal oldalán húzódó hegeket. Leginkább olyanok, mintha valamilyen karmok mély marásának emlékét őrizné, alakjuk, elhelyezkedésük azonban határozottan egy emberkéz szántotta nyomra utalnak.*
- Ne aggódj, nem a fájdalom miatt vagyok zabos. *Pillant a válla felett Nerire, hangja, vonásai érzelem mentesek, ám a jégkék szemekben megannyi indulat és (cseppet sem pozitív érzelem) vihara kavarog. Az ellátást azonban hagyja, s némán tűri, legfeljebb néhány önkéntelenül megránduló izom jelzi, hogy azért érzi a sérüléseket és kezelésük kellemetlen velejáróit.
Az ingbe hamar belebújik, miután ellátták, bár a környezet minden mizériáját meg kellett tanulnia elviselni, azért nem akarja a muszájnál hosszabb ideig tűrni, s azt se bánja, ha a kényszerű meztelenkedés következtében nem hűl meg. Az koronázná csak meg igazán az egészet.*


987. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-21 15:04:38
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indult//

*Úgy tűnik, hogy több ellenfél nincs, így Bressel sem kell hátnak vetve harcolni. Az utolsó ellent Enrakhala lenyomja, s még Taran segítségére sincs szüksége. Bár ha teheti, akkor még utána küldi a mágust. Inkább, minthogy az ájult lány mellett sipítozzon, mert azzal egyáltalán nem tesz jót neki. Sem pedig az orknak. Sem pedig magának, mert percek alatt képes felhúzni magát, s félő, hogy a mágust vágja a tengerbe.
Egy pillanat erejéig még visszatér az orkhoz.*
- A kabinomba, van egy láda az ágy végén Van benne tű, meg lósörény szőr. Bár nem a legjobb alapanyag, de attól még a sebet egyben tartja. *Magyarázza.* - A tű is vélhetően nem tiszta, de egy kis rum, meg égetés s minden jó. A hős szerelmes biztos, hogy segítkezik a tűzcsinálásba. *Bök fejével Taran felé.*
- Kérlek, valahogy tartsd életbe. *Suttogja az orknak. Szürkéiből valódi aggódás olvasható ki, még ha egy pillanat töredékéig is.*
- Őt vidd át a fedélzetre, a többieket átvisszük mi… *Mondja még, majd felállva meglátja a térdelő gerlepárt. Szemeit az ég felé fordítja, s megforgatja is őket. Ellépve a nedves Bress mellett paskolgatja meg a vállát. Legalább ő nem kezd el nyálat csorgatni más iránt.*
- Gyere, vihar közeleg. Vigyük át a sérülteket, aztán pakoljuk át a rakományokat. *Indul meg ezzel az egyetlen sérült felé, aki az ellen hajóján alél, mégpedig a Démon felé.
Aki ekkor hallat földöntúli hangot magából. Léptében merevedik meg, s válik mozdulatlanná. Ijedtében, mely a hang okoz, az első személy felé kap, ki a közelében van… Remélhetőleg Bress vagy Kalanon, ha meg nincs senki, akkor a rumos üvege után kapna… De az sincs.*
- Mi a…
*Kezdene bele a szitkozódásba, de a hang a torkára fagy, ahogy meglátja az őszülő férfit.*
- Na remek… *Sétál oda mellé.* - Mondom, hogy tartsa fel őket, erre megöregszik. S most mondjátok, hogy nem egy Démon. *Forgatja meg szemeit.*
- Gyere segíts. *Inti maga mellé Bresst. Az első dolga, miután letérdel a férfi mellé, hogy öve alatti anyagot leoldva szorítja el a férfi karját, nehogy az elvérezzen. Gyorsan kell cselekednie, most nincs ideje finomkodnia. Az égő tűzbe közbe ha teheti beletartja szablyáját, hogy majd a felforrósított acéllal égesse el a sebet, nem törődve a Démon fájdalmával. Ha teheti, anélkül, hogy nagyobb fájdalmat okozzon a férfinak… Hehe, már ha nem fáj neki jobban.
Ha sikerül átvenni, akkor láthatja, hogy remélhetőleg Neri is feljön az ellenség hajójáról.*
- Helyes, akkor ne pakolj, menj segíts Wramnak. *Osztja be a nőt, ha ő mondja el, hogy mik vannak lent. Ha Zara, neki csak nagyot sóhajt.*
- Te hogy vagy? Tudsz pakolni? *Kérdi, mielőtt még a férfi fogná, s most vonná felelősségre. Tudja, hogy várható lesz némi csipkelődés a szőkeség felől, de most nincs hozzá türelme.
Lehaladva a raktárba, ha jól értelmezi az első szinten hullák vannak. Pipa.
A második szinten… Nem tudja mi van. Rum! De jó! Meg egyéb dolgok. S ha jól látta, kell lennie egy harmadik szintnek is. Vagyis a hajó kinézetéből ezt szűri le. S oda le akar jutni.*
- Bress! *Üvölti el magát, remélve, hogy a félvér férfi meghallja a nevét.*
- Jerj le! Meg bárki, aki pakolóképes! *Kiabálja továbbra is, s megpróbál valahogy lejutni a harmadik szintre. Ha már félig lehalódtak a rakományt szerezzék már meg, s megpróbál ahogy csak lehet lejutni a legalsó szintre. Remélhetőleg segítséggel.*


A hozzászólás írója (Nadae Eilwen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.21 15:05:59


986. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-21 12:49:35
 ÚJ
>Nerilil Anywor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

- Lesz is mit megmagyaráznod.
* Dobja ki oldalra a lábát, fonja keresztbe karjait, ráncolja össze homlokát. Mindez csak annak a pár perces játéknak a része, melyet a Szőke kezdeményezett. Arcán apró gödröcske jelenik meg, ahogy felnevet, ezzel rontva el a színjátékot. Nagy baj nem lehet, ha Zara nem vesztette el a humorérzékét, legalábbis reméli. A Szőke támadása ellen nem igazán tud védekezni, hisz nem is számít rá, másrészt ereje is hanyatlóban van. Félig a hullán landol, de meg szerencse, hisz így senkinek sem fáj. Kihasználva az alkalmat tapogatja végig a férfit, hogy nem esett-e komolyabb baja, megkönnyebbülve veszi tudomásul, hogy nincs. *
- Nem vészes.
* Válaszol tömören, s hogy nyomatékosítsa is szavait a fejét is megrázza. És nem is hazudik, a sebe nem komoly, a nagyobb problémát inkább az okozza számára, hogy teste kihűlés közeli állapotba került. Na de mivel örökké nem térdelhetnek a hajó közepén, ideje lenne valahogy talpra kecmeregni mindkettőjüknek, akár tetszik Zarának, akár nem. Ha kell még ingét is megráncigálja kicsit, hogy mozgásra ösztönözze, de ha nagyon köti az ebet a karóhoz, így is úgy is magára hagyja vagy kitámasztva a korlátnál vagy kettesben új szeretőjével. Jelenleg úgy sem sokat tehet. Azért az utóbbinál egy csókot még nyom a homlokára, hogy nincs benne dac, amiért ennyire makacs, sőt akár még egy bocsánat kérésnek is felírhatja, amiért most gazul kihasználva tehetetlenségét hagyja magára. *
- Nem maradok soká.
* A villámlásra feltekint az égre, tiszta égbolt sehol egy viharfelhő.
Nem kell ahhoz időjósnak lenni, hogy rájöjjön, hogy ez nem feltétlen természetes vagy csak ő nem volt sokat a tengeren, hogy ezt annak vegye. Az üvöltésre összerezzen s kapja fejét a hang irányába. Sose hallott még szörnyet üvölteni, ahogy látni se látott még egyet se – legalábbis a szó szoros értelmében- ahogy még Démonnal sem találkozott, de aki ilyen hangot tud kipréselni magából, hát joggal viselheti ezt a nevet. Nem igazán hitt eddig a babonákban és az efféle dolgokban, talán eljött az ideje. Az égi fenyegetés, a félelmetes üvöltés a nem mindennapi ellenfelek a szájkosaras, az elmúlt idő eseményei, mind- mind rossz ómen, legalábbis kezdi azt hinni, ma minden összeesküdött ellenük. És talán életében először keríti hatalmába valami földöntúli félelem. Mindezek ellenére tovább halad célja felé, már csak azért is, hogy van e értelme a rakománnyal foglalkozni vagy csak idő pazarlás lenne az egész. Kalanon szavaira csak bólint, bár cseppet sem biztos abban, hogy meg kellene bíznia a félvérben. Idegen hajó, idegen legénység s a helyzet sem ezt kívánja meg. Sajnos ő kevésbé bizakodó vele szemben, mint Nad. Máshogy gondolkodik, de jelenleg nem sok választása van. Bár tőrét helyére csúsztatta, kezét mégis biztos távolságban tartja, ha netalán valahonnan mégis előbukkanna valami vagy valaki. A látvány, ami az első szinten fogadja, nem túl kellemes, szemrebbenés nélkül tekint körbe, egy szemernyi sajnálat sincs benne irántuk, hisz díszes társaságából jó páran a halállal néznek farkasszemet. Inkább a bűz, ami zavarja, de leküzdi a kényszert, hogy valamelyik sarokba rókázzon. Mikor megtalálja a nőt, ösztönösen húzza szét ingét, hogy saját sebét vegye szemügyre. A sebek helye megfeketedett, vett egy pillantást, a nőére is vajon az is így járt-e. Egyre jobban meggyőzi magát arról, hogy ez így nem természetes, hogy ez talán valami rossz álom. Óvatosan halad tovább, minden gyanús helyre – ahonnan bármi előugorhat- odapillantva. Megtalálva a zsákmányt egy-egy ládát, zsákot azért megnéz, ha már lejött tudjon mit mondani, mi van lent. Tovább haladva bokáig érő vízben és hullákon gázol át, egy- kettőt lábbal lök arrébb, hogy ne az útba lebegjen, most hiányzik belőle az együttérzés. Igazából, sose volt másmilyen, a legtöbbször érzéketlenül tekintet mindazokra akikhez nem fűzte akár egy pókfonalnyi vastagságú kötelék is. A lyukat eltorlaszoló ládát nem bolygatja, ahogy a harmadik szintre se akar lejutni, amit keresett megtalálta, s amúgy meg, ha már itt bokáig áll a vízben, úgy lehet, a harmadik szint is víz alatt van, legalábbis ő így gondolja. Keres valami kosarat melynek tartalmát a padlóra önti, helyet csinálva így az orvosi eszközöknek titulált kínzó szerszámoknak az üvegeknek s a száraz gazoknak. A felét nem tudja mire való, de biztos nem arra, amire ő használná. Ennyiben különbözik a tudomány az öldökléstől. Ha Zaranir megérkezne – mivel hátul nincs szeme- tőrérre csúsztatott kézzel fordul meg, hogy szemügyre vegye az érkezőt. *
- Unalmas volt a társaságod? Nem tűnt valami túl aktívnak.
* Mosolyodik el, fordulva vissza a dolgához. *
- Jók ezek egyáltalán valamire?
* Lötyögteti meg az utolsó üveget, mielőtt az is a kosárba kerül. *
- Gyere menjünk.
* Simít végig a kézfején a másiknak. *
- Szólj Nadnak, hogy az élő szállítmány, ha minden igaz elpusztult. Ott…
* Mutat a raktár irányába. *
- akad rum, fegyverek, talán valami rongyok, ez az. A rumot emeled ki.
* Vigyorodik el. *
- Én ezt odaviszem addig Wramnak.
* Bök a fejével a kosárra. *
- Van ott egy nagy lyuk előtte egy még nagyobb láda, szerintem az legyen az utolsó, idő előtt ne akarjunk elsüllyedni.
* Tájékoztatja a látottakról Zaranirt, bár biztos maguktól is rájöttek volna. Persze csak akkor, ha úgy döntött a férfi, hogy megkeresi, ha nem így történt volna, akkor maga szól Nadnak, vagyis kiabálja végig a hajófedélzetet az információval, azok után már csak ő tudja, mit szándékszik tenni. *

// Wram, Kalanon, sérültek, félholtak //

- Ezeket találtam odalent.
* Teszi le az ork elé a kosarat, a minden földi jóval. Valamennyi gyolcsot vesz el belőle, hogy Dynihez menjen vele, ha netalán nem ott találná Wramot. Letérdel mellé, hogy rászorítsa legmélyebb sebére esetleg egy kicsit beletömködje, úgyse érzi, ha fáj neki. Mint ahogy azt sem hallhatja, mit suttog a fülébe. *
- Meg ne merj dögölni nekem. Nem adhatod másnak a megtiszteltetést, hogy megöljön.
* Még egyikük sem tudhatja, hogy szavai mögött mennyi igazság lapul. Ez csak az aggódás egyik formája, árulkodik erről annak a vörös tincsnek is a kisimítása az arcból, mely rátapadt. *
- Hé, te ott!
* Szól oda Kalanonak, ha éppen annak nincs dolga. Kedvessége csak azért ilyen határtalan, mert nem ismeri a fickót, de szüksége van egy ép valakire, aki segíteni tud neki, és az jelenleg azok közé tartozik. *
- Igen, te.
* Nyomatékosít, ha az ránéz, de nem lenne benne biztos, hogy neki szólt. *
- Gyere, segíts átvinni a másik hajóra. Fogd meg a karja alatt, én majd fogom a lábát. Erősen fogd, el ne ejtsd, mert lelöklek a hajóról. Ha feldobja a bocskort, akkor is.
* Tehát jobb, ha fohászkodni is megtanul – ha eddig nem tudott volna- mert megeshet, hogy így is úgy is az lesz a sorsa, ha Nerin múlik. Ő meg azért választja inkább a hátsó felét a lánynak, mert az mégis csak könnyebb, ha már ennyit eszik. Ha sikerült leküzdeniük magukat saját szállásukra, lefektetik a lányt. *
- Gyere, most hozzuk le Reyt is. Amúgy téged, miért nem tépet szét a szájkosaras?
* Adja ki előbb az utasítást, majd kérdez miközben visszaindul a fedélzetre. Hasonlóan akarja levinni a szőkeséget is, mint Dyntit. *
- Hópihe, gyere te is.
* Reméli követi a hóhajú őket a kabinokhoz. Reyt is befektetik valamelyik függőágyba, hogy ha az ork megérkezik tudjon rá is vetni néhány pillantást. *
- Ha nem értesz az orvosláshoz, úgy menj a Kapitányhoz, majd ő eldönti mi lesz veled. Vagy hozz vizet és keríts rongyokat. En, te meg vedd le az inged.
* Míg nincs ott Wram nagyon nem mer az eszméletlenekhez nyúlni, viszont a hóhajú félvér égési sérüléseit ki tudja tisztítani, s valami hevenyészett kötéssel beborítani azt. *
- Ha fáj, akkor ne üss meg lehetőleg, jó?
* Kéri a lányt, mielőtt hozzáérne bármelyik kipirosodott, felhólyagosodott sebhez. Mondjuk nem is teszi, ha az nem nyugtatja meg, bár akkor csak az ork ápolási technikája marad számára, mely nem biztos, hogy gyengédebb lesz, mint az övé. Időközben valószínűleg megérkezik a szintén eszméletlen Aldren is, karral vagy anélkül. Puha inget kerít Ennek, hogy betakarja mezítelen testét. *
- Miben segítsek?
* Érdeklődik a hajóorvostól, jelenleg itt tud a legtöbbet segédkezni. Teszi is, amit mond vagy éppen vizes ruhát terít a csuklókra, bokákra, homlokokra, ha valamelyiknek felszökne a láza. Segít kitisztítani, bekötni a sebeket, vagy amit kell. Kitessékelni, megnyugtatni az esetleges aggódókat, sandítva az ork felé, hisz ő megtesz, amit tud, vagyis reméli, hogy túl nagyot nem hazudik. Aztán, ha végeztek és valóban nincs mit már tenni, felmegy a fedélzetre, ha jön a vihar, minden kézre szükség lehet. *
- Mit csináljak?
* Lép oda Nad mellé és néz körbe a hajón, lemaradt a dolgokról, míg odalent volt. *


A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.21 12:53:35


985. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-20 12:38:57
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Szelíd

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Enrakhala támadásba lendül az ellenfele játszva szerepét áll mintha meglepné őt a hirtelen támadás, de utolsó pillanatban oldalt fordul és tőrével hárítja a nő támadást. Az ellenfél viszont annyira belemozdul Enrakhala támadásába hogy így az oldalát teljesen nyíltan hagyja így az orgyilkos nő ezt ösztönösen kihasználja és keresztülszúrja ellenfele testén a hosszú pengét. Ám ekkor ellenfele nekirugaszkodik a nő irányába, ezzel a penge markolatig hatol a testén. Tekintetében izzik az őrület és az ölésvágy és amint az orgyilkoshoz közel kerül ellenfele, tőre továbbcsúszik a pengén és végül Enrakhala testében áll meg. A nő még egy pillanatig láthatja ellenfele örömteli arcát amint érzi hogy támadása eltalálta őt, de végül mégis megadja magát az őt ért csapásnak és holtan csúszik le az orgyilkos hosszú pengéjű tőréről. Enrakhala ekkor már teljes egészében látja az őt ért sérülést amely nem halálos de elég fájdalmas. Ha Taran Nadae utasításának eleget tett most érhet át saját hajójukra látva amint utolsó ellenfelük is a földre hullik. A mágus a neki hátal álló Enrakhalának sérülését csak akkor veszi észre mikor az megfordul, de nem ez az egyetlen szörnyű dolog ami a szeme elé tárul. Kicsit arrébb a földön fekve újabb két testet vél felfedezni. Az egyik ellenfelük élettelen teste míg a másik Reydisé, körülöttük minden csupa vér, amikor a mágus odasiet két dolgot állapíthat meg. Az első az hogy a társuk még él de elég súlyosak a sebei és azonnali segítségre van szüksége a másik meg Enrakhala aki szintén nincs jó állapotban annak ellenére hogy még tudatánál van és meg tud állni saját lábán.*

*Amikor az utolsó ellenfél is elhullik a tiszta égbolt ellenére három hatalmas villámcsapás rengeti meg az eget és éles fényűkkel csapnak le a hajóktól nem messze. Wram keze miközben Dyntinat ápolja újra mozogni kezd, úgy néz ki a bénulás csak egy rövid ideig hat. Valamennyire sikerül helyretennie a lányt de tudja alaposabban el kell majd látni a sérüléseit. Viszont Aldren már más esett a karja még abban az állapotban van hogy megmenthető annak ellenére hogy milyen csúnya a sérülés, ezzel viszont döntés elé kényszerül a vajákos. Vagy megpróbálja megmenteni a testőr karját de ezzel lényeges időt veszít és nem tudja még a többiek a másik hajón milyen állapotban vannak, vagy levágja majd kiégeti a sebet és siet hogy mások sérüléseit is el tudja látni. Akár mit is tesz egy biztos az ellenfeleik elhullottak és mint diadalmas üvöltés az égből még villámlás és dübörgés is érkezik. Ezután ellátja Aldrent ahogyan ő vagy éppen a magánál lévő testőr dönt ha kikéri annak véleményét. Mikor befejezi a férfin az ellátást annak teste hirtelen görcsbe rándul fektében feje hátra hanyatlik. Szájából vért köhög föl majd mint valami hatalmas szörny fájdalmas üvöltése tör ki Aldrenből. Úgy hallatszik mintha tőle jönne az üvöltés mégis az egész hajón sőt még a másik hajón is és feltételezhetően a messzi távolban is hallható a hang. Ezután Aldren elájul. Wramnak még sok dolga van, Aldren a furcsa események ellenére el van látva és lélegzik is, viszont ha a vajákost áthívják a másik hajóra ott újabb bonyodalmakkal találja szembe magát. Reydis súlyos sérülései azonnali ellátást igényelnek viszont Enrakhala sincs a legjobb passzban. Wram még jó sok ideig a sérültekkel fog foglalkozni az biztos.*

*Bress és Nadae megnyugodhat több ellenfelet nem találnak sehol megbújva és törődhetnek végre a társaikkal vagy a rakománnyal annak függvényébe kinek mi a fontosabb. Ám mikor megnyugodhatnának két újabb furcsa esemény történik egyik a villámok dörgő hangja és azoknak fényes tánca, míg a másik Aldrenből előtörő ördögi üvöltő hang. A villámlás egyértelműen egy vihar közeledtét jelzi így hát nincs sok idejük hátra, egy-két órán belül még nehezebb dolguk lesz így hát sietni kell. Viszont a másik furcsa eseménnyel nem tudnak mit kezdeni és nagyon nem tudnak mit következtetni belőle. Nadae ahogy körbenéz észreveheti azokat akik még alkalmasak lesznek a hajó kifosztására. Nem sok főleg ha Wramot és még valakit a sérültek ellátására és mozgatására kell összpontosítani. Aki számba jöhet és még képes mozogni, Wram, Taran, a lassacskán végre mozogni képes Zaran, Bress, Enrakhala amint ellátják a sérüléseit, viszont akkor sem nagyon erőltetheti meg magát és ugyanígy Nerilil se aki most jelenleg a fene se tudja hol van de nem a fedélzeten az biztos és nem utolsó sorban a másik hajó egyetlen túlélője aki jelenleg nekik segédkezik. Nem sok de gyorsan össze kell szedniük magukat ha nem akarják hogy az egész hiábavaló legyen és ha még a viharra is fel akarnak készülni.*

*Nerilil és Zaranir egymás segítik a hajó oldalkorlátjához. A férfinak lába nem igazán akar engedelmeskedni, a nőnek meg a testén lévő lukakból vére csörgedezik melyet akár egy ruhadarab erősebb rászorításával is meggátolhat. Viszont mind a ketten fellélegezhetnek mert a csatának vége, ám ekkor ők is meghallják majd látják a villámokat és a nem sokkal később azt követő Aldren rémisztő üvöltését is. Ezek után Nerilil ha tervéhez hű marad nyugodtan tudd tovább menni a hajó aljában körbenézni mivel nem jelent túl nagy visszatartó erőt az egyensúlyából kizökkenthető férfi. Kalanon az aki ezt észreveszi és figyelmezteti a nőt arra amit lent láthat. Illetve jelzi neki hogy a hajó második van egy kabin ahol találhat némi eszközt ami segíthet az orknak az elsősegélynyújtásban. Nerilil leér az első szintre ahol nem lát mást csak vért és emberi testrészeket, belsőségeset a bűz már teljesen körüllengi a folyosót. Az első szint a szállások illetve a kapitány kabinja ahol meg is találja a sötét bőrű nőt kitépet szívvel. Ekkor eszmélhet rá hogy tulajdonképpen mit is akartak vele tenni az imént. Ha tovább megy lefelé a második szinten találja meg a hajó raktárát ahol a szállítmány van renget doboz zsák és hordó kirögzítve. Viszont ami feltűnt neki hogy az ajtó ki volt szakítva a helyéről. Amikor továbbmegy arra amerre az idegen túlélő mondta hirtelen arra lesz figyelmes hogy bokáig vízben kezd gázolni. Ezen kívül lát egy járatot lefelé amit egy hatalmas doboz torlaszol el, feltételezhetően ezért nem süllyed olyan gyorsan a hajó viszont a doboz körül gyerekek és felnőttek hullái vannak a vízben némelyik megfulladva és vannak akiket vér borít. Amennyiben elgondolkodik rájöhet hogy a lövéseik a hajó ezen részét érte leginkább és ha ez mind igaz illetve jobban szemügyre veszi a hullákat láthatja hogy ők voltak a rabok a hajón. A harmadik szintre nem tud lejutni így nem tudja de sejti mi lehetett ott, illetve megtalálja azt a kabint is amiről szó volt és ott különböző üvegcsékre és más egyéb feltételezhetően orvosi eszközökre is rálel. Zaranir akit fent hagyott kis idő múlva lábra képes állni és újra képes mozogni rendesen, amennyiben Nerilil után akar menni hogy leszidja őt amiért otthagyta akkor a második szinten az orvosi kabinban éri utól.*

//Aldren figyelmébe//

*Amikor ellátták a sérülésed és készültél volna felállni mintha egy hideg viharos szellő csapná meg tested, ezután hallod te is az üvöltő hangot de te úgy mintha alólad törne fel. Az ájulás nem tart sokáig viszont iszonyatosan gyengének érzed magad és ha fel akarnál állni az maximum segítséggel sikerülhet. Ezen kívül úgy érzed mintha a tested hirtelen megöregedett volna és a hajad teljesen kiőszült. A hatás ideiglenes de a kaland végéig tart az érzés, mintha egy kilencvenéves öregember lennél.*

//Wram és Nerilil figyelmébe//

*Amennyiben Nerilil felhoz neked eszközöket sokban segítheti a munkádat de többen is állandó felügyeletre szorulnak és kell plusz egy ember hogy a sérülteket biztonságos helyre vigyétek. Nem azért mert nem bírnád el őket hanem azért mert nem tenne jót a sérüléseiknek.*

//Érültek, sebesültek és haldoklók//

*Ki mikor de szépen lassan mindenki elkezd magához térni akik elájultak vagy összeestek azok sem a villámlást sem Aldren üvöltését nem hallották. (Dyntina, Reydis, Aldren) Dyntina és Reydis nem tud mozogni vagy ha próbálkoznak vállalják a felelősséget, de ha megerőltetők magukat súlyos következményei lehetnek. Enrakhala az égési sérülésed ami zavaróbb de nem komolyabb mint a szúrás ami ért és ezt kérlek vedd figyelembe, ne próbáld meg te is csak saját felelősségre erőltesd meg magad. Nerilil sérülése azaz a négy kis lukacska körül enyhén megfeketedett a bőre ez idővel elmúlhat de nem szép látvány ezen kívül hiába látják el és kötözik be őt is, vegyétek figyelembe hogy négy elég hosszú ujjacska próbált a szívére törni.*


984. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-18 19:27:20
 ÚJ
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Nem tudná egyszerű szavakba önteni azt, ami itt történt, valahol a szerencse és az elszántság mezein kapálózott a véletlenbe, aminek a végén ő életben maradt, az ellenfele pedig nem és már csak egy hörgő holttestet nézhet kínos közelségből, ahogy érthetetlen szavakat mormol feléje. Miután ezzel végzett és szerencsétlen helyzetét mérlegeli, de nem nagyon érzékel direkt veszélyt a környezetében. Ha mégis, akkor még a kezénél van a tőre, csak ki kell húznia a holttest gyomrából. Jön feléje Nerilil, ami egyből feldobja ezt a kissé szánnivaló állapotot, majd nagy és tettetett riadtsággal tekint feléje, ahogy in fragranti rajtakapták egy férfival való összefekvésen és ennyit mond.*
-Ez nem az, mint aminek látszik, meg tudom magyarázni!
*Persze igaz, hogy mindkét karja csurom véres, így beletörli az egyiket a fekvő kollégába, ezzel leminősítve ellenfelét egy törölközővé, de egy datolyamagnyi bűntudata nem lesz ettől. A második meglepetés, amivel oldja ezt a kénytelen hangulatot az az lesz, hogy előrenyújtja a kissé letörölt kezét, majd ahelyett, hogy megpróbálna a reménytelen felállással, inkább lehúzza a nőt a maga szintjére, mert ő ilyen sunyi jellem. Sikertől függetlenül észreveszi a sebeket rajta, amit nem is hagy szó nélkül.*
-Mennyire komoly?
*Csak mutogat feléje, ha belepiszkálna, az lehet fájdalmas élmény lenne. Persze lehet a férfi erősen szabotálná Nerilil kutakodási vágyát a hajó gyomrában, mert nem fogja olyan könnyen elengedni úgy, hogy már nem is tudna utána menni.*


983. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-17 18:04:46
 ÚJ
>Aldren Gauthrus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Lélekvesztő az útjára indul//

*Süllyed. Semmi más nem tudatosul benne, csak az, hogy levegője utolsó cseppjeivel próbál nem megfulladni, miközben a kép hol elsötétül, hol tisztul, hol pedig egyszerűen homályosodik, akár egy másnapos reggelen. Ez azonban közel sem az. Karja lüktetve ereszti magából a vért, miközben érzi, miként ragadják meg. Először rándul egyet, nem tudva, ki is az. Küzdene, újra, ha nem tudatosulna benne, hogy most ki akarják húzni, nem pedig megfojtani. Enged végül, elég hamar. Sokkal többet nem is tehetne. Lábaival próbál kalimpálni, hátha segít helyzetükön, odafent pedig kipréseli magából a bent maradt akármit, hogy levegőért kapkodva húzathassa magát a kötélig.
Zavarja magatehetetlensége, nem is kicsit. Átkozza a nyomorultat, ki karja fűrészelésébe kezdett odalent, ugyanakkor egy része Nadot is hibáztatja, amiért nem figyelt jobban a hálósokra, kik elől kénytelen volt őt eltaszítani. Ez elvégre a dolga, s még ha nem lenne, valószínűleg akkor is megteszi. Hogy miért? Erre maga sem tudja a választ. Nem agyal rajta többet, majd jön az magától, vagy nem. Ha pedig nem, hát akkor úgy jó, nem vitatkozik, már csak azért sem, mert nincs ereje hozzá.*
- Kiabálni, talán, de sírni… - *rázza fejét. Ezt követően csak biccent. Várja, hogy felérjen a fedélzetre. Feje kótyagosan billen előre, miközben még egészben lévő karjával próbál valamit szorítani a másikon, alighanem sikertelenül.*
- El kell sütni. Utána valahogy képesnek kell lennem harcolni. Mielőtt mindenki megdöglik - *morogja félig önkívületében. Teste a fedélzetre rogy. Arca egyre sápadtabbá válik, miként a vízzel kevert verítéke gyöngyözik homlokán.*
- Hol a picsában van Nadae?


982. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-14 08:23:32
 ÚJ
>Nerilil Anywor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//

* Talán az elbizakodottság vagy a rosszul felmért helyzet sodorja abba a slamasztikába, amibe kerül. Mindegy is, hisz a lényeg ugyanaz, erős ujjak fonódnak nyakára s lendítik a magasba akár egy tollpihét. Hiába cikázik át a válasz lépés az agyán, görcsösen szorítja a markolatot, de mozdulni képtelen. Tehetetlenség. Hogy ő ezt mennyire utálja. Zihálva kapkodja a levegőt, küzdve a fulladás ellen, már megint. - Úgy látszik ez van neki megírva, abban a bizonyos nagykönyvben. – Nyekken a hajó padlón, hogy a nehezen megszerzett pár „ korty” levegőt is kipréseljék tüdejéből. Fájdalmasan nyög fel, szemébe könny szökik. Ez sem elég a szájkosarasnak, elevenen akarja kitépni szívét, nem is tudja, hogy a fulladás önmagában, nem-e lenne jobb. Szó szerint elfojtott sikoly – mely már inkább hörgés – szakad fel torkából, ahogy húsába, akadály nélkül vájnak az ujjak. Jeges érzés fut át testén, ahogy szinte elszívják tőle az élet melegét. Végül csak vége lesz és az alak menekülésével csak a reszketés marad. *
- Lemaradtál a buliról.
* Vigyorog bágyadtan a Kócosra, nincs ebbe semmi gúny, örül, hogy nincs baja. Hangosan – mivel most már tud- szisszen fel, ahogy a rum eléri a friss sebet. Most már nem csak vértől, de rumtól is lucskos. Nem állt eddig se jól a szénájuk, de Nad arcát nézve az idő homokjának pergésével csak rosszabb lehet a helyzet. *
- Nem sietek sehova.
* Engedi útjára, hogy javukra tudja fordítani a helyzetet, ha ez még egyáltalán lehetséges. Hirtelen rátörő álmosság lesz rajta úrrá, legszívesebben aludna néhány órát. Elgémberedett tagokkal, esetlenül kecmereg négykézlábra, hogy valami fogalma legyen arról, hogy is állnak, noha csatazajt mintha egy ideje nem hallott volna, csak kétségbe esett jajveszékelést. Dynti a földön fekszik eszméletlenül, Aldren karját jóformán csak inak tartják, Zara egy idegen fickón hempereg s valami elf fajzat Nad utasításainak tesz eleget. Szóval a helyzet kaotikus. Az első lépéseit megtevő gyermek sutaságával próbál talpra állni s elindulni a Szőkéhez. Megmaradt tőrét visszahelyezi tokjába, úgy tűnik egyelőre nem lesz rá szükség. *
- Jól vagy?
* Kérdezi hangjában némi aggodalommal, miközben kezét nyújtja felé, ha kell talpra segítse. Nem tudja, hol is tudna segíteni, hisz a Vöröst és Aldit is épp elegen ugrálják körbe, En pedig van annyira jó, hogy azzal a szerencsétlennel végezzen oda át. Amint letámasztotta a Szőkét valahol, sandán méregeti az új segítőt, majd arra téved a tekintette, ahonnan előkerült előbb a szájkosaras, majd Nad az új fiúval. Sebe azért annyira nem komoly, mint itt egyeseké, s talán a drága ital is megteszi a neki szánt szerepet. *
- Mindjárt jövök.
* Lapogatja meg a Szőke mellkasát s botorkálva, de megindul a raktér felé, kíváncsi mit rejt a hajó gyomra. Persze csak akkor, ha időközben nem tűnik fel egy horda újabb kalóz. *



981. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-03-13 14:04:40
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Lélekvesztő az útjára indul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Rohadtul nem kellemes látványra tér vissza. Mégis mi a fészkes fene folyik itt? Tudja, hogy azok a népek, kiket ő szedett össze, nem ilyen szerencsétlenek. Se nem ilyen ostobák. Most mégis, ahogy látja, ők állnak vesztésre.
Ahogy felér, a látvány... Csak egy pillanatra borzasztja el, de ideje sincs, hogy most fagyjon le. Az első, amivel foglalkozni tud: Lopótök. Látja, hogy a szívet átadó mártja bele ujjait a lányba. Ő sem tétlen. Egyik dobótőrét elővéve hajítja annak háta felé, bár az már menekülőre fogta. Ezután rohan oda a lányhoz.*
- Tarts ki, s ez fájni fog. *Elővéve rumos üvegjét, annak tartalmát locsolja a lány sérülésére. Csíp, de legalább fertőtlenít.*
- Mindjárt jövök, vagy nem, de nagyon ne menj sehova. Nem mintha tudnál. *Kacag fel saját morbid humorán.
Felállva szétnézve látja, hogy...*
- Ostoba liba. *Szűri ki fogai közül, ahogy a Dyntis trióra téved tekintete. Persze, hogy hősködnie kell. Oh, hogy mit fog kapni ez, ha túléli, mert hogy csapatharcról nem hallott még az is hót ziher. Öblös léptekkel indul meg feléjük, kezébe már ott van a szablya, hogyha bárki jönne vele szembe, levághassa. Most már dühös, és pipa.
Ha eljut Taranékhoz, megfogja a mágus vállát, és erősen rázza meg.*
- Menj és segíts Enrakhalának! *Kiált rá. Nem most van itt az ideje, hogy érzelgősek legyenek. Tekintetét ezután Wramra emeli. Átdobja neki a rumos üveget.*
- Ránk, vagy másokra? *Teszi fel a költői kérdést, mielőtt megmagyarázná miért is adott a zöld szörnyikének rumot.* - Fertőtlenítőnek. Ne idd, locsold. *Kacsint rá. Ügyel arra, hogy még véletlenül se nézzen Dyntire.
Elfordulva tőlük, Kalanan felé téved tekintete. Követte őt, és szokatlanul közvetlen is vele szembe. Bár szolga, bár nem tudja, hogy viselkedik egy szolga.*
- Vérontásba kivirulsz, nagyszerű. Akkor menj és szorítsd el a karját a félkarúnak, mielőtt elvérez. *Adja ki a parancsot, bár nem is érti, hogy neki miért, s közbe a háta mögé mutat Aldren irányába.*
- Aztán kaszabold le a fogva tartóid maradékát.
*Adja meg a kegyet, hogy ő is végezhessen, kik láncra verték. Mi ez, rabszolga felszabadítás? Halkan puffog magába, majd elindul Bress irányába, hogy ő is felkutasson pár ellent még.*
- Fejezzük be gyorsan, mielőtt a többiek lehalnak. *Motyogja, némileg idegesen, s ha bárki is jön vele szembe, biztos hogy immár harcba száll velük.*




1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1894-1913