Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 18 (341. - 360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

360. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-26 19:10:11
 ÚJ
>Zopal Grognard avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Zombikalipszis//
//2. csoport//

*Zopal a teljes erejéből csap rá a zombi hátára de, mintha egy sziklát próbált volna kettévágni a csatabárdjával. De ütése még így is képes megzavarni az élőholt rohamát és segítségére van új társa Wram is aki nyílzáporral megsorozta őt. De lelkesedése szertefoszlik mikor ismét megérzi azt a hatalmas ütést és ismét földre kerül. Csakhogy most nem marad ideje észhez térni és felkelni mivel meglátja a felé tornyosuló élőholtat és a lecsapni készülő kart. Várja a halálos csapást de, nem érkezik semmi. Az ellenfele összeesik és meglátja a kapitányt. A felé nyújtott kéz láttán egy pillanatra meg is illetődik. Most már tudja, hogy a kapitányban bármikor megbízhat. Elfogadja hát és felkel majd leporolja magát.*
-Köszönöm kapitány.
*Miután felkelt Wram-ra tekint. Ha úgy látja, hogy jól van akkor mosolyogva megveregeti fajtársa vállát.*
-Ez szép csapatmunka volt barátom.
*Ezek után a kapitány a gnómhoz lé és őt is megdicséri. Zopal nem is érti, hogy miért hiszen az volt az aki végig nem is csinált semmit csak ott állt. Aztán eszébe jut a gnóm a hajón. Ott valami varázslatot használt és eszébe jut, hogy talán most is. De hogy mi lehetett arról fogalma sincs. Ő saját magán nem vett észre semmit. Talán Wram érzékeit élesíthette ki mivel elég ügyesen ki lett lőve ennek a zombinak a szeme. A kapitány ezek után a halottakhoz fordul. Zopal egyből fel is kapja a kölyök holtestét. Ismerte őt valamennyire úgyhogy elég rosszul esik neki a kis éjbőrű halála.*


359. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-26 18:00:01
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// Zombikalipszis //

// 1. csoport //
*Miközben vizsgálja a tetemet Intoirth, hirtelen meghallja maga mögül a gnóm intő hangját, mire ugrik is egyet, várva a támadásra, viszont az szokatlan módon nem érkezik - a szikla mögött bujkáló sem ugrik elő, sem a fent kapaszkodó. A kapitány értetlenül pillant hátra Urfang felé, ám egy vállvonással könyveli el magában, hogy talán a férfi már minden neszre érzékenyen reagál, így a további nem neki intézett szavait figyelmen kívül hagyja, s tovább kezdi vizsgálni a testet, mikor Nibat lép oda hozzá.*
- Hát, barátom, az a feketeség, mely a vére lehet, már megalvadt, de úgy vélem, hogy nem lehetett olyan rég. S igen, az csak jó lehet nekünk, ha vannak túlélők, hiszen ahogy elnézem a sebet s a pontot a fején, ahová a nyíl érkezett, igen jó íjászról beszélhetünk! Az a baj, hogy elég nagy a sziget, így nem lesz egyszerű megtalálni őket, ha csak ők nem akadnak ránk!
*Végül felegyenesedik, mikor ott terem mellette Chadur, kinek intő szavaira azonnal felkapja a fejét a sziklákra, ahol ő is megpillantja a szőke hosszú hajú, állkapocs nélküli kislányt.*
- Úristen!
*Kiált fel hirtelen, mikor megpillantja a groteszk látványt, hiszen a kislány csodálatos lehetett még életében, most viszont nyomorforgató látványt nyújt. Amazban mikor tudatosul, hogy lelepleződött, rögtön elengedi a sziklát, s már esik is lefelé! Éppen Chadur, Intoirth és Tyria közt landol, majd a gyermek abban a pillanatban, mint egy pók, elég nagy gyorsasággal ront a hölgyemény felé, miközben az a célja, hogy megharapja a lábát. Eközben viszont a másik hulláról sem szabad elfeketkezni, aki eközben a sziklák közt pozíciót váltott, s most Urfanghoz került a legközelebb. A baj pedig be is következik... Olyan erővel veti rá magát a gnómra, hogy annak ideje sincs elugrani, így az élőholt egy igen nagyot harap a kezébe! Viszont úgy néz ki, hogy nem állapodik meg nála, hiszen ebben a pillanatban fel is áll, s hihetetlen gyorsasággal ugrik oda Nibathoz, akibe a másodperc töredéke alatt üt egy hatalmasat! Ebben a pillanatban Intoirth is odaugrik, majd öklével csap egy hatalmasat a lény hátára! Az egy pillanatra megtántorodik, ám ahogy előrehajol, azonnal beleharap Nibat oldalába, s már fordul is meg, majd ráveti magát a kapitányra! Mindketten hátra esnek, a dög rajta fekszik, s Int s nyakát szorongatva próbálja magától távol tartani a száját.
Eközben a tündér férfi karján megjelenik egy apró, lilácska folt, mely ugyan nem annyira feltűnő, és könnyen lehet az is, hogy beütötte valahova, ám sose lehet tudni...*



// 2. csoport //
*Úgy látszik, hogy a nagydarab halott kicsit kizökkent a ritmusból, hiszen ahelyett, hogy megrögzötten követné Railort, most egy pillanatra megtorpan, hiszen a hátára egy igen nagy ütést mért Zopal az imént. Wram is hamar ott terem, s nyílzáporral ajándékozza meg a szörnyet, viszont most nem sikerül kilőni a jobb szemét, csupán erősebb sebet hagyva maguk után pottyannak le acáról. Zrekil támadása sem sikeres, hiszen a monstrum szinte észre sem veszi az árnyékot, sem a madarat, mellyel a gnóm próbálja összezavarni, egyedül Zopalra és Wramra koncentrál immáron, akik felé igen erőset csap a sziklás kezével, melyet folyamatosan maga előtt lenget. A baj viszont újra megérkezik... Az egyik pillanatban olyan erőset suhint a két ork felé, hogy el is találja mindkettejüket, mire a páros a földön is landol! Viszont a lény nem vált irányt, egyenesen odalép hozzájuk, a sziklás karját a magasba emeli, s itt a vég...
... ám nem Zopal és Wram számára! Váratlanul megpillanthatnak a lény feje felett egy hatalmas kalapácsot, s egy hangos kiáltás kíséretével láthatják, ahogy a hulla feje ripityára törik a fegyver alatt! Nem véletlen, hiszen a kapitány ráugrott a hátára, s minden erejét beleadva mért egy nagyon erős ütést a dög fejére! Amaz pedig mielőtt még a halálba küldte volna a két orkot, azelőtt omlik össze, immáron végleg.*
- Hát ez egy hajszálon múlott...
*Jegyzi meg a két férfinek a kapitány, aki odalép hozzájuk, s a kezét nyújtja feléjük. Ha felsegítette őket, akkor Zrekil felé pillant.*
- Ez szép volt. *jegyzi meg neki egy elismerő biccentéssel, majd Asvil s Loner holttestéhez lép* Sajnos ez várható volt. Viszont szerintem zárjuk be őket az egyik házba, hátha életre kelnének!
*Azzal felkapja Asvilt, remélve, hogy valaki viszi utána a gyermek testét. Végül az egyik épületbe helyezi őket, egy szekrényt kihúz onnan, s azt támasztja neki az ajtónak.
Ha mindenki újra harcakész, akkor pedig tovább is indulhatnak.*

*Mikor Enronrian megszólal, a szőkeség enyhe pírral az arcán hajtja le fejét.*
- Hát akkor miért jöttek? S hol vannak a többiek?
*Kérdi az öreg érdeklődve, miközben kifelé pillant, a szekrényen túlra. A hölgy kissé sürgetően kezd toporogni Echnal válaszára, s pár holmit rögtön össze is szed, majd karon ragadja a gyermeket, s közelebb lép a férfihez.*
- Természetesen megyünk, egy perccel sem akarunk több időt itt tölteni! *jegyzi meg a hölgy, útra készen*
- Rendben, akkor jöjjenek! *mondja a Kopasz, majd kisétál a házból, s megáll az épület előtt, a kapura nézve* Azon menjenek ki, és igyekezzenek a stég felé. Ott vár egy hajó, egy öreg őrzi azt, neki mondják, hogy találkoztak velünk. Elvileg kipucoltuk arra a környéket, de azért óvatosan, s igyekezzenek!
- Nagyon köszönjük!
*Pillant végig a társaságon könnyezve a szőkeség, majd a kislánnyal az egyik oldalán, az öreggel a másik oldalán, s a morcos férfivel mögöttük megindulnak a hajó felé. Azzal pedig a társaság is folytathatja az útját a találkozó pont felé.*

*A Railor és a Kopasz által vezetett csapat majdnem egy időben ér a találkozási ponthoz.*
- Sajnos Asviltól, s a gyermek Lonertől meg kellett válnunk, áldozatul estek egy monstrumnak. *részletezi, majd a Kopasz is felszólal*
- Mi pedig találtunk négy túlélőt, akiket a hajóhoz küldtünk.
- Rendben, akkor induljunk tovább.
*Jegyzi meg a kapitány, a gyász egy kis jelét sem mutatva, majd elindul előre felé. Maguk előtt már lehet látni a város másik oldalán levő kaput, hiszen a következő helyszín szinte ugyanúgy néz ki, mint az előző, csupán a tér közepén nem egy épületsor van, hanem szökőkút pár paddal és egy kis parkkal. Pár kóborló van ugyan a tér közepén, viszont tekintve, hogy mindjárt bejárták a várost, túlságosan is keveset öltek le.*
- Na, ezt nem értem.. *mondja hangosan Railor* Még ha minden házban egyetlen ember is lakott, akkor is jóval többen kellene, hogy legyenek! Hol van a többi?!
*Mondja mérgesen maga elé, mikor meghall valami szokatlan morajt maguk mögül. A kapitány mikor lassan hátrafordul, mintha lassított felvétel következne, s megállna az idő. Talán attól a hatalmas döbbenettől, mely a társaságra telepedhet... Vagy száz élőhalott figyeli őket szép sorban tőlük vagy száz méterre! Szinte a semmiből tűntek elő, s betegesen, mozdulatlanul figyelik a társaságot. A kapitány lélegzete szinte eláll, s nem is kérdés, hogy mi a következő parancs:*
- FUTÁS!!!
*Ordítja el magát, majd eszeveszett gyorsasággal megindul a kapu felé, mely pont az erdőre nyílik. Épp ahogy megindul a sereg is utánuk ered!*


358. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-26 17:17:35
 ÚJ
>Nyph Nilav avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

//Zombikalipszis//

/1. csoport//

*Nyph nem szólal meg. Egyáltalán nincs kedve beszélgetni és egyáltalán egy mukkot is kiadni. Tempósan ballag a többiek mellett és a tájat figyeli. Úgy dönt, hogyha már túrázni jöttek, akkor ő a tájat is fogja nézni. Teljesen elvette az eszét az iménti eset. Mintha kiölte volna belőle az érzelmeket úgy halad, magába zárkózva. Természetesen, mivel meghalni nem akar, végig az óriás mellett baktat. Mikor a forráshoz érnek, már dobná is le a ruháit, hogy végre megmártózzon egy kicsit, kipihenje a borzalmakat, de akkor veszi észre a holtat a nyillal a fejében. Úgy tesz, mint akit nem is érdekel a dolog. Valahol így is van. Mióta leszáltak a hajóról annyi borzalom érte a kisfiút, hogy szinte biztos, hogy sosem lesz ugyanaz, mint aki eddig volt. Leül egy sziklára, hogy kicsit pihenjen. Látja, hogy a többiek észrevették az élőholtat és tudja, hogy úgyis ellátják a baját. Szemléli a tájat, hátha meglát valami érdekeset. Miközben leül, kortyol a kulacsából, hiszen megszomjazott az úttól. Ezután ülve szemléli tovább az eseményeket és hallgatja a víz moralylását. Szemét az óriáson tartja, hisz ha valaki, hát ő tudja csak megmenteni. Tekintete üres, semmitmondó. De pár pillanat múltán, mikor meghallja Chadur hangját egy kissé visszatér belé az élet. Ez a hatalmas alak az ő példaképe. Ekkor a Nibat nevű férfi szavai is eljutnak az agyáig, miszerint van rajtuk kívül valaki itt. Lehet, hogy csak egy bennszülött, aki menekül. De Nyph mégis reméli, hogy egy olyan ember útján haladnak, aki tudja merre megy. Ekkor lendül mozgásba a két lény. Mikor elkezdenek hadakozni a másodikkal és Int a földre kerül, Nyph úgy érzi, hogy most kell tennie valamit. Hirtelen a lényhez szalad és Sarlóstól kapott fegyvert a holt fejébe próbálja beleállítani. Lehet, hogy hasztalan a próbálkozása, de ő nem tud nyugton megülni, amíg a többiek az életükkel játszanak az ő biztonsága érdekében is.*


357. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-25 19:23:46
 ÚJ
>Tyria Sylthis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

// Zombikalipszis //
// 1. csoport //

*Tyria javarészt szótlanul halad a többiekkel, nem érzi úgy, hogy az irányítás az ő dolga volna, elvégre az imént már elmondta mit kell tenniük, s a társaság úgy tűnik igazat is adott neki abban, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, el kell tűnniük erről az átkozott szigetről.
~Kár volt idejönni...~ dohog inkább magában. Jobbját mindvégig a kardja markolatán tartja, arra az esetre, ha valamiféle bozótból egy élveholt óhajtaná megtudakolni, milyen íze is van a lánynak. Nos, a maga részéről meglehetősen bizonyos afelől, hogy kifejezetten ízletes kis falat, nem akarja kikérni egy ilyen rohadó féregtelep véleményét a dologról.
A fejbelőtt hulla látványa semmiféle érzelmi reakciót nem vált ki belőle, elvégre még egy valódi, élő ember halála sem rázza meg. Még szerencsétlenül járt atyja akasztását is rezzenéstelen arccal nézte végig, akkor egy ilyen idegen ugyan miért foglalkoztatná? Őszintén szólva az sem érdekelné, ha az egész csapat odaveszne, ha ennek árán ő maga megmenekülne. Ahelyett, hogy túl sokáig időzne tekintete a hullán, aminek már amúgy is mindegy, a környezetet figyeli, s egy árulkodó fejbúbon meg is akad a szeme... épp amikor a gnóm elrikoltja magát, s elereszt egy lövedéket a parittyából. Tyria sem késlekedik, a hüvelyből érces visítást hallatva röppen ki a kard, s landol a lány kezében. Bármire felkészült, amit csak a sors, vagy valami szeszélyes istenség az útjába ereszt. Ő nem fog itt megdögleni, az biztos...*


356. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-23 19:49:32
 ÚJ
>Allyn Thaira Kvillon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Zombikalipszis//
//2. csoport//

*Egy ideig minden bent lévő gyanúsan, s ijedten pillant rájuk. Viszont mikor Allyn megszólal a szőke hölgynek megered a nyelve. Ekkor elkezd beszélni, mintha a megmentőivel állna szemben, s a kis főnök szerint ez részben igaz. Viszont nem neki a joga, hogy eldöntse mihez fognak most kezdeni.*
~De megeredt a szöszi nyelve! Én nem bíznék meg egy csapat idegenben, főleg ha az egyik olyan, mint te!~
~Nagyon kedves vagy  Thaira! De tudtommal te senkiben se bízol meg! Vagy tévedek?~
~Ennyire már ismerhetsz! Hogy valami fertőzés legyen?~
~Megmagyarázná a helyzetet, meg hogy ilyen gyorsan terjed! Csak azt nem tudom, ide hogy nem jutottak be eddig a kétlábon járó hullák?~
~Na látod neked is vannak jó kérdéseid! Erről ötletem sincs, de arra is kíváncsi lennék, hogy honnan jön ez a fura betegség. Ha egyáltalán ez az!~
~Majd meglátjuk! Először is vála...~
~Meg előztek! Rólad ennyit! Jobb lesz, ha csendben maradsz! Nem lenne jó belekotyogni a dolgokba, még a végén neked nagyobb bajod lesz.~
~Miért vagy ilyen negatív? Nem szoktam baja kerülni.~
~Dehogy nem! Remélem nem kell emlegetnem a ballépéseidet!~
~Maradj csendben! Én is azt teszem!~
*Ebben könnyen megállapodtak, s innentől kezdve mind a ketten csendben figyelik a csapatot. Allyn nem akar beleszólni abba, amit a többiek beszélnek. Ígx csak távolabb megy a hölgytől, s szemével a sarokban játszó kislányt figyeli. A többivel nem is akar foglalkozni. Azt majd a harcos lelkűek elintézik. Az nem az ő feladata, de az is biztos, hogy ahogy kiteszi a lábát a szobából, újra Thaira kezébe kerül a vezetés.*
~Addig élvezd ki amíg lehet! Nem fogom hagyni, hogy a jól kialakított képem elrontsad!~
~Nyugalom Thary, ahogy kimegyünk vezethetsz! Csak most hagyj!~
~Hagylak, hagylak! De ne csinálj hülyeségeket! Pihenek egy kicsit!~
~Nem fogok! Majd szólok, ha megyünk el!~
*Szögezi le Allyn, s gondolatait megint a babázó kislány köti le. Elbűvöli, ahogy a kicsike teljes nyugalommal játszik. Azt kívánja bár ő is ilyen nyugodt lehetne, de erre egyelőre nincs esélye.*


355. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-23 12:20:55
 ÚJ
>Chadur Sharadur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Szelíd

// Zombikalipszis //
// 1. csoport //

**Mindenek előtt, mielőtt ilyen hatalmas vándorlásokba kezdene Chadur, kibányássza a rumosüvegét Urfang ládájából, majd majd a felét megissza. Úgy néz ki, itt most kell valami hajtó erő a vándorláshoz és ugye az egyéb finomságokról nem is szólva. Egy pillanatra lehunyja a szemét, kiélvezi ahogyan a rum szétárad egész testében, majd miután elérte a gyomrát elteszi az üveget amit persze gondosan visszadugaszol hogy a maradék ki ne lötykölődjön miközben menetelnek. Hóna alá csapja a ládát, majd mosolygósan elindul a többiekkel egyetemben. Fél szeme Int kapitányon, ő tökéletes vezér Chadur számára ezen az idegen helyen, minden bizalmát elnyerte azzal, hogy olyan kedvesen fogadta őt a hajónál. Másik szeme azonban gondosan a kisfiút figyeli, Nyph-et. Megszerette a pöttöm kis alakot, mintha csak a kisöccse lenne úgy figyel rá nehogy elkallódjon. Mikor a forráshoz érnek, Chadur töretlen mosollyal szépen nyugodtan leteszi a ládát, és előveszi a harci pörölyt, melynek az egyik vége széles mint egy kalapács, a másik viszont olyan mint egy szurony. Kissé még véres is az előző szörnyetegtől. Kurtán kacsint fegyverére, majd teste mellé lógatja azt készenlétben. Nézi ahogyan a kapitány belemegy a vízbe és elkezdi tapogatni a hullát.**
-No ha szóhatok akkó aztat most mögteszem. Kapitányi fütiszteletes magasságos nagytisztelendű uram, nem most vóna helyes megfüröszteni magunkat!
**Mosolya itt már kezd megkeményedni és ujjai kifehérednek ahogy a pöröly markolatára szorít. Látja a kőről leereszkedő élőholtat, és meg is indul Inthez.**
-Tuggya nagysága, itten fölülrül ereszkedik lefele egy marha randa pók, oszt agyon kíne vágni. De ha mán ez itten van, akkó vannak itten mások is, akiköt én biza se hússal se vírrel nem foguk mögkínáni!
**Lép egyenesen Int mellé és pörölyét kissé eltartva testétől várja hogy leereszkedjen az a marhaság. És ha leereszkedik, olyan pofont kap Chadurtól, hogy a fogai körmérkőzést játszanak majd a bennmaradásért. **


354. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-22 09:38:46
 ÚJ
>Zrekil Losef avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

//Zombikalipszis//

//2. csoport//

*Úgy látszik, hogy az illúziója sikeres (igazából csak abban kételkedett, hogy a szöveget el tudja mondani, eszébe sem jutott, hogy esetleg ez a varázslat nem hat hullákra. Hát miért ne hatna? Van ezeknek elméjük, noha elég selejtes, meg szemük is), így egy leheletnyi időt nyer magának és társainak. Viszont a monstrum gyorsan megunja ezt a játékot (nem is lehet csodálni), és a következő pofont a férfi kapja, aki nem is olyan messze állt tőle. Az ork nyílvesszője a lény egyik szemét kilőtte, így lényegesen csökkenhet a belátott tere. Talán erre lehetne hajazni? Vagy kiszedni a másik szemét is? Na és hogyan? Megint erőlködjenek nyílvesszővel, és hátha újból ekkora szerencséjük lesz? Nem tűnik jó taktikának. Mindenesetre az időnyerés továbbra is szükségesnek látszik, s mivel még semmi olyan nem történt, ami kibillentette volna a koncentrációból, hát nyilván folytatni is fogja az illúziókat. Közben a kis sötételf elhalálozik, egy hatalmas reccsenés kíséretében válik egy nagy lapos húskupaccá. Figyelmeztették, hogy ez történhet, csak magát okolhatja.... illetve már nem okolhat senkit, de ha okolhatna, akkor... A gnóm megrázza a fejét, most nem hagyhatja, hogy a gondolatai elkalandozzanak, helyette ki kéne találni, hogyan oldja meg, hogy a hulla egyetlen szeme is rossz irányba nézzen. Az orkok láthatóan újra támadni fognak, éppen ezért valahogy azt kéne elérni, hogy egyik irányába se nézzen. Jobb híján beveti a nagy madár trükkjét, habár ezzel inkább állatokat lehetne megrémíteni, de mivel ez a lény sem túl eszes... A hegyomlás először valószínűleg a hatalmas árnyékot fogja észrevenni a földön, ahogy átsuhan rajta néhányszor, majd ha felpillant, egy olyasmi madarat láthat, mint egy sas, csakhogy annál sokkal-sokkal nagyobb. Ránézésre olyasmi méretű, hogy még ezt az iszonyatos méretű fenevadat is nagyobb erőfeszítés nélkül felkaphatja, és magával viheti. Zrekil direkt igyekszik úgy csinálni a dolgot, hogy a madár ne érintkezzen a hegyomlással, csak úgy csináljon, mintha néhány sikertelen kísérlet után ezúttal biztosra véve az óriás helyét támadna. Hatalmas, karmos lábait maga elé helyezve zúg a monstrum felé, akiben talán még dolgoznak az ösztönök, és félreveti magát, esetleg hasra is vágódik, akkor pedig maradék szeme (és persze az agya) már jóval könnyebb célpontot adna.*


353. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-21 17:08:29
 ÚJ
>Arima Nissot avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Zombikalipszis//

//2. csoport//

* Érdeklődve hallgatja a hölgy mondandóját remélve, hogy többet megtud arról, mi is történt a városban. Amikor odáig jut a történetben, hogy leírja milyen csúnya volt az idegen sebe szemöldöke alig láthatóan megemelkedik. Ő is -szakmájából kifolyólag- látott már sok mindent, de az, hogy valaki, egy élőlény elkezdjen rohadni az neki is új.*
~ Megharapta...~ *Visszhangzik a fejében a szó, miközben gondolkodón beletúr hófehér hajzuhatagába. Az egyik zsoldosnak, aki eddig mindig a kapitánnyal tartott volt egy csúnya seb a karján. Talán őt is megharapta az egyik mocskos hulla.*
~ Jobb lesz vigyázni, ez az egész egyre furcsább.~ *Nem hitte volna, hogy ilyen szokatlan és idegen dolgokkal fog találkozni a munka során. Abban reménykedett, hogy ez is olyan lesz, mint a többi: jön; lekaszabol néhány, mások számára nemkívánatos személy; fölmarkolja a fizetséget és el is felejti a dolgot. De nem... Egyre több kérdés motoszkál csinos kis fejecskéjében, amikre szeretne végre választ kapni. Tényleg csak egy beteges kórról van szó? Vagy más is van e mögött? Talán mágia?...
Mire újra visszacsatlakozik a beszélgetésbe már egy kisebb párbeszéd is kialakult. A mélységi hím és a zsoldos úgy ahogy válaszolnak a kérdésekre, így feleslegesnek érzi, hogy ő is kinyissa a száját, így némán, szemét a túlélő csapaton legeltetve vár és hallgat.*


352. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-20 10:42:58
 ÚJ
>Nibat Uvekin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// Zombikalipszis //
// 1. csoport //
//Sarlós figyelmébe//

*Hárman is az erdő mellett döntenek, így arra indulnak el. Chadur Urfang batyuját cipeli, ezért Nibaton kívül nincs, ki Sarlósnak segíthetne. Oda is lép hozzá, mikor útra kelnek.*
-Látom nem megy úgy a járás, s hosszú út vár ránk. Karolj belém, egyedül lemaradsz és különben sem kéne erőltetned a sérült lábad.
*A tündér nem biztos, hogy eléri Nibat vállát, akkor, annak behajlított karjába kapaszkodhat, s így szépen haladhatnak, nem lemaradva a többiektől. Az erdőben néhol sűrűbben, néhol ritkábban ágaskodnak az ég felé a fák. Óvatosan haladnak, pedig jó ideig úgy telik a sétájuk, mintha egy teljesen nyugodt erdőben túráznának, ahol semmilyen élőholt lény nem garázdálkodik. A forráshoz közeledvén a csúszós köveken csak arra tud Nibat figyelni, hogy épp hová lépjen. Int kapitány is kéri őket, hogy vigyázzanak, ám a következő pillanatban a csúszós köveknél sokkal rosszabbat fedezhetnek fel. Dög van a vízben. Az élőholtat nyíllal fejbe lőtték. A kapitány meg is vizsgálja közelebbről, de ekkor Urfang elkiáltja magát, mert rosszat sejt. Eddig igyekeztek csendben maradni, s ahogy Sarlós is mondja, ha hangoskodnak, felhívhatják magukra a figyelmüket. Mivel egyelőre megállt a csapat, Sarlóssal, vagy nélküle odamegy a kapitányhoz és megkérdi.*
-Mennyi ideje halhatott meg? Úgy igazán. Úgy néz ki van rajtunk kívül más is, aki szeretne ezektől megszabadulni. Ez nekünk jó. Nem? Csak tudnánk merre van/vannak.


351. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-17 19:30:48
 ÚJ
>Kbegemoko Bgulubgulu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Zombikalipszis //

// 1. csoport //

*A tündér többektől is segítséget kap. A gnóm univerzális alaknak tűnik, aki mindenhez ért egy kicsit. Elővesz a ládájából gyógyhatású füveket, készítményeket és rákötözi Sarlós csöpp lábára. A tündér hálásan megköszöni a Bajnoknak a segítséget. Nem tudja, hogy ez a kezelés elegendő-e, hiszen még az sem tisztázott, milyen fertőzésről van szó.
A bort is elfogadja és kortyolgat belőle, de csak egy keveset. Nem akar lerészegedni és óvatlanul belesétálni egy újabb hordába.
Nagyon aggasztja, hogy mi lesz, ha tényleg bekövetkezik, amitől tart. Ha arra gondol, hogy elveszti az eszét és egy ilyen őrjöngő, rohadó vadember lesz belőle, akkor már kezdi egy kicsit jobban megérteni az öregembert, aki inkább a mélybe ugrott feleségével együtt. Libabőrös lesz sötétbarna teste teljes egészében és a kezei hideggé válnak a félelemtől. Arcán is a rémület látszik.
Ő nem tud hozzátenni semmit a tervezéshez. Most túlságosan is leköti a saját baja. Lelket önt belé, hogy Intorth kapitány megígéri, nem adják fel. Ha tényleg valami szándékos fertőzés van emögött, akkor lennie kell ellenszernek. Int jól beszél. De vajon odaadja-e, aki csinálta ezt az egészet? Ha nem, akkor majd Chadur és az erősebbek talán elveszik tőle, reméli Sarlós.
A megbeszélt irányban, az erdő felé elindul velük. Próbál nem figyelni a sebre és tartani a lépést a többiekkel. Nem akar lemaradni. Ahogy a vadak is hagyják a nyájat és a külön legelésző birkát akarják elkapni, ő is könnyű préda lenne, ha lemaradna. Szemeivel fürkészi a környéket, hogy honnan ugranak elő újabb rémemberek. Ha valamit meglát, azonnal szól a többieknek.
A forrásnál ő is meglátja, ami a kapitányba fojtja a szót. A feje át van lőve, úgyhogy már nem jelent veszélyt. A forrást viszont biztosan megfertőzte, gondolja a tündér. Urfang még óvatosabb és parittyával is fejbe akarja dobni az átlőtt fejet. A kiabálás viszont nem jó ötlet Sarlós szerint:*
- Bajnok úr, idecsődíti az összeset a környékről. Menjünk, tovább inkább, ez a forrás már fertőzött, ha beleesett ez a valami.
*Arra nem tud mit mondani, hogy már járt itt más is. Akárki is volt, meg tudta védeni magát és talán pont ugyanazt keresi, mint ők: menedéket, kiutat és ellenszert. Sarlós csak akkor indul el, ha a többiek is mennek. Ha nem mennek, akkor pedig tovább fogja nyaggatni őket. Túl ideges most ahhoz, hogy itt álmélkodjon és várakozzon.*


350. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-15 23:21:17
 ÚJ
>Echnal Garm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232

Játékstílus: Vakmerő

// Zombikalipszis //

//2. csoport//
*Echnal nem gondolkozik, csak megy amerre a lába viszi. Mint kiderül, a lába arra vitte, amerre a túlélők is menekültek.
A zsoldos elnézegeti magának a kis csapatot, de semmi érdekeset nem vesz észre, azon kívül, hogy van köztük olyan, aki túlontúl nyugodt a helyzethez képest.
Az egyikük belekezd a históriába, melyből kiderül, hogy egy idegen hozta be a kórt a mocsár felől. Habár túl korai következtetéseket levonni, de Echnal szívesen megnézné magának azt a mocsarat. Még a végén kiderül, hogy idekerült az a jószág, amit annak idején elengedett - elvégre ki tudja, lehet, hogy ilyen érzéketlen valamiket csinál azokból, akikbe... hogy is mondták "belepetézik". Bár az a valami édes vízben élt, de persze lehet, hogy a tengerhez is tudott alkalmazkodni. Majd kiderül, ha utána jár.
Echnal nem igazán tudja miféle "vírusról" beszélnek, sőt ami azt illeti a szónak a jelentését sem ismeri. Hiába, ő egy földművelő paraszt fia, nem pedig valami flancos nagyúré, akinek a szolgái öntik ki az ablakon az ágytála tartalmát. Vírus, biztos olyasmi dolog, mint a "zombi", amit az ork említett. Echnal napról-napra több értelmetlen szót hall, és csak reméli, hogy nem vernek tanyát a fejében.
Ha az öregember nem osztaná ki a sihedert, bizony Echnal tenné meg. Lehet, hogy ő csak a pénzért van itt, de attól még szájon kenheti a kölyköt.*
- Igen, az övét meg. Maga meg elég egyszerűen itt hagyja az otthonát. * Echnal vállat von, s magában jót nevet a társa osztódásos elszólásán. Ő aztán nem osztódik, de ha a másik azt szereti...*
- Akkor gondolom az lesz a legjobb, ha magukat a megbízónk, vagy legalábbis annak hajója védelmére bízzuk. Hacsak nem akarják velünk együtt lemészárolni a "vírusos" embereket.
*Echnal nem igazán vár választ, abból is inkább a gunyoros fajtát. Persze érthető, ő sem éppen jókedvében tette fel a kérdést. Mindenesetre elmondta amit gondol, a többi a túlélőkön múlik. Ha nem akarnak menni semerre, hát Echnal nem fog itt maradni, hogy a kezüket szorongatva várjon... valamit.*

A hozzászólás írója (Echnal Garm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.15 23:21:35


349. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-15 23:04:15
 ÚJ
>Iana Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Zombikalipszis//
//1. csoport//

*Továbbra sem tetszik neki, hogy az erdő felé mennek, de nincs mit tenni, talán még ez is jobb, mint egyedül, mindössze egy tőrrel és egy fúvócsővel felfegyverkezve nekivágni a partvidéknek. Szerencsére azonban az erdei út még egy ideig egészen biztonságosnak tűnik. Aztán előkerül egy újabb élőholt, ezúttal szerencsére átlőtt fejjel. Nox első, ösztönös mozdulata az, hogy a tőre után nyúl, de csak megfogja a markolatot, mást nem tesz, hiszen csak a teljesen holt lényt látja. Nem is érti, mit támad Urfang (~eddig is furcsa volt, most már teljesen elment az esze?~), de készenlétben marad, hátha ennek az élőholtnak is akadnak társai.*


348. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-15 21:20:53
 ÚJ
>Urfang Ulippo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Szelíd

// Zombikalipszis //
// 1. csoport //

*Kapitány, kapitány, hogy lettél te kapitány? Arthenior bajnoka, a hírneves hős Urfang Ulippo már korábban is észrevette, hogy az idegenvezetőjük tulajdonképpen csak bitorolja a kapitány titulust. Mint hajótulajdonos talán még igényt is formálhatott erre a tisztségre, de ugye a hajóját már eltulajdonították, és azóta mint csapatvezető újra és újra tanújelét adja annak, hogy hiányoznak belőle a tiszteletreméltó vezető nélkülözhetetlen ismérvei. Urfang eddig készségesen elnézte neki, hogy a gyerekekhez fordul tanácsért a parancsnoklás helyett, sőt még abba is belegyezett, hogy az úgynevezett kapitány tanácsára a stratégiailag leginkább elhibázott erdei útvonalon haladjanak tovább, de most a hibát hibára halmozó Inoirth közel áll ahhoz, hogy élete utolsó hibáját kövesse el, amikor gondatlanul odamerészkedik a pórul járt ember teteméhez.
Igaz, ő csak közönséges halandó lélek. Nincs meg benne az ami a halhatatlan hősök ritka sajátossága, a különleges képességek olyan szokatlan keveréke, amely bajnokká teszi a kivételes személyiségeket. Nem is lehet igazán leírni, hogy pontosan mely képességek is ezek, hisz ugyanúgy az érzékszervek együtteséből tevődik össze a hősök ébersége is, de talán van még az ő tarsolyukban valami más, a hatodik érzék megmagyarázhatatlan sugallata, amiről tényleg nem tudnak még ők maguk sem többet megállapítani annál, hogy valóban működik és valóban segít ha baj van.
Hát ezért tudja Urfang Ulippo, Arthenior hírneves bajnoka, hogy itt bizony most baj van. Ha mást nem is tud biztosan, azt mégis minden bizonnyal érzi, hogy valami nincsen teljesen rendben.*
-Hé! Valami nagyon nincs rendben kapitány és most azonnal tűnj el onnan ha kedves az életed!- *kiáltja felismerve a közelgő veszedelmet.
Hogy ugyan miféle veszedelmet? Az még előtte is titok, de eddigi pályafutása során nem látott még olyan veszedelmes dolgot, ami ellenállt volna diadalmas parittyájának, és ennek biztos tudatában máris süvöltve pörög a csőre töltött parittya, és akármi vagy bármi is legyen az a titokzatos fenyegetés, mert annak jelenlétéről cseppnyi kétsége sincsen, az a valami elkerülhetetlenül találkozni fog az eget visítva hasító parittyagolyójával és kénytelen lesz egyszer s mindenkorra számot adni arról, hogyan viseli el a homlokába csapódó lövedék hatását.*
-Mutassátok magatokat túlvilági söpredékek, hadd érjen utol a halál másodszor is titeket, ha már egyszer nem volt elég nektek!- *üvölti a gnóm fanatikusan, kockáztatva azt is, hogy talán csak becsapta a megérzése és most éppen hülyét csinál magából mindenki előtt, de ha valóban helyt álló a sugallata, akkor viszont ismét bebizonyítja magáról, hogy ő bizony olyan égbekiáltóan nagy bajnok, akinek a nevét hihetetlen legendák zengik majd hosszú generációkon át.*


347. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-15 02:01:17
 ÚJ
>Wram Vrauk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Zombikalipszis//

//2.csoport//

*Kezdenek felgyorsulni az események. Wram látja fajtársa sikeres találatát, ám látja a visszakezes csapás okozta repülés sikertelen földetérését is. Csak remélni tudja, hogy a kemény harcos nem sérült meg komolyan. A lény váratlanul árnyékharcba keveredik, valószínűleg az egyik mágus jóvoltából.*
-Szép volt. Talán most elkapjuk.-
*Morogja az ork, majd igencsak meglepődik amikor sikerül szemen lőnie a monstrumot. Bár látszólag a sebből kieső vessző nem okoz nagy kárt, a vajákos kiszúrja a beálló bizonytalanságot a lény mozgásában. Eközben sajnos újabb halál történik de az ork most nem ér rá, hogy arra koncentrâljon. Előtte most csakis a lény bak szeme lebeg. A tekitet, ami még sok ember halálát okozhatná. Ekkor látja, hogy Zopal újra talpon van, és hátulról támad. Wram miközben egy tág köríven a dög baloldalára mozog, odakiált:*
-Zopal! Jobb felől adj neki.-
*közben újabb nyílvessző kerül a húrra, és némi célzás után útjára indul. Akár talál, akár nem az irk még két, három lővést lead, attól függően, mi történik.*




346. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-13 22:44:48
 ÚJ
>Zopal Grognard avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

// Zombikalipszis //
// 2. csoport //

*Zopal teljes erejével csap bele a lény lábába és mégis mintha az a lény kőből lenne. Az ork odacsap és a következő pillanatban csak a felé lendülő kart látja és érzi, hogy elrepült a talajtól. Szerencsére a nomád bőrvért sokat felfog de, még így is eléggé megérzi a hihetetlenül erős ütést. Egy kis időre a levegő is benn akad de, érzi hogy megmarad. Ez nem mondható el a kis fekete kölyökről aki most roppant szinte ketté az óriás hatalmas lába alatt. Zopal kicsit sajnálja a kölyköt de, erre most nincs idő. Feltápászkodik, felkapja a bajtáját majd most taktikát váltva hátulról támadja meg az óriást. Miközben támad elgondolkozik, hogy mitől van az, hogy az eddig kiszámítottan küzdő élőhalott hirtelen ilyen furcsán kezdett viselkedni. Vigyáz nehogy csapda legyen.*


345. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-13 18:28:04
 ÚJ
>Enronrian Inganil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Zombikalipszis//

//2. csoport//

*Az éjelf karjait összefonva támasztja a falat. Ő jobban ért a holtakhoz, mint az élőkhöz. Viszont, amikor az élőholttá válás tüneteit kezdi az ismeretlen ecsetelni, már sokkal nagyobb érdeklődés fedezhető fel a tekintetében.*
- Hát igen, nekünk is volt szerencsénk néhány ilyen jómadárhoz.
*A támadó vagy inkább gúnyolódó élű kérdés feltevőjére gyilkos pillantást villant. Ez általában hatásos, hisz' ki az a szerencsétlen, aki abban leli örömét, ha az éjelfek bosszúsak rá?!*
- Megmentők? Talán. Így is lehet mondani. Bár nem konkrétan magukért jöttünk. Vagyunk még páran. Csak szétosztódtunk.
*Ha még esetleg felmerülhet valamilyen kérdés, akkor azt már meghagyja a többieknek. Ő szépen megelégszik ezzel a pár sorral. Amúgy sem azért van itt, hogy túlélőket pátyolgasson.*


344. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-13 18:05:55
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //

// Zombikalipszis //

// 1. csoport //
- Egyelőre azt sem tudjuk, hogy pontosan mik ezek.. *Kbegemoko felé pillant a kapitány* Azt viszont biztosra tudom, hogy senkit sem fogunk hátra hagyni. Talán nem lesz semmi bajod, talán igen.. Viszont én tenni fogok az utóbbi ellen. *hangján a határozottság hallatszik, egy pillanatra sem törik ez meg, s ezzel a mondatával amolyan biztonságérzetet is adhat a férfinek* Talán van magyarázat mindenre, talán semmi sem véletlen..
*Túl sok a talán.. Viszont utolsó mondatát nyitva hagyja, ugyanakkor lehet sejteni, hogy arra gondol, hogy talán emberi kéz is benne lehet ebben az egész szörnyűségben.*
- ..márpedig ha az így van, akkor ellenszernek is kell lennie, ha tényleg fertőző. Hiszen balga az, aki körbeveszi magát ezekkel, ellenszer nélkül.. Nagyvonalakban beszélek, és lehet, hogy az igazság közelében sem járok, ám amíg egy kis reménysugarat is látunk a távolban, addig nem fogjuk feladni! *végül Urfang felé int* Ahogy látom, van segítségünk, úgyhogy ha még valaki megsérült..
*Mutogat kezével a gnóm felé, majd elhallgat. Pár embernél úgy tűnik, hogy neki édesmindegy, merre mennek, viszont akadnak olyanok, akiknek azért nem.*
- Tehát akkor lényegében kettő az erdőre. *biccent Nibat felé* Érintjük a forrást, és letáborozunk az erdő szélen, nappal pedig haladhatunk akár a partvidéken is, ezt majd a tábornál megbeszéljük. *ekkor Iana felé pillant* Kettő az erdőre, egy a partvidékre. *majd Lirtilsasdára néz* Jól beszél a kis hölgy, tehát három az erdő mellett, egy a partvidéknél.
*Még vár egy kicsit, ám mivel senki sem nyilvánít több véleményt, így szó nélkül elkezdi pakolni a holmijait, s megindul a barlang széle felé.*
- Akkor megindulunk az erdő felé vezető úton, s a szélén letáborozunk. Ha túlvészeltük az éjszakát, akkor a látásviszonyokhoz mérve majd eldöntjük, merre megyünk tovább pontosan, ha esetleg valakinek megváltozna a véleménye.. *lép párat előre* Most pedig induljunk!
*Azzal ha mindenki összeszedte magát, Intoirth jól belevési tudatába a távolban ringatózó hajót, s megindul a barlang háta mögé. Természetesen óvatosan, s próbál halkabban lépkedni, elvégre nem lehetnek benne biztosak, hogy nincs-e körülöttük valahol halott. Hiszen ha a barlangot megtalálták, akkor bármerre ólálkodhatnak.. Szerencsére az elkövetkezendő háromnegyed óra nyugalmasan telik el, csupán egy ijedten szökellő bakot fedezhetnek fel messzebb a sziklákon, ám ezen kívül semmi.
Hamarosan elérik a forrást, ami egy sziklás részbe van beágyazva, így a hozzá vezető út mondhatni veszélyes is, mivel a kövek eléggé csúsznak.*
- Figyeljetek egymásra! *mondja halkabban* Elértük a forrást, innen már csak lefelé megyünk, nem vagyunk már annyira messze, viszont nem árt igyekezni, hamarosan bes..
*Ekkor elakad a hangja, hiszen megpillant valamit a forrásban, az egyik sziklának dőlve.. A szélfújta víz hangosan csapdossa a lény mellkasát, viszont az nem ad ki semmilyen hangot, s nem is mozdul. A férfi egy pillanatra elfehéredik, hiszen váratlanul érte a kép, viszont mikor jobban megnézi a hullát, közelebb lép hozzá.*
- Ez igazán érdekes.. *simítja meg azt a szépen megmunkált nyilat, ami az élőholt fejéből áll ki* Valakik talán jártak itt előttünk? *teszi fel a költői kérdést* Ez érdekes..
*Néz körbe, de egyelőre nem lát senkit - még azt az egyik szikla mögött lapuló élőhalottat sem, aki bizony még "él" s virul, s talán a megfelelő pillanatot várja, hogy lecsaphasson.. Épp úgy nem látja a fölöttük leselkedő gyermeki élőhalottat sem, aki egy kőről lógaszkodik lefelé - utóbbit is nehezebb észrevenni, hiszen lényegében egy résben van, tehát csak akkor veheti észre az ember, ha közvetlenül alá kerül, s felnéz rá. Hangot nem adnak ki, csupán előbbinek feje búbja látszik ki, ezért sem veszi észre egyelőre a kapitány.*

// 2. csoport //
*A morcos férfi, kinek kezén szép nagy seb éktelenkedik, eléggé haragosan pillant maga elé. Mikor Nanaia megszólítja, először rá sem hederít, ám végül belátja a hölgy igazát, s megadóan sóhajt egyet.*
- Rendben, köszönöm.. Ennél már csak jobb lehet.. *mondja búskomoran* Remélem, hogy találunk valami ellenszert. Nem lenne szép halál, az már biztos..
*Szól Nanaia felé, s ha sikerült leápolni a sebet, akkor maga is megindul a kapitány után.*

*Zopal támadása, mely a nagydarab élőholt lábára irányul, abból a szempontból sikeres, hogy a kemény bőrt valamennyire fel tudta sérteni, minek következtében a lény botlik is egyet - viszont nem esik el egyáltalán, mintha mi sem történt volna. Ugyanakkor a sziklás keze abban a pillanatban meg is lendül, s jó erősen mellkasba vágja az orkot, hogy az jópár méterre repül el! Komolyabb baja ugyan nem eshet neki, viszont az első pillanatokban nehezen kaphat levegőt.
Zrekil támadása is szokatlan módon sikeres, hiszen ha úgy vesszük, akkor ezeknek nincs "lelkük", melyben kavart lehetne okozni. Most viszont a varázslat sikeres, amit abból lehet látni, hogy futás közben elkezd hadonászni maga előtt a nagydarab halott. Viszont úgy látszik, hogy ezt megelégeli, s hirtelen az arca elé tartja a sziklás karját, majd szélsebesen kezd el rohanni az egyik Railor hasonmás elé. Még maga a kapitány se tudna elfutni előle, hiszen alig egy másodperc alatt ott teremne, s így is csak egy hajszálon múlt, hogy félreugrott. A lény pedig átgázolva az illúzión áttöri az egyik háznak a falát, viszont miután megrázta magát, újra nekiindul, szintén a kapitányt véve célba - miközben feje enyhén betört, s valami fekete lé folyik onnan. Jó taktikának tűnik az elterelés, hiszen amíg őt üldözi a halott, addig a többiek tudják gyengíteni, így hát ismét elkezd hátrálni, persze felkészül arra, hogy esetleg hirtelen megint megindulhat.
Mivel a célpont igen termetes, így Wram nyila is betalál - úgy látszik, hogy túlságosan is nagy szerencséje volt, hiszen a hegye egyenesen a lény jobb szemének sarkába fúródik. Viszont ott meg is áll, sőt, hamarosan le is esik a nyíl, hiszen valamiért nehezen viszi át a húsát. Ezzel azonban egyértelművé válik, hogy arra a szemére megvakul, s talán e taktikát követve kellene valahogy megszabadítani a másik szemétől is? Tény, hogy nagy valószínűséggel nem omlana össze halálában, viszont igen nagy előnyre tehetnének szert, ha vak lenne..
Úgy látszik, hogy megrögzötten követi Railort, viszont egy igen váratlan pillanatban hirtelen célt vált, s szélsebesen megindul a sérült kezű zsoldos felé, aki pár méterre Nanaia és Zrekil előtt áll. Olyannyira váratlanul éri a férfit, hogy az még félreugrani sem tud, hanem a lény egyenesen telibe találja, így az szépen elkezd röpülni hátrafelé, egyenesen Nanaia felé! Ha nagyon-nagyon jó reflexei vannak a hölgyeménynek, akkor még el tud ugrani, de erre biz' nem sok esély van! Ezután mintha ide-oda cikázna, ismét elkezdi Railort követni, aki felemelt kalapáccsal próbálja magán tartani a lény figyelmét, hogy amaz csak őt kövesse, s hogy a többiek tudjanak cselekedni.
Ez részben sikerül, részben nem.. A kis Lonernek nagyon nincs szerencséje, de ezt a kapitány előre megmondta neki.. Ahogy próbál elszaladni az óriás lény elől - hiszen miért ne szaladgálna épp az előtt - , amaz nagy lépteinek köszönhetően hamar beéri, s igen nagyot reccsen a kis gyermek gerince, miközben rálép. Persze, mintha mindezt észre sem vette volna, úgy követi tovább célpontját. Az éjelf gyermek élete viszont itt véget is ért..*

*A másik oldalon eközben még mindig értetlenül pillant a szőke hölgy s a gyermek a társaságra, viszont mikor Allyn kedvesen megszólal, a nő nagyot sóhajt, láthatóan csak egy tényleges jelre várt, hogy ők nem fertőzöttek. Minden bizonnyal ők is láttak érdekesebb szörnyeket, viszont a beszéd egyértelműen arra utal, hogy "biztonságban" vannak.*
- Igazából nem tudom megmondani pontosan, minden olyan hirtelen jött. *rázza meg a fejét a szőkeség, majd folytatja* Pár napja az erdő felől érkezett egy férfi hozzánk, igazán betegnek tűnt. Azt mondta, hogy kikötött a sziget mellett, s a mocsárban elkaphatott valamit.. Én gyógyító vagyok, s higgyék el nekem, ilyen ronda sebeket még sosem láttam.. A bőre gennyes volt, hámlott, s mintha.. *értetlenül lengeti meg a kezét* Mintha rohadt volna.. Össze-vissza beszélt, izzadt, s annyira undorító volt, hogy még az én gyomrom is felfordult. Nem is kell mondanom, estére az egyik segédem ott maradt vele, hiszen nem volt beszámítható. Ekkor kezdődött a baj.. Megharapta. *ekkor megsimogatja a kislány fejét, és beküldi a sarokba a szakadt babájához játszani* Pár órán belül rajta is ugyanezek a tünetek kezdtek előjönni. Ő is sokkos állapotba került, és le kellett fektetni. Ekkor viszont az az idegen kitört a házból, és megharapott jópár embert, végül az őrök lenyilazták. Igazából minden olyan gyorsan történt.. Ugyanígy viselkedett a segédem is, majd a többi ember. Páran be tudtunk ide menekülni, de nem is tudom, hogy mennyi ideje lehetünk itt, nagyon sok órája, az biztos. *ekkor a morcos férfi fúj egyet, s halkan megszólal*
- Nincs már hely odaát a holtaknak.. Így visszajönnek hozzánk. *ellöki magát a faltól* Maguk meg honnét jöttek? *néz végig a betérőkön* Csak nem "megmentők"? *kérdezi gúnyosan, hiszen csak pár embert lát, akik véleménye szerint édeskevesek a kinti állapotokhoz* A hölgy jól beszél, talán valami vírus lehet.. Minden bizonnyal úgy terjed, ha a nyáluk a vérbe kerül, vagy hasonlók. *legyint, mintha nem is érdekelné* Nos, mi a terv? Csak ennyien vannak?
- Ifjú úr, vegyen vissza ebből a hangnemből most már! *förmed fel váratlanul az öregember a sarokban* Minden bizonnyal segíteni jöttek nekünk, te meg itt órák óta csak mondod a sok hülyeséget! Felőlem aztán maradj itt egyedül, de hogy mi innen kimegyünk, az biztos! *vörösödik el az idős, majd a kislány a szőke hölgy mellé lép, s az öreg a társaság felé fordul* Bocsássák meg a modortalan viselkedését, minden bizonnyal a kis lelkét nagyon megviselték a történtek.. *pillant hátra szúrósan, s a morcos alak szemforgatva megrántja a vállát* Szóval, ugye azért jöttek, hogy minket megmentsenek? *néz boldogan az érkezőkre a hölgyeménnyel s a kislánnyal együtt*


343. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-12 17:08:27
 ÚJ
>Lirtilsasda Sliedima avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

//Zombikalipszis//

//1.csoport//

*Lirtilsasda csak áll a csoport szélén elbizonytalanodva. Nem tudja mit tehetne, még sosem került hasonló helyzetbe. Hallgatja a kapitányt, aztán felméri a helyzetet. Egy egyszerű tréfának induló kirándulás, és a mostani állapot. A hajó elment, ők pedig itt ragadtak az élőholtakkal. Nem egyszerű helyzet. Agykerekei forognak, de egyenlőre semmi használható nem jut eszébe. Inkább társait hallgatja. Neki mindegy merre mennek. Szíve szerint az erdőt választaná, pontos indoklása azonban még nincs rá. Halkan megszólal.*
- Szerintem az erdőt kéne választanunk. *Megpróbál összehozni még néhány mondatot amivel igazolhatja megérzését.* - Nem hiszem, hogy túlságosan kifinomultak lennének ezen lények érzékszervei. Ha a hallásuk nincs olyan jó mint a mienk, akkor a fák között talán biztonságosabb, mivel mi előbb észleljük őket. Ellenben a parttal, ahol könnyen észrevehetnek akkor is, ha a látásuk nem a legjobb. Lehet, hogy ott mi is hamarabb észleljük őket, de ha sokan jönnek, akkor nem tehetünk ellene semmit. Tehát véleményem szerint az erdőn át kéne mennünk. Persze, ahhoz, hogy igazam legyen, tudnunk kéne róluk bizonyos dolgokat, elvégre az egész csak akkor működik, ha igaz az a feltevésem, hogy nem túl jó a hallásuk. *Elhallgat, és lehajtja fejét. Várja mit mondanak a többiek. Nem hiszi, hogy egyáltalán figyeltek rá, elvégre csak egy gyerek, aki még harcolni sem képes rendesen.*


342. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-12 08:19:44
 ÚJ
>Nanaia Gauri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

// Zombikalipszis //

// 2. csoport //

*Akár egy túlérett görögdinnye, úgy reped szét az eleven holt koponyája a súlyos pengétől. Teste tehetetlenül zuhan előre tompa puffanással üdvözölve a földet. Nanaia egy sóhaj kíséretében tekint körbe, s miután meggyőződött arról, hogy senkinek nincs szüksége a segítségére, kardját az elhullott rongyaiba törli, majd visszacsúsztatja hüvelyébe. Lopva tekint a sérült zsoldos felé, hisz úgy sejti nem sok ideje maradt addig, míg elméjét elborítja a kórság. Végül győzedelmeskedik lelkiismerete, ezért odalép a férfihoz, hogy közelebbről is szemügyre vehesse.*
- Látom megsérültél, megnézhetem?
*Kérdi barátságosan, s tenyerét előrenyújtja, amennyiben a zsoldos megmutatja kezét Nanaia közelebb hajol hozzá. Óvatosan forgatja, hogy a harapás minden részletét megnézhesse, majd meg is szagolja, mintha ebből is tudna következtetést levonni.*
- Talán célszerű lenne kitisztítani a sebet, nem volna túl szerencsés, ha elfertőződne. Megengeded?
*Igazából csak próbál udvarias lenni, hisz tudja nagyon jól, hogy az ő esetében sem segített semmit a harapás fertőtlenítése. De talán most más a helyzet, talán nem vírus, hanem mágia szüleménye mindez, s nem is jelent semmit a sérülés. Amennyiben engedélyt kap a férfitól, előkapja zsákjából az alkoholt és némi kötszert. Láthatóan rutinos mozdulatokkal próbálja kezelni a sérülést. Először a sebet szegélyeinél megnyomkodja, hogy az esetlegesen felgyülemlett genny kiszabadulhasson. Utána egy kevés gyolcsot átnedvesít az alkohollal és kitisztítja a sebet, ami bizonyosan nagy fájdalommal jár. Ezt követően betekeri a sérült felületet, hogy ne kerülhessen bele idegen anyag, majd egy barátságos mosollyal nyugtázza a műveletet. Mindez nem vesz igénybe többet pár percnél, így könnyedén csatlakozhatnak Railor kapitányhoz és a többi felderítőhöz.
Látszólag a város többi része is kihalt, s a bárdnak ettől rögtön zenélni támad kedve. Ám úgy tűnik a közönség nem volt elégedett, hisz pillanatokon belül véget ér az előadás. A monstrum termetéhez képest eléggé gyorsan mozog, így nincs vesztegetni való idejük. Nanaia ismét előrántja kardját, de egyelőre nem támad, csak készenlétben maga elé tartja fegyverét. Oldalra sandít a sérült zsoldosra, majd tekintete a gnómra siklik, aki eléggé furcsán viselkedik. Nanaia nem igazán ért az ilyesmihez, de talán valami varázslatfélével próbálkozik. Azt bizonyosan látja, hogy másra nem figyel, talán nem is tud, ezért védelemre szorulhat. Nanaia vállalja magára ezt a feladatot, s Zrekil mellé siet, hogy a felé érkező támadásokat kivédje.*


341. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2014-02-11 23:25:03
 ÚJ
>Iana Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Zombikalipszis//
//1. csoport//

//Noxként//

*Kezd úgy tűnni, hogy a kapitány azon vezetők közé tartoik, akik csak nyugodt időkben tudnak vezetni, bajban elveszítik a fejüket. Idővel talán magához tér, de Noxnak még vannak fenntartásai.
A lánynak nem igazán tetszik az erdő ötlete, legszívesebben be sem tenné a lábát oda, ahol ezek a valamik elbújhatnak a fák között.*
Én inkább a partvidékre szavazok *mondja, miután meghallgatta az előtte megszólalókat. Igaz, nyíltabb terep, mint az erdő, de legalább kisebb eséllyel kapunk még egy ilyen meglepetést. Ráadásul egyik oldalon ott a tenger - onnan, gondolom, nem jöhetnek, és ha hajó jön erre, azt is láthatjuk. Láttam egy kisebb szigetet is a térképen, úgy tűnt, nincs nagyon messze, talán nekik is jelezhetnénk. Szerintem nem akkora kerülő ez, hogy muszáj legyen kockáztatnunk a bőrünket az erdőben.


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1439-1458