Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 48 (941. - 960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1922-1941
960. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-29 11:23:13
Üzenet elküldve: 2016-02-29 11:23:13
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő az útjára indul//
*Reydis elmosolyodik, legalább nem a vízbe esett a bomba, amit eldobott, hanem a hajót találta el. Ügyessége nem ér sokat, ha célozni nem igazán tud. Mielőtt egy újabb robbanó töltetet eldobna, Neri szól hozzá, hogy kötelet kér és Reydis már hoz is egyet gyorsan a közelből, hiszen így valószínű hasznosabbnak bizonyul a legénységben, ha mások keze alá dolgozik, mint a másik hajót ostromolja, meg az átérkezőket gyújtogassa.*
-Tessék kötél. *Nyújtja is és nézi miben lehet hasznára a másik félvér lánynak, aki legalább kedves volt hozzá a barlangban. Hamar odaszökken a másik lány mellé és segít az ágyúnál irányba állítani utasítások alapján, majd amit kér azt adja is a lány kezébe. Amint eldörren az ágyú és Neri hátrébb is rántja őt a kezénél, hogy fegyvert rántva szembeszálljon az ellenséggel, a szöszi vissza megy a robbanó bombákhoz és aki át akarna jönni a hajójukra azt veszi célba vele Nadae utasítását követve.*
*Reydis elmosolyodik, legalább nem a vízbe esett a bomba, amit eldobott, hanem a hajót találta el. Ügyessége nem ér sokat, ha célozni nem igazán tud. Mielőtt egy újabb robbanó töltetet eldobna, Neri szól hozzá, hogy kötelet kér és Reydis már hoz is egyet gyorsan a közelből, hiszen így valószínű hasznosabbnak bizonyul a legénységben, ha mások keze alá dolgozik, mint a másik hajót ostromolja, meg az átérkezőket gyújtogassa.*
-Tessék kötél. *Nyújtja is és nézi miben lehet hasznára a másik félvér lánynak, aki legalább kedves volt hozzá a barlangban. Hamar odaszökken a másik lány mellé és segít az ágyúnál irányba állítani utasítások alapján, majd amit kér azt adja is a lány kezébe. Amint eldörren az ágyú és Neri hátrébb is rántja őt a kezénél, hogy fegyvert rántva szembeszálljon az ellenséggel, a szöszi vissza megy a robbanó bombákhoz és aki át akarna jönni a hajójukra azt veszi célba vele Nadae utasítását követve.*
959. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-27 10:05:15
Üzenet elküldve: 2016-02-27 10:05:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Lélekvesztő az útjára indul//
*A maszkos viselkedésének megfejtése túlmutat az ő képességein, ezért nem is próbálkozik lefejteni az őrület megmagyarázhatatlan motivációi mögé búvó okokról a gúnyát. Elfogadja, hogy mindez megtörténik és hogy ő csak csendes szemlélője ennek.
A kapitány kabinjában megleli felszerelését, amivel egyelőre csak annyit tesz, hogy egy bőrzsákba felhengereli őket. A küszöbön álló találkozás miatt nem tartja tanácsosnak, hogy állig felfegyverezve várakozzon a hajófoglalókra. Az asztalon hagyja mindet, jól látható helyen annak, aki majd az ajtón keresztül érkezik, ő pedig helyet foglal az egyik széken. A szerteszét szórt papírok közé nem nyúl, egyedül az a napló érdekli, amit a nő vezetett, mielőtt a bomlott elméjű a szívét vette volna.
Fintorogva szemléli meg a néma munkásságát, mielőtt visszatérne a sorok átfutásához. Pontos dátum ismerete híján csak arra hagyatkozhat, hogy elcsíp a hajónapló bejegyzései közül egy-egy címszót, ami alapján rátalálhat arra a pontra, ahol ő és a tébolyodott a hajóra kerültek. Továbbra is úgy gondolja, hogy az itt történtekben oroszlánrészt vállalt a béklyós és egyelőre ennek kiderítésének legjobb esélyét az írásos feljegyzések átfutásában látja.
Hogy meddig jut, mielőtt Nadae befutna, az nem számít igazán. Mivel ő önként mondott le fegyvereinek viseléséről, a nőnél pedig láthatóan több is van, enged a parancsszónak és az asztaltól felállva egészen a kajüt faláig hátrál, egy pillanatra sem rejtve el kezeit, nehogy félreértés essék szándékaiban. A hajóról szívesen elmondja azt a keveset, amit ittléte alatt megtanult, így Nadae megtudhatja, hogy rabként vetették a fedélközbe, hogy napi teendői közé tartozott a nőnek a kapitány szívét felkínáló alak ellenőrzése, s hogy a mait megelőző néhány nappal ezelőtt tört ki az az őrület a hajón, ami az itteni káoszt idézte. Ezért találhatták ilyen foghíjasnak az ellenálló legénység sorait. Elmondja azt is, hogy a történtek kiderítésének reményében nyitott bele a hajófeljegyzésekbe.
A leláncolt férfi tetteiről nem számolhat úgy be, hogy ne csak feltételezésekkel élne motivációit illetően. Egy őrült logikáját csak egy másik őrült próbálná megmagyarázni.*
*A maszkos viselkedésének megfejtése túlmutat az ő képességein, ezért nem is próbálkozik lefejteni az őrület megmagyarázhatatlan motivációi mögé búvó okokról a gúnyát. Elfogadja, hogy mindez megtörténik és hogy ő csak csendes szemlélője ennek.
A kapitány kabinjában megleli felszerelését, amivel egyelőre csak annyit tesz, hogy egy bőrzsákba felhengereli őket. A küszöbön álló találkozás miatt nem tartja tanácsosnak, hogy állig felfegyverezve várakozzon a hajófoglalókra. Az asztalon hagyja mindet, jól látható helyen annak, aki majd az ajtón keresztül érkezik, ő pedig helyet foglal az egyik széken. A szerteszét szórt papírok közé nem nyúl, egyedül az a napló érdekli, amit a nő vezetett, mielőtt a bomlott elméjű a szívét vette volna.
Fintorogva szemléli meg a néma munkásságát, mielőtt visszatérne a sorok átfutásához. Pontos dátum ismerete híján csak arra hagyatkozhat, hogy elcsíp a hajónapló bejegyzései közül egy-egy címszót, ami alapján rátalálhat arra a pontra, ahol ő és a tébolyodott a hajóra kerültek. Továbbra is úgy gondolja, hogy az itt történtekben oroszlánrészt vállalt a béklyós és egyelőre ennek kiderítésének legjobb esélyét az írásos feljegyzések átfutásában látja.
Hogy meddig jut, mielőtt Nadae befutna, az nem számít igazán. Mivel ő önként mondott le fegyvereinek viseléséről, a nőnél pedig láthatóan több is van, enged a parancsszónak és az asztaltól felállva egészen a kajüt faláig hátrál, egy pillanatra sem rejtve el kezeit, nehogy félreértés essék szándékaiban. A hajóról szívesen elmondja azt a keveset, amit ittléte alatt megtanult, így Nadae megtudhatja, hogy rabként vetették a fedélközbe, hogy napi teendői közé tartozott a nőnek a kapitány szívét felkínáló alak ellenőrzése, s hogy a mait megelőző néhány nappal ezelőtt tört ki az az őrület a hajón, ami az itteni káoszt idézte. Ezért találhatták ilyen foghíjasnak az ellenálló legénység sorait. Elmondja azt is, hogy a történtek kiderítésének reményében nyitott bele a hajófeljegyzésekbe.
A leláncolt férfi tetteiről nem számolhat úgy be, hogy ne csak feltételezésekkel élne motivációit illetően. Egy őrült logikáját csak egy másik őrült próbálná megmagyarázni.*
958. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-25 00:27:32
Üzenet elküldve: 2016-02-25 00:27:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Lélekvesztő az útjára indul//
*Zaranir szeme felvillan, amint a köpőcsöves alakot felfedezi, nem kérdés, hogy aki távolról, ilyen alantas eszközökkel kíván harcolni, bőven megérdemli azt, hogy az ő kezei által haljon meg. Vagy csak azért, mert különben számára is egy kellemetlen élményt nyújthat és gyenge ellenfélnek tűnik, ha sikerül elég gyorsan közelharcra váltania. Mivel vészjóslóan fordulnak feléje az események, így gondolatai átfürkészése nélkül nagy, sűrű lépésekben indul rohamra, karmaiként szolgáló elől villannak fel mindkét oldalt. Ha a köpőcsöveshez ér anélkül, hogy bénító csapásának hatása kivetülne rá, nem is tétovázik, hanem azzal a lendülettel, amivel felé rohant, neki is fut, hogy összeütközzenek. Ha érdemi ellenállás nem történik, abban a pillanatban egy határozott mozdulattal felküldi a két tőrt a hasán keresztül a bordái alá egy hatalmas cafattal megkínálva magát a halálbamenők kínjaiból. A lendület lehet, hogy a falhoz vágja őket, de nem is vár arra, hogy kiélvezze az örömét, hanem, ha még módjában áll átlósan ki is húzza a kettő pengét, az ellenkező oldalt, ezzel kárt téve minden érzékeny szervben, ami az útba kerül. Egyáltalán nem érdekli, melyik szerveket találja el, a hosszútőrének recézett éle biztosan elegendő ahhoz, hogy halálossá, vagy legalábbis kínzóan fájdalmassá tegye röpke afférjukat, valamint azzal is tisztában van, így kiváló lehetőséget adott arra, hogy egy tiszta fegyvercsapást bevihessen ellene, mert az ellen nem ő tud védekezni. A kérdés, hogy a vakmerőségéért mekkora árat kell fizetnie.*
*Zaranir szeme felvillan, amint a köpőcsöves alakot felfedezi, nem kérdés, hogy aki távolról, ilyen alantas eszközökkel kíván harcolni, bőven megérdemli azt, hogy az ő kezei által haljon meg. Vagy csak azért, mert különben számára is egy kellemetlen élményt nyújthat és gyenge ellenfélnek tűnik, ha sikerül elég gyorsan közelharcra váltania. Mivel vészjóslóan fordulnak feléje az események, így gondolatai átfürkészése nélkül nagy, sűrű lépésekben indul rohamra, karmaiként szolgáló elől villannak fel mindkét oldalt. Ha a köpőcsöveshez ér anélkül, hogy bénító csapásának hatása kivetülne rá, nem is tétovázik, hanem azzal a lendülettel, amivel felé rohant, neki is fut, hogy összeütközzenek. Ha érdemi ellenállás nem történik, abban a pillanatban egy határozott mozdulattal felküldi a két tőrt a hasán keresztül a bordái alá egy hatalmas cafattal megkínálva magát a halálbamenők kínjaiból. A lendület lehet, hogy a falhoz vágja őket, de nem is vár arra, hogy kiélvezze az örömét, hanem, ha még módjában áll átlósan ki is húzza a kettő pengét, az ellenkező oldalt, ezzel kárt téve minden érzékeny szervben, ami az útba kerül. Egyáltalán nem érdekli, melyik szerveket találja el, a hosszútőrének recézett éle biztosan elegendő ahhoz, hogy halálossá, vagy legalábbis kínzóan fájdalmassá tegye röpke afférjukat, valamint azzal is tisztában van, így kiváló lehetőséget adott arra, hogy egy tiszta fegyvercsapást bevihessen ellene, mert az ellen nem ő tud védekezni. A kérdés, hogy a vakmerőségéért mekkora árat kell fizetnie.*
957. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-24 17:35:09
Üzenet elküldve: 2016-02-24 17:35:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Lélekvesztő az útjára indul//
* Az események elég hamar felgyorsulnak és szó szerint forróvá válik a talaj, ez esetben a hajó. Az is hamar kiderül, hogy nem egy átlag kalózbandával van dolguk. Legalábbis ő ezt szűri le abból, hogy a pánik keltés hatástalan volt, sőt… Taran és Wram egy -egy varázslattal robban be a köztudatba, de végül Zaranir adja meg az utolsó „döfést”. Ezzel a dagi ki hull a sorból, ahogyan Aldi és Bress is, akik inkább döntenek a vízi sport mellett. *
- Rey, kötelet!
* Első reakció, mely eszébe jut, bár hasznát nem igazán fogják venni odalent. Közben ő az utolsó szigonyt markolja meg. Mivel En a látóterén kívül esik, így maga is a köpőcsöveset veszi célba, s hajítja feléje azt. Aztán gondolkodás nélkül ugrik a pallóra, hogy a Vörös segítségére induljon, előkészítve fegyverét. Ez csak abban az esetben hiúsul meg, ha valamilyen csoda folytan felfedezi a hajó oldalán felkapaszkodó holtakat, vagy valaki felhívja rájuk a figyelmet. Mert abban az esetben hajó rongálásra kerül sor, ismét az ő keze által. *
~ De majd Zara megoldja. ~
* Ezzel a gondolattal ugrik az ágyúkhoz. *
- Szöszi, segíts!
* Kiált ismét a félvér lánynak. Talán ketten hamarabb irányba fordítják az ágyút, míg azok fel nem érnek. Felidézve az ágyú töltési kiselőadást, kér utána a lánytól puskaport és golyót. Ha azok már felértek, netalán meg is indultak feléjük céloz, talán annyira nem is lesz muszáj, ha már elég közel vannak. *
- Potyautasokat nem szállítunk.
* Vigyorodik el, s izzítja be a szerkezetet. Majd ragadja meg Rey karját, hogy a lehetőségekhez mérten hátrébb rántsa. Ha szerencséje van akkor egy fickóval kevesebb és csak a korlátot szaggatja darabokra a golyó, ha nincs lehet a kapitány kabin lesz szellősebb. Ezek után már csak az marad, hogy fegyvert rántson, s szembe forduljon a támadóval/támadókkal. *
* Az események elég hamar felgyorsulnak és szó szerint forróvá válik a talaj, ez esetben a hajó. Az is hamar kiderül, hogy nem egy átlag kalózbandával van dolguk. Legalábbis ő ezt szűri le abból, hogy a pánik keltés hatástalan volt, sőt… Taran és Wram egy -egy varázslattal robban be a köztudatba, de végül Zaranir adja meg az utolsó „döfést”. Ezzel a dagi ki hull a sorból, ahogyan Aldi és Bress is, akik inkább döntenek a vízi sport mellett. *
- Rey, kötelet!
* Első reakció, mely eszébe jut, bár hasznát nem igazán fogják venni odalent. Közben ő az utolsó szigonyt markolja meg. Mivel En a látóterén kívül esik, így maga is a köpőcsöveset veszi célba, s hajítja feléje azt. Aztán gondolkodás nélkül ugrik a pallóra, hogy a Vörös segítségére induljon, előkészítve fegyverét. Ez csak abban az esetben hiúsul meg, ha valamilyen csoda folytan felfedezi a hajó oldalán felkapaszkodó holtakat, vagy valaki felhívja rájuk a figyelmet. Mert abban az esetben hajó rongálásra kerül sor, ismét az ő keze által. *
~ De majd Zara megoldja. ~
* Ezzel a gondolattal ugrik az ágyúkhoz. *
- Szöszi, segíts!
* Kiált ismét a félvér lánynak. Talán ketten hamarabb irányba fordítják az ágyút, míg azok fel nem érnek. Felidézve az ágyú töltési kiselőadást, kér utána a lánytól puskaport és golyót. Ha azok már felértek, netalán meg is indultak feléjük céloz, talán annyira nem is lesz muszáj, ha már elég közel vannak. *
- Potyautasokat nem szállítunk.
* Vigyorodik el, s izzítja be a szerkezetet. Majd ragadja meg Rey karját, hogy a lehetőségekhez mérten hátrébb rántsa. Ha szerencséje van akkor egy fickóval kevesebb és csak a korlátot szaggatja darabokra a golyó, ha nincs lehet a kapitány kabin lesz szellősebb. Ezek után már csak az marad, hogy fegyvert rántson, s szembe forduljon a támadóval/támadókkal. *
956. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-24 12:39:50
Üzenet elküldve: 2016-02-24 12:39:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Lélekvesztő az útjára indul//
*Mindenki indul a maga dolgára, bár úgy tűnik, hogy lesznek itt gondok. Mint pl, a nagydarab kövér nem ég el, nem sebesül, s még Bresst is belökik a vízbe. Hangosan horkant fel, de hallani sem lehet a csata kialakuló zajában.
Nincs ideje azzal foglalkoznia, hogy Tarant támadják épp meg. Van még rajtuk kívül is bőven ellenség, mint a nyurga, aki után épp menni készül. Őt követi Aldren is, s már megint csak kötözködik vele. Mégsem ezt az időt választja a megfelelő visszavágásra.
Főleg, hogy hálóstól rontanak rá ketten, két oldalról. Már mozdulna, hogy a kötelet átvágja, amikor megérzi a Démon érintését testén, ahogy erőteljesen taszítja oldalra. Csípővel veszi le a hajó korlátját, s látja, ahogy a két férfi vízbe ugrik, drága testőrével.
Ő sem tétlen, hirtelen mozdul, s ha tudja az egyik fickó lábát kigáncsolja, mégpedig úgy, hogy a sajátját elé teszi. Ha sikerül, ha nem, a töredék pillanatokban előveszi tőrjét a csizmájából, s a hozzá közelebb álló férfi hátába állítja. Vagy háton, vagy vállon találja, de testébe fúrja a tőrt. S hagyja, hogy drága fegyverével együtt zuhanjon a vízbe.
A csata közepén áthajolva a korláton kiált le a Démon után.*
- Légy jó testőr, s légyszi foglald le őket egy picit. *S bár nem láthatja, de még egy csókot is a férfi után dob, ahogy vigyorogva fordul el, hogy folytassa az útját.
Sose értette az ilyen hajók szerkezetét, hogy miért a fedélzet alá teszik a kapitány kabinját.
//Ellenséges hajó belsejébe//
S persze, amíg fent nagyban folyik a csata, ő mit csinál? Persze, hogy lemegy, felfedezni mi is van lent. Na meg megtalálni az egész tákolmány kapitányát. Ha már csak őt sakkban tudná tartani a legénysége előtt, talán hamarabb is végeznének. A szagokat az elején felforgatják gyomrának belsejét. Ha lenne benne valami, talán most maga mellett landolna tartalma. Ehelyett lecsatolja övéről az üveg rumot, s beleiszik. Pár pillanat, s hozzászokik az orrfacsaró bűzhöz, a látvánnyal meg nem foglalkozik. Volt egy kis kaszabolás idelent is…
Megállva a kabin ajtónál, annak oldalához lapul. Gyorsan nyúl a kilincsért, s nyitja ki az ajtót, de ő maga nem áll oda. Még az kéne, hogy egyből egy kardot kapjon a gyomrába. Megvárja, amíg valami támadást nem észlel…
Ám nem észlel. Szemöldökét összevonva les be előbb csak fejjel a szobába. Ahol… Érdekes látvány fogadja.
A kapitány még javában írja a hajónaplót, amikor két férfi, két oldalról állja körbe, s a szájkosaras a mellkasába nyúl. Nem érezve veszélyt lép be, de szablyáját néhányszor megpörgetni a kezében.*
- Mégis mi…
*Kezdene bele, de ekkor tépik ki a szívet a helyéről. Felső ajkának szegletét felvonja, így fintorba fordítva arcát. A szájkosár miatt nem látja teljesen a kitépő vonásait, ám az felé indul meg. A lány szokatlan nyugodtsággal áll továbbra is, s a halott nőt figyeli.
Az elé álló nyurga nyújtja át a szívet.*
- Guszta.
*Fogadja el a furcsa ajándékot. Érzi az eleven hús érintését kezébe, s hogy a vér teljesen eláztatja mancsát. Néhányszor megszorítja, hogy érezze a puhaság érzését. Mire felnéz a szájkosaras eltűnik, de a másik talán még bent van.
Most már nem tétovázik sokat. Szablyáját felemeli, s azt fenyegetően az elf felé tartja.*
- A falhoz. *Int fejével.* - A fegyverektől minél távolabb…
*Utasítja a férfit, ő maga pedig a halott nő mellé lép. A szívét ledobja egy pillanatra az asztalra, hogy a hajónaplót vizsgálja meg.*
- Mi ez a hajó? *Szegezi kérdését a férfinak.*
- S minek tépték ki a szívét? S mégis milyen élőholt hajó ez?
*Záporoznak a kérdései, remélve, hogy a másik tud rájuk válaszolni. Az Ő hajójuk a Lélekvesztő, talán ez az átka, hogy ilyen hajókra találjanak?
A hajónapló olvasását a legutóbbi bejegyzéssel kezdi, s onnan halad visszafelé, hátha abból is kiderül valami. Szemei sarkából azért figyelemmel kíséri a férfi minden mozdulatát.
Nyugodtan olvasgat pár percig, amíg fent társai az életéért küzdenek. Szürreális.*
*Mindenki indul a maga dolgára, bár úgy tűnik, hogy lesznek itt gondok. Mint pl, a nagydarab kövér nem ég el, nem sebesül, s még Bresst is belökik a vízbe. Hangosan horkant fel, de hallani sem lehet a csata kialakuló zajában.
Nincs ideje azzal foglalkoznia, hogy Tarant támadják épp meg. Van még rajtuk kívül is bőven ellenség, mint a nyurga, aki után épp menni készül. Őt követi Aldren is, s már megint csak kötözködik vele. Mégsem ezt az időt választja a megfelelő visszavágásra.
Főleg, hogy hálóstól rontanak rá ketten, két oldalról. Már mozdulna, hogy a kötelet átvágja, amikor megérzi a Démon érintését testén, ahogy erőteljesen taszítja oldalra. Csípővel veszi le a hajó korlátját, s látja, ahogy a két férfi vízbe ugrik, drága testőrével.
Ő sem tétlen, hirtelen mozdul, s ha tudja az egyik fickó lábát kigáncsolja, mégpedig úgy, hogy a sajátját elé teszi. Ha sikerül, ha nem, a töredék pillanatokban előveszi tőrjét a csizmájából, s a hozzá közelebb álló férfi hátába állítja. Vagy háton, vagy vállon találja, de testébe fúrja a tőrt. S hagyja, hogy drága fegyverével együtt zuhanjon a vízbe.
A csata közepén áthajolva a korláton kiált le a Démon után.*
- Légy jó testőr, s légyszi foglald le őket egy picit. *S bár nem láthatja, de még egy csókot is a férfi után dob, ahogy vigyorogva fordul el, hogy folytassa az útját.
Sose értette az ilyen hajók szerkezetét, hogy miért a fedélzet alá teszik a kapitány kabinját.
//Ellenséges hajó belsejébe//
S persze, amíg fent nagyban folyik a csata, ő mit csinál? Persze, hogy lemegy, felfedezni mi is van lent. Na meg megtalálni az egész tákolmány kapitányát. Ha már csak őt sakkban tudná tartani a legénysége előtt, talán hamarabb is végeznének. A szagokat az elején felforgatják gyomrának belsejét. Ha lenne benne valami, talán most maga mellett landolna tartalma. Ehelyett lecsatolja övéről az üveg rumot, s beleiszik. Pár pillanat, s hozzászokik az orrfacsaró bűzhöz, a látvánnyal meg nem foglalkozik. Volt egy kis kaszabolás idelent is…
Megállva a kabin ajtónál, annak oldalához lapul. Gyorsan nyúl a kilincsért, s nyitja ki az ajtót, de ő maga nem áll oda. Még az kéne, hogy egyből egy kardot kapjon a gyomrába. Megvárja, amíg valami támadást nem észlel…
Ám nem észlel. Szemöldökét összevonva les be előbb csak fejjel a szobába. Ahol… Érdekes látvány fogadja.
A kapitány még javában írja a hajónaplót, amikor két férfi, két oldalról állja körbe, s a szájkosaras a mellkasába nyúl. Nem érezve veszélyt lép be, de szablyáját néhányszor megpörgetni a kezében.*
- Mégis mi…
*Kezdene bele, de ekkor tépik ki a szívet a helyéről. Felső ajkának szegletét felvonja, így fintorba fordítva arcát. A szájkosár miatt nem látja teljesen a kitépő vonásait, ám az felé indul meg. A lány szokatlan nyugodtsággal áll továbbra is, s a halott nőt figyeli.
Az elé álló nyurga nyújtja át a szívet.*
- Guszta.
*Fogadja el a furcsa ajándékot. Érzi az eleven hús érintését kezébe, s hogy a vér teljesen eláztatja mancsát. Néhányszor megszorítja, hogy érezze a puhaság érzését. Mire felnéz a szájkosaras eltűnik, de a másik talán még bent van.
Most már nem tétovázik sokat. Szablyáját felemeli, s azt fenyegetően az elf felé tartja.*
- A falhoz. *Int fejével.* - A fegyverektől minél távolabb…
*Utasítja a férfit, ő maga pedig a halott nő mellé lép. A szívét ledobja egy pillanatra az asztalra, hogy a hajónaplót vizsgálja meg.*
- Mi ez a hajó? *Szegezi kérdését a férfinak.*
- S minek tépték ki a szívét? S mégis milyen élőholt hajó ez?
*Záporoznak a kérdései, remélve, hogy a másik tud rájuk válaszolni. Az Ő hajójuk a Lélekvesztő, talán ez az átka, hogy ilyen hajókra találjanak?
A hajónapló olvasását a legutóbbi bejegyzéssel kezdi, s onnan halad visszafelé, hátha abból is kiderül valami. Szemei sarkából azért figyelemmel kíséri a férfi minden mozdulatát.
Nyugodtan olvasgat pár percig, amíg fent társai az életéért küzdenek. Szürreális.*
955. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-24 05:37:03
Üzenet elküldve: 2016-02-24 05:37:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő az útjára indul//
* Nem alakulnak túl fényesen a dolgok, már az ork csapatának szemszögéből. Alig lépnek a fedélzetre, szinte máris lesz egy sebesültjük, ketten pedig elhagyják a hajót, igaz, nem önszántukból. *
~ Gáz van. ~
* Tudatosul a vajákos elméjében a felismerés, hisz maga is alkalmazott mágiát, az mégsem azzal az erővel hatott, amivel kellene. Épp emelné kardját, hogy támadásba lendüljőn, amikor aprócska csípést érez a jobbján. Méregkeverő, hát nem lepődik meg, amikor a kis tűn lévő matéria kifejti közel sem jóindulatú hatását. *
- Szemetek!
* Üvölti magából kikelve, s még mielőtt elejtené, baljába kapja kardját, míg tőrét visszateszi az övére. *
- Taran!
* Kiáltja, s igyekszik oldalba kapni a láncos pengés alakot. Mivel Taran lentről támad, ezért az ork a fickó tarkóját veszi célba. *
* Nem alakulnak túl fényesen a dolgok, már az ork csapatának szemszögéből. Alig lépnek a fedélzetre, szinte máris lesz egy sebesültjük, ketten pedig elhagyják a hajót, igaz, nem önszántukból. *
~ Gáz van. ~
* Tudatosul a vajákos elméjében a felismerés, hisz maga is alkalmazott mágiát, az mégsem azzal az erővel hatott, amivel kellene. Épp emelné kardját, hogy támadásba lendüljőn, amikor aprócska csípést érez a jobbján. Méregkeverő, hát nem lepődik meg, amikor a kis tűn lévő matéria kifejti közel sem jóindulatú hatását. *
- Szemetek!
* Üvölti magából kikelve, s még mielőtt elejtené, baljába kapja kardját, míg tőrét visszateszi az övére. *
- Taran!
* Kiáltja, s igyekszik oldalba kapni a láncos pengés alakot. Mivel Taran lentről támad, ezért az ork a fickó tarkóját veszi célba. *
954. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-23 21:17:53
Üzenet elküldve: 2016-02-23 21:17:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő az útjára indul//
*Hát, nem mondhatni, hogy a pánikkeltős tűzijátéka osztatlan sikert arat, sőt! Nagyon úgy tűnik, hogy ellenfelüket is megfertőzte az a gyilkos kór, amit a kikötőre zúduló hullák elkaptak. Az egy dolog, hogy az ellenfele nem él, dehogy a hamvaszásra se reagáljon, ez már mégiscsak több a soknál! Kapott pedig még két szigonyt is, és az tovább sétál, mintha semmi baj se érte volna!*
~A franc essen bele!~
*A nem túl sok harci tapasztalattal rendelkező Taran a kardjáért nyúl, hogy tévedését mielőbb kijavíthassa, és megállíthassa az élettelen, felé sétáló fáklyát. Wram szövetségi támogatása éppen jókor érkezett, mert talán anélkül nem lenne képes a kellő gyorsaságra, és a támadása eleve kudarcra lenne ítélve. A barlangi gyíknál ugyan kevesebbet lassít a mágia az ellenfelén, de arra talán jó lehet, hogy kiszámíthatóvá teszi a mozgását, s így a támadását is. Harci tapasztalat nélkül ebben az egyben bízik ismét a mágus: a matematikában.*
-Mocskos hulla!
*Kivár, méghozzá addig a pontig, hogy az ellenfele elérjen a mágusig. Pontosítva az akciót, az történik, hogy elvileg a mágus kardjának a hossza több, mint a lánc végén lévő penge, tehát a mágus lépéselőnyben van. Amikor ellenfele bekerül a támadási zónájába, akkor kísérletet tesz teljes erejével levágni annak fegyvert tartó karját, egészen pontosan a vállánál. Ha sikerül, egészen biztosan nyer egy kis időt, míg megtervezi a következő támadást.*
//Amennyiben a támadó eldobja a láncos fegyvert//
*Ha úgy dönt, hogy mégsem inkább a közelharcot választja az ellenfele, akkor vélhetően a kezében lévő pengét a mágus felé hajítja, kihasználva a lánc adta távolság előnyeit. Ha így cselekszik, akkor Taran hasra vágja magát, hogy a penge felette suhanjon el, majd ellökve önnön testét a földről, az ellenség felé robban. Nem áll fel, körül-belül guggolva marad (már amennyire az előre történő ugrás engedi), úgy próbál végzetes csapást mérni a másik térdére. Ha sikerül elvágni az inakat, akkor nem lesz elég erős a lába, hogy megtartsa a nehéz testet.*
*Hát, nem mondhatni, hogy a pánikkeltős tűzijátéka osztatlan sikert arat, sőt! Nagyon úgy tűnik, hogy ellenfelüket is megfertőzte az a gyilkos kór, amit a kikötőre zúduló hullák elkaptak. Az egy dolog, hogy az ellenfele nem él, dehogy a hamvaszásra se reagáljon, ez már mégiscsak több a soknál! Kapott pedig még két szigonyt is, és az tovább sétál, mintha semmi baj se érte volna!*
~A franc essen bele!~
*A nem túl sok harci tapasztalattal rendelkező Taran a kardjáért nyúl, hogy tévedését mielőbb kijavíthassa, és megállíthassa az élettelen, felé sétáló fáklyát. Wram szövetségi támogatása éppen jókor érkezett, mert talán anélkül nem lenne képes a kellő gyorsaságra, és a támadása eleve kudarcra lenne ítélve. A barlangi gyíknál ugyan kevesebbet lassít a mágia az ellenfelén, de arra talán jó lehet, hogy kiszámíthatóvá teszi a mozgását, s így a támadását is. Harci tapasztalat nélkül ebben az egyben bízik ismét a mágus: a matematikában.*
-Mocskos hulla!
*Kivár, méghozzá addig a pontig, hogy az ellenfele elérjen a mágusig. Pontosítva az akciót, az történik, hogy elvileg a mágus kardjának a hossza több, mint a lánc végén lévő penge, tehát a mágus lépéselőnyben van. Amikor ellenfele bekerül a támadási zónájába, akkor kísérletet tesz teljes erejével levágni annak fegyvert tartó karját, egészen pontosan a vállánál. Ha sikerül, egészen biztosan nyer egy kis időt, míg megtervezi a következő támadást.*
//Amennyiben a támadó eldobja a láncos fegyvert//
*Ha úgy dönt, hogy mégsem inkább a közelharcot választja az ellenfele, akkor vélhetően a kezében lévő pengét a mágus felé hajítja, kihasználva a lánc adta távolság előnyeit. Ha így cselekszik, akkor Taran hasra vágja magát, hogy a penge felette suhanjon el, majd ellökve önnön testét a földről, az ellenség felé robban. Nem áll fel, körül-belül guggolva marad (már amennyire az előre történő ugrás engedi), úgy próbál végzetes csapást mérni a másik térdére. Ha sikerül elvágni az inakat, akkor nem lesz elég erős a lába, hogy megtartsa a nehéz testet.*
953. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-22 16:05:16
Üzenet elküldve: 2016-02-22 16:05:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő az útjára indul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hiába a röhögés, a megnövekedett adrenalinszint, a terv miszerint agyonszúrja a fickót, kissé elszámolja magát. A zsíros hájzsák jól megkínálja a vasgolyóval, ami be is talál, reflexszerűen kapja oldalra kezeit, hogy ne az oldalbordáit törje el a golyó, inkább akkor az alkarját. Amilyen gyorsan érkezett, olyan gyorsan távozik... nem először esik vízbe, annyit tesz, hogy kardját szorítja nehogy eltávolodjon tőle, mert akkor baj van. Háttal csapódik bele a vízben, majd nagyjából négy méterre merül le a sós tengervízbe, amiből nyeldekel is kicsit.*
~Hú ez de szar!~
*Sokat nem vacakol, hamar felúszik a felszínre, majd mikor előbukkan a víz alól vesz egy mély levegőt, kardja ha minden igaz maradt a kezében.*
-Ó te rothadt köcsög csak másszak vissza! Agyonszúrok mindenkit a ge... *nem fejezi be a káromkodását, pedig tudná szórni az áldást rendesen, de nincs most ideje ezzel foglalkozni. Bress nagyon jó úszó, lábaival könnyedén nem görcsösen tapos, és kezeivel is rásegít, de a kardját nem engedi el. A fedélzeti történésekről így totálisan lemarad, van ennél nagyobb baja is most. Gyorsan felméri a helyzetét, és megragadja a kötelet amivel visszamászhat a hajóba, de meglátja Aldrent is aki sokkal nagyobb szarban van mint a bárd.*
~A jó életbe!~
*Ha Aldren élete a bárd kezében van, akkor a lehető legrosszabb a hálóba került fickó helyzete, ugyanis a bárdot nem érdekli egyik társának a sorsa sem. Vagy talán mégis? Elengedi a kötelet, és teljes gőzzel Aldren felé kezd el úszni legfőképpen a víz alatt, hogy ne lássák, csak egy kis lélegzetvételnyi időre dugja ki a víz alól fejét. Így egyébként könnyen láthatja az alatta úszókat, de ha így is van nem foglalkozik velük még akkor sem, ha a saját hajójukra mennek azok.*
~Csak maradt ott is valaki.~
*Ha sikerül megközelíteni a hálóban ragadt Aldrent akkor cselekszik. Már a víz alól is hunyorogva igyekszik felmérni a távolságot, majd az alkalmas pillanatban felugrik a vízből mint valami kecses delfin, majd kardját belevágja annak a fejébe vagy felsőtestébe (szívébe ha lehet) aki tőrt ránt. Ha van egy másik is azt meg egy nagy suhintással készül megvagdosni többször, hogy az is elpusztuljon.*
-A kurva anyátok dögöljetek meg!
*Ha sikerül akkor Aldrent kibogozza a hálóból... micsoda hős.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hiába a röhögés, a megnövekedett adrenalinszint, a terv miszerint agyonszúrja a fickót, kissé elszámolja magát. A zsíros hájzsák jól megkínálja a vasgolyóval, ami be is talál, reflexszerűen kapja oldalra kezeit, hogy ne az oldalbordáit törje el a golyó, inkább akkor az alkarját. Amilyen gyorsan érkezett, olyan gyorsan távozik... nem először esik vízbe, annyit tesz, hogy kardját szorítja nehogy eltávolodjon tőle, mert akkor baj van. Háttal csapódik bele a vízben, majd nagyjából négy méterre merül le a sós tengervízbe, amiből nyeldekel is kicsit.*
~Hú ez de szar!~
*Sokat nem vacakol, hamar felúszik a felszínre, majd mikor előbukkan a víz alól vesz egy mély levegőt, kardja ha minden igaz maradt a kezében.*
-Ó te rothadt köcsög csak másszak vissza! Agyonszúrok mindenkit a ge... *nem fejezi be a káromkodását, pedig tudná szórni az áldást rendesen, de nincs most ideje ezzel foglalkozni. Bress nagyon jó úszó, lábaival könnyedén nem görcsösen tapos, és kezeivel is rásegít, de a kardját nem engedi el. A fedélzeti történésekről így totálisan lemarad, van ennél nagyobb baja is most. Gyorsan felméri a helyzetét, és megragadja a kötelet amivel visszamászhat a hajóba, de meglátja Aldrent is aki sokkal nagyobb szarban van mint a bárd.*
~A jó életbe!~
*Ha Aldren élete a bárd kezében van, akkor a lehető legrosszabb a hálóba került fickó helyzete, ugyanis a bárdot nem érdekli egyik társának a sorsa sem. Vagy talán mégis? Elengedi a kötelet, és teljes gőzzel Aldren felé kezd el úszni legfőképpen a víz alatt, hogy ne lássák, csak egy kis lélegzetvételnyi időre dugja ki a víz alól fejét. Így egyébként könnyen láthatja az alatta úszókat, de ha így is van nem foglalkozik velük még akkor sem, ha a saját hajójukra mennek azok.*
~Csak maradt ott is valaki.~
*Ha sikerül megközelíteni a hálóban ragadt Aldrent akkor cselekszik. Már a víz alól is hunyorogva igyekszik felmérni a távolságot, majd az alkalmas pillanatban felugrik a vízből mint valami kecses delfin, majd kardját belevágja annak a fejébe vagy felsőtestébe (szívébe ha lehet) aki tőrt ránt. Ha van egy másik is azt meg egy nagy suhintással készül megvagdosni többször, hogy az is elpusztuljon.*
-A kurva anyátok dögöljetek meg!
*Ha sikerül akkor Aldrent kibogozza a hálóból... micsoda hős.*
952. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-22 12:39:00
Üzenet elküldve: 2016-02-22 12:39:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Lélekvesztő az útjára indul//
*A derekát körbefonó ölelésre megrezzen. Jöhet szörny, misztikus természetfeletti képességekkel rendelkező bármiféle ellenfél… de melyik agyament nem fogta még fel, hogy utálja, ha ennyire közel merészkednek hozzá? A suttogásból viszont hamar képet is kap az aljas, s bármennyire is meglepi a dolog, Nadae az. Másra számított.*
- Meh? *Ettől csak nagyobb lesz a zavar fejében.* Mégis, mi a fenének nézed ezt? Szerencse mackónak? Ez egy kard! Használni szoktuk, nem simogatni! Ilyet csak az agyatlan barmok csinálnak, akik forgatni sem tudják! *Ettől függetlenül hagyja neki, hiszen, ki tudja, talán szerencsét hoz a penge, s új hagyományt teremtenek vele. Már látja is szemei előtt, hogy bármilyen csatába is kerüljenek a közeljövőben, akkor a harc közepén is sorban állnak majd társai, csak azért, hogy végig taperolják becses szerzeményét.
Az utolsó szó gyanánt odasúgott mondatra és még az arcát ért meglepő csókra is elvigyorodik.*
- Te is tudod, hogy együtt megyünk a halálba. *Képtelen ennél szívhez szólóbbat mondani, de a maga módján annak számít. Főleg, ha visszaemlékeznek egy omniózus eseményre, amikor másnaposan ébredtek a dokkoknál.
Bress szavaira ugyancsak elvigyorodik. Mint a világon élő jelenlegi egyetlen személy, aki száz százalékosan is bizonyította, hogy megbízhat benne, így megnyugtatja a gondolat, hogy a közelben van.
A másik hajóra érve, gyorsan felmérve ellenfele testi adottságait, rögtön ráébred, hogy feleslegesen próbálná a karját kaszabolni, a nagydarab melák tagbaszakadtsága lévén ezek a sérülések nem érintenék olyan gyengén. Viszont, ha a lábát sebesíti, amely ezt a nagy súlyt tartja, akkor előnyhöz kerülhet. Ezért is intézi első vágását a sötétbőrü combja felé, ráadásul sikeresen is. De ez még édeskevés, főleg, hogy a férfit nem hatja meg annyira, és már érkezik is az acél, hogy vörös kobakját leválassza testéről. Hátrahajol előle, de a vállát érő vágást nem tudja elkerülni. Fájdalmasan szisszen fel. Ő még így is papírból van a másikhoz képest, ez pedig rendkívül fájdalmas találat volt, minek következtében hátrébb is ugrik.
Nem sok ideje van felmérni környezetét, de egy röpke pillantás is elég, ahhoz, hogy lássa, Bress nincs a közelében immár, nem is látja sehol, Taran pedig, tüzeskedése ellenére is szorult helyzetben van.
Nem igazán készült fel arra gondolatban, hogy mi lesz, ha a mágus életét veszti idő előtt, de a gondolat most nyomasztóan a gyomrába ékel. Valamiféle motivációnak is jó ez, hiszen arra sarkallja, hogy minél gyorsabban letudja benga ellenfelét és a többiek segítségére siessen. Próbál nem törődni a vérző sebbel a vállán, szerencsére jobb kezes, ráadásul ott villog a fejében a mondat, hogy nehogy már a harci torna második helyezettje, aki kicselezett egy nagydarab manust buzogánnyal a kezében, most kiterüljön egy sebtől.
Újult erővel ugrik neki a fickónak, kihasználva a fürgeségét vele szemben, minél nagyobb sérülést akar neki okozni, így megpróbál a nem kardos oldalára pattanni, hogy elhaladva mellette pengéjét mélyen belemártani a húsába. Lehetőleg a bordák alatt, az oldalán. Azt saját tapasztalatból tudja, hogy cseszettül tud fájni.*
*A derekát körbefonó ölelésre megrezzen. Jöhet szörny, misztikus természetfeletti képességekkel rendelkező bármiféle ellenfél… de melyik agyament nem fogta még fel, hogy utálja, ha ennyire közel merészkednek hozzá? A suttogásból viszont hamar képet is kap az aljas, s bármennyire is meglepi a dolog, Nadae az. Másra számított.*
- Meh? *Ettől csak nagyobb lesz a zavar fejében.* Mégis, mi a fenének nézed ezt? Szerencse mackónak? Ez egy kard! Használni szoktuk, nem simogatni! Ilyet csak az agyatlan barmok csinálnak, akik forgatni sem tudják! *Ettől függetlenül hagyja neki, hiszen, ki tudja, talán szerencsét hoz a penge, s új hagyományt teremtenek vele. Már látja is szemei előtt, hogy bármilyen csatába is kerüljenek a közeljövőben, akkor a harc közepén is sorban állnak majd társai, csak azért, hogy végig taperolják becses szerzeményét.
Az utolsó szó gyanánt odasúgott mondatra és még az arcát ért meglepő csókra is elvigyorodik.*
- Te is tudod, hogy együtt megyünk a halálba. *Képtelen ennél szívhez szólóbbat mondani, de a maga módján annak számít. Főleg, ha visszaemlékeznek egy omniózus eseményre, amikor másnaposan ébredtek a dokkoknál.
Bress szavaira ugyancsak elvigyorodik. Mint a világon élő jelenlegi egyetlen személy, aki száz százalékosan is bizonyította, hogy megbízhat benne, így megnyugtatja a gondolat, hogy a közelben van.
A másik hajóra érve, gyorsan felmérve ellenfele testi adottságait, rögtön ráébred, hogy feleslegesen próbálná a karját kaszabolni, a nagydarab melák tagbaszakadtsága lévén ezek a sérülések nem érintenék olyan gyengén. Viszont, ha a lábát sebesíti, amely ezt a nagy súlyt tartja, akkor előnyhöz kerülhet. Ezért is intézi első vágását a sötétbőrü combja felé, ráadásul sikeresen is. De ez még édeskevés, főleg, hogy a férfit nem hatja meg annyira, és már érkezik is az acél, hogy vörös kobakját leválassza testéről. Hátrahajol előle, de a vállát érő vágást nem tudja elkerülni. Fájdalmasan szisszen fel. Ő még így is papírból van a másikhoz képest, ez pedig rendkívül fájdalmas találat volt, minek következtében hátrébb is ugrik.
Nem sok ideje van felmérni környezetét, de egy röpke pillantás is elég, ahhoz, hogy lássa, Bress nincs a közelében immár, nem is látja sehol, Taran pedig, tüzeskedése ellenére is szorult helyzetben van.
Nem igazán készült fel arra gondolatban, hogy mi lesz, ha a mágus életét veszti idő előtt, de a gondolat most nyomasztóan a gyomrába ékel. Valamiféle motivációnak is jó ez, hiszen arra sarkallja, hogy minél gyorsabban letudja benga ellenfelét és a többiek segítségére siessen. Próbál nem törődni a vérző sebbel a vállán, szerencsére jobb kezes, ráadásul ott villog a fejében a mondat, hogy nehogy már a harci torna második helyezettje, aki kicselezett egy nagydarab manust buzogánnyal a kezében, most kiterüljön egy sebtől.
Újult erővel ugrik neki a fickónak, kihasználva a fürgeségét vele szemben, minél nagyobb sérülést akar neki okozni, így megpróbál a nem kardos oldalára pattanni, hogy elhaladva mellette pengéjét mélyen belemártani a húsába. Lehetőleg a bordák alatt, az oldalán. Azt saját tapasztalatból tudja, hogy cseszettül tud fájni.*
951. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-22 11:43:12
Üzenet elküldve: 2016-02-22 11:43:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő az útjára indul//
*Miközben halad lefelé, azért tekintetével próbálja megtalálni a két eltűnt nyurgát. Mivel a csata kirobban a fedélzeten, jócskán megnehezedik dolga, így inkább a többieket figyeli mászás közben. Ketten vízbe zuhannak, két koktél robban, és ott a pici. Az első lövéséről lemaradt, de azt már látja, hogy a következőt a Szöszinek tartogatja. Köpőcső. Önmagában nem halálos, na de az ilyet általában méregbe mártják. Nem kellene hagyni azt a lövést.
Zaranir nagy szerencséjére a hóhajú éppen ekkor ér le a derékszárra, innen már csak egy ugrás saját hajójuk fedélzete.
Csakhogy cseppet sem ez a célja. Fürge léptekkel a derékszál szélére fut, kihasználva remek egyensúly érzékét, majd ott rögvest előkapja dobótőrét, s megcélozza vele a kicsit. Nem finomkodik, és fejre vagy mellkasra céloz, amelyikre éppen jobb a találati esélye, és halálos sérülést okozhat. Nem, ő nem ismer kegyelmet, sosem azért küldték rá valakire, hogy élve fogja el, ez a rutin pedig most is működésbe lép. Vagy ők, vagy ő. A hóhajú félvér pedig nem szándékozik még elpatkolni, így a tőle telhető módon inkább az ellentől próbál megszabadulni. Azoktól, akik megnyúzták azokat a szerencsétleneket.
A dobást követően nem totojázik, ha a derékszálról át tud ugrani a másik fedélzetre, már rugaszkodik is el, ha nem, úgy egy alkalmas kötél segítségével lendül át, az se nagyon tartja vissza, hagy egy picit nyisszantani kell. Olyan helyre próbál érkezni, ahol épp nincsen senki, majd máris keresi első célpontját, akit alattomosan osonva megközelíthet, és hátba támadhat, vagy bármilyen egyéb módon meglephet, s vérével itathatja halál után sikoltó pengéit.*
*Miközben halad lefelé, azért tekintetével próbálja megtalálni a két eltűnt nyurgát. Mivel a csata kirobban a fedélzeten, jócskán megnehezedik dolga, így inkább a többieket figyeli mászás közben. Ketten vízbe zuhannak, két koktél robban, és ott a pici. Az első lövéséről lemaradt, de azt már látja, hogy a következőt a Szöszinek tartogatja. Köpőcső. Önmagában nem halálos, na de az ilyet általában méregbe mártják. Nem kellene hagyni azt a lövést.
Zaranir nagy szerencséjére a hóhajú éppen ekkor ér le a derékszárra, innen már csak egy ugrás saját hajójuk fedélzete.
Csakhogy cseppet sem ez a célja. Fürge léptekkel a derékszál szélére fut, kihasználva remek egyensúly érzékét, majd ott rögvest előkapja dobótőrét, s megcélozza vele a kicsit. Nem finomkodik, és fejre vagy mellkasra céloz, amelyikre éppen jobb a találati esélye, és halálos sérülést okozhat. Nem, ő nem ismer kegyelmet, sosem azért küldték rá valakire, hogy élve fogja el, ez a rutin pedig most is működésbe lép. Vagy ők, vagy ő. A hóhajú félvér pedig nem szándékozik még elpatkolni, így a tőle telhető módon inkább az ellentől próbál megszabadulni. Azoktól, akik megnyúzták azokat a szerencsétleneket.
A dobást követően nem totojázik, ha a derékszálról át tud ugrani a másik fedélzetre, már rugaszkodik is el, ha nem, úgy egy alkalmas kötél segítségével lendül át, az se nagyon tartja vissza, hagy egy picit nyisszantani kell. Olyan helyre próbál érkezni, ahol épp nincsen senki, majd máris keresi első célpontját, akit alattomosan osonva megközelíthet, és hátba támadhat, vagy bármilyen egyéb módon meglephet, s vérével itathatja halál után sikoltó pengéit.*
950. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-21 14:52:56
Üzenet elküldve: 2016-02-21 14:52:56
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
//Lélekvesztő az útjára indul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mivel a kis kalózcsapat kezdi a rohamot így az ellenfeleiknél a kezdő lépés és hát ezt hamar tudatosul is bennük. A dagadt testi adottságát meghazudtoló módon gyorsan ránt egyet a láncon kezét előre nyújtva majd elengedi azt a végét. A lánc végén a vasgolyó száguld a levegőben ami Bresst üdvözli a fedélzeten majd löki le róla. A vasgolyó iszonyatos erővel érkezik aminek hatására hamar a vízbe is landol a bárd. Dyntina a fedélzetre lépve a nagydarabot veszi célba és ellenfele is ezt teszi. Ellenfele semmiféle védekezésnek nem adja tanújelét és ez érezhető is az első sikeres támadáson. A vágás viszont egyáltalán nem zavarja ellenfelét, ő is lendíti kardját amivel lefejezni akartak a vörös hajú leányzót de a támadása félre ment így a vállát hasítja végig a penge. Ahogyan megtörténtek az első vágások ellenfelén tisztán látszik hogy nem fog megállni vagy feladni ő haláláig fog harcolni.* Taran is megérkezik a hajóra és lángba borítja ellenfelét, de valami furcsát vehet észre ez alatt. A dagadt ellenfelén hiába lángol a ruhája arcán nincs félelem vagy ijedség mintha nem is érezné a fájdalmat. Megfogja a lánc pengés végét és Taran felé veszi az irányt a most már lángoló ember. Az hogy ezek után Wram tudatosan cselekedet vagy sem de varázslatával lelassította ellenfelét így időt nyerve Tarannak hogy átgondolja a menekülést az esetleges érkező pengétől. Igen ellenfele éppen arra készül hogy Taran felé hajítsa a pengéjét, úgy fest eme fegyver ugyanannyira jó közelharci mint távolsági fegyver is egyben legalábbis az eddigi példa alapján. Nadae sétál a hajón a két megbúvót nem találja de hamar másik két ellenféllel találja szembe magát akik lentről jönnek fel egy nagy hálóval a kezükben. Nadae szerencséjét viszont akár Aldrennek is nevezhetnénk mivel odafigyelése miatt kimenti a lányt a támadásból de így magát áldozza be annak. A két ellenség nem áll meg a hálóval hanem rohannak tovább és vízbe ugranak a hálóba csomagolt Aldrennel aki sajnos nem volt képes ellenállni hogy talpán maradjon. Szóval már ketten is a vízbe landoltak egyik oldalt Bress a másikon meg Aldren habár utóbbi kicsit szorultabb helyzetben. Nadaenak így hát megvan a lehetősége hogy tovább mennyen a kapitány szobája felé amennyiben így tesz semmi akadályt nem talál és nem botlik másba a hajón. Nerililnek egyetlen célpontja van aki előtt nem táncolnak társai az pedig a dagadt akit már egyszer eltalált, és ismét eltalálja egy újabb szigony fúródik a testbe. A dagadt ellenfelük nem elég hogy ég még csupa vér is és hasából egy szigony áll ki, de még mindig a célba vett Taran felé tart. A szigonyra erősített tüzes koktél viszont félúton elveszett legalábbis nem oda került ahova akarták, hanem a hajó oldalán csattant lángba borítva azt. Zaranir célpontja ugyan az mint az előtte dobálózó lányé. Az üveg ellenfele testén csattan szét lángba borítva őt még jobban illetve a fedélzetet is. Ez viszont már elég is volt arra hogy megállítsa ellenfelüket és elterüljön a lángoló fedélzeten. Zaranir mikor átér akkor veszi észre az alacsony ellenfelet amint egy köpő csőből kilőtt tűvel vállon találja Wrammot akinek jobb karja először csak zsibbadni kezd majd később már nem is mozog csak lóg. Ezután a kis emberke egy újabb fújásra készül a most már kiszemelt Zaranra. Reydisnek három lehetősége van vagy tovább dobálja a hajót lángba borítva azt, vagy megkockáztat egy dobást a nagydarab sötétbőrűre akivel Dynti harcol de lehet hogy a lányt találja el ha elvéti és végül vár egy kedvezőbb pillanatra. En ezalatt kiszúrja a kisembert aki Wramot támadta meg először most meg Zaranirra fordul.
//Bress és Aldren figyelmébe//
*A két férfi a vízbe érkezik az őket ért támadás miatt és észre is veszik egymást. Bress láthatja amint Aldrent egy hálóba csomagolták és most éppen tőrt rántanak ellenfelei. Dönthet úgy hogy odasiet hozzá és segít neki vagy az előtte lévő kötélen felmászik. Aldren viszont teljesen másra lesz figyelmes. Nem sokkal Bress alatt úszik el két matróz akik elkezdenek felmászni az ő hajójukra.*
//Ellenséges hajó belsejében//
*A hajó belülről még borzalmasabb, mindent vér és emberi maradványok borítanak és ettől bűzlik az egész. Kalanon követi cellatársát aki egyenesen a kapitány szobájába megy. A kapitány egy sötétbőrű nő aki ott ül székében és a naplót írogatja az sem zavarja hogy a két férfi bejön a szobájába egy szót sem szól. A szájkosaras odalép a nőhöz hátradönti a székében majd kezét a nő testébe vájja, kívülről nézve mintha csak a vízbe dugta volna kezét minden erőlködés nélkül átdöfte a testet. Ezenkívül Kalanon még a felszerelését és más egyéb eszközt is talál egyik oldalt felhalmozva. Amikor Nadae megtalálja a kapitány szobáját ha lemegy ez a kép fogadja. Meglátja a szobában Kalanont egy vékony magas illető társaságában akin szájkosár van és éppen egy fekete bőrű nő szívét tépi ki a helyéről. A nő előtt egy nyitott könyv kezében meg még mindig az írópenna. Egy ideig még mozog a keze mintha írna majd lassan feladja és megáll. Feltételezhető hogy az immáron halott nő volt a kapitány. Amikor a fura idegen meglátja Nadaet úgy vélheti a nő mintha rámosolyogna. Odalép elé kezében a szívvel és átnyújtja ha nem fogadja el akkor a húscafat a padlóra érkezik, majd az idegen elindul tovább felfelé hacsak nem ütközik ellenállásba.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mivel a kis kalózcsapat kezdi a rohamot így az ellenfeleiknél a kezdő lépés és hát ezt hamar tudatosul is bennük. A dagadt testi adottságát meghazudtoló módon gyorsan ránt egyet a láncon kezét előre nyújtva majd elengedi azt a végét. A lánc végén a vasgolyó száguld a levegőben ami Bresst üdvözli a fedélzeten majd löki le róla. A vasgolyó iszonyatos erővel érkezik aminek hatására hamar a vízbe is landol a bárd. Dyntina a fedélzetre lépve a nagydarabot veszi célba és ellenfele is ezt teszi. Ellenfele semmiféle védekezésnek nem adja tanújelét és ez érezhető is az első sikeres támadáson. A vágás viszont egyáltalán nem zavarja ellenfelét, ő is lendíti kardját amivel lefejezni akartak a vörös hajú leányzót de a támadása félre ment így a vállát hasítja végig a penge. Ahogyan megtörténtek az első vágások ellenfelén tisztán látszik hogy nem fog megállni vagy feladni ő haláláig fog harcolni.* Taran is megérkezik a hajóra és lángba borítja ellenfelét, de valami furcsát vehet észre ez alatt. A dagadt ellenfelén hiába lángol a ruhája arcán nincs félelem vagy ijedség mintha nem is érezné a fájdalmat. Megfogja a lánc pengés végét és Taran felé veszi az irányt a most már lángoló ember. Az hogy ezek után Wram tudatosan cselekedet vagy sem de varázslatával lelassította ellenfelét így időt nyerve Tarannak hogy átgondolja a menekülést az esetleges érkező pengétől. Igen ellenfele éppen arra készül hogy Taran felé hajítsa a pengéjét, úgy fest eme fegyver ugyanannyira jó közelharci mint távolsági fegyver is egyben legalábbis az eddigi példa alapján. Nadae sétál a hajón a két megbúvót nem találja de hamar másik két ellenféllel találja szembe magát akik lentről jönnek fel egy nagy hálóval a kezükben. Nadae szerencséjét viszont akár Aldrennek is nevezhetnénk mivel odafigyelése miatt kimenti a lányt a támadásból de így magát áldozza be annak. A két ellenség nem áll meg a hálóval hanem rohannak tovább és vízbe ugranak a hálóba csomagolt Aldrennel aki sajnos nem volt képes ellenállni hogy talpán maradjon. Szóval már ketten is a vízbe landoltak egyik oldalt Bress a másikon meg Aldren habár utóbbi kicsit szorultabb helyzetben. Nadaenak így hát megvan a lehetősége hogy tovább mennyen a kapitány szobája felé amennyiben így tesz semmi akadályt nem talál és nem botlik másba a hajón. Nerililnek egyetlen célpontja van aki előtt nem táncolnak társai az pedig a dagadt akit már egyszer eltalált, és ismét eltalálja egy újabb szigony fúródik a testbe. A dagadt ellenfelük nem elég hogy ég még csupa vér is és hasából egy szigony áll ki, de még mindig a célba vett Taran felé tart. A szigonyra erősített tüzes koktél viszont félúton elveszett legalábbis nem oda került ahova akarták, hanem a hajó oldalán csattant lángba borítva azt. Zaranir célpontja ugyan az mint az előtte dobálózó lányé. Az üveg ellenfele testén csattan szét lángba borítva őt még jobban illetve a fedélzetet is. Ez viszont már elég is volt arra hogy megállítsa ellenfelüket és elterüljön a lángoló fedélzeten. Zaranir mikor átér akkor veszi észre az alacsony ellenfelet amint egy köpő csőből kilőtt tűvel vállon találja Wrammot akinek jobb karja először csak zsibbadni kezd majd később már nem is mozog csak lóg. Ezután a kis emberke egy újabb fújásra készül a most már kiszemelt Zaranra. Reydisnek három lehetősége van vagy tovább dobálja a hajót lángba borítva azt, vagy megkockáztat egy dobást a nagydarab sötétbőrűre akivel Dynti harcol de lehet hogy a lányt találja el ha elvéti és végül vár egy kedvezőbb pillanatra. En ezalatt kiszúrja a kisembert aki Wramot támadta meg először most meg Zaranirra fordul.
//Bress és Aldren figyelmébe//
*A két férfi a vízbe érkezik az őket ért támadás miatt és észre is veszik egymást. Bress láthatja amint Aldrent egy hálóba csomagolták és most éppen tőrt rántanak ellenfelei. Dönthet úgy hogy odasiet hozzá és segít neki vagy az előtte lévő kötélen felmászik. Aldren viszont teljesen másra lesz figyelmes. Nem sokkal Bress alatt úszik el két matróz akik elkezdenek felmászni az ő hajójukra.*
//Ellenséges hajó belsejében//
*A hajó belülről még borzalmasabb, mindent vér és emberi maradványok borítanak és ettől bűzlik az egész. Kalanon követi cellatársát aki egyenesen a kapitány szobájába megy. A kapitány egy sötétbőrű nő aki ott ül székében és a naplót írogatja az sem zavarja hogy a két férfi bejön a szobájába egy szót sem szól. A szájkosaras odalép a nőhöz hátradönti a székében majd kezét a nő testébe vájja, kívülről nézve mintha csak a vízbe dugta volna kezét minden erőlködés nélkül átdöfte a testet. Ezenkívül Kalanon még a felszerelését és más egyéb eszközt is talál egyik oldalt felhalmozva. Amikor Nadae megtalálja a kapitány szobáját ha lemegy ez a kép fogadja. Meglátja a szobában Kalanont egy vékony magas illető társaságában akin szájkosár van és éppen egy fekete bőrű nő szívét tépi ki a helyéről. A nő előtt egy nyitott könyv kezében meg még mindig az írópenna. Egy ideig még mozog a keze mintha írna majd lassan feladja és megáll. Feltételezhető hogy az immáron halott nő volt a kapitány. Amikor a fura idegen meglátja Nadaet úgy vélheti a nő mintha rámosolyogna. Odalép elé kezében a szívvel és átnyújtja ha nem fogadja el akkor a húscafat a padlóra érkezik, majd az idegen elindul tovább felfelé hacsak nem ütközik ellenállásba.*
949. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-21 12:14:59
Üzenet elküldve: 2016-02-21 12:14:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő az útjára indul//
*Nadae utasítására, hogy majd gyújtsa meg az ellenfelet el is tűnik egy kis időre és Zaranir örömére pont gyúlékony anyagokat és a kis robbanóbombájához szükséges anyagokat hozza elő a hajó gyomrából. Végighallgatja és nézni a robbanótöltet készítését és megjegyezve az új információt neki is lát a gyártásának. Végre hasznosnak érzi magát és ebből még valami jó is elsülhet. Közben elméjét már edzi, hogyha valaki meg akarja támadni akkor ügyességét és hajlékonyságát kihasználva a közelébe kerüljön és a nyaki ütőerét elharaphassa vagy elvághassa egy üvegszilánkkal, amit egy olajlámpás szétszedése közben rejtett el oldalövében.*
-Köszi, a gyújtogatást és dobálást rám bízhatod. *Mondd hálát gonosz mosollyal a szőke kalózférfinek, majd vesz egy nagy levegőt és egy vizes ruhát a kezére tekerve neki is lát a másik hajó legénységére dobálni minden ügyességét összeszedve a robbanó tölteteket.* ~Leonért és hogy újra láthassam!~
*Nadae utasítására, hogy majd gyújtsa meg az ellenfelet el is tűnik egy kis időre és Zaranir örömére pont gyúlékony anyagokat és a kis robbanóbombájához szükséges anyagokat hozza elő a hajó gyomrából. Végighallgatja és nézni a robbanótöltet készítését és megjegyezve az új információt neki is lát a gyártásának. Végre hasznosnak érzi magát és ebből még valami jó is elsülhet. Közben elméjét már edzi, hogyha valaki meg akarja támadni akkor ügyességét és hajlékonyságát kihasználva a közelébe kerüljön és a nyaki ütőerét elharaphassa vagy elvághassa egy üvegszilánkkal, amit egy olajlámpás szétszedése közben rejtett el oldalövében.*
-Köszi, a gyújtogatást és dobálást rám bízhatod. *Mondd hálát gonosz mosollyal a szőke kalózférfinek, majd vesz egy nagy levegőt és egy vizes ruhát a kezére tekerve neki is lát a másik hajó legénységére dobálni minden ügyességét összeszedve a robbanó tölteteket.* ~Leonért és hogy újra láthassam!~
948. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-21 11:47:12
Üzenet elküldve: 2016-02-21 11:47:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő az útjára indul//
*Amire mindannyian rájönnek, hogy valami nagyon nincs rendjén a hajóval. Tovább nem faggatózik ez ügyben, pedig most már szívesen megtudná, kitől is vannak az állítólagos információk. Könnyen lehet, hogy más keze van a dologban, némi pénz, vagy akármi más. Vagy egyszerűen csak a balszerencse és egy béna informátor, aki két különböző hajót sem tud megkülönböztetni. A nő reakcióján még felnevet, majd már megy is, hogy segítsen a többieknek. Igyekszik figyelmen kívül hagyni a szerencsétlen lövéseket, na meg Nadae sipítozását ez ügyben. Akár fejét is foghatná, ha nem lenne tele mindkét keze a készítendő tárgy alkotóelemeivel. Azokkal azonban tele van mindkettő, egyik elhagyásával pedig újabbat vesz fel, miközben gyorsan halad az üvegek elkészítésével. A jelenlévő dolgok szaga, szerencsére elnyomja a vér és a hullák bűzét. Nem azért, mert rosszul lenne a látványtól, vagy a velejáróktól. Sokkal inkább azért szerencse, mert nem szereti túlzottan, ha orrát kellemetlen büdös facsarja.
A dobálást másra hagyja. A félvér helyette felkészül arra, hogy Kapitányukkal tarthasson, s amint a nő megindul, a férfi szintén. Kardjai egyikét veszi magához az átszállás előtt, mikor azonban átérnek, a másik kezébe ragadja helyén pihentetett pengéjét. Nem az a szörnyen agresszív típus. Figyeli a fedélzetet, lesve, hova kellhet segítség, hiszen az előttük átkelők már mind halásztak maguknak ellenfelet. Innentől kezdve, marad a támogatás, ami majdhogynem kalózokat meghazudtoló cselekedet. Akár versenghetne is a holtakért, vigyorogva halászva el egy-egy bőrön ejtett vágást, vagy épp szúrást. Valószínűleg ezt is kellene tennie, ám van valaki, ki balga mód indul felfedező útra.*
- A Banya után megyek! - *szól a többiek felé, ujjával Nad felé mutatva, majd már lép a gondtalan császkáló után, fedezve hátsóját, biztos, ami biztos.*
- Boszorka, mögötted vagyok, úgyhogy ha lehet, ne rám támadj! - *figyelmezteti a némbert, mert még véletlen sem szeretné, hogy az ő pengéje kössön ki húsában. Ha harcra kerül a sor, úgy nem szól közbe, amíg nem szükséges. Addig figyel és hallgat, hátha hall még valamit, vagy valakit, ki közbeavatkozna a páros viadalába, mi tényleg csak addig páros viadal, míg társának nincs szüksége egy segítő kardra, vagy akár kettőre. Baj esetén kész akár erővel is hátra rántani a nőt, megkockáztatva néhány szerezhető sérülést.*
*Amire mindannyian rájönnek, hogy valami nagyon nincs rendjén a hajóval. Tovább nem faggatózik ez ügyben, pedig most már szívesen megtudná, kitől is vannak az állítólagos információk. Könnyen lehet, hogy más keze van a dologban, némi pénz, vagy akármi más. Vagy egyszerűen csak a balszerencse és egy béna informátor, aki két különböző hajót sem tud megkülönböztetni. A nő reakcióján még felnevet, majd már megy is, hogy segítsen a többieknek. Igyekszik figyelmen kívül hagyni a szerencsétlen lövéseket, na meg Nadae sipítozását ez ügyben. Akár fejét is foghatná, ha nem lenne tele mindkét keze a készítendő tárgy alkotóelemeivel. Azokkal azonban tele van mindkettő, egyik elhagyásával pedig újabbat vesz fel, miközben gyorsan halad az üvegek elkészítésével. A jelenlévő dolgok szaga, szerencsére elnyomja a vér és a hullák bűzét. Nem azért, mert rosszul lenne a látványtól, vagy a velejáróktól. Sokkal inkább azért szerencse, mert nem szereti túlzottan, ha orrát kellemetlen büdös facsarja.
A dobálást másra hagyja. A félvér helyette felkészül arra, hogy Kapitányukkal tarthasson, s amint a nő megindul, a férfi szintén. Kardjai egyikét veszi magához az átszállás előtt, mikor azonban átérnek, a másik kezébe ragadja helyén pihentetett pengéjét. Nem az a szörnyen agresszív típus. Figyeli a fedélzetet, lesve, hova kellhet segítség, hiszen az előttük átkelők már mind halásztak maguknak ellenfelet. Innentől kezdve, marad a támogatás, ami majdhogynem kalózokat meghazudtoló cselekedet. Akár versenghetne is a holtakért, vigyorogva halászva el egy-egy bőrön ejtett vágást, vagy épp szúrást. Valószínűleg ezt is kellene tennie, ám van valaki, ki balga mód indul felfedező útra.*
- A Banya után megyek! - *szól a többiek felé, ujjával Nad felé mutatva, majd már lép a gondtalan császkáló után, fedezve hátsóját, biztos, ami biztos.*
- Boszorka, mögötted vagyok, úgyhogy ha lehet, ne rám támadj! - *figyelmezteti a némbert, mert még véletlen sem szeretné, hogy az ő pengéje kössön ki húsában. Ha harcra kerül a sor, úgy nem szól közbe, amíg nem szükséges. Addig figyel és hallgat, hátha hall még valamit, vagy valakit, ki közbeavatkozna a páros viadalába, mi tényleg csak addig páros viadal, míg társának nincs szüksége egy segítő kardra, vagy akár kettőre. Baj esetén kész akár erővel is hátra rántani a nőt, megkockáztatva néhány szerezhető sérülést.*
947. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-20 16:35:55
Üzenet elküldve: 2016-02-20 16:35:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Lélekvesztő az útjára indul//
//Az ellenség oldalán//
*Mintha egy durva kezű festő ecsetmunkáját látná munka közben. Az ágyútöltetek nem tesznek különbséget férfi és nő, gyermek és agg között, a hóhérmunkát kíméletlenül és előítéletektől mentesen végzi, pusztítása nyomán pedig torz torzószobrok és vérfreskók terítik be a rabszint majd egészét.
Saját elképzelésének megvalósulásakor nem a hiányzó elemekre figyel, amelynek nyomán egyébként az itt maradók nagy része a végét is leli, hanem az így kreált lehetőség kihasználhatóságát mérlegeli. Azon is volna már, hogy e mentén halad tovább, amikor a maszk mögé börtönzött úgy járja végig a mészárlás helyszíneit, mintha rózsalugasok között tenné.
Felszerelését gyaníthatóan nem szerezte eddigre vissza, de jó esélyt lát rá, hogy a kapitány szállásán vagy attól nem messze tartják az összeset. A lázas szemű követése mellett határoz végül, részben emiatt. A gyengék, a segítségért rimánkodók szava nem jut el hozzá. Részvétlensége miatt nem tartotta magát sohasem gonoszabbnak egy olyan lénynél, ami a természetes szelekció törvénye mentén éli életét. Nincsen semmi érthetetlen vagy részrehajló az ő eljárásában. Az erős tovább él, a gyenge elbukik. A bolygó összes élőlényére érvényes szabály ez.
Érzi talpa alatt, ahogy a hajóból kiveszik a lendület. A fregattot támadók mozgásképtelenné tették, nincsen szüksége tengerészeti ismeretekre hozzá, hogy tudja, mi következik ezután. Azokat a foglyokat, akik nem haltak szörnyet az ágyúzásban, hasonló, ha nem rosszabb sorsra ítélik majd a másik oldalon. Kalanon kilátásai sem különbek, ám amíg az utolsó szál emberrel is végeznek, aki ellenállást tanúsít a hajófoglalókkal szemben, még lehet némi tere mozogni.
A céljait jelentősen leredukálta az utóbbi néhány percben és most már csak a hajó történetére kíváncsi. Arra, hogy mi vezette őrületbe a legénységet és hogy mindez hogyan kapcsolódik a mellette lépdelő szájzáras tébolyodotthoz.*
A hozzászólás írója (Kalanon Syythas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.20 16:37:02
//Az ellenség oldalán//
*Mintha egy durva kezű festő ecsetmunkáját látná munka közben. Az ágyútöltetek nem tesznek különbséget férfi és nő, gyermek és agg között, a hóhérmunkát kíméletlenül és előítéletektől mentesen végzi, pusztítása nyomán pedig torz torzószobrok és vérfreskók terítik be a rabszint majd egészét.
Saját elképzelésének megvalósulásakor nem a hiányzó elemekre figyel, amelynek nyomán egyébként az itt maradók nagy része a végét is leli, hanem az így kreált lehetőség kihasználhatóságát mérlegeli. Azon is volna már, hogy e mentén halad tovább, amikor a maszk mögé börtönzött úgy járja végig a mészárlás helyszíneit, mintha rózsalugasok között tenné.
Felszerelését gyaníthatóan nem szerezte eddigre vissza, de jó esélyt lát rá, hogy a kapitány szállásán vagy attól nem messze tartják az összeset. A lázas szemű követése mellett határoz végül, részben emiatt. A gyengék, a segítségért rimánkodók szava nem jut el hozzá. Részvétlensége miatt nem tartotta magát sohasem gonoszabbnak egy olyan lénynél, ami a természetes szelekció törvénye mentén éli életét. Nincsen semmi érthetetlen vagy részrehajló az ő eljárásában. Az erős tovább él, a gyenge elbukik. A bolygó összes élőlényére érvényes szabály ez.
Érzi talpa alatt, ahogy a hajóból kiveszik a lendület. A fregattot támadók mozgásképtelenné tették, nincsen szüksége tengerészeti ismeretekre hozzá, hogy tudja, mi következik ezután. Azokat a foglyokat, akik nem haltak szörnyet az ágyúzásban, hasonló, ha nem rosszabb sorsra ítélik majd a másik oldalon. Kalanon kilátásai sem különbek, ám amíg az utolsó szál emberrel is végeznek, aki ellenállást tanúsít a hajófoglalókkal szemben, még lehet némi tere mozogni.
A céljait jelentősen leredukálta az utóbbi néhány percben és most már csak a hajó történetére kíváncsi. Arra, hogy mi vezette őrületbe a legénységet és hogy mindez hogyan kapcsolódik a mellette lépdelő szájzáras tébolyodotthoz.*
A hozzászólás írója (Kalanon Syythas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.20 16:37:02
946. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-19 01:49:33
Üzenet elküldve: 2016-02-19 01:49:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Lélekvesztő az útjára indul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Amint a tanórának vége és a diákok elégedetlenek, a hálátlan dögök felgyújtásának a gondolata nélkül nekilát és a felelevenített emlékei után, hiszen talán három éve nem is volt szüksége erre a tudására, a receptúrát gyakorlatiasan alkalmazva készíti elő az üvegeket, rááll a monotóniára, elkészít egy keveset az ittmaradóknak is, de legfőképp öncélú tervei vannak velük. Viszont neki teljesen más tervei vannak. Kettő üvegcse elég speciális lesz, az egyiknek a rongyát is megolajozza, ezzel segítvén az égést, a másik teljesen meggyújtatlanul hever a dobozon. A tervének második szeletéhez kell a felmosóvödör, a rongy és a szivacs. Perszepersze, előkészület is lehetett volna, de legalább a víz még tiszta. Valamennyire. Megfogja a szivacsot és, talán félőrültnek tűnve, de átáztatja vele a nadrágját. A cipője bőr, az pont nem érdekli, de nem kíván lángra kapni olyan könnyedén, ha bedől a szar a másik hajón.*
-Rossz tapasztalat.
*És most pedig a rongyé a főszerep, amit viszont egészében átáztat, majd a kezére köti, mint egy alternatív kesztyűt. Egy kis vizet persze visszafacsar, de egy szoros húzás után, megnézi minden oldalról, hogy fenyegetik-e a karját éghető területek, majd megfogja a lángoló koktél nyakát, maga mögé helyezi rézsútosan az üveget, majd megpendülve mint egy balliszta húrja, az első szerencsétlent, akin a szeme megakadt, meg is ajándékozza a pokol csókjával. Ezzel ő le is tudta a dobálózós játékot, a 'kesztyűjét' vissza is alakítja eredeti formájába. A másik üveg dugóján, eredménytől függetlenül, csap egyet, hogy bizonyos legyen a megtartó erejében és előkerül a tőre is. Bress, a szerencsétlenkedését tekintve is sikeresen beelőzte Zaranirt, persze ő szabadította meg magát ezen sürgős pillanatoktól, részben szándékosan. Viszont a másik üvegcse az övén landol, kiegészítő tőre pedig a hüvelyében vár gazdájának egy határozott kihúzására. Szabad keze rá is tekeredik a kötélre, átlengésének célja pár lépéssel a harc forgatagán kívül.*
*Ő nem az a rohamozós fajta, védekezőn áll fel a tőrével, amint leér, röpke pillantásokkal terepszemlét tart, amíg a rosszabb keze, ami momentán a jobboldali, előkapja a másik tőrt. Végigfuttatja az arcokon a szemét, pár ismertetőjegyet megjegyez, majd ezzel le is zárja a barátkozást. Úgy is most látják egymást utoljára. Bár szereti magát nagyragadozóként mutatni, tisztában van való énjével, előtör belőle, mint éles szemfogainak pengéjén a halál hívása. Ő nem az a fajta, aki hisz a tisztességes harcban, ő a káosz forgatagában megbúvó sakál, ki táncol a vérmező közepén, lehetőségeket keres, azokra vadászik, így esze ágában sincs megragadni ellenfeleinél, ruganyosan mozdul, keresi kinek lankad, vagy vonódik el a figyelme róla. Szemkontaktust kerül, onnan úgy is csak vérmes pofák acsarognának vissza, ami hidegen hagyja. Túl kevesen vannak ahhoz, hogy elnyelje a tömeg, így az estére bízza a szerencséjét, nem reménykedik a sikerben, de megpróbál a legfeltűnésmentesebbé válni és csak akkor kimereszteni gyilkos harapását, amikor tiszta lehetőséget lát, addig védekezésre kényszeríti magát és változó irányból lesi a veszélyeket, valakivel úgy is harcba kell majd bonyolódnia.*
//Elvegyülés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Amint a tanórának vége és a diákok elégedetlenek, a hálátlan dögök felgyújtásának a gondolata nélkül nekilát és a felelevenített emlékei után, hiszen talán három éve nem is volt szüksége erre a tudására, a receptúrát gyakorlatiasan alkalmazva készíti elő az üvegeket, rááll a monotóniára, elkészít egy keveset az ittmaradóknak is, de legfőképp öncélú tervei vannak velük. Viszont neki teljesen más tervei vannak. Kettő üvegcse elég speciális lesz, az egyiknek a rongyát is megolajozza, ezzel segítvén az égést, a másik teljesen meggyújtatlanul hever a dobozon. A tervének második szeletéhez kell a felmosóvödör, a rongy és a szivacs. Perszepersze, előkészület is lehetett volna, de legalább a víz még tiszta. Valamennyire. Megfogja a szivacsot és, talán félőrültnek tűnve, de átáztatja vele a nadrágját. A cipője bőr, az pont nem érdekli, de nem kíván lángra kapni olyan könnyedén, ha bedől a szar a másik hajón.*
-Rossz tapasztalat.
*És most pedig a rongyé a főszerep, amit viszont egészében átáztat, majd a kezére köti, mint egy alternatív kesztyűt. Egy kis vizet persze visszafacsar, de egy szoros húzás után, megnézi minden oldalról, hogy fenyegetik-e a karját éghető területek, majd megfogja a lángoló koktél nyakát, maga mögé helyezi rézsútosan az üveget, majd megpendülve mint egy balliszta húrja, az első szerencsétlent, akin a szeme megakadt, meg is ajándékozza a pokol csókjával. Ezzel ő le is tudta a dobálózós játékot, a 'kesztyűjét' vissza is alakítja eredeti formájába. A másik üveg dugóján, eredménytől függetlenül, csap egyet, hogy bizonyos legyen a megtartó erejében és előkerül a tőre is. Bress, a szerencsétlenkedését tekintve is sikeresen beelőzte Zaranirt, persze ő szabadította meg magát ezen sürgős pillanatoktól, részben szándékosan. Viszont a másik üvegcse az övén landol, kiegészítő tőre pedig a hüvelyében vár gazdájának egy határozott kihúzására. Szabad keze rá is tekeredik a kötélre, átlengésének célja pár lépéssel a harc forgatagán kívül.*
*Ő nem az a rohamozós fajta, védekezőn áll fel a tőrével, amint leér, röpke pillantásokkal terepszemlét tart, amíg a rosszabb keze, ami momentán a jobboldali, előkapja a másik tőrt. Végigfuttatja az arcokon a szemét, pár ismertetőjegyet megjegyez, majd ezzel le is zárja a barátkozást. Úgy is most látják egymást utoljára. Bár szereti magát nagyragadozóként mutatni, tisztában van való énjével, előtör belőle, mint éles szemfogainak pengéjén a halál hívása. Ő nem az a fajta, aki hisz a tisztességes harcban, ő a káosz forgatagában megbúvó sakál, ki táncol a vérmező közepén, lehetőségeket keres, azokra vadászik, így esze ágában sincs megragadni ellenfeleinél, ruganyosan mozdul, keresi kinek lankad, vagy vonódik el a figyelme róla. Szemkontaktust kerül, onnan úgy is csak vérmes pofák acsarognának vissza, ami hidegen hagyja. Túl kevesen vannak ahhoz, hogy elnyelje a tömeg, így az estére bízza a szerencséjét, nem reménykedik a sikerben, de megpróbál a legfeltűnésmentesebbé válni és csak akkor kimereszteni gyilkos harapását, amikor tiszta lehetőséget lát, addig védekezésre kényszeríti magát és változó irányból lesi a veszélyeket, valakivel úgy is harcba kell majd bonyolódnia.*
//Elvegyülés//
945. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-18 10:16:53
Üzenet elküldve: 2016-02-18 10:16:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Lélekvesztő az útjára indul//
* A szigony suhanva teszi meg a távolságot a két hajó között, hogy a kormányos combjában állapodjon meg. Elhúzza száját, de nincs idő kielemezni a dolgokat, így felkapva egy újabb szigonyt, készül az újabb dobásra. Közben társai kezdik megszállni a hajót, a Vörössel az élükön. Maga is ott lenne, de míg van lehetősége a távol harcra azt kihasználná. Ha valóban akadnak félre eső zugokban megbúvók… hátrál ahogy az előbb is tette, hogy a kellő lendület meglegyen a dobáshoz. Megvárja míg majdnem mindenki átér a hajóra, - ez alól talán az éppen a kötelekről leereszkedő En és a hajót éppen „felnyaló” Bress a kivétel- olyan ellenséget keres, aki éppen előugrik rejtekéből valamelyik társa életét fenyegetné s tiszta célpontot kínál. A legkevésbé sem szeretné a banda egyik tagját sem felnyársalni. Ha hirtelen lecsapó veszély nem fenyegetne senkit, úgy csak az ellenséges legénység egyik emberét veszi célba, lehet, ha van rá mód újra a kormányost. *
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.18 10:17:15
* A szigony suhanva teszi meg a távolságot a két hajó között, hogy a kormányos combjában állapodjon meg. Elhúzza száját, de nincs idő kielemezni a dolgokat, így felkapva egy újabb szigonyt, készül az újabb dobásra. Közben társai kezdik megszállni a hajót, a Vörössel az élükön. Maga is ott lenne, de míg van lehetősége a távol harcra azt kihasználná. Ha valóban akadnak félre eső zugokban megbúvók… hátrál ahogy az előbb is tette, hogy a kellő lendület meglegyen a dobáshoz. Megvárja míg majdnem mindenki átér a hajóra, - ez alól talán az éppen a kötelekről leereszkedő En és a hajót éppen „felnyaló” Bress a kivétel- olyan ellenséget keres, aki éppen előugrik rejtekéből valamelyik társa életét fenyegetné s tiszta célpontot kínál. A legkevésbé sem szeretné a banda egyik tagját sem felnyársalni. Ha hirtelen lecsapó veszély nem fenyegetne senkit, úgy csak az ellenséges legénység egyik emberét veszi célba, lehet, ha van rá mód újra a kormányost. *
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.18 10:17:15
944. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-17 22:21:06
Üzenet elküldve: 2016-02-17 22:21:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Lélekvesztő az útjára indul//
*Mellette Aldren gondolkozik, s sajnos igazat kell adnia a férfinak.*
~Mi a fene folyik itt?~
*Vonja össze szemeit, ahogy az ellenséges hajót nézik. Nem ennek kellett volna jönnie, s nem ennyien kellenének rajta lennie. Akkor mégis…*
- Még tíz-tizenöt is kevés egy ilyen hajóhoz.
*Gondolkodik tovább hangosan. A nyakát ért csapásra arcából kifut a vér, még szerencse, hogy a sötétben alig lehet látni. Lábai is megremegnek, ahogy a jól ismert félelem átjárja a testét.*
- Aki hozzá mer nyúlni a rumomhoz, az halál fia. *Csikorogja fogával, majd figyeli az ágyúk újabb. Közben még Bress is virnyákol valahol a fedélzeten. Csak szemeit forgatja.
S ez nem is apad, ahogy látja, hogy hova csapódnak be második adag ágyúik. Szinte felvisít, ahogy látja a hajó testet ért ütést.*
- Normális vagy, ember!? *Fakad ki, majd a két delikvens felé fordul, kidülledő szemekkel.* - Vagy ork!?
*Pislog párat éretetlenül, amíg mellette tart a kiselőadás a koktél készítéséről.
Ekkor látja hogy a másik hajó ágyú befelé fordulnak, s oda ontják golyóit. Szemei egyből összevonódnak, s apró láng jelenik meg rajta. Ajkai szegletében galád félmosoly húzódik. Nem tudja, hogy kik vannak a hajótestbe, de nem sajnálja őket, amíg az ő életüket nem veszélyeztetik.
A hajóból kicsapódó emberi maradványokra elborzad egy pillanatra. A hideg is kirázza, s megrázkódik teste.*
- Aucs. Ez biztos fájhatott.
*Ennyit közöl csak felé, ahogy tekintetével követi az ágyú mozgását. A közben felálló Dynti mögé lép, ahogy közelebb kerülnek a hajóhoz. En szavait is megjegyzi közbe. Hátulról öleli át a Vöröst, s suttogja el szavait.*
- Úgy tudom, hogy mesterkardra cserélted az ősrégi vackodat. Hadd simogassam meg a markolatát. Nem akarom véletlenül sem pedig önkétlen, csakis direkt. Hátha szerencsét hoz. *Majd már nyúl is a markolat irányába, hogy megtegye ezt a lépést. Kicsit előrébb hajolva ad egy kósza csókot a lány arcára.*
- Ha meg mersz sebesülni odaát, én vágom ki a szíved.
*Suttogja még a fülébe, majd elengedve vigyorogva lép a korláthoz.*
- Bárki, aki megsérül, halál fia. *Kiáltja el magát, számot adva némi aggodalmáról. S már lépne is át, amikor szemei sarkából meglátja Bress szerencsétlenkedését. Hangos nevetésbe tőr ki, a látványra, s tanulva az esetből, előbb maga is kihúzza, régi kardját. Vigyorogva huppan le az ellenséges fedélzetre. A többiek persze megelőzték.*
- Nem a kapitányon lenne az első választási lehetőség?
*Méltatlankodik fejét forgatva. Ekkor látja meg Wram varázslatát, melynek sikerét örömteli sikollyal nyugtázz. Emlékszik még a bénító érzésre, s nem irigyli a flótást, aki ezt kapta. De nincs ideje nézelődnie.
Az egyik elbújó nyurga felé veszi az irányt. Hópihe szerint két oldalt bújtak el. A többiek ellesznek a látható legénységgel, őt inkább az elbújók érdeklik. Mégis mire készülhetnek?
Abba az irányba halad, ahol a kapitányi kabint sejti, s amerre elmenekülhetett a férfi. Esetleg a raktér felé. Bárhova, csak ne higgye, hogy figyelem nélkül maradhat a galád. Szablyáját párszor megforgatja tenyerébe, ahogy előre halad. Remélve, hogy hamar megtalálja az egyik nyurgát, settenkedik felé. Minden szó nélkül támad rá. Neki nincs ideje cseverésznie.*
*Mellette Aldren gondolkozik, s sajnos igazat kell adnia a férfinak.*
~Mi a fene folyik itt?~
*Vonja össze szemeit, ahogy az ellenséges hajót nézik. Nem ennek kellett volna jönnie, s nem ennyien kellenének rajta lennie. Akkor mégis…*
- Még tíz-tizenöt is kevés egy ilyen hajóhoz.
*Gondolkodik tovább hangosan. A nyakát ért csapásra arcából kifut a vér, még szerencse, hogy a sötétben alig lehet látni. Lábai is megremegnek, ahogy a jól ismert félelem átjárja a testét.*
- Aki hozzá mer nyúlni a rumomhoz, az halál fia. *Csikorogja fogával, majd figyeli az ágyúk újabb. Közben még Bress is virnyákol valahol a fedélzeten. Csak szemeit forgatja.
S ez nem is apad, ahogy látja, hogy hova csapódnak be második adag ágyúik. Szinte felvisít, ahogy látja a hajó testet ért ütést.*
- Normális vagy, ember!? *Fakad ki, majd a két delikvens felé fordul, kidülledő szemekkel.* - Vagy ork!?
*Pislog párat éretetlenül, amíg mellette tart a kiselőadás a koktél készítéséről.
Ekkor látja hogy a másik hajó ágyú befelé fordulnak, s oda ontják golyóit. Szemei egyből összevonódnak, s apró láng jelenik meg rajta. Ajkai szegletében galád félmosoly húzódik. Nem tudja, hogy kik vannak a hajótestbe, de nem sajnálja őket, amíg az ő életüket nem veszélyeztetik.
A hajóból kicsapódó emberi maradványokra elborzad egy pillanatra. A hideg is kirázza, s megrázkódik teste.*
- Aucs. Ez biztos fájhatott.
*Ennyit közöl csak felé, ahogy tekintetével követi az ágyú mozgását. A közben felálló Dynti mögé lép, ahogy közelebb kerülnek a hajóhoz. En szavait is megjegyzi közbe. Hátulról öleli át a Vöröst, s suttogja el szavait.*
- Úgy tudom, hogy mesterkardra cserélted az ősrégi vackodat. Hadd simogassam meg a markolatát. Nem akarom véletlenül sem pedig önkétlen, csakis direkt. Hátha szerencsét hoz. *Majd már nyúl is a markolat irányába, hogy megtegye ezt a lépést. Kicsit előrébb hajolva ad egy kósza csókot a lány arcára.*
- Ha meg mersz sebesülni odaát, én vágom ki a szíved.
*Suttogja még a fülébe, majd elengedve vigyorogva lép a korláthoz.*
- Bárki, aki megsérül, halál fia. *Kiáltja el magát, számot adva némi aggodalmáról. S már lépne is át, amikor szemei sarkából meglátja Bress szerencsétlenkedését. Hangos nevetésbe tőr ki, a látványra, s tanulva az esetből, előbb maga is kihúzza, régi kardját. Vigyorogva huppan le az ellenséges fedélzetre. A többiek persze megelőzték.*
- Nem a kapitányon lenne az első választási lehetőség?
*Méltatlankodik fejét forgatva. Ekkor látja meg Wram varázslatát, melynek sikerét örömteli sikollyal nyugtázz. Emlékszik még a bénító érzésre, s nem irigyli a flótást, aki ezt kapta. De nincs ideje nézelődnie.
Az egyik elbújó nyurga felé veszi az irányt. Hópihe szerint két oldalt bújtak el. A többiek ellesznek a látható legénységgel, őt inkább az elbújók érdeklik. Mégis mire készülhetnek?
Abba az irányba halad, ahol a kapitányi kabint sejti, s amerre elmenekülhetett a férfi. Esetleg a raktér felé. Bárhova, csak ne higgye, hogy figyelem nélkül maradhat a galád. Szablyáját párszor megforgatja tenyerébe, ahogy előre halad. Remélve, hogy hamar megtalálja az egyik nyurgát, settenkedik felé. Minden szó nélkül támad rá. Neki nincs ideje cseverésznie.*
943. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-17 15:22:50
Üzenet elküldve: 2016-02-17 15:22:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő az útjára indul//
* Az újabb lövések is találnak, persze ezek sem oda, ahová kellett volna. Mindenesetre a fedélköz lövése kivált valami hatást, mert egy harmadik lövés is elsül, de az belülről. *
- Ez egyre érdekesebb.
* Jegyzi meg, unott pofával. A tűzmágus lelkes ripacskodására nem mond semmit, csak maga is csáklyát ragad, hogy erejét ki tudják használni. *
- Barom.
* Csak ennyit morog a bajsza alatt, végig a kis mágusra figyelve. Aztán átlendül maga is, átérkezve kivonja démonfejes kardját, míg baljában a csonttőr látható. *
- Ügyes barom.
* Egészíti ki korábbi kijelentését, majd maga is bemutatja tudományát. Karja gondolatsebesen mutat rá a láncos figurára, hogy egy kis mana lövedékkel kínálja meg. Ám akár sikerül, akár nem, ezután igyekszik letarolni ellenfelét, mert a másik fegyvere belharcban teljesen használhatatlan. *
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
* Az újabb lövések is találnak, persze ezek sem oda, ahová kellett volna. Mindenesetre a fedélköz lövése kivált valami hatást, mert egy harmadik lövés is elsül, de az belülről. *
- Ez egyre érdekesebb.
* Jegyzi meg, unott pofával. A tűzmágus lelkes ripacskodására nem mond semmit, csak maga is csáklyát ragad, hogy erejét ki tudják használni. *
- Barom.
* Csak ennyit morog a bajsza alatt, végig a kis mágusra figyelve. Aztán átlendül maga is, átérkezve kivonja démonfejes kardját, míg baljában a csonttőr látható. *
- Ügyes barom.
* Egészíti ki korábbi kijelentését, majd maga is bemutatja tudományát. Karja gondolatsebesen mutat rá a láncos figurára, hogy egy kis mana lövedékkel kínálja meg. Ám akár sikerül, akár nem, ezután igyekszik letarolni ellenfelét, mert a másik fegyvere belharcban teljesen használhatatlan. *
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
942. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-16 18:19:43
Üzenet elküldve: 2016-02-16 18:19:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő az útjára indul//
*Az ágyús történetében nem épp a legszebb lövéseként fog emlékezni arra, hogy ledurrantotta a hajó orrára aggatott holttesteket, de így is örül, hogy legalább az első golyó többé-kevésbé célba ért. Majd lesz ez még jobb is, feltéve, ha épségben megússza ezt a csatát. Wram lövése körülbelül ugyanoda sikerül, mint az előző, ami talán megbecsülhető volt, hiszen egy keveset emelt ugyan az ágyúcsövön, de a por mennyisége is kevesebb volt, így nem keletkezett akkora tolóerő.*
-Rá se ránts, cimbora! Még egyben van!
*Bár meglehetősen viseletes, és ezen nem segít az sem, hogy feltételezhetően egy szökött rab kilőtt a hátán is egy golyót.*
-A fene a pofátokba, most megkaptátok!
*Szíve egyre inkább lángba borul az adrenalin szétáramlása miatt, ami az ellenségeire nézve nem sok jót ígér, tekintetbe véve, hogy tűzmágus. Egy pillanatra még a gyávaságát is levetkőzi, amint a parancs kiadása után csáklyát ragad, és azt igyekszik átdobni a másik hajóra, hogy segítse annak közelebb húzását. A művelet közben gondosan méregeti az ellenséget, és tekintetével keresi a legnagyobb egyedszámú csoportosulást. Kívülállóként, ha a fejébe látnának, úgy tűnne, hogy elment a maradék esze, hogy egy rakás, életére törő bandita közé kívánja vetni magát. Talán így is van, de sokkal valószínűbb az a magyarázat, hogy érzi kezeiben és az elméjében szétáramló hatalmat. Talán ha belenéznek a szemébe, akkor egy lobogó lángot látnak csupán a megszokott fekete szembogár díszítéseként.*
-Készülj!
*Kiáltja ő is a hajó közelebb húzása után, a lelkesedéstől átitatott hangon, de egy dologról semmiképp sem feledkezik meg: A két mutató, és a két középső ujját megnyálazza, majd a szeme alatt vízszintes irányban elhúzza, hogy a kormos képén harci díszként szolgálva belerajzolhasson két-két vonalat. Ezt követően megragadja a mágusbotot, és Wram-ra pillant.*
-Mit is mondtál? Hogy örömmel harcolsz velem? Helyes!
*Nem ezt mondta éppen, de bízik az orkban Taran, és gondolkodás nélkül megpróbál átkelni a másik hajóra. Ha igaz, ott érkezik, ahol a legtöbb ellenség összecsoportosult, majd ha sikeresen a fedélzetre lép, a lendületét kihasználva engedi el a mágusbotot, hogy az hangosan csattanva tegye meg a pszichológiai hadviselés első lépését. Köszönés, és a Dynékhez hasonló nagyszájúskodás helyett azonban egy egész más dolgot kezd el mormolni az orra alatt, miközben a két tenyerét az ellenség felé nyújtja. Ha varázslata sikerül, kezeit végigvezeti az ellenséges frontvonal teljes hosszán. Megéghetnek, lángra kaphat a ruhájuk, de ami a legfontosabb: félelem töltheti el a szívüket.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázsló tenyeréből kiindulva vékony csóva csap ki három lépés távolságra. Komolyabb égési sérüléseket okozhat (3), valamint tűzgyújtó hatású.
*Az ágyús történetében nem épp a legszebb lövéseként fog emlékezni arra, hogy ledurrantotta a hajó orrára aggatott holttesteket, de így is örül, hogy legalább az első golyó többé-kevésbé célba ért. Majd lesz ez még jobb is, feltéve, ha épségben megússza ezt a csatát. Wram lövése körülbelül ugyanoda sikerül, mint az előző, ami talán megbecsülhető volt, hiszen egy keveset emelt ugyan az ágyúcsövön, de a por mennyisége is kevesebb volt, így nem keletkezett akkora tolóerő.*
-Rá se ránts, cimbora! Még egyben van!
*Bár meglehetősen viseletes, és ezen nem segít az sem, hogy feltételezhetően egy szökött rab kilőtt a hátán is egy golyót.*
-A fene a pofátokba, most megkaptátok!
*Szíve egyre inkább lángba borul az adrenalin szétáramlása miatt, ami az ellenségeire nézve nem sok jót ígér, tekintetbe véve, hogy tűzmágus. Egy pillanatra még a gyávaságát is levetkőzi, amint a parancs kiadása után csáklyát ragad, és azt igyekszik átdobni a másik hajóra, hogy segítse annak közelebb húzását. A művelet közben gondosan méregeti az ellenséget, és tekintetével keresi a legnagyobb egyedszámú csoportosulást. Kívülállóként, ha a fejébe látnának, úgy tűnne, hogy elment a maradék esze, hogy egy rakás, életére törő bandita közé kívánja vetni magát. Talán így is van, de sokkal valószínűbb az a magyarázat, hogy érzi kezeiben és az elméjében szétáramló hatalmat. Talán ha belenéznek a szemébe, akkor egy lobogó lángot látnak csupán a megszokott fekete szembogár díszítéseként.*
-Készülj!
*Kiáltja ő is a hajó közelebb húzása után, a lelkesedéstől átitatott hangon, de egy dologról semmiképp sem feledkezik meg: A két mutató, és a két középső ujját megnyálazza, majd a szeme alatt vízszintes irányban elhúzza, hogy a kormos képén harci díszként szolgálva belerajzolhasson két-két vonalat. Ezt követően megragadja a mágusbotot, és Wram-ra pillant.*
-Mit is mondtál? Hogy örömmel harcolsz velem? Helyes!
*Nem ezt mondta éppen, de bízik az orkban Taran, és gondolkodás nélkül megpróbál átkelni a másik hajóra. Ha igaz, ott érkezik, ahol a legtöbb ellenség összecsoportosult, majd ha sikeresen a fedélzetre lép, a lendületét kihasználva engedi el a mágusbotot, hogy az hangosan csattanva tegye meg a pszichológiai hadviselés első lépését. Köszönés, és a Dynékhez hasonló nagyszájúskodás helyett azonban egy egész más dolgot kezd el mormolni az orra alatt, miközben a két tenyerét az ellenség felé nyújtja. Ha varázslata sikerül, kezeit végigvezeti az ellenséges frontvonal teljes hosszán. Megéghetnek, lángra kaphat a ruhájuk, de ami a legfontosabb: félelem töltheti el a szívüket.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázsló tenyeréből kiindulva vékony csóva csap ki három lépés távolságra. Komolyabb égési sérüléseket okozhat (3), valamint tűzgyújtó hatású.
941. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2016-02-15 20:41:11
Üzenet elküldve: 2016-02-15 20:41:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő az útjára indul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Én értelek Aranyom egyem a nunidat, de ha Bress bácsi vagy Nadae néni nem lesz a közelben és pucolni kell jó lenne tudni, hogy valaki elbír e vele. De tudod mit... majd megoldom.
*Fura érzése támad így a harchoz közelítve, mintha kezdené megkedvelni a bandát, és már nem is kifejezetten a fosztogatás és a gyilkolás utáni vágy hajtja, hanem legfőképpen a csapatmunka.*
~Na faszom... tényleg igaza volt az öreg szélhámosnak, kezdek elpuhulni.~
-Attól függ, hogy mire kell a legénység. *mondja a kapitány szavaira.* -Elvileg heten elvihetnek egy egész hajót, de akkor is fura.
*Taran és Wram kicsit ügyetlenkednek, de mentségükre legyen szólva, hogy nem sok olyan ember van aki ért a lövöldözéshez.*
-Csáklyákat készíts! *kiabálja a már megszokott visszhangként. Amikor a horgony lánca megfeszül Bress is elengedi a kormányt. Sikerült közelre manőverezni, így már mehet a támadás. Zara egyébként szép kis előadást tart, ha más helyzetben lennének akkor a bárd még talán meg is tapsolná.*
-Na ha megvolt a továbbképzés akkor haladjunk. *szúrja azért oda már csak azért is, mert miért ne.*
-Jó, jó, jó a lényeg világos... csak az embereket kell elpusztítani a hajót nem. De ha nem bánjátok én nem fogom kérdezgetni, hogy ki a fogoly és ki nem... aki elém kerül azt kardélre hányom.
*Na ja neki aztán édes mindegy, válogatás nélkül fogja tenni amit tenni kell, persze irgalomért lehet majd könyörögni.
Ezután jön a találat, bár kár a szép díszekért, de legalább eltaláltak valamit a tüzérek. A robbanásra felcsattan, a véres cafatos tetemek fellelkesítik.*
-Hű a jó életbe! Wáá! Fasza! Ezt nevezem tűzijátéknak! Héj van valami beépített emberetek odaát vagy mi a tököm van? *lelkesedik majd azonnal megváltoztatja véleményét.* -Arról volt szó, hogy a hajó marad!
*Dyn szavaira odasiet.*
-Naná! Ki nem hagynám húgi. *mondja majd a fülébe súg.* -Vigyázz azért magadra. Na akkor kardokat elő bátor kalózok! *mondja majd kardjáért nyúl, hogy kirántsa a hüvelyből, azonban porszem kerül a gépezetbe.* -Na gyere már ki! *rángatja a kardja markolatát, de a hüvely valami oknál fogva nem engedi a kardot... na ez ciki.*
-Öhm... heh. *rántja mosolyra száját, most aztán aki látja hülyének fogja nézni.* -Mi a kurva anyád van veled! *ráncigálja, cibálja a hüvelyt, míg végül az kardostól mindenestől az övéről leesik, és tompát puffan a lélekvesztő padlózatán... még inkább ciki. Végül csak sikerül kiszabadítania a rövid kardját, és még jó, hogy ezt nem támadás közben játszotta be. Mikor végre kezébe veszi a kardot elhúzza a száját.*
-Bazdmeg. Kardokat elő. *mondja egykedvűen, majd felugrik ő is a kötélre, kardja az övén pihen, ott már biztosan nem fog beragadni.* -A seggedben leszek. *kacsint a Vöröskének. Kifejezetten fürgén halad a kötélen, csüng és mászik mint a majom, majd ha nem történik vele valami mászás közben, akkor abban a pillanatban, amikor csizmája az ellenséges hajó padlózatán koppan, előrántja kardját.*
-Üdvözletem. *röhög fel ördögi nevetéssel, az adrenalinszintje az egekbe szökik. Míg Dyn a kormos bengát veszi célba, a bárdra marad a dagi. Nem sokat vár, azonnal ráront ellenfelére. Feje felé emeli a kardot, majd úgy tesz mint aki felülről üt mint valami kalapáccsal. Az utolsó pillanatban ellép az ellentétes irányba, visszahúzza a kardot, majd az ütés helyett egy szúrást készül bevinni valahová a felsőtest tájékára.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Én értelek Aranyom egyem a nunidat, de ha Bress bácsi vagy Nadae néni nem lesz a közelben és pucolni kell jó lenne tudni, hogy valaki elbír e vele. De tudod mit... majd megoldom.
*Fura érzése támad így a harchoz közelítve, mintha kezdené megkedvelni a bandát, és már nem is kifejezetten a fosztogatás és a gyilkolás utáni vágy hajtja, hanem legfőképpen a csapatmunka.*
~Na faszom... tényleg igaza volt az öreg szélhámosnak, kezdek elpuhulni.~
-Attól függ, hogy mire kell a legénység. *mondja a kapitány szavaira.* -Elvileg heten elvihetnek egy egész hajót, de akkor is fura.
*Taran és Wram kicsit ügyetlenkednek, de mentségükre legyen szólva, hogy nem sok olyan ember van aki ért a lövöldözéshez.*
-Csáklyákat készíts! *kiabálja a már megszokott visszhangként. Amikor a horgony lánca megfeszül Bress is elengedi a kormányt. Sikerült közelre manőverezni, így már mehet a támadás. Zara egyébként szép kis előadást tart, ha más helyzetben lennének akkor a bárd még talán meg is tapsolná.*
-Na ha megvolt a továbbképzés akkor haladjunk. *szúrja azért oda már csak azért is, mert miért ne.*
-Jó, jó, jó a lényeg világos... csak az embereket kell elpusztítani a hajót nem. De ha nem bánjátok én nem fogom kérdezgetni, hogy ki a fogoly és ki nem... aki elém kerül azt kardélre hányom.
*Na ja neki aztán édes mindegy, válogatás nélkül fogja tenni amit tenni kell, persze irgalomért lehet majd könyörögni.
Ezután jön a találat, bár kár a szép díszekért, de legalább eltaláltak valamit a tüzérek. A robbanásra felcsattan, a véres cafatos tetemek fellelkesítik.*
-Hű a jó életbe! Wáá! Fasza! Ezt nevezem tűzijátéknak! Héj van valami beépített emberetek odaát vagy mi a tököm van? *lelkesedik majd azonnal megváltoztatja véleményét.* -Arról volt szó, hogy a hajó marad!
*Dyn szavaira odasiet.*
-Naná! Ki nem hagynám húgi. *mondja majd a fülébe súg.* -Vigyázz azért magadra. Na akkor kardokat elő bátor kalózok! *mondja majd kardjáért nyúl, hogy kirántsa a hüvelyből, azonban porszem kerül a gépezetbe.* -Na gyere már ki! *rángatja a kardja markolatát, de a hüvely valami oknál fogva nem engedi a kardot... na ez ciki.*
-Öhm... heh. *rántja mosolyra száját, most aztán aki látja hülyének fogja nézni.* -Mi a kurva anyád van veled! *ráncigálja, cibálja a hüvelyt, míg végül az kardostól mindenestől az övéről leesik, és tompát puffan a lélekvesztő padlózatán... még inkább ciki. Végül csak sikerül kiszabadítania a rövid kardját, és még jó, hogy ezt nem támadás közben játszotta be. Mikor végre kezébe veszi a kardot elhúzza a száját.*
-Bazdmeg. Kardokat elő. *mondja egykedvűen, majd felugrik ő is a kötélre, kardja az övén pihen, ott már biztosan nem fog beragadni.* -A seggedben leszek. *kacsint a Vöröskének. Kifejezetten fürgén halad a kötélen, csüng és mászik mint a majom, majd ha nem történik vele valami mászás közben, akkor abban a pillanatban, amikor csizmája az ellenséges hajó padlózatán koppan, előrántja kardját.*
-Üdvözletem. *röhög fel ördögi nevetéssel, az adrenalinszintje az egekbe szökik. Míg Dyn a kormos bengát veszi célba, a bárdra marad a dagi. Nem sokat vár, azonnal ráront ellenfelére. Feje felé emeli a kardot, majd úgy tesz mint aki felülről üt mint valami kalapáccsal. Az utolsó pillanatban ellép az ellentétes irányba, visszahúzza a kardot, majd az ütés helyett egy szúrást készül bevinni valahová a felsőtest tájékára.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1922-1941